23. évfolyam KLIÓ 2014/4. Történelmi szemléző folyóirat TARTALOM Összefoglalások Kónya Péter (társszerzőkkel): A Magyar Királyság története a hon- foglalástól Trianonig (Bíró Lukovics Anikó) 3 Maurizio Tani: Itália története. I. kötet (Takács Bálint) 9 Zsuzsanna Csikós (szerk.): Útkereszteződések. Tanulmányok a magyar–spanyol kapcsolatok történetéről (Gregosits Gábor) 3 Historiográfia Sz. B. Krih – O. V. Metyel: Két paradigma a modern oroszországi történetírásban (Kurunczi Jenő) 9 Művelődéstörténet Brad Frenette: A „Csillagközi romboló” filmsorozat az „Aeneis” újramesélése lenne? (Várhegyi László) 22 Fejezetek Közép-Európa történetéből Antonin Kalous: Egy magyar király uralma Csehországban: Hunyadi Mátyás (1443–1490) magyar és cseh király (Novák Ádám) 25 Peter Švorc – Harald Heppner (szerk.): Közép-európai városok az első világháború után (1918–1929) (Vesztróczy Zsolt) 30 Jacek Gzella: A lengyel–magyar kapcsolatokat érintő elképzelések a vilnói Słowo hasábjain (1922–1939) (Mester Attila) 36 Ókor Paul Zimansky: Asszírok és urartuiak. Újabb fejezetek az Urartu-kutatás történetéből (Buhály Attila) 42 R. R. R. Smith: Az aphrodisziaszi Szebaszteion (Gesztelyi Tamás) 5 Rebecca J. Sweetman (szerk.): Római coloniák az alapításukat követő első évszázadban (Lehrer Nándor) 54
127
Embed
23. évfolyam KLIÓ 2014/4. Történelmi szemléző folyóiratreal-j.mtak.hu/972/38/klio1404.pdf · Római coloniák az alapításukat követő első évszázadban (Lehrer Nándor)
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Ekönyvtöbbszerzőmunkája(Peter Kónya, Vladimír Segeš, Annamária Kónyová, Ivan Mrva, Peter Chrastina, valamint Miroslav Kamenický),kikSzlovákia különböző egyetemein dolgoznak.A kötetmegírásában orosz-lánrészt PeterKónya vállalt.Terjedelmesműről beszélünk, 760 oldalnyitörzsszöveg,ezenfelültérképmellékletéskülönfélejegyzékek,felsorolásokgazdagítják,példáuluralkodók,nádorokéskormányfőklistája.Ahonfogla-lástól(kiskitérővelazaztmegelőzőidőszaktól)TrianonigtekintiátaKár-pát-medenceeseményeit.
Különpozitívumkéntemlítemaszínestérképeket,melyekkönnyebbenátláthatóak,mintamásholfellelhetőfekete-fehértársaik,ígyjobbansegítikaz ismeretanyagbanvalóelmélyülést.Többszínesés fekete-fehér illuszt-rációistalálhatóbenne.Ezeksegítségévelvizuálisaniselmélyülhetazol-vasóazadottkorban.Akönyvstílusaegységes,nemzavaróaz,hogytöbbszerzőműve.Nyelvezetegördülékeny,egynemanyanyelviolvasószámárais viszonylag könnyen érthető.A fejezetek között nincs igazán átfedés amohácsicsataéshatásainakleírásátóleltekintve,amitolvashatunkVladi-mírSegeštől,majdakövetkezőnagyfejezetkezdeténPeterKónyátólis.Akönyvegységéthivatottnövelniazis,hogyahelységnevekírásánálugyan-aztasémátalkalmazták:azeredetiszlováknevet,hanemvolt ilyen,ak-koramagyar,vagynémetváltozatotválasztották.ÍgylettpéldáulPrešporkPozsonyésPäťkostoliePécs.Különfélefogalmaknál,vezetékneveknél,hanemaközismertmagyarvagyszlovákalakothasználtákaszerzők,akkorgyakranzárójelbenmellékerültamagyar,latinvagyszlovákrokonértelműkifejezés,ezazértelmezéstismegkönnyítette.Akeresztneveketegységesenszlovákformájukbanalkalmazták.
4
Akönyvnagyrészbenamagyarszakirodalomratámaszkodikaszlovák,cseh, latinésnémetnyelvűmellett.Éppenezértgyakranaztahatástkelti,minthaegymagyarnyelvűhasonlótémájúkötetetlapoznánk.Eztfigyelembevévesokkalinkábbakülönféleértelmezésekésnézőpontokközöttikülönb-ségekazérdekesek.Ezek többségétmagukaszerzők iskiemelték. Írásomnagyobbrészébenmegpróbálokezekreanézőpontbelikülönbségekrefigyel-ni,ezegykisséaztalátszatotkeltheti,minthaezektúlnagyhangsúlytkaptakvolnaakönyvben,pedigeznemjellemző.Ittolyanvéleményütköztetésekregondolok,mintamipéldáulAnnamáriaKónyováírásábanisfellelhető;hon-foglalóőseinkáltalunkkalandozóhadjáratoknaknevezettakcióirólmegem-líti,hogykeményrablóhadjáratokvoltak,melyekakárkomolyáldozatokatiskövetelhettek,éscsupánakorábbiidőszakokmagyartörténészeineveztékel romantikusankalandozásoknak. (39–41.).Kikell emelni,hogyakönyvinkábba szlovák történetírás tradíciói ellen foglal állást, ésnemamagyartörténetírássalszembenfogalmazmegnemhelyénvalókritikát.Amagyartör-ténelemrőlvalókevéséseltorzultismeretinspiráltaaszerzőketetankönyvmegírásában,ugyanisaszlovákoktöbbségeszámáraaMorvaBirodalomésanemzetébredésközöttcsakelnyomáséssötétkorvan.(7–9.)Akönyvmárcsakezértisfőlegpolitikatörténet,amitmegpróbálnakazegyeskorszakáb-rázolásokvégénnémilegárnyalnigazdaságtörténettelés társadalomábrázo-lással,egykisvallás-ésművészettörténettel,deezekigazánhangsúlyosanadualizmuskoriidőszaktárgyalásánáljelennekmeg.
Akötetatémájátkronologikusrendbentárgyalja,négyfejezetreosztva.AzelsőbenaKárpát-medencekerülaközéppontba,Augustuscsászárkorátólegészenamagyarokállamalapításáig.IttkaphelyetaMorvaésNyitraiFeje-delemségbemutatásais,amitegyüttesenaszlovákéscsehhistoriográfiábantradicionálisanNagy-MorvaBirodalomnakneveznek.VladimírSegešfelhív-jaafigyelmetarrais,hogyaminekünk,magyaroknakhonfoglalás,aznekikaKárpát-medenceelfoglalása.(27.)Olvashatunkarrólis,hogyPannónianemvoltlakatlananomádmagyarokbejövetelekor,hanemaszlávjelenlétfolya-matosvolt,főlegamaiSzlovákiaterületén.Ezrégészetilegisalátámasztható,sőtkimutathatóazis,hogyaX.századvégefeléelkezdődikakétnépcsoportösszeolvadása is (29.).Gézanagyfejedelemmelkapcsolatbankerül előszörelő,detöbbutalásistörténikráakésőbbiekbenis,hogyabejövőmagyaroknagyfokútoleranciáttanúsítottakakülönfélenépcsoportokiránt.Ugyanisafejedelmiudvarbannemcsakmagyarokkaptakhelyet,hanemszlávok,bajo-rok,svábokis,csupánaharciügyességésahűségszámított.
Annamária Kónyovának köszönhetően megismerkedhetünk a magyarőshazával,Etelközzel,atörzsszövetséggel,amagyarokbejövetelével,Géza
AkövetkezőnagyfejezetaFél évezred Európábancímetviseli,Vladi-mírSegešmunkája, és az eseményeket az államalapítástólMohácsigve-szisorra.MegismertetiazolvasótIstvánkirállyal,trónöröklésigondjaival,különfélekoraiéskésőbbihatalmiharcokkal,aSzentKoronaeredetével,ésahozzáfűződőhagyományokkalis,azÁrpád-házkihalásával,majdazAnjoukkal,LuxemburgiZsigmonddal,azoszmánellenesharcokkezdetévelstb.Mátyáskirályrólnagyonjóvéleménnyelvanaszerző.Olvasóiszámáraelmagyarázzaazt is,hogymilyenértelembentekinthetőő„hazai”király-nak.Hangsúlyozza,hogyMátyásidejénteljesenmástjelentettanemzeti-ség,mintaXIX.századtólkezdve,éshaazakkorinemzetiségifogalmatvesszükalapul,akkorőegyformánmagyar,havasalföldi,szlovák,horvát,ruszin,német,latin,deakármégzsidóislehetett(143.).
VladimírSegešgyakranmagyarázel eseményeket, és azokkövetkez-ményeit,rövidéshosszútávúhatásait,segítveakönnyebbmegértést.IlyettapasztalhatunkazAranybulla leírásánál is.Sokkorabeli forrást, idézetethasznál,többszörjelenikmegígyegy-egyszemély,eseményleírásais.Akorabeliurbanizációvalkapcsolatbankiemeli,hogyanémetekésamagya-rokmellettaszlovákságaleginkábbvároslakóaközépkorban.Aszlovák-ságvárosiasulásátJánJiskrahuszitahadvezérnagybanelősegítette:azálta-lamegszálltvárosokbólgyakranmenekültekelanémetek,ésköltöztekbeaszlovákok(173–176.).Kiemelipéldáulaztis,hogyaXV.századbannemcsakamagyarnyelvjelenikmegkülönféleformában,hanemacsehnyelvis.Összesen230publikáltlevéléshivatalifeljegyzésismertamaiSzlová-kiaterületérőlegyfajtaszlovákosítottcsehnyelven(180–181.).
AharmadiknagyfejezetBécs és Isztambul közöttcímetviseli,ésPeterKónyamunkásságátdicséri,aki1526-tól1790-ig tekintiátazeseménye-ket.Foglalkozikazországkét,majdháromrészreszakadásávalésennekokaivalis.ABocskai,Bethlen,I.RákócziGyörgyharcairakoncentrálóré-szeknél,valamintZrínyiMiklós,aköltőtörökellenesharcainálnagymen-nyiségűadatotközöl,amikörültekintőbbolvasástigényel.PontosantudósítI.Lipót1673-asés1674-esrekatolizációsakciójáról,valamintazeperjesivérbíróságrólis.
Ez a török időszaknak, valamint a felszabadító háborúnak is köszönhetővolt, ekkor ugyanis teljes területek néptelenedtek el.A királyságmindennépemegszenvedteeztazidőszakot,defőlegamagyarajkúakszámáravoltpótolhatatlanaveszteség,ugyanisönerőbőlmárnemvoltakképesekazel-néptelenedettterületeketbenépesíteni.Ezisazokaannak,hogyönkéntesésszervezettbetelepülésekrekerültsorszerbek,románokésnémetekrészéről.FőlegErdélyesetébenértékelteaszerzőjelentősnekarománokbeszivár-gását.PeterKónyamegemlítiaztis,hogynéhányészakivárosanémete-ketértveszteségkövetkeztébenelszlovákosodott,példáulKisszeben.MígKassa, Pozsony,Nagyszombat esetében amagyar ajkúak erősödtekmeg(360–379.).
Külön részt szentelakoraújkori iskolarendszerkialakulásának,aholabarokkelterjedéseishelyetkapott.MáriaTeréziaésII.JózsefreformjaitésazokhatásaitnemcsakaMagyarKirályságterületénmutatjabe,hanemaCsehKirályságésazörökös tartományokbanis,összehasonlító jelleggel.II.Józsefjobbágyrendeletérőlkiemeli,hogynemvoltolyannagyjelentősé-gű,mintahogyaztaszlováktörténetíróktévesenállítjákcsehírókhatásá-ra.Ennekoka,hogyabirodalomnyugatifelében,ígyacsehterületekenisforradalminakszámított,ugyanisajobbágyterhekmagasabbakvoltak,mintMagyarországon,aholezarendelettulajdonképpenamárkorábbanlétezőállapotokat legitimálja,körülbelüla jobbágyok10–20százalékátérintette(437.). Elavultnak tekintiaztamagyar történészekkörébenméggyakranmegjelenőnézetet,hogyaHabsburg-uralomegyértelműennegatívlettvolnaazországfejlődésérenézve.Agazdaságiésapolitikaifejlődésettőlárnyal-tabbképetmutat,bárazigaz,hogyazabszolutistauralkodókMagyarországagrárjellegéterősítették,deezhagyományaiésföldrajziadottságainakisköszönhetővolt.(443.)
AzutolsófejezetaFelemelkedés és bukás a „hosszú XIX. században” címetviseli,melyPeterKónyaésIvanMrvaközösalkotása.1790-től1918-igkísérivégigazeseményeket.KimerítőenbeszélaII.Józsefutániidőszak-ról,areformkorról,1848/49-ről,majdazaztkövetőmegtorlásról,adualiz-mus időszakáról és berendezkedéséről stb. Itt kapnak igazánhangsúlyt amagyarokésatöbbinemzetiségekviszonyaiésamodernnemzetformáló-dásánakhatásai.Aszerzőkkifejtik,hogyanemzetiségifelszültségmindigisjelenvoltaMagyarKirályságban,azonbansokáigcsakhelyiszinten,éshátterébengazdasági,társadalmiérdekekhúzódtakmeg.Megjegyzik,hogyamodernmagyarnemzetkialakításának–melyakisebbségekmagyarnem-zetbetörténőbeolvasztásáratörekedett–szükségszerűenkudarccalkellettvégződnie,mivelmindpolitikailag,mindkulturálisantúlnagyokvoltakakülönbségek. (512.)Egyedül a ruszinokvoltak azok, kik nem fogalmaz-takmeg politikai követeléseket, csak nyelvhasználatit és kulturális jogo-katszerettekvolna.Areformmozgalomalattegyolyanpolgáritársadalomképealakultki,melybencsakegynemzetésegynyelvlétezett.Amagyarvezetők úgy gondolták, a nemzetiségi kérdésmegoldódikmagától is, hamegtörténikajobbágyfelszabadítás,ésmindenkiegyenjogúlesz.Anemze-tiségektöbbsége–különféleköveteléseikellenére–elfogadtaaliberálisokprogramját,sőttöbbenisvoltak,akikszimpátiájukatúgyfejeztékki,hogymagyarulkezdtekbeszélni.
A nemzetiségekkel kapcsolatos 1848-as eseményeket külön alfejezettárgyalja.Tárgyilagosanfejtikiazegyescsoportokmotivációját,beleértveBécspolitikájátis.Azeseményeketmegpróbáljaelmagyarázni,közérthető-vétenniérzelmitöltetnélkül.
Amagyarokszámarányánakjelentősnövekedésétaz1910-esnépszám-lálásnálazíróktöbbokravezetikvissza,éshozzáteszik,csupántermészetesszaporulatbólnemszármazhatott.Azokokközött szerepelta természetesasszimiláció,melyreazsidókésnémetekmellettaszlovákságvoltalegna-gyobbaránybanhajlandó,továbbáanemmagyarajkúakjelentősebbmér-tékben vándoroltak ki azUSA-ba, valamint az erőszakos asszimiláció isjelentősszerepetjátszott(693.).Amagyarosításitörekvésekrőlmegjegyzik,hogyaXX.századelejéresemhoztamegakívánthatást,azelőbbemlítettnépszámlálásonalakosságmajdnem40százalékanembeszélteahivatalosnyelvet.Viszontkomolymértéketértekelazországdestabilizálásábanésanemzetiségikülönbségekelmélyítésébenis.Aháborúalattiidőszakrólel-mondják,hogyamonarchianemzetiségeinektöbbségehűségesvoltorszá-
Amonarchiánkívüliéletalternatívájafelmerülésénekokaitaszerzőkakövetkezőkbenlátják:azországvezetésaddigipolitikája,azelhúzódóhá-ború,katonaisikertelenségek,azországnehézgazdaságihelyzeteésafö-derációstörekvésekkudarca.Kiválásiigénnyelelsőkéntaviszonylagnagyszabadságjogokkalrendelkezőhorvátokálltakelő1915-ben(742.).Későb-biekbenkifejtikTomášG.Masaryk,E.BenešésM.R.Štefánikszerepétazönálló csehszlovák állammegteremtésében, valamint annak a képnek azelterjesztésében,melyamonarchiátanépekbörtönénekszándékozottbe-állítani,amiavalóságoteltúlozta,azonbanamainapigélaszlovákköztu-datban.NincsenekjóvéleménnyelKárolyiMihályéskormányánaknaivéshozzánemértőpolitikájáról,melynagybanhozzájárult,hogyszínmagyarterületekbirtokábajutottakazújállamok,ahelyett,hogyanyelvhatárokatvettékvolnafigyelembe(753–757.).
Akönyvrőlösszességébenelmondható,hogyabevezetőbenmegfogal-mazott célkitűzéseknek a lehető legjobban megfelelt: átfogó, érthető, ésobjektív (már amennyire ez lehetséges) művet olvashat az érdeklődő.Aszerzőkkétszernyilvánítanakvéleményt:egyszeradualizmuskorineme-sielithataloméhségétésnemzetiségekkelszembenipolitikájáthibáztatják,valamint az erőszakos asszimilációt ítélik el,mint helytelen nemzetépítőeszközt.Másodszorpedigsajnálják,hogyazújállamokvezetőieztahelyte-lennemzetiségipolitikáttanultákelkorábbiállamuktól,ésakésőbbiekbenezttökéletesítettéksajátkisebbségeikkelszemben.
EzamunkaMaurizio Tanitollábólszármazik,akijelenlegolasznyelvetéskultúrátoktatazIzlandiEgyetemen(Háskóli Íslands).Egyszerrenyel-vészéstörténész,számostanulmányaéskönyveszületettmármindkétte-rületen.Történelmikönyveiközülmegkellemlíteniegymásikszintetikusmunkát,abbanszinténakezdetektőla tridentizsinatig(1563)mutatjabeItáliatörténelmét(Storia d’Italia dalle origini al Concilio di Trento (1563). Alle origini delle odierne specificità italianemore).Őa szerzőjeaLa ri-nascita culturale del ’700 ungherese: le arti figurative nella grande com-mittenza ecclesiastica című könyvnek,melynek témája aXVIII. századimagyarbarokkésművészetpártolás;nemmelleslegaszerzőféligmagyarszármazású.
Ememunkájátaszerző3kötetesretervezte,azelsőtmárkiisadta2011-benazAracnekiadó,címe:Storia d’Italia, Volume 1.Márazalcímefontoskérdésreutalazolasztörténelemmelkapcsolatosan:Mikoriskezdődikazpontosan?Errevonatkozóantöbbálláspontlétezik.�Nemmindegyugyanis,hogy ha egy szintetikus olasz történelmimunka születik, azmit hivatottbemutatni:Olaszországvagy Itália történetét, hiszenekettőnemmindigfediegymást–miközbenItaliaolaszulmindkettőtjelöli.Azegyikálláspontszerint Olaszországról csak 1861-től, vagy inkább ’71-től beszélhetünk,azazazegységesOlaszországmegszületésétől,ennekkezdete tehátaRi-sorgimento;eztazálláspontotképviselipéldáulBenedetto Croce.Egymá-siknézőpontazonbanazérettközépkorba,aX–XII.századidejéretesziazolasztörténelemkezdetét(avárosköztársaságoklétrejötte),selőzményéneka476utánitörténelmettekinti.MaurizioTanimegemlítikönyvebevezető-
1 Vö.PeteLászló:Olasz történelmi enciklopédia (XIX –XX. század).In:Klió2001/2.24–27.
�0
jében,hogyőisaComunákkialakulásától„számítja”azolasztörténelmet,derögzíti,hogyememunkájaItáliatörténelméthivatottbemutatniésezértvisszamegybenneegészenazókorba,sőtazőskorba,amintakönyvalcímeismondja:Preistoria, età antica e storia medievale della regione italiana fino al secolo XI D.C.
MaurizioTaniekönyvéveltovábbbővültazItáliatörténelmétbemuta-tóművekkínálata.AMagyarországonkiadottakközötttaláljukaGiuliano Procacci,arómaiLa SapienzaegyetemtanáránakkétkötetesStoria degli italianicíműművébőlkészítettolasznyelvűválogatást,Luigi Salvatorelli szinténkétkötetesOlaszország történetecíműkönyvétésHarry Hearder rövidebb,egykötetesmunkáját,melynekcíme:Olaszország rövid története. KissAladár1975-benpublikáltaOlaszország története. 1748–1968 címűkönyvét,Agostino SavellipedigakétvilágháborúközöttírtaItália történe-te. A birodalom bukásától a birodalom megalapításáigcíműkönyvét,akétbirodalomalattarómait,illetveafasisztarendszertértette.
Taniemunkaelkészítésesoránolyanegészen„friss”szakirodalmatvettsegítségül,mintAntonio BrusakétkötetesL’atlante delle storie(2010),va-lamint Franco Cardini és Maria Montesano: Storia medievale(2006)címűmunkája.AlapvetőforráskéntjelölimegtovábbáMauro Liverani, Augusto Fraschetti és Rinaldo CombakétkötetesDal villaggio all’imperocíműmű-vét,amelyazókoriRómatörténetétmutatjabeazőstörténettőlabirodalombukásáig; éshivatkozikmég többekközöttGiovanni Vitolo: Medioevo. I caratteri di un’etŕ di transizionecíműmunkájárais.
Akezdetek(Le origini)címűfejezetbenitáliaiőstörténettelfoglalkozik.Bemutatjaakülönfélenépeket,amelyekafélszigetenéltek.Azetruszkokonésazitalikusnépekenkívülszólagörögökrőlésaföníciaiakról,bemutatvaőketegy-egyalfejezetben,deugyanígykülönalfejezetetszánazókorike-let,konkrétanMezopotámiabemutatására.Azértdöntöttúgy,hogyteszegyilyen–egyébkéntnemhosszú–kitérőt,mertfontosnaktartja,hogybemu-tassaazókorikelethatásátarómaitörténelemre;atörténelemmotorjánakneveziazókorikeletet(L’Oriente, motore della storia).EbbenafejezetbenírjaletovábbáRómamegalapítását,agallokkalvalókonfliktusát,aköztár-saságkoriállamrendszerétésItáliarómaimeghódítását.
Amásodik fejezetben a Közel-Kelet és a mediterrán világ egyesítésitörekvéseirőlír(L’unificazione del Vicino Oriente e delle regioni circum-mediterranee).Ebbenolvashatunktöbbekközöttaperzsabirodalomszü-letéséről, a görög-perzsa háborúról,NagySándorról ésRóma háborúiról
��
(aPyrrhoselleniésapunháborúk,valamintaMediterraneumrómaimeg-hódítása). Itt is tesz tehátkitérőket,közvetlenül természetesennemtarto-zik Itália történetébepéldáulNagyKüroszállamalapító tevékenységénekbemutatása,deszükségvanráahhoz,hogykönnyebbenmegértsükannakkésőbbi,közvetettvonatkozásaitarómaitörténelemben.
Aharmadikfejezetbenmárnemtalálhatóafentiekhezhasonlókitérő,egyazegybenrómai,konkrétabban:rómaiköztársaságkoritörténelemrőlszólezafejezet:Rómaahellenisztikusvilágvezetője(Roma guida del mondo elle-nistico).Agazdaság-, társadalom-ésvárosigazgatási történettel foglalkozóalfejezetekenkívül(Il latifondo, gli schiavi e i coloni; La colonizzazione della Gallia cisalpina e del Veneto)ebbenafejezetbenmutatjabeaKr.e.I.századválságánakhírespolitikusait:aGracchusokat,Sullát,Caesart,Crassust,Pom-peiustésOctavianust.Belevettetovábbászinténebbeafejezetbeacsászárkorkezdetét(Augustusbirodalomszervezőtevékenységét),avégénpedigbemu-tatjaarómaivallástésarómaivárostegy-egyalfejezetben.
Anegyediknagyobbegységcíme:Róma„univerzális”birodalma(L’impe-ro „universale” di Roma).Ezszólarómaicsászárkorról:aszerzőbemutatjanéhánycsászáruralkodását(Traianus,Hadrianus,MarcusAurelius,Septimi-usSeverus,MaximinusThrax,Decius,AurelianusésDiocletianus,Constan-tinus)ésszólacsászárkoritársadalomról,hadseregrőlésabarbárnépekről.Ezenkívültöbbalfejezetetisszentelakereszténységtörténetének(kialakulá-sa,üldöztetések,államvallássáválása,azegyházszervezetformája).
Azötödikfejezetmárakésőantikvitásrólszól,arómaibirodalombu-kásáról,aközépkorhagyományosanvettkezdetéről,címe:ArómaiegységmegtöréseésazItáliaellenőrzésefelettiviszály(La rottura dell’unità roma-na e la contesa per il controllo dell’Italia).Ezakönyvleghosszabbfejezete.Többgazdaság-éstársadalomtörténetialfejezetisvanbenne(V–VII.szá-zadiválság,anyugatrómaibirodalomválsága).Bemutatja,hogyanosztjaszétTheodosiuscsászárarómaibirodalmat;hogyan,kiknekavezetésévelvívháborútabirodalomahunokellenéshogyankerülátahatalomabar-bárokkezébe.Kitérésnekszámítanakaziszlámvallástbemutatóalfejezetek(avallásszületése,elterjedéseaMediterraneumban,azIbériai-félszigeten).Ezekutánkövetkeznekugyanezenafejezetenbelülakoraközépkoriitáliaikérdésekkel(hanemismindközvetlenül)foglalkozóalfejezetek:aKaro-ling-dinasztiamegalapítása,afrankhódítások,bencésszerzetességItáliá-ban,iszlámtérnyerésSzicíliában,alongobárdkirályságvége,aPápaiÁl-lamkialakítása,képrombolásRómában.
(Un’Italia policentrica alle soglie dell’anno mille).BemutatjaaPápaiÁllammegerősödését (a Constantinusi adománylevél kérdése), a Német-RómaiBirodalomlétrehozását,abeneventóilongobárdfejedelemséget,aszaracé-nokbefolyásátDél-Itáliában,valamintJámborLajosésLotháruralkodását,afrankbirodalomszétesésétésaConstantinopolisiBirodalmat.
VégülahetedikfejezetbenItáliaX–XI.századitörténelmévelzárjaekö-tetet.Afejezetcíme:AzújjáéledővárosokéskereskedelemItáliája(L’Italia della rinascita dei commerci e delle città).Szóvanbenneugyanisavárosokfunkcióiról, a demográfiai növekedésről, amezőgazdaság fejlődéséről ésa kereskedelem újjáéledéséről.A politikatörténeti alfejezetek természete-sennemhiányozhatnak,ezekNagyOttóésIII.Ottócsászárságát,valamintTeophanuésAdelaidecsászárnékszerepétmutatjákbe.Kiemelitovábbáadél-itáliainormannhódítást,amilánói„Patáriát”,az1054-esszkizmát,az1122.éviwormsikonkordátumotés ismétmegvizsgáljaConstantinopolishatásátItáliatörténetére.
Útkereszteződések. Tanulmányok a magyar–spanyol kapcsolatok történetéről
2011-ben azHuelvaiEgyetemenMagyarTanulmányiKözpont jött létre. Az egyetemközi együttműködés kiindulópontja María Dolores FerreroBlanco és Anderle Ádám korábbi szakmai majd ERASMUS-kapcsola-ta volt. Egazdagodó kapcsolat eredménye az a tanulmánykötet, amelyetCsikós Zsuzsanna docens, a Szegedi Tudományegyetem HispanisztikaTanszékénektanszékvezető-helyetteseszerkesztett. Akötetaspanyol–ma-gyarkapcsolatoktalálkozásipontjaittárgyalótanulmányokattartalmaz.
AzSZTETörténettudományiDoktoriIskolájábanahispánvilágtörté-netealprogramegyikcélkitűzéseamagyar-spanyolkapcsolatokkutatása.Ebbőladválogatástakönyv. Anderle ÁdámaSzentJakabútjánzarándoko-lómagyaroktörténetérőlírt. SzentJakabapostolmáraXI.századbantöbbmagyarországi templom-zarándokszállás védőszentje volt. Bálint Sándor SzentLászlóalakjátSzentJakabéhozhasonlítja. ValószínűlegaXV.szá-zadamagyarzarándoklatokcsúcspontja. AXVI.századtólcsakszórványosadatokkalrendelkezünk. 1989utánlettújranépszerűMagyarországonaCa-minodeSantiago,írjaAnderle.
Zalai Anitatanulmányábólmegtudhatjuk,hogyanjelentmegatrianonibékeszerződés revíziójának kérdése a spanyol diplomáciai jelentésekbena második köztársaság idején. A magyar politikusokat nyugtalanította aSpanyolKöztársaságkikiáltása,mertXIII.Alfonztólarevízióstörekvésektámogatásátremélték. 1933áprilisáigTomásMaycasvoltabudapestiügy-vivő. Maycascsakrövidenfoglalkozottarevíziókérdésével. Utóda,CarlosArcosyCuadranyíltan támogattaamagyarrevízióügyét,majd1937-tőlmárFrancotáborátképviselteBudapesten.
A spanyol polgárháború következményei nemcsak a diplomácia terü-letén befolyásolták a két ország kapcsolatát. Spanyol kommunista emig-ránsokmagyarországi tartózkodásának1951és1956közti történetétmu-tatjabePethő Szilvia spanyolésmagyar levéltári forrásokra támaszkodótanulmánya. 1951-benDoloresIbárruri,azSKPfőtitkáramenedéketkértalengyel,csehszlovákésmagyarvezetőktőlaKorzikáraésAlgériábadepor-táltspanyolkommunistákszámára. Azelsőcsoport 1951júliusábanérke-zettMagyarországra. AmagyarországicsoportvezetéséreVicenteArroyoújságíró,azSKPalapítótagjakapottmegbízást,deakelet-közép-európaiországokbanélőspanyolkommunistaemigránsokéletétEnriqueLístertá-bornok,azSKPPolitikaiBizottságánaktagjafelügyelteésellenőrizte,írjaPethő.Prágából irányította. Többségük anehéziparbanhelyezkedett el, alegmegbízhatóbbakarádiónálkaptakmunkát. Aspanyoldiákokszüleiktőltávolközép-vagyfelsőfokúoktatásbanrészesülhettek,ígyjobbanmegis-mertékamagyarvalóságot.Rendszerespolitikaioktatásisfolyt,azMDPésazSKPellenőrzésemellett. 1956utánmegszűntaspanyolkommunistákellenőrzése, az1960-asévekvégérealegtöbbenelhagytákMagyarországot. Történetüket1977-igkevesenismerték.
Magyar emigránsokmár a II. világháború alatt is voltakSpanyolor-szágban. Lénárt Andrástanulmányábanamagyar–spanyolfilmkapcsola-tokhoz szolgál adalékokkal. LuisGarcíaBerlanga2 sokszor említi film-jeiben azOsztrák–MagyarMonarchiát, függetlenül az aktuális témától. MurátiLiliszínésznő1946ótaéltMadridbanférjével,VaszaryJánossal. SpanyolországbanéltElisabethSzélírónőis.Aszerzőkiemeli,hogyFran-codiktatúrájaalattafutballjelentősszerepetjátszottaspanyolfilmgyár-tásban. AlegnagyobbsikertArturoRuiz-Castillo1954-benforgatott Los
ases buscan la paz3 címűnagyjátékfilmjearatta,melybenKubalaLászlóönmagátalakítja. AfilmbemutatjaKubalaéleténekviszontagságait. Lé-nártforrásokatközöl,amelyekbőlkitűnik,hogyamagyartitkosrendőrségbeakartaszervezniajátékost,akieztvisszautasította,ésezértcsaládjávalelőbbOlaszországba,majdSpanyolországbamenekült.Azeredetimérkő-zésrészletekmellettafilmbenfontosszerepetjátszikamagyarnépzene. A budapestiutcaifeliratokeredetinekhatnak,ugyanakkoramagyarnyelvűsportújságnyelvihibáktólhemzseg. Afilmbenafutballistakétfiaisját-szik.
SamuelBronstonproducerazEgyesültÁllamokbanélőMártonEndrétbíztamegaz El Valle de los Caídos4 címűdokumentumfilmrendezésével(1964). Az elkészült filmet az amerikai forgalmazó cég túl nacionalistá-naktalálta,ezértnemterjesztetteanemzetközipiacon. ArendezőszemélyemiattemlítéstérdemelaDie Mahnung5 címűfilm(1982). AkommunistanézeteitFrancodiktatúrájaalattisnyíltanvállalóJuanAntonioBardemGe-orgiDimitrov1932és1935közötti tevékenységétfilmesítettemeg. BécsmegjelenítéséreSzegedettaláltákideálishelyszínnek,míg BerlinszerepétBudapest„alakította”. LuisOliveros2011-es El Ángel de Budapest6 címűtévéfilmjeÁngelSanzBrizbudapestizsidómentőtevékenységérőlszól. A filmetMagyarországonforgatták.
AmagyarfilmművészetetSpanyolországbankevesenismerik.AfilmhezértőközönséglegfeljebbJancsóMiklós,SzabóIstvánésTarrBélarendezőknevéttudjafelidézni.Spanyoltémákritkánfordulnakelőamagyarfilmek-ben,azegyetlenkivételForgácsPéter2005-ösdokumentumfilmje(A fekete kutya – Történetek a spanyol polgárháborúból). AszocializmusalattBuńu-eltöbbfilmjétbemutattákMagyarországon,egyrésztarendezőnemzetközihírneve,másrészt antiklerikalizmusamiatt.Azt is figyelembe kell venni,hogy acenzoroksokszornemértettékezeketafilmeket.
Aspanyol–magyarfilmkapcsolatokcsúcspontjátLénártszerintVajda László (1906–1965)működése jelenti. Vajda saját stílussal nem rendel-kezett, filmjeivel kijelölt feladatokat végzett el, célja a közönség szó-rakoztatása volt. Ugyanakkor a filmkészítés minden technikai részletétismerte. ZsidószármazásamiattelőszörFranciaországba,majdOlaszor-szágbaemigrált. Itt legnagyobbhatástLa congiura dei Pazzi (Giuliano de’ Medici)7 címűalkotásaváltottaki (1941). ALorenzode’Medici és 3 Azászokbékéretörekszenek. 4 AzElesettekVölgye. 5 Az intés. 6 Budapestangyala. 7 APazzi-öszkeesküvés(Giulianode’Medici).
�6
BenitoMussolini alakja közti feltűnőhasonlóságmiattVajda 1942-benkénytelen volt elhagyni Olaszországot. Spanyolországi letelepedésétolyan színészek segítették, akikkel ebben a filmben dolgozott együtt.Filmjeinaz1950-esévekelejéigérezhetőazolaszneorealizmushatása.Nyíltan propagandacélú filmet nem készített. Legnépszerűbb alkotásaa spanyol–olasz koprodukcióbankészült Marcelino pan y vino8 (1955),PablitoCalvofőszereplésével.Afilmkülföldönishatalmassikertaratott,illegálisanMagyarországra is eljutott. Vajdamár 1954-benmegkapta aspanyolállampolgárságot. Életművénekmonografikusfeldolgozásamégváratmagára.9
Tóth Tihamér (1889-1939) veszprémi püspök alakjával foglalkozikPosztós Ildikó Piroskatanulmánya.TóthsohanemjártSpanyolországban,deeredetilegfiúkszámáraírt,azerkölcsösmagatartásttaglalóműveiannyi-ranépszerűekvoltak(húsználtöbbkönyvétadtákki,van,amelytízkiadástismegért), hogyMaríaRosaVilahurBellestar lányok számára adaptáltaőket. Összesművét ugyanaz a személy,Antoni Sancho Nebot fordítottaspanyolra. Nebotamallorcaiszemináriumtanáravolt, TóthTihamér1929-benkértefelműveinekspanyolrafordítására. TóthTihamérI.világháborúsélményeihatásáradöntöttúgy,hogyatudományhelyettazifjúságnevelé-sénekszenteliazéletét. 1919-ben A tiszta férfiúság címűkönyveországosismertségethozottneki.1920-banelutasítottaa felkéréstOttó trónörökösnevelői feladatainakazellátására. 1926-banEurópábanelsőkéntmondottrádiós szentbeszédet. 1939-ben veszprémi megyéspüspök lett. Boldoggáavatásipere1947-benkezdődött,demegszakadt.MűveiaFranco-rendszeroktatáspolitikájánakalapjáulszolgáltak. TóthTihamérneveMagyarorszá-gonfeledésbemerült,1975utánnépszerűségeSpanyolországbaniscsök-kent,deaszázadvégénmégnéhánykönyveújkiadásbanmegjelent.
María Dolores Ferrero Blancotanulmányábanaz1956-osmagyarforra-dalomspanyolországihatásávalfoglalkozik. Aforradalomkitöréseutánazelsőlépésahumanitáriussegítségmegszervezésevolt.Francorendszere–apárizsiemigránsköztársaságikormányhozhasonlóan–szabadválasztásoktartásátkövetelteMagyarországon.(!)Amagyarforradalomlehetővétettea 8 Marcelino,kenyérésbor. 9 VajdaLászlóspanyolországiműködésénektágabbösszefüggésérőlisolvashatunkLénárt
Andrásdoktoriértekezésében:Ideológia és propaganda a Franco-diktatúra filmpolitiká-jában, Szeged.2013,http://doktori.bibl.u-szeged.hu/1775/1/Disszertacio%20%28Lenart_Andras%29.pdf,2013.április12-eimegtekintés.
