2014 nyar:Layout 1 hirlevel/2014 nyar...Kiadványszerkesztés: Köménymag Kft. Nyomdai kivitelezés: Köménymag Kft. Jelen kiadvány az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési

Cincér

A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság hírlevele 10. évfolyam 1. szám 2014. nyár

ÚGY GONDOLOM...

1

LÁTOGASSON EL!

2 3

AKTUÁLIS Natura 2000

4

TARTALOM

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

M7

M3

M5

M1

Gödöllôi-Dombvidék TK

Gerecsei TK

Sárvíz-völgye TK

Sárréti TK

Tápió-Hajta Vidéke TK

Ócsai TK

Budai TK

Vértesi TK

Dunaújváros

Nagykáta

Vác

Gödöllô

Esztergom

Tatabánya

Székesfehérvár

1

23

4

5

6

7

89

1011

12

1314

15

16

Nemzeti Park

Duna-Ipoly

BUDAPEST

1 16- : Bemutatóhelyeink

Kiadja: Duna–Ipoly Nemzeti Park IgazgatóságFelelős kiadó: Füri András igazgató Budapest, 2014Szerkesztő: Becsei Katalin, Előd Réka, Lichter KatalinCímlapon: skarlátbogár Fotó: Nikola RahmeTovábbi fotók készítői: Bajor Zoltán, Becsei Katalin, Csáky Péter, Fenyvesi Tamás, Illyés Zoltán, Kiss Péter, NikolaRahme, Novák Adrián, Pethő Judit, Selmeczi-Kovács ÁdámDunai rézkarc: Donau-Ansichten von Jacob Alt. 1824Illusztrációk: Kókay Szabolcs, Bernáth MártaRejtvény: Bernáth MártaKiadványszerkesztés: Köménymag Kft.Nyomdai kivitelezés: Köménymag Kft.

Jelen kiadvány az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból aNatura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandótámogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 23.) VM rendelet alapján a Natura 2000 területek fenntartási tervek készítésére kapott támogatásból készült.Ingyenes terjesztésű kiadvány, amely környezetbarát újrahasznosítottpapírból készült.

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

NYITOTT SZEMMEL

ZÖLD ESEMÉNYAJÁNLÓ

12

CINCÉR KÁZMÉR

12

www.dunaipoly.hu

ÚGY GONDOLOM...

1

A Kárpát-medence vízrajz-történeti szempontból egy csoda:az egykori Pannon-tenger fokozatosan kiédesülő, átmenetivízrendszeréből született az a jól ismert, hatalmas vízjártaterületekkel tarkított változatosság, amely az itt élő emberszámára a maga bonyolultságában is egy jól hasznosítható,élhető vízi világot jelentett. Az itt kialakult tradicionáliséletforma a XIX. század közepén kezdődő hatalmas mértékűfolyam-szabályozás következtében alig maradt fenn, vagycsupán nyomai ismerhetők fel. Mai eszünkkel csak szo-morúan lamentálhatunk azon, hogy miért nem akkor éltünk,amikor ezt a veszélyeivel és szépségeivel egyaránt lenyű-göző világot még ismerhettük volna. Jómagam hasonlóanérzek a Kazán-szoros mai képének láttán: amikor előszörvetett arrafelé a „jó sors” - Jacques Yves Cousteau Duna-projektje alkalmával (1991) - már csak a tározót láthattama környező Almás- és Meszes-hegység bércei között. Azegykori Nagy-Kazán és Kis-Kazán számos sellőjével, gyorsfolyású sziklás szakaszaival (örökre?) a víz alá került. A többmint 30 méternyi mélységbe vesző falvak, templomok éstemetők közé csupán a meder-kotrómat tudtam lebocsátaniaz üledék-mintavétel során…

A táj átalakult. A tájat az ember alakította át. A folyami ártér,amelynek a nevében is benne van, hogy teret kell(ene) adniaaz árnak, jelenleg számos Duna-szakaszon csupán csekélymértékben, erősen beszűkítve létezik, illetve sok helyen tel-jes mértékben hiányzik. Emiatt, ennek következtében válikegy folyó, vagy egy folyam az eredetinek csupán torzójává,ahol szomorúan kell tudomásul venni: ez egy rontott táj,rontott világ.

Mindezek ellenére a víz, mint összekötő elem, olyan hálóza-tot képez a tájban, amelynek mentén – ha korlátozottmértékben is – de lehetőség nyílik az élőlények terjedésére,a populációk közötti összeköttetés biztosítására, az úgy-nevezett „ökológiai folyosó” kialakítására. Az Európai Uniótermészetvédelmi előírásai, a NATURA 2000 hálózat mindazt segítik elő, hogy egy-egy ország képes legyen ered-ményesen kialakítani és fenntartani azt az ér-hálózatra em-lékeztető, egymáshoz kapcsolódó szárazföldi és vízi terekfonatait, rendszerét, ahol a természetvédelmi szempontokeredményesen érvényesíthetők.

A Dunát manapság szokás a világ egyik leginkább nem-zetközi folyamának nevezni nemcsak azért, mert olyan sokországon folyik keresztül, hanem azért is, mert ma márösszeköttetésben van Európa csaknem minden fontosabbnagy folyórendszerével.

