99461583 Somlai Katalin Olasz Kisokos UpbyOMmani

8/10/2019 99461583 Somlai Katalin Olasz Kisokos UpbyOMmani

1/42


2/42


3/42

O

Anals Kad6, 1993

tsBN 963

8386 9 6

Kszijl

u Animus Kiad6

gordozdsdban

002-ben

Feleloskiad6:

Ba,16zssrvS

Sorcatszerkeszt6:GdborAnik6

Borit6terv:BeleznaiKomel

Nyomta

6s kdnute@ Alfitldi NyomdaRt

,

Debre.en

Felel6s

veat6: Gyijrgl G6ze

vez6riga?gat6

Ndlfanl

1bD.h6crdrk Jo.I(

5[-

,AltD

n lflllrn S

@


4/42

LIBROTRADE

KFT.

ANIMUS KIADO

nyelvk6nyvei

mellett

angol, r6mt,

r.ncia, olasz, panyol

nYelvkdn)4ek,

sz6t6rak.szepnodalni mrivek szebsvalasztketkin6lja,

tdbbek

kdzittt 4

Odord Uf,ive.sity

Press,Cambridge

Utriversity

Press,

Longman,

Hueber Verlag,LanSenschcidt

iad6kt6l.

Ezen kiv

valalja birmilyen

knlfijldi kitnw,

szakkdow

beszcrr 6r.

A kttnwek megv6sdrolhat6k.

ill. megrendelhet6k:

I-ETOTRADEXONYVNESZIXE

IAMIJLUSXONYVE$OLjI

ll73 Bldapdr

P.nil;l237

lllT Budap.( Ujp.ni

rkp 5

Ll:Z5arl-63;Fd:251-74-12

T.Vfs:349'1e56;Fd:269-04_95

E-d.ilb@[email protected]

[email protected]

Ajinljuk

ezt a

kiadvanytmindazokrak

kezd6

vagy

halad6szinten

anul6knak,

kik az

olasz

nyelvet

megfelel5

yelvtani

alapokra

etyezve

kivenjnk

elsajititani.

c6lunk,

hogy sesits6getnpjtsunk

r

gyors

eligazodishoz,

z alapver6

nylvtani

udnival6k

endsze'ez6sehez,

6g,iri-


5/42

A KIEJTfS

(La pronuncir)

S

Az iRAs

(L.

scritturs)

Az

olasz nyelv

hangjainak a ti.jta6

a maryar

rtcl

uick

szimSra nem

okoz nary

Sondot,

iv6l a E

nyelv haDgkszlct

gcn k6?rl

,ll .rym&hoz.

A savak irrlos r6szitasc a kijt6sd alaPul. A

hang--bebi

mogfcleltetlsck normAi

6bb hclysn

clt6ntrt

a magyar

nyelvben

mcgszokott6l

lisd:

t4bl6zat).

A maginhrngz6k

(l,e vocrlt)

Az

olasznyelvben

het mag6nhangz6

an, amlyctot

at

irasban

5t betfivel

el6liink.

Az e

s o behiket hangsti-

lyos

sz6tagban

vagy nyiltan

vag z6rtan ejtjft

ki

hangsulytalan elyzetbenviszont mindig zirttn /6/-net

avasy /6 nak

mondjuk. A

jeledshGz

gazod6

kisjtast

a

sz6t6rjelzi.

A m6rsrlhrngaik

(Lc

con3on3nil)

K6znl[k

a b n6ma.

Szerepc:

-

A c is

g

kiejtGs6t

cl6li.

-

valamint

az .ver

@//ri

vzval.) ige

jelon

idcj6b

fordul el6

jelcnt6s-megknlSnb6ztet6

zerepben:

o,

hd, hr, hrntro

6s lom

o

fvagl),

d

(el6ljAr6sr6), r

(el6lj6r6sz6),

rbo

Gv).

-

A fekielt6sokban

szintSnnemamafad:

hl:, h

Az olr.z

{bci

(L'dfebeto)

t

tiJ,

r[tffiA,

nlqDa,

f kffa,

j

/ilusor'

y

/ipMild/

v.gy

/i

gr6kc'/,

c /6i/,

dldj/,

Aldzs;l,

bleLk'J,

k//lKhpp',

I l.tl#,

otbl.

p

lp;J,

s /essir'.

thil,

w /vi doppj6/,

x /ibzl,

Irinlel

Xrelt.'

Paldr

g

(+t)

E

lj

o 6 o

.7.


6/42

1 .

2.

A brtrg3ily

(L'rccento)

A hang$ilyos sz6tagot nagobb rdvel

s hocszabbm

cjtjik

ki. Az olasz szavak8G907F6banaz utok6 el6b

d 3a6bgot hangsulyozzuk.

E szavakneve:

p$ol. ph

TaHlhat6 ir6h6ny v6gh.trgsflyos sz6 (parola trorci}

ibcttn

(:abadslg),

schiavitu

f/abrrolgd.'19,

caft

@"6).

A sz6

v5g6t6l szimltott brrmrdlk s6trgon ha4sn-

lyosak

(parole

sdrucoiol6):

psicoloso (pszichoLtstrr),

chiederc

kimi),

ditrtcil]

(nehA),

sigtnfica

Aebnt).

Az 6kezetek

(Gll

acceDd)

A Nf,vELd

(L'articolo)

Nemben

(hftn-

6s

n6nem) 6s sz6mban

(egyes

vagy

t6bbes sz6m)

egyeztetj,ik a f6n&r,,el 6s

figJ|elembe

vesszilq hogy a

mondatban z ui6na k6ve*ez6 sz6 mi-

lyen hangokkal kezd6dik il

giomo (a

nap), l'titi'no

aion'no az utolsd nap), lJnhniaz (es bafttn,), na

nuova amica

(egy

4i

bardtnd)

gli

studi (a

tonul-

nutnyok), btoi snrdi,

a

te tanulnd^yaid).

A

HAT,iRozoTT NfvEL6

(L'.rdcolo

detrlnl:

natlvo)

A b6vitm6nyi szerepet bet6lt6,

hat4rozott n6vcl6vl

jelzett f6nevek el6tt n6vel6sel6ulr&z6lq viszonysz6k

6llnak. Ezek a b6vitrn6ny

elleg6t

ncghaiiroz6 el6lj5-

r6sz6 6s a hatrrozott

D6vel66ssz.vonasival kele&ez.

rszk.d6,

emelk6dq

Ierlle 6kezat

(accento grave):

cittt

6le3 6kezet

(acc6nto

acuto):

pcrche

(niart)

-

Ekezettel ell tmi minden

eghangsilyodz6t.

-

Az

e as az o felstt azok nyilt

(accento rav6)

vagy zdrt

(acc6nto

cuto) ejts6tknl6nb6zteti

mes,: 6 fl

(sen)

cafe lkatrel

laivl)

- Egftaai szavaknel 6rtlcm-mcgkril6nb6ztct6

ftnrci6ja

van:si

fser)

-

si

(nvnAs.),

a

(orrl

-

la

(n6vel6).

d

t

8x

N6

r9 r


7/42

t l

gl l

rl l

dl

t.U'

iall'

ialla

taqli

sull'

a mi olazbar mtu D@ hasdr,lato$l

P6fd.iul:

ell'anico

(a

banitnaka ...), dall^ tasc

(a

zsebb6r, llrtlo

scatraL

(a

potcft), net ristol.anl'

(az

6t-

A

Fr

el6ljar6sz6nem k6pez6sszcvont lakokat.

Haszbilrti

-

ismert dolsot, szem6l),t ifejez6 f6n6vjel6lcscre

- fildrajzi nevek el6tt, ha azok foly6k, tavak, tenge-

rk, 6ce6nok,hegfek, kontinensck,orczegok, ano-

ninyok, naryobb szigetek, szigetcsoponokr l Pq

il Trasineno,

il Meditrraneo, l Pacifico, i Car-

pazi,

l'Afiica, l'Inghiltena, la Toscana, a Sardcsna,

le Eolie.

(B6vibo6oyk6nt

6116 Eldrajzi n6vek

eset6bcn a n6vel6 hasznrlata ingadozik nella

Toscana, n Toscana,

amennyiben

elz6

is 5ll mcl-

lettlk n6vel& cl6lj6r6sz6kat haszn6lunlc le citt

dell'Ungheria occidentale N ygat-Magyarcrszdg

-

csoponok, osztilyok, fajok megnvez6s6re:l mio

Iior

preferito A

a rosa.

d("dvenc

virdgon a r,6zsa.)

-

anyagnevetef6tt l'ozorrc

(620^)

lc fton

6zan)

a mell6kn6v

viszonyit6

fels6fokjinak

k6pzas6ot

-

csalrdnevek

el6tt,

ha a foglalkozdst

vagy a

rangot

is feltnntetjnk:

II

presiden.e

Scalfaro ci

acconscnti.

(Scahtu

elndk b hozaijdnlt),

kiv6tel

a

p.pr

el6n:

papz

Leo X.

(x.

Le6 papa)

Tdbbes

szimban

rnagera a csaHdra

utal: i

petrini

(Petiniik)

-

a birtokos

n6vmis el6tt

(l6sd:

N6vmrlsok)

-

testr6szek

6s

hasznSlati irgyak

eset6n:

Abbottona

it capollo. (Eegonbo|a

a kabildL)

-

az

id6pont 6s a drtum

k6zl6sekor:

alle d\e

(ket-

tdkor).

nel lgb8

(1968-bant,

t

30

giugno

igts

(l915jn"ius

304n)

-

eg/6b id6haiiroz6k

kifejez6s6re: l

rnaJledi

(teed-

denkent),l^

setrlman scorsa a

nilt hltenl,

n sera

Ncm ilstk

kl r dvl6t:

szemalynevk,

keresztnevek

el6

(ha

kdzeti isrne-

r6s6k6l

van

szo, a n6i keresztnevck

el6tt illhat

n6vcf6):

Anchc la Maria si

e arimzl"t^.

(Mina

i'

-

foelalkozAst,

rangot

jelent6

n6vsz6i illitninyban:

Robcrto C

agionier.

Rdben

k6nyvel6.)

