This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
padatica 381 palac
pa 1. és; trči ~ mu kaíi szaladj és mondd meg neki; ja ~ja én és csak én; mislim ~ mislim i ne mogu da se selim gondolkodom, gondolkodom és csak nem jut eszembe; jeo sam ~ ipak sam gladan ettem és mégis éhes vagyok; ja ~ti én és (csak) aztán te; én és (csak) utánam te; 2. hát; ~pevaj! hát énekelj! ~ neka! ám legyen ! ~ nek dođe hadd jöjjön; csak jöjjön; 3. (hát) hiszen; Ma ne izlaziš? ~ pada kiša miért nem mégy el? hiszen esik az eső; 4. hát; kako je? ~tako hogy vagy? hát csak úgv; 5. ~onda azután, utána; ~šta onda? na és aztán? és akkor mi van? és mi van abban? 6. még ha; otićiiu, ~ da znam da ću nastradati elmegyek, még ha tudom is, hogy megszenvedek; učinim, ~ makar ne znam šta bilo megteszem, akármi is történjék; 7. ~da persze, hogyne; ~ dabome természetesen
padati [61] 1. Iá pasti1; kiša pada esik az eső; 2. hull; lišće pada a lomb hull; 3. ova haljina lepo pada ennek a ruhának szép esése van; 4. on mi pada stric ő nekem nagybátyám; 5. tu ne pada mnogo nem sokat keres ezen; nincs sok haszna belőle
vaknak) nvűg, béklyópajvanta [lg] Id pajantapak I. ksz és; on usta, ~ mu stade
govoriti (ő) felkelt és elkezdett hozzá beszélni; ~? na és? II. [nyomatéko-sító szócska] pedig, de; ili ~ vagy pedig; ako ~ želite de ha kívánja; ha pedig kívánja
velykujj; 2. <lábon> nagyujj; 3. <mérték> hüvelyk; dugačak dva pal-
382 pamet
palište [18] égés/tűz színhelye paliti [62] 1. (meg)gyújt, felgyújt, (el-) éget; ~ dokumente elégeti az iratokat; ~ svecu gyertyát gyújt; ~ sela i gradove falukat és városokat felgyújt; 2. tüzet fog; meggyullad; ovaj upaljač ne pali ez az öngyújtó nem gyullad meg; 3. <csalán> csíp, éget; 4. kat tüzel; ~ pušku a puskát elsüti; pali! tűzi 5. (szól:) nepáli to više ez már nem használ; ez már nem sikerül; ~ i žariti tűzzel-vassal pusztít; žariti i ~ rendelkezik, intézkedik, garázdálkodik; ~ se meggyulladpalma [Ifi] pálma(fa) palmik [6] pálmaliget palok: na ~« kéznél; keze ügyében pálos [7] pallos paluba [1] fedélzet palucati [61] Id palacati palj [7] merítőlapát palja [1] fáklyapaljati [54, -Ijem] kimer, kimerít paljavac [8a, birt -vca] korpakenyér paljba [li] 1. gyújtás; 2. tüzelés; brza ~ gyorstűz; počasna ~ dísz-lövés, üdvlövés; topovska ~ ágyútűz palje [csak tb 1] korpa paljenica [le]: žrtva ~ tűzáldozat paljenje [18] 1. (meg)gyújtás, felgyújtás; (el)égetés; 2. csípő/égető fájdalom; 3. kat tüzelés; 4. (átv.) kasno ~ késő kapcsolás paljevina [1] 1. égésszag; mirisati na -nu égett szaga van; 2. gyújtogatás, felgyújtás, tűzgyújtás; 3. égés, tűz; 4. átv szenvedélyes v hirtelen haragú emberpaljika [la] erdőtűz/erdőégés helye paljikovača [1] bot, dorong, husáng paljiy [25] égethető, gyúlékony pamćenje [18] 1. emlékezőtehetség,emlékezet; 2. emlékezés pamet [3c] 1. ész; naučiti koga ~i megtanítja móresre; észre téríti; nije mi ni na kraj ~i eszemágában sincs; ne pada mi na ~ eszembe sem jut; kokošija ~ tyúkész; soliti kome ~ leckéztet vkit; 2. večna mu ~! legyen emléke áldott 1
pametan
pametan [25, -tna] eszes, okos, ésszerű; jesi li ti ~? észnél vagy? ne mogu da budem ~ nem vagyok elég okos; nem ismerem ki magam; taj nije ~ ez bolond; ez nincs észnél; -tniji popušta okos enged pametar [5e] 1. emlékeztető könyv; 2. jó emlékezettel bíró ember; 3. rég évkönyviró, krónikáspametnik [6] okoskodó; kis okospametnjak [6] okoskodó, bölcselkedőpametnjaković [7] gúny rettenetcsen
letíró, gúnyiratírópamtilo [16] jó emlékezettel bíró em-
ber; slab sam ~ rossz az emlékező-tehetségem
pamtiti [62b] 1. eszében tart; on ne pamti ništa nem jegyez meg sem-mit; (szól:) pamti pa vrati köl-csönkenyér visszajár; 2. emlékszik; od kako za sebe pamtim amióta az eszemet tudom; i ne pamtim kad je bio ovde nem is emlékszem rá, mikor volt i t t
pamtiyek: od ~a emberemlékezet ótapamtljiv [25] 1. jó emlékczőtehetségű;
pao Id pastipaočanica [le] féksarúpaočiti [62] fékezpaor [5] parasztemberpapa [1, li\ pápapapagaj [7] áll, átv papagájpapagajisati [55, -išem] utána mond,
párod; nema ma ~a nincs párja;2. páros-szám; ~ po ~ párosával
par2 [9, tb -rovi] rég pillanat, perc,szempillantás; u jedan ~ egyszerre; u ovaj ~ez alkalommal; ebben a pil-lanatban; a taj ~ abban a pillanat-ban
para1 [1] 1. <a dinár század része) para; 2. [főleg tb] pénz; on ima ~van pénze; platili gotovim ~ma kész-pénzzel fizet; pare ili život! pénzt vagy életet! (szót:) pare govore usta sprdaju pénz beszél, kutya ugat;3. (szólásokban) fillér; nema niprebijene pare egy lyukas fillérjesincs; gledati na svaku paru krajcá-roskodik; biti težak na paru mindenfillért a fogához ver
para2 [1] 1. gőz; punom parom teljes gőzzel; 2. pára
parabola [1] 1. mat parabola; 2. ir parabola, példabeszéd
parac [8a, birt -rca] 1. felperes, pana-szos; perben álló fél; 2. {Dubrovnik-ban) védnök; sv. Vlaho je ~ Dubrov-nika szt. Balázs Dubrovnik patro-nusa
parada [1] 1. parádé, díszszemle, dísz-kivonulás; 2. {lovaglás) parádé; 3. <vívás) hárítás, védelem; 4. lepa ~! szép kis meglepetés !
paradajz [5] paradicsomparadigma [1 fi] nyelv paradigma; rago-
let, szívet) hasít; takva mi muzika para uši az ilyen zene sérti a füle-met; 4. orv boncol; 5. to mi srce para megszakad a szívem; ~ se 1. feslik; 2. szétszakad, megszakad; srce mi se para vérzik/megszakad a szívem
réktáj; ona je u ~u tanka karcsú dereka van; 3. nemzedék; ~oW će pričati o njemu nemzedékek fognak róla beszélni; 4. (házastársakról) prekinuti ~ elválik
pas2 [5a, birt psa, tb psi] 1. kutya, besan ~ veszett kutya; lovački ~ vadászkutya; ~ čuvar házőrző kutya; 2. morski ~ cápa; 3. (szól:) gladan sam kao ~ éhes vagyok mint egy farkas; umoran kao ~ fáradt, mint a kutya; holtfáradt, dögfá radt
pasaći [26] legelő-pasamce [21; birt -eta] kis motring pasanci [tb 8a] öves állatok pasast [25] (állatról) csíkos pasati [55, pasem] övez; ~ se felövezi
pasiva [1] ker Id pasiv 2. pasivan [25, -vná] 1. passzív, tétlen; -vni otpor passzív ellenállás; 2. ker passzív; 3. nyelv szenvedő, passzív pasjaća [1] korpából készült kutyaeledel
pasztőröz pašteta [1] paštetom; ~ od guščjedíiger-ice libamájpástétom pasti1 [50c, padnem, foiy padati 61] 1. esik, elesik, leesik, zuhan; nesretno ~ szerencsétlenül esik; ~ na kamen kőbe botlik; megbotlik egy kőbe; ~ na kolena térdre esik/borul; nisam valjda pao na teme nem estem a fejem lágyára; ~ oko vrata nyakába borul; ~ s konja leesik a lóról; ~ u krevet ágynak dől; megbetegszik; ~ kome u naručje vkinek a karjába omlik; 2. elesik; ~ na bojnom polju elesik a harctéren; ~ od mača karei által meghal; 3. esik, süllyed, csökken; pao je barometar a barométer esett/süllyedt/leszállt; pale su cene estek/csökkentek az árak; ugled mu je pao tekintélyéből sokat veszített; tekintélyében nagyot esett; 4. esik, hull; prvi sneg je pao leesett az első hó; zastor pada a függöny legördül; 5. átv elbukik, megbukik; ~ na ispitu elbukik a vizsgán; pala je vlada megbukott a kormány; on je duboko pao mélyre süllyedt; 6. átv esik, kerül, jut; to mi je palo teško ez nehezemre esett; izbor pade na mene rám esett a vá-lasztás; govor pade na njega a beszéd rá terelődött; na njega je pao red ő került sorra; palo mi je na pamet eszembe jutott; ~ na teret terhére van; ker ~ pod stečaj megbukik; csődbe jut; ~ u deo osztályrészül jut; ~ ugreh bűnbe esik; ~ u nemi-lost kegyvesztett lesz; ~ u nesvest elájul; pada u oči szembeötlik; ~ kome u ruke vkinek a kezébe kerül; ~ u vatru tűzbe jön; ~ u vodu meg-hiúsul; kútba esik; ~ u zaborav el-felejtődik; on pade u zamku csap-dába esett; 7. lane je uskrs pao rano
pasti 388 patiti patiti 389 pazilja
tavaly a húsvét korán volt; 8. (szól:) kocka je pala a kocka el van vetve; odluka je pala a döntés megszületett
pazitelj [7] felvigyázó, felügyelőpaziti [62a] 1. vigyáz; moraš više da
paziš jobban kell vigyáznod; 2. ~ na nekoga, na nešto vigyáz,ügyel vkire, vmire; ~ na svoje zdravlje ügyel az egészségére; 3. ~ nekoga, nešto gondoz vkit, vmit; ona ga je pazila kao svoje rođeno dete úgy gondozta (őt), mint a saját gyerekét; ~ se 1. vigyáz magára; pazi se dobro! jól vigyázz magadra I 2. ügyel magára; óvja magát; 3. sze-retik egymást
figyelemre 'méltó; obratiti na sebe -nju magára vonja a figyelmet; 2. figyelem, előzékenység; znak -nje a figyelem jele; ukazati kome -nju figyelmes vkivel szemBen
gyűrű; ~ vosak pecsétviaszpecefíö, 1] hullafoltokpečem Id pećipečen [25] 1. sült; (átv:) novo ~i újdon-
sült; čekaš ti da ti ~e ševe padnu u ustaí arra vársz, hogy a sült galamb a szádba repüljön? 2. ~a cigla égetett tégla; 3. átv jártas; biti ~ u svojoj struci jártas v otthon van a szakmájában; 4. átv ~ si véged van
pálinkát főz; 2. éget; ~ ciglu téglát éget; 3. <csalán, paprika) csíp; 4. <nap> éget; <seb> ég; sunce peče a nap süt; (átv.) tome peče ez gyötör/kínoz engem; svako zna gde ga najviše peče mindenki maga tudja, hol szorít a cipő; ~ se sül
kapaszkodásban segít; 2. ~ šator sátrat ver; (legeltetésnél) ~ konja lovat kipánvváz; ~se 1. emelkedik; brdo se fenje strmo uvis meredeken emelkedik a hegv; 2. felmegy, má-szik; ~ se na drvo felmászik a fára; 3. (növényről) felkapaszkodik, fel-kúszik; loza se penje uz kuću a szőlő kúszik fel a házra; 4. cene se penju emelkednek az árak
pepelište [18] 1. tűzhely; 2. hamu-gödör
pepeliti 392 perjav perje 393 peskuša
pepeliti [62] hamvaz; ~ se hamvaz-kodik; hamut hint fejére
lak kao ~ pehelysúlyú, pehely-könnyű; könnyű mint a pehely; 2. (író)toll; crtež ~m to\ka\z; govoriti u ~ tollba mond; diktál; junak na peru tollharcos; imati oštro ~ éles hangon ír; čovek od pera tollforgató ember; íróember; 3. a hal uszonya; 4. rugó; 5. hagyma zöldje; káposzta levele; sziromlevél; kukoricalevél; 6. buzogánytoll; 7. ~ ključa kulcs-toll; ~ šamije fejkendő széle; ~ raonika ekevas éle
Peštanka [Ih] pesti nőpeštanski [25b] pestipeštera [1] barlangpet öt; ~ stotina ötszáz; svih ~ mind
az öt; (szól:), ni ~ ni šest minden teketória nélkül; se szó, se beszéd
peta [1] 1. <lábé, cipőé) sarok; od glave do pete tetőtől talpig; 2. (szól:) biti kome na ~ma sarkában van vki-nek; okrenuti pete elmenekül, elfut; otišlo mu je srce u pete inába szállt a bátorsága
petljati [61] 1. csatol, (be)kapcsol; 2. összekuszál, összezavar; 3. nyag-gat, kínoz, gyötör; 4. ötöl-hatol; 5. ~ sa čim kínlódik vmivel; ~ se 1. kínlódik; 2. beleavatkozik; šta se petljaš u tuđ posao? mit avatkozol más dolgába?
óránkéntipetočlan [25] öttagúpetodnevni [25b] 1. ötnapos; 2. öt
naponkéntipetogodišnji [26] ötéves; ~ plan ötéves
tervpetogodišnjica [lc] ötéves évfordulópetokatan [25 -tna] ötemeletespetokatnica [1] ötemeletes házpetokolonaš [7] pol az ötödik hadoszlop
tagjapetokrak [25] ötágú; ~a zvezda ötágú
csillagpetokraka [la] ötágú csillagpetokrat [25] ötszörös, ötszöripetokut [5] mat ötszögpetokutni [25b] mat ötszögűpetoletka [ I h ] ötéves tervpetomesečni [25b] öthónapospetonedeljni [25b] öthetespetoprocentni [25b] ötszázalékospetoprst [25] ötujjaspetoprsta [1] pimpópetorica [41a] öt férfi; öt(en); jedan od
-ce egy az öt közülpetorka [lag] ötakós hordópetoro [42] öt(en)petoro ... hi még peto . ..petorogub [25] ötszöröspetorostruk [25] ötszöröspetosložan [25, -žna] 1. ötszótagú; 2.
pevalište [18] éneklőhelypevalo [1(3] tri'f dalos kedvű v nótás
férfipevanija [1] 1. éneklés; 2. daloskönyv pevanka [ I f ] 1. énekhangverseny; 2.énekléssel egybekötött mulatság pevanje [18] 1. éneklés; čas -nja ének-óra; kazališna igra v igrokaz s ~/n énekes-zenés színdarab; 2. ir ének; 3. versíráspevati [61] 1. énekel; ~ bas basszust énekel; ~ uz klavir zongorakísé-rettel énekel; ~ s lista lapról éne-kel; 2. <hősöket> megénekel; 3. verset ír; ~ se 1. ova se pesma sad svuda peva ezt a dalt most minde-nütt éneklik; 2. ne peva mi se nincs kedvem énekelni pevidrug [Üe, tb -govi] éneklőtárs pevnica [ lc] éneklőszék pevnuti [50, -nem] egyet énekel pevuckati [61], pevušiti [62] dalolgat,énekelget, dudorászik, dúdolgat pića [ I ] takarmány piće [18] i t a l ; voda za ~ ivóvíz pidžama [1] pizsama pigmej [7] 1. pigmeus, törpe; 2. átv kis kaliberű ember; ~ političar kis kaliberű politikus
dőjel; 2. praviti ~ od nečega nagy ügyet csinál vmiből; u -nju je nje-gova čast a becsületéről van szó; 3. (pol:) staviti ~ poverenja felveti a bizalmi kérdést
kérdez; 3. tudakol, tudakozódik, érdeklődik; ~ za cenu az ár után érdeklődik; 4. (ki)kér; ~ koga za mišljenje vkinek a véleményét ki-kéri; ~ za dozvolu engedélyt kér; ~ za savét tanásot kér; ~ se 1. kér-dezi magát(ól); 2. pita se az a kér-dés
piti [52, pijem] iszik; (szól:) pije kao smuk iszik, mint a kefekötő; ne zna se ni ko pije, ni ko plača óriási a zűr-zavar/kavarodás
planuti [50, -nem] 1. fellobban; lángra lobban; 2. átv kitör, felgerjed, fellobban; ~ od srdžbe haragra lobban/gerjed/gyúl; méregbe gurul; rat je planuo kitört a háború;3. knjiga le ~ elkapkodják a könyvet
~ krv vért köp; 2. (átv:) pljujem ja na to köpök/fütyülök én erre
pljuvotina [1] köpet, köpés
p. n. e. (=pre naše ere] i. e. (= idő-számításunk előtt) pneumatičan [25, -čr a] -pneumatikus,
lég-, légnyomásospo l a) [tárgye] 1. -ért; ići ~ vodu
vízért megy; došli su ~ mene értem jöttek; 2. -nak, -nek, részére, számára; ~ mene je to najbolje nekem ez a legjobb; stvar stoji rđavo ~ njega rosszul áll az ügy rá nézve; opasno ~ život életveszélyes; 3. -ért; ~ tu cenu ezért az árért; 4. ~ komad ~ komad darabonként; ~ koji put né-hányszor; ~ koji put ti kažem to? hányadszor mondom ezt neked? popiju ~ čašu vina megisznak sze-mélyenként/fejenként egy pohár bort; 5. ~ ceo dan egész nap; b) [elölje] 1. -on.-en, -ön; vidi mu se ~ nosu látszik az orrán; ~ celome svetu az egész világon; ~ toj ceni ezen az áron; 2. -ban, -ben; šetati se ~ šumi sétál az erdőben; on po-gleda ~sobi körülnéz a szobában; ~ kiši esőben; 3. -ról, -ről, után, alap-ján, szerint; rođak ~ majci anyai oldalról rokon; ~ govoru a beszéde után/alapján; ~ volji kívánság sze-rint; ~ zakonu ' törvény szerint; poznavati ~ imenu névről ismer; ~ ocu se poznaje sin apjáról ismerik meg a fiút; ~ meni možeš to da činiš ami engem illet, megteheted; suditi drugoga ~ sebi saját maga után ítél meg mást; 4. <időben> után; ~ isteku roka a határidő letelte után; 5. útján, által; ~ glasniku hírnök útján; 6. ~ danu nappal; razume se ~ sebi magától értetődik; ~ bogu az Istenért
po2 fél, felerész; ~ metra fél méter; sat i ~ másfél óra; na ~ puta fele úton; (átv:) čovek i ~ nagyszerű em-ber
poab .... Id pohab . . . .poaj . . . ld pohajpoajmaniti se [62] lealjasodikpoapsiti [62a] Id pohapsitipoara ... Id poharapobabati se [61] (asszonyról) megvé-
2. összetéveszt; čovek ih lako pobrka könnyen össze lehet téveszteni őket; könnyen összetéveszthetők; ~ se 1. megtéved; pobrkao sam se u računu elszámoltam magam; 2. össze-zördül
jem] 1. (fel)ébreszt, (fel)kelt; «• po-štovanje tiszteletet ébreszt; ~saučeš-će részvétet kelt; ~ zavist irigységet kelt; 2. indít, ösztönöz; ~ koga na što vkit rábír vmire; to me je pobu-dilo da .. . ez arra indított, hogy ...; ova knjiga pobuđuje ez a könyv ösz-tönzően hat; ~ se <gyanú> ébred, támad
pocepati [61] 1. <fát> felhasogat; önje pocepao sva drva felhasogatott min-den fát; 2. elszakít; ~ pantalone elszakítja a nadrágot; 3. kettészakít; on ih je pocepao u dve stranke két pártra szakította őket; 4. átv szétválaszt, szétbont, megszakít; 5. ~ koga vkit leránt (krit ikával); ~ se 1. elszakad, elrongyosodik; đon se pocepao a cipőtalp szétsza-kadt; 2. (átv is) széthasad, szét-szakad; oni su se pocepali u dve stranke két pártra szakadtak
hallgatpočuvati [61] vigyáz/őriz egy ideig poći [67, pođem, foly polaziti 62] 1. elindul; voz je pošao a vonat elindult;
2. elindul, felkerekedik; ~ kućihaza indul; ~ u Zagreb indul Zágrábba; ~ na put elutazik; útra kel;3. ~ na univerzitet egyetemre megy;megkezdi egyetemi tanulmányait;4. (átv is) ~ za nekim vkit követ;5. ~ za koga férjhez megy vkihez;6. átv ~ sa nekog gledišta vmilyen nézőpontból kiindul; 7. ~ rdavim putem rossz útra tér; ~ krivim putemeltéved; 8. ~ za rukom sikerül
poćudan [25, -dna] kedve szerinti;to mi je -dno ez kedvemre való
poéuliti [62]: ~ uši hegyezi a fülét;fülelni kezd poćuškati [61] 1.
egy kevés időre;hallgat egy kevés ideig pod [9, tb
-dovi] 1. padozat; 2. emelet;3. padlás
pod(a)
pod(a) a) [tárgye] 1. alá; stati pod drvo a fa alá áll; pod vodu víz alá; 2. izdati kuću pod kiriju bérbe adja a házat; uzeti pod arendu kibérel; bérbe vesz; uzeti pod svoje örökbe fogad; 3. pod jesen ősszel; pod starost öreg napjaira; učiniti pod mo-ranje kényszerből teszi; b) [eszk e]1. alatt; sedeti pod drvetom a faalatt ül; on stanuje poda mnom (6)alattam lakik; (átv:) on ima pod sobom dvadeset momaka húsz embere/beosztottja van; 2. pod ovim ušlo-vom ezzel a feltétellel; samo podtim da csak azzal, hogy; on je poznat pod imenom...............néven ismert; pod zaštitom zakona a törvényvédelme alatt; on ne radi ništa podmilim bogom (ő) az ég világon semmit sem csinál/dolgozik
podabirati Id podabratipodabrati [51a, -berem, foly podabi-
rati 51, -rem] kiválogat; gyümölcsöt leszed a fáról
vezetőpodbijati (se) Id podbiti (se)podbiti [52, -ijem, foly podbijati 61]
1. aláver, alulról ráver; ~ čavao beveri a szöget; ~ zid falat megerősít;2. (varrást) felszeg, beszeg; 3. (lábat) feltör, felsért; ~ se 1. (járásközben) feltöri a lábát; 2. birkózásban egymást fogják; 3. összekuporodik
podbočiti [62, foly podbočivati 60, -ču-jem] alátámaszt, megtámaszt; ~ lakte na stol az asztalra támasztja a könyökét; ~ zid megtámasztja a falat; ~ se csípőre teszi a kezét
početi 409
početi [48, počnem, foly počinjati 54 -njem] 1. (el)kezd, megkezd; ~ rat háborút kezd; ~ razgovor _ elkezd beszélgetni; ~ govoriti elkeíd be-szélni; taj je rano počeo! ez korán kezdi! szól ~ (pričati) od Kutina bana Ádám és Évánál kezdi; 2. kez-dődik; počev od . . .tói kezdve; počevši od danas mától kezdve; tek što je počelo éppen csak, hogy megkezdődött; ~ se kezdődik
početkom kezdetben, elején; ~ stolića a század elején
početni [25b] kezdő, kezdeti, kezdet-beli; -na brzina kezdősebesség; ~ pe-riod kezdeti szakasz; -na plaća/pla-ta kezdő fizetés; -no slovo kezdő-betű
počinuti [50, -nem, foly počivati 61] 1. megpihen; počivati na lovorikama nyugszik babérain; 2. meghal, nyug-szik; ovde počiva itt nyugszik; počivaj blago! nyugodj békében! 3. átv <tényen> nyugszik, alapszik; to počiva na pretpostavci a ne na .
