2009. november · 2016-10-03 · Elhanyagolt kémények, mérgezõ égéstermékek A veszély ránk is leselkedik 4 2009. NOVEMBER Aktuális Dudra Józseftõl, a Város-gondnokság

2009. november

II. ÉVFOLYAM 12. SZÁM

Saj szentpØter_2009_11.qxd 11/17/2009 1:19 PM Page 1

Ma is itt vagy. Tudtam, hogyeljössz, pedig kértelek, hogyhetente csak kétszer mászdmeg ezeket a repedezett lép-csõket. Ez szép virág. Ezt sze-retem. Tele hideg színekkel,aranyló árnyalatokkal, rikítópasztellekkel, mint a vakítóanfehér pipacsmezõ. Csak bolon-dozok. Mások tarkának nevez-nék ezt a csokrot, mi ketten vi-szont mindig szálanként gyö-nyörködtünk a virágokban.Jólesik a simogatásod, mintegész életünkben. Nem tûröd

síromon a gazt, a göröngyöt,pedig nem zavarnak. A töpörö-dött levelekkel és a száradóágakkal még beszélgetek is né-ha, bár keveset tudnak a világ-ról. Arról a helyrõl, amit ottkellett hagynom. Velem akartáljönni. Tudom, azért, hogy ne-kem ne fájjon, amiért otthagy-talak. Hogy ne szenvedjek azegyedüllétedtõl. És hogy én selegyek egyedül. Nem vagyokmagányos. Már értem a mada-rak tollászkodását, a fák árnyé-kát, a virágok biccentését, a

bogarak némaságát, a fény ere-jét, a szellõ óhaját, az esõ érin-tését. És láthatlak, hetentetöbbször is. Beszélgetünk.Mint életünkben olyan sok-szor. Talán jobban oda is figye-lünk egymás minden szavára.Jó, hogy hírt hozol a gyerekek-rõl és az unokákról. Még nemis mondtam neked: a legkiseb-bik azt a virágot kérte el azanyjától, amit õ maga gondo-zott. Emlékszem, te mondtadmindig, hogy a halottaink nema hivalkodó csokrokat, a cse-

csebecséket, a méregdrágamécseseket és a karácsonyicsüngõ-büngõket szeretik,hanem azt a néhány szál virá-got, amelynek magját, hagy-máját azért ültettük, hogy mi-után a földbõl kibújt, locsol-hassuk, ápolhassuk szerette-inknek. Érzem, hogy mindennap, néha többször is üzensznekem. Én visszaüzenek, ésmint életükben annyiszor,már tudom, nem elégszer -bármilyen távol is voltunkegymástól -, lelkünk most istalálkozik, megérintik, ciró-gatják egymást, aztán össze-ölelkeznek a gondolataink.Ilyenkor éppen úgy érzemtested remegését, bõröd íze-it, ereid izgalmát, illatod fi-nomságát és szerelmes-szere-tõ szorításod, mint akkor.

Bánt, hogy fájdalmad köny-nye soha nem apad el. Meg-érzem, ha sírsz. Mellettem ül-ve is gyakran elpityeredsz, ésilyenkor mindig arra kérsz,ne haragudjak miatta. Miértharagudnék, amikor ezeksokszor a boldogságunkatidézõ örömkönnyek? Édesek.A szomszéd sírral pedig netörõdj! Látom, zavar, hogyévente egyszer virágkarneváltrendeznek rajta a gyerekeik.

Nem is sejtik, hogy a papa és amama a föld alatt is fogja egy-más kezét, és nyomja õket avagyont érõ gránitteher.

Ne gyere minden hétvégén!Inkább fõzz és süss a gyerekek-nek, az unokáknak! Légy sokatvelük, és beszélj nekik rólam!Hozd el máskor is az apróné-pet, mert jólesett, ahogyanhúzgálták a gyomokat, ültettéka palántákat, és lucskosra lo-csolva „gondozták a papa sír-ját”. Megnevettettek. Láttam,téged is.

Ezért ne siess hozzám! Tu-dom, már szeretnél velem len-ni, de maradj még közöttük!Én már mindent megkaptamtõled, amit egy szerelmes nõ-tõl, egy szeretõ asszonytól férfikaphatott. Ne siess, hogy le-gyen idõd átadni nekik mind-azt, amit én már nem tudok!Õrizd az emlékemet, gyertya-gyújtáskor idézd fel nekik azéletünket, mutasd meg az érté-keimet, de azt is, hogy mennyisületlenséget beszéltem, mi-lyen bolondságokat mûveltem,s amikor megértik, hogy ki vol-tam, akkor add át nekik az üze-netemet - egyedül te tudod, miaz -, amit rájuk hagytam.

Maradj velük, hogy az uno-kák is minél többet megismer-jenek belõled, mert általad be-lõlem is több jut nekik. Amígköztük vagy, én is közöttük va-gyok. A kicsiknek gyakran mu-tasd meg a hozzám vezetõutat, hogy amikor már te semleszel, ide találjanak.

Itt várjuk majd õket mindennap. Tudják, nem akarunk kéturnát, hogy örökké együtt le-hessünk.

Egy urnában eltemetve, po-rainkban is szerelmesen ölel-kezve.

Fónagy István

2009. NOVEMBER

2

Emlékezünk

Ölelkezve

November elsõ két napján minden évben megtelnek a temetõk, hogy az élõk virágokkal, gyertyákkal és mécsesekkel emlékezzenek meg elhunyt szeretteikrõl.

Ezt most mi is megtesszük. Gyertyák és virágok helyett Fónagy István írásával emléke-zünk azokra, akik sajnos már nem lehetnek közöttünk.


II. évf. 12. számMozaik, aktuális

3

A hagyományoknak megfele-lõen október 23-án ismét váro-si szintû ünnepség keretébenemlékeztek meg az '56-os ese-ményekrõl. Bár a rossz idõjá-rás miatt a református nagy-templom adott otthont a meg-

emlékezésnek, az ünnep han-gulata talán még inkább magá-val ragadta a megjelenteket,nem kis részben az ódon épü-let sajátos atmoszférájának kö-szönhetõen. A Himnusz hang-jai után városunk polgármeste-

re, dr. Faragó Péter lépett amikrofonhoz, aki a közös em-lékezés fontosságára hívta fel amegjelentek figyelmét. Mintmondta: „Az 1956-os esemé-nyek szellemiségének életbentartása a közösség számára iga-zi összetartó erõt adhat.” Azünnepi beszédet követõen aszeptemberben megalakult Vá-rosi irodalmi színpad tagjainakés a SKÁI énekelni tudó és sze-retõ tanulóinak közös mûsoráttekinthették meg a résztvevõk.Rendkívül színvonalas produk-ciót láthattunk, miután a felké-szítõk (Orosz Marianna, Bodo-lainé Pándi Enikõ, CzégényMiklós) a zenei betéteket isúgy válogatták össze, hogyhangulatukban - a versekkelszinkronban - megjelenítsék azünnep sajátos mondanivalóját.A látvány, a zene és a szöveghármas egysége hozta létre azt

a nagyszerû érzést, amit katar-zisnak hívnak. A megemléke-zés ezt követõen koszorúzássalfolytatódott, majd a Szózat jólismert hangsora zárta a városiünnepséget.

S.B.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc hõseire emlékeztek

Az erdészeti statisztikák sze-rint Észak-Magyarországon azellopott és a hivatalosan kiter-melt fa mennyisége nagyjábólmegegyezik, pedig az erdõgaz-dák egyre többet áldoznak avédelemre. Hatalmas erdõte-rületek tûntek el térségünkbõlaz elmúlt 15 évben, mígnem amegyei bíróság büntetõkollé-giuma kiadott egy állásfogla-lást, miszerint az elkövetés esz-köze is lefoglalható a lopott fá-val együtt. Azóta a megyeirendõr-fõkapitányságon különparkolót kell fenntartani a fa-lopásra használt gépjármûvekszámára, amelyeket a rend-õrök lefoglalnak, a bíróság pe-dig szinte kivétel nélkül elko-bozza azokat.

Oláh József rendõralezredes,a Kazincbarcikai Rendõrkapi-tányság vezetõje elmondta: az

õszi hónapokban ismét meg-szaporodtak a falopással kap-csolatos bûncselekmények, le-gyen az természetkárosítás vagy

hamis papírokkal történõ szállí-tás. Ebben az idõszakban visz-szatérõen elrendeli a fokozott

figyelést, a járõrök minden út-jukba kerülõ és fával megrakottautót ellenõriznek. Ennek azeredménye, hogy több autót le-foglaltak az illetékességi terüle-ten. Az erdõk védelmére egyébintézkedések is történtek:együttmûködést kötött a rend-õrség az erdészettel és a birto-kosságokkal, aminek eredmé-nye, hogy sok közös ellenõrzést

szerveznek az erdõs területe-ken, illetve azok közelében.

- Alacska térségében pár hó-

nap alatt három autót - köztükterepjárót is - lefoglaltunk, mi-vel azokat speciálisan falopás-ra alakították át. Emellett mo-toros fûrészeket, fejszéket éskézi fûrészeket is vettünk el azillegálisan dolgozó fakiterme-lõktõl. Jellemzõ a kerékpárralés kiskocsival történõ szállítás,de most már szabálysértési té-telnél is le lehet foglalni az el-követés eszközét - nyilatkoztaa Krónikának Szternai Tamás, asajószentpéteri rendõrõrs pa-rancsnoka.

- Egyébként – tette hozzá –Sajószentpéter környékén fõ-ként a Sajó-part õshonos fáit lop-ják az elkövetõk, illetve a máremlített Alacska térségében lévõnagyobb összefüggõ erdõ fáit.

Utóbbit már a Sajóbábony fe-lõl érkezõ elkövetõk is dézs-málják, ezért a mezõõrökkel,polgárõrökkel és városõrökkelközös figyelõszolgálatot állítot-tak fel. Emellett odafigyelnek aPitypalatty-völgyre is, bár az te-rületileg hivatalosan már a mis-kolci kapitánysághoz tartozik.

Kovács

Beköszöntött a fûtési szezon, aktívabbak a fatolvajok

Felejthetetlen mûsor szem- és fültanúi voltak, akik résztvettek az ünnepségen

A megemlékezés virágaidíszítették az emlékmûvet

Ezt a Trabantot is kifejezetten falopás céljára alakították át

A beköszöntött hidegebb idõben ismét gyakrabbantalálkozhatunk kerékpáron vagy kézikocsin fát szállítóemberekkel, illetve sok esetben 14 év alatti gyermekek-kel. A rendõrök és polgárõrök, legújabban pedig a vá-rosõrök is érdeklõdéssel figyelik ezt a tevékenységet, ésha kell, megteszik a szükséges intézkedéseket.


