1 MVM Hírlevél V. évfolyam, 2016. augusztus 29. Tartalomjegyzék Hírek az MVM Csoportról Szijjártó Péter: az MVM képviseletet nyit majd Isztambulban 2 Hárommilliárd köbméter a tárolókban 2-3 Befejeződött a paksi 4-es blokk karbantartása 3 Állami kitüntetések az atomerőmű szakembereinek 4 Harmincéves az ESZI: az atomerőmű szakember-utánpótlására hozták létre 5 Pályázat okos városi megoldásokra 6 A paksi bővítés hírei Kezdi felszívni a képzett alkalmazottakat a paksi projektcég 7 Pakson előkészítő munkákkal várják az atomerőmű bővítését 8 Szponzorálás Pakson is lehet sportágakat választani 8-9 Alternatív energia Norvégia folyóiban tárolhatjuk az európai napenergiát 9-10 Épülhet a legnagyobb szélpark 10-11 Ömlik a pénz az úszó szélerőművek fejlesztésébe 11-12 Hendikeppel indul Magyarország a szélenergiában 12-13 Hazai hírek Százmillió forintra bírságolta a Tigázt a MEKH 13-14 Otthon melege: sokaknak csak álom marad a felújítás 14-15 Külföldi energiaszektor Új lendületet vehet Kudankulam 15-16 Négyszázmillió eurót ér egy francia atomerőmű 16-17 Atomerőmű engedélyezését kéri a brit kormánytól az EDF 17-18 A kínaiak érdeklődnek a félbehagyott bolgár atomerőmű iránt 18 Orosz javaslat készül tóriumüzemű reaktorokra 18-19 Megépíti a Gazprom az Északi Áramlat 2 gázvezetéket - Új projektcég alakul 19-21 Jövőre is pluszadót vetnének ki orosz energiaipari cégekre 21 Hírek röviden 22 Szagos volt a gáz Gyöngyös térségében - Tartozás miatt leszerelte a Tigáz a szentendrei tűzoltólaktanya gázóráját - Budán zajosabbak a dízelbuszok, mint elektromos társai
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
1
MVM Hírlevél V. évfolyam, 2016. augusztus 29.
Tartalomjegyzék Hírek az MVM Csoportról Szijjártó Péter: az MVM képviseletet nyit majd Isztambulban 2 Hárommilliárd köbméter a tárolókban 2-3 Befejeződött a paksi 4-es blokk karbantartása 3 Állami kitüntetések az atomerőmű szakembereinek 4 Harmincéves az ESZI: az atomerőmű szakember-utánpótlására hozták létre 5 Pályázat okos városi megoldásokra 6
A paksi bővítés hírei Kezdi felszívni a képzett alkalmazottakat a paksi projektcég 7 Pakson előkészítő munkákkal várják az atomerőmű bővítését 8
Szponzorálás Pakson is lehet sportágakat választani 8-9
Alternatív energia
Norvégia folyóiban tárolhatjuk az európai napenergiát 9-10 Épülhet a legnagyobb szélpark 10-11 Ömlik a pénz az úszó szélerőművek fejlesztésébe 11-12 Hendikeppel indul Magyarország a szélenergiában 12-13
Hazai hírek Százmillió forintra bírságolta a Tigázt a MEKH 13-14 Otthon melege: sokaknak csak álom marad a felújítás 14-15
Külföldi energiaszektor Új lendületet vehet Kudankulam 15-16 Négyszázmillió eurót ér egy francia atomerőmű 16-17 Atomerőmű engedélyezését kéri a brit kormánytól az EDF 17-18 A kínaiak érdeklődnek a félbehagyott bolgár atomerőmű iránt 18 Orosz javaslat készül tóriumüzemű reaktorokra 18-19 Megépíti a Gazprom az Északi Áramlat 2 gázvezetéket - Új projektcég alakul 19-21 Jövőre is pluszadót vetnének ki orosz energiaipari cégekre 21
Hírek röviden 22
Szagos volt a gáz Gyöngyös térségében - Tartozás miatt leszerelte a Tigáz a szentendrei tűzoltólaktanya gázóráját - Budán zajosabbak a dízelbuszok, mint elektromos társai
2
Hírek az MVM Csoportról Szijjártó Péter: az MVM képviseletet nyit majd Isztambulban
2016. augusztus 23., 24.