- Megsz6litdsbana nngot, foglalkozist jeteot6 sz6

el6:

Dottor Maril

lngegnerCuderzo

ProfessorFran-

ceschi

-

Kozeli rokonok

binokos

elz6s

megnevez6sekor,

a

ncn

kis6ri gy6b

elz6,

,6,s

a nem

bcc6zctr a szo:

r

1 0 r

r l l r


8/42

Chiede

utln

prestito

a

suo

padre. (Edesapjdtdl kir

kdlcs'nt),

de: vlaggiz sempre

con la sra sorcllina-

(Mindis a h'.Eocshtjdral utazik).

-

utca

s t6mevek el6tt. in

via Ca\totn

(a

Ca|our ut-

-

mcnnyis6gi

szerkezetekben:

chilo di uva

f9,

hr-

t6 sz6tQ

illand6sullsz6kapcsolatokban:

verescte

szoDi6-

A

HAT,IRoZATI-AN

NfvEr,6

@'rrdcolo

lnde

termlnldvo)

Er3znilata

Gyakoribb,

mint a magyar

nyelvben.

-

A m6g

smeretlen,agy meghatirozatlat

l6l6tryk

6s megszimlelhat6olgokel6tt tcsszil ki: E una

gnndiosa

idea

(Re,nek

6tlet ), Sembra una

bugia.

(HazugsAsnakinik), Beve $^

coc^. (Cotdt irzik)

-

T6sztrmnev

ldtt

a meDnyiseg

izonytalansSgdr

eje-

zi kr: E'successo

n dieci

Eio"tri

^.

rugr

th napja

Mfiv6sz

neve

el6tt, annal(

cg)' alkoris6t

j.t6li:

un

Montale

(esJ

Montale ve6eskater.

A RfSZEL6 NE 'EL6 (L,ridcolo Frddvo)

Magyarra

nem forditjuk.

Alakihg

megegyezik

dl

el6ljrr6sz6

nvel6s

ormiiral.

Tehit: dct,

det', d

q

dells,

d|, degll,

dlle.

B6vitnnyk6nt

a va rng

elatlj6r6sz6k

aruhak

el6jc:

su dei

siomali

ftAhdny

njsdsban),

de

tanicsos ez

esetben

a

rszel6 n6vel6t

hatirozatlad

n6vm6ssal

helyettesiteni:

su alcunj

giomali,

s1r erri

giomali

stb.

Ealzn6lrta

-

a

mosszimlrlhatatlan

dolgok

k6zelebbr6l

mg nem

hatarozott

mennyis6g6nek

elSl6s6re:

Mangia del

rniele.

(MAzet

eszik.)

-

rdbbes

zirni

f6nevekel6(,

azok csekly

meny-

nyisg6re tal:

Ha dato

dei consigli.

ddon

nehdny

N6


9/42

A FONEV

(Il

nome)

A FdNiv

NEME

A

jclentsik

6s a v6sz6d6sil alapjin az

olasz nyelv-

beeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeef6nevek

bimnemilk

(nnschile) vagy

o6meaW.

(fennitile)

lehetrjek.

l. Jel

ft sze nt mgh.t6rozbrt6 nem(ek

a)

gimnm{ek:

a term6szets emet k6vetve

a f6rfil

f6rfifoglalkozist,

Sllatok himjeit

jelent6

savak

-

a

va8z6dsnkt6l rggetleniil: il ftarello

(a

lv,r),

il

p pi

@

papa),

it

satlo

(a

kakar, il rr,inatorc

a

ui-

nyasi, il falegna]ir,e

az

asztalos), l

prci3 (a pafl.

Klv6'tel:

la

guardia,

la sentinella

/az

dr, la

guida

(a, idesetuezet,- fbtfr is).

Manapseg a tradicionrlisan frfifoglalkozasokat

n6k is vegezhetik.Leggyakrabban

z 6 esetiikben s

a himncmi foglalkozAst

el6l6

sz6talkalmuzuk il

ministro,

il diplomatico

(niniszterasszontt e' dip-

lonntandt is

je'.nlJreI),.

Eimnebihk tovdbb{l

a

gyfim6lcsfek:

il melo

(az

alnola),

il noce

(a

dittfa)

a famekj l'ztgefto (az ez;isr, il mercudo (a ir-

sanr)

-

a fdldrajzi

nevek kdzi.il

a foly6k, ta\,h,

enge-

rek,6cednok,

hegyek

neve: Arno, il

Braccia

no, l

Ligure, 'Atlantico,

Pirenei.

Klv6tel:

a Senna,

e Atpi,

e Dolomiri

-

a

fdn6v'

enlemben

asznih

rnils kateg6fliju

szar*:

il

perch6 (ymi

oka),

n mangizre (az

b)

Nfnemihk

a n61,

6i foglalkozest,

z

ettatok 6s-

i6ny6t

1616

zavak:

a

zia

h

nagyainit.

ta

gdlina

tu

.tyn*). |a

c^sxhn5a

haztutuisbclit.

a cou

la

-

a

gynmitlcsiik

nevei:

la

..r'la

az

atna),

la noae

(a

di6),

de, il d^tterc (a

dototya),

i:1

fico

(a

fise),

it

lirnor,e

(a

citron)

-

az

elvont fogalmakr

l^ vinn (az

eftny),

la softe

-

az aul6mrrkik

nevei:

a Fiat

Ia Renault,

a Ford

-

a

fbldrajzinevek

kitznt a

konlinnseker,

zig-

teket

6s verosokat

megnevz6k:

'Europa,

a Si-

Klv6tl:

il Cairo,

t Madagascar.

2. Az ldegetr

erdct{

szrvrk

neme

-

Lessyakrabban

sz6

olasz

negfetet6jenek

e-

mahez sazodil: la jeeph tercpjdt6), it freezel

@

nayfasaszt6),

i

je

ns

(a

Iamenadrad.

-

Ri*6bban

redeti

nern6t

s meS6rizheti:

crepe

(a

patacrinta).

ol4t

r

1 5 r


10/42

3.

Vegz6d6s zerintlnem-meghatirozls

Gyrkorlbb

v6gzdd6sek

Rlt*ibb

vegz6d6sek

4. A tremek iltoztu

a) Az

6lttlen olgokatjel6ld6n6vnemc6lland6.

Egyes eselckben

a nem

elentes-megkil6nb6ztet6

sze-

reppel bir:

HtE

N6

Him

N6

viil&lg

fclein

. 16 .

b)

il

pono

(a

kikdtd)

-la

pona (az

ajt6),

it rnodo

(a

m6dja

vmnek)

Ja moda

a

divar)i

l fogtio

a

tap)

la foglia

a

evl)

a sz6alakja

emv6ltozik

m6g: l

finc

(a

c6l)

a fine

(a

vege,

f6l5ny term6sztes cme lzerttrtt m6dosutes

P6t


11/42

A

F6NEWK TOEBESszAMA

Gt

pturrte

det

trF

mt)

A Hv6telket

a sz6tir

j

elzi.

D,l l

.v8l

16t (r)

Nd

inc(or)

r

1 8 r

. 19 .

e

ur,lltrodv

1l'aggettivo)

A MELLiKNEVEK

vtczdDf

sE

a)

Nemben

6s szimban egyeztetjnk

a

elzed

sz6vat.

A mellknev

gyes szamban

lehct 5|vzdd&6:

pesant-e, ncher,

avagyk6tv6gz6d6s{:

calm-o,

calm-a(nyusodt).

T6bbesszimukat

a f6nevek

minlijara k6pezhelnk.

?

Viltozatlan

rhki

mell6knevek:

az

-l

v(Azldesfiek:

p^i (pdros),

mpai

(p,iratlan)

az idegen

eredcttek blu

fE,

,

bcige

@Azs)

a f6n6vi crcdctick: viola (lila),

rcsa

Odz:aszin)

a szin6myalatokatkifejezd,sz66sszct6tclok: :igio

scvto

(s6fttsznfi4.

gia,llo

chiarc

(halvtnysArsa)

v6ltozatlan

a

k6t6jclos szo6sszetatel.k

cls6 tagia:

rapporti italo-rmgh.rcsi (ohsz--nngar

kapenlo-

Pal


12/42

c)

Bcllo,

srnto,

grande,

buono mell6kneveket a f6n6v

el6tt a szabilyt6l lt6r6en agozzukr

bUo

a hatrrozott 6v16 i ijera

-

bel ricordo,

bell'albergo, ello studio,bella casa,

bei

ricordi,

beglialberghi, eglistudi, ellecase

buono,

grande,

santo buon

pranzo,

uon

annq

buono crittore, uona omanda,Donamica,uoni

clienti, buone dee;

gran problema,

grand'affarc

(grandeaffare),

grande

schiatro,

grand'idea srande

idea),

gran (srandj) problemi;

San Pietro,

Sant'Antonio,

antoStefano,San Zenone,Santa

Sede, antaElisabetta

A MELLTKNEV RELYE A MONDATBAN;

a n6vsz6illitminy r6szek6ntz ge uten6l l

La macchina veloce.

,4

autd

)ors),

-

jelz6kent

ltaliban ajelzettsz6tk6veti

Ho

co nr Fir nuova.

(vetten

egy tj

megelSzia

jelzett

sz6t, ha az alapsz6mt csaL

egy

jellr126

tulajdonsdgdtemeli ki: dolce miele

fd"r

-

a fels6fokbanll6

mell6kneveket6bbnyiro

6vetia

jefzett

sz6:

la

piit

caldr

giomata,

(a

legnelegebb

nad. it pessiorcripo (a t.Erossnbb

fajta).

o20o

t 2 l t

-

a

sz&cnd egyes

mell6knovek

eset6ben

elentesbeli

kif6nbs6get

takar: un caro

conoscent

(eg

kedles

isheds),

de. un viaggio

caro

(eg

drdca utazas)l

una

cena

persona

fsgy

bizorryos

zemAu, det

wA

sofuzione

crta (eg)

biztos negodat,

ln

gr^nde

statista

fes,

nagy d anfdo,

de: un

palazzo

glande (egJ tnagas piler; un uomo povero fegl

szegdnyenber),

det un

povet

uomo (eg/

szeren-

A MELLfKYfv

FoKozAsA

N6hAny

ellkn6vnek

szabrlyos

mcllett rndhag/6

fokozisa

is van.

Egyesek k5"nhk nj,

alapfoftt 6ne-

lemmel

b6viilnek:


13/42

6 ill6

i l nhq .

FrAnco

a

pii

abbronzato di Giolanni.

lTranco

bamdbb Giovannindl.)