Elhanyagolt kémények, mérgezõ égéstermékek

A veszély ránk is leselkedik

4

2009. NOVEMBER Aktuális

Dudra Józseftõl, a Város-gondnokság igazgatójától ér-deklõdtünk a sajószentpéterikémények állapotáról, illetveszakembereik munkájáról.

- Sajószentpéter város kép-viselõ-testületének 27/1996.(XII.18.) számú önkormányza-ti rendelete értelmében az ak-kori KÖSZI (Közüzemi Szol-gáltató Intézmény) 1997. ja-nuár 1-jétõl kezdte elSajószentpéter város területéna kéményseprõ-ipari tevékeny-séget. A konkrét munkát 1 fõkéményseprõ szakmunkás, 1fõ adminisztrátor, valamint 1fõ mûszaki munkatárs végzi -nyilatkozta az igazgató.- 1998.január 1-jétõl társulásos ala-pon újabb településekkel -Sajókápolna, Sajólászlófalva,Alacska és Varbó - bõvült amunkaterület, azóta öt telepü-lésen folytatunk kéménysep-rési tevékenységet. Munkán-kat a 27/l996.(X.30.) számúBM- rendelet alapján végez-zük, amely nemcsak az elvég-zendõ munkákat szabályozza,hanem a kéménytulajdonosokkötelezettségeit is. A hivatko-zott rendelet ezt a szolgálta-tást kötelezõ igénybevétellelírja elõ mindkét fél számára,amit a kéményseprõ köteleselvégezni, az ingatlantulajdo-nos pedig köteles tûrni.

Jelenleg Sajószentpéteren3968 db, Alacskán 268 db,Sajólászlófalván 160 db,Sajókápolnán 176 db, Varbónpedig 415 db, összességében4987 db különféle típusú ésüzemeltetésû kémény „gondo-zását” végzi a Városgondnok-ság. Munkájuk során sajnálat-tal tapasztalják, hogy még mais viszonylag nagy számban ta-

lálnak elhanyagolt kéménye-ket, fõként a családi házakon.Ritkábban olyan esetek is elõ-fordulnak, hogy nincsenekmeg a kémények tartozékai(pl. tisztítóajtók) vagy nemhozzáférhetõk, ezáltal akadá-

lyozzák a munkavégzést. Ilyenesetekben kötelességük írás-ban figyelmeztetni a kéményhasználóját a hiányosságokmielõbbi megszüntetésére.Sajnos ezt nem mindig veszikjó néven az ügyfelek, sõt, egy-re gyakrabban elõfordulnakolyan esetek is, amikor a ké-ményseprõt be sem engedik alakásba. A híradásokban gyak-ran szerepel - fõleg a gázüze-mû készülékek, illetve gázké-mények esetében - az úgyne-vezett szén-monoxid-(CO-)mérgezéses baleset. Márpedigaz 1990-es évek elején a tér-ségben nagy volumenû föld-gázbekötések történtek, ame-lyek következtében jelenleg akéményekre rákötött tüzelõ-berendezések nagyjából 95

százaléka földgáztüzelésû.Emiatt a hagyományos „ké-ménykotró és -seprõ” tevé-kenység átalakult a kéményekés a rákötött készülékek ellen-õrzésévé.

Üzemzavarok, illetve balese-tek egyaránt bekövetkezhet-nek az elhanyagolt kémények,de a nem megfelelõen karban-tartott gázkészülékek miatt is.Az elõbbieken kívül egy újabbveszély is belépett, mégpediga fokozott légzárású nyílászá-rókra történõ ajtó-ablak cse-rékkel. A szinte tökéletesenszigetelõ mûanyag ajtók és ab-lakok cseréje után elõfordul-hat, hogy a gázkészülék nemkap elegendõ oxigént a gáz el-égetéséhez. Ebben az esetbenszén-monoxid-visszaáramláskövetkezhet be, ami életveszé-lyes helyzetet teremthet.

- Fontos tudni - figyelmeztetDudra József - , hogy ha akár afürdõszobában, akár a kazán-házban vagy a lakás bármelyikhelyiségében szokatlan, „ne-héz” szagot érzünk, vagy lát-szólag ok nélkül fáj a fejünk,és ha ez a fejfájás a családunktöbb tagjánál egyszerre jelent-kezik, akkor CO-mérgezésregyanakodhatunk. Ilyenkor akéménybe kötött készüléket kikell kapcsolni, és hívni kell akéményseprõ szakembert a hi-ba elhárítására.

- Sajnálatosan egyéb gondja-ink is vannak a munkavégzéssorán - fejtette ki az igazgató -, mert a névre szóló írásos ki-értesítések ellenére elég so-kan nem tartózkodnak otthonaz általunk kért idõpontban.Azt, hogy az emberek mennyi-re nem veszik komolyan ezt amunkát, jól szimbolizálja,hogy általában meg sem keres-nek bennünket egy újabb idõ-pont-egyeztetésre. A már ko-rábban említett „kívül tága-sabb” eseteket, valamint az el-végzett, de ki nem fizetettszolgáltatásokat is számbavéve- pénzügyi tekintetben - a Vá-rosgondnokság nem tudja kel-lõ hatásfokkal a kéménysepré-si munkát elvégezni. Összessé-gében azonban elmondható,hogy az élet- és vagyonbizton-ság tekintetében nélkülözhe-tetlen munka elvégzésére afeltételek adottak.

Végezetül Dudra József ar-ról tájékoztatta olvasóinkat,hogy aki törvényi kötelezettsé-gének nem tesz eleget, vagyisnem engedi be a kéménysep-rõt, az önkormányzati rende-let értelmében szabálysértéstkövet el. Ezért az elsõfokú ha-tóság, vagyis a jegyzõ pénzbír-sággal sújthatja.

Kovács I.

Ha egy kémény kívülrõl jóállapotúnak tûnik, az nem

azt jelenti, hogy mûszakilagis tökéletes

Sokan lebecsülik a veszélyt, pedig az égéstermékekelvezetésére épült kémények bármilyen tüzelési mód-nál komoly veszélyforrást jelentenek. Az idei õszön mártucatnyi szén-monoxid-mérgezésrõl adott hírt az orszá-gos sajtó, amelyek többsége sajnos halállal végzõdött,holott egy kis odafigyeléssel ezek megelõzhetõk lettekvolna. Mindezek tudatában tûnik igazán érthetetlen-nek, hogy a tüzeléstechnikát jól ismerõ szakember, akéményseprõ sok helyen nemkívánatos vendégnek szá-mít, és be sem engedik a lakásba.


Füstmentesek-e már a középületeink?

5

II. évf. 12. számAktuális

- Ön hogyan látja: érzékel-hetõ-e már valamilyen válto-zás a dohányzási szokásokatilletõen a korlátozás beveze-tésével?

- Igen, úgy gondolom, hogypozitív változások tapasztalha-tók, amelyeket elsõsorban azén intézményemben tudok le-mérni. A rendelet hatályba lé-pését követõen egy-két hétután megszûnt a GYÓMI bejá-ratánál az a cigarettaklub, amiaz egész épületet átjáró ciga-rettafüstöt okozta. Az is észre-vehetõ, hogy az az épületbendolgozó néhány kolléga, akieddig hódolt a cigaretta élve-zetének, már nem vagy csakritkábban sétál ki 10 méterreaz épülettõl azért, hogy rá-gyújtson. Más intézményekkelkapcsolatban nincsenek infor-mációim.

- Megvalósultak-e azok azelképzelések - gondolok itta figyelemfelhívó táblák ésa csikktartó edények elhe-lyezésére -, amelyekkel se-gíteni kívánták az új szabá-lyok betartását? Ugyanisvan olyan iskola, ahol a ka-pubejárat mellett olyan állószemetest találunk, amely-nek oldalán a csikk elnyo-mására kialakított rész ismegtalálható.

- A figyelemfelhívó táblák ki-rakása megtörtént, de azt gon-dolom, ezeket a táblákat köz-érthetõbbé kell tenni. Minden-képp szándékomban áll jelezniaz arra illetékeseknek, hogy atáblákon tüntessék fel azt is,hány méterre kell elnyomni acigarettacsikket. Természete-sen tarthatatlannak tartom,

hogy közvetlenül az iskola be-járatánál az említett módon ki-alakított szemetesládák legye-nek elhelyezve. Az észrevéte-lek alapján fokozottabban fog-juk ellenõrizni az elképzelésekmegvalósítását.

- Ellenõrzi-e közterület-felügyelõ a szabálysértése-ket? Bírságoltak-e már megvalakit azért, amiért meg-szegte a szabályt?

- Én magam egyszer-kétszerláttam, hogy ellenõrizték a kor-látozás betartását, de hogy sza-bálysértési bírság kiszabása tör-tént-e, arról nincs tudomásom.

- Észlelhetõ már valami-lyen szinten, hogy az embe-rek partnerek a dohányzáselleni küzdelemben?

- Véleményem szerint észlel-hetõ. Még a dohányzók is be-vallják, hogy nem tartják jószenvedélynek a cigarettát, és

szeretnének tenni annak érde-kében, hogy utódaik ne élje-nek vele. Én a saját körzetem-ben harminc éve igyekszemkülönbözõ módon lebeszélniaz embereket a dohányzásról,aminek van is eredménye.

- Ön szerint figyelmeztetika lakosok egymást, ha a má-sik tiltott helyen gyújt rá?

- Szintén a GYÓMI-ban ta-pasztaltak alapján tudom aztmondani, hogy igen. Sokszorvolt rá példa, hogy készültemkimenni, figyelmeztetni az em-bereket, mert láttam, hogynem a megfelelõ helyen nyom-ják el a cigarettát, de számtalanesetben megelõztek a lakosok,és megtették ezt helyettem.Még olyanok is megszólítottáka cigarettázókat, akik szinténdohányoznak.

- Mit gondol, hogyan le-hetne még hatékonyabbátenni a korlátozó rendeletmûködését?

- Szerintem minél több em-ber bevonásával, meggyõzésé-vel lehetne nagyobb ered-ményt elérni ezen a területen.Fontosnak tartom, hogy segítõszándékkal szólítsuk meg ahelytelenül cselekvõ dohány-zókat, mert sokkal célraveze-tõbb lehet, ha nem piszkálás-nak, bántásnak érzik a figyel-meztetést. Azt hiszem, hogynagyobb összefogásra vanszükség.

Fontosnak érzem, hogy adoktornõt egy másik olyan té-mával kapcsolatban is megkér-dezzem, ami rendkívül aktuá-lissá vált, és sok bizonytalansá-got okoz az emberek körében.Megjelent ugyanis egy új típu-sú influenzavírus, amit elõszörsertésinfluenzának neveztek,majd hivatalosan az új influen-za nevet kapta. A betegségetegy H1N1 antigén szerkezetûinfluenza-vírustörzs okozza, ésjellemzõ rá a fokozott fertõzõ-képesség. A kór az egészségesfiatalabb korosztály tagjaira na-gyobb veszélyt jelent, mint aszezonális influenza. Ebben arétegben terjed a vírus a leg-könnyebben, és sajnos súlyos,

akár halálos kimenetelû is le-het a betegség.