Matilde Eiroa San FranciscotanulmányaviszontapolgárháborúutánispanyolországiMagyarország-képről szól. Akét legfontosabb,Kelet-Kö-zép-Európávalfoglalkozósajtóorgánuma Radio Nacional de Espańa és az Oriente Europeo címűfolyóirat. Az Oriente Europeo-ta Centro de Estudios Orientales adta ki, amelynek igazgatójaSantiagoMorillo, aSzent JakabApostolEgyetemiKollégium�2lelkészevolt. Afolyóirat1957/27-esszámaMagyarországgalfoglalkozott. 1969-benFrancokereskedelmikapcsolato-kat létesítettMagyarországgal, ezzelegyidejűlegmegszüntetteazegyütt-működéstamagyaremigránsszervezetekkel. Amagyarkormány 1971-tőlkezdteterjeszteniSpanyolországbanaz Hungría címűévkönyvet.Aközele-dés1977-ben,adiplomáciaikapcsolatokfelvételévelérteelacsúcspontját. AspanyolországimagyarújságírókközülisalegjelentősebbRévészAndorésRónaiZoltántevékenysége.�3 Révész az ABCcíműnapilapkülpolitikaiszerkesztője volt,mígRónai főleg az emigráns sajtóban fejtette ki tevé-kenységét.
AzelsőkétirodalmitanulmánytárgyaCervantesvilághírűregénye.Kiss Tamás Zoltántanulmányábólmegtudjuk,hogya Don Quijotespanyolere-detibőlkészültteljesmagyarfordításátmárareformkorbancélultűztékki,deafordítástcsak1876-bankészítetteelGyőryVilmos.Rákosi Marianna tanulmányaa Don Quijote 57 magyarkiadásátveszisorra.
Katona EszterFedericoGarcíaLorcaműveinekmagyarországirecepci-ójárólközöltanulmányt.AkutatáselőzményePéterLászlóésTolnaiGábor1960-asévekbenvégzettmunkája. Lorcaelsőmagyarfordítójavalószínű-10 Maria Dolores Ferrero Blanco: La Revolución Húngara de 1956 (Az 1956-os magyar
13 MatildeEiroa: Las relaciones de Franco con Europa Centro-Oriental (1939–1955) [Fran-cokapcsolataiKözépkelet-Európával,(1939–1955)]. EditorialArielS.A.Barcelona,2001.AkötetetHarsányiIvánrecenzáltaaKlió2001/3.számában.
18
legBrachfeldOlivérvolt.Abibliográfiaikutatás23kötetet tárt fel. Ezenkívül 133 kiadvány tartalmazzaLorcaműveit is. MagyarországonLorcalegjátszottabbdarabjaa Bernarda Alba háza.
AkötethezManuel José de Lara Ródenas,azHuelvaiEgyetemnemzet-közikapcsolatokértfelelősrektorhelyetteseésBerta Tibor,aSzegediTu-dományegyetemHispanisztikaTanszékénekvezetőjeírtelőszót.Akiadástamadridimagyar nagykövetség is támogatta.A látszólag nagy földrajzitávolságellenéreakapcsolódásipontokrakoncentrálóegyüttműködésköl-csönösengazdagíthatjaakétországtudományoséletét.Ennekdokumentu-maekötet.
ZsuzsannaCsikós(ed.):Enrcucijadas. Estudios sobre la historia de las relaciones húngaro-espańolas (Útkereszteződések.Tanulmányokamagyar–spanyolkapcsolatoktörténetéről). UniversidaddeHuelva,Huelva,2013,244o.
Gregosits Gábor
�9
HISTORIOGRÁFIA
Két paradigma a modern oroszországi történetírásban
A történettudomány históriája, mint arra írásukban Sz. B. Krih és O. V. Metyelrámutatnak,egyrefontosabbhelyetfoglalelamoderntársadalomtu-dományokban.Különösenaz1990-esévektőlnőttmegahistoriográfiánakmintegyfajtaönreflexiónakaszerepeatudományoséletben.Akibontako-zottfolyamatban,ahogyaszerzőkhangsúlyozzák,avitákelősegítikazel-mélyültebbszakmaimunkát.Ajelenlegioroszországitörténetírásfejlődésekétegymássalkonkurálóparadigmával,azantropológiaivalésakonceptu-álissalösszefüggésbenmegyvégbe.Aszovjethistoriográfiábankevesebbfigyelemjutottatörténészszemélyiségének,ígyaposztszovjetidőszakbanerrereflektáltak.
Azantropológiaimegközelítésbenaszakemberekazismeretektanulmá-nyozásahelyettazokkialakulásifolyamatáraésatudósoktevékenységénekvizsgálatáraösszpontosítanak.Krih ésMetyelbevezetőkéntnéhánynagynyugati társadalomtudós antropológiai alaptételeit ismerteti. Így a tudo-mánytörténészésfilozófusT. Kuhnatudományosforradalmakkalkapcso-latbankiemelte a tudományos közösségek szerepét.Ebben a felfogásbanamegismerés tárgyamintegy feloldódik a szubjektum tudományos tevé-kenységében.B. Latour és S. Woolgarműveibenatudományosténykedésmikroszintűvizsgálataatudományosműhelyekműködésénekelemzésébenölt testet.AzamerikaitudományfilozófusP. Feyerabendepisztemiológiaianarchizmusaszerintatudományosracionalitáskritériumaitésamódszer-tanielőírásokatolyanabsztrakcióknaktartja,amelyeknemhatnakközvet-lenülésegyértelműenakutatásigyakorlatra.
Ahistoriográfiábanazantropológiaielvekkela tudományosműhelyekésa tudósokéletpályájakerülta figyelemközpontjába.Aszerzőkszerintazantropológiaimegközelítéssegíthetleküzdeniaszovjetkorszakegyol-dalúságait, és új eszmékkel és módszertani gyakorlattal gazdagítva azorosz történettudományt, ígykönnyebben jutavilág tudományosközéle-tébe.Ugyanakkorhangsúlyozzákazt is,hogyazantropológiaiparadigmakompromisszumos jellegéből sokszor túláltalánosés szerfeletthomályos
Természetesenbármelyiktudományosirányzatbanfeltűnhetnekkevésbéeredetialkotások,akérdésinkábbaz,hogyaparadigmánbelülműködnek-eazönkritikamechanizmusai.Hanem,akkormódszertanistagnáláskövet-kezikbe.Amásikfontosprobléma,amireazantropológiaiparadigmábaneddignemválaszoltak,hogymiakutatástárgya.Amennyibenahistoriog-ráfiábanezazemberektörténete,aszakemberekéletpályája,akkorviszont,mivelaszemélyiségolyansokrétűéstöbbféleképpjelenikmeg,fennállareálislehetőségarra,hogyakutatóebbenasokféleségbenmódszertanilagtévútratér.Hanemléteznekéshatnakaszakmaiésmorális–etikaiimpera-tívuszokésakutatóimunkaönmagáértfolyik,akkorinkábbantikváriusság-rólésnemkorszerűhistoriográfiárólbeszélhetünk.Aszerzőkrámutatnak,hogy még egy nagy nemzetközi történészkonferencián is (Cseljabinszk,2011. november) feltűnt az antropológiai paradigma szerinti elméleti, te-matikaistrukturáliszavarésszegregáció.Aszerzőkúgyvélik,hogyezaparadigma nem szolgálja a tudományos kutatások egyesítését.A legfőbbhibája,hogyfigyelmenkívülhagyjaaszakmaiságkövetelményeit.Atörté-nettudósazértválasztottahivatását,hogyazigazságfeltárásátelőmozdítótudományosmunkátvégezzen.Eztelsősorbanatörténetírásfejlődésételő-segítőszaktudományosmunkásságaeredményességévelmérhetjükle,nemakollegiáliskapcsolatokkal.Azantropológiaiparadigmaatyja,T.Kuhnké-sőbbiműveibenmagaisérzékelteaparadigmávalkapcsolatoselméletiésmetodikaiproblémákat.
Amodern konceptuális paradigma, amit gyakran „eszmetörténetinek”neveznek, szűk instrumentális céllal jött létre.Ez amodell azonbanmárkorábbanislétezettmindavilágtudományában,mindaforradalomelőttioroszésaszovjettudományban.Amaioroszországitudománybeliújdon-sága az antropológiai megközelítéssel való szembenállásában és a klas-szikustól eltérő kutatás-módszertani újításaiban rejlik.A modern eszme-történetben az alkotóról a hangsúly áttevődik a tudományos tevékenységproduktumára,mivelatörténészvilágávalszembenaparadigmaszerintaz
2�
„eszmevilág”bizonyosönállósággalésautonómiávalrendelkezik.Továbbialaptétel,hogyazeszmékobjektívenléteznekésképesekhatniakutatókra.Atudománynemegyszerűenatudósoktevékenységénekterméke,hanemegybonyolultrendszer,amelybenmegvannakazönszabályozáselemei,ahatásmechanizmuskétirányú,nemcsakakutatóiközösségfelőlérvényesül,hanemmegfordítvaatudományosművekeszmeiségefelőlis.Atudományalapfunkciója az igazság feltárása, amit azonban nem lehet elérni csak akutatókközöttikonvenciókkal,mertígyelvészatudományostevékenységspecifikuma.
A konceptuális paradigmában a kutatók a tudományos művek szö-vegébenmegtestesülőeszmékreösszpontosítanak.Arra,mikéntalakulatu-dósokalapelveiszerintatudományosmunkákszövege,mimaradaktuális,mileszidőszerűtlenésatörténetiművekközülmelyekhatnakleginkábbatudományvilágában.Aszakemberekhangsúlyozzák,hogynemcsaka tu-dósokalakítjákalkotásaikat,hanemfordítva,alétrejöttművekszövegénekismegvanafejlődésilogikájaésezishatatörténészekre.Akonceptuálisparadigmának,az„újeszmetörténetnek”nemcéljaametanarratíváktrón-fosztása, fontosabb, hogymegértsék őket, bizonyos értelemben azonbankész arra, hogy a historiográfiában saját metanarratívákkal álljon elő.Akonceptuális paradigmában szigorú anyagválogatással segítik elő a tudo-mányos feladatok megvalósítását.Az egyes elemek pozíciója változhat:egyszeraközéppontbanvannak,máskorviszontaperifériárakerülhetnek.Nagyjelentőségű,hogyamennyireezlehetséges,ahistoriográfiaielemzés-bőlmegkíséreljékkizárniaszubjektívelemeket.Aszerzőkúgyvélik,hogya legnagyobb veszély abban rejlik, ha az „új eszmetörténet” önreflexióknélküli„tudományosdivattá”válik.Hangsúlyozzákaztis,hogyajelenlegioroszországitudományoséletbőlhiányzikakülönbözővilágnézetűésge-nerációjútörténészekszakmaivitája.Akétszerzőkiemeli,hogynemakar-tákazírásukbanelemzettparadigmákategymássalmerevenszembeállítani.Szerintükakétparadigmaegyüttesjelenlétebiztosítjafejlődésüket.Ehhezazonban fel kell ismerni hibáikat és értékeiket, és növelni a tudományosközéletbenbetöltöttszerepüket.Mindeztakkorlehetelérni,haszakítanaka„módszertaniközömbösséggel”ésszéleskörűésmélyrehatóelméletivitá-katfolytatnakatörténettudománymegértésénekmódjairól.
A „Csillagközi Romboló” filmsorozat az „Aeneis” újramesélése lenne? (A menekülés és új otthonra találás mítosza)
Egy új elgondolás szerint a „Csillagközi Romboló” filmsorozat� alapjaiVergilius „Aeneis”-én nyugszanak (1).Peggy Heller, a Halifax-i King’sCollege Egyetem Foundation Year Programme2 igazgatója további kap-csolatottalálta„CsillagköziRomboló”ésMary Shelley„Frankensteinje”között.(2)Mindkétműbenmegtalálható,hogyhogyanfordulhatvalamiazemberellen.A„CsillagköziRomboló”-ban,emberekegycsoportjakime-nekülazűrbeazőketgyötrőésüldöző,deáltalukteremtettgépek3elől.Az„Aeneis”-ben,túlélőkkiscsoportjamenekülazégőTrójából,Héraharagjá-valanyomában.A„Frankeinstein”-ben,egytudós,embertakarvánterem-teni,egyszörnyetteremt,amiellenefordul.Hellerészrevetteakapcsolatotazókoriésamodernmítoszokközöttasorozatban,melysorozatszerintekomplex,alapos,ugyanakkoregyszerretöbbkérdéstisfelvető.Valószínűleg–véli–mindensci-fisorozatbanmegtalálhatóazakérdés,hogymitjelentembernek lenniagépekésa technológiavilágában;mia jövőnk;mit je-lentolyanhelyenlakni,amivélhetőennemsokáraeltűnikazáltal,hogymielpusztítjuk.Régen,abolygómegsemmisüléseelképzelhetetlenvolt,nemúgy,mintnapjainkban.Atelevízió,éskiváltképpasorozatok,amodernkor
Charlotte Higgins,aGuardianművészetirészlegénekvezetőjeisosztjaHellervéleményétaművekkapcsolatáról. (3)Érdekességkéntemlítendő,hogyaharcolórobotok,acylonok/külónoknevemegtalálhatóatörténelem-benis:Cylon/Külónelőkelőathéniférfivolt,akiKr.e.640-benOlympiábangyőzött,sapósasegítségévelAthénbenkezébeakartakeríteniafőhatalmat.Egyrosszulértelmezettjóslatmiattviszontanemességsparasztságellen-álltahatalomátvételnek.Külónéstestvéremegszöktek,párthíveitapürtani-usokKr.e.636körülörökreszáműzték.4Aművekköztikapcsolatokról:egymegmaradtvezérelhagyjacivilizációjánakromjait(Caprica-Trója);melyetlerombolt és kifosztott egy inváziós sereg (külónok-görögök); a vezérrelegyüttmenekülAdama(mintAeneas),ésApollo(mintAscanius);Adamá-nak,mintAeneasnak is5, szüksége volt kezdeti vonakodása, hitetlenségemiatt a különféle jelenésekre, hogymeggyőzzék arról, hogy a kijelölt újotthonfelékellhaladni,amígaztelneméri;asikertelenNewCapricánvalómaradásemlékeztethetminketaKrétántaláltvárosra6,vagyazutazásokbabelefáradttársakvárosalapításáraSzicíliában7.
David Meadows felhasználva Charlotte Higgins észrevételeit, újab-bakkal szolgál: kapcsolatot lát a sorozat és az „Odüsszeia”, a sorozat ésamormonvallásközött is.Akülönbözőókoriutalásokramáranevek isutal(hat)nakvéleményeszerint.Csakpéldakéntemlíti:akülónoklátszólagbékéveljönnek,deaflottájukatelrejtik,melyetApollofelfedez,éselmond-jaapjának,ígymikoraharckitör,csakaGalactica8menekülmeg;majdamásodikepizódbanApolloelveszítimásodikfeleségét,Serinát.
Chris Jones (5)vitábaszállezzelanézettel:bárlátszólaga„CsillagköziRomboló” és az „Aeneis” egyező felépítésűek, de a bonyodalmak akkorkezdődnek,amikorezahasonlóságmerevsablonnáválik,ésmindenrész-letetösszeakarnakhasonlítaniazeredetiművel.CharlotteHigginsészre-vételeit a hasonlóságokra elutasítja,mivel szerinte nemvette figyelembemindazokat a körülményeket, amik a szereplők és az események körülvannak.Véleményeszerintazeredeti sorozatgörögnevei (akárszemély,akáristennevekvoltak)lehetnekakáragörög-rómaieredetreutalásjelzői
Ezenvéleményellenére az eseményekbenvanháromnyilvánvalóha-sonlóság(6):–mindkéttörténeterőszakkal,harcokkaléspusztulássalkez-dődik,amibőlcsaknéhánytúlélőtudkimenekülni,melytúlélőkakésőbbitörténetszereplőilesznek;–mindkéttörténetegyvégsőütközethezvezet,melynekvégénbékérelelnek,nohaelőttemindkétfélhatalmasvérontáso-katrendezett,ésakezdetivérontás(hovatovábbfajirtás)élesellentétbenállavégsőbékével;– mindkéttörténetvégkimeneteleegyhalált is legyőzőhősönmúlik,akiáltalelnyerttudásisszükségesanépvégzeténekelkerü-léséhez.
Egy magyar király uralma Csehországban: Hunyadi Mátyás (1443–1490)
2012 januárjában harmadik alkalommal adták át aKubinyiAndrás-díjat,ezúttal Antonín Kalousnak.Aneveskülföldiközépkorászaközépkortudo-mány terénnyújtott teljesítményévelérdemelteki adíjat, ezekközülpe-digkiemeltenaPlenitudopotestatisinpartibus?Papežštílegátianunciovéve střední Evropě na konci středověku (1450–1526) címűmonográfiájá-ért [Pápai legátusokésnunciusokKözép-Európábanakésőközépkorban(1450–1526)]. Egyetemi diplomáját az olmützi Palacký Egyetemen ésBudapestenaCentralEuropeanUniversity-nszerezte,afentitémábanírottPhD-értekezésétpedigOlmützbenvédtemeg2005-ben.Másikfőkutatá-si területeHunyadiMátyáshozkapcsolódik.Eterületenírtszámoscikkét2009-benegymonográfiábanjelentettemeg,melynekcímeMatyášKorvín(1443–1490).Uherskýačeskýkrál.[HunyadiMátyás(1443–1490).Magyaréscsehkirály].
Acímbenmegtalálhatóakötettalánlegfontosabbmondanivalója,amitKalouskorábbitanulmányaibanisigyekezetthangsúlyozni:HunyadiMá-tyásmagyaréscsehkirály.Véleményeszerinta21évenkeresztüla„csehtrónonülő”Mátyástanemzeti történetíráseleddigméltatlanulkihagytaacsehkirályokpanteonjából.�Akorszakkal legtöbbet foglalkozóFrantišek Palackýanemzetellenségeként,mintPodjebrádGyörgyésJagellóUlászlóellenkirályáról írt róla.HolottMátyásacsehkirályságegy jelentős részefelettténylegesuralmatgyakorolt.Ekötetbeniserrepróbáljamegfelhívnia figyelmet, és aXIX–XX. század uralkodó cseh történeti szemléletévelszembenegymodernebb, nemzeti érzelemmelkevésbé fűtött nézetet vo-nultatfel:MátyásMorvaországésSzilézia,acsehkirályságtartományainakválasztottkirályavolt,ígymeghatározószerepevanacsehtörténelemben.Művébenebbőlaziránybólközelítimegakirályalakját–bársajátbeval- � Matthias Corvinus (Hunyadi) in Czech Historiography.In:Matthiasandhislegacy:Cul-
Avalamiveltöbbmintháromszázoldalhatfejezetreoszlik.AHunyadicsaláderedetéről, történetérőlésMátyásnakamagyar trónigvezetőútjátrövidenösszefoglalóbevezetőfejezetetkövetőenMátyásmagyarkormány-zatáról, reformjairól és alattvalóiról szól a következő szerkezeti egység.Aszerzőcéljaazvolt,hogyképetalkossonakésőközépkoriuralkodórólpolitikai módszerei, reformjai szemszögéből. Ebből a fejezetből KalousMátyás városi politikájáról szóló elemzését emelném ki.A szerző gon-dolatmenetét amagyarországi városok csoportosításával kezdi,miszerintmegkülönböztethetünkkirályi,királynéi,tárnokiésbányavárosokat.Rámu-tat,hogyaszabadkirályivárosoknemvoltakelégerősekésbefolyásosakpolitikaiszempontbólahhoz,hogyanemességhezhasonlóan,vagyéppenazzalszembenamindenkoriuralkodóktámaszailegyenek.KalouskutatásaiszerintMátyás ezen igyekezett változtatni, illetve kihasználni a városok-banrejlőgazdasági,katonaiéspolitikaipotenciált is.Avárosokpolitikaimozgástereaz1440-50-esévekbennőttmeg,amikorazországgyűlésekrekövetségeketküldhettek.Mátyásuralkodásánakkezdeténafőésközrendekellensúlyozásakénttovábbfolytattaeztagyakorlatot,dehatalmánakmeg-erősödésétkövetőenazországgyűlésekmegritkulásávalavárosokpolitikaisúlyaiselveszett.Tudjuk,hogya’70-es,’80-asévekbenavárosokgazda-sági erejétMátyás jövedelmeinövelésérenem tudta felhasználni, csupánannakkiegészítéséhezjárultakhozzáévi20-22ezermagyararanyforinttal.Avárosokmintpénzügyiforrásoknemelsősorbanabevételmennyisége,inkábbannakafelhasználhatóságatekintetébenvoltakjelentősek;képesekvoltakrövididőnbelülameghatározottpénzösszegetrendelkezésrebocsá-tani (88–89.). Ennek a gazdasági erőnek amegőrzése érdekébenMátyássorraerősítettemegavárosokprivilégiumait,kereskedelmijogait,valamintakancelláriára,sőtakirályi tanácsba isemeltbe tehetségespolgárokatavárosokból(90.).
Azolvasószámáraezafejezetsegítielőamagyarésmorvaviszonyokösszehasonlítását,mivelakésőbbifejezetekbenMátyáscsehkormányzatátésamorvavárosokatugyanezenszempontokszerintvizsgáljaaszerző.Pár-huzamotvonamagyarésamorvavárosokközött,melyneksoránbizonyí-tástnyer,hogyMátyáskövetkezetesvoltavárosokkalvalóbánásmódban,hiszenmiután amorvavárosok fölött ismegszerezte az uralkodás jogát,
2 „A közép-európai nemzeti történetek összekapcsolására törekszem” Beszélgetés Antonín Kalous (Olomouc, Csehország) történésszel.In:Aetas2011.3.szám,145–150.(Abeszél-getéstkészítette:RéthelyiOrsolyaésVéghAndrás,Továbbiakban:Interjú)
Mátyásreformjailehetővétettékazaktívésexpanzívkülpolitikát.Ka-lousezzelmagyarázzaaharmadikfejezetbenvizsgáltkatonaivállalkozása-it.Kimutatja,hogyakirályijogonszedettadókbővítéseésemelésebizto-sítottaMátyásszámára,hogyprofesszionáliszsoldoshadseregetállítsonfeléstartsonfönn.Arendelkezésreállóanyagiforrásokaztazonbanmárnemfedeztékvolna,hogyeztaseregetfolyamatosanélelmezzeazegymástkö-vetőháborúkban,ezértkülönfigyelmetfordítottarra,hogyhadmozdulataitmindigellenségesterületenvigyevégbe,ésahadseregamegszálltterület-rőlélelmezzemagát.AszerzőállításaszerintazuralkodóezttetteaMold-vaellenviseltháborúban,ésamorvaországihadmozdulatokalkalmávalis.Hadviselésének stílusa rányomta bélyegét a cseh területek lakosságánakMátyáshoz fűződő viszonyára.Kalous véleménye szerint a nemzeti csehtörténetimegítéléselsősorbanezértérvelamellett,hogyMátyásmegszállóuralkodókéntvoltjelenacsehtörténelemben.
Akatonai jelenlét aMátyás kormányzásának első éveiben ismegmu-tatkozik,melyetaszerzőanegyedikfejezetbenfejtki.Meglátásomszerintezazegészműlegfontosabbrésze,hiszenebbenolvashatunkakormány-zásmódjáról.Egymegválasztott király számára fontos volt a legitimitáshangsúlyozása.EnnekvizsgálatátKalouskétoldalróligyekezettelvégezni,nemzetközi és cseh szemszögből,mindeközbenösszehasonlítottaMátyásmegítélésétUlászlóéval.
AkorabelinemzetközidiplomáciaiviszonyokalapjánEurópaközepénugyanisnemuralkodhatottolyancsehkirály,akitaNémet–RómaiBiroda-lomésapápanemismerel.PodjebrádGyörgyeretnekvoltaMátyásszámá-raII.Pálpápaegyértelműtámogatásáteredményezte,akihaláláigkitartottMátyáscsehkirályságamellett,UlászlótcsakVIII. Incepápa ismerteel,mint csehkirályt.HabárUlászló III.Frigyesnémet–rómaicsászár és IV.Kázmérlengyelkirálytámogatásátisélvezte,pápaitámogatásnélkülnemkerülhetettnemzetközi térenMátyásfölébe.Annál is inkább,mivelkato-naiszempontbólisalulmaradt,1474-benBoroszlónálvereségetszenvedett.(168–169.).
Emellett természetesen fontos volt a cseh rendek szava is.A tényle-ges hatalmi viszonyokat ugyanis egyértelműen ez határoztameg.A cseh
28
korona országai közül CsehországbanmindvégigUlászló-pártiakmarad-tak,akatolikusvárosokésanemesekisőttámogatták,valamintPrágátisUlászlóuralta.EnnekellenéreMátyásnakebbenazországrészbenisvoltaktámogatói – közülük kiemelhető aRožmberk, a Švamberk, és aHradecinemzetségekképviselői–,csakúgy,mintMorvaországbanellenzői.Mind-kétkirálytmegválasztottkirálykénttartottákszámon,Ulászlótelsősorbanacsehországirendek,Mátyástpedigamorvaországiéssziléziaikatolikusnemesekésvárosok,mintPlzeňésČeskéBudějovice.Ígyezlettahatal-mistatusquo,vagyisUlászlóténylegesenCsehországfölötturalkodhatott,MátyáspedigMorvaország,későbbSziléziafölött.ACsehKirályságezzelakormányzatszempontjábólisszéttagolttávált,amiugyannemújkeletű,deennyireerőteljesenelőszörmutatkozott.Akétfélközöttiháborútehátamásikkiszorításáraésaterületekegyesítéséreirányult,melyetegyikfélneksemsikerültelérnie.
Kalous a kialakult hatalmi viszonyok tükrében vizsgáljamegMátyáskormányzati tevékenységét az általa uralt területeken. Külön fejezetbenvizsgáljaMorvaországot,SziléziátésLuzsicét.Számáraalegitimitásegyiklegfontosabb sarokköve az, hogyMátyás nemmintmagyar, hanemminttörvényescsehkirályuralkodikacseh területekfölött, seznembuzdítjaegyhódító idegennelvalószembenállásraa lakosságot.EztMátyásazzalishangsúlyozta,hogyacsehországlásitradíciónakmegfelelőenviszonylagnagyobbautonómiátbiztosítottatartományoknak.Morvaországbanbáraz1470-esévekmásodikfeléigkatonaikormányzókálltakazegyeskerületekélén,mégsemvoltakösszetűzésekamorvarendekésMátyásközött.Előb-biekabékemegőrzésétvéltékagazdaságifejlődésalapjának,Mátyáspedigazadógondnélkülibeszedésétkívántaelérni.Eztelsősorbanazbiztosította,hogyavárosiközpontokkal (Plzeň,Cheb,ČeskéBudějovice) rendelkezőrégiókkormányzóiközöttszépszámmaltaláljukamorvanemességtagjait,mintpéldáulZdeněkzeŠternberka,MakvartzRakovic,vagyBohuslavzŠvamberka, utóbbi halmozta is a kormányzati posztokat, ami arra engedkövetkeztetni,hogymindazuralkodónál,mindazegyesrégiókbanisnagynépszerűségnekörvendett.Magyarszármazásúkatonákistöltöttekbekor-mányzóitisztet,KalousazáltalafeltártháborúslevelezésekbőlCsuporMik-lóstésMagyarBalázstemelteki.AhadieseményekSziléziábatörténőáthe-lyeződésévelakatonaiigazgatáslassanelvesztetteaszerepét,arendigyűlésátvetteahivatalnokokfeladatait.1477-benpedigMátyáskiváltságlevélbenengedélyezteamorvarendeknek,hogyönállókülpolitikátfolytathassanak.Természeteseneztnemingyentette,hasonlóanmásközépkoriuralkodóhozrendszeresévijáradékértcserébenírtaaláeztaprivilégiumot.
29
Sziléziakorábbi igazgatási rendszeremiattmáskormányzástkövetelt.A csaknem külön fejedelemségekre tagolt tartomány katolikus voltánakellenére fenntartásokkal fogadtaMátyást, aki egységes igazgatást kívántkialakítani.AzegyesítésreirányulóelsőigazgatásireformjaaSziléziafő-kormányzójatisztségfelállításavolt,melyetelőször1473-banaharcokbanvitézségükkeltekintélytkivívottkatonákkalakartbetölteni,mintFrantisekz Háje-vel, majd később egy sziléziai fejedelmet, Friedrich I. Lenický-tigyekezettelfogadtatniagyűléseken,ámarendekegyiküketsemszavaztákmeg.1474-benazonbanMátyástárgyalóipozíciójaacseh–lengyelseregekfölöttaratottgyőzelemmelolymértékbenváltozott,hogyazévvégéreös-szehívottvratislaviterületigyűlésenSzapolyaiIstvánszepesigrófotsikerültmegválasztatnifőkormányzónak.Ahadiszerencseésadiplomáciaiviszo-nyokfolyamatosváltozásasokszoradottmódotasziléziairendekellenállá-sára,deKalouskutatásaialapjánelmondható,hogyMátyásuralkodásánakvégéresajátosterületiéspolitikaiegységjellemezteSziléziát.AfejedelmekfüggetlenségrevalótörekvésemellettfolyamatosellentéteketszültMátyásseregének Sziléziában történő állomásoztatása, ami a terület gazdaságáthosszúévekenátmegterhelteannakellenére,hogyacsehkoronaegyikleg-gazdagabbterületénekszámított.
Külön alfejezetet szentel az író az Ulászló ésMátyás közötti béke-tárgyalásoknak.Joggal,hiszenmindkétmegválasztotturalkodónakabé-keszerződésszövegétől függöttacsehkirályi legitimációja.FontosvoltugyanisMátyásnakaz,hogyörököskirályicímetszerezzenmagának,ami-velelérheti,hogyutódaisörökliazáltalamegszerzetttartományokfölöttiuralmat.AbéketárgyalásraOlmützbenkerültsor1479nyarán,amelyrőlakortárstörténetírók,mintPeterEschenloervagyBonfini,hosszasleírásthagytakmeg.Kalousatörténetírókmunkájábólazidevonatkozórészlete-ketcsaknemkétoldalonátidézi,ezekalapjánegyértelműenvitathatatlan-náválik,hogyakortársakdöntőenhangsúlyoznikívántákabéketárgyaláscseh és nemzetközi diplomáciai jelentőségét.A békeszerződés eredmé-nyeképpenmindkéturalkodómegkaptaazörököscsehkirályicímet,az-zalakitétellel,hogyatróntcsakUlászlóörökítheti.Abékeszerződésnekköszönhetőenatovábbi11évbenacsehterületekfölöttmegosztvaural-kodtak.Abékeszerződésbetartásának,utóéleténekisszenteltaszerzőegykülönalfejezetet,melybenfelhívjaafigyelmetaszerződésmegszegéséremindMátyás,mindUlászlórészéről.AproblémagyökeretermészetesenaMátyásáltalbírtmorvaéssziléziaiterületekörökítésekörülkeresendő.Mátyástörvénytelengyermekének,CorvinJánosnakazöröklésétnemsi-kerültbiztosítaniaabékeszerződében,ennekellenéreazuralmaalattálló
AzötödikfejezetbenaszerzőMátyásközép-európaipolitikájávalfog-lalkozik,azegyestémáknakkülönalfejezeteketszentelve,mintpéldáulaNémet-rómaiBirodalommal,vagyazOszmánBirodalommalfolytatottdiplomáciaikapcsolatoknak.Elemzésesoránazegyiklegbefolyásosabbközép európai uralkodóként beszélMátyásról.Amegállapítás helyes,hiszenMátyásmagyaréscsehkirály,uralkodásánakvégénosztrákher-ceg ésKözép-Európa legerősebb keresztény haderejének parancsnokavolt.Azitáliaipolitikárólszólórészbenaszerzőrámutat,hogyapápaésazészakitáliaivárosoktámogatásáratöbbsíkonisszükségevoltMá-tyásnak,minddiplomáciai,mindkatonaitekintetbenazoszmánokésahuszitákellen.
ZáráskéntatrónutódlásproblémájárólésMátyásudvaránakkultúrájárólszólaszerző,bárészlelhető,hogyakoncepciónakmegfelelőennemezekatémákkaptaknagyobbhangsúlyt.Magyarszempontbólsokkalfontosabbugyanis az utódlás problémája, ám Corvin János cseh királynak történőelfogadásánakmégannál iskevesebbesélyadódott,minthogyamagyarrendekelfogadjákuralkodójuknak.Kaloustermészetesenszenteltegy-egyfejezetetaMátyás-korihumanizmusnak,ésacorvináknak,deeznemtúlszámottevő.
Acsaknemnegyvenoldalrarúgóbibliográfiaazolvasókszámáraremekkiindulópontot jelent ahhoz, hogy széleskörű szakirodalomról szerezhes-sentudomást,mondhatjukeztmindaterjedelem,mindakülönbözőnyelvűmunkákterén.Fontoskiemelnünk,hogyKalousnemcsakcseh,német,an-gol,franciaszakirodalmathasznált,hanemtermészetesenmagyarnyelvenmegjelentműveketis.Báregyértelmű,hogyegyelsősorbanmagyarkirályéletérőlnemlehetamagyarszakirodalomnélkül írni,mégiskiemelendő,hogymagyarnyelvtudásarévénAntonínKalousotthonosanmozogama-gyarszakirodalomban,ésazokatnemfordításbanolvasta.
3�
Nagy problémája ugyanis a közép-európai nemzetek történetírásának,hogy anemzeti nyelveket leszámítva elvétve jelennekmegangol, németvagyfrancianyelvűírások,fordítások.Pedigarégiótörténetévelfoglalkozóközépkorászoknak szükséges ismerniük akörnyezőországoknyelvét ah-hoz,hogyatörténelmüketvizsgálnitudják,hiszenszoroskapcsolatottartot-takfennegymással.Aszerzővelmárkorábbanemlítettinterjúnhangzottelakötetbenismarkánsanjelenlévőnézet,miszerint:„Amióta elkezdtünk va-lamennyien elsősorban csehül, illetve elsősorban magyarul írni, a kommu-nikáció egyre nehezebbé vált. (…) A nyelvi akadály manapság már lassan eltűnőben van, de a sztereotípiák, melyeket a nacionalista historiográfiák és egymás nyelvének nem ismerete alakított ki, még mindig nagymértékben meghatározzák a történeti kutatást és a népszerűsítő történeti irodalmat.”3
Antonin Kalous: Matyáš Korvín (1443–1490). Uherský a český král. – [Hunyadi Mátyás(1443–1490).Magyaréscsehkirály.]CeskéBudejovice,BohumírNěmec,Veduta,2009.5�2 o.
Novák Ádám
3 Interjú:146.
32
Közép-európai városok az első világháború után (1918–1929)
AzelsővilágháborútkövetőenazOsztrák-MagyarMonarchiaegykorivá-rosai új, nem egyszer egymással szembenálló országok területén találtákmagukat.Mindez gyökeresen átalakította hagyományos, több évszázadravisszanyúlópolitikai,gazdaságiéskulturáliskapcsolatrendszerüket,anem-zetiségiösszetételükrőlnemisbeszélve,amiszámtalanújkonfliktuskiin-dulópontjávávált.EnnekanagytémakörnekszenteltegytanulmánykötetetazUniversumKiadó,mely„Nagyidőkisterületen.Töréspontokaközép-európaitérségvárosaibanésezekkövetkezményei(1918–1929)”címmel,melybenegysoknemzetiségűszerzőgárdasegítségéveltöbbszempontbólismegvizsgáltaavilágháborútkövetőévtizedbenlezajlottváltozásokat.
BárazOsztrák–MagyarMonarchiaidőszakáraazutókoregyfajtaarany-korkéntemlékezikvissza,akortársakszámáramárnemvoltennyirepozitívezamérleg.Akorszakegyikoldalrólagyorsgazdaságifejlődéstésapol-gárosodásfolyamatánakkiteljesedéséthozta.Másikoldalrólviszontszám-talanolyanpolitikai,gazdaságiésetnikaiellentétfeszültabirodalomkü-lönféleországaiésnépeiközött,amireazadottkeretekközöttnemlehetettmegoldásttalálni.Ráadásulazekkortapasztalhatófejlődésiseltérőhatástgyakoroltabirodalomkülönbözőrészeinfekvőtelepülésekreésrégiókra,nemegyszertovábbnövelveaközöttüklévőkülönbségeket.Abirodalomsorsátvégülazelsővilágháborútlezáróbékerendszerdöntötteel,melynekkövetkeztébenaMonarchiamegszűnt,egykoriterületénpedighétújállamjött létre.