A csaknem 60 km hosszú, teljes mértékben szabályozottvízjárású Ráckevei-Soroksári-Duna (RSD) mai formájábanemberi tevékenység eredménye, ahol a szabályozott víz-szintű partok mentén rengeteg ember él, horgászik, s keresia víz által nyújtott üdülés-pihenés lehetőségét. A Rávkevei-Dunaág nagy mértékben módosított víztér, ahol azonbanfenn kell tartani a „JÓ ÖKOLÓGIAI POTENCIÁL”-t. Eznagyon egyszerűen fogalmazva annyit jelent, hogy teljesül-jenek az ember részéről felmerülő vízhasználati igények,valamint a természet számára szükséges ökológiai feltétel-együttes is képes legyen fennmaradni. Ezt a bonyolultkövetelmény-rendszert nagyon nehéz megvalósítani megfe-lelően finanszírozott alapos kutatómunka nélkül.

A Velencei-tó 70-es években kezdődő intenzív hidrobiológiaiállapot-felmérése hamar felhívta a figyelmet a természetesszukcesszió előrehaladott stádiumában levő, Európábanritkaságnak számító sekély sós tó kisebb, elszigetelt víztere-inek elképesztően színes, mozaikos voltára. Akkori vezetőhidrobiológus szaktekintélyünk, Felföldy Lajos hiába érveltellene, a tó kulcsfontosságú nádasait - amelyek az unikálisvíztereket elválasztották egymástól, valamint amely nádasövezet lehatárolta a tavat az emberi terhelés által leginkábbsújtott délkeleti öblözettől - kotrással eltávolították a tóból.Ma a természetvédelmi szempontból kiemelkedően értékesés a kevésbé értékes vízterek közvetlenül érintkeznek, asokféleségből sajnos „kevés-féleség” lett. Ennek ellenére aVelencei-tó mind a mai napig egyedülálló jelentőségű tóEurópában és a világon, amelynek megőrzése és kutatásá-nak fontossága a mai környezet- és természetvédelem szá-mára nem lehet vita tárgya.

A kecske is jóllakjon, meg a káposzta is megmaradjon? Nos,ez az, amire vállalkoznia kell egy mai, felelős gondolkodásúkutatónak, aki látván az általános környezeti degradáltságot,a fogyasztás növekedéséből adódó környezeti katasztrófa,a nemsokára élhetetlenné váló világ veszélyét, nekiáll, éskutatómunkája során értelmes párbeszédbe kezd a mér-nökkel. Olyan párbeszédbe, amelyre ugyan mindez ideigcsak kevés példa áll rendelkezésre, de amely nélkül nemképzelhető el bíztató megoldás!

Csányi BélaMTA ÖK Duna-kutató Intézet

A Duna és ártere, a Ráckevei-Soroksári-Duna és a Velencei-tó Natura 2000 területei

A Dinnyési-fertő nem is olyan régen még a Velencei-tó szerves része volt, ma is jóformán csak a balatoni vasútvonal és az országút

választja el a tó délnyugati részeitől. Védett, biztonságos vizein, nádasaiban számtalan madár talál ideális fészkelő- és táplálkozó helyet.

2

LÁTOGASSON EL... A VELENCEI-TÓ ÉS A DINNYÉSI-FERTŐ BIRODALMÁBA

A tavaszi, de különösen az őszi madárvonulás idejénhatalmas récetömegek, s több ezres vadlúdcsapatok zsú-folódnak össze a vízen. Az egyik leglátványosabb ese-mény az őszi vadlibahúzás, amikor is alkonytájban aFertő melletti földeken táplálkozó húszezer, vagy mégtöbb vadlúd behúz a Fertő biztonságot nyújtó vizére, hogyott töltse az éjszakát. A vonuláskor a vetési ludak mellett10-14 féle récefajt, 5-6 vadlúdfajt, nagy kócsagot,szürke gémet, réti sast és még sok egyéb madárfajt lehetmegfigyelni. A program során vízálló bakancs, vagy gu-micsizma viselete célszerű, és tekintve, hogy sokáig kellegy helyben állni, érdemes jó melegen felöltözni. Azújonnan felépült madármegfigyelő tornyunk kiváló lehe-tőséget biztosít a Fertő életébe való bepillantásra.

A területen működik a 2010-ben létrehozott Madárdaltanösvény is.A tanösvény három részből tevődik össze:1. Tóparti túra: a dinnyési Hagyományőrző Központtól

az agárdi Gárdonyi Géza Emlékházig vezet.2. Szikes túra: a Dinnyési-fertőtől az elzamajori

Pelikán-ház Erdei Iskoláig vezet.3. Müller István túra: 3 km-es körutat jár be

a Dinnyési-fertő melletti, hajdan mocsaras területen.

Az első két túrára vonatkozó ismereteket a kihelyezett in-formációs táblákon olvashatjuk el. A Müller István túraérdekességeit a Cincér füzetek 10., Madárdal tanösvényc. száma ismerteti. Ezt az útvonalat a terület értékeitközel 50 éven át hűségesen őrző természetvédelmi őrről,Müller Istvánról neveztük el.Tanösvényfüzet beszerezhető a DINPI Zöld Pont Irodában.

CÍM: 2485 Dinnyés, a „Tóparti túra” a dinnyési Hagyo-mányőrző Központtól, a „Szikes túra” és a „Müller Istvántúra” Dinnyésen a Vörösmarty utca nyugati végétől indul.