E'

pin

svelta di te.

flolp/d-

6e ebb

ndlad.) I nosro

gatro

a

menocapriccioso

del $o.

(A

tm66*

q

tiedndl kreAsb,: zerziLres.)

TulajdonsAgok,

nennyis6gek,selekedetek,

ataro-

z6sz6k

6shatrroz6k

6sszevet6sekor:

... 6sszehasonlitis

ls6tacia

che

+

mdsodik

A

hasonlit6 zerkeztek

La

comprrrzlone)

Alrpfok

(La

compar^zlon

l uguagllsnzr)

Massimiliano

e meno

disponibite

che cortese.

(Massi\tiliano

rcm olydn

kesz'i96,

nint anilya

ud|anas.)

Lesg. inrlo

libri che

eiom

ti.

(Keve-

sebb*nnyvet

olvas,nint

ijsdgot.J

E'

piri

comodo

rfmanere

he

panire

subito.

Kdnvelnesebb

arad-

ni, mintsen

arontnl elindulni.)

Mi

piace

pil

lavoHe

di

notte che di

giorno.

(lobba't

szerctek jsza*A

olgozni,

senmint nwal.)

cosi

+

alapfokumelleknv

come

tanto+ alaDfoku ell6knav

A k6t szerke?et

egyen6rt6kfi, az el6tag elhagyhat6:

Queslo

spettacolo

a

(cosi)

buono cone il romanzo.

Ez

az

elqaddsusanolyanj6, mint a resAny.)

Ang.la sem-

bra

(tanto)

loquace

quanto

s:a soralla.

(Angela

zppen

oltan bdbeszAd,nnek

ihik, ',,int a n6vare.)

K&z6pfok

(Lr comparszlon dl mrgglormzr o dl

mltrorrnz&)

- Eld6nyek6s 6lenelendrglak, fogalnak iisszrhason-

lit{sakor,

legyenekb6r

f6ndwel \."9y

nevntssal ki-

fejezve:

... k6zeDfoku cll6kn6v

dl

+

...

Lui a

il

giocatore

pit giovone

detta squadra.

d

d da-

pat

legfiatalabb

dtekara)

Questo

anello a il

pii

pr-

zioso ra r miei gioielli.Gtszercin k6znteza s,j;n a

Fb6fok

(Il

superlttlvo

rlatlvo)

&ls6fokbd

nI6

mcll6kni

+dl

o22,

t23 t


14/42

A SZAMNf,V

(Il

numerale)

A T6szAMNEvf,X

(I

numerl cardttrNll)

K6pz6siik

-

A szimokathelyi6rteknkstikken6 onendj6benl-

vassuk i 17161elfel6l

- Hiszt6l felfel6az uno 6s az otto elnye iiaz el6tte

ill6 tizesek tols6

mrginbangz6jetl

venti

+

uno

ventuno,

ento olto centotto

-

A tre

vegfi

szinrok

veghmgsnlyosak:

essantatr6

(63)

Mtlle

(lijbbes

szima: mlla) ul6n

az egyeseket

loll6nirjuk:nille e cinque

1005).

Esyre

syakoribb

azonban nasyobb zinok dsszeiresas: 1992mil-

lenovcentonovantrdue,70 duemi

acentosettanta

Mtllon

&|',i///id,

s ntnlllardo mi\Ar4 eseteben n-

l6n irjuk a ni11i6k,

milirrdok

sz6mitr

2 i00000

du nilion entomila.

A f6n6vdl eldljif6sz6val apcsol6dik:

diecirnilionjdi

abitanti

/iz

nilli,i lakos)

un miliardo di doll i

feg}

nilLlrd dolldr).

Hasznnlatuk

-

Az uno kiv6telvel sorszinnevek trn a f6nevet

titbbes szimban hasznr iljuk.Az uno{ nemben

esyeztetjnk f6nevvel.

novantotto

pasine

(

odar, una brica

(esy

no-

i l l5 agosfo

949

Kiv6tel: l

pri'no

...

falseje).

-

A sztzadok lnevezse:

l D&cento (a

13.szdnd),

nTrccenro (a

14. szdzad)

Az

id6 kifejez6se:ono

esei.

(Hat

6ftyan.)

hivatalosd6: Sono e olto

e

venti. Nyolc

6ru hl6z.)

Sono e dieci

e

un quarto. Negyed

izercEy.)

sono

e duee mezzolnzz^.

al

hAron.)

Sono e

quattro

tre quarti.

@Arcnrcsyed

t.)

Sono

e cinquemenoun

quano.@Aromneged

t.)

A hozz6vet6lges

ennylsqek

klfJzbse

s z i m +- l n a +d l

una rentinadi casse&

fral

harrrinc kazetta)

esy6b

m6don:

un paio

di

giomi

ksy

pdr

nad, tr

paia

di

calze

AArcd

zokni),

wIJJJcenaio di volte (yasy

snzszor),

diverse ntinaia

i curiosi t;bb

svtz kivdncsi),w

migfiaio

di candidati (kb. ezer

elentker6),

rr,iglizia

di Fljisti

(sok

ezer

hirista).

-

vaSy:

su

+

n6vel6+szemn6v f6nv

Ha sui quaranra nni. frdrnlbelil nesNen a'eN.)

-

A ditumok rrsakor:

i l + n a p + h 6 n a D + 6 v

t24t

o 2 5 t


15/42

iletkort

llntd

sz6:sz6mnev

.nn

nndicemlljJe

tizcrlcgta|es),

cij,qrnntero:,e

6tre

res)

Iddtartam klfejzrse:

zimn6v

+

-nnlo

biennio

k6t

6ves d6szak)

soRsZAMNtrvtrK (I

numerl

ordlndl)

K6pzsnk

l0-t6l felfel a sorszanneveker

t6sz6mnevekb6l

-

pezznk.

A sz6mutols6maginhansz6jinak

ely6be

z

-esimo

sz6d6st

llesztjflk: lisd

a tiblizator.

Klv6tl a

-sel

v6gf szimok:ventieseiesirno

o,lrzarid-

Hrsznilatuk

-

Nemben 6s szimban S/sztetJ0k

a f6neveklel:

r'littesinli ctienri (e edik vasarb).

-

Altalrban

6mal 3zlmokkal duk.

lo

l l

1 2

t 3

l 4

l 5

t6

t7

t 8

t 9

20

21

u

30

40

50

60

70

EO

9t)

t00

234

1000

3621

Eillc

du.gtorr.rbqu.t sino

ho6iL *ic@iov6hudi-

o

I

2

3

5

6

1

8

9

A TdRTSziMNEvEK

G

trumrt

riztorlrt)

z6lD1616

&zdmnwel

+

nevczd orszirm6w;l

213d,re

rzi,314

t.

qr

fli, 6/10 s6i dccimi

t26t

,2'7


16/42

A

I{EVMASOK

(I pronomi)

A

szEMfLYf,s NfvMAsoK

g

pronomt per-

rotr.lll

Al.Il.l

lui

(cll.)

E.rztr{lrtuk

-

Gyak$n ncm tcsszik ki a mondatbanaz alanyeset-

bcn 5116 zernlyes avmasokat inlhory

az rgera-

gozis

utal az alany szern6ly6re.

-

Az

alanyesetben ll6 szernlyes 6vrn6sokatakkor

hasadljuk,

ha hanssilyozni kiv6njuk az alany szc-

n6lyat,

vag)'

ha az igealak nem

utal e$'6nelmri.n

-

Harmadik szem6lybenegyre

gyakoribb

a lul, lel,

loro hasznalata.

Ezen n6vmesokcsak 6l6lenyeket

jel6lhtnek.

E$/essz6mban z

6lettelen dolgok, fo-

salmak

mc&jcl6l6sCrc

zoleilnakaz essos ecar

nvmasok,az ut6bbi a r6gies elh helyett

6l6lnyre

is vonatkozhat.E3 l 6s esi 6l6l6nyeket6s 6lettelen

dolgokat

el6lhet.

Megsz6lit{rok

Bdvin tr ,k6nt

lld hrbgsilltrl&

D6vntuok

Li

Iglak

H&psulvtala

d.h' *

L.i

Idryv.*t

I

t--i

LtJL

SzA@

T&g'

E^riDz6i

Eg6

2.

ti

ti

l .

gu

I6bb.s

z.

3.

li lorc,

gl

t28o

t29c


17/42

A hatrioz6i

alakszerepe:

-

A dl cl6ljAr6sz6val6pzett 6vitm6nykt lyet-

tesiti a ne n6vmis:Ti occupidi matematica? o,

non me ne

occupo.

@oghllozol

ratemanhiyol?

Nen, ne

fostatkozont

vete.)

-

Az

a el6ljir6sz6val pzett 6vittnnyeket

elyet-

tesitia cl, yl n6vmis:Vannoanche Roma?Certo,

ct \at Io.(R6iiba is nernek? Hdt petsze, oda is

A

visszahar6

lJkokrt

vrsszahat6

g6k aeozisa orin

hasznrljuk.

A

hangsnlltalln szem6lyes6vmisoksorrndle

Onik6s

eset6n zint6n tiblizatban al6lhat6 lakokat

haszn6ljuk nagy kzd6betfivl wa. Cliene

do.

(Adok

A hangsflytalan

n6vm6sl lakok

helye

-

Altallban

a ragozougerlak

el6tt6llnak:

Ne si parla

molto.

(Sokat

eszalnelc

dld.) Ci pensa

motto. (Soh1t

ondol

dna.)

Lo vedo.

Ldton.)

-

A

felsz6lil6 n6dban

ill6 igealakokat

6vetik 6s

azokkal

esy sz6ba n6dnak

Patla'net

@eszAt

a.

16t )

-

Az igenevek

iin illnak,

egysz6talkotnak eliik:

disegnandoloazt

rajzolvrn),pettinarsi f6snlk6d-

n'), accortosi

miutin

6szrvete

zt).

Egyes

zrm

els6 szern6lyben

6rten6

ilr.tsndl agy

megel6zik

6s

kiildnir(idnak

a ldn6vi

igen6vtdl,vagy

az al

egybeir6dva

dverik

azt:

Non

cj

pensarel

Non pensaJ|c:ttlne

sonnotj

ata:)

Helynk:

A

ragozon..igealak

tin. hil6nirva

Vogtio

accomprsnare

ui .

fol

dt tun

ckkAmi).