AzOsztrák–MagyarMonarchiamegszűnésetöbbszempontbólisgyö-keresváltozásokathozottatérségszámára.Azegykoribirodalomromjainegymássalvetélkedőúj államokalakultakaddignem létező,mesterségeshatárokkal. A térséget korábban jellemző szabad áru- és tőkeforgalom,munkaerő-áramlásezzelmegszűnt,azaddigmeglévő,gyakrantöbbévszá-zadravisszanyúlógazdaságikapcsolatokpedig többségükbenvisszaestekvagyelsorvadtak.Mindezakorabelipolitikai,gazdaságiéskulturálissúly-
33
pontokáthelyeződését is jelentette,amivárosokesetébenszinténkomolyváltozásokkaljárt.Ezzelazátrendeződésselpárhuzamosanmegindultegypolitikai-kulturálisőrségváltásis,azasszimilációpedigettőlkezdve,azad-dignemzetiségiszempontbólprivilegizálthelyzetben lévőmagyarokatésnémeteketsújtottaleginkább.
Magaakönyvkilencfejezetbőláll.Azelsőbenaszerzőklegtöbbjeazegykorifelső-magyarországiszlovákrégióvalésannakkeletifelévelfoglal-kozikakérdésesidőszakban,mígegymásikírásaszlovénvárosokatveszigórcsőalá.Ezenafejezetenbelülalegfőbbvizsgálatiszempontotanemze-tiségiarányokátalakulásajelenti.IttelsősorbanRoman Holectanulmányátkell kiemelni, aki az egykori felső-magyarországi szlovák régió,majd aSzlovákiaterületéntalálhatóvárosokatvizsgáljaetnikaiszempontból1880ésaz1930közöttifélévszázadban.Aszerzőmikrotörténetisíkraiskiter-jesztiavizsgálatot,ésegykonkrétváros,Kassapéldájánkeresiaválasztarra,hogymiokoztaavilágháborúelőtt,illetveutánszületettnemzetiségistatisztikákközöttihatalmaseltérést.Peter Švorc tanulmányábanpedigpo-litikatörténetiszempontbólmutatjabeazimpériumváltástakelet-szlovákiaiterületeken,ahol1918–1919-benerretöbbalkalommalissorkerült.
Akövetkezőkétfejezetbenszereplőtanulmányokszerzőikonkrétváro-sokatvizsgálnakazegykorimonarchiakeletiésnyugatifeléből.Azírásoktematikailagalapvetőenkétnagycsoportbasorolhatók.Aszerzőktöbbsé-geazegyesvárosokpolitikaiátalakulásátvizsgáljaazátmenetiidőszakban(pl.:Pozsony,Eperjes,Ungvárvagyaszlovénvárosok).Kisebbik részükszociológiaiszempontbólelemziazadott településnemzetiségiésfoglal-kozásiviszonyainakátalakulását(Klagenfurt,Munkács).Komolyabbtema-tikai eltérést ettől a két nagy csoporttól csak amagyarHalász Iván és a csehVladimír Goněctanulmányaimutatnak.AzelsőugyanisaBudapestenmaradtszlovákközösségetvizsgálja,mígamásik,azaddigszámosszállalBécshezkötődőmorvaországiBrnovárosakapcsánakontinuitásésdisz-kontinuitáskérdését.
A másik, különöshangsúllyalszereplővárosazegykorisárosimegye-székhely,Eperjes.Aszóbanforgónégyfejezetbenszereplőtanulmányok-nak csaknem a fele az államfordulatot követően ott lezajlott politikai éstársadalmi változásokkal foglalkozik. Eperjes több tényezőnek köszön-hetőenmagyar többségűvévált a századfordulótkövetően,dekülönbözőmértékbentovábbrais jelenvoltanémet,szlovákésruszinnépesség.Az1918-asállamfordulatotkövetőenezafolyamatmegfordult,ésettőlkezdvea szlovákokkezdtekmegerősödni amagyarok rovására, ami leginkábbaválasztójog,asajtóésazoktatásügyterületénhozottdöntőváltozásokat.Ahelyzetettovábbbonyolította,hogy1919-benismétmagyarcsapatokszáll-tákmegavárost,majdezlettaSzlovákTanácsköztársaságközpontjaisegyrövididőre,amiújabbállamfordulatokatjelentett.
Az utolsó fejezetben szereplő két tanulmányban a zsidóság szerepétvizsgáljákavilágháborúutániGalíciábantársadalom-ésidentitástörténetiszempontból.Aharmadikpedigazantiszemitizmusjelenségévelfoglalko-zikarégióvárosaiban1918folyamán,bárazírássúlypontjaavilágháborútkövetőhónapokraesik.Azévutolsóharmadábanzsidóelleneszavargásokrakerültsor,amifőkéntLembergbenjártkomolyabbáldozatokkal.Hatására
Akötetbenszereplőtanulmányokausztriai,magyarországi,szlovákiai,szlovéniai,cseh-ésmorvaországi,kárpátaljaiésgalíciaivárosokatmutat-nakbeazelsővilágháború lezárásaésanagyvilággazdagságiválságki-töréseközöttiidőszakban.Ennekmegfelelőenaszerzőgárdaisezekbőlazországokból került ki, a kötetben pedig szlovák, cseh, lengyel, német ésangolnyelvűírásokszerepelnek.BárazegykoriOsztrák–MagyarMonar-chia szintevalamennyi tartománya szerepel ezekben, a kiadványonbelülmégisazegykoriCsehszlovákiáhozkerült területektörténetejelenikmegnagyobb terjedelemmel.Ezenutóbbin belül pedig kiemelt hangsúlyt kapkétregionálisközpont,BrnoéslegfőképpenEperjes.Akötetbenszereplőírásoktartalmilagrendkívülsokszínűek,többszempontbólisbemutatjákazuralomváltáspolitikai,társadalmiésgazdaságikövetkezményeit,nemegy-szerszembeállítvaamármegszűntrégiésakialakulóbanlévőújvilágot.
Peter Švorc –HaraldHeppner (szerk.):Veľká doba vmalompriestore. Zlomové zmeny vmestáchstredoeurópskehopriestoruaichdôsledky(1918–1929).(Nagyidőkisterületen.Töréspontok a közép-európai térség városaiban, és ezek következményei, 1918–1929).Prešov-Graz,Universum,2012.406o.
Vesztróczy Zsolt
36
A lengyel–magyar kapcsolatokat érintő elképzelések a vilnói Słowo hasábjain (1922–1939)
Ahagyományos lengyel–magyar barátságról és a két ország közti kap-csolatokrólszámtalantanulmányésnagyobblélegzetvételűmunkalátottmár napvilágotmind lengyel, mind pedigmagyar nyelven.A sajtó- éspolitikatörténetimunkáiról ismertJacek Gzella1ezúttalbemutatniszán-dékozottmunkájaszinténbeilleszthetőezenművekközé,ámamiigazánkülönlegessétesziazaz,hogynemcsaksajtótörténeti,depolitikatörténetiszempontbólisérdekes,sőtmárcsaktémájamiattiskifejezettenegyedül-állónaktekinthető.ALengyelTudományosAkadémia(PolskaAkademiaNauk)krakkóiszekciójánakSajtótörténetiBizottságagondozásában,Jerzy Jarowiecki szerkesztésében „Rocznik historii prasy Polskiej” (Lengyelsajtótörténeti évkönyv) címmel évente megjelenő tanulmánykötetbenpublikáltmunkaugyanisigazikülönlegességetdolgozfel,az1922.feb-ruár 20-án Lengyelországhoz csatlakozott Közép-Litvánia fővárosában,Vilnóban(lengyelül:Wilno,ma:Vilnius)megjelenőkonzervatívlengyelSłowocíműlaplengyel–magyaregyüttműködésikoncepciókkalkapcso-latoscikkeit.
1 JacekGzella:lengyeltörténész(1954,Toruń–),kutatásitémájaaXIX.ésXX.századilen-gyeltörténelem,ezenbelülapolitika-éssajtótörténet.1977-benfejeztebeegyetemitanulmá-nyaitatoruńiKopernikuszEgyetemen(UniwersytetMikołajaKopernikawToruniu,UMK),majd1988-banszerzettdoktorifokozatotaGdańskiEgyetemen(UniwersytetGdański,UG)„A kis-lengyelországi hatalmi elit I. (Nagy) Lajos király (LudwikWęgierski) uralkodásaidején 1370–1382” címűmunkájával. Később „Lengyelország megszállói és szomszédaiWładysławStudnicki társadalmi-politikaigondolkodásában(1939-ig)”címmelhabilitált,sjelenlegprofesszoricímmelaToruńiKopernikuszEgyetemTörténelmiIntézeténekvezetője,valamintazugyanittműködőInformáció-ésKönyvtártudományiIntézetmunkatársa.Har-mincegyönállótanulmányéshárommonográfiaköthetőanevéhez,melyeketszinténafentemlített,illetveegyébXIX–XX.századisajtó-éspolitikatörténetitémákbanírt.
37
(különbözőaspektusbóléskülönbözőcéllal)alengyel–magyaregyüttmű-ködéslehetségesformáittaglalták.Alengyeleknekekkoribanmindenokukmegvolt arra, hogy szövetségeseket keressenek, ugyanisNémetország ésaSzovjetunióköztcsakerősállamként,minél többközvetlenéshűségesszövetséges megnyerésével maradhattak önállóak – legalábbis a háborúelőttegy-másfélévtizeddelmégígytűnhetett.Alengyel–magyaregyüttmű-ködés,sőtközöshatártémájaezérttehátfolyamatosanjelenvoltaSłowopublicistáinakcikkeiben,ugyanakkorkorántsemegységesmódon.Ezekbealengyelkülpolitikátmeghatározóeseményekésnézetektükrébenmegfo-gant,majd továbbformálódóelméletekbenyerhetünktehátbetekintéstJa-cekGzellamunkájánkeresztül.
Habáratanulmánynincsfőbbfejezetekretagolva(amiegyébkénttalánegyetlen,denemtúljelentőshiányosságakéntemlíthető),mégisfelosztha-tóháromfőbbtartalmiegységre:afolyóiratmegalakulásátésszerkesztőit,munkatársait bemutató bevezetőre; a lengyel-magyar együttműködésselkapcsolatos korai elképzeléseket bemutató részre; valamint a 30-as éveksoránegyrenövekvőnémetésszovjetfenyegetésáltaléletrehívott,cselek-véstsürgetőkoncepciókrészletezésére.Megkellazonban jegyezni,hogya szerző nem csupán a cikkek tartalmát sorolja fel, hanem íróikmotivá-ciójával,akorabelipolitikaihelyzettelésazezzelkapcsolatosvitákkalismegismerkedhetünk.
AbevezetőegységbenelőszörisVilnoLengyelországhozcsatolásáról,majdavilnói„Słowo”megalakulásárólolvashatunk.MiutánKözép-Litvá-niaLengyelországrészévévált,egymásutánjelentekmegterületénalen-gyelpártokszervezetei,sígyalakultmega„Słowot”létrehozókonzerva-tívpárt,azSPN(StronnictwoPrawicyNarodowej)helyiszervezeteis.2 Az 1922.szeptember1-jétőlmegjelenőlapróltöbbekköztmegtudhatjuk,hogyMarianZdiechowskiegyetemitanárjavaslatárahoztáklétre,aközelgőpar-lamentiválasztásokelőtt,apártprogramjánaknépszerűsítésére.Ezutánalaphozköthetőszemélyeketismerhetjükmeg,többekköztaszerkesztőbi-zottságtagjait.EztapozíciótazemlítettZdiechowskinésBroel-Platerenkí-vülTomaszDembowski,id.StanisławWańkowiczésFeliksWielogłowskitöltöttékbe.UgyanittalapműködésébennagyszerepetjátszóAleksanderMeysztowicz,EustachSapieha,AlbrechtRadziwiłłésJanTyszkiewiczne-vével ismegismerkedhetünk.Apolitikai írásokraa legnagyobbbefolyás-sal a „Cat” álnéven író főszerkesztő, StanisławMackiewicz volt, s ezértnevénekkülönösennagyfontosságottulajdonítGzella.Szinténkiemeliés 2 ApártleginkábbKrakkóbantettszertjelentősebbnépszerűségre,aVilnóterületénMarian
Megjegyzendő, hogy a szerző már az első, lengyel-magyar együtt-működési koncepciókat tárgyaló fejezet elején kijelenti, hogy ezek azelképzeléseksemmiféleképpennemsorolhatóakafolyóiratlegfontosabbkérdései közé, sőt igazából túlnyomó többségükben nem is önmaguk-ban jelentekmeg, hanem szélesebb kontextusban, nagyobb nemzetközikap-csolatrendszerek részeként nyertek emítést (például Lengyelországfrancia, német, szovjet kapcsolataimellett).A téma tehát semmiképpennem tekinthető elsőrangú fontosságúnak,mégis elég fontos volt ahhoz,hogyújraésújrafelbukkanjonkülönböző,nemzetközikapcsolatokatésLengyelországszövetségesiviszonyaitésjövőjéttaglalócikkekben.EzenírásokközülazelsőZdiechowskinevéhezfűződik,akimár1922szeptem-berébenarrólírt,hogyalengyelkülpolitikaCsehszlovákiaésakisantantirá-nyábankifejtettjóindulatanagybanveszélyeztetiLengyelországot,ugyanisazígyeltávolodikMagyarországtól:„Lengyelország végül elhagyja Magy-arországot, az egyetlen olyan államot Európában, amelynek volt bátorsága keresztény és monarchikus alapokon maradnia”.Megtudhatjuktehát,hogyMagyarországalapkonzervatívszerzőiszámáraezekbenazévekbenmégelsősorbancsakszellemiségeéspotenciális,történelmisegítőtárs-mivoltamiattvolt fontos,mintszövetséges (aszerző ittnemfeledkezikmegaz1920-as„bolsevikháborúban”lengyelekneknyújtottmagyarsegítségrőlsem). Gzella hangsúlyozza, hogy Zdiechowski esetében is (ahogymásszerzők írásaiban is)végkövetkeztetéskéntmárekkoraz szerepel,hogyaTrianonbanaláírtbékeszerződéstfelülkellvizsgálniéslétrekellhozniegyközöslengyel–magyarhatárszakaszt.MégebbenatartalmiegységbenmegismerkedhetünkStudnickihasonlóelméletévelis,akiszinténhasonlólépéseketsürgetettegylehetségesújabbszovjet–lengyelháborútóltartva,ámaszövetségirendszerbenOlaszországot,BulgáriátésTörökországotisszívesenláttavolna.HasonlószövetségirendszertálmodottmegStanisławMackiewiczis,aki1923-banegyleendőlengyel–olasz–bolgár–magyar–spanyol szövetségről írt. Ez utóbbi két elméletben tehátMagyarországinkábbcsakegylettvolnaasokszövetségesközt,ellentétbenZdiechow-skibilaterálislengyel–magyaregyüttműködésielképzelésével–hangsú-lyozzaGzella.Ezenelméletekfontosságátaszerzőazzalisalátámasztja,hogybemutatja a szovjet fenyegetéstől való félelem szülte elméleteket.EzekközülalegérdekesebbStudnicki(nemnagynépszerűségnekörven-dő) ötlete,mely szerintLengyelországnaknemcsak az általa korábban
39
javasoltállamokkal,demégNémetországgalisszorosszövetségetkelle-nekötnie.Akelet-közép-európaierőegyensúlyésaszovjetekkelszembe-ni „ellensúly”megteremtésének céljábólmégolyan javaslat is született(FranciszekBossowskitollából),melyszerintérdemeslennevisszaállíta-niazOsztrák–MagyarMonarchiát.3Emellettolvashatunkazeztellenzőkelméleteirőlis,melyeknéhányesetbenigenfurcsamegállapításokhozve-zettek:StudnickiésnéhánymásíróispéldáulkifejezettenkiálltAusztriaésNémetországegyesítésemellett,melynekellensúlyakénttöbbekköztaCsehszlovákiafelosztásanyománegymásmellékerülőMagyarországésLengyelország szolgálhatott volna. Innentől kezdve a lengyel–magyaregyüttműködés kérdéséről inkább csak a lengyel–magyar közös határmegteremtésekapcsánesikszó,sennekérdekébenegyesszerzőkLen-gyelországotmégaRomániaésMagyarországköztidöntőbírószerepé-benisfeltüntették.Aztugyanismindenlengyelcikkíróvilágosanlátta(bármennyireisvalószínűtlennektűnt),hogyMagyarországhatárainakmegváltoztatását (Kárpátalja visszacsatolását) csakis a környező or-szágokkal való megegyezéssel lehet véghez vinni.A 20-as évek len-gyel–magyaregyüttműködésielképzeléseittárgyalótartalmiegységbentehátmegtudhatjuk,hogymennyireisfontosvoltalengyelekszámáraegyerősszövetségirendszerkiépítése,seztlegjobbantalánZdiechowski1925-ben papírra vetett gondolata jellemezheti, mely szerint a len-gyel–magyarközöshatárügyeLengyelországszámára„élet vagy halál kérdése”.ErrőlGzellatanulmányátolvasvaújraésújrameggyőződhe-tünk, hiszen egyes általa közölt koncepciókmég a lengyel–román éslengyel–csehkapcsolatokatisfeláldozhatónaktartottákMagyarországmegnyeréseérdekében.
Mígazelsőrészbentárgyaltidőszakírásaimindelsősorbanatörté-nelmi kapcsolatokra alapoztak a lengyel–magyar kérdéssel kapcsolat-ban,addiga30-asévekben,amikoranémetésszovjetfenyegetésegyrenyilvánvalóbbávált,aszerzőkegyreinkábbazakkorilengyelérdekekmentén,politikai,gazdaságiéskatonaiszemszögbőlkezdtékvizsgálniatémát.Atanulmánybanittolvashatóelképzelésekjelentősrészetehátmárnemcsupánrégisegítőtársként,történelmiszövetségeskénttekintamagyarokra,hanemelsősorbanMagyarországkatonaierejét,kapcsolat-rendszerétésalehetségesjövőbeliszerződéspolitikaihatásaitfigyelem-bevéveigyekszikLengyelországszámáraelőnyösszövetségirendszerttervezni.Alengyel–magyarszövetségiblokkkiépítésétőlmárnemcsak 3 Hasonlóanegykoronaalá,mégpedigHabsburgOttóuralmaalárendeltevolnaAusztriátés
egyszerűvédelmet,deKelet-Közép-Európastabilizációját,sőtanémet–lengyel viszony normalizálódását is várták. Ennek egyre gyakrabbanhangoztatott és követelt kiindulópontja a lengyel–magyar közös határmegteremtése lettvolna,melyetvagyCsehszlovákia részlegeskárpót-lásával,vagymegcsonkításával,vagypedigteljesfelosztásávalképzel-tekel.EzekellenazelképzelésekellenegyedülEustachSapiehatilta-kozotthangosan,1933tavaszánmegjelentcikkébenakövetkezőtírva:„Lengyelországnak nem szabadna úgy részt vennie egy európai csopor-tosulás megalakításában, hogy azt más európai államokkal agresszívan szembefordulva hozzák létre”.EzavéleményaSłowotörténetébenegyedimaradt,ugyanisezutántöbbénemjelentekmeghasonlótöltetűcikkekaz újságban. Ezzel szemben annál több olyan írás látott napvilágot,melyCsehszlovákia részleges felosztását követelte (valamintAusztriaés Németország egyesítését, mivel ez egy új nemzetközi paktummalkiegészítve az elképzelések szerint Németország önkorlátozását is je-lentettevolna).Aszerzőazonbanarraisfelhívjaafigyelmet,hogyalen-gyel–magyarközöshatárügyébenCsehszlovákia„megrövidítését”sür-getőknemnélkülöztékazóvatosságotsem:StanisławMackiewicz„Cat”ugyanishangsúlyozta,hogyamagyarokkalszembenLengyelországnaknem szabadna „túl messzemenő” kötelezettségeket vállalnia, ugyanisMagyarországmégiseléggyengeállam.ASłowohasábjainpublikálóknézeteitbefolyásolónemzetközieseményekreiskitérGzella,ígymeg-tudjukpéldául,hogyaz1935-benaláírtcsehszlovák–szovjetkölcsönössegítségnyújtásiszerződésiscsakolajvoltatűzre,amiaCsehszlovákiafelosztását sürgetőcikkeket illeti.A1938.március12-énbekövetkezőAnschlussishasonlóképpenhatottalengyelkonzervatívlappublicistá-ira,sőtezutánegyrenagyobbszerepetkapottanémetektőlvalófélelemis. Studnicki például azt ajánlotta, hogy egy esetlegesCsehszlovákiá-ba való német betörésre a lengyel és amagyar hadseregösszehangoltmozgósítássaléskatonailépésekkelválaszoljon(amitegyébkéntacsehterületekmegszerzése szempontjából üdvözlendőnek is tartott volna).Nemmindenkiértettazonbanegyetezekkelanézetekkel,Maczkiewiczpéldáulegyenesenaztírta,hogyegyilyenlépés„katasztrófa lenne Len-gyelország számára”.Ugyanakkorőisegyfajtalengyel–magyarkatonaiegyüttműködéshívevolt: 1938 szeptemberébenugyanis egyolyan ja-vaslatotvázoltfel,melybenalengyelésamagyarhaderőközösvezetésalatt állt volna,EdwardRydz-Śmigłymarsall felügyelete alatt.Gzellaszámtalan egyéb elméletet is bemutat még, melyeknek közös pontja,hogyegytervezettlengyel-magyarszövetségenalapulnak,elsősorbana
JacekGzellatanulmányakülönösenérdekeslehetmindalengyelsajtó-történet,mindalengyel–magyarkapcsolatok,mindpedigakétvilágháborúköztiszövetségirendszerekéselképzelésekkutatóiszámára.AvilnóiSłowougyanismármagábanissajtótörténetiérdekességkénttarthatószámon,azittmegjelenőlengyel–magyaregyüttműködésrőlszólóelképzelésekpediglegalábbennyirekülönlegesnekmondhatóak.Aszerzőkiválóan,részletesenmutatjabeazt,hogyapolitikaieseményekmikéntalakítottákacikkekszer-zőinek elképzeléseit, s hogyMagyarországvalójábanmennyire is fontosszerepet töltöttbeakorabeli lengyelkonzervatívgondolkodókszemében–akárhagyományossegítőtársként,akárreálpolitikaitényezőként.
Jacek Gzella:Koncepcjestosunkówpolsko–węgierskichnałamachwileńskiegoSłowa(1922–1939). [A lengyel–magyar kapcsolatokat érintő elképzelések a vilnói Słowo hasábjain(1922–1939)]In:RocznikhistoriiprasyPolskiej.XV.szám,2012,1.k.,87–108.PolskaAkademiaNauk–WarszawskaDrukarniaNaukowa,Warszawa,2012.
Asszírok és urartuiak. Újabb fejezetek az Urartu-kutatás történetéből
AKr. e. IX–VII. századikelet-anatóliai államalakulat,Urartu történe-téről az utóbbi évtizedekben születtekmár jelentős összefoglalások,mo-nográfiák.P. Zimansky 1998-banmegjelent terjedelmesbibliográfiája, az„AncientArarat”� kikerülhetetlenkézikönyvvévált abból a szempontból,hogytematikusbontásbantartalmazzamindazoknakapublikációknakalis-táját,amelyekF. E. Schulz1840-benmegjelentszövegkiadása2(azurartoló-gia„születésnapja”)ótabárholavilágonmegjelentek.Annakköszönhetőenráadásul,hogyazurartuiepigráfiaianyagszinte teljesegésze„elfér”egygyűjteményes kötetben, azUrartu-kutatás szinteminden nemzedéke szá-mára elkészült egyösszefoglaló szövegkiadás, legutóbbN. V. Arutjunjan műve3,vagyéppenM. Salvininagyszabású,többkötetesvállalkozása4. Az Urartutörténetétösszefoglalómonográfiáktekintetébenpedigeléglegyenmostcsakakétlegmeghatározóbbatmegemlíteni,nemvéletlenülazUrartu-kutatáskétjellemzőkorszakából:B. B. Piotrovszkij„Vanskoecarstvo”címűműve5többekközöttangolfordításbanismegjelent6,M. Salviniopusapedigaz 1990-es években foglalta összemindazt, amit a kutatás éppen akkoriállásaszerintUrarturóltudtunk.7
1840.257–323. 3 N.V.Arutjunjan:Korpusurartskichklinoobraznychnadpisej.Erevan,2001. 4 M. Salvini: Corpus dei testi urartei.Vol. I–IV. Roma, 2008–2012. (DocumentaAsiana
AkiUrartu-historiográfiávalfoglalkozik,nemvéletlenülállíthatjaegy-másmelléPiotrovszkij és Salviniműveit.Mindkétszerzőamagaidejében(sőt,M.Salvinitermészetesenajelenkorbanis)azUrartu-kutatásmeghatá-rozószemélyisége,akikmonográfiájukmellettkorábbanjelentősrészpubli-kációkkaléskonkrétrégészetiterepkutatásokkalalapoztákmeghírnevüket.PiotrovszkijazörményországiKarmir-blurfeltárásávalszerzettérdemeketaz1950-esévekben8,SalvinipedigtöbbekközöttaVan-tómellettiayanisierődepigráfiaianyagánakfeldolgozásávalvégzettmegkerülhetetlenmun-kát9.Akétmonográfiátazonbanmintegyharmincévválasztjaelegymástól,ígyönmagukban is részeivéváltak, illetveválnakakutatástörténetnek; akétműközöttjelentőseltérésekvannakbizonyosjelenségekmegítélésében,bizonyoskövetkeztetéseklevonásában.
AkétművönkeresztüljólnyomonlehetkövetniazUrartu-paradigma fo-kozatosváltozásait.Mégizgalmasabbazonbanakutatásszempontjából,hogyezaváltozásnyilvánvalóannemállmeg:egészegyszerűenmáshogyantekin-tünkUrartutörténetének,bizonyoskorfordulóinakjelenségére(azállamala-pítás,azasszír–urartuiviszony,II.Šarru-kínhadjárataKr.e.714-ben,Urartupusztulásastb.)ahatvanasvagyakilencvenesévekben,vagyakárnapjaink-ban.Ezajelenségugyanakkorfelkeltiazigénytaziránt,hogyarészkérdé-sekkelfoglalkozópublikációkontúlrendremegjelenjenekolyanösszefogla-lások,amelyekmégolyvázlatosanis,debemutatjákakutatáséppenaktuálisfókuszpontjait,„trendjeit”ésakülönbözőkövetkeztetéseket.EztaszerepettöltibelegújabbanazOxford Handbook of Ancient Anatoliacíműmonumen-tális(összességébentöbbmint1100oldalas!)kézikönyvénekkét,Urartuvalfoglalkozófejezete:Karen Radner és Paul Zimanskymunkája.
Akövetkezőkbenakétösszefoglalásalapjánazokraajelenségekresze-retnénk kitérni, amelyeketmármáshogy látunk,mint akár a kilencvenesvagymég inkábbahatvanasévekben;egyszóvalarra,hol tart jelenállásszerintezazUrartu-paradigma.
1.AzUrartu-kutatásegyikenigmatikuspontjaazállamalapításidőszaka,azI.Sarduri,mintazelsősajátfeliratai�0alapjánismerturalkodóelőttiidő-szak.Ennekakérdésnekataglalásaszétfeszítenéajelenismertetőkereteit;mindenesetreazasszírforrásokbanatérségbenfelbukkanóArramuországa(ésfővárosa,aIII.Šulmánu-ašareduidejénasszírtámadásáldozatáváesőArzaškun)valószínűlegnemaVan-tókörnyékénterültel,hanemazUrmia- 8 B.B. Piotrovskij:Karmir-blur I–III. Erevan, 1950–1955 (ArcheologičeskieRaskopki v
2.Korábbanaszakirodalombanvoltegyolyannézet,miszerintII.Sardu-ri(Kr.e.kb.760–734)asszíroktólelszenvedettvereségeutánazújurartuikirály,I.RusaáthelyeztevolnaafővárostVankalébólaközeliToprakkaléba.Máraazonbankiderült,hogyeztévesmegállapítás:Vankale(Tušpa)mindigisazurartuiállamközpontjavolt(734.);tény,hogyToprakkalébenfelépültegymonumentálispalota,demamár tudjuk,hogyeztnem I., hanem II.Rusaépítettenagyjábólharminc–negyvenévvelI.Rusakoraután.
HasonlóterminológiaiproblémáramutatráírásakezdeténP.Zimanskyis (548.sk.o.): tudjuk, hogymi az, hogy„urartui”,mintnyelv, devalójá-ban fogalmunk sincs arról, hogymit jelent az, hogy „urartui”,mintnép. Amittudunk:–vanegyUrartunaknevezettpolitikaiegység,amelyaKr.e.VIII–VII.századbanakelet-anatóliaitérségdominánshatalma;–amelymi-litánsbirodalmikormányzattalrendelkezik;–bizonyosrégészetinyomokathagyottmagaután(erődök,sírkamrákstb.);–ésazuralkodódinasztiamagautánhagyottegymeglehetősenterjedelmesepigráfiaianyagot,amialapjánennekabirodalomnaka„hivatalos”nyelvéturartuinaknevezhetjük.
Amitnemtudunk:–ennekanyelvnekakorabeliésottaninevét.–En-nekanyelvnekanatívbeszélőibiztosannemhívtákmagukaturartuiaknak;láthattuk,hogyazasszírokesetébenazUrartuelnevezésegyadottföldrajzirégióttakar,mégpedigakelet-anatóliaifelföldpolitikailagtagoltterületét,későbbpedigAsszíria északi riválisát. Jellemző, hogy az „Urartu”néva-
Az urartui epigráfiai anyagban megjelenő ország-önelnevezés, a „Biaini-li” szintén nem rendelkezik etnikai töltettel: jelentése egyszerűen „Bia ország(lakó)i”.Később,azAsszíria,illetveUrartupusztulásautániújbabiloniszövegek-benfelbukkanó„Uraštu”névimmárszinténcsakföldrajzirégiótjelent,illetveabehistunifeliratóperzsaéselámiváltozatábanmegjelenikaz„Armina/Arminiya”helynév,amibőlmajdÖrményországklasszikusneve(Armenia)eredeztethető.
2.Urartuegyrövidideigélőpolitikaiéskulturálisentitás,amikatonaierőáltal jött létreegydominánspolitikaielit irányításával, tagoltnyelvi,etnikaiéskulturálisközegben.
Azigazság–Zimanskyszerint–nyilvánvalaholakétálláspontközöttvan.Azurartuinyelvnekahurrihozvalószoroskapcsolatamindenképpenfeltételez valamilyenetnikai-nyelvihátteret.IttZimanskyegykisnyelvé-szeti,nyelvtörténetiexcursusszalszakítjameggondolatmenetét,ésrámutatarra,amiretalánmégnemfigyelteléggéazurartológia,legalábbisazurartuiállam(ésnép?)geneziseszempontjából:azurartuinyelvakülönbözőhurridialektusokközülleginkábbazóhurrivalmutatrokonságot,legalábbisamiaszókincsetésaszintaxist illeti.Nota bene:ennekazelterjedési területeaz a Felső-Hábur-régió (nagyjából a mai török–szíriai–iraki határvidék),amely–teszihozzámostmárarecenzens–gyanúsanközelvanahhozazUrmia-tótóldélnyugatraesőterülethez,amelyesetlegazurartuiuralkodóidinasztiaszármazásiterülete(ld.fent,1.pont).��
Manapságmáráltalánosanelfogadottegyébként,hogyahurri–urartuinyelva kaukázusi nyelvcsaládba tartozik.Arról azonban, hogy azon belülmelyikágba,már(vagymégmindig)nincsegyetértés.D’jakonovésStarostinszerint
–Urartuterületénekkésőbbi„gazdáinak”,azörményeknekanyelvébencsakminimálisa(hurri-)urartuijövevényszó,aziscsakközvetettmódon.4. Rátérve a következő pontra, azt a rendelkezésre álló források
alapjánmáreddigistudtuk,hogyazasszír–urartuiviszonyaKr.e.IX.századközepétőlkezdveellenséges.Abbanazonbanmárjelentősválto-zástörténtazUrartu-kutatássorán,hogyhogyanisképzeljükelenneka konfliktusnak a dimenzióit.Korábban az asszír–urartui konfliktustmint két nagyhatalom áthidalhatatlan és kölcsönösenminden erőfor-rást felemésztő párharcának képzelték el, amelyben szükségszerűenvégülcsakazegyikmaradhattalpon.EzalapjánképzelteelThureau-Dangin–ésazőnyomdokainmégsokan–II.Šarru-kínUrartu-ellenihadjáratát Kr. e. 714-ben.�5 Mára azonban már világossá vált, hogya konfliktus tétje a Felső-Euphrátesz vidéke, az észak-szíriai térségés azazonkeresztülfutókereskedelmiútvonalak, akét államközöttiütközőállamok és azUrmia-tótól délre–délnyugatra eső területek el-
III.Tukulti-apil-ešarra(Kr.e.745–727)korábanazonbanfordulahely-zet.Az asszír királygyőzelmet arat,majd eljut egészenTušpáig (első ésegyetlen alkalom),majd az ellensúly nélkülmaradtAsszíria provinciábaszerveziArpad,HamatésUnkuészak-szíriaikirályságokat(739.sk.).Lé-nyegébenezaterjeszkedésifolyamatfolytatódiktovábbkésőbbII.Šarru-kínkorábanis(Kr.e.721–705),amikorasszírprovinciávászervezikQue(Kilikia), Karkemišmajd (709-ben)Kummuhu területét. (Ez utóbbi leszAsszíriaegyetlenUrartuvalszembeniközvetlenhatártartománya.)
Ezutánakétállamközöttiközvetlenkatonaikonfliktusokmegszűnnek.Az asszír–urartui viszony Aššur-ah-idinna (680–669) és Aššur-ban-apli(668–627) korabeli gyökeres megváltozását, a látványos hadi cselekmé-nyekmegszűntétkorábbanazzalmagyarázták,hogyII.Šarru-kín714.évinyolcadikhadjárataolyandöntőcsapástmértUrartura,amelyetazmárnemtudottkiheverni.�7Mamártudjuk,hogyerrőlszósincs.Amaiszakiroda-lom a fordulatot inkább a Sín-ahhe-eriba (705–680) elleni merénylettel,valamintamerénylőkUrartubavalómenekülésévelhozzaösszefüggésbe16 Thureau-DanginazelőbbipontbanemlítettművébenpéldáulŠarru-kínhadjáratátmégúgy
rekonstruálja,hogyazmegkerültemindazUrmia-,mindaVan-tavat.Akésőbbi,különösenaz elmúlt néhány évtizedben publikált rekonstrukciók azonbanmár egyre „rövidültek”;ezek szerint a hadjárat csupán csak azUrmia-tó vidékét érintette. Ld. pl. P. Zimansky:UrartianGeographyandSargon’sEighthCampaign.In:JournalofNear-EasternStudies49,1990.1–21.(részletesbibliográfiával)
(741.).Aššur-ah-idinnasemmiképpensemérezhettebiztonságbanatrónjátmindaddig,mígamerénylők(sajáttestvérei)életbenésUrartubanvannak;feltűnőmindenesetre,hogyAššur-ah-idinna(ésmajdAššur-ban-apli)men-nyire nemakarja keresztezni az urartui érdekeket, például akkor, amikorŠubriaannektálásakorurartuimenekülteketszolgáltatki.
Az asszír–urartui viszony egy újabb fordulataRadner szerint aKr. e.652.esztendő,illetveaz,amikorebbenazévbenAššur-ban-aplidemonst-ratívankivégziazellenségesElámköveteitazurartuikövetekjelenlétében;szerzőnk szerint ez egy újra hűvösre forduló asszír–urartui viszony jele,ésvalószínűlegSín-ahhe-eribamerénylőinekhalálávalfügghetössze(741.sk.).AzonbansokkaltöbbetUrarturólmárnemhallunkasszírforrásokban:egybizonyosSardurimég felbukkan, sokatmondóanmintvazallus.Ezekutánazonbanaforrásokelhallgatnak;nyilvánazért,mertmegszűnikelőbbUrartu,majd614utánAsszíriais.
Végignézve ezt a gyors és vázlatos kronológiai áttekintést, a korábbimonográfiákkal és összefoglalásokkal összehasonlítva rögtön feltűnik,hogy az eseménytörténet és az asszír–urartui konfliktus tekintetében holváltoztak meg az Urartu-kutatás fókuszpontjai. Jellemző, hogy Radnerismertetőjében szinte észrevétlenül eltűnt, okozatait és következményeittekintvesúlytalannáváltII.Šarru-kínmársokszoremlítettnyolcadikhad-járataUrartuellen,Kr.e.714-ben.KorábbaneztazeseménysorttartottákUrartu és az asszír–urartui viszony fordulópontjának; ahogy fentebbmárvoltrólaszó,olymódon,hogykétolyantérségbeli„szuperhatalomról”vanszó,amelyközöttvalamiféleantagonisztikusellentétfeszül,ésegymásköl-csönöselpusztításáratörekednek.Máramárkiderült,hogyerrőlegyáltalánnincs szó:pusztáncsakabefolyásiövezetek,akontaktzónákellenőrzéselehetettakonfrontációtétje.Márcsakazértisígylehetett,mertakétállam,UrartuésAsszíriateljesenmásföldrajzi,ökológiaikörnyezetbenrendezke-dettbeéstudtakiterjeszteniabefolyását:AsszíriaaTauroszhegyláncaitóldélre,UrartupedigaKelet-Anatóliahegyvidékes területeire.Akétállam
Részbenazelőzőtematikusfordulathoziskapcsolódik,hogyazutóbbiidőbenmegváltozottaŠarru-kín-félehadjáratutániasszír–urartuiviszonyképeis.Aradikálisélethalálharc,ésazeztlezáróasszírgyőzelemparadig-májaalapjánkorábbanúgygondolták,hogyKr.e.714utánUrartuvalójá-banasszírvazallusállam lett (ésennek tudhatóbeakonfliktusospolitikamegszűnése).Nincsmost lehetőség ittarra,hogyrészletesenbemutassukazasszírkülpolitikaalávetésifokozatait,deaforrásokalapjánlátható,hogyezeknek semmifélenyoma sincsen a II. Šarru-kínhadjáratautáni asszír–urartuiviszonyban,sőt,K.Radnerérveléseminthamáravisszájáraisfor-dítanáahelyzetet,legalábbisAššur-ah-idinnakorában.Radnerugyanisaztsejteti,hogyebbenazidőbenazértnincsasszír–urartuikonfrontáció,mertUrartukomoly„zsarolásipotenciállal”rendelkezikSín-ahhe-eribafeltehe-tőlegotttartózkodómerénylőiszemélyében.(741.sk.)
