2002 MÁJUS Megoldás az országos drogproblémára · Az európai „Mondj nemet a drogokra, mondj igent az életre” kampány a Szcientológusok kezdemé-nyezésére indult el

Nemrég láttam egy filmet atévében. Késõn este adták,amin nem is csodálkoztam,mert annyira meghökkentõvolt, hogy több hétig a film

körül keringtek a gondolataim.16 év körüli amerikai nagyvárosi

suhancokról szólt, akik „nagykanállal”eszik az életet. A kábítószer és a szexkörül forog minden az életükben. A su-liból már kimaradtak, egész nap lógnakaz utcán, szüleiktõl lopnak pénztkábítószerre és közben egymás közöttterjesztik azt a HIV vírust, melyrõl nemis tudják, hogy valamelyikük vérében

már csak arra vár, hogy MINDENTelpusztítson.

Félelmetes hatással volt rám a film.Még most is magam elõtt látom azt a16 éves babaarcú kislányt (aki 30évesnek néz ki), görnyedt háttal ül egyfotelben egy kétes értékû buli után,hiányos öltözetben, lehajtott fejjel,meredten néz maga elé, ruhája, hajakoszos, talán még az izzadság és a piaszagát is érzem…

… még csak most született, és márnem él…

Elvesztette az önbecsülését, a tisz-tességét, a reményt. Egyszóval halott.”

Ez a TV-ben látott forgatókönyvegyre növekvõ mértékben válikvalósággá Magyarországon. 1995 és2000 között a drogfogyasztók száma a15-19 éves fiúk körében a tízszeresérenõtt, és hatszorosára az ugyanilyenkorú lányok körében. Ugyanebben azötéves periódusban a drogfogyasztókszáma minden életkorban a három-szorosára nõtt. Az elmúlt 6 évet te-kintve 2001-ben lassult le elõször afiatalság és mások körében is az ille-gális drogfogyasztók számának, illetveaz egészségügyi intézményekben kezel-tek számának növekedése. A trendfolytatását segítendõ a tisztségviselõkmost módokat keresnek arra, hogy nea drogbirtoklást büntetõ törvényeket,hanem a megelõzést erõsítsék. Topo-lánszky Ákos, megbízott államtitkár2001 decemberében a BBC World-wide egy epizódjában úgy nyilatkozott,hogy Magyarország már az EurópaiUnióba lépés elõtt csatlakozni tud az

AA MMAA GG YY AA RR OO RR SS ZZ ÁÁ GG II SS ZZ CC II EE NN TT OO LL ÓÓ GG II AA EE GG YY HH ÁÁ ZZ LL AA PP JJ AA EE LL SS ÕÕ SS ZZ ÁÁMM 2200 00 22 MMÁÁ JJ UU SS

Az a megtiszteltetés ért, hogyén mutathatom be Önnekaz „Ember és Szabadság” –

a világ számos országában jelen-lévõ „Freedom” magazin magyar-országi megjelenésének – elsõszámát.

A „Freedom” a SzcientológiaEgyház emberi jogi nézeteinek adhangot 1968 óta, és ma szerteEurópában, Észak- és Közép-Ame-rikában és Ausztráliában, összesen17 országban adják ki.

Ebben a számban és a következõszámokban is arra törekszünk,hogy az emberi szabadságjogokatés a társadalmi irányelveket érintõolyan ügyekrõl tájékoztassuk Önt,amelyekkel ritkánlehet találkozni ahagyományos médi-ában. Továbbá az acélunk, hogy kielé-gítsük a Szcientoló-giával kapcsolatosállandóan növekvõtájékoztatási igényt,rendszeresen meg-jelentetünk cikke-ket hitünkrõl éstevékenységünkrõl.

Legalább egyszermár mindannyianhallottuk, hogy „avilág 2001. szeptem-ber 11-én megválto-zott”. Ez sok vonat-kozásban nagyon isigaz. Bár a támadások nehezétAmerika viselte, a következmé-nyek világszerte a mai napigérezhetõek. És mindannyian érez-tük, hogy azon a napon egy fe-nyegetõ új világba léptünk át.

Mindazonáltal szeptember 11.igazából nem valami új világot jel-zett. Csupán ráébresztett minketsaját létezõ világunk valóságára – ésez a valóság, akár tetszik, akár nem,azt jelenti, hogy valamennyienhozzá vagyunk láncolva bolygónktávoli sarkaiban történõ esemé-nyekhez és körülményeihez.

A világgal kapcsolatos új tuda-tosságunk eredménye egy másikrealitás is, nevezetesen az, hogy aleginkább jelen lévõ veszélyek nemabban rejlenek, hogy a terroristákmit tehetnek velünk, hanem ab-ban, hogy hogyan kezeljük a saját

félelmeinket és elõítéleteinket,valamint a saját közösségünkben ismindig jelen lévõ bajokat.

Már régóta – jóllehet ismerõ-sebb, mégis alattomosabb – erõktámadásainak vagyunk kitéve: elõ-ítéleteknek, intoleranciának, dro-gok okozta társadalmi csapásoknak,bûncselekményeknek, erkölcstelen-ségnek és írástudatlanságnak. Afentiek következtében legyengültés leépült társadalmunk nincsabban a helyzetben, hogy a világeseményeire megfelelõen válaszol-jon, és sokkal valószínûbb, hogy azintolerancia, az erõszak, a bûnözésés a háború súlya alatt összeomlik.

Közösségeinket és társadalmun-kat csak akkor tudjuk arra a szintrefelemelni, amely jövendõ generá-cióink számára garantálja a hosszútávú túlélést és boldogságot, haezen globális társadalmi bajokatszámos kultúra és számos intéz-mény összefogásával támadjuk

meg. Az „Ember és

Szabadság” elsõ szá-ma e jövõ létreho-zásának a lehetõsé-gérõl szól.

Amit Ön az „Em-ber és Szabadság”-ban a Szcientológu-sokról olvasni fog,és arról, hogy miretörekszünk, olyanigaz információ,amelyet valószínû-leg még sem asajtóban nem olva-sott, sem a TV-bennem látott.

Ezért arra kérjük,hogy olvassa el újságunkat, és sajátmaga tájékozódjon a SzcientológiaEgyházról, illetve arról, hogy kikvagyunk és mire törekszünk.

Remélem, hogy az „Ember ésSzabadság” elsõ számát és a ké-sõbbi számait is informatívnak ésérdekesnek fogja találni.

Nagyon örülnék, ha kérdései-vel vagy megjegyzéseivel felkeres-ne engem. De nagyon szívesenlátjuk akkor is, ha személyesenkeresi fel a Budapesti SzcientológiaEgyházat vagy bármelyik magyar-országi Szcientológia missziót.Ajtóink mindig nyitva állnak Önelõtt.

Grózli Zoltánszerkesztõ

Levélcím:1399 Budapest, Pf.: 701/215Telefon/Fax: 268-9920

Folytatás a 2. oldalon

SZINTÉN EBBENA SZÁMBAN: AA DDEEMMOOKKRRÁÁCCIIAA ÉÉSS AA TTÜÜRREELLEEMMMMEEGGÕÕRRZZÉÉSSEE Dr. Szikinger Istvánalkotmányjogász az alapvetõ emberijogok védelmérõl Magyarországon.

– Cikk az 7. oldalon

Üzenet azolvasónak

Futás azEmberiJogokért6. oldal

Az olyan alapvetõ

jogok megtartása,

mint a gyülekezési,

lelkiismereti és

vallásszabadság,

folyamatos éberséget

igényel.

Magyarországon súlyosbodik a drog-probléma a fiatalok körében, ugyanakkoregyfajta erõfeszítést tapasztalhatunk amegelõzés „gyökeres kiirtására”. Azelsõrendû nemzeti teendõ az oktatás ésmegelõzés szorgalmazása.

wwwwww..sscciieennttoollooggyy..oorrgg

Megoldás az országos

drogproblémára


drogproblémára

NORD

FOTO

Európai Unió megelõzéssel foglalkozó in-tézményhálózatához. Magyarországonmár 56 városban szerveztek meg helyi ko-ordinációs fórumokat, amelyek a drog-fogyasztók problémáival foglalkoznak.

„Ebben a munkában a kormány azegyházak és a civil szervezetek segít-ségére is számít” – mondta TopolánszkyÁkos. „Azzal a céllal, hogy a drogmeg-elõzõ programok hatékonyságát javít-suk, a jövõ évben olyan komoly sajtó-kampányt indítunk, amelynek megkell gyõznie a fiatalokat.”

Rosszabb, mint az eredménytelenségA megelõzésre helyezett hangsúly

nyilvánvalóan sokkal sikeresebb, mintazoknak a korábbi tisztségviselõknek ajóllehet rövid életû, de annál rombo-lóbb vezérelve, akik korábban orszá-gunk drogpolitikáját irányították vagybefolyásolták.

Az olyan módszerekkel, mint pl. az„ártalomcsökkentõ” programok – bele-értve a heroin legalizálását és a droghe-lyettesítõk, pl. a Depridol használatát is– és az úgynevezett „könnyû” drogokengedélyezésével, a statisztikák szerint,nem történt elõrelépés a drogfogyasztáscsökkentésében.

A tanulmányok már régóta azt mu-tatják, hogy az ilyen módszerek ered-ményes drogrehabilitáció és megelõzésthangsúlyozó oktatás hiányában nemfékezik meg a fogyasztást.

Az olyan drogpoli-tika, amely különbségettesz káros és „kevésbékáros” drogok között, éseleve kudarcot jóslóanvélekedik a helyzet meg-oldását illetõen, az elbá-tortalanítja a rehabilitá-ció és a megelõzés erõit.

Magyarország mármegérezte az ilyen „szak-mailag irányított” drog-politika következménye-it. Megalakítása utánmindössze három hó-nappal a Veér Andráspszichiáter vezette, drog-megelõzési célból ala-kult minisztériumközitanácsot már fel is osz-latták – nemcsak az ered-ménytelensége miatt,hanem mert Veér And-rás a könnyû drogok en-gedélyezését támogatta,ami pedig homlok-egyenest ellenkezõje a megelõzésnek.

Veérnek a drogmegelõzéssel kap-csolatban a Mentálhigiénés Programfõbiztosaként is volt felelõssége, mégakkor is, ha tudjuk: hamar leváltották,mivel a pozíciója milliókba került azországnak, ugyanakkor semmilyeneredményt nem tudott felmutatni.

Veér hivatali ténykedésében voltmég valami, valami, ami ártalmasabb,mint az eredménytelenség. Megala-kulása pillanatától kezdve a Mentál-higiénés Iroda olyan erõfeszítésbekezdett, hogy a korábbi országos drog-megelõzési kampányt (amely arra

ösztönözte az embereket, hogy „Necsináld, különben megbetegszel”) olyan„információs” kampányokkal váltsa fel,amelyeket arra terveztek, hogy meg-tanítsák a polgárokat „biztonságosan”használni a drogokat, „elkerülendõ akáros következményeket”.

Az „ártalmatlan” drogok reklámozásaHa kellemetlen arra gondolni,

hogy az országos drogmegelõzési straté-giánkért felelõs tisztségviselõk inkább adrogok úgynevezett „biztonságos hasz-nálatáról” prédikálnak, mint a megelõ-zésrõl, akkor érdemes azt is fontolóravenni, hogy Veér András pszichiáter azúgynevezett könnyû drogok „ártalmat-lanságának” a szószólója.

1994 szeptemberében Veér doktora Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta,hogy a könnyû drogok „ártalmatlan-ságát” hatékonyan kellene ismertetni.1997 áprilisában pedig a televízióban akövetkezõt jelentette ki: „Mindenki-nek tudnia kell, hogy a hasis nemolyan veszélyes, mint a heroin” – csakazt a kõkeményen megalapozott ténytfelejtette ki, hogy a hasishoz hasonlókönnyû drogok vezetnek el a keménydrogokhoz, amilyen a heroin is. Gya-korlatilag egyetlen heroinfüggõ semheroinnal kezdte.

Veér kiállása a könnyû drogok hamis„biztonsága” és „ártalmatlansága” mel-lett kéz a kézben jár a drogfüggõségmegoldása kapcsán prédikált eleve

kudarcra itéltetettség-gel. Amikor a máremlített 1997 áprilisiTV-interjúban a reha-bilitáció témája merültfel, akkor Veér megha-jolt Dr. Rigó Tamásvéleménye elõtt, akit adrogterápia legjobb-jaként írt le.

Dr. Rigó arról tájé-koztatta a nézõket, hogyazokkal a drogfüggõk-kel kapcsolatban, akikle akarnak szokni adrogokról, az õ meg-közelítése abból áll,hogy azt mondja nekik:„Nem hiszem el!”Továbbá azt mondta anézõknek, hogy a drog-függõség társadalmunkolyan furcsasága, a-melyhez a társadalom-nak „alkalmazkodnia”kell. Ezek után nemkülönösebben megle-

põ, hogy dr. Rigó azt is kijelentette,hogy már õ maga is kipróbált néhánykábítószert, és õ orvos, és õt nem érdek-lik a „törvényben elõírt szabályok”.

Az emberek ebben az idõszakbannem hallhattak semmilyen Veér általajánlott vagy támogatott törvényrõl, a-mely megállította volna a – különösena fiatalok körében – járványos mére-teket öltött drogfogyasztást és a drog-függõséget.

Ehelyett fõképp arról hallhattak,hogy Veér aktív támogatója egy olyantörvénynek, amely a vallások jogait ésszabadságát korlátozza Magyarországon.

Ez a hozzáállás meglehetõsen furcsa,hiszen az egyházak hagyományosanazok a csoportok, amelyek a leginkábbdrogmentesek, és amelyek drogfelvilá-gosító, drogmegelõzõ és drogrehabilitá-ciós programokkal is foglalkoznak.

Kezdeményezés a megelõzésreAz ilyen hamis propaganda és a

drogokkal szembeni harcban elevekudarcot jósló üzenetek eredményelegjobb esetben is egy összezavarodottközönség, legrosszabb esetben pedig adrogfogyasztás fokozódása.

A tényszerû drogellenes oktatásnak– vallják a „Mondj nemet a drogokra,mondj igent az életre” kampányaktivistái – országosan is elsõbbségetkell élveznie. Olyan oktatás nélkül,amely valóban tájékoztatná a fia-talságot és a felnõtteket adrogokról és arról, hogy mittegyenek, nem tudunk nagyhatást elérni a droghaszná-lat és a függõség visszaszorí-tásával kapcsolatban.”

Az európai „Mondjnemet a drogokra, mondjigent az életre” kampány aSzcientológusok kezdemé-nyezésére indult el Svájc-ban 1989-ben azzal a céllal,hogy a fiatalokat és az idõ-sebbeket egyaránt tájékoz-tassa és oktassa a drogokról,illetve hogy a drogmenteséletet népszerûsítse. Ez akampány Magyarországon1999-ben indult útjára. Apolgárok azzal járulnak hoz-zá a drogmentes társadalomlétrehozásához, hogy ki-nyilvánítják elkötelezettsé-güket a drogmentesség mel-lett. Az egyház ingyenestájékoztató füzetei, amelye-ket az embereknek kiosz-tanak, tényleges adatokattartalmaznak a drogok veszé-lyeirõl, arról, hogy mit tar-talmaznak, és hogy mitörténik valójában, ha azember használja õket.

A Magyarországon ed-dig kinyomtatott füzetek azextasyról, a cannabisrõl és aheroinról szólnak. Hama-rosan megjelenik egy szülõknek szólóismertetõ összeállítás, és elõkészületbenvan egy kokainról szóló új füzetet is.

A Szcientológusok úgy tartják,hogy míg az orvosi gyógyszereknek meg-van a szerepük a fizikai betegségek éssérülések enyhítésében, addig a pszic-hotropikus (vagyis az elmeállapototbefolyásoló) szerek veszélyesek és ártal-masak nemcsak fizikailag, hanem men-tálisan és szellemileg is.

