6. tétel • Mutassa be a nyomtatott könyvekben a mélynyomtatással készült illusztrációk és a tipográfia kapcsolatának összefüggéseit a reneszánsztól napjainkig! • Soroljon fel különböző mélynyomtatási eljárással készült illusztrációkat, alkotóikat bemutatva! • Jellemezze a mélynyomtatási technikákat, eljárásokat! • Mutassa be a könyvkötés technológiáit, a hagyományos kézzel készült és a gépi eljárásokat! • A mélynyomtatás jellemzői, elkészítése és nyomtatása, kötelező jelzések a nyomatokon • Az akvatinta, a mezzotinto, a repesztéses eljárás, a foltmaratás technikája, példák • A mélynyomás főbb technikái időrendi megjelenésük sorrendjében, példák, mesterek • A rézmetszet, hidegtű, a rézkarc, lágyalap, repesztés technikája, eszközei • A javítás, átdolgozás lehetőségei, elégtelen nyomatkép kialakulásának lehetséges okai • Gépek, berendezések működése, nyomtatás előkészítése, próbanyomtatás, nyomtatás • Könyvkötészet: manuális technikák, korszerű technikák, gépek, berendezések működése
56
Embed
6. tétel - kotocut.com · 6. tétel • Mutassa be a nyomtatott könyvekben a mélynyomtatással készült illusztrációk és a tipográfia kapcsolatának összefüggéseit a reneszánsztól
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
6. tétel• Mutassa be a nyomtatott könyvekben a mélynyomtatással készült illusztrációk és a tipográfia kapcsolatának összefüggéseit a reneszánsztól napjainkig! • Soroljon fel különböző mélynyomtatási eljárással készült illusztrációkat, alkotóikat bemutatva!• Jellemezze a mélynyomtatási technikákat, eljárásokat! • Mutassa be a könyvkötés technológiáit, a hagyományos kézzel készült és a gépi eljárásokat!
• A mélynyomtatás jellemzői, elkészítése és nyomtatása, kötelező jelzések a nyomatokon
• Az akvatinta, a mezzotinto, a repesztéses eljárás, a foltmaratás technikája, példák
• A mélynyomás főbb technikái időrendi megjelenésük sorrendjében, példák, mesterek
• A rézmetszet, hidegtű, a rézkarc, lágyalap, repesztés technikája, eszközei
• A javítás, átdolgozás lehetőségei, elégtelen nyomatkép kialakulásának lehetséges okai
A mélynyomtatás olyan grafikai eljárás, amelynél a festék a nyomóforma mé-lyedéseiből kerül át a papírra. A mély-nyomásra jellemző, hogy a papír felületén enyhén kidomborodva ül meg a festék, to-vábbá hogy a fazetták (a nyomóforma fer-dén megmunkált peremei) benyomódnak a papírba, ezzel a papíron egy plasztikus keretet képeznek.
A dúcról úgy készülnek a levonatok, hogy a lemezt gumilap segítségével bekenjük sűrű mélynyomófestékekkel, majd a felü-letéről vékony papírral, skiccpaus�-s�al letöröljük a fölösleges festéket. A sima felületről a festék könnyen lejön, míg a mélyedésekben megmarad. A nyomtatáshoz acélhengeres mélynyomó-prést használunk, és áztatott mélynyomó-papírt, mely könnyebben kiszívja a mélye-désekben maradt festéket.
A kész nyomat helyes szignálását és jelzé-seit a magasnyomás tételben részletezem.
A karcolótűk hosszúkás fafoglalatba illesz-tett különböző profilú kihegyezett, vagy néha apró gyémántheggyel ellátott acél-szerszámok. Ezeket a művész ceruza mód-jára veszi a kezébe, ami a véséshez képest lazább, könnyedebb munkát tesz lehetővé. 1480-körül jelenik meg.