(fotó: hirado.hu)
Európának és benne Magyarországnak minden kétséget kizáróan az az érdeke,
hogy Törökország stabil legyen - mondta a külgazdasági és külügyminiszter az
MTI-nek Ankarában. Szijjártó Péter a török miniszterelnökkel is találkozott. A
távirati irodával közölte, hogy a gazdasági kapcsolatok további dinamizálása
érdekében a magyar Eximbank 208 millió dolláros hitelkeretet biztosít a magyar-
török vállalatok közötti együttműködés finanszírozására. Magyarország 5
külpiaci irodát működtet, 4 külgazdasági diplomata dolgozik Törökországban, és
a jövőben az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. is képviseletet nyit majd
Isztambulban - ismertette a nyilatkozatot a hirado.hu, a magyarhirlap.hu, a
privatbankar.hu, a gazdasagportal.hu, a Magyar idők, a ProfitLine.
Hárommilliárd köbméter a tárolókban
2016. augusztus 25.
(logó: magyarfoldgaztartolo.hu)
Augusztus közepén hárommilliárd köbméter gáz volt a hazai tárolókban a
Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint. Miként a
Világgazdaságban B. Horváth Lilla megjegyezte, ez körülbelül 700 millió
köbméterrel több az egy évvel korábbi mennyiségnél, de kicsit kevesebb a két
évvel ezelőttinél. Az adat nem tartalmazza az úgynevezett párnagázt, vagyis azt
a tételt, amely nem a kereskedők, hanem a tároló társaságok tulajdona (a
párnagáz feladata, hogy fenntartsa a létesítményben a kellő nyomást).
Valamennyivel a párnagáz mennyisége is csökkenthető anélkül, hogy
veszélybe kerülne a tároló működése vagy műszaki állapota. Az állami MVM
3
Csoporthoz tartozó Magyar Földgáztároló Zrt. éppen ilyen csökkentésre készül.
Pályázatot hirdetett „gázkölcsön igénybevételére vonatkozó jog alapítására”,
az aukciót augusztus 31-én tartja. Összesen legfeljebb 22 csomagban ajánl fel
olyan, párnagázból átminősített mobilgázt (tárolóból kivehető, felhasználható
gázt), amelyet 2016. szeptember 1. és 2017. április 15. között lehet felhasználni,
és legkésőbb április 30-ig vissza is kell adni. E gázzal a kiírás szerint kereskedni
nem szabad, azt csak felhasználni lehet. A cégnek 120 millió köbméter olyan
párnagáza van, amelynek kölcsönadására a MEKH feljogosította. A társaság
tárolóinak együttes töltöttsége jelenleg 24 százalékon áll. A betárolás
folyamatos, napi mennyisége egyre nő. Ennek háttereként Mosonmagyaróvárnál
(Ausztria felől) és Beregdarócnál (Ukrajna felől) is stabilan érkezik az importgáz,
bár az ukrajnai rendszerüzemeltető az elmúlt hetekben kétszer is szóvá tette,
hogy az orosz-ukrán határra a szerződésben megállapodott alsó értéknél kisebb
nyomáson érkezik a tranzitra szánt gáz.
A nyilvános uniós adatbázis már 48 százalékos magyarországi töltöttségről ír, ebbe az MFGT-é mellett beleértendő az MMBF Földgáztároló gázkészlete is. Az említett aránnyal az uniós átlagnál jóval gyengébben állunk, de csak azért, mert a magyarországi tárolókapacitások a legnagyobbak közé tartoznak Európában. Csehország például 93 százalékos töltöttség közelében áll, holott a betárolt gázkészlete kicsit még kevesebb is a magyarországinál. Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában és Ausztriában többet tároltak már be, mint nálunk.
Befejeződött a paksi 4-es blokk karbantartása
2016. augusztus 27.
(logó: atomeromu.hu)
2016. augusztus 27-én, 8 óra 54 perckor befejeződött az atomerőmű 4.
blokkjának tervezett karbantartása. A blokk felterhelése folyamatban van -
közölte az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Tájékoztató és Látogatóközpontja.
