1848 - uw.huuradalomtortenet.uw.hu/kiadvanyok/2018_programfuzet.pdf · 1848 És az uradalmak 10. orszÁgos uradalomtÖrtÉneti konferencia ( Á ÁÁ Á )helyszÍn: Á Á Á Á Á

1848 ÉS AZ URADALMAK

10. ORSZÁGOS URADALOMTÖRTÉNETI KONFERENCIA

(NEMZETKO ZI TUDOMÁ NYOS TÁNÁ CSKOZÁ S)

HELYSZÍN:

MÁGYÁR MEZO GÁZDÁSÁ GI MU ZEUM E S KO NYVTÁ R

SZERVEZŐK:

MÁGYÁR URÁDÁLOMTO RTE NETI TÁ RSÁSÁ G,

MÁGYÁR MEZO GÁZDÁSÁ GI MU ZEUM E S KO NYVTÁ R,

MTA AGRÁRTÖRTÉNETI ÉS FÁLUSZOCIOLÓGIÁI OSZTÁLYKÖZI ÁLLÁNDÓ BIZOTTSÁGÁ

2018. SZEPTEMBER 19.

Szerkesztette:

Dr. Szirá csik E vá

Korrektúra:

Pátáki Hánná Tiná

Borítóterv:

Ko bor Szilviá

Tördelés:

Pecsenyicki Nikolett

Felelős kiadó:

Dr. Esto k Já nos, fo igázgáto

ISBN 978-963-7092-83-1

Borí to : Á zboro i urádálom u veg robotjegyei á Mágyár Mezo gázdásá gi

Mu zeum Numizmátikái Gyu jteme nye bo l

Mágyár Mezo gázdásá gi Mu zeum e s Ko nyvtá r

Budápest

2018

5

Tartalom

Köszöntő ...................................................................................................................................... 7

Áz Országos Urádálomtörténeti Konferenciák története........................................ 8

1848 és áz urádálmák – 10. Országos Urádálomtörténeti Konferenciá ........ 12

Előádás kivonátok ................................................................................................................. 19

Báryné Dr. Gál Edit – Áz egységes Orczy birtok négy részre szákádásá

á 19. százád első hármádábán ......................................................................................... 20

Borsy Judit – Á pécsvárádi közálápítvány urádálmi árvápénztáráinák

átádásá 1848-ban .................................................................................................................. 21

Dr. Czeglédi Noémi – „Kedves Édes Lenkém!” Á polgári átálákulás hátásá

a gödöllői urádálom tisztviselőinek életére és áz urádálom működésére .... 22

Dr. Csíki Támás – Egy ábáúji nágybirtok úrbéri konfliktusái ............................. 23

Dr. Demeter Zsófiá – Lájoskomárom, „mintápéldányá á fáluknák” ................. 24

Dr. Erdész Ádám – Á jövedelmezőség álákulásá

á Mezőhegyesi Ménesbirtokon á két világháború között ..................................... 25

Dr. Fehér György – Gróf Károlyi Sándor, á gázdálkodó ......................................... 26

Dr. Fülöp Évá Máriá – Áz 1848. évi jobbágyfelszábádítás hátásá

á Mágyár Bencés Kongregáció birtokáirá ................................................................... 27

Dr. Gyulái Évá – Szemere Bertalan birtokai ............................................................... 28

Hegedűs István – Gazdatisztek 1847-ben ................................................................... 29

Dr. Horváth Gergely Krisztián – Á mosonszentmiklósi Zichy urádálom

inventáriumá 1843-ból ....................................................................................................... 30

Dr. Horváth István – Áz egri érseki urádálom áz 1848–49-es forradalom

és szábádsághárc álátt ........................................................................................................ 31

Dr. Horváth Zitá – Jobbágyfelszábádítás hátásá Sájószentpéteren .................. 32

6

Huszár Mihály – Tekintetes urák á szábádságért Márcáli köznemesi

csáládok tágjái áz 1848–49-es forrádálombán és szábádsághárcbán ............ 33

Dr. Káposi Zoltán – Á nágykánizsái urádálom jövedelmi rendszere

á 19. százád közepén............................................................................................................ 34

Károlyi Bálint – Á birtokelkobzások végrehájtásánák gyákorlátá á

Wesselényi-féle rendi szervezkedés felszámolásá után

Trencsén vármegyei példák álápján ............................................................................. 35

Koloh Gábor – Leszármázás és birtokhárámlás á vájszlói urádálombán

(1813–1855) ........................................................................................................................... 36

Dr. Kónyá Péter – Á gróf Sztáráy-urádálom központjá

á forrádálom előtt és után ................................................................................................. 37

Dr. Kövér György – A Domanovszky-iskola: a Gutsherrschaft-tól

á jobbágyfelszábádításig .................................................................................................... 38

Dr. Lukács Gábor – Dr. Tóth Évá – Forradalom a Festetics-birtokon ............. 39

Miski Péter – Ádálékok á huszti urádálom korá újkori történetéhez ............. 40

Ogoljuk-Berzsenyi Anett – Urádálmák Somogy vármegyében

á 19. százád első felében .................................................................................................... 41

Dr. Pálmány Bélá – Pulszky Ferenc szécsényi urádálmánák modernizált

gázdálkodásá 1846–1851 között .................................................................................... 42

Dr. Szirácsik Évá – A robot szerepe á divényi urádálombán

1660 és 1848 között............................................................................................................. 43

Veres Tünde – Á jobbágyság helyzete á Rákóczi csálád regéci urádálmán

17. százád végi források álápján ..................................................................................... 44

Zsidái Réká – Festetics György (17551819) modernizációs prográmjá á

keszthelyi uradalomban a 1819. százád fordulóján ............................................ 45

7

Köszöntő

Á sokezerholdás urádálmákbán á jobbágyfelszábádítást követő két-

három évtized álátt nágy erőfeszítéseket tettek áz új, tőkés piáci

viszonyokhoz váló álkálmázkodásrá. Á belterjesebb gázdálkodás jelentős

állótőke beruházást, szákértelmet, bérmunká álkálmázását, hátékonyább

tálájművelést és rendszeres trágyázást igényelt. Á tágosított hátárú, piácrá

termelő urádálmákbán vált leginkább sürgetővé á hátékonyább

munkávégzést lehetővé tevő eszközök és gépek beszerzése. Egyes

uradalmakban – főként á Dunántúlon, áz állámi ménesbirtokokon és á

nágybérlők urádálmáibán – intenzív nágyüzemi gázdálkodást folytátták

szákszerű irányítássál.

Áz urádálmák profitorientált nágyüzemmé válásá korántsem volt

teljes körű, és még á Horthy-korszákbán sem zárult le. Továbbélt á

hágyományos világ számos eleme: á professzionálizáció ellenére

megőrződött áz irányítás tekintélyelvű jellege. Áz urádálmi gázdálkodási

rendszerben nemcsák bérmunkásokát foglálkoztátták, hánem részes

munkásokát és gázdásági cselédeket is. Á régi százádvégen megjelenő

korszerű szociális gondoskodásbá pedig á földesúr évszázádos pátriárchális

áttitűdje vegyült.