A tanösvény szabadon látogatható.Szakvezetés kérhető: Fenyvesi László, +36 30 663 4630, [email protected]

3

NYITOTT SZEMMEL

Egy munkanapomon a tanösvényre indultam, szakve-zetőként dolgozom a Sas-hegyen. Májusi, napsütéseskéső délután volt, ekkor már a nyüzsgő, vidám gyerek-csapatok messze jártak innét. Csendes volt minden,csupán a madárénekek hallatszottak fel a kertekből és ahegyaljai erdőből. Gyönyörködtem a lassan már-már bú-csúzkodó napfényben fürdő sziklagyep égszínkék hegyilenjeiben és rózsaszín kakukkfüveiben. A mozdulatlansá-got megtörte egy-egy mellettem, előttem tovafutó faligyík. Eme gyíkunk gyakori faj, a tanösvényt sokat vizsgálószem mindig örömmel, bár kis megszokottsággal fogadja.Azonban egyszer csak lepillantottam a hegy lejtőjére ésarra lettem figyelmes, hogy a gyep növénytakarója szokat-lanul mozgott. Szélcsend volt, így alaposan szemügyrevettem, kit s mit takarhat a növényzet. Kígyózó, felülrőldióbarna, alulról világossárga színű pikkelyes testre lettemfigyelmes. Feje tájéka narancsos árnyalatú volt. Kétségetkizáróan egy haragos siklóval találtam szembe magam.Tekergett, hosszú perceken keresztül. Az élménytől fel-lelkesülve értesítettem munkatársaimat, hogy ők isláthassák. Várakozásom alatt nagy meglepetésemre amegfigyelt, tekergő példánytól pár méterre megjelent egymásik egyed is. Szerencsére mire mindenki megérkezettaz először megfigyelt egyed még nem mozdult el, hanemtovábbra is tekeregett előttem. Egyik munkatársam, Ko-ritár Anna, éppen meghívott barátaival járt a tanösvényelején ekkor. Mire odaértek nagy élménynyel lettek gaz-dagabbak, egyrészt, mert megfigyelhették közelről egyhazánkban igen ritka, fokozottan védett hüllőfaj kifejlettnászruhás példányát, másrészt, mert egy nem minden-napi eseménynek is szemtanúi lehettek, hiszen BecseiKatinak, munkatársamnak feltűnt, hogy nem egyetlenegy példány tekergett előttünk hosszú perceken keresz-tül, hanem kettő, mivel a kifejlett példány egy kisebb,fiatalabb egyedet falatozott, és ezzel küszködött oly sokáig.

A természetben eltöltött idő mindig sok-sok élménnyel,emlékkel, ajándékkal jár. A mostani haragos siklóval valótalálkozás, még jobban elmélyítette bennem azt, a mármeglévő hitet, hogy akár egy rövid kirándulás alatt is mi-lyen váratlan terepi megfigyelések várhatnak ránk.Ráadásul ezek nagyon értékes adatokkal szolgálhatnak atermészet védelméhez.A találkozásról kép is készült.

Pethő JuditBudai Sas-hegy T. T.

TALÁLKOZÁS A HARAGOS SIKLÓVAL

4

AKTUÁLIS

A VELENCEI-TÓ (HUDI20054) NATURA 2000 TERÜLET

A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb kiter-jedésű állóvize. Az itt jellemző évi 2050 napsütéses óra,valamint az átlagos 1,5 m-es mélysége miatt Európaegyik legmelegebb tava. A tó legfeljebb tizenkétezer-tizenötezer éve alakult ki, két párhuzamos törésvonalközött a földkéreg lesüllyedésével. Kiterjedése a kialaku-lásának idején több mint kétszerese volt a jelenleginek,vízszintje pedig 3-4 méterrel magasabb a mostaninál.Nagysága a földtörténeti jelenkorban – a holocénban –a feltöltődés hatására fokozatosan csökkent, jelenlegiterülete 26 km², amelynek egyharmada nádas.A Natura 2000 védettség alá tartozó terület nem fedi leteljesen a tavat, annak délnyugati oldalán, bő 10 km2-en leginkább a nádas-úszólápos területeket érinti.A terület az Élőhelyvédelmi Irányelv alapján kapta aNatura 2000-es kijelölést, így elsősorban az itt meg-található értékes és különleges vízi és vízparti társulá-sok, valamint az ezekhez köthető állatfajok állnak avédelem fókuszában. Az élőhelytípusok közül kiemeltjelentőségű a meszes lápok télisással, az enyves éger ésmagas kőris alkotta ligeterdő maradványok, illetve a pannonszikes sztyeppék és mocsarak. Magyarországon külön-leges a tőzegmohás lápok és ingólápok élőhelytípus is,amelyet itt nádas úszólápok képviselnek. A Natura 2000jelölő fajok közül meg kell említeni a fokozottan védetthagymaburok nevű, kistermetű orchideafajt, valamint avédett vöröshasú unkát és mocsári teknőst. Mivel aterület vizes élőhely és a Dinnyési-Fertő szomszédsá-gában található, a madárvilág szempontjából is kiemeltszereppel bír, egy része ún. Ramsari terület.