Az elbírálás szempontjai között szerepel az innovációs jelleg, az ötlethez
kapcsolódó hatásvizsgálat, a fenntarthatóság és gazdasági megvalósíthatóság,
felhasználói érték, illetve a kreativitás. Az értékelést szakmai zsűri végzi, melynek
tagjai az Okos Jövő Innovációs Klaszter vezetősége által delegált tagokból,
valamint a Smart Future Lab Zrt. képviselőiből állnak. Az értékelés határideje
2016. október 14. A legeredményesebb három munkát a zsűri 100-250 ezer
forint értékű tárgynyereménnyel jutalmazza meg. A díjakat október 21-én, az
Okos Jövő innovációs Klaszter által szervezett Smart Future Forum 2016
konferencián adják át.
Az MVM hozta létre a kutatás-fejlesztési és innovációs (k+f+i) központot Smart Future Lab Zrt. néven: energetikai fejlesztésekkel foglalkozik, tehát piacra segít, mentorál és támogat olyan ötleteket, amelyek az új energiarendszer témakörével foglalkoznak.
Hornsea Project Two a napokban kapta meg a zöld jelzést a brit kormánytól. A
szélerőmű annyi áramot termelhet majd, amennyivel 1,8 millió brit háztartás
látható el, és energiája segíthet a tarifák lejjebb nyomásában is. Átadása után
Nagy-Britanniának nagyjából kétszer annyi tengeri szélturbinája lesz, mint most.
Az ország áramtermelésén belül a szélenergia jelenleg 7 százalékot képvisel, ez
2020-ra elérheti a 10 százalékot. Az Európai Unióban tavaly 12,8 gigawattnyi
szélenergia-kapacitást helyeztek üzembe, így 6,3 százalékkal nőtt a
szélerőművek együttes áramtermelő képessége az Európai Szélenergia
Szövetség (EWEA) adatai szerint. A létesítmények döntő része - 131 gigawattnyi
- a tengeren működik. Az EU-ban 2015-ben átadott erőművi kapacitások 44,2
százaléka a szél energiáját hasznosítja. Az év végén már létezett összes
szélparkban 315 terawattóra villamos energia állítható elő, ennyivel egy átlagos
széljárású évben az unió egész lakossági áramigényének 11,4 százalékát lehet
fedezni.
Ömlik a pénz az úszó szélerőművek fejlesztésébe
2016. augusztus 25.
(fotó: energiainfo.hu)
Japán szándéka, hogy az úszó szélerőművek piacán vezető szerepet töltsön be,
komoly ellenállásba ütközik az európai, különösen a francia konkurensek
részéről. Az Energiainfó cikke szerint Japán erőfeszítéseinek középpontjában a
fukusimai partok közelében működő tesztüzem áll. Ez a legnagyobb úszó
szélenergia-kísérleti projekt, amelyben 2,5 és 7 MW-s turbinákat, valamint a
hozzájuk kapcsolódó eszközöket, berendezéseket tesztelik az ázsiai ország
szakemberei. A programot az ország fejlesztési minisztériuma kezdeményezte,
de több mint tíz résztvevője van még, egyebek közt a Mitsubishi és a Hitachi. Bár
Európa a japánok előtt jár, egy ottani szakértő szerint a szigetországnak minden
adottsága és lehetősége megvan arra, hogy utolérje versenytársait. Japán relatív
hátránya az európai versenytársak tengeri olaj- és földgáz-kitermelési
tapasztalatával magyarázható. A japánok a technológiai fejlesztések mellett a
költségek drasztikus csökkentésén dolgoznak. Az úszó szélerőművek piacát ma
12
hozzávetőlegesen 500 millió dollárosra becsülik. Összehasonlításként: a
hagyományos tengeri szélenergia-ipar éves mérete meghaladja a 113 milliárd
dollárt.
Hendikeppel indul Magyarország a szélenergiában
2016. augusztus 26., 25.
