Buhály Attila Egy urartui istenkatalógus: a Meber Kapisi-felirat A MEHERKAPISI-FELlRAT, az urartuiállamegyikfontosdokumentuma. a Van-tó közelében, attól keletre található ~ Zemzem Dag egyik nyúl' ványán, az Akkirpi-hegyen. A sziklába egy kapu formájú fülkét'vés' tek, ebben a fülkében van maga a felirat. I A Zemzem Dag belsejét .nagyméretu barlangrendszer hálózza be. Ennek i~ köszönheto, hogy a hegységet sajátos misztikum lengi körül a helybeli lakos' ság körében: gyakran vélnek hangokat hallani a hegy belsejébol a járatokb~ bemerészkedok. Arrólis számostörténetszól, hogy sokannemtértekvissza 9 járatokba tévedtek közül. A néphit szerint oket démonok ragadták el, akik 9 földalatti városban élnek. A hiedelmek szerin(~ ~e~er Kapisi sem más, mint a fóld alatti démono~ egyik kijárata a fentrv.H4g~feJ~; Ez a kapu minden évben Szt. János éjszakájM Uúlius 24.) nyílik ki. Ezek a jellegzetességek már az iráni mitológiában is felbukkannak: maga ~ Meher szó is Mithrát jelenti. A perzsák szerint így a kapuból maga l\1ith~ lovagol elo a megfelelo pillanatban. Mithra a Napkultusz kapcsán került öst" szefüggésbe a hely misztikumával. Késobb, a keresztyén idokben pedig Szt. János éjszakáján vált fontossá asziklafülke. F. E. Schulz 1828/29-ben negyvenketto Van-tó környéki feliratot másolt le' és küldött Párizsba? A negyvenkettobol három az achaímenida Xerxés felira' ta, a többi urartui. Az utóbbiak közül az Akkirpi-hegyen talált Meher Kapisi ? legterjedelmesebb. Magassága 4,45 m, szélessége 1,83 m. F. E. Schulz rné~ nem tudta elolvasni a feliratot. Annyit azonban megállapított, hogy 95 (valójá' ban 94) sorból áll. A sorok a következoképpen tagolódnak: Az elso 25 sor után két sornyi ki' hagyás következik. A második sorozat a 26-31. sor, ami után egy sornyi szO' net következik. Ugyancsak egy sornyi üres hely van a harmadik (32-84. sor) és a negyedik (85. sortó\) szakasz között is. E szakaszolás alapján F. E. Schulf II " I A környéken járt kutatók tájleirásai: SCHULZ, 1840. 300-309.; MORDTMANN, 1872. 490.; SAYCE, 1882.461. skk.; LEHMANN-HAUPT, 1928.39-40. 2 SCHULZ,,1840. [A Meher Kapisi-felirat] 300. skk. (Inser. XVII.) PI. IV-V. SIC ITUR AD ASTRA b 2000. 1-2. sz. 49-Stf.
22
Embed
2000 egy urartui istenkatalogus - a meher kapisi-felirat
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
Buhály AttilaEgy urartui istenkatalógus:
a Meber Kapisi-felirat
A MEHERKAPISI-FELlRAT,az urartuiállamegyikfontosdokumentuma.a Van-tó közelében, attól keletre található ~ Zemzem Dag egyik nyúl'ványán, az Akkirpi-hegyen. A sziklába egy kapu formájú fülkét'vés'
tek, ebben a fülkében van maga a felirat. I
A Zemzem Dag belsejét .nagyméretu barlangrendszer hálózza be. Ennek i~köszönheto, hogy a hegységet sajátos misztikum lengi körül a helybeli lakos'ság körében: gyakran vélnek hangokat hallani a hegy belsejébol a járatokb~bemerészkedok.Arról is számostörténetszól,hogysokannemtértekvissza 9járatokba tévedtek közül. A néphit szerint oket démonok ragadták el, akik 9földalatti városban élnek.
A hiedelmek szerin(~ ~e~er Kapisi sem más, mint a fóld alatti démono~egyik kijárata a fentrv.H4g~feJ~;Ez a kapu minden évben Szt. János éjszakájMUúlius24.) nyílik ki.
Ezek a jellegzetességek már az iráni mitológiában is felbukkannak: maga ~Meher szó is Mithrát jelenti. A perzsák szerint így a kapuból maga l\1ith~lovagol elo a megfelelo pillanatban. Mithra a Napkultusz kapcsán került öst"szefüggésbe a hely misztikumával. Késobb, a keresztyén idokben pedig Szt.János éjszakáján vált fontossá asziklafülke.
F. E. Schulz 1828/29-ben negyvenketto Van-tó környéki feliratot másolt le'és küldött Párizsba? A negyvenkettobol három az achaímenida Xerxés felira'ta, a többi urartui. Az utóbbiak közül az Akkirpi-hegyen talált Meher Kapisi ?legterjedelmesebb. Magassága 4,45 m, szélessége 1,83 m. F. E. Schulz rné~nem tudta elolvasni a feliratot. Annyit azonban megállapított, hogy 95 (valójá'ban 94) sorból áll.
A sorok a következoképpen tagolódnak: Az elso 25 sor után két sornyi ki'hagyás következik. A második sorozat a 26-31. sor, ami után egy sornyi szO'net következik. Ugyancsak egy sornyi üres hely van a harmadik (32-84. sor)és a negyedik (85. sortó\) szakasz között is. E szakaszolás alapján F. E. Schulf
II"
I A környéken járt kutatók tájleirásai: SCHULZ, 1840. 300-309.; MORDTMANN, 1872. 490.;SAYCE, 1882.461. skk.; LEHMANN-HAUPT, 1928.39-40.
úgy vélte, hogy a felirat négy különbözö szövegböl áll. Ma már tudjuk, hogynem így van. A felirat egyetlen szöveget tartalmaz, viszont azt kétszer: elöszöraz 1-31. sorban, majd a 32. sortól.
A felirat felsö része szinte sértetlenül fennmaradt. A duplikáció viszont erö-sen töredezett, söt az utolsó tíz sor egyenesen olvashatatlan.
