2. EA 2005. február 14. 1. A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége 2. A talajok tápanyagainak ökológiai jelentősége 3. A talajok levegőgazdálkodásának ökológiai jelentősége 4. A talajok vízgazdálkodásának ökológiai jelentősége 5. A talajok hőgazdálkodásának ökológiai jelentősége 6. Élőlények a talajban Talajökológia és talajvédelem
45
Embed
2. EA 2005. február 14. 1. A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége
Talajökológia és talajvédelem. 2. EA 2005. február 14. 1. A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége 2. A talajok tápanyagainak ökológiai jelentősége 3. A talajok levegőgazdálkodásának ökológiai jelentősége 4. A talajok vízgazdálkodásának ökológiai jelentősége - PowerPoint PPT Presentation
Welcome message from author
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
2. EA
2005. február 14.
1. A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége2. A talajok tápanyagainak ökológiai jelentősége
3. A talajok levegőgazdálkodásának ökológiai jelentősége
4. A talajok vízgazdálkodásának ökológiai jelentősége
5. A talajok hőgazdálkodásának ökológiai jelentősége
6. Élőlények a talajban7. Emberi hatások
Talajökológia és talajvédelem
1. A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége
Hazánk talajainak 16,2%-a ABET, 9,4% Ramann típusba tartozik.
A kémhatás a talajoldat lúgos, közömbös vagy savas voltát jellemzi. A talajok nagy részének kémhatása
savanyú – gyakran kémhatás helyett talajsavanyúságról beszélünk.
1. A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége
A kémhatás időben és térben gyakran változik, egyazon talajban a szezonális változás akár 0,5-1
egész érték is lehet egy éven belül.
Ezért 1(talaj):2,5(H2O vagy KCl) arányban készített szuszpenzió kémhatását mérjük.
Mivel a „gramm ion/liter”-ben kifejezett H+-ion koncentrációk értéke kicsi, ezért Sörensen
javaslatára –lg(H+)-ban kerül kifejezésre a pH, azaz H+ = 10-pH.
1. A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége
A vizes és KCl-os szuszpenzióban mért pH alapján felállított osztályok a következők:
Rejtett savanyúság!!!
1. A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége
A növényökológia analitikus korszaka – talaj pH és növényfajok kapcsolatának vizsgálata.
Sok esetben találtak összefüggést.
A kapcsolat erősségén felbuzdulvaacidofil = savanyúságkedvelő
bazifil = báziskedvelőés közömbös fajokat különítettek el.
sziki sóballanagy csalán
1. A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége
1. A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége
A kapcsolat gyengébbnek bizonyult, ezért inkábbacidofrekvens = savanyúságkedvelő
bazifrekvens = báziskedvelőés közömbös fajokat különítettek el.
1. A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége
A toleranciatartomány szélessége alapján különböztetjük meg az euriök és a sztenök fajokat.
Az euriök (vagy euriöcikus)fajok ökológiai valenciája
(toleranciától függő elterjedtsége különböző biotópokban) tág,
s ezért sokféle biotópban élnek(pl. mindenütt előforduló, ún. ubikvista
gyomnövények és állati kártevők).
1. A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége
Az előbbiekkel szemben
a sztenök (vagy sztenöcikus) fajok
ökológiai specialisták,
ugyanis ökológiai valenciájuk szűk,
és csak kis számú,
meghatározott típusú
biotópban találhatók meg.
1. A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége
A társulási és versengési viszonyoktól függetlenül
ragaszkodnak termőhelyükhöz.
Sztenöcikus elemek
obligát sztenöcikus elemek
fakultatív sztenöcikus elemek
Csak a kedvezőbb biotópok kiélezettebb kompetíció-
viszonyai miatt kényszerülnek elfoglalni
kedvezőtlenebb, versenymentesebb
biotópokat. Pl. obligát halofitonok (sótűrők) és
kőzetspecialista (szerpenti-, dolomit-, nikkel-, gipsz- vagy
A pH-hoz hasonlóan a Protozoák mennyisége is kapcsolatban van a talajtulajdonságokkal. Minél többet találunk belőlük, annál jobb a kultúrállapota a talajnak. A jó állapotú talajban nemcsak a számuk, de a sokféleségük is nő.