5.Azasszír–urartuiviszonyszámunkrasokszorcsakmintkatonaikonflik-tusjelenikmeg;ugyanakkorakutatássúlypontjaazutóbbiidőbenáttevődöttakulturálisésgazdaságikapcsolatokra,illetveazoklehetőségéreis(742–743.o.). Annak ellenére, hogy a IX–VIII. századi „diplomáciai hidegháború”(Radner:„diplomaticiceage”,742.),úgy tűnik,nemkedvezhetakulturális,illetvegazdaságijellegűkapcsolatoknak.Számosolyan„lehetőséget”tártfelakutatás,aholazilyentípusúkapcsolatfelvételekmegtörténhettek:
II.Avalószínűlegnagyszámúhadifogolyegybenkülönbözőkatonaiéskulturális „transzferek” lefolytatói; Radner szerint például III. Šulmánu-ašaredu asszír lovasságánakkifejlődésében sokat segíthetett azUrartuvalvaló konfrontáció, illetve voltmár szó azAyanis építésében feltehetőlegrésztvevőasszírmunkásokról.
•AmártöbbszörisemlítettMusasir,illetveurartuinevénArdiniÉszak-nyugat-Irakban, Sidikan környékén helyezkedett el; leginkább arrólhíres,hogyittvoltazurartuikultuszgyakorlatfőistenének,Haldinakaközpontiszentélye.(745.sk.)Összefoglalva,K.Radner ésP.Zimansky tanulmányaival nagyonko-
21 ATušpa környéki, ill. urartui gát- és csatornaépítésekről ld. pl.G.Garbrecht:TheWa-terSupplySystematTuspa(Urartu).In:WorldArchaeology11,1980/3.306–312;Belli:Dams,ReservoirsandIrrigationChannelsoftheVanPlaininthePeriodoftheUrartianKingdom.In:AnatolianStudies49,1999.11–26.
5�
Az aphrodisziaszi Szebaszteion
Monumentálismonográfiaegymonumentálisemlékműről.AphrodisziaszTörökországdélnyugatirészéntalálhatóantikváros,mabeépítetlen,nagy-résztmár feltárt romterület.Azásatásokat aNewYorkUniversityvégzi,az eredmények publikálása azAphrodisziasz c. sorozatban történikmeg,melynekezamonográfiaa6.kötete.
A szakrális célú Szebaszteion (latinul Augusteum) feltárása 1979-84közötttörténtmeg,ésezazelsőteljespublikálása.�Összesen80márvány-domborműkerültnapvilágraéletnagyságúalakokkaldíszítve.AhatalmasépületegyüttesAphrodité Prométornak (latinulVenus Genetrix), a rómaicsászároknak(görögül theoiSzebasztoi)ésanépnek(démosz)voltszen-telve.Adomborművekengörögésrómaitémákváltakoztak:rómaicsászá-rok,görögistenekéshéroszok,különbözőallegóriákésperszonifikációk.Azábrázolásokavárosviszonyátfejezikkiarómaicsászárihatalomhoz,valamintahelyiéshellenisztikushagyományokhoz.Azépítkezéskonkrétindítékátnemismerjük,általábanviszontnyilvánvalóanacsászárkultusztszolgálta.
AzépületegyütteslétrehozásaKr.u.20–60közöttzajlottle,ésAphro-disziaszkétvezetőcsaládja finanszírozta.Azegyikcsalád (EuszebészésMenandrosz)adíszkaput(propülon)ésazészakiporticustépítette,amásik(Attalosz ésDiogenész) a templomot és adéli porticust.Mindez a fenn-maradtfeliratokbólállapíthatómeg.Akétporticusegy14mszélesés82m hosszú felvonulási utat fogott közre,mely a díszkaputól a templomigvezetett.EkétutóbbitTiberiusalattépítették,mígaporticusoképítéseNerokoráighúzódottel,ésteljesenakkorsemfejeztékbe.AzépületegyüttesaIV.századközepéigálltfenn,amikorisegyföldrengésazészakiporticustromba döntötte.A déli porticust tovább használták kereskedelmi célokra(boltok,műhelyekköltöztekbele),mígaVII.századbanegyújabbföldren-géstőlazisösszedőltéselhagyatottávált. 1 Magyarul olvasható a témához: Gesztelyi Tamás: Uralkodói erények az aphrodisziaszi
Adíszkapukétszintesvolt,aháromátjáróját12iónoszlopövezte.Azemeletiszinten12korinthoszioszloptartottaazoromzatotésakoszorúpár-kányt.Azoszlopokközélegalább16szoborvoltállítva,melyeknekrészbenatöredékei,részbenafeliratosbázisaifennmaradtak(Aphrodité,Aineasz,császárokéscsaládtagjaik).Aporticusok80méterhosszúak,7métermé-lyekés12métermagasakvoltak.Háromszintjükközülaföldszintnyitottvolt,mígazemeletiekzártak,aholaféloszlopokkaldíszítettpillérekközédomborművekethelyeztek.Afelvonulásiútvégébenálltatemplom,melymagas pódiumra emelt korinthoszi oszlopaival teljesen rómaimintát kö-vetett. Ennekmagyarázatul szolgálhat, hogy a városi arisztokrácia tagjaigyakranmegfordulhattakRómábanakárlátogatóként,akárkövetként,melysoránmegismerkedhettekavárosreprezentatívépítményeivel.
Adéliporticus2.emeletén52domborműazisteneketésacsászárokatábrázolta,mintegyegy sorbaállítvaazutóbbiakat az előbbiekkel.Amáristennéavatottésamégélőuralkodóknincsenekmegkülönböztetveegy-mástól.Istenimeztelenségbenjelennekmegpatetikusanésahellenisztikuspanegürikoszok modorában. Claudius és Nero újAchilleuszként vannakábrázolva,amintegy-egylegyőzöttprovinciaperszonifikációjáttartjákkar-jaikban.EgymásiktáblánNeroésBritannicusDioszkuroszokkéntjelennekmeg.Agyőzelemistennője,Nikétöbbízbenisláthatóholtropaionnal,holkoszorúvalkezében,melyetagyőztescsászárfelényújt.Többdombormű-vönaszándékoslefaragásnyomailáthatók,különösenazáldozati jelene-teknélésagenitáliáknál.Ezakereszténységszámlájáraírhatócensúrakö-vetkezménye.
Egészébenazemlékműarravilágítrá,hogyaRómaiBirodalommilyenfogadtatásra talált egy kisázsiai város helyi elitjénél, és hogyan jelennekmeg a császárok és családtagjaik helyi kompozíciókban.Az északi oldalabirodalomtisztánrómaivíziójátmutatja,mígadélioldalonacsászárokszerepénekhellenisztikuskoncepciójajelenikmeg.Acsászárokagörögmi-tikustörténelemtermészetesfolytatóiváválnak,ésegyépületszintrevannakhelyezve.Ahellenisztikusvizuálisnyelvmellettarómaiideákésformákjelennekmeganemzeteksorozatban,atemplomkülsőmegjelenésében,aszigorúaxialitásában,acsászárokportréiban,asenatusésrómainép,illetveAineasztógásalakjaiban,DeaRomábanésazikreketszoptatófarkasalak-jában.
Akötetetgazdagbibliográfiaéskülönbözőmutatókzárják.Különemlí-téstérdemelnekatáblák,melyekmindendarabrólkitűnőminőségűilluszt-rációkat tartalmaznak. Ezen kívül a szöveges részben ugyanezekről és adomborművekrekonstruáltelrendezésérőlrajzokistalálhatók.
Azelsőfejezetakötetszerkesztőjének,Rebecca J. Sweetmanbevezetőírása.Ebbenbemutatjarövidenacoloniákkalkapcsolatostörténetíráseddigáltalánosan elfogadott téziseit,mint például, hogy aRóma által alapítottvárosokattekinthetjükún.„miniRómáknak”afővárosésarómaipolgároknézőpontjából.Afrisskutatásokszerintezazálláspontmegkérdőjelezhető,hiszenezekalapjánegyértelművévált,hogynincskétegyformacolonia,ésilyenösszefüggésbennehézpontosandefiniálniezeketavárosokat.Rö-viden bemutatja az utóbbi években napvilágot látott főbb elméleteket is.Azegyik szerintazáltalánosnézet,melyalapjánavárosoknaknemvoltválasztásilehetőségük,hogyabirodalomrészeiakarnak-elenni,vagysem.Amásikfőbbelméletamódszertanhozkapcsolódik.Azújnézőpontalapjánafolyamatokatnemfentről,vagyisRómából,hanemaprovinciákperspek-tívájábólvizsgálják,amiújértelmezésekhezvezethet.Ilyenpéldául,hogyakétirányúkommunikációs folyamatokeredményessége alapvető szükségletegytelepüléssikeréhez.AprovinciákRómagazdaságistratégiájánakrészeivoltak,valószínűlegacoloniákis:profitálhattakafővárossalvalóközvetlenkapcsolattartásból,illetveabirodalmigazdaságihálózathozvalótartozásból.
AmásodikfejezetaNyelv és identitás a szicíliai római coloniákbancí-met viseli,melyetKalle Korhonen írt.A tanulmány célja egyrészt, hogymegvizsgáljaaközösségiterekenfeltártfeliratoknyelvválasztásátésezál-talpontosabbképetadjonaterületnyelvhasználatánakkialakulásáról,más-részt,hogyasírfeliratokonmegjelenőembereknyelviidentitásátvizsgálja.Megállapítja,hogySzicíliasokszempontbólbilingvisterületvolt.Érdekespéldakénthozza,hogyagladiátorjátékokgyorsanelterjedtek,alatinnyelvazonban lassabban.Az akkulturáció Szicíliában a kora császárság idejénmégmindighiányosságaakutatásnak,főlegnyelvészetiszempontból.
55
AharmadikrészbenJonathan Edmondson„Két colonia történetét”mu-tatjabe.Augusta Emerita(maiMérida)ésMetellinum(maiMedellín)Lu-sitania provinciában (amaiSpanyolországdélnyugati része) jöttek létre.ElőbbitAugustuscsászáralapítottaKr.e.25-benazV.AlaudaésaX.Ge-minalegiókveteránjaiszámára,teljesneveColonia Iulia Augusta Emerita volt.Kr.e.16-tólezavárosvoltLusitaniaközigazgatásiközpontja.Aszer-zőatanulmányelsőfelébenAugusta Emeritatörténetétírjale,ésazt,hogymilyenhatássalvoltaprovinciatöbbirészére,amásodikrészbenpedigakétcoloniakulturáliséstársadalmikapcsolatátvizsgáljaaprincipatuselső100évében.
Akétcolonia szoroskapcsolatáravonatkozófeltevésétegykiragadottpéldávaltámasztjaalá.AKr.u.I.századvégénegytisztségviselőt(Caius Sulpicius Superstes,Caius fia a Galeria tribusból), aki háromszor töltöttbeduumviripozíciótMetellinában,Augusta Emeritavárosában temetnekel.Azeseménykülönlegességeabban rejlik,hogyakétcolonia decuriói közösenintéztékatemetést:közpénzenmegvásároltákasírhelyetésszinténközpénzből fedeztéka temetkezési szertartásköltségeit.Valószínűsíthető,hogyazelhunytEmerita városában is fenntartottegy lakóházatmagánakésavárosprominensszemélyiségévévált,annakellenére,hogyegymásiktelepülésentöltöttbetisztséget.
Anegyedikfejezetetegyszerzőpáros,Alicia Jiménez és José R. Carrillo írta.AtanulmányCorduba coloniátvizsgálja,amitkésőbbColonia Patricia névenújbólmegalapítottak.Azelsődeductiokörülményeiismeretlenek,akutatásaKr.e. II. századelejéredatálja. Írásukbankitérneka romanizá-ciókérdéséreis.EgyértelmezésszerintezaRóma-másolatoklétrehozásáravalótörekvésbenjelenikmeg.Azonbaneza„másolás”csaknéhányspeci-álisépületmegjelenésébenfigyelhetőmeg,mintpéldáulaforum, a basilica vagy a fürdő.További vizsgálatokat igényel az a kérdés, hogy a fejlődővidékicoloniáknakvolt-eegysajátkialakultképükarról,hogymilyenlehetegyigazirómaivárosésezalapjánépítkeztek,formáltákvárosukat,vagymagánakRómánakvolt-eideálisvárosképe,ésezalapjánhoztalétre,fej-lesztetteatelepüléseit.
Akövetkezőtanulmánya„Birodalmi kultusz és birodalmi megbékélés” címetviseli.Aszerző,Paul D. Scott Corinthos forumánaképítészetiaktivi-tásátvizsgálja,ésezalapjánmutatjabeabirodalmikultuszkialakulásátavárosban.AcoloniátJuliusCaesaralapítottaújraKr.e.44-ben,felismerveahelystratégiaijelentőségét.Azonbanazállamférfimeggyilkolásaacolonia életére ishatássalvolt.Azújraalapítástkövetőelsőkétévtizedbenkevésépítészeti tevékenység figyelhetőmegavárosban.Valószínűlegközreját-
56
szottazis,hogyCorinthosAntoniusoldaláraálltOctavianussalszemben.Avárosagorájának forummáalakításaiscsaknéhányévtizeddelazalapításután történtmeg.A forum nagy része üresen állt a későAugustus-korig.Azeztkövetőépítkezésekösszefüggésbenállhatnakaz Isthmia1megren-dezésénekáthelyezésével.„Ha az isthmosi játékokat a forumon rendezték meg, akkor Kr. u. 4–5-nél korábban nem helyezhették át máshova” (78.).Azonbannincsvalódibizonyítékarra,hogyarómaikorbanaforumon ren-deztékmegmindenesetbenajátékokat,amennyibenviszontígytörtént,azmagyarázatotadhatarra,hogymiértvolt„olyan üres”aterület.
William BowdentanulmányaazActiumutánielsőévszázadbanvizsgáljaEpirus provinciában, a Julius-Claudius dinasztia által létrehozott építmé-nyeket, településeket. Írásátaz irodalmi forrásokonkívül–mintahogyakorábbiesetekbenisláthattuk–epigráfiaiésnumizmatikaileletekreépíti.Mindemellettrészletesalaprajzokatisközölazegyesterületeképületeiről,mintpéldául abutrinti forumoról és Aszklépiosz-szentélyről,de találunkbennetérképetaszinténbutrinti, illetve nikopolisi centuriatio-rólis.Arrakeresiaválaszt,hogyegycolonia-alapítássoránazon telepesek,akiknekkorábbannemvoltrómaipolgárjoguk,deadeductiosoránmegkaptákazt,miként illeszkedtek be az új környezetbe,milyen viszonyt alakítottak kia környező népcsoportokkal.A kutatásban a rómaiak és az általukmeg-hódítottakközöttikapcsolatokvizsgálataazegyik legtermékenyebb témaazelmúltkét évtizedben.Azún.post-coloniális elmélet elterjedése lehe-tővé tette,hogyújraértékelhessünkolyanfogalmakat,mintpéldául római
Egyadottcoloniábanélő„rómaiak”2nemnéztékjószemmel,haújabb„rómaiak”érkeznek.ErrealegjobbbizonyítékotBowdenTitusPomponiusAtticus ésCicero levelezésében látja.Ebből kiderül, hogy nem fogadtákszívesenazújtelepesek,azazúj„rómaiak”érkezésétazottélők.Hosszasantárgyaljaazidentitás-tudatkérdésétis.Epirus esetébennembeszélhetünkerős, homogén római identitás-tudatról, itt csak egyike volt a sok létezőidentitásnak, melyek időtől és körülményektől függően erősödtek vagygyengültek.Arraiskeresiaválasztaszerző,hogynyomonlehet-ekövet-niarégészetileletekbenazidentitás-tudatbanbekövetkezettváltozásokat.Álláspontjaszerintnemaztkellvizsgálni,hogyaJulius-Claudiusdinasztiaalattmilyenépületekkeletkezteka térségben,hogymelyekvoltak róma-iak ésmelyek nem, hanem úgy kell tekinteni a régészeti leletekre,mintideológiaiösszetettségreszületettreflexiókra.Kiemeli,hogyaleletekkap-csánmegkellvizsgálniaművészetimaradványokatis,amennyibenvannakolyanok.Elemeznikellazegyesemberekkörnyezetét:hogyanalakítottakilakóházát,hogyanöltözködött,milyenékszereket,díszítéseketviselt,mitevett,hogyankészítetteelőanyersanyagokat főzéshezésehhezhasonló,mindennapidolgokat.Bowdenkiemeli,hogysajnálatosmódonpontezekhiányoznakNikopolis és ButrintfeltárásaibólaKr.e.I.ésKr.u.I.századviszonylatában.
AnyolcadikfejezetbenM. W. Baldwin Bowsky Colonia Iulia Nobi-lis Cnosus-t, azazKnósszoszt ésKréta városait vizsgálja.Az elemzésközéppontjábanatárgyikultúraegybizonyosrésze,azItáliábólérkezőterra sigillataedényekállnak.Ezekenazeszközökönkívánjanyomonkövetni az őslakos Knósszosziak „válaszát” a római „kihívásra” azaza coloniává válásra,melyKr.e.27-benkövetkezettbe.Kitéranyelv-használatra,megvizsgálja,hogyafennmaradtadatokalapjánmennyirerómaiasodottelanépesség.Különkitérakereskedelemre is,melyneksegítségével sikerült beszerezni ezeket a pecséttel ellátott edényeket.Knósszoszgazdaságihelyzeténekstabilizálódásánakésanépességnö-vekedésénekköszönhetőenmegnőttakeresletaz ilyen típusúedényekután.Ahelyikézműveseknemtudtákreprodukálniaztaminőséget,amit
azitáliaiak,ígyanyugat-keletikereskedelemrévénszereztékbeaszük-ségeseszközöket.Aszerzőtanulmányábanszámos,sokszortöbboldalastáblázatotközölaKnósszoszraérkezettedényekről,feltüntetveszárma-zásihelyüketis.A2000-benújbólmegjelentésátdogozottCorpus vaso-rum Arretinorum: a catalogue of the signatures, shapes and chronology of Italian sigillata(Azitáliaisigillátákkatalógusa)3gyűjteményhezké-pest11újpecsétetmutatbeBowsky.EzzelaKrétaterületéneddigfel-tártéspublikáltitáliaipecsétekarányát72,3százalékranöveliaszerző,amiösszesen57dbpecsétesedénytjelent.
A. U. De GiorgiazutolsóelőttitanulmánybanAugustusgeopolitiká-jávalfoglalkozikPisidia-ban,egykis-ázsiaitartományban.Aforrásbőségmiatt általános megállapításokat tesz a szerző a témával kapcsolatban.Egycolonia alapításakoröt indokközül legalábbegynekérvényesülniekellett: a veteránok földhöz juttatása (legfőképpen a polgárháborút kö-vető időszakban), anépesség elszegényedett rétegénekáttelepítése, egyújonnanelfoglalt területenhelyi,rómaiellenőrzésbiztosítása.Azutolsókét ok a következő: egyesíteni a környezőközösségeket szervezett for-mábanésvégülakatonautánpótlásbiztosításaalégiókszámára.DeGior-gi külön kiemeli a coloniák térségre gyakorolt hatását hasonlóan,mintahogyaztkorábbanAliciaJiménezésJoséR.CarrilloistettékCordubavárosával kapcsolatban.A tanulmány középpontjában négy, a vizsgálatelvégzéséhezmegfelelőforrásbázissalrendelkező(érmék,feliratokstb.)colonia áll:Antiochia(Antiochia Caesaria),Cremna(Colonia Iulia Au-gusta Cremna),Comama(Colonia Iulia Augusta Prima Fida Comama)ésParlais(Iulia Augusta Colonia Parlais).Amakroelemzésmellettazemlí-tettnégytelepüléstkülön-különismegvizsgálja,gazdagképanyaggal.Avégénmegállapítja a szerző, hogyacolonia-alapításokától függetlenülmindegyik létrehozott település része volt egy nagyobb sémának,melyGalatia(ókorianatóliai–maiTörökország–Kr.e.25-tőlrómaiprovin-cia) szociális és politikai képét akarta átalakítani.Az augustusi geopo-litikaegyik leglátványosabbmegnyilvánulásaa térségbenaVia Sebaste megépítésevolt.
Azutolsótanulmánybetudhatóegyfajtaösszegzővagyzárófejezetnek.Greg WoolfaSt.AndrewsEgyetemprofesszoraarratörekszik,hogykon-textualizáljaarómaikolonizációt,kiemelveafentebbbemutatottírásokat,illetveazolyanelőadásokat,melyekírásosváltozatátjelenkötetnemtar-talmazza. 3 Oxé,A.,H.Comfort,P.Kenrick:Corpus vasorum Arretinorum:a catalogue of the signatu-
res, shapes, and chronology of Italian Sigillata.2nded..Habelt,Bonn,2000.
59
A tanulmánykötet talán egyetlen hiányossága, hogy csupán a Caesar,de leginkább azAugustus uralkodása alatt létrejöttcoloniákkal foglalko-zik,akorábbanalapítottvárosoknemjelennekmeg.Kikellemelni,hogyafejezetekgazdagillusztrációvalvannakellátva:térképek,városokalapraj-zai, táblázatoksegítika településektérbelielhelyezésétésaproblémakörmegértését.AzegyesesettanulmányokszinteaRómaiBirodalommindenterületérekiterjednek,mintpéldáulamaiSpanyolország,Szicília,Albánia,Kréta vagyTörökország.A különbözőmegközelítéseken keresztül képetkapunka történetírásban jelenlegmégújnakszámítómódszerekrőlés té-mákról.
Kelta–skandináv együttélés az Ír-tengeren, 800–1200
AnevesBrill kiadó legújabbkötete aközépkori skandinavisztikaéskel-tológianemzetközileg elismert kutatóinak tanulmányait gyűjtötteössze a2005-ösosloiCeltic-Norse Relationships in the Irish Sea in the Middle Ages 800–1200címűkonferenciaanyagából.Akilencelőadásaktualizáltválto-zatakét,akonferenciánelnemhangzotttanulmánnyalkiegészülvealkotjaa Jón Viđar Sigurđsson és Timothy Boltonszerkesztésébenmegjelenttanul-mánykötetet.Mindkétszerkesztőtöbb,aszakmábanmeghatározóértekezésszerzője.�
AkötetteljesenújnézőpontbólvizsgáljaazÍr-tengerszomszédságábanélőkeltaésskandinávnépekegymáshozvalóviszonyát.Acímbenszereplőangol „relationship” szót szándékosan „együttélésnek”, és nem „kapcso-latnak”fordítottam,akönyvcéljaugyanisrávilágítaniarra,hogyatérségkorabelietnikumaikulturálisanegymástólnemelkülönülveléteztek,hanemegymássalszoroskölcsönhatásbanún.hibridtársadalmathoztaklétre.Mintismeretes,aszigetvilágba800és1200közöttavikinginvázióknakköszön-hetőennagyszámúskandinávpopulációérkezett,melyahelyiangolszászéskeltalakossággalpolitikai,gazdaságiéskulturálisösszefonódásokrévénvégülösszeolvadt.Ehosszúfolyamatsoránmindakelta,mindaskandinávkultúraörököltamásiktól.Akönyvbevezetőjekiemeliatényt,hogyezazegymásrahatóbefolyásmárakorszakelejétőlkezdvekimutatható,ennekellenéreakorábbikutatásokérintetlenülhagytákeztatémakört.
AXX. század történetírásának felvázolása adja a kötet bevezetőjénekmagvát. E szerint a korábban a témával foglalkozó történetírás (sokszornacionalistaelvektőláthatva)askandinávésakeltaetnikumotigyekezettmodernanakronisztikuskoncepciókmenténnyelviés„nemzeti”alaponel-
1 Sigurđsson,JónViđar:Chieftains and Power in the Icelandic Commonwealth. Transl. Jean Lundskær-Nielsen.Odense,1999;Uő:Det norrøne samfunnet. Vikingen, kongen, erkebis-kopen og bonden. Oslo,Pax.2008;Uő: Den vennlige vikingen. Vennskapets makt i Norge og på Island ca. 900–1300.Oslo,Pax,2010;Bolton,Timothy:The Empire of Cnut the Great. Conquest and the Consolidation of Power in Northern Europe in the Early Eleventh Century.Boston,Brill.2008.
KÖZÉPKOR
6�
választani,valaminthangsúlyozniaskandinávjelenléthasznosvagyéppenkárosmivoltát.Azírtörténetíráspéldáulavikingekbejövetelétésmegtele-pedését,akeresztény,műveltírkultúráravalótermészeticsapáskéntláttat-ta,éscsakatemplomokkifosztását,anőkmegerőszakolásátésanépességrabszolgasorbataszításátemeltekiazírországiskandinávjelenlétből.Ezzelszemben – a svéd és dán történetíráshoz képest jóval aktívabb – norvégtörténetírásúgytartotta,hogyazírországivikingekmissziótvittekvégbea„fejletlen”írekáltal lakott terület történetében,hiszenőkkapcsoltákbeaszigetvilágotazeurópaikereskedelemvérkeringésébe,őkhoztáklétreazelsővárosokat,vertekelőszörpénzt és terjesztettékel anyílt tengeriha-józást.Ettőlazirányzattólcsaka’60-asévekbenkezdtekeltérnianorvégkutatók.Azírtörténészek(azekkorkezdődőrégészetikutatásoknakhála)viszontkezdtékmegkérdőjelezniaskandinávokkizárólagosszerepétazírkultúrarombadöntésébenéskimutatták,hogyakolostorokéstemplomokkifosztásábanlegalábbolyanaránybanvettekrésztírek,mintskandinávok.2 Azírrelellentétbenanorvégtörténetírásazonbanmásútonhaladt.A’60-asévektőlelkezdődöttasagákforrásértékénekmegkérdőjelezése,amiatörté-nészeketarrasarkallta,hogykésőbbikorszakokkalkezdjenekfoglalkozni,ígyavikingérátamegfelelőinterdiszciplinárisegyüttműködéshiányábanmellőzték.Anorvégokcsakazutóbbiévtizedbenkezdtékmeglebontatniatudományterületekközöttifalakat,éskezdtekelhasználniújforrásbázist,másodlagosszakirodalmatésolyanelméleteket,melyekszámukrakevésbéismerttudományterületekrőlszármaznak.
Akötetbenszereplőértekezések,nohamindegyikükinterdiszciplináriskutatáson alapul, elsődleges tudományterületek szerint különülnek el.Azelsőnéhánytanulmánytörténelmitémájú,eztkövetiegyantropológiaiérte-kezés,majdarégészeticikkek.Asortegykomplexnyelvészeti-régészetiéstörténelmiforrásokonnyugvótanulmányzárja.
A történészi szekció Clare Downham (Liverpooli Egyetem) cikké-velindul,akiazírországiskandinávtelepüléseketelemziazolyanismertnagyvárosoktól kezdve, mint Dublin vagy Limerick, a kutatói vizsgála- 2 A.T.Lucas:Irish-Norse relations: time for reappraisal.In:JournalfortheCorkHistori-
calandArchaeologicalSociety.lxxi,1996.62–75.ésUő:The plundering and burning of churches in Ireland, 7th to 16th century.In:Ed.E.Rynne:NorthMunsterstudies:essaysincommemorationofMonsignorMichaelMoloney.Limerick,ThormondArchaeologicalSociety,1967.172–229.
62
tok szférájából ez idáig kieső apró településekig.A városok kialakulásáta „longphortnak”nevezetthajótáborokigvezetivissza.Teóriájaszerintazírországitelepülésnevekfokozatosanelveszítiketnikaijelentéstartalmukat,valamint a kelta és skandináv lakosság olyannyira hasonul egymáshoz,hogyegyesesetekbenazanyagikultúraalapjánmárlehetetlenköztükkü-lönbségettenni.
Ahelyinépekegymásragyakoroltkulturálishatásairahívjafelafigyel-metaCambridge-bentanítóFiona Edmondsértekezéseis,akiaCumber-landra korábban nem jellemző ír szentek (Szent Sanctán, SzentBrigitta,SzentBega)vikingekáltalikultuszát,askandinávtelepesekkorábbidublinijelenléténektulajdonítja.ÉrveléseszerintazemlítettkultuszokatavikingekmégDublinbanvettékfel,majdCumberlandbaérkezésükkorahelyiírésmárjelenlévő,szinténskandinávlakossággaliselfogadtatták.Ezarrautal,hogymárekkorsemegyszerűenazetnicitásjátszottaafőszerepet,hanemakultúrákhibridjellege.
Akötetalaposságátésváltozatosságátmutatja,hogynemcsupánanagyírésbritszárazföldterületei,hanemakisebbföldrajziegységek,mintOrk-ney-vagyaMan-szigetekisfigyelmetkaptak.Akétszigetpolitikaifejlő-désétösszehasonlítóBarbara E. Crawford(St.AndrewsiEgyetem)szerintföldrajzideterminizmus,hogyazOrkney-szigetekskandinávtípusúgrófságmaradt,melynekélénazaktuálisskandinávuralkodóknakalávetett„jarl”állt.EzzelszembenazírterületekhezközelebbesőMan-szigetekensikerültmeghonosítaniafeudálisberendezkedést,amiígykeltatípusúkirálysággáválhatottakorszakban.AMan-szigetcsoportsajátosberendezkedésétbon-colgatjaazeztkövetőcikkis,ezúttalvallásiszempontból.AMan-szigeteket
63
kivéve,aközépkormindenskandinávdinasztiája(mégazOrkney-grófságis) rendelkezett szentekkel.A német Ian Beuermann szerint bár mindenadottlettvolnaadinasztiaszentkultuszához(megfelelőjelölt,atársadalomésazuralmonlévődinasztiatámogatása),ahelyiegyházérdekeltségeimeg-gátoltákenneklétrejöttét.
AkötettörténészeineksorátDavid E. Wyattzárja,akiarabszolga-keres-kedelmetveszigórcsőalá.Wyattnemcsakaztakorábbanmélyengyökere-zőelméletetkérdőjelezimeg,hogyajelenségfelbukkanásaavikingeknekköszönhető,hanemrámutatarraatényreis,hogyazírtársadalomszámáraarabszolgaságidentitásformálótényezővolt,amiveleltudtákválasztaniazönmagukvédelméreinkompetens„ők”-et(rabszolgákat),azuralkodótár-sadalmirétegtől,vagyissajátmaguktól.Mikorkialakultakésőbbi lovagiideál,anormannhódítókalacsonyabbrendű,barbárszokásnaktüntettékfelakeltákrabszolgaszerzésiszokásait,hogyhatalmukatlegitimálják.Vizsgá-latáhozWyattnemcsupánatörténelminektekintettforrásokatalkalmazza,hanemazírnépmeseihagyományt(Táib Bó Cúalnge, Historia Gruffud vab Kenan)isfelhasználjaakormentalitástörténetidilemmáinakfelderítésére.
AOsloiEgyetemprofesszora,Jan Erik Rekdal közli a kötet egyetlenantropológiaitanulmányát,melybenazírterületekentaláltvallásitárgyakésemlékekkevertpogány-kereszténydíszítéseirőlrántjalealeplet.Azír„krus”(kereszt)pogányrúnakövönvalóábrázolása,különbözőmitológi-ai vagy vallási kontextusba ágyazvaRekdal tipikus példája a jelenségre.Elmélete szerint a kettős kulturálismanifesztáció lehetővé tette, hogy azimmáronhibrid(keltaésskandináv)népességisasajátolvasataszerintér-telmezzeakülönbözőtárgyakvallásiszerepét.
ArégészetikutatásokhasznáramutatráAlan Lane,aCardiffiEgyetemarcheológusa, a régészeti tanulmányokat bevezető első cikkben. Lane aMan-szigeteken talált általa„plain style”-ban (egyszerű stílusban)készí-tett, skandinávnak tulajdonított kerámia készletek lelőhelyeivel ábrázoljaa sziget településszerkezetét, és pontosítja ezzel a vikingek szigetre valóérkezésénekdátumát.
Akönyvbennév- és tárgymutató található, a tanulmányok szakirodal-mihivatkozásaipedigvégigjólkövethetőek.Arégészetitémájúcikkekbenkülönbözőábrákéstérképeksegítikatájékozódást.Akötetajövőbeniku-tatásokranézveisjelentősszakmunka,melyinterdiszciplinárismódszerekmentén,valóbanújperspektívábóltárgyaljaazÍr-tengertársadalmait,azokhibridjellegérekoncentrálva.
JónViđar Sigurđsson andTimothyBolton (szerk.):Celtic-NorseRelationships in the IrishSeaintheMiddleAges800–1200.(Kelta–skandinávegyüttélésazÍr-tengeren800–1200)Leiden-Boston,Brill,2014.
Katona Csete
65
A középkori konyha. Társadalomtörténet receptekkel
„Aközépkoripalettamesszeváltozatosabbésatápláléksokkalkifinomul-tabbvoltannál,mintaztsokangondolják”–olvashatóa„Kánaimenyegző”című, XIV. századból származó festmény részletét borítóillusztrációkéntfelhasználó kötet fülszövegének első bekezdésében.Ez a figyelemremél-tó, a témakörbenkevésbé jártasolvasó számáraakármeghökkentőnek istűnő állítás rögtön kedvet ébreszt a finn származású szerzőnő,Hannele Klemettilä12012-benangolnyelvenmegjelentköteténekelolvasásához.
HanneleKlemettiläkönyveméltánilleszthetőbeaközépkoriéletmód-,éstáplálkozástörténettel,étkezésikultúrávalfoglalkozó,atémábanmegje-lentlegfontosabbhazaiéskülföldiszakirodalomsorábastílusát,kivitelét,tartalmátilletően.Jónéhányforrás-,tudományos-éstudományos-ismeret-terjesztőkiadványtáttanulmányozva,akötetetBarbara Ketcham Wheaton –atémaszakirodalmáttekintvealapműnekszámítókönyve2–,valamintaMelitta Weis AdamsonszerkesztetteRegional Cuisines of Medieval Euro-pe című tanulmánykötetszélespalettát felvonultató tanulmányaimellett,3 a legutóbbi időszak szerzői közül a lenyűgöző precizitással alkotóErnst
1 HanneleKlemettiläfinnszármazásútörténész,kutató,író.Helsinkibenszületett,jelenlegazangliaiSonning-on-Thames-benél,Berkshire-ben.A történelemtudományokdoktora,PhD-fokozatátHollandiában, aLeideniEgyetemen szerezte, szűkebb szakterülete a kö-zépkori társadalom- és kultúrtörténet és gasztronómia.Több évet élt külföldön, számoslondoni,párizsi,vatikánvárosilevéltárban,múzeumbanésközkönyvtárbanfolytatottku-tatásokat.2008ótaaTurkuiEgyetemmunkatársa,aFinnAkadémiaposztdoktor-kutatója,a2009/2010-estanévetaCambridge-iEgyetementöltötte,mintkutatóösztöndíjas.Rend-szeresen publikál, elsőmonográfiája 2003-ban jelentmeg, a legutóbbi pedig 2013-ban,melyajelenírásbanrecenzáltkötetnémetváltozata.(HanneleKlemettilä:Das Mittelalter Kochbuch, (Mit Rezepten zum Nachkochen)AnacondaVerlagGmbH,Köln,2013.)
2 BarbaraKetchamWheaton:Savouring the past. The French Kitchen and Table from 1300 to 1789.,Chatto&Windus,London,1983.
3 Többekközött:SimonVarey:Medieval and Renaissance Italy. The Peninsula.In:RegionalCuisinesofMedievalEurope.ABookofEssays.Ed.MelittaWeisAdamson.London,2002,85–112.;MelittaWeissAdamson:Medieval Germany.In:RegionalCuisinesofMedievalEurope.ABookofEssays.Ed.MelittaWeisAdamson.London,2002,153–196.
66
Schubert,4 Bruno Laurioux,5amagáttáplálkozástörténészkéntmeghatározóPeter Brears6köteteivelegyszínvonalonemlíthetjük.