F. E. Schulz után A. D. Mordtmann járt a Van-tó környékén.3 Ö már meg-próbálta elolvasni a Meher Kapisi-feliratot. Viszont E. Hincks azon (ma mártudjuk: hibás) alapállásából indult ki, amely szerint a Van-tó környéki feliratokindoeurópai nyelven íródtak.4 Olvasata bizonyítékául A. D. Mordtmann per-zsa, zend, párszi, söt görög és latin párhuzamokat hozott fel. Ezt az eljárásátazonban már C. F. Lehmann-Haupt is önkényesnek találta.5
Azt már A. D. Mordtmann is megállapította, hogy a feliraton egy istenlistatalálható. Igaz, ö az istenek nagy részét indoeurópai eredetunek tartotta. Az is-tenlista ezért szerinte az óörmény pantheont tartalmazza.
Ezzel szemben A. H. Sayce már "Örményország korábbi lakóiról" és a "vanipantheonról" beszél. Neki már sikerült elszakadnia A. D. Mordtmann indoeu-rópai-centri kusságátó 1.6
1900-banjelent meg J. Sandalgian szöveggyujteménye a Van-tó környékéntalált feliratokból. Fordításai nagyjából A. H. Sayce nyomdokainjárnak. Ö ne-vezi eloször a feliratokat urartuÍftak.7
C. F. Lehmann-HauptW. Belckkel 1898/99-benjárta be az orosz Transzka-ukáziát, iráni Azerbajdzsánt és a török fennhatóság alatt álló Örményországot.A feliratokat újra gondosan lemásolta, lefényképezte. Fordításaiban már szósincs indoeurópai rokonságról.8 Az ekkortájt zajló nyelvészeti kutatásokeredményei ezt már egyértelmuenkizárták.9
A Il. világháború után F. W. KöniglOés G. A. Melikisvili" adták ki fordítá-saikkal együtt az addig ismert urartui feliratgyujteményt, köztük a MeherKapisi-feliratot.
A szöveget a legkisebb tematikai egységekre lebontva adjuk közre. Minde-gyik egység három sorból áll: az elso két sor a felirat átírását tartalmazza; a
dhal-di-e (35) dIM dUTU DINGIRmes UKKINmes GUD 2 UDU dUu-ra-ni-i-]e
HALDINAK, TEISEBÁNAK, SIWININEK ÉS AZ ÖSSZES IS- TURANINAK 1 BIKA, 2 JUH;TENNEK. -
14. (6) dú_a 2 GUD34 4 UDUmes
8. o v 25 dh I d' ,. . d' I r . (38)2 GUD4 UDUdú_a6 UDU.MAS.TUR _a- I-em-Ip-81-1-a-a-1. v dh I d' ., 26 'd' I [ r] UÁNAK2 BIKA,4 JUH;6 UDU.MAS.TUR_a - I-em-Ip -81-I-a -a- 1
136SCHULZ: töredékes jelátírás. MORDTMANN: ki, ta, vagy ru.137SCHULZ: e. SAYCE, SANDALGIAN, KÖNIG szerint ideogramm, itt, és a következokben.13KMORDTMANN szerint itt, és a következokben: 1/2.139MELlKISVILI szerint. A többiek: ba.
149SCHULZ: töredékes átírás. Lehet e, vagy 2. MORDTMANN, SAYCE, SANDALGIAN és Kö-NIG az elobbiként értelmezi, LEHMANN-HAUPT és MELIKISVILI az utóbbi ként.
A BORT GYUJTSÉK ÖSSZE[?], ÉS AZ ÉGNEK FOGADALOMLEGYEN[?].
206 MORDTMANN: ab.
207 lásd 191. pont.20KSANDALGIAN kivételével.209 MORDTMANN: is.
210 MORDTMANN: hu.
211 SANDALGIAN szerint.
212 lásd 191. pont.
213 LEHMANN-HAUPT, MELlKISVILI, KÖNIG szerint.214 MORDTMANN, SAYCE: du.
21; MORDTMANN nem tudja értelmezni. SAYCE, SANDAl GIAN: tu. LEHMANN-HAUPT: su.216 KÖNIG kivételével.
217 SANDALGIAN szerint.70
Kommentár
1. Ualdi az urartui pantheon foistene. Eredetileg talán egy Nagy-Zábu völ-gyében élo törzs istene volt,218az urartui állam kialakulása után azonban olyannagy szerepre tett szert, hogy az már-már monoteisztikus színezetet kezd ölte-ni: o kapja mindig a legtöbb áldozatot, és egyedül ot illeti meg az istenekközött az ewri, "Úr" cím?19
4. A KÁ sumerogramm jelentése "kapu". A nyelvtani többes ellenére egykapuról van szó, melyet ISpuini és Menua vésetett, és amely tulajdonképpennem más, mint a feliratot tartalmazó sziklafiilke. Ez a sziklafiilke érdekeshasonlóságot mutat a susi-szentélyek bejáratával. Erre még az 54. és 60. pont-ban visszatérünk.
6. Az a$use szó jelentése lehet "felszentelo áldozat, áldozati ajándék",220vagy inkább "ünnep".22IA manuse szó a man- létigébol származik.
Úgy tunik ebben az esetben, hogy az ünnep a felsorolt áldozatok bemutatá-sátjelenti; mégpedig Siwini, azaz a Napisten hónapjában. Ez a hónap a tavaszinapéjegyenloség, vagy a nyári napforduló idopontjában kezdodhet, így ekkorkapják a következo istenségek a nekik járó áldozatokat.
8. Ualdi ebben a szakaszban fiatal állatokat kap, szemben akár a következoszakasszal. Ebbol arra következtethetünk, hogy itt Ualdi fiatal vagy gyermekiaspektusáról lehet szó.
9. Feltuno a tizenhetes szám többszöri használata itt és majd a következok-ben. Talán egy Urartuban kultikus jelentoséggel bíró számról van szó. (Yö.46.) Feltuno, hogy az Ószövetség szerint Noé a második hónap 17. napjánszáll be a bárkába, és a hetedik hónap 17. napján köt ki az Araráton. (Gen. 7,ll., illetve 8, 4.)222
12. Uutuini neve kapcsán feltuno az urartui szövegekben eloforduló IJu-{u-tu-IJjkifejezés.223Különösen a -tu-IJj végzodésre érdemes itt figyelni, össze-
ZIKBIAGOV, 1978. .
