-
XX. évfolyam, 17. szám Lapunk olvasható a www.szekszard.hu
honlapon is 2010. május 2.
AMATŐRÖK IS INDULHATNAKA BUDAPESTI TRIATLONVILÁGBAJNOKSÁGON
GAZDÁRA TALÁLTAK A
BORVERSENY DÍJAI 12. OLDAL
SZEKSZÁRD SZÜLÖTTE:ESCHER KÁROLYFOTÓMŰVÉSZ 7. OLDAL 3. OLDAL
SZEKSZÁRD VÁROS KÖZÉLETI HETILAPJA
A Bezerédj és Széchenyi utca találkozá-sánál álló Szent János és
Pál kápolnasorsa akkor fordult jobbra, amikor azAlsóvárosi Római
Katolikus Közhasz-nú Egyesület felkarolta a 250 éves épü-let
felújításának ügyét.
Pályázati pénzbõl, jótékonyságiestek bevételeibõl és
adományokból –
melyeket továbbra is várnak – tavalykezdõdött a munka. Elõbb az
épületalatti üreget tömedékelték be, majd in-jektálással
megerõsítették az alapot ésszigetelést is kapott a koros
épület.
Korcsmár István, a kivitelezéstanyagáron végzõ Alisca-Bau Zrt.
igaz-gatótanácsának elnöke lapunk kérdé-
sére elmondta: a lábazat vakolása utánbelül kiépítik az
elektromos vezeté-kek helyét, kívül új színt kap a hom-lokzat. A
tetõ és az eresz felújítását azegyesület tagjai végzik.
A helyreállított kápolnát a tervekszerint június 25-én este Bíró
Lászlópüspök adja át a szekszárdiaknak.
Visszakapja régi fényétJúnius 25-én avatják a helyreállított
Szent János és Pál kápolnát
Visszakapja régi fényétJúnius 25-én avatják a helyreállított
Szent János és Pál kápolnát
FOT
Ó: S
ZE
KSZ
ÁR
DI
VA
SÁR
NA
P
-
2 2010. május 2.HÉTRŐL HÉTRE
■ Megyénk hat településén – köztükSzekszárdon – kutatást végzett
Mátis-né Orsós Julianna, az Esélyek Házaigazgatója. A cigány és nem
cigánygyermekek iskolához viszonyulásátvizsgáló elemzés eredményét
és kö-vetkeztetéseit ismertette a héten aházban megrendezett „Roma
értelmi-ségeik fórumán”.
A számos megvizsgált felvetés kö-zött szerepelt, hogy vajon
miértcsúsznak el a roma kisdiákok az isko-laévek során, nekik miért
nehezebb atanulás, a beilleszkedés és még sokmás, mint a nem
romáknak. Kifejtetteaz elõadó, hogy részint azért, mert ál-talában
a cigányok és nem cigányokközti különbözõségekre, nem pedigaz
azonosságokra figyelnek, figye-lünk. Tetézi a roma diákok
sikertelen-ségét, hogy sok helyütt külön tanuló-
csoportban oktatják õket, s elkülöní-tésük gyakorta a
munkahelyeken isfellelhetõ.
Jellemzõ, hogy a különbözõségekokait nem tárják fel, nem
törekedneka közös pontok megtalálására. Pedigezek is fontosak
lennének ahhoz,hogy az iskolás idõszak kezdetén az is-kolához való
viszonyulásban mégnem tapasztalható különbségek azidõ múlásával sem
változzanak, s neváljanak ellenkezõ elõjelûvé.
Sajnos, arról nem (!) eshetett szó,hogy a kutatás konzekvenciáit
mi-ként és kik fogják felhasználni, noha aközponti kérdés ez lenne.
Szükségeslenne figyelemmel lenni az oktatás-ban és a továbbiakban
azokra a pszi-chológiai okokra, amelyek nem tom-pítják, hanem
erõsítik a kisdiákok kö-zötti különbségeket, hogy miért ala-
kul ki a roma gyermekekben a nega-tív énkép. Mindezekre rámutat
a vizs-gálat, ám a gyakorlatban nem igen tör-ténik semmi. Mátisné
Orsós Juliannahozzátette, hogy a vizsgálata során ki-derült
problémák többségét már1961-ben leírták, ám nem kezdtek ve-lük
semmit.
Az elõadást izgalmas beszélgetéskövette. Például Elekné Bihari
Ilonakifejtette, tapasztata szerint a közös-ségi programokon is
elhúzódnak aroma gyerekek, ám a konkrét meg-bízatásoknak örömmel
tesznek ele-get. Leszögezte, hogy a felsõoktatás-ban a hallgatóknak
több elõadástkellene hallaniuk a témáról, hogymajd pedagógusokként
tudják segí-teni a cigánygyermekek beilleszke-dését, személyiségük
jó irányban va-ló fejlõdését. V.H.M.
Értelmiségi romák fóruma„A roma kérdéssel a felsõoktatásban
többet kellene foglalkozni”
Példát mutattak a Garay tériekTöbb mint három és fél éven át
folyamatosan demonstráltak
Befejezték 1317 napja folyama-
tosan tartó, a kormány távozását
követelő demonstráció sorozatu-
kat a Garay téri tüntetők. Ebből
az alkalomból a szervezők egy
záró nagygyűlésre invitálták az
érdeklődőket hétfő este.
SzV
Az induláshoz hasonlóan nagy létszá-mú közönséget Szabó György
kö-szöntötte, mondván: most olyan le-hetõséggel rendelkezik hazánk,
amitmeg kell ragadni. A mikrofonnál õtdr. Tóth Csaba Attila
követte, aki mi-után felsorolta azokat a személyisé-geket – Tõkés
Lászlótól MeloccoMiklóson keresztül Papp Lajos pro-fesszorig –,
akik felszólaltak a téren,elmondta: 1317 nap telt el azóta,hogy
2006 szeptemberében „rob-bant a hazugság”. Az eltelt évek so-rán
sokan talán reményüket vesztet-ték, felrémlett, hogy Gyurcsány
Fe-rencnek igaza lesz, és „a tüntetõkmajd megunják, és hazamennek”.
AGaray tériek azonban estérõl estéreösszegyûltek, hogy
tiltakozzanak ahazugság politikája ellen.
Meghívott vendégként szólt aGaray tériekhez Horváth István.
Apolgármester – nem titkolva meg-hatottságát – rámutatott, hogy
aszekszárdiak sok mindenben példátmutattak a hazának és
nemzetnek,és a Gandhi-féle szellemi ellenállás-hoz hasonlította a
Garay tériek ki-tartását. Összefogásra biztatva aztkérte a
megjelentektõl: ne enged-jék, hogy szembefordítsák egymás-sal a
jobboldali embereket. Egyúttal
mindenkit invitált a város új hivata-los ünnepére, a június 4-i
trianonimegemlékezésre.
A rendezvényen felszólalt BakosBatu is, aki elõbb bocsánatot
kért,amiért annak idején – rossz próféta-ként – azt ígérte, hogy a
Garay tériekhamarosan elérik céljukat. A szónokkijelentette: a
magyar nemzet meg-rázta magát, és azt mondta, hogyelég. Bakos Batu
hangsúlyozta: a ne-heze ezután következik, s azt kérteaz új
kormánytól, hogy minél elõbbtegye meg a szükséges intézkedése-ket:
számoltassa el a felelõsöket, te-gyen rendet az egészségügyben és
azoktatásban, és szilárdítsa meg a köz-biztonságot.
Százak jöttek össze az utolsódemonstrációra a Garay téren
Bakos Batu
Nem a szemetesbevaló hulladékok
A Polgármesteri Hivatal veszélyes éselektronikai
hulladékgyûjtési akciótszervez, melynek során az
összegyûltveszélyes ill. elektronikai – a kommu-nális hulladékkal
együtt nem kezelhe-tõ – hulladékaikat ingyenesen leadhat-ják. (Az
átadás ténye nyomtatványonrögzítésre kerül, melyet az átadónakalá
kell írnia).
Az akcióban csak a lakosság vehetrészt, de nagy mennyiségû
hulladékátvétele megtagadásra kerülhet.
Leadható anyagok, veszélyes hulla-dékok: savas ólom
akkumulátorok,elhasznált szárazelemek, festék, lakk,ragasztó,
hígító maradékok és ezek-kel szennyezett göngyölegek,
lejártszavatosságú gyógyszerek, fáradt olaj(ásványi, növényi),
olajos hulladé-kok, feleslegessé vált vegyszerek, sa-vak,
lúgok.
Elektronikai hulladékok: háztartásikészülékek, barkácsgépek,
hûtõgé-pek, televíziók, stb.
Gyûjtési pontok: Béla király tér ésCsatári üzletház. Idõpont:
május 15.,8 és 12 óra között.
Információ: Petõ Gábor (környe-zetvédelmi referens)
74/504-104.
FOT
ÓK
: MÁ
RT
ON
FAI
DÉ
NE
S
-
2010. május 2.3
A HÉT TÉMÁJA
Mészáros-bikavér lett a Város BoraSzent György napján
különdíjakat is osztottak a csúcsborok elõállítói között (I.
rész)
Az, hogy a minták egyharmada
kiérdemelte az idei borvidéki
borversenyen az aranyérmes mi-
nősítést, feltétlenül jelzi: a ter-
mesztési kihívásoknak egyre
több termelő képes megfelelni
Zombától Bátáig.
Bálint György
Mindez jelzi azt, hogy a termelõk tisz-tában vannak a zöldmunka
mai diffe-renciáltságának követelményeivel, azültetvény nyugati és
keleti oldalánakmegkülönböztetésével, a terméskorlá-tozás fajtákra
történõ lebontásával, aszüret idõpontjának helyes
megválasz-tásával, annak napszakokra való lebon-tásával, de
ugyanígy egyre tudatosabbaz élesztõk alkalmazása is.
Mindezegyüttesen – és még jó néhány „titkosrecept” – biztosítja a
szekszárdi borokegyediséget, különlegességet.
A hagyományos Szent György-napiborünnepen fölsorakoztatott,
zömé-ben 2007/2008-as évjáratú borokkóstolgatása közepette újfent
beiga-zolódott a fentiek igazsága. Van, leszmivel érvelni a
bormarketinggel fog-lalkozó szakembereknek a talán máridén
prognosztizálható piaci élénkü-lés esetén. Utóbbiban azok a
különdí-jasok is reménykednek, akik a részle-tekre különösen ügyelõ
mesterség-beli tudásukkal, a sok kiváló nedû kö-zül boraik
harmóniájával tudtak kiemelkedni.
Amerika is visszaintegethetEmlékezetes lesz az idei
borverseny
a Hetényi pincészetnek, amely koráb-ban 2007-es kadarkájával
vívott ki ma-gának elismerést, most viszont a2009-es kékfrankosa
lett a legrango-sabb helyi megméretés különdíjasa. Aborral –
amelybõl mennyiség is van –több komoly versenyen
szeretnénekmegjelenni. Valamit tényleg tudhat eza kékfrankos, ha
már ilyen idejekoránmegmérettetik a korábbi évjáratokkal.– Ez egy
’76-os telepítésû, Decs szõlõ-hegyi ültetvényrõl való – mondja a
gra-tulációkat szerényen fogadó pincészetborásza, Hollendus Miklós.
– Nincs kü-lönösebb hókusz-pókusz: szerintem alegjobb idõpontban,
október közepénszüreteltük, és reduktívan erjesztettük.A termõhely
egyediségébõl követke-zik a már ilyen korán jellemzõ gyümöl-csös
koncentráltság, amivel kiemelke-dett a bor. Okkal várhatunk tõle
ezutánmég pozitív dolgokat az érés során. Bí-zom benne, hogy az
amerikai piacramás fajtából szállított ezer palack utánerre érkezik
majd nagyobb tételû meg-rendelés.
Folytassuk a disputát a borvidékmásik zászlóshajós fajtájával, a
kadar-kával. Régi-új arc a legjobbak között
Vesztergombi József és a RemeteBor. A fajta elkötelezett híve
másod-szor gyûjtötte be kadarkájával az elis-merést, ami nem
titkolt büszkeség-gel tölti el.
– Úgy gondolom, hogy ennek a ka-darkának a termõhelye talán a
legtö-kéletesebb a fajtának: Jobb-Parásztán,Föglein István birtokán
szüretelték.Odafigyelek a kadarka kutatási ered-ményeire, a most
tavasszal telepített1500 tõke már háromféle, kutatóinté-zetben
szelektált klónt is magába fog-lal azzal a szándékkal, hogy a fajta
szí-nességét – a szó minden értelmében– legalább egy évtizeden át
garantálnitudjam. Évi háromezer palacknálnem akarok többet
készíteni, de azt alehetõ legjobb áron szeretném érté-kesíteni.
Az elsõ komolyelismerés Pratneréknek
Bár Prantner Ferenc agráriumhozvaló kötõdése nem új keletû,
saját be-vallása szerint a szõlõ-bor ágazattalkomolyabban csak öt
éve foglalkozik.S hogy nem „középiskolás fokon” ûzia szakmát, arról
a fogyasztóktól ka-pott visszajelzést, a tradíciókat és
mo-dernizmust jól ötvözõ, a borvidékhezsok szállal kötõdõ termelõ,
akinek azelsõ hivatalos elismerést ez a versenyhozta meg. A 2008-as
cabernetsauvignon és franc válogatása a Leg-jobb Vörösbor címet
érdemelte ki.