A Szcientológusok nemzetköziszinten is teljesen drogmentesközösségeket alkotnak. A Szcientoló-gia egyházak tanácsadói és képzési szol-gáltatásokat nyújtanak, amelyekkelhatékonyan lehet kezelni azokat avalódi okokat, amelyek miatt azemberek a droghoz fordulnak, továbbáa világ számos országában szervezik megés támogatják a drogellenes oktatást ésa drogmegelõzõ kampányokat.

Az egyháztagok ezen kívül az igennépszerû Narconon RehabilitációsProgramot is támogatják, amelynek 31országban 106 központja van. A prog-ram a hosszú távú rehabilitáció terén70 %-os sikerességi mutatóval mû-ködik. A Narconon kizárólagos alkal-mazója annak a drogrehabilitációsmódszernek, amelyet L. Ron Hubbarddolgozott ki. A világ legnagyobbdrogrehabilitációs létesítménye, amelyaz egyesült államokbeli Oklahomaállamban található, a Narconon mód-

szereivel dolgozik.Bár L. Ron Hubbard a Szcientoló-

gia Egyház megalapítója is egyben, aNarconon világi szervezet, és a szolgál-tatások mindenki, tehát nem-szcien-tológusok számára is elérhetõek.

Hosszú távú megoldásokA drogfüggõk számára az egyetlen

igazi válasz a rehabilitáció, és nemazok a „megoldások”, amelyek arratörekednek, hogy rávegyék a drogfüg-gõt, birkózzon meg a függõségével.

A drogprobléma szakértõi és meg-figyelõi rámutatnak, hogy hosszútávon mennyire eredménytelenek azolyan megoldások, mint pl. a heroin-függõk kezelése legális herointartalmúgyógyszerekkel vagy „droghelyette-sítõkkel”. Miközben úgy tûnik, hogyenyhíthetik a drogfüggõség bûnözésiés egészségveszélyeztetõ hatásánakfenyegetõ problémáját, az alapproblé-mát valójában soha nem fogják megol-dani. Ezeket a legjobb esetben is gyorskényszermegoldásoknak titulálhatjuk,de többnyire szándékos erõfeszítésekarra, hogy a drogfüggõket ellenõriz-hetõvé tegyék, hogy ilyen módonvalaki hasznot húzhasson belõlük.

Az ilyen drogprogramok „mellesleg”azt is eredményezik, hogy a drogfüggõkhelyzetét legalizálják ahelyett, hogy a –bár gyakran fáradságos, de megoldásthozó – rehabilitációval próbálkoznának.

Ez annak az elfogadását jelenti,hogy egyes rehabilitációs erõfeszítésekkudarcot vallottak. De kérdezzük csakmeg bármelyik heroin-függõ szüleit,hogy tényleg azt akarják-e, hogy a gyer-mekük receptre kapja a heroint, vagyvalami droghelyettesítõt szedjen? A vá-lasz teljesen egyértelmû: „csak azon anapon kapjuk vissza gyermekünket,amikor az tökéletesen drogmenteslett.”

És miközben a függõséget, a hozzákapcsolódó bûncselekményeket és azegészségügyi problémákat meg kellcéloznunk, legalább akkora erõfeszí-téssel és anyagi eszközökkel kell neki-látni a drogellenes oktatásnak is.

A drogellenes oktatásnak a ke-mény tényeket és a bizonyítékokat kellmagában foglalnia, nem pedig olyantaktikai lépéseket, amelyek félelmetpróbálnak kelteni, vagy épp a fiata-lokat provokálják, és arra ösztönzikõket, hogy próbálják ki a drogokat. Atények ismeretében az emberek indula-tok nélkül, saját józan eszük alapjánfogják elkerülni a drogokat, mivel nemakarják tönkretenni magukat mentá-lisan, fizikailag vagy szellemileg. Csakez a megközelítés ellensúlyozhatja amindig jelen lévõ hatalmas nyomást.

Mindez a társadalmi és civil szer-vezeteken, az egyházakon, iskolákon, aszülõk és a fiatalok közösségein múlik.Ezek a szervezetek képesek megnyerni adrogharcot, függetlenül attól, hogyjelenleg milyen irányelvek szerintmûködnek. Az oktatás az egyetlenhatékony megelõzési forma, a rehabili-táció pedig az egyetlen tartós gyógy-mód.

További információért a „Mondjnemet a drogokra, mondj igent azéletre” elnevezésû szövetségrõl, vagyingyenes kiadványainkért forduljonbizalommal szerkesztõségünkhöz.

22 .. OO LL DD AA LL EEMMBB EE RR ÉÉ SS SS ZZ AA BB AA DD SS ÁÁ GG

A könnyû drogok

hamis

„biztonságának” és

„ártalmatlanságának”

védelmezése kéz a

kézben jár a káros

szenvedélyek

megoldásával

kapcsolatos

kishitûséggel.

A magyarországi „Mondj NEM-et adrogokra! Mondj IGEN-t az életre!”kampány önkéntesei felvilágosítástadnak a drogokkal kapcsolatostényekrõl – segítve ezzel azembereket, hogy felelõsségteljesdöntést hozhassanak –, és mind afiatalokat, mind a felnõtteket adrogmentes életre bíztatják.


drogproblémáraFolytatás az 1. oldalról

EEMMBB EE RR ÉÉ SS SS ZZ AA BB AA DD SS ÁÁ GG 33 .. OO LL DD AA LL

Aszülõkkel és tanárokkalegyüttmûködve, kampány-szervezõk és önkéntesek

tereken, parkokban és játszóterekenbeszélnek a gyerekekkel a kábítósze-rek veszélyeirõl, és DrogmentesKapitánnyá avatják õket. A felavatott

gyerekek esküt tesznek, és ezután márõk is jogosultak Drogmentes Kapi-tányokká avatni a társaikat.

Néhány pont a kapitányi eskübõl:•Drogmentes életet élek.•Megmutatom barátaimnak,

hogy drogok nélkül vidámabbaz élet.

•Jó példát mutatok mindengyereknek azzal, hogy elöljárok az úton a drogmentesMagyarországért.

Természetesen nem csak gyerekeklehetnek Drogmentes Kapitányok.Erre a legjobb példa a PA-DÖ-DÖ.Felesküdött Drogmentes KapitánnyáFalusi Mariann és Lang Györgyi is.Sõt az õ elõadásukban lehetett hallania Juventus Rádióban „A DrogmentesKapitány dalát” is, amit szcientológusmûvészek irtak.

Tihanyi Tóth Kinga, szinésznõszintén aktív Drogmentes Kapitány.Elõadásokon és a médián keresztülsegített a program széleskörû megis-mertetésében. „A gyerekek mesélik,hogy a szüleik nagyon örültek, hogyõk Drogmentes Kapitányok lettek”,mondja Kinga.

A Drogmentes Kapitány elne-vezésû program 2000-ben indult, ésnéhány hónap alatt Kinga és csapat-társai 2.500 Drogmentes Kapitánytavattak fel. Ez heti 3-4 rendezvénytjelentett, és rendezvényenként 40-50

újabb fiatalt, akikmegtudták az igazat adrogokról, és a prog-ram fogadalma sze-rint megesküdtek,hogy drogmentesekmaradnak. „Amikorcsatlakoztam a kam-pányhoz, nem számí-tottam ilyen hamarekkora sikerre”,– meséli Kinga.

Sok fiatal kapi-tány szívesen avatjafel barátait és acsaládját is, és lelke-sen terjeszti a drog-

mentes élet üzenetét. Az egyik kisgyerek nemrég büszkén mesélteKingának, hogy õ otthon a család-

jában és a környezetében 10 embertavatott Drogmentes Kapitánnyá.

„Minél több gyermekhez ér el az

üzenetünk és minél több gyerekmarad távol a drogoktól, annálboldogabb és fényesebb jövõ várrájuk – és mindannyiunkra.” –mondta Kinga.

A kábítószermentes életetnépszerûsítõ Drogmentes Kapitányelnevezésû kampány már több ezermagyar gyermeket ért el.

TTöörrvvéénnyyeessííttééss,, ddeekkrriimmiinnaalliizzáácciióó,,„„kkáárrmmiinniimmaalliizzáállááss””.. NNaappjjaaiinnkk ddrrooggookkrróóll sszzóóllóóppoolliittiikkaaii ddiisskkuurrzzuussaa nneemm sszzûûkkööllkkööddiikk aassttrraattééggiiáákkbbaann ééss aa kköözzhheellyyeekkbbeenn.. NNééhháánnyyaannmmáárr tteelljjeesseenn ffeellaaddttáákk aa ddrrooggpprroobblléémmaavvéégglleeggeess mmeeggoollddáássáátt,, ééss ccssaakk aa ddrrooggookknnyyoommáábbaann hhaaggyyootttt kkáárrookk mmiinniimmaalliizzáálláássáárraattöörreekkeeddnneekk.. MMiikköözzbbeenn aa mmáárr ffüüggggõõkknneekk ééss aaddrrooggttóóll hhaannyyaattllóó kköözzöössssééggeeiinnkknneekk ttöörrõõddééssrreevvaann sszzüükkssééggüükk,, aazz eeggyyeettlleenn hhoosssszzúú ttáávvúúvváállaasszz aa kkééppzzééss ééss aa mmeeggeellõõzzééss.. CCssaakk eekkkkoorrlleesszz bbáárrmmii eessééllyyüünnkk aarrrraa,, hhooggyy bbiizzttoossííttssuukkggyyeerrmmeekkeeiinnkk ééss aazzookk ggyyeerrmmeekkeeii bbiizzttoonnssáággáátt..

AA SSzzcciieennttoollóóggiiaa EEggyyhháázz kköözzöönnssééggsszzoollggááll--ttaattáásskkéénntt nnaaggyyoonn ppoonnttooss aaddaattookkaatt ttaarrttaallmmaazzóóffeellvviilláággoossííttóó ffüüzzeetteekkeett oosszztt sszzéétt,, aammeellyyeekkeett,,mmiinntt aa lléétteezzõõ lleegghhaattéékkoonnyyaabbbb ffeeggyyvveerrtthhaasszznnáállhhaatt bbáárrkkii aa ddrrooggookk lleeggyyõõzzéésséérree..

ÉÉSS EEZZEEKK AA TTÉÉNNYYEEKK..IIggaazzssáágg aa „„ffûû””--rrõõll:: AA pprrooppaaggaannddaa,,

mmiisszzeerriinntt aa mmaarriihhuuáánnaa „„nneemm aannnnyyiirraarroosssszz””,, mmiinntt mmááss ddrrooggookk,, hhaazzuuggssáágg..

EExxttaassyy,, aazz áárruullóó lleelleepplleezzééssee:: EEzzaazz „„úújj”” ddrroogg eeggyyáállttaalláánn nneemm úújj,, aavveesszzééllyyeeii éévvttiizzeeddeekk óóttaaddookkuummeennttáállvvaa vvaannnnaakk..

HHeerrooiinn:: hhaallááll aa vvéérrbbeenn:: AA lleegghhaalláálloossaabbbbééss lleeggiinnkkáábbbb ffüüggggõõssééggeett ookkoozzóó ddrroogg:: aattöörrttéénneettee,, ééss hhooggyy hhooggyyaann hhaatt aa ffüüggggõõsszzeemmééllyyrree,, ééss mmiiéérrtt..

DDrrooggookk ééss ggyyeerreekkeekk:: MMiitt tteehheett ÖÖnn??HHaasszznnooss úúttmmuuttaattóó sszzüüllõõkknneekk,, ttaannáárrookknnaakk ééssffiiaattaallookkkkaall ffooggllaallkkoozzóó nneevveellõõkknneekk aarrrróóll,,hhooggyyaann iinnffoorrmmáálljjáákk aa ggyyeerreekkeekkeett aa ddrrooggookkrróóll..

D R O G M E N T E S K A P I T Á N Y O K

A DrogmentesKapitányok feladata a gyerekekfelvilágosítása a kábítószerekhatásairól. Ez a fiataloknakszóló drogellenesprogram aSzcientológia Egyház„Mondj NEM-et adrogokra! MondjIGEN-t az életre!”elnevezésûkampányának része.

A tények ismereteés használata

MMoonnddjj nneemmeett aa ddrrooggrraa,, mmoonnddjj iiggeenntt aazz éélleettrree!!

VVeeggyyee ffeell aa kkaappccssoollaattoott aa SSzzcciieennttoollóóggiiaa EEggyyhháázzzzaall!!11339999 BBuuddaappeesstt,, PPff..:: 770011//221155TTeelleeffoonn//ffaaxx:: 226688--99992200

AA SSzzcciieennttoollóóggiiaa EEggyyhháázz áállttaall sszzppoonnzzoorráállvvaa

AA ddrrooggookkkkaall vvaallóó vviisssszzaaééllééss mmeeggáállllííttáássaa –– mméégg mmiieellõõtttt eellkkeezzddõõddnnee


Azok a politikusok,akik 2001 végén amagyar törvényt ja-vasolták – névszerint Szászfalvi

László és Balogh László a Ma-gyar Demokrata Fórumból –nyíltan Franciaországot jelöltékmeg „példaképül”. Az egyetlenmásik ország, amelyik hasonló-képpen Franciaországot válasz-totta példaképének, a kommu-nista Kína volt, amely tökéleteseszköznek látta a törvényt arra,hogy elnyomja a Falun Gongvallási mozgalom tagjait és azott engedéllyel nem rendelkezõkatolikusokat, akik arra töre-kedtek, hogy megszabaduljanakaz állami elnyomástól.

A források mindazonáltal aztmondják, hogy a Franciaország-hoz való vonzódás hátterébentöbb dolog áll, mint ami a felszí-nen látható. 1998 és 1999folyamán Alain Vivien (a fran-ciaországi diszkriminatív vallás-ellenes törvényjavaslat atyja)közép- és kelet-európai országok-ba utazott, hogy „együtt-mûködést” eszközöljön ki a val-lási kisebbségek korlátozásátilletõen. Erõfeszítéseinek gyü-mölcseirõl 1999-ben Francia-országban, egy Lyonban tartottkonferencián tett megjegy-zésében azt mondta, hogy „végrea közép-európai országok… isakcióba kezdtek” a vallási kisebb-ségek ellen.

Fõként Magyarországra vo-natkozóan az hírlik Viviennelkapcsolatban, hogy kifejezettenfenyegetõzött: ha az ilyen jel-legû korlátozásoknak nemszereznek aktívan érvényt, ak-kor Franciaország nem fogjatámogatni belépésünket azEurópai Unióba. Ironikus mó-don épp a Veér és pár máspolitikus által kidolgozott ma-gyar vallási törvényjavaslatjelent valóságos fenyegetéstMagyarország számára az Euró-pai Unióba való elfogadásravonatkozóan. (Lásd még a„Veér és az emberi jogok” c.cikket az 5. oldalon!)

„A diktatórikus és elmaradott rezsimek módszerei”Ez ideig Alain Vivien nem

talált olyan széles körû támo-gatásra a demokratikus országokrészérõl, mint amilyet remélt –mivel sokuk nyugtalan azokkal aközelmúltbeli eseményekkelkapcsolatban, amelyeknek Fran-ciaországban tanúi voltak.

1996 januárja óta Francia-országban a vallási és spirituáliscsoportok elleni türelmetlenség,sõt erõszak drámaian megerõ-södött, amikor is az egyik parla-menti bizottság – az alelnök,Jean-Pierre Brard, kommunistaországgyûlési képviselõ általerõsen befolyásolva – kiadottegy jelentést és egy 172 csopor-tot felsoroló feketelistát. A listaa csoportok széles körét foglaltamagában, beleértve a katolikusés a baptista vallásokat, illetve akeleti egyházi közösségeket is.

A riasztó Franciaországi fej-leményeket az emberi jogihatóságok nemzetközileg elítél-ték.