A fémbe karcolt barázda mélysége függ a tű formájától, élességétől, és a tűre gyakorolt nyomóerőtől. A fém karcolásakor a vonal két oldalán sorja keletkezik, de azt itt nem távolítják el, mert éppen ez adja e technika jellegzetességét. Festékezéskor a nyom-dafesték java nem is az árkokban, hanem ezen a sorján tapad meg, ami a rajz nyom-tatáskor lágy, bársonyos nyomot hagy.
A nyomtatás a többi mélynyomású tech-nikához hasonlóan történik. A nyomatok sajátos jellegét, szépségét adó sorják a nyomtatás során hamar lekopnak, ez beha-tárolja a példányszámot, ami harminc-öt-ven nyomat lehet.
A rézmetszet a legrégibb mélynyomású soks�orosító grafikai eljárás. A rajzot a rézmetsző kis vésők segítségével vési (metszi) a sima rézlemezbe. E nyomaton tehát a megjelenő fekete vonalak mélyít-ve vannak, ellentétben a fametszettel, mely eljárásnál mindaz, ami nyomot kell hogy hagyjon a papíron kiemelkedik a fa nyomólap síkjából.
A rézmetsző vésője vékony, négyszögű vagy ovális acélrudacska, amelynek a le-mezzel érintkező vége ferde élű alakra van köszörülve, a másik fele pedig egy csonka gombakalap alakú fa fogantyúba van erősít-ve. A vésőt munka közben a művész vagy mester hegyes szögben mozgatja a rézle-mezen. A metszés során keletkező sorját háromélű kaparókéssel, az úgynevezett sá-ber-ral távolítják el.
Az acélmetszet lényegében ugyanaz a technika, mint a rézmetszet. A különbség csak az, hogy réz helyett acéllemezbe vési a grafikus a vonalait.
A borzolás vagy mezzotinto tónusos rajzok reprodukálására használható mélynyomá-sú grafikai eljárás. A rajz kialakítása a sűrűn telepontozott, felborzolt felületű fémlemez sötéten nyomtató felületéből a világosabb-nak szánt részek visszanyomásával, sábe-rezésével történik.
A felület szemcsézésének, borzolásának hagyományos eszköze a himbavas. Ez kö-rív alakú fogazott éllel ellátott acélkés, az élre merőlegesen álló fanyéllel. A himba-vas nyelét függőlegesen tartva, arra nyo-mást kifejtve himbálják apró helyváltozta-tásokkal a lemez felületén.
A felbotzolt felület világosnak szánt részeit ezután visszasimítják, lenyomkodják. Ez a munkafolyamat háromélű acél kaparókéssel, sáberrel történik, a lágy tónusátmenetekhez lekerekített végű acélsimítót használnak.
Angliában terjedt el leginkább a 18. század-ban, emiatt angolmodor néven is említik
A rézkarc estében a művész a melegített sima rézlemezt aszfalt- vagy vias�réteg-gel vonja be (még a hátlapját is), s amikor kellően kihűlt, acéltűvel ebbe a rétegbe karcolja bele a raj�ot. Ezután savval telt tálba helyezi a lemezt. A� as�falt- vagy vias�réteg megóvja a leme�t a sav hatásától, csak a karcolás helyén ke-letke�nek kimart árkok. A képet több fokozatban készíti el a művész oly módon, hogy a vastagabb, erőteljesebb vonalakat húzza meg először, majd az egyre véko-nyabb vonalakra kerül sor.
Maratás után a védőréteget eltávolítja, a le-mezt újból melegíti, majd festékréteggel be-vonja. A festék betölti a kimart árkokat. A nyomás nedves papírra történik henger-léssel. A rézkarc előnye, hogy árnyalatokban gazdag kép készítésére ad lehetőséget.
Az akvatinta v. más nevén foltmarás lénye-ge a s�emcsés fedőréteg alkalma�ása (gyanta ill. aszfaltpor), amellyel a fémlemez felületét vonják be. A maratási időtől függő-en foltok egyre sötétebbek a lenyomaton.
