Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar TDK DOLGOZAT 1-ES TÍPUSÚ DIABÉTESZES SERDÜLŐK FITTSÉGI VIZSGÁLATA ÉS EREDMÉNYEIK ÖSSZEHASONLÍTÁSA EGÉSZSÉGES KORTÁRSAIKKAL Konzulensek: Prof. Dr. Barkai László Lukács Andrea Nagy Réka Gyógytornász hallgató IV. évfolyam 2010
45
Embed
A cukorbetegsg bevezets (irodalmi tteintsbe) · acetonszagú. Gyermekeken nem ritka az intenzív hasi fájdalom és hányás (ún. pseudo-peritonitis). A laboratóriumi leletek közül
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
2. 1. A Diabetes mellitus fogalma ..................................................................................... 6
2. 2. A Diabetes mellitus tünettana és a diagnózis kritériumai.......................................... 6
2.2.1 A diabéteszes anyagcserezavar vezető tünetei ..................................................... 7 2. 3 Az 1-es típusú cukorbetegség etiológiai tényezői és patogenezise ............................ 8
2. 4. Az 1-es típusú diabétesz kezelése.............................................................................. 9
2. 5. A diabétesz szövődményei ...................................................................................... 13
2. 6. Az 1-es típusú cukorbetegség serdülőkori sajátosságai........................................... 14
2. 6. 1. Az önkontroll elhanyagolása ........................................................................... 15 2. 6. 2. Pszichológiai problémák ................................................................................. 15
2. 7. Fizikai terhelés és az 1-es típusú diabétesz ............................................................. 16
2. 7. 1. A rendszeres munka hatása az izomra............................................................. 16 2. 8. A fizikai aktivitás előnyei diabéteszben .................................................................. 16
2. 8. 1. A fizikai terhelés hatása a vércukorszintre ...................................................... 17 2. 8. 2. Az edzés specifikus kritériumai 1-es típusú diabéteszben............................... 17 2. 8. 3. Fizikai terhelés hatása 1-es típusú diabéteszben.............................................. 18 2. 8. 4. Tanácsok testedző programokhoz ................................................................... 19 2. 8. 5. Szénhidrát bevitel és inzulin adagolás a fizikai terhelés alkalmával............... 20 2. 8. 6. A terheléses hypoglykaemia megelőzése ........................................................ 20
3. ANYAG ÉS MÓDSZER...................................................................................... 22
Legalább hetente 3-5 alkalommal, általában 40-60 percig javasolt sportolni az
anyagcsere egyensúly megtartásához. Tapasztalatok szerint ennél kevesebb és
enyhébb terhelésnek nincs megfelelő élettani hatása, mozgásnak számít ugyan, de
ennél nem több. A hétvégi, alkalmankénti, nem tervezett fizikai munkának nincs
élettanilag sok előnye, sőt épp ad hoc jellegénél fogva akár káros is lehet. Az
edzések kihagyása esetén sajnos gyorsan visszaáll a korábbi kedvezőtlen állapot,
vagyis lényeges a folyamatosság.
A betegek a mozgást vércukor monitorozására felkészülve, előzetes oktatás után
kezdhetik el, külső segítséggel önmaguknak kell kitapasztalniuk, hogy az adott
mozgásmennyiség glikémiás indexe milyen. A terhelés mértékét (intenzitása,
időtartama) fokozatosan ajánlott növelni, a rendszeres vércukorszint ellenőrzése
mellett. [Vida, 1999]
19
2. 8. 5. Szénhidrát bevitel és inzulin adagolás a fizikai terhelés alkalmával
A fizikai terhelés jótékony hatása mellett, nem szabad elhanyagolnunk annak
veszélyét sem. A legfenyegetőbb a terheléses hypoglykaemia kialakulása. A
gyógytornásznak fel kell ismernie a hypoglykaemia tüneteit és tudnia kell a
megelőzés és az akut beavatkozás módját. Tünetek: egyénenként változó, kezdetben
homályos-vagy kettős látás, gyengeség, fejfájás, „elkent” beszéd. Jellemző a
szimpatikus hiperaktivitás, mely tachycardiával, izzadással, tág pupillákkal és
remegéssel jár. Az állapot romlásával tudatzavar, mentális zavar, aluszékonyság,
dezorintáció léphet fel. Végül teljesen eszméletlen állapotba kerülhet az egyén
(kóma), mely kezdetben spasztikus tónusfokozódással, Babinski-reflexekkel,
pupilla reflexek kiesésével jár, melyeket hipotónia, areflexia, bradycardia és
légzésdepresszió követ.
