2. Feiler József Hosszú Távú Klíma És Energiapolitikai Trendek

Hosszú távú klíma- és energiapolitikai

trendekFeiler József

Tartalom

• Klíma és energia trendek• Szakpolitika az Európai Unióban• A magyar klíma- és energiapolitika…• Mit jelent ez nekünk?

Klíma és energia trendek

Arktikus tengeri jég olvadása

Műhold adatok kezdete

Az éves arktikus nyári tengeri jég kiterjedés 3.5-4.1% arányban csökkent évtizedenként az 1979-2012 közötti időszakban

7

8

2012

Klímaváltozás és jet stream

• Csökkenő hőmérséklet különbség az egyenlítő és a sarkok között – a csökkenő hőmérséklet különbség lassabb és még inkább meanderező jet stream-et jelent

• A tropopausa (a troposzférát és sztratoszférát elválasztó réteg) növekvő magassága

Klíma és energiapolitika – a fő kihívások

A megújuló energia gyors költségcsökkenést mutatotott A

technológiák fokozatosan vesenyképessé vállnak

A pénzügyi válság hatásaiCsökkenés a magánbefektetésekben,

kemény finanszírozási feltételek

Növekvő kereslet-> emelkedő árak

2030-ra a világgazdaság megduplázódik és az energia kereslet

1/3-al nő

Fukushima

Egyes országok leépítik a

nukleáris termelő kapacitást

Pala gázUS olaj és gáz termelés

Nemhagyonmányos gáz

Hagyományosl gázNem hagyományos olaj

Hagyományos olajl

Energia megtakarítás és megújuló energia termelés növeli az energiabiztonságot

Forrás: IEA, World Energy Outlook 2013 – New Policies ScenarioImport arány: import/keresletExport arány: export/termelés

Az IEA előrevetíti az EU’s import függőségét…

Energia igény súlypontok…

Kína a növekvő energia kereslet fő motorja a jelenlegi évtizedben, de a 2020-as években India veszi át a helyét mint a növekéedés fő forrása

Primer energia igény, 2030 (Mtoe) Részesedés a globális növekedésből 2012-2035

A teljes primer energia igény növekedése

A megújulók arányának növekedése csak 75%-ra csökkenti a fosszilis tüzelőanyagok arányát 82%-ról a globális energia forrásokon belül

Forrás: IEA, World Energy Outlook 2013

A megúló áramtermelés növekedése

(2011-2035)

Energia kapcsolatú CO2 kibocsátások alakulása

Kibocsátás csökkentés 2020-ra, költségek nélkül

Potenciális CO2 kibocsátások a biztos fosszilis tüzelőanyag forrásokból 2050-ig

Szakpolitika az Európai Unióban

Üvegházhatású gáz célok csökkentése 20%-al

A megújulók részesedésének 20%-al

való növelése

Csökkenés 2012-ben: -18%

2020 Célok

2020 Projekció

Arány 2011-ben:12.7%

2020 Projekció

2020 Prrojekció

Klíma és energia – hol áll az EU?

Előrehaladás a 2020-as célok eléréséért…

Az energia felhasználás 20%-al való csökkentése

Az EU villany és gázárak éves emelkedése (2008-2012)

Lakosság – villany ár Lakosság – gáz ár Közület – villany ár Közület – gáz ár

A 2030-as keretrendszer főbb elemei

-20 % Üvegházhatású gáz csökkentés

-40 % Üvegházhatású

gáz kibocsátások

20% Megújuló energia

20 % Energia

hatékonyság

27 % Megújuló energia

Felülvizsgálat2014

2020

2030 Új kulcs indikátorok

Új irányítási rendszer

Miért kell az új keretrendszer?

Üvegházhatású gáz kibocsátás költséghatékony csökkentése

Az energia ellátás biztonsága

Versenyképes energia, új növekedés és állások

EU Hozzájárulás a 2015

megállapodáshoz

Fő kihívások

• Mindenképp emelkednek: öregedő energia rendszerek megújítása, emelkedő fosszilis tüzelőanyag árak, meglévő szakpolitikáknak való megfelelés

Energia árak

• A tüzelőanyag költségektől való elmozdulás a beruházások irányába, további 38 mrd euró beruházás évente a 2011-2030 közötti idászakban a refernecia forgatókönyvhöz képest

További beruházások a 2030 keretrendszer megvalósítására

• Future discussion will have to be centred on how to ensure an equitable burden sharing affordable for all

Tagállamok közötti különbségek

Német energia rendszer átalakítási célok

2020 2030 2040 2050

Klíma Üvegházhatásó gázok (vs. 1990)

-40 % - 55% -70 % -80 tól -95%

Megújuló energia

Részarány a elektromos

áramon belül

35% 50% 65% 80%

Teljes arány (teljes

végfelhasznánás

18% 30% 45% 60%

Hatékonyság Primér energiafelhaszná

lás

-20% -50%

Elektromos áram fogyasztás

- 10 % -25%

Épületek energia felhasználása

20 % hő igény 80% primér energia

Besides of rel. high electricity prices, Germany is not suffering economically

Németország: Köszönjük szépen, jól vagyunk!