Ernst Schubertművevalódi,többkiadástmegértalapmű,melymonog-rafikusandolgozzafelaközépkorétkezésikultúráját,annakmindenterületétmegvilágítjaésegybenhasznossegédanyagotnyújtatovábbikutatásokhoz.Bruno Laurioux hiánypótló kötete rendhagyómódonvalamennyi társadal-mirétegétkezésikultúrájávalfoglalkozik,továbblépéstjelentafőúri,királyiétkezési szokásokbemutatása terén,valamint feltérképeziapolgárságésaparasztság életmódját, étkezési szokásait is.Peter Brears rendkívül termé-kenyszerző,jóformánAngliateljestörténelmétfeldolgoztamárazétkezésikultúraoptikájánkeresztül.Afentiekbenemlített,frissnekszámítóműveiaXVI–XVII. századAngliával (valamintSkóciával) foglalkoznak,amennyi-benVIII.HenrikésaStuart-dinasztiakonyháját,kedveltételeitmutatjabe.
Amagyarnyelvenolvashatóközépkori,koraújkoriéletmód-éskonyhakultúrávalfoglalkozóművekaXIX.századmásodikharmadátólkezdődőenláttaknapvilágot.Radvánszky BélabáróMagyar Családélet és háztartás a XVI. és XVII. században7 címűköteteiamainapigakorszakéletmódkutatásávalfoglalkozókkézikönyvénektekinthető.UgyancsakRadvánszkyközöltea„Régi magyar szakácskönyvek”Az er-délyi fejedelem udvari szakácskönyve a XVI. századból címűművet,8amelynélkülelképzelhetetlenvolnaamagyarországireneszánsz-korikonyhakultúramélyrehatótanulmányozása.Gundel KárolynakaII.világháborúidejénszületett9munkájaare-cepteketkonyhatechnológiaiaspektusbólvizsgálja.Történészek,�0néprajztudósok�� munkái,valamintSzántó András12 kötete–melymegfelelőkritikávalkezelendő–adjákkeretétatémaszakirodalmának.
4 ErnstSchubert: Essen und Trinken im Mittelalter.WBG,Darmstadt,20142. 5 BrunoLaurioux:Tafelfreuden im Mittelalter. Die Eßkultur der Ritter, Bürger und Bauer-
Britain.1993,Ed.Brears,Peter,1993;PeterBrears:Stuart Cookery. Recipes & History. EnglishHeritageLondon,2004;PeterBrears:All the kings’s cooks. The Tudor kitchens from King Henry VIII at Hampton Court Palace.,SouvenirPressLondon,2011.
8 Budapest,1893. 9 Gundel, Károly:A konyha fejlődése és a magyar szakácskönyv-irodalom a XVIII. szá-
zad végéig. In: A Magyar Vendéglátóipar Története I. kötet A honfoglalás századától az 1848/49. szabadságharcig Szerk.BallaiKátoly.Budapest,1943(Reprint1988),287–370.
Szerk.Paládi-KovácsAttila.Budapest,1997,417–578.12 SzántóAndrás:Eleink ételei. Válogatás régi szakácskönyvekből.MezőgazdaságiKönyv-
kiadóVállalatBudapest,1986.
67
Az 1980-as évek a forráskiadások, a témával foglalkozó publikációkmegjelenésénekreneszánszavolt,amelyvirágzóidőszakutánakönyvek-publikációkkiadásánakmegtorpanásatapasztalható.Kétüdítőkivételtje-lent Francine Segan13 Shakespeare’s Kitchen(magyarulShakespearekony-hája) ésMaggie Black14 The Medieval Cookbook (magyarul: Középkoriszakácskönyv) ismeretterjesztő kiadványa, melyekmagyar nyelven – denemhazaiszerzőtollából–közölnekakorszakbólszármazó,mértékegy-ségekkelellátott ésmodernizált formában leírt recepteket.MegemlítendőaMagyarKereskedelmiésVendéglátóipariMúzeumidőszakikiállításánakhiánypótlókatalógusa,mely2008-banaReneszánszÉvalkalmábóljelentmeg.�5Napjainkban életmódtörténettelBendaBorbála�6 foglalkozik, s adnémikitekintéstatárgyaltidőszakravonatkozóan.Pálffy Géza17 Koronázásilakomák történetérőlmegjelent publikációja érdemes említésre, valamintFüreder Balázs Gábor,18aki2009-benmegjelentdoktoridisszertációjábanmagyarnyelvűszakácskönyvekelemzésérevállalkozik,legfőképpakésőb-biXVII–XVIII.századimunkákatvizsgálva.Orosz Krisztina19amagyaror-szágiközépkorivárakéskolostorokkonyháivalfoglalkozik.Aközépkoriésreneszánszkorikonyhávalkapcsolatosanmagyarnyelvűpublikáció2005óta nem jelentmeg, a legújabb hazai eredményeket bemutató kötetmégváratmagára.
Rátérve immárHanneleKlemettilä kötetének bemutatására elöljáró-ban fontos hangsúlyozni, hogy a gazdagon illusztrált kötet nemcsupánbevezetéstnyújtaközépkoriétkezésikultúravilágába,hanemaszerzőjónéhány,aköztudatbanélőfélreértést,legendátiselkívánoszlatni.Avilá-gosstruktúrávalésáttekinthetővonalvezetésselfelépítettkönyvazonban�3 Shakespeare’s Kitchen(2003)(magyarulShakespearekonyhájaMagyarKönyvklub,Deb-
recen,2003).�4 The Medieval Cookbook (1992) (magyarul: Középkori szakácskönyv, Szkíta Szarvas
�6 Étkezési Szokások a 17. századi főúri udvarokban Magyarországon.Budapest,2004(Kéz-iratosPhD-disszertáció,ELTEBTK).
�7 Koronázási lakomák a 15–17. századi Magyarországon. Az önálló Magyar királyi udvar asztali ceremóniarendjének kora újkori továbbéléséről és a politikai elit hatalmi reprezen-tációjáról.Századok138(2004):5.1005–1102.
18 A „hosszú reneszánsz konyhakultúra” magyar nyelvű szakácskönyveinek bemutatása és összehasonlító elemzése. Debrecen,2009(kéziratosPhD-disszertáció,DEBTK).
�9 Várak és kolostorok konyhái a középkori Magyarországon.In:AközépkorésakoraújkorrégészeteMagyarországon.Szerk.BenkőElek–KovácsGyöngyi,MTARégészetiIntézete,Budapest,2010,561–596.
68
a hangsúlyt a középkori életmód bemutatására és a középkori étkezésikultúravalamennyiszegmensénekfelvázolásárahelyeziúgy,hogyakötetgerinceként, mintegy legfontosabb fejezetként egy középkori ételekbőlálló, modern háztartások számára aktualizált receptes-könyvet is kínál.Ezáltalaszerzőteljesélménnyelgazdagítjaazolvasót,akiegyképzelet-beliidőutazástkövetőentovábbtudjaépíteniazolvasottakatazáltal,hogyazolvasó–tetszéseszerint–részévéválhatennekavilágnak,amennyibenmegpróbálkozikazegyesételekotthonikörülményekközöttireproduká-lásával.
Azalábbiakbanarraakérdésrekeresemaválaszt,milyenmódonva-lósítottamegelképzeléseitaszerző,milyenkutatástörténetinóvumokattartalmazakötet?Arövidelőszóttízeltérőhosszúságú,átlagosantizen-ötoldalas fejezetköveti.Ahosszabb lélegzetű,középkori társadalom-történetihátteretfelvázolóbevezetőfejezetutántematikuscsoportokrabontva „tálalja” az egyes ételekhez és ételfajtákhoz kapcsolódó isme-retanyagot.AMindennapi kenyerünkcíműfejezetben(41–48.)elsőkéntakorszakbanfőtápláléknakszámítókenyérrőlésannakelkészítésimó-dozatairólesikszó.Eztkövetőenaközépkorbanszéleskörbenhasználtzöldségekrőltudhatunkmegfontosinformációkat(51–59.),majdahús-és halételek (63–73., illetve 77–83.) kerülnek sorra.A hatodik fejezet(87–101.)akönyvegyiklegfontosabbszakasza,hiszenittesikszóakö-zépkoriételekjellegzetesízvilágátnagybanmeghatározófűszerekrőlésakülönbözőszószokról,mártásokról.Afűszerekhatároztákmegazéte-lekkarakterét,sőtsokesetbenazelterjedttúlfűszerezéskövetkeztébenazételekeredetiízeisháttérbeszorult.Egyfajtastátuszszimbólumvolt,kimilyenminőségű ésmennyiségű fűszerrel ízesítette ételeit. Ezen apontonkülönböztekleginkábbazegyestársadalmirétegekelőszeretettelfogyasztottételei,továbbáfontosadalék,hogyazelőkelőknélsemvoltmindennaposa lakomáksora.Ezzel szembennagyon ismegfontolt ésátgondoltrendszerbenműködtekafőúrikonyhák,azzalakülönbséggel,hogyazesetenkéntmegrendezettlakomákonőktudtákalegkülönlege-sebbételeketprezentálni.Azételekízesítéséreleggyakrabbansót,bor-sot,gyömbértéssáfránythasználtak,melyekközülazutóbbiszámította legnagyobb ritkaságnak és a legdrágább fűszerterméknek.A közép-korban nem ismerték amai klasszikus köret fogalmát, azonban teljestermészetességgeltálaltákavadhúsokhozazokatazerdeigyümölcsöket,növényeket,melyekkelavadéletesorántalálkozhatott.
A böjti ételek kapcsán hasznos ismereteket tartalmaz a Sajtválo-gatás: tej- és tojásételek című fejezet (103–109.),melya sajtokatés
69
tejtermékeket,azIsteni desszertek (113–122.)pedigaközépkoriutó-ételeket tekintiát.A jellegzetesközépkori italokugyanúgyhozzátar-toztakamindennapokhoz,mintakenyérfogyasztás.Mivelédesvizet,azokszennyezettségemiattnemvoltajánlatosfogyasztani,gyakorla-tilag a felnőtt lakosság zöme valamilyen enyhén alkoholos tartalmúfolyadékonélt,akolostorokbanéppúgy,mintaparasztitanyákonvagyavárudvarban.
Akötettízedikfejezete(137–143.)lezárjaakönyvelméletirészétés átvezet a második, a gyakorlati ismereteket összefoglaló egység-be(145–213.).Ittesikszóatémakutatásáról,annaknehézségeiről.Aproblémákuniverzálisak;ugyanazonakadályokkalkellmegküzdeniüka finnkutatóknak,mint amagyaroknak,hiszenaközépkori receptekelvétvetartalmaztakcsakmennyiségeketésmértékegységeket,mind-összeazalapanyagokfelsorolásáraésidőnkéntazételkészítéstechno-lógiájának leírására szorítkoztak.Az első lépés azonban a középkorireceptek aktualizálása, melyek szövege csodálatosan ízes és archai-kus,ugyanakkornéharendkívülnehezenértelmezhető.Különerényeakönyvnek,hogynéhányesetbenaközépkorireceptekeredetiszövegeisrészétképeziazaktualizáltételkészítésileírásoknak,mintegyafen-tieketalátámasztandó.
A kötet gyakorlati része tehát receptgyűjtemény egy autentikusnakmondható–elképzelhető menüsorral az elején, hatvan középkori ételfajtaelkészítését mértékegységekkel együtt leíró, modernizált szakácskönyv.Tulajdonképpenittválikinteraktívváamunka,ittleszrészeseazolvasóatörténetnek,amikormegpróbáljarekonstruálniarecepteket.Arégirecep-tekXXI.századiújraalkotásáhozkellugyannémigyakorlat,deazételektöbbsége,maikörülményekközött,otthonivillany-ésgáztűzhelyenisel-készíthető.
Akötetmondanivalójáterősítikazokakis„színes”hírek,tudósítások,forrásközlések,melyeknagybanhozzájárulnakakötetélvezetiminőségé-nekemeléséhezésatudományosismeretterjesztéshez.Aszószorosértel-mébenszínesekezekaszócikk-szerűbetoldások,mivelszínesháttéroldalra,a főszövegtőleltérőszínűbetűtípussalnyomtattákkiőket.Az ismertetetttémákazalábbiak:egytallinilakomáról(15.),akirályilakomákfogásairól(18–19.),azeurópaiétkezésikultúrákösszehasonlításáról(28.),agabonáról(49.),aközépkorivegetarianizmusról(54.),aközépkorikonyhafelszerelé-sekrőlésakonyhaberendezéséről(60–61.),agyertyakészítésről(70.),azészakiországokhúsételeiről(75.),halkonzerválásimódszerekről(84–85.),fűszer- és gyógynövényekről (94. illetve 97.), helyes és helytelen asztali
70
viselkedési szokásokról (110–111.), díszítésekről (123–125.), kocsmákról–melyekazördögtemplomai–(134–135.),aközépkoriszakácskönyvek-ről és receptgyűjteményekről (140–141.), a családi tűzhelyről (156.), avadászatról (174–175.), középkori mesterszakácsokról (190–191.). Ezenszócikkekegyfajtakeresztmetszetét is adjáka szerzőelsődlegesérdeklő-désikörének,nevezetesenakultúr-éséletmódtörténet témaköreihezvalóvonzódásának,melyekmintegyabroncskéntfogjákösszeagasztronómiaileírásokat.
Afüggelékbenmegtalálhatóaképjegyzék(215–219.)valamennyi il-lusztrációpontosforrásmegjelölésével,arészletesbibliográfia(221–224.),melybőlkiderül,hogyaszerzőalegfrissebbszakirodalomraistámaszko-dott,és–ahogyigényeskönyveknélazelvárható–egytárgy-ésnévmu-tató (227–230.) segíti a gyors eligazodást.Aképihivatkozásokmindenesetbenpontosak,reprezentatívak, jólalátámasztjákaszerzőjártasságátatémában.
Összességében elmondható, hogy rendkívül szép kiállítású, tudomá-nyos–ismeretterjesztőkönyvetkészítettaszerző,melyhiánypótlóinformá-ciókattartalmaz,különösenafinnaspektusemlítésreméltó,hiszenmáris-merteurópaiösszefüggésekválnakmégtisztábbanértelmezhetővéazáltal,hogymegjelenikaskandinávmegközelítés.Példakéntarégészetifeltárásoksoránelőkerültarcheobotanikaileletek–elsődlegesengabonafélék–vizs-gálatából levont következtetéseiket említhetjükmeg, amelyeket összeha-sonlító analíziseknek vetettek alá Skandinávia és más európai országokhasonló eredményeivel. Remek ötlet, hogy több helyen találkozunk finnszavakkal,kifejezésekkelakonyhafelszerelésekleírásánál,vagykülönbözőhaltípusokspeciálisfinnfogalmainakmegadásával.Mindamellett,hogyaszerzőárnyaltaésújszínekkelgazdagítottaaközépkorigasztronómia-ku-tatást,mindeztúgy,hogyazeddigkizárólagfinnülpublikálteredményeketvilágnyelven teszi közzé, a lokális ismeretanyagot ezúttal egy szélesebbolvasóközönségelé tárta, emiatt akötetnagymértékbengondolatébresztőéstovábbikutatásraserkentő–ezakönyvegyiklegnagyobberősségeésújdonsága.
Összegzésképpen megállapítható, hogy az ismertetett műből átfogóismeretekre tehetünk szert aközépkori étkezésikultúráról.Abibliográfiakimerítőentájékoztatazegyéb,atémábanmegjelentpublikációkról.Anév-éstárgymutatómegkönnyítiakönyvbenvalótájékozódást.Nempolcravaló
Perovic rámutat, hogy a francia forradalom az idő megjelenítésénekproblémájátvetifelatörténelemben.Aforradalmárokerősenhittekazidőszimbolikuserejében.Azújkalendáriumkétidőszemléletetpróbáltegyesí-teni:azegyikatörténelmetlineárishaladásnakfogtafel,amásikatermé-szetciklikusidőváltásaithangsúlyozta.Azegyesítésnemsikerülhetett,mertnemlehetbeilleszteniatörténelmetatermészetciklikusidejébe.
Aszerzőcéljaahagyományosperiodizációval,azazazeseményeklineá-risegymásutánjávalszembenaforradalmat–azújnaptárrévén–sajátkoz-mikus,egyetemes,képzeltidőkeretébevisszahelyezni,hogymegérthessük,hogyanéltékmegarésztvevőkazakkoriidőket.SanjaPerovic–azolvasódolgátmegkönnyítendő – a hagyományos és a forradalmi kalendáriumotegymásmellettközliakötetelején.
Aforradalomtörténelmieseményeittöbbenfeldolgozták,aképzeletetésatörténelmetazonbanSylvain Maréchalkalendáriumakötötteössze.Amezo-potámiaiésakorairómaiholdnaptárak,ésamajaésegyiptominap-naptárakutánakereszténynaptáraNaphozigazodik,detöbbelemetvegyít:a24órásnapmezopotámiaieredetű,anapévetJuliusCaesarazegyiptomiaktólvetteát,ahetediknapmegünneplésepedigazsidókultúrábólszármazik.AkereszténynaptáratKonstantincsászárkészíttettea Julianusnaptármódosításával.AzeurópaiakazÚjvilágfelfedezéseutánfigyeltekfel rá,hogymásidőszámí-tásokisvannak(példáulmaja,kínai),hogy„sokkülönbözőidőlétezikegyidőben” (Herder, Koselleck, 27.). Felvetődött egy egyetemes kalendáriumszükségessége,amelyátfogmindencivilizációt.Ezamodern,azidőlineárisértelmezésénalapulókalendárium.Ezenalineárisidővonalontudjukazese-ményeketegymáshozképestelőbbrevagykésőbbrehelyezni(Kr.előtt,után).Akalendáriumeredeteösszefügga földműveléskialakulásával,azpedigacsillagokállásával.Azókoriegyiptomipapoknakésarómaipapitestületnekvoltegysaját,pontosabbtitkosnaptáruk.Afelvilágosodásidejénelítéltékazidőmeghatározásmonopóliumát, úgy gondolták, hamegszüntetik, akkor atársadalomvisszatéra természetésész irányította rendhez.1582-benXIII.Gergelypápaúj,pontosabbnaptártvezetettbe,ugyanisaJuliánus-naptárel-tért aNap járásától.Aprotestánsországok,példáulAnglia, egy ideignemfogadtákelazújdátumokat,mondván,apápaneavatkozzékbeapolgáriidőszámításba.AfranciákragaszkodtakaGergely-naptárhoz–egészenafor-radalomidejéig.Ezakalendáriumegymáshozigazítottaanaptáriidőt(amelyciklikus)ésatörténelmiidőt(amelylineáris).
Avallásikalendáriummellettléteztekalmanachok.Egyikváltozataakirá-lyokszemélyétdicsőítőAlmanach Royal,ahatalmasfalinaptár.Aztsugallta,hogy az idő alá van rendelve amonarcha világi hatalmának.MaréchalalmanachjábanakirályhelyébeaNaplép,mintazidőszervezője.Amásikformaazseb-kalendárium,amelyszemélyreszólóvolt,sanyomtatásré-vénsokakhozeljutott.Adátumokmellettgyakorlatitanácsokat,pletykákat,történeteketközölt,ésapolitikaiésvallásiidő-diktátumtólvalószabadulásérzésétkeltette.
1788. január9-énSylvainMaréchalnaptárát (Almanach des honnétes gens) a királyi cenzor összetépte és elégette. Istentelennek, gyalázkodó-nakminősítette,mivelaszentekésmártírokhelyettmaterialistafilozófu-
74
sok (Helvetius,Toland), ateisták (Fréret, Spinoza), kurtizánok (NinondeLencclos),vallásalapítók(Mohamed,Jézus)szerepeltekbenne.Őmagaaztírta,hogynemtársadalmirangjuk,hanemerkölcsipéldájukmiattemeltebeezeketaszemélyeketanaptárba.ÖtévvelkésőbbezanaptárlettaFranciaKöztársaságnaptára.Maréchalazidőszámításbanhozottforradalmat.Atör-ténelmifejlődéstnemismerteel.Azidőimmármindenkié,mondta,azokéis,akiketazegyházkizártbelőle.Maréchalalmanachjávalarégihelyettújkollektívemlékezetetkívántteremteni.Avilágiidőbevezetésévellesújtottazarisztokráciára,azegyházraésakirályra.Előkészítetteatörténelmiidőtagadását.
Maréchal1750-benszületett,egypárizsiborkereskedőfiavolt,jogotta-nult,majd könyvtárosként dolgozott a BibliothequeMazarine-ben. Onnanegy Biblia-paródiájáért elbocsátották. Fiatalkora egybeesett az enciklopé-disták virágkorával.Maga aGrub utcai írók között a felvilágosodás későigenerációjáhoztartozott.Ateistavolt,radikálisforradalmat,vagyonfelosztástkövetelt. Írásaival a társadalmi egyenlőség elvét és a forradalomkultuszátszolgálta.Harcosradikáliseszméitkésőbbazanarchistákésakommunistamozgalmakéltették tovább.Pásztorénekeket,meséket, erkölcsimaximákatírt,vagyismindenkiszámáraérthető,konzervatív,régiműfajokkaldolgozott–deújrendszertkövetelt.GuillaumeWasseszalonjábanésaMuséedeParisszabadkőművestársaságbanaszabadgondolkodókhatásaalákerült,deari-tuáléjukatnemfogadtael.BarátjavoltLucileDuplessis,bejáratosvoltMmeLépineszalonjába.Azirodalmikörökbenkirekesztettnekéreztemagát,ezértatudósokközémenekült.Minden,amitelőadott,azészrőlszólt.Acenzorfa-natikusnak,bolondnaknyilvánította,négyhónaprabörtönbe(Beaumarchaismellé)záratta,deezzelcsaknövelteakalendáriumnépszerűségét.
Maréchal kalendáriumábannincsutalás a konkrét történelmikronoló-giára, egy népi, pásztor-almanach időbeosztása ez.A zsáner-műfajokkalmúltat, kollektív emlékezetet teremtett egyújvilág számára.Pásztoréne-keibenaközéposztályértékeittükrözte.Verseibenapatriarcháliscsaládotábrázolta,amelygondoskodikönmagáról,nincsszükségeegyházraésál-lamra. Erkölcsös cselekedetnek tartotta a királygyilkosságot.Meséiben azsarnokkirályt lefejezik.Összekapcsolta a patriarchális katolikus családiértékeket(monogámia,házastársihűség)aradikálisateizmussal.Maréchalmáraforrradalomelőttmegrajzoltegyújpolitikaiszereplőt,aburzsoáziát.Amegvalósításhozterrorra,vulkánkitörésrevanszükség–írta.
A felvilágosodáskorában számoskatasztrófa történtEurópában: föld-rengések, pestisjárvány, vulkánkitörések. Korábban Isten haragjának tu-lajdonították ezeket, most ciklikusan előforduló természeti jelenségekre
75
következtettek.Úgy gondolták, a forradalmak is ciklikusan ismétlődnek.MaréchalaVezúv1779-eskitöréseutánaztírta,szükségvolnaegyciklikusidőmérésenalapulóújkalendáriumra.Megkellállítaniazidőt,hogyosztá-lyokésideológiaicsalásnélkülújrakezdődhessék.
1792decemberébenGilbertRommemegbízástkapottegyújnaptárel-készítésére.Amatematikusszámáraaforradalomigazikezdete1792.szep-tember22.,azőszinapéjegyenlőségdátuma,egybenamonarchiaeltörlé-séneknapjavolt.Nála1793.azI.év,éstíznaponkéntvanegypihenőnap.Egynaptízórábóláll,egyóraszázpercigtart.Atízmásodpercesidőegységegyezikazemberpulzusának ritmusával,mondja.Rommenaptárábanazegyetlen ünnep július 14. volt. Úgy látta, a kalendárium reformjával ki-terjesztik a súly- éshosszmértékek reformját az időre.Mindkét reformaracionalizálást szolgálja.Rommeahónapokegy részételvonteszmei fo-galmakkalnevezteel,példáulanép,atestvériségstbhónapja,demárcius21–április19.példáulaz„újjászületés”hónapjavolt.Rommeezzeloldottaatörténelmiésaciklikusidőköztifeszültséget.SokatátvettMaréchaltól.SzinteegyszerreadtákkiRommekalendáriumát,ésnyomtattakkikétezerpéldánytMaréchalAlmanachjából.
1793. október 16-án kivégeztékMáriaAntoinette-et.A király halálautánugyanis szimbolikus testévelmárő, adauphinanyjakötötteösszeanemzetetazörökkévalósággal,shogyezazösszeköttetésmegszűnjék,meg kellett halnia. Emellett konfliktusokat is okozhatott, ezért amíg lenemfejezték,addigbesemfejeztékaforradalmat.AKöztársaságSzín-házábanMaréchaldrámájával,aLe jugement dernier des rois-val,óriá-sitapssal,hahotávalünnepelték,hogymindeneurópaiuralkodótelsöpöregy tűhányó.A darabban példáulNagyKatalinon nevetett a közönség,akin nemvolt ruha, csak ékszer.A ruházattalMariaAntoinette-re utal-tak.(JacquesLouisDavidrajzánakirálynévégülegyegészenegyszerűruhábanültaguillotine-hezvivőszekéren.)ALe jugement-et20ezerpél-dánybannyomtatásban is terjesztették.Azészuralmán túl szükségvolttehátvalamiféleszimbolikusterrorra,borzongásrais.Azutánjöttavalóditerror, amely válasz volt a forradalom nem teljesített ígéretére, hogy amúlttalvalószakításelmaradt.ÍgyaVIII.évreelhalványultMaréchalda-rabjánaknépszerűsége,már illetlennek, rossz ízlésűnek,őtmagátpedigőrültnek tartották.Ekkormár nagyobbhatása voltMercier regényének.Azőutópisztikustársadalmábanagonosztevők–azészparancsára–ön-kéntvetikalámagukatakivégzésnek.
A forradalmikultúracsúcspontjaa II. évBrumaire20.volt, amikoraNotreDame-otazÉszTemplománaknyilvánították.Aszabadságszobrátmegtestesítőszínésznőmeztelenrevetkőzött,aztjelezve,hogyazészgyő-zött a vallás fölött.Ez anőalak foglalta elSzűzMáriahelyét.Későbbőjelenítettemegafrancianemzetet,őlettMarianne.
Az új naptárban nem voltak ünnepek, ezek nélkül pedig üres az idő.Hathónapalattmintegyötezer javaslatérkezettaKonventhezünnepeketkövetelve.Voltak,akiksajátosmódonünnepeltek,papokatültettekarccalhátrafelészamarakra,apápaképétésreverendákatégettek,földesúrijelké-pekethúzattakdisznókkal.Azészmegjelenítésesemsikerültigazán.Fiatalélőistennőkkelpróbálkoztak,deennekvoltakveszélyei,ezértinkábbkorosasszonyokkaljátszattákelaszerepet.Azegyházellenitúlzotttámadástlát-vamégMaréchalismegállapította,hogyazateizmushelyettjobblenneaközömbösség.
Maréchallegaktívabbéveiaz1798–1803közöttiekvoltak.Ekkorközöl-tealegtöbbkritikaiírását.RésztvettBabeufmellettaz„Egyenlőkösszees-küvésében”,megalapítottaaTribunduPeuple-t,elutasítottaatulajdonhozvalójogot,vagyonfelosztástkövetelt,BabeuffalegyüttkiadtaaManifestedesÉgaux-t.AzállamekkorüldöznikezdteaTribunt.1797-benkivégeztékBabeuf-öt.MaréchalaManifestumbanfellépettacenzúrávalésazújjáéle-dőabszolutizmussalszemben.Radikáliskritikájávalazújságírásújfejezetekezdődött.Maréchalönkéntvállaltaatársadalmonkívülállóerkölcsipozí-cióját.Teljestabularasatkívántcsinálni.Azidőegyenlőtlenmegosztásávalaszegénytmegfosztják„agondolkodásgyönyörűségétől”.Visszakelltérniakisönfenntartóközösségekhez.Ezekbennincsszükségtörvényekre.Vi-selkedésimintákszerintélnekazemberek,ésutánzásútjántanulnak.(Em-lékeztetCampanellaNapvárosára.).Önzetlenségésegyüttérzésuralkodikaz emberek között – írja naív, utópisztikus elképzelésében.Maréchal ki-adottegylistátazateistaszerzőkről.Volt,akibosszankodott,hogyszerepelaz ateistákközött, volt, aki büszkevolt rá.Akiadást folytatóLalande-ramagaNapóleonismegharagudott.
A radikális forradalmárMaréchal írásainak két gondolatamég sokáighatással volt a forradalmakra: az egyik, hogy kis közösségekben életbenlehet tartani az egyetemes testvériség álmát, amásik pedig, hogy a jövőnagyforradalmábanavezetőszerepazértelmiségé,azújságírókélesz.Azállamraveszélyesmegállapításavolt,hogyaradikálismozgalmaknem-csak a vallástól szabadítjákmeg az embert, hanemavilági államtól is.
A köztársasági kalendáriummal kezdetben azt kívánták érzékeltetni,hogyatörténelmieseményekismétlődnek,tehátállandóanfolyamatosje-lenbenélazember.Ahogyazonbanegymástkövettékazesemények,rájöt-tek,hogymindegyikmás,mintazelőző,tehátlehetetlenbesorolniőketaciklikusidőbe.Ezértújtörténelmidiskurzuskezdődött.Akorábbiemocio-nális,lírikusmegközelítés(Maréchal)helyébemostmindinkábbértelmező,narratívelbeszélés(Volney)lépett.„Lírikusmegközelítésselamúltolyanvolt,mintha...mégnyitvaállnabármilyen lehetséges jövő irányában,... atörténelmielbeszélés...viszontamúltatrealitáskéntkezelte.”(222.)Afor-radalomlírikusmegközelítésérepéldavoltMaréchalVoyages de Phytago-ras címűmunkája.EbbenPhytagorasképzeletbeliutazásaiapropójánönel-látó,kisközösségekbőlállóemberitársadalomvíziójátrajzoltameg.Ezutánmegírtegyanti-narratívát,egyvilágtörténelmetsírfelirat-stílusbanHistoire universelle en style lapidairecímmel.Céljaarövidségésvilágosság,mintazepitáfiumoké.Egy-egymeghökkentőképpelazemberitermészetegye-temesenérvényesportréjátakartamegrajzolni.AHistoire de la RussiecíműmunkájábanNagyKatalinrólmegírta,hogyanmanipuláltaaközvéleménythatalmánakmegszilárdítása érdekében. Közérthető nyelven írt, és szélesfreskótfestettatársadalomrétegeiről.
Brumaire18-án,azaz1799.november9-énNapóleonegyszerrevégetvetettadirektóriumnak,shelyébekonzulátusirendszertállított.Akalendá-riumotviszontmegtartották,deazünnepekbőlcsakjúlius14-étésVendé-miaire1-jéthagytákmeg.Ezanaptárabsztraktésközömbösidőtmutatott,ígymárlétrejöhetettakibékülésazállamésakatolikusegyházközött.AKonkordátumot1801.július15-énkötöttékmeg.Négyvallásiünnepmaradtmeg,elválasztottákavilágiéslelkihatóságokat,ésazállamhatalmatkapottavallásiünnepekfölött.Eltöröltékadécade-ot,visszaállítottákavasárnapipihenőnapot,denemtettékkötelezővé.AKonkordátumkettősidőrőlszólt:az állami, közösségi és a vallási, egyéni időről.A naptári idő sem egyi-ket, semmásikat, hanemabsztrakt időtmutatott.Az időegységekörökösismétlődésejellemezte.Atörténelmieseményeketmárnemakartákater-mészetciklikusrendjébebesorolnitöbbé.VisszatértekaGergely-naptárhoz,dekihagytákbelőlemindakozmológiai,mindavallásivonásokat,vagyispolgárikalendáriumotkészítettek.A forradalmikalendáriumhónapneveitmegtartották,ésNapóleontBrumaire18.évfordulójánkoronáztákmeg.
A forradalmikalendáriumösszesen12év,kéthónapés17napigvoltérvényben.Napóleonmegkoronázásaután,1802-benvisszaállítottákava-
Aköztársaságikalendáriumtörténetetulajdonképpennemértvéget.Újraés újramegjelent példáulComte-nál, vagy a kommün idején, és a szovjetidőszámításban.Mégafranciákishasználtáka„Kr.e.ésKr.u.”időmegha-tározáshozhasonlóan(lásdnálunkarendszerváltozáselőtt,után).Felfedez-hetjükbenneakétidővonalat,azeseményekhagyományoskronológiaielbe-szélésétésaképzeletbeliidőt,amelybenazakkoriszereplőkazeseményeketmegélték.FrancoiseBrunelkétféletörténetíróielemzéstkülönböztetmeg:a„liberális”szemléletszerintaforradalomeggyéváltahatártalanterrorral,a„szocialista”szerintpedignemoldottamegaszociálisgondokat.Azelőzőnarratívaazeseményeklineáriskronológiájárafigyel,ésnemtörődikazok„jövőbeli”hatásával,amásodikellenbenaforradalomelképzelhetőjövőjévelfoglalkozikanélkül,hogyfigyelembevennéavéletlenéselőrenemláthatóesemények lineáris sorát, amelyekpedigmódosíthatjáka forradalommeg-hirdetettcéljait.Ezajelenségmindentörténetírásrajellemző:amimodernkronologikustörténetírásunkmulasztása isaz,hogynemmagyarázzameg,miértegyikjövendőeseménykövetkezettbe,miértnemamásik.
Maréchalkarrierjeakalendáriuméhozhasonlóanértvéget.Nemtelje-sedett be a forradalom, ésMaréchal irodalmimunkáiról sem vettekmártudomást.Aforradalomtöbbénemazidőkategóriájábanjátszódott,pedigkorábbanéppenazidőbenjelentettújkezdetet.Miutánkiszorultmindazirodalmi életből,mind a politikából,Maréchal visszavonult vidéki birto-kára,családjakörébenírássalfoglalkozott,ebbőlélt.Abukolikuskörnye-zetben álmodozó regényíró lett, a nők számára írt, azt hirdette, a családa politika valódi alanya. Színházimunkásságával előkészítette amodernteátrumot.Gazdagkönyvtárában90könyvaforradalomrólszólt.Maréchalhivatásosértelmiségikéntazújságírásbólésmásírásaibólkényelmeséletetteremtettmagánakéscsaládjának.
Amunka nagyon alapos, a szerző sok oldalról járja körül általában anaptár, különösenpedig a francia forradalminaptár témáját.Főként filo-
80
zófiaihátteretnyújtaz időkülönféleértelmezéséhez.Aforradalminaptárkészítőiarrakerestekválaszt, szinkronbahozható-ea természeti időésatörténelmiidő.AGergely-naptárbizonyosfokigösszhangbahoztaakétféleidőt:azévszakokésanappalok-éjszakákváltakozásánalapul,deegy-egynevezetestörténelmiesemény,példáulKrisztusszületése,(másvallásoknálmásvallásalapítók)fellépésénekdátumamaismeghatározzaanaptárakat.Akalendáriumkészítőinektévedésevolt,hogyafranciatörténelmiesemé-nyekhatásátkiakartákterjeszteniazegészvilágra,holottcsakatermészetjelenségeineklehetilyenszéleskörűhatása.
SanjaPerovickissétúlságosanbonyolultfilozófiaihátteretteremtaka-lendáriumhoz, és gyakran ismétlimondanivalóját. Fontos azonban, hogygondolkodásra, olykor ellentmondásra készteti az olvasót.Közben pedigsokatmegtudunktőleaXVIII.századiemberekgondolkodásáról,életéről,sarról,hogyanéltékátafranciaforradalmat.
A megtévesztő cím ellenére a műben felsorakoztatott tényállások ésérvek mégsem értelmezhetőek a kapitalizmus mély kritikájaként. Herr-mannszemléletestörténelmipéldáksegítségévelakarjamegmagyarázniazolvasónak,hogyan jött létre az elemzettgazdasági struktúra,ugyanakkorakapitalizmusideológiaihátteréreisrámutat.Aztkeresiazalapokbólki-
1 UlrikeHerrmann1964-benszületettHamburgbanésbanktisztviselőiszakképzéseutánaHenriNannenÚjságíróiIskolátisbefejezi.EzekutánaBerliniSzabadgyetementanulto-vább:gazdaságtörténetetésfilozófiáthallgat.2000ótaaberliniTazgazdaságirovatánakszerkesztője.ATaz-nál parlamenti tudósító is volt és néhány éven keresztül az olvasóivéleményekreisőválaszolt.HermannmindamainapigtagjaaberliniTazszerkesztői-kiadóiszövetkezetnek.
82
indulva,hogymikéntműködik,illetvemilyenbehatókövetkezményekkeljártagazdaságifejlődésésalegutóbbiválságokciklikusságaamaieurópaiemberekre,hiszen2000ótamárháromsúlyospénzügyikrízisismegráztaEurópát.Átfogóanfőlegazokatagazdaságtörténetifeltételeketésszociá-lisátalakulásokatmutatjabe,amelyekakülönfélepénzügyiésgazdaságiválságokkal kapcsolatosak.A szerzőmunkájának egyszerű nyelvezete éspublicisztikusfejtegetőjellege,valamintatörténelmihátterekbemutatásamiatt az avatatlan olvasó számára is hamar nyilvánvalóvá válik, hogyankeletkezikahaszon,vagyakapitalizmus függvényébenhogyalakulki ajólétiállam.Olyanközéposztálybelikényszerképzetekkelszembesülhetünkitt,mintpéldáulazegyrenövekvőtársadalmikülönbségek,amiagéprom-bolókhozhasonlóalaphozzáállássalbuzdítatőke,ésannakmegtestesülése,apénzellen.