– Az Elõhegyen termeltük, aho-gyan az a „nagykönyvben” meg van
ír-va. Dombtetõn fekszik az ültetvény,reggeltõl estig süti a Nap. A
termés-korlátozást komolyan vettük, a szüretidejét pedig kitoltuk,
így 23-as must-fokkal szüreteltük – mondja kérdésnélkül is a gazda,
majd a jólesõ sikerellenére megjegyzi: jó bor persze ez,de nem
gondolja, hogy az övé lenne alegjobb vörös. – Kilenc hónapig
fran-cia barrique hordóban érleltük, hat-százötven palackot
töltöttünk meg ve-le. Nincs sok belõle, talán még egy-
szer ennyit tudunk még palackozni.Kereskedelmi forgalomba nem
kerül,baráti körben talál gazdára ez a bor.Azért, ha már ekkora
sikert aratott,gondolkodom azon, hogy más bor-versenyre is
benevezzem.
Aranyhalmozókés a decsi szagos
A Fritz Pincészet dupla sikert ara-tott az idei megméretésen.
Egy világ-fajta létjogosultságára világítottak ráazzal, hogy
2008-as cabernet sauvig-non boruk a legjobb hordós
tételnekbizonyult, de az is büszkeséggel tölt-heti el a
pincemestert, hogy a legtöbbérem begyûjtésével egy évig a
leg-eredményesebb borászat az övék aborvidéken.
– Ennek a nagytestû és magyarosangyümölcsös cabernet
sauvignon-naknagyon örülök, de a nagyaranyérmeskékfrankosnak és a
kadarkának úgy-szintén – mondta Lõrincz Norbert, afanatikus
szekszárdi származású bo-rász, aki már Bordeaux-ból és
Brüsz-szelbõl is kapott pozitív visszajelzést,s vágynak is valami
átütõ, újabb nem-zetközi elismerésre. – Igyekszem az
egyes fajtáknak a meggyõzõdésemszerinti mûvelését megadni. Már
ametszést, a zöldmunkát, a fürtváloga-tást így állítom be. A
pincészetnél amaximum tõketerhelés egy kilo-gramm körüli, a
minõségre törekvésmiatt. A vörösök mellett egy fehér faj-tával, a
decsi szagossal is komoly ter-veink vannak. Kiderült, hogy nem-csak
a szõlõt szeretik az emberek, ha-nem az ebbõl készült bort is. E
pécsieredetû fajta nálunk is eléggé izgal-mas, s ha már itt van,
próbálunk belõ-le jó zamatú, a fogyasztók által is kere-sett bort
készíteni belõle.
Ezúttal a bikavérüklett a legjobb
A Szent György napján gazdára ta-lált címek közül talán a
legnagyobbmarketing értékkel bíró a „Város Bo-ra”, amit az
önkormányzat tavaly ala-pított, s amit elsõ ízben Mészáros Pálnyert
el. Arra aligha gondolt a mártöbb nemzetközi elismerést is
begyûj-tõ borász, hogy ismét az õ pincészetü-ket éri a
megtiszteltetés. Hiába, a2007-es igen jó évjárat, no és a
hozzá-adott tudományos igényû mesterség-beli tudás is kamatozódik.
Tavaly a kü-lönleges termõhelyû bodzási kékfran-kos „szólt nagyot”,
amely a 2007-es bi-kavérben is bizonyított.
– Igen, számíthatott a díjnyerteskékfrankos jelenléte – jegyezte
a pin-cészet vezetõje, akitõl megtudtuk,hogy ezen kívül cabernet
sauvignon,merlot és természetesen kadarka al-kotja a Város Borát. –
Ennyi kiváló he-lyi termelõ vetélkedésében erre a cím-re büszkébb
vagyok, mint a Bordeaux-i aranyra. Keresik a fogyasztók, és
leszbelõle a késõbbiek során is. Jobbnaktartom, mint a 2006-os
évjáratot, ami-vel Bordeaux-ban ezüstérmet szerez-tünk, ezért be
fogjuk nevezni újra a vi-lág legnagyobb borversenyére – be-szélt a
tervekrõl Mészáros Pál.
Szekszárdi aranyak Bordeaux-ból
Szépen szerepeltek a szekszárdi borászok a Bordeaux-ban
megrendezett34. Challenge International du Vin borversenyen.
Borászaink három aranyér-met is szereztek a színvonalas
megmérettetésen.Idén 34. alkalommal rendezték meg Franciaországban,
Bordeauxban aChallenge International du Vin borversenyt. Európa
egyik legnagyobb rendez-vényén, április 18-án, 35 országból közel
ötezer bormintát kóstoltak végig anemzetközi zsûri tagjai. Idén 222
aranyérmet, 461 ezüst- és 546 bronzérmetosztottak ki, ebbõl 7
aranyat, 17 ezüstöt és 18 bronzot hoztak el a magyar
bo-rászok.Szekszárdról aranyérmet nyert Eszterbauer János 2007-es
évjáratú cabernetsauvignonja, a Bodri Pincészet Optimus cuvée-je, a
Fritz Borház Medicinacuvée-je. Ezüstérmes lett Dúzsi Tamás 2007-es
Görögszó bora, Vida Péter2007-es La Vida merlot-ja, a Bodri
Pincészet 2007-es Bikavére, a Fritz Pin-cészet 2007-es cabernet
sauvignonja és Eszterbauer János Mesterünkcuvée-je. Bronzérmet
kapott Eszterbauerék 2007-es Tüke Bikavére, a TaklerPince 2007-es
cabernet francja és a Bodri Pincészet 2007-es kékfrankosa.
Az aranyérmes borokból a fõiskolán rendeztek kóstolót
FOT
Ó: G
OT
TV
ALD
KÁ
RO
LY
-
4 2010. május 2.HÉTRŐL - HÉTRE
Meghitt ünnepségen köszöntöt-
ték a megye és a város kiemel-
kedően jó munkát végzett rend-
őreit, polgárőreit és rendőrségi
közalkalmazottakat április 24-
én, a Rendőrség Napján a Tolna
Megyei Rendőr-főkapitányság
Tartsay utcai épületének nagy-
termében.
V. Horváth Mária
A megyei díjakat és elismeréseket dr.Puskás Imre, a megyei
közgyûlés el-nöke és a fõkapitány, dr. Soczó Lász-ló dandártábornok
adta át, a szek-szárdiak elismeréseiket Horváth Ist-ván
polgármestertõl és a városi kapi-tánytól, dr. Varga Péter
ezredestõl ve-hették át.
A hivatalos ünnepséget fogadáskövette, amelyen dr. Puskás
Imremondott pohárköszöntõt, s gratulálta kitüntetetteknek. A megyei
köz-gyûléselnöke kiemelte: a rendõrségmunkatársai egyre nehezebb
körül-mények között, „ellenszélben” vég-zik munkájukat, miközben
egyre nõa velük szembeni elvárás. Biztos ben-ne ugyanakkor, hogy e
téren is ko-moly változtatás várható már a köze-li jövõben, és
abban is, hogy az újkormány megad minden lehetségestámogatást a
rendõrségnek, s az elis-merésre méltó munkát
megfelelõenellentételezi.
A szekszárdi kapitányság háromrendõre vehetett át elismerést: az
„Évrendõre” címet Elmauer Szilárd õr-nagy és dr. Pakulás Károly
õrnagy ér-demelte ki, míg Márta Norbert száza-dos dicséretben
részesült.
Elmauer Szilárd õrnagy:„Ha szükséges, bármikor
megyek egy kört…”Kicsit ódzkodott a beszélgetéstõl,
mert Elmauer õrnagy „nem szeretszerepelni”, dolgozni viszont
annál in-kább. A megtisztelõ elismerés azon-ban kötelez...
Lassan 14 esztendeje, hogy az õr-nagy hivatásos rendõr lett. Az
évekmúlásával párhuzamosan egyre föl-jebb lépdelt a ranglétrán, s
ma már õvezeti a városi kapitányság közrendvé-delmi osztályának
körzeti megbízott(KMB) alosztályát. Hivatali nacionálé-ja számos
pozitív, elismerõ megállapí-tást tartalmaz. A
kezdeményezõ-kész-ségére vonatkozó mondatra rákérdez-tem: „A
hatékonyabb szolgálat ellátásaérdekében csoportokba szervezte
atelepülési körzeti megbízottakat.”
– Ez új rendszert jelent. Párba szer-veztem a kmb-seket, hiszen
így hatha-tósabban, sikeresebben, nagyobb biz-tonsággal végzik a
munkájukat. Ter-mészetesen errõl a felállásról idõbenegyeztettem az
adott települések pol-gármestereivel.
A polgármesterekkel, jegyzõkkel,képviselõkkel való kapcsolata
kiegyen-súlyozott. E tényrõl az õrnagy aztmondta, hogy ez
valamennyiük elemiérdeke, s úgy tapasztalja, hogy a telepü-lési
vezetõk nagyon együttmûködõk.A jegyzõkkel fõként bizonyos ügyekokán
találkozik, a polgármesterekkel,önkormányzati képviselõkkel élõ
kap-csolatot ápolnak. Valamelyikük fölve-tésére, vagy javaslatára
„bármikor me-gyek egy kört”. Persze, a körzeti meg-bízottak
bográcsozással záruló munka-értekezletére mindig meghívják a
tele-pülések vezetõit. Mint fogalmazott: az
önkormányzatok támogatása a rend-õrség számára elengedhetetlen,
pártfo-gásukért a rendõrség hálás.
Túlórák? Hát persze, hogy vannak,de kommentárt nem fûz hozzá az
õr-nagy, hiszen ha munka van, akkormenni kell. S mindig van hova és
mi-ért, hiszen az alosztály évente mint-egy 400 bûnügyet dolgoz
fel.
Elmauer Szilárd családos ember. Fe-lesége dr. Buda Bernadett, a
városi ka-pitányság bûnmegelõzési és kommu-nikációs fõelõadója. Két
gyermekükvan: a hétéves Máté elsõosztályos,Blanka pedig öt
esztendõs.
Dr. Pakulár Károly õrnagy:„A kihívásokkal teli
munka érdekel”A rendõrtiszti fõiskola elvégzése
után sem hagyta abba a tanulást,2005-ben jogi diplomát szerzett.
Pá-lyát azonban nem módosított, maradta városi kapitányságon, immár
14éve. Õ is tempósan lépdelt elõre: jár-õrbõl nyomozóvá avanzsált,
késõbbcsoportvezetõ, majd alosztályvezetõlett. Bõ két esztendeje
Pakulár doktorvezeti a felderítõ alosztályt, mellette abûnügyi
osztály helyettes vezetõje.
– Soha nem állt szándékomban,hogy ügyvéd, vagy bíró legyek –
vála-szolt felvetésemre, majd így folytatta:– Engem a szerteágazó,
mozgalmas éskihívásokkal teli rendõri munka érde-kel. Képtelen
lennék idõm nagy ré-szét egy irodában tölteni. Bár valószí-nû, hogy
anyagilag jobban járnék...
Egyre jobban belemélyedünk a be-szélgetésbe. Kérdezek, õ pedig
gyak-ran visszakérdez. Tekintete nyílt, aztérzem, a vele szemben
ülõ veséjébe,agyába is belelát. Az õrnagy kérdésnélkül is mondja:
ezt nem tanították a„rendõrtisztin”, ám a határozott fellé-pést,
magabiztosságot igen.Elmauer Szilárd õrnagy Márta Norbert
százados
Tisztes helytállás „ellenszélben”Díjak, elismerések a Rendõrség
Napja alkalmából
-
– Munkánk során erre nagy szüksé-günk van – szögezi le, majd
körvona-lazza alosztálya legfõbb munkaterüle-teit. A személy ellen
irányuló bûn-ügyek (rablás, zsarolás, kábítószerrelvaló visszaélés)
mellett operatív mód-szerrel titkos nyomozásokat folytat-nak, de
hozzájuk tartoznak a közigaz-gatási eljárások, mint a körözések,
azelfogató parancsok végrehajtása, illet-ve az eltûnések
felderítése.
Tavaly számos nagy horderejû bûn-cselekményt göngyölített fel a
dr. Pa-kulár Károly vezette alosztály. Sikerültkézre keríteniük a
Decsen és Faddonidõskorúak sérelmére elkövetett erõ-szakos
bûncselekmények elkövetõit,de több zsarolót és pénzhamisítót isrács
mögé juttattak.
– Az éppen folyamatban levõügyek függvényében túlórázunk,
oly-
kor meglehetõsen sokat. A kihallgatá-sokat, vagy a bûnözõk
elfogására irá-nyuló munkát nem lehet délutánnégykor
abbahagyni...
– Olyankor nem orrol meg a csa-ládja?
– Szerencsés vagyok, hiszen igenmegértõ a feleségem, aki
jelenleg gye-sen van három esztendõs kislányunk-kal, Petrával.
