2 Péntek, 1977. december 23. Új kórház Csütörtökön 280 ágyas kórházépületet adott át ren- deltetésének Győrött dr. Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter. A 8 szintes épületben belgyógyászati, csecsemő- és gyermekosz- tály, koraszülöttosztály és terhespatológiai osztály ka- pott helyet. Az új kórház- épület felszerelése korszerű, a szobák kis létszámúak. Az épület átadása része annak a nagyszabású kór- házfejlesztési programnak, amely az elkövetkező évek- ben valósul meg Győrött. I Zenei naptár Ferencsik és a Hangverseny- zenekar Az ország elsö számú jelenléte állandóan felhívja hangszeres együttese és a magára a figyelmet. Nem- magyar zenei élet Nagy csak a művek egészének öregje nyújtotta át szer- megtervezésével, hanem dán este a filharmónia ka- ahogy belenyúl a zenei tör- rácsonyi ajándékát. Az Al- ténésbe, festőként felragyog- iaral Hangversenyzenekar tat egy színt, kontúrt raj- művészgárdája Ferencsik zol egy ívnek, tompítja, le- János vezetésével a két fogja a vonósok karénekét, korán kilobbant lángelme- Valami mélységes komoly- nek. Mozartnak és Schu- ság érződött rajta. Nagy, ha- bertnek egy-egy késői al- lálosan komoly szertartás ez, kotását keltette életre a virtuóz könnyedséggel vég- szegedi színházban. rehajtva, ahol a komolyság oka nem a nehézségek lát- Mozartnál a g-moll hang- tán érzett szorongás, hanem nemnek különös jelentősége a nagy interpretátornak a van. A kései g-moll vonós- nagy alkotók előtt érzett fe- ötös, a nagy Pamina ária a lelőssége. tragikum, a sors által fel- A zenekart olyan együttes- korbácsolt szenvedély zene- ként értékeljük, amelyet az je, s így tartja számon a európai élvonalban jegyez- közvélemény az 550-es Ko- ne k. örültünk a kitűnő első chel-számű g-moll szimfó- fafűvósnégyesnek, különösen niit is. Vendégeink előadá- tetszett az elsőoboista (Ke- sában a lazábban illeszkedő mény János), aki a schuberti indítás nyilvánvalóan azuta- dalok világához méltó érzé- zás, a meghökkentő akusz- keny, sokszínű, hajlékony tika számlájára irható, ké- hangon, magas hangszerkul- sőbb azonban nyilvánvalóvá túrát mutatott be. Tömören, vált, hogy Ferencsikék itt telten szóltak a hegedűk nem a lázadó, szenvedélye- (mégiscsak vannak magyar sen kérdő, kérő, követelő vonósok!), s a mélyvonósok Mozartot idézik, hanem a különösen az utolsó tételek- reményvesztett embert, a ben tűntek fel markáns, egy- csodamadár szárny csapásait, s éges megoldással. Valami- melyek már nem visznek az ve i kevésbé tetszettek a réz- égbe. A második tételben fúvósok, ahol a darabosság Ferencsik keze nyomán lát- és a kiegyenlítettség némi tuk, hogyan válik Tamlno hiánya érződött, eoekedő hangja csendes . , megbocsátássá. Hol vannak Sokáig és lelkesen tapsol- már a nehézléptű osztrák tünk vendégeinknek, akik a parasztok a menüettből, me- magyar zenekultúra követei- lyet Haydn, majd Mozart kent hamarosan NSZK-beli stilizált át, s amit most koncertkörutra utaznak. Vakáció az iskolákban Csütörtökön az ország több bi évekhez hasonlóan a mint egymillió általános és napközi otthonok várják a csaknem 200 ezer középisko- gyerekeket, s oldott, játé- lás tanulójának megkezdő- kos, kirándulásokkal tarki- dött a téli szünet, A vaká- tott programokat állitottak ció január 2-ig tart, az első össze számukra. Sokhelyütt tanítási nap január 3-a, kedd az úttörőcsapatok és a KISZ- lesz. Ezen a napon kapják szervezetek is szerveztek majd meg a tanulók a fél- programokat tagjaiknak, évi bizonyítványt. Az idén Az ország szakmunkás- is az ellenőrző könyvbe ír- képző intézményeiben is ják be a pedagógusok az ér- csütörtök az első szünnap, demjegyeket. Szerdán 155 ezer szakmun- A vakáció idején a koráb- kástanuló rajzott ki az is- kólákból, hogy megkezdje a olyan megformálásban hal- lottunk, ahol