„Akapitalizmusfogalmánakmegvanazazelőnye,hogypontosanleír-jaazt,amiamaigazdaságirendszertisjellemzi:magábanfoglaljaatőkeazoncélúbevetését,hogyezekutánmégtöbbtőkelegyenbirtokolható,ésanyereségmegvalósítható.Ezolyanfolyamat,amelyexponenciálisnöveke-déstidézelő.”2Herrmann„lehetetlennek”tartjaazexponenciálisnövekedéslehetőségét,ésúgygondolja,hogynemlétezikténylegesminőséginöveke-dés,mertakapitalizmusalapvetőenamennyiséginövekedésreépül.An-nakellenére,hogymaegyrekevesebbenergiáthasználnakfelegybizonyostermékmennyiség előállításkor, összességében az emberek több energiátfogyasztanak, és többkárosanyag-kibocsátással szennyezikakörnyezetetés a légkört,mintpéldáulamúlt században.Perszea szerző tévedhet is,amikor azt vizionálja, hogy a gazdasági növekedésnek és így a jelenlegikapitalizmusnak is „elkerülhetetlen” a vége. Ismételten (9., 10., 18., 20.,131.). az „exponenciális növekedés” lehetetlenségét nyomatékosítja. Haegyadottmennyiségbizonyosidőutánvalamennyiszázalékkalnövekszik,akkorexponenciálisfolyamatrólvanszó.Herrmannmegkérdezi,hogymialapjánmérikaztanagyságot,aminövekszik?Azanövekedés,amitma-napságmérnek,abruttónemzetiössztermékévespozitívjellegűváltozása,és ezáltal amértváltozók isbelefolynakebbea számításba.Viszont egynemzeti gazdaságban sok más dolog is történhet, ami megmutatkozik anövekedési adatokban. Ugyanakkor a földi nyersanyagforrások végesek,vagyisalevegőtésatalajtnemlehethatártalanulszennyeznianélkül,hogy 2 Aszerző ígyhatározzamegakapitalizmust:„DerBegriffKapitalismushatdenVorteil,
az emberiségmegsemmisítené sajátmagát.De a környezeti szennyezés-nekésazerőforrásokfelhasználásánakfeltétlenülanövekedéskorlátainakkelllenniük?Miértnetudnaaziparolyanmegoldásokatkeresnivagyúgyóvniazerőforrásokat,hogyatermészetközbenregenerálódhasson?Miértnejöhetnéneklétreakapitalizmushajtóerejeáltalolyanértékekis,amelyekelősegíthetnékazáltalánosjólétetanélkül,hogyazemberiségasajátjövő-jétkockáztatná?Gazdasági,társadalmiésökológiaivonalonvannakolyanlehetőségek,melyekáltalaminőséginövekedéstpozitívanlehetnebefolyá-solni.Ígytöbbetkellenefoglalkozniafiatalokhatékonyabboktatásával,abevándorlókjobbbeilleszkedésévelésazidősekgondozásával.Idetartozikamegújulóenergiaforrásokbanrejlőlehetőségekkiaknázása,mintahogyanakörnyezetbarátabbmezőgazdaságkiépítéseis,vagyajelenlegimobilitásieszközök lecserélésekörnyezetvédelmiszempontból jobb technológiákra.Miértnelehetnetechnikaifejlődésanélkül,hogyakapitalizmusnak„vége”lenne?Mindezlehetetlenazállamszerepvállalásanélkül,vagyisapolitikaolyanhatalmieszköz,amelynekképviselniekellatársadalomakaratát.Ígyegyátalakultkapitalizmusbanislehetségesnekkellenelennie,hogymegfe-lelőkörülményekközöttarendszerhosszútávonishozzájárulhassonegyjobbirányúgazdaságinövekedéshez.
Kifogalakulnitehátegyújrendszer,azonbanhogyezpontosanmilyenlesz,mamégfelismerhetetlen.Ezisugyanolyanmeglepőleszakortársakszámára,mintamilyenakapitalizmusvoltakkor,amikorkialakultÉszak-nyugat-Angliábanaz1760-asévekben.Hermannnégyfélegazdaságivál-ságamogyoróhéjban:1)Anémet2010-eságendamiatt „verseny-válság”is megindult, amelynek következtében deflációs spirál keletkezett (22.).2)Aválságbanlévőországokfelhalmozottadósságai„ahitel-buborékok”miatt jötteklétre,vagyisakülönféletőzsdei-pénzügyispekulációkszabá-lyozatlanságamiatt(217.).3)Avalutaövezethelytelenülvanmegalkotva,merthiányzik„azárfolyamkockázatnevűfék”(220.).4)Azeuró-övezetpolitikusaiáltalkiváltott„válságkezelőikrízis”igencsaksúlyoskövetkez-ményekkel járt,merta trojkaitt ismétösszekeverteaközgazdaságtantazüzemgazdasággal: az elfogadottmegszorító intézkedésekmég sehol semjelentettekmegoldástagazdaságbantevékenyenrésztvevőszereplőkalap-vetőtermelési,befektetésiésfejlesztésiproblémáira.Éppenellenkezőleg,mivelakeresletnagybanhiányzott,eztovábbmélyítetteagazdaságiéstár-sadalmi válságot, ami veszélyt jelentmagára a demokráciára is,mert azembereknemtűriksokáigabizonytalanállapotokat(226.).
dorlóvagyfélnomádéletmódotésvéglegesenletelepedett.Azonbanapénznemjönlétrecsakúgyasemmiből(aszerzőszemléltetőpéldájaittafolyó-számlahitel).Sőt,apénzönmagábannemeredményeznövekedéstésnemegyenlőagazdagsággalsem.„Apénztnemlehetmegenni”ésa tőkeaz,amiigazánfellendítiagazdaságot.Amennyibenabéreknememelkednek,akkorrövidesenválságkövetkezik,vagyismindentévhitellenéreamagasvagyarányosannövőfizetésakapitalizmusmozgatórugója.Jólehetaz,haacégeknéhaarányosantakarékoskodnak,deaznemjó,haaválságidejénazállamisspórol,mertezkárosanhatagazdaságra.Államnélkülnemcsakkapitalizmus nincs, de szabad piacgazdaság sem létezik. A globalizációnemördöngősésújjelenség.Albrecht Müller globalizációvalkapcsolatos2004-es téziseszerintaglobalizáció jelenségeazértvonultbeviszonylagújkéntaköztudatba,mertamúltszázadbanakereskedelmiáramlásokvi-lágszintűösszekapcsolódásánakfolyamata,ésaglobálisárversenyavilág-háborúkmiatttöbbszörösenismegszakadt.Nyilvánvalótehát,hogyaglo-balizációtnegatívjelleggelépítettékbeaneoliberálisérvrendszerbeazért,hogyliberalizálhassákapénzügyipiacokat,csökkentsékavállalatokadóités alacsonyan tarthassák a béreket. „De ezek nemmegszorítások voltak,hanempolitikaidöntések,”melyeket1980-tólalkalmaztakelőszörabbanareményében,hogymajdközbenszükségszerinttöbbszörösenjavítanifog-ják(104.).
A baloldali gondolkodók félreértése nagyrészt abból adódik, hogy apénznektúlnagyszerepettulajdonítanak,ugyanakkortúlbecsülikakamat-lábakésanövekedéskapcsánfeltételezettok-okozativiszonyt.
megoldás.Európagazdagéskiemelkedőteljesítményekreképes,ésnincse-nekkülönösebbgazdaságigondjai.Afennállóbonyodalmakfőkéntabbólkövetkeznek, hogy az euró-zónát nagyon rosszul irányítják Brüsszelből.PedigcsakegyetlenfőbbpénzkiadásalenneazUniónak,havégrehajlandólenneösszeállítani egygazdaságiösztönzőcsomagotadéliországoknak,mertSpanyolország,PortugáliaésGörögországsegítségre szorulnakmárcsakazottaninagyszegénység,azazamunkanélküliségmiatt is.AzEUnyugodtanmegengedhetnémagánakazilyenféletámogatásokat,ésazilyentípusúintézkedésekazegészeuró-övezetnekigencsakjóttennének.Amen-nyibenazeurómegszűnne,anémeteknemcsakafőokozóilennénekennekanemkívánatosfolyamatnak,hanemőkmaradnánakalegnagyobbveszte-seiis,hiszenazesetlegesenbevezetettúj„D-Mark”gyorsanfelértékelődne,azazígyakülföldivagyonhamarmegsemmisülne,ésezzelakivitelresza-kosodottnémetiparsúlyosanéshosszútávramegsérülne(230.).
Herrmannvalódijavaslatokatisteszajövőrenézve,amelyeketötpont-banlehetbemutatni.„Először:azállamnevárja,hogyacégekfektessenekbe,hanemmagavégezzenbefektetéseket.Másodszor:ezeknekazértelmesprojekteknek az anyagi fedezése érdekében az államnyugodtanbevezet-hetnéavagyonadót.Agazdagok fölöslegesmegtakarításaimeg lennénekkicsitcsapolva,ráadásulezmégigazságosislenne…Harmadszor:anémetgazdaságaligvagyegyáltalánnemnőaddig,amígareálbérekstagnálnak.Ezmegintteljesenlogikus.Anövekedésaztjelenti,hogymégtöbbárutállí-tanakelő.Dekifogjaezeketatovábbitermékeketmegvenni,hanememel-kednekafizetések?Negyedszer:mivelamúgyistúlsokattakarékoskodunk,rendkívülkellemetlen,hamégazállamistakarékosságrakényszerítipolgá-raitazzal,hogyamagánnyugdíj-biztosításterőlteti.ARiester-nyugdíjvaló-ságosvagyonmegsemmisítőgép.Ötödször:amennyibenapénzügyibubo-réknemrobbanfel,megkellakadályozni,hogyeztovábbraisfelfúvódjon.Egypénzügyitranzakciósadósegíthetneebben...”(237.).
Ezentúlmenően,abankokésárnyékbankokegyénitőkéjénekjelentősennövekedniekelleneahhoz,hogyasajátveszteségeiketegymagukviselhes-sék:abankokbólnyugodtanlehetnénekújratakarékpénztárakAnemzetközibankügyletek(hitelezés)ésakülönfélespekulációstranzakciók(adóparadi-csomok)továbbraistermelikakönyvelőinyereségekhatalmashalmazait.Ezekazonbanareálgazdaságranézvenemproduktívak.Amennyibennemsikerülapapíronlétezőnyereségeketidőbenlefedni,akkorakövetkezővál-ság sokkal súlyosabbkövetkezményekkel jármajd,mint az eddigiek.Aszolgáltatásokbaésatermelésbefolyóberuházásokáltalnemlehetakkoraforgalmatelérni,mintatőzsdékenvagyahitelezésnélvégbemenőcsillagá-
Herrmannművévelbebizonyítjaazolvasónak,hogyaszakújságíróite-hetségvalamint a tudományoskutatáspárhuzamosösszevetésébőlkiválószellemi teljesítmény születhet.Következtetésként levonható, hogy a tár-sadalmihiányosságokkapcsánnemapénznekvanmeghatározószerepeaválsághelyzetekben,haneminkábbazideológiaiirányultságésaszellemibeállítottságszámítanaklényegestényezőknek.
Demiértvanezígy?Azért,mertadöntéshozókezekalapjánosztjákszétazanyagijavakatavolt,ajelenlegi,vagyapotenciálisválasztóikközött.Herrmann egyszerűsítő stílusának azonban az az egyik hátránya, hogy aszerző néha egyértelmű állásfoglalásra törekszik bizonyos tények, körül-ményekkapcsán,ugyanakkortúlságosanóvatosaszakszerűvéleménynyil-vánításokkalszemben,ésilyenkorfelvállaljaaztakockázatot,hogyazérvnemmindig teljes ésmeggyőző.Néha pontosan ezek a sajátos rálátásoksegítenekazolvasónakabban,hogymegértsenbizonyosösszefüggőpoliti-kai,gazdaságiéstörténelmikörülményeketvagyazezzelkapcsolatoselmé-leteket.ÍgyHerrmanneuró-válságmagyarázatainagyoniselfogadhatóak,azonbannemszabadelfelejteni,hogynéholatörténésztúlságosanissajátosvéleménykifejtésérőlvanszó.Herrmannenyhéntúlozpéldáulakkor,ami-korRonaldReaganpolitikáját,agazdagok„keynesianizmusaként”értékelivagyolyankihívó,detézisértékűmegjegyzésekettesz,hogyaSchröder-félepolitika(Agenda-Politik)szinténhozzájárultajelenlegipénzügyiválságki-bontakozásához.Az1636-oshollandiaitulipánválságotrészletesebbenisbelehetettvolnamutatni,hiszenezáltal jobbanszemléltethető lettvolnaazeuró-krízis.Ugyanígykörülírniapénzteremtésifolyamatotaköltségveté-sifőösszegmeghosszabbításávalabankoknálazaktívszámlárólapasszívszámláravalókönyveléssel,nemrosszötlet,deígynemteljes,mertHerr-mannkihagyjaanettósítássalkapcsolatosfontosrészleteket.
Akönyvmagánviseliaszerzőtörténelemirántiszenvedélyét,sazt,hogyhatékonyan él az eredeti források szabad értelmezésének lehetőségeivel.Főként az egy- vagy félmondatosra sikerült megállapításai tartalmaznaktényszerűtlenvagylogikailagpontatlanrészeket.Herrmanntöbbnyireború-látóhangnembeníraközvetlenjövőről,aminemmeglepő,hiszenakönyva
87
gazdaságinövekedéshatáraivalkapcsolatoskihívásokboncolgatásávalvég-ződik.Aztgondolja,hogymagukaszakembereksemtudjákigazán,hogymelyikalegjobbanjárhatóút,amelyténylegkivezethetnéEurópátjelenlegisúlyosválsághelyzetéből.Azolvasószámtalankiegészítőmagyarázatotéskomolyreferenciáttalálakönyvvégén.Mindezekbőlegyértelművéválik,hogyatörténészabemutatottfolyamatokmegértetéséretörekszik,ésnemazideológiákvagyakülönféledivatostudományosirányvonalakkövetésé-benérdekelt.Érveléseazért ismeggyőzőés tanulságos,merta ténylegesmagyarázatokon meg rálátásokon kívül rugalmas történelmi példákat ishasznál.Ezviszontegyáltalánnemjellemzőanémetmakro-közgazdaság-tannalfoglalkozószakemberekköreiben.
Aszerző,Jesús Ángel Redondo CardeñosoaValladolidiEgyetemtörténe-lem szakán végzett 2005-ben, doktori disszertációját ugyanott, 2010-benvédtemeg.AműszerzőjénekkorábbiírásaielsősorbanszinténaXX.szá-zadelejiKasztíliaésLeóntársadalmimozgalmakrólszólnak.�Akötetegyikcélja–sezjóvaltúlmutataz1903–1904-eseseményekbemutatásán–an-naka„toposznak”amegdöntése,amelyszerintKasztíliabeletörődő,enge-delmesvidék.Aszerzőfelakarjaszámolniazta„legendát”,melyszerinta Comunerosok (1520–21)ótaaSpanyolországbelsejébenelterülőnagy,alapvetőenmezőgazdaságijellegűKasztíliaésLeóntérségeanyugalomésabeletörődésföldje.Aműbenalázadás(hanemisfeltétlenülkimondva)bizonyos értelembenpozitív értéktartalommalbír.A szerző szemléletérőlPedroCarasa–aműprológusánakszerzője,aValladolidiEgyetemprofes-szora–megállapítja,hogyekötet„megváltoztatja a kasztíliai parasztság társadalomtörténetének perspektíváját, és úgy szemléli a lázadást, mint hét-köznapi magatartást”.2
Az 1903–1904-es zavargássorozat alapvetően lokális jelentőségű ese-ménynektűnik.Mégislegalábbnégyokbólúgygondolom,hogyérdemesabemutatásra.Egyrésztazért,mertMagyarországonmégnem,vagycsakaligismertezatéma,másrésztaspanyolpolitikatörténethezis(aszocializmusjelenléte témakörében) érdekes adalékokkal szolgál (noha a szerző nem
2 JesúsÁngelRedondoCardeńoso:1904. Rebelión en Castilla y León.UniversidaddeVal-ladolidSecretariodePublicacioneseIntercambioEditorial,Valladolid,2013.12.
89
erre,hanemazegyesmegmozdulásokleírójellegűbemutatásárahelyeziahangsúlyt).MindemellettRedondorávilágítanőkszerepénekfontosságáraemegmozdulásokban.Egyszerűennemlehettúlbecsülnianők1903–1904forgatagában játszott szerepét, így a témagender studies szempontból isnagyonérdekes.VégülpedigekötetazEurópafélperifériáinelterülőorszá-gokközöttipolitikatörténeti,társadalomtörténetikomparatívelemzésekhezadhatötleteket,sszolgálhatfontosinformációkkal.Recenziómbanmegkí-sérlembemutatniRedondoművét,kiemeltpéldáksegítségével ismertetnifőbbjellegzetességeit,különfigyelmetszentelveaszocializmussalössze-függésbenfelmerülőkérdéseknek.
Redondokönyvébenelsősorbanakorabelihelyisajtót,valamintávilai,burgosi, leóni,madridi, palenciai, segoviai, soriai, valladolidi és zamorailevéltárak fondjaithasználtaelsődleges forrásként.Ahelyi lapokatazor-szágosEl Socialista,aPSOE(PartidoSocialistaObreroEspańol–SpanyolSzocialistaMunkáspárt)lapjaegészítiki,melyatémajellegébőladódóanindokolt.Ám úgy vélem, az egyoldalúság veszélyét ismagában rejtheti,mivelamásikfelhasználtországosközlöny,aBoletín del Instituto de Re-formas Socialescíműkiadványelsőszáma–mutatráaszerző–csak1904őszénjelentmeg.Mindenesetreakötetbőségesforrásbázisaennekellenérebeszédes.
Aprológustaszerzőbevezetője,majdkilencfejezetköveti.Akönyvvégén epilógus, bibliográfia és egynagyonhasznosmelléklet kaphe-lyet,melybentáblázatszerűenismegtaláljukaz1903-1904-eszavargá-sokatidőpont,helység,provincia,„akció”éskiváltóokszerintcsopor-tosítva.Akötetet ahelységnevekmutatójazárja.A lábjegyzetelt, többtérképettartalmazó,éskülsőreisízléseskönyvigenjólszerkesztett.Acímazonbanpontatlan:nem1904-ről,hanem1903–1904-rőlszólamű.Acímbenszereplő„rebelión”(lázadás,felkelés,zendülés,rebellió)szószinténmegtévesztő lehet.Meglátásom szerint – anélkül, hogy termi-nológiai kérdésekbe bocsátkoznék, ami talán indokolt lenne, hiszen a„rebelión” a hétköznapi értelemben vett lázadásnál összetettebb tudo-mányosterminustechnikuskéntjelenikmeg–elsősorbantöbbé-kevésbéösszefüggő zavargásokról, tüntetésekről, feszült társadalmi légkörről,semmint egyvalamely hétköznapi értelemben vett „lázadásról” szól akötet. Megkell említeni azt is, hogymivelRedondo alig tér ki Spa-nyolországmás régióira,anemhispanistakutatószámáraKasztíliaésLeóntörténete–egyszerűenfogalmazva–kissé„lógalevegőben”.Ezazonbannemnegatívítélet,hiszenaszerzőnemSpanyolországakkoritörténeténekbemutatásáravállalkozott.
90
Akötetelsőrövidfejezetében(„A Kasztília- és León-i tiltakozás előzmé-nyei a XIX. században”)az1903–1904-eszavargásokelőzményeiről,vagylegalábbis kronológiailag ezeket megelőző felkelésekről, zavargásokról íraszerző.Eztköveti„A kollektív népi akció”címetviselő fejezet,melybenRedondo a társadalmi tiltakozás formáit elemzi, elsősorban Charles Tillynyomán.IttaszerzőCarlosGilAndrésálláspontjátelfogadva,élesszemmelrámutat,hogyalázadás(motín)ésasztrájk–mintkétkülönbözőtiltakozásiforma–HispániábanegyszerrevoltakjelenaXX.századelsőharmadában.
Anépilázadásról(motínpopular)szólóalfejezetbenaszerzőmegjegy-zi,hogyalapvetőenXIX.századi,de továbbélő jelenséggelvandolgunk,amelyet a legtöbbesetbenmegélhetésiválságváltottki.Acélt illetőenenépifelkeléseknemvoltaktúlambiciózusak:befolyásolniakartákahelyipolitikaalakulását,illetvemegoldástköveteltekalegsürgetőbbproblémák-ra(példáulakenyérhiányra).Amunkaügyisztrájk(huelgalaboral)ellenbenamunkásmozgalomhozkötődvejelentmega XIX.századmásodikfelében,sfokozatosannyerteeljelentőségét.Anépifelkelésekkelszembenasztrájkelsősorbannemahatóságok,hanematulajdonosokellenirányult–mutatráaszerző.
Kasztília ésLeónbananapszámosok,valamint feleségeikésgyereke-ik játszották a főszerepet amegmozdulásokban.Az események általánoskarakterjegye,hogynémitúlzássalélve1903-1904-benanőkvittékasta-fétabotot.Gyakorlatilagmindenben, amiről alább szó lesz, kulcsszerepetjátszottak.
A harmadik fejezetben („A Kasztília- és León-i vidék első sztrájkjai: 1903 nyara”),munkabeszüntetéseksorárólolvashatunk.Egyebekmellettarról,hogyegyretöbbszocialistaagitátorjelentmegavidéken.Mezőgaz-daságimunkásegyesületek(sociedadesobrerasagrícolas)tűntekfelKasztí-liaésLeónban.Báraszocialistahatástagadhatatlanvoltaterületen,aszo-cialistáktulajdonképpenönmagukhelyzetétnehezítettékmegazzal,hogyavidékrenemfigyeltekeléggé;hiszenadoktrínájuknakmegfelelőenúgyvélték,ajövőaziparimunkásságé.
Anegyedik fejezet az1903-ashelyhatóságiválasztásokkal foglalko-zik.A fejezet címekifejezi a lényeget: „A Restauráció választási rend-szerének törése: az 1903. november 8-i helyhatósági választások.”Fontosmegjegyezni,hogyazAntonioCánovasdelCastillokonzervatívpolitikusnevéhez köthető 1876-os kompromisszum a nagy pártok között a szá-zadfordulóramegingott.3Az1898-askatasztrófa(Kuba,PuertoRicoésa 3 Ekérdéskörhözlásd:HarsányiIván:A félperifériáról a centrum felé. Spanyolország és Por-
tugália a „hosszú 19.” és a még hosszabb 20. században.Publikon,Pécs,2011.171–209.
9�
Fülöp-szigetekelvesztése)nyománaspanyolpolitikaiválságban(mégisazt hiszem e válságtól jórészt függetlenül, hiszen születésük korábbi ekrízisnél,megerősödésükpedigmásországokra is jellemző)újpolitikaiszereplőkjelentekmegaszínen.Ekkoriban–írjaaszerző–ahelyható-ságiválasztások(eleccionesmunicipales)nagyobbérdeklődéstváltottakki,mintazországosak,miveljobbanérintettékalakosokat.Kasztília-ésLeónbanszámoskisebb-nagyobbzavargásvoltaválasztásokmiatt,ahogyválasztásimachinációk és incidensek sora is jelen volt a vidéken. Spa-nyolország szerte ennekellenére is 63önkormányzattal bíróközségben(municipio)157szocialistaképviselő(concejal)szerzettmandátumot.AKasztília-ésLeónbantalálhatóUronesdeCastroponcepolgármesterepe-digJoséHerrerolett,azelsőszocialistapolgármesterSpanyolországtör-ténetében.Aválasztásokleírásáraisáll,amiazegészkönyvrejellemző:aszerzőegyeseseteketaprólékosanmutatbejegyzőkönyvekvagyújság-cikkeksegítségével,ámazelemzésolykornemkövetivégigazesemé-nyeket,azolvasónaktöbbször támadhathiányérzete.Akönyvetolvasvatöbbszörfelmerültbennemakérdés:„miislettazügyvége?”
1903-ban nemcsak a képviselői helyek, hanem a munkásegyesületek(sociedadesobreras)számánaknövekedéseisfigyelmetérdemel.Kasztília-ésLeónban1903-banRedondotáblázataszerint23ilyenalakult.
Az ötödik fejezet az „1903–1904 telének élelmiszerválsága” címetviseli.Ittfontosmegemlíteni,hogyaXX.századelejénSpanyolország-banatársadalomnagyobbrésze „még a preindusztriális társadalom ka-rakterjegyeit viselte.”4Agabonaáránakszokásostélvégiemelkedéseatársadalomszegényrétegétlétébenfenyegette.Kiemeltenérvényesezamunkahiányávalisküszködőmezőgazdaságimunkásokra(jornaleros).Akötetbenaszerzőigenaprólékosanismertetiazincidenseket.Voltve-rekedés,lövöldözéséshalálesetis.Ámembereknagyszámbannemes-tekáldozatulsemaparasztokdühének,semacsendőrökmenetrendszerű„rendteremtésének”.Érdemesmegfontolni:mivoltanagyobberőszakhiányánakazoka?Redondoekérdésneknemszentelérdemifigyelmet,hiszenéppenaztakarjaalátámasztani,hogyKasztíliaésLeón„felmertkelni”.Akötet alapjánúgygondolom, fontos tényező lehetett,hogyahelyipolitikusokésa„lázadók”ishajlandókvoltaktárgyalniéséssze-rű engedményeket tenni. Ezzel összefügg, hogy a lázongó munkásokföldhözragadt,konkrétköveteléseket fogalmaztakmeg (meghatározottbéremelés, közmunkaigény, valamivel olcsóbbkenyér stb.), s képesekvoltakarra,hogyönmagukatmegszervezzék,delegációkatküldjeneka 4 RedondoCardeńoso, i. m. 57.
Egypéldaazavargások természetére:Villalpandóbanegyfőkéntnők-bőlállócsoportavárosházafelévetteazirányt,hogysegélytkérjen.Avá-rosházáról kidobálták a székeket, összetörték a berendezés egy részét.Apolgármesterértesíteniakartaacsendőrséget,deeztmegakadályozták,ígykénytelenvoltátadni250pesetátatüntetőkbőlállóbizottságnakafalumun-káscsaládjainakmegsegítésére.Végülperszemegjöttacsendőrség.Szemé-lyisérülésrőlittnemíraszerző.
Három, szinténgyakori jelenséget emelnékmég itt ki,mely aműbenfeltűnik.Azegyik,hogyamunkások,bárgyakrantettektanúságotszolida-ritásról,sokszorelhangzókövetelésükvolt,hogyelsőkéntahelyieketfog-lalkoztassák.Amásikazélelmiszer-elvitel tilalmánakkövetelése.Ugyan-csakkonfliktusforrásvoltafalukhoztartozóközösségiterületek(erdőkstb.)sorsa.
1903–1904-benKasztília-ésLeónvárosaibanisvoltakmegmozdulá-sok,Redondoezeknekisjelentősfigyelmetszentelt.Valladolidban1903decemberében például általános követelés volt az úgynevezett „pluszmunkák”(trabajosplus)indítása.Lényegébenaközmunkák(obraspubli-cas)irántiigényfogalmazódottmeg.Azutakfelújításaazegyiklehetőségvoltezekközül.Aztlátnilehet,hogyapolgármesterektöbbségeerrebi-zonyosszintighajlandóvolt.Valladolidbanis ígytörtént,ámproblémátjelentett, hogymindenkinek sehogy nem tudtak közmunkákat adni, s amunkáragyülekezőkkövekkeldobáltákahatóságokat,avárosbankisebbzavargásbontakozottki.Redondohosszabbanírasegoviaiésegykésőbbivalladolidiesetről.Előbbiesetbenanőkspekulánsokkalszembeni tilta-kozása,utóbbibanpedigazerőszakkeltettefelaszerzőfigyelmét.Valla-
93
dolidbanazátlagosnálsúlyosabbösszecsapásokrakerültsor,melyekbenegytizenötévesfiú,„Pepinillo”életétvesztette.Ebbenavárosbanköztár-saságijelszavakisfelcsendültek,ésantiklerikálisérzelmekiskifejezésrejutottak.Ittkellkitérnemrá:komolyhiányérzetetad,hogyekéttényezőjelenlétét vagyhiányát általábannemveti fel a szerző, nohamindkettőigenfontoslenne.
Amunkásegyesületek alakulásáról ittmegtudjuk, hogy ez a folyamat„nem volt sem könnyű, sem békés”.5 Tiltakozásokról és sztrájkokról, va-lamintabérkövetelésekrőlolvashatunk,mikéntarról is,hogy1903–1904telén, szorosösszefüggésbena szocializmus térhódításávalnőtt a sztrájk,minttiltakozásiformaszerepe,különösenTierradeCamposgabonatermelővidékén.
Ahatodikfejezetaz„1904 tavasza: a mezőgazdasági munkástiltakozás szupralokális szervezete felé”címetviseli.Tiltakozásokról,sztrájkokrólol-vashatunk itt is.Acélabéremelésésa jobbmunkakörülményekelérése.Emellett az elbocsátások elleni tiltakozás vagy épp a sztrájkolókkal való„szimpátiatüntetés” ishelyetkapott.Redondoemlítést teszarról is,hogynemmindenholengedtékmegünnepelnimájus1-jét,sez,mintahogyLaUnióndeCamposbantörtént,összecsapásokhozvezetettacsendőrséggel.Ittérdemesszólniarról,hogyamunkásszervezetektagjainakarepressziókülönfélemódozatival kellett szembenézniük – tudjukmeg aműből.Azegyikilyen,hogytagjaikatgyakrannemakartákalkalmazni,amunkáltatókkilépésreakartákkényszeríteniatagokat.
Valladolidbanafelnőtteknek8órásmunkanapot,14évenaluliakrészé-repedigmunkatilalmatköveteltek.Ugyanitt szerepelt az éjszakaimunkaeltörlése(kivéveaholelengedhetetlen,ámanőkreésa18évalattiakravo-natkozóanmindenképpen) is a célokközött.Csakúgy,mint a nőimunkatiltásaazokbanazágazatokban,aholamunkaveszélyesanőiszervezetre.Elhangzottamindenhétenlegalább36óra„megnemszakított”pihenés,azegészségrekárosanyagokésgyártásimódoktiltása,továbbáateljesítmény-béreltörléseis.Ugyanitthelyetkapottazélelmiszerbenvalófizetéseltörlé-se,ésazállásközvetítőügynökségek(agenciasdecolocación)felszámolása,valamintolyan,maiszóval„iparfelügyelet”létesítése,melybenamunkásokislegalább50%-banvesznekrészt.Végül,denemutolsósorban,azalapve-tőélelmiszerekáránakcsökkentéseisszerepeltakövetelésekközött.Úgygondolom,hogyezekkelazinformációkkal–melyeketittnincsmódmin-denrészletükbenvisszaadni–aszerzőközelebbviszminketamunkásokproblémáihoz. 5 RedondoCardeńoso,i.m.93.
94
Afalusimunkásokistöbbkongresszusttartottak:Villalpandóbanpéldá-nakokáért1904.április24-én,aholhatfőpontotfogadtakel,sebbenigenrészletesen határozták meg munkakörönkénti bérigényüket. Mindennekellenéreafejezetcímbenszereplő„szupralokális”szervezetet illetőenúgyérzem,sokkérdésnyitvavanmégajövőbelikutatásokszámára.
Detérjünkisátaz1904-esnyárisztrájkhullámra,melyakötethetedikfejezetébenkaphelyet,amelynekcíme:„Az 1904 nyári agrársztrájkok hul-láma.”Asztrájkokszempontjábólalegkedvezőbbidőpontnyárelejevolt,amikorazaratáselőttamezőgazdaságimunkásokésabirtokosokalkudoz-hattakabérekrőlésmunkafeltételekről.Azeseményeksoránamezőgazda-ságimunkásokegyik–mégnememlített,deakötetbenszereplő–céljaazaratógépekhasználatának tiltásavolt.1904nyaránkisebb incidensek tör-téntek,serreabirtokosokráisjátszottak:aszerzőrávilágít,hogy–mikéntAndalúziaésazanarchizmusesetébenJ.Mauricemegjegyzi–a„gyújto-gatásmítosza”kiválóürügyülszolgáltabirtokosoknakarra,hogyelőzetesintézkedésekettegyenek.
Akötetnyolcadikfejezete„Az 1904 második fele. A lázadó szelek al-konya”címetviseli.Acímelőrevetíti,hogyekkorraleszállóágbakerültatársadalmitiltakozásgörbéje.Ámakonfliktusokésarepressziójelen-ségei továbbra is jelenvoltakazév folyamán,olyan látszólag jelenték-telen ügyektől kezdve, hogy augusztusbanVillalobosban nem engedtékaszocialistadalokéneklését,ennélsokkalsúlyosabbakig.1904őszénazavargások,sztrájkokszámánakcsökkenéseazzalmagyarázható,hogyaszociálishelyzet továbbromlott,segybizonyosszintalattmárnemlá-zadnakazemberek,hanemmindenerejükkelatúlélésreösszpontosítanak–írja Eric Hobsbawmrahivatkozvaaszerző.Másrészről,világítráRe-dondo,amunkásegyesületekkelszembenirepresszióésaregionáliselitekalternatíva-kínálatának is része lehet a „lázadások” elhalványulásában.Afőnökökugyaniselkezdtékújmódonmegszerveznimagukat.Példáulolyanszakszervezetekszülettek,melyekbenmunkáltatóésmunkásegyüttkapotthelyet.6
sen30ezerembervehetettrészt.Atémákazonban,amelyekrőlPabloIglesi-asbeszélt–mutatráaszerző–taktikailagelhibázottakvoltak:amunkásokuniójáról,azosztályharcrólszólóbeszédek,bárúgytűnik,érdekelték,nemhozták a vártmódon lázba a vidéket. Iglesias nem szólt a vidék speciá-lis problémáiról.Ennekellenérenőtt amunkástársaságok száma.A sikerazonbanátmenetinekbizonyult.AzUGT(UniónGeneraldeTrabajadores–ÁltalánosMunkásszövetség,szocialistaszakszervezet)1905-1908közöttigyorshanyatlásamáreztjelzi.Báraszerzőittnémilegszűkszavú,ahanyat-lásokakéntemlíti,hogyaszocializmusa„kistulajdonosok-bérlők”fontostársadalmirétegéneknemtudottvonzóalternatívátnyújtani.Aszocialistaideamarginalizáltaecsoportot–olvashatjukRedondónál.
Azutolsó,kilencedikfejezetcíme:„Társadalmi konfliktusok Kasztí-lia és León ipari zónáiban”,melybenelsősorbanÉszak-Kasztília-ésLeónbányászainak és Béjar szövőmunkásainak sztrájkjai kerülnek górcső alá.1904-ben hosszú sztrájkok voltak a bányákban,mégis, 1903–1905 konf-liktusait követően a leóni és palenciaimunkásegyesületek is lehanyatlot-tak–csakúgy,mintamezőgazdaságicentrumbanalapítottak,olvashatjuk.BéjaraXIX. századbanegy időre„KasztíliaManchesterének”számított,ámtextiliparánakhistóriájaekkoramárhosszúhanyatlástörténet.Többszáztextilmunkáshirdettekiasztrájkot,alapvetőenbérkonfliktusmiatt.AzEl SocialistalapalapjánRedondoszívszorítóhíreketközölanyomorról,sbárelapérthetőenelfogultvolt,nemsokokunkvankételkedniabban,hogyahosszanelnyúlósztrájknyománamunkásokcsaládostólvalóbanalétmini-mumhatárárakerültek.Abéjárimunkásokugyanakkorazországszámosvidékérőlkaptaksegítséget,adományokat,emellettszimpátia-megmozdu-lásoknakistanúilehettek.Végülezakiemelkedőenhosszúsztrájk10évesmegállapodássalértvéget.
Bártöbbkritikaiészrevételtmegfogalmaztam,összegezveúgygondo-lom,hogyJesúsÁngelRedondokönyveérdemihozzájárulásaspanyolor-szági–kiemeltenakasztíliaiés leóni– társadalmimozgalmak történeté-hez,jóllehetafentieseményektöbbségenemlepimegatörténészt,hiszenamunkások követelései között számos (döntő többségük, ha nemmind)olyanvolt,amelyavilágmáspontjainiselhangzott,ígypéldáulabéreme-lés,amunkafeltételekjavítása.ASpanyolországbantörténtek,haolysok-szoregyedimódonis,szervesenkapcsolódnakazeurópaitörténetifolya-matokhoz.Ezekkasztíliaiésleónimegnyilvánulásaújabbérdekesszellemitapasztalat.Ahogyaz1903.novemberiválasztásokis,melyekpolitikatörté-netisúlyajelentősnektűnik.Azegyesfalusiésvárosimozgalmakleírásaisérdeklődésretarthatszámot,újkutatásokkiindulópontjalehet.Úgygondo-
Szovjet-Oroszország nyugati hatalmak oldaláról való elismerésének kérdése és az intervenció
Nina Jevgenyevna Bisztrova,atörténelemtudományokdoktora,azOroszTu-dományosAkadémiamunkatársa.Jelentanulmányánakcélja,hogyadiplo-máciaikapcsolatokat1917–1918-banabolsevikrendszernekanyugatinagy-hatalmak oldaláról való elismerése, illetőleg az intervenció nézőpontjábólvizsgálja.Adolgozatennekmegfelelőenkéttartalmirészrekülöníthetőel.