(fotó: nrgreport.com)
A hazai szélerőművek az áramtermelés néhány százalékát adják, de emögött
földrajzi okok is állnak. Gerse Pált, a MET Power üzletfejlesztési szakértőjét
kérdezte a Millásreggeli c. gazdasági rádióműsor - az interjú szerkesztett
változatát az NRGreport ismertette. A szélenergia magyarországi lehetőségeiről
elmondta, hogy a tengerparti területek jóval szerencsésebbek, hiszen a széljárás
nagyobb és iránya is nagyjából állandó a szárazföldhöz képest. A kihasználtság
szempontjából a tengerparti erőművek körülbelül a dupláját tudják, mint a
szárazföld belsejében lévők. Emiatt van az, hogy Magyarországon nem túl nagy
a szélerőművek beépített kapacitása, ami összesen 328-330 megawattot tesz ki.
Ez elenyésző a tengeri országokéhoz képest. Ez a mennyiség lakossági szinten is
csekély, ha pedig a háztartási naperőművekhez viszonyítjuk, akkor gyakorlatilag
elhanyagolható - tette hozzá a szakértő. Ebből a 300 megawattból a hazai
villamosenergia-termelés néhány százaléka fedezhető. Gerse Pál kiemelte: ez az
arány uniós szinten sem magas, néhány évvel ezelőtt 7-8 százalék körül volt. A
trend ugyanakkor érdekes. Az EU azt szeretné, ha jelentősen növekedne a
megújulók szerepe a villamosenergia-termelésben. Emiatt néhány ország már
most komoly előnyre tett szert, elsősorban Nagy-Britannia, Dánia vagy
Németország. Utóbbi országban előfordult már olyan, hogy megújulókból látták
el a teljes fogyasztói igényt. Ugyanakkor ezek az erőművek rendszerszempontból
jelentenek kockázatokat, az időjárásnak való kiszolgáltatottság miatt. Ezért
nehezen lehet előre jelezni a várható termelést. Vannak kutatások, amelyek
szerint a szélerőművi kapacitások 90 százalékát tartalékként kellene biztosítani.
Akár a rendszerben meglévő forgótartalékként, amely szükség esetén azonnal
igénybe vehető, de magának a kapacitásnak is rendelkezésre kell állnia, ha jön
13
egy hosszabb szélcsendes időszak, hogy akkor is pótolható legyen a kieső
kapacitás - mondta Gerse Pál.
Magyarországon szigorodnak a szélerőmű-építési szabályok, a gazdálkodók és a természet védelmében - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón.
A hazai energiaszektor hírei
Százmillió forintra bírságolta a Tigázt a MEKH 2016. augusztus 26.
(fotó: mekh.hu)
Százmillió forintra bírságolta a Tigáz Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt.-t a
késedelmes fizetés esetén alkalmazott gyakorlata miatt a Magyar Energetikai
és Közmű-szabályozási Hivatal - közölte a szervezet. Miként a Napi, az mno.hu,
a hvg.hu, az inforadio.hu, az Origó, a Tőzsdefórum/MTI ismertette: emellett a
hivatal kötelezte a céget, hogy térítse vissza a már befizetett összegeket, illetve
a még fennálló, de meg nem fizetett követeléseket törölje, mivel a hatóság által
júniusban indított vizsgálat feltárta, hogy a társaság 31 ezer ügyféltől jogtalanul
követelt mintegy 2 milliárd forintot behajtási költségátalány címén. Kolozsi
Sándor, a MEKH főosztályvezetője a hivatal sajtótájékoztatóján elmondta: a
felhasználók 1,1 milliárd forintot fizettek be eddig, a határozat értelmében a
szolgáltatónak 30 napja van ennek visszafizetésére mindazon ügyfelek részére,
akiket 2016. március 24. után szólított fel a költségátalány megfizetésére. A
felhasználóknak nem kell panaszt tenniük, automatikusan jogosultak az
összegre. A Tigáz köteles 15 napon belül honlapján közleményben tájékoztatni
a fogyasztókat, hogy a követeléseket visszafizeti és törli a nem teljesített
követeléseket - ismertette a főosztályvezető. Kolozsi Sándor emlékeztetett,
hogy a március 24-től hatályos törvény lehetőséget ad a szolgáltatóknak
behajtási költségátalány alkalmazására, de azt nem teszi kötelezővé. Mindezt
ugyanakkor csak akkor tehetik meg a szolgáltatók, ha a szankciót
üzletszabályzatukba foglalják és azt a MEKH jóváhagyja. A Tigáz nem jelezte sem
A Hinkley Point C atomerőműre „nincs szükség" Nagy-Britannia energetikai- és klímavédelmi céljainak eléréséhez - ezt állapította meg az Energia- és Klímakutatási Szervezet (ECIU), jelezve azt is: más, „megalapozott” energetikai megoldások alkalmazása évi 1 milliárd angol font megtakarítást jelentene az fogyasztóknak - idézte a tanulmányt a figyelo.hu portálon Csepi Lajos. Az erőmű felépítésével megbízott francia EDF, amely támogatásáról biztosította a Hinkley projektet, leszögezte: az elemzés nem ajánlott hiteles alternatívát.