219 <HU *ewr-, ahonnan a hurri ewri .,királi'. HAéIKIAN. 1985.46. és 57.220 KÖNIG, 1955-57.221 MESCSANINOV, 1978.58.; DJAKONOV,1963.
vetve a LUGAL-tubJ; "birodalom, uralkodói hatalom", és amélu-tu-bi, "alatt-való, lakosság" kifejezésekkel. A bututubj szót a kutatók a but- "fordul, oda-fordul (valakihez)" szóból etimologizálják, így jelentése talán "hatalom, ál-dás,,224vagy "siker, szerencse".225Így ljutuini a szerencse, élet, öröm kifeje-zésekkel lenne kapcsolatban. Érdekes itt még a burri párhuzam: budane"sors", illetve lfudena, lfudelulora az újszülött sorsát kijelölo burri istenek.226
A -tubi rag, úgy tunik, az egyénnek a társadalomban elfoglalt helyét, vi-szonyrendszerét határozza meg: vö. -bi rag, amely valamihez tartozást, vala-mitol vagy valakitol való származást jelent. A bututubj kifejezés ugyaneztjelentheti általánosabb értelemben: egy ember sorsát, képességét, hatalmát,befolyását, valami olyasmit, amit az istenek szabnak meg számára. A hut-igébol való származtatás és a hurri párhuzam alapján talán némi fényt vethe-tünk arra, hogyan látta sorsának és képességeinek eredojét az urartui ember:A megfelelo isten születése pillanatában "fordul oda" az újszülötthöz, és"mondja ki" jövendojét: sikereit és kudarcait, de a társadalomban elfoglalthelyét is.
F. W. König szerint ljutuini ljaldi felesége.227
13. Turani F. W. König szerint Teiseba felesége.228Egy feliraton elofordulegy töredékes ...turani helynév;229talán egy lokális istenség lehetett.
14. Ua valószínuleg szintén egy lokális istenség. A Karahan környékén találtfeliratokon fordul még elo. Karahan a Yan-tótól északkeletre található. TalánAr~iuni, vagy Nisi[...] várossal azonos, ahol Ua tisztelete elofordulhatott?30(Yö. 51, 70.)
16. Sebitu neve a Mahmud-Abadban találtMahmud-Abad 25 km-re délre található az iráni
19. Diduaini F. W. König szerint kovácsisten. Szerinte ugyanis a did- ige a'fémmegmunkálást jelenti.233I. Hacikian szerint viszont dltidltyulose "rész,hányadrész, ingóság", és a hurri tid- "eloszt, szétoszt" igével együtt a tidene"elkülönít, szétoszt" szóból származik.234
20. A holdisten neve a duplikációban eloforduló Selardi F. W. König sze-rint -ardi "rendezo, méro", ezért Selardi a teliholdnak felel meg?35(Yö. 47.)
21. Ennek a szakasznak az értelmezése szerteágazó problémát vet fel. Úgytunik, ljaldinak valamiféle szent fegyvere részesül itt kultikus tiszteletben, bára "fegyver" szó elofordulása kérdéses. G. A. Melikisvili a suri szót fordítjafegyvernek.236F. W. König, illetve a német iskola szerint ez a szó inkább"harci kocsi" jelentésu.237
Az utóbbi ötven évben több nagy méretu lándzsahegy került elo az ásatáso-kon. Ismert a karmir-bluri bronzedények ábrázolása, amelyek azonban lán-dzsán kívül lehetnek lándzsaszeru fák238vagy a tuzkultusz nyomai.239Azurartui életfamotívumok egyik fajtája is meglehetosen lándzsaszeru.
Az "eldobott lándzsa" az adott terület meghódításának szimbóluma. A lán-dzsa a tér legyozésének eszköze, átvitt értelemben pedig az axis mundi, aszakrális tér összekötettésének, átjárhatóságának a szimbóluma.24oTalán ez amotívumjelenik meg az urartuiak lándzsaszeru szent fájában és magában ljal-di szent lándzsájában.
23. Quera nevét - a kutatók a qewra "föld, talaj" kifejezéssel hozzák össze-fiiggésbe.24IM. Riemschneider ennél is továbbmenve anya- és földistennonektartja, akinek a neve a sírkultusszal függ össze.242
24. Eliprirol megint nem tudunk semmit.Nevének második tagja az -ipri szóSarduri apjának Lutiprinek nevében is szerepel. A szó valószínuleg az euri,
1984.; A. BELl-t azonban König is fegyvernek fordítja.238 HANC;AR, 1961.239 KHLOPIN, 1977.NO ELIADE, 1968. 468.241 KÖNIG, 1955-57; MESCSANINOV, 1978. 182-184.; HAélKIAN, 1985.56. és DJAKONOV,
1963.142 RlEMSCHNEIDER. 1963.
73
"Úr" szó archaikus változata. ISpuinifiának, Menuának maradt fenn egy Elip-rinek szentelt sztéléje.243
25. Taraini lehet a lokális istenségek újabb képviselöje: Ismert egy töredé-kes Tarra... .helynév?44Az értelmezési lehetöségek azonban mást is megen-gednek. A tarae szó jelentése "sokaság, tömeg", a taraie szóé "nagy, hatal-mas, erös".245A taraiuhi szó jelentése 1. 1. Mescsaninov szerint "fönemes,föúr",246I.Hacikian szerint "kitunö, nagyszeru, remek, erös".247Feltunö újra a-hi rag, amely valamihez tartozást jelent. 1. Friedrich utal még egy királyititulatúrára, amelyben a tar-a-i-e kifejezés szerepel, ez szerinte az akkád dan-nu ("nagy") szónak felel meg.248
Úgy tunik, a taraiuhiszó a "nagyságra, kiválóságra" utal. A kiválók a társa-dalom és a hadsereg vezetö emberei; velük lehet kapcsolatban Taraini isten.