- Mit tanácsol, milyen mó-don védekezhetünk az új ví-rus ellen?

- Szerencsére létezik ellenevédõoltás, amelynek beadatá-sát mindenképpen javaslom.Ezen túl gyakori kézmosás,szájmaszk és kesztyû viselése,valamint a betegektõl való tel-jes izolálódás lehet még a meg-elõzés módja.

- Mit tegyen az, aki influ-enzára jellemzõ tüneteket(láz, köhögés, torokfájás,hányinger, végtagfájdalom)észlel magán?

- Ez a vírus fertõzõképessé-génél fogva valószínûleg sokembert fog megbetegíteni. Ép-pen ezért, ebben a szituáció-ban nem a megszokott gyakor-lat szerint látjuk majd el a bete-geket. Nagyon fontos, hogy akiinfluenzára jellemzõ tüneteketészlel magán, semmiképpenne menjen be a rendelõbe!Ilyen esetben otthon kell ma-radni, lázcsillapítót, vitamino-kat kell szedni, és sok folyadé-kot kell inni. A legtöbb emberorvosi ellátás nélkül is fel-gyógyul. Telefonon kell a házi-orvoshoz fordulni, és tanácsotkérni akkor, ha három napontúli magas láz lép fel, ha a tüne-tek mellett valaki idült beteg-ségben szenved, ha 65 évnélidõsebb, ha várandós és akkor,ha 5 évesnél fiatalabb. Sürgõsorvosi (háziorvosi, mentõ) ellá-tást igényel minden gyermek,akinél a következõ tünetek je-lentkeznek: kékes vagy szürkésbõrszín, felszínes gyors légzés,kiszáradás jelei, súlyos hányás,aluszékonyság, tudatzavar. Fel-nõttek esetében figyelmeztetõjelek lehetnek a nehézlégzés,mellkasi vagy hátfájás, hirtelenszédülés, súlyos hányás.

- Köszönjük a tájékozta-tást! Kellõ elõvigyázatosság-gal és megfelelõ odafigye-léssel sokat tehetünk azért,hogy Sajószentpéteren tö-meges megbetegedés ne for-duljon elõ.

Orbán Szilvia

Interjú dr. Szvetits Zsuzsanna háziorvossal, önkormányzati képviselõvel

2009. április 1-jével hatályba lépett az az önkormány-zati rendelet, amely Sajószentpéter város közigazgatásiterületét tekintve megtiltja a dohányzást a játszótere-ken és az oktatási, egészségügyi, gyermek és ifjúságvé-delmi intézmények homlokzatát, illetve kerítését övezõközterület 10 méteres körzetén belül. A rendelet meg-alkotását dr. Szvetits Zsuzsanna háziorvos javasolta. Acigaretta elleni hadjárattal elsõsorban a dohányzás visz-szaszorítása, az emberek egészségi állapotának javítása,valamint a nem dohányzók védelme volt a célja. Arról,hogy eredményre vezetett-e az új szabályozás, egy sze-mélyes találkozó alkalmával beszélt.

Szvetits doktornõ szerintközös összefogással

könnyebb visszaszorítani a dohányzást


„A Kossuth Lajos Iskolatöbb épületszárnyból áll,amelyek különbözõ idõpon-tokban épültek. A legrégebbi,amit mi öreg szárnynak ne-vezünk, még a 30-as évekbenkerült tetõ alá. Ennek folyta-tása az éttermi szárny, és kü-lön épület a tornatermi rész,melyek a 80-as évek közepénépültek. Az intézményre igen-csak ráfér már a korszerûsí-tés. Több Európai Uniós-pá-lyázaton vettünk részt, ame-lyek közül az egyik támoga-tást nyert. Ennek révén 230millió Ft-ot kaptunk. A pályá-zat beadásakor (2007-ben)327 millió Ft-ra becsültük ateljes projektköltséget, mely-bõl 290 millió Ft volt az épí-tési költség. A kivitelezés ter-vei elkészültek, a teljes építé-si költség végül 338,5 millióFt-ra növekedett. Az iskolaszerkezetileg összefüggõ épü-letegyüttessé válik, ahol meg-oldható az akadálymentesí-tés is. A tornatermi szárny ésaz öreg épület között egyacélszerkezetû átjáróhídépül, így a gyermekek az épü-let elhagyása nélkül tudják

elérni az intézmény vala-mennyi helyiségét. A torna-termi szárny részben még egyszintet kap, ahol a SKÁI veze-tése, a tanári szoba és egyszép, tágas könyvtár létesül.Az elsõ emeletet és a földszintegy részét a szaktantermekfoglalják majd el. Ez a szárnyválik a fõépületté. Itt a fõbe-

járat egy tágas elõcsarnokkalfolytatódik, ahonnan az eme-letre való feljutást lift is segí-ti majd. Az öreg épület termeifelújítva továbbra is tanter-mekként szolgálnak majd, saz ennek folytatásában lévõ

éttermi szárny kibõvül, ezál-tal biztosítva a kényelmes,kulturált étkezést. Az emeletirészen szintén tantermek ke-rülnek kialakításra. A tetõtérad majd helyet a kazánház-nak, valamint a mûszaki dol-gozók szociális helyiségeinek(öltözõ, mosdó, zuhanyozó).Jelenleg az iskolában csak azalsó tagozat tanul, hogy évközben ne kelljen mindengyereket költöztetni, illetve akivitelezés részére munkate-rületet tudjunk adni. Üteme-zésünk szerint a kivitelezõ ki-választása és a szerzõdésmegkötése után, csak márci-us hónapban indul majd megaz építési munka. A város azelnyert projektjei miatt mára közösségi közbeszerzési ka-tegóriába tartozik, így a köz-beszerzés sajnos kissé hossza-dalmassá vált.

Az elsõ munkafázis az étte-rem átalakítása, a kazánházmegépítése, majd az egészszárny elkészítése. Ezutántudnak a gyermekek ide át-költözni. A második ütem atornatermi szárny, melynek

befejezése és az öregkoriszárny kivitelezése már aszünidõre és a tanévkezdésreesik. Elõreláthatólag novem-berben kerül sor az üzembehelyezésre, és a téli szünet lesza felsõ tagozat visszaköltözé-sének az ideje. Az épület nagyrésze modern formában jele-nik meg, melyben azért meg-marad az öreg szárny kissé ré-gies jellegû, hangulatos hom-lokzata. Valamennyi szárnyúj homlokzati hõszigetelést, újnyílászárókat kap. A komple-xumba korszerû kazánt építe-nek be, így ezzel az érvényesenergetikai elõírásoknak ismegfelel majd. A kivitelezésfelügyeletét szintén közbeszer-zésen kiválasztott, tapasztaltmûszaki ellenõrökre bízzák.Természetesen a mûszaki osz-tály és az egész pályázat lebo-nyolítására létrehozott team,a projektmenedzsment (mû-szaki, pénzügyi, projektirodaidolgozók) is jogosult az ellen-õrzésre és a koordinációra.Azt hiszem, a megvalósítás fo-lyamata sokakat érdekelmajd, a látványos rész ezutánkezdõdik (pedig eddig is ren-geteg munka fekszik benne),melynek bemutatása, ismerte-tése minden lehetséges fóru-mon megtörténik.

Reményeink szerint az isko-la külsõ megjelenésében isméltó lesz a benne folyó ma-gas színvonalú oktatási mun-kához. Bízunk benne, hogy azitt tanuló gyerekek jól érzikmajd magukat, és szívesenfognak a megújult intézmény-be járni.”

Vesterné Orbán Szilvia

2009. NOVEMBER

6

Aktuális

Sajószentpéter modern, kisvárosi megjelenéséhez ko-moly fejlesztések és példátlan beruházások járulnak.Nyertes Európai Uniós-pályázatok segítségével megva-lósul néhány beltéri út rekonstrukciója, valamint többközépület és intézmény kerül felújításra, válik korsze-rûbbé. Augusztusi számunkban dr. Faragó Péter, váro-sunk polgármestere részletesen beszámolt arról, hogymelyek ezek, a város életét befolyásoló fejlesztések. Ittolvashattunk arról is, hogy a település egyik legna-gyobb beruházása a Kossuth Lajos Iskola teljes felújítá-sa lesz, amellyel egy XXI. századi tudásközpont létreho-zása a cél. A projekt megvalósulásáról Éles Emõke, azÉpítési és Városüzemeltetési Osztály vezetõje tájékoz-tatta a Krónikát.

Helyzetjelentés a Kossuth Lajos Iskoláról

Reflektorfényben a XXI. század tudáscentruma

A „Bagolyv@r a Pitypalatty-völgy kapujában”, tudásközpont megvalósítása a SKÁI Kossuth Lajos Iskola infrastrukturális fejlesztésével, a XXI. sz. iskolájának megfelelõen Sajószentpéteren elnevezésû projekt az Új Magyarország Fejlesztési terv keretében,

az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Így fest majd az új épületszárny impozáns homlokzata


7

II. évf. 12. számAktuális

A „gyümölcs” beérett

Két évtized kevés volt a meg-oldásra, most pedig néhányhónap leforgása alatt pont ke-rült ennek az áldatlan állapot-nak a végére. Az elõzmények-rõl és a kivitelezésrõl DudraJózseffel, a Városgondnokságigazgatójával beszélgettem.

- A lakosság részérõl márazóta felmerült egy új eláru-sító hely kialakításának igé-nye, amióta felszámolták arégi piacot a Jókai utcában.Többször tartottak miattalakossági fórumot, a nem hi-vatalos felmérések alapjánis sokan mondták, hogyigény van rá. Miért nem si-került eddig ezt megoldani?

- A város vezetése valóban arendszerváltás óta adós a piackialakításával. Ennek megvaló-sítására több ízben történtekkísérletek, gondoljunk csak amai Spar-parkoló helyén vagya Semmelweis úton kialakítottelárusító helyekre, de a lakos-ság ezeket nem fogadta el,mert egyszerûen kívül estek aváros központjától.

- Tehát húsz évig kellettkeresni a megfelelõ helyet,pedig a mai hely már húszéve is adott volt.

- Valóban, ez a terület márrégen itt áll, de az volt vele a

probléma, hogy magántulaj-donban volt.

- Akkor most a város visz-szavásárolta a területet,vagy miként sikerült mégismegoldani, hogy itt alakít-sák ki az elárusító helyeket?

A város nem vásárolta visszaa területet, hanem egy tíz évreszóló haszonkölcsön szerzõ-

dést kötött a tulajdonossal, ígysikerült kialakítani az õsterme-lõi elárusítóhelyet.

- Mennyibe került a terü-let elrendezése és az aszta-lok felállítása?

- A költségvetésbõl 2 millióforint volt rá elkülönítve, de atényleges kivitelezés 1,6 mil-lió forintba került.