2. 8. 6. A terheléses hypoglykaemia megelőzése
A hypoglykaemia kockázata a fél óránál hosszabb terhelések során, illetve után
kerül előtérbe. A terhelés tartama és intenzitása – lehetőleg a hét minden napján –
legyen azonos, legalábbis szénhidrát energia-ekvivalensben azonos.
Edzésprogramba bekapcsolódáskor sokkal gyakrabban, akár félóránként ellenőrizze
a beteg a vércukrát, hogy kiismerje a szervezete egyedi reagálását is. Gyors
felszívódású inzulin után legalább egy óra teljen el az edzés megkezdéséig. Ha az
edzés óránkénti szénhidrát szükséglete a 25 g-ot meghaladja, célszerű félóránként
feleannyi kalóriatartalmú „falatkát” elfogyasztani, mint amennyi az edzés
energiaigénye. Ha az edzés tartama több órás, és így az összes energiaigény ezer
Kcal nagyságrendben van (pl. hegyi gyalogtúrázás), akkor a terhelés utáni késői
hypoglykaemia megelőzésére, plusz szénhidrát fogyasztandó. Az intervallum
jellegű, az ellenfelektől függő intenzitású – tehát előre nem tervezhető – edzések
több veszéllyel járhatnak a diabéteszesek számára, mint a ciklikus mozgások (futás,
evezés, kerékpározás stb.) Az edzés kezdete és az inzulin beadása között legalább
egy-másfél óra teljen el. Előfordulhat, hogy a hypoglykaemia a terhelés után 6-14
órával később jelentkezik, ilyenkor kisebb adag esti inzulin és kicsit több szénhidrát
fogyasztása szükséges az este és éjszaka folyamán. A fizikai terhelés alatt mindig
20
legyen cukor és glukagon injekció elérhető. Amennyiben a hypoglykaemia minden
óvintézkedés ellenére kialakul a fizikai terhelés során, annak edzésprogramját
szakorvossal konzultálva kell kidolgozni. [Apor, 2000; Gerencsér, 2004]
21
3. ANYAG ÉS MÓDSZER
3. 1. Beteganyag
Vizsgálatomban 50 fő 1-es típusú diabéteszes és 70 egészséges kontroll serdülő vett
részt. A vizsgált személyek 13-18 év közötti fiatalok voltak. Adataikat az 1.sz.
táblázat mutatja nemek szerinti bontásban. A résztvevőket vizsgálatom során a
következő kódszámokkal láttam el: az 1-es típusú diabéteszes lányok a DLS
(diabéteszes leány serdülő) rövidítést kapták, az 1-es típusú diabéteszes fiúk a DFS
(diabétesz fiú serdülő) rövidítést. A kontrollcsoportban résztvevő leányok a KLS
(kontroll leány serdülő) rövidítést, a fiúk pedig a KFS (kontroll fiú serdülő)
rövidítést kaptak. (1. sz. táblázat)
1-es típusú diabéteszes/ egészséges kontrollok
Létszám Átlagos életkor
Diabéteszes leány serdülő (DLS)
24 15,83 (±1,79)
Diabéteszes fiú serdülő (DFS)
28 15,79 (±1,75)
Kontroll leány serdülő (KLS)
37 16,01 (±1,84)
Kontroll fiú serdülő (KFS)
33 15,41 (±1,71)
1. sz. táblázat: A vizsgált személyek adatai nemek szerinti bontásban A diabéteszes gondozottaknál feltüntettem a HbA1c átlagos értéket, valamint a
diabétesz betegség kialakulása óta eltelt átlagos időtartamot a szórással együtt. Az
értékek a 2. sz. táblázatban olvashatóak.
22
Diabétesz fennállásának átlagos időtartama (év)
Átlagos HbA1c érték (%)
Fiúk (DFS) 6,14 (±4,02)
8,52 (±1,53)
Lányok (DLS) 5,73 (±2,90)
8,92 (±1,21)
2. sz. táblázat: A vizsgált diabéteszes serdülők átlagos HbA1c értékei és a betegség kialakulása óta eltelt átlagos időtartam
A diabéteszesek csoportját a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi
Oktató Kórház Gyermekegészségügyi Központ Gyermekdiabetes Gondozójának
betegei képezték. A gondozottak klinikailag szövődménymentesek voltak. A
felméréseket a Miskolci Egyetem Egészségügyi Karának tornatermében végeztem.
