2020 2. szám · 2020. 6. 4. · rendezvények, vásárok, kiállítások, személyes eladás, Public Relations és a nyomtatványok. Fazekas Ildikó és Harsányi D. munkájából

2020 2. szám

Online folyóirat Szerkesztette: VÁGÁNY Judit Bernadett, PhD - FENYVESI Éva, PhD Borító: FLOW PR Kiadja: Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Közgazdasági és Üzleti Tudományok Tanszék Felelős kiadó: FENYVESI Éva, PhD a Közgazdasági és Üzleti Tudományok Tanszék vezetője

ISSN 2630-886X

2020.

A SZPONZORÁCIÓ HATÁSA A SZIGET FESZTIVÁLON

THE IMPACT OF SPONSORING AT SZIGET FESZTIVÁL

REMENYIK Bulcsú - HUSZÁR Péter - VETRÓ Richárd

Kulcsszavak: szponzoráció, fesztivál, hatások, túlzott turizmus

Keywords: sponsorship, festival, effects, overtourism

JEL kód: Z3, Z32

https://doi.org/10.33565/MKSV.2020.02.08

141

ÖSSZEFOGLALÓ

A fesztiválok szponzorációja a turizmus kevésbé kutatott témakörei közé tartozik, annak ellenére,

hogy az Y és Z generáció körében a könnyűzenei fesztiválturizmus aranykorát éli. A fesztiválozós aktív

élményfogyasztáson keresztül itthon is megvalósítható a fiatalok számára az élménygazdaságtan. A

kutatás két részből tevődik össze, az első részben a szponzorációs folyamatot vettük górcső alá (1-3.

fejezet), a másodikban a hatásokat elemeztük (4. fejezet). A kiváltott hatásokat a legjobban szponzorált

fesztiválon a Sziget Fesztiválon keresztül mutattuk be. A fesztiválon megfigyelhető hatáselemzéseket egy

kérdőíves felmérés keretében mértük fel 2017-ben. Kutatásunkhoz a Sziget Zrt. munkatársai

nyújtottak segítséget, külön köszönet Vidó Andreának.

SUMMARY

The sponsorship of festivals is one of the less researched topics of tourism, despite the golden age of light

music festival tourism among the Y and Z generations. Through the active experience of the festival, the

experience economy can be realized for young people at home. The research consists of two parts, in the

first part we examined the sponsorship process (chapters 1-3) and in the second we analyzed the effects

(chapter 4). The effects were presented at the most sponsored festival through the Sziget Festival. The

impact analyzes observed at the festival were measured in a questionnaire survey in 2017. Sziget Zrt's

colleagues provided assistance to our research, thanks in particular to Andrea Vidó.

BEVEZETÉS

A fesztiválok szponzorálására érdemes úgy tekintenünk, mint egy marketing-

kommunikációs eszközre, melynek célja, hogy fenntartsuk a vállalkozásunkra irányuló

potenciális vásárlói figyelmet (szponzor.ap.hu). A szponzorálás kétoldalú üzleti kapcsolat,

amelynél a szponzoráló vállalkozás általában pénzt, szolgáltatást illetve egyéb anyagi

javakat bocsát a szponzorált rendelkezésére. Ezért cserébe bizonyos együttműködést,

jogokat nyújt a szponzorálónak. A szponzor mindezért természetesen hosszú távon üzleti

eredményeket, kereskedelmi előnyöket remél a fogyasztóktól (Jászberényi M.-Zátori A.-

Ásványi K. 2016).

A szponzorálásnak az a lényege, hogy a támogató valamilyen megjelenés érdekében

finanszírozza fesztiválok, rendezvények költségeit. Ez abban különbözik a direkt

reklámtól, hogy a reklám közvetlenül szólítja fel a fogyasztókat valamilyen áru

megvásárlására. De mind a szponzorálásnak, mind a reklámnak csak piaci környezetben

van értelme.

Ügyelni kell arra, hogy bár a szponzorálás és a támogatás gyakran keveredik és nehezen

szétválasztható, mégsem azonos dolgokról beszélünk. A cégek biztosra akarnak menni,

ezért leginkább olyan tevékenységet támogatnak, amely rövidtávon látványos

eredménnyel szolgálnak, ezért gyakran az adományozástól is ugyanazt az üzleti hatást

várják, mint a szponzorálástól.

A támogatás, mecenatúra ellenszolgáltatás nélküli segítségnyújtás a vállalat részéről, nem

célja a közvetlen haszonszerzés. A támogatás segít abban, hogy a vállalat a fogyasztók

142

szemében a társadalom felelős tagjaként szerepeljen, megismerjék értékeit és céljait.

(Fazekas I.-Nagy A 1994)

Ezzel szemben a szponzorálás kétoldalú üzleti kapcsolat. Egy esemény, rendezvény vagy

intézmény, szervezet egyszeri vagy hosszú távú, folyamatos anyagi, ritkán természetbeni

támogatása konkrétan meghatározott, előre kikötött – a szponzor piaci pozícióit javító

vagy erősítő, illetve értékesítését támogató – ellenszolgáltatások fejében. (Vrannai K.

2001)

A szponzorálás a marketing mix (Product, Price, Place, Promotion) egyik elemének, a

marketingkommunikációnak, azon belül a nem hagyományos marketingkommunikációs

eszközöknek (Below The Line – BTL) egyre nagyobb jelentőséggel rendelkező területe.

A marketingkommunikációt két részre bonthatjuk: klasszikus reklámra (Abowe The Line

– ATL), valamint az említett nem hagyományos marketingkommunikációs eszközökre

(Piskóti I. 2012).

A klasszikus reklám fogalomkörébe tartozik a nyomtatott sajtó, szabadtéri eszközök,

rádió, televízió, mozi és az Internet, azaz úgynevezett tömegmédiumokat alkalmaz.

A BTL, azaz a „vonal alatti médiumok” csoportjába tartozik a szponzoráláson kívül a

direkt marketing, a vásárlásösztönzés, vásárláshelyi reklám, eseménymarketing és

rendezvények, vásárok, kiállítások, személyes eladás, Public Relations és a

nyomtatványok.

Fazekas Ildikó és Harsányi D. munkájából megtudhatjuk, hogy mi is jellemzi a

szponzorálást (Fazekas I.-Harsányi D. 2004.):

− Nem kereskedelmi szituációban szólítja meg a célcsoportot.