Aforrások,amelyekreaszerzőtámaszkodott,azOroszországiFederá-ciókülpolitikaiarchívumánakkülföldisajtóanyagai(többekközöttaDaily Express,The Morning Post,Westminster Gazette,Evening Post, Guardian,a Tan),illetveadiplomatákjelentéseivoltak.
Aszerzőszerintaszovjetkülpolitikaanemzetbiztonságkérdésébenkez-detbenfolytonosságotmutatottazOroszBirodaloméval.Azországtúléléseérdekébenigyekeztekkijátszaniakülföldinagyhatalmakellentéteitegymás-sal,miközben együttműködésre kényszerültekvelük, aminek elfogadtatásanemvoltkönnyű,hiszenellentétesvoltaforradalmiideológiával.Atárgyaltidőszakbanaszovjetkülpolitikalegfőbbtörekvéseazvolt,főleggeopolitikaimegfontolásokból,hogykitörjönazizolációbólésdiplomáciaikapcsolatokatlétesítsenanagyhatalmakkal.Erreazbiztosítottaazalapot,hogyazantantha-talmakugyanhivatalosannemismertékelabolsevikállamot,demégsemhív-tákvisszaköveteiket,mertszükségükvoltakapcsolatokfenntartására,hogyakeletifrontonaháborúfolytatásáraösztönözzékamoszkvaikormányt.
Aszovjetkormányaburzsoáziaellenifegyverkéntegyébkéntegyedül-állótaktikátalkalmazottazáltal,hogy1917novemberétől1918januárjáigközel130titkosdokumentumotpublikáltasajtóban,többnyirerejtjelezetttáviratokat,illetvekormányközilevelezéseket,mindeztazantantkárára.Aszövetségesektiltakoztakezellen,éshamisítványoknakbélyegeztékado-kumentumokat.Sajátsajtójukbanazerrőlszólóhíradásoksoránvagynemjelentettékmegaziratokat,vagyhaigen,akkoráltalábancsakrészleteket,amivelcsökkentenivéltékazügy jelentőségét. (TeljesegészébencsakazEvening Post és a Guardian közöltékadokumentumokat.)
Atárgyalásokjelentőségétszovjetoldalrólaznövelte,hogyabolsevikkormány végremegkapta a központi hatalmak elismerését.A szovjet félamúgyidőhúzásratörekedett,ennekjegyébenegyévesfegyverszünetetja-vasolt:bízottugyanisabban,hogyAusztriábanésNémetországbaniskitör
Anglia és Franciaország már egy nappal a tárgyalások megkezdéseutánegyezménybenrögzítettékálláspontjukat,melyetdecember23-ánki-bővítettek arra vonatkozóan, hogyan hangolják össze a tevékenységüketDél-Oroszországban. Ennek alapján a franciák a Fekete-tengertől észak-raterjeszkedhettekanémetésamárszinténellenségesoroszcsapatokkalszemben,ésUkrajnára,Besszarábiára, illetveaKrímreterjeszthettékkiabefolyásukat.Azangolérdekszférakeletreterjedt,aTörökországgalszem-beniövezetre,aKaukázusra,Örményországra,GrúziáraésKurdisztánra.
AmegegyezésrőlOlaszországotésazEgyesültÁllamokatisértesítették.Előbbinemtudott,azutóbbiviszontnemakartcsatlakozni.AzUSAugyan-isanemzetközinyilvánosságelőttkomolyanvetteésfenntartottaabenemavatkozás politikáját, ugyanakkor azonban anyagi segítséget ő is nyújtott(akárcsakazangolokésfranciák)abolsevikkormányellenszerveződőharc-hoz.Wilsonelnök14pontjaanemzetekönrendelkezésérőlkülönfigyelmetszentelt Oroszországnak, és üdvözölte a szovjethatalom békére vonatkozótörekvését,ugyanakkoregyetlenszótsemejtettazújkormányelismeréséről.Abolsevikokatállítólagezroppantkellemetlenülérintette,hiszenadekrétumbarátságoshangvételemiattAmerikátnemlehetettegyértelműenellenségnektekinteni,ámazönállónemzeti(nacionalista)törekvésekpártolásaveszélyez-tethetteazállamegységét.Ebbenazértelemben–aszerzőnemzárjakiennekalehetőségét–a14pont,szovjetszempontból,csapdaisvolt.
Az angol kormány, hasonlóképpen az amerikaihoz, nem akart nyíltanszakítaniaszovjethatalommal,ezzelszembenFranciaországteljesennyíl-tantámogattaabolsevikokellenfeleit,ésméginformáliskapcsolattartásrasemvolthajlandó.
1918.február10-énLeninazzalérvelt,hogyanémeteksúlyosterületiköveteléseiellenérealákellírniabreszt-litovszkibékét,ámatárgyalásokonTrockijaszovjetvezetéselutasítóhatározatátadtaát.Válaszképpenanémetcsapatok február 18-án támadásba lendültek. Lenin segítségért folyama-dottanyugatihatalmakhoz,ésazegyüttműködéshelyességérőlsikeresen
Nina Jevgenyevna Bisztrova: Iz isztorii diplomaticseszkih otnosennij Szovjetszkoj Rosszii(1917–1918) (Szovjet-Oroszországdiplomáciaikapcsolatainaktörténetéből(1917–1918)RossziszkajaIsztorijacíműfolyóirat,2012/5.szám,121–139.o.
Jóni Eszter
�0�
Szocialisták és internacionalisták, akciók a békéért, 1914–1923
Mielőtt a könyv ismertetésébe belevágnék, úgy hiszem, meg kell emlé-keznem,bekellmutatnomMasao Nishikawát.Mégiscsakritkaság,hogyegyjapán,tokióiprofesszormélyedtelazeurópaimunkásmozgalomtörté-netében,ésírtrólakönyvet,amelyetJapánbanango1nyelven,Európábannémetnyelvenjelentetnekmeg.RáadásulMasaovalLinzben,azITH-kon-ferenciákon rendszeresen találkoztam, sőt azősidőkben,az1980-asévekelejénmégveleegyüttkellettegyközösnyitóreferátumotkészítenünk.Ígytörtént,hogynohaőmár2008-banmeghalt,eztakötetetLinzben,özvegyekérésérekaptammegegyifjújapánhallgatójától.�Aszemélyesrelációkatfolytatva,végeredménybenMasaoegyolyantémátdolgozottfel,többminthúszévvelkésőbb,mintamitjómagamdoktoridisszertációkéntmegírtam,és amely az AkadémiaiKiadónál1975-benmegjelent.2
Masaoakönyvelőszavábannagyonfigyelemreméltóáttekintéstadottakönyvszületéséről,amelyethosszúkutatás,érlelődéselőzöttmeg,ésezekután,mireamunkamegjelent,jeleztem,hogyközbenavilágmegváltozott,sokmindent ő ismármásként lát,minthogy a dolgok bonyolultabbakkáváltak,ámdealeírtakonmárnemkívánváltoztatni.Ehelyütttermészetesenarrautalt,hogyközbenbekövetkezettaSzovjetunióösszeomlása,megvál-toztak a kelet-európai országok, és visszaesett amunkásmozgalom irántiérdeklődés,amitazegésznemzetköziéletbenésméginkább,atörténész-világbanjólérzékeltéslátott.Ennekellenére,nemlátottsemmiokotarra,hogyértékítéleteinváltoztasson,ésennyibenamúltatsemkívántavégérvé-nyesenskatulyábazárni,atanulságokatmégkevésbé.
közbenelteltéveksoránszerzettújabbismereteirévén,illetőlegazért,mertesetenként elkövetett hibákat kellett kijavítania.Persze, őt is első helyenaz1914-esévésanagy„összeomlás”foglalkoztatta.Csakhogyőazonnalhozzáfűzte,hogyvoltak,akiknemhajoltakbeazáltalánossáváló„honvé-dő” szemléletnek és gyakorlatnak –Masao itt, az előszavában két nevetemelki,RosaLuxemburgétésLeninét,majdehhezfűzihozzá,hogymég1914-benmegmozdultakasemlegesországokszocialistáiis:ígySvájcbanésOlaszországban,Hollandiábanésaskandinávországokban.(Mindezter-mészetesenigazis,ittamagamrészérőlazonnalmegkelljegyeznem,hogyaz ellenállókköre jóval szélesebb. Így amárháborúbakeveredett orszá-gokbanfeltétlenülkiemelendőakétszerbszocialistaparlamentiképviselőfantasztikus internacionalista helytállása, ilyenek akadtakBulgáriában is,OroszországbanLenintávolrólsemvoltegyedüli,továbbáNémetországbanLuxemburgsem,éshiányoznakafrancia,illetőlegangolhasonlóképpenhá-borúellenes,internacionalistaésszocialistaszemélyiségekmegjelenítése.)
Masaoazelsőfejezetcíméülaztadta,hogy„újjászületésvagyújszüle-tés”.Elsőpillanatbantalánazolvasószámáraacímmegfogalmazásameg-lepőlehet,deezvalóbannagyonlényegeskülönbséget,történetimegítélésttakar. Sokan, a II. Internacionálé akkori nagy pártjaiban úgy vélekedtek–akiknemvettékátpártjaiktöbbségénekahonvédelmethangsúlyozóésakormánnyalszembeniellenállástfelfüggesztőirányvonalát,hogymár1914őszéreidejelenneanemzetközikapcsolatokatújraszőni,afrontvonalakonátnyúlvais.Őkvoltakazújjászületéskoraihíveiésszorgalmazói.IlyenekvoltakNémetországbanis,Franciaországbanis,ittnagynevekrelehetutalni.Németországban, többekközöttKautskyraésBernsteinre,Franciaország-banJeanLonguet-reésanálunkkevésbéismert,dejelentősfranciaszoci-alistákra.Ezze1azáramlattalszembenálltlegkorábbanLenin,akivalóbanúgyítélte,hogyaII.Internacionálételjességgelösszeomlott,újjászületésérenemlehetgondolni,ésújInternacionálémegteremtésérevanszükség.
Ebbenaszellembenazutánakönyvbenkülönfejezetettalálhatazolvasóahíressévált1915. januárikoppenhágaikongresszusról,aholasemlegesországok szocialistái találkoztak, és hoztak a háborúval kapcsolatban azSPA-hozhasonlótartalmúnyilatkozatokat.(Megemlítendő,hogyakoppen-hágaikongresszuselőtt,még1914őszénLuganóbanasvájciésazolaszszociáldemokratáktartottákmegazelsőnemzetköziszocialistakonferenci-át,amelyenőkhasonlóértelembenmozdultakmeg.Ennekugyancsaknagytörténelmi irodalma született –Masao azonban ezt a sort a koppenhágaikongresszussalnyitjameg.)
Akezdőlépésekmegtételeutánültössze1915szeptemberébenazim-merwaldi konferencia, amelynek óriási irodalma van, még magyarul is.Ezen a konferencián ugyancsak részt vettek a frontvonalak mindkét ol-daláról érkező szocialisták.Meghatározó volt a háború elutasítása, az is,hogyelutasítottáka„honvédő”szocialista„többségipártvezetőségek”po-litikáját,háborúellenesösszefogástsürgettek,ésekkorszületettmegazújNemzetköziSzocialistaSzervezőKözpont,azISK(magyarulNemzetköziSzocialistaSzervezőBizottság)svájciközponttalésvezetéssel,amelynekRobertGrimmvoltavezetője,abizottságnakolaszrészrő1tagjavoltOdinoMorgari,svájcirészrőlCharlesNaineésolasz,illetőleganemzetközinő-mozgalombólAngelikaBalabanova.5AzNSZBszékhelyénekGrimmtar-tózkodásihelyét,Berntválasztották,ésugyanottszerkesztették–pontosab-
Masaonakebbenrészbenigazavan,valóságbanazNSZB-nekmégisvi-szonylaghosszabbéletevolt,determészetesenavalóéleteseményei,ígyaz1917-esforradalmakazNSZBösszekötőpántjaitisszétfeszítették.Masaotovábbákönyvébennememlítikellősúllyal,hogyazimmervaldistákköré-benmilyennagyokvoltak1915-tő1 az ellentétek a zimmervaldi többségés aLeninés abolsevikokvezettebaloldalikisebbségközött.A többségugyanis (Grimm, a svájciak, a németek és a franciák többsége, valamintazangolok)az„újjászületés”híveivoltak,mígLeninésazőt támogatókmár1914–15-tőlazújInternacionálémegteremtésétszorgalmazták,arégithalottnakítélték.
Masaokönyvébenszinténújfejezetetnyitottannakatémának,hogyazNSZBmikéntkerültszembeazNSZI-vel.Hangsúlyozta,hogyazimmer-waldikonferenciavégértGrimmelérte,hogycsakazttekinthessékazim-merwaldiakhivatalosközleményeinek,amelyekvagyazNSZBbulletinja-iban,vagyaBernerTagwachtban jelentekmeg.EztazálláspontotLeninkezdettőltámadta.MajdMasaoishangsúlyozza,hogyLeninerősenszem-bekerült a zimmerwaldiak többségével, és ekkor a nemzetközi ügyekbenmárKarlRadeklettLeninjobbkeze.AzimmerwaldibaloldaliaknakegyikismertorgánumátAntonPannekoekésHenrietteRolandHolst7szerkesztet-teHollandiában.
Masao ehelyütt némi háttértörténetet kínál az olvasóknak:megemlíti,hogy Troelstra,8 a Holland Szociáldemokrata Munkáspárt igazi gazdája,kitartottaSzocialistaInternacionálé„újjászületése”mellett,ésígyszembe-kerültazimmerwaldistákkal,mégazNSZB-velis.RolandHolstesetébenMasaovisszapillant–joggal–,hogyőmáraII.Internacionálé1914.előtti,életében is jelentősszerepet játszott,ésarrautal,hogyővoltaz,aki fel-karoltaazáltalánossztrájkgondolatátaz1905.évioroszforradalomután.(Ittnémihelyesbítéstkell tennem,azáltalánossztrájkügyemárazInter-nacionálé 1904. évi amsterdami kongresszusának napirendjén szerepelt,ésakérdésneképpenRolandHolstvoltazelőadója.RolandHorstotMa-saoRosaLuxemburggalrokonítja–úgyhiszem,ezerős tévedés.Roland 6 ABernerTagwachtkitűnőenszerkesztett,jólelterjedtnapilapvolt.(Alapegyesszámairól
Horst befolyásosmaradt a holland pártban, de inkább a zimmerwaldistatöbbségirányvonalánmaradt.–J.J.)MasaokitérPannekoekszemélyéreis,megjegyzi,hogyőahollandtribunistákegyikhangadójavolt,vagyisazo-ké,akikbaloldaliellenzékbőlmég1909-benléptekkiaszociáldemokrataanyapártból.Masaonyombanhozzáteszi,hogyahollandtribunistákszámoshangadójaLuxemburgnézeteivelrokonszenvezett,vagyisazzal,hogynemtekintettefontosnakanemzetiönrendelkezésügyét,amivalóbanmegosz-tottaabaloldaliaktáborátis,hiszenLuxemburgésLeninközöttekérdésbenteljesvoltakonfrontáció.
A zimmerwaldi baloldaliaknakmegjelentmás orgánuma is Svájcban,aVorbote,amelynekelsőcikkeitLeninésRadekírta.(Masaomegjegyzi,hogyebbenLeninírtaakeményebbhangúszövegeket,Radekvoltanyitot-tabb,és„puhább”.)Akönyvrávilágítarra,hogyasvájciSzociáldemokrataPártegyiklegnagyobbsúlyúvezetőjeHermannGreulich9kezdettőlszem-befordultazNSZB-vel,mintamelymegbontjaazInternacionáléegységét–őkitartottaz„újjászületés”mellett.Megjegyzi,hogyezttettékaskandinávszociáldemokraták– legalább többségük is.Ám leszögezi, hogy a svájciSzociáldemokrataPárt1915.évikongresszusánnagytöbbségge1támogat-tákZirnmerwaldügyét.AsvájcipártbólcsakegykiskisebbségálltkiLeninmellett.Asvájcipártegységestudottmaradni,éstovábbraisszövetségbenálltazOlaszSzocialistaPárttal(PSI).
Masao behatóan foglalkozik a zimmerwaldiak II. konferenciájával,vagyis a kienthali konferenciának előkészítésével. Pontosan ismerteti azNSZB ezzel kapcsolatos üléseit, hogy azokon Grimm mint főszervezőmiként került szembeLeninne1 a németSPDpacifista szárnyánakveze-tőimeghívásánakkérdésében.EzutóbbitermészetesenaKarlKautskyésHugoHaase�0vezettecsoportmeghívását illette,Leninellenezteezt,mígGrimmoldalánazoroszmensevikinternacionalisták,ígyJulijMartov��,va-lamintA.Balabanovatámogattaazőmeghívásukat.Megjegyzendő,hogyazimmerwaldiaktöbbségeGrimmálláspontjáttámogatta.AnémetpacifistákkörébőlazimmerwaldistákII.konferenciájánKienthalbananémetpacifis-tákegyikvezető személyisége,GeorgLedebour�2 akonferenciánaktívanrészt is vett.
Masao ezt követően kitekintést nyújt a háború és a frontvonalak ala-kulására1915–16-ban.Majdakövetkezőnagyfejezetemáranagyonhí-
ressévált1917.évi,végülsohaösszenemült stockholmikonferenciárólszól.Akonferenciáról annak idején,még1917-benMagyarországon is alegkülönfélébb orgánumok is megemlékeztek, nem beszélve azMSZDPSzocialiamusfolyóiratárólésaNépszaváról.Párévtizeddelkésőbbama-gyarszociáldemokratavezetőkközülnemegyírt„astockholmikonferen-ciáról”leghosszabbantalánBuchingerManóazönéletrajzában.Atörténetiirodalombankésőbbisnyomonkövethető,hogymikéntemlékeztekmegastockholmikísérletről.Jóvalkésőbbegyfelőlnekemvoltszerencsémerrőltöbbszörisírni,�3valamintazNMTÉhasábjainastockholmiMartin Craes írtkéttanulmánytisekonferenciatörténetéről(1987,1992).Esorokutánnemtérekkibővebbenarra,hogyMasaomikéntírtekonferenciatörténe-téről,hiszenazősorainemnagyontérnekelelődeitől.Aztazonban,úgyhiszem,jeleznikell,hogyMasaoispontosannyomonkövetteakonferenciaelőkészítésénekmunkálatait,ésmegjelölteannakhollandéssvéd„hőseit”.Akönyvnekpedigmindenképpelőnyéreválik,hogyaszerzősokillusztrá-cióttudottmegjelentetni.Masao„merészugrássa1”astockholmikonferen-ciavégéretetteawilsoni,híres14ponttörténetét,amelyugyancsaknagyportkavartegykor,ésszinténóriásitörténetiirodalmavan.MasaomagaiskülönfejezetetszenteltaWilsonkontraLeninproblematikának,amelyetőisnempusztánanagypolitika,hanemhangsúlyozottanamunkásmozgalomtörténeteszempontjábólvizsgál.
Masaokönyvétnemaz1917-eséveseményeivel,vitáivalzárta,hanemmesszetúljutottazI.világháborúutániévekreis.KülönfejezetetszenteltaSzocialistaInternacionáléújjászületésének,az1919.évibernikongresszus-nak,amelyazelsőháborúutániilyenkongresszusvolt.(AKImegalakulásaegyhónappalkésőbbtörtént.)Masaoutalarra,hogyazantanthatalmakeztmegelőzőlegmármegkezdtékazáltalukdiktáltbékekonferenciákelőkészí-tését.Ígyakéttörténetpárhuzamosanfutottegymásmellett,deegyértelmű-enösszeiskapcsolódott.Olyannyira,hogyaversailles-ibékeszerződéseknapja is egybeesett a berni szocialista kongresszus nyitónapjával.Masaoabernikonferenciaelőkészítésévelkapcsolatbanisérdekesrészletekettárföl:ígyközli,hogyHenderson–azLPakkorivezéremárdecemberbenké-szültmegtartaniakongresszust,éseredetilegugyancsakPárisbankívántákmegrendezni,deezperszetarthatatlannakbizonyult,ígykerültátaszínhelySvájcba.Ezsemvoltegyszerű,asvájciSzociáldemokrataPártismeretesennemvoltegységes,MasaoszerintapárttöbbségeLeninhívelett(73.).Azthiszem,eztévedés,jólismertekLeninsvájcihívei,deezekbefolyásakorlá-toltésideiglenesvolt.Ezekutánnemvéletlen,hogyakonferenciaszínhelye13 JemnitzJános:Aszocialistapártokésaháború.1914–1918.KossuthKiadó,1969.
�07
Bern lett (emlékeztetőül: a város szocialista gazdája az aRobertGrimmvolt,aki1915-bensemlettLeninhíve).Masaoezekutánhosszasanelemzi,hogyaszocialisták–mint írja–EurópamindenországábóldelegációkatküldtekBernbeazInternacionáléújraélesztésére,majdeztkövetőenbele-megyakonferenciaizgalmas,sokproblémátfelvetőtörténeténekismerte-tésébe.(Sajnos,ennekatörténetneknyomonkövetéséreittmáralighanyíliklehetőségem.Márcsakazért sem,mert a szerzőeztkövetőenugyancsakrészletesen foglalkozik az újjászületett Internacionálé szintén Svájcbanmegtartott,1919.ésl920.évikongresszusával.)
Mindigisnagyérdeklődéstváltottkiazúgynevezettbécsivagykétésfeles internacionálé, már csak azért is, mert a magyar szociáldemokrataemigrációegyrésze,jelesenaVilágosság-csoportenneklelkesésoszlopostagjalett,akikközöttottvoltKunfiZsigmond,RónaiZoltán,BöhmVilmosésmások.Akétésfeleseknekgazdájaazosztrákszociáldemokratapártvolt,és annak szellemi fejeekkormárOttoBauer, ámakét és felesekközöttigen előkelő szerepet játszottak a francia szocialisták, valamint az angolFüggetlenMunkáspárt(IndependentLabourParty).Mintismeretes,akétésfelesinternacionálébécsiszékhellyel1921-benalakultmeg.Azinternacio-nálérendszeresenmegjelentetettegynemzetköziszemlét,amelynekfőszer-kesztőjeFriedrichAdler�4lett,akinekállandóéslegszorosabbmunkatársa,egyúttalszemleírójaRónaiZoltánvolt.
Masaokönyvénekerőssége,hogyigenpontosanadszámotsokrészlet-kérdésről,olyanokról,mintaterületirendezések,amelyekkapcsánszoci-alistapártokkerültekegymássalszembe,vagyolyanokról,hogyazegyesnagynemzetköziszervezeteknek,mintazASMI-nek,illetőlegakétésfe-leseknekmilyenegyeztetésekutántörténtmegaszékhelyeikkiválasztása,természetesenaszemélyekéis.Akönyvennyibenkiválósegítségmindenérdeklődő számára.Ráadásul a könyvnek az is nagy erőssége, hogy sokillusztrációt,fényképeket,illetőlegrajzot,arcképettartalmaz,amive1való-banjócskángazdagítjaamunkát.
életébenegyfajtanémethegemóniaérvényesült,1918után,anémetvereségnyománazújInternacionálébanazangolokváltakadominánsközponttá,márcsakazért is,mert a francia szocialistákhelyzetenagyon rendhagyóvolt)kezdetbenmégtárgyalásokatszorgalmaztakMoszkvávalésaIII.In-ternacionáléval,deanekikátírtszövegekbőlvilágosvolt,hogyaközele-désrevalójábannemszámítottak.(Ezegyérdekestörténet,aminekérzékel-tetéséhezezakönyvisjólhozzájárul.)Alevelezésegyérdekesmozzanata,hogyArthurHenderson,�5azASHIvezéregyéniségeamegküldöttlevelek-benhangsúlyozta,hogyőkamagukrészérőlnemkívánnakamúlttal,vagyisavilágháborúbantanúsítottpolitikaihibákkal,magatartással,ellentétekkelfoglalkozni, hanem kifejezetten a jelennel és a jövővel. Ez az álláspontnemcsakLeninésaIlI.Internacionálészámáravolteleveelfogadhatatlanéselképzelhetetlen,hanemazvoltsokszociáldemokrataszámárais.
ÍgyalakultmegaKétésFelesInternacionálé,vagyahogysokannevez-ték,aBécsiInternacionálé.EnnekszellemivezéreigazánOttoBauer�6volt,akineklegszorosabbmunkatársaazaFriedrichAdler,akiazújinternacionáléfőtitkára,egyúttalakétésfelesekkiadványainakszerkesztőjelett.OttoBauer,akivalóbanennekatömörülésnekagyalett,egyúttalazosztrákügyekkelkel-lett,hogyfoglalkozzon,egyidőbenúgyismintkülügyminiszter,deszámosmásvonatkozásbanis.Akétésfelesekhezcsatlakozottafranciaszocialistapárt(azSFIO),valamintazangolFüggetlenMunkáspárt(azILP),továbbáazemigrációbakerültoroszmensevikek,valamintabécsiemigrációbakerültmagyarszociáldemokratákis.MasaoidéziFriedrichAdlernekJ.R.MacDo-nald-hezírottlevelét,amelybenpontosankörvonalazza,hogymilyenelviésstratégiaiokokbólmaradhatnakazASMIkereteiben,hiszenaproletáriátusnagyrészeszámáravilágos,hogyamúltban,vagyisazI.világháborúsoránaszociáldemokratavezetőkmilyenóriásihibákatkövettekel,milyenfelelős-ségterheliőket,aminnemlehetszónélkültovábblépni,sugyanezekkelaszemélyiségekkelegyszónélkülegyüttműködni.(MasaoAdlernekeztado-kumentumértékűlevelétpontosanidézi–137.)Adleremlítettlevelébenezekutánleszögezi,hogymiértnemvállalhattakközösségetmostazújhelyzetbensemaII.semaIII.Internacionáléval–ésezekutánjöttlétre1921-benaKétésFelesInternacionálé.Adlere levelébennemcsakamúltalapjánhangsú-lyozta,hogymiértnemtudegyüttműködnia„tegnap”szociálsovinisztáival,hanemhozzátette, hogy a jelen új helyzetben is óriási politikai hibákat ésbűnöketkövetnekéskövettekel(lásdaz1919-esnémetországieseményeket),amelyekértőktermészetesennemtudnaksemmifélefelelősségetvállalni.15 ArthurHendersonéletútjátlásdNMTÉ1979.16 OttoBaueréletútjátlásdNMTÉ1981.
�09
Különös, hogy Masao nagy figyelmet tulajdonított J. R. MacDonaldszemélyesszerepének,felfogásaátalakulásának,mikéntőhangsúlyozza,azoroszeseményekhatására.MacDonaldrólperszetudnivaló,hogyőazILP-nekbefolyásosvezetőjevolt, és aháborúalatt apacifista ellenzékegyikleg-ismertebbpolitikusa volt, ám azt – úgyhiszem–Nagy-Britanniábankevéstörténetíróírnále,hogyőalapjábanvévebaloldaliszociáldemokrata,illetőleglabouristalettvolna.Személyiségesokka1összetettebb,óriásitör-ténetiirodalomszületettróla–nemcsakkésőbbiszerepléseokán,amelyrőljólismert,hogypolitikaiésszemélyestragédiábatorkollott.Tulajdonkép-penérthetetlen,hogyannakidejénAdlerismiértfűzötthozzáreményeket,és ennek alapjánMasao ismiért szentelt neki ilyennagyhelyet abban afejezetben,amelycímeszerintaKétésFelesInternacionálérólszól.Ezegyolyantörténetitömörülésvolt,amelyrőlnapjainkbanmáraliglehethallani,magyar nyelven nagyobb történeti irodalomnem született róla, és ennekérzékeltetésérepármondatban,úgyhiszem,nemislehetvállalkozni.Csaküdvözölnilehet,hogyMasaoeztmegtette,defejezetérepontosanazemlí-tettokokmiattittmárnemtudokkitérni,amitnagyonsajnálok,úgyvélem,nagyszükséglennerá.
Masao Nishikawa: Socialist and InternationalActions for Peace 1914–1923 (Szocialistákés internacionalisták,akciókabékéért,1914–1923). IwanamiShotenPublishers,Tokyo,2007. 343.
Jemnitz János .
��0
„A keleti határ”: az Adria-térség antropológiája és mikrotörténete
Rolf Wörsdörfer,adarmstadtiegyetemoktatójakönyvébenaztvizsgálja,hogyaz1915és1955közöttiolasz–jugoszlávkapcsolatokmikéntjelentekmegazAdria-térségben,különöstekintettelazolaszVeneziaGiuliatartományra.Akönyvcímealapjánazolvasó joggalvárhatnadiplomáciatörténetimunkát,melyOlaszországésJugoszláviapolitikaikapcsolataittárgyalja.Abevezetőtolvasvaazonbanmárkezdderengeni,hogyakönyvbennemteljesenerrőlleszszó:Wörsdörferugyanisakétországotazegyesülés-megosztottságprob-lematikájaalapjánállítjapárhuzambaegymással.Mintírja,mindkétállamna-cionalistaésegységretörekvő,ugyanakkorbelpolitikaiszintenjólláthatóazországoketnikai-regionálismegosztottsága.EzfőkéntÉszakkelet-Adriábanjelenikmeg.Aszerzőbevezetőjébenmegfogalmazza,hogyazolyanetnikai-lagkevertrégiókban,mintamilyenazAdria-térségis,szükségvanazottélőnemzetiségekidentitásánakvizsgálatára,melyneklegfőbbelemeiakultúraésanyelv.Ezekazidentitásképzőelemekkülönösenazelsővilágháborúkitöré-sétkövetőentettekszertjelentőségre.VélhetőenezértválasztottaWörsdörferkezdőévszámnakaz1915-ösesztendőt,Olaszországháborúbavalóbelépé-sénekévét.Az1955-ösvégpontotaszerzőmagaismegindokoljaazzal,hogyekkorértvégetamásodikvilágháborútkövetőszövetségesmegszállásatér-ségben.Abevezetőalapjánfeltételezhetjük,hogyegyantropológiaiműrőlvanszó,amelyarraépít,hogykétnéphasonlóhagyományaiéséletkörülményeihasonló történelmet feltételeznek. Ugyanakkor a könyv mikrotörténetnekis tekinthető,mivelegykis térséget,VeneziaGiulia-tartománytkiválasztvavizsgáljaakétnemzetiségegyüttélését(7–18.).
a részben a partizánharc játssza a fő szerepet.Terjedelem szempontjábólemásodik,rövidebbidőszaktárgyalásahangsúlyosabb,ennekellenéreazelsőrésztsokkaljobbnakésújdonságokkaltelibbnektaláltam.
Wörsdörferremekíróiérzékkelakétnépuralkodója,azolaszIII.ViktorEmá-nuelésajugoszlávI.SándorVeneziaGiuliábantettlátogatásánakelbeszélésévelindítjaművét.Magyarországonritka,ámanyugatitörténetírásbannagyonisdi-vatosszempontotalkalmazva,néplélektaniaspektusbólbeszélielazuralkodóklátogatását,akikmindkettenazértlátogattakatartományba,hogysajátnemzetükottléténekjogosságátbizonyítsák(20–25.).Nemazeseményekleírásárakoncent-rál,hanemarra,hogyanépmikéntéltemegatörténéseket,amitkorabelisaj-tóbólvettidézetekkeltámasztalá,nagyonhelyesen.Mindországos,mindhelyisajtóorgánumokathasznál.AzolaszoktólleggyakrabbanaPopolo d’Italia című,Mussoliniáltalalapítottlapot,ésennekhelyi„kistestvérét”,aPopolo di Trieste-tidézi.AműbenlegtöbbszörhasználtszlovénlapokaSlovenski Narod (nemzeti),és a Primorska (helyi).Acikkekbőlkölcsönzöttidézetek,gondolatokárnyaltabbáteszikazábrázoltképet,éshitelesítik,alátámasztjákaszerzőáltalleírtakat.
EzekkelakisepizódokkalWörsdörfer rendkívül jólbemutatjaa régióetnikai csoportjainak felfogását,meglátásait.Mintmindenmikrotörténetimunka, ez is lehetővé teszi azt, hogymás többnemzetiségű területekné-peinekhelyzetét is tisztábban lássaáltalaazolvasó.Akönyvnéplélekta-nirészeinekolvasásaaztazérzéstkeltheti,hogyaműképesazetnikailagkevert társadalmakmodellezésére,ugyanisegyválasztott,konkrétpéldánkeresztülnagyonpontosan,ésjóbeleérzőképességgelmutatjabemindakisebbségben,mindatöbbségbenélőknéplélektanát.Ennekkövetkeztébenúgygondolom,hogyakönyvelolvasásahasznoslenneMagyarországonis,mert amindkétoldal álláspontját ismertető szemléletével segítenéakárahatárontúlimagyarvidékekhelyzeténekmegértésétis.
Az első világháború leírása is néplélektani: a hadtörténeti eseményeknemkapnakhelyetaműben,Wörsdörferinkább–folytatvaazantropoló-giaimegközelítést–aztérzékelteti,hogyegyháborúésacsatákhelyszíneimilyennagyhatástgyakorolnakazemberekre.Meglepő,szokatlanmódon
Aszerzőbemutatjaaztis,hogymikéntvalósultmegazolaszésaszlo-vénnépegyüttéléseaháborútkövetően.Kiemeli anemzeti legendák, azoktatásésakülönfélenemzeti-kulturálisegyesületekszerepétanépiiden-titásmegőrzésében.AzolaszokkülönösenTrentinóbanhoztak létre ilyenjellegű egyesületeket, melyeknek a Habsburg-uralom alatt álló területenfőkéntnyelvművelőszerepükvolt.Aháborútkövetően,afasizmusidejénaszlovénlakosságasszimilálódásátcélzóOnd nevűegyesületvoltfontosazadriaiolaszokszámára,valamintatérségbenisjelenvoltakadopolavorokörébetartozótevékenységek,ésaBalilla–afasisztákifjúságialakulata–is(68–79.).AjugoszlávokjelentősszervezeteacsetnikekkelkapcsolatbanállóNarodnaObdranavolt,melya jugoszlávegységgondolatmeggyöke-reztetésébenjátszottfontosszerepet(80.).EzenszervezetekbemutatásávalWörsdörfer azt kívánja érzékeltetni, hogy a két szembenálló nép azonosmódonpróbáljamanifesztálniatérségmásiketnikumairántiellenszenvét,ígyaszembenállásellenérepárhuzamisvonhatóköztükilyenirányúcsele-kedeteikhasonlóságavégett.
A szerző nagyon helyesenmegmagyarázza az asszimiláció és az „el-nemzetietlenítés”� fogalmak közti különbséget. Utóbbi arra utal, amikoregy többnemzetiségű államban a többségi vezetők előbbmegtiltják a ki-sebbségeknekanyanyelvükhasználatát,asajátnyelvükönvalóoktatástésnemzetihagyományaikápolását,ünnepeikmegtartását,majdbojkottáljákakisebbségiközösséget,végül–esetenkénteljutvaaharmadikszintre–tö-megesnépirtást,genocídiumothajtanakvégrekörükben(108–109.).Ezzelszemben – írjaWörsdörfer – a kisebbségek asszimilálásának vágyamégnemjelentfeltétlenülrasszizmust(117.).
E fogalmak tisztázásátnagyon jónak tartottam,mert jelentésüketnemártpontosanismernisemapolitikaiideológiákvizsgálatakor,sematotálisrendszerekkel teli XX. század történetének tanulmányozásakor.Az ilyenjellegűinformációknakköszönhetőenakönyvhasznoslehetadiplomácia-történettelfoglalkozókszámárais,ésszélesíthetilátókörüket,nohakonkréthivatkozásialapotnemigazánjelentszámukra.
Afogalmaktisztázásautánaszerzőkonkrétanisismerteti,hogyantörténtazolaszosítás1920után.Afasizmusuralomrajutásátkövetőenátneveztékaszlávnevetviselőutcákat,majdazembereknevétisolaszosították,amiazerőszakos asszimiláció egy fajtája (125–127.).A szlovénekkörébenebbenazidőszakbannemvoltmódarra,hogy„szlávosítással”viszonozzákazola-szosítást,ígyőkantifasisztaszervezkedésbekezdtek,megalapozvaakésőbbijugoszlávpartizánmozgalmat(140.).AfejezetvégénaszerzőkitéraVeneziaGiulia-i fasizmus elméleti hátterére és kulturális szinten valóműködésére,visszakapcsolvamunkájátakorábbi,néplélektaniszempontúábrázoláshoz.
