4.4 A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján Az új világszemlélet kialakulása (pl. racionalizmus) az újkori természettudományok (pl. mechanika, newtoni fizika) és társadalomtudományok (pl. társadalmi szerződés, államelmélet) kibontakozása
24
Embed
4.4 A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján
Az új világszemlélet kialakulása (pl. racionalizmus) az újkori természettudományok (pl. mechanika, newtoni fizika) és társadalomtudományok (pl. társadalmi szerződés, államelmélet) kibontakozása. 4.4 A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján. - PowerPoint PPT Presentation
Welcome message from author
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
4.4 A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján
Az új világszemlélet kialakulása (pl. racionalizmus) az újkori természettudományok (pl. mechanika, newtoni fizika) és társadalomtudományok (pl.
társadalmi szerződés, államelmélet) kibontakozása
21. 21. Szellemi forradalom – a felvilágosodásHF: 112/3, 114/10, 115/12
10. évfolyam
FELVILÁGOSODÁS „józan ész”
RACIONALIZMUS
Enciklopédia szabad kőműves csoportok
AngolALOTMÁNYOS MONARCHIA
TERMÉSZET JOGTÁRSADALMI SZERZŐDÉS
NÉPSZUVERENITÁS
MONTESQUIEU HATALMI ÁGAK MEGOSZTÁSA
képviseleti rendszer
Voltaire,VOLTAIRE
DEIZMUS
ROUSSEAU Kis közösség Közvetlen képviselet
(MERKANTILIZMUS)ADAM SMITH
SZABAD VERSENY
FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS
A tudományos világkép kialakulása
A tudományos világkép kialakulása a kora újkorban
Természetjogi koncepció
Hobbes
Locke
Társadalmi szerződés
népszuverenitás
Hatalmi ágak megosztása
Jean-Jacques Rousseau
Felvilágosult abszolutizmus
Szabadkőművesség
Montesquieu
FELVILÁGOSODÁS
A tudományos világkép kialakulása
A felvilágosodás alapvető szellemi irányzatai, legfőbb képviselői és alkotásai
A tudományos világkép kialakulása a kora újkorban
lengyel csillagász.
Nikolausz Kopernikusz
Egy oldal a fő művének – A De Revolutionibus – kéziratából
Elméletével forradalmasította az egész világ képét és megalapozta felfedezéseit:
Galileinek
KeplernekNewtonak
Heliocentrikusvilágkép
A felvilágosodás alapvető szellemi irányzatai, legfőbb képviselői és
alkotásai
Angliából indul (pl. Locke) majd Franciaországban terebélyesedik ki.Mindvégig a művelt világ keretein belül marad.
XVII-XVIII. század
- a természettudomány fejlődésén alapul- a feltörekvő polgárság eszmerendszere,
A nép és az uralkodó között megkötött szerződéssel magyarázza az állam kialakulását
A társadalmi szerződés felbontható, új szerződéssel helyettesíthető
• Mindenki szabadnak és egyenlőnek születik• Joga van megvédeni a szabadságot• A legjobb uralmi forma az alkotmányos
királyság
ÁLLAM
emberállamra
Bizonyos jogait átruházza
megvédi a külső támadásoktól
belső jogsértésektől
hatalom ellenőrzésére
A népnek joga van az államra átruházott jogokért cserében a
népszuverenitás
Társadalmi szerződésHobbes Locke
Jean-Jacques Rousseau
Montesquieu (1689 – 1755)
A törvények szelleméről
Franciaországban tiltólistán
törvényhozó
végrehejtó
bírói
Hatalmi ágak megosztása
Montesquieu szerint az alkotmányos monarchia a megfelelő (angol rendszer)Megfogalmazta a hatalmi ágak felosztásának elméletét: a 3 hatalmi ág egymástól függetlenül működik, egymás kölcsönös ellenőrzésére épül.
Jean-Jacques Rousseau (1712-1778)Radikális és forradalmi munkássága főművének, A társadalmi szerződésnek egyik legismertebb sorával is jellemezhető:
„Az ember szabadnak született, de mindenütt láncokat visel.”
Rousseau sok kortársával nem értett egyet.Elveti Locke és Montesquieu társadalmi szerződését (társ.szerz: az emberek és az állam közt szerződés jön létre, a nép bizonyos jogait az államra ruházza át, amely cserébe megvédi a külső támadásoktól és a belső jogsértésektől.)A nép közvetlen hatalmát hirdeti (népszuverenitás elve)Nem tartotta szükségesnek a hatalmi ágak szétválását, mert szerinte ha mindenki rész vesz a döntéshozásban, így a többségi döntés maga a közjó, tehát nincs szükség ellenőrzésre.Az egyéni szabadságot alá kell rendelni a közjónak.Voltaire a filozófiai elbeszélés mestere volt.Isten létét nem tagadja, de az egyházat támadja, mert az hátráltatja a fejlődést „tiporjátok el a gyalázatost”
Voltaire a filozófiai elbeszélés mestere volt.Isten létét nem tagadja, de az egyházat támadja, mert az hátráltatja a fejlődést „tiporjátok el a gyalázatost”
http://mek.oszk.hu/03900/03981/mp3/Candide, vagy Az optimizmus MVGYOSZ hangoskönyvek