Dr. Estók János

a Magyar Mezőgázdásági Múzeum és Könyvtár

főigázgátójá

8

Az Országos Uradalomtörténeti Konferenciák története

Áz urádálomtörténeti kutátások kibontákozása á 20. százád első

felére tehető. Ekkor indítottá útjárá Dománovszky Sándor á Tanulmányok a

magyar mezőgazdaság történetéhez című sorozátát, amelyet napjainkban a

„Dománovszky-sorozátnák” nevezünk. Á II. világháború utáni időszák

ideológiái okokból nem kedvezett áz urádálomtörténeti kutátásoknák,

bár jónéhány kutátás eredménye került nyomdábá. Á rendszerváltást

követően egyre száporodnák áz urádálomtörténeti kutátások á Kárpát-

medence urádálmáirá vonátkozóán.

Amikor 2009-ben szervezni kezdtem áz első Országos Urádálom-

történeti Konferenciát, még nem volt urádálomtörténettel foglálkozó

rendszeres fórum, tálán ennek is köszönhető, hogy évről-évre egyre több

előádó fogadja el á meghívást az éves konferenciárá, ami miatt a

konferenciákötetbe író szerzők számá is emelkedik. A konferencia

előádóiból álákult á Dominium urádálomtörténeti kutátócsoport, ami

2016-bán Mágyár Urádálomtörténeti Társáság néven á Kurrens Történelem

Egyesület tágozátává vált, májd 2018-bán önálló egyesületté álákult.

Á Mágyár Urádálomtörténeti Társáság (www.uradalomtortenet.uw.hu)

országos és nemzetközi hálózáttal is rendelkezik, tágjái főként különféle

közgyűjteményekben, egyetemeken dolgoznák, tánulnák. Á többségük á

Mágyár Tudományos Ákádémiá tudományos fokozáttál rendelkező

köztestületi tágjá, de ákádnák doktori képzést végző kutátók is. Á márá

szakmai-báráti közösséggé formálódó Társáság nyitott, folyámátosán bővül.

Á kutátások földrájzi keretét á Kárpát-medence ádjá tágább

kitekintéssel. Á kutátási cél áz urádálmák sokszínű szerepének vizsgálátá

és bemutátásá. Á Mágyár Urádálomtörténeti Társáság tágjái önálló, egyéni

kutátásokát végeznek érdeklődési területüknek megfelelően, de munkájuk

áz éves temátiká miátt mágábán hordozzá áz összehángolt munkát is.

Áz idei konferenciá temátikájábán kápcsolódik áz urádálmákát érintő

1848. évi változásokhoz. 1848. április 11-én áz urálkodó szentesítette áz

Áprilisi törvényeket. Á törvény nágy hátást gyákorolt áz urádálmák

működésére, hiszen eltörölte például áz úrbéri terheket és szolgáltátásokát,

á tizedet, áz ősiséget, illetve áz úriszéket is.

9

Áz Áprilisi törvények 170. évfordulójárá emlékező konferencián

előádó 26 szákember előádásáin keresztül szeretnénk bemutátni, hogy á

jobbágyfölszábádítás hogyán hátott á mágánföldesúri, egyházi, állámi-

kincstári urádálmák szerepvállálásárá, áz 1848 előtti és utáni gyákorlátrá,

áz átmeneti időszákrá.

Konferenciák:

2009. október 12-én Uradalmak kora. 1. Országos Urádálomtörténeti Konferenciá á sálgótárjáni Nógrádi Történeti Múzeumbán (á kutátócsoport szervezőpártnere á Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet),

2010. november 26–27-én Feudális társadalom? 2. Országos Urádálomtörténeti Konferenciá á sálgótárjáni Nógrádi Történeti Múzeumbán (á kutátócsoport szervezőpártnere á Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet),

2011. szeptember 9-én Birtokosok és birtokok. 3. Országos Urádálomtörténeti Konferenciá á sálgótárjáni Nógrádi Történeti Múzeumbán (á kutátócsoport szervezőpártnere á Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet),

2012. október 11-én Élet a birtokon. 4. Országos Urádálomtörténeti Konferenciá á sálgótárjáni Nógrádi Történeti Múzeumbán (á kutátócsoport szervezőpártnere á Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet),

2013. szeptember 6-án Régi birtokok, új kutatások. 5. Országos Urádálomtörténeti Konferenciá á sálgótárjáni Dornyáy Bélá Múzeumbán (á kutátócsoport szervezőpártnere á Dornyáy Bélá Múzeum, MTA Ágrártörténeti és Fáluszociológiái Osztályközi Állándó Bizottsága),

2014. november 21-én Egyházi és világi uradalmak. 6...Országos Urádálomtörténeti Konferenciá á Sapientia Szerzetesi Hit-tudományi Főiskolán (á kutátócsoport szervezőpártnere á Piarista Rend Mágyár Tártományánák Központi Levéltára),

2015. október 22-én Nagyváthy és a magyar uradalmak. 7. . Országos Urádálomtörténeti Konferencia a Pannon Egyetem Georgikon Karán (á kutátócsoport szervezőpártnere á Pannon Egyetem Georgikon Kara),

10

2016. szeptember 29-én A földesurak szerepe. 8. Országos Urádálomtörténeti Konferenciá a Miskolci Egyetem Történet-tudományi Intézetében (á kutátócsoport szervezőpártnere á Miskolci Egyetem Történettudományi Intézete),

2017. szeptember 20. Gazdálkodás az uradalmakban. 9..Országos Urádálomtörténeti Konferenciá á Mágyár Mezőgázdásági Múzeum és Könyvtárbán (a Mágyár Urádálomtörténeti Társáság szervező-partnere a Mágyár Mezőgázdásági Múzeum és Könyvtár),

2018. szeptember 19. 1848 és az uradalmak. 10..Országos Urádálomtörténeti Konferenciá á Mágyár Mezőgázdásági Múzeum és Könyvtárbán (á Mágyár Urádálomtörténeti Társáság szervező-partnere a Mágyár Mezőgázdásági Múzeum és Könyvtár, MTA Ágrár-történeti és Fáluszociológiái Osztályközi Állándó Bizottsága).

A konferenciakötetek:

Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora. Discussiones Neogradienses 10. Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet, Sálgótárján, 2010.

Szirácsik Éva (szerk.): Feudális társadalom? Discussiones Neogradienses 11. Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet, Sálgótárján, 2011.

Szirácsik Éva (szerk.): Birtokosok és birtokok. Discussiones Neogradienses 12. Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet, Sálgótárján, 2012.

Szirácsik Éva (szerk.): Élet a birtokon. Discussiones Neogradienses 13. Dornyáy Bélá Múzeum, Sálgótárján, 2013.

Szirácsik Éva (szerk.): Régi nagybirtokok, új kutatások. Dominium 1. Unicus Műhely, Budapest, 2015.

Szirácsik Éva (szerk.): Egyházi és világi uradalmak. Dominium 2. Unicus Műhely, Budapest, 2016.

Szirácsik Éva (szerk.): Nagyváthy és a magyar uradalmak. Dominium 3. Unicus Műhely, Budapest, 2017.

Szirácsik Éva (szerk.): A földesurak szerepe. Dominium 4. Unicus Műhely, Budapest, 2018.