- Sokan egyetértenek ve-lem, amikor azt mondom,igényesen kialakított lett eza terület.

- A kialakításnál arra töre-kedtünk, hogy az asztalok har-monizáljanak a köztéri búto-rokkal és a játszóterekkel. Ígyaz asztalok tölgyfából és hánc-solt akácfából készültek, me-lyek elkészítésére három hó-napot kellett várni. A tetõteredetileg nádból terveztük,de végül is a tartósabb, hód-farkú zsindelytetõ mellettdöntöttünk. A fõ utca felõlirészen pedig élõsövény ülte-tésére került sor.

- Miért csak a területegyik felén lehet árulni?

- A területet meg kellett osz-tanunk, mert feltétlenül szük-ség volt parkoló kialakításárais, gondolva az árusokra éspersze a vevõkre is.

- Kik és mit árulhatnakitt?

- Elsõsorban õstermelõk ad-hatják el itt a kertjeikben meg-termelt zöldséget, gyümülcsötés virágot, de ha mást is sze-retnének árulni, azt jelenlegnem tehetik, sõt, nagykeres-kedõk sem árulhatnak.

- Ki ellenõrzi, hogy való-ban csak õstermelõk hasz-nálják a standokat?

- A Városgondnokság nemhatóság, így mi nem ellenõriz-hetjük az õstermelõi igazolvá-nyokat, de mivel az elárusítóhelynek hamar híre ment, az

erre illetékes hatóságok bár-mikor ellenõrizhetnek.

- Van-e bérleti díj, kell-efizetni az asztalok használa-táért?

- Nincs bérleti díj, az elárusí-tó helyek használata térítés-mentes.

- Ez magában hordja an-nak a lehetõségét, hogy akörnyékrõl is ideözönlenekmajd az õstermelõk, és széplassan kiszorítják a helyi el-adókat, akik eddig jó minõ-ségû áruval látták el a vevõ-ket.

- Az a rend van érvényben,hogy idegen árusok az asztalo-kat csak akkor foglalhatják el,ha van szabad hely. Erre min-den nap a nyitvatartási idõben(reggel 7 és délután 2 óra kö-zött) egy ember ügyel, illetvearra is odafigyel, hogy a parko-lót csak az árusok és a vevõkvegyék igénybe.

- Október 22-én került soraz átadásra. Pont egy olyanidõszak kellõs közepén,amikor sokan akartak elad-ni, fõként a virágaikat. Ho-gyan látja: kiállta a fõpróbátaz új terület?

- Úgy gondolom, hogy igen,bár sokan panaszkodtak, hogyszûk a hely, kevés az asztal, deén úgy gondolom, hogy min-den évben csak egyszer vanilyen tumultus a virágok miatt,s a normál hétköznapokon ké-nyelmesen elférnek majd az el-adók.

- Igazgató úr, köszönöm aszéles körû tájékoztatást!

Románné

Kulturált helyen az õstermelõk

Több mint két évtized elteltével végre megoldódtakaz õstermelõk és a kistermelõk gondjai, ugyanis 2009.október 22-én, a Nagymogyorósi buszmegálló mögöttiterületen birtokba vehették az igényesen kialakított el-árusító helyet.

Dudra igazgató úr bízikabban, hogy az eladók

fokozottan ügyelnek majdaz asztalok állapotára

Az árusok hamar birtokba vették az igényesen kialakítottstandokat

Mezõ István rajza


8

2009. NOVEMBER Bemutatjuk

- Hogyan jött az ötlet a tár-sastánccsoport megszerve-zésére?

- Egy kicsit visszamennék azidõben, ha megengeded. 1983-ban kezdtem társastánccal fog-lalkozni a miskolci KÖDMÖNtánccsoportnál, ahol 18 évet töl-töttem el iskola és munka mel-lett, heti két-három próbával ésszámtalan fellépéssel. 1992-tõlmár Formációs Magyar Bajnok-ságokat rendeztek Miskolcon,ahol az elsõ hely megszerzéseután indulhattunk a FormációsVilágbajnokságokon, melyeketEurópa számos országában ren-deznek minden évben. 1985-tõla Magyar Tánc Sport Szakszö-vetség keretein belül egyéni ver-senyzõként is megmérettemmagam, ahol standard kategóri-ában a legmagasabb osztályig(„S”) sikerült eljutnom. Számosvidéki városban, településen(Mádtól Sajóbábonyig) voltaktánciskoláim, csoportjaim, ígyamikor 1997-ben megnõsültemés Sajószentpéterre kerültem, avárosban is kerestem azokat adiákokat, akik fogékonyak ezenmûvészeti ágazat iránt. Az akko-ri Móra Ferenc Általános Iskolá-ban sikerült is 1998-ban meg-alakítanom a Móra tánccsopor-tot. Ez a kis csoport lelkes diá-kokból állt, akiket az iskola ve-zetése is lelkesen patronált.Rengeteg felkérésnek tettek ele-get a gyerekek mind a városban,mind a városon kívül. Sajnos atíz év alatt sokan kerültek ki atagintézménybõl, és utánpótláshiányában, valamint a kevés ér-deklõdõ miatt már 2008-bannem tudtam kivel megosztani atánc szépségét. Visszakanyarod-va a kérdésedhez: az ötlet tavalynyáron jött, hogy ne szakadjonmeg ez a táncos múlt Sajó-szentpéteren, és legyen a város-nak egy formációs tánccsoport-

ja. Megkérdeztem az MSK akko-ri vezetõjét, hogy mit szólnahozzá, ha meghirdetnénk és el-indítanánk egy ilyen tánccso-portot. Mivel pozitív hozzáállásfogadott, már 2008 októberé-ben elkezdhettem a próbákat amûvelõdési házban.

- Milyen volt a felhívás fo-gadtatása? Sokan jelentkez-tek? És azóta történt-e le-morzsolódás?

- Nagy örömömre 25-28 gye-rek jelentkezett, ami kezdés-nek nem rossz létszám. Az-

óta természetesen volt lemor-zsolódás, ami nem baj, hiszenez nem kötelezõ dolog, és csakaz marad, akit igazán érdekel amûvészet ezen ága, illetve acsapatmunka. Viszont kétszerannyian jelentkeztek egy évalatt, mint amennyien elmen-tek, így már 42 fõre bõvült aklub létszáma. Nagy örömmeltölt el, hogy ennyi gyermek jártáncolni önszántából és nemszülõi rábeszélésre.

- Milyen táncokat tanul-nak a gyerekek?

- Standard és latin-amerikaitáncokat tanulnak, illetvebalettalapokat is. A standardtáncokból angolkeringõt, tan-gót, bécsikeringõt, slowfoxot,quicksteppet; a latin-amerikaitáncokból cha-cha, szamba,

rumba, pasodouble és jive az,amit elsajátíthatnak, valamintezek mixelt változatait. Termé-szetesen egy év elteltével mégnagyon az elején vagyunk a ta-nulási folyamatnak, de rendkí-vül ügyes és fogékony kis gárdátsikerült összekovácsolni. Lassan,de biztosan haladunk a tánc rö-gös útján.

- A tavaszi bemutatkozóóta egyre többször találkoz-tunk a csoporttal városi ren-dezvényeken. A városon kí-vül is felléptek?

- Így van! Az elmúlt év alatt aváros szinte minden rendezvé-nyén felléptünk, valamint különfelkéréseknek is eleget tettünk.Sajnos a városon kívül csak egy-szer volt lehetõségünk bemutat-kozni. Ezen a problémán dolgo-zunk az MSK vezetõségével és a

szülõkkel karöltve. Remélem,hogy a jövõben más településekis felfigyelnek ránk, és többmeghívásnak tehetünk eleget. Arepertoárunk elég színes, amiegyéni és csoportos bemutató-kat tartalmaz, 25 percben.

- Jómagam is többször lát-tam a csoportot fellépni, ésúgy látom, hogy egy jó kiscsapat jött össze. Mi a titkaannak, hogy a gyerekek sze-retnek próbákra járni?

- Talán a gyerekeket kelleneerrõl megkérdezni, de én úgylátom, hogy az elsõ szempont atánc szeretete, a jó zenék, majda klubban kötött barátságok ésa próbákon kialakult jó hangu-lat. Meg kell említenem, hogynemcsak Sajószentpéterrõl, ha-nem más településekrõl (Ra-

dostyán, Kazincbarcika) is jár-nak gyerekek, akik a próbán kí-vül is tartják a kapcsolatot egy-mással, és így jobban összeko-vácsolódnak. Remélem, az énszemélyem is hatással van rá-juk, bár néha szigorú vagyokvelük, de egy jó csapat építésé-hez ez is hozzátartozik.

- Ha éppen nem táncolsz,mivel foglalkozol?

- Jelenleg a Magyar Posta Zrt.Miskolci Igazgatósága HumánErõforrás Szolgáltató Központ-jában dolgozom bér-tb ügyin-tézõként. Szabadidõmet általá-ban a családommal töltöm, hanincs külön felkérés táncokta-tásra. Tulajdonképpen a mun-ka mellett a tánc teljesen kitöl-ti az életemet.

- A család hogyan viseli,hogy munka után még pró-bára sietsz, alkalmankéntpedig fellépésekre viszed acsoportot?

- Eleinte nehezen viselték, dema már a fiam is tagja a klub-nak, és a feleségem is aktívansegít a csoport vezetésében.Nagyon sokat köszönhetekmindkettõjüknek, hiszen sokatkellett nélkülözniük engem,amikor egy héten három pró-bát tartottam - kettõt Miskol-con, egyet Sajószentpéteren -,valamint hétvégén fellépésekre,versenyekre jártam. Ezúton isköszönöm nekik, hogy mellet-tem voltak. Különösen a felesé-gemnek tartozom köszönettel,mert õ mindenben segített,amikor csak lehetett.

- Ha bárki kedvet kap a tár-sastáncra, hol jelentkezhet?Mikor vannak a próbák?

- Jelentkezni az MSK-ban lehetbármelyik napon vagy nálam,Sólyom Attila klubvezetõnél a30/772-6024, illetve a 20/977-2521-es számon. A próbák egészévben folynak, keddi és csütör-töki napokon 17.00-tõl 21.00-iga mûvelõdési házban. Tizenhétórától az alsó tagozatos diákok,míg 19 órától a felsõ tagozato-sok próbálnak. Természetesenfelnõtteket is várunk, hiszennemcsak a 10-20 éveseké a világ!

Román Péterné

Bemutatjuk: Rythmo Latino Dance Club

Nemcsak a 20 éveseké a világ…

Örömmel tapasztaljuk, hogy városunk nemcsak kül-sõségeiben újul meg, hanem a városi kulturális rendez-vényeket is színesebbé, színvonalasabbá teszik a mûve-lõdési házban mûködõ csoportok. Ezen csoportok közétartozik a Rythmo Latino Dance Club is, amely nemré-giben ünnepelte egyéves fennállását. Az eltelt esztendõ-rõl a csoport vezetõjét, Sólyom Attilát kérdeztem.