A lecsiszolt rézlemezre felvisszük a gyanta-port, ennek egyik legjobb és talán legegy-szerűbb módja ha a lemezt betesszük na-gyobb gyantaporos dobozba. A dobozban lévő gyantaport felrázzuk hogy felkavarod-jon és beteszük a lemezt pár percre. Így az apró szemcsék lehullva egyenletesen elosz-lanak a lemezen.Ezután kissé felmelegítjük a lemezt, hogy ráolvadjon a gyantapor.
Ezután elkezdhetjük kifedegetni a folto-kat valamilyen saválló fedőanyag segítsé-gével. Egy-egy árnyalat befejezése után a kályhacsőlakkot megszárítjuk majd miután megszáradt savba tesszük. Ha az utolsó ár-nyalattal is készen vagyunk, hígítóval eltá-volíthatjuk a kályhacsőlakkot. Ezután mint a rézkarcnál, befestékezzük, eltávolítjuk a felesleges festéket és előre beáztatott ned-ves papírra nyomtatjuk.
A rajzot ennél a technikánál nem közvet-lenül az alapozórétegbe karcolják, hanem lágy, képlékeny alapo�óréteget has�-nálnak, amire papírt vagy textíliát fektetnek, és arra raj�olnak. Emiatt az anyag hátoldalára a vonalak mentén rá-ragad a� alap, ami a papír vagy textília el-távolításakor felszakadozik, emiatt ezeken a helyeken a leme� csupass�á válik. Az így létrejövő vonalak lágyak, szemcsé-sek lesznek, őrzik a felhasznált anyag tex-túráját, az eredmény ceru�araj�ho� ha-sonló hatású lesz. A lágyalap technikája jól kombinálható az aquatintával.
A repesztéses technikával a tusraj� hatá-sát tudjuk elérni. Egy kis üveg tintához kb. 2 kiskanál cukrot adunk aztán össze-keverjük. Kicsit sűrűbb anyag lesz belőle, ami nem folyik szanaszét a lemezen, ha-nem hasonló állagú lesz mint a kályhacső lakk. Aztán ezzel a tiszta lemezre ráfestjük azt amit szeretnénk ha kimarná majd a sav. Megszárítjuk és lealapozzuk a már szokott módszerrel. Simán ráhengerezhetünk, nem olvad fel a cukros tinta a melegítés hatására. Hideg víz alá tesszük és kicsit várunk (10-15 perc). Ez alatt a ví� a cukros tintával keveredve megrepes�ti a felette lévő alapo�óréteget és alatta ott marad a� alapo�atlan felület. Egy finom ecsettel segíthetünk hogy hamarabb előtűnjenek ezek a felületek. Ha kész megszárítjuk és gyantaporral beszórjuk, és kimaratjuk.
A XVIII. századi Franciaországban volt nép-szerű technika. A nyomóformát háromfajta speciális eszköz: a roulette, a moulette és a mattoir segítségével munkálják meg, ez történhet közvetlenül vagy alapozórétegen keresztül. Ezek az eszközök fanyélre erősí-tett görgőn levő acéltüskék, amik felsértik a lemez felületét. A lenyomat kréteraj�ho� hasonló hatást eredménye�.
Vakfolt jön létre mikor a vonalháló olyan sűrűre sikerül, hogy nem marad alapozó-anyag a közeiben. Ilyenkor a sav nem ár-kokat hanem tisztásokat, síkokat mélyít a lemezbe. Felfestékezés után mikor letiszít-juk a felesleget legtöbbször ez is lekerül és középen kifehéredő mezőként jelenik meg a nyomaton. Újbóli alapozással és mara-tással korrigálható
A túl�ottan kitörölt leme� nem tartalmaz elég festéket, nyomata halvány, erőtlen.
A gyengén alapo�ott leme�nél a sav alá-mar, rozsda szerű foltokat hagy a lemezen.
A túl erős sav átmarja az alapozót.
Kisebb hibák javítása: sábervassal vagy újrapolíro�ással lehetséges, finoman visszacsiszolva, visszanyomkodva a le-mez felületét.