− Jellemző rá a jobb irányíthatóság, azaz könnyebb a szelekció, pontosabban lehet

elérni a célcsoportot, amely sokszor költséghatékonyságot eredményez. Fontos,

hogy a szponzor és a szponzorált célcsoportja azonos legyen.

− Lehetőséget biztosít a termékkel való közvetlen találkozásra, pl. kóstoltatás.

− A kommunikáció hatékonyabb lehet, ezért a visszajelzés is pontosabb, s

könnyebb az értékelés. Az érdeklődőt az akció részesévé teszi, így jobban

azonosulhat a termékkel, pl. nyereményjátékok.

− A versenytársaktól való megkülönböztetésre alkalmas, amely a szponzorálásnál

lényeges szempont.

− Egyes esetekben a reklámkorlátozások miatt, pl. dohánytermékek, a fogyasztók

elérése nem lehetséges, vagy csak korlátozott módon. Ebben az esetben

megoldást jelenthet a szponzorálás.

− Hosszú távú. A vállalati imázs kiépítése egy hosszútávon megvalósítható cél,

melyre kitűnő „eszköz” a szponzorálás, mindamellett hogy a cég ezáltal építhet

egy biztosan befolyó pénzösszegre.

143

SZAKIRODALMI FELDOLGOZÁS

Az állam és az önkormányzatok szerepe

Az állami szerepvállalás nagyon fontos kérdés a fesztiválfinanszírozás szempontjából, a

fesztiválok által generált bevételek (a multiplikátor hatásokat mérve) évente 100 milliárd

forintos bevételhez juttatják a gazdaságot (Portfolio.hu)

A fesztiválturizmus fontosságát a kormány is elismerte azzal, hogy a 2010-es évet a

„Fesztiválturizmus” tematikus évévé nyilvánította. A turisztikai termék

versenyképességét tovább növelte, hogy a kabinet 2013 nyarán a fesztiválbelépők

jegyárainak áfa tartalmát 27 %-ról 18 %-ra csökkentette. Majd megnevezett 19 fesztivált,

amelyeket a Nemzeti Kulturális Alapból támogathatónak nyilvánított. A kormány

döntése alapján 2014 nyarán a fesztiválok támogatására szánt 330 milliós keretet

kiegészítették még 415 millióval, ebből az összegből akkoriban 265 milliót kapott a

Nagyon Balaton Fesztivál, 150 milliót a Sziget, a VOLT és a Balaton Sound Fesztivál

(www.nol.hu).

A fesztiválok további támogatásokban részesültek a Turisztikai célelőirányzatból is, az

ezzel kapcsolatos pályázatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium bírálta el. 2016-tól a

Nemzeti Kulturális Alapnál, a Magyar Turisztikai Ügynökségnél pályázhatunk

fesztiváltámogatásra. Az állami szponzoráció célja az idegenforgalmi ágazat

hatékonyságának és bevételeinek növelése a belföldi turizmus fejlesztésével, az

idegenforgalmi régiók belső gazdasági kohéziójának erősítése, munkahelyek

megteremtése, a vidékfejlesztés, továbbá a vidéki infrastruktúra, illetve a falusi lakosság

munkalehetőségeinek és életkörülményeinek javítása.

„Márta István szerint a költségvetési nehézségek miatt még a legpatinásabb,

legszínvonalasabb, legismertebb kulturális fesztiválok szervezőinek is át kell gondolniuk

programjaik szerepét, struktúráját – magyarán el kell dönteniük, hogy a fesztiválnapok

számán, a fellépők számán vagy a produkciók színvonalán spórolnak-e (vagy is); ott volna

persze még a jó öreg jegyáremelés, de erre nincs mód, a publikum, mint látszik, már nem

terhelhető tovább. Ez ilyen drámaian egyszerű.” (fidelio.hu)

A fesztiválok másik nagy szponzorát az önkormányzati szektor hozzájárulásai jelentik.

Azonban az önkormányzatok költségvetéséből egyre kevesebb pénz jut

fesztiválfinanszírozásra. A rendezvények színvonalának a csökkenése a településeknek is

nagy veszteséget okoz, hiszen a kultúrális rendezvények számos járulékos bevételt

generálnak a falvakban és a városokban. Egy jó hírű fesztivál megrendezése erősíti a

városmarketinget, melynek következtében a település egy „jó hely” imázsát alakítja ki

(Michalkó G. 2010). Ennek következtében még a pozitív imázzsal rendelkező nagyobb

városok is veszthetnek a népszerűségükből, a negatív (shadow) hatás alatt álló települések

ismert rendezvények nélkül egyszerűen képtelenek működtetni a

településmenedzsmentjüket. Célszerű lenne e tekintetben a kiépülőben lévő Turisztikai

Desztinációs Menedzsment rendszert tovább erősíteni, és a szponzorok felkutatását is rá

lehetne bízni a Turisztikai Desztinációs Menedzsmentben dolgozó szakemberekre. A

144

Fővárosi Önkormányzat már a kezdetektől jelentős támogatója volt a Sziget Fesztiválnak,

ezzel hozzájárult a Cool Budapest imázs kiépítéséhez.

A nagyvállalati szponzoráció

A nagyvállalatok az állandó és egyre erősödő verseny, valamint a megkülönböztetési

igényeik miatt újabb megjelenési, kommunikációs lehetőségeket keresnek és kapnak a

szponzorációs tevékenységgel. A szponzorálás lehetőséget nyújthat a reklámkorlátozások

és tilalmak áthidalására is. Hazánkban a jelenlegi jogszabályok szerint a dohányáruk, az

alkoholtermékek, a gyógyszerek hirdetését tiltják.

A szponzorálás segítségével a vállalkozás jelen lehet a környezetben, a fogyasztó pozitív

élményhez kapcsolhatja a vállalkozást és azon keresztül az általa gyártott termékeket,

nyújtott szolgáltatásokat. A szponzoráción keresztül az érzelmi érvek erősödnek az

értelmiekhez képest. A szponzoráció segítségével sikerülhet a vállalatnak megfognia

azokat az érzelmi attitűdöket, amelyek a célcsoportja számára a szabad idejében fontos,

érdekes, és ami a lelkéhez kapcsolódik (pl.: szeret sportolni).

A fesztiválszponzorokat általában 4 kategóriába lehet sorolni (Dávid L.-Remenyik B.

2011):

- Névszponzor vagy rendezőszponzor esetében a rendezvény nevében szerepel a

vállalat neve vagy a termék neve (pl.: Pepsi Sziget). Ebben az esetben a szponzor

és a szponzorált neve mindig együtt szerepel mindenhol.