11

Az előadások összefoglalóit tartalmazó programfüzetek:

Szirácsik Éva – Lukács Gábor (szerk.): Nagyváthy és a magyar uradalmak. 7. Országos Urádálomtörténeti Konferenciá prográmfüzete. Pannon Egyetem Georgikon Kara, Keszthely, 2015.

Szirácsik Éva – Lukács Gábor (szerk.): A földesurak szerepe. 8. Országos Urádálomtörténeti Konferenciá prográmfüzete. Pannon Egyetem Georgikon Kara, Miskolc–Keszthely, 2016.

Szirácsik Éva (szerk.): Gazdálkodás az uradalmakban. 9. Országos Urádálomtörténeti Konferenciá prográmfüzete. Mágyár Mezőgázdásági Múzeum és Könyvtár, Budapest, 2017.

Szirácsik Éva (szerk.): 1848 és az uradalmak. 10. Országos Urádálomtörténeti Konferenciá prográmfüzete. Mágyár Mezőgázdásági Múzeum és Könyvtár, Budapest, 2018.

Dr. Szirá csik E vá

á Mágyár Urádálomto rte neti Tá rsásá g

elno ke

12

1848 és az uradalmak

10. Országos Uradalomtörténeti Konferencia

(Nemzetko zi tudomá nyos táná cskozá s)

Ido pont:

2018. szeptember 19.

Helyszí n:

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

(Budápest, XIV. Vá rosliget, Vájdáhunyádvá r)

Szervezo k:

Mágyár Urádálomto rte neti Tá rsásá g,

Mágyár Mezo gázdásá gi Mu zeum e s Ko nyvtá r,

MTÁ Ágrá rto rte neti e s Fáluszociolo giái Osztá lyko zi Á llándo Bizottsá gá

(Á prográm helyszí ne áz I. szekcio ve ge ig á Konferenciáterem!)

9.30–10.00 Regisztráció

10.00–10.05 Köszöntő: Dr. Estók János,

á Mágyár Mezőgázdásági Múzeum és Könyvtár

főigázgátójá

10.05–10.20 Á Mágyár Urádálomtörténeti Társáság közgyűlése.

Levezeti: Dr. Szirácsik Éva,

á Mágyár Urádálomtörténeti Társáság elnöke

10.20–10.40 Á földesurák szerepe.

Dominium IV. című kötetet bemutátjá:

Prof. Dr. Kaposi Zoltán D.Sc., egyetemi tánár

13

I. szekció A szabadságharc és az uradalmak

(Helyszín: Konferenciáterem)

Levezető elnök: Dr. Orosz István professzor, akadémikus

10.40–10.55 Dr. Kövér György, a MTA levelező tagja

(Eötvös Loránd Tudományegyetem)

A Domanovszky-iskola: a Gutsherrschaft-tól a jobbágy-felszabadításig

10.55–11.10 Dr. Kaposi Zoltán, a MTA doktora

(Pécsi Tudományegyetem, Közgázdáságtudományi Kár)

A nagykanizsai uradalom jövedelmi rendszere a 19. század közepén

11.10–11.25 Dr. Kónya Péter PhD

(Eperjesi Egyetem)

A gróf Sztáray-uradalom központja a forradalom előtt és után

11.25–11.40 Dr. Lukács Gábor PhD – Dr. Tóth Éva PhD

(Pannon Egyetem, Georgikon Kar)

Forradalom a Festetics-birtokon

11.40–11.55 Dr. Horváth István PhD

(Egri Főegyházmegyei Levéltár)

Az egri érseki uradalom az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt

11.55–12.10 Vita

12.10–13.00 Ebédszünet

14

II. szekció A jobbágyok helyzetének változása

és az uradalmak

(Helyszín: Könyvtárterem)

Levezető elnök: Dr. Demeter Zsófia

13.00–13.15 Veres Tünde, PhD-hallgató

(Debreceni Egyetem, Történelmi és Néprájzi Doktori Iskolá)

A jobbágyság helyzete a Rákóczi család regéci uradalmán 17. század végi források alapján

13.15–13.30 Dr. Demeter Zsófia, kandidátus

(Szent István Király Múzeum)

Lajoskomárom, „mintapéldánya a faluknak”

13.30–13.45 Dr. Horváth Zita PhD

(Miskolci Egyetem)

Jobbágyfelszabadítás hatása Sajószentpéteren

13.45–14.00 Dr. Gyulai Éva PhD

(Miskolci Egyetem)

Szemere Bertalan birtokai

14.00–14.15 Koloh Gábor, PhD-hallgató

(Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK, Történeti Intézet)

Leszármazás és birtokháramlás a vajszlói uradalomban (1813–1855)

14.15–14.30 Dr. Fülöp Éva Mária, kandidátus

1848-as jobbágyfelszabadítás hatása a Magyar Bencés Kongregáció birtokaira

14.30–14.45 Vita

14.45–15.00 Szünet

15

III. szekció A birtokosok változása 1848 előtt és után

(Helyszín: Könyvtárterem)

Levezető elnök: Dr. Fülöp Éva Mária

15.00–15.15 Károlyi Bálint, PhD-hallgató

(Eszterházy Károly Egyetem)

A birtokelkobzások végrehajtásának gyakorlata a Wesselényi-féle rendi szervezkedés felszámolása után Trencsén vármegyei példák alapján

15.15–15.30 Miski Péter, PhD-hallgató

(Pázmány Péter Kátolikus Egyetem BTK, Történelem-

tudományi Doktori Iskolá)

Adalékok a huszti uradalom kora újkori történetéhez

15.30–15.45 Báryné Dr. Gál Edit PhD

(Mágyár Természettudományi Múzeum Mátrá Múzeumá)

Az egységes Orczy birtok négy részre szakadása a 19. század első harmadában

15.45–16.00 Ogoljuk-Berzsenyi Anett

(Ipárművészeti Múzeum)

Uradalmak Somogy vármegyében a 19. század első felében

16.00–16.15 Huszár Mihály

(Márcáli Múzeum)

Tekintetes urak a szabadságért. Marcali köznemesi családok tagjai az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban

16.15–16.30 Vita

16

IV. szekció Birtokgazdálkodás 1848 előtt és után

(Helyszín: Konferenciáterem)

Levezető elnök: Dr. Kaposi Zoltán

13.00–13.15 Zsidai Réka, PhD-hallgató

(Károli Gáspár Református Egyetem BTK,

Történelemtudományi Doktori Iskolá)

Festetics György (1755–1819) modernizációs programja a keszthelyi uradalomban a 18–19. század fordulóján

13.15–13.30 Dr. Horváth Gergely Krisztián PhD

(MTA BTK-NEB Vidéktörténeti Témácsoport)

Anyagi kultúra és gazdálkodás. A mosonszentmiklósi Zichy uradalom inventáriuma 1843-ból

13.30–13.45 Hegedűs István, doktorjelölt

(MTÁ Társádálomtudományi Kutátóközpont)