27. Irmu~init II. Sarduri király említi <;avu~tepében(Sardurifiinili) emeltszentélye kapcsán. M. Salvini szerint a Gürpinar völgyének helyi istenségelehetett. 249
28. Az itt említett istenség problémás. M. Riemschneider szerint a halált ve-zetö isten.25oF. W. König szerint a lelkeket az alvilágba kisérö isten.251M. Tsereteli szerint viszont virágzást hozó (=növelö) isten.252
A problémát az okoza, hogy az sem világos, melyik jellel végzödik tulaj-donképpen egy szó, és kezdödik a másik. G. A. Meliki~vilitagolása:
u-ru-li-li u-e-si-u-a-li, F. W. Königé: u-ru-li-li-u-e si-u-a-li.Az elsö ránézésre világos, hogy nem a neve van megemlítve az istennek, ha-
nem a funkciója, az, hogy mit cselekszik. Ebben az esetben pedig a mondatbakell egy vonatkozó névmás, egy állítmány és egy tárgy.
Az elsövei nincs gond: az aluse jelentése "aki valaki". Az állítmányt keresverögtön a si-u- "átvisz, áthoz, elvisz" ige tunik a szemünk elé. (uesi-u- ige nemismeretes. Ami persze nem jelenti azt, hogy nincs.) Tárgyas ige lévén az -ali
rag egyes szám harmadik személyu cselekvöt jelent - ez megfelel nyelvtanilaga vonatkozó névmásnak- és többes számú tárgyra utal. Marad az u-ru-li-li-u-e~LÓ.Itt rögtön az -(a)we pluralis dativus rag tunik fel. így a fordítás: aki átviszi"alaminek vagy valami számára. A valami lenne itt az undili szó: F. W. Königszerint jelentése "halott, meghalás, kiszakítás".253
F. W. König szerint a duplikációban si-ú-a-li helyet si-a-li áll, így itt az int-ranzitív si-a- igét kellene keresnünk. Az ige tranzitivitását azonban teljes mér-tékben alátámasztja a cselekvö ergativus-esete (alu-se).
A mondat legbiztosabb pontjának így az "áthozást, átvivést" jelentö ige tu-nik. Ez alapján ez az istenség valamiféle rite de passage-istenség lehet, akáraz életböl halálba, de akár fordítva is, vagy bármiféleképpen a szentbol a pro-fánba vagy fordítva.
34. F. W. König szerint Zuzumaru a hurri Kumarbi megfelelöje?54Annyi-ban igazavan, hogyha az urartuiistenvilágolyanközeláll a hurrihoz,mintanyelv, akkor Kumarbinak, vagy valami hasonló istenalaknak rejtöznie kell azurartui istenek'között.
37. Ziquni vagy Ziuquni ismét egy lokális istenség lehet. Zinglln földje 1.~ulmánu-a~arédu idején az Uruatritörzsszövetség része.255Az urartui szöve-gekben is -elöfordulZiuquni földje, amely a Van-tótól északra terülhetett el, amai Kefkale kömyékén?56
38. Ura megint csak egy lokális isten lehet. F. W. König és M. Salvini sze-rint257a Van-tótól északra levö, kultikus tiszteletben részesülö szent hegyröllehet szó.
39. Ar~ibedini neve összetett névnek tunik, de a két tag értelmezése kétsé-ges. Az aT$i-szó AT$iniwiváros nevében bukkan fel, valamint az aJ"$ibi"sas"szóban.258
F. W. König szerint bedi(ni) "gazdagság, teljesség,,;259ez alapján értelmeziaz isten nevét "lóban való gazdagságként". 1. 1. Mescsaninov és 1. Hacikianszerint mutatószó:."valami irányában, valami felé".260
40. Úgy tunik, az ami az urartui nyelvben egy személynek valamiféle pozi-tívum felé irányuló cselekvoképességétjelenti (vö. 58.), jóindulatát, kegyessé-gét, egy uralkodó esetében egyfajta clementiát, amely eredetileg talán egy ma-naisztikus képzet lehetett, majd antropomorfizálódott, istenalakká vált. EzzelArni az ún. "fogalomistenek" sorát nyitja meg az urartui hitvilágban.
41. Az iniriase G. A. Melikisvili szerint "istenség", F. W. König szerinttJaldi fiatalságát, ifjúságát jelenti.26\ Jobb híján bármelyik értelmezés elkép-zelheto, bár egyik sem áll biztos lábakon. Ami egyértelmunek tunik az az,hogy egy újabb isteni tiszteletben részesülo fogalomról van szó, amely tJaldi-hoz kapcsolódva megmaradt manaisztikus, mágikus szinten, mint tJaldi egytulajdonsága, képessége.
42. F. W. König szerint tJaldi felnottsége, "hatalma telje".262Az alsuise je-lentése bizonyosan "nagyság, magasztosság, hatalmasság".263Királyi titulatú-rákban is elofordul. A hatalom tJaldihoz kapcsolódó, manaisztikus, mágikusképzete lehet, egyfajta imperium.
43. A szerkezet hasonló az elozo két egységhez, így az értelmezésben is ha-sonlóság áll fenn. A különbség annyi, hogya diruse fogalommal, az iniriaseszóhoz hasonlóan, nem tudunk mit kezdeni. 1. 1.Mescsaninov szerint fordítá-sára nincs lehetoség.264 I. M. Djakonovszerint"beleegyezés,egyetértés,kö-nyörület".265F. W. König szerint "tJaldi öregsége".266
44. Arról, hogy kik tJaldinak eme kíséroi, semmit sem tudunk. Valószínulegketten lehettek, és mindegyikükegy bikát és két juhot kapott, mint az elozoek-ben.
45. A viharistennek,Teisebának a kíséretérollehet szó. Ugyanaz vonatkozikrájuk, mint az elobb tJaldi kíséretére.
46. F. W. König szerint, ha az elobbiekben tJaldi és TeiSeba kíséretérol voltszó, akkor most Siwini kíséretének kell következnie?67Emellett szól a pIura-lis dativus végzodés (=awe) és a két bika, mint áldozati állat. Feltuno a tizen-hetes szám újabb felbukkanása: kétszer 17, azaz 34 juhot kapnak. (Vö. 9.)
