-
~ A TUdomanyos Isrneretterjeszto Tarsulat havi folyoirata
2006. julius XLIX. evfolyarn 7. szam
Szerkesztoseg 1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Postadrn: 1428
Budapest, Pf. 51 Telefon: 318-8791 Fax: 318-8791 E-mail:
[email protected] Internet: www.valosagonline.hu
Kiadja a Tudomanyos Ismeretterjeszto Tarsulat Felelos kiado
Pir6th Eszter igazgat6 1088 Budapest, Brody Sandor u. 16.
Nyomdai munkalatok K6zl6nynyomda, Lajosmizse 06 1906 Felelos
vezetO Burjan Norbert vezerigazgato-helyettes
Index: 25 865
ISSN 0324-7228
Tamogat6ink: ... Nemzeti Ku/luralis Alap Nemzeti Ku/luralis
•
~ Or6kseg Mlnlszteriuma 3: N ~ ...
1< II "~)- ~t-,r
(/1/ ALI'"
Szerkesztdbizottsag Benko Samu Bogar Laszl6 D. Molnar Istvan
Harmati Istvan Kapronczay Karoly Pomogats Bela Simon Tamas Tardy
Janos Teller Gyula Vigh Karoly elnok Zoltan Zoltan
Foszerkeszto T6keczki Laszlo
Szerkesztc5k Kapronczay Karoly Loppert Csaba Loppert Daniel
EI61izelhet6 a Magyar Hivatalos Kozlonykiad6 KIt,-nel: 1085
Budapest, Somogyi Bela u. 6.. 1394 Budnpest62, PI, 357. Telelon:
317-9999, tel./lax: 318-6668. Elofizetesben terjeszti
a Fama RI.: 1085 Budapest, Somogyi Bela u. 6., telelon:
318-8557, Arusilasban megvasarolhat6 a K6z16nyboltban (1085
Budapest, Somogyi Bela u. 6),
a Hirker RI., az NHRT es a regionalis laplerjesztok
aruslt6helyeln.
SZAKOLCZAIGYORGY
A gazdasagi fejl6des elrneletenek rnegujulasa: a mindmaig
megoldatlan ellentet*
-------~.
E sowk ir6j
-
3 2 SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI FEJLOOES ..
Ez scm ig
-
4 5 SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI FEJL6oES...
mcrtckct. llgyitnilyen nehczannak meghatarozasa, hogy mekkora a
foly6 fizctcsi mcrleg hianyanak optimalis mcrtcke. Ez ut6bbi att61
ftlgg, hogy mire es hogyan hasl.naljak fel it hearaml6 toket, es
milycn formabart jon be a toke. Lehet, hogy a beruhazas hozadcka
messzc meghaladja a kiilfOldi finanszfroias koltseget, es i1yen
esetbcn a dcficit, ha a benrhazas hatekonysag3t noveli, nem karos,
hanem elonyos. A beifOldi benrhazasok rovid tavu es killonoskeppen
kulfdldi valutara sz616 hitelekkel es ktilmidi
portflili6-bcfektetesekkel val6 finanszirozasa ugyanakkor
veszelyes, es ingatagsagra vezcl.
Ezekncl is fontosabb megallapitas, hogy a washingtoni konszenzus
ugy ertelmczi a gazdas;\gi stabilizaciOt, hogy csekcly jelentoseget
tulajdonft a tenneles es a fog!alkoztatas stahilizalasanak, noha "a
nagyobb gazdasagi visszaesesek minimalisra csokkentesenek vagy
c1keriilesenek kellene lennie a gazdasagpolitika egyik legfontosabb
celjanak'·.25 A gazdasagi visszaeses alta! okozott gazdasagi,
ttirsadalmi es politikai karok azonban rombol6k. Nemcsak a
visszaesessel es a nemzeti jovedelem csokkcnesevel jar6 tarsadalmi
koltsegek nagyok, ami nyilvanval6. A visszaeses a fejleszlesre
forditotl kiadasok csokkenh~se lItjan is fekezi a tennelekenyseg
jovobeni novelescnek lehelosegct, bizonytalansagol teremt, es ezze!
csokkenti a befekteteseket is.
A vissl.acscsek ro oka azonban a pcnzUgyi zavar, marpedig it
penZUgyi zavarok sorozatosak voltak a kilcncvenes cvekbcn es azuhin
is. Ennek folytan elsod!eges fonlossagu a szilard cs megbizhat6
penzilgyi rendszerek kiepftese. A megfelelo intezmenyi
garanciakkalnern korbebastyazott pcnzilgyi rendszer nem milkodhet
j6t. Szilard jogrendszerre. valamint szilard szabalyozasra es
felUgyeletre van szilkseg ahhoz, hogy a pcnzUgyi rcndszer
hatekonyan miikodjon. "A Iiberalizaci6 dogmaja gyakran 6ncclhi va
It, es ncm a jol miikodo penzilgyi rendszer kia!akftasanak
eszkozeve. [... ] A ku Icskerdcsnek ncm a liberalizaci6nak vagy a
deregulaci6nak kelliennie, hanem egy olyan szabalyoz6rcndszer
kialakftasanak, amely a hatekony penzUgyi rendszer
eJiifelh~tele".21i Stiglitzjavaslatai itt meg nem mennek el a
nemzetkozi tokeforgalom szabaIyozasanak sl.iiksegesscgeig. A
szabalyozas szOksegessege azonban kimondatlanul a ncmzetkozi
tokcforgalom szabalY07,aS3t is magaban foglalja, es a kesobbi
eloadasokba~ ez Agondolat explicit m6don megjelenik.
Erdemes czen a ponton egybevelni Stiglitz itt eloadott
javaslatait Williamsoncival. 27 A tcnyeknek - es nAgy
vahisziniiseggel Stiglitz erveinek - hatasara es a washingtoni
konszenzus felillvizsgalata es tovabbfejlesztese soran Williamson
is nagy szerepet tllJajdonit a penzUgyi valsagok elharltasanak.
