This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Tanító, bármely szakos tanár, gyógypedagógus szak,
pedagógus szakképzettség
A továbbképzés összóraszáma
30 óra
A továbbképzés végére teljesítend ő tartalmi követelmények
A résztvevő: Tudja, hogy mit jelent a MITKP, mint gyű jtőfogalom.
Ismerje a tevékenységközpontú pedagógiák közös elvét és alapvető törekvését.
Legyen képes legalább egy MITKP‐ taneszköz ismertetésére, bemutatására.
Ismerje az általa bemutatott taneszköz gyakorlati alkalmazásához szükséges tanulásszervezési,‐metodikai,‐ ellenőrzési, értékelési módokat, eljárásokat.
programja A Tevékenységközpontú gazdálkodástanulás programjának(TE-GAP) kiindulópontja az ifjúsági kertészkedés, agazdálkodás, a természeti területek helyreállítása, atermészet kutatása, megfigyelése általános iskolákban,közösségi kertekben és természetes környezetben. A program összekapcsolja a gyerekeket a tájjal és
változatos tanulási közösségeket hoz létre. A jógyakorlatnak a következő generációk számára történő átadása biztosíthatja a tartós közösségek építését.
A TE-GAP egy amerikai modell, a Youth Grow Local program hazai adaptációjának kísérlete. Az ameriaki példamegvalósítója, a Community Ground Works egy nonprofit
szervezet Madison városban, Wisconsin államban, amelynekcélja összekötni a helyi embereket a természettel és ahelyi terményekkel, élelmiszerekkel.
A szervezet emellett organikus mez ő gazdaságitermeléssel is foglalkozik. Célja egy egészséges helyiközösség megteremtése és fenntartása.
1. Domináns Dórától a falra mászol. Minden alkalommal,amikor ötleteket vársz akkor elsőként kezd el beszélni.Félbeszakít téged és másokat, és lerí róla, hogy csak nekilehet igaza. Senki más nem tud szóhoz jutni.
Hogyan tudsz eltántorítani valakit attól, hogyuralkodjon a csoport felett?
2. Már ötödik alkalommal tartod a képzést, és ismét
nyugtalanít, hogy Lassú Laura nem fogja tudni elkapni afonalat. A megszólalásai és írásbeli munkája alapján is arralehet következtetni, hogy bár próbálkozik, demindenképpen látszik, hogy problémákkal küzd.
Hogyan tudod a képzés egyéniesíteni azok számára,akik nehézségekkel küzdenek?
3. Negatív Nelli az egész műhelymunka során csípte aszemedet. Minden állításodba beleköt, és mindig van egy„de” szócskája, ha valamilyen megoldást javasolsz. Sok időttölt panaszkodással és a negatív hozzáállása kezd másokrais átragadni.
Hogyan tudsz hatni egy negatív személyre, hogy a
hozzáállása pozitívabbá váljon?
4. Egy szülők bevonásával foglalkozó műhelymunkáttervezel, ahol a sokféle résztvev ő lesz jelen. Egyesek nagytapasztalattal bírnak, másoknak szinte semmilyen
tapasztalatuk nincs a témakörben. A képzésben szakácstólkezdve, buszvezetőn át tanárokig, és programfelelősökigsokan részt vesznek.
Hogyan tudod összehangolni ezt a sokszín ű tanulóicsoportot?
5. Felkértek, hogy vezess műhelyfoglalkozást egyszervezetnek. A témában otthon vagy és lelkesít… Sajnosazonban nem sokkal a műhelyfoglalkozás kezdetét követően
észleled hogy a csoport nagyon ellenséges veled szemben.Úgy érzed, mintha egy oroszlán barlangjába kerültél volna.
Milyen ötleteid vannak az ellenségesen viselked ő csoport kezelésére?
6. A csoport érdektelenitiszben szenved. Lusták,figyelmetlenek, és ha részt kell venniük valamilyenfeladatban, akkor úgy tesznek, mintha a fogukat húznák.
Hogyan tudod motiválni a csoportot és felkelteni azérdekl ő désüket az adott téma iránt?