Sólyom Attila a tanítványok körében


9

II. évf. 12. számPortré

- Sajószentpéteren, az Üveg-gyártelepen töltöttem a gyer-mekkoromat, és az I. SzámúÁltalános Iskolába jártam. Szü-leim szegények voltak, ami ak-koriban sokakkal megesett,ezért nem mehettem tovább-tanulni. Sikerült viszont na-gyon fiatalon elhelyezkednemaz üveggyárban, ahol 17 éveskoromig dolgoztam. Ekkor ke-rültem be a sajószentpéteriipari iskolába, ahol géplakatosvégzettséget szereztem. A fut-ball addig is végigkísérte azéletemet, mert minden sza-badidõm a grundokon és azüveggyári pályán telt el -mondta bevezetésként Négye-si László. A sikeres szakmun-kásvizsga után az ÜveggyáriMechanikában dolgozott, demár 15-16 évesen focizott aSÜMSE felnõtt csapatában. Ak-koriban ez megyei elsõ osztá-lyú együttes volt, márpedigabban a bajnokságban kötele-zõ volt a hajtás és a kemény-ség. Hamar meg is kereste egyjátékos-megfigyelõ, hogy iga-zoljon át a Bükkaljai Bányász-ba. Akkor - 1954-ben - esett kia Bányász az NB II-bõl, és többidõsebb játékos hagyta ott ab-ba a futballt, a vezetõk pedigfiatalokkal akartak új csapatotépíteni. Négy-öt rutinos focis-ta azért megmaradt, akik körésikerült új együttest szervezni,és már 1955-ben megnyertéka megyei bajnokságot. Az osz-tályozón azonban nem tudtakfeljebb lépni, így egy évet mégvárnia kellett az NB II-es sze-replésre Négyesi Lászlónak,aki balhátvédként játszott. Amagasabb osztály nem vártmeglepetésekkel kezdõdött:két vereséggel indult a szezon.Sajószentpéteren azonbannagy volt a várakozás, és a har-madik, a Salgótarján elleni

meccsükre mintegy négyezernézõ látogatott ki. Sikerültgyõzniük, majd következettegy kilenc mérkõzésbõl állónyerési széria.

A balhátvéd érezte, hogy jólmegy neki a játék, számít rá azedzõje, ám mégis meglepetés-ként érte, amikor 1958-banmeghívták az NB II-es váloga-tottba. Az olimpiára készülõmagyar válogatott ellen ját-szottak edzõmeccset, ami szá-mára egy életre szóló élménya mai napig. A salgótarjáni csa-tárt, Taligát kellett semlegesí-tenie, és ennek az utasításnakeleget is tett. A meccs után acsapat felkészítõ edzõje,Orczifalvi hívta a Gyõri VasasETO-hoz, a kor híres mestere,Moór Ede Debrecenbe invitál-ta, de megkeresték a Pénzügy-õr szakemberei is. Utólag semtudja, mi lett volna a jó dön-tés, de akkor már gyûrûsmenyasszonya volt, akit 1959.december 19-én feleségül isvett, így a szerelem legyõzte akarriert. Másik szempont is le-begett a szeme elõtt: mi leszvele más csapatnál, ha esetleglesérül. Sajószentpéterenugyanis soha nem élt sporto-lói elõnyével, mindig kidol-gozta a mûszakokat a bányá-ban, hogy bármi is jöjjön köz-be, a munkahelye mindig biz-tosítva legyen.

A '60-as évek elején játszot-tak az NB I/B-ben is két bajno-ki évet, és számos sportbará-tot szerzett. Közülük is kieme-li a sokszoros válogatott Pus-kás Lajost, akivel a magánélet-ben is sokszor találkozott.Utólag is bevallja: a pályán ke-mény volt, de ugyanakkor fe-gyelmezett. Talán ennek kö-szönhetõ, hogy csak nagyonritkán volt sérült. A hosszú -1970-ben befejezett - pályafu-

tás tapasztalatait edzõként isszerette volna hasznosítani,ezért beiratkozott egy tanfo-lyamra. Akkorra viszont már akét lánya is unta a sok távollé-tet, és rábeszélték, hogy in-kább rájuk fordítson többidõt. Végül a család akaratagyõzött. Egyszer-kétszer mégintézõként elkísérte az ifjúságiés a tartalékcsapatot, de aztánelköszönt a futballpályától.

Ezek után került le földalat-ti munkára a berentei és her-bolyai bányaüzembe, majd vé-gül a Szeles-aknára. Ez a pálya-futása is sikeres volt, amittöbb állami kitüntetés igazol.Az évek során megkapta a Ma-gyar Népköztársaság BányászSzolgálati Érdemérem bronz,ezüst és gyémánt fokozatát.Utóbbi munkahelyén érte1985-ben egy üzemi baleset,ami után rokkantnyugdíjbakerült.

Négyesi László büszke arra,hogy egész életében sportsze-rûen élt, azt mondja, sohanem volt ittas. Ez nem azt je-lenti, hogy ne járt volna barátitársaságokba, és soha ne ivottvolna alkoholt, de a teljesít-ménykényszere mindig felül-emelkedett. Ezt a mentalitástajánlja a mai sportolóknak is,mert ez az életfelfogás nélkü-

lözhetetlen a jó teljesítmény-hez.

Laci bácsit sokan ismerik éstisztelik Sajószentpéteren, sokemberrel megáll beszélgetni,ha kimozdul Harica úti lakásá-ból. Nagyon örül az utóbbiévek városfejlesztésének, mertszerinte így mára sokkal sze-rethetõbb várossá vált Sajó-szentpéter. Jólesett neki, ami-kor sport múltjáért 2007. júli-us 22-én MLSZ-oklevéllel ju-talmazták, mert úgy érezte:még sokan emlékeznek rá, ésnem felejtették el a pályán el-töltött éveit. Ugyancsak öröm-mel fogadta a képviselõ-testü-let I. Sajószentpéteri Városna-pokon átadott elismerését is.

A foci egyébként örök sze-relme maradt: a televízióbansorra nézi az olasz és az angolmeccseket, na meg a királyigárdát, a nagy kedvencét, aReal Madridot.

Terveirõl is faggattuk: itt ajelenlegi helyzet szinten tartá-sát jelölte meg, amit szeretne,ha minél tovább tartana. Egycsaládi eseményrõl viszont an-nál lelkesebben számolt be:december 19-én ünneplik fe-leségével az ötvenedik házas-sági évfordulójukat, ami nemmindennapi jubileum egy há-zaspár életében. Ehhez az ese-ményhez szerkesztõségünk aNégyesi házaspárnak elõre isszeretettel gratulál!

Kovács István

Portré: Négyesi László

Az Üveggyárteleprõl az NB II-es válogatottságig

Pályafutása csúcsán kihagyta a számára adódott lehe-tõségeket, a szülõföld iránti feltétlen ragaszkodás erõ-sebbnek bizonyult számára, mint az NB I-es csapatokhívó szava. Különbözõ szintû bajnokságokban 17 évalatt 520 mérkõzésen szerepelt a Borsodi (Bükkaljai)Bányász labdarúgó-csapatában Négyesi László, aki1970-ben, 35 évesen akasztotta szegre a stoplis cipõt.

Laci bácsi a júniusbanmegrendezett I.

Sajószentpéteri Városnapokalkalmával vette át a város

elismerõ plakettjét

GGyyoorrss!!

OOllccssóó!!

HHaattéékkoonnyy!!

Hirdessen

a Sajó TV

képújságjában!

Telefon:

06-20-667-5711

e-mail:[email protected]


10

2009. NOVEMBER

Kiss Tamásné

- Kell egy városban a díszki-világítás, márpedig Sajószent-péter város, méghozzá egyreszebb. A karácsonyi ünnepek-nek egyébként is sajátos han-gulatuk van, ezért örültem atavalyi fényeknek is, mert azokfokozták a hatást. December23-ától január közepéig szeret-ném látni azokat a kivilágítottformákat, amelyek az elmúltévben is beragyogták a fõutcát.

Baloghné Gór Edit

-A hideg téli napokon na-gyon szép látványt nyújtanak akülönbözõ világító figurák, éskarácsonyi hangulatot vará-zsolnak. A kora délutáni sötét-ségben ilyenkor a gyermekek-kel sétálunk a városban, õk

imádják, élvezik a színes fénye-ket. Szerintem december 6-ától, mikulástól vízkeresztigmûködtetni kellene az ünnepidíszkivilágítást.

Veres Gyuláné

- Gyönyörûek a karácsonyifények, de ebben a nehéz gaz-dasági helyzetben nem létfon-tosságú, ezért át kell gondolni:szabad-e ilyennel terhelni a vá-ros költségvetését. Amikoréletbevágó, mindennapi gon-dok vannak, akkor a világítá-sért kifizetett pénzt inkább aváros gazdálkodásának javítá-sára kellene fordítani. Hallom,hogy hiteleket kell felvenni amûködtetéshez, mert ide ju-tottunk. Ebben a helyzetbenminek örüljek? Biztos, hogy vi-gasztalni tudnak majd a színesvillanykörték és a csillagok?Ezek után úgy gondolom, ak-kor tervezzünk luxuskiadást,ha megvan a rávaló.

Nádler Gyula

Mielõtt a 80 éves Gyula bácsia kérdésre válaszolna, egykorikézilabdás múltjával büszkél-kedik, amikor még nagypályánis játszott a péteri csapatban.Az ünnepi fényekkel kapcsolat-ban kifejtette: kellenek, és na-gyon jó dolognak tartja azokat.Feleségével olyankor nyakuk-

ba veszik a várost, és élvezik azesti sétákat. Hozzáteszi: nemkell nagyon korán kezdeni,elég csupán az ünnepek kör-nyékén felgyújtani a lámpákat.Szilveszter után pedig takaré-kossági okokból kapcsolják le,vagyis nem szabad ezt sem túl-zásba vinni.

Pejkó István - Jó pár éve hozzászoktunk,

szeretjük és igényeljük. Felsze-relni viszont csak akkor érde-mes, ha az anyagiak megenge-dik. Ebben a mai gazdaságihelyzetben elsõsorban a taka-rékosságot kell szem elõtt tar-tani. Ha viszont mégis lesz, ak-kor mikulástól az új év elsõkét-három napjáig világítson,vagyis ameddig érezni lehet azünnepek hangulatát.

Schveitzer István

- Tavaly nagyon szép volt, ami-ért köszönet illeti ezt a képvise-lõ-testületet és a polgármestert.Jutott a színes fényekbõl ne-künk, dusnokiaknak is, aminekmindenki örült. Ezért szeret-ném azt, ha idén is hasonló len-ne, de talán bõvíteni kellene arendszert a város fõutcáján átegészen az edelényi elágazásig,hogy még többen élvezhessék.