M. Salvini viszont utal a mahmud-abadi feliratokra, ahol felbukkan egyArfu 'arasaunevu istenség.268Ebben az esetben egy Zagrosz-beli lokális istenlenne.
47. Ezzel a szakasszal egy újabb kategória, a városvédo istenek sora követ-kezik. Ardini, az asszír forrásokban Mu~a~ir, Urartu vallási centruma, azUrmia-tótól délnyugatra, a mai Rowanduzhoz közel. Eredetileg önálló városál-lam. ISpuiniés Menua csatolják az urartui államhoz, a Meher Kapisi-felirat ál-lítása körüli idokben.269tJaldi isten központi kultuszhelye.270II. Sarru-kínrombolja le Kr. e. 714-ben.
A város neve a hurro-urartui *ard- tobol származik. Ebbol származik a hurri{lrde "város" szó is. Az urartui Ardini város nevének jelentése így tulajdon-képp maga "a Város". Az *ard- to eredetileg "kerület, kisorsolás, kiosztás, jut-tatás" jelentésseI bírhatott/71 ugyanezzel a szóval találkozunk aHoldisten,~elardi nevében is. (Vö. 20.)
48. Qumenu a hurri Kumrne, a mai Komane a Nagy-Zábu felso szakaszán.272A hurri Tessup és az urartui Teiseba kultuszközpontja.273
49. Tuspa az urartui állam politikai központja, a Van-tótól keletre, a maiVan város területén. Siwini központi kultuszhelye.274
50. "tJaldi városa" már rejtélyesebb. Güzakban, a Van-tó északkeleti partjántalált feliratokban is szerepel.275Ez körülbelül az a vidék, ahol Ziuquni földjeISfeküdt. Ismert egy 1955-ben Adil~evaz környékén talált felirat, amely sze-rint "tJaldi városa" Ziuquni földjén van.276M. Salvini szerint ISpuiniés Me-
nua építtették.277Kérdéses, hogy mi köze van "Baldi városaként" Ardinihez.Ismeretes, hogy Ardini eredendoen önálló városállam volt, nem tartozott akonkrét urartui törzsterülethez. Talán egy Baldi-evocatióról van szó, egy Bal-dinak emelt városról, miután ISpuiniés Menua bevonult Ardinibe?
Feltuno, hogy itt és a következo szakaszban több védoistennel van dolgunk,akik viszont összesen ugyanannyi áldozatot kapnak, mint a korábbiak. Talánitt egy "alacsonyabb rendu" védoszellem-testületrollehet szó.
51. Ar~uniwi város M. Salvini szerint a mai Karahan közelében volt,278Muradiyétol északkeletre.279Bár meg kell jegyezni, hogy G. A. Melikisvili és1. M. Djakonov szerint nem tulajdonnév, hanem köznév.280Több feliraton iselofordul.281
52. A dasi szó értelmezése bizonytalan. F. W. König szerint valamilyenlótulajdonság.282M. Riemschneider szerint Baldi védoszelleme, akinek a nevea következo szakaszban található Suba.283
Yalószínuleg inkább újra egy Baldi-derivátumról, egy manaisztikus foga-lomról, képességrollehet szó, de hogy pontosan mit takar, nem tudjuk.
54. Baldi kapuja: talán épp maga a Meher Kapisi-felirat. (Yö. 4.) Ennekkultikus tisztelete némi fényt vet a sziklafülkét övezo 19-20. századi mitikusszemlélet eredetére. Ahogy az újabb korokban a fülke mögött Szt. János vagyMithra rejtozik, talán úgy rejtozött ott az urartuiak hite szerint maga Baldi. Hapedig a kapu Szt. János éjszakáján "nyílik meg", ugyanúgy összpontosulhatotta fülke körül kialakult kultusz a nyári napforduló idejére. Ez pedig a 6. pont-ban említett probléma kapcsán arra enged következtetni, hogy az az ünnep,amelyen mindezeket az áldozatokat bemutatják az isteneknek, a nyári napfor-dulóhoz kötheto.
55. Eridia vagy lrdia a hurri lrrite városnak felel meg. A Yan-tótól délre ta-lálható. Idojárásistene már Mittani idejébol ismert.284
56. Wisini lokalizációjára 1. M. Djakonov és S. M. Kashkai két lehetoségetemlít: vagy a Yan-tó déli részén, a mai Bitlis közelében volt, vagy az Urmia-lótól nyugatra, a mai Usnaiyeh környékén,z85F. W. König az elso lehetoségmellett teszi le voksát/86 míg W. Kleiss, H. Hauptmann és M. Salvini az utób-bi mellett: szerintük Wisini Rezaiyehtol nyugatra van 26 km-re, a mai Qal'ehIsmail Aga helyén.287
58. Yö. Arni isten nevével a 40. pontban. A különbség mindössze annyi,hogy itt az ami fogalma Haldihoz kapcsolódva megmaradt manaisztikus kép-I.etnek,mint például az iniriase, alsuise, diruse fogalmak.
60. A Baldi-szentélyek külalakjára vonatkozó egyik forrás II. Sarm-kínkhorsabadi reliefje, amely a mu~a~iri Baldi-templom Kr. e. 714-ben történtkifosztását ábrázolja. Fontos források még a Toprakkale, Anzavurtepe és AI-tIntepe környékén talált romok. Mind a háromra jellemzo a négyszögletesalaprajz sarokrizalittai, a szuk bejárat két .Iépcsofokkalés négyszögletes belsot:ellával. 288
M. Salvini szerint viszont ezek a szentélyek nem a khorsabadi relief temp-Iomábrázolásával megegyezoen néztek ki. Szerinte a susi inkább toronytemp-lom: ezt az extrém vastag falak (2,5-3,8 m) bizonyítanák.289
Akár igaza van M. Salvininek, akár nem, az biztosnak tunik, hogya susi-szentélyek és az ún. kapuk (KÁ) között sajátságos összefüggés áll fenn. (Yö.4., 54.) Azok a sziklafeliratok, amelyeket egy kapuszeru fülkébe véstek, mintpéldául a Meher Kapisi-felirat is, pontosan úgy néznek ki, mint az említettsI/si-szentélyek bejáratai, bezárt ajtóval.290Ezáltal ezek a kapuk tulajdonképpugyanúgy szentélybejáratok, mint a susik bejáratai.