A kínaiak érdeklődnek a félbehagyott bolgár atomerőmű iránt
2016. augusztus 25.
Bulgária a belenei projekthez olyan stratégiai befektetőt keres, aki/amely nem
igényel hosszú távú energiavásárlási garanciát. A bolgár energetikai miniszter,
Temenuzhka Petkova találkozott a kínai állami nukleáris cég (CGN) képviselőivel
- írta a figyelo.hu portálon Csepi Lajos. A megbeszélést a CGN kérésére tartották.
Temenuzhka Petkova tájékoztatást adott a kormány elképzeléseiről.
Kijelentette, hogy Bulgária olyan stratégiai befektetőt keres, aki nem igényel
hosszú távú energiavásárlási garanciát a bolgár kormánytól. A CGN számos
kérdést tett fel a Belene projekt jellemző mutatóival kapcsolatban és arról is
érdeklődött, hogy a Genfi Választott Bíróság döntése után hogyan folytatódhat
az erőmű építése.
Orosz javaslat készül tóriumüzemű reaktorokra
2016. augusztus 24.
(fotó: kcsni.nrcki.ru)
Oroszországban új lendületet kapnak a tóriumüzemű atomreaktorokkal
kapcsolatos kutatások: a tórium fűtőanyagként való felhasználásáról 2017.
március 1-jére kell javaslatot készítenie a Roszatomnak és a nukleáris
kutatásokra létrejött Kurcsatov Intézetnek az orosz elnök kérése szerint. A
tórium kevésbé radioaktív, mint az uránium, viszont bőségesen áll rendelkezésre
19
Oroszországban, Kínában, Indiában, Norvégiában, Kanadában, az USA-ban és
Izraelben. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség több mint 4,5 millió tonnára
teszi a globális tartalékokat. Az amerikai US Rare Earths társaság szerint az USA-
ban annyi nagy koncentrációjú tórium található, amennyiből - ha azzal
atomerőműveket táplálnának - évszázadokig fedezni lehetne az ország
energiaigényét. A tóriumnak műszaki előnyei is vannak az urániummal szemben,
például az atomerőművi használatakor kevesebb plutónium és aktinoida
(mesterséges radioaktív elem) termelődik - írta a Világgazdaság -, és
atomfegyverekben kevésbé használható. Más forrás szerint a tóriumalapú
erőművek azonos mennyiségű anyagból hússzor több energiát szolgáltatnak,
mint az uránalapúak, mert míg az urán körülbelül 5 százaléka hasznosul, addig a
tóriumnak majdnem az egésze. Vannak hátrányok is: a tóriumizotóp felezési
ideje nagyon rövid, így újrahasznosításakor nagyobb radioaktivitással és
hőmérséklettel kell számolni. Igaz, még ki sem dolgozták a fűtőelemek
újrahasznosításának módját, és általában is kevesebb az üzemeltetésnél
összegyűlt tapasztalat. A tóriumos fűtőelemeket már több éve kipróbálták, csak
nem terjedt el a használatuk. Néhány éve a figyelem újra a technológiára irányul
- erre példákat is sorolt a lap: 2011-ben India bejelentette, hogy egy tóriumalapú
nehézvizes reaktor tesztjére készül, két évre rá pedig Norvégiában adtak át egy
tóriumos kísérleti erőművet. Készülődik Kína is: 2014-ben a kormány az addigi
25-ről 15 évre (tehát 2029-re) módosította azt a határidőt, amikorra meg kell
építeni az ország tóriumos reaktorát. Az előkészületekre a Kínai Tudományos
Akadémia kutatóközpontot hozott létre Sanghajban - olvasható B. Horváth Lilla
cikkében.