Az árutermelő nyúltenyésztés elő nyei az alábbiakbanfoglalhatók össze.A házinyúl tenyésztése mellett szól ismert szaporasága.Egy anyanyúl egy év alatt elméletileg 11-szer fialhat,fialásonként akár 10-nél több nyulat is felnevelhet. Egyátlagos kisüzemi telepen anyánként 30-40, a nagyobbtelepeken 45-55 ivadék nevelhető fel évente; vagyis egy 4-4,5 kg-os anyanyúl egy év alatt 110-140 kg vágónyúlelőállítására képes. Húsa keresett, jó áron értékesíthető.Vállalkozó méretű telepeken is gazdaságosan tartható.
A házinyúl intenzív tenyésztése az 1950-es évek végén
kezdő dött. Ekkor kerültek be az USA-ból az első nagyobbúj-zélandi fehér, majd kaliforniai populációk Nyugat-Európába. A hagyományos, gyakran az udvaron felállítottfaketrecekkel szemben, dróthálóból készült ketrecekbenés zárt épületben történő tartás jelentett új irányt.
Ugyanerre az időre tehető a nyúltápok megjelenése. Javulta termelékenység és az állományok genetikai képességénekkihasználása. A 70-es években állították elő az első korszerű nyúlhibrideket.
Nyúlszerű rágcsálók (Lagomorpha) az eocén korban (45millió évvel ezelőtt) már éltek. A házinyúl az üregi
nyúltól (Oryctolagus cuniculus) származik, a mezei nyúl(Lepus europeus) más faj. A faji elkülönülésnek többbizonyítéka is van (például a kromoszómaszám: 22 illetve 24pár). Házinyúllal az üregi nyúl keresztezhető, a mezei nyúlnem (az embriók korai stádiumban felszívódnak).A legrégebbi üregi nyúltól származó csontlelet 6 millió
éves, Spanyolország területén, Andalúziában találták. Kb.1 millió évvel ezelőtt telepedett meg Dél-Franciaországban,de a Loire évezredeken keresztül természetes határtszabott elterjedésének. Ó-egyiptomi falfestményeken,domborműveken látható nyúl (i.e. 2500-2000), a föníciaiakszívesen fogyasztották (i.e. 1000). A X. században jelentmeg Észak-Franciaországban, majd a középkorban egész
Európában elterjedt, a XVI. században jutott elMagyarországra.
Világviszonylatban több mint 200 növényfajt tartanakzöldségnövényként számon. Európában valamivel több, mint40 a termesztésben lévő zöldségfajok száma,Magyarországon mintegy 40–42. A zöldségnövény fogalmát
nem lehet pontosan körülhatárolni. A 40–42 faj biológiaisajátossága, beltartalmi értéke eltérő, felhasználásuk isnagyon változó, ennek következtében meghatározásukkor afelhasználhatóságukat célszerű alapul venni.
Egyesek e növénycsoportra a fő zeléknövény megnevezést ishasználják, ez sem fedi azonban teljesen a valóságot. Haszigorúan a felhasználásuk alapján kategorizáljuk ezeket afajokat, akkor a főzeléknövény a zöldségnövényen belülazon növények csoportját jelentheti, amelyeket főttételnek elkészítve fogyasztunk. Ez a meghatározás tehát a
fogalmat nem fedi teljes mértékben, ezért ma már agyakorlatban nem is használják.
A termesztés – mindenekelőtt a technika –korszerűsödésével, továbbá a fogyasztás növekedésével akonyhakerti növények egy része is kikerült a kertből aszántóföldre. Így a konzervipar által nagy tömegbenigényelt borsó, bab, vöröshagyma, sárgarépa napjainkbanszántóföldi méretekben termesztett növényekké váltak,ezeket a gabonához hasonlóan termesztik. Mindemellettváltozatlanul megmaradtak a házikertben is. Így akonyhakerti növény elnevezés sem fedi ma már azöldségnövény fogalmát.
Hodossi-Kovács-Terbe : Zöldségtermesztés
szabadföldön. Mez ő gazda Kiadó, Bp., 2009..