Farkas Péter

- Szerintem legyen, legalábbattól jobban néz ki a város.Oda kell azonban arra is figyel-ni, hogy esztétikus világítótes-tek kerüljenek fel az utak fölé,ne holmi giccsesek, mert utób-biak inkább ártanak a megíté-lésnek. Az elmúlt években adíszvilágítás alatt sétálni szok-tam a barátaimmal, és bízombenne, hogy idén is így lesz.

Kovács

Igényli-e az ünnepi díszkivilágítást Sajószentpéteren?

Közélet


II. évf. 12. számPr-riport

11

- Hogyan indult ez a vállal-kozás?

- Új szolgáltatóként ismeret-lenek vagyunk a városban, nin-csenek kialakult kapcsolata-ink, bár magánszemélykéntkötõdöm a városhoz, itt szület-tem.

Az általam vezetett egészség-ügyi szolgáltatói társaság 2002-ben alakult, fõ tevékenységiköre gyógyászati segédeszkö-zök forgalmazása.

Az elsõ üzletünket 2002õszén nyitottuk meg Kazinc-barcikán, a Munkácsy tér 2.szám alatt. A kazincbarcikaiemberek igénye a szolgáltatá-sainkra és az idõ igazolta, hogyreális döntés volt az üzlet meg-nyitása. 2005-ben igénykéntmerült fel egy újabb üzlet ki-alakítása a városi kórház épüle-tében, fióküzletünk a kórházközponti kereskedelmi részé-ben az elsõ emeleten, az ebéd-lõ és a büfé szomszédságábantalálható. Elérkeztünk a jelen-hez, vagyis a harmadik üzle-tünk megnyitásához, amiSajószentpéteren, a Kossuth út147. szám alatt található.

Sajószentpéter és környékelakóinak teljes körû és színvo-

nalas gyógyászati segédeszköz-ellátást szeretnék biztosítani azúj, egészségügyi szolgáltatássalfoglalkozó szaküzlettel. Szol-gáltatásaink: gyógyászati ter-mékek forgalmazása, orvosivények beváltása, egészség-megõrzõ termékek, gyógypa-pucsok, munkavédelmi cipõk,gyermek sarokdöntéses cipõkforgalmazása és még sorolhat-nám… Egészségpénztárakszerzõdött partnere vagyunk,üzleteinkben egészségpénztárikártyákkal is lehet fizetni.

- Az elhangzottak alapjánelmondható, hogy az Ön cé-ge egy dinamikusan fejlõdõvállalkozás. Mi a siker titka?

- A vállalkozás sikeréhez kol-léganõim szakmai tudása, ta-pasztalata, a betegek iránti em-pátiája nagymértékben hozzá-járult. A Forgalmazók Orszá-gos Szövetségének 2002 ótatagja a társaságunk. A legna-gyobb gyógyászati termékeketgyártó vállalatokkal állunk szo-

ros kapcsolatban. Rendszere-sen részt veszünk továbbkép-zéseken, szakmai rendezvé-nyeken, kiállításokon. Próbá-lunk minden új ismeretet elsa-játítani, amivel még színvona-

lasabb egészségügyi ellátást tu-dunk biztosítani.

- Jól tudom, hogy az Öneredeti foglalkozása gyógy-szerellátó szakasszisztens?

- Igen. Évtizedes patikai múltáll mögöttem, amire nagyonbüszke vagyok. Életem egyiklegkedvesebb és legmeghatá-rozóbb idõszaka volt a patikaimunka.

- Információim szerint egycivil szervezet vezetõségitagja is. Milyen szervezetrõlvan szó?

- Hat éve egészségügyi szak-dolgozókkal alakítottuk meg aRákbetegek Országos Szövet-ségének egyik helyi szerveze-tét, a Teljes Életért Klubot,aminek a gazdasági vezetõjevagyok. A klub a rosszindulatúmellmûtéten átesett hölgyekrehabilitációja érdekében lét-rejött civil szervezet. Segítsé-get nyújtunk a gyógyulási fo-lyamatban, a megbetegedés, akezelések negatív emlékeinekfeldolgozásában. Életmódbelitanácsokkal, kirándulásokkal,orvosi elõadásokkal segítjük ahölgyeket abban, hogy újra tel-jes életet éljenek. Az érintett

klubtagok száma ma már 100fõ Kazincbarcikáról és környé-kérõl, de vannak tagjainkSajószentpéterrõl, Rados-tyánból, Parasznyáról is. Többszáz pártoló tagunk van, akik

segítik a klub mûködését, a re-habilitációs programok megva-lósítását. Egyik leghíresebbpártoló tagunk az RTL munka-társa, Gönczi Gábor, akivel egyrehabilitációs kiránduláson, aTuba tanyán ismerkedtünkmeg. Foglalkozásaink mindenhónap elsõ keddjén a Kazinc-barcikai Városi Kórház tanács-termében 14 órakor kezdõd-nek. Szeretettel várjuk azokat,akik hasonló mûtéten estek át,vagy most diagnosztizálták abetegségüket!

- Mi motiválja abban, hogymindezek mellett még in-tenzív tanulmányokat isfolytasson?

- Harmadéves közgazdász-hallgató vagyok, kereskede-lem-marketing szakon.

Filozófiám: egy életen át tar-tó folyamatos tanulás. Új isme-retek megszerzésével az emberújra és újra megújul. Megválto-zik a tudása, a teljesítménye.

- A közgazdaságtan elégmessze áll az egészségügy-tõl. Miért pont erre a terü-letre esett a választása?

- Valóban, elsõ hallásra egy-mástól távolinak tûnik a két di-

menzió. Ma egy vállalko-zás vezetéséhez viszontelengedhetetlenek bizo-nyos gazdasági ismere-tek. A nehéz gazdaságihelyzet egyre több kihí-vást tartogat a vállalkozá-sok számára, nem elég asaját szakmánkban jó-nak, legjobbnak lenni,egyre magasabb szintûgazdasági ismerettel kellrendelkeznünk.

- További célok?- Rövid távú célom,

hogy a sajószentpéteri ésa környékbeli emberekmegismerjék szolgáltatá-sainkat, és bizalommalforduljanak hozzánkkérdéseikkel, problémá-

ikkal.Céljainkat tükrözi mottónk

is: SZAKÉRTELEMMEL AZEGÉSZSÉGÉRT!

(X)

Gyógyászati segédeszköz-szaküzlet nyílt városunkban

Bemutatkozik Sajószentpéter új egészségügyi szolgáltatója

Beszélgetõpartnerünk Jacsóné Fazekas Katalin cég-vezetõ, akit arra kértünk, mutassa be a város lakóinaka 2009. október 1-jén átadott üzletet, illetve széles kö-rû tevékenységét.

Jacsóné Fazekas Katalincégvezetõ

A sajószentpéteri üzlet bejárata


12

2009. NOVEMBER

A történet nem ma kezdõ-dött. Éveket kell visszanyúl-nunk az idõben. A városveze-tés már régóta foglalkozott az-zal a gondolattal, hogy Sajó-szentpéter legfrekventáltabbhelyén egy köztér, parkos-virá-gos terület kapjon helyet. En-nek a gondolatnak a jegyébena képviselõ-testület elrendeltea változtatási tilalmat, hogy atervezés és a rendezési tervmódosítása megvalósulhas-son. El is indult a koncepciókidolgozása, a tervezõvel valóközös gondolkodás, valamint arendezési terv szükséges mó-dosításának megtervezése,melynek eredményeként errea területre köztér kialakításátés bizonyos, a korábbiaktól jó-val szigorúbb elõírásokat írtelõ a rendezési terv. A tér és akörnyezet kialakítása olyanmegoldásokat kívánt volnameg, melyekhez külsõ befekte-tõket kellett volna igénybevenni, valamint ne feledkez-zünk el a gazdasági válságrólsem, amely tovább nehezítettea megvalósítást. Gyakorlatilagez eredményezte a képviselõ-

testület részérõl a fogadókész-séget a Lidl irányába, amennyi-ben az áruházuk igényesebb,építészetileg értékesebb meg-jelenéssel tud felépülni. Ezpersze csak a történet egyikszála, hiszen az sem kevésbéérdekes, ahogyan a Lidl szerttett a sajószentpéteri ingatla-nokra. A különleges folyamatelsõ állomása az a nap volt,amikor a Szondi utcában éskörnyékén megjelent két ele-gáns úriember, akik eladó in-gatlanok után érdeklõdtek. A„terep” feltérképezését köve-tõen több tulajdonossal is ko-moly tárgyalásba kezdtek, s mi-vel irreálisan magas árat kínál-tak a lakóingatlanokért, az el-adók többsége (némi habozásután) igent mondott. A város-ban rövid idõn belül elterjedta hír, miszerint egy nagybefek-tetõ szemet vetett a Szondi útés a Kossuth út közötti terület-re. Természetesen az önkor-mányzathoz is eljutott az infor-máció, de miután a nagybefek-tetõ sem közvetlen, sem köz-vetett módon nem kerestemeg a városvezetést, hogy vilá-

gossá tegye szándékait, polgár-mester úr utasítására „nyomo-zás” indult annak kiderítésére,hogy valójában ki állhat a meg-lehetõsen fura ingatlanfelvá-sárlások mögött. Hosszú hetekteltek el, mire sikerült kideríte-ni, hogy az ügyletek hátteré-ben tulajdonképpen nem az akft. áll, melynek neve az adás-vételi szerzõdéseken szerepel,a valódi megbízó a Lidl áruház-lánc. Eközben az üresen állólakóházak állapota erõsenromlásnak indult, mivel nem-csak az illetéktelen lakásfogla-lók, hanem a tolvajok is jó „üz-letet” láttak az õrzés nélkül ha-gyott ingatlanokban. Néhányhónap leforgása alatt oly' mér-tékû pusztítást végeztek a bû-nözõk, hogy az építéshatóság,életveszély elhárítása érdeké-ben, bontási engedélyt adott atulajdonosnak, azaz a Lidlnek.Közben persze a nemzetközivállalatcsoport hazai irányítóiis rájöttek, hogy gyakorlatilagaz ablakon dobták ki a pénzt,hiszen az általuk birtokolt te-rületre csak abban az esetbenépítkezhetnek, ha a képviselõ-testület módosítja a rendezésitervet. Ekkor a cég képviselõihaladéktalanul megjelentek apolgármesteri hivatalban, pol-gármester úr azonban közöltevelük, hogy a jól ismert unifor-mis épület Sajószentpéterennem lesz a városközpont meg-határozó látványeleme. Ezt kö-vetõen készült el az a módosí-tott látványterv, amelyet a kép-viselõk az októberi ülésen márláthattak. Jól példázza, hogymiként terjednek városunkbanaz (ál)információk, ugyanis né-hány nappal az októberi képvi-selõ-testületi ülés után egye-sek már azt is tudni vélték,hogy egy-két héten belül elin-dul a Lidl építése. Ekkor dön-töttem el, hogy az Építési ésVárosüzemeltetési Osztály ve-zetõjén kívül megkérdezem ahelyi kisvállalkozókat, az érin-tett ingatlan közelében élõketés persze az utca emberét is.Vajon õk miként látják a kiala-kult helyzetet?