Megépíti a Gazprom az Északi Áramlat 2 gázvezetéket - Új projektcég alakul
2016. augusztus 23., 24.
(fotó: magyaridok.hu)
Az orosz állami gazipari cég közölte: még mindig a tervei között szerepel az
Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítése Lengyelország tiltakozása ellenére is -
20
írta a Magyar idők c. lapban Mártonffy Attila. „A döntést meghoztuk, nem
várhatunk tovább. Azt, hogy a külföldi érdekeltek miként vesznek részt a
projektben, majd ők eldöntik. A tervek szerint haladunk előre, s partnereink
osztják elképzeléseinket” - jelentette ki Alekszandr Medvegyev, a Gazprom
vezérigazgató-helyettese. A nyilatkozat azután hangzott el, hogy a lengyel
monopóliumellenes hivatal, az UOKiK még júliusban megtagadta hozzájárulását
egy vegyes vállalat Lengyelországban történő bejegyzéséhez, mondván: az Északi
Áramlat 2 korlátozni fogja a versenyt a gázellátásban. A vezeték ugyan nem
haladna át lengyel területeken, a döntés arra késztetett öt, a gázprojektben részt
vevő uniós céget, hogy - tartva a lengyel büntetéstől - más formában keressék az
együttműködést. Ezt az osztrák OMV, a francia Engie (korábban GDF Suez), a
német Uniper és Wintershall, valamint a brit-holland Shell augusztus 12-ei
nyilatkozatában tette közzé. Marek Niechcial, az UOKiK elnöke szerint a hivatal
szabályozása végleges, amely véget vet az Északi Áramlat 2 üzletének. A lengyel
döntés elvben azt jelenti, hogy a Gazpromnak egyedül kell finanszíroznia az új
vezeték nyolcmilliárd euróra rúgó költségeit. Ez pedig nem lesz könnyű, mert az
európai és amerikai szankciók miatt az orosz bankok csak korlátozottan
férhetnek hozzá a nemzetközi pénzpiacokhoz. Ráadásul a Gazprom sem tűnik
vonzó hitelfelvevőnek: piaci értéke a 2008-as 350 milliárd dollárról mára 50
milliárdra zuhant, egyebek között az alacsony energiaárak miatt. A szintén
kettősre tervezett Északi Áramlat 2 vezeték 1225 kilométeren keresztül húzódna
a Szentpétervár melletti Uszty-Luga kikötőtől a németországi végpontig, amely
nem messze esik az Északi Áramlat 1 becsatlakozásától Gfreifswaldnál.
Kapacitását évi 55 milliárd köbméterre tervezik, mintegy megkettőzve az első
vezetékpár teljesítményét, és 2019-re készülne el. Moszkva azt tervezi, hogy
csaknem a teljes, uniós gázexportját az északi vezetékrendszerre irányítja át,
amivel viszont sérti több kelet-európai állam érdekeit, Ukrajnát pedig
kiküszöbölné tranzitútvonalként. A programot még jóvá kell hagynia Dániának,
Finnországnak és Svédországnak is, mert a csőhálózat felségvizeik alatt húzódna.
Az Európai Bizottság is jelezte, hogy a terveket össze akarja vetni az európai
energetikai törvénnyel. Ennek sarokköve, hogy egy cég sem lehet egyszerre
többségi tulajdonosa a szolgáltatói és a disztribútori rendszernek. A Gazpromnak
emiatt kellett néhány éve felhagynia a Déli Áramlat vezeték építésével - idézte
fel a lap.