Alaposan körbejártuk a „rendõrökés a zsiványok” témát is.
Pakulár dok-tor – mint kifejtette – rendszeresenösszefut
rosszfiúkkal, így már régmegszokta ezt a helyzetet. Az utcán,vagy
szórakozóhelyen viszont – per-sze, ha normálisan viselkednek a
gaz-fickók – „elférünk egymás mellett”.
– A kitüntetés? Nagyon jól esett. Sne higgye, hogy „betanult” a
szöve-gem, de valóban úgy fogom fel,
hogy az elismerést az alosztály ered-ményeiért kaptam. Hiszen
kollektívmunka a miénk.
Márta Norbert százados„Második emeletinek lenni
nem semmi”Bõ egy éve, amikor Márta Norbert
százados Paksról Szekszárdra került,átvette az elmúlt évtized
legnagyobbtanyabetörés sorozatának – az ello-pott holmik értéke
meghaladta ahúszmillió forintot (!) – nyomozását.A szerteágazó ügy
vizsgálata során fél-száznál több sértettet kutatott fel.
– A többes szám indokolt, vagyiskutattunk fel Farkas István
fõnyomo-zó-százados kollegámmal közösen, deebben az ügyben a teljes
bûnügyi osz-tály dolgozott. A két, már többszörö-
sen büntetett középkorú elkövetõváltozatlanul letartóztatásban
van, sközeledünk a vádemelési javaslathoz.
– Az olvasók szívesen tudnánakmeg részleteket.
– Kollegámmal bevetettük magunkataz irattárba. Évekre
visszamenõen iszo-nyatos két teherautónyi anyagot nyálaz-tunk át,
és tételesen átnéztünk mindenelõkerült, körülbelül két
teherautónyitárgyat. Az autóbusz garázst kellett kiürí-teni, hogy
elférjen a rengeteg holmi. Abetöréssorozatnak közel hatvan
sértett-je van, valamennyiüket felkerestük.Akadnak, akik nem
ismerték fel a tár-gyaikat, többnek pedig nem akadt gaz-dája.
Reméljük, hogy ezeket sikerül elár-vereztetni, s a befolyt pénzbõl
némi kár-pótlást juttatni a sértetteknek.
Ismerõsöktõl hallottam, magukközött „tanyavédõként”
emlegetikNorbertet. Az is kiderült, hogy elis-merésére a javaslatot
a megelégedettállampolgárok, fõként tanyatulajdo-nosok tették.
– Valóban szívemen viselem a ta-nyák biztonságát. Magam is
aktívanveszek részt Szõlõ-Szem mozgalom-ban, amelynek tagjai
rendszeresen in-formációkkal, jó ötletekkel látnak el.Egyébként a
betöréssorozat felgön-gyölítése óta radikálisan csökkent
atanyafosztogatások száma. Vélhetõennem csak azért, mert a két
emberünkrács mögött van, hanem „kollegáik” ismegrettentek az akció
sikerétõl.
– Mondja el azt a híres „másodikemeletiséget”.
– Odatartozni nem semmi. A teljesbûnügyi stáb a kapitányság
másodikemeletén dolgozik. Nagyon összetar-tó a csapat, s nemcsak
kollégák, ha-nem barátok is vagyunk. Összejá-runk, mindenben
segítünk egymás-nak. Én most építkezem, ahol a fiúk isrengeteget
dolgoznak. Az is jó, hogyolyankor is együtt vagyunk.
52010. május 2.HÉTRŐL - HÉTRE
Dr. Pakulár Károly õrnagy Horváth István polgármestertõl vette
át az „Év rendõre” elismerést
Köszöntjük az édesanyákat!
Az anyák megünneplésének történeteaz ókori Görögországba nyúlik
vissza.Akkoriban tavaszi ünnepségeket tar-tottak Rheának, az
istenek anyjának, ésvele együtt az édesanyák tiszteletére.
Magyarországon május elsõ vasár-napján köszöntjük az
édesanyákat. Az
elsõ ünnepet 1925-ben a Magyar Ifjú-sági Vöröskereszt tartotta,
azt a máju-si Mária-tisztelet hagyományaival ösz-szekapcsolva. A
hivatalos iskolai ün-nepélyek közé 1928-ban sorolták.
Isten éltesse az édesanyakát és anagymamákat!
FOT
ÓK
: GO
TT
VA
LD K
ÁR
OLY
-
6 2010. május 2.KULTÚRA
Van jövõje a népzenénekHárom megye fiataljai mutatták meg
tudásukat a Térségi Népzenei Találkozón
A jövő generációja zenélt és da-
lolt a Babits Mihály Művelődési
Házban április 24-én. A Térségi
Népzenei Találkozón Bács-Kis-
kun, Baranya és – legnagyobb
számban – Tolna megye 22 tele-
püléséről összesen 125 művésze-
ti iskolás illetve szakkörön nép-
zenét, vagy népdalt tanuló 7 és
20 év közötti fiatal, három kor-
csoportban (7-10 éves, 11-14
éves, 14-20 éves) mutatta be ré-
giójának zenéjét. Szekszárd ilyen
nagy horderejű népzenei rendez-
vényt még nem látott.
Kovács Etelka
A színházteremben olyan ritkán hall-ható, különleges hangszerek
szólaltakmeg, mint a tambura, vagy a citera,de azt is
meghallhattuk, mennyiremásként szól a hegedû, vagy a nagy-bõgõ egy
népzenész kezében, mint aklasszikus zenében. A táncterembenaz
énekesek adtak ízelítõt gazdag nép-dalkincsünkbõl. Nemcsak a
népzenétcsodálhattuk meg, de fõként a lányokesetében a gyönyörû
népviseletet is.Bár a fiúk között is láthattuk olyant,aki csodásan
hímzett mellényt viselt,akadt viszont, aki nem éppen
hiteles„népviseletben”, öltönyben és nyak-kendõben lépett fel. A
neves szakmaizsûri, a népi hangszer kategóriábanHrúz Dénes, prímás,
a NépmûvészetIfjú Mestere, a Dûvõ zenekar vezetõ-je, a zsûri
elnöke, Mohácsy Albert,nagybõgõs, népzenész, a Hagyomá-nyok Háza
Népmûvészeti Módszerta-ni Mûhely Folklór Osztályának mun-katársa,
Siklósi Krisztián prímás, népihegedû tanár, a Csurgó zenekar
alapí-tója, a népi énekes kategóriában Fábi-án Éva Magyar Örökség
Díjas népiénekes, zenepedagógus, az ÓbudaiNépzene Iskola tanára, a
zsûri elnöke,Szabóné Gáncs Tünde, népi énekes,zenepedagógus,
népdalkör vezetõ,akinek tanítványai a Kóta és a Vass La-jos szakmai
szövetség által rendezettországos versenyeken Aranypáva mi-nõsítést
és Nívódíjat hoznak el évrõlévre és Müller Beáta énekmûvész,
aszekszárdi Zeneiskola magánének ta-nára csupán építõ kritikát
mondtak.Vagyis a pozitívumok mellett arról be-széltek, az
énekeseknél a nagy számúrésztvevõ miatt különösen hosszúranyúlt,
alapos értékelésen, hogy mi-ként lehetnének még jobbak a
pro-dukciók. Volt, akit született zenésznektituláltak, más pedig
azért kapott di-cséretet, mert ügyesen hidalta át a té-vesztését.
Mindenkinek elmondták,miként fejlõdhetnek tovább. Hiszen,ahogy Hrúz
Dénes mondta, a népze-nével, néptánccal, népi kultúrával
fog-lalkozni kell, mert ez a miénk.
Mindeközben kisebbek és nagyob-bak vidám pillanatokat élhettek
át ajátszóházban, gyöngyöt fûzhettek,szõhettek, papírt
hajtogathattak vagyóriás építõkockákkal, társasjátékok-kal
játszhattak, trambulinon ugrálhat-tak, nézelõdhettek, vásárfiát
vehetteka Szent István téren a kézzel készültszappanoktól illatos
népmûvészeti vá-sárban. Míg késõ délután elkezdõdötta Dûvõ zenekar
várva várt koncertjeszabad tér helyett a táncteremben. Az1979 óta
mûködõ, kétszeres KiválóEgyüttesi cím és Madách-díj kitünte-tett, a
folkzenekarok országos verse-nyén 4. helyezett Salgótarjáni ProArte
és Pro Urbe díjas népzeneiegyüttes, amelynek két tagja is
ahangszereseket zsûrizte igazán értõközönségre talált fergeteges
koncert-jén. Ahol megmutatták virtuozitásu-
kat, ötletesen felépített mûsor-számaikat, megszólaltattak
fur-csa, érdekes hangszereket.Énekesükkel, Kubinyi
Júliával,valamint cimbalmosukkal, amagyarul beszélni már nem,de
zenélni kiválóan tudó OláhDezsõvel együtt nemcsak szó-ban, de
tettben is megmutat-ták a jövõ generációjának,hogy miként élhet
tovább amagyar népzene, „… hogy a né-pi kultúra ne csak múlt idõ
le-gyen”.
A koncert szünetében meg-tartott eredményhirdetésentudhattuk
meg, hogy mivel afellépõ csoportok esetében atagok életkorának
átlagát szá-mították, ez lehetõséget adottarra, hogy a legfiatalabb
éne-kes, Kovács Roxána, a mohá-csi Pántika Bukovinai
SzékelyÉnekegyüttes tagja valójábanmindössze 5 éves. Az
egyetlenszekszárdi díjazott Tar Virág,
népdalénekes, a Garay gimnáziumtanulója.
(A színvonalas megmérettetés a„Szólítsuk meg a jövõ
generációját”címû TÁMOP 3.2.3 pályázat része-ként, az Európai Unió
támogatásá-val, az Európai Szociális Alap társfi-nanszírozásával
valósult meg.)
A találkozó díjazottjai:Hangszer, szóló, II. korcsoport:
1. Borzavári Róza, citera (Madocsa), 2.Bíró Roni, hegedû
(Mohács), 3. PirisiJulianna, hegedû (Kozármisleny)
Hangszer, szóló, III. korcso-port: 1. Pohli Bence, hegedû
(Bony-hád), 2. Török Krisztina, citera (Paks),3. Kovács Petra és
Kapitány Dóra, he-gedû (Kozármisleny)
Hangszer, kamara, II. korcso-port: 1. Kaufmann zenekar
(Bony-
hád), 2. Kalapos zenekar (Mohács), 3.Kalinkó zenekar (Paks)
Hangszer, kamara, III. korcso-port: 1. Bátai tambura zenekar,
2.Csuma zenekar (Bonyhád), 3. Kabócazenekar (Komló)
Különdíjat kapott:Nagy Emília (I. korcsoport) - maga-
biztos hegedûjátékáért, Mákvirág ze-nekar (II. korcsoport) -
egységes ze-nekari megszólalásáért.
Népdal, szóló, I. korcsoport: 1.Till Nikolett (Dombóvár), 2.
SüvegesSára (Dombóvár), 3. Sas Fanni (Dom-bóvár)
Népdal, szóló, II. korcsoport: 1.Zelcsényi Zsófia (Dombóvár), 2.
Ko-vács Dominik és Kovács Viktor(Simontornya), 3. Takács Nagy
Jáz-min (Mohács)
Népdal, szóló, III. korcsoport:1. Zsikó Zsuzsanna és Dömény
Krisz-tián (Alsónyék), 2. Varga Alexandra(Paks), 3. Tar Virág
(Szekszárd)
Népdal, kamara, II. korcsoport:1. Szedresi citerások, 2.
„Pántika”Bukovinai székely énekegyüttes (Mo-hács), 3. Várdombi
iskolások
Népdal, kamara, III. korcso-port: 1. Kapos Táncegyüttes
énekesei
Különdíjat kapott: Dombai Csilla(Mohács), Gergely Máté
(Mohács),Varga Tünde (Dombóvár), Balogh Nó-ra (Sárpilis), Garami
Loretta (Mohács).
A legfiatalabb résztvevõ a Pántikaénekegyüttes 5 éves mohácsi
tagja,Kovács Roxána „bátorító” különdíjatkapott.
Felkészítõ tanári munkájáértdíjat kapott: Gellért Márta
(Mo-hács), aki a legtöbb tanítványt (22fõt) hozta a
találkozóra,
Szabó József és Barsi Ágnes, a szed-resi citerások felkészítõ
tanárai,
Sámuelné Fekete Hedvig várdombiénektanár
A dombóvári Zelcsényi Zsófia
A II. korcsoportban 3. helyezett paksi Kalinkó citerazenekar
-
72010. május 2.MOZAIK
n Szekszárdon 1995. április 11- én vet-te nyilvántartásba a
Városi Bíróság aBudavári Zita által létrehozott BölcsõAlapítványt,
amely május 2-án lett jog-erõs. Ez 15 évvel ezelõtt a
SzekszárdiVasárnap e heti megjelenésének nap-ján történt.
Aki ismeri Budavári Zitát, az tudja,hogy nem ismer lehetetlen.