Az diabéteszes serdülők adatait a Gyermekdiabetes gondozóban rendelkezésemre
bocsátották. A kontrollcsoportot egy-egy véletlenszerűen választott általános és
középiskola tanulói képezték. Az általános iskolások nyolcadik osztályos tanulók
voltak, a középiskolások tizenegyedik osztályos tanulók voltak. Mind két osztályt
saját iskolájuk tornatermében mértem fel 2009. szeptember hónapban. A motoros
teszteket az Eurofit protokollnak megfelelően bonyolítottam le és ugyanazzal az
eszközökkel végeztem. Az Eurofit teszteket egy nap bonyolítottam le a vizsgálat
személynek. A diabétesz csoport felmérése folyamatos volt és 2009. augusztusától
decemberig tartott.
A felmérés a Regionális Tudományos- és Kutatásetikai Bizottság engedélyével
(2.3/2009), a szülők és a gyermekek írásos beleegyezésével történt.
23
3. 2. Vizsgálati módszerek
Az eredményeket minden személynél külön tesztlapra vezettem fel, mely a
mellékletben megtekinthető. (2. sz. melléklet)
3. 2. 1. Antropometria mérések
Testmagasság: függőleges falfelület mellett, azt sarkával, tomporával és hátával
érintő, álló személyen mértük, cm pontossággal.
Testsúly: digitális személymérlegen, minimális ruházatban tizedkilogramm
pontsággal mértem.
Bőrredők:
A bőrredő mérés négy helyen történt, a m. tricepsen, a m. biceps brachiin, a háton a
lapocka alsó csúcsa mentén, és a csípőlapátnál.
Bőrredő a tricepsen:
A méretet a vizsgált személy lazán lógó karjának hátsó oldalán, a vállcsúcsot a
könyökkel (acromion-olecranon) összekötő vonal képzeletbeli felezőpontjánál
vettem fel.
Bőrredő a bicepsen:
A bőrredőt a kar elülső oldalán, közvetlenül a könyökhajlat feletti függőleges
vonalon emeltem el, a tricepsen mért bőrredővel egy magasságban.
Bőrredő a lapocka alatt:
A lapocka alatti bőrredőhöz a redőt a lapocka belső, ferde vonalánál (margo
medialis), lefelé és kifelé 45 fokos szögben emeltem fel.
Bőrredő a csípőn:
A redőt az elülső-felső csípőcsúcs (spina iliaca anterior superior) elülső határán a 45
fokban átlósan lefelé és befelé haladó vonalon mértem.
A mérésnél a bőrt és a bőr alatti kötőszövetet a bal kéz hüvelyk és mutatóujjával
fogtam meg és elemeltem az alatta lévő izmoktól. A mérés Harpenden kaliperrel
történt. A bőrredők mérését a test bal oldalán végeztem, 0,1 mm pontossággal.
24
3. 2. 2. Eurofit motoros állóképesség tesztjei
Eurofit tesztet az Európai tanács Sportfejlesztési Bizottsága hozta létre 1993-ban. A
tesztegyüttes a próbázó motoros képességeit vizsgálja; az egyensúlyérzéket, a
végtagmozgás gyorsaságot, a hajlékonyságot, a dinamikus erőt, statikus erőt,
hasizom erőállóképességet, a kar- és váll izomerő-állóképességet, a futási
sebességet és az aerob állóképességet.
Mindegyik vizsgált személy a flamingó egyensúlyi teszttel kezdte a motoros
teszteket és a 20 méteres ingafutással fejezte be.
1. teszt: Flamingó egyensúly teszt
A vizsgált tényező: Általános egyensúly
A teszt leírása: Egy lábon való egyensúlyozás adott méretű gerendán.
A próbázó megpróbált egyensúlyban maradni, amilyen hosszan csak lehetséges,
maximum egy percig úgy, hogy szabadon választott jobb vagy bal lábán a gerenda
hossztengelyének irányában állt. A másik lábát behajlította, és lábfejét megfogta az
azonos oldali kezével. A másik karját használhatta az egyensúlyozáshoz.
Segítségképpen a szabályos helyzet felvételéig a karomba kapaszkodhatott. A próba
akkor kezdődött, amikor a próbázó elengedte a karom, felvette a szabályos
helyzetet. Minden esetben, amikor elveszítette az egyensúlyát, azaz amikor kezével
elengedte a lábát vagy bármelyik testrészével a talajjal érintkezett, a teszt
megszakadt. A stopperórát az addig eltelt időnél megállítottam „reset” nullázás
nélkül, majd a következő újraindításnál folytatódott a számlálás. Minden
egyensúlyvesztés után az előzőekben ismertetett módon újra kezdődődött a teszt
mindaddig, amíg az egy perc eltelt. Az egy perc alatti egyensúlyvesztések számát
regisztráltam a tesztlapon.