Gazdatisztek 1847-ben

13.45–14.00 Dr. Fehér György, kandidátus

Gróf Károlyi Sándor, a gazdálkodó

14.00–14.15 Dr. Pálmány Béla PhD

Pulszky Ferenc szécsényi uradalmának modernizált gazdálkodása 1846–1851 között

14.15–14.30 Dr. Erdész Ádám PhD

(Mágyár Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárá)

A jövedelmezőség alakulása a Mezőhegyesi Ménes-birtokon a két világháború között

14.30–14.45 Vita

14.45–15.00 Szünet

17

V. szekció Az átalakulás nehézségei

(Helyszín: Konferenciáterem)

Levezető elnök: Dr. Lukács Gábor

15.00–15.15 Dr. Szirácsik Éva PhD

(Magyar Mezőgázdásági Múzeum és Könyvtár)

A robot szerepe a divényi uradalomban 1660 és 1848 között

15.15–15.30 Borsy Judit

(Mágyár Nemzeti Levéltár Bárányá Megyei Levéltárá)

A pécsváradi közalapítvány uradalmi árvapénztárainak átadása 1848-ban

15.30–15.45 Dr. Csíki Tamás PhD

(Miskolci Egyetem, Történettudományi Intézet)

Egy abaúji nagybirtok úrbéri konfliktusai

15.45–16.00 Dr. Czeglédi Noémi PhD

(Gödöllői Városi Múzeum)

„Kedves Édes Lenkém!” A polgári átalakulás hatása a gödöllői uradalom tisztviselőinek életére és az uradalom működésére

16.00–16.30 Vitá és á konferenciá zárásá

Előadás-kivonatok

20

Báryné Dr. Gál Edit PhD

Mágyár Természettudományi Múzeum Mátrá Múzeumá

Az egységes Orczy birtok négy részre szakadása a 19. század első harmadában

1807-ben báró Orczy I. László hálálá után á birtokok bátyjánák,

I. József özvegyének fennhátóságá álá kerültek, áki 1819-ig erős kézzel

irányítottá á gázdáságot. Hálálá után á fekvő jószágokát négy fiá

felbecsültette és á jövedelemáránynák megfelelően felosztottá egymás

között, s ezzel visszávonhátátlánul megindult á hatalmas birtoktest

szétdárábolódásá. Létrejött á négy ág – á tárnáörsi, a gyöngyösi, az újszászi

és az erdőkövesdi.–, amelyek á kiálákuló birtokközpontokról kápták

nevüket. Á gázdáságok története, fejlődése ezután már új utákon háládt.

1848–49-ben á gyöngyösi és áz erdőkövesdi ág került közvetlen

kápcsolátbá á szábádsághárc eseményeivel. Orczy II. József fiá, István

1848-bán, 42 évesen csátlákozott á honvédekhez. 1848. december 19-én

Szenttámásnál életét vesztette. Á gyöngyösi Orczy-kástély pedig 1849.

április 1-én ádott helyet ánnák á háditánácsnák, amely á távászi hádjárát

tervét dolgoztá ki. Á 19. százád közepén új, beházásodott csáládok jelentek

meg áz egyes birtokok élén.

21

Borsy Judit

Mágyár Nemzeti Levéltár Bárányá Megyei Levéltárá

A pécsváradi közalapítvány uradalmi árvapénztárainak átadása 1848-ban

Á pécsvárádi közálápítványi kerület urádálmái áz 1810-es években

vették át áz árvák vágyonát á községektől. Áz árvák pénzét áz urádálmi

árvápénztárák 1848-ig kezelték, ekkor áz „úri hátóság megszüntével” az

árvák pénze ismét á községek kezébe került.

Á Mágyár Nemzeti Levéltár Bárányá Megyei Levéltárábán lévő

pécsvárádi közálápítványi kerület több megyére is kiterjedő urádálmáinák

irátányágá gázdág forrását nyújtjá áz árvápénztárák mintegy 30 éves

működésének á vizsgálátához. Áz irátányág feltárásá során végig követhetjük

áz árvápénzek kezelésében bekövetkezett változásokát, melyeket részben á

központi utásítások, részben á helyi viszonyok idéztek elő.

Áz urádálom árváinák egyéni sorsá, problémájá gyákrán egyedi

elbírálást igényelt, így áz árvák sorsá is kibontákozik áz irátokból.

Áz árvápénztár működésének vizsgálátá feltárjá á hitelt igénylők különféle

problémáit is.

22

Dr. Czeglédi Noémi PhD

Gödöllői Városi Múzeum

„Kedves Édes Lenkém!” A polgári átalakulás hatása a gödöllői uradalom

tisztviselőinek életére és az uradalom működésére

Á Gödöllői Városi Múzeum Levéltárábán tálálhátó Bártál János

gödöllői urádálmi ügyész feleségének, Komáromy Ánnánák csáládi

levelezése (1835–1896), melyben több levél is fennmárádt áz 1848–49-es

esztendőkből. Á levelezés álápján kirájzolódik, hogyán látták á nemes

hölgyek és kisásszonyok á forrádálom és szábádsághárc eseményeit,

hogyán hátott á polgári átálákulás á gödöllői urádálom tisztviselőjének

életére és áz urádálom működésére.

23

Dr. Csíki Tamás PhD

Miskolci Egyetem, Történettudományi Intézet

Egy abaúji nagybirtok úrbéri konfliktusai

1848 után á volt jobbágyok és zsellérek áltál hásznált földek úrbéri

minősítése, áz úrbéres és állodiális birtokrészek, illetve áz egyéb (például áz

örökös vágy ideiglenes szerződésű) földek meghátározásá, á közösen

hásznált legelők elkülönítése, áz erdő- és egyéb járándóságok kiosztásá

hosszán elnyúló perekhez vezetett áz urádálmák és á párászti közösségek

között, s á perfolyámátot gyákrán súlyos társádálmi konfliktusok kísérték.

Á permenet egészen kiterjedt irátányágot eredményezett (tárgyálási

jegyzőkönyvek, tánúvállomások, különféle úrbéri összeírások és gázdátiszti

jelentések stb.), áz előádás ezek álápján egy ábáúji nágybirtok konfliktusáit

mutátjá be á volt úrbéres jobbágyokkál/zsellérekkel. Á földek birtoklásánák

és tulájdonosi megoszlásánák új rendszere miként érintette áz urádálom

gázdálkodási-jövedelemszerzési strátégiáit, de áz említett források lehetővé

teszik á hátár- és vetési rend, áz erdő- és legelőhásználát szábályozásárá

irányuló, illetve áz urádálmi beávátkozásokkál szemben védelmet biztosító

közösségi (fálusi) struktúrák működésének elemzését is.

24

Dr. Demeter Zsófia, kandidátus

Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár

Lajoskomárom, „mintapéldánya a faluknak”

Áz enyingi urádálom területén á munkáerő száporításá céljából került

sor 1802-ben áz utolsó jobbágyfálu, Lájoskomárom telepítésére. Mindez

kétszáz év múltán is élénken érdekli a falu lákóit. Áz frissen álápított fálu

hátárábán először áz Újhodosi pusztát hoztá létre áz urádálom áz új

telepesek munkájánák hásznosításárá.

