A BRDC elleni védekezés állathigiéniai és állomány- egészségügyi vonatkozásai dr. habil Könyves László egyetemi ajunktus, PhD, Dipl. ECBHM SZIE ÁOTK, Állathigiéniai, Állomány- egészségtani és Állatorvosi Etológiai Tanszék
A BRDC elleni védekezés állathigiéniai és állomány-egészségügyi vonatkozásai
dr. habil Könyves Lászlóegyetemi ajunktus, PhD, Dipl. ECBHM
SZIE ÁOTK, Állathigiéniai, Állomány-egészségtani és Állatorvosi Etológiai Tanszék
Bovine respiratory disease (BRD) I.
Fő előfordulásai:fiatal, istállózótt, itatásos tejhasznú borjakban, általában 6-8
hetes korban, vagy ritkábban szoptatott, istállózott húshasznú/hízó borjú
állományokban,
Két elkülöníthető légzőszervi tünetcsoport:– krónikus vagy köhögéssel járó pneumonia (lassú,
alattomos/elhúzódó megjelenés)– enzoociás pneumonia (sin: borjú pneumonia, akut pneumonia),
hirtelen akut fellépés– Gyakran egyik átmegy a másik kórfomába
BRD oktanÖsszetett okú megbetegedések
Meghatározó tényezők:
• az állatokhoz köthető menedzsment tényezők• tartási környezet, klimatikus tényezők, alkalmazkodás• Kórorkozók, mikrobiológiai környezet, élőcsíra terhelés• Kórokozókkal szembeni ellenálló képesség
A BRD csoportba tartozó megbetegedések esetében a kórokozó profil szinte azonos, csak a menedzsment és a környezet tér el
Virusok
•Bovine respiratory syncytial virus (BRSV)•Parainfluenza virus III (PI3)•Bovine viral diarrhoea virus (BVDV)•Adenovirus types 2,4,6,10•Bovine herpes virus-1 (IBR)•Respiratory bovine coronavirus
Mycoplasmák
M. dispar•M. bovis•Ureaplasma spp.
Baktériumok
•Mannheimia (Pasteurella) haemolytica•P. multocida•Arcanobacterium (Actinomyces, Corynebacterium) pyogenes•Haemophilus somnus•Fusobacterium necrophorum
A BRD-ben résztvevő főbb kórokozók
Menedzsment tényezők szerepe a BRD megelőzésében
Célok, felnevelési betegségek előfordulása
(A. Brand és mtsai. 1995)
• Mortalitás %:– 0-24 óra– 1-30 nap– 31-60 nap
– 3-24 hónap
• Morbiditás % (gyakoriság/csoport)– hasmenés
– légzőszervi megbetegedések
– sántaság
<6<2<1<1
<20
<6
<5
Felnevelés és kapcsolódó management szakaszok
• Tenyésztés, fajtaválasztás• Vemhesség és előkészítés tehén/üsző • Ellés • Borjúnevelés I.: Colostrum itatás (1-3 nap)• Borjúnevelés II.: (4-60-90… nap, választásig)• Növendék nevelés (2-3 hó.-ivarérés-
tenyészérés-ellés)
Tenyésztés, fajta érzékenység
A Holstein-fríz és a Jersey borjak érzékenyebbek a légzőszervi fertőzésekre mint az Ayrshire vagy a Hereford-Holstein keresztezések (Roy, 1980).
Kék belga: aránytalanság az izomszövet mennyisége és a respirációs traktus kapacitása között hyperventilláció nagyobb mennyiségű kórokozó belégzése (Hoflack, 2004)
Vemhesség és előkészítés management
• Cél: Colostrum Ig• Üsző 7 hó. vemhesen kerüljön abba a környezetbe ahol
megellik Cél: állomány-specifikus immunstátus kialakítása(vásárolt üszőket 5-6 hó. vemhesen becsoportosítani: így normál esetben nem kell vakcinázni)
• Előrehaladottan vemhes állatok takarmányozása:2-3 hét prepartum: előkészítő csoport(10-12 kg sza.,70 MJ NEl, 1600 g nyersfeh., 1,2 Ca:P; alacsony abrak, ad
lib. rétiszéna, magas antioxidáns státus elérése) Tenyészkondíció (3,0-3,5) !, Könnyű ellés elérése• Vakcinázások• Stressz-szegény környezet
Ellető
Ellés• Cél: Könnyű ellés, magas vitalitású
borjú, jó colostrum felvétel• Ellető: kötetlen, kiscsoportos, stressz-
szegény, 10 m2/tehén, 3-5 állat/ csoport, száraz, világos, könnyen tisztítható, „all-in-all-out”
• Segítség nyújtás (kell-e?, higiénikus-e?)