I t

ri

I c i

gli,

lc

gl ic lo gli.la gli.li

s l i c lc

v i

B6vitm6nyk6nt ll6hangstilyos

zem6tyes

6vmnsok

Szim

szem6lv

Visszahat6

Egyes

z.

lui . e i a ui.

a li

T6bbes

2.

3 .

o

30 r

r 3 1 r


18/42

A BIRTOKOS

NEVMASOK

O

protroml

po.ssslvl)

FrJt{l

A

birtokos nevmds kivdlaszt6sAn6ligyelenbe

kell

vennink a

birtokos szem6ly6t 6s sz6m6t,

valamint

a

birtokot cl6l6 sz6nem6t s

szrrnit.

Szerepe

-

Alhat az

a""r"t"tt 6tlitm6ny tr6vrrdl r6szek6nt

La vespanon eeeeeia.

f.,

ro bogd nen az eny'm)

A

loro{ ekkordi el6ljir6sz6 l6zimeg:

L' idead di

lorc.

(Az

6tlet

az dak.)

-

Jelzdl

bidokosn6vmisk6nt:

hatarozottn6v16

birtokos n6vm6s

+

f6nv

I

rniei

problemi

sono

gtavi.(Siltbsak a

Fobutut-

iD, Il foro sosno diventa rcalli'. (Az Ahuk vaLla

vdtik)

A voNATKoZo

NivrvlisoK

O

pronomt

rIr-

tlvl)

FaJtnl

Che

Alanyk6nt 6s tirg/k6nt

haszneljek.l6l6nyekre 6s

6lttclerekrc, him- Cs n6nemfikre, egyes 6s t6bbes

szamban

gyarant

onatkozhat.

tana az ig6t 6s a

mell6kneveket

azzJl r sz6 al gyeztetj . amire

Ho

incontrato ragazzi hestaserauonerannol con-

..no.

Qalltkbzta

a

flkkaL

akik na este

dtszani

fos'ak

a konce cn.)

Cul

A che vonarkoz6 vnis helyett

ll b6vltmebyk6nt

IF/ el6ljer6sz6nak ell

megel6zniea mondatban.

El6l6nykr

6s 6lettelenekre, hirn- 6s n6nemieke,

egyes

6s 6bbesszimban eg:yarintvonatkozhat:

2_

3.

akilq anilq akitclanilct

t32o

t 3 3 t


19/42

la

sceltrda cui dipende..(a

vdlasztds.

itdlliiss...),

i

problemi

di cui ti occupi...

azok

a

eladataL

anivel

Ioslalkozol...),lo

cnftate u cui vedi

l dizionario...

d

polc, aD'ina sz6tdtt dtod...).

A hatirozottn6vel66s a f6n6v

k6zdttblrtokos

lz6l

szerepben.elent6se

,akinek

',

,,amink

:

a

societa

le cuiazioni...(u ritsasdg, Drclynekresz$ yei...).

Qualc

(6s

alakjai)

Nemben s szimban egyeztelni

kell azzal z sz6val,

a-

mire

vonatkozik.

Alrnyk6nq tirryk6nt

6s bfvit

m6nyk6nt gyrrint

el6fordul.Ut6bbi szerepben

qual

el6tt 116 6v16

tsszeolvadz el6ljnr6sz6val.

che,cul n6vmisokat lyettesitheti.

La stradasulla

quale

di il

mio balcorc...

(Az

ut@,

antireaz erkib,e ntz...), libri

nei

quali

si

parla...

a

h6ny, anelyeH>en...).l pal^zn

di fiancoal

quale...

bz

Apiilet,ani ellett...).

chl

Hasznrlata orlrtozottabb, int a tdbbivonatkoz6

6v-

masC.Csak alanyra

6s tirgyra vonatkozhat

,a2,

aki ,

,,b6rki,

ki 6rtelemben: i si iscrivechi ruole.

@1u-

denLi beiratkozha. aki okdr.)

Chi dome, si nposa.

(Aki

alszih az kipiheni D'aEat)

Quando,

dove

Vonatkoz6

n6vmisi

ertelembens rllhatnak,

amikor

k6t mondatot

k6tnk 6ssze:

l

giomo

quandopar-

timmo...

(az

a ap, anikor

elindultunk...)

l^

discoreca

dove

si sono conosciuti...

fd

diszk6.

ahol neg-

A

MUTAT6 NfvMASoK

O

pronomt

dtmostr.ttvt)

a) Alak al

b)

Hasznihta

A mutat6

n6vmisok llhatnak

egynagukban agy

jelz6k6nt

a f6n6vel6tt.

A

questo

6s qullo

el6tt 6s

utAnnem szabad

ad-

rozortn6vl5r

haszndlni: stlso-t

elleflbcnmin-

dig

megel6zi hatirozott

6vel6megfelel6

lakja.

A

qusto

6s

qullo

elentas6t

qul qur

4sa ltr ti

helyhrt6roz6sz6kkalegcr6sithetjnk:

Questo

quf

sembr. uno scaldabocchio.Ez

itt eg'

pacttnak

finik.),

Perchanon

ti metti su

quella

sedia

i2

(MiA

nem ijkz le ott

arra a szlkre?)

t34 t

r 35o


20/42

Qusto

-

a besz6l6 6zelbenev6

t6rgyravagy 6l6lnyre

mutat a.

(szem6lyre

asznAlvaiss6 en6z6

ell-

si ) Questo

bicchiere

d staro l mio.

(Ez

a

pohdr

az

Qullo

-

Jelz6k6nt haterozott

6vel6alakjainak

minrijera

k6pezznk:

quel

tipo

faz

a tip6),

qlett'invemo

(az

a

r;1).quello

srrato

dz

a /ekg. quella

ena

@z

a v-

csora), qDette ose (azok

a tutsdk), qnell,atte (az

a

nbeszer)

quei

discorsi

fazot

a beszdtsetasek),

$esti

sb^gti (azok

a hibdk).

-

A besz6l6t6l

6vol lev6 tiirgyra

6s 6l6l6nyre mutat-

nak rel La tua

porzione

C

q.'lla. (Az

a teadasod.)-

A f6n6vmegism6tl6s6nek

z elkenil6s6re:

Quafe

tavola d

riservata?

QDlla

a

desltra.

Melyik

asztat

yan

lehslatua? Ajobbra

kr6)

Stsso

Az

azonosses

ifejez6s6rezolg6l.

Ha la stessaaslia.

fuelanaz

a n,rete.)

ctd

Egyalaku, sak

6lettelen ologra agy

elhangzott lli

t6sra utal6 n6vmes:

TDtto cid non \i tigoarda. (Nen

tartozik rAbk

nindaz.)

A EATARoZATT.AN

Nf\..M,isoK (I pronomt

in-

dennltl)

Csak

6n6ll6nEvmtsl

szercpbn

ordulnak l6:

uno/uJt^

valaki,

az es,ik), qualcuno valatr)

chiunque

(bdrki),

ogntlmo

nindenlci),

ql^lcosa

(valani)

niente,

Jlzfk6nt llnak:

qualche

+

e.sz.

(nihanD,

ogn\

+

.s2.

(minden),

qualsiasi,

quaf

unque

6dmily.n,

akarnilyen).

N6vmisk6nt

6s

elzfk6nt

ls

(a

mell6knevek

asozesat

k6vetik):

nesstno (sentri.

yatah),

poco (ke'a],

atc:uno

tahdny).

certo

Oizonyos),

zlt]ro nds),

t^E (iuen.

otya^.

yatdh),

tanto.

moho 6ot). parecchro

rzdaojl. dNrso,

vario

(ro*.

rc$ab),

ttoppo (tit

sok), ntto (nind.n,

esisz),

ciascrunoOni esyik).

A

KERD6 NfvlU,iSoK (I pronomt

tnterrogadvt)

Ragozhrrafl

!tr k6rd6 n6vmisok

Elitiar6s6val

ki? kit?

kilk?

kikct?

di chi?

kivel? kikkcl?

ki6? kik6?

kn6l?

kilo6l?

kit6t? kill6l?

kinal?

kiknel?

t36 t

o37


21/42

Elbliir6sz6val

AZ

IGE

(tr

verbo)

A sz6rirak

az

ig6k

f5nCvi

igeoevet

adjAk

meg.

v6sz6des0k

lapjin

az olasz

sek

hirom 16;soponja-:

IgGm6dok:

Kijelent6

rn6d (L'indicativo)

Felt6teles

m6d

(Il

condizionale)

K6t6m6d (Il

congimtivo)

Felsz6lit6

m6d

L,irnperativo)

A KIJELENT6

MoD (L'ttrdtcadvo)

r) E5,szrli

drkok

L Jelen

d6 (Presente)

2. Folyanatosmnlt (Impedetto)

3.

T6rteneti

milt

(Passato

emoto)

4. J6v6

d6 (Futuo)

- T6bb-lre v6si ige l c- sz6raggat6viila kijelcnt6

m6d

elen

id6 eg6sz

esyes

szinrbaD

6s a

t6bbes

szrm

3. szmelyben:

t.:6

re

(belejezni)

fitrisco.

finisci,

fitrisce

firiamo.

finire.

finiscotro

Ragozhat6 6rd6 n6vmisok

Elitli;r6sz6val

yikk

l?

K6rd6sz6knt zercolo atirozdsrdk

r38 r

t 39 t


22/42

2. Folyshrtos mflt

(Imprfetto)

Rasok

tr.

vod-

IIL

pa t-

b) Ossztett

lakok

1. K6zLnnlt

assato

rossirno)

2. Folyamatos

mrilt

(Trryassatoprossimo)

3. T6n6neti

r6gmilt

(Trapassato

moto)

4. Befejezett

6v6

(Futrro

anteriore)

K6pz6s

Az essre

lenni)

vagy

^z ryerc

Oimi

lnO

segedige

megfelel6

lakja a f6ige

partlclpto

plssrto-ja.

PNrtlclplo pNssato:

mrilt idejfi vagy

befejezett

mell6h6vi

igen6v, az ige un.

harmadik alakja.

A

rendhagi6

ig6kn6l a sz6t6rban

megtal6ljuk

(metterc,

misi, inesso).

A ncn rendhagy6

gekn6l a

participio

passato

egz6deseil

Az

-lre

vesf

is6knl a t6hansz6

- -re

v6ltozikl

A

rendhaB/6 lg6keh L a 76.

oldalon

A vl$zrhrt6 lg6k

(Verb

dnesslvl)

Rasozesuk azonos a cselekv6

ige ngozlsrval,

csak

kitesszi* elejrfika visszahat6

6vmisokat. Pl.