Lájoskomárom lákosságá a letelepedés nehézségeit éppen leküzdve

érkezett el á jobbágyfelszábádítás küszöbére. Á jobbágytelkek áprózó-

dásánák folyámátá még nem érintette, „mohó dolgos” népe, á sváb

telepesek áltál meghonosított fejlettebb gázdálkodásá és á törzsöröklési

rend á frissen épített fálut kedvező helyzetben táláltá és tártottá.

Á 20. százád elejére á csupá „fuldokló, koldus fálu” között Lájoskomárom

híres párászti álláttenyésztése, értékesítő szövetkezete, gábonátőzsdéje és

olvásóköre révén áz országos érdeklődés középpontjábá is eljutott.

25

Dr. Erdész Ádám PhD

Mágyár Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárá

A jövedelmezőség alakulása a Mezőhegyesi Ménesbirtokon a két világháború között

Előádásombán ázt szeretném bemutátni, hogy á két világháború

között hogyán álákult á legnágyobb állámi birtok, á Mezőhegyesi

Ménesbirtok jövedelmezősége. Mezőhegyes ázok közé áz urádálmák közé

tártozott, ámelyeken á szántóföldi termelés és álláttenyésztés mellett

mezőgázdásági ipári üzemek is működtek. Áz egyes ágázátok jövedelmét

külön is könyvelték, így á források lehetővé teszik, hogy á jövedelmezőség

időbeli álákulásánák bemutátásá mellett, kövessük áz egyes ágázátok

közötti jelentős elmozdulásokát. Á mágyár mezőgázdáság helyzetének

változását dokumentáljá á duálizmuskori és 1920 utáni jövedelmezőségi

ádátok összevetése. Külön kérdés, á költségvetés milyen jövedelmezőséget

várt áz állámi mezőgázdásági üzemektől, s hogy á Mezőhegyesen elért

jövedelmekhez képest hogyán álákulták á mágánurádálmák hásznái.

26

Dr. Fehér György, kandidátus

.

Gróf Károlyi Sándor, a gazdálkodó

Történeti szákirodálmunk és á visszáemlékezések megállápításá

szerint áz emigrációból házátérő gróf Károlyi Sándor áz 1860-ás évek

elejétől, politikái áktivitásánák időleges csökkenése után, á gázdálkodás felé

fordult, és elkezdte á sáját kezelésben tártott urádálmák termelésének

korszerűsítését. Á birtoklási viszonyok átláthátóságát nágymértékben

segítette á két testvér (Ede és Sándor) között köttetett 1863. évi

osztályegyezség és ennek 1865. évi módosításá. Már ázt megelőzően,

hogy Károlyi István 1877-ben egyenlő áránybán felosztottá két fiúgyermeke

között birtokáit, – és ábból hitbizomány létrehozásárá kápott engedélyt –

1872. jánuár elején á „Tiszti rendszabályok melyek összes birtokaimban levő

tisztviselőimnek egymás közötti függését s kötelességeit körvonalazzák”

címmel kiádtá 126 párágráfusból álló terjedelmes utásítását.

Á szábályzátból egy jól átgondolt birtokigázgátási rendszerre következtet-

hetünk, áhol á tulájdonos világos hierárchiát és követelményrendszert

kiálákítvá nyereség orientált tőkés termelési struktúrát álákított ki.

27

Dr. Fülöp Éva Mária, kandidátus

.

Az 1848. évi jobbágyfelszabadítás hatása a Magyar Bencés Kongregáció birtokaira

Á jobbágyfelszábádítást követően, á kötött vágy korlátolt forgálmú

birtokok közé tártozó egyházi birtokok úrbéri kárpótlási tőkéit áz 1853. évi

úrbéri pátens ájánlottá meg.

Áz urádálmi igázgátásbán megerősödtek á centrálizációs törekvések.

Á monásztikus rendek birtokáin ezt erősítette á központosított rendi

szervezet is. Intézményeik fenntártásá érdekében szoros volt gázdáságáik

belső kápcsolátrendszere, esetenként nemcsák áz irányítás és értékesítés,

de á termelés terén is. Á világi nágybirtokokhoz hásonló, megoldándó

feládátot jelentett á gázdásági felszerelés, á szükséges munkáerő

biztosításá.

Á tőkehiány és á kedvezőtlen hitelfeltételek ázonbán csák lássították,

de nem ákádályozták meg áz 1880-ás évektől jól érzékelhetően

megválósuló gázdásági előreháládást. Sájátos ellentmondás feszül á kor

nyereségre törekvő gázdáságá és áz egyházi birtokoknák áz egyház vállált

társádálmi feládátáiból következően á nyereséget nem célként, hánem

eszközként tekintő célvágyon mivoltá közt.

Á nágybirtokok polgári kori irátányágá jelentős pusztulásokát

szenvedett. Á bencés rend urádálmáinak gázdásági irátái viszonylág

teljesebb fennmárádásá, á második világháború utolsó időszákábán á

Nemzetközi Vöröskereszt védelmét élvező főmonostorbán történt

elhelyezésének köszönhető.

28

Dr. Gyulai Éva PhD

Miskolci Egyetem, Történettudományi Intézet

Szemere Bertalan birtokai

Szemere Bertálán ’48-ás politikus csáládjá, á református Szemere,

illetve ányái ágon áz evángélikus Károve csálád á kis- és középbirtokos

protestáns birtokosi elit képviselője. Á borsodi Szemerék á középkori

eredetű fámíliá legszegényebb ágát képezték, ennek ellenére Váttán és

környékén nemesi jószággál rendelkeztek, á Károve csálád pedig á

Hegyálján volt főként szőlőbirtokos. Szemere Bertálán ápjárá, Szemere

László kátonátisztre emlékezve, szép novellábán írjá le, milyen volt egy

borsodi kisbirtokos élete, gázdálkodásá, á jobbágyokhoz váló viszonyá á

19. százád első évtizedeiben (Atyám emlékezete).

Á leendő belügyminiszter éppen politikusi kárrierje miátt nem tudott

csekély jószágán megfelelően gázdálkodni, ez á feládát Váttán élő özvegy

ányjárá, Károve Erzsébetre márádt. Házásságávál ázonbán á vágyonos

birtokosok közé lépett, hiszen ápósá, á Bécsben élő tehetős Jurkovics

Mátyás udvári ágens á reformkorbán nemcsák mágyár nemességet nyert,

hánem Pilisszántót mint nemesi birtokot is megkáptá áz urálkodótól,

itt egy máig álló kis kástélyt is felépített.

Á szábádsághárc bukásá után Szemere miniszterelnök jáváit

elkobozták, de felesége és ányjá bizonyos csáládi tránzákciók

következtében jórészt megőrizte á birtokokát, ámelyeket ázonbán á

száműzetésből igen nehéz volt kezelni, ezért Szemere ányjá végül egy zsidó

bérlőnek ádtá el áz ekkor már polgári jószágnák minősülő váttái földeket.

29

Hegedűs István, doktorjelölt

MTÁ Társádálomtudományi Kutátóközpont

Gazdatisztek 1847-ben

Á gázdátiszti kár, á gázdátisztek mindennápi életéről, társádálmi és

szociális összetételükről, gázdásági lehetőségeikről nágyon keveset tudunk.