- Fő/vagy Hivatalos szponzor: reklámfelületen a legfőbb hely őt illeti meg, a

szponzorok közül a legtöbb jogot ő kapja. Ennek megfelelően ez a szint kerül a

legtöbbe.· Hivatalos szponzori címet többen is kaphatnak. De ilyen kiemelt

jelentőségű szponzor se legyen néhánynál több, mert hatását veszti.

- Hivatalos szállító cím alatt többnyire természetbeni szponzorálást értünk. A

rendezvényünkhöz kapcsolódó termékeket, szolgáltatásokat biztosíthatja.

Például a hangosítást, a fellépők utaztatását, elszállásolását, a technikai eszközök

szállítását, telekommunikációs eszközök használatát, a reklámeszközök

előállítását stb. a szponzor biztosítja.

- Helyi szponzor elsősorban a rendezvény színhelyén tartózkodókat célozza meg.

Például a helyi szolgáltatókat (vendéglő, szálloda, üzlet, stb.). Nyilván nem veheti

fel a versenyt a multinacionális nagyvállalatokkal, ezért nem is olyan magas ennek

a szintnek a díja, de neki is előnye származik rendezvényünk szponzorálásából.

- A szponzoráláshoz kapcsolódó ún. „hospitality”, azaz a szponzorált eseményen

történő vendéglátás jelentősége egyre növekszik. A szponzor az üzleti partnereit

a VIP helyiségben fogadja, megvendégeli, különleges programot biztosít a

számukra; kellemes környezetben ápolja kapcsolatait.

Lehetőség van egyedi célpiacokra, piaci résekre való belépésre. Egy termék és/vagy

szolgáltatás bevezetésének támogatása, márkaimázsának a kialakítása, növelése egy új

145

szegmensben (Sziget Fesztiválon a Pannon GSM Bee tarifarendszere); Kapcsolatépítés

az elosztási (értékesítési) csatornák képviselőivel (hospitality sátor partnereknek);

Kereskedelmi, értékesítési lehetőségek kiaknázása; Egy termék tulajdonságainak

bemutatása; Értékesítés növelése; Dolgozói jutalmazás, teljesítmény elismerés- belső PR

eszköz; Jó hírnév, publicitás - Tégy jót és beszélj róla! Negatív asszociációk eloszlatása

(zöld szemlélet oktatása). (Csizmadia L. 2000)

A szponzoráló oldaláról két dolognak kell teljesülnie, egyik a szponzorálás tervezése, a

másik a szponzortevékenység lebonyolítása, a szponzoráló kötelezettségeinek betartása

(sajtó, szerződések megkötése, igazolások kiadása, adózási kérdések). A szponzorált

oldaláról nézve is fontos a szponzor keresése és a szponzorált kötelezettségeinek

betartása is.

Hogy egy külföldi székhelyű multinacionális cég szponzorként mibe fekteti a pénzét,

természetesen az anyavállalat döntéshozóitól függ, így általában a fesztiválszervező cégek

megkeresései egy standardizált globális vállalatnál már nem kezelhetőek. Természetesen

akadnak kivételek, mert bár globálisan döntenek a szponzorációkról, ha az adott ország

jó üzleti eredményeket produkál, a vállalatvezetés is hajlik a regionális szponzori szerep

felvállalása felé. A szponzoráló nagyvállalatok közé főleg a német tulajdonban lévő cégek

(Audi, Mercedes, Telekom, és az E-on) tartoznak. A magyar cégek közül a MOL, az OTP

Bank, a Szerencsejáték Zrt. és az alkoholiparban érdekelt vállaltok (Soproni- és a Borsodi

Sörgyár, Zwack Unicum gyár) tűnnek ki.

Mivel a kisméretű magyar piacon nagyjából hasonló szolgáltatásokkal vannak jelen a

versenytársak, üzletileg komoly támogatást jelenthet, ha sikerül a márkához a széles

fogyasztóközönség számára pozitív érzületet kötni. Azok a cégek, melyek hosszú ideje

széles körben ismert tevékenységet vagy rendezvényt támogatnak nálunk is a

legismertebbek közé tartoznak.

A nagyvállalati szponzorációt jól mutatja a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft. által

gyűjtött szponzorok névsora. Az első Sziget költségvetése 26 millió forint volt, melynek

finanszírozásában akadtak nehézségek, ugyanis a teljes összeg nem állt a szervezők

rendelkezésére. Előreláthatólag a jegybevételből nem lehetett remélni a rendezvény

fedezését, ezért szponzorok bevonása is szükségessé vált. Az első sziget fő támogatói a

Pepsi Cola, a Kanizsai Sörgyár és a Taverna voltak.

A Diáksziget megrendezése, elsősorban úttörő jellege miatt a hazai lapokban is nagy

visszhangot váltott ki, olyannyira népszerűvé vált, hogy a Pepsi Cola névszponzori

szerződést kötött a Sziget Kft-vel.

146

1. ábra. A Sziget Fesztivál költségvetésének az alakulása (milliárd forint)

Forrás: Saját szerkesztés a Sziget Zrt. adatai alapján

A fesztivál költségvetése az ezredfordulóra ugrásszerűen megnőtt, elérte az 580 millió

forintot (1. ábra). Egyre több szponzor látott fantáziát, illetve üzletet a Szigetben,

köszönhetően a magas látogatói létszámnak, illetve a megváltozott fogyasztói

szokásoknak. A fesztiválra látogatók magasabb jövedelemmel rendelkeztek, így többet is

költöttek, mint kortársaik. Egyre több élelmiszerbolt, vendéglátóhely várta étellel és itallal

a fiatalokat. A korábbi évekkel ellentétben – a „plakát plakát hátán” évek után – a 2001-

es évben már csak a névadó Pepsi és a 3 legnagyobb szponzor plakátjai (Arany Ászok,

Pannon, British American Tobacco) foglalták el reklámfelületeket.

A nagyszínpad helye is megváltozott, nagysága és befogadóképessége is megnövekedett.

A legnagyobb tömeg a Morcheeba zenekar fellépésekor volt érezhető. Nagy szerepe volt

ennek a zenekarnak a napi nézőcsúcs megdöntésében.

A Sziget Fesztivál a médiában is egyre nagyobb szerepet kapott, ebben nagy szerepet

játszott a Sziget Kft. saját Tv Sziget című műsora és az internetes portálja. A 900 millió

forintos költségvetésű fesztivál 361 ezer látogatója számára 50 helyszínen ezernél is több

programon több mint 400 fellépő nyújtott szórakozást.