,40,

L raeozas

olrl

+

rto

II. racozis icct6+uto

IIl. racozes

ist6

+

lto

-

E$r seg6dig6vel

kapezzi*.

az 6sszeteft geid6-

ket,

ha a l6ige olyan tirgyatlan

ige, mely hely vagy

6lfapotvaltozist

fejez ki:

pl. panb. (elindul),

aida-

rc

(neg ),

\eni.

0dn)

stb. Ugyancsak

cssre se-

g6dig6vel

k6pezziik a visszahat6

ig6kct: vestiNi

(fel,6lt6zik).

-

Esrere melltt a f6ige partlclplo p$3rto-j6t nem-

bcn as sz6mban

cgyeztctni

kcll a f&nondat ala-

nytva\ LE

t^gazz. sor]o a'xivatc. (A

MnJok

megj'6.teh)

ti lavi

I

3. Tirt6rctl

mtilt

(P$sato

rmoto)

Ie.t6

m. @t-

4, Jitv6 ld6

(Futuro)

o4lt


23/42

'

Aver seg6dig6t

haszn6lunk

minden m{s eserDen.

Avere mellett egyezteini

nem kell,

kiv6ve, ha a

tergyat kiemeljiik.

Ho

p

iato

(besz'lted),

avete

pattato (beszaLetek)

e: La casa

ho venduta.

fi

Kitzelmf lt

(P$sato prosslmo)r

a seg6digejelend6ben partioipio assato

Pl. ho

parl^to

(beszaben),

s.i

pattl:r,/a

(elutaztdl).

Folyrmrtos

rgmilt

(Trrpassato

prosslmo):

a seg6digemperftto-ban

+

participio passato

Pl. ^vevo

pa,rl^to

b.szalten),

eri

pztriro/a

(elutattar,

eftno

pal.iri,le (el

taztok).

T6rt6netl

r6gmtitt(Trrpassato

rcboto):

a seg6diSeassatoemoto-ja panicipiopassato

Pl. .bbi frnito

Oef.jezten),

fi\ono veau.ti nesjottek).

BefrEzttlbvd (Futuro

anterlor):

a seg6dige irturo semplice-ben+ panicipio

passato.

Pt.: z\/'ai

letlo

(olvasni

fogod),

sai\

saeso

efog

sz,i

-

Az lgclddk

hasznilatr

r k{tentd

n6dbatr

Jlen ld6 (Prsente)

-

Az elbszl6s

illanateban

n6n6

cselekvdstjel6li.

Leggo

n libto. (Kttnpet

olyasok.)

-

Ism6tl6d6,

zokdsosselekv6stjeldl.

Mi alzo alle

sei.

(Hatkor

s.okton

fekelni.)

- J6v6dejricselekvdsnel.

Parto

domani mattina.

(Holnap

regqel ndulok.)

Kitzelm'ilt (Passato rosslmo)

olyan

nirltbeli cselekv6s

eldl6s6re

zolgel, 'nelynk

id6pontja

agy smert, agy

olyan d6szakban6i6nt,

mely

mes

elenleg

s tan.

La lettelda zlr,vzt^oggi. A

Gyakorl

ld6hatiroz6k: stamattina (na

rcggel),

st^sen (na este), oggi (ndi napo ), questo mese

(ebben

a h6Mpban)

stb.

Folyanatos

mrilt

Omprftto)

-

olyan

mnltbelicslekves.

t6rt6n6seidseraszol-

gel

melyet

nem kapcsolhabrnh

meghatirozott

;d6ponlhor

Ne\ icaya. (Havamtt.)

-

Isn6tl6d6

cselekv6sefteirrsrra:

Ogni

siomo

pren-

dev^mo

l sole.

Minden

nap napoztunk.)

-

Perhuzamos

selekv6sekeirAsrra:

Mentre mio

marito avava piatti, eggevoDn ibrc. (Mialaua

fdrj

em norogatotL

knnt retolyarbn.)

t42t

t43t


24/42

-

Eppen

csak elkezd6ddtt,

de

be nen

fejezett

cselekv6s

leirisira:

Pet

poco

moie^.

(Majdnem

T6rt6retl milt (Passato

emoto)

Lezirt

m'iltbeli cselekv6s

vagy t6rt6n6s

kifejez6s6re,

melynek a

jelennel

nincs

kapcsolata:

,anno scorso

moti. (Tawlr hdlt nes

)

Folyrmatos

egmilt

(Trapassrto

rosstmo)

El5idejfis6set

ejez

ki a nnltban:

Quando

ono

anivato

alla stazione,

l treno era gid partito.

(Mirc

k,rten

e

dllomdsra,

a vonat

ndr elnent.)

Titrt6netl

r6gm'ilt

(Trapassato

rmoto)

Szint6n el6idejis6get

fejez ki a

mnltban:Quandoebbe

finito di leggre,

guardd

suo

maito.

(Anikor

belejezte

az otyBdsi

a

idtre

ntzett.)

Jdvf ldd

(Futuro)

-

A

j6v6ben

bek6vetkez6

selekv6s

ifjez6s6re

szol-

grl:

Ti

visiterd

omani.

Hohap

negldrogattak.)

K6relked6sifjez6s6re:

hesare..

Mi

le'zl)

-

Val6szinfis6s

ifejez6se

jetenben:

SaraDno

e sr.

-

Felsz6llt6

m6d

helyett:Studierai

ene

a lezione!

(Jtt

tanuld hes a lecke.let!)

Befejzett

iiv6

(Futuro

anterior):

El6idejfis6get

ejezki

jtiv6

id6ter

Quando

vrai

inito

il lavoro,

me lo dirail

(Majd

ha befejuted

a nwtddat,

sz,itj keken,

A KoT6MdD (Il

congtuntlvo)

A ngy geid6i 1 Jeletrd6 (Presente)

2. Mnlt id6 (passato)

3. Folyarnatos

nnlt

0mperfetto)

4. R6grnnlt (Trapassato)

l. Jlen

d6

(Congluntlvo rseote)

Ist6

IL vod-

tII. Ddt-

Sok

-tr

v6grd

ge lsc- sz6taggal

b6viil az tndlcattvo

cs

a congluntlvo prcsnt

eg6sz eyes sz{m6ban,

valamint

a t6bbes

szem 3. szem6lyben.

l. finire

O{ejukr,

capne

(neEena,

A consluntlvo prsente

egyes zrm

-3. szem6lye zonos.

zrt egt6bbsz6r

i

kell terdinl

a szen6lyes

nevmesokal.A conglutrtlvo

presnt-ben

ok

ge endhagy6.

L.

Rendhagy6gekl)

2. Mnlt td6(Cotrgtuntlvo assato)

A sg6digeavere

.

ssere) ongiuntivo resente-bn

+

a f6iCe

articipio

assato-jal.

abbia

arlato.

t44t

t45 t


25/42

3. FolyrmNtos

ntilt

(Conglutrtlvo

lmperfetto)

Isct6

Rasok

L urt-

II.

vdd-

4. R6gm{lt (Cotrgluntlvo

rapasseto)

A seg6dige

avere

v.

ssere) ong.

imperfetto-ban

+

a

f6ig participio passato-ja.

l. avssi

parlato,

osse

A k6tdE6d

h.rzn6l.te

F6mondat:

-

Udvarias

elsz6lltAs . szemlyfi

lakjai: Vengal

(y'6jj'6n!)

vens

not

(J6jjenek!)

-

Ohaj, kiv6nslg,

ellenv6lemny.

zt a

milt 6s a

jelen idejd alakok egyarlntkifejezhetik:Siaosi.

(Icy

tecten)

che

lo faccia ioz

(Hos)

e Ar

csindtjan

neE?) Almeno

fosse

verct (Bd6ak

iEaz

Mell6knondat:

-

Ha a fdmondat dllitm6nya

akarato!

k6r6s! kiv6n-

s6got jez ki: volere

fafrmi)

desiden. (6hajtoni)

pt.gate (htni)

stb. Voglio che

tu sia felice.

f,{zt

akarci',

hosy boldog 6gy.)

- K6telkedasl, em6nt1,

6rzest, 6lelmet

kifcjez6 igek

ulnn:

Dubito che ui

anivi

prmtualmente. KAdem,

hogy 6

pontosan

rkezzik.)

Szem6l,'telen

zerkezetek

t{ni

bisogna,

ccorre,

necess^rio ke

,

sziikl4:gs).

pare,

sem*^ (finik),

E

ptob^bile

val'szin

,

pud

darsi

nelet, i

possibile

/lehetsiq6).

a

peccato htr).

Pud darsi

che i ra.

gazzi

abbiano

tagione. (Lehet,

hosy

a

I'tknak

Tagad6

alaku

se utan: non

d vero che

io abbia

p wa di te. (Nen igaz,hos]

fAlek

tSted)

Megenged6

ll. c6lhat6roz6i

rrelmfi

dt6sz6K

rar

bnch6,

sebbene

{i'nbzia

habdr,

ottehet),

affinch',

perchC

@zar'

hcst).

Rimango ancora,

bench6

sia

tztdi. (Maradok

nts, bdr

kes6wn.)

-

Viszonyit6

fels6fok uiin: d il

pin

bel

panorama

he

io abbia

maivisto.

Eza

eqszebb

anoninn,

anelyel

nlaha is littan.)

A congluntlyo

n6$/

lgeldcj6nk

hasznitlta

Fngg:

a fdmondat

6llltrninyenak

idej6t6t,

a f6- s

mell6kmondat

itinrnya

kdzti id6viszonyt6l.

esd

m6g: Igeiddk

egyeztet6se

. fejzeretl

Eg/ideriis6g

crEdo ch sia tadi.

(,42t

hiszed. kesd

ydr

)

Cotrriutivo ibbdfctto

,

Peva

chc avcsse

.agio!c.

(UFt

tiint. hoa ia@awn.)

t46c

)4' 7.


26/42

f,l6idllis6g

M.n6kDodat

alftndva

E

probabil.

chc Cdto sia

gii

eivato.

i'dl6szinn. h@ Kirole tub tuesarkezet )

Conpirtivo traBet.

Cr.dvo

ch. L.i foss

siii

dilato

a lctto.