64. G. A. MelikiSviliszerint egyszeruen algani "hegy", F. W. König szerint"hegyi legelo".29\L M. Djakonov és 1. Hacikian szerint alg/ya "határ, mezs-gye".292
G. A. Melikisvili értelmezése nem elégséges, mivel ennyibol nem tudjukmegkülönböztetni a szintén "hegy" jelentésu baba szótól. F. W. König értel-
mezése elfogadható, hiszen tudjuk, milyen fontos szerepet játszott a transzhu-máló állattartás az urartuiak számára. De 1.Hacikian véleménye iS'elfogadható- ebben az esetben egy "határvédo" istenrol lenne szó.
A két nézopont ugyanakkor nem feltétlenül mond ellent egymásnak. Hiszena központi, termékeny földekhez képest (ebani, 63.) a transzhumáló állattartáshelyszíne, a hegyi legelo egyf~ta határ, mezsgye, amin túl az "ellenséges",terméketlen föld következik.
66. Az atqana név az atqanad- "szentel, felajánl,,293igével függ Össze.Fon-évnek tunik, ,,(valamely istennek tett) fogadalom, fel~ánlás" jelentésseI. Azebben a pontban emlitett istenek vagy lények funkciója talán a szakrális foga-dalmak, felajánlások és / vagy azok teljesítésének "ellenorzése".
F. W. König az áldozati bika-juh arány I:2-rol 1:7-re való módosulásaalapján úgy gondolja, hogy itt valamiféle "idoméro" istenek szerepelnének.A hónap elso 14napja tartozna hozzájuk, Selardi napjáig, azaz a teliholdig. Ezidoszak alatt hetente egy bikát és naponta egyjuhot kapnának.294
67. F. W. König szerint az atqana-istenekhez hasonlóan "idoméro" istenek:övék a fogyó hold kétszer hét napja.295
69. Aniribi J. Friedrich szerint "áldozati állat",296F. W. König és 1.1. Me-scsaninov szerint "csorda" vagy abból egy állat.297M. Tsereteli szerint "ezüst,pénz, kincs".2981. M. Djakonov és 1. Hacikian szerint "tehén" vagy "marha,j ószág". 299
ijaldi niribije bármelyik lehet: egy darab adott (esetleg áldozati) állat vagyabból egy egész csorda. Vagy annak (azoknak) valamilyen "másolata", bronz-ból vagy fémbol, ahogy König gondolja.300Vagy lehet ijaldi "marhája", nem-csak valóságos, hanem átvitt értelemben is, ahogy például a régi magyarnyelvben jelentette a "sok jószága, marhája van" kifejezés az illeto vagyonát,gazdagságát. Ebben az esetben újra egy ijaldihoz kapcsolódó manaisztikusképzet bukkan fel, ijaldi gazdagsága.
293 KÖNIG, 1955-57.; MESCSANINOV, 1978. 68-69. - SzerilHe a szó jelentése itt: "szenthely".294 KÖNIG 1953295 KÖNIG: 1953:
299 DJAKONOV, 1968; HACIKIAN, 1985. Ill. és 114.300 KÖNIG, 1955-57.80
70. Ha Ua istent egy Van-tótól északra-északkeletre tisztelt lokális istenkénthatároztuk meg (Vö. 15.), akkor Nisi... város is valahol erre lehetett.30'
71. A baba valószínuleg a hegységek negativ, kopár, terméketlen aspektusa,l'Ilentétben az alganival. (Vö. 64. pont.)
72. Arubainival, úgy tunik, egy egészen új szakasz következik az istenlistán.Ez onnan derül ki, hogy amíg ijalditól a hegyekig csökkeno tendenciát mutat-nak az áldozati állatok, addig Arubaini újra többet kap pusztán néhány birká-lIál.Ebbol úgy tunik, hogy egy új sorrend nyílik meg ezzel a szakasszal.
F. W. König szerint Arubainivel a negatív, démonikus erok sora követke-l.ik.302M. Riemschneider szerint viszont az alsóbbrendu, szolgáló szellemekkerülnek sorra.303
G. A. Melikisvili azonban az áldozati állatok értelmezésén keresztül az iste-nek nemi elkülönülését próbálja tetten érni. Szerinte a gudÁB ideogramm azíljasszír szövegeknek megfeleloen "tehén" jelentéssei bír. Ezáltal Arubaini azistennok sorát nyitja meg. Mivel pedig ennek a listának vezetoje Arubaini,ké~enfekvonek tunik, hogy o egyben ijaldi felesége. Ha pedig Ardini ijaldikultuszhelye, akkor egyben Arubainié is.304
73. A második karaktert F. E. Schulz óta mindenki ba jelként értelmezte.így F. W. König az isten nevét a baba(ini) "terméketlen magashegység" fo-galomhoz kötötte.305G. A. Melikisvili szerint azonban a név igazi olvasata:[Iuba. (A ba és a bu jel valóban könnyen összekeverheto.) Ez pedig a hurri[Iepat istennore emlékeztet. ijuba így Teiseba felesége, központi kultuszhelyeQumenu.306
74. Tuspuea F. W. König szerint a sziklák, meredélyék istene.307G. A. Me-likisvili szerint Siwini felesége; mindkettojüknek az etimológiailag Tuspueanevével rokon Tuspa volt a központi kultuszhelyük.308
75. Awi F. W. König koncepciója szerint Arubaini felesége, a sivatag dé-mona.309
76. Aia ismeretlen számunkra. König említett koncepciója alapján Baba(=.(juba) felesége és a völgyek démona.3IO
77. Sardi megint ismeretlen isten. F. W. König egyébként a fentebb említettkoncepciójában Tuspuea feleségének, a sztyeppék démonának véli.311
78. $inuiardi nevében az -ardi tag feltunése figyelemreméltó. König szerint.az újhold, a negatív "fekete hold" istene.312(Vö. 20.) Úgy tunik, az ardi szóvalamilyen kimért, kiszabott teret (vö. Ardini városa, 47.) vagy idötjelent.