• Újszülött elkülönítése–profilaktórium v. egyedi ketrec
(Kovács Kincső Dalma felv.)
Profilaktórium
• 0-3-5 napos borjak elkülönítése – „hőtartó képesség” kialakulásáig, téli hideg
időjárás esetén ajánlott– 15-18 oC, <0,2 m/s légmozgás, <75% relatív
páratartalom, <0,01 tf. % NH3, <0,2 tf. % CO2
– Egyedi állás, száraz alom v. rácspadozat, helyi v. általános fűtés
– TÖBB légtér, váltott üzemmód
Colostrum ellátás I.Jelentőség:Maternális immunitás,A syndesmochorialisplacentán fehérje (Ig)transzport nincs
Colostrum: a tejmirigy szekrétuma az ellés utáni néhány napban:
1. nap: Colostrum,2-3 nap: „átmeneti tej”
A colotsrum összetétele(Foley és Otterby, 1978)
Alkotó 1. fejés 3. fejés ÁrutejFajsúly 1,056 1,035 1,032Sz. a. % 23,9 14,1 12,9Fehérje % 14,0 5,1 3,1Casein % 4,8 3,8 2,5IgG mg/ml 48,0 15,0 0,6Zsír % 6,7 3,9 3,7Laktóz % 2,7 4,4 5,0
Colostrum összetétele IV
• IgG : 20-100 mg/ml (>50 elfogadható)– Szerep: Általános és helyi immunitás
• IgA, IgM (főként helyi immunitás)• Nem specifikus antibakteriális faktorok
– Szerep: helyi immunitás– Lysosime, Lactoferrin, Laktoperoxidase system
Colostralis immunitás függ:
A. Colostrum Ig koncentrációja(Csoportosítás, vakcinázás, előkészítés)
B. Colostrum felvétel idejeellés után mielőbb ( az első 2 órán belül)
C. A felvett colostrum (Ig) mennyisége– Meghatározó az „A” pont. – >= 100 g IgG az első 2 itatáskor– testtömeg 10%-a az első napon– A colostralis ellenanyagok perzisztenciája 1-6 hónap
között változik függően a kezdeti koncentrációtól D. Ig transzport (rennin szerepe)
Colostralis immunitás(Tuboly nyomán, Porter-Logan séma)
0
20
40
60
80
100
120
Ellés
6 óra
12 ór
a24
óra
48 ór
a72
óra
1 hét
2 hét
3 hét
4 hét
5 hét
6 hét
IgG
Colostr. IgGFelszívódásSzérum IgG
Colostrum ellátás ellenőrzése I.•Colostrum Ig tartalmának mérése
• Fajsúlymérés Colostrometer-rel>=50 mg/ml IgG esetén fajsúly >1,045 g/l
•Nátrium-szulfit precipitációs próba•Glutáraldehid koagulációs próba•Radialis Immunodiffózió (RID),•ELISA•Refractometer:
•(serum protein és gammaglobulin konc. között szoros korreláció (r=0,87))
Colostrum ellátás ellenőrzése II.
Serum Igmg/ml 14%
Na2SO216% 18%
>15 Jó + + +10-15 Szubopt. + +< 5, Hiányos - - +
•Na2SO2 precipitációs próba (Pfeiffer 1977)
• 2-3 napos borjak vérsavójából 0,1 ml-t az oldatba cseppenteni, 60 sec. után bírálni.• +: opaleszkáló zavarosodás, csapadék-képződés
Colostrum ellátás ellenőrzése III.• Glutáraldehid koagulációs próba
Elve: A glutáraldehid a szérum fehérjékkel (pl. Ig) keresztkötéseket létesítve gélt képez
– 2-3 napos borjú vérszérumból– 0,5 ml szérum + 0,05 ml 10%-os glutáraldehid– + (jó): teljes koag., félrebillentve nem mozdul– +/- : félig gélesedett, félrebillentve elmozdul– - (alacsony): nincs változás
1. A borjak vérsavójának maternális IgG koncentrációja maximumát a születést
követően eléri erre az időpontra:
a. 6 órán belülb. 12 órán belülc. 72 órán belüld. 1 héten belül
2. A borjak az első napon legalább ennyi colostrumot vegyenek fel a testtömegük
%-ában:
a. 1%b. 5%c. 10%d. 20%
Tartástechnológia és
Környezetigény
Hőszabályozás I.