Amikor aBölcsõ Alapítványról beszél, mindigés mindenhol elmondja
azt a történe-tet, hogy 1994. február elsõ hetében,az ország
különbözõ részein mindennap történt egy csecsemõgyilkosság.Azon a
hét végén Budavári Zitánál„betelt a pohár”. Úgy érezte, tenniekell
valamit, s megtette. Létrehozta aBölcsõ Alapítványt, amely a
kétség-beesett, kilátástalan helyzetben lévõvárandósoknak –
krízisterheseknek–, akik nem akarják, vagy nem tudjákmegtartani
születendõ babájukat, se-gítõ kart nyújt. Õ úgy fogalmazott,hogy a
„Bölcsõ Alapítvány, a nem vártbabák bölcsõje”.
Ma már országszerte ismerik ne-vét, s azok az emberek, akik
évekig,
esetleg évtizedekig vár-tak saját gyermekáldás-ra, s a Bölcsõ
Alapítvá-nyon keresztül vált való-ra legszebb álmuk, azoknemcsak
ismerik, de áld-ják is. Ez az érem szeb-bik oldala.
A feladat – nevezhet-jük küldetésnek is –nagy volt, és ma is az.
ABölcsõ közremûködésé-vel a várandósoknaknyugodt körülménye-ket
nyújtani az utolsó napokra, he-tekre, hónapokra, biztonságosan
le-szervezni szülésüket, majd lehetõsé-get adni, hogy az
örökbefogadást jólátgondolják, megbeszéljék szerette-ikkel, vagy
egyedül egy életre szóló jódöntést hozzanak, ez a másik oldal,
asokkal nehezebb.
Budavári Zita elõtt viszont nincse-nek falak. Áttöri õket. A
bürokráciát,az álszenteskedõket, a gáncsoskodó-kat. Másként nem is
mondhatná el,hogy a 15 év alatt több mint 900 vá-
randós jelentkezett a Böl-csõ Alapítvány segítsé-gét kérve, s
ebbõl hatszá-zan szültek a Bölcsõ se-gítségével, és adták örök-be
újszülöttjüket, míg20%-uk hazavitte újszü-lött gyermekét.
Létrehozta Szekszár-don 1997-ben az átmene-ti anyaotthont,
Budapes-ten 2006-ban, a két ott-honban 350 várandósanya, nyugodt,
biztonsá-
gos, környezetben várhatta/várhatja aszülést, miközben akár
pszichológus-sal beszélgethet, s rendszeresen járhatterhességi
vizsgálatokra.
Minden fáradtságot, izgalmat, ide-geskedést, meg nem értést
feledtetvele a 15 év eredménye, a minden éviBölcsös gyermekek és
szülõk találko-zója, a köszönõ levelek, az örökbefo-gadó és az
örökbeadó édesanyák ré-szérõl.
Sokan segítették, mint mondja,elsõsorban férje, aki munkájában
–
küldetésében sosem kételkedett,mindenben támogatta. A
kuratóri-um tagjai – dr. Gujás Erika, dr. Cser-háti Bernadett,
Jobbágy Gáborné,dr. Nagy József és dr. Répásy István–, akik szakmai
segítségnyújtásuk-kal, hozzájárultak az alapítvány éle-tében szinte
naponta keletkezõgondok megoldásához. Azok a hiva-tali és kórházi
dolgozók, akik –egyúttal segítve a krízishelyzetbenlévõ anyát – az
örökbefogadás inté-zése során elsõsorban az újszülöttérdekeit
nézték.
Ahogy tette ezt Budavári Zita – éj-jel, nappal bekapcsolt
telefonjával, aszülõágyak mellett állva, az örökbefo-gadó szülõket
kikérdezve, s még so-rolhatnánk – s reméljük, teszi mégsok- sok
éven keresztül. Azzal a külde-téstudattal, melyrõl sok
hivatalosszerv példát vehet, s a Máté evangéli-umából kiemelt
szlogennel, amely ve-zeti õt ezen az úton, s mely a legjob-ban
kifejezi 15 éves tevékenységét:„Egy se vesszen el a kicsinyek
közül.”
Sas Erzsébet
Tizenöt éves lett a babamentõ Bölcsõ Alapítvány
Budavári Zita
A mi kis városunk:elsõdíjas munkák
A fennállása tizedik évfordulóját ün-neplõ Szekszárdi Nõegylet
Egyesület„A mi kis városunk” címû pályázatá-nak kategória-gyõztes
munkáit lapunkközreadja. Ezúttal az alsó tagozatosoklegjobbjának
választott Nagy ViktóriaFruzsina (Dienes iskola, 3/a)
írásátajánljuk olvasóink figyelmébe.
„A város, amiben élünk, kicsi ésmégis nagyon izgalmas. Itt
szület-tem, itt jártam bölcsibe, oviba. Mostmeg itt járok suliba.
Itt nagyon sokbarátom van. Március 15-én még felis léptünk a Béla
téren. Mindenki aztmondta, hogy nagyon szép volt.
Szekszárd a boráról híres. A mivárosunkban született Babits
Mi-hály, Garay János és Dienes Valéria,az elsõ magyar professzornõ.
Rólanevezték el az iskolánkat. A híresemberekrõl tereket,
intézményeketneveztek el, például Babits iskola,Dienes iskola,
Garay iskola, BabitsMûvelõdési Ház.
Az én kedvenc terem a Nyúl dombijátszótér. Szerencse, hogy az
iskolamellett van. Ezért sokszor mehetek ela játszótérre. Amikor
ott vagyok,mindig sok barátommal szoktam ta-lálkozni. Ott nagyon
sok játék talál-ható. Van csúszda, hinta, csúszóka,focipálya és egy
domb. A biciklisekkedvenc helye a sportpálya mellettiskate park. A
sportpályán sokan fut-nak és fociznak. A sportpálya melletta
Sportcsarnok látható. Ott sok ren-dezvényt tartanak. Szekszárd
érde-kes és sok a látnivaló. El se tudnámképzelni, hogy máshol
lakjak!”
De ki az az Escher Károly?Szabadegyetem indult a szekszárdi
születésû fotómûvészrõl
Saját bevallása szerint általában
ezt szokták kérdezni az április
28-i múzeumi kerekasztal-beszél-
getést megnyitó, majd a közel
kétórás időutazást lezáró Pócs
Margittól, aki üdvözletével útjára
indította az „Escher Károly Sza-
badegyetem Szekszárdon” hétré-
szes rendezvénysorozatát.
SzV
S hogy a válasz elébe menjünk: a ho-ni magyarnak alig
megfogható, hogy„nemzetközi hírû fotómûvész”, de azmár sokkal
inkább: õ tette láthatóváelõször Petõfi Sándor híres
dagerro-típiáját. Azt már mindenki ismeri.
Azért, hogy a más is meghonosod-hasson tudatunkban, 2011.
január26-ig havonta várják a WosinskyMór Megyei Múzeum
könyvtárter-mébe az érdeklõdõket. Minket pe-dig azért érint
közelebbrõl, mertSzekszárdon, a mai Rákóczi utca rég-tõl álló
házában született EscherKároly Imre 1890. október 22-én –ahogy azt
a család férfiágát alaposanfelkutató dr. Albertini Béla
profesz-szor sok más mellett dokumentálta.Elsõ megszólalóként s a
beszélgetésfolyamán késõbb is mindenkit meg-gyõzött, hogy a téma és
forrásainakavatott ismerõje, aki rendkívül gon-dosnak ígérkezõ
Escher-monográ-fián dolgozik. Így jutott el arra ahelyre, ahol
Escher Béla székkészítõiparos 1889 õszétõl megélhetését
kereste – de inkább felesége, SághiIlona révén találta.
Róla és a mûvész anyai ági rokona-iról dr. Balázs Kovács Sándor
muzeo-lógus tartott érdekfeszítõ rokoni be-mutatót. A Sióagárdról
származó va-lóságos csizmadinasztiába benõsülõEscher Béla (aki fia
róla készült idõs-kori képén is határozottságával ejtzavarba) itt
esztergálta azokat a szé-keket, melyek aztán kukoricacsuhé-ból font
ülõrészükkel sokáig melegí-tettek.
Hamarosan fiának is örülhetett,de egyben félthette is, hiszen ez
idõtájt minden második halott hét év-nél kevesebbet ért meg – ahogy
er-
rõl szólt dr. Töttõs Gábor fõiskolaidocens, helytörténész. A
filoxéra mi-att válságba jutó Szekszárd éveiezek, s ha
ragaszkodással, a selyem-tenyésztésbõl nyert bevétellel
sokantúlélik ezt az idõszakot, a mûvészédesapja nem véletlenül
költözöttcsaládjával már 1895-ben a nagyobblehetõséget ígérõ
fõvárosba.
Kaczián János, a Tolna MegyeiEgyed Antal Honismereti
Egyesületelnöke tette teljessé a képet – szó-ban és ábrázolásban –,
mert bemu-tatta azt az 1887-ben BaumgartenIgnác által készített
panoráma-felvé-telt, melyet a cseperedõ gyermekhajdanán láthatott.
A helytörténészazonban – a véletlen hozta így – sze-mélyes
emlékeket is õriz Escher szü-lõházáról, hiszen annak lakója is
voltnéhány évig.
A családias légkörben lezajlott sza-badegyetem ígéretes
színvonala, re-méljük, másokat is csalogat majd.
Az Escher Károly Szabadegye-tem következõ alkalmai:
MÁJUS 26., 17.30 ÓRA: „Escher Kár-oly gyermek- és ifjúkora”
(WosinskyMór Megyei Múzeum).
SZEPTEMBER 22., 17.30 ÓRA: „Asajtófotós Escher Károly” (PTE
IllyésGyula Fõiskolai Kar, Rákóczi u. 1.)
OKTÓBER 27., 17.30 ÓRA: „Escherképek a Magyar Fotográfiai
Múzeum-ban” (városháza, díszterem)
NOVEMBER 24., 17.30 ÓRA: „Escherképek a Magyar Nemzeti
Múzeum-ban” (ÁNTSZ székház).
Apám (Escher Károly fényképe)
-
8 2010. május 2.MOZAIK
Rendhagyó óraa Föld napján
Rendhagyó angolórával és faültetésselünnepelték a Föld napját a
JPTE IllyésGyula Gyakorlóiskola Super-Natureprogramjának
diákjai.
Az angol nyelvvel a természet va-rázslatos világán keresztül
ismerkedõ6-9 éves gyerekek négy 9-10 fõs cso-portban azt rajzolták
le, milyennekképzelik a Boldog Földet (HappyEarth). Miközben többen
az egészbolygót ábrázolták mosollyal vagy azóceánban úszkáló
halakkal, egy cso-port pedig egy szép erdei jelenetetzöldellõ
növényekkel és sokféle vadál-lattal Zuschlag Edina, a
szekszárdiHelen Doron Nyelviskola vezetõje se-gítette, hogy a
gyerekek között a tár-salgás angolul folyjon. Az egyik asztal-nál a
csapatok felváltva tanáruk, UlrikDóra segítségével Super-Nature,
azazChloe, a kislány újabb fantasztikus ka-landjával ismerkedhettek
meg, majdmegtisztították az erdõt a szeméttõl,amit egy kis verseny
keretében ter-mészetesen szelektíven gyûjtöttekössze. Az ünnep
alkalmából Szek-szárdra, a Super-Nature program
re-ferenciaiskolájába látogatott KissnéHõss Klára, a Magyarországi
HelenDoron központ vezetõje. AhogyZuschlag Edina mondta, az
udvaronelültetett juharfa együtt fejlõdik majda gyerekek
angoltudásával. K. E.
Az Oktel Kft. is beszállt a programbaA cég munkatársai közel 200
köbméter szemetet gyûjtöttek
Gyerünk kollégák, szedjünk szemetet!Na ne, hiszen elmegy egy
teljes mun-kanapunk vele, addig nem haladnakaz aktuális
feladataink, egyébként ismennyi minden más teendõnk lenneotthon, a
kertben, a családdal, és amú-gy is, reggel még hûvös van, délben
túlmeleg, és fárasztó is, meg minek ez azegész...
Döcögõsen indult az Oktel Kft. sze-métszedõ akciója a „Szépítsük
együttSzekszárdot!” program keretében, az-tán késõbb egészen jól
alakult, és mégértelmet is nyert.
A Gemenci Tájvédelmi Körzet felévezetõ Keselyûsi út elején áll
az OktelKft. székháza. Ahogy indulnak egy-egytelepítésre,
karbantartásra az itt dolgo-zó mûszerészek, útjuk idõnként
ke-resztül vezet ezen a fákkal szegélye-zett útszakaszon. A
szemétszedés ötle-te még kora tavasszal született, amikora ritkás
növényzet látni engedte az el-dobált szemetet. Az idõpont április
23-a, a Föld napjához illeszkedett, ami ön-magában szép gondolat,
de az aljnö-vényzet már szárba szökkent, ami ne-hezítette a munkát.
A reggel 8 óraigyülekezés-eligazítás után 35-en indul-tak
csapatokba szervezõdve, zsákok-kal, kesztyûkkel és szöges botokkal
fel-fegyverkezve Gemenc irányába.