79. lpbari nevéhez vö. ipb- "összetör, megsért",3\3iplvbari "rombolás, le-rombolt (dolog)".314A hurro-urartui *iwh- töböl származik.315Egy pusztító,romboló démonróllehet szó.
83. Adia személye ismeretlen számunkra. Feltunö azonban az -adi rag feltu-nése az urartui nyelvben: am-adi "ös, elöd", hur-adi "harcos". Ez rokon ere-detu lehet a hurri -ad- raggal, ami valaminek az "arcát", jellemzö tulajdonsá-gát fejezi ki.316
85. Apluralis dativus végzödés és a négy juh mint áldozati állat arra mutat,hogy egy négy fös isten-, szellem- vagy démontestülettellehet dolgunk. Magaaz aini szó egyébként "valaki, bárki, akárki, egyvalaki" jelentésseI bír.317A legalacsonyabb rendu "alkalmi" isteni lények lehetnek, egyfajta alkalmiszellemek.
86. Az ardi szóval már igen sokszor találkoztunk (vö. 5, 20, 47, 78. sza-kasz). Itt fogalomistenkéntvagy "fogalomszellemként" bukkan fel min.ta "ki-
mért, elhatárolt" tulajdonságok manaisztikus képességeiböl született mitikuslény.
93. Ez a szakasz kissé zavaros. A bedi szó azonos a legutóbb a 89. szakasz-ban felbukkanttal. Sani "edény",318a qabqarilini szó a qabqar- "körülvesz,rátámad, megrohamoz,,319igéböl származik. F. W. König szerint sani qabqa-rilini "edényeket teleönteni".320
Valószínutlen viszont, hogy a három bikát és harminc juhot, ami a követke-zö egységben áll, edényben áldozták volna fel. Hacsak nem feldarabolva,egyfajta égöáldozat formájában. Így viszont "ideillik" a qabqarilini szó, ami-nekjelentése így: "feldarabolva".
94. Az áldozati állatokról volt szó, a többi viszont zavaros. Az ui önmagá-ban tagadószó, bár lehet, hogy a töredékben még folytatódna. F. W. Königszerint a hiátusban tis- "aratni" ige, illetve a duplikátumban ennek valamilyenragozott formája áll (tipna).321Lak- "eltávolít, elvisz,322vét,323elront, megron-gál,,324- ez az ige tunik a szakaszban a legbiztosabbnak. Aluke 1. 1. Me-scsaninov szerint "minden esetben, bármikor, mindörökre".3251.M. Djakonovszerint "aki, ami".326Az ardini az ardi töböl képzett szó. (Vö. 5, 20, 47, 78,86.szakasz) .
99. Az urartui források között sok olyan szöveg van, amely szölöskertekvagy gyümölcsösök alapításáról szól, egybekötve város és szentély építésé-vel.327Úgy tunik, a királyság léte összefügg a király által alapított kert fáinaklétével, terméshozamával.328A szölöskert és gyümölcsös alapításával ISpuiniés Menua szimbolikusan saját maguk és államuk hatalmát, jólétét alapítottákmeg.
100. Utalás az urartui alapítás elötti idökre: "semmi sem volt ott felépítve",tehát szimbolikus értelemben civilizálatlan, terméketlen hely volt - mígnem
megérkezett ISpuini és Menua, és szölöskertet, illetve gyümölcsöst alapított.
103. A bllrganani jelentése vitatott, íme a variációk: "eröd",329"legeloterü-let, karám",33o"szentély",33Ia templom és a palota állatait, gabonáját tárolóraktár.332A szó a *bhrg'h- "magasnak lenni" szóból ered.333Talán mégiscsakvalamiféle erodröllehet szó, amelyhez persze raktár is tartozhatott. Szölöskertés gyümölcsös mellett ez sem elhanyagolható egy királyság alapításához.
105-11 I. A parancs tárgya és idöpontja zavaros. F. W. König szerint glld-"rügyezni", amit meg is tudnak cselekedni a fák, különösen tavasszal, ami az/Ii aldini jelentése lenne.334Úgy tünik, a szüreti év három szakaszáról van szó.A 105. szakaszban a fák tavaszi rügyezése, a 107-ben a szölö tavaszi elöké-szítése (metszése?), a 109-ben pedig a szüretelése van soron. Az utóbbi kétesetben az ige személyragja szerint a cselekvö maga az uralkodó. Mindez újracsak a szölöskert szimbolikus jelentöségére, a kert bösége és az állam jóléteközötti mitikus viszonyrendszerre utal. Zárásképpen, a lll. szakaszban talán aleszüretelt elsö szölö vagy az elsö préselt must fogadalomként való felajánlá-sárói van szó.
~
Összefoglalás
A Meher Kapisi-felirat az urartui istenvilágról szóló legböségesebb tudósí-tás. Amint azonban láthattuk, konkrét urartui mitográfiát vagy vallástörténetetírni még ez alapján sem lehetséges. Bizonyos jelek, nyomok alapján azonbanfény derülhet az urartui vallás egy-egy többé vagy kevésbé jellemzö aspektu-sára. Ez a felirat is lehetové teszi néhány következtetés levonását.
1. Jellegzetes a szölö és a bor tisztelete, a kertkultúra mitikus értelmezése,szimbolikája. Az Égeikumtói Örményország területéig húzódó kertkultusz.ha-
tásáról van szó, amely Kis-Ázsiából a Santas-kultusz formájában :~mert.A felirat tulajdonképpeni súlypontja a kortársak számára így nem is az is-
tenkatalógus, hanem a kertalapítás rögzítése. Az istenek és a nekik rendelt ál-dozatok felsorolása csak ehhez kapcsolódott. . .
Az istenkatalógus késöbb vált jelentossé. Kánonná válását mutatja, hogyUrartu államának késöbbi további terjeszkedése során, az újonnan megismertlokális istenségek csak mint Baldi-derivátumok tudtak bekerülni az urartuipantheonba.