Ennek eszkozet azonban nell1 a szilard jogrendszerben, valamint a
hatekony szabalyozasban es felilgyeletben latja, hanem a tArtalckok
noveleseben. Azzal szamol tehat, hogy az ingatagsag (ennmarad, es
Azt javasolja, hogy ez ellen a fejlodo orszagok jelentos
valutatartalekok felhalmozasaval vedckezzenek. Szinte fOlOsleges
azonban ramutatni arra, hogy a nagymcrtchi tartAlekfelhalmozas
mennyire k61lscges egy penZUgyi valsagnak kitett, elad6sodott
orsznghan, ahol mAgas az orszagkockaz:lti tenyezo, tehat a fejlod6
es alalakllh'l orszrigok nagy reszeben es nalunk is. Ezek az
orszagok csak ugy novelhetik tartalckaikat. ha magas kamalra
vesznek fOJ hitelt, es az 19y szerzeU penzt helyezik e! Alacsony
kama tot hozo tartAlekkenl.
A ki)vetkcz() problema a kamatlabemeles, amely a hagyomanyos
szemlelet szerint - a riividlcj;iratll hilchlllomany niivelcsc
lItjan - fontos eszkoze a penzUgyi valsag elharitnsanak, es
amelynek - a nell1zetkozi penzUgyi intezmenyek javaslatara - nagy
szerepe volt a delkelet-azsiai penzugyi valsag kezeleseben.
Stiglitz itt arrA mutat ra. hogya k:lll1atlribak emelesc - a
kiHvcnyek arfolyamanak ezzel jar6 csokkenese foly-
SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZOASAGI FEJLOOES
tan - a kihelyezcsek ertekcnck csiikkel1csl~hcz cs a
hankv,\ls;ighoz \;lgy cnllek SIIIyosbodasahoz vezethet, amil
nyih'{\Il tovabb fokozhat a realgazdas;\g kiirche tarlOZll
vallAlatoknak - a kamatnovckcdcs folytan cI6;\II
-
SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI fEJL(j[)FS 76 SZAKOLCZAI GY6RGY:
A GAZDASAGI FEJLODES ...
shiugloni konszcnzus gazdasngpolilikajn az ,Warn aktfv
szerepenek elutasitasan CS H lIlinimalistfl, be nem avalkoz6
ftIlnllloll alnpszik. Ennek az a ki nem mondott prelJliszszaja,
hogy a korrmlnyok rosszahbak, mint a piacok. Ennek folytan minel
kisebb nz ,1IIam, anuM jobb az allam. Vale igaz, hogy az allamok
gyakran wI sok mindennel foglalkoztak. [... ] ami csokkenlelte a
halekonysagot. Annak megklserlt~se, hogy
-
9 8 SZAKOlCZAI GYOAGY: A GAlDASAGI FEJlOOES ...
zetenck nCfII lIIegfelel6 atlathat6saga is hozzajarult. A piaeok
nem lattak, hogy szamos vallalat pcnziigyi szempontbol gyongebb,
mint felteteleztek. A valsag ki16rcschez azonhan (Ilintil merMkben
jarult hozza az elhibAzott gazdasagpolitika.
Stiglitz a gazdasagpolitika ncgy, a nemzetkozi penzOgyi
intezmenyek altaI javasolt elemcnek tulajdonlt danta jclent6segel.
Mind a negy elemoek, nyilvan donto reszbcn a nemzetk6zi penziigyi
intezmenyek 11atasara, nagy szerepe volt - vagy van - a magyar
gazdasagpolitikaban is. Ezek: a eSllsz6 arfolyam, a tokebearamlas
sterilizaci6ja. a t6keszamlak libcralizlici6ja, vagyis a szabad
nemzetkozi tokeforgalom, es altalanossagban is a penzllgyi
liberalizaei6. A esuszo arfolyam azt jelenti, hogy az arfolyam
id6rol idorc. pCldaul honapr61 h6napra elore meghatarozott
mertekben valtozik. Ezt a rendszer vczclle be nalunk, a nemzelkozi
pcnzUgyi intezmenyek altalanos gyakorlat,\nak megfelelocn. a
Bokros-esomag. Ez tlJlzott biztonsagerzetet adott a befektetoknck,
mert azt a latszatot keltctte, hogy nines arfolyamkockazat. A
sterilizaci6 azt jelenti, hogy a kontu\ny kivonta a forgalomb61 a
killfOldi toke bearamlasa k6vetkezt
-
10 SZAKOlCZAI GYDRGY: A GAZOASAGI FEJL6oES...
bankrendszer Illcgkcriilesevcl - nyujtott hitelek valtotll\k ki,
a valsag meg a belfiildi bankrendszer hatekony ellen{irzesevel sem
lell volna elkertilheto.
Az ezzel kapcsolatos technikai kerdesek itt nem targyalhat6k,
foglalkoznunk kell azonban a k
-
12 1JSZAKOLCZAI GVonGv: A GAZDASAGII UU1DESSZAKOLCZAI GYORGY: A
GAlOASAGI FEJLODES...
;\z akkori magyar gazdasagpolitika kritikusai nagy elegtetellel
olvashatjak a fog· lalkoztatasi politikar61lrotlakat is. ;\ nem
hah~kony m6don foglalkoztatottak elbocsatasa nemzetgazdasagi
szempontb61 hasznos, ha van mas munkahely, ahol gyakorlatilag
azonnal es hatekonyabban foglalkoztathatok. Ha viszont nines, akkor
a nem kellakeppen hatekony foglalkoztatas jobb, mint a semmilyen
foglalkoztatas, vagyis a munkanelkiiliseg novelese. Ez is azt
rnutatja, hogy a regi lerombohisanak egyiltt kcll jamia az llj
megtcremtesevel, mert az e nelktlli rombolas katasztroratis
kovetkezmenyekkel jar. Nektink, akik kozvetlentil lattuk a
val6sAgot, esodalnunk kell Stiglitz eleslatasat, aki
felreerhetetlentil felismerte a val6sagos problemAkat es a mAsok
altai kivlilrol javasolt, ideologikus indittatasu eljanis
buktat6il.