Amikor 2002-ben a tízedik jubileumát ünneplő Sziget Fesztivál már elég biztos anyagi

helyzetben volt és olyan népszerűségi szintet ért el, melynek köszönhetően egy

márkanévtől függetlenül is megállta a helyét. A szervezők célravezetőnek tartották, hogy

inkább több fő szponzorral kötnek megállapodást, ahelyett, hogy egy cégnek – a Pepsi

Colának – köteleznék el magukat. Köszönhetően annak, hogy a Sziget piaci pozíciója

jelentősen javult, illetve stabilizálódott az évek során, a hirdetésekért már magasabb árat

tudtak elkérni, mint a korábbi években. A hirdetők sok esetben nem csak a plakátjaikkal

jelentek meg, hanem programjaikkal, szolgáltatásaikkal is találkozhattak a szigetlakók. Az

ilyen pluszszolgáltatásokat, mint például a mosoda, már nem a Sziget Kft., hanem annak

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

8000

9000

10000

1993 1998 2003 2008 2013 2018

Költségvetés alakulása (millió Ft.)

147

támogatói hozták létre és finanszírozták. A hirdetések elhelyezésénél az esztétikum is

szerepet játszott, a plakátokat úgy helyezték el, hogy illeszkedjen a színpadképhez és ne

csak a reklámok zavaró összevisszasága legyen. A kezdeti Diákszigetre jellemző

bensőséges hangulat azonban az egyre növekvő látogatószámmal folyamatosan változott,

és a piacközpontú szemlélet miatt a Sziget Fesztivál egyre távolabb kerül az alap

elgondolástól.

Ebben az évben megállt a Sziget látogatószámának dinamikus növekedése. A szervezők

felismerték, hogy valamilyen irányba lépni kell. Felvetődött, hogy a fesztivál időtartama

meghosszabbodjon, de ezt az ötletet hamar elvetették, egy hétnél hosszabb időtartam

már túl sok lett volna a fesztiválozók nagy részének. Egyetlen lehetőség a programok

színvonalának növelése, ennek viszont jelentős anyagi vonzata lett volna, így maradtak a

jól bevált szponzorok támogatásai.

Ekkorra végérvényesen kiderült, hogy egy nagyobb zenei fesztivál szervezéséhez és

lebonyolításához elengedhetetlen a szponzori támogatás, mivel a Sziget Fesztivál

költségvetésének mintegy felét ma is a kereskedelmi támogatók fedezik. A nagyobb

szponzorokkal a Sziget Zrt.-nek több éves szerződése van, amit időnként meg kell újítani.

A szelektíven összegyűjtött hulladékot a minisztérium és a szponzorok költségén

szelektív hulladékgyűjtőkbe és újrahasznosító telepekre szállítják.

A 2017-ben létrejött Sziget Zrt. eladása mögött pénzügyi befektetőként megjelent

amerikai-angol befektetők jelentek meg. A tőke bevonása annyira sikeres lett, hogy a

2019-es Sziget Fesztivál költségvetése már tízmilliárd forint fölé emelkedik.

A nagyvállalatok amellett, hogy a szponzori pénzeket leírhatják az adóalapjukból más

célok miatt is nyújtanak támogatásokat:

− a goodwill erősítése,

− a kapcsolatok ápolása,

− a munkatársak motiválása,

− a vállalatnév ismertté tétele,

− a referencia lehetőség,

− A rendezvényen a partnerkapcsolat kiépítése.

A vállalatok a saját termékeikkel kapcsolatos célokat is megfogalmazhatnak:

− Termék bevezetése,

− Speciális referenciák (sporteszközökön elhelyezett feliratok, logók),

− Közvetlen értékesítés elősegítése.

Szponzorkeresés a fesztiválturizmusban

„Nem elég a művészlélek, jó menedzsernek is kell lennie annak, aki ma Magyarországon

kulturális intézmény vagy szervezet vezetésére adja a fejét, illetve ilyen rendezvény

148

szervezésére vállalkozik. A kultúrát kínáló intézmények ugyanis mind kevésbé képesek

megélni az eladott jegyekből és az állami apanázsból; a finanszírozási rést a kor szavát

felismerők szponzorpénzekből próbálják befoltozni.” (Dobszay János: Szponzorkeresés

(Kapcsolati kultúra), p. 56. HVG, 2000. július)

Mint általában a hazánkban működő kulturális vállalkozások költségeit sem, így a Sziget

Fesztiválét sem fedezi saját bevétele. Meg kell keresni nagy cégeket, bankokat,

minisztériumokat, és ezeken felül is minden kapcsolatot életre kell kelteni a szükséges

források megszerzéséért. Mindenekelőtt fontos, hogy a vállalat kidolgozzon egy

támogatásszervezési programot (marketing koncepció), stratégiát, illetve biztosítania kell

a költségvetés áttekinthetőségét és pontos adminisztrációját. Szükséges a rendezvénnyel

kapcsolatos referenciaanyagok beszerzése, illetve a cég profilját bemutató írásos anyag

elkészítése. Fontos a piacfelmérés: a szóba jöhető cégek, vállalatok, szervezetek körének

feltérképezése: kik, milyen alapon támogatnak, milyen területen, ez hogyan kapcsolódhat

a fesztiválhoz, vagy annak valamely programjához, illetve, hogy az adott szervezetek

mikor döntenek a támogatásokról. A piacfelmérés után és minden előzetes felkészülést

követően a Sziget Zrt. marketinges munkatársa, akinek alapvetően a „szponzorkeresés”

a feladata, felkeresi a potenciális szponzort. Bemutatja a rendezvényt, az előző évi

fesztiválról készült kutatás alapján látogatottsági, szociológiai, értékesítési adatokkal tudja

alátámasztani a Sziget Fesztivál sikerességét. Elmondja, hogy mit kínál az illető cég

számára, aki vázolja, hogy ők mit tudnak nyújtani. A megbeszéltek alapján – minden

esetben – készül egy pontos írásos ajánlat a szponzor számára, amelyet ha elfogad, követ

a szerződés megírása és aláírása. Kétféle szerződés kötése jellemző a Sziget Fesztivál

viszonylatában: ún. barter szerződés, mely lényegében egyfajta cserét jelent, amiért

általában reklámlehetőséget kapnak a cégek, a fesztivál pedig hirdetési lehetőséget vagy

anyagi támogatást. A többi szponzorral pontos keretszerződésben rögzítik a támogatás

formáját és nagyságát. A szervezők törekednek arra, hogy szponzoraikkal több éves

szerződéseket kössenek, illetve ezek a szerződések ne csak a Sziget Fesztiválra

vonatkozzanak, hanem a Sziget Zrt. többi rendezvényének (Szenvedélyek Napja, Sport

Sziget, Gyerek Sziget, VoltFólió, Volt Fesztivál, Budapest Parádé, Hysteria Fesztivál)

támogatásáról is szóljanak.