(42't hitt.n ho4 On tuir lelzdiAt )

A FELTETELES

MdD

fl

cordtzlonllc)

1. Jeln dd

Orsent)

Kpz6serA f6nvi igen6vb6l

ng),, hogy amak

sz6vsi

-

mas6nhansz6jaly6be

essznk condizionalere-

sentemglait. (Az

-ar

vesi

ig6k

-a

magdrfiansz6jet

-

Kifejezhet val6szinft6set, ha az inform6ci6t nem

ellen6rz6tt fon6sb6l merltettik. F6leg irjs6gryelv-

ben

gyakori.

Secondo notizie l

govmo

avrebbe

accettato a

proposta. (A

legrjabb hirek szeint a

konndny elfoCddtoa av6 latot.)

Ut6idejds6g kifejez6s6rehaszneljuka condizional

passato-t,

ha a f6mondatbanmnlt id6

van.

Mi prcmise che mi ^\tet'be scritto. (Megigerk,

hogy mi

fog

rckem.)

IELTfTELES MONDATOK

Felt6telt6l frgg6 cselekv6s ifejez6s6re a magyart6l

elt6r6n

-

a condizionale klzrr6lag ffmondNtban

hasznehat6.

l. Val6sdgo3

lt6tl:

se ho fane, mansio.@a ahes astok, eszem)

2. Mrilt ldd

(Pa$.to)

K6pz6se: aver vagy ssere seg6dige

elt6teles

m6d-

ban

+

partlclplo prssato

Haszn6lata: itrdk6t d6ben

lvancselel$6si.

6n6n6sl

jel6l,

melynek bek6vetk;zse

alamely

mas,k

cselekv6sbek6verkez6s6t6l

ficq.

Prenalerei n

catra.

(lnnak

esl kl1vat.)

- Haszn6tuk indica.ivo

vesente

(kijelent6

nid

jelen

,7d) helyeq

hogy fle legyen ul

,,6les

a k6z1s.

Vorrei chiedere

una cosa

(Szerctnak

trdezni wla-

S

+

inditivo

Drcsdt

Se av'd fane,

mangerd

Ha

;hd t4zel


27/42

3. Lhtetln felt6tel:

Se avessiAwto

fame, avrei

mangiato. (Ha

ehes etten

eolna,

ettem

yolna.)

S.+ Coqiutivo bamsst.

FTLSZoLiT6 M6D G, tmpradvo)

Egyes zin 2., 6bbes

zem

. s2. szm6ty6nek

lak-

jai

azonosak

leE

d6

alakjaival.

Az

-rre

v6sn

g6k

egyes zAm

. szemly6ben

l

helyett

r

a rag.

A harmadik zemelyi

alakok egyes

s

tsbbessz.)

a

congiuntivo resnt6b6l

al6k,

ezek

agjail

.rr

vegJ

s6k: ,

-ho

.crc

s

lr

v6gtek:-ar

rno

nllre

pdlal

P4lil

6 i&il

fhit l

Udvrrl$ felsz6lit6s:

Egyes

z6m3.,

ill. tdbbes zim

3. szemely,

dbbes zim

2. szemly

Tlltis:

A non tagad6sz6val 6n6nik. Egyes sz6m 2.

szem6lyben

ragozot

gealak elyett

6n6vi

genGvet

(infinito

-t)

kell

hasznehi: Non partare

lanro

@e

.50.

. 5 1 .

A visszahat6 g6k felsz6lit6 m6dja

A visszahat6nvmds

^z eryes szem 3. szem6ly

6s a

t6bbesszim 3. szem6lykiv6telvel

az ge m6g6tt

e[ 6s

vele

eSybe kell

imi: Lavati bene

(Mosakrdj

n.s

D: si

guardi

allo specchio Nazze

deg ,nagAt a tii-

k;fien )

A szem6ly$ nvmdsok

hrngsfl]trlan alek rl

3z lm-

A

szem6lyes

levnasok

hanssrilytalan ersyesete

ml,

tt, lo, l& cl, vl, ll, lc)

s r6szesesete

ml' tl'

gll'

lc' ct,

vi, loro/gll) is az egyes6s tiibbs

szirn 3. szen6ly6nek

kivetlCvel

z ige m6g6tt all, azz^l

egy sz6t alkowa:

Ascoltami @r}/dtsaff

neg engen ), d: Ci

porti

lma

tazz^ di,catrat.

Hozzon

n.tunk egt

csiszehbit.,

A loro-t mindig

l.lll6n sz6ba duk.

A hat{roz6l n6vmisok

cl, vl, n ugya igy

viselkednek,mint a szem6lyes 5v-

masok And^teci

(Mdjetek

oda ) ParlatEne

znche lla

maml'nal

Beszevetek tu6l a naniLral is )

A MUTDLTETo szERXEzET (tr fittltlvo)

A magj/ar

-at,

-et, -tat, -tet

k6pz6nek elel

meg. Azt fe-

jezi

ki, hogy az

alany a cselekvestmassal

v6geztetr

vacvaztel6idezi.


28/42

K6pz6se:

F.re+afdiqef6n6vi

Ho fatto

portare

nn cafie. (Homttan

egf lat'at.)

Visszahat6

ge esetn

essra segdige.

Si 6 fatto

crcscerc baffi. (Mesn;yeszteue bajszar.

-

A cselekv6st 6sz6

szern6lyre

dr, el6tjer6sz6

utal. Fece chiamare

m tasst

dalla segrelaria.

II;

a-

tott egy

tarit a titlaim6yel)

-

A szem6lyesvmasi

lakokat

. szern6lyi

elsz6-

li6s ill. f6n6vi genev

set6n ses6dighez

essziik.

Fammi

portare

un caffal

fltozd$

neken

es txit tt )

A FOcc6 BEsZfD

0l

discorso

rdirtto)

Ak*or haszn6ljuk, ha nern sz6 szerint id6zziik

valakinek

k5zls6t, tasitasit,

6rdi,s6t asy

ki.jelen-

tasel e$/

6sszetett nondat

mell6lcnondat6ban.

A

f6-

mondat allitrnrnya

t6bbnyire

a kiivetkezS

ig6k vala-

meiyikel dire

(mondani),

tisponderc (fitaszotni).

dichiatarc (kijelenteni),

domandue (ke/duni),

loter

saperc tudni

akami)

stb.

A fiigg6 besz6dben

erneszetesen

megveltozhatnak

a

szem6lyek

s az egys

ataroz6sz6k.ice: ,,Vadodal

mio amico."

(Azt

nondja:

,,A

bafttonhoz

nesyek.')

Dice che va daf suo

amico.

(Azt

mondja, hosj

a ba-

.52r r 53

A mell6kmondatbanalfinek a kijelent6s6t,

elsz6li-

trisrt, utasitas6t

idezziik kitzvetett m6don. La

guida

dice:

,,Attendete

un momentol"

(Az

idegenyezet' azt

no

ja:

,,hirjanak

esy

percet")

La

suida

dice di

attendere

un min[ro. (Az idegekvezet'

azt nondja,

hosy vtianak eE p.rcet.)

Figyelembeell venniaz d6g/eztettu zab6ly6t,a a

f6mondatban

mnlt id6 van:

Mio

amicodisse he esseva n libro interessante.

i

bafiton

azt nordta, hog drdekes nnyer ohas.)

Esyidejns6s ser6n.mperfeuor

hasznrlunla mellek-

Cado disse che sarebbevenuto sicularr.ente. Kdroly

ozt mondta,

hos biztosan el

fos

jdnni.)

Ut6idejnsC9

eset6n: ondizionaleassato-tasznalunk.

Carlo disse che aveva gie

letto il libro.

(Kiroly

azt

nondta,

hog) nar eblyBta a ktnyet)

El6idel]i's'E

eseten:rapassato-t

asznelunk.


29/42

AZ IGED6K

EGYEZTET6SE

(LI

concord.'zr

dl

templ)

Ha a f6mondat

ellitmerya

eln

id6ben

dlt, akkor

a

rnell6kmondat:

Ha a f6mondat

allitmenyamrilt id6ten

ell, akkor a

mell6krnondat

llitinenya:

A szENvED6

szERxEzET

[ pr$lvo)

Az olasz tArgyas g6k lehctnek c lslrvdt 6s szrv-

d6k

Calkvd

szerkezt:

If sole

llu$ina fa tena.

f,,

mp

mesvihE tja a

JZikIet.)

xrj.lot6

d6d

(I di@tivo)

Di...h. s; .lzl tte. (Aa nondja

hos) la.lzt

ir)

flnditivo orcht l

Die

ch.

ha smtto

la lctt h.

(,{:r mrl./4

hos

neeina o taetet

)

(Ercn$aay)

f?assatoDrossimol

El6idcjns6g

Di.. ch. scnyqal^l.11B.

(Azt

dondja

hosl laelet

itt.)

(Eolyr$at\

findicativo inffif.tto]

Dic..h. *ivq;

laLE m-(A2t

hddjd,

hoey

Mi.l neaina a ldelzt ) tFfirnt

Kii.ldt6

mod nndicativo)

Di$c

chc siv.va

la lttqa.

l/,Gt

rorlta

hoq laelet

ir.) flndietivo im.dfcttol

Dssc ch. avaa scritto

la lcttcra.

(Aa nordta hog negina a ldel.t.)

fTF6sato dosimol

El6id.jnsas

Dis$ ch. arcbbc

scritto la lcticE.

(Art

nondta hosr

dajd neei4d d leelet.)

lcddizionalc Bstol

Ut6idcjrfisas

K6t6m&

(ConeiEtivo)

Crdo .h.

&iv^ l^I,ttqa.

(A2r

hiwm

hosr laelet

tr)

Ic@ciutivo Dtgt l

Eeid.idsac

Crcdo ch. .bbia

sdtto

la lqrbcn.

(Azt

Uszea negina

a ldel.t.)

fconsiutivo Dsstol

El6idcjrfiges

cr.do

chc sivq;

la lctt r

/,t

r r,,'ze,a

'naid

D@sidda ldelet.)

fTutuot

K6t6m6d rconr iuntivol

Cr.d.vo chc

scrivcss la l.ttcra.

(Azt

hitlen, hogt laelet

if;)

tconlihtivo imErfctt.l

Egyidcj,[s6s

Cr.dao chcav.sc scritto la lctt ra.