Kritikajanak masik alapveto fontossagu eleme a reform
Otemezesere vonatkozik. A sokklerapiat allitja szembe az
inkrementalizmussal, a fokozatossaggal, es felreerthetetlentil a
fokozatossagot partolja - ismet a na1unk is tenylegesen kovetett
eUaras magyar kritik\lsaival teljes osszhangban. Amint ezt - kisse
malfei6zusan - megjcgyzi: "Tortcnelmilcg a sokktenlpianak az
intezmenyek megvaltoztatasa kapcsan alkalmazot! eljanism6dja a
francia forradalom jakobinizmusaehoz es - ironikus mod on az orosz
forradalom bolsevizmusahoz kapcsoI6dik".44 Nezeteinek tortenelmi
elozlllcnyeit keresve Karl Poppcrnck az ut6pista szoeializmussal es
Friedrich Hayeknek "jakobinus ambiciojll tudomanyos megkozelitessel
szembeni kritikajara, s5t Edmund Burke-nck a franeia forradalom
jakobinizmusaval szembeni kritikajara nylJl vissza. Gunyosan frja a
sokkterapiarol, hogy hivci a bolsevik m6dszert alkalmaztak
ellenkez5 eli\jellcl, CS ilzt hittek, hogy nem a bolscvikok
m6dszerei voltak hibasak, hanem a tanklinyveik. A sokktenlpia hlvei
szerint tchat a j6 tank6nyv es a bolsevik m6dszcr egy bekesebb,
vcrtclenebb vcrzi6janak mixturaja aOO! a helyes m6dszer
reeeptjct.
;\z inkrcmcntillizmus az, amely teljes osszhangban van a
fejl6deselmelet tij gencnicionak felfogasaval. E felfogas szcrint a
tarsadalom egeszenekAtalakftasar61 van sz6, es ezl nem lehet
klvUlrol - es kiilonoskeppen nem rohamteptekkel- raeroszakolni egy
tars"d"lol1lra. Az atal
-
14 \5SZ:\KOLCZAI'GVORGV: A GAZOASAGI rE.JLC)fJES ..SZAKOLCZAI
GYORGY: A GAZDASAGI FEJLOOES.
ta tcrvczcs volt. Az a ncm Ictez6 piacot cs piaei eloszhisi
rendszert pr6balta helycttcsiteni reszletes el6inisflival, nern
celozta meg a hirsadalom egeszenek atalakitasat, cs nem
tamaszkodott a tarsadalom egeszenek bimogatasara.
A tarSfldalorn egeszenek egyetertescvel kialakltott jlSvokep
kulcsszerepe nemesak a szoeialista tcrvczestol, hanern a nemzetkazi
penzilgyi intezmenyek eddigl magatartas~lt61 is teljesen e1tcr6
eljanist kovetel meg. A k6lcslSnokhoz kapcsolt feltetelek rendszerc
- a kalcsanak kondicionalitasa - es ezeknek a felteteleknek az
uralkod6 clit sziik k6revel val6 letargyaIasa, ahelyett hogy
elomozdftana a tlSmegek aktiv reszvetelet az atalaklllasi
folyamatban, ami nelkol ez nem lehet sikeres, megerositi az
artikloti hatatmi viszonyokal. Ahelyctl, hogy el6mozdftana a nyllt
vitat, es meger6sitcnc a helyi vezetest, azt bizonyilja, hogy a
helyi vezetes alkalmatlan, mert meg kell szabni, hogy mit tegyen,
tovabba hogy a vita es a demokratilrus dlSntesi folyamat helytclen
es fdHisleges, E helyett az eljaras helyett maganak az erintett
orszag demokratikusan megvalasztott politikusainak kell meghozniuk
a sZOkseges dlSntesekel.
Az e1aadas ezutan sorra veszi a fejlesztesi strategia
komponenseit. A strategicinak foglalkoznia kcll a maganszektorral,
a k6ziileti szektorral, a helyi es mas kozossegekkel, meg a
csaladok helyzetevel es az egyes emberek fejlodesevel is. A
legfontosabb a tarsadaJll1i cs szervezcti Hike letrchozasa,
valamint az elkepzeIes konzisztenciajfl es teljessege. A reszletek
itt nem targyfllhatok, de a tenyeg az, hogy a fejlesztes nem
h~pzelheto el fl tarsadalorn egeszere vonatkoz6 konzisztens
koncepci6 kidolgozasa nelkiil. A legfontosabb a dual is gazdflsagi
rendszer kialakulasanak elkerUlese es a llirsadfllol11 egeszenck a
fejlodCs folyamatliba val6 bevonasa.
Az lItolsa, zara resz a fejlett orszagok feladataival es
felelossegevel foglalkozik. FelrcerthctctlcnUI kirnondja, hogy a
Vilagkereskedelmi Szervezet (WTO) umgllay-i fordul6janak
targyalcisai nern vezettek arm, hogy a fejlett orszagok
megnyitott
-
SZAKOlCZAI GYORGY: A GAZOASAGI FEJlODES.16
Az tlj szc!lel11ii karcsolat s7.i1ksegesscget es alapelveit az
eloadas elso resze fejli ki. Stiglitz iSll1ct eles lamadasl intez a
nemzelkozi l'cnzOgyi intezmenyek gyakorlala elIcn. 8inllal
-
18 19 SZAKOlCZAI GVORGV: A GAZDASAGI FEJlOOES ..
legslrlyosabb hilHija. A tapaszlal",t nzt bizonyltja, hogy ez az
ut jarhatatlan, megfelela helyi ismeretek nelkill meg a legjobb
aJtalanos ismereten alapul6 javaslat, tOrekves vagy illtbkedes sem
verhet gyokeret. hanem gyakran visszaall a konibbi, a helyi
kiiriill1lenyek altaI rneghalarozott helyzet. Ezert a
tudasatadasnak horizontalisnak kcll lennie. es az altalanos es
helyi ismeretek egyenrangusagan kell alapulnia. Az altalanos es a
helyi isrneretek keltossegehez a kodifikalt es a nem formalizalt
ismeretek kettossege kapcsol6dik. Nyilvanval6, hogy a kodifikAlt
altalanos ismeret nem er sokal a ncm kodifikalt, nem fonnalizalt,
de alapveto fontossagu helyi ismeretek nelkiil. Ezert kell
6sszckotni a vihigmeretii t
A tanubls tchM sohascm lehet passzlv: csak azt tudhatjuk igazAn,
amit rnagunk fcdezUnk fijI, cs ennek megfeleloen nem vezethet
eredmenyre a megoldasok m\iilrol val6 raoklrojaJasa a gazdasag
szereploire. A fejleszlest nem lehet technokratakra bizni. es esak
a helyi hagyomanyok tovabbfejlesztesere eplto politika lehet
sikercs, aminl ezl 5Z:\1110S IOrtcnelmi pelcla bizonyltja.