Rossz kultúrállapotú talajban a csillósok elvesztik uralmukat, és a gyökérlábúak kerülnek az első helyre.
Nem homogén elterjedésűek, hanem gócpontok mentén élnek (rothadó anyag és gyökerek mentén).
Bár az egysejtű állatok képesek egy óra alatt 30e baktériumot fölfalni, bizonyították, hogy a nagyobb véglény-aktivitás nagyobb mikrobiológiai aktivitást
eredményezett.
Megállapították, hogy a a baktériumokkal való együttélésük során nő a CO2 mennyisége, holott
csökken a baktériumok száma, de ezzel párhuzamosan nő a szaporodásuk üteme.
A véglények egyszerűbb vegyületekké alakítják a bonyolult szerves anyagot, így elérhetővé teszik a
magasabb rendű növények számára.
6. Élőlények a talajban
Rétegmélység Baktériumszám/g talaj
(cm) aerob anaerob összes
2-5 2 500 000 1 300 000 3 800 000
30 1 150 000 1 800 000 2 950 000
60 800 000 2 000 000 2 800 000
90 500 000 900 000 1 400 00
120 60 000 100 000 160 000
150 6 000 2 000 8 000
6. Élőlények a talajban
Baktériumok a talajban
Szerepük: lebontók, felszabadítják a tápanyagokat, betegségeket terjesztenek vagy semlegesítenek (penicillin).
A giliszták és a talajélet:1. Nő a légjárhatóság, levegőkapacitás, vízáteresztő
képesség,2. Nő a nitrifikáló baktériumok száma,3. Élénkül az aerob cellulózbontó baktériumok tevékenysége,4. A gyökerek felhasználják a mélyebbre hatolásra a
járatokat, jobb tápanyagfelvevő képesség,5. Szárazabb talajokban kiemelten javul a vízgazd.,6. Az emésztőcsatornán áthaladt talaj veszít savanyúságából,7. Mull típusú szerves anyagnak tekinthető az ürülék,8. Az áthaladt szerves a. oldhatósága, N-tartalma és
ásványianyag-tartalma nő,9. Tölgy lehullott lombtakaróját 1 év alatt képesek feldolgozni,10. A mikroorganizmusok többsége élve halad át a
bélcsatornán,11. Ürülékükben aktívabb a biológiai aktivitás,12. Járataikat tartós váladékkal összaragasztják, kitapasztják,13. Jelentős szerepük van a morzsalékosság kialakításában,14. A műtrágyák alkalmazása csökkenti a mennyiségüket.
6. Élőlények a talajban
Az ugróvillások talajtani jelentősége
1. Minden rothadó-korhadó anyagot fölfalnak a talajban és felszínén,
2. Nagymértékben hozzájárulnak a humuszképződéshez,
3. Ürüléküket könnyebben alakítják át a mikroorganizmusok humusszá,
4. 1m2 területen kb. évi 180g humuszt termelnek,
5. Jól jelzik a talaj öregedését, a talaj fizikai és kémiai jellemzésére jobban felhasználhatóak, mint a fizikai és kémiai laboratóriumi módszerek, mert öreg talajban csak a legfelső rétegben fordulnak elő.
6. Élőlények a talajban
A bogarak talajtani jelentősége
1.Rét 0-3 cm-es rétegében 140 kifejlett bogarat és 910 lárvát, homokos szántóföldön 290 bogarat és 350 álcát számoltak össze m2-enként.
2. Jelentőségük hasonló a gilisztákéhoz.
1.Szellőzés – biológiai aktivitás,2. N-ben gazdag (évi 100e rovar) és szegény
(magvak) tápanyagok,3. Trágyázzák a talajt,4. Gyakran 1 m mélyen átforgatják,5. A talajképződés előfutárai,6. Humuszban gazdagodik a talaj, stb.
A hangyák talajtani jelentősége
A gerincesek talajtani jelentősége
Talajélőlények Rét, legelő Árpaföld
Gyökerek 20-90 1,46
Baktériumok 1-2 0,73
Sugárgombák 0-2 -
Gombák 2-5 1,63
Egysejtűek 0-0,5 0,07
Fonálférgek 0-0,2 0,002
Gyűrűsférgek 0-2,5 0,056
Egyéb állatok 0-0,5 0,0006
Talajélőlények tömege (t/ha) rét-legelőn és árpaföldön