Veszélyeztetô tényezôkA Velencei-tó korábban – mivel természetes vízelvezetőcsatornája nem volt – a csapadékosabb esztendőkbenkiáradt és több száz hektárt öntött el, míg csapadék-szegény években alaposan lecsökkent a vízszintje. A szélsőséges vízjárás okozta anomáliák elkerülésevégett a XX. sz. elején zsilippel zárható elvezető csa-tornát hoztak létre: a Dinnyés-Kajtori-csatornát. A ter-mészetes vízszintingadozások megszűnte és a fokozotttelepülési vízszennyezés miatt felgyorsult a tó eutrofizá-ciója, azaz jelen esetben a tápanyagok feldúsulása hatá-sára a növények nagymértékben elszaporodtak a tóban.Nagyszabású mederkotrási, partszabályozási, szennyvíz-elvezetési munkálatokkal igyekeztek a vízminőségetjavítani, és a sportolásra alkalmasabb, nyitottabb vízte-reket létrehozni. A vízszintet víztározókkal is próbáltákszabályozni, ezért épült meg a Pátkai-Zámolyi-tározó.Végül 1995-re nagyjából állandósult a tó vízháztartása.Jelenleg a legnagyobb kihívást a természetvédelmi ésturisztikai érdekek összehangolása jelentik. A leginkábblátogatott üdülőhelyek nem érintik a természetvédelmiszempontból legértékesebb nádasokat, illetve a Natura2000 területet, azonban a turizmushoz köthető érdekekprioritást élveznek a tó vízszintjének beállításakor.Különösen fontos a megfelelő vízszint a ritka úszólápokmegőrzéséhez, ezek ugyanis csak kis kiterjedésben for-dulnak elő, és élőhelyét jelentik számos kiemeltenértékes fajnak, köztük a hagymaburoknak is.

Tudja-e?Ha egy vöröshasú unkát a

szárazföldön megijesztenek, gyorsan hanyatt veti magát

és riasztó színű hasát mutatja támadója felé.

A feltűnő, fekete-piros színek arra figyelmeztetnek, hogy

az unka bőrmirigyeiben erősméreg termelődik, ezért nem

érdemes ujjat húzni vele.

5

NATURA 2000

HAGYMABUROK (Liparis loeselii)

Hazánkban fokozottan védett faj, eszmeiértéke 250 000 Ft.

A hagymaburok az orchideafélék családjábatartozik, Európában jégkorszaki maradvány-faj. Hazánkban rendkívül ritka és a kipusz-tulással közvetlenül veszélyeztetett, mind-össze nyolc korábbi előfordulása ismert,amelyek közül kettőről bizonyosan már ki-pusztult. A Velencei-tó Natura 2000 terü-letén belül a nádas úszólápokon fordul elő,igen kis létszámú populációkban.

A növény 5-25 cm magas, kevéssé feltűnő,az úszólápok aljnövényzetében bújik meg.A faj önbeporzó, eső közvetítésével porozzabe önmagát, azonban vegetatív módon isképes szaporodni, járulékos gumók révén.A növény nedvesebb években gyakoribb,míg szárazabb években csak szórványosanjelenik meg, a tövek egy része sokszor évekiglappang.

A szabad, nyirkos tőzegfelszínt kedveli, egé-szen kis populációit ismerjük csak a fajnak.Fennmaradásának egyik fő veszélyeztetőtényezője az élőhelyét jelentő nyílt tőzegfel-színek eltűnése. Alapvetően alacsony a rep-rodukciós rátája, mely szintén sérülékennyéteszi a hazai állományokat. Szintén veszé-lyezteti a növényt a termőhelyein bekö-vetkezett vízszint- és vízminőség-változás, atermészetes tápanyag-feldúsulás, az avar-felhalmozódás, nádasodás, cserjésedés, azinváziós fajok megjelenése, a kemikáliákbemosódása, valamint az iparszerű nádgaz-dálkodás. Ennek megfelelően a hagymaburokfennmaradását leginkább aktív beavatkozás-sal, a nádasok kis foltokban történő kaszá-lásával, valamint a megfelelő vízszint ésvízminőség biztosításával lehet megoldani.

Schrett Andrea és Fábián ZsófiaNatura 2000 fenntartási tervekprojekt ügyintézők

6

AKTUÁLIS

A Duna egész magyarországi szakasza az illetékes nem-zeti park igazgatóságok kezelésében, a Natura 2000hálózat része. Ebből a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igaz-gatóság működési területét az úgynevezett, Duna ésártere Natura 2000 terület érinti, amely mintegy 160 kmhosszan övezi a Dunát, a Komárom-Esztergom megyeiGönyűtől egészen a Fejér megyei Apostagig. A folyó öko-lógiai folyosót, kapcsot, összeköttetést teremt tájak ésországok között. Élővilágát, környezeti adottságait te-kintve egységes egészet képez. Védelmére számos nem-zetközi kezdeményezés és összefogás alakult, hiszen avízhez és ártérhez kötődő élővilág nem ismer ország-határokat. A terület vizes élőhely lévén a madárvilágszempontjából is jelentős szereppel bír, határos a Csepel-

sziget két végén a Ráckevei Duna-ág, valamint északonaz Ipoly-völgy kiemelt jelentőségű természetmegőrzésiterülettel.

