2009 A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon

f f t

ft ' ^ l ' • n

Dr. Béres István - Dr. Nagy Janka Teodóra - Németh László Ősze József - Walkené Dr. Galambos Erzsébet

eTanácsadóknak

PTE ILLYÉS GYULA FŐISKOLAI KAR

SZEKSZÁRD

$ 0 0 5 9 3 1 5 $

e i a n á c s a d ó

Minden jog, így különösen a sokszorosítás, terjesztés és fordítás joga fenntartva. A mű a kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül részeiben sem reprodulkálható,

elektronikus rendszerek felhasználásával nem dolgozható fel, azokban nem tárolható, azokkal nem sokszorosítható és nem terjeszthető.

ISBN 978-963-85316-9-8 © Dr. Béres István - Dr. Nagy Janka Teodóra - Németh László -

Ősze József - Walkené Dr. Galambos Erzsébet, 2009 Lektorálta: Dr. Bakonyi Péter

Szerkesztő: Dr. Nagy Janka Teodóra Technikai szerkesztő: Sági Szilvia

Kiadó: NT Nemzetközi Technológiai Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság

Felelős kiadó: Cseterki Imre igazgató Nyomdai munkák: Páros Print Nyomdaipari és Szolgáltató Bt.

Budapest, 2009. Készült: 1000 példányban

eTanácsadó

Tartalomjegyzék

ELŐSZÓ (Dr. Baja Ferenc) IV.

Kedves eTanácsadó! (Dr. Nagy Janka Teodóra) V.

1. INFORMÁCIÓS TÁRSADALMI ALAPISMERETEK 1

1.1. Az információs társadalom (Ősze József) 1 1.2. EU stratégiák, programok a digitális esélyegyenlőség megteremtése érdekében

(Ősze József) 10 1.3. A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon: a MITS és a

hozzá kapcsolódó projektek, „jó gyakorlatok" (Dr. Nagy Janka Teodóra) 1 3 1.4. A közösségi informatika fogalma, tartalma, színterei

(pl. teleházak, telefalu, eMagyarország pontok) és a társadalmi tőke (Ősze József) 18

2. INFORMÁCIÓS ÍRÁSTUDÁS ÉS AZ INTERNET. MINT KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZ . . . 2 5 2.1. Informatikai alapismeretek (Ősze József) 25 2.2. Az információs írástudás (Ősze József) 29 2.3. Az internet, mint kommunikációs eszköz (Ősze József) 32 2.4. A megszerzett információk iránti felelősség: az internetbiztonság (Németh László) 38

3. ÁLLAMI ÉS SZOCIÁLIS e-SZOLGÁLTATÁSOK 4 1 3.1. Az állam az interneten (Walkené Dr. Galambos Erzsébet) 4 1 3.2. e-Közigazgatás, e-Szolgáltatások (Walkené Dr. Galambos Erzsébet) 53 3.3. Szociális e-Szolgáltatások (Dr. Nagy Janka Teodóra) 6 4

4. ELEKTRONIKUS BANK) SZOLGÁLTATÁSOK 79 4.1. Banki információs rendszerek (Ősze József) 79 4.2. Elektronikus banki ügyintézés, e-bankolás, e-kereskedelem (Ősze József) 85 4.3. Információbiztonság (Ősze József) 9 1

5. GYAKORLATI MODUI 9 4 5.1. Az Információs Társadalmi Tanácsadó (eTanácsadó) tevékenység szempontjából

szükséges, a képzés során elsajátított elméleti háttértudás gyakorlati alkalmazásának, átadásának eszközrendszere (Dr. Béres István) 94

5.2. Gyakorlati modulzárás: követelmények, értékelési szempontrendszer, feladatok (Dr. Nagy Janka Teodóra - Walkené Dr. Galambos Erzsébet) 1 0 1

eTanácsadó

in

ELOSZO

Az információs társadalom fejlesztése, a számítógép- és internet használatának elterjesztése kiemelt fontossággal bír hazánk számára mind versenyképességünk, mind az esélyegyenlőség megteremtése szempontjából. A személyi számítógép, az internet és a különféle digitális esz-közök a mindennapi élet részévé váltak, átformálva a kapcsolattartást, a kormányzati munkát, az oktatást, az egészségügyet, a kereskedelmet és az élet számos egyéb területét.