Német grafikus és festő, 1430–1491. Grafi-kusi tevékenysége az európai művelődés-ben is nagy szerepet játszott Albrecht Dü-rer fellépte előtt. Schongauer a németalföldi festőket tekintette példaképnek, s képessé-ge volt ahhoz, hogy az ő festői szemléletüket rézmetszetein fejlessze tovább. Festőecset és színek nélkül is odaadó türelemmel, ki-váló kompozíció szerkesztéssel, a részletek kimunkálásával, a vésés mesterségbeli tu-dományával megteremtette a német grafikai iskolát, s követőinek hosszú sorát.
Mintegy 117 rézmetszet került ki Schongauer műhelyéből, amelyek sokszorosításban Eu-rópa-szerte elterjedtek, s elsősorban a né-met művészetre gyakoroltak nagy hatást, de Itália földjére is sok került belőlük.
Andrea Mantegna 1431–1506, padovai fes-tő, a térérzékelés, a perspektíva mestere és a reneszánsz quattrocento szakaszának kiemelkedő művészegyénisége. Fiatalon a festészet egyik legnagyobb megújítója, éle-te alkonyán pedig már a végleg letűnt kor képviselője volt. Munkássága azonban a következő nemzedékek számos művésze számára elérhetetlen példa marad. Utolér-hetetlen rajztehetsége e kor olasz grafikájá-nak legkiválóbbjává és Dürer elődjévé teszi.
Albrecht Dürer (Nürnberg, 1471. május 21. – Nürnberg, 1528. április 6.) a reformáció Németországának egyik legnagyszerűbb művésze, festő, grafikus, könyvkiadó és mű-vészetelméleti író egy személyben, a német reneszánsz legismertebb képviselője hazá-jában és külföldön egyaránt.
A 15. században virágzó német rézmet-sző művészet az ő működésével érte el csúcspontját. Több mint száz rézmetszetet készített, s ezeken a szürke árnyalataival szinte festői tónusokat hozott létre.
Parmigianino, tulajdonképpen Girolamo Francesco Maria Mazzola (1504–1540) olasz festő. A manierizmus korszakának jellegze-tes mestere. A maga idejében a legünnepel-tebb művészek közé tartozott.
Parmigianino két évtizedes pályafutása mély nyomot hagyott az itáliai művészet emléke-zetében. Jóllehet nem sokat festett, falképei pedig szülővárosa, Parma szűkebb környe-zetében maradtak ránk, kevesek hatása volt annyira meghatározó, mint az övé. Nemcsak Itáliában talált követőkre, de a Fontaineb-leau-ban és Prágában dolgozó művészek is sokat köszönhettek neki. Páratlan népszerű-ségében közrejátszott, hogy választékosan elegáns stílusa magától értetődő természe-tességgel találkozott a 16. századi művé-szek és elméletírók szépségideáljával. De a Parmigianino műveiben testet öltő szépség a 17-18. századi festők számára is példaként szolgált, olyannyira, hogy az imparmiginare kifejezés sokáig az elegáns és kifinomult stí-lus szinonimájának számított.
1525–1569 Bár ma már szinte csak paraszti életképek művészeként ismerjük, Bruegel kortársainak elismerését elsősorban rajzo-lóként vívta ki. Életének szinte utolsó éveiig készített rajzokat és rézmetszeteket. Olykor szatirikus, máskor erkölcsi célzatú, groteszk vagy fantasztikus képeket rajzolt, amelyek-ről Hieronymus Cock, a híres rézmetsző készített metszeteket. Ezeket akkoriban nagyra értékelték, albumokban gyűjtötték. Bruegel rajzainak értéke ebben az időben elérte Európa legjobb művészei munkáinak értékét. Elsősorban bibliai és falusi jelente-ket ábrázolt. A falusi életről készített rajzok olyan részletességgel és realista módon elevenítik meg a 16. századi Flandriát, hogy történelmi dokumentumokként is felhasz-nálhatók. Hírnevét A hét főbűnt ábrázoló metszetsorozat szilárdította meg.Ő fedezte fel Hieronymus Bosch művé-szetét, amelynek stílusa erősen hatott rá. Brüsszelben bontakozott ki festészete, s az ösztönzést Bosch festményeinek tanulmá-nyozásából merítette.