Hogy mi minden hevert az útmen-tén és az árkokban? Aki nem
látta, ta-lán el sem hinné. Találtak TV-készülé-ket
videókazettákkal, traktorgumikat,teherautónyi mennyiségû
mûanyagpalackot, viszonylag ép állati kopo-nyát (talán kecske
lehetett), autóalkat-részeket és mindezek ellenére – mi-lyen
csodálatos a természet – még akucsmagomba is megélt.
Néhány napig még látni lehetett azút mentén az összegyûjtött
szemetes-zsákokat: ezen a 9 kilométeres szaka-
szon mintegy 200 köbméter (!) hulla-dékot gyûjtöttek össze. Ez
több minttízszerese annak, mint amire „számí-tani lehetett”. Miután
ezeket elszállít-ják, ennyivel is „könnyebb” lesz kör-nyezetünknek,
ennyivel is kevesebbártalommal kell megküzdeni ennekKeselyûsi úti
darabka természetnek.Ez az értelme az egésznek.
A fáradt társaságot bográcsban fõ-zött vegyespörkölt várta a cég
szék-házban, és akinek még volt kedve gi-tározott, énekelt
estig.
Rengeteg szemetet gyûjtöttek össze az Oktel Kft. munkatársai
FOT
Ó: K
ISS
ALB
ER
T
-
92010. május 2.KÁVÉ DUPLA HABBAL
Vendégem a Belvárosi Kávéházban egy férfi és egy nő. Scherer
Tamás, a Dienes Valéria Általános Iskola Grundschule
testnevelő
tanára és Török Sándorné, Győrffy Mária, a Szekszárdi
Szenior
Atlétikai Klub ügyvezető elnöke. Mindketten elkötelezett
hívei
városunk sportéletének, s ezt a beszélgetést, mint
váltófutásnál
a stafétabotot élték meg.
Egy férfi:Scherer Tamás
Egy nõ:Török Sándorné
– A városban ismert és elismertsportos családból
származik...
– Anyai nagyapám futballozott, apainagyapám emellett atletizált
is. Mégma is emlékeszem a rengeteg éremre,amelyeket gyermekoromban
megcso-dáltam. Édesapám is atletizált, a 4x100-as váltóban
felállított megyei csúcsuk amai napig él. Gyermekkorom óta
fogé-kony voltam a sportra, fõleg az atlétiká-ra. Általános iskolai
testnevelõ tanára-imnak, a gimnáziumban Mozolai Jánostanár úrnak és
Vaszkó Judit edzõmnekis sokat köszönhetek.
– Ezek szerint egyenes út vezetett atestnevelés oktatása
felé?
– Valóban, a pályaválasztás nem voltkérdés, bár egy darabig
nagyon von-zott a sportriporteri pálya is. A SzegediJuhász Gyula
Tanárképzõ Fõiskola né-met nemzetiségi-testnevelés
szakándiplomáztam, és 1999 óta a Dienes Va-léria Általános
Iskolában dolgozom.
– Mennyiben változott meg az isko-lai testnevelés oktatása?
– A mozgás, a testnevelés elveszítet-te a tekintélyét. Sajnos a
szülõk is part-nerek ebben. Ugyanakkor éppen agyerekek
leterheltsége miatt szükséglenne az erõnlétre. Heti két óra – s
álta-lában az utolsó órák, amikor már a diá-kok fáradtak –, nem
alkalmas arra,hogy megszerettessük velük a moz-gást. Szemben más
tantárgyakkal atestnevelés technikai eszközei semmitsem változtak,
pedig ezekkel is lehetnea gyerekeket a mozgásra „csábítani.”
– Miben látná a változást, mi tudnámegfordítani ezt a
folyamatot?
– Olyan játékos mozgásprogramo-kat kell kitalálni, megtervezni,
amely-ben a család együtt lehet, s ezek neegyszeri alkalmak, hanem
rendszere-sek legyenek. Szívesebben mozognakaz emberek közösségben.
Bízom ab-ban, hogy az új atlétikai pálya megvál-toztatja majd a
kicsik és nagyok moz-gáshoz való viszonyát. Ez a pálya lehe-tõséget
ad majd arra, hogy szakembe-rek segítségével egész családok
végez-hessék a számukra legkedvesebb moz-
gásfajtát, a legkülönfélébb atlétikai ág-ban. Az atlétikát nem
hiába említemtöbbedszer, ugyanis ez alap sportág.
– Ön is atletizált, melyik volt a ked-venc száma, és melyikben
érte el alegjobb eredményt?
– Gyermekkorom óta a magasugrásvolt a kedvencem, bár nem abból
vol-tak a legjobb eredményeim, hiszen tá-volugrásban
megyebajnokságig jutot-tam. Manapság nagy öröm számomraannak a
Sportélmény Alapítvány mû-ködése, amelyet szülõk és aktív
sporto-lók azért hoztunk létre, hogy különbö-zõ sportprogramokat
szervezzünk.
– Tanári, edzõi sikerek?– Tíz év alatt az iskolából nyolc
gye-
rek jutott el válogatottságig a korosztá-lyában. Õket már én
indítottam el azatlétika útján. Gyermekkorombanezekrõl a sikerekrõl
álmodtam, most atanítványaimon keresztül „utolértek.”
– Van hobbija, vagy a sport teljesenkitölti az életét?
– Eddig a sportnak, a tanításnak él-tem, a következõ idõszakban
szeret-nék kicsit több idõt fordítani a magán-életemre. A
családalapításhoz a társa-mat már megtaláltam. Szabadidõm-ben
szeretek túrázni, s ehhez kapcso-lódik a természetfotózás iránti
érdek-lõdésem is.
– Hogy kezdõdött a sportos élet?– Nyolcévesen elveszítettem
az
édesanyámat. Három fiútestvéremfolytatta édesapám
kovácsszakmáját,jómagam pedig nagyon függtem neve-lõanyámtól. A
sportba „menekültem”,ez határozta meg az életemet. Hatvanévvel
ezelõtt, 14 éves koromban je-gyeztem el magam a sporttal, s ez a
sze-relem máig tart. Húsz éven át verseny-szerûen sportoltam, elsõ
osztályú ma-gasugró voltam. Késõbb oktatói és ver-senybírói
végzettséget szereztem, és1983-tól következett a veterán
atlétika.Abban az idõben indultak Magyaror-szágon a veterán
atlétikai versenyek,Szekszárd elsõként csatlakozott a moz-galomhoz.
Tíz fõvel kezdtünk, ma mármi, negyvenen meghatározó
szereplõivagyunk a honi veterán atlétikai moz-galomnak.
– Szekszárdon milyen formábanmûködtök?
– Szenior Atlétikai Klub néven. Leg-nagyobb támogatónk a Gemenc
Vo-lán, Amrein Károly vezérigazgató se-gítsége a zálog, hogy
egyáltalán mû-ködjünk. Neki és minden támogatónk-nak köszönetet
szeretnék mondani.
– Sikerek?– A tavalyi évünk volt a legeredmé-
nyesebb. A fedett pályás Európa-baj-nokságon öt érmet
szereztünk. Ebbõl
jómagam egy ezüst- és egy bronzér-met, amire nagyon büszke
vagyok.
– Van más is, amire büszke lehetsz...– Szekszárd város
önkormányzata
1999-ben Sipos Márton-díjjal tüntetettki, 2005-ben „Az év
legeredménye-sebb veterán atlétája” díjat kaptammeg az országos
szövetségtõl, majd2007-ben a „Magyar Atlétikáért” bronzfokozattal
tüntetett ki a Magyar Atléti-kai Szövetség, akik a 75.
születésna-pomról sem feledkeztek meg.
– Sok munka, megérdemelt elisme-rések. Mindez arra enged
következ-tetni, hogy mai is fontos szerepetjátszik az életedben a
sport...
– Amikor nyugdíjba mentem, „ösz-szeszedtem” a volt atlétákat, s
elkezd-tünk dolgozni. Megérte, mert veteránként értem el a
legnagyobb sikereimet.A 2006-os linzi fedett pályás
világbaj-nokságon ezüstérmet szereztem súly-lökésben.
Betegségeimben is kapasz-kodót, segítséget jelentett a sport,
mertfegyelmezettségre, rendszerességre, ki-tartásra tanított, s
amikor el akartak til-tani, akadt egy orvos, aki azt mondta:„ez az
élete, ne hagyja abba”. Most tehátorvosi tanácsra sportolok.
– A családod mennyire támogat, hi-szen nemcsak sportolsz, de a
klubvezetõjeként szervezel, rendezel...
– Szerencsémre 53 éves házassá-gomban ez soha nem jelentett
gondot.A fiaim, Sándor és Péter, valamint ötgyönyörû unokám
ösztönöznek – sremélem, egy kicsit büszkék is rám –,soha nem
akartak lebeszélni róla.
– Beszélgetésünk elején azt mondtadTamásra, hogy elõtted az
utódod...
– Benne látom azt az embert, akifolytatni fogja a veterán
sportot. Azédesapjával együtt versenyeztünk, mipedig egyformán
gondolkozunk, s jóltudunk együtt dolgozni. Tamásbanolyan
sportszeretet van, amely túlmu-tat egy testnevelõ tanár
munkájánál.Õt és Csillag Balázst tartom méltóutódnak, akik
továbbviszik, amit felépí-tettünk a város veterán sportjában.
SAS ERZSÉBET ROVATA
A sport, az atlétika elkötelezett hívei
Török Sándorné és Scherer Tamás is az atlétika
„megszállotja”
FOT
Ó: M
ÁR
TO
NFA
I D
ÉN
ES
-
Anya, nagyanya, dédanya, ükanya,szépanya: idõben így sorjáznaka
gyermekeiknek legkedvesebbek,kikrõl annyi meghitt bájos emlékmaradt
fenn szûkebb és tágabbhazánkban, hogy bõség zavarábankötjük a
szeretet csokrát…
Már Baranyai Decsi János 1598-asközmondásgyûjteményében
megta-láljuk a máig érvényes szófordulato-kat, bölcsességeket: „Az
anya tejévelszokni valamihöz. Anyám is mondta,hogy úgy vagyon.
Anyás gyermek.” Sott a legmeghatóbb is: „Béna rajkó iskedves az
anyjának.”
A paksi Aszalay József a korán éb-redõ hivatás önfeledt derûjét
érzéke-li: „Már a kisded leányka is anyát ját-szik, mintegy
ösztönszerûleg érezvénmagában, hogy egykoron ez leendrendeltetése;
gyermeke a bábu, mely-nek mindig nõnemûnek kell lenni,hogy neki is
lehessen majd gyerme-ke.” „Ha én nagy leszek, nekem is
leszgyermekem, mint Ilka nénémnek”,mond nekem egy virgonc kis
leány-ka. „De elébb kell, hogy férjed is le-gyen”, jegyzé meg más.
„Majd azt isszerzek magamnak”, válaszol a kis Er-zsike. „De nem
emlékszel már, milybeteg volt akkor Ilka nénéd?” kérdé aharmadik;
és ez ellenvetésre mit feleltErzsike? „Semmi, majd meggyógy-ulok;
Ilka néném sem halt bele!” Mi islenne velünk, ha az anyák nem
felej-tenék el a szülés fájdalmát?
Vas Gereben az idõs nõkkel gú-nyolódókat pirongatja: „Néhány
ta-nuló összetalálkozván egy szegényasszonnyal, ki szamarakat
hajtott,kérdik tõle a pajkosok: – Hovamegyen kend, szamarak anyja?
– Avárosba, édes fiam – vágott vissza azasszony.”
A híres adomagyûjtõ, GraczaGyörgy a legendás anyai (s atyai)
sze-retetrõl évõdik. „Ambrus bácsi, akimár megunta jogász fiának
folyto-nos zsarolását, a korhely fiú egyikpénzkérõ levelére így
válaszolt: „Édesfiam! Azt a levelet, a melyben megintpénzt kértél,
nem kaptam meg. Hiá-ba is kérnél, mert többet úgy semadok. Édes
anyád azonban az én hí-rem és tudtom nélkül itt küld ötvenforintot.
Apád.””
A menyek szemével nézve néhakissé túlságosan is gondoskodnak
azanyós-anyák. Török Sophie így em-
lékszik erre: „Vacsora után azebédlõtõl jobbra esõ
szobában,Mihály diákkori szobájában…kezdtek ágyazni nekünk.
Min-denki talpon volt a házban, ren-geteg párnát, dunyhát
hordtakössze, mint szorgos méhecskék,sûrûn hímzett, selymes, jó
szagúrégi vásznakba bújtatták, végülcsupa fehér, csupa toll ágyak
vár-tak ránk, még a matrac tetejére iskerült jó vastag dunyha,
minthapihébe estem volna! Majd elsüly-lyedtem, mikor lefeküdtem.
Eb-ben a szobában vaskályha állt, tü-zes pirosra bedurrantva.
Anyikamégis többször jött be nagy ag-godalommal: nem fogtok
meg-fázni?”
Nehéz könny nélkül elolvasniGracza másik, szép-szomorú hu-morát.