A lakossági számítógép- és internet-használatot tekintetve Magyarországnak előrelépésre van szüksége, hiszen a felnőtt lakosság körében a sem számítógépet, sem internetet nem használók aránya még mindig jelentős. Kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy az internethasználat gátja napjainkban leginkább a használati tudás és a motiváció hiányában keresendő.

Az információs társadalmi esélyegyenlőség növelése érdekében a kormányzat 2003-ban elindí-totta az eMagyarország Programot, amelynek fő eleme az első szakaszban a közösségi internet hozzáférési helyek - az eMagyarország Pontok - hálózatának létrehozása volt. Az évek tapasz-talatai megmutatták, hogy a Pontok hatékony működéséhez, a számítógép- és internethaszná-lattól távolmaradók bevonásához szükség van olyan szakképzett tanácsadókra, akik segítenek az állampolgároknak a megfelelő tudás elsajátításában, az informatikai eszközök használa-tában és az elektronikus közigazgatási szolgáltatások igénybe vételében. Ennek támogatására indult meg 2007-ben az eTanácsadói rendszer kiépítése, amely a zömében közösségi szolgál-tató intézményekben levő eMagyarország Pontok működését segítő szakemberek képzését és egy segítő hálózat kiépítését jelenti.

A program sikereként könyvelhetjük el, hogy eddig közel 1100 végzett eTanácsadó kapcsolódott be a közösségi internet hozzáférési pontok napi munkájába.

Önök, mint leendő eTanácsadók, munkájukkal nagy mértékben hozzájárulhatnak a digitális írástudás elterjesztéséhez, és ezáltal az állampolgárok megismerhetik az információs tár-sadalom nyújtotta előnyöket, lehetőségeket.

Budapest, 2009. március 1.

Dr. Baja Ferenc közigazgatási informatikáért felelős kormánybiztos

Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központ

eTanácsadó

Kedves eTanácsadó!

Szeretettel köszöntünk az Információs Társadalomban, amelynek polgárává válsz, amikor arra vál-lalkozol, hogy az Információs Társadalmi Tanácsadói alapismeretek készségszintű elsajátítását köve-tően eTanácsadóként segítséget nyújtasz mások számára a digitális írásbeliség megismeréséhez, mindennapi használatához.

Tankönyvünk, az Információs Társadalmi Tanácsadói alapismeretek az eTanácsadóvá váláshoz szük-séges ismeretek, készségek elsajátításához kíván hozzájárulni tartalmával és szerkezetével is: a törzsanyag a folyó szövegben, a kiegészítő információk a keretes vagy színes háttérben szerepelnek. Amit nagyon fontosnak tartottunk kiemelni, az színes és keretes formában, gyakran táblázatban jelenik meg. Bízunk abban, a tananyag elsajátítását éppen úgy megkönnyíti, miként az eTanács-adóvá válás folyamatát végig kísérő, még tapasztalatlan érdeklődő és már tapasztalt eTanács-adó ©jf igurák kérdés-felelet sorozata.

A tankönyv használatának egyszerűsítésére ismétlődő piktogramokat alkalmaztunk:

Definíció: A meghatározásokat a szövegben a vastag kiemelés mellett piktogrammal is jelöltük.

Összefoglalás: Az egyes fejezetrészek végén röviden összegeztük azok tartalmát.

Kulcsszavak: Az ismeretelsajátítás elősegítésére az egyes fejezetek végén kiemeltük a fejezetben tárgyalt legfontosabb fogalmakat, kifejezéseket.

Kérdések: Az ismeretanyagnak a kontakt órákon és az egyéni munka során történő fel-dolgozásához nyújtanak segítséget a fejezetek végén található kérdések.