Rembrandt - eredeti nevén Rembrandt Har-menszoon van Rijn - (1606–1669) a világ egyik legismertebb festője, az egyik legjelen-tősebb 17. századi holland művész. Remb-randt gyakorlott metszetkészítő volt, emel-lett számos rajza és rézkarca is fennmaradt.
A munkáinak egyik fő különlegessége a fény-árnyék játék, az erős kontrasztok gya-kori használata, amely szinte bevonja a szemlélőt a festménybe. Másik jellegzetes-ség a drámai, igen életszerű jelenet, amely-ből hiányzik az a erőltetett hivatalosság, amit kortársai gyakran ábrázoltak. Szintén kiemelhető az az érzékenység, amellyel az embereket ábrázolta.
Közvetlen családját – feleségét, Saskiát, fiát, Titust és élettársát, Hendrickjét – gyak-ran kiemelt helyen szerepeltette a festmé-nyein, beleértve a mitológiai, bibliai, vagy a történelmi témákat.
Spanyol festő és grafikus (1746–1828). Egyi-ke a legsokoldalúbb és legegyénibb művé-szeknek, aki a 18. század fordulóján a ba-rokk és a rokokó művészet folytatója, majd a romantika jegyei is mutatkoznak nála, teljes művészetének számos darabja olyannyira ki-fejező és előre mutató, hogy ő lesz a modern festészet egyik atyja, ihletet merítenek belőle a francia impresszionisták (köztük Manet) és a német expresszionisták.
Akadémiai tagsága ugyan elismerést és anyagi biztonságot jelentett a művésznek, felesége halála, betegségei s a háborúk mégis emberkerülővé és keserűvé változtat-ták, a nyomort, a szenvedést és erőszakot ábrázolta. 1808-ban a napóleoni megszál-lást követő függetlenségi harc állásfoglalás-ra késztette. A madridi felkelés leverését a Harc a mamelukok ellen, a felkelők kivégzé-sét az 1808. május 3. ábrázolja, 1820 körül fejezte be A háború borzalmai címet viselő, 82 lapból álló rézkarc-sorozatát, amelyen a harcokat s a reakció rémuralmát mutatja, a goyai démonvilág segítségével.
Amikor az értelem elalszik, előbújnak a szörnyek, 1799, réckarc és aqatinta
Katalán festő, keramikus és grafikus, 1893–1983. A 20. század egyik festőó-riása. Miró a fauvizmus, a kubizmus, a dadaizmus és a szürrealizmus világában otthonosan járva egyedi, költői, játékos, humoros világot hozott létre. A gyermek-rajzok varázsa és az avantgárd újító sza-badsága fonódott eggyé műveiben. 1954-ben a velencei biennálé egyik nagydíját nyerte el. Az 1940-es évektől számos ke-rámia falképet és szobrot tervezett.
Miró mottója: „Én nem találok ki semmit, én mindenre rátalálok.”
Black Mouse with Mantilla, 1975, színezett aquatinta
Kondor Béla (1931–1972) kétszeres Mun-kácsy-díjas magyar festőművész, grafikus, költő. Eredetileg festőnek tanult, majd ké-sőbb ment át a grafika tanszékre, mert ott szabadabb légkörben dolgozhatott. A ma-gyar képzőművészet II. világháború utáni nemzedékének egyik legfontosabb alko-tója. Nem kötődött semmilyen irányzathoz vagy iskolához, művészetének ihlető forrá-sa az európai festészet egyetemes öröksé-ge, amelyből saját motívumrendszeren ala-puló magánmitológiát teremtett.
Művészete elbeszélő, amely a múlt tradíciói-hoz kapcsolódik, ám saját korának kérdéseire reflektál. Dürer, Rembrandt és William Blake mellett a szürrealizmus és Hieronymus Bosch vízionárius művészete hatott rá elsősorban, de képes volt a hagyomány vállalásán túl sa-ját korának legegységesebb és egyben legin-kább előremutató életművét létrehozni.