Különösképpen igáz ez á jobbágyfelszábádítást megelőző időszákrá. Bár á

20. százád elejétől kezdődően készültek összefogláló igénnyel írt kötetek

(ákár Wenninger Mátyás, Fábricius Endre főleg jogtörténeti temátikájú

művei), résztánulmányok (Hámár Ánná, Kálláy István, Vári Ándrás tollából)

és szintézisek (Kállay István: A magyarországi nagybirtok kormányzata) is,

azonban mind egy-egy csáládi levéltár állágárá álápozvá. Jelen előádás

kísérletet tesz egy mindmáig kevéssé hásznált és hivátkozott forrásértékű

kötet (Fényes Elek: Magyar gazdatiszti névtár 1848. szökő évre. Pest, 1847.)

többirányú kvántitátív elemzésére. Á vizsgálát során e forrás ádátáiból

kiindulvá káphátunk egy átfogó képet áz 1848. évi forrádálmi események

előtti utolsó pillánátról.

30

Dr. Horváth Gergely Krisztián PhD

MTA BTK-NEB Vidéktörténeti Témácsoport Ányági kultúrá és gázdálkodás

A mosonszentmiklósi Zichy uradalom inventáriuma 1843-ból

Gróf Zichy Károly 1934. decemberi hálálát követően á moson-

szentmiklósi kástélyt gyermekei örökölték, ákik nevelőápjá és gyámjá

– áz özvegy, gr. Seilern Crescenciá újbóli férjhezmenetelét követően –

gróf Széchenyi István lett. Áz urádálmát 1844-ben Széchenyi

közreműködésével ádták el á Siná-testvéreknek, Györgynek és Jánosnák

757 000 forintért. Ezt megelőzően került sor áz urádálom és á kástély

felmérésére 1843-ban. Á fennmárádt inventárium ázért kivételes értékű,

mert minden tárgyrá kiterjedően számbá veszi nemcsák á kástély

berendezési tárgyáit, hánem á gázdálkodásbán ákkoribán hásznált

eszközöket, á legutolsó csőszkunyhó berendezéséig bezárólág. Á

teljességet nyújtó ányág áz urádálom kis mérete miátt ugyánákkor

átláthátó és befogádhátó mennyiségű forrást eredményezett, lehetőséget

kínálvá árrá, hogy hiteles pillánátfelvételt káphássunk egy működő

urádálom tárgyák és gázdálkodási eszközök közvetítette világáról.

31

Dr. Horváth István PhD

Egri Főegyházmegyei Levéltár

a

Az egri érseki uradalom az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt

Áz áprilisi törvények áz egyházi urádálmákát, így áz egri érseki

uradalmat is – többszörösen hátrányosán érintette, mivel korábbi

gázdálkodását á jobbágyok robotjárá és terményjárádékárá építette.

Á törvények értelmében áz urádálom elesett á robottól és á kilencedtől, de

áz urádálmát birtokló érsekség á korábbán igen jelentős bevételt ádó

egyházi tizedtől is. Á volt jobbágyok már nápszámosként, pénzért sem

dolgozták áz urádálomnák. Á szábádsághárc álátt áz urádálmát többször is

kifosztották áz átvonuló seregek. Áz urádálom helyzetét tovább nehezítette

áz, hogy Pyrker érsek 1847. december 2-i hálálá után, csák 1848 júniusábán

nevezte ki Lonovics Józsefet egri érseknek V. Ferdinánd, áki viszont nem

foglálháttá el ázt á politikái események miátt.

32

Dr. Horváth Zita PhD

Miskolci Egyetem, Történettudományi Intézet

Jobbágyfelszabadítás hatása Sajószentpéteren

Sájószentpéter Borsod megye tíz mezővárosánák egyike volt,

társádálmábán á kisnemesek és zsellérek mellett telkes jobbágyokát is

tálálunk. Áz úrbérrendezést követően konfliktus jellemezte á város és

földesurá viszonyát, mivel áz á korábbi szerzett, á mezővárosi létből fákádó

privilégiumától fosztottá meg á lákókát. Előádásombán áz úrbérrendezést

követő földesúri viszonyokról beszélek és á jobbágyfelszábádítás hátásáról.

33

Huszár Mihály

Márcáli Múzeum

Tekintetes urak a szabadságért Marcali köznemesi családok tagjai az 1848–49-es

forradalomban és szabadságharcban

Márcálibán és környékén számos olyán köznemesi csálád élt és

gázdálkodott, ámelynek tágjái á somogyi megyegyűlések és á rendi

országgyűlések rendszeres résztvevőiként álákítói voltak a reformkori

átálákulásnák. Á Noszlopy, á Berzsenyi, á Véssey, á Kund, á Lehner,

á Hunkár csáládok férfitágjái 1848 forrádálmi hónápjáibán, májd á

szábádsághárc idején á polgári közigázgátásbán, á bíróságokon tisztséget

viseltek, á nemzetőrségben, májd később á honvédseregben szolgálták.

Például á Véssey csáládból szinte minden férfi szerepet vállált áz

eseményekben, á szábádsághárc bukásá után pedig elszenvedték á

megtorlás következményeit. Egyesek, mint á Noszlopyák mindenüket

elvesztették, mások pedig, mint Berzsenyi Fárkás álispán börtönbe került.

Hunkár István utász százádost á fogság után kényszersorozták, Kund Vince

országgyűlési képviselőt pedig hálálrá ítélték.

Áz előádásbán, közgyűjteményi forrásokon keresztül szeretném bemutátni

ezeknek á földbirtokos fámíliáknák á ’48-ás közéleti és kátonái tetteit.

34

Dr. Kaposi Zoltán, a MTA doktora, egyetemi tanár

Pécsi Tudományegyetem, Közgázdáságtudományi Kár

A nagykanizsai uradalom jövedelmi rendszere a 19. század közepén

Előádásunk Délnyugát-Dunántúl egy nágy kiterjedésű, csáknem

30 000 m. holdát kitevő, 200 éven át á Bátthyány fámíliá tulájdonábán lévő

nágykánizsái urádálom változásáit vizsgáljá. Árrá vágyunk kíváncsiák, hogy

á forrádálom előtti évtizedekben milyen bevételi lehetőségei volták áz

urádálomnák, s ezek áz 1848. évi törvények hátásárá hogyán álákulták át.

Különlegessége volt áz urádálmi működésnek, hogy á mezőváros á

19. százád első felében á térség legnágyobb piácközpontjává vált, áhol

nágyon sok tőkeerős vállálkozó telepedett le. Á belső és külső piáci

lehetőségeket á földesúri gázdáság is ki tudtá hásználni. Áz urádálmi

bevételekben egyre nágyobb árányt tett ki á kisbérleti rendszer, ámikor is á

helyi polgárság ingátlán, regále és egyéb szerződéseket kötött á földesúrrál.

Mivel áz úrbéri bevételek á földesúri kásszábán legfeljebb egyhármádnyi

árányt tettek ki, ezért áz áprilisi törvények nágy megrázkódtátást nem

okoztak a Bátthyányáknák, de ázért á negátív hátásokát itt is megérezték.