Gyakorló feladatok: A Gyakorlati modul (5. fejezet) teljesítésének előfeltétele az egyéni tanulás során megoldandó gyakorló feladatok közül legalább háromnak az oktató által elfogadott és igazolt teljesítése. A Gyakorló feladatok a www.emagyarorszag.hu honlapon érhetőek el.

Felhasznált irodalmak: A fejezetek végén megjelöltük azokat a használt és hivatkozott iro-dalmakat, amelyekre a fejezet épült.

Hivatkozott linkek: A fejezetvégi hivatkozások tartalmazzák a használt és hivatkozott weboldalak címeit is.

Ajánlott irodalmak, linkek: A fejezetekhez kapcsolódó, a tudásanyag bővítésére szolgáló irodalmak és weboldalak további információkat nyújtanak az egyes témák iránt érdek-lődők számára.

A tankönyv anyaga e-Learning formában a www.emagyarorszag.hu honlapon is elérhető, ahogyan a gyakorló feladatok mellett az elsajátított ismeretek elmélyítését elősegítő tesztfeladatok is.

eTanácsadó

Kedves eTanácsadó!

Reméljük, egy sikeres tanulási folyamat végén képes leszel majd közösséged segítségére lenni; meggyőzni másokat is arról, hogy az információs társadalomban lehet ugyan internet nélkül élni, de az internet használatával érdemesebb! Bízva abban, hogy ehhez tankönyvünk is hozzájárul, a Kiadó és a Szerzők nevében kívánok eredményes felkészülést:

Szekszárd, 2009. március 7.

a Szerkesztő

eTanácsadó

VI

eTanácsadó

1.3. A DIGITALIS ESELYEGYENLOSEG HELYZETE MAGYARORSZÁGON: A MITS ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ PROJEKTEK, „JÓ GYAKORLATOK"

1.3.1. Az 1126/2003. (XII.12.) Korm. határozat: a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS)

1.3.2. Esélyegyenlőség és a MITS (e-Ernyő)

1.3.3. Megvalósult programok

1.3. A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon: a MITS és a hozzá kapcsolódó projektek, „jó gyakorlatok"

1.3.1. Az 1126/2003. (XII.12.) Korm. határozat: a Magyar Információs Társadalom Stratégia

A 1126/2003. (XII.12.) Kormányhatározat 1. sz. mellékleteként közzétett Magyar Információs Társadalom Stratégia átfogó jelleggel, a MITS részeként és külön is szereplő eKormányzat Stratégia és Programterv pedig a maga területén elengedhetetlen egzaktsággal határozza meg a stratégiai kérdéseket - az eKormányzás jövőképének felrajzolása után az elektronikus kormányzat és a szol-gáltató állam értelmezését állítva a központba.

A Magyar Információs Társadalom Stratégia a gazdaság és a társadalom európai fejlődéséhez történő felzárkóztatásának stratégiája, amely a hazai adottságok és lehetőségek figyelembe vételé-vel megfogalmazott céljaiban és megoldásaiban az európai értékrendet és cselekvési utakat követi.

A Magyar Információs Társadalom Stratégia célja: 1. annak deklarálása, hogy Magyarország számára a fenntartható fejlődés megvalósítása

érdekében az egyetlen reális alternatíva az információs társadalom megvalósítása; 2. a tudásalapú gazdaság és információs társadalom építésének átfogó vízióját adni, összetett

és összehangolt terveket, a tervek megvalósításához operatív programokat megfogalmazni; 3. annak kinyilvánítása, hogy a hazai információs társadalom a magyar gazdaság versenyképe-

sebbé és eredményesebbé válását szolgálja; 4. megvalósuló stratégiaként bebizonyítani, hogy az informatika, az információs és kommuniká-

ciós technológia nem pusztán lehetőség, hanem hatékony eszköz; 5. megvalósítani, hogy Magyarországnak legyen a Kormány által elfogadott, az európai értékek

elfogadását is tükröző, az információs társadalom fejlesztésére vonatkozó távlati terve és programja;

6. megalapozott tervet adni az operatív programok végrehajtásához, melyeknek „rendezési terve" a MITS.