2. teszt: Lapérintés teszt
A vizsgált tényező: A végtagmozgás gyorsasága
A teszt leírása: Két lap gyors megérintése, minél rövidebb idő alatt váltakozva az
ügyesebbik kézzel.
25
Felszerelések: állítható magasságú asztal melyre egy polifoam szőnyeget
rögzítettem. A szőnyegre két 20 cm átmérőjű kört rajzoltam, a körök középpontja
egymástól 80 cm távolságban helyezkedett el. A két kör között, azoktól egyforma
távolságra X jelet rajzoltam. Az asztallap magasságának a vizsgált személy
köldökének vonalában kellett lennie.
A vizsgált személy az asztallal szemben állt kis terpeszben. A kevésbé ügyes kezét
az X jelre helyezte, az ügyesebbik kezét pedig a választott kézzel ellentétes oldali
kör közepére. Miután elhangzott az "elkészülni, rajt" jelzés oda-vissza kellett
mozgatnia az ügyesebbik kezét a két körlap között 25-ször a lehető leggyorsabban a
középütt elhelyezett kéz felett. Az érintéseket hangosan számoltam. A próbázó az
ügyesebbik keze kiválasztásához a tesztet kipróbálhatta. Eurofit protokoll szerint
minden próbázó kétszer végezte el a tesztet és a jobbik, azaz az alacsonyabb
időeredményt vettem figyelembe. A próba értéke az az időtartam, amennyi a
mindkét lap 25 alkalommal történő megérintéséhez szükséges, tizedmásodpercben
megadva.
3. teszt: Ülésben előrenyúlás
A vizsgált tényező: Hajlékonyság
A teszt leírása: Ülő helyzetben a lehető legtávolabbra nyúlás.
Felszerelések: 35 cm hosszú, 45 cm széles, 32 cm magas doboz, felső lapjának
hossza 55 cm, szélessége 45 cm. Ez a felső lap 15 cm-rel nyúlik előre a támaszkodó
láb irányába. A 0-tól 50 cm-ig terjedő beosztás, amely az előrenyúlás mértékét
nézzük a felső lap középvonalában van kijelölve. Egy közel 30 cm hosszú vonalzó a
doboz tetején, amelyet a vizsgált személy tol előre a kezével a doboz tetején.
A vizsgált személy nyújtott ülésbe leült, talpát a dobozhoz támasztotta, mindkét
kezével megérintette a vonalzót mielőtt elkezdte az előrehajlást. Törzsdöntéssel
lassan fokozatosan előrenyúlt ameddig képes volt mindenféle hirtelen mozdulat
nélkül. A térdét végig kinyújtva tartotta és lassan, fokozatosan tolta előrefelé a
vonalzót anélkül, hogy meglökné vagy a kezét teljesen kifeszítené. A teszt előtt
bemelegíteni, izmaikat előfeszíteni nem lehetett. Az eredményt az ujjakkal a skálán
elért legtávolabbi helyzet adta meg. A tesztet Eurofit protokoll szerint kétszer
26
végezték el és a jobbik eredményértékét regisztráltam centiméterben. A vizsgált
személynek meg kellett tartania ezt a helyzetet mindkét próbálkozásnál, legalább
két másodpercig, hogy az eredmény pontosan leolvasható legyen: Ha a két kéz ujjai
nem egyforma távolságra értek el, akkor az ujjakkal elért távolságok átlagával
számoltam.
4. teszt: Helyből távolugrás
A vizsgált tényező: alsóvégtag dinamikus ereje
A teszt leírása: Álló helyzetből távolugrás.
A vizsgált személy kényelmes terpeszben állt, a lábujjai közvetlenül a kijelölt vonal
mögött voltak. A karokat a talajjal párhuzamosan maga előtt tartotta, miközben
karjával erőteljesen lendített, elrugaszkodott és elugrott a lehető legtávolabbra. Az
Eurofit protokoll szerint kétszer hajtották végre a tesztet, ebből a jobbik eredményt
vettem figyelembe.