Rékassy Csaba (1937–1989) Elsősorban grafikus, műfaja a rézmetszés. A sokszoro-sító grafikai eljárások klasszikus techniká-it művelte, de foglalkozott iparművészettel, festészettel is. Első gyűjteményes kiállításán népművészeti ihletésű festményekkel, fa-metszetekkel, kerámiákkal, faragott tékákkal, réztárgyakkal jelentkezett. Rajzi virtuozitás, nemes mívesség, a metszés régi műfaji va-rázsa jellemzi. Metszetein a régi mesterek áhítatával korunk emberének nosztalgiáit, álmait, kultúráját és vívmányait, humánumát jelenítette meg. Játékos, groteszk metszetei a sokfigurás Brueghel-képek népi humorát idézik. Iróniája néhol könyörtelen, de mindig megbocsátó humor. Ízesen, pajzán kedvte-léssel parodizál képtárgyai fölött (hárommellű nőalak, eldugott figurák, bújtatott férfifejek). Külső szemlélőként, kívülállóként láttatja fi-guráit, akiknek jellegzetes tulajdonsága a töprengés, a befelé fordulás, a nagyszerű-en céltalan tevékenység. Főművét, 15 lapos Ovidius Metamorphosis (1976-1977) c. soro-zatát egy év alatt költötte át rézmetszetekbe. VI. Niobe, 1977, rézkarc
Gross Arnold (1929–2015) a Nemzet Művé-sze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar grafikus. Színes rézkarcaival nagy sikereket aratott. Részletgazdag rézkarcaival vált nép-szerűvé. Jellegzetes színezési technikájának köszönhetően minden egyes nyomata külön-bözik a többitől. Képeit jellemzi a csodálatos, gyermeki mesevilág, ahol mindig süt a nap, virágüzletekkel és játékokkal teli. Az ember része a természetnek műalkotásaiban. Ké-peivel szépet, örömet nyújt, egy mesevilágot, amiben nincs semmi hátborzongató vagy bo-rús.„Annyi baj, gond, bánat és szörnyűség vesz körül minket a világban, hogy azt nem szabad még a művészetbe is beengedni.”
A könyv kötése lehet kemény vagy puha táblás. Kemény táblás könyv esetében a borítás lehet:
Egészpapír tábla: a teljes könyvtáblát a grafi-ka tölti ki.
Egészvászon tábla: a papírt vászon helyet-tesíti.
Egészbőr tábla: a könyv bőrbe van kötve
Félvászon / félbőr tábla: jellemzően bőr ge-rinc és vászon táblakötést jelent
A könyv testéhez kötődik, ragasztódik ke-ménytáblás könyveknél az előzék, mely hátul is megismétlődik, neve első és hátsó előzék. Az előzékek feladata a kötéstábla és a szö-veges rész (könyvtest) közötti fizikai kapcso-lat biztosítása, a kötés megerősítése. Így az előzék a könyvnek fontos szerkezeti része. A könyv használata során a nyitással és csu-kással járó megterhelés nagy részét viseli. Előzék
A könyvtest lehet ragasztott illetve fűzött. A ragasztás is két féle módon történhet, me-legragasztóval, mely hőre olvadó műgyantá-val köti össze a lapra vágott könyvet. Előnye, hogy különböző felületkezelt papírokat is megragaszt. Hátránya, hogy szilárd, nehe-zebben nyitható egyenes gerincű könyvet ad. Az utólagos gerinc gömbölyítés egy idő múlva a ragasztó zsugorodása miatt kiegye-nesedik. Évtizedes távlatban a ragasztó tö-rékeny lesz, a könyv lapokra eshet.