1998-ban a parlamentibizottsági jelentés javaslataialapján megalakult a FranciaMiniszterelnöki Hivatalban az

úgynevezett „Szek-ták Elleni HarcMinisztériumok-közi Küldetése”(La Mission Inter-ministerielle deLutte Contre lesSectes = MILS).Vivient, a korábbikül-t isztviselõtkérték fel a MILSvezetésére. Miértéppen õt? Mert õmár nagy háttérrelrendelkezik a val-lásokkal szembenirányuló politikaiintoleranciában,és mert 1998-banFranciaországbanõ volt a vezetõjeegy szélsõséges,magánkezdemé-nyezésû vallásel-lenes csoportnakis. Vivien ideáli-

san megfelelt a feladatra. Vivien és vele együtt a MILS

tevékenysége nyomán kritikákáradata zúdult Franciaországrafelháborító és erõszakos tak-tikájuk miatt, valamint amiatt,hogy elutasították a párbeszédetazokkal a vallási és emberi jogivezetõkkel, akik kifejezésre jut-tatják a vallásszabadság támo-gatását.

A Vivien-féle „diplomáciát”megismerve Aaron Rhodes, aNemzetközi Helsinki Szövetségvezetõje a következõket voltkénytelen írni a MILS vezetõ-jének: „Zavarban vagyok mindÖn, mind francia polgártársaimiatt, mert Önök a vádaskodásés a gyanúsítgatás olyan módsze-reihez folyamodnak, amelyekazon módszerekre emlékeztet-nek, amelyeket idõnként a dik-tatórikus és elmaradott kor-mányrendszerek használtak.”

A növekvõ népszerûtlenségellenére Vivien és a MILS buzgó

támogatóra talált egy tucathasonlóan gondolkodó francia-országi politikus személyében.Ezek közül a szélsõségesek közüla kommunista országgyûlésiképviselõ, Jean-Pierre Brard(annak a parlamenti bizottság-nak az alelnöke, amelyik a Fran-ciaországban létezõ csoportokrólkészítette a hírhedt feketelistát)és Nicolas About, függetlenszenátor azzal a nyílt szándékkaldolgozott ki egy törvényt, hogy avallás szabad gyakorlását bûn-cselekménnyé tegye.

Ez a törvény, amelyet késõbbCatherine Pickard országgyûlésiképviselõvel együtt felülvizsgál-tak, feljogosítja a bírói testületetarra, hogy büntetendõvé tegyenés feloszlasson vallásokat, etni-kai vagy filozófiai társaságokat,ha ezeknek a csoportoknak azegyes tagjai – mint egyének –törvénysértõ tetteket követnekel, akár a társaság nevében kö-vették azt el, akár nem. A sorsiróniájának tekinthetõ az, hogyha rájuk alkalmazzuk a törvényt,akkor a legtöbb franciaországipolitikai pártot fel lehetneoszlatni, mivel a politikusokszámláján az elmúlt pár évben abüntetõ ítéletek százai sorakoz-nak. Ennek a ténynek nagyon istudatában lévén, a francia poli-tikusok a „politikai meggyõ-zõdéseket védve” a politikai pár-tokat nyíltan KIVONTÁK atörvényük hatálya alól.

Ne kövesd a példát!A jogi, emberi jogi és vallási

tekintélyek folytatják a franciatörvény elmarasztalását Fran-ciaországban és nemzetköziszinten is. 2001-ben az EurópaTanács a törvény „sürgõsségé-nek és potenciálisan széles körûkáros hatásának” köszönhetõenkijelölt egy referenst, hogy vizs-gálja ki mind a törvényt, minda franciaországi vallási intole-rancia mögött meghúzódó lég-kört.

Az Európai Biztonsági ésEgyüttmûködési Szervezet(OSCE) – mely szervezet, fele-lõs a stabilitás és az emberi jogokmegõrzéséért, így egyike a leg-fontosabb nemzetközi testüle-teknek – 2001-ben Hágában ésPárizsban tartott konferenciáinjelentõs figyelmet szentelt Fran-ciaországnak.

Jóllehet Alain Vivien Európarészérõl nem örvend különösebbtámogatásnak, támogatásra találtKeleten – a kommunista Kínakormányának magasabb körei-ben.

A kínai kormány, a Falunmozgalommal és a katolikus egy-házzal szemben elkövetett erõ-szakosságai miatt ránehezedõnyomás alatt, most úgy érezheti,hogy Franciaországban lelkitársra talált. Ahogy egy Fran-ciaországban megjelent kiad-vány írja: „Franciaországot gyak-ran hozzák fel példaként” akínaiak számára a vallási ésszellemi mozgalmaikkal szem-ben általuk alkalmazott támadá-saik kapcsán.

Alain Vivien, szélsõségesfrancia kormányhivatalnokpéldáját, aki a kommunista Kínávalvaló közösségvállalása folytánnemzetközi botrányt okozott, magyar politikusok is követték.

Magyarországon a vallásokatelnyomni akarótörvényjavaslat mögött meghúzódódolgokat vizsgálvaa francia szélsõségesek és a kínaikommunista rezsim szimpati-zánsainak intrikáit találjuk.

VVaalllláásseelllleenneessttöörrvvéénnyyhhoozzáássii

pprrooggrraamm

VVaalllláásseelllleenneessttöörrvvéénnyyhhoozzáássii

pprrooggrraamm


A tisztelet kölcsönösnektûnik. Vivien 2000 novembe-rében hivatalosan részt vett egy,a kínai kormány általtámogatott, szektákkalkapcsolatos szimpóziu-mon, mellyel nemzet-közi vitát váltott ki.Néhány héttel a szim-pózium után a kínaihatóságok példátlantámadást indítottak akatolikusokkal szem-ben, fizikailag lerom-bolva megközelítõleg1.500 templomot. De aFalun Gong csoporttalkapcsolatban is növel-ték az elnyomást. Ajelenlegi kimutatásokbecslései szerint, amió-ta 1999-ben a FalunGong csoportot betil-tották, kb. 50.000tagja került börtönbe,munkatáborba vagyelmegyógyintézetbe; ugyan-csak becslések szerint kb. 300követõjük halt meg rendõrségiõrizetbe vételben vagy fogoly-táborban. Vivien nem marasz-talta el nyilvánosan ezeket azemberi jogokat sértõ erõszakoscselekedeteket.

A Freedom magazin arról isértesült, hogy Vivien 2001 ápri-lisában részt vettegy konferenciánaz oroszországiNyizsníj Novgo-rodban, ahol aláírtegy dokumentu-mot kínai, orosz-országi és 5 másikország magánkez-deményezésû val-lásellenes csoporttagjaival együttazért, hogy siet-tessék a törvény-hozás foganatosí-tását a „szekták”-nak titulált vallásic s o p o r t o k k a lszemben – és hogytermészetesen a francia törvénythasználják mintául. Tudomá-sunk szerint Vivien volt az

egyetlen hivatalos kormány-képviselõ, aki részt vett a kon-ferencián, illetve talán még a

kínaiak.Úgy tûnik, Vivien képes a

toleranciára is – asokkolóan emberi-jog-ellenes, erõsza-kos cselekedeteketilletõen, már amíg õés az elõterjesztéseitámogatást nyer-nek.

A demokratikusvilág politikai veze-tõinek óriási több-sége szerencsérevisszautasítja az õszélsõséges példá-jának követését –beleértve a magyarparlament jelentõstöbbségét is.

Lásd „A demokrácia és atürelem megõrzése” c. cikket isa 7. oldalon.

Donáth László magyarországievangélikus lelkész a magyarvallási törvény közel-múltbeli módosításának ter-

vezetéhez fûzött kommentárjában akövetkezõt jelenti ki: „A Megvál-tónak lehet joga különbséget tenniegyházak között, de a kormánynakvagy a miniszterelnöknek ehheznincs joga.”

II. János Pál pápa ugyancsak fel-szólalt a vallási megkülönböztetésellen, utalva egy hasonlóan elnyomójellegû törvényre, amelyet Francia-országban fogadtatott el néhány sajátérdekeitõl vezérelt intoleráns, szél-

sõségesen vallásellenes személy.A Szentszékhez akkreditált új

pápai nagykövet, Alain Dejammetmegbízólevelének hivatalos átvé-telekor a pápa beszédében teljes résztszentelt a vallásszabadságnak, ami atöbbi nyugati demokratikus államnagyköveteinek felvételekor ugyan-csak szokatlan témának számít. Ezkülönösen Franciaországra vonatko-zott.

A pápa emlékeztette a nagykö-vetet, hogy „a vallásszabadság – a szószoros értelmében – a legelsõ emberijog”. Ez azt jelenti, hogy olyanszabadság, amelyet nem lehet

kizárólag a magánszférára redukál-ni… Hátrányosan megkülönböztetnivallásos hiteket, hiteltelenné tenni avallásgyakorlatok bizonyos formáitnem más, minta kirekesztés e-gyik fajtája,amely semmibeveszi az alapvetõemberi értékektiszteletét, ésvégsõ sorongyengíti a tár-sadalom stabilitását, ahol pedig agondolatok és cselekedetek sok-féleségének, valamint jótékony és

testvéries magatartásnak kellenejelen lennie. Ez a feszültség, az intole-rancia, az ellenállás és a gyanúsítgatáslégkörét alakítja ki, amely légkörben

a társadalmi békenem tud kiala-kulni.”2001-ben a Vati-kán által szpon-zorált katolikusszervezet, az „Aidto the Church inneed” (ACS) a

vallásszabadságról szóló éves jelen-tésében elítéli Franciaországot akeresztények üldözése miatt. A La

Stampa olasz napilapnak adott inter-jújában Attilio Tamburrini, az ACSrómai kirendeltségét képviselve,nyíltan kiállt „a keresztényeküldözése ellen” bárhol a világon,különösen az iszlám országokban, deKínában, Kubában, Indiában ésFranciaországban is.

Az ACS szóvivõje szerint Fran-ciaország, a „szektaellenes” tevé-kenységén keresztül egy „világihumanista inkvizíciót” vezet be.Tamburrini szerint a kisebbségi val-lások elleni új törvény megengedi akormánynak, hogy „eszméket bün-tessen meg”.

Aaron Rhodes, a NemzetköziHelsinki Bizottság ügyvezetõigazgatója komoly figyelmeztetéstbocsátott ki Alain Vivienrõl, aszélsõségesen vallásellenes franciavezetõrõl.

A törvényt nemzetközi

szintenleg kritizálták.

Szerencsére számos

ország utasította

vissza, hogy a Franciák

nyomdokaiba lépjen.

Az akciók megsértik az EUnormáit. Veér András ésmás politikusok figyel-men kívül hagyják az

EU figyelmeztetéseit: „Ilyen törvé-nyek és ilyen praktikák nem en-gedhetõek meg”. A magyarországivallásszabadság visszaszorításárairányuló törvényhozási törekvésekmögött Veér András, az aktív, éssokszínû politikai szerepvállalásárólelhíresült pszichiáter áll. Az õ ideo-lógiai hátterének ismeretében (mi-szerint az ember kizárólag biokémiaigépezet, és sem Isten, sem szellemitényezõk nem léteznek) Veér vallá-sos csoportokkal szemben tápláltellenséges indulatai nem tekint-hetõk egészen meglepõnek. Veérdoktor javaslatai bíráló szavakatváltottak ki az Európai Unió éskülönbözõ emberi jogi szervezetekrészérõl, mivel azok ellentétben áll-nak az EU normáival és az EUvezetése által felállított irányvonal-lal. Az EU elnöksége 1999 végén azEurópai Biztonsági és Együttmû-ködési Szervezet (EBESZ) érteke-zlete során hivatalosan kiadott „AzEurópai Unió állásfoglalása a hit- ésvallásszabadság kérdésében” címûjegyzékében bírálta elõször Magyar-országnak egy ilyen törvény meg-hozatalára vonatkozó elképzeléseit.A konferencia idején a Bulgáriában,Magyarországon és Romániábantapasztalható „hit- és vallásszabadsá-

got diszkriminatív módon és szük-ségtelenül korlátozó törvényekre ésgyakorlatra” utalva az EU állás-foglalása kijelenti: „Ilyen törvé-nyek és ilyen praktikák nem en-gedhetõek meg, ezeket hatályonkívül kell helyezni, vagy összhang-ba kell õket hozni a nemzetközilegelfogadott követelményekkel.”Ezen követelmények közül a leg-fontosabb az Európai Emberi JogiKonvenció 9. cikkelye, amely ga-rantálja a vallásszabadságot, illetvea vallás és a hit szabad gyakorlását,és ezt kizárólag világosan körül-határolt szükségesség esetén és csaktörvényileg elõírt módon lehet kor-látozni. Az emberi jogi hatóságokvéleménye szerint a magyar javasla-tok intolerancián alapuló, képzelt„szükségesség”-bõl táplálkoznak. AMagyarországot is tagjai közé sorolóNemzetközi Helsinki Szövetség2001-es jelentése pedig, amely „Azemberi jogok helyzete az EBESZrégiójában” címmel jelent meg, akövetkezõket írja: „Az EU felhívjaa figyelmet az állami semlegességgyengülésére, kiemelve, hogy azállam szerepe „a tolerancia elõ-mozdítása”. Rámutat arra is, hogy atervezett magyarországi korlátozá-sokat nem annyira a „vallási stá-tusszal való visszaélés elleni haté-konyabb fellépés” motiválja, mintinkább a különféle vallásos meg-gyõzõdések elleni diszkriminatív ésindokolatlan korlátozó tendenciák.Az állásfoglalás „párbeszéd ésoktatás útján megvalósuló ru-galmas és toleráns megközelítést”sürget. Az Emberi jogok határoknélkül elnevezésû, az EU-nak, azEBESZ-nek és más hivatalostestületeknek jelentést tevõ, vezetõemberi jogi csoport véleménye sze-rint a magyar törvénytervezet nemegyeztethetõ össze az állami sem-legességgel és az európai normák-kal. Az említett normák különbözõeurópai alkotmánybíróságok, leg-felsõbb bíróságok és az EurópaiEmberi Jogi Bíróság határozataitfoglalják magukban, amelyek azEurópai Emberi Jogi Konvenció

alapelveinek megfelelõen tartjákfenn az emberi jogok normáit.Megfigyelõk szerint a vallásokkalkapcsolatos magyarországi törvény-hozási törekvések emberi jogokatsárba tipró tendenciái, amelyeknyilvánvalóan nem tartják tiszte-letben az EU-normákat, más mó-don is megnyilvánulnak. Például,Veér Andrásnak, mint Mentálhi-giénés Kormánybiztosnak évekenát tartó uralkodása idején országosbotránynyá dagadt az emberi jogokmegsértése a pszichiátriai osztá-lyokon. Az Emberi Jogok Ország-gyûlési Biztosának a pszichiátriaiintézetekben lefolytatott vizsgá-latairól szóló jelentései, valamintaz amerikai emberi jogi szakértõkáltal kiadott ún. Rosenthal-jelen-tés szépítgetés nélkül tárták fel amagyarországi pszichiátriai osztá-lyokon és intézetekben uralkodó,sokszor embertelen állapotokat.1998 októberében így ír a Népszava:„A pszichiátriai osztályokon – sem-mibe véve emberi jogaikat –gyakran minden ok nélkül megaláz-zák és megbüntetik a betegeket.”Egy ombudsmani vizsgálat nyománnapvilágra került, hogy számosintézetben a legalapvetõbb emberijogokat is megsértették: a betegeket„kalitka-hálós ágyban” tartvaketrecbe zárták, nem engedték meg,hogy telefonáljanak, gyakran mégfürdeniük sem volt szabad. Azelmúlt években nem egyszer panasztnyújtottak be Veér OrszágosPszichiátriai és Neurológiai Intézete(OPNI) ellen a betegek jogainakmegsértése gyanújával. Emberi-jogiszervezetek által ugyancsak kivizs-gálás alatt áll az OPNI-ba történõszokatlanul nagyszámú kényszer-beszállítások és a nagyarányúelhalálozásról szóló jelentések ügyeis. Magyarországi emberi jogi akti-visták megállapították, hogy az EUemberi jogi normáinak mindenmegsértése, beleértve a VeérAndrás által javasoltakat is, hátrál-tatják és ténylegesen veszélyeztetikMagyarország európai integrációját.