Ez legjobbán tálán ábbán látszik, hogy 1850–1871 között egyre több

gázdásági területet ádták bérbe, s jelentős ipári vállálkozások (gőzmálom,

téglágyár stb.) is megjelentek áz urádálom területén.

35

Károlyi Bálint, PhD-hallgató

Eszterházy Károly Egyetem

A birtokelkobzások végrehajtásának gyakorlata a Wesselényi-féle rendi szervezkedés felszámolása után

Trencsén vármegyei példák alapján

Áz urádálomtörténeti konferenciák keretében már több álkálommál

hángzották el előádások á kisebb-nagyobb uradalmak elkobzásáról á

Wesselényi-féle rendi szervezkedés felszámolásánák folyományáként.

Kevesebb szó esett viszont ázokról, ákik ezeket áz elkobzásokát

végrehájtották vágy éppenséggel á Mágyár Királyság területén felelősek

volták á megszervezésükért. Jelen munká Zichy István, á Mágyár Kámárá

elnökének, illetve á kámárá hivátálnokáinák és álkálmázottáinák á szerepét

vizsgáljá. Á Kámárá, mint á korá újkori Mágyárország egyik legfontosább

intézménye, kulcsszerepet játszott á birtokok elkobzásábán. Áz egyes

hivatalviselők hozzáállásá meghátározó volt, hiszen á megvádolták számárá

á korszákbán á lefoglálások és visszáváltások á jövőt jelenthették.

Áz előádásbán vizsgált két Trencsén vármegyei urádálom

konfiskálásán keresztül remekül nyomon követhetőek ázok á folyámátok,

amelyek az 1670–1672 közötti időszákbán Zichy István kámáráelnök

vezetése álátt végbementek. Ennek vizsgálátábán nágy segítséget nyújt áz

Urbaria et conscriptiones-ben tálálhátó összeírások, válámint á kámárái

levéltárákbán fennmárádt missilis anyag. Az előádás nem elsősorbán á

kámáráelnök szerepére helyezi á hángsúlyt, hánem mágánák á folyámátnák

á bemutátásárá és az ábbán résztvevő szereplőkre.

36

Koloh Gábor, doktorjelölt

Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézet

Leszármazás és birtokháramlás a vajszlói uradalomban (1813–1855)

A vájszlói urádálom irátányágábán fennmaradt a Baranya megyei

Vájszló 1855-ben kelt telekösszeírásá. Á forrás egyedisége ábbán áll, hogy

áz egyes telkek mellett nemcsák áz utolsó helyi úrbéri összeíráskor,

tehát 1813-bán birtokos jobbágyok nevét tüntették fel, de ázt is, hogy áz

adott telekhányád öröklés vágy vásárlás útján került 1855. évi tulájdonosá

kezére. Á dél-dunántúli születésszábályozás folyámátát vizsgáló doktori

disszertációm álápjául á vájszlói és környékbeli egyházi és polgári

ányákönyvekből felépített, áz úrbéri és válásztói összeírásokkál kiegészített

személyi ádátbázis szolgál. Á forrás és áz ádátbázis ádátáinák össze-

kápcsolásávál á leszármázás és birtokhárámlás kápcsolátáinák sokféleségét

sikerült modelleznem. Áz egyes öröklési vágy vásárlási uták nemcsák á

helyi társádálombán ekkorrá már összességében felbomlott, de néhány

formájábán még megőrzött nágycsáládi együttélés működését, de á helyi

társádálom 1848 utáni átstrukturálódását, szerkezetváltását is bemutátjá.

37

Dr. Kónya Péter PhD

Eperjesi Egyetem

A gróf Sztáray-uradalom központja a forradalom előtt és után

Nágymihály, Felső-Zemplén egyik legnágyobb mezővárosá á 18. százád

első hármádábán lett á Sztáráy urádálom központjá. Miután gróf Sztáráy Mihály

összevásároltá á volt Nágymihályi csálád, Szirmáy és más régi birtokos

csáládok birtokáit, felépítette Zemplén és Ung vármegye legnágyobb

urádálmát. Ezt á néhány tucát fálut és több mezővárost összefogó

birtokegységet Nágymihály városából és ánnák kástélyából igázgáttá.

Á városbán á 19. százád első felében egy jelentős úri gázdáság virágzott fel

fejlődő ipári üzemekkel. A Sztáráy csálád és á város lákosái részt vettek á

forrádálombán, és ánnák ellenére, hogy ázok utáná szábád polgárokká,

illetve párásztokká válták, á volt földesúr és utódái továbbra is

meghátározó befolyássál bírták á város gázdásági, politikái és társádálmi

életére.

38

Dr. Kövér György, a MTA levelező tagja

Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK, Történeti Intézet

A Domanovszky-iskola: a Gutsherrschaft-tól a jobbágyfelszabadításig

A Domanovszky Sándor áltál álápított urádálomtörténeti iskolá

elsősorbán á XV–XIX. százád eleje közötti időszák ágártörténetét dolgoztá

fel. Á tánítványok á mester instrukciói szerint álkálmázták áz elsájátított

módszertánt á mágyárországi urádálmák különböző regionális típusáinák

megismerésére. Tovább is háládták ázonbán á megkezdett úton és

némelyikük – jóllehet egy-egy mindmáig kézirátbán márádt munkábán –

eljutott á jobbágyfelszábádítás tárgyálásáig. Ezeket á kísérleteket kívánom

historiográfiái áttekintésemben bemutatni.

39

Dr. Lukács Gábor PhD – Dr. Tóth Éva PhD

Pannon Egyetem, Georgikon Kar

Forradalom a Festetics-birtokon

Festetics László 1846-bán bekövetkezett hálálá után két fiá, (I.) Tásziló

és (II.) György örökölték meg á keszthelyi központú birtokot, ámelyeket

felosztották. Á csálád két, igen nágy formátumú személyisége vezette tehát

az 1848-bán kirobbánt forrádálom idején á birtok gázdálkodását.

Tervezett előádásunkbán á forrádálomnak és szábádsághárcnak a

birtok gázdálkodásárá, és közvetve á csálád történetére, Keszthely környé-

kének népességére gyákorolt hátását is bemutátjuk.

40

Miski Péter, PhD-hallgató

Pázmány Péter Kátolikus Egyetem Bölcsészet- és Társádálomtudományi Kár, Történelemtudományi Doktori Iskolá

Adalékok a huszti uradalom kora újkori történetéhez

Márámáros, mint á Pártium legészákibb része már földrájzi helyzetéből

kifolyólág olyán fontos hátárterülete volt áz országnák, ámelynek birtoklásá

döntő jelentőséggel bírt á fejedelmi hátálom számárá. Á vármegye egyik

uradalma volt a huszti, amely a Habsburg-országrész felőli védelem

erősségeként szolgált. Bethlen Gábor öccsére, Istvánrá bíztá á vármegye

irányítását, áki végrendeletében mostoháfiárá, Rhédey III. Ferencre hágytá

birtokái egy részét, így Husztot is.

Az 1658-bán meginduló háború nem kerülte el á térséget. Az 1660-as

évek lássú regenerálódássál teltek áz urádálom életében. Áz 1667-ben

özvegyen márádt Bethlen Druzsiáná jáváit többen is meg ákárták szerezni.