A stratégia sikeres megvalósítása érdekében társadalmi szemléletváltásra van szükség: az egyének részéről nagyobb öntevékenység, a vállalkozások részéről nagyobb alkalmazkodó képesség, az állam részéről nagyobb önkorlátozás szükséges. A MITS meghatározza azokat a feladatokat is, amelyek végrehajtásával a stratégia sikeresen megvalósítható. A teljesítésben egyaránt szerepet kell vállalnia a piaci szektornak, a civil és az állami szférának, elengedhetetlen továbbá a szakmai, tudományos élet szereplőinek aktív részvétele.

eTanácsadó

MUNKAFOLYAMATOK INFORMATIZÁLÁSA

(korszerűsítés, modernizálás)

K+F' t

INFRA-STRUKTÚRA

t

TUDÁS ISMERET

t TÁRSADALMI GAZDASÁGI KÖRNYEZET

t

INFOKOMMUNIKACIOS TECHNOLÓGIA ÉS ESZKÖZÖK '

HASZNÁLATA

INFRA-STRUKTÚRA

TUDÁS ISMERET

t JOGI

TÁRSADALMI KÖRNYEZET

t t

TARTALOM

K+F" ESÉLY K+F' ESÉLY K+F" ESÉLY K+F ESÉLY K+F ESÉLY K+F ESÉLY

I. ONLINE ADAT ÉS INFORMÁCIÓ

II. EGYIRÁNYÚ INTERAKTIVITÁS

III. KÉTIRÁNYÚ INTERAKTIVITÁS

IV. ELEKTRONIKUS ÜGYLNTÉZÉS

1. ábra: A Magyar Információs Társadalom Stratégia elemei (MITS)

i G A Z D A S A G

KOZIGAZGATAS

EGÉSZSÉGÜGY

OKTATÁS

KULTURA

KÖRNYEZETVÉDELEM

A Magyar Információs Társadalom Stratégia elemei (MITS)

Az információs társadalomba történő átmenet változásait elemezve a MITS modellje a korszerűsítés két alappillérét határozta meg:

• a folyamatok modernizálása (a folyamatok belső működésének korszerűsítése - „back office") • a szolgáltatások modernizálása (a folyamatok a felhasználók széles köre számára elérhető

funkcióinak tökéletesítése - „front office"). Az információs és kommunikációs technológiák felhasználása mindkét pillér esetében meghatározó jelentőségű volt.

A MITS végrehajtásának programterve (2004-2006) jól tükrözte, hogy a stratégia célkitűzéseit a főirányokba besorolható, különböző szintű programokon keresztül kívánták megvalósítani (kiemelt központi program - KKR ágazati kiemelt program - ÁKR ágazati program - ÁP). A megvalósítás során szükségessé váló koordináció felügyeletét az információs Társadalom Koordinációs Tárcaközi Bizottság (ITKTB) látta el a Stratégiai Tervezési Albizottságán (STEA) keresztül.

1.3.2. Esélyegyenlőség és a MITS (e-Ernyő) Az esélyegyenlőség helyzetét elemezve a MITS is kitért a korábban már tárgyalt digitális megosz-tottság problémájára. Az információs társadalomban a modern információs és kommunikációs technológiai eszközök terjedése felerősíti a társadalmi hátrányok generálódását, azaz az infokom-munikációs eszközök hozzáférésének, használati módjának, az elérhető online tartalmak, és szol-gáltatások igénybevételének eltérő módja és mértéke tovább növelheti a társadalmi különb-ségeket.

eTanácsadó

A MITS, amelynek esélyegyenlőségi stratégiája a „horizontális elv" érvényesítése mellett a poz-itív diszkrimináció elvére épített, hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az esélyegyen-lőség megvalósulása az egyének számára az életminőség és életkörülményeik javulását ered-ményezze

• a munka világában (a munkához jutás, a munkavégzés minősége), • a tanulásban és ismeretszerzésben, • a szabadidő eltöltésében (hobbi,játék, önmegvalósítás), • az emberi kapcsolatok fenntartásában és építésében, • a privát szféra védelmében (személyes adatok, információk védelmében), • a közügyek gyakorlásában (információhoz jutás, véleménynyilvánítás stb.).