A területen előforduló kiemelt jelentőségű élőhelytípusoka szubpannon sztyeppék a síksági pannon löszgyepek apannon homoki gyepek, a meszes lápok télisással, il-letve az enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdők.Állatvilága szempontjából jellemzően a vízhez kötődőélőlények képezik a védelem alapját, számos szitakötő-,hal-, kétéltű-, illetve vízi életmóddal rendelkező emlős-faj – mint például a hód vagy a vidra – található aterületen. Növényfajok közül két jelölő faj fordul elő aterületen a homoki kikerics és a homoki nőszirom.

DUNA ÉS ÁRTERE (HUDI20034) NATURA 2000 TERÜLET

Tudja-e? A hód a túlzott vadászat miatt a XIX. sz.

végére teljesen kipusztult Magyar-országról. Az ausztriai sikeres

visszatelepítést követően azonban – a Duna mentén – újra terjedni

kezdett, így ma már rendszeresentalálkozhatunk egy-egy példányával

a Dunakanyarban is.

NATURA 2000

MAGYAR BUCÓ (Zingel zingel)

Hazánkban fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke: 100 000 Ft.

2014-ben az év hala.

Teste erősen megnyúlt, hengeres, farokrésze elvékonyodó.Feje hosszú és széles. Orra hosszú. Szája közepesnagyságú, teljesen alsó állású. Mellúszói kicsik, pikke-lyei aprók. Sárgásbarna oldalát többnyire nagy, szabá-lytalan alakú sötét foltok mintázzák. Jól fejlett példányai20-30 cm hosszúak, az ennél nagyobbak ritkák.Folyóvízi hal, amely állóvizekben – még ha bekerül isoda – ritkán marad meg. Áramláskedvelő volta ellenéresem ragaszkodik azonban a sebes sodrású vízhez, jólmegél a lassabb szakaszokon is. Igényli a nagyobbvízteret, ezért a kis folyókból rendszerint hiányzik.

Apróbb fenéklakó szervezetekkel és szerves törmelékkeltáplálkozik, amit részben aktívan keres, részben pediga görgetett hordalékból válogat ki.

Általában a folyók erősebben áramló homokos éssóderes szakaszain ívik, az előre elkészített fészek-gödörbe. A lerakott és megtermékenyített ikra a rácsap-kodott vékony kavicsréteg alatt fejlődik kikelésig.

Igen szűk elterjedési területtel rendelkező faj, kizárólaga Dunában és a Dnyeszterben, valamint ezek mellék-folyóinak rendszerében él. Vizeinknek nemcsak őshonos,hanem bennszülött hala, amelynek kialakulása is ittment végbe.

Ritka, fogását a törvény tiltja. Védettségét kiemelkedőtermészeti értéke indokolja: szűk elterjedésű és ritkabennszülött halunk. Emellett veszélyeztetett fajnak isszámít, mert a folyókon egyre több vízlépcső épül, és aduzzasztók fölötti eliszaposodó folyószakasz nemmegfelelő élőhely számára.

Fábián ZsófiaNatura 2000 fenntartási tervekprojekt ügyintéző

7

A RÁCKEVEI DUNA-ÁG(HUDI20042) – NATURA 2000 TERÜLET

A Ráckevei Duna-ág kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület Budapest IX. kerülete és Tass között,a Csepel-szigetet keletről határoló, a Kvassay- és a tassizsilip közt húzódó Ráckevei (Soroksári)- Duna – a továb-biakban RSD – mentén helyezkedik el. Északon ésdélen is határos a Duna és ártere kiemelt jelentőségűtermészetmegőrzési területtel. A terület kierjedése3190,51 ha, főként az RSD és holtágainak vízteste,valamint az azt követő erdős és nádas területek, illetvemocsár- és láprétek alkotják.

A terület az Élőhelyvédelmi Irányelv alapján kapta aNatura 2000-es kijelölést, így elsősorban az itt meg-található értékes és különleges vízparti és erdei társulá-sok, valamint az ezekhez köthető állatfajok állnak avédelem fókuszában. Kiemelt jelentőségűek az enyveséger és magas kőris alkotta folyóparti ligeterdők. A ma-gyarországi élőhelyek között különleges a tőzegmoháslápok és ingólápok élőhelytípus is, amelyet a Dunavar-sány, Szigetcsép, Szigetszentmiklós és Taksony közigaz-gatási területén húzódó, összesen mintegy 700 hektárkiterjedésű nádas úszólápok alkotnak. Ez Európa má-sodik legkiterjedtebb úszóláp-komplexuma, méretét te-kintve csupán a Rhone-delta hasonló képződményeelőzi meg. (Az úszólápokkal bővebben jelen Cincér-hír-levélben külön írás foglalkozik.) A növényfajok közülegyedül a fokozottan védett hagymaburok jelölő faj, azállatfajok közül azonban számos kétéltű-, hüllő-, hal- ésemlősfaj előfordul a területen, amelyek a Natura 2000kijelölés alapját képezik. Ezek közül a legfontosabbak afokozottan védett lápi póc és vidra, valamint a védettskarlátbogár, szivárványos ökle, réti csík, vöröshasú unka,mocsári teknős és közönséges denevér. A terület vizesélőhely lévén a madárvilág szempontjából is jelentősszereppel bír.