a keserűség Is mintha fátyolon tűnt volna át, így a trió lágysága is tompább ellentétként hatott. A finálé „szuronymotívuma" azonban rakétaenergiával pattant fel, s itt újra bi- zonyságot nyertünk, hogy a bölcs karmesteri gond az egészre ügyel, az indítást megelőző csendtől a záróak- kordok utócsengéséig tart. Schubert VII. szimfóniajét Schumann óta mennyei hosszúságúnak emlegetik, de hosszadalmasnak csak akkor tűnik, ha méltatlan előadás- ban halljuk. A szerdai estén csupán a harmadik tételnél tűnt úgy, mintha az együttes és karnagya nem lelt volna kellő inspirációra, ám a többi tételek (és különösen a második) igazi Schubertet mutattak. Az örök vágyako- zó, vándorló, menetelő, lép- delő romantikust, aki hol szándékolt hányavetiséggel, hol megszeppenve, döbben- ten, hol gassenhauert fütyö- részve megy, gyalogol, a bo- hém nyomorból a képzelet végtelenségébe, és — hadd frjam le — az igazi nagyok örökkévalóságába. A táncos- ságtól a tragikumig ívelő vi- lág dalolt ebben a második tételben, ahol a Schubert ál- tal kedvvel alkalmazott dúr- moll színváltozások és a köl- tői hangulatok fénytörései teljes gazdaságában árad- lak, és ezért jelentette szá- momra az est legemlékezete- sebb élményét. Nagy öröm volt találkozni Ferencsik Jánossal, akinek Meszlényi László téli vakációt. Mint már sok esztendeje, most is több ezer szakmunkástanuló — az összlétszámnak mintegy 10 százaléka — vesz részt szer- vezett üdültetésben a téli szünet idején. Az egészsé- gileg rászoruló fiatalokat hegyvidékre, gyógyüdültetés- re küldték, másokat — akik nélkülözik a családi otthon melegét — vidéki, illetve bu- dapesti kollégiumokban fo- gadnak. Itt részükre színes, érdekes, szórakoztató prog- ramokat állítottak össze, hogy számukra minél emlé- kezetesebbé tegyék a pihenés napjait, a karácsonyi ünne- peket Az SZMT ülése Oláh Mihály elnökletével tegnap ülést tartott a Szak- szervezetek Csongrád megyei Tanácsa. A testület értekez- letén megjelent Papdi Jó- zsef, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Kovács Im- re, a megyei tanács általá- nos elnökhelyettese és Sáli Ferenc, a Szakszervezetek Országos Tanácsának osz- tályvezetője. Az SZMT elő- ször jelentést hallgatott meg Csongrád megye gazdaságá- nak ez évi fejlődéséről, és a jövő évi gazdaságépitő munka feladatairól. Az SZMT legutóbbi ülése óta történt fontosabb eseménye- ket dr. Ágoston József ve- zető titkár ismertette; az el- nökség és a titkárság jövő évi munkatervét dr. Do- bóczky Károlyné, az SZMT titkára terjesztette elő. A Szakszervezetek Csong- rád megyei Tanácsa Hajas Lászlót — aki fontos gazda- sági beosztásba került — felmentette titkári funkció- jából, s Kovács Sándort megválasztotta a Szakszer- vezetek Csongrád megyei Tanácsa titkárának. Január 1-től Korlátozás a sitszesital-értébesitásten fi korona és a koronázási ékszerek Január 1-től a vendéglátó- ipari üzletekben — a szállo- dák éttermeinek kivételével — munkanapokon 9 óráig az egész országban tilos min- denfajta szeszárusítás. A vasút- és hajóállomások, au- tóbusz-pályaudvarok biszt- róiban, büféiben ezentúl egyáltalában nem hozható forgalomba égetett szeszes ital. 1978. július 1-től meg- szüntetik a kisebb palackos italok gyártását, és üzleti árusítását.. Ezek a legfonto- sabb előírások a belkereske- delmi miniszter most kiadott rendeletében, amely a sze- szesital-értékesítést tovább korlátozza. A rendelet az eddigi sza- bályokon túlmenően szűkíti a szeszes italt árusító üzle- tek körét, amennyiben előír- ja, hogy például a zöldség- gyümölcs üzletekből, a hús- boltokból mindennemű sze- szes italt száműzni kell. Egyes üzlettípusokban csök- kentik az árusítható italok fajtáját is. Eszerint például az édességboltokban, a ká- vé-, teaszaküzletekben aján- dékozás céljából kizárólag