alkalmassá tesz; szükség szerint ren-dez el; 2. hozzámér, hozzászab, hozzáigazít; ~ svoje ponašanje hoz-záigazítja viselkedését; ~ vreme beigazítja az időt; ~se 1. alkalmaz-kodik; 2. kínálkozik, előadódik; po-desila se zgodna prilika kedvező alkalom kínálkozott
podetinjiti (se) [62] gyermekké válik; gyerekes lesz
podevojčiti se [62] nagy lány lesz; nagy lánnyá cseperedik
podići2 [67, -diđem, foly podilaziti 62] 1. vmi alá kerül; 2. átv elfog; strah ga je podišao félelem fogta el; krv podilazi modricu (szeme) vér-aláfutásos lesz; 3. becsap, rászed; grdno ga je podišao alaposan rászedte
podignuti [50, -nem, foly podizati 55, -ižem] 1. (átv is) felemel; ~ svoj glas protiv čega felemeli szavát vmi ellen; ~viku lármát csap; 2. ~ obrve felhúzza a szemöldökét; átv ~ ruku na sebe öngyilkos lesz; 3. (átv is) emel; ~ broj na kvadrat egy szá-mot négyzetre emel; ~ tužbu protiv koga vádat emel vki ellen; 4. átv felemel, magasztal; ~ u nebesa az égig magasztal; 5. fellázít; 6. <ka-tonaságot) elindít; útnak indít; harcba visz; 7. felnevel; 8. felépít, (fel)emel; ~ spomenik szjobrot emel; ~ šator felüti a sátrat; 9. ~ novac iz banke kiveszi a pénzét a bankból; 10. szól ~prašinu nagy port ver fel; ~ na noge lábra állít; ~ se 1. feláll, felemelkedik, felkel; ~ se sa svoga mesta feláll a helyéről; podiže se vetar szél kerekedik; 2. felkel, fel-lázad
podij [5j, podijum [5] emelvény, dobogópodilaziti Id podići2
podisati [55, -išem] lélegzetet vesz; szippant egyet
poditi [62b] padlóz, bedeszkázpodivljačlti se [62] megvadul, elva-
podrapati [61] elszakít, letép; ~ se 1. (meg)vakarócizik; malo se ~ po glavi megvakarja a fejét; 2. ~ se s nekim hajbakap vkivel; összeakasz-í kodik vkivel
podraslica[lc]csitri, süldőleány; 10—12 éves kislány
podrast [5] 1. növés, termet; 2. orv a lép megbetegedése
podrasti [45, -stem] 1. felserdül; 2. alul be van nőve vmivel; -sla je lađa moszat tapadt a hajó fenekére
-žim, foly podržavati 61]1. tart; podrži časom ovaj paket tartsdegy pillanatra ezt a csomagot; 2.tart, marad; ako vreme ovako podržiha így marad az idő; 3. eltart, támogat; 4. mellé áll
bérbevevő, haszonbérlő podsada [1] 1. kotló alá való tojások;
2. utánpótlás, szaporodás; 3. cséplésre szánt kévék; 4. faiskola
podseći [46, -ečem, foly podsecati 61] 1. alul lemetsz/lemetél/megnyes; 2. <hajat> megnyír; 3. átv megnyir-bál; ~se: podsekle su mu se noge od straha megmerevedtek a lábai a félelemtől
57, -ičeinj 1. ösztönöz; ~ na raz-mišlja(va)njc gondolkozásra ösztö-nöz/serkent; 2. bujtogat; ~ koga protiv koga vkit vki ellen ingerel; 3. <tüze('> éleszt
jem] felforralpodveče este felépodvesti1 [45, -védem, foly podvoditi
62b] 1. alávezet, odavezet; 2. (kan-cát a csó'dörhöz) odavezet, hágat, pároztat; 3. <nó't> kerít; 4. ~ jedan pojam pod drugi az egyik fogalmat a másik alá rendeli
podvesti2 [44, -vezem, foly podvoziti 62a] (vmilyen közlekedési eszközzel) odaszállít
na prvi ~ első látásra; ~ unatrag visszapillantás; oboriti ~ lesüti a szemét; 2. kilátás, látvány; lep ~ szép kilátás; 3. <városé> megtekin-tés; 4. tekintet, vonatkozás; u tom ~u ebben a tekintetben; s ~om na to tekintettel arra; 5. nézet; frontalni ~ v ~ spreda homloknézet; 6. nézet, szemlélet; ~ na svet világszemlélet, világnézet
pogledan [25, -dna] látható, tekintélyespogledati1 [61] 1. tekinget; 2. vára-
kozik; 3. ~ za kim követ vkit a sze-mével; vki után néz
pogledati2 [61] odatekint, ránéz, meg-néz, odanéz; ~ unaokolo körülnéz; ona -da kroz prozor (ő) kinéz az abla-kon; moraš ~ u svojim knjigama utána kell nézned a könyveidben; ne srne da mi -da u oči nem mer a szemembe nézni; átv ~ kroz prste sze-met huny; ~ se 1. egymásra néznek, összenéznek; 2. vigyáz magára; (átv) -daj se samo! jól nézd meg magad! (csak) vigyázz magadra!
pogluhnuti [50, -nem] <egyik a másik után) megsüketül
pogolem [25] jó nagypogon1 [5] 1. elűzés, (el)hajtás; 2. fuvar-díj; 3. hajtóerő, hajtómű; električni ~ vi llamos (meg)hajtás; remen za ~ hajtószíj; transzmissziós szíj; avion na raketni ~ rakétameghajtású repülőgép; avion sa ~om na mlaz v avion sa mlaznim ~om léglökéses/lök-hajtásos repülőgép; 4. üzem; ~ za proizvodnju ploča lemezgyártó üzem; 5. üzem, működés; sposoban za ~ üzemképes; smetnje u ~u üzemzavarok; biti u ~u működik, üzemel; držati u ~u üzemeltet; obustaviti ~ üzemen kívül helyez; pustiti/staviti u ~ üzembe helyez; működésbe hoz pogoniti [62] 1. űzőbe vesz; 2. (marhát) hajt; ~ se kergetőzik; egymást űzik
pogovoriti [62, foly pogovarati 61]1. (el)beszćlget; -riiemo malo o tomebeszélünk majd erről egy kicsit;2. utánainond, elismétel; (verset)felmond, elmond
nyomott, lehangolt, levertpoguriti se [62] 1. meggörbed; 2. átv
lehangolt/levert leszpogurnuti [50, -nem] Id poguratipogust [25] meglehetősen sűrűpogušati se [61] birokra kelpogušiti [62] sorban megfojtpogutatl [61] egyiket a másik után le-
pohvatati [01] összefogdos, összeszed; ~ sumnjive ljude összefogdossa a gyanús embereket; ~ se összefo-gódzik; megfogják egymást; ~ se za ruke megfogják egymás kezét; ~se u kolo kólóhoz felállnak
poigrati [01, foly poigravati 61] 1. egy kicsit ugrál/táncol; ugrálgat, táncol-gat; 2. átv belefog/belemelegszik a játékba; játszogat; 3. ~ konja lovát táncoltat j a ; lovasmutatványokat vé-gez; ~ se játszik egy kicsit
je vrlo lepa ~ (ő) nagyon szép jelen-ség; 2. megjelenés, felbukkanás; ~ ovog imena ennek a névnek a fel-bukkanása; 3. jelenség; prirodne -ve természeti jelenségek; 4. elő-fordulás; rudna ~ ércelőfordulás;5. szinh jelenet
(átv:) önje pojeo svoje imanje felette a birtokát; 2. megeszik; nije mogao ~ ni zalogaja egy falatot sem tudott enni; 3. <moly> kirág; 4, átv dušu ~ nekome a lelkét rágja vkinek; ~ se agyonbúsulja/emészti magát
pojevtiniti [62,/o/ypojevtinjavati61] 1. olcsóbb lesz; olcsóbbodik; život neće da -vtini az élet (csak) nem akar olcsóbb lenni; 2. olcsóbbá tesz; ol-csóbbít; to pojevtinjava putne troš-kove ez olcsóbbá teszi az útikölt-ségeket
pojezditi [62] 1. ellovago! 2. lovagol egy keveset
felmutatás, nyilvánításpokazatelj [7] Id pokazivačpokazati [55, -ažem, foly pokazivati 60,
-zujem] 1. mutat, megmutat; ~ kome vrata ajtót mutat vkinek; magnetska igla -zuje na sever a mág-nestű északra mutat; njegovo pona-šanje -zuje da se oseća krivim a visel-kedésén látszik, hogy hibásnak érzi magát; 2. <igazolványt> felmutat; pokažite pasoš mutassa fel az útle-velet; 3. <érzelmet> nyilvánít, ki-mutat; ~ svoju ljubav kimutatja érzelmeit; 4. ~ nekome zube fenyeget vkit; fogát vicsorítja vkire; ~ se 1. mutatkozik, megjelenik (vhol); ~ se med svetom mutatkozik az emberekv között; 2. <érzelem> megnyilvánul,
megmutatkozik; 3. mutatja magát; mutatkozik vkinek; ~ se hrabrim bátornak mutatkozik; 4. látszik; on se -zuje rasrđen haragosnak látszik; 5. -zalo se kiderült pokazivač [7] 1. vmit mutató ember; 2. mutató, mutatószám, indikátor, indexszámpokazivati Id pokazati pokazni [25b] mutató; ~ broj mutatószám; (nyelv:) -na zamenica mutató névmáspokéeriti [62] örökbe fogad egy lányt pokćerka[l(a)h]fogadott leány; gyám-leánypokicošiti se [62] piperkőccé válik pokičeljati se [61] elbizakodik pokidati [fii] 1. leszakaszt; 2. szét-tép, letép; ~ se elszakad, megsza-kad; <húr> elpattan, szétpattan; átv ~ se od smeha majd megpukkad a nevetéstőlpokikati se [61] hajba kapnak pokilaviti se [62d] (átv is) sérvet kap pokipeti [63, 3. sz -pi] 1. <tej> (forrás közben) kifut; 2. átv <mérgében> forr, háborog; 3. <tenger> megárad pokisao [25, -sla] 1. átázott, átnedve-sedett; 2. átv csüggedt, letört pokiseliti [62] 1. beáztat; 2. besavanyít pokisnuti [50, -nem] 1. megázik; -sao sam do kože bőrig áztam; 2. atv csügged, letörik; ode sav -sao lógó orral távo/ik pokltiti [62] feldíszít pokivati [61, foly pokovati 60, -kujem] <üllőn> megkalapál, kikalapál; <több darabot egymás után) készre ko-vácsol; ~ oružje fegyvert kovácsol poklade [csak tb 1], pokladi [csak tt> 5]
farsangpokladni [25b] farsangi pokladnlca [le] farsangi lakoma pokladovatl [60, -dujem] farsangol poklanjati (se) Id pokloniti (se) poklapati (se) Id poklopiti (se) poklati [52a, -koljem] leöldös; ~ se
ajándékoz; 2. szentel; ~ pažnju figyelmet szentel; ~se 1. meghajtja magát; bókol; 2. átv meghajol, meg-hódol
poklopac [8a, birt, -pca] fedő; -pci sar-kofaga szarkofág-fedelek; (átv:) ne bu-di svakom loncu ~ ne legyél minden lében kanál
poklopiti [62d, foly poklapati 61] 1. elföd, beföd, betakar, beborít; 2. ~ koga svojim odgovorom meggyőz vkit válaszával; ~se 1. betakaró(d)-zik; ~ šeširom kalapot tesz a fejére; 2. egymást fedik; egyezik; naši se računi sasvim poklapaju számláink teljesen megegyeznek; ne poklapamo se u bojama nem egyezünk a szí-nekben
pokost [3f] lakkpokostiti [62b] lakkozpokoškati se [61] összekoccan
pokošljlca [1] nép járványos betegség; dögvész
pokotrljati [61] egy kicsit gurgat/ hen-terget; ~ se egy kicsit gurul/hentefeg
pokoturati se [61] egy kicsit hentereg/ gurul
pokovati Id pokivatipokožica [le] 1. orv (fel)hám, epider-
misz; osetna ~ érzékhám; 2. nov
bőrszövet, epidermiszpokraćenica [1] rövidítés; znak -ce
rövidítési jelpokraćivati Id pokratitipokrađa [1] 1. lopás; 2. lopott tárgypokraj [birt ej 1. ~ čega vmi mellett."
közel vmihez; ~ kuće a ház mellett; 2. ~ čega vmi mellett; vmin kívül; vminek ellenére; ~ svega mindamel-lett; ~ sve svoje sirotinje minden szegénysége mellett/ellenére
pokrajina [1] 1. tartomány; 2. határ, vidék; 3. nagyobb közigazgatási terület
ženje elrontja a hangulatot; 2. meg-ront; 3. ~ račune keresztülhúzza számításait; ~ veridbu felbontja az eljegyzést; ~ se 1. elromlik; vreme se -rilo az idő elromlott; 2. romlott lesz
~ šina sínlerakás, sínfektetés; 2. le-rakás, alapkőletétel, létesítés; 3. ~ ispita vizsga letétele; vizsgázás; ~ oružja fegyverletétel; ~ prava jog formálása; ~ računa számadás; . ~ zakletve eskütétel
polagati1 [57, polažem] 1. ld položiti; 2. ~ na što súlyt helyez/fektet vmire; ~ na pristojno ponašanje súlyt he-lyez a tisztességes viselkedésre; 3. ~ ispit vizsgázik; ~ pravo jogot for-mál
rang; biti na visokom ~u magas állásban/pozicióban van; 3. kat állás; 4. helyzet; biti u nezgodnom ~u kellemetlen helyzetben van; 5.(mat:) trokuti direktnog ~a egyállású három-szögek
poljoprivredni [25b] mezőgazdasági; ~ grad mezőváros; -na hiperproduk-cija mezőgazdasági túltermelés; -na izložba mezőgazdasági kiállítás; -na kriza mezőgazdasági válság; -na rob-na proizvodnja mezőgazdasági áru-termelés
poljubiti [62d] megcsókol; ~ ruku ke-zet csókol; ~ u usta szájon csókol; ~se megcsókolják egymást
poljuljati [61, foly poljuljivati 61] 1. egy kicsit hintáztat/ringat; 2. atv megingat; ~ čiji položaj megingatja vkinek a helyzetét; ~ se 1. egy ki-csit hintázik; 2. meginog, megremeg
pomaći (se) [50a, -aknem (se)] Id pomaknuti (se)
pomada [1] kenőcs, pomádé; ~ za lice arckenőcs
pomadžariti [62], pomađariti [62] el-magyarosít; ~ se elmagyarosodik
pomagač [7] 1. segédkező, segítő-társ); vreme je najbolji ~ az idő a legjobb tanácsadó; 2. bűntárs
-ičem] megmozdít, eltol; ~ sat unapred előreigazítja az órát; ~ sat natrag/nazad hátraigazítja az órát; ~ se megmozdul; pomakni se bliže! gyere közelebb!
pomalen [25] kicsinykepomaljati (se) Id pomoliti (se)pomalo 1. lassacskán, apránként; malo
~ fokozatosan, lassanként; 2. egy kissé; on je ~ lud (ő) egy kicsit bo-lond
kore a földkéreg mozgásaipomeriti1 [02, foly pomeratl 61] 1. el-
mozdít; 2. ~ pameću megbomlik, megőrül; ~ se 1. elmozdul; ~ se s mesta elmozdul a helyéről; 2. elto-lódik; značenje reci se -rilo a szó jelentése eltolódott
lecsillapodikpomisao [3bf, birt -sli] gondolat pomisliti [62e, foly pomišljati 61] el-képzel, (el)gondol, rágondol; -li sa-mo! gondold csak el! képzeld el magadnak! ko bi -lio! ki hitte volna! kada samo -lim na to ha csak gondolok erre pomišljaj [7] gondolat pomišljati Id pomisliti pomiti [52, -ijem, foly pomivati 61]
lemos, elmos pomlačiti [62, foly pomlačivati 60,-čujem] meglangyosít pomladak [6b, birt -tka] 1. új nemzedék; utánpótlás; 2. növ új hajtás; sarjadékpomladiti [62b, foly pomlađivati 60, -đujem] (meg)ifjít, (meg)fiatalít; ~ se (meg)ifjodik, (meg)fiatalodik pomlatiti [62b] 1. megver; 2. <jégeső>
pomoć [3e] 1. segítség, segély; brza ~ gyors segély; prva ~ első segély; pružanje prve ~i elsősegélynyújtás; biti na ~i segítségére van; biti neko-me od ~i segítségére van vkinek; u ~! segítség 1 dozivanje u ~ segély-kiáltás; priteći u ~ segítségére siet; zvati u ~ segítségül hív; 2. segély, támogatás; novčana ~ pénzsegély;3. stanica za hitnu ~ mentőállomás;4. (közm:) brza ~, dvostruka ~ kétszer ad, ki gyorsan ad
pomoći [50a, -ognem, foly pomagati 57, -ažem] segít, segédkezik; segít-ségére van; <anyagilag> támogat; to pomaže protiv više bolesti ez több betegség ellen használ; ništa ti to ne pomaže nem segít ez semmit rajtad; malo ~ a) {pl munkában) kisegít vkit; b) átv segít az ügy elin-tézésében; megtolja egy kicsit az ügyet; (szól:) ni rod, nipomozi bog se rokona se ismerőse; to je još i bože pomozi ez még megjárja/hagyján; (közm:) pomozi si sam, pa će ti i bog pomoći segíts magadon, az is-ten is megsegít; ~ se 1. segít ma-gán; 2. segítik egymást
pomračiti [62] (csill, átv is) elsötétít, elhomályosít; ~ se 1. beborul, elsö-tétül, elhomályosodik; um mu se -čio elborult az elméje; 2. átv elko-morodik, elkomorul
var; összeveszít; ~ sreću megzavarja a boldogságot; ~ se 1. <ég> bebo-rul; -utilo se vreme elromlott az idő; beborult; 2. meghasonlik, megzava-rodik; -utile mu se oči elsötétült előtte a világ; -utilo mu se pamet megza-varodott
vmibenponaj- leg-ponajbliže legközelebb; egész közelbenponajbolje a legjobbanponajgore legrosszabbulponajlepši [26b] a legszebb(ek egyike)ponajmanje legkevesebb, a legkevésbéponajpre legelőször, leginkábbponajviše többnyireponakvasiti [62a] kissé benedvesít; ~
se kissé nedvessé válik; benedvese-dik
ponameštati [íil] 1. (egyenként) el-helyez; felállít; helyre tesz; elrendez; -stao je sve stolice elrendezte a széke-ket; ~ krevet megágyaz; megveti az ágyat; 2. berendez; ~ stan be-
rendezi a lakást; 3. alkalmaz; mun-kába állít; elhelyez; -stao je (u služ-bu) sve svoje rođake állásba helyezte valamennyi rokonát
ponaosob külön-külön, egyenkéntponapiti se [52, -ijem se] kicsit becsípponapred egészen elölponarasti [45, -stem] <gyerek> felnő;
<szárny> kinő; (átv.) tu su mu -sla krile (itt) szárnyai nőttek
ponasuti se [47, -spem se] megtelik; teletömi/teleszívja magát
ponašanje [18] magaviselet; svedodiba -nja erkölcsi bizonyítvány
ponašati se [61] viselkedik; on ume lepő de se ponaša tud szépen visel-kedni; prosto se ~ bárdolatlanul viselkedik
jati 54, 3. sz -je] 1. fogytán van; -staje mi snagu fogytán (van) az erőm; 2. -stao mu dah od uíasa elállt a lélegzete a rémülettől
ponešto [34] valamicskeponetl [44a, -esem] 1. magával visz;
2. elvisz; ponesi im ručak vigyél nekik ebédet; 3. godina ponela az év jó termést hozott; 4.fogan, meg-termékenyül; 5. odelo ga lepő po-nelo a ruha jól áll neki; ~ se 1. elbi-zakodik; 2. ~ se s kime a) összekap/ összezördül vkivel; b) pereskedik vkivel; c) versenyez vkivel
po ~/ éjfél után; u ~ éjfélkor ponoće [18] éjfél ponoćka [Ih] éjféli mise ponoćni [25bJ ejfeli ponoćnica [lc] ejfeli mise ponor [5] 1. (átv is) mélység, szakadék, örvény; í. az a hely, ahol a folyóvíz a föld alá tűnik ponoriti1 [02] alamerül, elsüllyed ponoriti2 [b2] megbolondul ponornica [lc] búvópatak; a föld alátűnő folyóvíz ponos1 [5] büszkeség ponos2 [5] hordardíj; a hordárnak fizetett pénzponosan [25, -sna] büszke ponosati [61] (pl gyereket) hordoz a
karjánponosit [25] büszkeponositi [b2] (pl ruhát) visel egy ideig ponositi se [b2] 1. büszkélkedik; t.