Schrett AndreaNatura 2000 fenntartási tervek

projekt ügyintéző

AKTUÁLIS

8

ˆ

NATURA 2000

Történeti áttekintés, veszélyeztető tényezőkA soroksári Duna-ág lezárását az 1800-as évekbenPesten tapasztalt árvizek kapcsán határozták el és az1870-es évektől kezdve kivitelezték. Ezzel egyidejűlega budafoki ágat alkalmassá tették a teljes dunai vízho-zamok levezetésére. Az RSD alsó torkolatánál, Tassnál1926 és 1928 között épült meg a hajózsilip, a vízle-eresztő zsilip és az erőmű, 1954 és 1960 között pedigelkészült a jelenleg is funkcionáló, az RSD északi torko-latánál álló Kvassay-vízerőmű és zsilip. A két zsilipelkészülte után az RSD víztömege gyakorlatilag állóvízzévált, de már az 1920-as évektől, a vízhozam és avízsebesség csökkenésével megindult a jelenlegi sajátosés különleges élővilág kialakulása, így a terület legnagy-obb értékét jelentő úszólápok létrejötte.

Az 1960-as évek elejétől – elsősorban fővárosi rekreációsigények kielégítésére – megkezdődött az RSD vízpartisávjainak, szigeteinek felparcellázása és értékesítése,leginkább üdülőterületként. A Duna-ág közvetlen kör-nyezetének mai arculatát is döntően ez határozza meg:a víz felől rengeteg stéget és a vízfelületig kiépítettlejárókat, esetenként épületeket figyelhetünk meg.

Mivel a Natura 2000 területen fellelhető összes közös-ségi jelentőségű élőhely és faj életfeltétele a Duna-ágvizéhez kötődik, a vízfelületen folytatott tevékenységektermészetvédelmi szempontból döntő fontosságúak. Aterület rendkívüli emberi terhelés alatt áll, ami az élő-világot nagyban veszélyezteti. A hatalmas beépítési nyo-más mellett további veszélyeztető tényező az egykoriártéri erdők eltűnése és/vagy szerkezetátalakítása,valamint a gyepterületeken a kaszálás és a legeltetés el-maradása, ezáltal a becserjésedés. A vízminőséget dön-tően meghatározza a Dél-Pesti szennyvíztisztító léte,valamint az etetéses horgászati gyakorlat is, amelyek aszervesanyag-terhelés miatt jelentősen fokozza az eu-trofizációt.

Schrett AndreaNatura 2000 fenntartási tervek

projekt ügyintézők

9

SKARLÁTBOGÁR (Cucujus cinnaberinus)

Hazánkban a faj védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

A skarlátbogár a lapbogárfélék családjába tartozik. Az imá-gó színe cinóbervörös, teste családja nevéhez méltóannagyon lapos, megnyúlt, párhuzamos oldalú. Testhossza10-15 mm. Lárvája szintén nagyon lapos, borostyán-sárga színű, érett állapotában 15-20 mm hosszú.A skarlátbogár leggyakoribb ott, ahol viszonylag nagyszámban találhatók legalább 20 cm átmérőjű elhaltnyárfák. A kéreg alatt az elhalt kambiumréteg nedves,tápanyagokban gazdag, a lárvák alapvetően ezzel a kam-biumréteggel és gombás korhadékkal táplálkoznak, dealkalomadtán élő és eleven rovarlárvákat is elkapnak,sőt kannibalizmusukat is megfigyelték. A bábozódás ál-talában nyár végén történik, majd ősszel a bábból kikelaz imágó, amely azonnal telelni vonul, szintén kéreg alá,de a fák szárazabb részeire. A rövid életű imágók ta-vasszal éjszaka a fák kérgén járkálva keresik párjukat,illetve néha alkonyatkor repülnek is.

AKTUÁLIS

AZ ÚSZÓLÁPOK REJTELMES VILÁGA

A Ráckevei Duna-ág és a Velencei-tó Natura 2000területek legnagyobb természeti értékét az úszólápokképviselik. A Ráckevei Duna-ágon található úszólápokkomplexuma a Rhone-deltában található hasonló kép-ződmény után Európában a második legnagyobb kiter-jedésűek. Az úszólápok a tőzegmohás lápok és ingó-lápok Natura 2000 élőhelytípusba sorolhatók.

A láp növényzetét nagyrészt nád, sás és gyékény alkotja,ezeknek erős, jól sarjadó és rhizómákat növesztő gyökér-zete van. Ez a gyökérrendszer az évről évre termelődőés elszáradó növényi részeket megköti és behálózza, ígyegy vízen lebegő, korhadó növénytakaró jön létre. Ezenélőhelytípusra jellemző a tőzegképződés, amelyneksorán az állandó vízborításnak köszönhetően az elhalónövényi részek nem bomlanak le és a szerves anyag akártöbb méteres vastagságban is felhalmozódhat. Az úszó-láp gyökérrendszere nem rögzül a folyó medréhez, így anövényszőnyeg egészen nagy darabja is megváltoztat-hatja helyét a víz áramlási viszonyainak módosulása miatt.

Mivel az úszólápok növényzete képes megkötni a vízbenoldott tápanyagot, víztisztító szerepe is jelentős. Amennyi-ben azonban túl sok szennyező anyag, lebegő, ülepedőhordalék és iszap kerül a vízbe, fennáll a veszélyeannak, hogy az úszólápok gyökérzete a meder aljáhozrögzül, és végleg lehorgonyozza az úszó növénytakarót.