Egyetertesre, demokratikus eljarasra cs nyilt vilrlkra van Ichat
szilkseg a tarsadalmak demokratikus, meltAnyos es fennlartha16
Malakflasahoz.
(A szollli e{oadcis) A sz6uli e!oadas (Stiglilz 1999/200 I),
amely az 1999 februarjaban rneglarlotl cs .. Konferencia a
dernokraciar61, a piacgazdasagr61 es a fejlodesrol" cimii
nemzetkiizi konferenciiln hangzolt cl. ket alapveto kerdessel
foglalkozik: a demokracia es a novekedes, valamint a gazdasagi es
tarsadalmi fejlodes BsszemggeseiveJ.
A demokracia es a gazdasagi novekedes kapcsolatat valaha ugy
fteltek meg, hogy ezek bizonyos fokig ellenlelesek egymassal. Ebbe
a hibaba meg Samuelson is beleesetL A SZov,iclllni603n gyors volt a
nlivekedes, vagy legalabbis konibban annak latszott, es ezt
diklatorikus eszkiizokke( mozditottak eJo. Nem a legtisztabb
demokracia k6riilmenyei kiizolt alakult ki a delkelet-azsiai
orszagok gyors fejlOdese sem. Ebbi11 a korabbi nezetek szerint az
kovetkezett, hogy valasztanunk kell a teljesebb demoknkia vagy a
gyorsabb novekedes koz61t. Stiglitz, eppen a szovjet tapasztalatok
alapjan. mas klivetkeztetesre jut: "Azok az orszagok, amelyek
nyfltsagra es a parlicipaciora, azaz a larsadaJolll infonnMtsagara
cs a tarsadalonmak a dontesi folyamatban vaIn reszvctelere
t6rekszenek. nem veszelyeztetik fejlOdesOket".60 A kiteljestilo
delIIokracia nCI11 garantalja a sikert, de nem is akadalya.
Az c1i1aoas ezt kovelo reszei ennel sokkal hatarozottabban
tamasztjak ala azt, hogy a gazdasagi fejlodesnek egyiitt kelt jamia
a demokracia kiteljesedesevel. Ennek erdekeben erositcni kell a
civil tarsadahnat, tudomasul kell venni, hogy a tarsadalomnak joga
van a diinlesek, sot a donlesek luitterenek megismeresere, mert ez
eppen olyan alapveto jog, mint a sz61
-
20 SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZOASAGJ FEJLOOES ..
"TahIn crdemes megjegyezni, hogy reg6ta k(jzerdeklOdes targya a
kozugyek :\I1:\that6saganak kerdese. Az infonm\ci6k
kisajatftcisaval szemben rnegfogalmazott crVl"k szorosan
kapcsol6dnak a cenzura elleni es a sz61asszabadsag melletti
ervekhez. [... J James Madison, a sz61asszabadsagot garantal6 e1s8
amerikai alkotm{mym6dositas beterjeszl6jc IlHlr megfogalmazta az
erv lenyeget. 'Annak a nepnek, amely sajat kezcbe akarja venni a
sorsat, fel kell verteznie magat azzal a hatalorntnal, amelyet a
tudas ad. A ncp konnanyzasa a nep tajekozottsaga, vagy azon
eszkOzOk nelkUl, amelyekkel ezt meg lehet szcrezni, komedia vagy
tragedia, vagy mindketto elojateka.' Szamomra tehat a nyiltsag
mellett a legcafolhatatlanabb erv a poziHv madisoni ervetes: a
dClI1okratikus folyarnatokban vaM es ten~leges sulyt jelento
reszvetel keIl8 tlijekozottsaggal rendelkezo rcsztvevllket klvan
".6
"Felrncriil a kerdes, hogy - tekintettel arra, hogy a kOz
fizette a ~onnanyzati informaci6k i)sszcgyiijteset - kinek a
tulajdona az informaci6? [...J Ugy velem, hogy a koztisztviseliik
altaI kozkoltsegen gyiijt6tt informaci6 koztulajdon - a koz
tulajdona, eppugy, mint a szekek, az epUletek es mas tizikai javak,
amelyeket a konnanyzat haszmil. Mar eljutottunk odaig, hogy
hangsulyozzuk a szellemi tulajdon fontossagat. A koztisztvisel6k
altai el6aJlltott, osszegyiijtott es feldolgozott informaci6
szcllemi tulajdon, eppcn {igy, mint a szabadalrnazolt tahilmany.
Ennek a szellemi tulajdonnak magancclokm val6 felhasznalasa cppen
olyan sulyos bUn a k6zosseg ellen, minI a koztlllajdon
lIlagancelokra val6 felhaszmilasa. [...J Ugy lehetne ervelni', hogy
cgy olyan tarsadalomban, ahol szabad a sajt6 es szabadok az
inMzmenyek, nem sakat veszittink, ha a hatalom titkositja az
adatokat, hiszen vegOl mas eszktlzei is vannak a relevans
infarmaci6k megszcrzesenek. [... JAz azonban a problema, hogy a
kozlisztviselok gyakran a rclevalls infonmici6k kell8 hataridon
belOli megszerzesenek egycduli vagy legfontosabb fomisai. Ha a
koztisztviselok kussparancsot7° kapnak, akkor a koznek nines
lehetosege hatekony helyettesltesUkre".71
I\z eddig nagyrcszt sz6 szerinti idezetben kozoltek
felreerhete.tlenOI megadjak az alapelvekct. arnelyekbiil
egyertelmiicn kovetkeznek - es ezert roviden osszefoglalhatok - a
rcszletek. Az atlathatosag hianya a koztisztviselok, a valasztott
tisztscgvise10k es az oket befolyasol6 erdekcsoportok hasznara
lehet. A koztisztviseloket megvedi hibaik nyilv8nossagra
keriileset61. Az ujravalasztasukra torekvoket elollyos helyzetbe
hazza kihiv6ikkal szemben, mert jobban informaltak. A kihlv6kat,
megvalaszlasuk ntan. nehez helyzetbe hozhatja, mert csak akkor
j6hetnek ra, hogy peldiiul. a ki)ltscgvetes oroklott helyzete nem
teszi lehetove, hogy teljesltsek fgereteiket, es a koltsegvetcs
cgyenslllyba hozataJanak klnos feladata var rajuk. Ennel is
fontosabbak a kozerdeku infonmici6k eltitkotasab61 a partikutaris
erdekcsoportok szamara ad6d6 elonyt)k. A legfontosabb azonban, hogy
"az atlathat6sag hianya akadalyozza a V
-
22 SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI FEJLODES
16knak, de ez csak arra volt kiscrlet, hogy esokkentsek
bUntudatukat azer:t, hogy mert kevesct adlak is t\11 keson.