minőségi likőr, csemegebor, vermut, brandy, pezsgő áru- sítható, cukrászdában is ezek mérhetők ki; a vendéglátás önkiszolgáló éttermeiben csak sör, a tömegközlekedé- si eszközök mozgószolgálatá- ban — távolsági autóbuszon, a vonatok kosaras árusainál és büféiben — csak palac- kozott sör árusítható. Szigorítás az is, hogy a nagyobb üzemek 200 méte- res körzetén belül italbolt, kocsma, presszó, poharazó, termelőibor-kimérés nyitásá- ra nem adnak engedélyt. Szabályozza a rendelet a me- zőgazdasági kistermelök — akik természetesen csak sa- ját borukat árusíthatják — értékesítési tevékenységét is. Miután a rendelet a rek- lámtól az értékesítésig, az italkimérés engedélyezéséig korszerűsítette és egységesí- tette a szeszesital-értékesí- téssel kapcsolatos eddigi sza- bályozásokat, megerősíti a korábbi előírásokat is. En- nek megfelelően például változatlanul tilos a szeszes italok reklámozása, hirdeté- se. A korona legértékesebb és legismertebb történelmi ereklyénk. Értékét nem any. nyira nemesfém és drágakő tartalma határozza meg, ha- nem az, hogy a magyar ál- lam születésének szimbó- lumaként társadalmunk kü- lönleges becsben tartja. A koronát két részből il- lesztették össze. A felsőrész a két íves aranypántból álló, úgynevezett latin korona, melyet István királyunk ka- pott 1000-ben II. Szil veszte: római pápától, s mellyel az államalakítás tényét demon- strálóan Istvánt megkoro- názták. Alsó részét 1075. tá- ján VII. (Dukász) Mihály bizánci császár ajándékozta I. Géza királynak, ez az úgy- nevezett görög korona. A latin korona íves arany- pántjai és az azokon látható rekeszzománc apostolképek olasz mesterek munkái. Az ezüsttel ötvözött aranypán- tokat gazdagon díszítették drágakövekkel, rubinnal, za- fírral, igazgyönggyel. A te- tején a pántok találkozásá- nál látható 73x73 mm-es nagy Krisztus-kép és az apostolképek a rekeszzomán- cos technika legrégibb, is- mert olasz művei közé tar- toznak. A csúcson levő kép a trónon ülő Krisztust áb- rázolja, két oldalán a kora- beli katolikus liturgiának megfelelően ciprusfa áll. Fejmagasságban a napot és a holdat látjuk. A Krisztus- képből emelkedik ki a göm- böcskékben végződő kis aranykereszt, melynek fer- deségét egy történettel ma- gyarázzák: a XIV. század- ban, bajor Ottó herceg tu- lajdonába került a korona, s elindult vele, lovon Ma- gyarországra, hogy ott fejére tétesse. Útközben a korona kiesett a nyeregkápából, s állítólag az esésnél ferdült el rajta a kereszt. A pánto- kon a Krisztus képtől jobb- ra Péter és András, balra Pál és Fülöp, fölötte Jakab és Tamás, alatta János és Bertalan apostol zománc- portréi helyezkednek el. Négy apostol képe hiányzik, valószínűleg, amikor a két koronát összeillesztették, nem tudtak mit kezdeni négy kis zománcképpel. A rekeszzománcok színezése elég kezdetleges, de élénk: zöld, kék, vörös, fehér és sárga. A zománc jó minősé- gű, átvészelte egy évezred viszontagságait. A mostani korona alsó ré- sze, a Dukász-íéle korona művészi kivitele szebb, áb- rázolási módja megragadóbb. Ez a nyitott, párta alakú korona ugyancsak két rész- ből tevődik össze, egy alsó abroncsból és egy hozzáfor- rasztott diadémból áll. Az abroncs közepén a homlok j fölötti részen itt is Krisztus- kép látható. Ahogyan a la- tin koronán, itt is két ciprus- fa között ül, de a római áb- rázolástól eltérően itt váll- magasságban görögbetűs monogramját látjuk. Az ab- roncson Mihály é6 Gábor arkangyal, György és Deme- ter, Szent Kozma és Szent Demjén mellképei sorakoz- nak. De megtaláljuk Itt Du- kász Mihály bizánci császár, Biborbanszületett Konstan- tin és I. Géza királyunk mellképét is. Minden képen görög-, cirillbetűs felirat jel- zi kit ábrázol a kép és az 1074. és 1077. között uralko- dó Gáza képén ez a felirat olvasható: „Géza, Turkia hű (hivő) királya". A Turkia megjelölés a korabeli bizán- ci értelemben Magyarorszá- got jelentette. Az abroncs alsó széléről két oldalt négy- négy, hátul egy, összesen ki- lenc aranyláncocska lóg le, a bizánci koronák jellegze- tes díszei, minden aranylánc végén eredetileg levélfogla- latú drágakő volt A zo- máncképek minősége, az ék- kövek köszörülése és cslszo- A magyar királyi korona, a jogar és az országalma máae- lata, Bartha Lajos ötvösművész munkája A budapesti Bazilikában látható Benczúr Gyula festménye: „A szent korona felajánlása" lása a kor legjobb színvona- lát mutatja, az alapra kar- colt rajzok igazi művész kezére vallanak. Az alsó abroncs fölső részére orom- díszeket forrasztottak. A koronákat valószínűleg III. Béla (1172—1196) idején egyesitették. Az időpont máig is vitatott A középkori források és a tárgyi emlékek vizsgálata különböző felte- vésekre vezették a történé- szeket. Az átalakítás miatt egyes kutatók azt állítják, hogy a felső rész nem István koronájából, hanem egy ko- rabeli könyvfedél arany- pántjaiból származik. A fel- ső rész rekeszzománcos port- réit ugyanezen források XIII. századi magyar ötvösmun- kának mondják. Állításukat azokkal a forrásokkal tá- masztják alá, amelyek sze- rint 1044-ben, amikor III. Henrik császár Ménfőnél le- győzte Aba Sámuelt, bevo- nult Székesfehérvárra, ott megkaparintotta a koronát és azt visszaküldte Rómába, ahol annak örökre nyoma veszett. A későbbi király- ábrázolásokon azonban ott látjuk István koronáját és ez az előző állításokkal szemben jobban valószínű- síti a felső rész eredetiségét. A görög korona, vagyis az alsó rész zománcképeinek keletkezési időpontja 1074— 1077. közötti évekre tehető, amennyiben a bizánci csá- szári udvar aranyműves mű- helyében készültek. Itt is megoszlanak a vélemények, mert egyes kutatók a zo- máncképeket magyar ötvös- művész kezemunkájának tartja. A, korona mérete, súlya az átalakítás után sem volt állandó: a karbantartással, a bélés időnkénti felújításá- val némileg módosult az év- századok folyamán. Súlya a múlt században a bélés fel- újítása után, 1867-ben 2056 grammot tett ki. Belső át- mérője egyik irányban 21,6, a másik irányban 20,3 centi- méter. A korona a legfontosabb koronázási jelvény. Mellette azonban más műkincsek is szerepet kaptak a koronázási aktusban. A jogar is két részből áll. A más jogarokétól eltérő alakú, 34 centiméter hosszú aranyozott, ezüstdiszes nyél- re hét centiméter átmérőjű kristálygömbőt illesztettek. Ez utóbbira oroszlánra emlékez- tető, mesebeli állatalakokat véstek. A jogarról lecsüngő aranyláncok. valamint a kristálygömb vésetei bizánci eredetűnek látszanak. A nyél — III. Béla idejéből származó, magyar ötvösmes- ter müve. Az országalma a legfiata- labb koronázási jelvény. Aranyozott fémlemez golyó, felül kettős kereszttel, olda- lán Anjou-kori magyar cí- merrel; minden jel szerint Róbert Károly vagy Nagy Lajos koronázására készült. Hl. Béla királyi pecsétjén azonban már szerepel az országalma. Minden jel arra mutat, hogy ez elveszett és az Anjouk pótolták a hiányt. A korona 6okáig velejáró- ja volt a hatalomnak, ez az aranyfejdísz jelentette a ki- rályi hatalom jogosságát, az ő nevében gyakorolták a törvényt. Ezért sokáig a ha- talomért vívott harc közép- pontjában volt, riasztó és regényes kalandok estek meg vele, mig végül a II. világ- háborúban amerikai kézbe került. Két évtizedes, következe- tes elvi békepolitika, hazánk eredményei, Magyarország növekvő nemzetközi tekin- télyének következménye hogy a korona történeténe' hamarosan új szakasza ker dődik. Mint arról olvasóin' értesültek már, a koron! és a koronázási ékszereke ünnepélyes keretek közöt' Budapesten adják át az Egyesült Államok képviselői, Jogos tulajdonosának, a ma- gyar népnek.