2. A feliratban felsorolt isteneket a következöképpen csoportosíthatjuk:2.1. Elsoként kell megemlíteni Baldi, illetve mellette Teiseba és Siwini,
mint a legfóbb istentriász tagjainak nevét.2.2. Jelentösek az ún. lokális istenek, akik eredetileg a Van- és az Urmia-tó
környéke egy-egy tájegységének istenségei voltak. Ilyen például Ura, Sebitu,Ziuquni, lrmusini, Tur.ani.
2.3.1. Antropomorfizálódva önálló istenalakokká, pontosabbanfogalomiste-nekké válnak, mint Arni és Ardi.
2.3.2. Manaisztikus képzetnek megmaradva lfaldl~derivátllmokká válnak,mint Baldi tulajdonságai, képességei. Ilyen Baldi hatalma (alsuise), ereje(llsmase), az ismeretlen dasija, iniriaséje, diruséje, valamint esetleg Baldigazdagsága (niribi) is.
2.4. Sajátos szerepe van a Holdistennek. Úgy tünik, a Hold az urartuiaknaptárában kiemelkedö szerepet játszott mint Selardi (telihold) és $inuiardi(újhold). A Nap naptári szerepét sem szabad azonban elhanyagolni, hiszen anyári napforduló idöpontja lényegesnek látszik.
2.5. Nagyon jellegzetes az ún. kapuk tisztelete. Ezek tulajdonképp sziklafiil-kék, ahonnan a megfelelö istenek "lépnek elö" a megfelelö pillanatban. Azistenkapu-tisztelet nyomaiegészen a modern korig fennmaradtak.
2.6. Lényegesek a talán alacsonyabb rangú isteni lények, szellemek, démo-nok, illetve ezek testületei. Ezek egy-egy városhoz (Ardini, Qumenu, Tuspa,tjaldiei URU, Ar~uniwi),Baldi-szentélyhez kapcsolódnak, vagy Baldi, Teise-ba, esetleg Siwini kíséröi vagy a földek, legelök, vizek, valamint az áldozatifelajánlások (atqana) védelmezöi.
2.7. Meg kell említeni a 28. szakaszban elöforduló rejtélyes rite depassage-istent. Neve, úgy tünik, tabunak számított.
2.8. Végül, de nem utolsósorban meg kell említeni a 75. szakasztói megem-lített isteneket. Ök egyrészt valamilyen alkalmi istenségek (Sondergötter),mint amire az aini név etimológiája alapján következtetni lehet, másrészt ne-gatív, rontó démonok, mint például Iphari.
Az urartui vallás kutatása még manapság is meglehetösen.képlékeny álla-potban van. Jól hangzó elméletek, asszociációk felállítása helyett célunk csakaz lehetett, hogy az eddig elért eredmények összegzéséveI, mérlegeléséveI az
85
urartui vallás és istenvilág fö jellegzetességeit megkeressük. A kialakult képtovábbi élesítése vagy kritikája a további kutatások feladata.
Irodalomjegyzék
A Meher Kapisi-felirat kiadásainak bibliográfiai adatai
1963 Die urartaischen Gottheiten. In: Orienta/ia, 32. 148-169.
SAL YINI, M.
1977
1979
Eine neue urartaische Inschrift aus Mahrnud-Abad (West-Azerbaidjan). In: AMI NF, 10. 125-136... .Das susi-Heiligtum von Karmir-Blur und der urartaischeTumtempel. In: AMI NF, 12.249-269.Conference de - -. In: Annuaire. École Pratique des HautesÉtudes. 98. 198-201.
1989-90
TARHAN, T. - SEYIN, V.
1975 The Relation between Urartian Temple Gates andMonumented Rock Niches. In: Bel/eten. Türk Tarih Kurumu,39.401-412. Abb. 1-12.
TSERETELI, M.
1928 Die neuen baldischen Inschrifien König Sardurs von Urartu.Heidelberg.
88
Tartalom
IlItt'rjÚ Németh Györggyel
Ezck nem valami nagyon régi emberek, akik nagyon régidolgokkal foglalkoztak..." (készítette Kármán Gábor és Rác András)
17 I UÚt'skay AndrásI':gy Óbabiloni gyógyászati recept elemzése
1II I Uuh:íly Attila
l '.gy IIral'\ui istenkatalógus: a Meher Kapisi-feliratHII I P:ílfi ZoltiID
A s/cllcmi élet rekonstruálásának lehetöségei az ókori Kanisban
1U I SCil'kh Uéla
ÁriÚ1-, hlllTik és az Amarna-kor - Tusratta és a Mitanni-kutatásnl'lull1Y m kérdése
1~*I I I h~J.:yi W, György
Allalll ós gazdaság a tyrannosok korában - Történet és történelem
1H1 I l,ilrC v{>lycsi Orsolya
I :1I\adalmi sCruktÚra és politikai berendezkedésl'~'\ ,11'l.:haikus kori polisban
'cu I Alhl'l'C OrsolyaNol, a rÓmai IÚrsadalomban
I 1" I I ,Ih/It'! Fl'rcllc
" IOnlal M ilhras-kultusz kutatástörténete
1, I l'IIII~I'I, P{>tl'r Szíícs Tamás
" 1,1111\l'I'lso anlik és kora középkori forrásokban.h I l'II11\1'1, P('h'r
c )~lIlllIdllmÚny ós informatika
'II I 1/111111'1 "111111I
Il'n I'~ II Inl'\l'\Indiáról
"1'1
I
IWllldtl,'\,". /"J:.I'zNi('
1" C '" " "n f(/\,'J:' IdJ:/I'IIII!/Iyek
SIC lTUR AD ASTRAA SIC ITUR AD ASTRA Egyesület folyóirata
2000/1-2XII. évfolyam
Afolyóirat megjelenését
a Nemzeti Kulturális Alapprogram Levéltári Szakkollégiuma,az ELTE BTK Hallgatói 6nkormányzatának Közmuvelodési Kuratóriuma,
a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány"Diákok a tudományért" szakalapítványa,
a Batthyány Lajos Alapítványés a Doktoranduszok Országos Szövetsége támogatta