• Fejlett fizikai hőszabályozás: Az újszülött borjú a száraz hideget jól tűri:– testtömeghez képest kis testfelület– szőrtakaró puffer-levegő szigetel– bőr vérellátása (hatékony A-V hőcsere)– fizikai hőszabályozás idegi irányítása gyorsan
fejlődik
Hőmérséklet ingadozás hatása egy napos borjak és malacok testhőmérsékletére
(Kovács F. nyomán)
3233343536373839
- fázis + fázis - fázis + fázis
MalacokBorjak
4 órás időtartamok
MalacokBorjak
o C
Hőszabályozás II.Életkor
Újszülött termoneutrális zóna: 15-18 oC– hatékony tak. bruttó E - termék E konverzió
• 2 hetes borjú alsó kritikus hőm.: +7 oC• 10 hetes borjú alsó kritikus hőm.: -8 oC( huzatmantes fedett helyen száraz alomszalmán Mitchell
1976)
Hőszabályozás III.Padozat, alom hatása
(Mitchell 1976)• Alsó kritikus hőmérséklet istállózott, jól
táplált borjaknál, huzatmentes helyen:
• Száraz szalma: -13 oC• Nedves szalma: -10 oC• Farács padozat: -10 oC• Száraz beton: -2 oC
Hőszabályozás VI.Nedvesség, légáramlás
Nedves hidegre kifejezett érzékenység:• Szőrköntös átnedvesedése jelentősen növeli
a hőveszteséget60-75 % relatív páratartalom mellett
szaporodik legkevésbé a legtöbb potenciális patogén csíra
• alacsony légmozgás (0,1-0,2 m/s) kívánatos• Rel. páratartalom- hőmérséklet
Környezeti hőmérséklet csökkenéseGyakran jelentkeznek légzőszervi tünetek hirtelen lehűlést
követő 24-72 órán belül.
Okok: A légző szervrendszer védekező mechanizmusainak
gyengülése.
• A hideg csökkenti mucociliaris rendszer és az alveolaris macrophagok aktivitását.
• A hideg levegő hatására a hőtartás érdekében csökken a légzésszám, ezáltal romlik a tüdő átszellőzöttsége
A viselkedési hőszabályozás miatt (összebújás) a fertőzési lánc „összekapcsolódása”
30
IgG concentration of control and cold stressed calves
-505
1015202530354045
0 2 5 8 14 26 38 50
Age, hours
IgG
, mg/
ml
ControlCold stressed
A hidegstressz hatása a borjak szérum IgG koncentrációjára
(Rafai nyomán)
Levegőminőség• Légzőkészülék káros gázokra érzékeny• [NH3 ] légzésszám nyh. irritáció , Mucocilliaris rendszer bénulása
• < 0,2 tf % CO2 < 0,01 tf % NH3
• portartalom <50/ml• összcsíra < 250/l• fajtánként eltérések lehetnek: pl. Kék belga:
aránytalanság az izomszövet mennyisége és a respirációs traktus kapacitása között hyperventilláció)
Dräger kézi mintavevő készülék:
Tesztcsövek elérhetőek NH3; H2S; CO stb.meghatározására
(Különböző érzékenység)
Értékek kifejezése: térf.% 20 oC-on
1013 mbar (760 Hgmm) nyomáson.
Kézi pumpa
tesztcső
Gáz-specifikus indikátorokat tartalmaz
Automata Dräger mintavevő istállógázok meghatározására
Érzékelő egység
interface
Bio-aeroszolok mint fertőzést közvetítő vektorokaz istálló levegőjében (Rafai nyomán)
a) Inhomogén eloszlásb) méret: 10-4 – 102 μmc) Növekvő páratartalom agglomeráció
növekvő kiülepedés
Részecske méret kb.10μm
Részecske méret >20μm Részecske méret <5 μm
kiülepedés:néhány perc kiülepedés:
<25 perc
kiülepedés:Lassú, >1.5 óra
sebesség: > 30cm/s sebesség: kb. 30 cm/s
Bio-aeroszolok mint fertőzést közvetítő vektorok,
Behatoló képesség a légutakba
Légcsere I.
• Az istálló hőegyensúlya befolyásolja• ventillációs kapacitás méretezése: pl. az
istállóban tartott borjak össz. tt. alapján: – 0,5-1,0 m3 /tt.kg /h (átlag 0,75)
• Légmozgás sebessége:– 1 m/s légsebesség a beáramlás helyén– 0,2 m/s az állatok szintjén
Légcsere II.kor, hőmérséklet (Bates 1985)
• Ventillációs ráta 2 hetes korig:– télen 0,4 m3/ perc– tavasszal, ősszel 0,9 m3 / perc– nyáron 1,4 m3 / perc
• Tenyész üszőknél:– hideg idő 0,6-0,8 m3 / perc– semleges idő 1,7-2,2 m3 / perc– meleg idő 3,6-5,0 m3 / perc
Légcsere III.