Felmerlll azonban, ami meg rosszabb, hogy vajon ncm volt-c cz csok
klserlct nrro, hogy I11crsekelj6k 'az afctalan globalizaci6val'
szcmbeni nyilvanos krilikat?"78
E palctikus hangvetelU bevczetes utan az el6adas eloszor a
neoklasszikus kozgazdasagtal1lwk 11 n1Unkaval kapcsolatos
tanitasaival es ezek kritikajaval foglalkozik. Ennek az
ellllcleinek az a kiindul6 pontja, hogy a munka eppen olyan
termelesi tenyezo, mint barrlli mas. Ezutan olyan irrealis
feltevesekbOl kiindulva, mint a tokeletes verseny es a lokiletes
informaltsag, olyan kovetkeztetesekre jut, hogy a szabad verscny
j
(Az elmcleti alapok) Eredetilcg - hizpnyitanl!li, hogy ktizclcti
SlCfcplcsei SOnlll c!(\adott, forradalminak tuna gOl1doblai. mar
akadcll1iai irasaib311 is slcrcpcll1ck. cs ilyen forma ban val6
kozzetelelUkcl
-
24 SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI FEJL6oES ..
Ezckbol az elmeleti tetelekbiil egyenesen kovetkezik, hogy
sziikseg van nem CSllpan a piacok es vaJlalatok kozgazdasagtanara,
hanem a k6zszfera k6zgazdasagtamira is. Ez a hagyomanyos
penzi.igytan es j61eti kozgazdasagtan tenlleten is tul
terjeszkedik. A klizszfera kozgazdasagtanarol irt tankonyve8S,
amely magyarul is megjelcnt8G, es amelyet Pete Peter ismertetctt87,
nagy valoszlniiseggel mindmaig e tema legjobb tankonyve. E
nezetekb61 egyencsen kovetkezik az altam gazdasagi szerepenek
lljragondolRsa, amely egy masik kiinyvenek88 a temaja. Ez a k6nyv
kUlon magyar nye!vu iSll1crtctest crdemelne.
Vegiil meg kelt emlitenilnk, hogy a tokeforgalom
szabalyozasara,89 valamint az orosz rcfonma es ennek csodjerc90
vonatkozo nezetei is szerepeltek konibbi munkaiban. Egycrtclmu
tehat, hogy a nemzetkozi penzUgyi intezmenyekkel kialakult mcly
konfliktusara vezeto nezeteit - a delkelet-azsiai vlilsagt61
eltekintve, amellyel nyilvan nem foglalkozhatott, amikor ez meg nem
alakult ki - reszletesen kifejtette korabbi e1meleti mllnkaiban is.
E nezetek ismertek voltak teMt mar akkor is, amikor a Vilagbank
elso elnlikhelyettese es vezeto ki'lzgazdasza lett, es ezert
elkepzelesei nem - hanc1l1 legfOljebb ezek radikalis eloadasmodja -
okozhatott meglepetest. Erre a radikatis fellepesre - all1int ezt
mar leirtuk, es all1int erre rovidesen visszatertlnk - a
delkelet-azsiai penzi.lgyi villsag es ennek kezelcsc rtdott
okot.
(Feldsteill (1 Vo{utaa{op re/iJl"llliarol) A delkelet-azsiai
penzUgyi valsag kezelesCt azonban ncm esupan Stiglitz, hallclll
sokan masok is kifogasoItak, es kllziilUk Marlin Feldstein, a
kiizszfera kozgazdasagtaminak nagy tekintelyii miiveloje, a Harvard
Professzora, A National Bureau of Economic Research elnoke, es
annak idejen Ronald Reagen elniik gazdasagi taIHlcsad6
testi1letenek elnijke. Feldstein kritikaja, mind szemclyere, mind
crvclesere val6 tckintcttcl, olyannyira megsemmisft5, hogy az ezzcl
kapcsolatos viln lezarasalwk kellctt volna lekinleni. Sulya miatt
reszletesen foglalkozunk ezzel a cikkel is.
Fcldstein el6sz6r a Valutanl
-
26 27
SZAKOLCZAI GYORGY: A GAlDASAGI FEJL6oES.
kor ez az orszag az IMF kliense vagy paciense, de nem all
gyamsaga alatt. Az orszag tOrvenycs politikai inlezmenyeinek kell
meghatarozniuk, hogy milyen legyen a nemzet gazdasagi slrukt(lraja
es intezmenyeinek jellege. Az, hogy egy nemzetnek kelscgbeejt6
mertekben Van sZilksege rovidl3vt't penzilgyi segltsegre, nem adja
meg a morMis felhatalmazast az IMF-nek arra, hogy sajat szakmai
velemenyet elebe helyezze a nemzet politikai (lIon meghozotl
donteseinek. [... ) Reszletes gazdasagi el6inisok tOrvenyes
konnanyokra vale rakenyszerltesenek helyenval6saga meg akkor is
kctscgbe vonhat6 Ienne, ha a kozgazdaszok egyeh~rtenenek abban,
hogy mi az orszagok altaI k6vetett gazdasagpolitika
megreformalasanak a legjobb 6lja. Val~aball azollban alapvelo
nezetelteres van k6rilkben afel61, hogy mit is kellene tenni".
8
Ezek a meggondolasok egyarant vonatkoznak a gazdasagi
struktUnlra es a rl\\!i!llavu gazdasagpolitikara. Korea sikere azt
bizonyftja, hogy gazdasagi szerkezete ll1egfeleI az orszag
hagyomanyos, a takarekossagot, az l)nfelaldozas~ a hazaszeretet
valamint a mllnkasszolidaritast hangstilyoz6 kultunUis
hagyomanyainak. Ugyanakkor az ad{)emelcs es kiadascsokkellles
indokolatlan, ha a megtakarftasok anlnya az egyik legmagasabh a
vilagon, es az allamhaztartasi problemak nyilvanval6an atmelletiek.