felújítás; 2. új holmi ponovac [8a, birt -vca] 1. <diákról>
ismétlő, bukott; 2. pótvizsgás oonovan [25, -vna] újbóli, újabb; újra történő, ismétlő; -vno biranje újra-választás; -vni ispit pótvizsga; -vno kalamljenjejcepljenje újraoltás; -vno naseljavanje visszatelepítés; -vno po-činjanje újrakezdés; -vna podéla svela a világ újrafelosztása; -vno uspostavljanje helyreállítás ponoviti [62d, foly ponavljati 61] 1. ismétel; 2. ~ razred megismétli az osztályt; osztályt ismétel; 3. új ruhát ad rá; ponovila je kćer odclom új ruhát vett a lányának; ~ se 1. megismétlődik; 2. ismétlésekbe bo-csátkozik; govornik se neprestano ponavlja a szónok állandóan ismét-lésekbe bocsátkozik; 3. új ruhája van; új ruhát kap; megújul ponovljiv |2.r)J (meg)ismételhető, reprodukálható ponovo újra
Pontije [18, li] Poncius; slati nekoga od -ja do Pilula Ponxiustól Pilátusig küldözget vkit ponton [;>J 1. ponton; hajójavításra
szolgáló dereglye; '{■■ poiitontlíd pontonski [2ób| ponton-, pontonos,hidász-; ~ most pontonhíd pontonjer [5e] kat hidász ponuda [1] krnalat, ajánlat; ~i(po-) traznja kmalat és Kereslet; podneti -du ajánlatot benyújt ponude [csak lb 1] betegnek vitt étel-italponuditi [62b, foly ponuđavati 61] 1. (pl vételre) (fel)ajanl; ~ usluge fel-ajánlja szolgalatait; 2. (meg)kínál; ~ koga vinom megkínál vkit Dorral; ~ koga da sedne vkit hellyel kínál; " se ajánlkozik ponuđač [7] kínáló, ajánlattevő ponukati [bl, foly ponukivati 60, -kujem] 1. rábeszél; 2. nógat ponjava [1] ponyva lonjavac [8a, birt -vca] kisebb takaró
ponjavlca 436 popišem popišmaniti 437 popraviti
ponjavica [le] ponyvácskaponjušiti [62] szimatol, szagolpoočim [5] mostohaapa, nevelőapapoodavno elég régenpoodjutriti se [62] reggeledik, (meg-)
61] 1. ellep, belep; knjige je -ala prašina a könyveket belepte a por; 2. megrojian, megtámad, elfog; -ao me strah félelem szállt meg; -ale ga muke kínok lepték meg
popaša [1] 1. legelő; 2. legelőbér; 3. jog Iegeltetési jog
popašan [25, -šna] sóvárgópopaštiti se [62] 1. siet, iparkodik;
2. fáradságot vesz; igyekszikpopatosati [55, -ošem] bedeszkázza a
hoz> felállít, felemel; ~ šatore felüti a sátrakat
popeti [48, -pnem] magasba emel; felemel, felvon; ~ se 1. felmászik; -eo se na brdo v na drvo felmászott a fára v a hegyre; 2. <láz> felszö-kik, felmegy; 3. átv ~ se kome na glavu fejére nő vkinek; -eo mi se na glavu elegem van belőle
popisivač [7] összeírópopisivati Id popisatipopisni [25b] összeíró; -na komisija
összeíró bizottágpopišem Id popisati
popišmaniti se [62] <vételtől> eláll; kötelezettséget nem teljesít
popitati se1 [61] za što megtudakol vmit; tudakolódzik vmi után
popitati se2 [61] ápolja/gondozza ma-gát
popiti1 [52, -ijem] 1. (meg)iszik; ~ čašu kiüríti a poharát; nikad ni kapi više nije popio soha többet nem ivott; 2. eliszik; ~ svoje imanje elissza a vagyonát; 3.-beiszik, elnyel, beszív; zemička je popila mleko a zsemle beitta a tejet; átv ~ neč i ju k rv sz ív ja vk inek a vérét _
popiti2 [62d] pappá szentel; ~se pappá lesz
popjaniti [62] leitat, lerészegítpoplaćati Id poplatitipoplakati1 [57, -ačem] sír egyet; kissé
zik); 2. ellöyöldöz, kilövöldöz; ~ sve patrone minden töltényét ellövöl-dözi; 3. átv megpukkad; ~ od smeha majd megpukkad a nevetéstől; oni će ~ od jeda, kad za to saznadu megpuk-kadnak a méregtől, ha megtudják
populacija [1] 1. lakosság; 2. népességpopularan [25, -rna] népszerű; -rne
cene megfizethető/mérsékelt árak; -rno predavanje népszerű előadás
megéget; ~ se megégeti magátpopust [5] (ár)kedvezmény, enged-
mény; ~ od 5% v petpostotni ~ öt-százalékos engedmény; ~ na vožnji
kedvezményes menetdíj; dati ~ engedményt ad
popustiti [62b, foly popuštati 61] 1. (le)enged; ~ od cene enged az árból; 2. <kantárszárat> megereszt; 3. (ki-) tágít, (meg)lazít, (ki)enged; ~ zavr-tanj meglazítja a csavart; ~ haljinu ruhát kibővít; 4. (átv is) (utána-) enged; pametniji popušta okos enged; ona je detetu previše popuštala túlsá-gosan szabadjára engedte a gyereket; 5. meglazul; zavrtanj je -tio a csavar meglazult; 6. megenyhül, (le)csill-lapodik; bolovi su -tili a fájdalmak enyhültek; bura popušta a vihar elül; oduševljenje popušta a lelkesedés alábbhagy; vetar je -tio a szél le-csillapodott; 7. rosszabbodik; vreme je -tilo az idő elromlott; -tilo zdravlje egészsége leromlott; 8. <tanulásban> hanyatlik; 9. átv <kötelék> meg-lazul; 10. -tila mu petlja od straha elfogta a félelem; ~se aláveti magát; engedelmeskedik, meghajol
pora [1] likacs, pórus; sa ~ma likacsos,porózus porába [1] használat; uputa
u način -behasználati utasítás porában [25, -bna] használatos, közhasználatúporabotati [61] dolgozgat porabotiti [62b] alárendel, alávet porad [birt e] végett porađa [1] egy fajta halászháló poradi [birt e] végett poraditi [62b] 1. dolgozik egy keveset v egy ideig; 2. elvégez; 3. fáradozik; ~ na tome da . . . azon fáradozik, hogy . . .poradovati se [60, -dujem se] 1. meg-örül; 2. ~ kome gratulál vkinek porađanje [18] 1. szülés; 2. átv (ne-héz) szülés; vajúdás porađati se W poroditi se poralija [1] agyagtál poramak [6a, birt -mka] <ingen> váll-
részporamenice \tb, 1] nadrágtartó poraniti [62] 1. korán felkel; 2. korán elindul; 3. előleget vesz a házasságra porano nagyon korán porast [5] 1. növés; 2. növekedés, szaporodás; ~ proizvodnje a termeié? növekedése; ~ stanovništva a lakosság növekedése/szaporodása; 3. <árban, értékben) emelkedés; ~ íivotnog standarda az életszínvonal emelkedése
porasti [45, -tem] 1. megnő; kako ste -sli! hogy megnőttetek/ 2. <ár, víz) emelkedik porašati Id porositi poratni [25b] háború utáni poravnanje [18] 1. kiegyenlítés, (ki-) egyengetés; 2. jog megegyezés, kiegyezés; 3. kat igazodás poravnati [61] 1. kiegyenlít, kiegyenget, elegyenget, kiegyenesít; ~ račun számlát kiegyenlít/kifizet; 2. átv kiegyeztet, elsimít, elegyenget, elhá-rít, kiegyenlít; ~ nesporazum elsimít egy félreértést; ~ se egyezségre lép; kiegyezik, megegyezik poravniti [62, foly poravnjivati 60, -njujem] (ki)egyenget, kiegyenlít
poraz 440 poremećaj poremećenje 441 Porta
poraz [5] 1. vereség; pretrpeti ~ vere- i sćget szenved; 2. balsiker, bukás; j ~ seljačkog ustanka a parasztháború bukása
-ičem] 1. eltagad, letagad, megta-gad; 2. visszavon; rekoh pa porekoh mondtam, majd visszavontam; ~ se 1. letagad; 2. ellentmondásba kerül
pored [birt e] 1. mellett; on sedi ~ mene melletterr ül; / ~ svega és minda-
mellett; ~ toga emellett; ~ toga što amellett hogv; 2. képest; ja sam n i š t a ~ t e b e h o z z á d k é p e s t semmi vagyok; 3. mellé; on sede ~ mene leült mellém; 4. ~ ostalog azonkívül, azonfelül; 5. ~ svega toga mindazonáltal; mégis; nem kevésbé
poredak2 [25, -tka] elég ritkaporedan [25, -dna] 1. hiányos, szűkös;
2. ~ cövek átlagemberporedba [ l f ] (össze)hasonlításporedbeni [25b] összehasonlító; -na
gramatika összehasonlító nyelvtan; ~ stepen középfok
porediti1 [62b, foly poredati 61] 1. sorba rak/állít; 2. felsorol, elszámlál; ~ se sorba áll
porediti2 [62b, foly poređivati 60, -đujem] összehasonlít, összevet; to se dvoje ne može ~ ezt a kettőt nem lehet összehasonlítani; ~ se össze-hasonlít; összeméri magát; ne -dim se s njim nem hasonlítom magam hozzá
poredo egymás mellettporedom sorban; egymás utánporedati Id porediti1
poređenje [18] 1. hasonlítás; 2. ha-sonlat; 3. nyelv fokozás
poređivati (se) Id porediti2 (se)poregivati [60, -gujem] (átv isj mo-
rogporeklo [16] 1. eredet; ~ mađarskog
naroda a magyar nép eredete; 2. származás; ~ íoveka az ember szár-mazása; ~m iz Beograda belgrádi származású/születésű
poreknuti [50, -nem] Id porećiporemećaj [7] 1. zavar, rendbontás,
'rendetlenség; ~ svesti öntudat-zavar; umni ~ v ~ urna elmebaj, elmezavar; ~ u prometu forgalom elakadása; torlódás; ~ na radiju rádiózavarás; ~i u sunčanom sis-temu naprendszeri zavarok; 2. geol
eltolódás, csuszamlás, vetődés poremećenje [18]< Id poremećaj 1. poremetiti [62b] 1. megbont, megza-var; ~ mir zavarja a nyugalmat; 2. ~ zdravlje tönkreteszi/megrontja az egészséget; 3. önje -tio megzava-rodott, megbomlott, megháborodott; ~ se megromlik, meghasonlik, megháborodikporenuti [50, -nem] űzőbe vesz porenje [18] bontás poreski [25b] adó-; ~ obaveznik adófizető, adóalany; ~ prihodi adóbevétel; -ka uprava adóhivatal poretka Id poredakporevati [54, -vem] kibuggyan, előtörporeveniti se [62] összeadják a pénztporez [5] adó; ~ na prihod jövedelem-
adó; ~ na rad munkaadó; udariti ~ na nešto megadóztat vrnit; adót ró ki vmire;izjava o ~u adóvallomás; oslobođen od ~a adómentes
poreza [U Id porezporeza«1 [55, -ežem, foly porezivati 60,
-zujem] 1. (meg)vág; 2. kiszab; ~ se megvágja magát
~ sud esküdtszékporotnik [6] esküdtporozan [25, -zna] likaesos, pórusosporožiti se [62] napszúrást kapporožje [18] pányvaporta [1] templomudvarPorta [1] tört <a török császári udvar)
poručiti [62, foly poručivati 60, -čujem] 1. üzen; nemam što da mu -čim nincs mit üzennem neki; -čio sam po njega hivattam őt; üzentein érte; ~ komu da dođe hivattam; 2. rendel; ~ jelo megrendeli az ételt; 3. értesít; -čeno mu je da úgy értesítették, hogy
poručivanje [18] 1. üzenés; 2. rendelésporučivati Id poručitiporučnik [6] hadnagyporudžbenica [lc] megrendelőlapporudžbina [1] (meg)rendelćs; po -ni
megrendelésreporuga [la] gúnyporuganje [18] gúnyolásporugati se [61, foly porugivati se 60,
-gujem se] 1. gúnyol; ~ kome vkit kigúnyol; 2. tréfál
jem] 1. <növényt> ültet; ~ drvetem befásít; 2. ültet, helyez; ~ koga na konja felültet a lóra vkit; ~ koga na presto trónra ültet vkit; domaćin ga posadi u začelje a házigazda az asz-talfőre ülteti; 3. leültet; ~ dete le-ülteti a gyereket; ~ se leül
posagnutl [50, -nem] lehajt egy kicsit; ~ se lehajol egy kicsit
posahnuti [50, -nem] 1. egy ideig szá-—rad; 2. elszáradposakriti [52, -ijem./o/y posakrivati 61]
egyik holmit a másik után eldug-dossa/elrejtegeti; ~ se egymás után elbújnak
bez posla munka nélkül; prihvatanje posta munkavállalás; dati se na ~ dolgozni kezd; zadati nekome posla a) sok munkát ad vkinek; b) sok fáradságot okoz vkinek; 2. üzlet; putovati poslom üzletileg utazik; zaključati ~ egy üzletet leköt; 3. ügy; državni poslovi áHamügyek; ministar spoljnih poslova külügy-miniszter; otpravnik poslova ügy-vivő; 4. dolog; ima mnogo posla sok dolga van; kako idu poslovi? hogy mennek a dolgok? otići ne svršivši~ dolgavégezetlenül elmegy; mešati se u tuđ ~ más dolgába üti az orrát; gledaj svoja posla saját dolgaiddal törődj; to nisu čista posla ez nem
tiszta ügy/dolog; mani se ćorava posla ne ártsd magad (ilyen) sötét ügyekbe/dolgokba; mangupska posla csínytevés, kópéság; to su ženska posla ez (tipikusan) női dolog; neću s tim ljudima da imam posla nem akarom, hogy valami közöm legyen ezekhez az emberekhez; 5. ne valja t i ~ nem jól tetted
posastavljati [61] összeállít, összeszerelposatl [54, posem] 1. egy ideig szopik;
-ežem] 1. za tim nyúl vmi után v vmihez; 2. ~ na što (rukom) rá-teszi a kezét vmire; megkísérel vmit eltulajdonítani; 3. ~ na koga (ru-kom) kezet emel vkire; 4. (el)indul vmerre; ~> se ütésre emeli a kezét
pošiljati 54, -ljem] 1. (el)küld; ~ robu elküldi az árut; ~poštom postán küld; ~ natrag visszaküld; -ao sam ga kući hazaküldtem (őt); ~ koga na onaj svet elküld a másvilágra vkit; 2. ~ po koga elküld vkiért; ~ po lekara orvosért küld
poslaveniti [62] elszlávosít; ~ se el-szlávosodik
posle1 [birt e] után, múlva; önje došao ~ tebe (ő) utánad jött; ~ pola časa (egy) félóra múlva
posle2 azután, később; pre ili ~ előbb vagy utóbb
posledak [6b, birt -tka] 1. vég, be-fejezés; čuvati za ~ végére tartogatja a javát; 2. következmény
posledica [lc] következmény; poveza-nost uzroka i ~az okok és okozatok láncolata
poslednji [26] 1. utolsó; -nje počasti végtisztesség; ~ put utoljára; zadati ~ udarac megadja a kegyelemdöfést; to mi je -nja briga kisebb gondom is nagyobb; 2. utóbbi poslen [25] 1. tevékeny, agilis; 2. munka-; ~Í dan munkanapposlenica [lc] dolgozó nőposlenik [6] dolgozó emberposlenost [3f] tevékenység, szorgalomposlepeti [63, -pim] (egyik a másik
poslušati [61] 1. koga szót fogad vki-nek; hallgat vkire; 2. odafigyel,meg-
hallgat, végighallgat; 3. hallgatód-zik, fülel; 4. egy ideig figyel poslušnik [6] szófogadó, engedelmes poslušnost [3f] engedelmesség poslužavnik [6] tálca poslužitelj [7] (hivatali) szolga poslužiti (02, foly posluživati 60, -žujem] 1. felszolgál, kiszolgál; ~ kod stola felszolgál az asztalnál; 2. megvendégel, megkínál; čime mogu ~? mivel szolgálhatok? 3. átv szolgál; on može da -ži za ugled mintának szolgálhat; to može da mu -ži za čast ez dicsőségére szolgálhat; ova mi je knjiga dobro -žila ez a könyv jó szolgálatot t e t t nekem; ~ se 1. kiszolgálja magát; molim vas -iite se! kérem, vegyen ! 2. él vmivel; ~ se prilikom kihasználja az alkalmatposluživanje [ IS] felszolgálás posluživati (se) Id poslužiti (se) posmatrač [7] 1. megfigyelő; 2.
szemlélő, néző posmatrački 125b] megfigyelő-; ~ stav
megfigyelő álláspont posmatračnica [lc] megfigyelőhely; kat
figyelés; biti na -nju megfigyelés alatt áll; 2. szemlélés; način -nja nézet, szempont, felfogás
posmatratl |61] 1. (meg)figyel, vizsgál, tanulmányoz; ~ zvezde vizsgálja a csillagokat; 2. szemlél, néz; ~ stvari sa višeg gledišta magasabb szemszögbői szemléli a dolgokat posmicati [57, -ičem] sorra megöl;
szétverposmollti |()2] bekátrányoz, beszurkoz pnsmread \lb 21] utószülöttek posmrče [21, birt -eta] utószülött posmrtni [25b] 1. halotti; ~ govor v -no slovo halotti beszéd; -na koračnica gyászinduló; ~ ostaci földi maradványok; 2. hátrahagyott,posztumusz; -no dele utószülött;-na dela posztumusz művek posmrtnica [lc] gyászjelentés
posmrtnina 446 postán postanak 447 postolnjak
posmrtnina [1] halottpénz; temetésiköltségek posmucati se [61]
felszürcsöl, felhörpint; ~ do dna fenékig üríti; on je svu mudrost -ao nagy kanállal ette a bölcsességet
posrnuti [50, -nem, foly posrtati 56, -rčem] 1. megtántorodik, tántorog; rosszul lép; félrelép, megbotlik; 2. leesik, lezuhan; 3. átv lankad, gyengül; 4. átv megbotlik; i guska katkad na ledu posrne a lónak négy lába van, mégis megbotlik
postanak [6a, birt -nka] 1. keletkezés, ~ sveta a világ keletkezése; 2. ki-alakulás; ~ gradova a városok ki-alakulása
postanje [18] 1. keletkezés; 2. fenn-állás, létezés; od -nja sveta a világ fennállása óta poštar [25] öreges
postarati [61] megöregít, megvénít,öreggé tesz; brige su ga -ale a gondokmegöregítették; ~ se 1. megvénül,megöregszik; 2. gondoskodikpoštare« [63, -rim] megöregszikpostariji [26] 1. elég öreg; 2. öregespostariti [52] 1. megvénít, öregít;öreggé tesz; 2. megvénül, megöregszik; ~ se megöregszikpostat [3(c)] <sáv, amelyen a kapásokv kaszások egyszerre végigmennek), isor, kaszarend
postati [54, -nem, foly postajati 5-jem] 1. keletkezik; 2. lesz; válikvmivé; ~ ubicom čijom vkinekgyilkosává válik
postava [1] 1. bélés; ~ od krzna szőrme-bélés; 2. párlatfogó (edény) postaviti [62d, foly postavljati 61] 1. at(ki)bélel; 2. feltesz; ~ kaPu na glavu felteszi a sapkát a fejére; átv ~ pitanje kérdést tesz fel; 3. állít, tesz, helyez, felállít; ~ mašinu felállít egy gépet; ~ spomenik szobrot/emléket állít; ~ stražu őrséget állít fel; ~ koso ferdére állít; ~što na mesto helyére tesz/visz vmit; 4. ~ sto asztalt terít; 5. átv felállít, kitűz; önje -vio to načelo ezt az alapelvet állította fel; ~ sebi cilj célt tüz maga elé; 6. feltesz, feltételez; -vimo daje on dobar čovek tegyük fel, hogy ő jó ember;7. kinevez; ~za sekretara kinevez titkárnak; ~ se 1. (be)áll, odaáll; ~ se u red sorba áll; ~ se u redove sorfalat áll; 2. átadja magát (vminek); šio SÍ SÍ hudoj volji -vio? miért adod át magad a rossz kedvnek? postavka [lag] 1.feltevés, feltételezés;
postignuti [50, -nem, foly postizati 55, -ižem] 1. elér, nyer; ~ svoju svrhu eléri a célját; -gao sam kod njega to, da. . . elértem nála azt, hogy. . .;2. elér, utolér; -glaga nesreća szerencsétlenség érte
szentély, oltárposvetiti [62b, foly posvećivati 60, -čujem] 1. (felszentel; ~ crkvu templomot felszentel; 2. ~zasvešte-nika pappá szentel; 3. beavat; ~ koga u neku tajnu vkit beavat egy titokba; 4. ajánl, dedikál; ~ nekome knjigu vkinek ajánlja a könyvet; 5. szentel; ~ pažnju nečemu figyelmet szentel vminek; ~ svoj život nauci a tudománynak szenteli életét; 6. szentté avat; ~se 1. szentté lesz; 2. szenteli magát; ~ se nauci a tudománynak szenteli magát posvetliti [62] egy kicsit világít; ~kome (oda)világít vkinek posvetnica [lc] 1. ajánló sorok; dedikálás; 2. vkinek ajánlott/dedikált könyv
posvojkinja [1] fogadott lány posvojni [25b] nyelv birtokos; -nazamenica birtokos névmás posvratiti [62b] 1. felhajt, feltűr; 2. betér, benéz, beugrik; -io kući da posvršava neke poslove hazaugrott, hogy elintézze a dolgait posvršavati [61] elintéz posvuda 1. mindenütt; 2. mindenhovápošalica [lc] tréfa požaliti se [62, foly pošaljlvati se 60,
-ljujem se] tréfálódzik pošaljem Id poslati pošaljivati se Id pošaliti se pošast [3f] járvány pošašaveti [63, -vim] megbolondul, el-
poštedeti [63, -dim] 1. félretesz, meg-takarít; 2. megkímél; molili smo ga da -di naš grad kértük őt, hogy kímélje meg városunkat; rat nije -deo nikoga a háború nem kímélt meg senkit; -dite me tih pitanja kíméljen meg ezektől a kérdésektől; ~ se (meg)kíméli magát
pošten [25] becsületes, tisztességes; na moju ~u ret! becsületszavamra!
ment; ~ nas je pozdravio miután üdvözölt minket; 2. minthogy; ~ si dobar drug minthogy jó barát vagy; 3. mivel; ne mogu da pišem ~ sam bolestan nem tudok írni, mivel beteg vagyok
pošto2 1. mibe kerül; hogy; ~ su j a bu ke? mib e k erü l a z a l ma ? 2. kártya ~ igrate? milyen alapon játsztok?