5. teszt: Kézi szorítóerő
A vizsgált tényező: Statikus erő, kéz ereje kilogrammban megadva
A vizsgált személyhez a kézi „Baseline hydraulic” dinamométer markolatát
egyénileg beállítottam. A próbázó feladata az volt, hogy az erőmérőt ügyesebbik
kezébe megfogja, könyökét behajlítsa, és 2 másodpercig összeszorítsa olyan erősen
amennyire tudja. A tesztet kétszer végezték el Eurofit protokollnak megfelelően és a
jobb eredményt vettem figyelembe.
6. teszt: Sit up teszt, felülések
A vizsgált tényező: hasizom erő-állóképessége
A teszt leírása: A fél perc alatt megtett maximális számú felülés. A vizsgált személy
a hanyadt feküdt, válla érintette a szőnyeget, kezeit összekulcsolta a tarkóján, a
térdeit 90 fokos szögben behajlította, a sarka és a talpa a szőnyegen volt.
Felüléseket végzett úgy, hogy a könyökével megérintette a térdét, ujjait egész idő
alatt összekulcsolva a tarkóján tartva. "Elkészülni…rajt" jelzésre kezdte el a
mozgást és 30 másodpercig végezte olyan gyorsan, amennyire lehetséges. Ezt a
27
tesztet csak egyszer végezte el. A 30 másodperc alatt tökéletesen végrehajtott
felülések számát vettem figyelembe.
7. teszt: Függés hajlított karokkal
A vizsgált tényező: a kar és a vállöv izomerő-állóképessége
A teszt leírása: hajlított karú függés helyzet megtartása bordásfalra akasztott rúdon.
A vizsgált személy a függeszkedő rúd alá állt, kezét vállszélességben a rúdra
helyezte, felső madárfogással (ujjaival felülről, hüvelykujjával alulról). Az álla a
rúd felett kellett legyen. Megtartotta ezt a helyzetet, amilyen sokáig bírta anélkül,
hogy az állát megpihentette volna a rúdon. Az időt stopperórával tizedmásodperc
pontossággal mértem. A teszt akkor fejeződött be, amikor a szemgödör vonala a rúd
alá süllyedt vagy kezével elengedte a függeszkedő rudat.
8. teszt: 10 x 5 méteres ingafutás
A vizsgált tényező: Futási sebesség, fürgeség
A teszt leírása: A maximális sebességű futás, fordulás tesztje az egymástól 5
méterre elhelyezett bóják közt.
A vizsgált személy indulásra készen a vonal mögé állt. Az egyik lábát pontosan a
vonal mögött helyezte el. Amikor meghallotta az indító jelet, feladata az volt, hogy
olyan gyorsan fusson, amilyen gyorsan csak tud a másik vonalig, majd megfordulva
visszafusson a kiindulási vonalhoz, mindkét lábával átlépve a vonalakat. Az
ötméteres távot tízszer kellett megtennie, amit stopperórával mértem.
9. teszt: 20 méteres ingafutás teszt
A vizsgált tényező: Aerob állóképesség
A teszt leírása: Az aerob fittség vizsgálatára alkalmas teszt gyaloglási tempóban
indul, majd gyors, futási sebességgel fejeződik be.
A 20 méteres ingafutás 8 km/óra sebességről indul és fokozatosan nő 0,5 km/óra
sebességgel minden percben oly módon, hogy a próbázók magnóról kapják a
hangjeleket. A vizsgált személyek minden esetben utolsóként hajtották végre ezt a
feladatot. Annyi hosszt kellett futniuk a 20 méterre elhelyezett bóják közt amennyit
28
bírtak. A tesztet kifáradásig végezték. Akkor ért véget, amikor egymás után kétszer
nem sikerült a próbázónak a hangjelzésre elérni a szemben lévő vonalat.
Az adatok statisztikai elemzésére az SPSS 17.0 Statisztikai Elemző Rendszert
használtam. A diabétesz és kontrollcsoport fittségi és antropometriai mutatóinak
összehasonlítására a t-próbát használtam, a HbA1c érték és a fittségi tesztek közötti
összefüggést a Pearson-féle korrelációs együtthatóval vizsgáltam. [Sajtos, Mitev,
2007]
29
4. EREDMÉNYEK
4. 1. Antropometriai mérések eredményei A vizsgált serdülők személyenként négy testtájékon végzett bőrredő méréseinek
átlagos eredményeit a 3. sz. táblázat mutatja.