Kémiai összetételük , ilyen természetű tulajdonságaikszerint jellegzetesen eltérnek a többi növénycsoportéitól (agyümölcsök és a szőlő kivételével). A zöldségnövényeknekviszonylag nagy a vitamintartalmuk (A, B, C, D, K, P, U stb.).
B-vitamin-csoportba tartozó vitaminok sok másélelmiszerben is jelentős mennyiségben fordulnak elő, az A-vitamin provitaminja, a karotin sok zöldségnövény jellemző alkotója. A C-vitaminból a zöldségfélék igen jelentősmennyiséget tartalmaznak, noha néhány gyümölcsbenhasonlóan sok C-vitamin van (citromfélék). Egyes
A tanulási motiváció kapcsán kulcsfontosságú az élmény jelentő sége a tanulási folyamatban.
Az élménypedagógia alapjai sokféle nevelési mozgalomban fellelhetők, mint például
a szabadtéri nevelésben (outdoor education), a kalandpedagógiában (challenge education), a szomatikus nevelésben (somatic education), a „tudatos pedagógiában” (awareness education),
az „emberközpontú pedagógiában” (humanisticeducation),
a szabadid ő -pedagógiában (recreational education)
és a játékpedagógiában (play education).
Az outdoor élménypedagógia – vagy más névenkalandpedagógia – a német Kurt Hahn nevéhez fűződik.
A kalandpedagógia integrálja a tapasztalati tanulásmódszerét és a szabadban, természetes környezetbenvégzett fizikai jellegű gyakorlatokban alkalmazza azt. Ezen
programok során a résztvevők az outdoor gyakorlatokat megoldva szereznek tapasztalatokat, amelyekből – afeladatokat követő megbeszéléseken logikai ívet teremtvea szimbólumként használt gyakorlat és a mindennapi élettémája között – a valós életben felhasználható tanulságokatfogalmaznak meg.
Tapasztalatok bizonyítják, hogy az outdoorélménypedagógia, a tapasztalati oktatás más módszereknélhatékonyabban segíti el ő a komfortzónából történő kilépést, ezáltal maradandóbb tanulást és változástbiztosít. Ennek oka, hogy a nagyobb fizikai kihívással járó
szabadtéri (outdoor) gyakorlatok az átlagnál mélyebben
„érintik meg” a résztvevő
ket, nagyobb kihívást jelentenek,erősebben hatnak az érzelmekre és sokszor életre szólóélményeket nyújtanak.
Önálló terápiás és pedagógiai módszerként isalkalmazható , valamint modulként beépítve más terápiás ésoktatási folyamatokba fokozhatja azok hatásfokát.”
A kalandpedagógiai céljai:
a) a kliensek én-tudatosságának általános emelése,ami aztán a viselkedéses következmények éslehetséges választások fokozott felismeréséhezvezet.
b) nő jön a kliensekben a felel ő sség mértéke mind atársak, mind önmaguk iránt.
c) a kliensek egészségesebb megküzdési stratégiákat
tanuljanak, amelyek aztán megnövekedetttársadalmi felelősséghez vezetnek.
d) a kliensek a siker megcáfolhatatlan bizonyítékait kapják, amely aztán kijavítják a negatív én-
A fiatalok egy kis lépték ű organikus mez ő gazdasággalfoglalkozó farm m ű ködtetésének teljes folyamatátmegismerik: az üvegházi palánták nevelésétől a
betakarításig. A kertészeti, termelői munka mellettkipróbálhatják a szabadtéri f ő zést, a m ű vészeteket és atermészettel kapcsolatos szabadid ő s tevékenységeke t. Afentiek és a saját egészséges ételek önálló előállításán túl afiatalok a közösségi szolgálatot is végeznek, segítenek aszervezetnek a különféle civil tevékenységekben: mérés,csomagolás, adományozás stb.
A közösségi kertészet az ifjúsági fejlesztéssel történő párosítása hasonlóan az egyéb outdoor tevékenység általmegteremtett keretek közötti közösségfejlesztésheznagyon kézenfekvő megoldás, sikeres együttműködéseklennének kialakíthatók a jelenleg meglév ő városi kert-kezdeményezések és a környez ő iskolák, tanodák, ifjúsági
klubok , ifjúsági szervezetek között itthon is.