Magyar energia és klímapolitika

Energiastratégia 2030• A stratégia a primer energia-felhasználás 6%-os növekedésével számol 2030-

ig. • A megadott forgatókönyvek túlnyomórészt az atomenergia további

bővülését irányozzák elő• Az áramtermelésre vonatkozó forgatókönyvek mindegyike alapnak tekinti a

jelenleg működő paksi reaktorok 20 éves élettartam-hosszabbítását• Az egyik forgatókönyv még a szénenergia további bővítésével, pontosabban

egy új, 440MW-os lignittüzelésű blokkal is számol a Mátrai Erőműben• A megújuló alapú elektromos energia terén legoptimistább forgatókönyv

szerint is csak 35%-os részarányt tudunk elérni Magyarországon 2050-re• Hazai napenergia potenciál nagyobb mértékű közvetlen áramtermelésre való

felhasználására csak 2016 után lát lehetőséget magas árak miatt• CCS terén ambiciózus a terv• Hőtermelés terén tervez jelentős megújuló alapú fejlesztést - biomassza

HDU tervezet: dekarbonizációs potenciál 2030-2050

- A HDU kb. 70%-os csökkentési szintet mutat 2050-re 1990-hez viszonyítva

- A nukleáris hozzájárulás 5,4 Mt

- CCS hozzájárulás 1.5 Mt

Kapacitás mix – eltérő forgatókönyvek mentén

2010 2020 2030 2040 2050 2010 2020 2030 2040 2050 2010 2020 2030 2040 2050 2010 2020 2030 2040 2050Reference Diversified Nuclear Renewable

0

5,000

10,000

15,000

20,000

25,000

30,000

2,000.02,000.04,000.0

2,000.02,000.02,000.02,000.04,000.0

2,000.02,000.02,000.02,000.03,600.03,200.03,200.02,000.02,000.02,000.0

1,561.5840.0

500.0

500.0 500.01,561.5840.0

500.0

500.0 500.01,561.5840.0 1,561.5840.0

2,286.72,885.72,714.45,822.5

7,253.62,286.72,885.7

2,721.75,609.46,468.92,286.72,885.7

3,524.43,828.15,032.12,286.72,885.74,742.4

7,373.78,317.9

2,402.11,156.7

626.61,037.1

1,013.8

2,402.11,156.7

624.11,016.5

956.2

2,402.11,156.7

786.11,296.41,176.4

2,402.11,156.7

597.8805.8

1,434.9667.21,114.9

2,218.9

3,113.6

4,084.1

667.21,114.9

2,259.9

3,705.1

6,145.7

667.21,114.9

2,488.74,490.9

9,299.8

667.21,114.9

2,681.9

5,213.1

15,404.8

Nuclear Coal Coal CCS CCGT CCGT CCS OCGT RES

GW

Forrás: KMPL-REKK elemzés

Szén-dioxid kibocsátási forgatókönyvek – energia szektor dekarbonizáció

2010 2015 2020 2025 2030 2035 2040 2045 20500.0

2.0

4.0

6.0

8.0

10.0

12.0

14.0

16.0

18.0

20.0

ReferenceDiversifiedNuclearRenewable

mill

ion

tC

O2

/ye

ar

Forrás: KMPL-REKK elemzés

Nukleáris forgatókönyv

Erőmű típusok karbon lábnyoma:• Szénerőmű 960 gCO2e/kWh• Gáz erőmű 443 gCO2e/kWh• Nukleáris erőmű 66 gCO2e/kWh • Fotovoltaikus erőmű 32 gCO2e/kWh• Szélerőmű 10 gCO2e/kWh

A Paks 2 beruházás költségmegtérülése csak magas karbon árak mellett valósulhat megA Paks 1 és Paks 2 párhuzamos működési időszakában problematikus a mélyvölgyi áramtermelés – a mélyvölgyi fogyasztás/tárolás növeléséhez a közlekedés és épület szektor villamosítása szükséges (dekarbonizáció)

Mit jelent ez nekünk?

Összegzés

• A klímaváltozás miatt át kell gondolni az épületek (és települések) tervezési koncepcióját:

• Alkalmazkodás – szélsőségek erősödése• Kibocsátás csökkentés – alacsony energia lábnyom az építésben és fenntartásban

• Energia árak várható emelkedése is az alacsony energiás épületállomány irányába mutat

• Az EU 2014-ben felülvizsgálja az energiahatékonyság terén elért eredményeket – várhatóan szigorítások

• Haza tervezés – nem konlúzív és eltér a gyakorlati szakpolitikai/támogatási keretrendszertől

• Nukleáris forgatókönyv csak erőteljes dekarbonizáció mellett értelmezhető – mikor fordul a szakpolitika?