A hideg ragasztóval, legyezősített ragasz-tással készült könyvtest szebben nyílik. A technológia lényege, hogy a lapravágott könyvet gerincnél gondosan kiütve egy szo-rítóba téve úgy, hogy a gerinc 3-4 cm-t kilóg, gerincével felfelé fordítva a lapokat legyező-szerűen elcsúsztatjuk mindkét irányba és fo-lyékony ragasztóval megkenjük, majd ismét egyenesbe állítva papírt vagy szitaszövetet (gázsit) ragasztunk a gerincre. A műnyomó jellegű, felületkezelt papírokat nem lehet tar-tósan ezzel megragasztani, mert a ragasztó nem szívódik bele a papírba. Ragasztókötés
Legszebb a hagyományos cérnafűzésű könyv. Készülhet kézi vagy gépi fűzéssel. A íveket tűvel, cérnával egymáshoz fűzzük. A könyvtestet oldalak, lapok, ívek alkotják. Pá-ratlan oldalas könyv nincs (legfeljebb a digi-tális könyvolvasóban), egy lap két oldal és egy ív minimum 4 oldal, de az un. nyomdai ív 16 oldal és nem keverendő össze a szerzői ívvel, mely 40.000 karakter, tehát a könyvkö-téshez semmi köze nincsen.
Egy pillanatnyi alkalomra készült, tartalmá-ban sem időtálló könyv készülhet ragasztó-kötéssel, kartonborítással. Élettartama: 1-10 év.
Keménytáblás papírkötésben készített kö-tet, mely pár év múltán úgyis kibővítve újra előkerül. Élettartama: 5-15 év.
Egészvászon vagy egészbőr kötések. Csa-ládtörténetek és olyan munkák, melyek talán 50 év múltán ismétlődnek vagy soha. 15-50 év.
Félbőr- félvászon kötések, szintén hosszú-távra készített darabok, olyasmik, melyet gyakran forgatunk. Például magunk részére összeállított szakácskönyveink. 50-100 év.
A valódi bordás bőrkötések élettartama ta-pasztalat szerint 500 év. Különösen, ha bőr-balzsammal évente egyszer átkenjük, pótol-va a kiszáradt bőr zsírtartalmát.
A nagyüzemi könyvgyártás a nyomdatechni-ka fejlődésével és a növekvő igények követ-keztében terjedt el. Célja az élőmunka kivál-tása a nagyobb mértékű automatizálással és a gyártási idő csökkentése.
A könyvtest készítése után a hajtogatott ívek, illetve a lapok egymáshoz rögzítése, szálfelsütéssel, fűzőcérnával (cérnafűzés), fűző-dróttal (tömbfűzés) és ragasztóval (ra-gasztókötés), történhet.
A könyvtáblakészítés műveletei: - könyvtábla anyagainak szabása lemezol-lón (táblalemezek, gerinclemez) vászon-szabó vagy ívvágógépen, borítóanyag - könyvtábla készítése és 24 órás szárítása, - könyvtábla díszítése (aranyozás).
A KÖNYVTEST FOGALMA ÉS A KÉSZÍTÉSÉNEK TECHNOLÓGIÁJA A könyvtest készítése
Ebben a részben megismerkedünk a könyvtest készítésének módjaival, a fedélbe akasztással, a vágással és a befejező műveletekkel
9. ábra. A könyvtest készítésének műveletei
A könyvtest készítése sarán a hajtogatott ívek, illetve a lapok egymáshoz rögzítése, szálfelsütéssel, fűzőcérnával (cérnafűzés), fűző-dróttal (tömbfűzés) és ragasztóval (ragasztókötés), történhet.
A cérnával történő rögzítést a hurkolás módja szerint: varrásra és kapocsfőzésre oszthatjuk. Varrásról akkor beszélünk, ha a hurkolás a feldolgozandó termékben jön létre (pl.: oldalsó könyvfűzés és varrás), továbbá a varrószál azonos formában sorakozva magával vagy másik szállal öltéssort ad.
A többi szálkötés pl.: a cérnafűzés és a szálfelsütés is a kapocsfűzés fogalomkörébe tartozik.
Másik csoportosítás szerint: vagy egyes íveket füzünk (varrás és szálfelsütés) vagy, könyvtestet (könyvcérnafűzés és oldalsó könyvfűzés).