Az Esélyegyenlőség stratégiai főirány három célterületet különböztet meg:

• társadalmi esélyegyenlőség A stratégia egyik fő célként tűzte ki ennek biztosítását. Az IKT-eszközök lehetőséget nyújtanak az élet minden területén egyszerűbbé tenni a szolgáltatásokat, és mindenki számára elérni bizonyos tartalmakat. Az infokommunikációs eszközök használata azonban ráépül a már meglévő tár-sadalmi egyenlőtlenségekre, és a társadalmi esélyegyenlőség célterület feladatává teszi, hogy az IKT-eszközök és online szolgáltatások hozzáférésének és használatának elősegítése révén csök-kentse a hagyományos társadalmi kizárást. • területi esélyegyenlőség Az országhatáron belüli, az egyes térségek (kistérségek, megyék, régiók), települések közötti egyenlőtlenségeket kívánja csökkenteni. Jelenti ez az infokommunikációs infrastruktúra mennyi-ségének és minőségének rendelkezésre állását éppúgy, mint a kapcsolódó szolgáltatások vonatkozásában kimutatható különbségeket. • interregionális esélyegyenlőség Ennek biztosítása egyrészt a határon túl élő magyarság számára, másrészt a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek számára az anyaország állampolgáraiéhoz közelítő feltételek megteremtését jelenti. Az uniós csatlakozást követően a határok virtualizálódásával e probléma egyes országok viszonylatában regionális kérdéssé „szelídült".

„A három különböző esélyegyenlőség elérése az egyik feltétel ahhoz, hogy Magyarországon létre-jöjjön a tudásalapú társadalom. Az esélyegyenlőség azonban nem teremtődik meg pusztán azál-tal, ha a térségekben és a településeken a hozzáférés és hozzájutás feltételei javulnak. Ezért a stratégia kiemelt prioritásnak tartja azokat a feladatokat, amelyek:

• a tudás- és közösségfejlesztéssel, a lokális gazdaságfejlesztéssel, továbbá az e-demokrá-cia és az e-közigazgatás kialakításával az intelligens civil társadalmak létrejöttét segítik elő,

• az intelligens település és térség (különösen az intelligens régió) programok támogatásá-val arra irányulnak, hogy Magyarországon kialakuljon az információs kori tér- és társadalom-szerkezet. " (MITS)

Szép tervek, elképzelések ezek, de vajon mennyi az „esély" megvalósulásukhoz?

A MITS konkrét cselekvési területek megjelölésével, programokkal igyekezett „aprópénzre váltani" a hosszútávú stratégiai célokat.

eTanácsadó

\ V / Cselekvési területek az esélyegyenlőség érvényesítésére: 1. informatikai műveltség terjesztése a hátrányos helyzetűek körében, 2. a célcsoport számára specifikus, minőségi tartalom biztosítása, 3. a távmunka rendszer kiszélesítése a hátrányos helyzetűek körében, 4. speciális mentori hálózat felállítása és működtetése, 5. lehetőleg normatív támogatási rendszer kialakítása.

„A MITS az információs társadalom fejlesztésével összefüggő feladatok megoldását alapvetően piaci alapon képzeli megoldani. Vannak azonban olyan területek, amelyeken a tisztán piaci műkö-dés nem biztosítaná a kellően gyors, kiegyensúlyozott megoldást. Az esélyegyenlőség biztosítás területe ilyen. A legtöbb informatikailag hátrányos helyzetben lévő személy halmozott hátrányban szenved, amennyiben a szegénységet a fogyatékosságtól, diszkriminációtól, idős kortól, aluliskolá-zottságtól független hátránynak tekintjük. Az ilyen emberek számára az esélyegyenlőségi prog-ramokban való részvétel lehetőségének - az esélyegyenlőség biztosításának - megteremtése érdekében anyagi támogatást (is) kell nyújtani." (MITS)

Az e-Ernyő program kiemelten kezelte a társadalmi esélyegyenlőséget biztosító Társadalmi integráció/eBefogadás (e-lnclusion) programot, melynek célcsoportjai elsősorban az idősek, a fogyatékos személyek, a romák, a digitális megosztottság szempontjából hátrányos helyzetben lévők.