„Egy fiatal mellbeteg asz-szony haldoklott. Az orvos ko-
mor arccal távozott tõle. Egy öregcseléd megállítja az útjában.
– Dok-tor úr, lehet még remélni? – Nem –feleli az orvos. – Mire a
levelek errõla fáról lehullanak, a szegény asszonymár nem fog élni.
Lili hallotta ezt. Li-li ötéves, nagy fekete szemû, szõkehajú kis
leány, ki látta, hogy anyjamennyire szenved. Este keresik.Nincs
sehol. Végre atyja bukkan ráegy fa tetején. – Mit csinálsz ott
fennLilikém? – Lemetszem a leveleket,hogy ne hulljanak le.”
Valahogy így szeretnénk mi is…Lanius Excubitor
Szépanyáink szép emléke
10 2010. május 2.ANNO
ÓDON DERÛ 249. Ódon időben
MÁJUS 3-ÁN
610 éve, 1400-ban apátságunk bi-zonyságlevelet adott ki
Szentföldönjáró nemesek esküjérõl.
MÁJUS 4-ÉN
90 éve, 1920-ban Babits Mihály-nak e naptól társadalomra
veszé-lyes elemként hetente jelentkezniekellett.
MÁJUS 5-ÉN
170 éve, 1840-ben Garay Jánosbefejezte Magyar és német
be-szélgetések címû könyvét. 115éve, 1895-ben Pártos Gyula épí-tész
nyerte el fõgimnáziumunk ter-vezését.
MÁJUS 6-ÁN
130 éve, 1880-ban Bécsben lé-pett föl a színésznõnk
DitróinéEibenschütz Mari.
MÁJUS 7-ÉN
135 éve, 1875-ben az elsõ buda-pesti atlétikai versenyen az
ökölví-vást Fittler Kamill, takarékpénztá-runk jövendõ tervezõje
nyerte.
MÁJUS 8-ÁN
105 éve, 1905-ben a belvárositemplomon Tury Gyula festõmû-vész
két új mozaikablaka tündökölt.
MÁJUS 9-ÉN
110 éve, 1900-ban az AkadémiaBezerédj Pálnak adta a Warmann-féle
1000 forintos jutalmat ésaranyérmet.
Csók (Csók István rajza a Garay al-bumban)
Úgy szeressétek egymást, ahogy énszerettelek titeket! (Jn
13,34)
A mai napon, Anyák napján, amikorköszöntjük édesanyánkat, akkor
leg-alább magunkban ígérjük meg, hogynemcsak ezen a napon, hanem
évköz-ben is, a szürke hétköznapokban is ki-fejezzük szeretetünket
azzal, igyek-szünk jót tenni neki. Ha meghalt, ak-kor imádkozunk
Érte.
Gyerekkorom egyik kedvenc ol-vasmánya volt az bizonyos
történet,amikor három édesanya megy a kút-hoz a falu szélére és
közben beszél-getnek fiaikról. Az elsõ azt mondta azén fiam olyan
ügyes, mint egy artista,a másik azt mondja az én fiam, olyanszépen
énekel, mint a csalogány. Aharmadik édesanya nem szól sem-mit. Hát
te nem mondasz semmit?kérdik tõle. Hát az én fiamban nincssemmi
különleges. Ezt a beszélgetésthallja egy idõs bácsi. Az asszonyok
el-indulnak tele kannákkal hazafelé azöreg kíséri õket. Útközben
jönnek afiúk, valóban az elsõ cigánykereke-zik, a másik énekel,
mint a csalogány,
a harmadik odamegy az édesanyjá-hoz és elveszi tõle a teli
kannát és vi-szi. Megkérdezik az édesanyák azöregtõl: No mit szól a
fiainkhoz ? Azöreg csak ennyit válaszolt : én itt csakegy fiút
láttam.
Vajon mi melyikre hasonlítunk?Édesanyánknak igyekszünk a
szere-tetünket cselekedeteinkkel alátá-masztani? Azzal a
szeretettel, amivelJézus szeretett bennünket.
Jézus az utolsó vacsorán miutánmegmosta tanítványai lábát,
miutánátadta az általában a legkedvesebbvendégnek szánt falatot,
Júdásnak,akirõl tudta, hogy elárulja õt. Utánamondja Jézus
apostolainak: Új pa-rancsot adok nektek: úgy szeressé-tek egymást,
ahogy én szerettelek ti-teket. Arról ismerjenek meg benne-teket,
hogy tanítványaim vagytok,hogy szeretettel vagytok egymásiránt.
A görögnek két szava van az újra.Az egyik a neos, ami olyat
jelent,
hogy valami megújul, ami volt, demost újra lesz. Ilyen pl. az új
tavasz azúj év.
A másik szó az új kifejezésére, akainos ez a lényegében új,
vadona-túj, valami olyan, ami eddig nem volt.János evangélista az
új parancsnálezt a szót használja.
A szeretetre is három kifejezésevan a görögnek, ami szeretet
háromszintje is: az erosz, a filia és azagape. Az erosz a testi
szeretet, a filiaa tõlem telhetõ testvéri baráti szere-tet, az
agape a jézusi szeretet, az an-nak ellenére való, szeretetet
jelenti.
Ezt az agapét Jézus nemcsak taní-totta, hanem be is mutatta.
Ebbe azagapés szeretetben mindenki bele-fér, még az ellenfél és
ellenség is...(igen még Õ is ,még õk is )
Ezzel a szeretettel szeret Jézusbennünket és azt kéri, hogy
ezzel aszeretettel szeressük mi is egymást.Az elsõ századokból
fennmaradtkémjelentésekbõl kiderül, hogy a ke-
resztények ellenségei is úgy látták,hogy a keresztényeket arról
lehet fel-ismerni, hogy szeretik egymást és anem keresztényeknek is
segítenek,ott ahol tudnak.
Ebben kell nekünk kitûnnünk,hogy soha ne mondhassák rólunkezek
is ugyanúgy gyûlölködnek, minta világ fiai, hanem azt
mondhassák:nézzétek mennyire szeretik egymást.
Vonatkozik ez a közéletre is. Te-messük be szívünkben az
árkokat,amelyek elválasztottak egymástól,törekedjünk az egységre.
Váltsuk va-lóra a hazánkért mondott imádságot.
Mindenható Istenünk!Áldd meg édes hazánkat és ma-
gyar népünket, hogy feladatát mind-inkább megismerje, és a Tõled
ka-pott hivatását betöltse.
Állítsd vissza köztünk az egységet,szüntesd meg a viszálykodást,
hogya hit és szeretet által, jó és bal sors-ban egyaránt hûen
szolgáljunk Ne-ked.
Mária Magyarok Nagyasszonya,könyörögj érettünk! Ámen.
Bacsmai László r.k. plébános
EVANGÉLIUM
-
JEGYZET
Habla habla, blaaa
112010. május 2.MOZAIK
A rejtvény megfejtését 2010. április 11-ig várjuk
szerkesztõségünk címére: Szekszárdi Vasárnap, Pol-gármesteri
Hivatal, Szekszárd, Béla király tér 8.
Április 18-ai rejtvényünk helyes megfejtése: „A tiszta,
illatterhes égbõl hull a napfényes, könnyûzápor” (Kosztolányi
Dezsõ: Áprilisi ezüst esõ).
A helyes megfejtõk közül könyvet nyert: Gyõri Délia, Toldi u. 5.
Gratulálunk, a könyvet postánküldjük el a nyertesnek.
VASÁRNAPI REJTVÉNY
K éri László okos ember, és ez a sommás megál-lapítás Kuncze
Gábor (különösen azóta, ami-óta már rég nem belügyminiszter)
esetében sem ké-pezheti semmiféle igazi vita tárgyát. Az a
vitatha-tatlan tény sem, hogy Kuncze Gábornak gondolko-dás módjából
fakadóan magától értetõdõ természe-tességû, magas szintû
intellektuális-jellegû humor-érzéke is van, ami sok esetben minden
logikus érve-résnél, de még az észérveknél is hatásosabb meg-gyõzõ
erõ képes lenni. Mondom és írom ezt annakellenére is, hogy
gyakorlatilag szinte egyáltalánnem ismerjük egymást személyesen. Az
elmúlt 20év alatt az a pár szó és néhány pillanat, amikor fu-tólag
„hivatalosan” (a média jóvoltából) találkoz-tunk, énbennem sem,
õbennük meg végképp nemalakíthatott ki szétszakíthatatlan erõsségû
intellek-tuális, vagy érzelmi kötõdést, aminek következté-ben
bármelyikünk is úgy érezhetné, hogy egy kis jó-akarattal akár
barátok is lehetnénk. Még akkorsem, ha a sors kifürkészhetetlen
szeszélye folytánegy lépcsõházban lenne mindhármunk 59
négyzet-méteres, erkélyes, hõszigetelt panellakása.
T évednek, akik eddigi felületes tapasztalataikalapján keményen
meg vannak gyõzõdve ar-ról, hogy engem a saját álláspontomon kívül
a má-sok véleménye még annyira sem érdekel, vagy teszkíváncsivá,
mint például az újraindult Gyõzike-show. Mert én az efféle
vádaskodások ellenére is, ab-ban a szent minutumban, ahogy a
kampánycsendvégetért, a választások történéseit kommentáló,
érté-kelõ beszélgetõs mûsorok közül azt a tévécsatornátnéztem,
amelyiken Kuncze Gábor és Kéri László fel-váltva próbálta - Kálmán
Olga sûrûn bejelentett rek-lámidõ-csendje szigorú betartására intõ
szigorú te-kintete ellenére is - valahogy érthetõbbé tenni az
ép-pen aktuális és a majdani eseményeket, történése-ket. Hazudnék.
Pontosítok: nem a teljes igazságotmondanám, ha azt állítanám, hogy
a rendkívülmagas színvonalú mûsor hatására okosabb lettem.Szerintem
azonban azok is tévednek, akik biztosakbenne, hogy még butább
lettem, mint azt az én elég-gé elõrehaladott „szép korom” egyébként
is indokol-ná, ugyanis nekem a véleményem ugyanaz maradta mûsor
végeztével is, mint ami az elkezdése elõttvolt. Egy négyéves
kormányzati ciklusról csupáncsak szócséplés (találgatás,
képzelõdés) értekeznimár akkor, amikor még el sem kezdõdött, mert
azolyan, mint amikor egy fiatalember már akkor el-meséli a
barátainak, hogy hogyan zajlott le a nász-éjszakája, amikor még meg
sem ismerkedett imá-dott menyasszonyával. Bálint György Lajos
-
12 2010. május 2.SPORT
Ami a Magyarországon rendezett
idei világeseményeket illeti, meg-
van a kellő felhajtás a nyári úszó
Eb és a Forma 1-es Magyar Nagy-
díjjal kapcsolatosan, és csak záró-
jelesen említik a szintén budapes-
ti triatlon világbajnokságot.
Bálint György
Ami azért valahol egy kicsit zavarja asportág dolgaival sosem
hivalkodószekszárdi fõtitkárt, Czencz Pétert. Aztmondja, amikor
majd ország-világ lát-ja, mekkora „durranás” egy triatlonvébé,
akkor lesznek majd a „jé, ezttényleg nem gondoltam volna” kezde-tû
rácsodálkozások. Péter már csaktudja, hiszen szerénysége, munkája
ju-talmaként bejárta triatlonos világot.Látta, hogy valójában mi is
ennek asportágnak a máshoz nem hasonlítha-tó varázsa.
– Budapesten nem csak az elit, aza hetven-nyolcvan férfi és nõ
verse-nyez majd az év legfontosabb viada-lán, mint öttusában,
úszásban, kajak-ban, vagy bármely más egyéni sport-ágban, hanem a
három nap alatt öt-ezer amatõr sportoló a 16 évestõl a85 évesig.
Magát a triatlon társadal-mat hozzuk el Magyarországra. Mármost
több mint három ezren jelent-keztek. Tudjuk, hogy az USA-ból
jön-nek nyolcszázan, Angliából ezren,Új-Zélandról kétszázan,
Ausztráliá-ból is sokan, és akkor még a kísérõk-rõl nem is
beszéltünk. Nem hiszem,hogy ilyen nagyszabású világver-senynek volt
már gazdája az ország –
jegyezte meg Czencz Péter, akitõl aszeptember 5-8. között
esedékes via-dal részleteirõl, a szervezõmunka ál-lásáról is
érdeklõdtünk. Úgy tûnik,minden „klappol” ahhoz, hogy az or-szágot,
a fõvárost hatásosan népsze-rûsítse ez az Amerikában,
Ausztráliá-ban és Ázsiában is roppant nagy ér-deklõdést kiváltó
esemény.
Lenyûgözõ helyszínek– Budapest legszebb, a világörök-
séget is érintõ részein zajlik majd averseny. A Lágymányosi
öbölben leszaz úszás, után a rakparton és a Lánc-hídon át bemegyünk
a Roosevelt tér-re, itt lesz a kerékpáros szakasz vége,majd
következik a belvárosi futás alegszebb részek érintésével. Ezt
ugyetöbbször megteszik, s a képeket har-minc tévéállomás juttatja
el a nagyvi-
lágba, vagy átadvafelvételrõl. Szerin-tem lesz olyan lát-ványos,
mint ami-lyen Sydneyben, azOpera épület éskörnyéke, mertilyen
szempontbólszerintem, az volt acsúcs a világverse-nyek
történetében.