Kiil6n6sen helytelen a kamatlab 30%-ra val6 emeIesenek k6vetelese,
es ezzel a vallalalok cs{)dbe kergetese akkor, amikor az inflaci6
csak 5%. KOIi)ni)sen frgyelel11re IlH~It()k hldsteill non
fejtegclcsei, amelyek szednt az IMP azzal, hogy sorozalban
sZ3zrnilliard dollaros nagysagrendii ko!csonokkeI valtja ki a
hitelez8ket felelollen hitelny(ljtasuk kovetkezmenyeibOl, es erre a
celra 6jabb szazmilliardokat ker a konwlnyokt61, tamogatja a
felelotlen hitelezest es alaassa a nemzetk6zi penzilgyi
stabililast, noha eppen ennek fenntartasa lenne starutumai szerinti
celja.
A fajdalmas es mindenre kilerjedo refonnprogmmok, folytatja
Feldstein, azt iizcnik a fejl6do orszagoknak, hogy kerliljek el az
IMF-et, es csak akkor forduljanak howi, ha feltetlcnill sZilkseges.
Ez azonban arra vezet, hogy nagy valutatartalekot kelllartaniuk,
amil az is alatamaszt, hogy a jelent6s tartalekokkal rendelkezo
Hongkong, Szingaptir, 1:1jvan es Kina viszonylag sertetlenUI uszta
meg a valsagot. Nagyon karos azonban, ha a fejl6do orszagok nem
fejlesztesre, hanem valutatartalekok felhalmozelsara haszn;\Ijak
exportbevcleleiket. Ennel is sulyosabb problema, hogy az IMF
feltetelei a piacok megllyitasM es annak lehctove Ictelet foglaljak
magukba, bogy killfOldi vallalalok szerczzck meg, ellensegcs
kivasarlas utjan, a koreai vallalatok tobbsegi tulajdomit. Ez 371
sugallja "a koreaiak es masok szamam, hogy a feJteteleknek ezekben
az elemeihen azt I
-
28 29 SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZOASAGI FEJLODES...
sulyos kovetkezmenyekre vezetett, es ez a ketta elkemlhetetlenne
tette az eles 6sszeiitk6zest. Ez k6vetkezett be a
WrDER-elOadassal.
A WrDER-elaadast k6zvetlenill kovette a Vilagbank eln6ke,
Wolfensohn altal kiadott es Chang altai hirhedtnek minositettl03
"gag order", amelyet mar a fentiekben kussparancsnak forditottunk.
Stiglitz azonban ezzel mit sem t(!rodve, tovabb tamadta nemcsak a
nemzetkozi penztigyi intezmenyeket, hanem szeles spektrumu es az
elabbiekben bemutatott, melysegesen demokratikus szellemii
reformelkepzeh~seinek kifejteset.
A Vilagbankt61 val6 tavozasat, melyre a szerzodese lejarta eloU,
2000. januarjaban keriilt sor - a Vihlgbank mar 1999. novembereben
bejelentette. Ennek k6rtilmenycir61 Chang szo szerint azt frja,
hogy "termeszetesen voltak hfresztelesek, es ezek k6ztil az a (soha
meg nem er6sitett) hireszteles volt a legfeltiinobb, hogy Stiglitz
tavozasa volt az az ar, amelyet az Egyestilt Allamok
penziigyminiszteriuma (Treasury) szabott azert, hogy meg e§y
id6szakra tamogassa Wolfensohnnak a Vilagbank eln6ki tisztjere val6
je16leset".lo Tavozasat 2000. majusaban Ravi Kl!nbur lemondasa
kovette, aki konibban az afrikai regi6 vezeto kozgazdasza volt. 0
azert mondott Ie a World De\'elopmenl Report 2000. evi
igazgat6sagar61, mert a Vilagbank csuesszinten kiserelt meg
intellektualis cenzurat gyakorolni fOl6Ue, amiert a Vilagbanknal
nagyobb fontossagot tulajdonitott a jovedelem-ujraelosztasnak a
szegenyseg felszamolasa erdekeben folytatott kiizdelemben.
Stiglitz, tavozasat k6zvetleniil megelozoen es k6vetoen, meg
harom munklit hozott teto ala a Vilagbank egisze alatt.
Az elsa k6tetben 105, amely a Penziigyi Iiberalizdci6. Milyen
messze es milyen gyorsail? cimet viseli, nagyreszt a
delkelet-azsiai penziigyi valsag okaival kapcsolatos nezeteinek
tudomanyos alatamasztasat adja. Erdemes utalni arra, hogy mig a ket
tarsszerkeszt6, Caprio es Honohan neve alatt a Vihlgbank szerepel,
Stiglitz neve alatt azonban mar a Brookings Institution es a
Stanford University. Itt csupan az elosz6 elso bekezdeset idezziik:
"A legut6bbi evek kiterjedt penztlgyi valsagai dramai m6don
ilIusztraltak a liberalizaci6 koriilmenyei k6z6tt folytatott
penztlgyi politika hianyossagait. A problemak komplexitasa
nevetsegesse teszi azt a felfogast, hogy a liberalizaci6 szokvanyos
sablonja aItaJanosan alkalmazhat6"106. A masodik, Shahid Yusuffal
egytitt szerkesztett k6tet J07 a detkelet-azsiai csodanak a valsag
ut{Uli tijragondolasa. A k6tet el6szavat mar Nicholas Stem,
Stiglitz ut6da irja, es Stiglitz neve alatt itt is a Brookings
Institution es a Stanford University 0lvashat6.
Mindezcknel sokkal fontosabb es igazan tavlati jelent6segii a
2000. majusaban Dubrovnikban, a Vilagbank es a Zagrabi Egyetem
k6z6s rendezeseben megtartott konferencia, amelynek anyagat meg a
Vihlgbank tette kozze Meier es Stiglitz szerkeszteseben 108, es
amelyet konlbban reszletesen ismertettUnk.109 Az eload6k es
hozzasz616k k6zott tenneszetesen ott voltak a Vihlgbank
Stiglitz-eel tart6 szakertai, az 6t kovetoen tavozo Ravi Kanbur,
valamint az elobb emlitett kmet tarsszerz6je, Shahid Yusuf es sokan
masok, ott voltak azonban rajtuk kivUI a fejlodeselmeIet legnagyobb
tekintelyii fiiggetlen, tehat akademiai statusu szakert6i, mint
maga Meier, valamint Inna Adelman, Hla Myint, Paul P. Streeten, Sir
Hans Singer, Gustav Ranis, Abhirit V. Banerjee es Debraj Ray, hogy
csak a legnevesebbeket idezzilk. A k6tet intellektualis sulya
szempontjab61 ugyancsak fontos, hogy a fiiggelek 6t Nobel-dijas
Lawrence R. Klein, Douglass C. North, Paul A. Samuelson, Amartya K.