VVeeéérr ééss aazz

eemmbbeerrii jjooggookkVeér András ésnéhány politikusfigyelmen kívülhagyják az EUfigyelmeztetéseit:„Ilyen törvényekés ilyen praktikáknem engedhetõekmeg”

Vatikán óva int a vallási

megkülönböztetéstõl


Amúlt õsszel egy Euró-pán keresztül vivõ7.000 km-es futásonMagyarország és hétmás európai ország at-létái vitték a toleran-

cia és egység üzenetét az EgyesültNemzetek Szervezetéhez Genfbe,hogy elõmozdítsák az emberi jogokügyét.

A futók – az Európai Maraton azEmberi Jogokért negyedik évfor-dulóján – már éppen készülõdtek,hogy nekifogjanak a jelképet jelentõfutásnak, amikor megtörtént Ame-rikában a szeptember 11-i terror-támadás. A Maraton szervezõi éstámogatói – a Szcientológia Egyház,keresztények, zsidó közösségek, budd-histák, mohamedánok, emberi jogicsoportok, beleértve az Alapítvány aVallási Toleranciáért Alapítványt ésaz ENSZ Barátait is, – valamennyienlátták, hogy a Maraton és üzeneteminden eddiginél nagyobb jelen-tõséggel bír.

„Most sokkal inkább, mint bár-mikor, minden jó szándékú vallásnakés embernek egyesülnie kell a tole-rancia és béke érdekében – mondtaAndrik Schapers, a Maraton egyikszóvivõje. – Az erõszakos tettek atürelmetlenség tetteivel kezdõdnek,amikor egyetlen fanatikus el tudjaterjeszteni a gyûlöletet a tömegekben.A világ vallásainak példát kell mutat-niuk a békérõl, a barátságról és akitartásról.”

Magyar, cseh, osztrák, német,svájci, francia, olasz és spanyol futókcsapatai vettek részt a négyhetesEurópai Maraton az Emberi Jogokértfutásán, melyet hivatalosan szeptem-ber 25-én Budapesten indítottakútjára. Minden nemzet csapata a sajátországából indult, és valamenynyienGenfben találkoztak egységes csapat-tá tömörülve.

Budapesten kétezer ember gyûltössze Vajdahunyad váránál, hogymegnézze a futók „béke-fáklyájának”fényét, és lelkesen elbúcsúztassa õket.

Schapers és az atléták vezették atömeget a nem messze lévõ PetõfiCsarnokhoz, a budapesti Koncert azEgységért elnevezésû szabadtéri ren-dezvény helyszínére. A négyórás kon-cert elõadásain és beszédein olyansporthírességek vettek részt mintRobert Lions Shaolin lelkész és kung-fu világbajnoki címtartó valamintMizsér Attila öttusa olimpiai és világ-bajnok.

Nemere István író az USAszeptember 11-i tragédiájáról beszélt,és támogatta a Maraton szervezõitazon erõfeszítésükben, hogy javítsákaz emberi jogokat a világon. „Amígmások csak beszélnek ezekrõl adolgokról – mondta –, ti valóbankimentek oda, és tesztek is valamit.”

A fellépõ mûvészek között ott voltVincze Lilla, Sipos F. Tamás, Szeke-res Adrienn, a Babos Project Romanivalamint Roy és Ádám is.

A maraton szervezõi egy új kam-pányt jelentettek be, amely a fiata-lokat az alapvetõ emberi jogokratanítja. A kampányt a hónap elejénindították el a fiatalság körében,éspedig egy európai méretû esszé-versennyel az emberi jogokról. Amagyar versenyt a tíz éves budapestiStefanek Gábor nyerte, aki a PetõfiCsarnok lelkes közönsége elõtt olvas-ta fel esszéjét.

A finálét tûzijáték jelezte, és azösszes futó, mûvész és díszvendégösszegyûlt a színpadon, csatlakozvaKasuba L. Szilárdhoz, hogy közösenénekeljenek a Maraton és a nemzet-közi tolerancia tiszteletére.

„A békéért, egységért és toleranciáért”A futók egy petícióval indultak

el, hogy megszerezzék a vallási,

emberi jogi és más vezetõk aláírását aMaraton útvonalába esõ országok-ban, és ezt eljuttassák az ENSZlegfõbb emberi jogi vezetõjéhez. Apetíció „minden vallást és jó szándé-kú embert” arra ösztönzött, hogy„mûködjön együtt a békéért, azegységért, a toleranciáért és a ki-tartásért – ezeket az elveket fejezte kiaz Emberi Jogok Egyetemes Nyi-latkozata.”

Az osztrák határ felé haladva acsapat egyre több magas beosztású

tisztségviselõ és polgár támogatását ésaláírását szerezte meg, beleértve ren-dõrségi tisztségviselõket, katonákat,parlamenti képviselõket, polgármes-tereket, vallási vezetõket és mégSzakcsi-Lakatos Bélát, a jazz legen-dáját is. A csapat több ezer szórólapotis szétosztott, amelyek az emberijogok általános kinyilvánításánakmásolatát tartalmazták.

A határ túloldalán a magyaratlétákhoz az osztrák futók csatlakoz-tak, és amikor áthaladtak Svájcon,hogy elérjék végcéljukat, Genfet, aCseh Köztársaság, Svájc és más nem-zetek csapataival egyesülve alkottakegységes csapatot.

A békés Genfi-tó partján az atlé-tákhoz Európa különbözõ országaibóljövõ vallási és emberi jogi csoportokképviselõi csatlakoztak, helyi tisztség-viselõk Svájcból, európai és nemzet-közi szervezetek egész sora, akikegyüttmûködnek az ENSZ-szel abékéért és az emberi jogokért, vala-mint tisztségviselõk az EgyesültNemzetek Szervezetében találhatótucatnyi állandó képviseletbõl.

Az összes résztvevõ üdvözölte afutókat, majd egyetértésüknek éstámogatásuknak adtak hangot aMaraton üzenetét és célját illetõen.

A Maraton szervezõi kihirdették aFiatalok az emberi jogokért európaiméretû esszéverseny három nyertesét,akik szintén Genfbe utaztak, hogy átve-gyék a jutalmukat. Köztük volt a magyardöntõs, a 10 éves Stefanek Gábor is.

„Nagyon jó lenne, ha min-denki szabad lenne, de ugyan-akkor bajt okozna, ha olyan bû-nözõk is szabadok lennének,mint a World Trade Center és aPentagon lerombolói” – írtaGábor nyertes esszéjében. „Aszabadságot csak jó dolgokra sza-bad használni. De sajnos, sok jóember nem szabad. Az emberijogokat sok országban megsér-tik, és az emberek nem boldo-gok ott. Remélem, hogy ti

szabadok és boldogok vagytok.”A Maraton szervezõi kijelentették,

hogy folytatni fogják tevékenységü-ket, arra bátorítva ezzel Európa-szerteminden vallásból és etnikai csoport-ból származó férfit és nõt, hogy segít-senek visszaállítani a hagyományosandemokratikus értékeket, különösen alelkiismereti, hitbeli és gyülekezésiszabadságot – és segítsenek, hogy azEmberi Jogok Egyetemes Nyilatkoza-ta mindenki számára valósággá vál-hasson.

ABerlini Közigazgatási Bíró-ság 2001. december 13-ihatározatában kijelentette,hogy a német kormánynak

semmilyen alapja nincs a Szcientoló-gusok ellen használt diszkriminációsmódszereinek alkalmazására, illetvenincs felhatalmazva arra, hogy kéme-ket küldjön a Szcientológia egyházak-ba, mivel nincs semmilyen ok, amelyindokolná az Egyház, illetve tagjainakfigyeltetését.

A bíróság kijelentette, hogy azAlkotmányvédõ Hivatal – Németor-szág belsõ biztonságát védõ szervezet –jogtalanul és alkotmányellenesen jártel. Négy évig tartó megfigyelés után aSzcientológia Egyház egyetlen tevé-kenysége sem ad okot kémkedésre, vi-szont a Szcientológusok több száz esetetdokumentáltak az Alkotmányvédõ Hi-vatal által elkövetett emberi jogi visz-szaélésekrõl. Ez magában foglalja azAlkotmányvédõ Hivatal ügynökeinek

beszivárgási próbálkozásait az egyházak-ba, a Szcientológusokról terjesztetthamis jelentéseket a munkaadóik feléannak érdekében, hogy elbocsássákõket, zavargások okozását az Egyházbanés Szcientológusok megvesztegetésé-nek kísérletét azzal a céllal, hogy társa-ik ellen hamis tanúskodással álljanakelõ. 1999-ben az AlkotmányvédõHivatal egyik ügynökét SvájcbanSzcientológusok után való kémkedé-sért és dokumentumok hamisításáértkét év feltételes szabadlábra helyezéssel30 napig terjedõ börtönbüntetésreítélték.

Vallási és emberi jogi vezetõknemzetközileg ítélték el az Alkot-mányvédõ Hivatal megfigyeltetéseit,mint az emberi jogok és szabadság fel-háborító megsértését.

A berlini bíróság alkotmány- és jogellenesnekítélte a vallással szembeni kémkedést

Az Európai Maraton azEmberi Jogokért magyarfutóit ezrek indítottákútnak Budapesten (felül).Az egész Európát átfogórendezvénysorozatGenfben ért véget (balra),ahol kiemelkedõszemélyiségek adtákhangjukat a Maratonüzenetéhez.

Futás azegységért és atoleranciáértA Maraton nyolceurópai országonvezetett keresztül,hogy segítsen végetvetni a vallási és fajimegkülönböztetésnek.


Avallási türelem a polgáriátalakulás egyik legfõbb kö-vetelménye. Elismerése ésbiztosítékai pedig az alkot-

mányos demokráciák sarkkövét alkotják.A Magyar Köztársaság Kormányának

T 3621. számon benyújtott és 2001.áprilisában a parlament által leszavazotttörvényjavaslata éppen ezt az értéketvette célba, nyíltan megkérdõjelezve avallásszabadság lényegét, és eddigméltán kivívott rangját, tiszteletét. Ejavaslat, vagy bármilyen ehhez hasonlóelfogadása esetén valóban véget érne avallás állami türelme. A hit ismétközvetlenül hatalmi kérdéssé – éshatalmi eszközzé – válna, évszázadokkalvisszavetvén hazánkat az emberi jogokfejlõdéstörténetében.

Eltúlzottnak, vagy akár csak dema-gógiának is tûnhet a vészharang ilyenkongatása azok számára, akik elolvassák atörvényjavaslatot és annak indokolását.

Különösen akkor, ha a hivatalos verzi-ókat meghallgatják. E magyarázatokszerint semmi másról nincs ugyanis szó,mint országunk lelkiismereti és vallás-szabadságát biztosító, elismerten liberálisszellemû 1990. évi IV. törvényének amódosításáról, korszerûsítésérõl. A logi-kájuk szerint bizonyos egyházak (ésezáltal azok tagjai) természetesen hátrá-nyosabb helyzetbe kerülhetnének, decsupán társadalmi szerepükre tekintet-tel, kizárólag az államot illetõen. Nemolyan nagy dolog ez.

De vajon nem ugyanilyen szemléletösztönözte a zsidótörvények megalkotásátévtizedekkel ezelõtt Magyarországon?Senki nem vonta kétségbe a zsidók ön-azonosságát, a vallásgyakorlásuk módjáta saját közösségükben. Csupán „társa-dalmi szerepükre” tekintettel, az államotilletõen vezettek be némi megkülön-böztetést. Ez az egyetemi hallgatókszámának származás szerinti limitálásá-

hoz vezetett. Ez igazságtalan volt ugyan,érveltek, de „még nem a világ vége”.Azután az is eljött. Méghozzá igen hamar.

Ilyen történelmi tapasztalat – nem isegyedüliként – alátámasztja a vallásitörvénytervezetet illetõ súlyos aggodal-mak jogosságát ma Magyarországon.

Egy lépés visszafeléAz alkotmányos alapértékek bom-

lasztása egyenes úton vezet a dik-tatúrához, az embertelenséghez. Véle-ményem szerint ilyen megközelítésben,ennek tudatában kell szemlélni a tör-vényjavaslatban foglalt törekvéseket.

Az egyik ilyen törekvés a vallás tör-vényi meghatározása, mint igazi alap-feltétel, amit ez elõtt a törvényjavaslatelõtt nem tettek meg. A rendszerünk úgy

mûködik most, hogy azegyházakba tömörült hívõkfelfogását veszi alapul a val-lásokra vonatkozó törvényalkalmazója. De a javaslatszerint „vallásnak olyanvilágnézet minõsül, melytermészetfelettire irányuló,rendszerbe foglalt hitelvek-kel rendelkezik, tanai avalóság egészére irányul-nak, valamint az erkölcsötés az emberi méltóságotnem sértõ sajátos maga-tartás-követelményekkelaz emberi személyiségegészét átfogja”.

A javaslat elõkészíté-sében és elõterjesztésébenközremûködõk hangsú-

lyozták, hogy õk ezzel nem a vallásnaktársadalmi, teológiai vagy filozófiaifogalmát kívánták megalkotni, hanemcsupán az egyházként való nyilvántartás-ba vétel kétségtelenül közhatalmi moz-zanatához kívántak támpontot adni. Hatehát – a gondolatmenet folytatódik – ajövõben a bírónak döntenie kell abejegyzésrõl, akkor rendelkezésére állmajd az a normaszöveg, amellyel a kérel-met szembesítheti, ezáltal pedig csak ajogbiztonság erõsödik.

Ez lehet, hogy így is van. Csak az abaj, hogy a hívõk felfogásának tiszteletehelyett a jövõben egy, a különbözõ val-lásokban járatlan bíró döntheti el, hogyjogosultak-e egyház alapítására a bejegy-zést kezdeményezõ hívõk.

Akárhogyan is tekintjük, minden-képpen alkotmánysértõ visszalépésrõlvan szó.

Az Alkotmánybíróság szerint alap-törvényünk „azt biztosítja, hogy a vallásiközösségek – az egyesülési jog alapjánlétrehozható szervezeti formák mellett –szabad elhatározásuk szerint igénybevehetik az állami jog által „egyház”-kéntmeghatározott jogi formát is. Az állam ejogintézménnyel van tekintettel az egy-házak sajátosságaira, és teszi lehetõvé,

hogy a jogrendbe sajátos minõségükbenilleszkedjenek. A vallási közösség az álta-la választott jogi szervezeti formánakmegfelelõ jogállást nyeri el; vallásiközösség voltából fakadó sajátosságaitennek keretei között érvényesítheti.”(4/1993. (II.12.) AB. határozat).

Az egyházként való létezés tehátalanyi jog, amelynek formai korlátaivannak ugyan, de semmiképpen nemengedhetõ meg az alapulszolgáló vallás tartalmá-nak a bejegyzés elõ-feltételeként való vizs-gálata.

Ugyanebben a ha-tározatában egyértelmû-en rögzítette az Alkot-mánybíróság azt is, hogy„az állam éppen azokbana tartalmi kérdésekbennem foglalhat állást,amelyek a vallást val-lássá teszik”. A javaslatpontosan ezt ásta alá.„De a lelkiismeret és avallás szabadságát neméri sérelem” – tiltakoz-tak a javaslat szerzõi éstámogatói – „hiszen a hatalom továbbrasem akadályozhatja meg a törvényeketegyébként nem sértõ szertartásoklebonyolítását és a hitélet egyéb meg-nyilvánulásait”. Szerintük mindösszearról van szó, hogy a törvény értelmébenvallásinak nem tekinthetõ közösség tag-jai a hivatalosan egyházként ismertintézmény keretein kívül tehetik min-dazt, amit a meghatározás szerinti valláshívei a jog által szabályozott hagyo-mányos szervezeti formában. Másszavakkal, ilyen érvek szerint, az el nemismert vallások jogai nem sérülnének,mivel tagjait hitük megvallásában éselveinek követésében senki nem akadá-lyozná, az egyéb kérdések pedig már nemtartoznak a vallásszabadság lényegéhez.

Tetszetõs érvelés, csak éppen mély-ségesen hibás és veszélyes.

Például, a javaslat elfogadása eseténsem változtatta volna meg vagy érintettevolna a gyülekezésrõl szóló 1989. évi III.törvény rendelkezéseit. Ezek a ren-delkezések privilegizálják a törvényesenelismert egyházak és vallásfelekezetekterületén szervezett vallási szertartá-sokat, rendezvényeket és körmeneteket.Logikus tehát, hogy a be nem jegyzettvallási közösségek ténylegesen kívülrekednének a kedvezményezett körön,ki lennének szolgáltatva a hatóságokakaratának, netán önkényének.