Bőrredő (mm)
Diabétesz fiúk (DFS)
Kontroll fiúk (KFS)
Diabétesz lányok (DLS)
Kontroll lányok (KLS)
tricepsz 13,0 (±7,12)
11,9 (±5,24)
23,0 (±6,13)
19,2 (±6,68)
bicepsz 14,4 (±7,07)
12,9 (±5,10)
20,9 (±6,70)
19,4 (±6,86)
csípő 16,5 (±8,7)
13,7 (±8,01)
28,1 (±9,40)
23,5 (±7,98)
lapocka 13,2 (±6,23)
14,0 (±6,46)
21,8 (±8,6)
21,4 (±7,96)
3. sz. táblázat: Vizsgált serdülők bőrredő méréseinek átlagos értékei mm-ben A vizsgált serdülők tápláltsági állapotát a testtömeg-index alapján kapott referencia
átlag és percentilis értékek szerint elemeztem a KSH Népegészségtudományi
Kutatóintézet adatai alapján. A 3. sz. melléklet mutatja a percentilis értékeket.
Testtömeg-index DFS 21,81 (±2,97) vs KFS 21,15 (±3,28) (p=0,418)
A négy helyen mért bőrredők alapján, az adatokat összeadva összesített bőrredő
értéket határoztam meg. A bőrredők és testtömeg-index átlagos értékeit a 4.sz.
táblázat mutatja.
Bőrredők összesen DFS 56,97 (±26,58) vs KFS 52,49 (±22,41) (p=0,477)
1-es típusú diabéteszes fiú csoport
Kontrollcsoport Szignifikancia szint
Testtömeg-index (BMI)
21,81 (±2,97)
21,15 (±3,28)
(p=0,418)
Bőrredők (mm)
56,97
(±26,58) 52,49
(±22,41) (p=0,477)
4. sz. táblázat: Serdülő fiúk antropometriai méréseinek eredményei
30
3. sz. melléklet szerint mind az 1-es típusú diabéteszes csoport, mint a
kontrollcsoport tagjai normál testsúlyúnak mondhatóak. A bőrredők eredménye a
kontrollcsoport esetében kedvezőbb volt, tehát az 1-es típusú diabéteszesek
valamivel nagyobb zsírmennyiséggel rendelkeznek a kontroll csoporthoz képest.
Számottevő különbséget sem a BMI érték, sem a bőrredők összege között nem
találtam és az értékek között nem volt szignifikáns különbség. Az 1. sz. ábra
szemlélteti a serdülő fiúk átlagos testtömeg-index értékeit. A 2. sz. ábra szemlélteti
a serdülő fiúk átlagos bőrredő értékeit.
21,81
21,15
20,80
21,00
21,20
21,40
21,60
21,80
22,00
Testtömeg index (BMI)
Serdülő fiúk testtömeg-indexének összehasonlítása
1-es típusú diabétesz Kontrollcsoport
1. sz. ábra: Serdülő fiúk átlagos testtömeg-index értékei
56,97
52,49
50,00
51,00
52,00
53,00
54,00
55,00
56,00
57,00
Bőrredők
Serdülő fiúk bőrredő méréseinek összehasonlítása
1-es típusú diabétesz Kontrollcsoport
2. sz. ábra: Serdülő fiúk átlagos összesített bőrredő értékei mm-ben
31
A lányok testmagasságából és testsúlyából számolt testtömeg-index értékeit és a
bőrredő mérések összesített eredményeit a 6. sz. táblázat mutatja.
Testtömeg-index DLS 23,28 (±2,93) vs KLS 21,00 (±4,41) (p=0,036)
Összesített bőrredők DLS 93,73 (±28,36) vs KLS 82,95 (±26,92) (p=0,166)
1-es típusú diabétesz leány csoport
Kontrollcsoport Szignifikancia szint
Testtömeg-index (BMI)
23,28 (±2,93)
21,00 (±4,41)
(p=0,036)
Bőrredők 93,73 (mm)
5. sz. táblázat: Serdülő leányok antropometriai méréseinek adatai (±28,36)
83,48 (±27,10)
(p=0,166)
A testtömeg-index alapján a serdülő lányok mindkét csoportja a normál
percentilis határon belül helyezkedik el. A kontrollcsoport testtömeg-indexe
alacsonyabb, mint az 1-es típusú diabéteszes csoporté és az eltérés statisztikailag
szignifikánsnak bizonyult.
Az 1-es típusú diabéteszes serdülő leányok nagyobb zsírmennyiséggel
rendelkeznek, mint egészséges kortársaik, azonban szignifikáns különbség nincs
köztük. A 3. sz. ábra szemlélteti a serdülő leányok testtömeg-indexének
különbözőségeit. A 4. sz. ábra szemlélteti a serdülő lányok összesített bőrredő