pošto-poto minden áronpoštovalac [8c, birt -aoca] tisztelő; on
je velik ~ toga pisca nagy tisztelője annak az írónak
poštovan [25] tisztelt; mnogo ~i kolega mélyen tisztelt kolléga
poštovanje [18] tisztelés, tisztelet; s odličnim ~m kiváló tisztelettel
mu je ~ jól megy a sora; nije mu to~ nem kedvére való; nekome nijenešto ~ nincs ínyére valami
potamaniti [62] egyiket a másik utánelpusztít; ~ štakore patkányt irt potamneti [63, -nim] 1. elhomályosodik, elsötétül; 2. oči su mu -ele megvakultpotamniti [62] elhomályosít, elsötétít potamo arrább; ~ se állj odább; on
29*
poteg
mu nije još rekao ni ~ se egy rossz szót sem mondott még neki potan [25, -tna] izzadt j potanak [25, -nka] 1. vékonydad; 2. 1 soványka, vézna potanéati [61] megvékonyít potanko részletesen, aprólékosan, apróra; ~ ispričati részletesen/apróra elmesél potankost [3f] részletesség potanje részletesen, aprólékosan potanjiti [62, potanjivati 60, -njujem]
pptertati | ( i l , foly potertavati 61] alá-húz, hangsúlyoz potčasnik |t>] kat altiszt potčiniti |t)2, foly potčinjavati 61] 1. alárendel; 2. alávet; ~ se 1. alá-rendeli magát; 2. aláveti magát potčinjen |2.r>J alárendelt; ~a zemlja
alárendeli ország poteći' 150, -égnem] ld potegnuti poteći2 141), -ečem, foly poticati 57, -ičemj 1. folyni kezd; kifakad, kibuggyan: suze joj -ckoše könnyei kibuggyanlak; -ekla mu je kn> iz nosa eleredt az orra vére; 2. átv oda-siet , odarohan; ~ neko/ne u pomoć segítségére siet vkinek; 3. átv szár-mazik, ered; to je -eklo od njega ez tőle származott; poteg [6] 1. ütés, lendítés; ~ iz pušk
450451
potega 452 potltl potka 453 potkrepiti
puskalövés; 2. súly (a mérlegen); (mćrleg)nehezćk, mérlegsúly; 3. mat vezérsugár, rádiuszvektor; 4. fogan-tyú
potega [la] 1. kocsihágcsó, felhágó; 2. unalom
potegliti [62] 1. megfeszít, előránt, elő-hoz; 2. siet, rohan; -lio je kući rohant haza
potegnuti [50, -nem, foly potezati 55, -ežem] 1. kihúz, előhúz, elővesz; ~ nešto iz džepa kihúz vmit a zse-béből; 2. előránt, kiránt; ~sablju kirántja kardját; *> nož na nekoga kést ránt vkire; 3. ütésre emel; dob; ~mačem ütésre emeli kardját; (átv:) biće: povuci — -gnil lesz haddel-hadd, 4. <kérdést> felvet, előhoz; 5. húz, meghúz; ~ liniju vonalat húz; meghúzza a vonalat;.6. átv iszik, húz egyet;dobro~ jót szippant üvegből; ~ dim iz cigarete szippant a cigarettából; 7. húz; konji neće da -gnu a lovak nem akarnak húzni; 8. átv megindul, nekiiramodik; fu-tásnak indul; ~ kući hazairidul; on ti -gne pa umre fogja magát és meg-hal; ~ se 1. elhúzódik; -gli su se ti poslovi elhúzódtak ezek a dolgok; 2. dob(álódzik); ~ se kamenom na nekoga kővel dob meg vkit
potencijal [5] 1. potenciál; 2. nyelv feltételes mód
potencijalan [25, -Ina] potenciális, helyzeti
potencirati [61] 1. szaporít, növel; 2. mat hatványoz
potenčiti se [62] vámpírrá leszpotepati se [61] csavarogpotepsti se [47, -pem se] 1. megbotlik;
61] 1. vki hatalmának hódol; vki birtokába v hatalma alá kerül; vki-nek birtokába v hatalma alatt van; 2. vki v vmi alá tartozik; ~ pod nadležnost Akademije az Akadémia hatáskörébe tartozik; 3. ellep; potpala ga sitna deca sok apró gyer-meke van
potpašaj [7] széles (bőr)öv potpaziti [62a] kémlel; titokban figyel/
ügyelpotpeéi [46, -ečem] alul megéget/ki-süt; ~ se alul megsül potpeéivati Id potpetiti potpetak [6a, birt -tka] <nadrágszáron>
potroŠan [25, -šna] fogyasztási, fo-gyasztható; -šne stvari fogyóanya-gok
potrošarina [1] 1. behozatali vám; 2. fogyasztási adó
potrošiti [62] 1. elfogyaszt, elhasznál; ~ mnogo drva sok fát használ el; 2. <pénzt> elkölt; koliko ste -šili? mennyit költött? uludno ~ eltéko-zol, elpazarol; 3. átv <időt, energiát) befektet, ráfordít; ~snage felemészti az erejét; ~ vreme na nešto az időt vmire fordítja; ~ na piće elissza (a pénzét); ~ se kiköltekezik, ki-fogy
2. begyömöszöl; 3. összezsúfol; ~ se összezsúfolódik, beszorul
potrpeti [63, -pim] 1. elszenved, elvisel; 2. türelemmel van/vár; ~ se türelemmel vár
potrti [49a, -rem, foly potirati 51, -írem]1. széttapos, eltapos, széttipor, eltipor; 2. megsemmisít; 3. dörzsöl;~ se 1. teljesen elkopik; eldörzsölo-dik; 2. megsemmisül; 3. mat + 2í J-2 (više dva i manje dva) potiruse +2 és —2 megsemmisítik egymást
potruditi [62] fáraszt; ~ se 1. fára-dozik; 2. iparkodik, igyekszik; -dite se
unutra! fáradjon beljebb! -dl se do mene fáradj el hozzám potruliti [62]
potvrditi [62b, foly potvrđivati 60, -đu-jem] 1. hozzáerősít, megerősít, fel-erősít; 2. megerősít, bizonyít, iga-zol; vesti -rđuju a hírek igazolják; ~ zakletvom esküvel bizonyít/meg-erősít; ~ pismom levéllel igazol; svi su
njegove reći -rdili mindenki meg-erősítette szavait; 3. elismer, nyugtáz; ~ prijem pisma a levél vételét elismeri/nyugtázza; potpisani -rđuje alulírott elismeri/igazolja; 4. hite-lesít, igazol; 5. megerősít; mi njega -rdismo za direktora mi megerősítettük őt igazgatói állásában
poubav [25]
bájospoubijati [61] sorra megöl
poučak [6a, birt -čka] (tan)tćtel; osnovni ~ alapt
poverenstvo [16a] bizottság; ispitno ~ vizsgabizottság; vizsgáló bizottság
poverenje [18] bizalom; čovek od -nja bizalmi ember; imati -nja u nekoga bizalma
van vkiben; kazati u -nju bizalmasan mondja elpoverilac [8c, b
irt -ioca] hitelező
poveriti [62, foly poveravati 61] 1. rábíz
; ~ kome novac rábízza vkire a pénzt; 2. bizalmasan közöl; ~ kome tajnu vkire rábíz titkot; beavat vkit a titokba; 3. megbíz, átad; ~ po-sao inženjeru megbízza a mérnököt munkával; átadja a munkát a mér-nök
nek; ~ se nekome 1. rábízza magát vkire; 2. kiönti/feltárja a szívét vkinek
60, -zujem] 1. összeköt, összekap-csol; ~ pojmove összekapcsolja a fogalmakat; 2. megköt, beköt; ~ ruke megköti a kezét; 3. <sebet> beköt, bekötöz; 4. <könyvet> be-köt; ~ se 1. kapcsolatba lép vki-vel; 2. beköti a fejét; 3. leköti ma-gát; kötelezi magát
povezivati Id povezatipovijati 1. Id poviti; 2. űzőbe vesz;
~ se 1. hajladozik; granje se -aju pod teretom ploda az ágak hajladoz-nak a termés terhe alatt; 2. alkal-mazkodik, beleilleszkedik; ~ se prema prilikama alkalmazkodik a körülményekhez; 3. lengedez; -aju se oblaci dima füstfelhők gomolyog-nak; 4. szól ~ se prema vetru kö-penyeget forgat
povije [csak tb 1] szemöldökközpovijuša [1] 1. növ kúszónövény; 2.
60, -kujem] 1. felkiált; ~ iz sveg glasa teli torokból kiált; 2. kiabál, kiáltoz; ~ u pomoć segítségért kia-bál/kiált; 3. odakiabál; kiabálással odahív; on povika sluge svoje odahívta (kiabálással) a szolgáit; 4. ~ na koga rákiabál vkire veszek-szik vkivel
mazkodik; ~ prilikama alkalmaz-kodik a körülményekhez; 2. alá-veti magát; engedelmeskedik; ~ zakonu aláveti magát a törvénynek; ~ zapovesti engedelmeskedik a pa-rancsnak
povisiti [62a, foly povisivati 60, -su-jem] 1. felemel, emel, magasít; moramo ~ zid za 10 metera tíz mé-terrel kell magasítanunk a falat; 2. átv emel, (meg)nagyobbít, fokoz, növel; ~ glas felemeli a hangját; ~ platu felemeli a fizetést; ~ se emelkedik, növekedik
povisok [25] jó magaspovišavati [61] Id povisiti
poviše 1. jóval több; 2. jó sok; 3.jóval magasabban
povišenje [18] 1. felemelés, felmaga-sítás; ~ plota a kerítés magasítása; 2. emelés, fokozás, növelés; ~ nadnica munkabéremelés; ~ plate fizetés-emelés; 3. emelkedés, növekedés 1 ~ temperature hőemelkedés poviši [26] jóval magasabb; jó magas povišica [le] 1. emelkedés; ~ temperature hőemelkedés; 2. (~ plate) fizetésemelés; dobiti -cu fizetésemelést kappovitak [6a, birt -tka]: dete u -tku
1. hajlít, (meg)görbít; ~granu lehaj-lítja az ágat; vetar povija trsku a szél hajlítja a nádat; 2. begöngyöl, bepólyáz; ~ dete bepólyázza a gye-reket; 3. <kezet, sebet) beköt; 4.što ti je žena povila? mit szült a feleséged? ~ se [csak bef] lehajlík, meghajlik
povlačiti1 [62] 1. visszavon; ~ trupe visszavonja a csapatokat; 2. húz, von; ~ posledice következtetéseket levon; jedno povlači drugo egyik maga után vonja a másikat; 3. von-szol, hurcol, cipel; ~ lađu hajót vontat/húz; ~ se 1. visszavonul; ~ se iz javnog života visszavonul a közéletből; 2. elnyúlik, elhúzódik; to se povlaci već tri godine ez már három éve húzódik
povlačiti2 [62] boronál; ~ njivu boro-nálja a szántóföldet
áradtpovodanj [7a, birt -dnja] áradáspovoditi (se) Id povesti (se)1
povodljiv [25] ingatagpovodnica[lc) 1. növ boglárka; 2. tutajpovodnik [6] vezetéklópovodom alkalmából, alkalmávalpovoj [7] 1. pólya; dete u ~u pólyás
(gyerek); (szól:) od ~a do pokrova a bölcsőtől a koporsóig; 2. átv vminek kezdete/gyermekkora; ta je nauka još u ~u ez a tudomány még a kezdet kezdetén van; 3. <sebre> pólya
ségtermesztéspovrtati [56, -réem] Id povrnutipovrtlar (stvo ) Id povrtar(stvo)povrtnica [lc] retekpovrtnjak [6] konyhakertpovrveti [63, -virn] oda özönlik/tódul;
povrve mu krv u lice arcába szökött a vér
povrza [1] faj, fajzatpovrzmati se [61] sorban útnak in-
dul
poytoriti[62,/o/ypovtoravati 61] (meg-) ismétel
povučen [25] 1. visszavonult, elvonult; iiveti vrlo ~o nagyon visszavonultan él; 2. zárkózott, tartózkodó, bátor-talan ~a narav zárkózott természet
povući [46, -učem] 1. (meg)húz; húz egyet; konji povukoše kola a lovak (meg)húzták a kocsit; ~ZŰ UVO meg-húzza a fülét; ~ koga za sobom vkit maga után húz; ~ jedan dim iz cigarete szippant egyet a cigarettá-ból; ~ dim pri pušenju leszívja a füstöt; dobro ~ jót húz (üvegből); 2. kihúz; ~ mač iz korice kihúzza a kardot a hüvelyből; 3. ~ crte meghúzza a vonalakat; ~ granicu határt húz; 4. visszavon, kivon; ~ naređenje rendelkezést visszavon; ~ novčanice iz opticaja kivonja a bank-jegyeket a forgalomból; 5. ~posledi-ce következtet; következtetéseket le-von; ~ se (kai is) visszavonul; ~ se u pasivnost passzivitásba vonul; szál ~se u rupu visszahúzódik odújába
povuka [la] utánvét(el); poslali uz/na -ku v -kom utánvéttel küld
povukuša [1 fi v n] lógos, dologkerülőpoza[l] 1. testtartás; 2. átv póz, pózo-
lás; mesterkélt viselkedéspozabaviti se [62d, foly pozabavljati se
61] 1. foglalkozik; ~ nekim pitanjem foglalkozik vmilyen kérdés-sel; 2. időzik; ne -vljaj se dugo onamo ne időzz sokáig ott; 3. mulat, szórakozik
pozadevati [61] 1. egyenként bedug-(dos); (szól:) on će ih sve za pojas ~ mind zsebre fogja tenni őket; 2. egyenként betűz; ona -va u kosa sve igle betűzi a hajába mind a tűket
poznanica [le] ismerős nőpoznanik [6] ismerőspoznanstvo [16a] ismeretség; imali
veliko ~ nagy ismeretségi köre van; napraviti ~ ismeretséget köt; meg-ismerkedik
poznat [25] ismeretes, ismert; ~a koli-čina ismert mennyiség; ~o mi je ismeretes előttem; kako je ~o mint ismeretes
poznati [61,/o/y poznavati 59, -najem]1. ismer; ~ lično személyesen ismer;-ajem ga već godinama már évek ótaismerem; on -aje ceo svet mindenkitismer; ismeri az egész világot; ~ počuvenju hallomásból/hírből ismer;2. felismer, megismer; -ati koga pohodu megismer vkit a járásáról;-adoh ga na prvi pogled felismertem(őt) első látásra; -ao sam odmah da jeon pošteni čovek rögtön felismertem,hogy (ő) becsületes ember; ~ se1. megismerkedik; 2. megismerszik,megismerhető; -aje mu se na licu dalaíe az arcára van írva, hogy hazudik
poznavalac [8c, birt -vaoca] szakértő; ~ ljudi jó emberismerő
poznavanje [18] 1. (meg)ismerés; ~ sama sebe önismeret; önmaga meg-ismerése; 2. ismeret; ~ robe áru-ismeret
poznavati (se) Id poznati (se)poznica [le] kései gyümölcspozobati [58, -bljem] 1. <szőlőt, ma-
pozornica [le] 1. színpad; stupiti na -cu színpadra lép; 2. átv színpad, szín-tér; nestalo ga sa političke -ce eltűnt a politikai színtérről/porondról
pozornost [3f] 1. figyelem; skrenuti ~ felhívja a figyelmet; 2. figyelem, előzékenység
pozubati [61], pozubiti [62d] meg-boronál; ~ se összevesz, veszekszik
pozvan [25] 1. meghívott; nisam ~ nem hívtak meg; ~ sam u goste vendégségbe vagyok híva; 2. hiva-tott; nisam za to ~ nem vagyok hivatott erre; 3. felszólított
pozvati [51b, -zovem, foly pozivati 61] 1. meghív; ~ na ručak ebédre meg-hív; 2. kihív; ~ na dvoboj kihív párbajra; 3. megidéz; ~ svedoke tanukat megidéz; 4. megbíz, kinevez; pozvan je za redovnog profesora kinevezték nyilvános rendes tanárnak; 5. ~ vojsku behív (katonának); 6. ~ na odgovornost felelősségre von; ~ koga na red rendreutasít; ~ se na što hivatkozik vmire; ~ se na svedoke hivatkozik tanukra
draži/nad ražaja ingerküszöb; (szól;) nikad mu ~a više neću prekoračiti soha többé át nem lépem a küszöbét; pusti pet la na ~ on hoće i u kuću ha a kisujjad mutatod, az egész kezed akarja; 2. (vasúti) talpfa; 3. (ajtó)félfa; 4. átv küszöb, kezdet; na ~u života az élet küszöbén
mosás; dati na ~ mosásba ad; korito za ~ mosóteknő; mašina za ~ mosógép; 2. ~ sudova/posuđa moso-gatás; 3. mosdás; 4. (orv:) žensko ~ havi tisztulás; menstruáció; belő ~ fehér folyás
prašenje2 [18] malacozásprašina [1] 1. por; oblak od -ne porfelhő;
upijač -ne porszívó; stroj za usisa-vanje -ne porszívógép; krpa za -nu portörlő; ogrtač za -nu porköpeny; vetar diže -nu a szél felveri a port; rasturati se u -nu szétporlik; 2. átv dići/uzvitlali veliku -nu nagy port ver fel; baciti/sipati kome -nu u oči port hint vkiiit'k a szemébe
prašionica [ lc] 1. homoktartó; 2. növ hímportok
prašiti [62] 1. poroz; port ver fel; porol; 2. növ beporoz; 3. <talajt> porha-nyít, lazít ; ~ se 1. beporosodik, be-porozódik; 2. porzik; 3. növ be-porzódik
praška [la] I. porszem; 2. ~ brašna csipetnyi liszt
praški [25b] prágaiprašljika l l a j , prašijlkovina [1] növ
babérfüzprašijiv [25] 1. poros; 2. por alakúprašnica [ lc ] növ hímportokprašnički [25b]: ~ evet porzós virágprašnik' [(>] rég, kat <kovás fegyverek-
fehérneműt mos; ~ ruke kezet mos; ~ zlato aranyat mos; (átv:) perem ruke mosom kezeimet; ruka ruku pere kéz kezet mos; 2. átv tisztára mos; tisztáz; ~ se 1. mosakszik, mosdik;
pratilac 468 pravilo praviti 469 pravoverje
2. átv tisztára mossa magát; tisztázza magát
pratilac [8c, birt -ioca] kísérő; ~ nebeskih tela mellékbolygó
pratiti1 [62b] 1. kísér; ~ nekoga do vrata az ajtóig kísér vkit; ~ kući hazakísér; 2. követ; onga pratio kao senka követte őt mint az árnyék; ~ koga u stopu a sarkában van vkinek; 3. figyelemmel kísér; ~ do-gađaje figyelemmel kíséri az esemé-nyeket; ~ nečije misli követi vkinek a gondolatait; 4. ~ na klaviru zon-gorán kísér; 5. <halottat> kikísér
(védszentünnep) utáni napprauzrok [6] ősök,prav [25] 1. (átv is) egyenes; ~a linija
egyenes vonal; mat ~i ugao derék-szög; ~ kao sveca egyenes mint a gyertya; ~akosa sima haj; 2. ártat-lan; 3. igazságos
prava [25, mint nőnemű mn ragozódik] mat egyenes vonal
pravac1 [8a, birt -vca] 1. (átv is) irány; idemo istim -vcem egy irányban megyünk; -vei u arhitekturi v gradi-teljski -vei építészeti irányzatok; politički ~ politikai irány; 2. mat egyenes vonal
pravac2 [8a, birt -vca] jámbor/igaz ember
praveat [25]: 1. pravi ~Í az igazi, valódi; prava ~a istina a színtiszta igazság; 2. pravi ~i otac teljesen az apja
pravce egyenesenpraveit [25] Id praveatpravčica [lc] haj lóg, sebességmérő
(műszer)pravda [1] 1. igazságosság; igazság;
delit i -du igazságot szolgáltat; mi-nistar -de igazságügy-miniszter; 2.