Éppen ezért veszélyes – nem csupána vallásszabadságra, de az egész alkot-mányos értékrendre is – a vallás ilyen-ként való elismerésének a jogalkal-mazóra való rábízása. Errõl van szó,semmi másról.

Meg nem határozott jogi fogalmakA vallás látszólag gondosan

kimunkált definíciója a T 3621. számútörvényjavaslatban olyan határozatlanjogfogalmakkal van tele, amelyekrészben nyitottságuk, részben pedig ide-ológiai feltételezettségük miatt csak arraalkalmasak, hogy a közhatalom kép-viselõinek világnézete vegye át a hívõkközösségének a saját vallásuk minõ-

ségére vonatkozó fel-fogását. Ha ugyanis „ter-mészetfelettirõl” beszé-lünk, például, akkorfeltételezzük a „termé-szet” általunk vallottelfogadását, holott aznyilvánvalóan eltérhetaz egyes vallásokban.

Hasonló a helyzet a„valóság egészével”,ahogy azt a törvényja-vaslat vallás-meghatá-rozása leírja, ami szin-tén mást jelent egymaterialista és egy ide-alista számára.

A kifejtettek alap-ján megállapítható,

hogy a vallás fogalmának látszólag ártal-matlan, jogalkalmazási, értelmezésicélokat szolgáló meghatározása va-lójában a legsúlyosabb önkény veszélyéthordozza. Nem szükségképpen ered-ményezi azt, de ha a módosítás életbelépett volna, minden a közhatalmon ésannak képviselõin múlna. A garantáltszabadság helyébe a kiszolgáltatottságlépne. Az emberek egyes csoportjaithitük miatt zárnák ki a vallássza-badsághoz az Alkotmánybíróság által ismegerõsítetten tartozó alanyi jog: azegyházalapítás és az egyház kebelénbelüli hitélet lehetõségébõl. Márpedigaz egyének és közösségek ilyen meg-különböztetése diszkriminatív, hiszensérti az egyenlõ emberi méltóságbólfakadó jogot a vallás saját választásúszervezeti formában való gyakorlására.

Nem szorul mély indokolásra, hogya javaslat a vallási közösségek megosz-tását és az egyes felekezetek hátrányosmegkülönböztetését célozta. A mosthatályos törvényi rendelkezés szerint „azegyházakat azonos jogok illetik és azo-nos kötelezettségek terhelik”. A javaslatmegváltoztatni szándékozott ezt a vilá-gos szabályt, és a következõ elõírássalváltotta volna fel: „Az egyházakatazonos jogok illetik és azonos köte-lezettségek terhelik. Törvény az egy-házak társadalmi szerepéhez kapcsolódójogok és kötelezettségek vonatkozá-sában eltérõen is rendelkezhet.” Nyíltbeszéd ez, csak éppen alkotmányosanelfogadhatatlan.

Az alapvetõ

alkotmányos értékek

gyengítése biztos út

az embertelenséghez

és a diktatúrához.

Mérföldkõnek számító döntésa vallásszabadság kérdésé-ben, amely egész Európárakiterjed, mivel egy spanyol

bíróság az összes vádat elejtette azösszes vádlottal szemben egy olyan

ügyben, amely 1984 óta tartott, és aSzcientológusok voltak a célpontja. Amadridi helyi bíróság 2001. december3-án hirdette ki a felmentést, kéthónappal azután, hogy egy héthónapig tartó tárgyalássorozat lezárult.

A bíróság a 67 oldalas döntésébena következõt jelentette ki: „A vádlot-tak sem egyénileg, sem csoportosan,sem a Szcientológia Egyházon keresz-tül, sem a Narcononon (drogrehabili-tációs program) keresztül …nem követtek el semmilyentiltott dolgot, ezért a bíróságaz államügyész által ellenükemelt összes vád alól felmen-ti õket.”

Az Egyház szóvivõje, LuisGonzalez, teljes gyõzelemneknevezte a döntést, továbbá„vallási lelkészségünk és tár-sadalomjobbító programja-ink elismerésének”

„Ez hatalmas elõrelépés jelentSpanyolország, mint európai demokrá-cia számára, mert ezzel a vallási több-színûséget a mai társadalom lényeges

részeként ismerik el. A bíróság vissza-utasította, hogy egy modern koriinkvizíciót indítson el, ehelyett meg-nézte a tényeket, és az egyetlen lehet-séges következtetésre jutott.”

A bírósági tárgyalás fo-lyamán meghallgatott több,mint 100 tanú pozitív val-lomása – beleértve a vádlóktöbb saját tanújának meglepõbeszámolóit is, amelyekben avádlottak mellet álltak ki ésõket támogatták – a bíróságelõtt bebizonyosodott, hogyaz egész ügy csak a régi spa-nyol királyi testõrségbõl szár-mazó maroknyi egyénbõl álló

csoport erõfeszítése volt arra, hogy arendõrséget és az igazságszolgáltatástmanipulálja.

Az ügy végeredménye megerõsíti azEgyház számára világszerte hozott dön-téseket. Olyan döntéseket, amelyek aSzcientológia Egyház vallási státuszáterõsítették meg. A madridi eset 1984-es kezdete óta az Egyház világszertekülönbözõ országokban ért el vallásielismertséget, mint például az EgyesültÁllamokban, Svédországban, Dél-Afrikában, Venezuelában, Kanadá-ban, Horvátországban és Kazahsztán-ban. Elérte továbbá egy régóta húzódóügy elejtését Olaszországban és a Szci-entológia elismerését OlaszországLegfelsõbb Bírósága által, valamintrengeteg más pozitív rendeletet azegész világon, amelyet igazságügyi ésadminisztratív testületek hoztak,beleértve Ausztria Legfelsõbb Bírósá-gát is.

Történelmijelentõségû gyõzelem

Spanyolországban bíróságidöntés erõsíti meg a

vallásszabadságot.

2001. év eleje óta két kísérlet történt arra,hogy törvénymódosítást fogadtassanak el aMagyar Parlamentben azért, hogy különbségettegyenek vallási felekezetek között, és hogyfelhatalmazzák a kormányt arra, hogy némelyvallásoknak adjon jogokat, de a többieknek neadjon. A vallásszabadság korlátozására tett ilyenkísérletekkel a képviselõk többsége hevesen szembeállt és elutasította azt.

Dr. Szikinger István, neves alkotmányjogász abból a szempontbólelemzi a törvénymódosítási javaslatot, hogy alapfelvetése miért és hogyansérti meg a vallásszabadságnak és egyenlõségnek a magyar alkotmánybanbiztosított alapvetõ garanciáit. Szakértõ elemzése létfontosságú ahhoz,hogy megértsük és foglalkozni tudjunk a vallásszabadságot törvényilegszabályozó ilyen kísérletekkel.

DDrr.. SSzziikkiinnggeerr IIssttvvaann,, aallkkoottmmáánnyyjjooggáásszz

A demokráciaés a türelem

megõrzése

Folytatás a 8. oldalon

A demokráciaés a türelem

megõrzése


Akórház pszichiátriai osztá-lyán begyógyszerezett fiata-lok bámulják kifejezéstelenarccal a televízió képer-nyõjét. Adás ugyan nincs

benne, de ez lényegtelen, mivel agyógyszerektõl ebben a zombiszerû álla-potban amúgy sem jutnak el tudatukig alátottak.

A fenti kép nem a fantáziaszüleménye. Aki mesélt errõl, egyiktestvérét látogatta meg ezen a ponto-sabban meg nem nevezett helyen. Ajelenet azonban bárhol megtörtén-hetne. Bárhol Magyarországon, vagybármerre a világban. Mert a pszichiátriaerényt próbál kovácsolni magánakabból, hogy manapság egyre kevesebbelektrosokkot alkalmaz a betegeken, ésgyakorlatilag nem végez lobotómiát(mûtét, amely során az agy valamelyrészét roncsolásos úton elválasztják atöbbitõl). Ugyanakkor elegánsan elfe-lejti közölni azt a tényt, hogy ezzel egy

idõben erõteljes tudatbefolyásoló sze-rekre tért át, melyek közül legalábbegyet „kémiai lobotómiaként” is szoktakemlegetni. A pszichiáterek azt sem köz-lik, hogy a gyógyszerek mindössze el-nyomják a tüneteket – jó esetben,vagyis akkor, ha a beteg nem válik ezek-tõl erõszakossá. A különféle mellék-hatásokat sem említik, amelyekrõl sema pácienseket, sem a közvéleményt nemtájékoztatják. A gyermekeken alkalma-zott amfetamin-jellegû pszichiátriai szeresetében például maga a gyártó mondjaki, hogy nem ismeri a hatásmechaniz-musát. Ez a szer valójában a kokainhozhasonló hatást fejt ki. Éppen ezért rend-kívül gyakran élnek vissza vele, éshasználják utcai drogok helyett is.Elvonási tünetei között az öngyilkosságis szerepel.

Drogok népszerûsítéseKorunk pszichiátriájának önmeg-

valósítását mégis a gyógyszeres kezelésjelenti. A pszichiátria képtelen meglen-ni gyógyszerezés nélkül, „gyógyszerei”azonban az utcai drogokhoz hasonlóanhatnak. Ennek oka, hogy a pszichotrópszerek hatásmechanizmusukban mege-gyeznek, függetlenül attól, mennyire„orvosi” vagy „terápiás” képet próbál-nak hozzájuk társítani. Valójában sokutcai drog indult vagy vált népszerûvéúgy, mint olyan anyag, amelyet elõszörpszichiáterek írtak fel, ideértve az LSD-t,a kokaint, a Valiumot (hazánkban

Seduxen, illetve Diazepám névenhivatalos), az extasyt, Ritalint és akülönbözõ amfetaminokat.

A gyógyszerezés az emberi állapotraadott csodaszer, erõsítik meg pszi-chiáterekhez közel álló személyek, mintpéldául az a nõvér, aki egy budapestikórházban dolgozik. Állítása szerintosztályán „a pszichiáterek eltûnnek,miután kiosztják a reggeli tudatmó-dosító adagot. A kezelés ebben ki ismerül.”

Ehhez jön hozzá, hogy Veér And-rás pszichiáter, a magyarországi pszi-chiátria jelképe és országunk nemzetidrogstratégiájának egyik kulcsfigurájanéhány évvel ezelõtt a „lágy drogok”korlátozásának enyhítését hirdette, éstejesztésükrõl saját szavait idézve ígygondolkodott: „Állami ellenõrzéssel,garantált minõséggel, ellenõrzött áru-sítással.”

Veér András volt az 1994-tõl 1998-ig mûködõ mentálhigiéné képviselõjeis. Mentálhigiénés Programirodájánakszárnyai alatt bontakozott ki nemzetidrogprogramunk. Ez alatt az idõ alatt akábítószerekkel történõ visszaélésekszáma majdnem megötszörözõdött (lásdcímlapsztorinkat: „Megoldás az oszágosdrogproblémára” 1-2. oldal). Ebben akatasztrofális helyzetben Veér Andrástelmozdították ebbõl a pozíciójából, demég több, mint 3 évig az OrszágosPszichiátriai Intézet feje maradt.

A szabadsághoz való jog megtagadásaMég ha a kábítószer-probléma nem

is érint minket közvetlenül, akkor semvagyunk biztonságban, mert ahol a pszi-chiátria jelen van, ott mindennaposak akényszerbeszállítások és gyógyszerezé-sek. Sokan mondják, akik átéltek vagyláttak már kényszerbeszállítást, hogy azember életét ezzel tönkre lehet tenni.

Egy agrármérnöknõt, kétgyermekesédesanyát a Lipót-mezõ pszichiátriai osz-tályára szállítottak, mert egy ismert poli-tikust záptojással dobált meg, miutánmunkaügyi perének igazságos lezárásanyolc év elmúltával sem történt meg.Egy budapesti ápolónõt akarata ellenérebegyógyszereztek, és egy hétig tartották akórház idegosztályán, miután kollega-nõjével összetûzésbe keveredett. Állításaszerint több napig kábultan aludt. Egymásik esetben egy doktornõ a kórházbacsalta férjét, ahol lefogatta, majd nyug-tatót injekciózott be neki. Onnan apszichiátriára vitette. A férj késõbbtesztekkel és vizsgálatokkal bizonyítottaépelméjûségét, amíg végül kiengedték.

A pszichiátria nemcsak a kényszer-beszállítások kapcsán sérti az emberiszabadságjogokat.

A törökszentmiklósi PszichiátriaiBetegek Otthonában 1997-ben egy 58

éves férfit betegtársa olyansúlyosan összevert, hogy belehaltsérüléseibe, két évvel késõbbpedig egy 29 éves fiatalembernekaz intézetben elszenvedettbántalmazások miatt el kelletttávolítani az egyik szemgolyóját.Ugyanitt bekövetkezett rejtélyestûzesetek 2000 novemberébenvégül egy rácsos ágyban lelaka-tolt férfi halálához vezettek.Budapesten egy skizofrén betegátmetszette szobatársa torkát,mert „ki akart kerülni azintézetbõl”. 1999 májusábanegy skizofrén páciens halálraverte az édesanyját. Ezekvéletlenszerûen kiválasztott ese-tek a megannyi pszichiátriaiközjátékból. Bár a pszichiáterek

azonnal a pácienseket és elmeállapo-tukat okolják az ilyen erõszakoscselekményekért, mégis újra és újrabizonyítást nyer, hogy a pszichiátriai„gyógykezelések” igenis kiválthatnakagresszív, erõszakos vagy gyilkos visel-kedést.

Ez utóbbi tényezõt azonban rafináltmódon, illetve a használatban lévõmodern technológiákkal egyre inkábbelleplezik, ami által a ma pszichiátriaimódszerei sokkal „jobbnak” tûnnek,mint az ezt megelõzõk.

„Fejlõdés”A pszichiáterek érvekkel támasztják

alá, hogy módszereik és „gyógyszereik”az elmúlt években nagy mértékû fejlõ-désen mentek keresztül.

Nem is olyan régen Magyarorszá-gon történt, hogy elektrosokk „kezelés”közben sorra potyogtak ki a páciens fo-gai. De õk haladnak a korral, ezért ma,mielõtt az elektromosságot átvezetik azagyon, erõs narkotikumokat adnak apáciensnek, fogai közé pedig egy gumi-darabot raknak, megakadályozandó,hogy az elektromos áram hatására össze-ránduló állkapcsa kiverje a fogait.

A pszichosebészeti eljárások is sokat„fejlõdtek”. Ma már nem szükséges akoponya megnyitása bizonyos mûtétekelvégzéséhez. Számítógépes eszközök se-gítenek a vágás helyének lokalizálásá-ban, melyet „gamma-késsel” végeznek.E forradalmi technológia elnevezéseradio-sebészet. A sugárzás így valahol azagyban összpontosul, és a kijelölt helyenroncsolja a szöveteket. Ehhez a bea-vatkozáshoz még a hajat sem kellleborotválni.

A fenti szabály pedig további meg-különböztetéseket tett volna lehetõvé,természetesen nem önmagában a hité-letre, hanem a vallási közösségek társa-dalmi szerepére vonatkozóan. A szabályindokolása azt állította, hogy az Alkot-mánybíróság lényegében egy ugyano-lyan tartalmú álláspontot alakított ki,mint a törvénytervezet. Eszerint a társa-dalmi szerepen alapuló különbségtételtaz Alkotmánybíróság nem ítélte alkot-mányellenesnek.

Ez azonban egyszerûen nem igaz. Amár hivatkozott 4/1993. (II.12.) AB.határozat azt mondja ki, hogy az egy-házak egyenlõkként való kezelése nemzárja ki tényleges társadalmi szerepükfigyelembevételét. Az eltérések és sajá-tosságok kizárólag az egyenjogúság, sõt:az ezen túlmutató egyenlõkkénti kezelésmellett vehetõk számításba. A határo-zathoz képest enyhén szólva is „csúsz-tatás”, valójában durva hamisítás éppenaz Alkotmánybíróságra hivatkozni azegyenjogúság és az egyenlõkként valókezelés megszüntetésének megoko-lásaként.