Azelsőrésznélkisségyengébbnektartomaműmásodikegységét.Ez1941-tőltárgyaljaatörténéseket,mivelettőlazévtőlkezdvekellettVeneziaGiuliábannémetjelenléttelisszámolni.Arészfőtémája,apartizánharcanémetmegszállástkövetőenindultmeg.Ajugoszlávoknak„nemzetifelsza-badulást”,azolaszoknak„ellenállást”jelentett(159.).AműemerészébenWörsdörfer nemanéplélektanipéldákkal, hanemapartizánharcmeneté-nek leírásával foglalkozik.A szerző azonban kevés háttér-információvalszolgál,ésezáltalazolvasmánynemannyirakövethető.Ráadásulzavaró,ahogyazidőbenugrál,aminekkövetkeztébenegyeseseményeknemvilá-gosak.Hogykonkrétpéldátisemlítsek,Wörsdörfercsakaművégefeléem-líti,hogyVeneziaGiuliatartománynémetokkupálásaazolaszkapituláció 1 Azeredetiben:snazionalizzazione
Apartizánharcról szóló fejezetekpozitívumaviszont,hogyetimológi-aielemzéstalkalmazvaadtájékoztatásta„partizán”szóeredetéről:mígaszerb-horvátkifejezésahazavédelméreutal,addigazolaszszóazellenál-lástfejeziki(165–166.).Aháborúeseményeinektárgyalásátkétszakaszraosztja,azelsőbenanémet–olaszkettősmegszálláséveit(1941–1943)írjale,amásodikbanpedigamásodikvilágháborúvégéigtartónémetjelenlétet,legalábbiselviekben.Valójábanazonbanaz1945-öseseményekakövetke-zőfejezetbenkerülneksorra,ismétugrálástokozvaazidőben,zavarvaazolvasót,akiígykönnyenelveszíthetiafonalat.Apartizánháborúelbeszélé-sekorértelmetnyerakülönfélenemzetiségiegyesületekkorábbibemutatá-sa,ugyanisezek(különösekaSokolelnevezésűszlovénsportkör)szerepetjátszottakapartizánokharcában(179.),ésezzelWörsdörfervisszakapcsolakönyvelőzőrészéhez,egységessétéveaművet.
Aszerzőkellőlélektaniábrázolássaltárjaelénkazt,hogymilyenfordu-latothozottVeneziaGiuliaetnikaicsoportjainakegyüttélésébenatartománynémetokkupációja.Ettőlkezdve–ellentétbenakorábbiakkal–nemszámí-tottapartizánoknemzetiségihovatartozása,csakaz,hogyvisszaszorítsákanémeteket(197.),amivelaszerzőtalánaztkívánjaérzékeltetni,hogyami-korahazaveszélybenvan,anemzetiségekképesekfélretenniellentéteiket.Amű az olaszokAdria-térségből való kivonulásával, 1955-tel végződik.Utolsólapjainderülki,hogyWörsdörferasajtóntúlolasz,horvát,szlovénésnémetlevéltáriforrásokkaldolgozott(231.).
Azösszegzésbenaszerzőjól,tömörenösszefoglaljamunkájafőbbpont-jait,azonbanazelérteredményekismertetésekevéssévanjelen.Akönyvvégénmegtalálható a térségben zajló hadműveleteket, partizánháborúkatbemutató térkép, és a nevek előfordulási helyét jelző névmutató,mely –sajnos–nemannotált.Azigencsakterjedelmesbibliográfiamutatja,hogyWörsdörfermunkájakomolykutatáseredménye,melyetigazolaművégénaszámosjegyzetis.
„Egy nagyon kellemes módja a halálnak”: A sugárzás hatása és döntés az atombomba Japán elleni használatáról
Sean L. MalloyprofesszoraBerkeleyésStanfordEgyetemenvégeztetanul-mányait,majdeztkövetőenkutatásaiközéppontjábaazEgyesültÁllamokdiplomáciatörténete,akülönbözőintézkedésekmorálisoldalánakvizsgá-lata,valamintanukleáriskutatásoktörténelmihátterekerült.Mindamainapigaktívkutatómunkátvégez,emellettMercedbenoktataCaliforniaiEgyetemBölcsészettudományi Karán.Az elmúlt években számos cikketjelentetettmeganukleárisfegyverekII.világháborúidejénvalóalkalma-zásáról,azokutóhatásairól,ésaproblémaerkölcsi jellegéről.2008-banaCornell University Press kiadásában megjelent eddigi egyetlen könyve:Atomtragédia–HenryL.StimsonésadöntésaJapánellenibombatámadáscímmel.Jelenlegiskészülújtanulmánya,melyaFeketePárducPártradiká-lisinternacionalizmusávalésennekaharmadikvilággal,ahidegháborúval,ésaneoliberálisglobalizációvalvalókapcsolatátboncolgatja.Munkáibanalaikusokszámáraisérthetőmódontaglaljaanukleárisfegyverekfizikaiéskémiaifelépítését,azokhatásátatermészetreésazemberitestre,deazigazánnagyhangsúlytigyekszikakatonaiéspolitikaivezetésáltalhozottdöntésekalaposvizsgálatárahelyezni.NincsezmásképpenaDiplomaticHistory2012.júniusikiadásábanmegjelent:A Very Pleasant Way to Die: Radiation Effect and the Decision to Use the Atomic Bomb against Japan címűcikkébensem.A tanulmány részletesenbemutatjaanukleáris ener-gia felhasználásának különböző lépéseit, a bomba keletkezéstörténetét, afolyamatmeghatározó szervezeteit és annak alakjait, valamint a katonaivezetésdöntéssorozatát,kitérvearraa tényre,miszerint aPentagon felsővezetésénekbizonyostagjaielhallgattákTrumanelnökéstanácsadóielől,hogyahidrogénésplutóniumbombáknak,milyenhosszúhatásavanakör-nyezetre.
1940-ben az angolBirminghamEgyetemkét kutatója,Otto Frisch ésRudolfPeierlshatároztákmegelőszöramegfelelőmennyiségeta235-ösurániumizotópkritikustömegénekeléréséhez(maghasadás),ésszinténők
��6
hívtákfelelőszörabritkormányfigyelmétakeletkezettsugárzásazonnaliéshosszú távúveszélyeire.Márők javasoltákamegfelelőbiztonsági in-tézkedésekbevezetését,mint pl.: detektorok és ólommalbélelt járművekhasználatát, emellett egy speciális kutató csoport felállítását,mely képesbiztonságiszintekmeghatározásáraestlegessugárzásesetén.AzamerikaiManhattan Projekthez hasonlóan az angol kormányzat megbízásából islétrejöttegy,asugárzástvizsgálóbizottság,kódnevénaMAUD,melynek1941-es szigorúan titkos jelentéseiben szintén elismerték a radioaktivitásrövid-éshosszútávúhatásait,melyeknemcsakacélterületre,deakörnye-zőcivillakosságraisveszélytjelenthetnek.Az1942-benindultManhattanProject, azamerikaiatomfegyverek fejlesztését felügyelte,élénLeslieR.Grovesamerikaitábornokkal,akiazelkövetkezőévekbenvezéregyénisé-ge lett a nukleáris sugárzás elmélet fegyverként történő alkalmazásának.Mintaztakésőbbiekbenisláthatjuk,atábornokjelenléteanukleárisener-giafelhasználásasoránigenegyoldalúanmozdítjaelőakutatásokútját.Ővoltaz,akitartvaasajtófigyelmétől,melyegyreinkábbaneutronsugárzáshatásaifeléfordultaII.világháborúután,számosszakembertkértfel(méghanemisanukleárisenergiafelhasználásavoltaszakterületük),hogyvé-leményükkeltámasszákaláállítását,miszerintasugárzásnemokozhosszútávúelváltozásokatazemberitestben,ésaJapántérttámadástkövetőenfel-tárttényekcsakalakosságerőspropagandájavolt,semmiegyéb.AzáltalamegbízottCharlesE.Rea,akiinkábbsebész,mintasugárzásáltalkifejtettproblémákszakértőjevolt,alegkevésbésemismerteafelhasználturániumsajátosságait,vagyannakazemberitestregyakorolthatását,ígytovábbraismegragadtannálaténynél,hogyabombalegsúlyosabbhatásakimerülatermikuségésben.Igazolttudatlanságamellettazonbanjólmegfigyelhe-tő részlehajlása is azügyben,mivel szándékosan figyelmenkívülhagytaazokatajelentéseket,melyekkorábbisugárzásikísérleteksoránszülettek,részletesadatokatrögzítveazemberivérbenvégbementváltozásokról,me-lyeketegyértelműenaradioaktívsugárzásokozott.Denemcsakővoltazegyetlenakutatásoksorán,akidokumentáltbizonyítékokfölöttsiklottát.Atémábanszámostanulmányszületettaz1980-aséveketkövetően,pl.:Mi-chael Kors, Robert S. Noris,vagyMonica Brown tollából,demindegyikkihagytaazoknakazírásosbizonyítékoknakazismertetését,melyekrész-letesbeszámolókattartalmaztakasugárzáshatásairólmégHiroshimaelőtt.Az egyetlen személy, aki katonai, kormányzati és tudományos anyagokvizsgálatátisfelhasználtacikkemegírásához,Barton J. Bernstein volt. Az általa kirajzolt kép igen összetettnek bizonyult,mivel kutatásai szerint aTrumantvédőkállításahelyesnekbizonyult,vagyis,hogyazelnökésannak
��7
közvetlentanácsadóinemrendelkeztekmegfelelőismeretekkelaradioaktívsugárzásrólabombabevetésénekpillanatában.Másrészrőladöntésmegho-zatalábanszerepetjátszott,hogyaManhattanProjectvezetőinekegyrészefolyamatosanvisszatartottakinformációkatabombakülönlegesvonásairól,emellettazidőfolyamán,abürokráciafolyosóintartóhosszúútonafegyveröntudatlanulisegyfajtahagyományosjelzőtvettföl.Mintakésőbbiekbenarra fény derült, számos kutató, katona, valamintmagas beosztású veze-tőtudottasugárzásmellékhatásairól,mégaHiroshimátérttámadáselőtt,mégsemtettekemlítéstrólaabombabevetésétmegelőzendő.Akésőbbian-gol-amerikaiösszefogássorántöbbfő-ésalkutatóközpontlétesültazEgye-sültÁllamokterületénnukleárisvizsgálatokra,elsősorbanamerikaitudósokvezetésével,mintaNAS(NationalAcademyofSciences)bizottsága,melya laboratóriumikutatásokatvalósalapokrahelyezte.Ennekköszönhetőenszületettmegazelsőatomreaktor,vagyatommáglyaaManhattanProjectkereteinbelül,Chicagovárosában.AfejlesztésMetallurgiaiLaborfedőné-venegystadionbanvalósultmeg,emellettittderültfényasugárzómellék-anyagok rendkívül veszélyes hatásaira,melyeket a labor vezetőjeArthurH.Comptonrögzített.1942augusztusábanőneveztekiRobertS.StonetaMetallurgiaiLaborEgészségügyiOsztályavezetőjének,hogytovábbiku-tatásoksegítségévelbiztosítani tudjákadolgozókésakörnyezőlakosságbiztonságát.Ugyanebbenazidőbenszámosemberiésállatikísérletreissorkerültannakérdekében,hogymeghatározzákazX-ésgammasugarakáltalokozottsérülésekmértékét.Ezeklehettekmindkülső,mindbelsőelválto-zások,kezdveavérsejtszámváltozástóladaganatosmegbetegedésekig,sőtkapcsolatotvéltekfelfedeznialeukémiaésasugárzásközöttis.1943-banaz elnök tudományos tanácsadója felkérte aRochester Egyetem radioló-gusát, Stafford Warrent, hogy további kísérletekkel teszteljék a sugárzásfegyverkéntvalóhasználatát.Avizsgálatsoránkiderült,hogyhaelegendőhasadásianyagállrendelkezésre,akkorképeseklehetnekegyjólműködőatomfegyvertösszeállítani.Warrenazonbanaztisleszögezte,hogyarobba-nássoránkeletkezettaktívanyagoknemcsakalevegőben,deaföldön,va-lamintazösszeskörnyezőtárgyonmegtapadhatnakéstovábbfertőzhetnek.AHiroshimátérttámadásután,azemberitestenmutatkozóelváltozásokatelsőkéntdr.MichihikoHachiyarögzítette,akiakórházbabetérőemberekenkülönbözőbőralattibevérzésekre,elváltozásokraéshajhullásralettfigyel-mes,emellettamegjelentpáciensekközültöbbenmeghaltaknéhánynaponbelül.Miutánalaposabbanmegvizsgáltaakórházbanfelbukkanóembere-ket,éskonzultáltmás,abetegségetkövetőorvosokkal,Hachiyamegírta:Jelentés a sugárbetegségre vonatkozólagcíműcikkét,melyelőszörmutatta
118
beanukleáristámadásbiológiaihatásátajapánáldozatokon.Azamerikaikatonaivezetésazatombombaledobásátésakülönöstünetekmegjelenésétkövetőenhosszúideigkövetkezetesentagadta,hogyabevetettfegyvernekbármineműhosszantartókároshatásalenne.Atényeketazonbannemhall-gathattákelavégtelenségig,ígyévekkelkésőbbGroves,akirőlezidőalattbebizonyosodott,morálistekintetbenteljesenelbukott,elismerteasugárzáshatásait,dekiisfejeztevéleményét,miszerintazatomrobbanás:„egy na-gyon kellemes módja a halálnak”.
Az1945-östámadáselőttévekigteszteltékaplutóniumésneutronbom-báksajátosságait,hogyacivil felhasználásmellett (reaktorok),megvaló-síthassákasugárzásfegyverkénttörténőhasznosítását.Az,hogyeztdoku-mentáltanyagokbizonyították,márfeleslegessétesziakonspirációt,kiéskinemtudottabombaerejénekvalódimértékéről,mivelfegyverkéntvalófelhasználásánakgondolatamegszületettésgyakorlati,valósformátöltött.Az1943-asteszteléseksoránStanfordWarrenfénytderítettarra,hogynemcsupánarobbanásadokotaggodalomraabombabevetéseesetén,hanemmeghatározótényezőkkéléptekelőazidőjárásiéskörnyezetikörülmények,melyekakármásfélszereséreisnövelhettékasugárzáshatósugarát.Bárazőtmegelőzőkollégákhozhasonlóan a bomba fegyverként valóbevetésé-rőlmorális ítéletetnemhozott,de jelentéseegyikevoltazoknak,melyekfelhívták a vezetés figyelmét a sugárzás „zavaró” tényezőire, ezzel elér-ve,hogyamagasszintűvezetőkéstudósokelgondolkodjanak,ajánlják-eafegyverbevetésétazUSArészéről.BárazEgyesültÁllamoknemratifikáltaaz1925-ösgenfiegyezményazonrészét,melytiltottaakémiaiésbiológiaifegyverekbevetését,deRoosevelttöbbszörismegerősítette,hogynemazEgyesültÁllamokleszazelső,akiaII.világháborúsoránegyilyenfegy-verhasználatátalkalmazza.TalánezértsemmerültfelhosszúideigaMan-hattanProjectvezetőiben,hogyemlítésttegyenekegyesetlegesradioaktívhadviselésrőlazelnöknek.A James Conant általvezetettvizsgálóbizottságáltal kiállított végső jelentés amagas szintű vezetők részére ténylegesenvégetvetettasugárzástámadójellegűhasználatának,decsöndbentovábbfolytakafejlesztések„védekezésül”,egyesetlegesnémetkémiaitámadásesetére.Ennekérdekébenakövetkezőlépésazvolt,hogy1943tavaszátólLosAlamos fennsíkjánJ. Robert Oppenheimer vezetésealattmegkezdő-dött egy ténylegesenműködő atomfegyver építése.A sugárzás hatásairólittsemesettsokszó,denemhihetjükazt,hogyaLosAlamosbandolgozótudósok tudatlanok lettekvolnaebbena tekintetben.RobertSerberorvosállandóelőadássorozatottartottalaborbaújonnanérkezőknek,hogyabom-ba veszélyes neutronsugárzást produkálhat.A felmerülő érdektelenségre
��9
a választ valószínűleg az időkorlát okozta nyomás, valamint az elméletiésgyakorlatikutatásokösszehangolásánaknehézségeiokozták.Akutatá-sokelsőidőszakábanjelentősáttörésrenemkerültsor,mivelcsupánigenkismennyiségűdúsított plutóniumállt rendelkezésre,melynek sugárzásanemtöltötteelaggodalommalazorvosokat.1944augusztusábanazonbanmegváltozott a helyzet a szigorúan védett laborban.A korábban érkezettnagyobbmennyiségűplutóniumvizsgálataközben,egykémikus,DonaldF.Mastickvéletlenülismeretlenmennyiségűanyagotnyeltle,ezzelmeg-növelveabiztonsági intézkedéseketLosAlamosban.EnnekhatásáraOp-penheimer szorgalmazta a további egészségügyi kísérleteket, de addig isa ténylegeskutatásokmásholzajlottak.Groveseközbenazországkülön-bözőpontjainelhelyezkedőManhattanProjectlétesítményeinbelüldolgo-zótudósokközöttisszigorúankorlátoztaazinformációáramlását.Ezodavezetett,hogyakülönbözőcsoportokegyes tagjai a sugárzásmértékévelnemkerültekteljesentisztába,mígazországmásikfelén,LosAlamosbanabombamegfelelőfelépítésesoránléptekfelproblémák.Aprojektkezde-tétőlfogvaatudósokközöttkülön„lexika”alakultkiasugárzáshatásainakismertetésetekintetében,valamintehhezhasonlószintezést(rangsorolást)állítottakfelarobbanásmértékeinekvizsgálatakor.EzeketjóformáncsakaLosAlamosbandolgozómaroknyikutatóismerte.EkkormárGrovesmel-lettOppenheimeris–akiegykoraLosAlamosbanzajlóemberikísérleteketis szorgalmazta– lemondottaplutóniumrészletesebbemberi szervezetregyakorolthatásánakvizsgálatáról,éskorábbitapasztalataitsemigyekezettmegosztaniazelnökkelésannaktanácsadóival.Akísérletekekkoramártúl-léptékalaborkereteit,és1943tavaszátólafennsíkonfolytaktovább.Azittdolgozómaroknyikutatómindegyikénektudomásavoltasugárzáslehetsé-geshatásairól,deaWashingtonbaérkezettjelentésekgyakranmentesültekezenészrevételek rögzítésétől.Anyárihónapoksoránkezdettkörvonala-zódni,hogyabombalehetségeshasználásasoránesetlegvárosicélpontoklehetnénekalegalkalmasabbakatesztelésekre.Amájus10-iTargetCom-mitteegyűlésénOppenheimerazelsődlegessugárzáshatósugaránakpon-tosmeghatározásávalakartaazösszegyűltvezetőketabombabevetésénekbiztonságárólmeggyőzni,azonbanamegmaradtsugárzástameteorológiaikörülményekmiattmár nem tudta kellő pontossággal kiszámolni.Május10-imemorandumábanfelhívjaafigyelmetarra,hogyasugárzásmindkétfajtája(elsődlegesésmásodlagoshatások)veszélyesazemberiszervezetre,demagaadokumentumisbizonyítja,hogyezeketaproblémákatmilyenmértékbenpróbáltáklekicsinyíteni,vagyfigyelmenkívülhagyniabombatervezésekor.Aziratcsupánjavaslatokattartalmazarranézve,hogymilyen
�20
módszerekkelvédhetőkmegaszennyezettterületrebeküldöttszövetségescsapatok,deteljesenhiányoznakbelőleaviták,vagybármineműaggodal-makareálisveszéllyelkapcsolatban.Az1945májusábanülésezőÁtmenetiBizottság,melynektagjaiközötttaláljukStimsont,vagyJamesF.Byrnest,azértültössze,hogyaháborúutániatomenergiafelhasználásáróldöntsenek.Amegbeszélésközbenmégisfelmerültekasugárzáshatásainakkérdései,melynek okánOppenheimer ismétmeghatározta a robbanás hatósugarát,viszontújrakihagytaebbőlakörnyezetitényezőkfigyelembevételét.
AsugárzásbiológiaihatásamindvégigmegosztottaaManhattanProject-benésazazonkívüldolgozótudósokat.1945-ben,mikoravégsődöntésekmegszülettek a bombák használatáról, Stimson továbbra sem számolt beTrumannakasugárzásról,nembeszélvearról,hogyaManhattanProjecktdolgozói,akika legtöbbet tudtaka„radioeffektekről”,semmilyenszere-petnemkaptakafegyverháborúsfelhasználásrólszólódöntésben.Abom-bákJapánravalóledobásátaTrinitytesztelőztemeg,melyneksoránvégreélesbenteszteltékazelkészítettfegyvert1945júliusában.Asugárzásmé-résénekfontosságacsupánharmadlagosvolt,melyetmegelőzöttafegyverrobbanásánakésaztkövetőföldrengésrészletesadatainakrögzítése.Nemisbeszélvearról,hogyaradioaktívszennyezőanyagokmértékea levegő-benkisebbnekbizonyultavártnál.Ez talánannakvoltköszönhető,hogyJosephO.Hirschfeldernemsokkalatesztetmegelőzőenjelentéstkészítettarobbanástbefolyásolhatóidőjárásitényezőkről,melyekveszélyeztethetikakörnyezőlakosságot.Hemplemannésasszisztenseibiztosítottákafelet-teseket, hogynagyon csekély az esély a civilekveszélyeztetésére, ennekellenéreazajánlottóvintézkedésekmegtörténtek,sa július16-i tesztekrekedvezőmeteorológiai körülmények között került sor,mely azért is voltfontos,mivelTrumanéstanácsadóiaztakarták,hogyaSztálinnalvalópots-damitalálkozóelőttsikeresteszteredményekettudhassanakkezükben.Ígyazidőszorításábannemcsoda,hanemérdeklődötttúlságosabombaeset-leges„mellékhatásairól”.ATrinitytesztbőlszármazótapasztalatokalapján,Oppenheimerúgygondolta,hogyabomba leghatékonyabb felhasználásaegylevegőkitörés lenne,mivelhatása ígyszéles területenszóródnaszét,mégiscsökkentenéannakazesélyét,hogyaradioaktívszennyezéselérjeaföldet.Atesztetkövetőenszámosbeszámolószületettasugárzásveszélyeshatásairól,demindezekGroveskezénkeresztülfutottakafelsővezetéscsa-tornáifelé,ígyatábornokkönnyencenzúráztaamegszületőjelentéseket,eltussolvaafigyelmeztetésekreésóvintézkedésekretettjavaslatokgarma-dáját.Grovesfelelősségétazügybentovábbsúlyosbította,hogyakezébenlévődokumentáltbizonyítékokellenérevédtelenülkívántakitenniazUSA
�2�
csapataitabombázott területekutóhatásainak,snemvolthajlandófigye-lembevenniazegészségügyicsapatokvezetőinekaggályait,méghaezzelasajátkarrierjét is tettekockára.Azaugusztusibombázástkövetőenszá-moscikk látottnapvilágot,bárezeknagyrészét, főkéntazázsiaiország-banMarshall tábornoknak köszönhetően cenzúrázták, sőt még a bombaegészségügyihatásairólszólótudományoskiadványokmegjelenéseistiltvavolt.Augusztus8-án azonbanaHearst hasábjainHarold Jacobson cikkefelkeltetteGroves figyelmét, ugyanis a férfi állítása szerint aHiroshimátértatomsugárzás,akármég további70évenkeresztüléreztethetihatását.AvádakmegdöntésénekreményébenatábornokazonnalriasztottaOppen-heimert, aki nyilatkozatban cáfolta a sugárzáshosszú távúkároshatásaita japán városban.Mindeközben Jacobson újabb nyilatkozatot tett közzé,hogy tisztázza kezdeti állításait, bár nem elképzelhetetlen, hogymindeztkényszer hatása alatt vitte véghez.Az ezzel együtt felmerülő problémát,azonbanmárnehezebbvolteltussolni.Akövetkezőhetekbenszámosújabbtörténetkeltettefelaközvéleményfigyelmét,melyekahiroshimairomok„alól”érkeztek.Báranyilvánosvitátsikeresenelnyomtákazutóhatásokról,deafelszínalattaproblémáktovábbfodrozódtak.Márnemcsakaközvéle-mény,deabombánegykordolgozókutatócsoportoktagjaiisaggodalmukatfejeztékkiaJapánbólérkezőhírekre,sennektöbbGrovesnakcímzettle-vélbenhangotisadtak.Atábornokazonbanazidőelmúltávalsemváltozottsemmit,ígyakérdésekreigenszűkszavúanadottcsakválaszt,stovábbraisafigyelemelterelésrehelyezteahangsúlyt.Ennekérdekébenvalósultmegegyújságírókszűkcsoportjánaktartotttúra1945.szeptember8-án,mely-neksoránamegjelenteknekakorábbiTrinitytesztenkeresztülmutattákbe,hogysemmiokuktartaniafelhasználtbombákradioaktívsugárzásától.Atúradrámaihatássalvoltamegjelenttudósítókra,akiktávozásukutánegy-öntetűenamelletttettéklevoksukat,miszerintsenkineksemkelltartaniaasugárzásokoztautóhatásoktól.
TanulmányábanMalloyvégkövetkeztetéseketnemvonleigazán,ameg-történt eseményeken változatni nem lehet.Viszont felmerülhet a kérdés,hogyhaTrumanelnökéstanácsadóitudtakvolnaasugárzáshosszútávú,akárévekigtartóhatásairól,akkorisbeleegyezésüketadtákvolnaaJapánellenifelhasználáshoz?Igaz,hogyaManhattanProjectbeinvesztáltrenge-tegidőéstemérdekforrásfelhasználásaértelmetlennéváltvolna,emellettaCsendes-óceánonfolyóháborúkisarrasarkalhattákazelnököt,hogyminélnagyobberődemonstrációtprodukálvamutassamegavilágnakazEgyesültÁllamokerejét.Ámcsak jelenthetettvalamit,hogymégekkor isszámosfelső vezetőbenmegfogalmazódott a sugárzás alaposabb ismerete nélkül
�22
is,hogyanevessékbeabombátJapánellen,veszélyeztetveezzelacivillakosságéletét.MégTrumanelnökjúlius25-inaplóbejegyzésébenisakö-vetkezőketolvashatjuk:„Mondtam a hadügyminiszternek, Mr. Stimsonnak, hogy az atombombát hadi, katonai és tengerészeti célpontokra alkalmazzák, ne nőkre és gyerekekre… A célpont tisztán katonai legyen!” AbürokráciafolyosóinazonbanezeknekahangoknaknemvoltelégmeggyőzőerejükaGrovesés társaiáltalképviseltatomhadviselésselszemben,akiknekelvi-tathatatlanszerepjutottegynemzetsúlyoséshosszantartómegcsonkításá-ban.
AX.Piuspápaságávalvalószámvetéstnemcsakkettősévfordulójatehetiidőszerűvé:kerekegyévszázada,az1914-esvégzetes,korszakfordítóév-benhaltmegéshatvanesztendeje,1954-benavattákszentté.Sokanlátjákúgy,hogyamodernizmus,sőtáltalánosabbanamodernségelleni„keresztesháború”fővezetőjénekésjelképénekfelidézésetanulságoslehetakatoli-kusegyházjelenemegértésénekszempontjábólis,segíthettisztábbanlátniabenneható,esetenkéntegymásnakfeszülőmegújítóéskonzerválóerőket.Oscar Sanguinettinemárulzsákbamacskát:nemhagykétségetafelől,hogyamitX. Pius „rivisitazione”-jának (13.), szó szerint „újbólimeglátogatá-sának”, átvitt értelemben újragondolásának, újraértékelésének nevez, azszámáraa rehabilitációval,egymeglehetősenrosszemlékűés rossz„saj-tójú”egyházfőapológiájávalés–avallásiután–történelmi„kanonizáció-jával”jelentegyet.AzIstitutodiStoriadell’EuropaMediterraneakutatójas a Cultura & identità. Rivista di studi conservatori (Kultúra & identitás. Konzervatív tudományos folyóirat) szerkesztője.X. Pius. Egy szent pápa a „rövid század” küszöbén (Pio X. Un pontefice santo alle soglie dell «secolo breve»)címűkönyvénekmár(szintén)azelőszavábanleszögezi,hogyneméletrajzotír,denemishagiográfiát(13–14.).Hátakkormit?Olyanmonog-ráfiát,amelyben„egyilyennagyformátumúemberéspápa…megtaláljaamaga történészét” (19.),értsd:vitatottéselítélt tetteiutólagos igazolóját.Haazolvasóaztgyanítja,ittazegyháztörténetazegyházpolitikával,ahis-toriográfiaideológiávalvegyüléskontaminálódik,gyanújátakönyvnemmegcáfolja,hanemmegerősíti.„Expressisverbis”is:megejtőőszinteség-gelnyilvánítjaki,hogynemtörekszikpártatlanságra,sokkal inkábbarra,hogyfelvegyeaharcota„Piusellenesés»anti-antimodernista«előítélettel”(14–15.).Ajelekszerintegymásik,ellenkezőirányultságúelőítéletnevé-ben,melyszerinta„középkorikereszténység”után„anyugativilágmélyéthoszában”sokévszázados„válság”vettekezdetét(14.,22–23.,252.),a„dekrisztianizáció”képviselte „hanyatlás”, amelynekhárom fő stádiumátelőszörLuther,majdRobespierreésNapóleon,végülLeninésSztálinteste-
�24
sítettemeg(26–27.).Ilyeténfolyamatosságotalutherireformációéssztálininépirtásközöttcsakazultratradicionalisták,Julius Evola, Várkonyi Nándor ésnéhánykövetőjüklátott,helyesebbenvizionált.Látomásuk„csalókali-dércfényében” a „modernvilág”maga aRossz, az ellenevaló „lázadás”pedigigensokeszköztszentesít,hogystílszerűszóhasználattaléljünk.
Alegártalmatlanabbalkezdve, igazoljaazéletrajzírásmegszépítőváz-latosságátés tendenciózushézagait.SzembenpéldáulAndrea Tornielli (esorokírójaáltalaKliótöbbkorábbiszámábanismertetett)pápa-monográ-fiáinakaprólékos,pontos,mindenrészletrekiterjedőéletkrónikáival-pálya-képeivel,Sanguinettinéla„nagyvonalú”,rövid„életkép”csupánbevezetés-nekvagykeretnektűnikaz1903-bankezdődöttpontifikátuslényegétalkotóúgynevezett„antimodernista»profilaxis«”(195.)bemutatásához–ésfőlegapológiájához.GiuseppeMelchiorreSartoSzentPétertrónusáigvezetőút-jábólSanguinettikiemelikivételesenalacsony,paraszti származását (32–35.),afőpásztorokközöttszintúgyegyedülállóan„teljes”,ahierarchia-létramindenfokátvégigjárókarrierjét(135.)és–vállaltelfogultságáttekintvetiszteletreméltó őszinteséggel – „igencsak gyönge értelmiségi kultúráját”(273.).„Sartopápa”antiintellektualizmusakiváltképpszembetűnőegyrésztannakfényében,hogyelődje,XIII.Leóésutódja,XV.Benedekis„tudóspápa”volt,másrésztannakmegítéléseszempontjából,hogymodernizmus-ellenessége katolikus értelmiségieket, tudósokat, professzorokat, filozó-fusokat, teológusokathurcoltmeg, ítéltel, rekesztettki, lehetetlenítettel,sőt,egykeménymegállapításszerint„akatolikusértelmiségtemetőjelett”(Giancarlo Zizola: I papi del XX secolo,Newton,Roma,1995,19.)–hanemisvéglegesen,mertszerencsére„voltfeltámadás”.Ahíresszentencia,„Romalocuta,quaestiosoluta”(közismertebbváltozatában:„Romalocuta,causa finita”) jegyében tehátavitáskérdések legfelsőbbésvégsőeldön-tője,bölcseletiés teológiaidisputákcsalatkozhatatlanelbírálójanemvoltsem„akultúraembere”,sem„értelmiségi”,semolvasott,műveltszemély(273–274.).
ramadómottó:„InstaurareomniainChristo”(100.),aholisaz„instauratio”márakortársakszemébenésfülében isa restauráció„rokon-szava”volt,végsősoronpedigareakcióé,a„középkorisocietas christiana”-hozvalóvisszatérésutópiájáé(92–95.,105.).Képtelenvállalkozásokszükségszerű-enfolyamodnakabszurdmódszerekhez-eszközökhöz.Arestaurálniáhítottközépkorszelleméhezjólillettazinkvizíció.X.Piusfelállította.NeveSo-dalitiumPianum(SodalitiumSanctiPiiV) lett,vezetőjea„Torquemadá-nak”gúnyoltUmbertoBenigni,feladataa„modernistaeretnekség”,a„senemforradalmi,senemújító,hanemtradicionalista”ortodoxiátólvalóbár-minéműelhajlásésazelhajlók,valaminta„langyosok”felkutatása,meg-bélyegzése, megbüntetése, betiltása, végső soron kiátkozása, módszereipedig a „nézetek visszavonatása, cenzúra, elmozdítások, felfüggesztések,eltávolítások,kiközösítések”ésfőlegamegfigyelések,besúgások,feljelen-tések…(217.,224.,227–237.).Sanguinettiavégsőkigmentegeti,apologi-zálja,szerecsenmosdatjaaz„ellenforradalmiésantimodernista”fanatizmus„visszaéléseit,arágalmakat,azigazságtalanságokat”–melyeketpedigmégahivataloskatolikusegyháztörténészekiskritikávalilletnek–,mondván:„Asebészibeavatkozáselkerülhetetlenül–solykorszükségszerűen–meg-sérthetiazépszöveteketis;mindenharcnakvannak»járulékosáldozatai«;minden jobbító vállalkozás óhatatlanul együtt jár »piszkos« munkával,melybeszennyezi annakkezét, aki végrehajtja.” (233., 228.) Ismerős lo-gika:„Aholfátvágnak,otthullikaforgács.”Kár,hogyazokaforgácsokemberiéletutakat,tudósiéspapipályákatjelentettek.ALoisy-,aTyrrell-,aMurri-, aMinocchi-, aBuonaiuti-ügyekcsaka leghírhedtebbekés leg-botrányosabbakvoltak(183–185.,223–224.).Vérmérsékletszerintítélhetőfelháborítónakvagynevetségesnekaz ilyesfajta farizeus„mérlegazanti-modernistaakcióról”:„HálaX.Piusnakamodernizmusazelitbetegségemaradt és nem sikerült eljutnia a néphez…Próbáljuk elképzelni,mi lettvolna,haamodernistaeszmékeljutottakvolna–aX.Piusáltalelítéltköny-vekenésszemélyekeniskolázottpapokáltal–amindennapilelkipásztorigyakorlatbaésakatolikusnépéletébe…”(237–238.)Belegondolniisször-nyű,milettvolnaakkor!
Azegyetlenfontosirat,melyetaSanguinetti-kötetközzéteszaSodali-tiumPianum„statutumaiésprogramja”azegyházésállamszétválasztása,amodernizmus,aliberalizmus,ademokratizmus,az„individualistaésfel-világosulttendenciák”,afeminizmus,azantimilitarizmusésazutópistapa-cifizmuselutasításával(300–305.)Amilitarizmus-ellenességelítéléseazértmeglepő,mertX.Pius élete végén rettegett a közelgő „nagyháborútól”,ahogyőnevezte,a„guerrone”-tól(267.),némelylegendákszerintazelsővilágháborúkirobbanásánakhíréreszakadtmegaszíve(Claudio Rendina: I papi. Storia e segreti,Newton,Roma,2011,643.).
Az „apolitikus” pápa „politikájáról és diplomáciájáról” a részrehajlómonográfussemtagadhatjael,hogykudarcsorozatvolt,amitSzántó Kon-rád úgy fogalmazottmeg, hogy „hajthatatlansága súlyos egyházpolitikaikonfliktusokba keverte” (Dr. Szántó Konrád: A katolikus egyház törté-nete,Ecclesia,Budapest,1988, II.kötet,456.)FranciaországtólazEgye-sültÁllamokig,NémetországtólPortugáliáig,SpanyolországtólMexikóig(252–266.). Olaszországban alig enyhített „névelődje” és példaképe, IX.PiusmerevRisorgimento-ellenességén,azolasznemzetállammalszembenihajthatatlanellenségességenéselszigetelődésen,smégeztaminimálispo-zitívelmozdulástissikerültelrontaniaakibontakozókereszténydemokratamozgalomkíméletlenelfojtásával(111–124.).
Újabbszerzőtársunktávozottazélőksorából:2014.július20-ánéleté-nek84.évébenelhunytJemnitzJános,atörténelemtudománydoktora,azMTATörténettudományi Intézeténeknyugalmazott tanácsadója.A2000-esévekelejeótafolyamatosanmegtiszteltefolyóiratunkatkönyv-ismertetőírásaival.Azáltalaszemlézettkiadványokelsőrendűenkuta-tásiterületéhez,anemzetközimunkásmozgalomtörténetéhezkötődtek.Tudományoskutatómunkájanyománszámoskönyvejelentmegtöbbekközött a II. Internacionáléról, az európai munkáspártokról. Haláláigrészt vett a nemzetközi munkásmozgalmi évkönyv szerkesztésében.A Klió folyóiratban legutóbb a rá jellemző alapossággal mutatta bekétrészbenDonaldSassoonnyugat-európaibaloldalutóbbiszázévé-ről szólógondolatgazdagkönyvét. Jelenkötetünkben jelentetjükmegJemnitzJánosutolsórecenzióját.Személyébenfolyóiratunkelmélyült,nagytudásúszerzőtveszítettel.