64 éves férfi – Előzmények 1. 2005. jobb oldali térdműtét 2007. január: belgyógyászati kezelés fulladás, palpitáció → pitvarfibrilláció → Concor, Syncumar TEE: 6 cm pitvarok, bal fülcsében spontán echokontraszt tCa: 2,18 mmol/l, kreat: 94 µ mol/l , vizelet: negatív - PowerPoint PPT Presentation
Welcome message from author
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
64 éves férfi – Előzmények 1. 2005. jobb oldali térdműtét 2007. január: belgyógyászati kezelés
01.27. fokozódó kisvérköri decompensatio → kamrafibrilláció → sikertelen resuscitatio
Bisphosphonátok metabolizmusa
AZONOSSÁGOK nem metabolizálódnak nem kerülnek kapcsolatba a
P450 cytokróm rendszerrel változatlanul ürülnek a
glomerularis filtrációval, tubularis secretioval
beszűkült vesefunkció csökkenti a kiválasztást → emelkedett szérum- (és csont) szint → fokozott toxicitás
KÜLÖNBSÉGEK Fehérjéhez kötődés
• ibandronate 87%
• zolendronate 56%
• pamidronate 54%
„Vese-féléletidő”
• zolendronate 150-200 nap
• ibandronate 24 nap
Collapsing FSGS – pamidronat(?)
nephrosis sy
leggyakoribb a collapsing FSGS• kanyargós GBM
• visceralis epithel hypertrophia, hyperplasia
• diffúz tubularis károsodás, a tubuláris sejtek cystas degeneratioja
J Am Soc Nephrol 2001; 12:1164-1172
ATN – zolendronate(?)
akut tubularis necrosis• kefeszegély károsodása
• irregularis luminalis szegély
• cytoplasma hypereosionphilia
• megnagyobbodott, hyperchrom sejtmag
• desqumalt apoptoticus sejtek
• diffúz interstitialis oedema és fibrosis
Kidney International, Vol. 64 (2003), pp. 281–289
A vesekárosítás mechanizmusa direkt podocyta és tubularis
epithelkárosítás
farnesyl diphosphat synthase gátlás – terápiás hatás az osteoclaston, toxicus az epithelen?
gyógyszer indukálta mitochondrialis toxicitás?
J Am Soc Nephrol 2001; 12:1164-1172
Am J Kidney Dis 2006; 47:1075-1080
Klinikai vizsgálatok és felügyeleti szervek tapasztalatai
A nephrotoxicitás függ a dózistól és az infúzió sebességétől
Osteoporosis terápia során nem észleltek nephrotoxicitást
Az ibandronat nem okozott vesekárosodást
Rizikófaktorok:
• előrehaladott tumoros folyamat
• megelőző bisphosphonat kezelés
• egyéb nephrotoxicus terápia (pl.: NSAID)
• időskor
• exsiccosis
A vesekárosodás megelőzése
minden intravénás bisphosphonat dózis előtt vesefunkció-ellenőrzés
más okkal nem magyarázható azotémia (>44 μmol kreat. emelkedés vagy normális induló vesefunkció esetén 124 μmol abszolút kreat. szint) esetén a bisphosphonat felfüggesztése
a terápia újraindítása csak 3-4 hét után, ha a vesefunkció normalizálódott
myeloma multiplex esetén 3-6 havonta a proteinuria mértékének kontrolljaJ Clin Oncol 2007; 25:2464-2472.
Volt-e hajlamosító tényező?
Boncolási szövettan: Csontvelő: a sejtes elemek
túlnyomó része excentricus magvú, kerékküllő kromatinú myelomasejt, amely a normal haemopoesist visszaszorítja; ezen sejtek CD138 és lambda könnyűlánc pozitívak
Prostata: Hyperplasia nodosa med. grad. prostatae, prostatitis chr.
Összegzés
Az intravénás bisphosphonátok hatékony szerek az osteoporosis, a tumorokhoz társuló hypercalcaemia és az osteolyticus csontmetastasisok kezelésében.
A nephrotoxicitas dózis- és infúziósebesség-függő.
A vesekárosodás veszélye csökkenthető szoros vesefunkció-ellenőrzéssel, szükség esetén a dózis és az infúziósebesség módosításával.