A javaslat cinizmusa abban állt,hogy az egyházakat társadalmi szerepük-re tekintettel, tehát külsõ létfeltételeikterén lehetett volna megkülönböztetni.Gyakorlati példa lenne a kisebb egyhá-zak kirekesztése bizonyos adókedvezmé-nyekbõl, az adózók által meghatározottjuttatás lehetõségébõl. Ilyen körülményekközött, egy eleve igazságtalan verseny-helyzetben a „kicsik” éppen azért nemfogják tudni növelni társadalmi szerepü-ket, mert eleve hátránnyal indulnak.

Erre tekintettel azután újabb korlá-tozásokat vezetnének be velük szemben,és mintegy önigazolásként a társadalmiszerepük csekély voltát hangsúlyoznák.Ördögi kör ez, amelyben a közhatalomáltal támogatott „nagyok” szándékuktólfüggetlenül is monopolhelyzetbe jutná-nak az emberek megnyeréséért folytatottversengésben.

Nem politikai ügyAlkotmányjogilag nem elhanyagol-

ható az a szempont sem, hogy alaptörvé-nyünk 60.§-ának (4) bekezdése szerint alelkiismereti és vallásszabadságról szólótörvény elfogadásához a jelenlévõ ország-gyûlési képviselõk kétharmadának szava-zata szükséges. A javasolt módosítás ezt akorlátozást feloldaná, mivel a minõsítetttöbbségre vonatkozó elõírást már nemtartalmazza a vallási közösségek egyenlõ-ség elvétõl eltérõ szabályozását illetõen.A lelkiismereti és vallásszabadságrólszóló törvény önmagában továbbra ismaradna kétharmados, arról azonbannincs szó, hogy ugyanezt a követelménytalkalmaznák az egyes vallási közösségekszabályozására. Így azután a vallásszabad-ság alapjogi kiváltságai minden továbbinélkül megszüntethetõk lennének.

Igen bölcs iránymutatást adott azEurópa Tanács, amikor több dokumen-tumban óvta tagjait a vallásszabadságotérintõ problémáknak törvényalkotásútján való megoldásától. (Ez konkrétanaz úgynevezett szektákkal kapcsolatbanlett kimondva, de a dolog általánostanulságának levonásához nem kell túlsokat gondolkodni). A szervezet rámu-tatott arra, hogy az ilyen törekvésekalapvetõ jogok csorbítását eredmé-nyezhetik. Ugyancsak hangsúlyozzák azEurópa Tanács dokumentumai, hogy azegyházak közötti egyenlõséget lehetõ-ségek (pl. a médiához való hozzáférés)kiegyensúlyozása útján elõ kell segíteni,óvakodva a kisebb közösségek elszige-telését célzó lépésektõl.

A vallás kérdései egyszerûen nem apolitikusokra tartoznak. Ez az, amit az eu-rópai ajánlások fogalmaznak meg. Jó vol-na tanulni belõlük. Nem azért, mert õkmondják, hanem azért, mert igazuk van.

Ugyanaz,bármilyen

köntösben

Az alábbi szöveg szerzõjecikkíró és emellett az Állam-polgári Bizottság az EmberiJogokért támogató tagja, melyszervezetet a SzcientológiaEgyház alapította 1969-ben,hogy kivizsgálja és feltárja apszichiátria által elkövetettemberi jogi sérelmeket.

Magyarországon továbbfolytatódnak a pszichiátriaivisszaélések és a kezelések a technikai „fejlõdés” ellenére iscsak károkat okoznak.

GG AA JJ DD OO SS LL ÁÁ SS ZZ LL ÓÓ CC II KK KK EE

Ugyanaz,bármilyen

köntösben


De a technológia minden „fejlõ-dése” ellenére sincs különbség a kezeléskövetkezményeiben. Ez még mindig azélõ agyszövet elektromosság, sugárzásvagy más eszközök által történõelpusztítását jelenti. Még mindig azt amûködési alapelvet használják, hogyszándékosan kárt tesznek a páciensagyában azért, hogy „meggyógyítsák”.A pszichiátriai ipar legújabb és legfris-sebb szereirõl készült néhány tanul-mányból is kiderül, hogy hosszú távúhasználatuk visszafordíthatatlan agyká-rosodáshoz vezet.

És milyen eredményeket kapunkcserébe? Ha a pszichiátria képes lennegyógyítani a mentális problémákat, ak-kor megtenné. De egyedül a pszichiát-riai betegségek elõfordulásának emel-kedésérõl szóló beszámolóikat halljuk,miközben sorban állnak a kormányvá-lyú elõtt több „kutatási” támogatásért éstöbb pénzért programjaikhoz. A „men-tális betegségek növekedése” valójábanolyan diagnosztikai gyakorlat, amely anormális emberi viselkedést beteg-ségként címkézi fel. A tudománynak,úgy tûnik, elég, ha egy pszichiátergenetikai determináltságra vagy agyikémiai elváltozásokra hivatkozik – báregyetlen olyan gént sem találtak, amelybármiféle mentális betegségért felelõslenne, és egyetlen klinikai teszt semképes semmilyen agyi kémiai elvál-tozást bizonyítani.

A legnagyobb szélhámosságEzért néhány orvos szakértõ a

pszichiátriát egyszerûen a XX. századlegnagyobb szélhámosságának nevezi.Szerintük a pszichiáterek nem tesznekmást, mint összegyûjtenek különbözõnormális viselkedésmintákat, ezeketfelcímkézik, és egymás közt eldöntik,hogy bevegyék-e õket diagnosztikai ésstatisztikai kézikönyvükbe, vagy sem.

Megjegyzésképpen, ha egy „betegség”felkerül kézikönyvük listájára, akkorbiztosítási szempontból számlázható.

A hazai pszichiáterek szerint min-den ötödik magyar állampolgár keze-lésre szorul. Szerintük a gond az, hogy azemberek nem fordulnak idõben sza-kemberhez (hozzájuk). Miközben apszichiátria azt ígéri, hogy képes meg-gyógyítani az általa megállapítottbetegségeket, megfeledkezünk arról,hogy ezek az ígéretek pusztán szépszavak, és csak arra csábítják az embert,hogy beszedje gyógyszereiket a „hangu-lat emelésére” vagy, hogy „az életétvisszaadja”. Ezek és más csábító szavaika legügyesebb marketing szakembereik-tõl származnak.

Ez azonban a legjobb esetben isképmutatás, hiszen mozgáskorlátozóintézkedésekben is a pszichiáterekviszik el a pálmát. Nemrég arrólértesültünk, hogy hálóságyakat márszinte nem használnak. Aztán egyszercsak egy szerencsétlen áldozat bennégegy ilyen állítólag „alig használatos”szerkezetben. És amikor ilyen szeren-csétlenségek történnek, és fény derülbarbár módszereikre, a pszichiáterekelkezdenek sírni, hogy „nincs elég pénz”a probléma megoldására.

Társadalmi behatásA pszichiátrián tehát nem talál-

kozunk felelõs gondolkodással. Ember-séggel pedig még kevésbé. Ennek gyö-kerei azonban nem új keletûek.

Míg az orosz, német és más fasisztaállamok pszichiátriatörténetének leg-gyalázatosabb fejezetei jól ismertek, necsapjuk be magunkat azzal, hogy a visz-szaéléseket néhány helyre és idõre kor-látozzuk.

A huszadik század elejétõl kez-dõdõen, 1905-tõl 1972-ig több minthetvenezer emberen hajtottak végre

erõszakos sterilizációt Amerikában. Azáldozatok közül több mint 8 000embert, többségében gyermekeket azország legnagyobb elmegyógyinté-zetében, Virginia államban, Lynch-burgben sterilizálták. Legtöbbjükethamis diagnózissal szállították be, amielég volt ahhoz, hogy rájuk süssék agyengeelméjûség bélyegét. Elõfordult,hogy olyan gyermeket sterilizáltak, akiiskolája büszkeséglistáján szerepelt.Voltak, akiket egyszerûen azért sterili-záltak, mert szegények vagy alacsonyiskolázottságúak voltak, vagyis akiket azállam társadalmilag nem megfelelõnektartott. És volt olyan nõ, akinek a steri-

lizálás megölte a magzatát. Egy esetbena mûtéthez elegendõ volt ez a diagnózis:„Volt valami furcsa benne, de nemtudom pontosan, mi volt az.” A lynch-burgi történet 1980-ban került nyilvá-nosságra.

A virginiai törvény az eugenika,azaz a fajnemesítés elvén alapult,melyet azok a német pszichiáterek istámogattak, akik megalkották a nácisterilizációs törvényt. Németország-ban a gyengeelméjûeket hamarosanméreginjekcióval kezdték meggyil-kolni.

A világháborút követõen a pszic-hiátria kiszolgálta mind a szovjet, mindaz amerikai kormány elmemanipulációstörekvéseit. A politikai másképp gon-dolkodók átnevelésének, a társadalomfeletti kontrollnak, illetve az emberiviselkedés megváltoztatásának kegyet-len eszköze volt.

Az egész világot megrázta az 1949februárjában rendezett kirakatper,amelyben Mindszenty bíboros testileg-lelkileg meggyötörten állt a bíróságelõtt és vallotta magát kémnek és haza-árulónak. Kevesen tudták, hogy Mind-szenty bíborost valójában pszichiátriaiagymosással törték meg, és bírták ráképtelen vádak beismerésére.

Mai állapotokA magyarországi pszichiátriai vissza-

élések kapcsán az emberek valószínûlegrögtön a 60-as évekre gondolnak, amikoraz elektrosokk mindennapos módszervolt, és a betegek hálóságyakban feküd-tek az elmeosztályokon, hogy visszatart-sák õket a szökéstõl.

A pszichiátriai osztályokon ural-kodó körülmények még mindig inger-lõek. A közelmúltban lezajlott ombuds-mani vizsgálat megdöbbentõ képet tárta nyilvánosság elé. A jelentésbenfoglaltak összecsengtek Eric Rosen-

thal, amerikai jogász, a MentálisZavarban Szenvedõk NemzetköziJogvédelmi Szervezete igazgatójánakjelentésével, aki 1997-ben magyar-országi pszichiátriai intézetekben foly-tatott vizsgálatot. A Rosenthal-jelen-tés szerint néhány magyarországielmegondozó intézetben szinte fogvatartják a betegeket a hálóságyakban, éssok helyütt ruha nélkül, sajátürülékükben kénytelenek feküdni,általánosságban pedig nem ren-delkeznek megfelelõ jogi védelemmel.

Dr. Thomas Szasz, a pszichiátrianyugalmazott professzora így vélekedik:„Ez sokkal nagyobb mértékû jogfosztástjelent, mint a bebörtönzés, amelyet azalkotmányos garanciák és a jogi véde-lem gondosan szabályoznak”.

Füredi János professzor, az Orszá-gos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetszakigazgatója szerint ebben a szak-mában nem a beteg tényleges állapotaszerint diagnosztizálnak, hanem asze-rint, hogy mit fizet meg jobban azegészségbiztosító. „Ha a páciensnekpéldául kevert szorongásos depressziójavan, akkor természetesen depresszióvalveszem fel, és nem szorongásos tünetek-kel, mivel az elõbbi többet jövedelmezaz intézménynek. Ha pedig a betegidõs, akkor esetleg még azt is odaír-hatom, hogy organikus elváltozása van,mert azért még több térítéstkaphatunk.” (Kevesebb ágyon többpszichiátriai beteg? / Népszabadság1996. április 18.)

Ez tehát dióhéjban a pszichiátriamúltja és jelene. Megpróbálja elhitetnivelünk, hogy gyógyít, de soha nem voltképes, hogy gyógyítson, egyszerûenazért, mert soha nem a gyógyítássalfoglalkozott.

Gajdos László

VVEEÉÉRR AANNDDRRÁÁSS::aa mmaaggyyaarr ppsszziicchhiiááttrriiaa ssookkttáámmaaddáássnnaakk kkiitteetttt jjeellkkééppee.. VVeeéérrtt eeggyy kkaattaasszzttrrooffáálliiss nneemmzzeettiiddrrooggpprrooggrraammoott kköövveettõõeenneellttáávvoollííttoottttáákk aa mmeennttáállhhiiggiiéénnééssbbiizzttoossii ppoosszzttrróóll,, mmeerrtt aa pprrooggrraammaallaatttt aa ddrroogghhaasszznnáállóókk sszzáámmaaööttsszzöörröösséérree nnõõtttt.. VVeeéérr eennnneekkeelllleennéérree mméégg ssookkááiigg ffeennnnttaarrttootttt eeggyyppoozzíícciióótt aazz OOrrsszzáággooss PPsszziicchhiiááttrriiaaiiééss NNeeuurroollóóggiiaaii IInnttéézzeettbbeenn..

Afiataloknak adott amfe-taminok és más tudat-befolyásoló gyógyszerekpszichiátriai használata

néhány országban, különösen azEgyesült Államokban, kikerült akontroll alól és a magasba szökött.Az ilyen szerek virágzó illegáliskereskedelmének következményeés velejárója a megnövekedettiskolai erõszak. A metilfenidátnevû szer (amely Ritalin névenvan forgalomban) a valaha voltleggyakoribb amfetamin-tartalmúanyag, amelyet a gyerekeknekadnak.

A „zavarok” közül, amelyekrea pszichiáterek felírják ezeket aszereket, leggyakoribb a figye-lemhiányos zavar (ADD) és afigyelemhiányos hiperaktív zavar(ADHD). Ezeknek az állítólagosgyermekkori zavaroknak a „tüne-tei” – a pszichiáterek diagnoszti-kai kézikönyve alapján – olyanok,

hogy életének egyik-másik pont-ján bármelyik gyerek viselke-désére ráillenek. Valójában ezek azavarok és tüneteik nem alap-szanak olyan bizonyítékokon,amelyeket patológiailag, neuroló-

giailag vagy tudományosan meg-határozott állapot alapján igazolnilehetne. Ezek helyett a pszichiá-terek olyan „tüneteket” pipálnakki, mint fészkelõdik a székén; úgyválaszol a kérdésekre az osztály-ban, hogy nem várja meg, amíg rákerül a sor; elveszíti a ceruzáit vagymás tárgyakat; képtelen csendesenjátszani; „hanyag” munkát végez;és könnyen megzavarható. Másszóval, az egész feltevéssé és véle-ménnyé süllyed. Ezek és más osto-ba „zavarok” – a „matematikai za-var”-tól a „másképp meg nemhatározott tanulási zavar”-ig – biz-tosítják a kiszámlázható „mentálisállapotok” tág területét, amelyekredrogokat lehet felírni.

Ezek egyben biz-tosítják a pszichi-áterek és a gyógy-szergyártók szá-mára a nyereségfolyamatos áram-lását is.Az elmúlt évti-

zedben a gyere-keknek az ADDés ADHD „ke-zelésére” adottserkentõszerekfelírása több százszázalékkal nö-vekedett. A tisz-tességtelen diag-nózisokkal ésdrogozással kap-

csolatos kétségek ezt ma márutólérik – beleértve azokat atanulmányokat is, amelyek nem-csak hogy kétségbe vonják aserkentõszeres „kezelés” bármi-lyen hatásosságát, de aggasztó

tényekrõl számolnak be ezek fi-ziológiai hatásait illetõen is. Ez abizonyíték magában foglal egyjelentést, amely az „AmerikaiOrvosi Szövetség Folyóiratának”(Journal of the American Medi-cal Association) 2001. aug. 22-29-i számában jelent meg a Dr.Nora Volkow orvosdoktor általvezetett kutatásokról, miszerintDr. Volkowhoz hasonlóan a tudo-mányos kutatók is „pokolian megvoltak lepõdve, amikor bizonyí-tékot találtak arra, hogy a metil-fenidát (a Ritalin kémiai neve)erõsebb, mint a kokain. Erre nemszámítottunk… Az adatok tisztánmutatják, hogy az a vélemény,miszerint a Ritalin enyhe serken-tõszer volna, teljesen helytelen.”A kutatók elismerték, hogy a me-tilfenidát által az agyban hosszútávon okozott kémiai elváltozásokismeretlenek, bár a szert a gye-rekeken több évtizede használják.