Ilyenkor az úszólápot jellemző természetes folyamatokmódosulnak, és a rögzült növénytömegben különbözőrothadási folyamatok indulhatnak el. A láp rögzülése amocsarasodás, majd a becserjésedés felé vezető út elsőlépése, amely végső soron az úszóláp megszűnését je-lenti. A lápok becserjésedése részben a degradáció vele-járója, részben a lápok természetes fejlődésének,feltöltődésének a része. Az egykori természetes vegetá-cióban a lápok létrejöttek, majd hosszú fejlődés soránfeltöltődtek, de szomszédságukban újabb lápfoltok is-mételt kialakulására volt esély. Ma ez már nem lehet-séges, ezért a meglévő, elöregedő lápok megőrzése lehetaz egyedüli lehetőség fennmaradásukra.

Valamennyi lápra jellemző a reliktumjelleg, azaz a jelen-leginél hűvösebb, régi vegetációtörténeti korok hideg-tűrő fajainak nyújthatnak menedéket, ennek megfelelő-en biogeográfiai és természetvédelmi jelentőségükkiemelkedő. A Ráckevei Duna-ág és a Velencei-tóúszólápjain ilyen maradványfaj a hagymaburok.

(A Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon c. kiadványalapján. Szerk.: Haraszthy L., 2014)

Schrett Andrea és Fábián ZsófiaNatura 2000 fenntartási tervek

projekt ügyintézők

10

ˆ

A DUNAI HAJÓZÁS TÖRTÉNETE

NATURA 2000

11

A Duna menti népek életében a vízi út ősidőktől jelentősszerepet játszott. A Római Birodalom a folyam – minthatárvonal – mentén táborhelyek egész sorát létesítette.A római kor után a dunai hajózás jelentősége csökkentugyan, de nem szűnt meg. A magyar államalapítástkövetően rövidesen a hajózás is megindult. Később – afokozódó török nyomás következtében – egyre nagyobbjelentőségre tett szert a királynaszádosok Hunyadi Má-tyás által létrehozott hajóhada, melynek Komárom letta fő bázisa. A török megszállást követően az átmenő ha-józás teljesen megszűnt, a megmaradt magyar terü-letekről a só, gabona és a bor nyugatra szállítása is akorábbinál szerényebb keretek közt folytatódott. A törökkiűzése után a magyarországi mezőgazdasági termelésfellendült. A hajók völgymenetben a víz folyásávalereszkedtek, víz ellenében, „hegymenetben” pedig ló-vagy emberi vontatással haladtak. Ennek következtébena part menti erdősávokat, puhafa ligeterdőket nagyrésztkivágták. Az első, üzleti szempontból is életképes dunaigőzhajózási vállalkozás John Andrews és Joseph Pri-chard nevéhez fűződik, akik gőzhajójuk megépítéséhezPuthon bécsi bankár támogatásával részvénytársaságotszerveztek. Az ő kezdeményezésükkel létrejött Császáriés Királyi Első Szabadalmazott Duna GőzhajózásiTársaság 1829. március 13-án tartotta alakuló ülését.A magyarországi folyók szabályozása létkérdés volt ahajózás és a mezőgazdaság szempontjából. Gróf Széc-henyit 1833-ban kinevezték az Al-Duna-szabályozáskirályi biztosává. A munkálatok műszaki vezetésévelVásárhelyi Pált bízta meg. Széchenyi törekvéseinekdiadala volt, amikor 1834. április 14-én az Argo gőzöselsőként áthaladt a Vaskapun. A II. világháború után,1954-ben a Szovjetunió megszüntette érdekeltségét amagyar hajózásban és 1955. január 1-jével létrejött aMagyar Hajózási Részvénytársaság (MAHART). 1994 ótaa MAHART PassNave Személyhajózási Kft. vette át aMAHART személyszállítási feladatait.A Duna és ártere Natura 2000 terület szempontjából ahajózás és annak szabályozása alapvető kérdés, és vita-forrás az egyes ágazati szakemberek közt. Természet-védelmi szempontból a hajóforgalom további növelése,illetve a tengerjáró hajók közlekedési feltételeinek meg-teremtése a Dunán nem kívánatos. A hajók mérete ésnagy sebessége helyenként erős hullámverést okoz, amia part menti lárvákat, ivadékokat kisodorja a partra.

A hajózás érdekében rendszeres a mederkotrás, amelyesetenként elkerülhetetlen, ugyanakkor számos prob-lémát vet fel. A kikotort iszapot általában a folyópartmentén helyezik el, ami magasítja a partot, szűkíti azárteret, ezáltal gyorsítja a víz sebességét, ami méginkább mélyíti a medret. A kikotort mederanyagot nemritkán értékes gyepekre helyezik, ezáltal megszűntetikazokat. A kotrás következtében az áramlási viszonyok ismegváltoznak, valamint a munkálatok jelentős mennyi-ségű part menti növényzet eltávolításával járnak. Másikmegfontolandó tény, hogy a hajók merülése bőven amegállapított és szükségesnek vélt kotrási mélységfelett van, ennél fogva a kotrás sokszor szükségtelen.

Fábián ZsófiaNatura 2000 fenntartási tervek

projekt ügyintéző

Keresd a különbségeket a két kép között!