Egyel ő re a hazánkban működő kertek termelési ésközösségszervező céllal működnek, elsősorban a felnőttlakosság számára, nem kapcsolódik hozzájuk kidolgozott
pedagógiai program, szervezett tanulási portfolió ,szakembergárda, ehhez több szerepelő együttműködésére
– környezettudatosságra neveléssel foglalkozó, zöldszervezetek, helyi önkormányzatok, oktatási intézményekpartnerségének a kialakítására volna szükség.
pszichoszomatikus betegségekre, droggal való visszaélésre
hajlamosít.
Az érzelmi intelligencia súlyát bizonyítják azok az 1970-esévekben lezajlott programok, amelyek a hátrányoshelyzetű óvodáskorú gyerekek felzárkóztatását tűzték kicélul. Ennek érdekében intenzív iskola-előkészítő,
felzárkóztató, egyoldalúan értelmi intelligenciafejlesztő foglalkozásokat tartottak a számukra – eredménytelenül.
Ugyanakkor azok a kezdeményezések, amelyekben
emocionális úton, kis lépésekben fejlesztették a
gyermekeket, nagyobb eredményekkel jártak.
Beigazolódott, hogy a kisgyermek fejlesztésének elsődleges
formája nem a kognitív, emlékezeti teljesítményen alapuló
tanítás, hanem az emocionális késztetéseken alapuló
foglalkozás.
A fejlesztés útja a kisgyermekkorban elsősorban az
érzelmi nevelésen, a játékos kreativitáson és a szociális
Kiemelten fontos, hogy felszabadító jellegű legyen atevékenységközpontú tanulás során a kérdés, ne sugallja,mit szeretne a tanár. Sokszor nehéz megállni, de agyerekek megoldásait kell előtérbe helyezni. Tévedés aztgondolni egyrészt, hogy gyorsítja a tanulási folyamatot, hami adjuk meg a válaszokat a felmerülő kérdésekre (vagy ha
éppen igen, a készen kapott válaszok kevésbé hívnak elő
attitűdváltást), másrészt tévedés azt gondolni, hogy ahelyes megoldást maguktól nem találnák meg. A drámábanamúgy sincs egyetlen helyes válasz. Egyazon helyzetbentöbb érvényes megoldás lehetséges, és a gyerekek amegfelelő tanári irányítás mellett rá is találnak azokra.
Tehát kérdéseink ne kezdődjenek így:• Nem gondolod, hogy…?• Nem akarod inkább…?
A felszabadító jellegűek használatosak inkább, amelyektöprengésre, továbbgondolásra késztetnek. Partnerréemelik a tanulókat, mert azt sugallják, hogy közösengondolkodunk valamin, a tanár is velük együtt töpreng ésnem kinyilatkoztat.:
• Én ezt nem értem, te hogy vagy ezzel?• Számomra elképzelhetetlen, te meg tudod magyarázni?
használva a tanári kérdésekre válaszok is születnek agyerekek részéről. A csoportos coachingra jellemző fejlettdemokrácia megköveteli, hogy egyrészt mindenki hangotadhasson a véleményének, másrészt az ötletekbeépülhessenek a játékba. Hogy minden résztvevő úgyérezze, a játékban rá is szükség van, a tanárnak megfelelő módon kell kezelnie az elhangzott hozzászólásokat. Annál is
inkább kiemelt feladat ez, mivel húsz-harminc gyerekesetén időigényes és bárki türelmét próbára tévő feladatlenne mindenki véleményét és ötletét meghallgatni (nembeszélve arról, hogy a játékidőt rövidítené). Ha kevesebb agyerek (Kisebb létszámú csoporttal dolgozunk),természetesen ez is kivitelezhető.És mit tegyünk akkor, ha a csoportban van néhányvisszahúzódó tanuló, és kirekesztődnek a játékból? Hogyanérvényesíthetik ők az akaratukat a frontális formákbanszívesen szereplők mellettNéhány megoldás kínálkozik a különböző helyzetek mindenkiszámára megfelelő kezelésére.