Az úgynevezett „csomagok” értékesítése

A Fesztivál marketing csapata törekszik arra, hogy bizonyos rendezvényeket csomagban

értékesítsen. A rendezvények ilyen formában történő értékesítésével mind a szponzor,

mind a Sziget Zrt. „jól jár”. A szponzor azért, mert több a Szigetnél kisebb volumenű, de

országos szinten jelentős eseményen jelenik meg támogatóként, kedvezőbb feltételekkel.

A Sziget Zrt. számára ez azért kedvező, mert a Szigethez viszonyítva a kisebb

rendezvényei nehezebben eladhatók, de támogatásra ettől függetlenül azoknak is

szükségük van, hogy évről évre fejlődjenek. Példa lehet erre a Sherpa, aki a Sziget mellett,

a kisebb kaliberű, és ebből adódóan kevesebb látogatót vonzó soproni Volt Fesztiválon.

149

A marketing koncepció

A marketing koncepció az egész szponzorációs mechanizmusnak az alapját jelenti. A

koncepcióban megfogalmazásra kerül, hogy a szervezők mit kínálnak a támogatásért

cserébe, a szponzoroknak gyémánt, arany, ezüst és bronz fokozatú kategóriákat

ajánlanak. Értelemszerűen a gyémánt szint kerül a legtöbbe és a szponzor számára ez a

kategória nyújtja a legtöbb lehetőséget. A gyémánttól a bronz fokozat felé haladva a

szponzorok felülete csökken a reklámanyagokon (meghívó, plakát, műsorfüzet,

belépőjegy, stb.). A beosztástól függ, hogy a szponzor nevét és logóját hol tüntetik fel,

hol helyezhet el a rendezvény helyszínén információs anyagot, reklámtáblát, molinót. A

szponzor értékesíthet-e a rendezvényen, hány darab tiszteletjegyet fog kapni, kap-e ún.

„hospitality” helyiséget (standot, szobát, sátrat, stb.), ahol vendégül láthatja meghívottait.

Az üzleti etikett és protokoll-szabályokat betartva, először telefonon történjen a

megkeresés, ahol kérjünk személyes találkozót. Ha előzetesen elküldtük postán vagy e-

mail-en az ajánlatot, akkor is vigyük magunkra a tárgyalásra. A tárgyalástechnikai elveknek

megfelelően a szponzor számára lehetővé váló előnyöket hangsúlyozzák. Ahhoz, hogy a

szponzor befektetése megtérüljön, nem elég átutalnia a pénzt. Nélkülözhetetlen, hogy a

szponzoráló vállalat külön is közzé tegye a szponzorálás tényét, a szponzorált rendezvény

időbeliségével összhangban.

A fesztiválszervező cégek több száz fős stábokkal dolgoznak, hogy a szervezés jól

működjön már az elején meg kell határozni az egyes területek felelőseit. A tartalmi és

formai követelményeket írásban rögzítik, ezeket tartalmazza a Forgatókönyv.

A Forgatókönyvben szereplő költségvetési terv tételei a meglévő anyagi forrásokat és a

szponzoroktól befolyó támogatásokat tartalmazzák, a szponzorokkal való folyamatos

tárgyalás fontos elemét képezi a tervnek. Ezek közé tartoznak a vendégelőadók és a VIP

vendégek szállodaköltségei, étkezési költségei, közlekedési költségei, a technikával

kapcsolatos és a személyzettel kapcsolatos költségek is. Továbbá a terembérleti díjak, a

dekoráció, a reklámköltségek, a nyomdai és adminisztrációs költségek és az ajándékok.

A szponzori szerződés elkészítésének főbb elemei:

− a szerződő felek pontos megnevezése,

− a szerződés tárgya,

− a szponzorált esemény pontos megfogalmazása, helye, időpontja,

− a szponzoráló feltételei,

− a szponzorált vállalásai, kötelezettségei,

− pénzügyi feltételek, fizetési szankciók,

− egyéb szerződéses feltételek.

A szponzori költségvetés – a vállalkozás lehetőségeitől, az ellentételezés mértékétől és az

aktuális adózási szabályoktól is függ. A szponzorációs költségvetés a vállalati

kommunikációs költségvetés része. A szponzorálás integrálása a vállalati

150

kommunikációba: ügyelni kell a szinergia hatás fokozására. Kiemelt tételként kell kezelni

az ún. 1:1 szabályt: a szponzorálás közvetlen és annak közzétételére fordított költségeinek

legalább 1:1 arányban kell lenniük.

A szponzorálás értékelése kiterjed:

− a szponzorálási szerződés megvalósítására,

− a szponzorálás céljainak megvalósítására.

A szponzori ajánlat

A szponzori ajánlat elkészítésénél figyelembe kell venni a protokoll szabályait, a cég

megkeresése után el kell küldeni nekik a tervezetet levélben. A tervezetnek tartalmaznia

kell a szervező cég nevét, a fesztivál címét és a rendezvény helyszínének a megjelölését.

Itt célszerű feltüntetni, hogy a pályázó milyen referenciákkal rendelkezik ezen a téren és

milyen más szponzorok vesznek részt a fesztivál támogatásában. Utána rátérhetünk a

fesztivál programjára, mindenképpen be kell mutatni a fellépőket és méltatni a fesztivál

kulturális és egyéb értékeit. Érdemes már itt megemlíteni, hogy a fesztivált milyen

társrendezvények kísérik majd, mert lehet, hogy pont ezek a rendezvények nyerik majd

meg a szponzorunk tetszését. A nagyobb vállalatok megnyerésénél fontos, hogy

hangsúlyozzuk, hogy a fesztiválunk nemzetközi jellegét, hogy Európai értékeket képvisel

és ezek elterjesztése mennyire fontos szempont itt a Kárpát-medencében. Nyilván ezek

az értékek sok külföldi látogatót is vonzani fognak az egész Európai Unió területéről.