• Beáramló levegő:– huzattörő háló felhelyezése– épületen belüli eltérések a légáramlásban és
levegőminőségben • Légáramlás iránya:
– fiatalabbak felől az idősebbek felé!• Több légtér: a fertőzési lánc megszakítására
– minden specifikus védekezésnél hatékonyabb
3. Az újszülött borjak termoneutrális zónája:
a. 15-18 oCb. 5-10 oCc. 15-25 oCd. 0-10 oC
4. A légmozgás ajánlott sebessége a borjak szintjén zárt istállókban
a. 0,05 m/sb. 0,2 m/sc. 1.0 m/sd. 3,5 m/s
Tartástechnológia
Egyedi borjúketrec
Egyedi ketrec
– Telepítés elletőhöz és tejkonyhához közel– Betelepítés: születési sorrendben,
(munkafolyamatok sorrendje, itatóedények tisztítása)
– Alom: 0,5-1 kg szalma/nap (35-40 cm választásig)
– Kitelepítés: lehetőleg soronként egyszerre– utána tisztítás, fertőtlenítés, áthelyezés,
pihentetés
Egyedi borjúketrecek
Választás mint stresszor• Teljes átállás szilárd takarmányokra
– új tömegtakarmányok• Egyedi tartásból csoportos tartás
– keveredési stressz, szociális adaptáció– új kórokozók
A választás időpontja
• Több tüdőelváltozást találtak az 5 hetesen választott borjakban összehasonlítva a 14 hetes korban választottakkal (Roy et al., 1971).
• Ha abban az időpontban választanak, amikor a colostralis ellenanyagok szintje alacsony és még nincs jelentős aktív ellenanyag termelés, relatíve magas a különböző kórokozók inváziójának veszélye (Williams et al., 1975).
Csoportos tartás
• Választás előtt és után • kiscsoportos (5-10 borjú),
– Helyigény a korral nő (betelepítés) Példa pihenőtér igény változására:– 3-4 hó: 1,8 m2/ állat – 5-15 hó: 2,5-3,0 m2 /állat– 16-25 hó: 3,7 m2 /állat
Csoportos tartás
– több légtér, légáramlás <0,5 m/s fiatalabbak felől az idősebbek felé !
– Káros gáz, páratartalom mint profilaktórium– hőigény függ az életkortól, padozat típusától az
alomminőségtől és a nedvességtől(pl. alsó krit hőm. száraz szalmán -13 oC, száraz betonon
+2 oC)
– Kitrágyázás iránya: fiatalabbak felől az idősebbek felé !
Répcelaki Nagymező Mg. Szövetkezet 1976 előtti évekborjúveszteség >15% adenovírus, BVD-, IBR- és PI-3 vírus okozta légző- és
emésztőszervi betegségek 1974 –től vakcinázás, nem hozott eredménytBorjúnevelő átalakítás Vakcinázás továbbra sem
folyt, borjúveszteség <3% (Ballásh és mtsai, 1978, 1983)
Példa a környezeti feltételek javításának hatásáról a borjak légzőszervi
megbetegedéseinek előfordulására (Brydl nyomán, Ballásh és mtsai, 1978, 1983)
AZ EGYLÉGTERŰ BORJÚNEVELŐ ÁTALAKÍTÁSA
(Brydl nyomán, Ballásh és mtsai, 1978, 1983)
BORJÚELHULLÁS ÉS KÉNYSZERVÁGÁS ALAKULÁSA A BORJÚNEVELŐ ÁTALAKÍTÁSA ELŐTT ÉS UTÁN
0
2
4
6
8
10
12
14
16
18
20
I. IV. VIII. X. I. IV. VIII. X. I. IV. VIII. X. I. IV. VIII. X.
Vizsgált időszak (hónapok)
Bor
júel
hullá
s és -
kény
szer
vágá
s, % Átalakítás
(Brydl nyomán, Ballásh és mtsai, 1978, 1983)
5. Zárt istállókban az ammónia koncentrációjának ajánlott értéke
a. <0,005 térfogat %b. <0,01 térfogat %c. <0,5 térfogat %d. <1,0 térfogat %
Köszönöm a figyelmet!