Egy ideje már vannak jeleiannak, hogy a serkentõszerekhasználata agyi károsodást okoz.A New York-i Buffalo Egyetem2001. novemberében kiadott ta-nulmánya szerint a kutatás „…aztsugallja, hogy (a metilfenidát) azagysejtek felépítésében és mûkö-désében lehetségesen hosszú távúelváltozásokat okoz.”

A pszichiáterek megtévesztõérveket használtak arra, hogy azamfetaminok használatát – külö-nösen a gyerekek esetében – tá-mogassák, azt állítva, hogy adózisok túl „kicsik” ahhoz, hogy aszerek széles körben ismert veszé-lyeit elõidézhetnék.

Mindazonáltal tudományosbizonyítékok garmadája mutat rá,hogy a „kis” dózisok is megle-hetõsen veszélyesek. Amint aztRochellys Dias, a stockholmiKarolinska Intézet neurobioló-gusa 2001 szeptemberében a své-dországi „Dagens Medicine” címûújságban közzétette: „A központiidegrendszert serkentõ anyagokkis dózisaival történõ kezeléshosszú távú elváltozásokhoz vezet-het az agy azon részeiben, amelyeka memóriát és a figyelmet kezelik.”

De a pszichiáterek amfetamintartalmú szereinek veszélyei nempusztán a függõségre, agykáro-sodásra, memória- és figyelmiproblémákra korlátozódnak. Azt isjelentették róluk, hogy szív-problémákat és más fiziológiaikárokat is okoznak – beleértve arákot is.

Dr. Samuel Epstein, a chicagóiIllinois Egyetem NépegészségügyiKarának nyugalmazott közegész-ségtan professzora szerint azamerikai gyermekgyógyász tár-sadalom „figyelmen kívül hagyjaaz egyértelmû bizonyítékokat,hogy a Ritalin rákot okozhat, és aszülõk, tanárok, iskolai gyermek-gondozók, de még a legtöbb gyer-mekgyógyász és pszichiáter sincserrõl informálva, és nincs isennek tudatában.” A Rákmeg-elõzési Egyesülés (Cancer Preven-tion Coalition) 2001. októberibeszámolója szerint Dr. Epsteinkülönösen aggódik „a gyerekkorirák növekvõ elõfordulása miatt,ami az elmúlt néhány évtizedbenmintegy 35%-kal nõtt.”

Csalás,agykárosítás– és haszon

Amíg a terrorizmuselleni háború to-vábbra is napontaelvonja a nemzetekés a világ vezetõ-inek figyelmét, ad-

dig távol, az óceán túlsó partjánNew York városa folyamatosanújjáépül.

Szeptember 11. a borzasztótragédia mellett az emberiségpusztulás és gonosz feletti gyõzel-mének napját is jelenti egyben.

A tûzoltók, a rendõrség és amentõk hõsies tetteit sok-sokmédia tette közzé, és az elkö-vetkezendõ hosszú évekre úgymarad majd fenn, mint a bátorságés az önfeláldozás kiváló példája.

A hõsök mögött ott állt aVöröskereszt, az Üdvhadsereg éssok más önkéntes csoport ésszervezet, beleértve a Szcientoló-gia önkéntes lelkészek százait is,akik már órákkal a pusztulás utánegyesített erõvel támogatták amentési munkálatokat a GroundZeronál Manhattenben.

„Amit a Szcientológia lelké-szektõl láttam, azt soha nemtapasztaltam még semmilyenszervezettõl sem” – mondta egymentõs a manhattani kerületbõl.– „Még a tûzoltóság vagy a men-tõk sem voltak elérhetõek az ele-jén, de a Szcientológia lelkészekmár az elejétõl ott voltak.”

„Ezek a fickók csodát mûvelnek”Mindamellett, hogy az ön-

kéntes lelkészek mindenben segí-tettek, speciális eszközöket is hoz-tak magukkal, hogy feloldják amentõmunkások stresszét, trau-máját és szenvedését. Az önkén-tesek egy egyszerû, de hatékonytechnikát használtak, amelyet aSzcientológia vallásban találha-tunk, és asszisztként ismert. Azassziszt nem az orvosi kezeléshelyettesítõje, hanem a sérülések,betegségek vagy érzelmi fájdal-mak lelki oldalát kezeli.

Használják a „loka-lizációt”, amely a kime-rült, összezavarodott,traumát szenvedettszemélynek segít, hogyújra orientálódjon, éssokkal jobban tuda-tában legyen közvetlenkörnyezetének – amikulcs a szükséghelyze-tekben, mivel a segítõszemélyeknek nagy szükségük vanaz éberségre és a koncentrálásra.A sérülésre és betegségre adottassziszt, amikor elsõsegéllyel ésmegfelelõ orvosi kezeléssel együtthasználják, nagymértékben fel-gyorsítja a gyógyulás idejét. Másasszisztok segítenek az embe-reknek leküzdeni a depressziót, afélelmet, illetve a veszteség éstragédia okozta szomorúságot, ésazoknak is segít, akik egy sokkolóesemény után cselekvésképtelen-né válnak.

„Nagyon sok hihetetlen mér-tékû stressznek kitett, kizsigereltés kimerült mentõmunkás voltitt” – mondta az amerikai mentõ-csoport nemzetközi mentõalaku-latának vezetõje. „És a Szcien-tológia önkéntes lelkészek hoz-zájárulása, hogy segítsenek nekikfelülkerekedni a problémáikon, azérzelmeiken, és hogy pihenhes-senek, kicsit kifújhassák magukat,nagyon eredményes és értékeserõfeszítés volt.”

„Nagyon sok elismerést kap-tunk” – mondta az egyik NewYork-i rendõrtiszt. – „De sok elis-merés illeti azokat az embereketis, akik a színfalak mögött álltak,mint a Szcientológia önkénteslelkészek, akik gondoskodtakrólunk, amíg ott lent voltunk, ésakkor, amikor szükségünk volt rá– valószínûleg sokkal jobban,mint a legtöbben azt el tudjákképzelni”.

Az egyik New York-irendõrségi mentõ, aki az embe-reket az önkéntes lelkészekhez

küldte segítségért, akövetkezõt mondta: „Ezek afickók csodákat mûvelnek.”

A segítség szellemeA Szcientológia önkéntes

lelkészek hatékony segítsége száj-ról szájra terjedt a rendõrök,tûzoltók és tisztségviselõk köré-ben, beleértve New York várospolgármesterét is, aki elismertemunkájukat.

„Bár sok vallási szervezet nyújtsegítséget katasztrófák idején, decsak kevesen olyan szervezettek,mint a Szcientológusok” – olvas-hatjuk a New York Times egyikcikkében, amelyben annak aközel 800 önkéntesnek a mun-káját mutatták be, aki részt vett akisegítõ munkálatokban NewYorkban. „Amíg sok önkéntestelküldtek, addig a Szcientológu-soknak engedélyezték, hogy ma-radjanak és együtt dolgozzanak azamerikai Vöröskereszttel és azÜdvhadsereggel.

Az önkéntes lelkészek közvet-lenül a katasztrófa helyszínikezelésein túl asszisztokat adtak azesemények miatt városszerte zak-latott polgároknak is, illetveazoknak, akik barátaikat vagycsaládjukat veszítették el a pusz-tulás során. Az önkéntes lelkészekcsoportjában voltak más hitval-lású polgárok, beleértve a szociálisés egyházi munkásokat, pszicho-lógusokat és másokat is, akiketszintén kiképeztek az assziszt tech-nikáira.

Az önkéntes lelkészek meg-

erõsítik, hogy ez a GroundZeronál jelenlévõk együttes mun-kája volt – a csapatszellem, azösszefogás és emberbarátság itattaát a történéseket – és ez vittetovább a mentés és a segítség erõ-feszítéseit, bátorítva a mentõ-munkásokat és önkénteseket,hogy felülkerekedjenek a szörnyû-ségeken és a pusz-tuláson.

Ahogyan azt egyönkéntes lelkész ab-ban az idõben mond-ta: „Én elsõ kézbõltapasztalom meg azta hihetetlen erõt,amely azáltal terem-tõdik meg, hogyhatékony csoportokkerülnek össze ésegyesülnek egy közöscélért. Tudom, hogyez egy kivételes pil-lanat, amit sohanem felejtünk el.”

Nemzetközi segítségA Szcientológia

önkéntes lelkészeiévek óta együttmû-ködnek más mentõ-csapatokkal, százak-nak és ezreknek siet-tek segítségére földrengések utánShakalitól és Törökországtól kezd-ve Mexikóvárosig, áradásoknál ésmás természeti katasztrófáknál akaribi hurrikánoktól a Mexikóiöbölig. Az ember által mestersége-sen létrehozott katasztrófákban is

segítettek az áldozatoknak, bele-értve Koszovó és Csecsenföldháborús térségeit is.

Ott vannak, és mindig ottlesznek mind a kataklizmáknál,mind a mindennapi élet kisebbkatasztrófáinál. A Szcientológiaönkéntes lelkészei hatalmas kapa-citással mûködnek a minden-

napok alapjain, széleskörû képességekethasználnak a barátokmegsegítésére, a vitáskérdések megoldásá-ra, az összetört embe-ri kapcsolatok meg-javítására, a felnõttekés gyerekek mûvelt-ségének emelésére, azüzleti vállalkozásokés megszámlálhatat-lan más terület segí-tésére.

Az önkéntes lel-készek által használtjártasságok elérhe-tõek a közönség szá-mára is, vagyis mind-azok számára, akiksegíteni szeretnénekmásoknak. A Szci-entológia Egyház hívés bátorít minden-kit, hogy váljon ak-

tív önkéntes lelkésszé.További információért lépjen

kapcsolatba Kabai Krisztinával a210-3446-os vagy 06-70/235-7473-as telefonszámokon, vagy [email protected] e-mail címen.

11 00 .. OO LL DD AA LL EEMMBB EE RR ÉÉ SS SS ZZ AA BB AA DD SS ÁÁ GG

Az önkéntes lelkészek segítenekmeggyógyítani a nemzetet;elsõsegélyben részesítik amentõmunkásokat,tisztségviselõket és az áldozatokat.

Elsõ kézbõl

tapasztaltam meg

azt a hihetetlen

erõt, amely azáltal

teremtõdött meg,

hogy hatékony

csoportok

kerültek össze,

és egyesültek

egy közös célért.

OTT SEGÍTENI, AHOL A

LEGNAGYOBB SZÜKSÉG

VAN RÁ

Válasz a terrorizmusra

Szcientológia önkéntes lelkészek százai segítettek a „Ground Zero” mentésimunkálatainál, és a terrorista támadást követõ hetekben mind anyagilag,

mind lelkileg támogatást nyújtottak New York város polgárainak.Rudolph Giuliani (balra fent), New York város polgármesteremegköszöni a Szcientológia önkéntes lelkészek munkáját.

SZCI

ENTOLÓGIA

L

ELKÉSZ

N K N TE

S

fi

EEMMBB EE RR ÉÉ SS SS ZZ AA BB AA DD SS ÁÁ GG 11 11 .. OO LL DD AA LL

Akárcsak a világ többivallása, a Szcientológiais egy olyan világbanindult el, ahol a gondo-latai újak voltak. A

Szcientológia vallás 1952-benalakult ki, amikor a nemzetek mégéppen kilábalóban voltak a másodikvilágháborúból, és hidegháború fe-nyegetett azzal, hogy bármelyik pil-lanatban beindulhat a nukleárishadviselés.

A Szcientológia egyszerû céljaiegy problémákkal terhelt világbanszülettek meg: „Egy elmebaj,bûnözõk és háború nélküli civilizáció,ahol a rátermettemberek eredménye-sek lehetnek, a tisz-tességes lények jogaimegadatnak, és aholaz ember szabadonszárnyalhat egyre ma-gasabbra.” Ezek acélok a mai napigváltozatlanok.

Miközben a kiala-kuló vallást egy olyankisebbség ellenezte,amelynek tagjai min-den új gondolat ellenharcoltak, vagy féltekembertársaik felettiirányításuk elvesz-tésétõl, a többségérdekesnek találta, éssokan közülük többet akartak meg-tudni róla. Csupán fél évszázadelteltével a szcientológusok 147országban több millió tagot számlál-nak.

Lévén, hogy a mai társadalombana keresztény-zsidó vallásmodell ural-kodik, sokan kérdezik, hogy hogyanlehet a Szcientológia vallás.

Ezt a kérdést az Egyesült Állam-októl Japánig már számos vallásszak-értõnek feltették, és õk ezt meg isválaszolták. E szakértõk olyan tekin-télyes tudományos intézményekbendolgoznak, mint az Oxfordi Egyetem,valamint a római, párizsi, fokvárosi,stockholmi, Buenos Aires-i, helsinkiés tokiói egyetemek.

Dr. Bryan Ronald Wilson, azOxfordi Egyetem szociológia profesz-szora, és egyben az egyik legismer-

tebb vallási kiadványírószerint: „A Szcientoló-gia olyan vallásos gya-korlat és hitrendszer,amely a követõk mély ésõszinte odaadását ered-ményezi.”

Regis Dericque-burg, a franciaországilille-i egyetem vallás-szociológia professzoratanulmányozta a Szcien-tológiát, és úgy véle-kedett, hogy ez igazi val-lás. „A követõit segíti azuniverzum lényegének,a történelmi esemé-nyeknek és a sajátéletük eseményeinek amegértésében.

Bizonyosságot ad a követõnek ab-ban, hogy õ mind a másik személy-nek, mind a csoportnak segíteni tud;megadja a lehetõséget az egyénnek,hogy okká váljon az élete felett, ahe-

lyett, hogy hatásalegyen a külsõbefolyásnak.”

Dr. J. GordonMelton, az Institutefor the Study ofAmerican Religionalapítója és igaz-gatója, harminc évetanulmányozza avallásokat, és több,mint húsz könyvszerzõje, köztük az„Amerikai vallások enciklopédiájá-nak” is. Melton kijelenti, hogy „aSzcientológia Egyház a szó teljesértelmében vallás”.

Dr. Frank K. Flinn, a Washing-toni Egyetem vallástörténeti profesz-szora 1962 óta tanulmányozza az újvallásokat. A Szcientológia vallástanulmányozása után ezt írta: „Két-ségen felül állíthatom, hogy a Szci-entológia igazi vallás. Rendelkezik avilág minden vallásának fõ jellem-zõivel:

1) pontos hitrendszer, alap,amelyre ráépült a

2) vallásos gyakorlat (bele-értve a viselkedési szabályokat, val-lási szolgáltatásokat és szertartásokatis), és

3) hívei olyan vallási közössé-get alkotnak, amely világosan kü-lönbözik más vallási közösségektõl.”

Fumio Sawada, az egyik leg-rangosabb vallásspecialista Japán-ban, és az U-Itso-shinto, Japánlegrégebbi vallása titkainak nyol-cadik õrzõje, azt írta: „A Szcientoló-gia elmélete és gyakorlata arra a

gondolatra épült, hogy az emberszellemi lény. …és azon az elkép-zelésen alapszik, hogy az ember feltudja idézni emlékezetében az elõzõéleteit, s mivel az ember szellemilény, a múltban véghezvitt tetteihatározzák meg jelen életbeli álla-potát.”

„A Szcientológia vallás és a japánvallás között több a hasonlóság,mint a Szcientológia és a nyugativallások között… A Szcientológiavallás, és lehetetlen bármilyen máskövetkeztetésre jutni” – jelentette kiSavada.

Ezek és sok más szakértõi véle-mény jut arra a következtetésre,hogy a Szcientológia vallás.

Más új vallásokhoz hasonlóan, aSzcientológiának is meg kellett küz-denie a „helyéért a nap alatt”. Míg akereszténységnek a kezdeti éveibenezt tûzzel-vassal kellett megtennie, aSzcientológia megértést alkalmaz.„Eszmék, és nem csaták jelzik azemberiség elõrehaladásának útját” –írta az alapító, L Ron Hubbard.