Fontos megemlíteni, hogy milyen célcsoportokat szeretnénk megcélozni és később majd

milyen célcsoportokkal lehetne majd bővíteni a rendezvényünk látogatottságát.

A helyi cégek megnyerése érdekében figyelmet kell fordítani a településen élő lakosság

megnyerésére is, külön említeni kell, hogy a megnyerésüket milyen eszközökkel kívánjuk

elérni, esetleg milyen marketingstratégiát folytatunk ennek érdekében.

Amennyiben lehetséges, folyamatosan hangoztassuk a szervező irodánk közhasznú

jellegét is, és hogy a fesztivál megrendezése a közjót szolgálja.

Érdemes megemlíteni, hogy a fesztivál látogatottságának a növekedésével, majd milyen

újabb terveket szeretnénk megvalósítani, milyen új előadókat kívánunk majd meghívni,

hogyan kívánjuk majd növelni a mellékrendezvények számát.

A szponzori szerződés

A szponzorálásról minden esetben szerződést kell készíteni. A szerződés készítésénél

mindenben figyelembe kell venni a támogató cég kívánságait. Gyakran előfordul, hogy a

tárgyaló partnerek még az utolsó pillanatban is engedményeket tesznek a szponzoráló

vállalkozás felé. A szubvenciót adó cég nem ragaszkodik szigorúan a gyémánt, az arany

és az ezüst fokozatú partneri elnevezéshez, mert számtalan variáció létezik, amellyel a

szponzoráltak között a támogató jelen lehet. Az is gyakori, hogy felmérik, hogy mi az,

ami a cégnek jó lehetne és egyedi ajánlatot adnak. Gyakran abból indulnak ki, hogy ha

nincs pénz gyémánt fokozatra, akkor mennyi pénz is van a cégnél és beindul egy alku

151

folyamat. Tehát ez személyre szabható a tárgyalási folyamatban, sőt új előnyök, egyedi

előnyök is kiharcolhatóak. Fontos a két szervezetnél lévő hozzáállás, rugalmasság,

kreativitás, persze az adó és reklám törvények betartásával. A szerződést általában jogi

szakemberek készítik elő és egy általános sémát alkalmaznak, amelyben megnevezik a

szerződő feleket, a szerződés tárgyát, az esemény időpontját és helyszínét, majd a

szponzoráló feltételei következnek, majd a szponzorált kötelezettségei és az ennek a be

nem tartását sújtó szankciók következnek.

KUTATÁSMÓDSZERTAN

A legjobban szponzorált fesztiválnak még ma is a Sziget Fesztivál számít, a rendezvényen

keresztül lehet legjobban bemutatni azokat a hatásokat, amelyek a célcsoportok

átalakulásához, a kommercializációhoz, az imázsváltáshoz és a budapesti overtourism

kialakulásához vezettek.

A fesztivál kommercializációja (elüzletiesedése) leginkább a hetijegyek árának alakulásánál

mérhető le (2. ábra). Nyilván a belépők árának gyors növekedése vezetett el a második

hatáshoz a célcsoportok átalakulásához.

2. ábra. Hetijegyek árának alakulása a Sziget Fesztiválon

Forrás: Saját szerkesztés a Sziget Zrt. adatai alapján

A célcsoportok átalakulásával kapcsolatban elmondható, hogy 1993-ban történő

indulásnál leginkább a magyar diákokra számítottak, ott is egy alternatív irányzat hívei

Müller Péter Sziámi zenei irányzatához kapcsolódó körök domináltak, de már

megjelentek rockerek és punkok is. Az első rendezvény veszteséggel zárt, ezért a

szervezők új célcsoportokat kívántak bevonni. Az 1994-es fesztivált már

Eurowoodstockként hirdették meg és leginkább a magyarországi egyetemista és főiskolás

diákokat célozták meg célközönségként. Nem emeltek a jegyárakon, de újabb

0

20000

40000

60000

80000

100000

120000

1993 1998 2003 2008 2013 2018

Hetijegyek árának alakulása (forintban)

152

szponzorokat vontak be. A veszteséges zárás után el kellett gondolkodni, hogy jó-e az

irány, hogyan lehetne a Szigetet egy nemzetközi hírű fesztivállá szervezni. A Pepsi

Szigetnek sikerült a külföldi (főleg Németországból érkező) látogatók számát 40%-ra

emelni, azonban főként Németországból érkező látogatók a fesztivál olcsósága miatt

érkeztek a Szigetre és nem volt jelentős a költési hajlandóságuk. Az igazi áttörést a 2010-

es években a Hollandiából és az Egyesült Királyságból érkező turisták megjelenésével

érték el. A külföldiek aránya ekkor meghaladta a 2/3-os arányt. 2014 óta jól kimutatható,

hogy évről-évre csúcsokat dönt a fesztivál látogatottsága. Egyre jobban meghatározóvá

válnak a 2-5 fős baráti társaságokkal való érkezés:

A Sziget Fesztiválon 1230 fős mintán végzett felméréseink szerint egyedül érkezni ciki, a

2-5 fős csoport ami befér egy autóba és az utazásaik során így alakult ki. A fiatalok szerint

6 főtől már nagynak mondható a „banda” és onnantól az egyes tagoktól már nagyfokú

alkalmazkodást igényel. A válaszadók 5 %-a 11 főnél több emberrel érkezett, ezek kivétel

nélkül külföldi turisták voltak. A társaság összetételében domináltak (94 %) a barátok,

ismerősök. 3 %-ék mondta hogy egyéb családtaggal érkezett, 2% férj és feleség volt.

A megkérdezettek a hely vonzerejét a „Sziget imázst” tartották a legfontosabbnak, hogy

a rendezvény nemzetközi hírű brandet épített ki magának. Kiemelték továbbá a felépülő

várost, mint helyi sajátosságot, ami külön autentikussá teszi a helyet, helyi életformát

jelenít meg. Szerintük a Fesztivál vonzereje abban áll még, hogy Budapesten van és jól

megközelíthető helyen található, ahonnan éjszaka is eljuthatnak mindenhová. További

kiemelésre került a barátok, haverok jelenléte is. De a biztonság kérdése is központi

elemek közé tartozott. Egy buliturista hétvégére érkezik, szívesen vesz igénybe diszkont

légitársaság szolgáltatásait és alszik Airbnb-ben. Más településekre nem látogat el a

főváros kivételével, azonban hangoztatja, hogy természetesen más településekre is

szívesen ellátogatna, ha volna ideje rá.