Az anyagiak ren-delkezésre állnak,adott az a 450 milli-ós
költségvetés,amivel kalkulál aszervezõ bizottság.A tervek is már
ré-gen elkészültek,
most az egyes részletek tökéletesmegvalósításán dolgozik a stáb,
keres-ve, aztán kiiktatva a szervezés és arendezés bizonyos
buktatóit. Külö-nös tekintettel az útlezárásokra. Ösz-sze kell
hangolni a BKV és a hajóköz-lekedési lehetõségeket. Kis
galibátazért majd okoznak Budapest közle-kedésében, tekintettel
arra, hogy aMargit-híd mellett a Lánchídat is le-zárják a
hétvégére, nem beszélve bi-zonyos utcákról, utakról,
aminekesetleges kellemetlenségeire jó elõrefelkészítik a a
fõvárosiakat.
Tolna megyében islehet próbálkozni
Nem lesz könnyû az amatõröknekbeverekedni magukat a
világbajnokimezõnybe, korosztályonként ugyan-is 25-en indulhatnak
egy országból.
A részvételt kvalifikációs versenye-ken kell majd kiharcolni.
Tolnábankét ilyen országos viadal lesz. Ezekegyike a május végi
Bátaszék triatlon,amely a tervek szerint az idén Szálká-ról
startol, a másik pedig a hagyomá-nyos Fadd-Dombori triatlon
feszti-vál. Aki ezeket elmulasztja, további ti-zenhat lehetõség
közül választhat azországban. Két táv vár az amatõrök-re: a
hagyományos olimpiai, és an-nak fele, a sprinttáv (750 m úszás,
20km kerékpár, 5 km futás). Utóbbi tel-jesítésére többen képesek
lehetnek.A szervezõk szeretnék az egész Kár-pát-medencét
megmozgatni a világ-bajnokságra, fókuszálva a szomszé-dos országok
magyarságára.
– Elindítunk a közép-európai tér-ségben egy hat állomásból álló
ver-senysorozatot, ahonnan kvalifikál-hatják magukat a résztvevõk a
világ-bajnokságra. Remélem, nagy sikerelesz. Akik bejutnak, azoknak
ingye-nes lesz a részvétel, a többieknek 9ezer forint lesz a
nevezési díj - hallot-tuk a fõtitkártól, aki bízik benne,hogy az
erkölcsi mellett anyagi hasz-not is hoz a szövetségnek a
viadal.
Szó, ami szó, megérdemelnék, hi-szen nem csak néhány
vendégéjsza-kát generál a szeptemberi világbaj-nokság. A
hozzátartozókkal együtthazánkba érkezõ akár tízezer ember,vagy a
vb-t megelõzõen, vagy az köve-tõen is legalább egy hetet eltölt
ha-zánkban, s nem csak Budapesten. Eb-bõl a turista szektornak nem
elhanya-golható bevételt hozó sportágnak isillik jól járnia.
Szálkáról a triatlon világbajnokságraAkár ötezer amatõr is
elindulhat a szeptemberi budapesti megmérettetésen
Czencz Péter maga is versenyez
n Ismét T-mobile Kerékpáros Naplesz Szekszárdon – immáron
har-madszor – az Ifjusági Unió szerve-zésében. Május 8-án várják
Szek-szárdra a hobbikerépárosok száza-it az egész ország
területérõl.
Délelõtt a hosszú távú kerékpá-rozásé lesz a fõszerep: a
Gemenci-erdõt érintõ területen a Dunamindkét oldalát megkerülve
vá-laszthatnak a túrázók a 25 km-es, a43 km-es és a 73 km-es
teljesít-ménytúra között. Délután a LisztFerenc téren, a Korzó
elõtt, no ésPrométheusz-parkban az ügyessé-gi kerékpározás kerül
elõtérbe,miközben ekkor is zajlanak majd akisebb körversenyek. A
rendõrka-pitányság egy KRESZ pályát, a fõ-szponzor pedig egy
ügyességi pá-lyát és egy díjmentes bringaszer-vizt is fölállít az
iskolás korosztályt
megcélzó demonstráción. Mind-ezek az ideérkezõk rendelkezésé-re
állnak majd egész nap.
A programot egy nagyszabású -tavaly 500 bringással lezajlott -
ke-rékpáros fölvonulás zárja. A szer-vezõk tekintettel a program
nép-szerûségére, most 300-400 túrá-zóra, és az óvodástól a
középisko-lásig terjedõ korosztályokban le-zajló játékos- ügyességi
versenye-ken, a különbözõ teszteken elin-dulókat is bele számítva
ennektöbb, mint duplájára számítanak arendezvényen. További
informá-ciók a szekszárdi kerékpáros nap-ról, a www.ifu.hu honlapon
talál-hatóak, .a helybeliek az IFU szek-szárdi, a
Stuttgart-udvarban talál-ható irodájában is tájékozódhat-nak, akár
a nevezést is ott helybenelintézhetik. - bgy -
Nyeregbe szekszárdiak!Május 8-án: kerékpáros nap harmadszor
Futó(versenye)kkérnek figyelmet
A hétvégén két nagyszabású futóver-seny házigazdája lesz
Szekszárd. Aszombat délutáni IV. Domaine GrófZichy utcai
futófesztivál a belvárosi ut-cákat és járdákat, míg a vasárnapi
I.Borvidék Félmaraton (rajt mindkétesetben 14 órakor) a város
utcáit ésszurdikait „veszi kölcsön“ a közleke-dõktõl, akik
megértését és figyelmétezúton is kérik a szervezõk az idõsza-kos
útlezárások idejére. Kérik továbbáa tanyatulajdonosokat, hogy a
fél-maraton útvonalán 14 és 18 óra közöttkössék meg kutyáikat!
Köszönjük!
Az I Borvidék Félmaraton útvo-nala: Garay tér - Hunyadi u. -
Pollacku. - Palánki út - Rákóczi u. - Tolnai L. u.- Parászta u. -
Kadarka u. - Flórián u. -Béla király tér - Munkácsy u. - Kilátó
-Csacska-szurdik - Iván-völgy - Sárköz u.- Porkoláb-völgy - Kápolna
tér - Bartinau. - Puskás T. u. - Kilátó - Alisca u. - Bé-ri B. Á.
u. - Bezerédj u. - Garay tér.
FOT
Ó: T
RIA
TLO
N.H
U
-
132010. május 2.SPORT
VASÁRNAPI RECEPTAJÁNLAT
Húsos rakott makaróniHozzávalók:
l 50 dekagramm darált hús, l 1 csomag makaróni (csőtészta), l 1
fej vöröshagyma, pirospaprika, l 2 deciliter tejföl, só, bors, l
10-15 dekagramm reszelt sajt és
kevés liszt a sűrítéshez
Elkészítés: A húsból pörköltet készí-tünk úgy, hogy egy kevés lé
marad-jon rajta. Amikor kész a pörkölt, 2deciliter tejfölt
beleteszünk és annyiliszttel sűrítjük, hogy kenhető legyena
tésztán. A tésztát enyhe sós víz-ben kifőzzük, lecsöpögtetjük,
köz-ben egy tepsit vagy jénait enyhén ki-kenünk olajjal vagy
vajjal. Eztán atészta felét belerakjuk a tepsibe ésa pörköltet
rásimítjuk a tészta tetejé-re, de egy keveset hagyjunk a
legte-tejére is. Utána ráöntjük a másik fe-lét és a maradék
pörköltet is rásimít-juk és végül megszórjuk reszelt sajt-tal és a
sütőben szép pirosra sütjük.Savanyúság illik hozzá.
Sötét bíborszínû, érettgyümölcsösillatú vörös-bor.
Ízébentúlérett pi-ros gyümöl-csök (áfo-nya, feketeribizli)
éskarakteres,de jól integ-rálódott sa-vak jellem-zik. Testesbor,
fajsú-lyos ételek-hez. Fo-gyasztását16-18 C-onajánlom.
A BORAJÁNLÓaz e'szencia Bortéka és Teashop.Szekszárd, Garay tér
16.,e-mail: [email protected]/fax:
74/311-656)támoga-tásával készült.
Borajánló:Heimann Pince:Cabernet Franc -Batti kereszt 2007
Foci a mûfüvesen, egy üdítõ áráért■ Már a foci sem annyira
népszerû? –vetõdik fel a kérdés, amikor kiderül:csak tizenöt csapat
adta be a nevezéséta városi kispályás bajnokságra. Ahhozképest,
hogy ez valaha negyven-ötvencsapattal zajlott, s ahhoz képest,
hogyaz idén már mûfüvön mehetnek ameccsek, tényleg csekély a
létszám.
Igaz, a korábbi salakos idõkhöz ké-pest a nevezési díj is több,
mint duplá-jára emelkedett. Bár, aligha ez lenneaz elsõdleges
visszahúzó erõ, mert aszolgáltatással is együtt járó ingyen fo-ci
már 1990 óta nem létezik. Persze,hallani olyan hangokat, hogy
ugyan-ezen tavaszi és õszi periódusban pél-dául Kozármislenyben és
Mohácsonközel harminc százalékkal olcsóbbanlehet mûfûre lépni a
helyi csapatoktólelõreláthatólag elkért bruttó ötven-ezer forintos
összeghez képest.
A mûfüves pályák (egy nagy és kétkicsi) üzemeltetését a Városi
Sport- ésSzabadidõ Központ megbízásából aTolle UFC Szekszárd végzi.
A pályá-kon a klub játékosai délután háromórától este nyolcig –
leszámítva a nyá-ri holt idényt és a hétvégéket – min-dennap
edzenek, hisz mindenekelõtta helyi labdarúgó versenysport
kiszol-gálásra hivatott a létesítmény. Persze aváros pénzébõl
épített létesítménybe– miként arra a sportcsarnokban isadódik
lehetõség – a szabadidõsport
képviselõinek isbe kell jutniuk.
Az UFC –nem titkoltan –üzleti alapon, atisztességes ha-szon
reményé-ben vállalta azüzemeltetésseljáró feladatokat.Fehér Attila
ügy-vezetõ elnök el-mondta: földönjáró árakkal ésnövekvõ
szolgál-tatásokkal igye-keznek kiszolgálni a pályahasználatiránt
érdeklõ amatõr kiscsapatokat, ba-ráti társaságokat. Hamarosan
kijelölikazokat a napokat, órákat, amelyekrebérbe adják a kiváló
minõségû, a játék-ban új élvezeti értéket nyújtó pályákat.
– Az ár egyelõre megegyezése kér-dése, és bizonyos szempontok
melletta késõbbiek során is az lesz – jegyeztemeg elöljáróban a
klub elnöke, aki akispályás bajnokság nevezõinek rekla-mációival
kapcsolatosan megjegyezte:nem tudni, hogy a fentebb említett
ba-ranyai településeken milyen szolgálta-tás húzódik meg az árak
mögött, ki ésmilyen feltételekkel, támogatással üze-meltet, mert ez
is lényeges az ár meg-ítélésénél.
– Körbenéztünk az országban. Sokhelyütt tartják magukat az
óránkénti8000 ezer forintos pályabérleti díj-hoz, ami megítélésem
szerint – a maimagyar viszonyok közepette – akkoris húzós, ha több
órás, félnapos, vagyéppen egész napos használat eseténebbõl
húsz-harminc százalékot en-gednek. Amikor a kispályás városi
baj-nokság pályahasználati díjait meg-szabtuk, abból indultunk ki,
hogy ahúszezer plusz áfás idényenkénti ne-vezési díj egy 10 fõs
csapat esetébenaz egyént úgy érinti anyagilag egy-egymérkõzés
kapcsán – egyszerû utánaszámolni –, mintha a büfében venneegy
üdítõt. Azt is tudni kell a „kint-rõl”szemlélõdõknek, hogy a
mûfüves
pályák karbantartása, az öltözõk, a vil-lanyvilágítás
üzemeltetése, bizonymind tetemes költség. Nézze, amitegy órai
teniszezésért ma ki kell fizet-nie a szolgáltatást
igénybevevõnek,azért nálunk egy idényt focizhat. Ésmár most
megígérem, hogy a kapcso-lódó szolgáltatásokban (öltözõ,
büfé,melegétel) is jelentõs színvonal növe-kedés lesz – belátható
idõn belül ár-emelkedés nélkül.
– Miként veheti igénybe egy cégegy szombati napon, négy
csapattal,reggel nyolctól délután kettõig, hanem szponzora az
UFC-nek?
– Az általunk kialakított tarifarend-szerben ez húszezer forint
plusz áfá-ért igénybe vehetõ, visszatérõ bérlõ-ként pedig késõbb
további kedvez-mény is lehetséges.
– Feltételezem, a téli idõszakbansem ingyen futballoztak a
megyei éskörnyékbeli csapatok a gyakortafoglalt nagypályás
mûfüvesen.