Nagy csoportlétszám mellett célszerű alkalmazni, illetveakkor, ha sok válasz érkezik a csoporttól. Bár időigényes,azt sugallja a játszóknak, hogy válaszuk fontos a tanár
számára (ha neki annyira fontos a válaszom, hogy leírja,akkor nekem is lesz annyira fontos, hogy még egyszerátgondolom). A listához vissza lehet térni a későbbiek soránis és ellenőrizheti magát a tanár, hogy minden ötletetfigyelembe vett-e, esetleg bővíthető a későbbiek során. (Atanár saját magának jegyzetel: nem a táblára!)
A teljes csoport megkérdezése elő tt kiscsoportosmegbeszélés
A tanár megkéri a játszókat, hogy kisebb csoportokbanbeszéljék meg, hogy a felvetett témáról mi a véleményük.Az elhangzottakból válasszák ki a legtöbbjük által képviselt
gondolatot és osszák meg frontális megbeszélésen atöbbiekkel. Egyfelől szűri a véleményeket, a teljes csoportfelé már csak a továbbgondolásra érdemesekközvetítődnek, másfelől a bátortalanabbak kisebb plénumelőtt könnyebben megnyilvánulnak.
Forrás: J. Neelands: Dráma a pedagógia szolgálatában.MDT. Biudapest, 1994.
A tanári reakció visszatartás
A konstruktív figyelem minden tanár számára fontos és atanulók megnyilvánulásait ösztönző eszköz. Különösenkényes, tapintatot igénylő témáról folyó beszélgetésnélvagy döntési helyzetben fontos, hogy a tanár önuralmatgyakorolva hallgassa végig a gyerekeket. Természetesen eznem csak a verbális megnyilvánulásaira igaz – kontrollálniakell mimikáját, gesztusait is, hiszen egy lesújtó tekintetéppúgy fagyossá teheti a levegőt, mint egy bírálómegjegyzés. Vagyis: a tanár megjegyzés és minősítés nélkülhallgatja végig a véleményeket, így nem gátolja a tanári
reakciótól való félelem a játszókat.
A szégyenlő sek szelíd bíztatása
Egy csoport, bármilyen korosztályról legyen is szó,különböző személyiségű gyerekek gyű jtőhelye. Szaktárgyiórákon, frontális osztálytermi munkánál gyakorta szorulháttérbe a bátortalanabb, vagy a tananyagból kevésbéfelkészült tanuló. A csoportos coachingban kiemelt feladatszóra bírni azokat is, akiknek egyéb tanítási órán kevésbévan lehetőségük megnyilvánulni. Itt egyedül saját élményei,tapasztalatai azok, amelyekre szüksége van egy-egy
szituáció elemzésénél, nincs számon kérhető tárgyi tudás.Tehát tegyük meg, hogy a ritkábban jelentkezőket szólítjukill. bíztatjuk azokat, akik nem adtak még hangotvéleményüknek.
1.1. Közös pontok keresése; a válaszok újragondolása
A csoporttól jövő különböző ötleteket és véleményeket
megpróbáljuk súlyozni úgy, hogy megkérjük a játszókat,azokat a hozzászólásaikat tegyék meg, amelyek újat hoznakaz előzőekhez képest. Esetleg megkérjük a tanulókat, hogyalkossanak csoportokat a hasonló véleményen lévők. Aálláspontok közelítése a cél, ill. annak eldöntése, hogykészek vagyunk-e a csoportdöntés meghozatalára éselfogadására.
1.2.
Szavazás
Döntési helyzetben, vagy vitás kérdéseket tisztázandó, atanár a gyerekek kezébe adhatja a választást azzal is, haszavazással döntik el, mit szeretne a többség.
Demokratikus forma, de csak akkor szabad a többségakaratát érvényesíteni, ha az ellenszavazat elenyésző. Hamegközelítőleg egyenlő súlyú érvek hangzanak el egyik vagymásik oldal mellett, érdemes minden felmerült ötletetkipróbálni a játékban – és nem szavazni.