A magyar és külföldi látogatók költése között nagy eltérés mutatkozik, azonban a

látogatók az egy hét alatt átlagosan 44 ezer forintot költenek el, a holland és a német

vendégek költése a legnagyobb, ami elérheti a 150 000 forintos költést is.

A megkérdezettek szerint a külföldi turisták láthatóan jobban élnek, mint a magyarok. A

válaszadók 80%-a mondta, hogy egy évben többször jár fizetős koncertekre, 69%-uk

mondta,hogy évente többször jár külföldre pihenni, 66%-a jár fizetős bulikba, 60%-uk

jár rendszeresen étterembe, 56%-uk színházba is ellátogat. A magyarok rendre 10-20%-

os lemaradást könyvelhetnek el az azonos kérdések területén, egyedül a saját lakással

rendelkezem kérdésnél fordult meg az arány.

A fejlődés olyan nagyarányú, hogy terjedni kezd az ún. Stag emporium szolgáltatás, ami

további turisztikai termékeket ajánl az ideérkező külföldi turisták számára (egészség- és

kalandturisztikai szolgáltatások). Egyre népszerűbbé váltak a különböző közlekedési

eszközök használata is (pl. limó party busz, hajózás a dunán, beerbikok használata),

mindezekhez csinos magyar lányokból álló csapatot biztosít és körbekísérést ajánl a város

területén.

153

Itt érkezünk el a harmadik hatáshoz az imázs váltáshoz. A névszponzorok (Pepsi Cola,

Pannon GSM) vezetése alatt teljesen más irányokat vett a fesztivál szervezése. Először

imázst növeltek, jó marketingtevékenységgel a Cola gyár megszabadította a Szigetet a

rossz hírnevétől (Drogsziget, Piássziget) és elkezdték Európában mindenhol Pepsi

Szigetként emlegetni.

Névszponzorként átvette a Sziget marketingtevékenységét, a hirdetéseik megjelentek a

Music Televízióban. 2002-re egy 350 ezres látogatógatószámmal rendelkező fesztivált

hoztak létre, aminek az 1/3-át már külföldiek tették ki (ekkor még a németek domináltak).

2002-ben névszponzorként belépett a Pannon GSM telefontársaság is a Sziget szponzorai

közé, azonban ekkor már érezhetővé váltak a névszponzorok negatív hatásai is. Igaz,

hogy a fellépők száma megnövekedett, pozitív imázs jött létre és pénzügyileg is rendbe

jött a Kft. Azonban a névszponzorok egyre nagyobb beleszólást követeltek a

működtetésbe. Mindenképpen át kellett úgy alakítani a működést, hogy a 350000-es

látogatottságot megtartva a szponzorokat 50% alá kellett szorítani, mégis rentábilis

maradjon a szervezése. Az átalakítás 2014-re sikerült, 351 milliós nyereség, 2015-ben már

félmilliárd forintot termelt. Azonban Budapesten 2016-tól egy új jelenség vált

megfigyelhetővé az overtourism.

3. ábra. A Sziget Fesztivál látogatottságának az alakulása

Forrás: Saját szerkesztés a Sziget Zrt. adatai alapján

A Sziget csak úgy tudta befogadni a hatalmasra növekvő látogatószámot (3. ábra), ha

tőkeerős pénzügyi befektetőhöz jut és komfortosabbá tudja tenni ekkora tömeg számára

is a Hajógyári-szigetet.

0

100000

200000

300000

400000

500000

600000

1993 1998 2003 2008 2013 2018

látogatószám

154

Az overtourism jelenség

A Fesztivál hozzájárult, hogy Budapestről egy jó hely imázsa alakuljon ki a világban. Az

overtourism az UNWTO (2018) általi megfogalmazás szerint „a turizmus azon hatása

egy adott desztinációra, vagy annak egy részére, mely negatívan befolyásolja a városlakók

életminőségét, és/vagy a látogató élményét.” A Responsible Tourism Partnership úgy

határozza meg az overtourism jelenséget, mint „egy olyan desztináció, ahol a vendéglátók

és a vendégek, a helyiek és a látogatók úgy érzik, hogy az életminőség elfogadhatatlanul

megromlott. Ez a felelősségteljes turizmus ellentéte, mely az idegenforgalmat kihasználva

jobb életteret biztosít. A túlzott turizmusra utaló jeleket először 2016-ben kezdték el

megfigyelni Velencében, ahol a város egy nyitott múzeummá vált, luxusüzletekkel, –

szállodákkal és –éttermekkel. Az overtourism jelensége jelenleg Barcelonát sújtja

leginkább.

A HOTREC (2018) öt, a jelenség kialakulásával szorosan összefüggő faktort állapított

meg az overtourism kialakulásának magyarázataként, azonban a HOTREC leginkább az

Airbnb-ket és a bakancslistás turizmust hibáztatja a helyzet kialakulásáért. A városi

turizmus sikeres management stratégiája abban rejlik, hogy az idegenforgalom

növekedéséből eredő, rövid és hosszú távú kihívásokra egyidejűleg keresi a megoldást.

Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy több szempontból is megvizsgáljuk a város

irányítását, de szükséges a turizmusban érintettek szemszögét is figyelembe venni. Az

UNWTO a szöuli konferenciáján (2018) összesen 8 stratégiát fogalmazott meg a városba

áramló látogatók kezelésére, azonban ezek az intézkedések alapvetően nem kezelik jól a

kialakult helyzetet. A probléma megoldásában a turisztikai okosváros kiépítése alapvető

változásokat hozna az ellenőrzések tekintetében (index.hu). Másrészt fontos lenne a helyi

szolgáltatókkal és lakosokkal való kommunikáció és kapcsolattartás erősítése is. A

látogatókkal való kommunikáció során fel lehet hívni a figyelmet a turizmus okozta

negatív hatásokra, így bíztatva őket a felelősségteljesebb viselkedésre. Ez történhet a

helyiek bevonásával, vagy marketing és kommunikációs eszközök alkalmazásával. Abban

az esetben, ha a látogatók részletes tájékoztatást kapnának a helyi szokásokról, kultúráról,

valamint infrastrukturális rendszerről, könnyebben igazodnának a helyi élethez, így

biztosan enyhülne a lakosok irritációja is, mi több, a látogatóknak még autentikusabb

élményben lenne része.