– Huszonötezret kértünk, vagyisegy-egy csapatnak ez 12 500
forintjá-ba került. Félreértés ne essék: a pá-lyák kiadásban mi nem
a pénzügyigondjainkat megoldó haszonszerzéstlátjuk, hanem azt, hogy
ezekbõl a be-vételekbõl miként tudjuk tovább szé-píteni – parkot,
játszóteret tervezünk–, szolgáltatásaiban bõvíteni a létesít-ményt.
B. Gy.
A Tolle UFC már bajnokit is játszott a mûfüvön
-
14 2010. május 2.PROGRAMAJÁNLÓ
Babits MihályMûvelõdési Ház
40. Tolna megyei gyermekrajz ki-állítás. Megtekinthetõ május
15-ig hét-köznapokon 10-18 óráig, szombaton10-14 óráig, vasárnap
zárva.
Május 4. (kedd) 14 óraDr. Galambos Éva kardiológus
fõorvos elõadása: Újraélesztés a laikusszemszögébõl címmel az
üvegterem-ben.
Az elõadás elõtt Anyák-napi mûsor-ral köszönti az Édesanyákat és
a Nagy-mamákat. Közremûködik: Pató Lili(zongora), a Magyarnóta
KedvelõkBaráti Köre vegyes kórusa és Csötö-nyi László (vers).
A Mentálhigiénés Mûhely Önkén-tes Központ Nyugdíjas Tagozata
sze-retettel vár minden érdeklõdõt!
Május 7. (péntek) 18.30 óra„Szép vagy, gyönyörû vagy
Ma-gyarország...” magyarnóta est aszínházteremben. Díszvendég:
MátéOttília dalénekes.
Közremûködnek a MagyarnótaKedvelõk Baráti Körének szólistái
éskórusa. Kísér: Csicsó Gyõzõ és ci-gányzenekara. Mûsorvezetõ: Sas
Er-zsébet.
Jegyek 1200 Ft-os áron a színházijegypénztárban válthatók
munkana-pokon 14.00-18.00 óráig.
Május 11. (kedd) 18 óraLéleképítõ a színházteremben. Ven-
dég: Papp Gábor mûvészettörténész,magyarságkutató. A belépés
díjtalan.
45 éves szekszárdi Díszítõmû-vészeti Szakkör – jubileumi
kiállítás.
Megtekinthetõ: május 17-ig a mûve-lõdési ház kiállítótermében,
hétköz-nap: 10-18 óráig, szombaton: 10-14óráig.
Mûvészetek HázaMájus 8. (szombat) 11 óra
„Színek és formák Tolna me-gyében” címû kiállítás
megnyitója.
Köszöntõt mond: Horváth IstvánSzekszárd város polgármestere
A tárlatot megnyitja Baky Péter fes-tõmûvész, a Babits Mihály
Mûvelõdé-si Ház és Mûvészetek Háza igazgató-helyettese.
Közremûködik: LozsányiSoma, a Liszt Ferenc ZenemûvészetiEgyetem
hallgatója
A kiállítás megtekinthetõ: október31-ig, hétfõ kivételével
naponta 10-18óráig. Belépõjegy: 400 Ft, diákoknak,nyugdíjasoknak
200 Ft. Csoportokszámára a látogatás díjtalan.
HANGSZERVARÁZSA Mûvészetek Háza hangszerbemuta-
tóval egybekötött zenés délelõttje ki-csiknek-nagyoknak (3-10
éves korig).Május 19. (szerda) 10.00, 12.30 és14.30 órakor
Ismerkedés a fúvós hangsze-rekkel
Elõadóink a Múzsa KamarazeneiEgyesület tagjai, akik az Operaház
és aBelügyminisztérium Zenekaránakmûvészeibõl alakult társaság.
Részvételi szándékot az 511-247-estelefonszámokon várjuk.
Rendezvényünk Szekszárd MJV„Szólítsuk meg a jövõ
generációját”TÁMOP 3.2.3 pályázatának finanszí-rozásával valósul
meg.
Panoráma MoziNAGYTEREMÁprilis 29–május 5-ig
17.30,20.00: A titánok harca – színesszinkronizált angol
amerikai fantasy
Május 6–12-ig17.30: Kém a szomszédban – színesszinkronizált
amerikai akciófilm
Május 6–9-ig20.00: Komfortos mennyország –színes feliratos
amerikai – új-zélandifilm
ART TEREMÁprilis 29–május 5-ig
17.00: Revans – színes feliratos oszt-rák film19.00: Tetro –
színes/fekete-fehér fel-iratos amerikai film
Május 6–12-ig17.00: Micmacs – (N)Agyban megya kavarás – színes
feliratos franciavígjáték
19.00: Szélcsend – színes magyarfilm
BABITS MIHÁLY MÛVELÕDÉSIHÁZ ÉS MÛVÉSZETEK HÁZALátogasson el
hozzánk! www.babitsmuvhaz.hu
Környezetkultúra
Május 12. (szerda) 10 és 11 óraKörnyezetkultúra – értékeink
sze-repe a jövõkép kialakításábanA környezetkultúra fogalma,
szere-pe az ifjúság nevelésében. Az értékrend alapú jövõkép
kialakí-tásában elfoglalt helye.A Zöld Pagony Ökoturisztikai
Szol-gáltató és Kereskedelmi Bt. diave-títéses, módszertani
elõadásaszakpedagógusok, környezeti ne-veléssel foglalkozó
óvodapedagó-gusok, fõiskolai hallgatók, erdei is-kolákat
mûködtetõk, környezetiszemléletformálással foglalkozó ci-vil
szervezetek tagjai számára.Elõadók: Blaskovits Zoltán, a ZöldPagony
Bt. ügyvezetõje és EgleZsolt környezettan szakos tanár.Az elõadás
nyilvános és ingyenes.A résztvevõ csoportoknak elõze-tes
jelentkezés és idõpont egyez-tetés szükséges! Tel: 529-610Az
esemény a TÁMOP 3.2.3 „Szó-lítsuk meg a jövõ generációját”
pá-lyázat közösségi környezeti neve-lés sorozatának 2.
elõadása.
JubileumiMadrigál-koncert
Idén 45 éves a Szekszárdi Madrigálkó-rus. Jubileumi koncertjüket
május 8-án, szombaton, este fél 8-kor tartják aBelvárosi
templomban. A mûsorbanRore, Lassus, Morales, Wert,
Tomkins,Praetorius, Buxtehude, Orbán ésGyöngyösi mûvei csendülnek
fel. Ve-zényel: Jobbágy Valér, Liszt-díjas kar-nagy. A belépés
díjtalan, mindenkitszeretettel várnak a koncertre. Az es-tet az
Oktatási és Kulturális Miniszté-rium, valamint a Paksi
AtomerõmûZrt. támogatásával szervezik.
Találkozás Csíksomlyónn A Nemzeti Feltámadási Menet ápri-lis
közepén érkezett Szekszárdra. Var-jasné Szabó Ildikót, a katolikus
iskolaigazgatóját arra kértem, tájékoztassa aSzekszárdi Vasárnap
olvasóit arról, mitis kell tudnunk a Nemzeti
FeltámadásiMenetrõl.
– A Nemzeti Feltámadási Menetjelvénye bejárja az utat...
– A jelvény az Árpád-korból szár-mazó régészeti lelet alapján
készült,egy szárnyas keresztet ábrázol.
– Mikor indult el a menet elõször?– Hat esztendeje annak, hogy a
jel-
vények elindultak két Balaton-partikisvárosból, Zamárdiból és
Tihanyból.A korábbi esztendõkben 2000 km-esutat jártunk be, ettõl
az évtõl kezdvehárom ágon halad a menet. A háromjelvény – különbözõ
utakon haladva –városok, falvak közösségeit összefûz-ve közös cél
felé igyekszik. A cél nemmás, mint a csíksomlyói búcsú, aholPünkösd
szombatján találkoznak. Acsíksomlyói Szûzanya gyûjti össze ahívõ
magyarokat évrõl évre...
– A jelvényekre szalagok kerülnek,mi a szerepük?
– A szalagokon egy-egy közösségüzenete olvasható. A jelvénnyel
együttegy napló is érkezett, ahová a fogadókemlékezõ bejegyzést
írnak. Mi azt azimát írtuk be, melyet már harmadikéve mondunk a
szentmisék végén.
– Hogy hangzik ez az ima?– Mindenható Istenünk álld meg
édes hazánkat, és magyar népünket,hogy feladatát felismerje, és
hivatásátbetöltse. Állítsd vissza köztünk az egy-séget, szüntesd
meg a viszálykodást,hogy a hit és szeretet által, jó és balsors-ban
egyaránt hûen szolgáljunk Neked.Mária Magyarok Nagyasszonya,
kö-nyörögj érettünk! Ámen.
– Honnan érkezett, és hová tart ajelvény?
– Szekszárdra a Fejér megyei Alap-ból érkezett. A
templomunkbólBátaszékre került, ott töltötte az éjsza-kát. Ezután
jött a katolikus iskolába,itt a nap folyamán a missziós
csoporttagjai õrizték, majd délután kerékpá-ros menetben vittük a
Szent Lászlóhídhoz. A Duna túlpartján adtuk át adusnoki
egyházközség tagjainak.
Sas Erzsébet
Anyák napja ÚjvárosbanA Szekszárd-Újvárosi Római Katoli-kus
Társaskör vezetõsége értesítitagjait, hogy 2010. május 2-án,
va-sárnap 16 órakor Anyák-napi ün-nepséget tart a Szent István
Házban(Szekszárd, Rákóczi u. 69-71.).
Piano CaféPiano Café címmel új zenei prog-ramsorozatot indul a
Belvárosi Ká-véházban (Szekszárd, Garay tér 18.).Az elsõ
rendezvényen – melyet május7-én (péntek) 18 órakor tartanak –Szauer
Szilárd (jazz zongora) lesz aházigazda. Közremûködnek: Eszter-bauer
Kata (ének) és Kovács Lilla(fuvola). A belépés díjtalan.
Rudán Joe a ZUG-banRudán Joe akusztikus estjét rende-zik május
7-én, 21 órától a ZUG-ban.A Coda által játszott klasszikusokmellett
P.Mobil és Pokolgép szerze-mények hallhatók. Közremûködik
aszekszárdi gitáros, Tóth László, akijátszott a Sündörgés, és a
Gázló és azÓlommadarak együttesekben.
HÍRSÁV
-
152010. május 2.KÖZLEMÉNYEK
A POLGÁRMESTER, A JEGYZÕ ÉS A KÉPVISELÕK2010. MÁJUSI
FOGADÓÓRÁJA
Kiadja Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala •
Fõszerkesztõ: Fekete László • Szerkesztõség címe: Polgármesteri
Hivatal, aljegyzõititkárság, Szekszárd, Béla tér 8. • E-mail:
[email protected] • Hirdetésfelvétel: Szántó Ildikó 30/9726-663 •
HUISSN 1215-4679 • Nyomtatás: AS-NYOMDA Kft. Déli Üzem, 7630 Pécs,
Engel J. u. 8. Telefon: 72/243-700. Telefax: 72/243-704. Felelõs
vezetõ: Futó Imre • Tördelés: Fazekas András
HORVÁTH ISTVÁN polgármesterMájus 18. (kedd) 16-18
óráigpolgármesteri tárgyalóII. sz. választókerület:
Május 25. (kedd) 16-18 óráigGaray János Általános Iskola (volt
2.számú Általános Iskola) Szekszárd,Zrínyi u. 78JEGYZÕ
Minden szerdán 10-12 óráigpolgármesteri hivatal I. em. 40. sz.
irodaDR. HAAG ÉVA alpolgármesterMájus 18. (kedd) 16-18
óráigpolgármesteri hivatal I. em. 36. sz.iroda,V. sz.
választókerület
Május 25. (kedd) 16-17 óráigPTE Illyés Gyula Fõiskolai
KarGyakorló Általános IskolájaÁCS REZSÕ alpolgármesterA hónap
harmadik hétfõjén 14-15óráig, polgármesteri hivatal I. em. 40.sz.
iroda,III. sz. választókerület
A hónap elsõ csütörtökén 17-18óráig, I. Béla Gimnázium és
Infor-matikai Szakközépiskola(Kadarka u. 25-27.)DR. HORVÁTH KÁLMÁN
képviselõ I. sz. választókerület
A hónap második hétfõjén 17-18óráig, Kadarka óvodaCSILLAGNÉ
SZÁNTHÓ POLIXÉNA
képviselõ, IV. sz. választókerületA hónap második keddjén
16-17óráig, Babits Mihály Általános Iskola
DR. TÓTH GYULA képviselõVI. sz. választókerület
A hónap harmadik hétfõjén 16-17óráigBabits Mihály Általános
IskolaDR. BALÁS ÁKOS képviselõVII. sz. választókerület
A hónap elsõ hétfõjén 17-18 óráigpolgármesteri hivatal fsz.
4.KÕVÁRI LÁSZLÓ képviselõVIII. sz. választókerület
A hónap elsõ hétfõjén 18-19 óráigpolgármesteri hivatal fsz.
4.KEREKES CSABA képviselõIX. sz. választókerület
A h