21
(fotó: gazprom.ru) A Gazprom honlapján közölte: Alekszej Miller, a cég vezetője az osztrák OMV vezetőjével, Rajner Zelevel találkozott Moszkvában. Meggyőződésük, hogy az Északi Áramlat 2 fontos az európai energetikai rendszernek. Miller hangsúlyozta, hogy a projekt megvalósítása a tervek szerint halad. A Világgazdaság arról írt, hogy a Gazprom és partnerei év végéig kidolgozzák azt
az új finanszírozási modellt, amelyre alapozva megépíthetik az Északi Áramlat
2 gázvezetéket. Erről az orosz gázóriás igazgatósági elnöke, Alekszej Miller
nyilatkozott a TASZSZ orosz hírügynökségnek. A lap jelezte: az eredeti tervet
azért kellett elvetni, mert a lengyel versenyhatóság szerint a beruházásra
létrehozandó konzorciumon keresztül a Gazpromnak túl nagy piaci súlya lenne a
helyi gázszállításban. Erre reagálva a társulás leendő tagjai (Engie, OMV, Shell,
Uniper és Wintershall) visszaléptek, így a vállalkozásban a Gazprom magára
maradt. Alekszej Miller kiemelte, hogy az előbbi vállalatok mindegyike nyitott a
folytatásra, így nem változik a beruházás ütemezése sem, a megkezdett
előkészületek pedig folytatódnak. Az új finanszírozási modellről egyelőre nem
tudott konkrétumot mondani, de közölte: az érintett cégek a New European
Pipeline AG néven létrehozandó vegyes vállalatban állnak majd össze. A lap arra
is emlékeztetett: az orosz társaság 2020-tól új európai szállítási útvonalon
juttatná el a gázt Európába, jórészt éppen az Északi Áramlat 2 vezetéken, de
szakmai körök szerint fenn fogja tartani ukrajnai tranzitját is.
Jövőre is pluszadót vetnének ki orosz energiaipari cégekre
2016. augusztus 25. Az orosz állam jövőre is pluszadót vet ki az energiaipari cégekre, mert az
alacsony olajár miatt jelentős bevételektől esik el a költségvetés. A
Vedomosztyi napilap kormányzati forrásokra hivatkozva közölte: az ágazatra 320
milliárd rubel (1 rubel 4,23 forint) pluszadót rónak ki. Ebből 170 milliárdot a
Gazpromnak kell befizetnie. A lap által idézett források szerint a kormánydöntés
megszületett, azt már csak meg kell jelentetni a hivatalos közlönyben.
2016. augusztus 24. A nagynyomású földgázszállító rendszert üzemeltető FGSZ Zrt. technológiai műveleteket végzett Gyöngyös térségében, amelynek következtében rövid ideig vélhetően több szagosító anyag került a földgázszállító rendszerbe, a hibát vizsgálják. A túlszagosítás önmagában nem okoz veszélyhelyzetet, de a fogyasztási pontokon a megszokottnál intenzívebb szaghatással járt. (Napi, magyarhirlap.hu/MTI)
2016. augusztus 27. 36 ezer forintos tartozás miatt leszerelte a Tigáz a szentendrei tűzoltólaktanya gázóráját. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság elismerte, hogy adminisztrációs hibából hónapokon át nem utalt a szolgáltatónak, a szentendrei állomáson ezért egy napig nem tudták használni a gáztűzhelyt és villanybojlerrel melegítették a vizet. Az OKF azt nem közölte, hogy másik tűzoltóság került-e ilyen helyzetbe. A katasztrófavédelemnek egyre nagyobb az adóssága, a közelmúltban a kábeltévével és a tankolással is akadtak pénzügyi gondok a tűzoltóállomásokon. (hirtv.hu)
2016. augusztus 22. Jóval nagyobb zajt okoznak a Budai Várnegyedben a dízelbuszok, mint az elektromosok - állapították meg a Levegő Munkacsoport mérései. A járművek mellett és az utastérben is mérték két hasonló méretű midibusz, a Karsan ATAK dízel- és a Modulo Medio Electric villanybusz zajkibocsátását. Azoktól öt méterre a dízelbusz zaja átlagosan mintegy 10 dB-lel, a legnagyobb eltéréskor pedig csaknem 15 dB-lel volt magasabb, mint az elektromos buszé. Az utastérben mért különbség átlagosan 3 dB volt, ez pedig kétszeres zajerősséget jelent. (alternativenergia.hu) Összeállította: László Judit