Amerikában az overtourism jelenségével szemben McKinsey tanácsadó cég tanulmánya

konkrét intézkedéseket is felvet. Ilyen a szezon elhúzása, alternatív célpontok kínálása, a

legsűrűbb időszakban megemelt árak kiszorító hatása, a szálláskínálat szabályozása vagy

a látványosságokhoz hozzáférés korlátozása.

Budapesten a 2018-as évben új turizmusipart érintő fogalomként jelent meg a „túlzott

turizmus” (overtourism). A jelenség gyors terjedésével a fővárosban jelentős látogató- és

vendégéjszakaszám-növekedés mutatható ki, hatására a település Magyarországon a

külföldi turisták látogatásait figyelembe véve fölényesen uralja a hazai turisztikai piacot.

Ennek következtében Magyarországon átalakulni látszik a turisztikai tér (Michalkó-Rátz

2007) és a társadalom kapcsolata is, az ország egyre inkább szétszakad a „főváros” és a

155

„vidék” idegenforgalmára. A túlzott turizmus kialakulásában nagy szerepet játszik, hogy

az utazások olcsóbbak lettek, a világturizmus teljesen globalizálódott, a digitális,

internetes technika mindenki számára elérhetővé vált, az olcsó diszkont légitársaságok

elterjedtek, az Airbnb szálláshelyek könnyen foglalhatóvá váltak, az egyszerű internetes

foglalási rendszerek továbbfejlődtek és az ázsiai és amerikai beutazók száma is gyors

növekedésnek indult. A városokban megjelenő túlzott turizmus jelensége kötődik az Y

és Z generáció utazási szokásainak az átalakulásához. A korcsoportok a buliturizmus

mellett előszeretettel keresik a hétköznapi élményeket, előtérbe kerülnek a helyi

életformák.

Jelenleg a fővárosban a minőségi turizmus kialakítása ellen hat az overtourism jelensége.

A HOTREC (2018) öt, a jelenség kialakulásával szorosan összefüggő faktort állapított

meg az overtourism kialakulásának magyarázataként. A szervezet az indikátorok közül

leginkább az Airbnb-ket és a bakancslistás Y és Z generációkat hibáztatja a helyzet

kialakulásáért. Felmérésünk szerint egy buliturista hétvégére érkezik a fővárosunkba,

szívesen veszi igénybe diszkont légitársaság szolgáltatásait és alszik Airbnb-ben. Más

településekre általában nem látogat el a főváros kivételével, azonban az itt töltött idő alatt

minél többet akar látni Budapestből. A szállodaipar és a minőségi turizmus számára

további gondot okoz a település „magánszálláshelyeinek” (Airbnb) folyamatos erősödése,

ezek a szálláshelyek ugyanúgy online felületeken hirdetik magukat.

A 4. ábrán látható, hogy a hatások között igen szembetűnő, hogy a Sziget Fesztivál

jelentősen megnöveli az augusztus havi látogatottsági adatokat Budapesten.

4. ábra. Kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak a száma havi bontásban

Budapesten a 2018-as évben (éjszaka)

Forrás: Saját szerkesztés a www.ksh.hu/tajekoztatasiadatbazis adatai alapján)

0

200000

400000

600000

800000

1000000

1200000

1400000

2018

156

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalma 2013-ról 2019-re 8,5-ről 15 millió utasra

nőtt és főszezonban telítetté vált (5. ábra). A 2019-es év elején indult el a repülőtér átfogó

fejlesztési programja, aminek a keretében a repülőtér üzemeltetője egy parkolóház, jövőre

egy új terminál építésébe is belekezd.

5. ábra. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma

Forrás: www.ksh/területistatisztika

FELHASZNÁLT IRODALOM

Dávid L.-Remenyik B. 2011. Rendezvényszervezés. www.tamop.karolyrobert.hu

Dobszay J. 2000. Szponzorkeresés (Kapcsolati kultúra), Budapest HVG júliusi szám. pp. 56-59.

Csizmadia L. 2000. Rendezvényszervezés. KVIF jegyzetek. Budapest, 126p.

Fazekas I.-Nagy A. 1994. Szponzorálás. Mind Bt. Budapest, 124p.

Fazekas I.-Harsányi D. 2004. Marketingkommunikáció. Libri Kiadó. Budapest, 350

Gál Gy. et al. 2001. Piacbefolyásolás. Kisváradi és Társa Kiadó. Budapest, 98p.

Heezen, R. R. Take money for granted: grant proposals that work. In: Library Journal 116 (1991)

18. 62–63. p. Referátum: Hogyan nyerhetünk el biztonságosabban pályázati pénzeket; néhány

tanács a kérvények elkészítéséhez. In: Könyvtári Figyelő 38 (1992) 2. 574–575. Kónyáné Tömpe

L. 2006. Szponzorációval kapcsolatos feladatok, a szponzortevékenység irányai. NSZFI.

Budapest, 32p.

Jászberényi M.-Zátori A.-Ásványi K. 2016. Fesztiválturizmus. Akadémiai Kiadó. Budapest, 381p.

Macdonald V. 2000. Selling your message without selling out. In: Public Library Journal 15 (2000)

3. 79–82.

Márta I. 2014

0

2000000

4000000

6000000

8000000

10000000

12000000

14000000

16000000

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018

Szállított utasok száma (fő)

157

Michalkó G. 2010. Boldogító utazás. Bonex Press Bt. Budapest, 119p.

Michalkó G.-Rátz T. 2009. A tér vonzásában: a turisztikai termékfejlesztés térspecifikus vonásai.

Kodolányi János Főiskola. Székesfehérvár-Budapest, 304p.

Piskóti I. 2012. Régió- és településmarketing. Libri kiadó. Budapest, 400p.

Vrannai K. 2001. Hírnév és lelkiismeret: vállalati adakozás. In: Figyelő 45 (2001. február 8.) 6. 49–

53.

www.fesztivalregisztracio.hu

www.kulturpont.hu

www.fesztivalszovetseg.hu

http://szponzor.ap.hu/program_article_hid=51

https://szigetfestival.com/hu/cache/media/2018/01/sziget-szponzor-aszf20180101.pdf

https://index.hu/techtud/2018/11/04/praga/

www.hotrec.eu

www.unwto.org

https://www.portfolio.hu/rendezvenyek/eloado/varadi-jozsef/7190

www.ksh.hu

https://fidelio.hu/plusz/a-jo-fesztival-markans-arculattal-bir-interju-marta-istvannal-

139717.html

ISSN 2630-886X