(A2t

hitt.n,

tuir neAiid d ldelet-)

tconsiutivo tlamstol

El6it

jrfilns

Crcddo chc ar.rbb

critto la lqrkra.

(Azt

hitetu, hos,r usIogj4 imi

a laebt.)

Icddiziodl. wtol

ut6id.j'isis

o54t

r5 5 o


30/42

Szenvdd zrkezet:

La telTaa illuminata

dal

sole.

(A

6tdet

a Mp vitAsifu

n.s.)

(AJaird

,nes

yan

viasbva

a nap

dttat".)

K6pz6se:

Essere

es6dige

mesfelel6

dejrlr agozot

alakja

f6-

rge panrcrpro

passatola

mlyet

egtieztetni

ell

az

alannyal). l.Maria a statanvitara

d un ricevrmento.

(MariAt

neshietAk

esy

osaddea.)

Az essere

eg6dig6t

z egyszni

deid6kben

ventre

ig6velhlyttesithetjft.

elen d6ten

kittlez6 venF

r hasznelata,

a a cselkv6s

olyamat6t

hangsilyoz

zI|Jk. iene costruito.

ftppen

nost tpitik.)

A targyb6i

esza

passziv

zerkezet

lanya:

(d*v)

(alay)

illmina

la tcna.

(6llittniny) (Lircy)

Hasztrilata;

Amikor a cselekv6t

nen

akarjul vasy

nem rudjuk

mesnevezm,

ema cselekv6,

anen a

cselekvs,

]l a

cselekv6s

6rgya,erdm6nye

fontos.

Ha a cselekv6t

is rnesemlitjd(

mondarban,kkor

ezt a da,

kdti az

ig6hez.

gattini

sono amati

da tutti

i bambini. i

cicdkat

mindekgerek

szereti.)

.56 .

,57 ,

A SZENI'EIX) IGERAGOZAS

Invttrrc

Pr* . PN.to Dro$ldo

$no sLr.

Ca)

invit to

(-a)

$i st lo

C.)

invibto

(

a)

a st to

C )

invitrro

Ca)

liano dati ({) bvitrri (


31/42

AZ IGENEYEK

A FdNfvI

IGENfv

(L'

l

nlto)

Leher

jclcn

idejfi

(L'infinito

prcsente)

innlt idejfi

(L'infinilo

passato)

A

llen

ldrf f6tr5vl

lgen6v (Li

ltrfintto

pr$nt)

T6bbf6leszerepet6lthet be a motrdarbani

-

Szerepelhet

6n6vk6nt mlndtg

hftmemf!)

Il dornne ni

fa bene.

.!z

al1)ds

6t

te'z

neken).

-

Kifeiezheti a tilt6st.

Non venire plesto!

(Ne g)|ere

koren!)

-

MelleknoDdatban

jlhat

a ragozon

ge helyen

egy-

idjnsgut6idejisas)

ifeiezes6re.

Sorc felice di vederti.

fornl6k,

hosr

tdttak.)

A

fdrfvi igen6vb6vitmhyk6nt

k6vetheti

az i86t:

1. 6l5lj6r6sz6knl

2. el6ljr.6sz6val

l. Amo

passare

a serata

n compagria. (Szeletem

az

estet airsasigban

ntheni)

Bisogna

avor. le. (Dolgoz^i

kett.)

-

A leggyakoribb

ig6k, melyekhez

k6wtlen]l

kapcsol6dik

a f6n6vi

igenevs

szerkezet

amare

(szeletni).

crcderc

(hinnr,

desidqarc (ihajtanr.

dti]bit2xe

tltelked^i),

farc

(temi),lasai

e

AasniLn g re (tacadni), potf.ra(-hot, -het),

s

perc

(tudni),

seiijtjJe ha

ani),

solerc

(szok

tt) sperar. (ren'tni),

renerc

(raftani)

!dn. (ha\anr,

DEa'.e hasznahr,

vedere

Attni),

yolerc

(akami).

-

Ug/anc.sak nem hasznalunk 6l6lj6r6sz6t

az rm.

,accusativo

con I'infrniki'

(airg*et

l6nai

igenivwl) sz.tuezet .set6ben: Ho

visto arrivare il

tteno.

Qdtton

negirkezni

a vonatot.)

2.

.,a'

viszonysz6val

apcsol6dik

zalibbi ig6knez:

arrivare

(ineg6*ezni),

siunsere

(rkezfli),

orrere

(futni),

szltAre(usani). sei snmto a c pn.. (6sre

nesAr@ted.) rntit e

(felkcmi), dme

(odaadni),

impanlare

nestanulni),

m.tt tsi

(rckifosni). Mi m.tto

^

s$diarc.

(Eozzdfosok tanutiihoz)

-

bizonyos mll6knvckhz

pl.

disposto,

Fonto,

arro a

(alkah

as

vnircI

facile

z crederc

ftiinnyen

hihea6).

-

,,d1"

iszonysz6valapcsol6dikz

alrbbi gkhezl

donand

.

Aamt.

deciderc

Glhatdrczni),

giuJate

kshndni). meditate

(ehakzdni),

otlenerc

(etami),

peasarc (gondotni),

promettere (t#nr,

stabilire

(neg'lnapitanr,

tentarc

(nesk*Archi).

Glwo di

d]Je

a

v.nt|.

(Eskiiszi;n,

hos isazdt

nondok).

-

Oltrtiroz6l mell6kmondato! is

r6vidithetnnk

"dt'-vel:

Mi rallegro

di vederti.

(oriil6k,

hos,

Utlak).

-

A

"dl'kapcsol6dik

bizonyosmell6kneveL4ez

l.

degnodi'

@eht

l)mhe), avido

di

(wigalazJ'

vmire),

li.to di (bolCog rnil'el),.sic!tro di

(biztos vnibei)

c p^c.

di

(kzp6 vnile) E sicuro di vinccre.

(tizros

a gy4zebrten.)

r

58 r


32/42

-

,da"

viszonysz6yal,

5leg

kiivetkezmdnyes

mellk

mondat iividitsere:

i

sentivo osimale

danon

po

ter camminare.

Olyan

rcss.ul iraten

nagan,

hoBJ

jdmi

sen tudtdn.)

-

t,per"viszonysz6val 6lhatrroz6i

me 6knondatot

rdvidithetiink:

Cerco

tutre

le occasioni

per

parlare

ir^liano.,

(Mirden

au


33/42

K6pz6se:

getundjo

emplice-je

f6ige

padi_

ave

o spettzto

niuftn

yArt)

essen o

tomato-

a

(

n u An

y

b s aEr

t)

-

A

hanssnhalan

n6vmesi

alakokat

esybeirjuk

a

seg6digevelahanssntylyentor

nem

viitozit


34/42

o

^z

6'llitm|ny

nvsz6i

r6sze:

Tune

occrpzte. (Mindenszoba o sla It.)

f6n6vr

Sono

mpiegaro

i banca.

vasyolc)

d)

e)

Sok ige rndhagy6an

6pzi.

A rendhagf6

alaK

a szo-

t,trbanmegtaHlhat6

az

se nn.

hannadik

lakja.)

Lehet:

4

mell6kn6v:

E una

cosa complicata.

(Ez

bonyotult

(Banlrtisztt

iseld

Hasznaljuk

6sszetelt

gealakok

k6pz6sre

az

avere

Siamo

ndati

l mare.

,4

enge

e, neknink

Vondatr6viditesre

l6ideJrjseS

sr6n.

lynIor

a

parircrpro

assalo-t

embn

s szimban

eqveztehi

kell.

m6gpdis:

- t6rgyasg6kn6l mell6kmondatirg/6val.

Iinita

Ia lettera

usci dj

casaa s1edirlta.

Miuttik

befejezte

t.yllinist,

etment.higy

fetadja.)

largyatlan

g6kn6la

f6mondat

tanyrval

ba

a

f6- 6sa

mllekmondat

lanya

zonos).

Tomata

a

casa,Anna prepard

a cena.

Miutdn

hazanen4

nnaelkaszie

e

a

yacsoftt.)

-

Ha

a f5- 6s

a mell6krnoodar

tanya

emazonus,

a mell6kmondat

alany6vat

egyeztetnnft

Enhato in casa a madre o accolsecon u

softiso. (Anikot

belipeu

a hnzba.

anyia

no-

solyatlosadta.)

A HAT/iRozOszd

A ha6roz6sz6

eltozatlan

lakir z6 Kapcsol6dhat

g-

hez,mell6knCvhez

asy egy

rnasikhatiroz6sz6hoz,

isy annak

elent6s6t

6dositja.

Leggyakabban mondat

lej6n

agy

vg6nAll

Domani

artirdper

Roma.

HolnapR;nAba utazon).

Le mie vacanze omincerannoa settimara rossima

tJ.;v6 htten kezd,idika

szabadsdsan').

vindis az ise

ut6n all: molto

(nas)on),bene

06t),

trowo (nkdso'an),

poco

(kevirbt).

A hateroz6sz6ehet

a) eg/szerii

qui

(,,r,

liL

(ott), ber'e

A,5l),

dornal|'i

hol'

nap), f&ti

(t(int),

dentro

(bent),

pt.sto (s/o an)

dsszetett:a

destra

(iobrra)

mIkn6vb6l

k6pztt

Ezket a

-mnt

k6pz6vel

k,pezdk,

amelyet

mell6knv

6nemfi

aiakjrixoz

illesztinkr lento

lenta

lentamente

dassdtr).

o65

o

t64t

TCERAGOZASI

ABLAZATOK

E!3re


35/42

[' .

P"'

t1'.

t"::'"

t'::'1''

,66,


36/42

L R{GOZAS

Essr

.68 .

69.

U, RAGOZG


37/42

j'**

r-1

r-T

t70t

,71 ,

IU. RACOZ,IS


38/42

l""i

Parc

:::" :::': :ll

lp"T

m. RAcozAs

(lsc-es

gek)

csk a kij.l.nl6 b6d asa tii 6mddjclcn

ln6

m6dbd

vs

nr.-.s Egozis:

Flnlre

id.jah.n,

alamintf.lsz6-

A t ijbbl g/szerfi geld6:

tdperleuo: 6ntuo, 6ntui, n

iva, fuivabo, finivaL, fini

vdo

PaJ. r.u.r tnii, fi.isli, fini,

nninDo, inGtc,lini ono

freror finnd, finnai, nbiii, nnircho, liniftl., finnd.o

Asrrar 6nn i, finir.9li,

finn.6bc, 6nn.mmo, finircst

,

frnn

bbcro

.I'pe.llo n.issi, nissi, inisc,

finissino, inist nni se.ro

,72t

,73' .