1.3.3. Megvalósult programok, „jó gyakorlatok"

A MITS eEsély stratégia főirányába illeszkedő kiemelt ágazati programok (ÁP): • IT mentor, IT-tanácsadó (eTanácsadó): A program célja a nyilvános közösségi helyek szak-képzett személyzetének felkészítése, a mentorok foglalkoztatási rendszerének kidolgozása, a mentori hálózat működtetése. • Eszköz: A cél a speciális csoportok és egyének IKT-eszközökhöz és internet eléréshez jutásá-nak támogatása, a megfelelő feltételrendszer megteremtése. • e-Esély: A program célja az Információs Társadalomban a speciális kulturális esélyegyenlőség megteremtése, amely csökkenti a jövedelemkülönbségek, földrajzi és öröklött hátrányok okozta kulturális távolságokat, esélyt ad a kultúra értékeihez való hozzájutás minél szélesebb körű biz-tosítására, a tájékoztatásra és a befogadási készségfejlesztésére. • eEgészség esélyegyenlőség: Célja az e-Ernyő programhoz kapcsolódva a fogyatékos szemé-lyek, a hátránnyal élők egészségügyi és szociális információs szolgáltatásokhoz való hozzá-férésének támogatása.

A megvalósult programok, „jó gyakorlatok" közül csak néhány:

1. eMagyarország, eMagyarország pontok www.emagyarorszag.hu

2. Teleházak, telefaluk www.telehaz.hu,www.telefalu.hu

3. Infonia Alapítvány www.infonia.hu

eTanácsadó

4. Programok, projektek, kezdeményezések: • Kattints rá, Nagyi! • WiFi falu • ingyenes tanfolyamok a célcsoport számára, stb.

5. Képzések: 1. Információs Társadalmi Tanácsadó (eTanácsadó) 2. IT-mentor, közösségi informatikus 3. Szociális munka alapszakhoz kapcsolódva a Szociális informatika komplex modul 4. Szociális Informatika Segítő Foglalkozásúaknak (tanfolyam) 5. Szociális informatika és adminisztráció - akkreditált továbbképzés szociális területen dolgo-

zók számára

Összefoglalás: A hazai digitális esélyegyenlőség helyzetét vizsgálva az 1126/2003. (XII.12.) Korm. határozat 1. számú mellékletében közzétett Magyar Információs Társadalom Stratégiát kell alapdokumentumnak tekinteni, amely az ország gazdaságának és társadalmának az európai fejlő-déshez történő felzárkóztatási terve. Célja az információs és kommunikációs technológiák alkal-mazásának kiterjesztésével, termelőerővé válásával biztosítani a gazdaság és a társadalom moderni-zálását, az információs társadalom megvalósítását. A MITS esélyegyenlőségi stratégiája a „horizon-tális elv" érvényesítése mellett a pozitív diszkrimináció elvére épít. Az esélyegyenlőségi főirány központi programja a társadalmi esélyegyenlőséget biztosító Társadalmi integráció/eBefogadás (e-lnclusion), melynek célcsoportjai elsősorban az idősek, a fogyatékos személyek, a romák, a digi-tális megosztottság szempontjából hátrányos helyzetben lévők, színterei pedig az eMagyarország pontok, ahol nemcsak IKT-eszközhasználati igényeik elégíthetőek ki, hanem a célcsoportot és az IT-t egyaránt jól ismerő képzett segítők (eTanácsadók) is elérhetők.

Jegyzet:

17