igazság; vminek igazságos/jogos volta; méltányosság; na -di boga ártatlanul; 3. per; zametnuti -du pert indít; 4. (közm:) bolja je mršava pogodba nego pretila ~ sovány egyezség többet ér a kövér pörnél; jobb ma egy veréb, mint_iiolnap egy túzokpravdanje [18] 1. igazolás; 2. mentege-
mant valódi gyémánt; -vo prija-teljstvo igazi barátság; ~ rodoljub igaz hazafi; -vo značenje jedne reče-nice egy mondat valódi értelme; mat ~ razlomak valódi tört; 2. he^ lyes, kellő; u ~ čas kellő pillanatban; u -voj meri kellő mértékben; krenuli ~m putem helyes úton indul el; 3. Id még prav
pravica [lc] 1. igazság; deliti -cu igaz-ságot szolgáltat; 2. jog
nyelvtani szabály; (mai:) trojno ~ hármasszabály; izuzetak od -la ki-vétel a szabály alól; po svim -lima az összes előírásoknak megfelelően; izuzetak potvrđuje ~ a kivétel erősíti a szabályt; 2. alapszabály; društvena
-la egyesületi alapszabályok; 3. tétel; Pitagorino ~ Pitagorasz-tétel praviti [62d] csinál, tesz, készít; ~ stolice székeket készít; ~ prímedbe megjegyzéseket tesz; ~ tajnu od nečega titkot csinál vmiből; ~ dobar utisak jó benyomást kelt/tesz; szól ~ računa bez krčmara gazda nélkül csinálja a számadást; ~ se 1. teszi magát; ~ se prijateljem játssza a (jó) barátot; úgy tesz, mintha (jó) barát lenne; ~ se smešnim kinevetteti magát; ~ se važnim fontoskodik; 2. on se pravi veliki gospodin játssza a nagy urat; ~ se pametan adja az okost; 3. tetteti magát; ~ se lud bolondnak tetteti magát; szól ~ se Toša butának tetteti magát pravljenje [18] készítés pravni [25b] jog-, jogi; ~ fakultet jogi kar; ~ kontinuitet jogfolytonosság; ~savetnik jogtanácsos; ~sistem jog-rendszerpravnički [25b] jogi pravnik [6] jogászpravništvo [16] 1. jogászat; 2. jo-
gászokpravo1 fn [16] 1. jog; običajno ~ szo-kásjog; rimsko ~ római jog; 2. jog (vmire, vmihez); jogosultság; ~glasa szavazati jog; -va nacionalnih manjina nemzetiségi jogok; ~slobodnog samoopredeljenja szabad önrendelkezési jog; ~ veta vétójog; ~ na obrazovanje a művelődéshez való jog; ~ na slobodnu selidbu szabad költözési jog; ~ veličanstva/suvereniteta felségjog; sva -va pridržana minden jog fenntartva; povreda/prekršaj -va jogsértés; s kojim ~m milyen jogon/-jogcímen; imati ~ na što joga van vmihez; polagati ~ na nešto jogot formál vmire; átv ~ pesnice/jačega ököljog; 3. ~ mača pallosjog; 4. jog(tudomány); kazneno/krivično ~ büntetőjog; ustavno ~ alkotmányjog; učiti ~ jogot tanul; 5. imati ~ igaza van; on nije u -vu nincs igaza pravo2 hat 1. egyenesen; idite ~ <se jobbra, se balra) menjen egyenesen; stani ~ állj egyenesen! ići ~ «
Beograd egyenesen Belgrádba megy; 2. igazságosan, méltányosan, jogo-san; to je sasvim ~ ez teljesen mél-tányos; ~ je, da igazságos/jogos, hogy; dati za ~ igazat ad; 3. njemu je sve ~ neki minden jó; neki mindegy; ako vam je ~ ha önnek megfelel; nije mi ~ nem örülök neki; sajnálom; nem értek egyet; 4. ~mu je úgy kell neki; 5. ~ da kažem őszintén szólva; az igazat megvallva; ~ mi kali őszintén mondd meg
pravobranilac [8c, birt -ioca] ügyvéd, jogvédő
pravocrtan [25, -fna] mat egyenes vo-nalú
pravodobno jókor, idejébenpravokrilci [tb, 8a, birt -laca] áll egye-
nesszárnyúakpravokutan [25, -tna] mat derékszögűpravokutnik [fi] mat téglalappravolinijski [251)] egyenes vonalú;
-ko kretanje egyenes vonalú mozgáspravomoćan [25, -ćna] jogerőspravopis [5] helyesíráspravopisni [25b] helyesírási; -na greška
ad egy nyaklevestpre1 [birt e] előtt; ~ godinu dana egy
év előtt; egy éve; ~ rata a háború e lő t t ; ~ svega mindenek e lő t t ; ja sam ~ njega én előtte vagyok
pre2 hat 1. azelőtt, előbb; kao ~ mint azelőtt; malo ~ röviddel azelőtt; što ~ minél előbb; 2. inkább; ~ ću umreti nego što ... inkább megha-lok , min t sem . . . ; u to l i ko ~ annál inkább; ~ ružan nego lep inkább csúnya mint szép; ti to ~ možeš nego ja te ezt inkább meg-teheted mint én; 3. mielőtf; ~ nego što pristupim poslu mielőtt hozzálá-tok a munkához
prebaciti [62c, foly prebacivati 60, -cujem] 1. átdob, átrak; mai, ker átvisz, áthoz; moramo nešto ~ u drugi čamac át kell raknunk vala-mit a másik csónakba; ~ nogu preko noge keresztbe rakja a lábát; átv ~ krivicu na koga a hibát áthárítja vkire; 2. túldob, túllő; ~ cilj túllő a célon; ti si bacio osam, ne mogu ~ te nyolcat dobtál, nem tudlak túldobni; 3. <kabátot> rádob, rá-vet; 4. <folyón> átvisz, átszállít;5. szemrehány; nemam što da mu-cim nincs mit a szemére hánynom;6. túlhalad, túlteljesít; prihodi -čujurasha.de a bevételek túlhaladják akiadásokat; ~ normu túlteljesíti a
normát; ~ se 1. átdobja magát, átveti magát; 2. <folyón> átkel; ~ se skelom na drugu obalu kompon átkel a másik patra; 3. rosszul dob; 4. téved, hibáz; túllő a célon; 5. megbotlik/megbicsaklik a nyelve prebacivač [7] miisz kommutátor prebacivanje [18] szemrehányásprebačaj [7] 1. túldobás; 2. túltelje-
noć átvirrasztja az egész éjjeltprebeći [50, -égnem, foly prebegavati
61] átszökikprebeg [6] szökevényprebegnuti [50, -nem] átszökikprebeo [25, -ela] túl fehérprebijati (se) 1. Id prebiti (se); 2. ~
se lődörög, kóborol, kószál, tén-fereg
prebijen [25] 1. (össze)tört, törött; ~a kost törött csont; 2. (átv:) nema ni ~e pare nincs egy megveszekedett fillérje sem; nincs egy fityingje sem; ne vredi ni ~e pare nem ér egy fabatkát sem
mellett; 2. rosszul hall vmitpreći [67, -đem, foly prelaziti 62] 1. át-
megy, átkel; ~most átmegy a hídon; ~ reku átkel a folyón; (átv is) ~gra-nicu átlépi a határt; 2. (.járművön} átszál\;gde moramo prelaziti? hol kell átszállnunk? 3. <betegség> átragad; 4. ~ neprijatelju átszökik az ellen-séghez; 5. túlmegy, meghalad; njegov prihod ne prelazi deset hiljada az ő jövedelme nem haladja meg a tíz-ezret; ovo prelazi moju snagu ez meg-haladja az erőmet; prešao sam tride-setu elmúltam harminc(éves); 6. átv ~ nekoga becsap/átejt vkit; 7. ~ nekoga mellőz vkit; 8. ~ preko nečega túlteszi magát vmin; ~ preko nekog pitanja elsiklik egy kérdés felett; ~ ćutke preko čega elsiklik egy szó nélkül vmi felett; 9. ~ očima preko nečega átfut ymit szemével; 10. ~ na dnevni red rátér a napirendre; pređimo na drugi razgovor beszél-jünk másról
prećutati [64, -tim] prećuteti [63, -tim] 1. elhallgat, eltitkol, agyonhallgat; kritika je -tala taj roman a kritika agyonhallgatta ezt a regényt; 2. ~ čitav dan az egész napot végighall-gatja
pred (a) a) [tárgye] 1. <hely> elé; on stade pred kuću a ház elé állt; gledati predaše maga elé néz; 2. <idő> felé, előtt; pred veče este felé; pred večeru vacsora előtt; pred zoru hajnal felé; pred odlazak na put elutazás előtt; (szól:) doći će sunce i pred naša vrata lesz még ünnep a mi utcánk-ban;^ [eszke] 1. <hely> előtt; pred kućom a ház előtt; pred celim svetom az egész világ előtt; preda mnome előttem; ne vidi se ni prst pred ekom
koromsötét/vaksötét van; 2. (időy előtt; pred Boiićem karácsony előtt
predah [6] 1. fellélegzés; 2. átv léleg-zetvétel, pihenés, szünet; raditi bez ~a szünet/pihenés nélkül dolgozik
l.átad, átnyújt; ~stvari na čuvanje átadja megőrzésre a dolgait; ~ u ruke kézbesít; ~ posao leszállítja a munkát; ~ zaboravu elfeled; fátyolt borít rá; 2. felad; ~tvrdavu feladja a várat; 3. lead; ~ prtljag leadja a csomagot; 4. felad; ~ pismo feladja a levelet; 5. bead; ~ molbu kérvényt bead; 6. kiad; ~ zločinca kiadja a bűnöst; ~ se 1. átadja magát vmi-nek; vmire adja magát; ~ se porocima bűnözik; bűnt követ el; ~ se tuzi búnak adja a fejét; 2. megadja magát; beadja a derekát; meghátrál; ~ se neprijatelju megadja magát az ellen-ségnek; ~ se sudbini belenyugszik a sorsába; 3. (vminek) szenteli magát; ~ se nauci a tudománynak szenteli magát v él
pregalj [7] áll atka; sirni ~ sajtatkapreganjatl Id pregonitipregaranje [18] lemondáspregarati [61] lemond (vmiről)pregaziti [62a] 1. keresztülgázol, át-
gázol; -ili smo reku átgázoltunk a folyón; ~ preko vode átgázol a vizén; 2. elgázol; -io ga je kolima elgázolta kocsival; 3. ~ neprijatelja letiporja/ összezúzza az ellenséget: ~ zakon megszegi a törvényt
pregristi [44, -izem, foly pregrizati 61] l! átrág; 2. szétrág; 3. ~ jezik a) megharapja a nyelvét; 6) átv magába fojtja a szót; (átv:) -izao jezik! hallgass! ne szólj semmit!
pregrmetl [63, -mim, foly pregrmljivati 60, -ljujem] 1. megszűnik/abba-marad a dörgés; 2. átv elcsendese-dik, lecsillapszik; abbamarad a dör-gedelem; -melo je a vihar elvonult/el-csendesedett
prekasati [61] átügetprekasno túl későnprekid [5] 1. megszakítás; bez ~a
megszakítás nélkül; na ~e v sa ~ima megszakításokkal; ~ vožnje az utazás megszakítása; ~ diplo-matskih odnosa a diplomáciai kap-csolatok megszakítása; 2. ~ struje áramszünet
prekidač [7] (áram)megszakító; ~ na daljinu távkapcsoló
prekinuti [50, -nem, foly prekidati 61]1. megszakít, félbeszakít; ~ električnu struju megszakítja az áramkört; ~ razgovor félbeszakítja abeszélgetést; 2. ~ s kime szakítvkivel; ~ se 1. megszakad, félbeszakad; 2. (gúny is) sérvet kap;3. ~ se od straha majd meghal a félelemtől
prekipeti [63, -pi] 1. túlfolyik, túl-forr; -elo je mleko kifutott a tej;2. ~ od ljutine felfortyan; haragragerjed; nekome prekipi elönti azepe; elönti a méreg
prekivati Id prekovatiprekjuče(r) tegnapelőttprekjučeranji [26], prekjučerašnji [26]
tegnapelőttipreklane két évvel ezelőtt; tavalyelőttpreklanjati (se) [61] Id prekloniti (se)preklanjski [25b] tavalyelőtti; két
év előttipreklapalo [16] ízetlen szellemeskeJő/
tréfálkozópreklapanje [18] 1. befedés; 2. össze-
hajtás, hajtogatás; stolica na ~ összecsukható/összehajtható szék;3. szellemeskedés, élcelődés, tréfa-csinálás
preklapati 1. ld preklopiti; 2. szelle-meskedik, ékelődik; izetlen tréfákat csinál; ~ se ld preklopiti se
preko1 [birt c] 1. <hely> át, keresztül; preći ~ nečega átmegy vmin, ke-resztülmegy vmin; ~ nekoga vkin keresztül; ~ telefona telefonon; ~ vode a vizén át; (szál:) preći ~lešina keresztülgázol a holttesteken; 2. <idő> át, keresztül; ~ dana napköz-ben; ~ celog dana egész napon át/ keresztül; ~ teta nyáron át; 3. felül, felett, fölé, -ra, -re; ~ kolena térden felül; baciti kaput ~ ramena vállára veti a kabálot; nositi ogrtač ~kaputa köpenyt hord a kabát fölött; obući ogrtač ~ kaputa köpenyt vesz a kabát fölé; 4. átv <vminél több) felül, kívül; ~ mere mértéken felül; ~ očekivanja várakozáson felül; ~ reda soron kívül; on radi ~ snage erején felül dolgozik; ima ~ hiljadu dinara több mint ezer dinárja van; ~ polovine učenika nema a tanulóknak több mint a fele hiányzik; ~ toga ezen felül; on je prešao ~ toga túltette magát ezen; (szól:) traži ~ hlcba pogače jó mellett jobbat keres; 5. tú l ; on je već ~ granice 6 már a haláron túl van; on ima ~ pedeset godina ötven éves elmúlt; túl van az ötvenen; 6. el lenére; ~ srca kedvetlenül; kedve/akarata ellenére; ~ volje akarata ellenére; 7. ~ puta szemben
preko2 hat 1. odaát, túlnan; mi živimo sad ~ mi most odaát élünk; 2. túl-ságosan, túl; ~potrebno több a kelle-ténél
preko3 fn [16] a Szávától és a Dunától északra fekvő területek; odaát; mi smo iz -ka mi odaátrol valók vagyunk
prekrivač [7] könnyű ágytakaróprekrivalo [16] lepel, fátyolprekrivati Id prekritiprekriviti [62d] meghajlít, behajlít, el-
hajlítprekrižiti [62] 1. keresztbe tesz; ~ruke
keresztbe rakja a kezét; 2. (átv is) ~ šio keresetet vet vmire; ~ boles-nika lemond a betegről ; ja sam to -íio erre keresztet vetettem; lemondtam erről; 3. keresztülhúz
granice hal árát lépés; 2. átv átmenet; ~ u socijalizam átmenet a szocializ-musba; 3. átjárás, átkelés; ~ za-branjen tilos az átjárás; 4. átszállás; 5. átjáró, átkelőhely; 6. Ellenség-hez) átpártolás, átállás; 7. színát-menet
prelazak [6a, birt -skaj Id prelazprelazan [25, -zna] 1. nyelv átható;
-zni glagol átható/tárgyas ige; 2. ragadós, ragályos; -zna bolest ragá-lyos betegség; 3. átmeneti; -zna naređenja átmeneti intézkedések; -zno stanje átmeneti állapot; 4. át-menő; -zni saobraćaj/promet átmenő forgalom; 5. átszálló; -zna karta átszállójcgy; -zna stanica átszálló-hely; 6. -zna nagrada vándordíj; -zni pehar vándorserleg
prelaziti 1. Id preći; 2. átváltozik; glas k -zi u č a k hang č-vć változik; 3. ova boja -zi u plavo ez a szín kékbe megy át
prelaznost [3f] 1. átmeneti állapot;2. ragályosság, fertőzés
prelaženje [18] 1. átmenés, átmenetel;~ granice határátlépés; 2. átjárás, átkelés; ~ preko reke átkelés a fo-lyón; 3. (járművön) - átszállás; 4. ~ neprijatelju átpártolás/átszökés az ellenséghez; 5. ~ na dnevni red áttérés a napirendre; 6. színátmenet
prelažljiv 482 prema premac 483 premnožiti
prelažljiv [25] fertőző, ragályosprelediti se [62b] megfagyprelen [25] nagyon lustaprelep [25] nagyon/túl szépprelete« [63, -tim, foly preleta« 56,
-ećem] 1. átrepül; ~ okean átrepüli az óceánt; 2. okom ~ szemmel vmit átfut/végigfut
végiglapoz; 2. ~ knjigu átlapozza/ átfutja a könyvet; 3. (le)hullatja lombját
preliti [52, -lijem, foly prelivati 61] 1. túlönt, túltölt; ~ čašu túltölti a poharat; 2. átönt, áttolt; ~ vino u bocu áttölti a bort egy másik palackba; 3. ráönt, leönt; ~ vodom vízzel leönt; 4. elönt, kiárad; 5. müsz <harangokat> átönt, újra-önt; 6. ~ boje színekben játszik; ovaj dijamant lepo preliva ez a gyémánt szép színekben játszik; ~ se1. kiömlik, kicsordul; 2. átömlik;3. vmely színben játszik; ~ se uplavo kék színben játszik
törőpreljubočinstvo [16] házasságtörésprema a) [elölj e] 1. felé; ~ istoku kelet
felé; ~ kraju meseca a hónap vége felé; 2. szemben, iránt; önje dobar ~ meni ő jó hozzám/irántam; ljubav ~ roditeljima a szülők iránti szeretet; 3. képest; ■"- tadašnjim prilikama az akkori viszonyokhoz képest; ~ njemu ja sam samo . . . hozzá képest én csak . . . vagyok; 4. szerint, megfelelően; ~ vašoj íelji az ön kívánsága szerint/értelmében; az ön kívánságának megfelelően ~ tome eszerint; ennek megfelelően; ~ iskazu svedoka a tanú vallomása szerint; (szól:) pružaj se ~ guberu addig nyújtózkodj, amíg a taka-ród ér; ~ svecu i tropar kinek kinek érdeme szerint; 5. szemben; jedan ~ drugome egymással szemben; Zemun leži ~ Beogradu Zimony Belgráddal szemben fekszik; 6. ~se-bi magához illő; traži devojku ~ sebi keress egy hozzád illő/való, lányt; 7. tri se ima ~ šest kao pet ~ deset három úgy aránylik a hathoz, mint öt a tízhez; b) [birt e] szemben:
to je kuća ~ starog bedema ez a régi várfallal szembeni ház premac [8a, birt -mca] versenytárs, vetélytárs; nemath-mea nincs párja; nincs hozzá hasonló premaći se [5Oa, -aknem se] Id premak-
nuti sepremagati Id premoći premaknuti se [50a, -nem se] elfogy,
2. csalétek premamiti [62d, foly premamljivati60, -ljujem] átcsal, csalogat premankati [61], premanjkati [61] hiányzik; fogyóban van; sirovina nam ~ neće elég lesz a nyersanyagunk premapotpis [5] ellenjegyzés premapotpisatl [55, -išem] ellenjegyez premašiti [62, foly premazati 61, premašivati 60, -šujem] 1. áthajít; 2. felülmúl, túlhalad; to -ša moje snage ez felülmúlja az erőmet; ~ samog sebe felülmúlja önmagát; ~ normu túlteljesíti a normát; 3. vmin túl érpremaz [5] vakolat
prenesen [25] (átv is] átvitt; ~o značenje átvitt értelem
preneti [44a, -esem, foly prenositi 62a] 1. átvisz, áthord, átszállít; 2. áthe-lyez, áttesz; -mii smo svoju radnju
u Beograd áthelyeztük üzletünket Be lgrádba; ~ radnju u srednj i vek átteszi a cselekményt a középkorba; 3. orv átültet; ~ deo nožne kosti na lubanju a lábcsontból egy részt átültet a koponyára; 4. <köny-velésben, egyenletben) átvisz, áthoz; <szót sor végén) átvisz, elválaszt; 5. átruház, ráruház; 6. átv át visz, átterjeszt; on je -neo nepo-verenje i na mene bizalmatlansága rám is átterjedt; 7. ~ preko radija rádión közvetít; ~ se 1. helyet változtat; áttevődik; 2. terjed; zvuk se -nosi kroz vazduh a hang a levegőn keresztül terjed; 3. átterjed; ova se bolest -nosi na ljude ez a betegség átterjed az emberekre; 4. öröklődik; ova se osobina -nela i na sina ezt a tulajdonságot a fia is örökölte; 5. belehelyezkedik, visszahelyezkedik; visszaképzeli magát; ~ se u mislima gondolatban visszaszáll a múltba prenizak [25, -ska] 1. túl alacsony;
2. nagyon alávaló prenizati [55, -ižem, foly prenizivati60, -zujem] újra fűz prenoćište [18] éjjeli szállás prenoćiti [62, foly prenoćivati 60, -ću-jem] 1. éjszakázik; ~ pod vedrim nebom szabad ég alatt hál; 2. neka io prenoći aludjunk rá egyet prenoćivalac [8c, birt -vaoca] ágyra-járóprenos [5] 1. átszállítás, átvivés; 2. {könyvelésben, egyenletben) átvitel, áthozat; 3. menični ~ zsiró; 4. <hatalomé> átruházás; 5. fiz átvitel; ~sileerőátvitel: ~prekoradija rádióközvetítés, rádióátvétel; 6. ir enjambement; a költői mondat átí-velése egyik verssorból a másikba; 7. müsz áttétel; 8. [csak tb] ~i kezdeti szülési fájdalmak prenosan [25, -sna] 1. hordozható, szállítható, átvihető; 2. u -snom smislu átvitt értelemben prenositi (se) Id preneti (se) prenošenje [18] 1. átvivés, átszállítás; 2. áthelyezés, áttevés; 3. orv átül-
tetés; 4. {könyvelésben/egyenlet-ben) átvitel; 5. átruházás; 6. {rá -dión) közvetítés; 7. zene átírás más hangnembe; transzponálás prenošljiv [25] hordozható, szállítható, átvihető prenuti se [50, -nem se] 1. felriad; 2.
feleszmél preobilan [25, -Ina] túl gazdag; túlbőséges; nagyon kiadós preobilje [18] nagy bőség preoblaíiti [62] átöltöztet; ~ se 1. átöltözködik; ~ se u lažno odelo álruhába öltözik; 2. fehérneműt váltpreobladati [61] Id preovladatipreoblaka [ la ] 1. átöltözéshez ruha;
2. fehérneinüváltás; tiszta fehérneműpreobratiti [62b, foly preobraćati 61] 1.
1. elragad; ~ plen elragadja a zsák-mányt; 2. visszahódít; 3. megsze-rez; szert tesz vmire; on mi je -teo slavu megfosztott hírnevemtől; 4. ~ mah(a) elharapódzik, elhatalma-sodik
preo vladati [61, foly preovlađivati 60, -đujem] 1. uralkodik; túlsúlyban van; 2. <vélemény> felülkerekedik; njime je -adala taština felülkereke-dett benne a hiúság; 3. elharapód-zik
preovlađivati Id preovladatiprepad [5] rajtaütés, megrohanás; zau-
zeti varoš na ~ rajtaütésszerűén elfoglalja v meglepetésszerűen le-rohanja a várost
prepadati (se)td prepasti (se)prepakovati [60, -kujem] átpakol; újra
csomagolprepametan [25, -tna] nagyon okosprepanuti se [50d, -nem se] (meg)rémül
-njem] <lovat> máshová kötprepev [5] 1. refrén; 2. egy költemény
szabad fordításaprepevati [61] 1. (bizonyos ideig) éne-
kel; ćelu smo noć -evali áténekeltük az egész éjszakát; 2. szabadon le-fordít egy költeményt; átkölt, utána-költ
prepijati Id prepitiprepiliti [62] kettéfűrészelprepinjati Id prepetiprepirač [7] civakodó, vitatkozóprepirati Id prepratiprepirati se [51, -rem, se] civakodik, vi-
1. újra/újból számol; utánaszámol;2. átszámít; ~ po današnjem kursua mai árfolyam szerint számítja át;3. futólag átszámol; ~ se elszámítjamagát; hibázik a számolásban
preseliti [62, foly preseljavati 61] átköl-töztet, áttelepít; ~ se 1. átköltözik, áttelepül; on se -elio u sovj novi stan új lakásába költözött; 2. átv meghal
túlélprestajati2 Id prestatiprestanak [6a, birt -nka] szünet, meg-
szűnés, vég; bez -nka szünet nél-kül
prestar [25] elaggott, vén
prestareti [63, -rim] megvénül, kiöre-gedik
prestati [50b, -nem, foly prestajati 45, -jem] 1. abbamarad, eláll; vetar je -tao elállt a szél; naglo ~ hirtelen abbamarad; 2. abbahagy, felhagy; -tani već jednom s tim tužakanjem hagyd már abba ezt a panaszkodást; ~ raditi abbahagyja a munkát; ~ ići u školu nem jár többé iskolába; ako ne -taneš . . . ha nem hagyod abba.. ; 3. megszűnik; ovaj časopis je -tao ez a folyóirat megszűnt; pravo je -talo megszűnt a jog; tu sve -taje! itt megáll a tudomány!