Scn es Robert M. Solow - valamint a fejl6deselmelet negy "nagy
oregje" - Sir Hans Singer, H la Myint, W. W. Rostow es Arnold C.
Harberger - refiexi6it kilzli. Ez hatarozott ki-
SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI FEJLODES
alias volt mindannyiuk reszerol Stiglitz szemelye es nezetei
mellett, aki ekkor mar nem volt a Vilagbank elsa
eln6khelycttese.
A tudomany szintjen tehat kOl1loly att6resre kerillt sor. A
washin~toni konszel17us elsa megfogalmaz6ja, Williamson 2003-ban
megjelent k6nyveben ll , nagyreszt nyilvan ezeknek a tudomanyos
fejlemenyeknek a hatasara, tiltakozott a konszenzus
leegyszcriisfto, neoliberalis - monetarista ertelmezese ellen, es
az ellen is, hogy a konszenzust libeniliS' kialtvanynak tekintsek.
A tudomany vilagaban bekovetkezett att6res osszes gazdasagpolitikai
kovetkezmenyenek beercsere meg varni kell - de nemcsak varni, hanem
dolgozni is erte.
Mindcz area utal, hogy itt nem Stiglitz cs a ncmzetk6zi penzOgyi
intczIncnyck cllenteterol, hanem sokkal tobbr61, a k6zgazdasz
szakma legjobbjainak velemenye es a nemzetk6zi gazdasagpolitikai
gyakorlat k6zti ellenteter61 van sz6, vagy meg altalanosabban, az
amerikai crtelemben veve libenilis amerikai ertelmiseg es az
amerikai gazdasagi, penztigyi es bankvilag ellenteterol, vagy, meg
ennel is altalanosabban, a szellem es a tudomany, illetve a hatalom
es a gyakorlat ellenteterol. Ez az ellentet vegighuz6dik az
amerikai tOrtenelmen, sot az egesz emberi t6rtcnelmen. Stiglitz nem
hiaba hivatkozik itt idezett elaadasaiban, sorozatosan, az alapit6
aty
-
31SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI FEJL6DES..30 SZAKOLCZAI GYORGY:
A GAZOASAGI FEJL6oES...
Institute for International Economics, Washington, D. C,
2003.
8 uo. 373. o. 9 Stiglitz, Joseph E.: More instruments and
broader
goals: Mowing toward the Post·Washington Consensus. The 1998
WIDER annual lecture, Hel· sinki, 1998. janUllr. In; Chang, Ha·Joon
(szerk.); Joseph Stiglitz and the World Bank. The rebel within.
Selected speeches by Joseph Stiglitz. Commentary by Ha·Joon Chang.
Anthem Press, London, 2001,17-56. o.
10 Stiglitz, Joseph E.: A celok es eszkllzllk kibovitese: Uton
egy "posztwashingtoni" konszenzus fele. Eszrnelet, 51 (2001 osz),
67-83. o.
II Stiglitz, Joseph E.: Globalization and its discon· tents.
Allen Lane, an imprint of Penguin Books, 2002.
12 Stiglitz, Joseph E.: A globalizaci6 es visszassagaL Napvilag
Kiad6, Budapest, 2003.
13 Stiglitz, Joseph E.: A new history of the world's most
prosperous decade. W. W. Norton & Co., New York - London,
2003.
14 Stiglitz, Joseph E. (2005) A viharos kilencvencs evek. A
vilag eddigi legprospera16bb tiz evenek lij tiirtenete. Napvilag
Kiad6, BUdapcst, 2003.
15 Lasd errol elsosorban: Feldstein, Martin: Rc· focusing the
lMF. Foreign Affairs, 77., 1998. mar· cius-aprilis, 22-37. o. es
Meier, Gerald M. es Stiglitz, Joseph E. (szerk.): i. m.
16 Chang, Ha·Joon (szerk.): Joseph Stiglitz and the World Bank.
The rebel within. Selected speeches by Joseph Stiglitz. Commentary
by Ha·Joon Chang. Anthem Press, London, 200 I, 17-56. o.
17 Andor Laszlo; Dornbusch kontra Stiglitz. A ki· lenevenes evek
vilaggazdasagi folyamatai ketfajta megvilagfh\sban. Eszmelet, 56.
(2003) 139-145. o.
18 Szakolczai Gy6rgy: A mai kllzgazdasag-tudomany belsii
ellentelei es korunk alapveto kerdeseinek eltero megftelt:se.
Va16sag, 2005. szeptember. 85-102. o.
19 Chang, Ha-Joon; Commentary. In: Chang, i. m. 1-16. o.
20 Lasd fent a 10. jegyzetet 21 Lasd fent a 4. jegyzetet 22
Kuczynski es Williamson, i. m. 23 Chang, Ha·Joon (szerk.): Joseph
Stiglitz and the
World Bank. The rebel within. Selected speeches by Joseph
Stiglitz. Commentary by Ha·Joon Chang. Anthem Press, London, 200 I,
24. o.
24 Uo. 25. o. 25 Uo. 26. o. 26 Uo. 31. o. 27 Lasd errol
Kuczynski es Williamson, Lm. es
Szakolczai Gyorgy: A gazdasagi fejlodes elmelctenek
rneglijulasa: az elsa, a masodik es az lij gene· racio. Valosag,
2006. marcius, 1-35.
28 Uo. 37. o. 29 Uo. 40-41. o. 30 Stiglitz, Joseph E.: The role
of international finan·
cial institutions in the current global economy. Address to the
Chicago Council on Foreign Relations, Chicago, 1998. februM. In:
Chang: i. m. 172-193. o.
31 Uo. 172. o. 32 Uo. 33 Uo. 172-173. o. 34 Uo. 173-174. o. 35
Artner Annamaria: Azsiai gazdasagi uni6 fele.
Globalizaci6 es nernzeti erdekek a regi6ban. MTA Vih\ggazdasagi
Kutat6intezet, Budapest, 2003. no· vember, 9 o.