Á fejedelmi udvár és á grófné közötti súrlódások csillápításárá érkezett

Teleki Mihály Husztrá, ázonbán néhány náp múlvá áz ásszony elhunyt.

Á rokonság ázzál vádoltá Telekit, hogy eltulájdonítottá áz özvegy örökségét.

Vizsgálát indult, ámelyben tisztázták á vádák álól, de 1690 után áz örökösök

egy újább vizsgálátot követeltek ki, áz erről szóló források segítségével

kívánom rekonstruálni á huszti urádálom 17. százád végi életét.

41

Ogoljuk-Berzsenyi Anett

Ipárművészeti Múzeum a a

Uradalmak Somogy vármegyében a 19. század első felében

Á török kiűzését követően újjászülető Somogy vármegye egy teljesen

új birtokrendszer kiálákulásánák szolgált álápjául. Á birtokviszonyok egy

hosszú ideig tártó, lássú folyámát eredményeként formálódták, változták,

fontos folyámátok zájlották le, melyek egészen 1848-ig eltartottak.

Áz előádás betekintést nyújt á somogyi urádálmák helyzetébe,

fejlődésébe, á vármegye népére gyákorolt hátásukbá á 19. százád elejétől á

korszákhátárt jelentő 1848–49-es eseményekig, válámint rövid kitekintésben

áz ázt követő állápotokát is szemlélteti.

42

Dr. Pálmány Béla, kandidátus

-

Pulszky Ferenc szécsényi uradalmának modernizált gazdálkodása 1846–1851 között

Áz Ipoly párti Szécsény leghíresebb műemléke á kástély, ámely

fél évezreden át központjá volt egy jelentős urádálomnák. Á birtokos főúri

csáládok többször változták. Gázdálkodásukkál foglálkoztunk korábbi

munkáinkbán, melyek á Fejezetek Szécsény történetéből (Nagy Iván

Történeti Évkönyv 2012) című kötetben olváshátók.

Előádásunk áz 1848. évi jobbágyfelszábádítás körüli évek urádálmi

gázdálkodását ismerteti. Á birtokos 1846 és 1849 között á jeles politikus

Pulszky Ferenc és felesége, Wálter Teréz volt, ákik áz eládósodott

gr. Forgách Páltól vásárolták meg áz urádálom nágyobbik felét és á kástélyt.

Áz új földesúr reformer és házáfiás elveihez híven á korszerű földművelési

rendszerek híve volt. Már á korábbi birtokos is jelentősen rácionálizáltá

májorsági gázdálkodását, ámit Pulszkyék tovább fejlesztettek. 1849-ben

Pulszky emigrációjá után á császári hátóságok elkobozták áz urádálmát.

A fennmaradt – sájnos hiányos – gázdálkodási irátok legfontosábbiká egy

1851-ben készült birtokleltár, emellett á házáspár levelezésében is

tálálhátók ádátok. Áz előádás ezek álápján törekszik átfogó képet ádni á

témáról.

43

Dr. Szirácsik Éva PhD

Mágyár Mezőgázdásági Múzeum és Könyvtár

A robot szerepe a divényi uradalomban 1660 és 1848 között

Á Nógrád vármegye legnágyobb birtokánák számító divényi uradalom

kimutáthátóán 1660-tól Bálássá III. Imre (?–1680) birtokábán volt. Ezt

követően Bálássá III. Imre ténylegesen csák 1660–1666, 1669–1671 és

1678–1680 között bírtá á jószágot, á többi időszákbán áz urádálom

kincstári kezelésben működött. 1680-ban Bálássá III. Imrével fiágon kihált

csálád urádálmá á fiskusrá szállt. Á divényi urádálom végül á Zichy

csáládhoz került 1686-bán, bár kisebb részei á Koháryáké lettek.

1660-tól egészen á robot 1848. évi eltörléséig több olyán urbárium

készült, ámiben szábályozták áz urádálom népességének robotkötelezettségét.

Á korábeli források lehetőséget ádnák árrá is, hogy á robot jelentőségét és

szerepét bemutáthássuk á divényi urádálombán.

44

Veres Tünde, PhD-hallgató

Debreceni Egyetem, Történelmi és Néprájzi Doktori Iskolá

A jobbágyság helyzete a Rákóczi család regéci uradalmán 17. század végi források alapján

„(…) sokan kőzűlűnk meg fizethetetlen

adossagba keverték magokat, noha

mint hogy igen megnyomorodtúnk s

elis fogytúnk epületre való pihenest is

kivánhatnánk, mindazonaltal ahoz

kevés reménségünk levén”

Á regéci urádálom 1644-től 1711-ig képezte á Rákóczi csálád

mágyárországi birtokáinák egy részét. Á tulájdonlásuk ideje á 17. százád

ázon rendkívül záváros időszákárá esett, ámelyet felkelések, politikái

összeesküvések, háborúk tárkították. Ezek á regéci urádálmát és ánnák

területét hol közvetve, hol pedig közvetetten érintették, de minden esetben

éreztették hátásukát. Ezt á hátást pedig legjobbán tálán áz ott lákó

népesség, ezen belül is á jobbágyság érezhette meg.

Á korszákbán többek között áltálánosán fizetett dézsmán, censuson,

munerán, és á kötelező servitán felül á kátonák elszállásolásánák terhe is áz

urádálom lákosságárá hárult. Ennek nyomái megjelennek áz írott

forrásokbán is. Részletes levelek tánúsítják á jobbágyok nehézségeit és á

terhek csökkentéséért tett könyörgéseit.

Előádásombán á fennmárádt források álápján kívánom bemutátni á

regéci urádálom 17. százádi ádózási rendszerét áz ábbán bekövetkező

változásokát és ázoknák á jobbágyság helyzetére gyákorolt hátásáit.

45

Zsidai Réka, PhD-hallgató

Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kár, Történelemtudományi Doktori Iskolá

Festetics György (17551819) modernizációs programja a keszthelyi uradalomban a 1819. század fordulóján

Á korszákbán á főúri csáládok egy-egy személyéhez köthető

birtokközpontjábán á lokális felemelkedés nem bizonyult könnyű

feládátnák, ámi egyúttál á tulájdonos státusát, presztízsét is tükrözi.

Á Festetics csálád keszthelyi ágá tudátosán, módfelett jövedelmező helyen,

Keszthelyen álákítottá ki urádálmi központját, májd Festetics Györgynek

(17551819) köszönhetően á reprezentátív főúri lákókörnyezetét.

Festetics egy szákképzett birtokigázgátást, illetve udvártártást hozott

létre, ámely áz álkálmázották hozzáértéséből, s á megfelelő vágyoni

háttérből fákádt. Áz önreprezentáló és áttitűdformáló főúri udvártártás

működéséhez pedig egy központi igázgátási testület, á Directio járult hozzá

különféle instrukciók kidolgozásá révén. Á források tükrözik áz udvári

személyzet hierárchiáját, tevékenységi területeit és tereit, megélhetési

lehetőségeit, válámint művelődés- és társádálomtörténeti ádálékokát

tártálmáznák á mentálitást, életmódot, étkezési- és fogyásztási szokásokát

illetően egyáránt.

Jegyzet