presuđivan je [18] ítélkezéspresukatl [57, -učem] átfon; újra (ösz-
sze)csa var/összesodorpresumirati [61] jog vélelmezpresumpcija [1] jog vélelempresušiti [62, foly presušivati 60, -šujem]
1. felszikkad, kiszárad, elapad; reka je -šila a folyó kiszáradt; mleko je -šilo a tej elapadt; 2. felszárít, ki-szárit; 3. túlaszal; ~ se felszikkad, kiszárad, elapad
prešljen1 [5] pe rész lenprešljen2 [5] növ csomó, göcs, bütyökprešna Id prešanprešnost [3f] sürgősségprešnjak [6] bocskor egy fajtájapreštak [6] növ rekettyepreštampati [61, foly preštampavati 61]
1. kinyomtat, lenyomtat; 2. újra-nyomtat
preštampavanje [18] utánnyomás; za-štićeno od -nja utánnyomás ellen védve
preštinuti [50, -nem] becsíptetpreštip [5] növ rekettyepreštititi [62b] (pajzzsal) oltalmaz,
védprešuteti [63, -tim] elhallgat, eltitkol;
nemam što ~ nincs mit elhallgatnom
pretakati Id pretočitipretapati Id pretopitipretati [56, prečem] 1. hamuval be-
takar; 2. ~ zemlju túrja a földetpretavoriti [62] eltengődik egy ideigpreteč: na ~ elvágva vkinek az útját;
-ičem] 1. megelőz; pretekao me je s kupovinom megelőzött a vétellel ~ nečiju želju teljesítette kívánságát, mielőtt még kimondta volna; elébe vág v kitalálja vkinek a kívánságát; 2. <növésben> utolér, elér; 3. felül-múl; 4. túlfolyik, kiömlik; voda je pretekla a víz kicsordult; 5. (meg-) marad; preteklo je hleba maradt még kenyér
preteći2 [26] fenyegető; -će pismo fenye-gető levél
pretražiti [62, foly pretraživati 60, -žu-jem] 1. átkutat, motoz; ~ čitavu kuću átkutatja az egész házat; 2. (kat is) kifürkész, kikémlel, felderít; ~ stvarno stanje kikutatja a tényleges helyzetet;Z.kat <vmely területet) át-fésül, átkutat
pretrčati [64, -čim, foly pretrčavati 61] 1. átszalad, átfut, keresztülszalad; ~ preko ulice átfut/átszalad az utcán; ~ preko polja keresztülszalad a me-zőn; ~ komu preko puta keresztezi vkinek az útját; 2. végigrohan, vé-gigfut; -ali smo sve ulice végigfutot-tuk az összes utcákat; 3. futással megelőz
pretrči [50a, -rgnem] Id pretrgnutipretres [5] 1. kutatás; 2. tárgyalás,
megvitatás; ~ kuće házkutatás; sudski ~ bírósági tárgyalás; uzeti u/na ~ megvitat; izneti pitanje na ~ a kérdést vitára bocsátja
pretresti [44, -esem, foly pretresati 61] 1. jól megráz; összeráz; ~ postelju felrázza/felfrissíti az ágyat; 2. atönt;3. átkutat, megmotoz; ~ kuću a)felforgatja/átrendezi a házat; b) ház-ktítatást tart; 4. megtárgyal, megvitat; to pitanje mora da bude -senoezt a kérdést alaposan meg kell vitatni
pretrg [6] megszakítás; bez ~a meg-szakítás nélkül; szüntelenül
pretrgnuti [50, -nem, foly pretrzati 61] kettészakít, félbeszakít; ~se 1. szét-szakad, megszakad; 2. megremeg, megijed; kad je čula svoje ime -gla se
amikor meghallotta a nevét össze-rezzent; 3. sérvet kap; 4. pretrglo se vino elfogyott a bor
pretrnuti [50, -nem] 1. elzsibbad; -ule mi noge elzsibbadtak a lábaim; 2. ~ od straha félelem fut végig rajta
pretrpeti [63, -pim] 1. elszenved, kibír, végigszenved; -eli smo teške dane nehéz napokat szenvedtünk végig; 2. ~ brodolom hajótörést szenved; <~ poraz vereséget szenved; ~ se türelemmel van (bizonyos ideig)
hajt, átdob; 2. <keresés közben) ki-kutat,felforgat, összevissza dobál,fel-túr, felhány; tűvé tesz; 3. (szól:) ~ preko glave sokat kiáll/elszenved; / to smo -ili ezen is túlvagyunk/átestünk
pretvarati (se) Id pretvoriti (se)pretvoran [25, -rna] képmutató, szín-
lelőpretvorica [le, h és n] képmutatópretvoriti [62, foly pretvarati 61] (mat
is) átalakít, átváltoztat; átv ~ u prah i pepeo földdel egyenlővé tesz; ~ se1. átváltozik; ~ se u krv vérré válik;2. tetteti magát; ~se bolesnim betegséget színlel; betegnek tetteti magát
pretvorljiv [25] átalakítható; megvál-toztatható
pretvornik [6] a képmutatópretvornost [3t] képmutatás, színleléspreučen [25] nagyon tanultpreudaja [1] újbóli/másodszori férjhez-
menéspreudati se [61, foly preudavati se 61]
másodszor megy férjhezpreudesiti [62a, foly preudešavati 61]
61] 1. átvesz; ~ na sebe magára vállal; ~ odgovornost magára vállalja a felelősséget; 2. magához ragad; 3. elővesz, elhatároz; 4. ~ mere meg-teszi az intézkedéseket; intézkedik; (átv.) -zeo ga je san elnyomta az álom
preuzimač [7] átvevő preuzimanje [18] átvétel; ~ privatne u društvenu svojinu a magántulajdon társadalmi tulajdonba vétele preuznositi [62a] magasztal; ~ se túlságosan dicsekszik preuzvišen [25] rég nagyméltóságú preuzvišenost [3f] rég nagyméltóság prevaditi [62b] 1. áttesz, átrak, átvisz; ~ iz jednog džaka u drugi átrak az az egyik zsákból a másikba; átzsákol;
2. <fényképet> másol
prevadati [61] 1. fordít (egyik nyelv-ből a másikra); 2. átszállít
-lujem] l.feldönt.ledönt; 2. túl van; ~ tridesetu túl van a harmincon;3. megtesz; ~ put megteszi az utat;4. ~ očima sötéten néz vmire; 5. -ilopodne elmúlt dél; 6. ~ preko jezikaalig tudja kiejteni/kimondani
1. túlfőz; túl soká főz; 2. újra főz;átfőz prevariti2 [62] 1. becsap,
rászed; ~koga za sto dinara vkit száz forinttalbecsap; 2. ámít, áltat; nada gaje -Hareményében csalatkozott; 3. (meg-)csal; ~ mula megcsalja a férjét;~ se 1. csalódik; ~ se u nadi £saló-dik reményében; 2. téved; u tomese -rio ebben tévedett; -rio se uračunu elszámította magát,
akaszt, keresztülakaszt, átlógat, ke-resztüllógat; 2. nekoga fátyollal el-takar vkit;~ nevestu fátylat borít a menyasszonyra; ~ se áthajol, átnyúlik
prevesti1 [44, -vezem, foly prevoziti 62a] 1. <járművel> szállít; bolesnika su prevezli u bolnicu a beteget a kór-házba szállították; 2. <folyón> átszál-lít; ~ se <csónakon, k,ompon> átkel
prevesti2 [45, -védem, foly prevoditi 62b] 1. átvezet; 2. ~ u viši razred felsőbb osztályba enged/léptet; 3. lefordít; ~ bukvalno szó szerint for-dít; ova je knjiga prevedena na razne jezike ez a könyv több nyelvre van lefordítva
modulálj 3. jajveszékel; ~ se 1. Id previti se; 2. ~ se od bolova meg-görnyed a fájdalmaktól
previrač [7] erjesztő, fermentumprevirati Id prevretiprevirnlk [6] erjesztő, fermentumprevisiti [62a] felülmúlprevisok [25] szerfelett magaspreviše túlsók, szerfelett; tője već ~! ez
már több a soknál 1 ez már túlzás!previšnji [26] vall legfelső, égi, minden-
hatópreviti [52, -ijem, foly previjati 61]
1. behajt, behajlít; -ih pismo da mu pokažem ono mesto behajtottam a levelet, hogy. megmutassam azt a helyet; 2. <sebet> beköt; ~ se át-köti magán a sebet; kicseréli a kötést
prevrgnuti [50, -nem] átdob, áthajítprevrnuti [50, -nem, foly prevrtati 56, -rćem] 1. kifordít; visszájára fordít; ~ odelo ruhát kifordít; ~ rukave feltűri a ruhaujját; 2. felfordít, felforgat; ~ sve naopako mindent a feje tetejére állít; ćelu sam kuću -rnuo felforgattam az egész házat; 3. (pl poharat) felborít; nemoj me ~! ne boríts f e l ! 4. -ni! lapozz! 5. ~ verőm a) kitér; hitét elhagyja; b) hitét szegi; 6. prevrtati očima szemét forgatja; ~ se 1. megfordul; ~se u grobu megfordul a sírjában; pa da se i na glavu -neš még ha a fejed tetejére állsz is; 2. <csónak> felborul, felfordul; 3. bukfencezik; 4. <idő> megváltozik; 5. <ital> meg-romlik, megsavanyodik prevrstati 61, foly prevrstavati 61] átosztályoz; fajták szerint beoszt; ~se csoportokra szakad/oszlik; ljudi se -aše u dve partije az emberek két pártra oszlottakprevršiti [62] mértéken túlmegy; ~
preziran [25, -ma] 1. lenéző, megvető; ~ pogled megvető pillantás; 2. meg-vetésre méltó prezirati ld prezreti preživati (se) 1. ld prezvati (se); 2. kako se -aš? mi a vezetékneved? prezivka [lan] névsorolvasás; večernja~ esti névsorolvasás prezla[l] prézli; zsemlemorzsa, kenyérmorzsapr ez no j i t i [62 , fo l y p re zn oj av at i ü l ] megizzaszt; ~se 1. megizzad; 2. dtv megizzad, beleizzad, vesződik prezrelost [3f] túlérettség prezren [5] lenézett, megvetett prezrenje [18] lenézés, megvetés prezreo [25, -ela] túlérett prezreti1 [49, -rem, foly prezirati 51, -rem] lenéz, megvet; ~ opasnost megveti a veszélyt prezreti2 [63, -rim] túlérik prezriv [25] megvetésre méltó prezvati [51b, -zovem, foly preživati
61] átszólít, áthívprežaliti [62]elfelejt, kiheverjy'ű ga neću
nikad ~ sohasem fogom őt elfelej-teni; sohasem fogom kiheverni el-vesztését
prezati [61] leselkedik, leskelődik; -ia kao mačak misa leselkedik mint macska az egérre prežderati se [54, -rem se] túlzabálja/-
agyonzabálja magát prežega [la] forróság, napmeleg prezesüti se [62b] haragra lobban prezeü1 [48, -žmein, foly piežimati 61]
preživeti [63, -vim] 1. átél; -eli smo vrlo valne događaje nagyon fontos eseményeket "éltünk át; 2. túlél; hoću li ovu zimu ~? túlélem-e ezt a telet? 3. idejét múlja; elavul; odavno je -ela alkemija az alkímia régen idejét múlta; ~ se túléli magát; idejét múlja prgav [25] 1. indulatos, felfortyanó;
férfi; 2. csökönyös férfi prhati [55, pršem] röpdös, röpköd,
szálldos prhnuti [50, -nem] 1. felszáll; 2. el-röpdös, elrepül prhut [5] (fej)korpa pri [elölj e] 1. -nál, -nél; biti ~ apetitu jó étvágya van;~ kraju meseca a hónap vége felé; imati što ~ ruci kéznél van vmi; ~ smrti halálán; biti ~snazi jó erőben van; ~stolu az asztalnál; nemam novaca ~ sebi nincs pénz nálam; (szól:) jesi li ~ sebi? észnél vagy? teško joj je ~duši rossz kedve van; 2. mellett; ~ čaši vina egy pohár bor mellett; on ostaje ~tom kitart emellett; ostati ~svome (mišljenju) kitart véleménye mellett; bedast je a ~ tom neskroman ostoba és emellett szerénytelenprianjati ld prionutipribadača [1] 1. gombostű; 2. brosstűpribadaljka [lah] gombostűpribadati Id pribostipribaviti [62d, foly pribavljati 61] be-
szerez; ~ dokaze beszerzi/összegyűjti a bizonyítékokat; ~ zadovoljštinu elégtételt szerez
pribeležiti [62, foly pribeležavati 61] 1. feljegyez; 2. előjegyez, bejegyez; 3. <vmilyen készülék) mutat priberem Id pribrati pribežište [18] menedék; pravo -ta menedékjogpribijati (se) ld pribiti (se) pribirati (se) Id pribrati (se) pribiti [52, -ijem foly pribijati 61] odaszegez; ~ se hozzá szegődik; ~ se uz koga odasímul vkihez približan [25, -žna] megközelítő, hozzávetőlegespribližavanje [18] közeledés približiti [62,/o/y približivati 60, -žujem]
közelebb hoz; ~ se közeledik pribodača [1] gombostű priboj [7] 1. a víz (folyó, tó, tenger) ama része, mely szélnek van kitéve; 2. az a hely, ahol a levezető csatorna kezdődik; 3. juhakol pribojavati se [61] ijedez pribor [5] 1. felszerelés, készlet, szerszámok, eszközök, hozzávalók; ~za crtanje rajzszerek; jahački ~ lovaglószerszám; ~ za jelo v jedaći ~ evőeszköz; ~ za pisanje v pisači ~ írókészlet, íróeszközök; 2. živčani ~ idegrendszer pribosti [45, -odem, foly pribadati 61]rátűz, odatűz pribrajati ld pribrojiti pribran [25] higgadt pribranost [3f] higgadtság pribrati [51a, -berem, foly pribirati 61] 1. <termést> összeszed, összegyűjt; 2. átv összeszed; ~ misli összeszedi gondolatait; ~ svu snagu összeszedi minden erejét; 3. <asz-talt> leszed; ~ se 1. gyülekezik; 2. (fel)ocsudik; összeszedi magát; -beri se! szedd össze magad ! pribrati« [62b] testvérül fogad pribrdica [le] domb, halom, emelkedés pribrežak [6b, birt -eška] 1. domb,halom, emelkedés; 2. hegyláb pribrežan [25, -žna] part-, parti pribrežje [18] 1. partmellék, part-vidék; 2. hegyoldal
32*
pribrojiti [62, foly pribrajati 61] 1. hoz-zászámol, hozzászámít; 2. vhová számít; vki köré sorol; ~ se oda-sorolja magát pribržati [61] odasiet pričepiti [62d, foly pricepljivati 60,
-ljujem] beoltpriča [1] 1. elbeszélés; 2. mese; vilinske -če tündérmesék; životinjska ~ állat-mese; carstvo -ča mesevilág; ~ za decu v detja ~ gyermekmese;;'szél:) uvek ista ~ mindig ugyanaz a nóta; 3. példázat, parabola pričalica [ld, /;, n] fecsegő férfi v nő pričalo [Í6] 1. szívesen mesélő/regélő;
-žujem] 1. társít; 2. összekapcsol; ~ se 1. társul; 2. ~ SÍ komu csatla-kozik vkihez; ~ se nekom predlogu csatlakozik vmilyen javaslathoz
pridržaj [7] fenntartás; ~ prava a jogok fenntartása
pridržati [64, -žim, foly pridržavati 61] 1. egy kicsit tart; ~ šešir fenntartja" a kalapot; (átv:) ~ nešto u pameti emlékezetében tart vmit; 2. (oda-) tart, lógat; 3. <jogot> fenntart; ~se 1. ~ se za što megkapaszkodik/fo-gódzkodik vmibe; 2. ■»>se čega tartja magát vmihez; ragaszkodik vmihez; ~ se zakona tartja magát a törvény-hez; 3. betart; ~ se lekarskog pro-pisa betartja az orvosi előírásokat
niti 62) odahajt, odaterelprignuti [50, -nem, foly priginjati 54,
-njem] 1. lehajt; ~glavu a) lehajtja a fejét; b) átv meghajtja a fejét; beadja a derekát; 2. ~ uho figyel-mesen meghallgat; ~ se 1. lehajol; 2. átv behódol
-réem] 1. odakapar, összekapar; 2. felölt, felvesz; magára ölt/ vesz
prigušiti [62, foly prigušivati 60, -šu-jem] 1. fojtogat; nehéz légzést okoz;2. tompít, halkít; ~ glas halkítja/tompítja a hangot; 3. átv uralkodik, visszatart, visszafojt, elfojt,elnyom; ~ bol uralkodik a fájdalmon; ~ smeh visszatartja v magábafojtja a nevetést; ~ strast elfojtjaa szenvedélyt
prigušivač [7] hangtompító; (zongo-
rán> tompító, pedál; <hegedűn> hangfogó, szordínó prigušivati ld prigušiti priguta [1] <étel> körítés, prigvozditi [62b] odaszegez, hozzá-szegezprihod [5] jövedelem prihodarina [1] jövedelmi adó prihoditi [62] hozzámegy, odamegy prihraniti [62, foly prihranjivati 60, -njujem] 1. élelmez; élelmet ad ykinek; 2. megőriz prihvaćati (se) ld prihvatati (se) prihvat [5] 1. elfogadás; ~ predloga javaslat elfogadása; 2. jednim ~om egy fogással; egy kapásra; egy csapásraprihvata [1] elkerített hely prihvatati (se) ld prihvatiti (se) prihvatilište [18] átmeneti menhely prihvatiti [62b, foly prihvatati 61] 1. <odanyújtott tárgyat) átvesz, elvesz, felfog; prihvati ovu knjigu fogd v tartsd ezt a könyvet; 2. megfog; on je prihvati za ruku megfogta a leány kezét; 3. (véleményt) elfogad; magáévá tesz; <tanácsot> megfogad; <harcot> felvesz; ~ rezoluciju határozatot elfogad; 4. <vendéget> fogad; 5. bevesz, elfoglal; 6. koga felkarol vkit; pártfogásába vesz vkit; 7. viszonoz, válaszol; ~ se za što v čega hozzálát vmihez; nekifog vminek; ~ se pera tollat ragad; ~ se posla hozzálát a munkához prihvatljiv [25] elfogadható prihvatiiik [6] <váltón> elfogadó prija [1] 1. barátnő; 2. nászasszony prijam [5a, birt -jma] ld prijem prijašnji [26] előbbi prijatan [25, -tna] 1. kellemes; 2. ~ručak! jó étvágyat (az ebédhez)! prijatelj [7] 1. barát; prisni '—kebel-barát; ~ iz mladih dana ifjúkori barát; ~ knjige könyvbarát; ~ umetnosti művészetkedvelő, műba-rát; 2. nászprijateljevati [60, -ljujem] barátság-ban van; barátkozik prijateljica [lc] barátnő
prijateljiti se [62] (össze)barátkozik,megbarátkozik; barátságba kerül prijateljski [25b] baráti; ~ krug ba-ráti kör prijateljstvo [16a] barátság; prisno ~
meghitt barátságprijati [61] 1. jólesik; to mi jelo prija ez az étel izük nekem; ez az étel jólesik; 2. jót tesz az egészségnek; ova mi klima prija ez az éghajlat kedvez v jót tesz nekem prijatno 1. kellemesen; ~ se oseéati kellemesen érzi magát; 2. ~! a) jó étvágyat! b) jó éjszakát! c) kellemes szórakozást! prijatnost [3f] kellemesség prijava [1] 1. bejelentés; 2. bejelentkezés; 3. bejelentő lap; poreska ~ adóvallomás; 4. feljelentés prijaviti [62d, foly prijavljati 61] 1. bejelent; 2. feljelent; ~ se 1. je-lentkezik; ~ se za ispit vizsgára jelentkezik; ~ se za reč szót kér; 2. bejelentkezikprijavljivao [7] 1. bejelentő, kiki-áltó; 2. feljelentő, besúgó prijavni [25b] bejelentési, bejelentő; ~ list bejelentő lap; ~ ured v -no odeljenje bejelentőhivatal prijavnica [lc] bejelentő lap prijavnik [6] bejelentő személy prijazan [25, -zna] nyájas, barátságos, kellemesprijem [5] 1. (át)vétel, kézhezvétel; potvrda o ~u átvételi elismervény; plaćeno po~u átvételkor fizetendő; po ~u vašeg pisma levele vétele után; 2. felvétel; ~ paketa csomagfelvétel; 3. fogadás; ~ u školu felvétel az iskolába; dan ~a fogadónap; ~u je prisustvovao a fogadáson jelen volt; 4. fogadtatás; naići na dobar ~ jó fogadtatásban részesül; 5. (rádió)vétel prijemčitl [62] 1. odaerősít, hozzá-erősít, odarögzít; 2. <iratot> hozzáfűz, hozzákapcsolprijemljiv [25] 1. elfogadható; 2. fo-
gékonyprijemni [25b] felvételi; ~ ispit fel-
vételi vizsga; ~ aparat vevőkészülék
prijemnik [6] (rádió)vevőkészülék; ~sa pet cevi ötcsöves vevő prikačiti [62, foly prikačivati 60, -čujem] 1. rákapcsol, hozzákapcsol, hozzácsatol; ~ vagon rákapcsol egy vasúti kocsit; 2. hozzáerősít, odaerősít, odarögzít; <tűvel> odatűz, hozzátííz; 3. átv ~ komu što ráfog vkire vmif; nyakába varr vkinek vmit; ~ se átv ráakaszkodik, zaklat prikala [1] dér, zúzmara prikaz [5] 1. bemutatás, előadás, ábrázolás; način ~a ábrázolási mód; 2. ismertetés; ~ jedne nove knjige egy új könyv ismertetése; 3. kísértet, látomásprikaza [1] kisértet, látomás prikazanje1 [18] bemutatás, előadás,
priključak [6a, birt -čka] 1. csatlako-zás; voz nema dobar ~ a vonatnak nincs jó csatlakozása; 2. kapcsolás, összeköttetés; dobiti telefonski ~ telefonösszeköttetést kap; 3. (sze-mélyes) kapcsolat; összeköttetés; traíiti društveni ~ társaságot/kap-csolatot keres
prilagođavati (se) Id prilagoditi (se) prilaz [5] (házhoz, emlékműhöz) vho-
va vezető útprilazak [6b, birt -aska] 1. odamenés, közeledés; 2. átv hozzáállás; tvoj ~ k ovom problemu hozzáállásod ehhez a problémához prilaziti Id prićipriteći [50a, -égnem] Id prilegnuti prilegnuti [50, -nem, foly prilegati 57, -ežem] I. lefekszik, ledől; ~ posle ručka ledől (egy rövid időre) ebéd után; 2. <ruha> ~ na što hozzá-simul, rásimul; 3. átv ~ na posao nekifekszik a munkának prilemiti [62d] hozzáragaszt, ráragaszt,
hozzátapaszt, rátapaszt prilen [25] rest, renyhe prilepak [6a, birt -pka] 1. tapasz;2. cimke, ragcédula; 3. nyelv rag prilepčiv [25] 1. ragadós; 2. ragályos prilepiti [62d, foly prilepljivati 60, -íju-jem] 1. ráragaszt, odaragaszt, be-ragaszt; ~ oglas felragasztja a hir-detést; 2. ~ nekome šamar leken egy pofont vkinek; ~ se 1. hozzá-ragad, tapad; 2. ~ se kome ráakasz-kodik vkire; sarkában van vkinek; nem megy le a nyakáról prilepljiv [25] 1. ragadós; 2. ragályos prilepljivač [7] plakátragasztó prilepljivati [se] Id prilepiti (se) prileteti [63, -tim, foly priletati 56,
jem] illikprilika [la] 1. alkalom; dati kome -ku alkalmat ad vkinek; iskoristiti -ku kihasználja az alkalmat; ugrabiti -ku megragadja az alkalmat; drugom -kom más alkalommal; máskor; tom -kom ez alkalommal; -kom pregovora a tárgyalások alkalmával; a tárgyalások alatt; (szól:) ~ pravi lopova alkalom szüli a tolvajt; 2. körülmény; on nije u najboljim ~ma nem él a legjobb körülmények/ viszonyok között; 3. példa; uzeti nekoga za -ku példaképnek vesz vkit; 4. jelenség; 5. (szól:) po svoj-ici minden valószínűség szerint; nije njegova ~ nem hozzávaló; nem illik hozzá; nisu oni ~ nem valók egy-máshoz; 6, (közm:) našla slika -ku minden zsák megtalálja a foltját prilikovati Id priličiti prilisnik [6] pálha(levél), allevél, melléklevélpriliti [52, -ijem, foly priliva« 61] hoz-
kalmazott; ~a nauka alkalmazott tudomány; ~a umetnost iparművé-szet