Az alábbi két kép 8 különbséget rejt.Ha megtaláltátok ezeket, írjátok fel mind a nyolcat egy nyílt levelezőlapra, nevetek és címetek pontos feltüntetésével.Levelezési címünk:1525 Budapest, Pf. 86.Beküldési határidő: december 31.

Előző számunk rejtvényének megfejtése: Tarka nőszirom

Cincér Kázmér

NOVEMBER 29. SZOMBATXIV. TATAI VADLÚD SOKADALOMA Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a 40 éves MagyarMadártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom-EsztergomMegyei Csoportja és a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesületszervezésében.Helyszín: Tatai Öreg-tó, Építők parki madármegfigyelő torony

Ajánlat a programokból:7.00-tól Sok ezer vadlúd kirepülésének megtekintése10.00 Állati jó bemutató Tóth Gáborral12.00 Solymász bemutató Gasztonyi Dániellel 14.00 Lúdoló - Kercsmár Zsolt műsora gyerekeknek15.00-16.30 A vadludak esti behúzásának megtekintése

a tóparton, élőkép kivetítéssel

Emellett madárgyűrűzés, természetismereti előadások, játszóház,kézműves vásár és sok más érdekesség várja az idelátogatókat.Díszvendégünk a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság.

Részletes program: www.dunaipoly.hués www.vadludsokadalom.hu

A rendezvény és annak valamennyi programja ingyenes!

ZÖLD ESEMÉNY AJÁNLÓ

Alcsúti Arborétum

Látogatható: szerdától vasárnapig, valamint munkaszüneti és ünnepnapokon, március 1-től szeptember 30-ig 10-18 óráig, október 1-től február 28-ig 10-16 óráig. Viharos időben az Arborétum zárva tart.Telefon: 06 22 353 219www.dunaipoly.hu

Királyréti Erdei Iskola és Látogatóközpont

Minősített erdei iskolánkban iskolai és óvodai csoportoknakszállással egybekötött változatos programokat biztosítunk. A helyszínen interaktív kiállítás és tanösvény is várja az érdeklődőket.Látogatható: egész évben. Cím: 2624 Szokolya, KirályrétMegközelítés: Kismarosról Erdei vasúttal vagy VolánbusszalKirályrétreTelefon: Takáts Margit, 06 27 585 625E-mail: [email protected]

Pilisi len Látogatóközpont

Kiállítás mutatja be a Szénások hegycsoport természeti értékeit. A Nagy-Szénás tanösvénybejárásához szakvezetés, a Jági tanösvény bejárásához szakvezetés és természetvizsgáló hátizsák igényelhető.Látogatható: előzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: 2084 Pilisszentiván, Bányász u. 17.Megközelítés: Budapest Árpád hídtól távolsági busszal a pilisszentiváni polgármesteri hivatalig, onnan 3 perc gyalog.Telefon: Becsei Katalin, 06 30 5111 802E-mail: [email protected]

Kökörcsin Erdei Iskola

Természetismereti programokat kínálunk iskolai csoportok,egyesületek, turistacsoportok számára.Látogatható: előzetes bejelentkezés alapján egész évben.Cím: 2509 Esztergom Strázsa-hegyMegközelítés: a 117. számú főút és az úgynevezett „Suzuki” út kereszteződésében.Telefon: Dr. Jankainé Németh Szilvia, 06 30 663 4614 vagy 06 33 435 015, E-mail: [email protected]

Kedvezményes buszbérlésbemutatóhelyeinkre!

A DINPI partneri megállapodást kötött az MB Travel Kft. személyszállítással foglalkozó céggel.Ennek keretében Budapestről jelentős kedvezménnyelszállítanak csoportokat bemutatóhelyeinkre. Buszos természetismereti kirándulásainkra kedvezményes csomagár vehető igénybe. Bővebben: www.mb-travel.huEmail: [email protected]: 06 1 350 0560

www.dunaipoly.hu

Sas-hegyi Látogatóközpont

Látogatható: február 26-tól november 1-ig; kedden, pénteken,szombaton és vasárnap 10-18 óráigTerepi vezetés szombaton és vasárnap11-17 óráig óránként, kedden és pénteken igény szerint.Cím: Bp. XI. ker., Tájék u. 26.Telefon: Kremnicsán János, 06 30 408 4370E-mail: [email protected]

www.dunaipoly.hu

Pál-völgyi-barlangLátogatható: egész évben, hétfõkivételével minden nap 10.00-16.00. Cím: Bp. II. ker., Szépvölgyi út 162.Telefon: 06 1 325 9505 E-mail: [email protected]

Szemlõ-hegyi-barlangLátogatható: egész évben, keddkivételével minden nap 10.00-16.00.Cím: Bp. II. ker., Pusztaszeri út 35.Telefon: 06 1 325 6001 E-mail: [email protected]

www.dunaipoly.hu

Ócsai Tájház és Turján HázLátogatható: február 1-jétõl november 30-ig,K-Szo. 9.00-16.00 óráig, vasárnap és ünnepnapokon10.00-17.00 óráig.Cím: Ócsa, Dr. Békési P. A. u. 4-6.Telefon: Verbõczi Gyuláné, Erika 06 30 4943 368E-mail: [email protected]

www.dunaipoly.hu