Éles Emõke (osztályvezetõ)

- Elõrebocsátom, hogy nem-hogy egy-két héten, de egy-kéthónapon belül sem kezdõdhetsemmiféle építkezés az ominó-zus területen. Szigorú szabá-lyok szerint kell eljárnia mindaz építtetõnek, mind az építés-hatóságnak. Elsõ lépésben azépíttetõnek ki kell dolgozniaegy olyan koncepciót (az adottterületre vonatkozó beépítésitervezetet), amelynek alapjána képviselõ-testület esetlege-sen megváltoztatja a jelenlegérvényben lévõ rendezési ter-vet. (A rendezési terv megvál-toztatását kérelmeznie kell aLidlnek!) Ezt a precízen kidol-gozott, pontos méretekkel ésegyéb paraméterekkel ellátottkoncepciót (15 munkanapra)ki kell függesztenünk olyanhelyre, ahol az állampolgárokebbe betekintést nyerhetnek,illetve ezzel egy idõben megkell küldenünk az állami fõépí-tésznek is. Amennyiben a fentemlített 15 munkanap alattsenki nem emel kifogást, ak-kor ezt az anyagot a különbö-zõ szakhatóságokhoz el kelljuttatni, valamint, ha létezikilyen, akkor a helyi társadalmiszervezetek (például mozgás-korlátozottak egyesülete) is vé-leményezik. Erre 22 munka-napjuk van, ami azt jelenti,hogy idõközben egy újabb hó-nap eltelik. Ha itt vagy az ügy-menet bármely szakaszábanvéleményeltérés van, akkor

Fókuszban a Lidl áruház

Döntött a képviselõ-testület

Mostani számunkban új sorozatot indítunk útjára aSzentpéteri Krónika hasábjain „Döntött a képviselõ-tes-tület” címmel. Mindezt azért tesszük, mert úgy ítéljükmeg, hogy a városatyák minden egyes képviselõ-testü-leti ülésen napirendre vesznek olyan fajsúlyos témákat,amelyek iránt fokozott érdeklõdést tanúsítanak a pol-gárok. Az október havi ülésen hosszasan elemezték aLidl áruház megépítése körül kialakult helyzetet, miu-tán a cég vezetése - megértve a testület és a polgármes-ter esztétikai kifogásait - új látványtervekkel állt elõ.

Közélet

Az új tervek szerint a barakk-szerû épület helyett ezt látnánk a jelenleg üres ingatlan helyén


II. évf. 12. szám

13

Közélet

minden esetben le kell ülniegyeztetni. Ha ez is rendbenlezajlik, a tervezõ elkészíti arendezési terv végleges válto-zatát, ez a munka 3-4 hetetvesz igénybe. Amikor ez is el-készül, akkor ezt a tervet aképviselõ-testület elé kell ter-jeszteni elfogadásra. Amennyi-ben a testület rábólint, akkoraz elfogadás napjától számítotttizedik munkanapon belül apolgármester megküldi ezt ahatározatot, illetve a helyi ren-dezési tervet az állami fõépí-tésznek, aki ezek ismeretébenalakítja ki a saját álláspontját.Amikor az állami fõépítész isjóváhagyta a rendezési tervet,azt követõen lép hatályba 60nap elteltével. Ettõl kezdve in-díthatja a Lidl az áruházának amegterveztetését és az építésiengedélyeztetését. Mindentösszevetve, akár egy év is eltel-het addig, amíg az elsõ kapavá-gást elvégzik a jelenleg üresenálló területen.

Hadházi Károly

- Bevallom õszintén, nem iga-zán értem, hogy az önkormány-zatnak mi az „üzlet” abban, haegy újabb multit beenged a vá-rosba, ráadásul a település köz-pontjába. Amikor egy ilyen áru-házlánc betelepül valahová, azaz általános gyakorlat, hogyhosszú évekre mentességet,esetleg komoly kedvezménytkap az iparûzési adó megfizeté-se alól. Eközben én, illetve ahozzám hasonló helyi kisvállal-kozók becsületesen fizetik azadót, sõt, azt gondolom, az semutolsó szempont, hogy sajó-szentpéteriek az alkalmazotta-im. Mi arra a garancia, hogy aLidl is helyi lakosokat foglalkoz-tat majd? Azt gondolom, semmi.

Arról nem is beszélve, hogy azúj áruház beindulása mekkoraforgalomcsökkenést generál akiskereskedõk boltjaiban. Saj-nos a saját tapasztalatom alap-ján mondhatom, hogy amikorkorábban a Penny vagy a Plusmûködni kezdett, szinte azon-nal 15-20%-os forgalomkieséstkellett regisztrálnunk. Lehet,hogy furcsán hangzik, de ennekellenére ezektõl a cégektõl nemféltem. A Lidltõl azonban komo-lyan tartok, hiszen ez a multina-cionális vállalat olyan árakon kí-nálja a portékáit, amilyen áronén még beszerezni sem tudom,nemhogy eladni. Mit mondhat-nék ezek után?! Az ember bírjaegy darabig, amíg szorítják a„nadrágszíjat”, aztán egyszercsak feladja. Igaz, ez nem csu-pán azt jelenti, hogy nekemnem lesz munkám, hanemazoknak a családoknak sem,melyekbõl egy-egy ember évti-zedek óta nálam dolgozik.Mindezzel csak azt szeretnémérzékeltetni, hogy szerintemSajószentpéternek nem egyújabb boltra, hanem egy olyantermelõüzemre lenne szüksége,melynek segítségével - ha áttéte-lesen is - az itt élõk vásárlóerejétlehetne egy kicsit növelni.

Ragány János

- Azt gondolom, több szem-pontból is meg lehet vizsgálniezt a dolgot. Mint kereskedõnyilván azt mondom, nem sze-rencsés, ha egy újabb áruházépül a városban, hiszen továbbszûkíti az egyébként is csekélyfizetõképes keresletet. Arrólnem is beszélve, hogy az apénz, amit egy multinacionáliscégnél elköltenek az emberek,

az nemhogy a városban, demég az országban sem marad.Magyarán: egyfajta pénzelszí-vás történik. Ellenben, ha egyhelybéli kisvállalkozónál köl-töm el ugyanazt az összeget, aztovábbra is itt forog, itt hasz-nosul. Például: a haszonból ki-festet, új kerítést készíttet,vagy felújíttatja az épületet,esetleg bõvíti a szolgáltatásokkörét. Végsõ soron ezzel a vá-ros, az itt élõk javát is szolgál-ja. Amennyiben persze a lako-sok szemszögébõl próbáljukmegközelíteni ezt a kérdést,homlokegyenest más követ-keztetésre juthatunk, hiszenkinek rossz az, ha a mostaniak-nál kedvezõbb áron juthatunkbizonyos termékekhez. A kér-dés számomra csak az, hogyhosszú távon mekkora „árat”fizetünk ezért?

Bajáki Józsefné

- A szóban forgó telek mö-götti utcában (Szondi) lakom,így biztosan érinteni fog, hafelépül az új áruház. Mielõttazonban errõl beszélnék, haddelevenítsem fel azt az idõsza-kot, amikor itt a környékün-kön elindult a lakásfelvásárlásihullám, aminek következtébenszabad prédává váltak az egy-kor szebb napokat megélt épü-letek. Sötétedés után gyakorla-tilag ki sem mertünk lépni azutcára, ugyanis önkényes la-kásfoglalók lepték el a meg-üresedett házakat, illetve tolva-jok kezdték fosztogatni az épü-leteket. A gyakorlatban ez aztjelentette, hogy mindent vit-tek, ami mozdítható volt, sõtmég azt is, ami nem, így ala-kult ki az a különleges helyzet,hogy rövid idõ alatt életveszé-lyessé váltak az akkor már aLidl tulajdonában lévõ ingatla-nok. Egyébként, ha korábban

nem találkozom itt az utcábanazzal a két fiatalemberrel, akika felvásárlási ügyleteket bo-nyolították, és meg nem kér-dezem õket, hogy mi a céljukezekkel az ingatlanokkal, ak-kor lehet, hogy még ma semtudnám, miért lehetett jóval apiaci értékük fölött eladni eze-ket a házakat. Mint ahogyan ar-ról is elfelejtettek tájékoztatniminket, hogy idõközben a kép-viselõ-testület változásbejegy-zési tilalmat rendelt el azon aterületen, ahol én is lakom.Tudom, a képviselõk úgy dön-töttek, hogy ez ügyben nincsszükség lakossági fórumra, énmégis azt mondom, nem ártottvolna megkérdezni az embere-ket, vajon szeretnének-e egyújabb áruházat a város köze-pén.

Csipkés Mónika

- Szerintem az mindenkép-pen a város javát szolgálná, haegy újabb áruházzal gazdagod-na településünk. Azt gondo-lom, hogy az emberek döntõtöbbsége is örülne annak, ha jóminõségû árukhoz kedvezõáron juthatna hozzá. Tapaszta-latból tudom, hogy a szóbanforgó áruházlánc kifejezettenbõséges árukínálattal és mind-emellett minõségi termékpalet-tával rendelkezik, az egészségesverseny pedig - az árakat tekint-ve - a vásárlók malmára hajtja avizet. Hallottam, hogy többen

azért ágálnak ellene, mert a vá-rosközpontban épülne, én vi-szont úgy vélem, éppen ez len-ne az egyik legnagyobb elõnye,hiszen bárki számára könnyen,egyszerûen megközelíthetõlenne.