A Szcientológia Egyház egyik leg-fontosabb jogi elismerése 1993 októ-berében történt. Ekkor az EgyesültÁllamokban az Internal RevenueService (az USA legfõbb adóhatósá-ga) elismerte az egyház teljes mérték-ben jótékony és vallásos jellegét, ésadómentességet adományozott 150Szcientológia egyháznak, missziónakés kapcsolódó szervezetnek, ami avallás hivatalos elismerését jelenti azEgyesült Államokban. Az egyház val-lásos jellegét annyira különbözõországokban is elismerték, mintAusztrália, Venezuela, Svédország,Portugália, Kazahsztán és Dél-Afrika.Ez szintén az egyház nemzetközikiterjedésérõl tanúskodik.

Bíróságok világszerte adtak ki aSzcientológia vallást elismerõ nyi-latkozatokat.

A „Mi a Szcientológia?” c.könyvben számos hivatalos doku-mentum kivonata található, melyektovábbi elismerésekrõl tanúskodnak.

A Szcientológia - Egy mai vallás elmélete és gyakorlata egy újkönyv, ami teljes mértékben leírja a Szcientológia vallás tanait ésrítusait. Hogy a Szcientológia vallásos törvényszerûségeitösszefüggésekbe helyezze, a könyv annak az elemzésével ésmagyarázatával kezdõdik, hogy mi is valójában a vallás - egymûködõképes, teljes és mértékadó meghatározással szolgálva, amelymeghatározza az összes jelentõsebb egyház alapvetõ közösjellemvonásait. Ez a bevezetõ fejezet a világ vezetõ vallástudósainakkövetkeztetésein és a nemzetközi jogon alapszik. A könyv részletesleírással szolgál a Szcientológia összes alapvetõ nézetét illetõen,beleértve a Szcientológia Egyház szervezeti felépítését, szolgáltatásaités szertartásait, és rengeteg nemzetközileg támogatott szociális éstársadalmi tevékenységét.

Vallási vezetõk, kormánytisztviselõk és a média tagjai részéretiszteletpéldányok állnak rendelkezésre.

Szcientológia — Egy mai valláselmélete és gyakorlata

A világ legjelentõsebb vallástudósai vizsgáltákmeg a Szcientológia vallás alapelveit éskövetõinek tevékenységét.

A Szcientológia vallásMEGHATÁROZÁSA

„A Szcientológia

egyértelmûen

vallás, és

lehetetlen

bármilyen más

következtetésre

jutni” - mondta.

ASzcientológusok azok az emberek, akik tudták, hogy az életlehetne jobb is. Õk olyan emberek, akik képesek voltak a sajátfejükkel gondolkodni. Amikor azt találták, hogy aSzcientológia felismerte az ember szellemi valóját, és ez a

felismerés mindenkit hozzásegít ahhoz, hogy valóban tudja, hogy ki és miis valójában, akkor elhatározták, hogy tüzetesebben megvizsgálják ezt. És ezaz, amiért 147 országban oly sok millió ember, akik az élet különbözõterületein dolgoznak, Szcientológus napjainkban. Most - az élet rejtélyeireadott válaszokkal felfegyverkezve - vannak igazi megoldásaik.Mûködõképes eljárások az élet jobbátételére.Mintha mindig is tudták volna, hogy ezmegtehetõ. De ne fogadja el ezt tényként.Rendelje meg írásban a Mi a Szcientológia?címû könyvet, a Szcientológia enciklopédikusreferencia könyvét az alábbi címen:Szcientológia Egyház Budapest1399, Bp., Pf. 701/215.Ára: 8500 Ft

MMII AA SSZZCCIIEENNTTOOLLÓÓGGIIAA??

Vallási vezetõk, kormánytisztviselõkés a média tagjai részéretiszteletpéldányok állnak rendelkezésre.

Dr. Bryan Wilson az Oxfordi Egyetemrõl, egyike annak aszámos elismert szakértõnek, aki közelebbrõl is megvizsgálta aSzcientológia vallást.

JJÖÖJJ JJÖÖNN RRÁÁ SSAAJJÁÁTT MMAAGGAA!!

11 22 .. OO LL DD AA LL EEMMBB EE RR ÉÉ SS SS ZZ AA BB AA DD SS ÁÁ GG

Szcientológia Egyház Budapesti Org

Cím: 1073 Budapest, Erzsébet krt. 5. I. em.

Tel.: (1) 3215-290

Szcientológia Egyház Bajai Misszió

Cím: 6500 Baja, Galamb u. 13.

Szcientológia Egyház Bonyhádi Misszió

Cím: 7150 Bonyhád, Bartók Béla u.56/A.

Szcientológia Egyház Dunaújvárosi

Missziója Cím: 2400 Dunaújváros,

Gorkij u. 3/A Fsz/1. Tel.: (25) 409-606

Szcientológia Egyház Egri Misszió

Cím: 3300 Eger, Maczky Valér út 2. II. em.1.

Szcientológia Egyház Esztergomi Misszió

Cím: 2500 Eszteregom, Budapesti út 30.

Tel.: (33) 317-304

Szcientológia Egyház Gyõri Missziója

Cím: 9026 Gyõr, Dózsa György rakpart 1.

Tel.: (96) 317-174

Szcientológia Egyház Kalocsai Missziója

Cím: 6300 Kalocsa, Vörösmarty u. 90.

Mobil: (20) 461-4479

Szcientológia Egyház Kaposvári Missziója

Cím: 7400 Kaposvár,

Bajcsy-Zs. u.38 I.em. 1. Tel.: (82) 413-605

Szcientológia Egyház Kazincbarcikai Misszió

Levélcím: 3700 Kazincbarcika, Ságvári tér 3.

Tel.: (48) 311-521, (30) 985-4365

Szcientológia Egyház Keszthelyi Misszió

Cím: 8360 Keszthely, Sopron u. 13.

Tel.: (83) 314-432

Szcientológia Egyház Mezõkövesdi Misszió

Cím: 3400 Mezõkövesd, Dr. Lukács G. u.

5. fsz. 1. Mobil: (30) 466-0992

Szcientológia Egyház Miskolci Missziója

Cím: 3530 Miskolc, Széchenyi u. 34. 1.em.

Tel./ Fax.: (46) 506-166, (46) 506-165

Szcientológia Egyház Nyíregyházi Missziója

Cím: 4400 Nyíregyháza, Vasvári Pál 14.

Tel.: (42) 409-419, Mobil: (30) 370-7305

Szcientológia Egyház Paksi Missziója

Cim: 7030 Paks, Kodály Zoltán u. 3.

Tel./Fax: (75) 313-589

Szcientológia Egyház Pécsi Missziója

Cím: 7602 Pécs, Király u. 8.

Tel.: (72) 325-925

Szcientológia Egyház Soproni Missziója

Cím: 9400 Sopron, Deák tér 41.

Mobil: (30) 994-3113

Szcientológia Egyház Százhalombattai

Missziója Cím: 2440 Százhalombatta,

Pf.: 69 Tel.: (23) 355-533/25-ös mellék

Szcientológia Egyház Szegedi Missziója

Cím: 6722 Szeged, Honvéd tér 5/b. B

ép.II.em. Tel.: (62) 442-916

Szcientológia Egyház Székesfehérvári

Missziója Cím: 8001 Székesfehérvár,

Bakony út 4. Tel./ Fax.: (22) 328-759

Szcientológia Egyház Székelyudvarhelyi

Missziója

(Asociata Centrul Dianetica)

Cím: 4150 Odorheiu Secuiesc,

Str. Rosei 2. Hargita ROMANIA

Tel.: 00/ 40/ 66/ 217-823

Szcientológia Egyház Szekszárdi Missziója

Cím: 7100 Szekszárd, Arany János. u. 23-25.

Tel.: (74) 315-956, Fax: (74) 319-788

Szcientológia Egyház Tatabányai Missziója

Cím: 2800 Tatabánya, Pf.: 1372

Tel.: (34) 313-093, Fax.: (34) 312-878

Szcientológia Egyház Tiszaújvárosi Missziója

Cím: 3580 Tiszaújváros, Teleki Blanka u. 2.

Tel.: (49) 343-455

Szcientológia Egyház Veszprémi Misszió

Cím: 8200 Veszprém, Völgyhid tér 3.

Tel.: (88) 424-244, Mobil: (20) 937-2866

Aközösségi érzés elõször avallásban nyilvánul meg.Az Ön közösségi érzéseazokból a tapasztalatok-ból származik, amelyeken

másokkal osztozik. Amikor a vallásosközösségi érzést, és azzal együtt az igazibizalmat és integritást meg lehet sem-misíteni, akkor a társadalom leginkábbegy olyan homokvárhoz hasonlít, amelyképtelen védekezni akérlelhetetlen tenger el-len.

Az utóbbi száz évenát hajthatatlan támadá-sokkal ostromolták avallást. Azt mondtákÖnnek, hogy „ez a tö-megek ópiuma” hogytudománytalan, hogyprimitív; röviden össze-foglalva csak egy tévhit.

De a szervezett vallástérõ mindezen támadásokmögött egy alapvetõbbcélpont állt: az emberszellemisége, az Ön sajátalapvetõ szellemi ter-mészete, önbecsülése éslelki nyugalma. Lehet,hogy ez a fekete propa-ganda olyannyira sikeresvolt, hogy többé nemhisz benne, hogy szelle-mi természete lenne, de biztosíthatomróla, hogy igenis van.

Persze, a vallás elleni efféle támadásokeleve ellentétben állnak az ember hagyo-mányos, szellemi beteljesülés és az etikuséletmód felé irányuló törekvéseivel.

A gondolkodó ember ezen a bolygónévezredekig megtartotta saját szelle-miségét, és a végsõ bölcsességnek a szelle-mi megvilágosodást tartotta.

Az új radikális gondolatnak, hogy azember állat, és nincs szellemi természete,neve is van: totalitárius materializmus. Amaterializmus az a tan, hogy „csak azanyag fontos”. Ezen új gondolat apostolaimegpróbálják mindenkinek eladni azt az

elképzelést, hogy az em-berek a lelkük mélyénigazából csak anyagok, ésamit a személy akar, azkohézióban lenni azanyaggal, hogy aztán azanyag védje õt.

Az elmúlt évszázadsorán ez a filozófiai véle-mény nagyon is hasznos-nak bizonyult a militaristaés totalitárius kormányokés szószólóik számára, akikigazolni kívánták rémtet-teiket, valamint néptö-megek leigázását.

Az az igazság, hogy avallás, mint civilizáló erõsoha máskor nem szüksé-gesebb, mint amikoróriási erõk vannak olyanemberek kezében, akik avallásban kiemelt jelen-tõségû szociális képessé-

gekben nagyon elszegényedhettek.A múlt nagy vallásos civilizáló erõi, a

buddhizmus, a judaizmus, a kereszténységés a többiek, mind hangsúlyozták a, „jó” ésa „gonosz” megkülönböztetését és a maga-sabb rendû etikai értékeket.

A templomba járók számának csök-kenése az Egyesült Államokban egy-beesett a pornográfia és az általánoserkölcstelenség emelkedésével, és abûnözés növekedésével. Ez a rendõrséglétszámának növekedését vonta magaután, amelyet nem követett csökkenés atényleges erkölcsi aberráció területén.

Amikor egy társadalomban a vallásnem bír befolyással, vagy megszûnt befo-lyásosnak lenni, az állam örökli a közerkölcsi épségének, a bûnözésnek és azintoleranciának az egész terhét. Ezért bün-tetést és rendõrséget kell használnia. Ezazonban nem sikeres, mivel azt az erkölcsiépséget, integritást és önbecsülést, amivalakivel nem veleszületett, nem lehet túlsikeresen kierõszakolni. Ezek csak úgytudnak létrejönni, ha a szellemi tudatossá-got és ezen tulajdonságok szellemi értékétbeleneveljük az emberekbe. Ahhoz, hogy

az ember erkölcsös stb. legyen, több józan-ságnak és érzelmi indíttatásnak kell jelenlennie, mint fegyelmezéssel való fenyege-tésnek.

Amikor egy kultúra a szellemi célokkövetésétõl teljesen a materializmushozpártol, azzal kell kezdenünk, hogy meg-mutatjuk nekik, hogy mindannyiuk egylélek, és nem anyagi természetû állatok. Asaját vallásos természetük felismerésétõlaz egyének ismét képesek eljutni odáig,hogy ráébrednek Isten létére, és sokkalinkább önmagukká válnak.

Í R T A : L . R O N H U B B A R D

A130 oldalas L. Ron Hubbard:Egy Arckép bemutatja aSzcientológia vallás alapító-jának életét és az élet

különbözõ területein létrehozotteredményeit, valamintéletmûvének emberek millióiragyakorolt hatását szerte aFöldön. Ez a kiadvány nyújtja alegátfogóbb és legalaposabbandokumentált áttekintést azemberrõl és munkájáról,beleértve professzionálisteljesítményét több területen –mint író, oktató, felfedezõ,

humanitárius, fotómûvész,virágkertész, hajóskapitány ésmég sorolhatnánk. A kiadványbemutatja az embert, akijócskán túlmutatott a felszínesosztályba sorolásokon. Rendeljemeg írásban az L. Ron Hubbard:Egy Arckép címû könyvet azalábbi címen: SzcientológiaEgyház Budapest, 1399, Bp., Pf.701/215., vagy vegye megszemélyesen a 1073 Budapest,Erzsébet krt. 5. I./5. szám alatt.

Ára: 8600 Ft

Vallási vezetõk, kormány-tisztviselõk és a média tagjairészére tiszteletpéldányok állnakrendelkezésre.

L. Ron Hubbard: Egy Arckép

Idõrõl idõre néhány emberkeményen megpróbál rávennimásokat arra, hogy úgygondolkodjanak, mint õk,anélkül, hogy megengednénekbármiféle vizsgálódást tényekrõlvagy bizonyítékokról. Ahhoz,hogy meghallgassa, amitmondanak, el kellene fogadniaa nézetüket, és az elnyomásösszes sajátosságaráerõszakolható valakire így, akiegyébként másképpgondolkodna.

Mindannyian tudjuk, mifélehazugságokat mondtak 60 évvelezelõtt kisebbségi vallásokravonatkozóan. És tényleg aztgondolhatja, hogy megtanultuka leckénket a történelem emefejezetei alapján. De hasonlóhazugságokat ma is mondanakkisebbségi vallásokról éstagjairól.

A tény az: úgy irányítanivalakit, hogy az tartózkodjon asaját megfigyelésének erejétõlaz a totalitarianiznus alapja.

Két és fél évtizeddel ezelõttL. Ron Hubbard, a Szcientológiavallás alapítója megvizsgálta,miért is támadják a vallást, éshogy egy társadalom hogyanzuhanhat totalitarianizmusba. A következõ írás kivonat a„Vallásos kihatás a társadalom-ban” c. esszéjébõl, amimegtestesíti azt, ahogy aSzcientológusok általábangondolkodnak errõl.

L. Ron Hubbard

Önt is mindig szeretettel látjuk

Amikor egytársadalomban avallás nem bír

befolyással vagymegszûnt

befolyásosnak lenni,az állam örökli a

köz erkölcsiépségének, a

bûnözésnek és azintoleranciának az

egész terhét

Vallásos kihatás a

társadalomban

EMBER ÉS SZABADSÁG KIADÓ: MAGYARORSZÁGI SZCIENTOLÓGIA EGYHÁZ POSTA CÍM: 1399 BUDAPEST, PF. 701/215. KÉSZÜLT: KOSSUTH NYOMDA RT. ISSN: 1588 - 4538 ALAPÍTÓ: MAGYARORSZÁGI SZCIENTOLÓGIA EGYHÁZ FÕSZERKESZTÕ: GRÓZLI ZOLTÁN TEL/FAX: 268-9920 TERJESZTÉS: ALTERNATIV

2002 MÁJUS Megoldás az országos drogproblémára · Az európai „Mondj nemet a drogokra, mondj igent az életre” kampány a Szcientológusok kezdemé-nyezésére indult el

Documents