A 1ASSZAEATO

IGE RAGOZISA


39/42

r:t' i

l,:

A RENDEAGYo

IGfK

RAGOZASA

&q di.di

vagy

dclti,

ilato

(ad)

Prs.r do, dai.

di, dimo, ilat,


40/42

A legt6bb rendhag/6

ge|rek

csak a

p$s*o

rehoto-ja

s a

prrdclplo

p|ssrto-ja

rendlury6.

pl.

mcttore,

misi,

messo tesz,

helyez

valahofi)

A reDdhagy6

g6k t6bbs6ge

a tr. ragozisboz,

az

-r

v6grletnzbrtozik. Az -ire v6srjekk6znt csak az

and,'rc

(nenni),

d'fe

(adni),

sa^.e

(van,

dun

es af^re

(csi

ilni) igekk.pzese

tendhagy6.

A sz6ti4rak rendha-

gy6

gket

sillaggal

eldlik,

rendhagy6

lakjaikat6bb-

nyirehdtulknldn

kdzlik.

A.lcgfontosabb

retrdhary6

ig6k 6s

rendhagli6

alak,

ac.add.,

a@addc,ac.aduto (rus,6rtaniL)

ru|t erAa\

atrdarc, o. , . aDdab ,F&, pr,?g/J Pr6ntc: .do, vai, a

a.diamo,

@datc, vauo

Futm:

edrd, stb. cord preente:

r&.i

s6. Conglutlvo p.6.'

vada,

vad4 vad4

aDdiano,

ddiatc,

vadrno

Impe.dvo:

vai, vada,

andiaEo,

ddar.,

av.r., &hi,

^wto

oit

wlMiyal,

ye

,e&)

(hsoznsnt

usd

knbn

bcrc,

b@i vary

b.vtti, bev(o

fi'zi9

pr6.:

bcvo,

bcvi. bcvc.

bcvaaoo,

vete,

bcvo.o FuLr

bcftd stb.

Cory.pB.,

bcva

s6. Imp.rbcvi,bcvct

cbicdde, cbicai, cti.sio

d6rdez,

chitrdcrc,

chiusi, cbiuo

6ezr)

comprd.r@,

coDpci,

oonpGo

(e

,

regen)

coaosccrc, cotrobbi,

colo$ilto

(istur,

regBMr)

da o lDperLr dav6

st . Pa. ren: di.di

v. &tti, dsh,

di.d.

v.

d.n

.

d.ono,

dstc, diodao

v,

dcnlro

F t: dard

stb. Cong.

FB.i

dia; diado,

diat

,

diam Cong. lDperf.:

dcssi, d*i, d.s, dc$imo, dcst

,

d.sdo Imp.t d.', datc

d..ia.rt, dei.i, d@i$

(ethatdrcz)

dnc, dissi, dctto

(nond.

tustund)

PG.: dico, dici,

dicc,

diciaro,

dir.,

dicono rbp.rf.r diccvo stb.

Ps. ren dissi,

disti.

di.$,

dicmo, di@st, dissao fnL:

dird stb. cong.

pr6.:

dio; dicido, diciatc, dicalo

Cong. rbPerf. dic6a

dovft, dov.i

v.gy dovctti, dowto

62l,

Pr6.:

d.vo v- debbo,

d.vi, dd., d6lhi.m,

dovtc, dovoDo

v. dcbbano Fut.

dowd slb, Con&

pru.:

dctta v. dcv4 dobbi@o,

dobbiatc,

csgc, tui, st to

1vd,

(Pasoz6r{t

L hi16D l]abuaiba )

tu

,

f.ai, fat@

(t62,

6in

)

tr6.: f&cio, fai' fa. fa$iamo,

fat,

fanno lDperL: fecvo s6. PN. rn: f@i, faccsti, fccc.

fao@o, fao.sr.,

f.do Fot: faD tb.

cong.

Pr6.:

facoia;

facciam, fa@iat

,

f@i tro Cong. t

Ferr.:

fec$ slb

Ei'us.rc, si,v.i, eiiato

(4*eit,

regqkeik)

Lee{c, l6i, lctlo

(orv6)

n n rc,61st,6.sso

(t42,

helre)

potdc,

?otci,

potuto

1rl4

-idt, -hzt)

1r4,.

Poss,

uoi,

pud,

po$ido, potctc, pos$no FrL:

potro

slb. Corg.

P.6.:

Po3s4 Poss:aDo,

o$'ab,

possoo

prad.rc,

rrcsi,

ptuso(ee, etv6z,

fos)

elirc, elii, elitr

(/alreet

vlort Pr6.: slso,

sli, ele, Fli

aeo,

elitc,

slgoro Cong.

pr6.:

elga;

eli 6o, sliat

,

sl_

t J6 t

. l

l .

s!d.,

sq!',

spllo

(r/d/

tB.:

30, si,

e, eppi@q

spct

,

TRODALOMJEGYZfK


41/42

sono

F|t|-:

spm srb.

Con&

pr.:

sppia

slpiabo,

eppilr.,

sppieo

IDp.: 33!!i,

eppiar.

Iyadq.,

ss|

@*

(qa

,

bws,

EeaI)

snvqc,

eisi,

sitlo

ft)

si.rc, st

tti, sbL

(r@,

6I)

Pr6.t sr6,

st i, sr4

stimo,

statc,

st$!o

||q..f.:

sLvo .rb.

p&

red. slcni,

sr.eri,

sr.tr.,

stcm,

srdto, sr.ttcro

Frr!

starc stb.

cong.

FE,:

3ti4

stiam, .ti.t

,

stialo Cong. topcrf.:

dt

ssi, st

$r s6$.

stdsim,

d4r., sr.sqo

lbp.:3ra')

stat

t4aq4

t^ai,

t n\to

(ra7,

vA.

a,'do,

Pr6.: r@co,

ti@i,

tidc.

16ram,

t

!ctc, tclgolo

Pe

reo.: r@!i,

rcncsti.

te,nc.

t

!.m, t

acai., tcnrcrc

FUL:

trd st!.

Coig.

FB.:

tdg4

t Diaoo,

iailtc, rclsano

IEp..

tidi, rdctc

u$ir.,

rii, @ito (ftircs,

elMs/)

pB.:

cso,

.scr.

.sc.,

@'am,

ertc, c&o!o

cong.

p16.r

s.r:

@imo,

Mi!l.,

cJ@o

rry.3 ei,

eitc

v.ddc,

vidi, vcduro vagy vi3to (Lit, ocgnaz) flt.: vdro sb.

vd'F, vtur,

v4!to

,r'l

Prd.: voeo.

rror. vi6..

v4ido,

vdir.. !og@o

ps,.eD:

vtui, vdi,h,

vole

voi@o,

[email protected]

,

vcm4o

fra.. vdt,

56_ con8. ps.r

yosa;

varm,

vd,arc,f4gdo

lbp.r vjaj,

v@itc

inqqitei, ritlo (legr'6z,

nter)

viv@,

vii.i, vislo

(i,

rlLr

viwd, sb.

vol@,

volli, voluoo (o*rr,

lztii)

?Iq.. voclio,

hoi,

@lc,

vogliam,

voLt

,

vosliolo

P4aree!

voui, volsi,

vo[c,

volm,

vol6t

,

voll@

For: vor6

36.

Corg.

pr,:

voglj4 voali@, vogurt.' vosli&o Io!L! vogli, vogtirrc

a^Eelini, Maria Terese Dr. M6iE

Gydrgl: Gy^kot-

bri olasz

nyeh'tan

hdapesl 1988.Tank6nyvkiad6

lttal

lAjos

-

Kobai

Gqzdn6:Olzsz nyel\ttan

s

k6zap-

-iolak sz6d6ra

Budapest,Tank6nyvkiad6

Dqrdano, Maunzio

-

Tnh e, Pietro: La

lingua ita-

lilna

Ed.Zanicholli1991.

H.rczeg cyula: olasz leil6

nyetrtan

Budapest,1970.T6ra

Herczeg Gyla: Olasz nyel!.tan

az Altalrnos

gimniziu.

mok sztrmSra

Budapes!

TaDk6nlr'kiad6

Lq'.hy,

Anna ata

a Gilrlio. La lingua taliana

Ed.Bompiad 1986.

D/. M,iritz Gydrgt Olasz nyelvk6d'ry

I.

,,Tanuljunk

Budapesl

Tanl6nyvkiad6

Dr. rdsqt Olasz trrsalgAs

Budapest,1967.Tank6nyvkiad6

,'79,

Tartalom


42/42

A ki ejt6s saz

res... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6

A n 6 ve l6 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

A f 6 n 6 v . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 4

A mell6lar6v. .

. . . . . . . .. . . .

. . . . . . .. . . . . . .

. . . . . . . . . . . . .

9

A sz im n e v . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 4

A n 6 vm 6 so k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 8

A szern6lyes6vmisok... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .28

A bidokos

evnrsok... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .32

A vonatkoz6

6vm6sok... . .

. . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .33

A mutat6 6vmrsok... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .35

A halirozatl an

vnasok... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .37

A k6rd6 vrnasok... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .37

A z 9 e . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . . . . . . . . . 3 9

A k i j e 1 e n 1 6 rn 6 d . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 9

A kd t 6 m 6 d . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 5

A f i t 6 t e l e s6 d . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 8

A felsz6lit6

n6d... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ._50

A mivelt16

zerkezet.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .51

A f i i g g 6 b e s2 6 d . . . . . . . . . . . . . .

. . . . _ . . . . . . . . _ . 5 2

Az igeid6k gye2te16se... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .54

A szenvedd

zerkezet.. . . . . . . . . . ._._._... . . . . . . . . . ._.. . . . .55

A 2 i9 e n e ve k . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . _ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 8

Aha16ro26s26... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ._.. . . . . . . . . . . ._.65

Igeragozisi

6bf2a1ok... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .66

A rendhagy6g6k agozis . . ... ... . .............j6

Irodafonjegyz6k... . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ._.. . . . . . . . . . . . . t9

r80r

99461583 Somlai Katalin Olasz Kisokos UpbyOMmani

Documents