primenjivati Id primeniti primer [5] példa; na ~ például; služiti za ~ például szolgál primerak [6a, birt -rka] példány; ogledni ~ mutatványszám; megtekintésre küldött példány primeran [25, -rna] példás primeriti [62, foly primeravati 61] 1. mér; mértéket vesz; 2. hozzáilleszt, (hozzá)alkalmaz prlmernost [3f] példásság, példaszerűségprimesa [1] elegyrész primešatl [61] 1. hozzákever, hozzávegyít; 2. egy kicsit megkever primetan [25, -tna] észrevehető primetati Id primetnuti primetiti [62d, foly primećivati 60, -ćujem] 1. észrevesz; 2. észrevé-telt/megjegyzést tesz; 3. kifogásol primetljiv [25] észrevehető
primetnuti [52, -nem, foly primetati56, -ećem] hozzátesz primicač [7] orv mozgatóizom primicati (se) Id primaknuti (se) primirisati [55, -išem] 1. megszagol; 2. (átv:) nije on to ni -ao halvány sejtelme sincs róla; hozzá se szagolt primiriti [62] 1. megbékéltet, kibékít; 2. lecsillapít, elcsitít, megnyugtat, lecsendesít; ~ se 1. megbékél, beletörődik; 2. lecsendesül, elcsitul, megnyugszik; more se pomalo -ruje a tenger lecsendesedik primirje [18] fegyverszünet; zaključiti ~ fegyverszünetet köt primirni [25b] (ki)békítő, békéltető, (ki)engesztelő, egyeztető; ~ sudija békebíróprimisao [3bf, birt -sli] hátsó gondolat primiste [18] gyermekmenhely primitak [6b, birt -tka] 1. átvétel; potvrditi ~ nečega igazolja vminek átvételét; 2. bevétel primiti [62d, foly primati 61] 1. megkap, átvesz; -mili smo vaše pismo megkaptuk levelét; ~ platu fizetést kap; 2. <ajándékot> elfogad; -mite pozdrav od moga brata a bátyám üdvözölteti; predlog je jednoglasno -mljen a javaslatot egyhangúan elfogadták; 3. (tanácsot) megfogad; 4. (el)vállal; ~ šio na sebe magára vállal vmit; ~ odgovornost za što felelősséget vállal vmiért; 5. fogad; on ne -ma danas (ő) nem fogad ma; publika je -mila oduševljeno a közönség lelkesedéssel fogadta; 6. átv bevesz, felvesz; ~ k srcu szívére vesz; ~ k znanju tudomásul vesz; on -ma to za gotovo v za gotov novac készpénznek veszi; on to -ma za šalu tréfának veszi; ~ što za zlo rossz néven vesz vmit; 7. ~ obećanje od koga ígéretet vesz vkitől; 8. ~ hrišćanstvo felveszi a kereszténységet; 9. ~ dužnost hi- f vatalt átvesz; 10. befogad; ovaj j prostor može da -mi 50 gostiju ez a helyiség 50 vendéget fogad be; ~ nekoga u neko društvo befogad vkit vmilyen társaságba; (átv:) ~ utiske
benyomásokat fogad be; 11. elsa-játít, tanul; dele lakše -ma nego Čovek a gyerek könnyebben tanul, mint a felnőtt; 12. <állatról> meg-fogamzik; ~ se 1. vállal, vállalko-zik; ~ se nekog posla vállal vmilyen munkát; 2. ~ se čije stvari felka-rolja vkinek az ügyét; törődik vki-nek az ügyével; 3. <növény> meg-fogamzik
1. odavisz, odahoz; ~ na poslužav-niku tálcán hozza oda; megkínál;2. elébehoz, nyújt; 3. ~ čašu ustima szájához emeli a poharat; 4.~ írtvu áldozatot hoz/bemutat;~ na írtvu feláldoz; 5. ni ~ távolról sem elég; ne možeš mu ni ~ a)magasan hordja az orrát; b) hallanisem akar róla; c) nem lehet velemegértetni
prinicati Id priniknutiprlnići [50, -iknem] Id priniknutipriniknuti [50, -nem, foly prinicati,
57 -ičem] 1. egv kissé kinő/kisar-jad; 2. kissé odatol; közelebb tol; 3. közelebb emel (poharat a szájához)
hozzátapad, hozzáragad; (szól:) -uo je jezik za nepce torkán akadt a szó; 2. átv ~ za srce szívéhez nő;3. átv ~ na što hozzálát vmihez;nekilát vminek; ~ na posao munkához lát; 4. ~ uz nekoga vki melléáll/szegődik
vkihez tartozik; ~ onamo odatar-tozik; ova kuća -da Pavlu ez a ház Pálé; oni -daju našoj porodici ők a mi családunkhoz tartoznak; ~ u dužnost megilleti, rátartozik; ~ u nadležnost vkinek illetékessége alá tartozik; 3. megillet, kijár; njemu -da hvala hála illeti meg őt
pripadnem ld pripastipripadni [25b] 1. vkihez v vmihez
-sujem] övez, felköt; ~ kecelju kötényt köt maga elé; ~ sablju kardot köt az oldalára
pripasivanje [18] övezéspripasivati Id pripasatipripasti [50c, -dnem, foly pripadati 61]
1. leesik; ~ na zemlju a földre esik;2. vkinek jut; vkire esik/száll; részül jut; njemu pripade neko na-slede örökség jutott/szállt rá; ~ državi az államra száll; az állam birtokába jut; -ala ga je muka rosszullett; 3. rég ~ na um eszébe jut
pripaštiti se [62] iparkodik, igyekszik, fáradozik
pripećak [6a, birt -ćka] kályha melletti hely/kuckó; sut
pripeći [46, -ečem, foly pripicati 57, -ičem] 1. sütni kezd; kissé megsüt;2. forrón süt; odatűz; sunce pripečeodatűz a nap; pripeklo je sunce erősen kezdett sütni v erősen sütött anap
pripeka [la] verőfény, forróság priperak [6a, birt -rka] növ pálhalevél,
- s u j em ] 1 . ho zzá í r ; 2 . á t v ~ nekome nešto számlájára ír vkinek vmit; 3. betud, tulajdonít; njemu se -isuje osnovanje stare škole neki tulajdonítják a régi iskola alapítását
pripit1 [25] egy kicsit ittaspripit2 [5] (mcg)kćrdezćs; bez ičijeg ~a
mindenki megkérdezése nélkülpripitati [61, foly pripitivati 60, -tu-jem]
koga o čemu tudakozódik/kér-dezősködik vkinél vmiről; ~ se gondolkozik; töri a fejét vmin; szeretné tudni
pripiti2 [52, -ijem, foly pripijati 61] szorosan hozzáilleszt; odaszorít; ~ se odasimul, odalapul, hozzásimul; deca su se -ila u istom krevetu jedno uz drugo a gyerekek egymáshoz bújtak az ágyban
pripitivati (se) Id pripitati (se)pripitomiti [62d, foly pripitomljavati 61]
(meg)szelidít; ~ se megszelídülpripitomljiv [25] megszelídíthető, meg-
pripravnost [3f] 1. készültség, készen-lét; biti u ~Í készenlétben van/áll; imati nešto u ~i készenlétben tart vmit; stanje ~i készenléti állapot; 2. (szolgálat)készség
priprećivati Id pripretitipripredati Id priprestipriprega [la] előfogat, forspontpripregnuti [50, -nem, foly priprezati 55,
2. átv odalopakodikpriračunati [61, foly priračunavati 61] 1. felszámít; számlába ál l í t ; 2. hoz-zászámít, hozzáad, hozzácsap priraditi[62b,/o(yprirađivati6O,-đujem] 1. munkával szaporít/szerez; 2.mun-kában közreműködik prirast [5] 1. szaporulat; ~ stanovništva népszaporulat; 2. növekedés, gyarapodás, szaporodás prirastak [6a, birt -ska] nyelv jelentést nem módosító szóvégződés/toldalékprirastati [61] Id prirasti prirasti [45, -tem, foly prirašćivati 60, -čujem] 1. felnő; 2. odanő, hozzánő; 3. ~ za srce szívéhez nő prirašćivati Id prirasti priraštaj [7] 1. szaporulat; 2. növeke-dés, gyarapodás, szaporodás; ~ brzine a sebesség növekedése
prirodno-
priredba [lf] 1. <ünnepélyé> (meg-)rendezés; 2. rendezvény prireditelj [7] rendező prirediti [62b, foly priređivati 60, -dujeni} 1.- rendez, szervez; ~ svečanost ünnepélyt rendez; átv ~ skandal botrányt rendez; lepő mi je -dio csúnyán elbánt/viselkedett velem; 2. rendez, előkészít; ~ izdanje neke knjige viTiilycn könyvet sajtó alá rendez v kiadásra előkészít; ~ za štampu sajtó alá rendez; 3. ~ jelo elkészíti az ételt; ~ kožu bőrt ki-készít; 4. mellérendel; (nyelv:) -edena rečenica mellérendelt mondat priređivač [7| rendező priređivački [25b] rendező-, rendezői;~ odbor rendező bizottság priređivati hl prirediti prirepak [6a, birt -pka] 1. pótlék, toldalék; 2. átv tolakodó, uszályhordozóprirepaštvo [Ki] uszálypolitika prirez [5] pót adó prirezati (55, -ežem, foly prirezivati 60,-zujem] pótadót kivet priročni |25b] nyelv állítmányi priroda | 1 J (álv is) természet; slikanje mrtve -de csendéletfestés; opis -de természet leírás; zakoni -de természeti törvények; a természet törvényei; crtati s -de természet után rajzol; biti zaljubljive -de szerelmes természetű; pošten po -di becsületes természet íí
prirodan [25, -dna] 1. természetes; -dna granica természetes határ; -dna smrt természetes halál; 2. ter-rnészef-; -dne nauke természettudo-mányuk; 3. természetij-cínű pojava természeti tünemény/jelenség; -dni ustovi természeti viszonyok priroditi [62b] 1. (hozzá)szül, (hozzá-) terem; 2. gyümölcsözik; gyümölcsöt terem; ~ se 1. akklimatizálódik; alkalmazkodik új környezetéhez; 2. jog állampolgárrá lesz; honosíttatja magát prirodno-naučni [25b] természettudományi; ~ način mišljenja természettudományos gondolkodás
érkezik, befut; ~ kući hazaérkezik; -ele vesti befutott hírek; 2. elérkezik; -eo rok elérkezett a határidő; 3.meg-érik; voće -eva érik a gyümölcs; 4. eszébe jut; -elo mu da ode eszébe jutott, hogy elmenjen; ~za udaju megérik a férjhezmenetelre; eladó sorba kerül;
prispodoba [1] hasonlatprispodobiti [62d] (össze)hasonlítprispodobiv [25] összehasonlíthatóprispojiti [62] hozzáköt, hozzákapcsolprisrđe [18] orv szívburokprisresti [50c, -etnem] koga találkozik
pristati [50b, -anem, foly pristajati 54, -jem] \. rááll, belemegy; ne -tajem na to »bbe nem megyek bele; erre nem vagyok kapható; 2. beleegyezik, hozzájárul, egyetért; ~ na sve mindenbe beleegyezik; 3. hódol; híve vminek; ~uz neko mišljenje egy véleménynek a híve lesz; 4. ~ uz koga vkinek a pártjára áll; 5. ~ za kim követ vki(; vkinek a hívéül sze-gődik; 6. kiköl; partra száll; 7. Re-pülőgép) leszáll; földre száll/eresz-kedik; avion je srećno -tao a repülőgép szerencsésen földet ért; 8. illik; ne ~ u lepo društvo nem illik a jó társa-ságba; ~ u posao beleillik a munkába; 9. jól áll; odelo -taje dobro a ruha jól áll
pristaviti |62d, foly pristavljati 61] 1. tűzre helyez; ~ lonac na vatru ráteszi a tűzre a fazekat; 2. hozzátesz
pristići [50a, -ignem] Id pristignutipristlgnuti [50, -nem, foly pristizati 55,
-ižem] 1. utolér; 2. megérkezik; grašak već -iíe na pijacu a borsó már megjelent a piacon
pristizati Id pristignuti
pristojan 514 prišlti prlškinuti 515 pritisak
pristojan [25, -jna] 1. illő; 2. tisztes-séges
pristojati se [64, -ji se] illik; kako se -ji ahogy illik; takav ton se ne -ji za tebe ilyen hang nem illik/méltó hozzád; njemu se ne -ji da sedne na prva mesta nem illik, hogy elfoglalja az első helyet
pristojba [Ih] illeték; lučka ~ kikötő-illeték; kikötési illeték pristojno alaposan; ahogy dukál pristojnost [3f] illendőség pristran [25] elfogult, részrehajló pristranak [6a, birt -nka] hegyoldal pristrastan Id pristran pristrešak [6a, birt -ška] 1. védőtető, toldaléktető; fedett bejárat; 2. hangár, repülőgépszínpristup [5] 1. bejárás, bemenés; imati slobodan ~ kod koga szabad bejárása van vkihez; bejáratos vkinél; ~ k njemu je težak nehéz bejutni hozzá; on nema nigde ~a sehol sem fogadják; mindenütt zárt ajtókra talál; 2. <munkába> belépés; társasághoz) csatlakozás; 3. ~ vazduha a levegő beáramlása; 4. bevezetés, előszó, előjáték, előhang pristupačan [25, -čna] 1. (átv is) hozzáférhető, elérhető, megközelíthető; ~ put megközelíthető út; önje vrlo ~ (ő) könnyen megközelíthető; 2. kapható, rávehető; on je ~ za sve što je dobro mindenre kapható ami jó; minden jóra kapható; 3. köny-nyen elérhető; načiniti nauku -čnom könnyen érthetővé teszi a tudományt
pristupan [25, -pna] hozzáférhető, el-érhető, megközelíthető pristupati Id pristupiti pristupište [18] bejárás pristupiti [62d, foly pristupati 61] 1. hozzálép,odalép; ja mu-ih pozdravlja-jući ga hozzáléptem üdvözölve őt; 2. <véleményhez> hozzájárul, csat-lakozik; 3. közelebb jön; felzárkó-zik; 4. hozzáfog, nekilát; ~ poslu nekilát a munkának pristupni [25b] székfoglaló, megnyitó, avató; -na beseda székfoglaló beszéd
prišteđevina [1] megtakarított pénzprišteđivati Id prištedetiprištić [7] pattanásprištlnuti [50, -nem] <ujjat> becsipprištiti se [62] keléseket kap; tele lesz
kelésekkelprišunjati se [61] odalopódzik; ~ kome
s leđa hátulról odasettenkedik vkihezprišvarak [6a, birt -rka] csúfnév, gúny-
név, ragadványnévpritaći [50a, -aknem] Id pritaknutipritajen [25] rejtett, lappangópritajiti [62, foly pritajivati 60, -jujem]
1. elrejt; 2. elhallgat vmit, eltitkol; ~ istinu eltitkolja az igazságot; 3. ~ dah visszafojtja a lélegzetét; ~ se elrejtőzik; (összehúzódva) megbújik; meglapul
pritaknuti [50, -nem] 1. megkaróz; ~ pasulj karózza a babot; 2. A vatru feléleszti a tüzet
pritaložiti [62] lecsendesít, megnyugtat; ~ se lecsendesedik, megállapodik, leülepedik
priteći1 [50a, -égnem] Id pritegnutipriteći2 [46, -ečem v 50a, -ekmm.foly
33*
priticati 57, -ičem] 1. odafolyik; reke -teču k moru a folyók a tengerbe ömlenek; 2. (vminek a szintje) emel-kedik; voda -teče a víz emelkedik; 3. odasiet, odaszalad; ~ kome u pomoć vkinek segítségére siet; 4.odaözönlik; -tiču mase ljudi sa svih strana az em-berek tömegei özönlenek oda minden oldalról
pritegnuti [50, -nem, foly pritezati 55, -ežem] 1. szorosabbra meghúz; ~ kaiš szorosabbra húzza az övet/a nadrágszíjat; 2. (átv is) rövidre fog; ~ konja rövidre fogja a gyeplőt; átv ~ koga rövidre fog; nem enged szabadjára; 3. -legao me san elnyo-mott az álom; 4. átv ~ više na jednu nego na drugu stranu inkább húz az egyik oldalra, mint a másikra; ~ nekoga na sud (örvény elé idéz vkit
priterati [01, foly priterivati 60, -rujem] 1. (otla)hajt; ~ kola pred vrata az ajtó elé hajt a kocsival; 2. (oda)so-dor; velar je -rao čamac uz obalu a szél a parthoz sodorta a csónakot; voda je -rala leš uz obalu a víz a parira vetette a hullát; 3. kényszerít, rávisz; -ralaga nevolja rákénysze-rítette/rávitte a nyomor
pritesníti [02e, foly pritešnjavati 61] 1. odaszorít, odanyom; ~ koga uza zid falhoz szorít vkit; 2. átv szorongat; ~ se összezsúfolódik, tolong
pritešnjenost [3f] szorultságpritezati Id pritegnutipritežavalac [8c, birt -vaoca] jog birto-
kos, tulajdonospritežavati [61] jog birtokolpriticati /rf priteći2
r í t á s ; krvni ~ vérnyomás; visoki ~ krvi magas vérnyomás; ~w stomaku nyomás v nyomasztó érzés a gyomor-ban; 2. fiz nyomás, terhelés; atmos-ferski ~ atmoszferikus nyomás; 3.
pritiskao516 privatan privatlst 517 privreda
átv (el)nyomás, súly, teher; pod -skom događaja az események súlya alatt; činiti na koga ~ nyomást gyakorol vkire; 4. hyomórúd; 5. húzóháló
-zujem] 1. odaköt; ~ brod hajót kiköt; 2. beköt; ~ oči (vki) szemét beköti; ~ ranu beköti a sebet; 3. ~ lancem odaláncol; 4. átv ~ komu što nyakába akaszt vkinek vmit; ~ se 1. ~ SÍ s nekim kapcsolatba/ összeköttetésbe lép vkivel; 2. ~ se kome ráakaszkodik vkire
odahajlít; 2. ~ ranu beköti a sebet; ~ se odasimul, odalapul
privlačan [25, -čna] vonzó; -čna sila von-zóerő
privlačiti\i')2](átv is) vonz,odahúz; mag-net -či želczo a mágnes vonzza a vasat; ~ pažnju magára vonja a figyelmet; ova tema -či ez a téma vonzó; ~ se lopózkodik
privoditi Iá privesti1
prlvodnica | l c ) visszér, vénaprivođenje [ I H | 1. odavezetés, oda-
hozás; 2. ~ kraju véghezvitel; (siker-rel való) befejezés; ~ u delo megvaló-sítás
privola [ I ] beleegyezésprlvoletl |63, -lim] nekoga na nešto vkit
viliire rábír; ~ se beleegyezik; hajlik (rá)
privoljan |25, -Ijna] (vmire) kész, haj-landó; ja sam ~ benne vagyok; beleegyezem; rendben van; ja sam /- na to da on . . . beleegyezem abba, hogy ő. . .
nekome ~elismeréssel adózik vkinek; 2. bevallás, beismerés; po sopstvenom -nju saját bevallása szerint
priznati [61,/o/y priznavati 59, -ajem] 1. elismer; ~ dete za svoje sajátjának ismeri el a gyereket; ~zös/«gí>elismer érdemeket; 2. (meg)vall, bevall, be-ismer; ~ svoju krivicu beismeri a vétkét; 3. (közm:) ko -aje, pola mu se prašta beismeréssel enyhíti a bű-nét
prizor [5] 1. látvány; užasan ~ bor-zalmas látvány; 2. jelenet; masovni ~ tömegjelenet;' u trećem ~u prvoga tina az első felvonás harmadik jelenetében
prizortiti [62b] nehéz helyzetbe kerül; -ilo mu je kínos helyzetbe került
prlzrenje [18] tekintet; (jóindulatú) fi-gyelem; imati ~ tekintettel van; uzeti u ~ tekintetbe vesz
rel; 2. < ć t c l t > megkóstolprobava [í| emésztés; lek za -vu has-
hajtóprobavan [25, -vna] emésztő; -vni
sokovi emésztőnedvek; -vna ilezda emésztőmirigy
probaviti [62d, foly probavljati 61] 1. <iiló't> e l tö l t ; -vio sam nekoliko dana u gradu néhány napot a vá-rosban töltöttem; 2. időzik; -vio sam vrlo dugo na lom radu sok időt töltöttem ezzel a munkával; 3. (meg)emészt
probavljiv 520 probuditi probuncati
521 pročuti
probavljiv [25] emészthető; lako ~a hrana könnyen emészthető étel
probdeti [63, -dim] átvirraszt; ~ ćelu noć átvirrasztja az egész éjszakát
probećariti se [62] elzüllikprobekrijati [61] 1. elpazarol, ellum-
pol, elherdál, eltékozol; ~ celo imanje elherdálja a vagyonát; 2. átdorbézol, átmulat; ~ ćelu noć átmulatja az éjszakát; ~ se lump-pá válik
1. átüt, keresztülüt, áttör, keresztül-tör ; ~ dasku át fúr ja a deszkát ; ~ ekser kroz dasku deszkába szöget üt/ver; ~ kamenjem kődobás-sal betör; ~ led betöri a jeget; reka je -bila nasip a folyó átszakította a gátat; ~ prozor u zidu ablakot tör a falon; ~ sebi put utat tör-magának; ~ staklo (naprozoru)betöri az ablaküveget; ~ tunel alagutat fúr; 2. <sugár> beszűrődik, átszűrődik; 3. áthatol; zrno mu -bi mišicu a golyó áthatolt a karján; 4. kiüt, átüt, kibújik, jelentkezik; boginje -bijaju a himlő kiüt; mastilo -bija a tinta átüt (a pa-piron); -bijaju zubi detetu a gyermek fogzik; a gyermeknek jönnek a fogai; -bi me hladan znoj kivert a hideg verejték; 5. <származás> kiütközik, átüt; 6. átv átjár, áthatol; tvoj mi osmeh -bi srce mosolyod a szívemig hatolt; vrisak -bi noćnu tišinu a sikoly megtörte az éjszakai
csendet; ~ glavu komu pitanjima eláraszt vkit kérdésekkel; ~ ne-kome uši rágja a fülét vkinek; 7. (átv:) led je- bijen megtört a jég; ~se keresztültöri magát; átverekszi ma-gát; ~ se kroz neprijateljske redove keresztülvágja magát az ellenség során; ~ se kroz život boldogul az életben
probiti2 [65, -budem, foly probivati 61] 1. javára/hasznára van; 2. jólesik; egészségére válik; ~ kome jelo ízlik neki az étel
(meg)tisztít; 2. orv meghajt; 3. kat megtisztítja a terepet ~ se hashajtót vesz be
pročitati [61, foly pročitavati 61] 1-átolvas(gat), végigolvas, elolvas; -tao sam onu knjigu kiolvastam azt a könyvet; 2. felolvas; önje -tao naša imena felolvasta neveinket
pročupati [61] megcibál, megtépáz; ~ koga za uši megcibálja vkinek a fülét; ~ se összeverekszik
pročuti [52, -čujem] meghall, megtud; ~ se 1. kitudódik; stvar se -ula a dolog kitudódott; 2. ismertté/hí-
proćaskatl 522 prodor prodrematl 523 profućkati
réssé válik; on se -uo u narodu is-mertté vált a nép körében
keresztülmegy, bejár; on je prošao kroz sve sobe keresztülment minden szobán; prolazimo kroz Beograd Belgrádon keresztül utazunk; sve prolazi kroz moje ruke minden az én kezemen megy keresztül; pro-laziti sveta világot lát; sok helyen megfordul; bejárja a világot; on je mnogo prošao sok mindenen ment keresztül; prošla mi je misao kroz glavu átvillant fejemen v megvillant bennem a gondolat; 2. <hideg) át jár; 3. njemu sve prolazi neki minden sikerül; 4. ~ na ispitu átmegy a vizsgán; 5. ~ kroz škole kijárja az iskolát; ~ zanat kitanulja a mester-séget; 6. vmi mellett elmegy/elhalad; on prođe pored moje sobe a szobám mellett megyei; 7. elmúlik, megszű-nik, lejár; prošla je glavobolja elmúlt a fejfájás; prošlo je leto elmúlt a nvár; prolazi rok lejár a határidő; prolazi vreme múlik az idő; prošlo je devet časova elmúlt kilenc óra; bolest je srećno prošla a betegség jól folyt le; bilo pa i prošlo! volt nincs ! 8. ka-pós, elkel; roba dobro prolazi az áru nagyon kelendő v könnyen elkel; 9. jeftino ~ olcsón megússza; dobro ćete ~ jól fog járni; prošao sa malom kaznom kis büntetéssel megúszta; ~ se 1. kiszórakozza magát; dobro smo se prošli na onoj igranci jól szórakoztunk azon a táncmulatsá-gon; 2. ~ s- čega felhagy vmivel; prođi se ćorava posla! hagyd ezt a zűrös ügyet 1 prođi me se! hagyj békén !