36 Uo. 175-176. o. 37 Uo. 177. o. 38 Uo. 39 Uo. 177-178. o. 40
Uo. 41 Uo. 42 Uo. 180. o. 43 Stiglitz, Joseph E.: Whither Reform? -
Tcn years
of the transition. Paper presented at the Annual Bank Conference
on Development Economics, Washington, O. C., 1999. Iiprilis. Idezi:
Chang (2001) 127-171. o.
44 Uo. 153. 0.) 45 Stiglitz, Joseph E.: Towards a new paradigm
for
development: Strategies, policies and processes. The 1998
Prebisch Lecture at UNCTAD, Genf, 1998. okt6ber. In: Chang (200 I)
57-93. o.
46 Uo. 59. 0.) 47 Uo. 61. o. 48 Stiglitz, Joseph E.: Redefining
the role of the state
- What should it do? How should it do it? And how should these
decisions be made? Paper presented to the tenth anniversary ofMIT!
Research Institute, Toki6, 1998. marcius. In: Chang (200 I) 95-126.
o.
49 Uo. 95. o. 50 Uo. 102-106. o. 51 Stiglitz, Joseph E.: Scan
globally, reinvent locally:
Knowledge infrastructure and the localization of knowledge.
Keynote address to the First Global Development Network Conference,
Bonn, 1999. december. In: Chang (2001) 194-219. o.
52 Uo. 194. o. 53 Uo. 195. o. 54 Feldstein, Martin; Refocusing
the IMF. Foreign
Affairs, 77 (1998. marcius-aprilis) 22-37. o. 55 Uo. 56 Uo. 196.
o. 57 Uo. 199. o. 58 Uo. 200. o. 59 Uo. 200-201. o. 60 Uo. 220-221.
o. 61 Uo. 227. o. 62 Uo. 235. o. 63 Uo. 237. o. 64 Uo. 241. o. 65
Stiglitz, Joseph E.: On liberty, the right to know
and public discourse: The role of transparency in
public life. Oxford Amnesty Lecture, Oxford, 1999. januar. In:
Chang: i. m. 250-278. o.
66 Uo. 272. o. 67 Uo. 250. o. 68 Uo. 69 Uo. 254-255. o. 70 Az
credetiben 'gag order" szerepel . Ez a kifcjczcs
ennel szelidebben nem fordithat6! 71 Uo. 255-256. o. 72 Uo. 260.
o. 73 Uo. 261. o. 74 Uo. 276. o. 75 Ezckkel az 6sszeftlggesekkel az
alabbiakban resz
letesebben foglalkozunk. 76 Uo. 274. o. 77 Stiglitz, Joseph E.:
Democratic development as the
fruits of labor. Keynote Address at the Industrial Relations
Research Association, Boston. 2000. januar. In: Chang i. m. 17-56.
o.
78 Uo. 280. o. 79 vo.: Shapiro, Karl es Joseph E. Stiglitz:
Equilib
rium unemployment as a worker discipline device. American
Economic Review, 74/3 (1984) 567-582. o.
80 Uo. 304. o. 81 Uo. 305. o. 82 Feldstein, Martin: Refocusing
the IMF. Foreign
Affairs, 77 (1998. marcius-aptilis) 22-37. o. 83 Ld. errol
Shapiro es Stiglitz a 79. jegyzetben ide
zctt mlivet valamint Greenwald, Bruce es Joseph E. Stiglitz:
Externalities in economics with imperfect information and
incomplete markets, Quarterly Journal of Economics, 101/2. (1986.
majus), 229-264. o.
84 Lasd elsosorban Stiglitz, Joseph E.: Pareto effi· cient and
optimal taxation and the new wel fare economics. In: Auerbach, Alan
J. es Martin Feldstein (szerk.): Handbook of public economics,
Volume 1- II., North·Holland, Amsterdam es New York, 1987,
11060.,991-1042. o.
85 Stiglitz, Joseph E.: Economics of the public sector. Second
Edition. W. W. Norton &Co., New York es London, 1988, xxv + 692
+ 33 o.
86 Stiglitz, Joseph E.: A kormanyzati szcktor gazdasagtana KFK -
Kerszov, Budapest, 748 o.
87 Petc Peter: Recenzi6 Stiglitz: A korrminyzati sze~tor
gazdasaglana c. kiinyverol. K6zgazdasag; Szemle, XLVlIV6 (2001.
jlinius), 540-544. o.
88 Stiglitz, Joseph E. es masok: The economic role of the state.
Edited by Arnold "ecrtjc. Basil Black· wcll, in association with
Bank Insinger de Beaufort NV,1989.1780.
89 Stiglitz, Joseph E.: The role of the state in financial
markets. In: Proceedings of the World Bank conference on
development economics, The World Bank, Washington, D. C, 1993.
90 Stiglitz, Joseph E.; Whither socialism? MIT Press, Cambridge,
MA, 1994.
91 Feldstein, Martin: Refocusing the IMF. Foreign Affairs. 77
(1998. marcius-aprilis) 22-37 o.
92 Uo. 22. o. 93 Uo. 94Uo. 95 Uo. 96 Uo. 23. o. 97 Uo. 29-30. o.
98 Uo. 31-32. o. 99 Uo. 36. o.
100 Uo. 36. o. 101 Uo. 37. o. 102 Chang, Ha-Joon: Commentary.
In: Chang: i. m.
1-16. o. 103 uo. 104 uo. 3. o. 105 Caprio, Gerard, Patrick
Honohan es Joseph E.
Stiglitz; Financial Libcralization. How Far. How Fast? The World
Bank es Cambridge University Press, Cambridge es New York, 200 I,
309. 0
106 Uo. ix. o. 107 Stiglitz, Joseph E. es Shahid Yusuf
(szerk.);
Rethinking the East Asia miracle. The World Bank es Oxford
University Press, Oxford es New York, 200 I, x + 321 o.
108 Meier, Gerald M. cs Stiglitz. Joseph E.: i. m. 109
Szako1czai Gyorgy: A gazdasagi fejlodcs clmele·
tenck meglijuhisa: az elsa, a masodik es az Ilj gcneraei6.
Val6sag, 2006. marcius, 1-35. o.
110 Kuczynski, Pedro-Pablo cs Williamson. John (szerk.): i.
m.