Sulyok Barnabás


14

2009. NOVEMBER Bemutatjuk

Sajó Attila „hazaérkezett”Sajószentpéterre. Elõször1978-ban dolgozott a telepü-lésen, akkor az 1. Számú (maKossuth Lajos) Általános Isko-lában tanított egy évig. Azegész tantestületben rajta kí-vül egyetlen férfi volt, mégpe-dig Üveges Géza, aki maVarbó polgármestere. Ma isörömmel gondol vissza Pasz-ternák Évike nénire, KosztaRozikára, Tóth Máriára, akiksokat segítették kezdõként,de az egész iskolának kiválótanári kara volt. A következõtanévet már a 4. Számú Általá-nos Iskolában kezdte, mivelvisszaérkezett GYES-rõl az akolléga, akit addig helyettesí-tett. Ruszkai József igazgatómagyar-történelem szakos ta-nárként alkalmazta. Talán akis korkülönbség is közreját-szott abban, hogy a diákokkaljól megértették egymást, ésszámos közös iskolán kívüliprogramot is szerveztek. Köz-ben 1980-ban felvették a nyír-egyházi Bessenyei György Ta-nárképzõ Fõiskola népmûve-lés-történelem szakára, ame-lyet levelezõ tagozaton vég-zett el. Két és fél év tanításután került 1981-ben Kazinc-barcikára, az Egressy Béni Mû-velõdési Központba, ahol vé-gigjárta a szakmai „szamárlét-rát”: az ismeretterjesztõ elõ-adótól a mûvészeti vezetõnkeresztül 1986-ra eljutott azigazgatóhelyettesi szintre. Aztmondja: az ott töltött évekalatt megtanulta a szakmát,így 1991-ben megpályázta és

elnyerte az intézmény vezeté-sét. Számtalan ötlete volt azészak-borsodi térség kulturá-lis életének felpezsdítésére,így jöhetett létre a BorsodiMûvészeti Fesztivál vagy a Sa-jó-völgyi Nemzetközi Folklór-fesztivál. Kulturális menedzse-ri diplomáját az Eötvös Lo-ránd Tudományegyetemenszerezte 2002-ben, munkájarévén pedig országosan is is-mertté vált. Így kapott megbí-zást a Nemzeti KulturálisÖrökség Minisztériumátólközmûvelõdési szakfelügyeletvégzésére az ország egész te-rületén. Nagy szakmai elisme-rést jelentett az is, hogy az or-szág népmûvelõi õt választot-ták meg a Magyar Népmûve-lõk Egyesületének elnökévé.Az Egressyben 2008. január 3-áig látta el az igazgatói teen-dõket, majd a Magyar Mûvelõ-dési Intézet Regionális Iroda-vezetõje lett. Ebbõl a pozíció-ból pályázta meg a Sajó-szentpéteren kiírt tendert aMûvelõdési és Sport Központigazgatói helyére.

- Rendkívül sokat tanultamaz utóbbi munkahelyemen,ahol kulturális vidékfejlesztésipályázatokat koordináltam,de nagyon hiányzott számom-ra a „színpadszag”, a közvet-len közönségkapcsolat. Ezértadtam be a pályázatot, na, ésmillió egyéb dologért. Engemévtizedek óta rengeteg szálköt Szentpéterhez, sok-sokközös kulturális programotszerveztünk a helyiekkel,rendszeresen ide jártam fut-

ballozni a barátaimhoz, vagyismondhatom, hogy szinte a félvárost ismerem - fejtette ki in-díttatását Sajó Attila, majdhosszan ecsetelte terveit.

- A kinevezésem utáni na-pokban az intézményt vettemát, tájékozódtam, majd a kö-vetkezõ lépésem a mûködé-sünket szabályozó dokumen-

tumok áttanulmányozása lesz,és ha szükségesnek érzem,kezdeményezem a változtatá-sokat. Legfontosabbnak a sta-bilitás megõrzését tartom,mert az országban az utóbbiidõben minden területen van-nak megszorítások. Ismerveaz eddigi szakmai munkát, aztgondolom, hogy megújulásrais szükség van a város kulturá-lis életében. Hiszek abban,hogy a kultúra várost épít, ámhogy ez sikerüljön, lokálpatri-ótákra, civil szervezetekre, el-kötelezett emberekre vanszükség. Sajószentpéter jelen-tõs nagyságú település, aholsok ember érzi biztosan úgy,hogy a teljes városi élethezhozzátartozik a színes kulturá-lis élet is. Ezért kell szerveznimûvelõdési közösségeket,vonzó programokat, amelyek-kel tömegeket lehet megmoz-gatni. Sok embernek nincs le-hetõsége elutazni távoli váro-

sokba színházlátogatásra,hangversenyre, egy-egy jóprogramra, ezért helybe kellhozni nekik a színtársulatokatés egyéb kulturális értékeket.Komplex, új fesztiválokat ésnyári programokat kell szer-vezni, a bejáratott rendezvé-nyeket pedig fel kell frissíteni.Mindehhez kellõ tapasztalat-tal és elég széles kapcsolati tõ-kével rendelkezem. Tudom,hogy amiket elsoroltam, pénz-be kerülnek, ám ha követjük apályázati lehetõségeket, és si-kerül néhányszor nyernünkis, máris közelebb leszünk acélhoz. Nagyon fontos szem-pontként kezelem, hogy aprogramokba rendszeresenbevonjuk Dusnokot is - nyilat-kozta az MSK új vezetõje. -Hamarosan jelentõs beruhá-zás kezdõdik a mûvelõdésiközpontban, a könyvtárbanpedig az informatikai rend-szer fejlesztése lesz soron egynyertes pályázatnak köszön-hetõen. A Lévay-ház és a Táj-ház szintén meg fog újulni,akárcsak a régi Kossuth mozi.A Kálvin tér felújítása szinténúj távlatokat nyit, egyszóval iz-galmas kihívás, hogy a meg-újult terekbe megújult kultú-rát varázsoljunk. A képzõmû-vészeti hagyományok õrzésétis erõsíteni kell folyamatos ki-állításokkal. És ott van asportközpont is, amelynek lé-tesítményei és pályái óriási te-rületen fekszenek, és ezeketstabilan mûködtetni kell, ki-bõvítve még több szabadidõ-sporttal.

A tervek sora tehát végte-len, ám Sajó Attila nem ismerlehetetlent, mert tapasztalataiszerint széles partneri össze-fogással az ötletek megvalósít-hatók, és annak hasznát a vá-rosban és környékén élõk él-vezik majd.

Kovács István

Bemutatjuk: Sajó Attila

Tartalommal kell megtölteni a sport- és kulturális intézményrendszert

- Sajószentpéter egy kapu, amelyen átmegy a Sajó-és a Bódva-völgy forgalma, és ezt a lehetõséget tudnikell kiaknázni, tudni kell megmutatni magunkat. A le-hetõségek sora végtelen, ám a kivitelezéshez szükségvan a civil szervezetek, oktatási intézmények, vállal-kozások és magánszemélyek bevonására is. Az önkor-mányzat áldozatvállalása nélkül viszont a legjobb ter-vek sem valósulhatnak meg - fejtette ki a Mûvelõdésiés Sport Központ november elsejétõl kinevezett igaz-gatója.

Sajó Attila „hazaérkezett”Sajószentpéterre


Német kórus éneke az áldozatok emlékére

Októberben nagy megtiszteltetés érte a városi NémetKisebbségi Önkormányzatot. Az a kérés érkezett a ve-zetõséghez, hogy október 23-án fogadják azokat a né-met vendégeket, akik szeretnének fejet hajtani aDusnok határában felállított emlékkeresztnél. A vendé-gek Bielefeldbõl érkeztek, és egy református egyházikórus tagjai voltak, akik több környékbeli településenadtak koncertet, miközben ismerkedtek a vidékkel. Ígyszereztek tudomást az emlékkeresztrõl, amelyet 2006-ban avattak fel a „malenkij robotra” elhurcoltak emlé-kére. A vendégeket a Német Kisebbségi Önkormányzatnevében Csáky Károlyné köszöntötte, majd elmesélte,hogy kiknek állítottak emléket a kersztnél; ezt követõ-en elhangzott egy vers, amely még a német betelepü-lés korából való, majd a kórus gyönyörû éneke törtemeg az esti csendet. A virágok elhelyezése után a kó-rus éneke alatt meggyújtották a mécseseket. Ezt köve-tõen a kórustagokat egy szeretetvendégségre invitáltáka vendéglátók. Az est folyamán még többször felcsen-dült a kórus éneke. A vendégek búcsúzóul azt mond-ták: bármerre jártak, mindenhol találkoztak a magyarvendégszerettel, de az itteni fogadtatás mindezek meg-koronázása volt.

Románné

Vízszintes: 1. Ilyen fajta lexikon is van. 5. Helyrag. 7. Nem oda.

8. Osztrák város. 10. Púpos állat. 12. Arab férfinév.13. Férfi név. 15. Igekötõ. 17. Ritka férfinév. 19. Öreg.21. Órahang. 22. A nikkel vegyjele. 23. Csongrád me-gyei község.

Függõleges: 1. Gyümölcsben sok van belõle. 2. Nem oda. 3.

Nélküle nincs élet. 4. Az egyik oldal. 5. Leves és fõze-lék is készül belõle. 6. Hímestojás-festõ eszköz név-elõvel. 9. Ez segíti az ûrbe jutni az ûrrepülõgépet.11. Kiejtett mássalhangzó. 14. Nyelvünkkel érezzük.16. Édes becézve. 18. A nikkel és a nitrogén vegyjele.20. Kettõs betû.

készítette: Sólyom Sándor

Ha a szívecskékkel jelölt négyzetekbe került be-tûket helyes sorrendbe rakja, akkor egy híreskönnyûzenei énekesnõ nevét kapja, aki az 1970-es,80-as évek sztárja volt, egyedi mély hangjával. Ezta nevet kell beküldenie az újság szerkesztõségébenyílt levelezõlapon vagy a szerkesztõség e-mail cí-mére 2009. december 11-éig. A helyes beküldõkközött egy 5000 Ft-os könyvutalványt sorsolunk ki.Cím: Sajó Televízió Nonprofit Kft. 3770Sajószentpéter, Kossuth Lajos út 193. E-mail:[email protected]; [email protected]. Az elmúlt havi rejtvényünk helyes megfej-tése: Balassi. Köszönjük Olvasóink aktivitását! Anovember 16-án megtartott sorsoláson GálKárolynénak kedvezett a szerencse. Gratulálunk! Anyeremény átvételérõl késõbb értesítjük.

II. évf. 12. szám

Kiadó: Sajó Televízió Nonprofit Kft.; Cím: 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 4.; Telefon: 48/521-037, Ügyvezetõ igazgató: Sulyok Barnabás

Fõszerkesztõ: Vesterné Orbán Szilvia; [email protected]ó: Gólya Zoltán; Tördelés: Német Sándor

Szerkesztõség, hirdetésfelvétel: 3770 Sajószentpéter, Kossuth út 193.E-mail: [email protected]; Nyomda: Német Nyomda Kft.

Cím: 3527 Miskolc, Baross Gábor út 17. Telefon: 30/943-4210 Fax: 46/347-086E-mail: [email protected]

Megjelenik havonta 4300 példányban. ISSN 1789-7807

A hirdetések tartalmáért a kiadó felelõsséget nem vállal! A lapban megje-

lenõ cikkek, képek bármilyen formában történõ felhasználása a kiadó írá-

sos engedélyével lehetséges. Kéziratokat, fotókat nem õrzünk meg és nem

küldünk vissza.

15

KERESZTREJTVÉNYKERESZTREJTVÉNYSzabadidõ, mozaik

A német vendégek koszorút is elhelyeztek azemlékkeresztnél


2009. NOVEMBER


2009. november · 2016-10-03 · Elhanyagolt kémények, mérgezõ égéstermékek A veszély ránk is leselkedik 4 2009. NOVEMBER Aktuális Dudra Józseftõl, a Város-gondnokság

Documents