proćukati se [61] kitudódikproćušati, proćuškati [61] felpofoz,
megpofozproćušiti se [62] áttöri magát; keresz-
tültör
prodaja [1] eladás; kuća na -ju eladó ház; je li to za -ju? ez eladó?
szakít; ~ haljinu elszakítja a ruhát; 2. átlyukaszt, átszakít; ~ list od knjige átszakítja/átlyukasztja a könyvlapot; 3. (szól:) on je -erana vreća telhetetlen papzsák; ~ se 1. kiszakad, át lyukad; 2. ~ se na koga ráordít, rárivall vkire
-rem] 1. áttör; voda prodire kroz nasip a víz áttöri a gátat; 2. beha-tol; 3. keresztülhajt, Keresztül-visz; on je prodro sa svojim predlo-gom keresztülvitte a javaslatát; 4. kiszivárog, keresztülmegy; 5. ~ do elér/eljut vmeddig; i do nas je pro-drla ta vest hozzánk is eljutott ez a hír
produženje [18] 1. meghosszabbítás; 2. elhalasztás; ~ roka a határidő elhalasztása; 3. folytatás; 4. nyúl-vány
produžiti [62, foly produživati 60, -žu-jem] 1. nieghosszabbít; 2. <határ-időt> elhalaszt; 3. folytat; 4. ~ svojim putem megy (ovább a maga útján; ~ se 1. meghosszabbodik; 2. folytatódik
produžni [25b] pót-, pótló, kiegészítő, elhalasztó; ~ rok meghosszabbított határidő; -na škola ismétlő iskola
prodžarati | (>1| / t ü z e l ) éleszt, piszkálproda [1] kelendőség; roba je od dobre
-de az áru nagyon kelendőprodavoliti se |C>2J enyeleg, tréfál, vic-
celődik (egy keveset)proesapiti |62d] kiszámít; ~ se elszá-
mol (vkivel)profan [5] profán; be nem avatottprofanisati |55, -išem] profanizál, meg-
szenlséglelenítprofesija j l ] foglalkozásprofesionalac [8a, birt -Ica] 1. vmely
cirógatproglas [5] 1. kiáltvány; ~ Svetskog Saveta za mir a Béke-világtanács fel-hívása; <~ narodu kiáltvány/felhívás a néphez; 2. kikiáltás; 3. (ünnepélyes) kihirdetés; közhírrététel proglasiti [62a, foly proglašavati 61] 1. kikiált; ~ za kralja királlyá/királynak kiált ki; nju su -ili za najlepšu őt kiáltották ki a legszebbnek; 2. nyilvánít; ~ koga krivim bűnösnek nyilvánít; ~mrtvim holttá nyilvánít; ~koga nevinim felment vkit; 3. (ki-) hirdet; ~ rat hadat üzen; ~ zakon törvényt kihirdet; ~ se 1. za nešto v čim kikiáltja/kiadja magát vminek; pejor vminek mondja/feltolja magát; 2. híres emberré válik proglašenje [18] 1. kikiáltás; 2. kihirdetésprogledalo [16] nézőlyuk progledati [61, foly progledavati 61] 1. átnéz, keresztülnéz; szól ~ kroz prste szemet huny vmi felett; 2. látni kezd; szemevilágát visszanyeri; posle operacije je -dao az operáció után látni kezdett; 3. felnyitja a szemét; 4. (átv is) átlát, keresztüllát; vet davno sam ga -dao már régen keresz-tülláttam rajta proglodati [56, -odem] átrág prognanik [6] száműzött prognanstvo [16] száműzetés prognati [61, foly progoniti 62] 1. áthajt, átkerget; 2. száműz; ~ iz zemlje száműz; hazájából kiűz progneviti [62d] felbosszant, felbőszít;~ se (meg)haragszik, felbőszül prognoza [1] prognózis; ~ vremena idő-járásjelentés, időjóslás prognozirati [61] előrejelez, megjósol
tat; 2. <vizsgán> átsegít; ~ se 1. keresztülfurakodik, előretolakszik; ~se kroz gomilu keresztülfurakodik
a tömegen; 2. keresztültöri magát; boldogul; ~ se kroz iivot boldogul az életben; 3. ~sedo eljut, átfurakodik, keresztülvergődik vmeddig; ~ se do direktorskog položaja igazgatói rangig jut el
progusliti [62] 1. egy keveset játszik guszlicán; 2. elkezd guszlicán ját-szani
zalogaj lenyeli a falatot; ~ knjigu falja a könyvet; -ao bi je očima legszívesebben elnyelné (őt) a szemé-vel; (szól:) kao da je -ao motku mintha botot nyelt volna
prohodan [25, -dna] járható; načiniti put -dnim járhatóvá teszi az utat
prohodati [61] 1: járni kezd; naše je dete -alo u devetom mesecu a mi gye-rekünk kilenchónapos korában kez-dett járni; 2. <lovat> jártat; ~ se sétálgat
prohoditi [62b] arra halad; ~ se čega felhagy vmivel; lemond vmiről
prohodnja [1] sétaprohteti se [61, -hte se] kome kedve
támad/kerekedik; kedvet kap; eszébe jut; -elo mi se za čim kedvem támadt vmire; -elo mu se da ide na severni pol kedve támadt, hogy elmenjen az északi sarkra
prohuja« [64, -jim] 1. <szél> elsüvít, elzúg; <vonat> elrobog, elrohan; 2. elszáguld, elrepül; -alo je odavno to vreme régen elszállt az az idő
prohuljiti se [62] lesüllyed erkölcsilegproigrati [61, foly proigravati 61] 1.
elkezd játszani; 2. elkezd táncölni;
3. eljátszik; ~ poverenje eljátssza vkinek a bizalmát; 4. eltáncolgat; 5. <kártyán> veszít; ~ se 1. bele-melegszik a táncba; 2. belemeleg-szik a játékba
proiguman [5] volt kolostori előljáró v zárdafőnök
proinatiti se [62] 1. makacskodni kezd; 2. civakodik egyet
proishoditi [62] Id proizićiproisteći [46, -ečem, foly prolsticati 57,
-ičem] ered, származikproizići [67,-iziđem, foly proizilaziti v
proizlaziti 62] ered, származik, kelet-kezik, adódik, következik, kiindul; iz svega toga proizlazi mindebből kö-vetkezik; iz toga je proizašla velika šteta ebből nagy kár származott
proizvesti [45, -védem, foly proizvoditi 62b] 1. termel, gyárt, előállít,- ter-meszt; njihova zemlja -vodi velike količine vina az ő országuk nagy mennyiségben termel bort; 2. vmivé avat; előléptet; ~ nekoga za pukov-nika ezretlesnek léptet vkit elő; 3. kihúz, kiránt; ~ iz zemlje kihúz a földből; 4. ~ (/ delo megvalósít
proizvod [5] 1. termék, gyártmány; duhovni ~i szellemi termékek; 2. mai szorzat
proizvodan [25, -dna] 1. termelő; -dni rad termelőmunka; -dna snaga ter-melőerő; -dno sredstvo termelőeszköz;2. termelési; -dna moć termelési kapacitás; -dni sistem termelési rendszer;3. termelékeny
proizvoditi Id proizvestiproizvodljlv [25] termelhetőproizvodnik [6] termelőproizvodnost [3f] termelékenység; ~rada a munka termelékenysége proizvodnja [Ih] 1. termelés, gyártás, előállítás; termesztés, termelőmunka; robna ~ árutermelés; ~ automobila gépkocsigyártás; ~ energije energia-termelés; ~ robe za masovnu potrošnju tömegáru-termelés; ~ za tržište piacra termelés; 2. termék proizvodstvo [16] Id proizvodnja
próbára teszprokuvati [61] átfőz, megfőzprolagati [57, -ažem] hazudozik; ~ se
hazuggá leszpro lajat i [54, -jem] 1. felugat; 2. átv
szájaskodik; ~ se szájassá leszprolamati Id prolomitiprolaz [5] 1. átjárás; ~ zabranjen tilos
az átjárás; 2. átjáró; gorski ~hágó; kutas ~omátjáró ház;3.(orv:) nosni ~orrjárat; 4. szűk mellékutca; köz; 5. u~u elmenőben, futtában, útközben; mellette elhaladva; átutazóban; biti u ~u átutazóban van; viđati se u ~u sa nekim vkivel egymás mellett elhaladva szokott találkozni
prolazak [6b, birt -ska] 1. átjárás; 2. na -asku átutazóban; 3. kelendőség; knjizi je dobar ~ a könyv kelendő
proletnica [le]: ~ pšenica tavaszi búzaproletnji [26] Id proletniproletos a tavaszzal; ez év tavaszánproletošnji [26] e(z év) tavasziprolevati ld prolitiproliće [18] kiöntés, kiömlés, kiáradásprolisina [1] 1. az orr és a száj kö-
zötti árok; 2. <fejen> kopasz he-lyek
prolistati [61] 1. lombosodik; 2.~ knjigu átlapozza a könyvet; ~ se kizöldül, lombosodik
3. kimos, lemos; ~ se 1. <ruha> elhasználódik, elkopik; 2. átv kör-mönfonttá/agyafúrttá válik
prolizine [csak tb 1] 1. (melegforrás fölött be nem fagyott rész) jéglék; 2. zsírfoltok
prolizivati Id prolizatiprolog [6] prológus, bevezetés, elő-
játékprolokati [57, -ocem] alámos; voda je
-ala nasip a víz alámosta a töltést; ~ se ivásnak adja a fejét
prololati se [61] feslett életet kezdprolom [5] 1. áttörés; 2. <falon> rés,
hézag, repedés; 3. ~ oblaka felhő-szakadás
prolomiti [62d, foly prolamati 61] áttör; ~ se 1. áttörik, betörik, beszakad; dno se prolomilo a talaj beszakadt; 2. zemlja se prolama od potresa a föld megreped a földrengéstől
prolupati [61] 1. megkopogtat, meg-kalapál; 2. ~ odela kiveri/kiporolja a ruhát; ~ se 1. keresztülverekszik, keresztülvágja magát; ~ se kroz život boldogul az életben; 2. keresz-tüljut, átjut, átvergődik
prolutati [61] bebarangolpromaći (se) [50a, -aknem (se)] Id
viharzik, elillan; 5. ovog puta je -makao ez alkalommal megúszta; -makla mu je prilika elmulasztotta/ elszalasztottá az alkalmat; ~ se be-csúszik; -makk su se izvesne greške becsúsztak bizonyos hibák
eltéveszt, elhibáz, elvét; célt téveszt; túllő a célon; hitac je -šio a 15vés célt tévesztett/félrement; ~ cilj célt téveszt; ~ svoj poziv pályát téveszt; 2. elmulaszt; ~ priliku elmulasztja az alkalmat; 3. elkerül; -šio sam ga elkerültem őt; nem sikerült talál-koznom vele
nyespromena [1] 1. változtatás; izvršiti -nu változtatást foganatosít; 2. változás ~ okoline környezetváltozás; ~ smera irányváltozás; ~ vremena időváltozás; 3. változatosság; 4. csere; 5. nyelv ragozás; imenska ~ főnévragozás; ~ glagola igeragozás promeniti [62, foly promenjivati 60, -njujem] 1. (meg)változtat; ~ svoje mišljenje megváltoztatja a véleményét; 2. vált, bevált, felvált; ~novac beváltja a pénz.; 3. vált, cserél; ~ odelo ruhát vált; ~stan lakást cserél/ változtat; 4. ni crte na licu ne -eni egy arcizma sem rándult; ~ se 1. (meg)yáltozik; kako si se -enio! hogy megváltoztál! 2. ni s kim se ne bi -enio senkivel nem cserélne
34 Szerbhorvát —magyar
promenljiv [25] 1. változó, váltakozó,változékony; 2. nyelv ragozható
promenjivati (se) Id promeniti (se) promer [5] átmérő
promoliti [62, foly promaljati 61] 1. át-ölt, átdug, ki Jug; 2. ~ glavu iz vode kidugja a fejét a vízből; ~ se elő-tűnik, előtukkan
promotriti [62, foly promatrati 61]1. megtekint, megnéz; szemügyrevesz; ~ stvar sa svih strana mindenoldalról szemügyre veszi a dolgot;2. megvizsgál, megfigyel, kivizsgál;~ prirodne pojave megfigyeli a természeti jelenségeket
promovisati [55, -išem] 1. tudományos fokozatot odaítél; ~ na čast doktora doktorrá avat; 2. előléptet promozgati [61] megfontol promrmljatl [61] motyog, morog promrzlina [1] <testen> fagyás promrznuti [50, -nem] átfagy promucati [61] 1. dadog, hebeg; 2. átvdünnvög; alig hallhatóan beszél promučiti [62] 1. megkínoz; 2. ~muku kínt elszenved; ~ se (egy ideig) kín-lódik; megszenved promući [50a, -uknem] bereked promućkati [61] <folyadékot> kicsit
fogai közt dörmög/dünnyög promusti [44, -üzem] megfej promutiti [62b] 1. felkavar, felkever;2. felkavar; zavarossá tesz promuvati [61] könyökkel meglök; ~ se könyökével a tömegben utat
tör magának; könyökével lökdöső-dik
pronaći [67, -ađem, foly pronalaziti 62a] 1. megtalál; -našao sam izgubljenu knjigu megtaláltam az elveszett könyvet; 2. kiderít; moram ja to ~ki kell ezt nekem derítenem;3. kitalál; on uvek -nalazi nove lažnevesti mindig kitalál új rémhíreket;4. feltalál, felfedez; ko je -našaobarut? ki találta fel a puskaport?
pronahodenje [18] Id pronalaženjepronalazač [7] feltalálópronalazački [25b] feltalálói, talál-
1. arra visz; ~ preko sobe a szobán keresztül visz; ~ kroz vrata átvisz az ajtón; 2. elterjeszt, elhíresztel; 3. el-kezd kikölteni; ~ se 1. <hang> el-terjed; 2. <hír> elterjed
pronevaljaliti se [62] semmirekellő/hit-vány lesz
pronevera [1] 1. sikkasztás; 2. biza-lommal való visszaélés
proneverilac [8c, birt -ioca] sikkasz-tó
proneveriti [62] elsikkasztpronlcati Id proniknutipronicav [25] átható; éles elméjűpronicavost [3f] éleselméjűségpronicljiv [25] 1. átható; vesébe látó;
~ pogled átható tekintet; 2. éles el-méjű; gyors felfogású; ~ um éles ész
2. vész, pusztulás, romlás; srljati u svoju ~ vesztébe rohan
propasti [50c, -adnem, foly propadati 61] 1. átesik, keresztülesik, beleesik; lopta je propala kroz rupu a labda keresztülesett a lyukon; 2. elmerül, besüpped; ~ u blato do pojasa derékig süpped a sárba; 3. ja u zemlju da propadnem od stida a föld alá süllyedek szégyenemben; kao da je u zemlju propao mintha a föld nyelte volna el; ~ bez traga nyomtalanul eltűnik; piši kući -palo! ennek már befellegzett! keresztet vethetsz rá ! 4. átv megbukik; komad je -pao a darab megbukott; 5. elzüllik;6. elpusztul, tönkremegy; sve je propalo mindennek vége; moje su nadepropale szćtfoszlottak reményeim;moj plan je -pao tervem meghiúsult;7. kiša -pada szemerkél az eső
dula; belépési engedély/igazolványpropust [5] 1. átbocsátás; 2. átmenet;3. kihagyás; 4. mulasztás propustiti [62b, foly propuštati 61] 1. átbocsát, bebocsát, beenged; ~ lekara u sobu beengedi az orvost a szobába; 2. elmulaszt, kihagy; ~ priliku elmulasztja az alkalmat; <- voz lekési a vonatot; ništa nećemo ~ semmit sem fogunk elmulasztani;
3. koga előreenged vkit; 4. átenged; ~ na ispi tu á tenged a vizsgán; 5. <esőkabát> átenged, átereszt; čamac -ušla vodu a csónak átereszti a vizet
propustljiv [25] átbocsátó, áteresztő, átszivárgó
propiišiti [62] rágyújt; ~se dohányossá lesz; dohányozni kezd
propuštati Id propustitiproputovanje [18] átutazás; na -nju át-
utazóbanproputovati [60, -tujem] 1. beutazik;
-ao sam uzduž i popreko ćelu zemlju beutaztam keresztül-kasul az egész országot; 2. átutazik; ne poznajem Budimpeštu, jer sam samo -ao nem ismerem Budapestet, mert csak át-utaztam; -ao je i kroz naš grad a mi városunkon is keresztülutazott
1. (mL'fí,)i'\nncpc\; ~ stogodišnjicu meg-üniK'pIi a százéves évfordulót; 2. híressé lesz; ta dela su ga svuda -ila ezek a művek mindenütt híressé tellek; ~ se híressé válik
fráterprostakluk [6] neveletlenségprostakuša [1] goromba nőszemélyprostaštvo [16] neveletlen viselkedésprostirač [7] terítőprostiranje [18] (ki)terjedés; ~ svetio st i
fény terjedéseprostirati (se) Id prostreti (se)prostirka [lag] terítőprostiti [62b, foty prastatlöl] megbocsátprostodušan [25, -šna] egyszerű, őszin-
te, nyílt, egyenesprostonarodan [25, -dna] népi, népiesprostor [5] 1. tér; ~ i vreme tér és idő;
životni ~ élettér; 2. terület; prazan ~ üres terület; 3. hely; ostavite ~a za tri reda hagyjon helyet három sornak; ~ za prtljag csomagtartó, poggyásztartó
prostreti [49, -rem, foly prostirati 51, -tirem] 1. kiterít; kitereget; ~ po-krovac kiteríti a pokrócot; ~rublje da se suši kiaggatja a fehérneműt szá-radni; kiteregeti a fehérneműt; 2. megterít, megágyaz; (közm:) kako -stres, onako ćeš i ležati ahogy vetsz úgy aratsz; ~ se 1. elterül; iza brda -Ure se ravnica a hegy mögött sík-ság terül el; 2. (ki)terjed; ~ se na sever észak felé terjed; tvoja se vlast ne -stire. . . . a te hatalmad nem terjed .. .
1. kiszór, kiönt; ~ pesak kiszórja ahomokot; ~ vodu kiönti a vizet;2. elfecsérel, elver, elpazarol; ~ novac szórja a pénzt; elveri a pénzét;~ se 1. kiszóródik, kiömlik; 2. prosule se zvezde hullani kezdtek a csillagok; 3. sérvet kap
-ičem] 1. átfolyik, keresztülfolyik; Dunav -tiče kroz mnoge zemlje a Duna sok országon folyik keresztül; 2. vmi mellett folyik; ~ pored sela a falu mellett folyik; 3. múlik, telik; vreme -tiče múlik az idő; 4. letelik, lejár; rok je -tekao lejárt a határidő; 5. lefolyik, megtörténik, alakul; kako je -tekla bolest? hogy folyt le a betegség? 6. elkezd folyni; 7. átenged, folyik; bure -tiče a hordó folyik; 8. (szól:) mnogo te donde Dunavom vode ~ sok víz folyik le még addig a Dunán
protegliti [62] kinyújt; ~ se 1. kinyúj-tózkodik; 2. hosszúra megnő
provaliti [62, foly provaljivati 60, -lju-jem] 1. áttör, betör, bedönt, átsza-kít; ~ led betöri a jeget; ~ vrata betöri az ajtót; -alila voda branu a víz átszakította/áttörte a gátat;2. <tolvaj> betör; ~ na silu erőszakkal betör; neprijatelj je -alio^u zemlju az ellenség betört az országba;3. felfakaszt; 4. ~ glavu telebeszélia fejét; ~ se 1. betörik, beszakad,átszakad; -alila se brana átszakadta gát; -alio se led betört a jég; led
se -alio ispod njega a jég beszakadt alatta; 2. összeomlik, összedől; -alila se zemlja megnyílt a föld; 3. -alio se obiak ömlik (eső); felhőszakadás van; 4. felfakad; -alio se čir felfakadt a kelés provalnik [6] betörő provaljati [61] meghemperget; ~ se
hempereg egyetprovaljivati (se) ld provaliti (se) provaljuškati se [61] hempereg egyet Provansalac [8a, birt -Ica] prován-
1. átvezet, keresztülvezet; ~ nekoga kroz grad v ~ koga gradom végigvezet vkit a városon; 2. arra elvezet; 3. kivitelez, végrehajt, megvalósít; ~ plan végrehajtja a tervet; 4. <időt> tölt, eltölt, átél; tu sam -veo svoju mladost itt töltöttem el az ifjúságomat; ~ se 1. mulat, szóra-kozik; 2. (gúny:) lepő smo se -veli jól megjártuk; jól nézünk ki
provesti2 [44, -vezem, foly prgvoziti 62a] arra yisz; át visz; ~ se 1. arra utazik; 2. szórakozásból utazik
jem] 1. kikukucskál, keresztülku-kucskál; ~ kroz prozor kikukucskál az ablakon; 2. átv kikandikál, ki-látszik, kiviláglik; maramica -ruje iz džepa a zsebkendő kikandikál a zsebből; -ruje sunce kroz oblake kikandikál a nap a felhők közül;3. mržnja mu iz očiju -ruje gyűlölet szikrázik a szeméből
proviti se [52, -ijem se] bemászik, ke-resztülkúszik, keresztülbújik
provitlati [61] megkerget; ~ se kerge-tőzik; egymást űzik
(se)provrednitl se [62] szorgalmassá leszprovreti [49, -re v -ri, foly provirati 51,
-re] 1. elkezd forrni; 2. felforr; vru-ćina da čoveku mozak -vri olyan hőség van, hogy az embernek felforr az agya; 3. előbugyog; -vre krv iz rane a vér kibuggyan a sebből
provrgnuti [50, -nem] átdob, áthajít; ~ se átváltozik
-ižem] átégetprožeti [48, -žmem, foly prožimati 61] 1. <a hideg) átjár; 2. <érzésekkel> áthat; 3. <vízzel> átitat proživeti [63, -vim, foly proživljavati 61] 1. eltölt ; ~ zimu u polju a telet vidéken tölti; 2. átél; ~ nesreću szerencsétlenséget átél; 3. leél; ~ svoj život leéli az életét proživotariti [62] eltengődik; tengeti
az életétprožizati Id prožeći prožmariti [62] elfog, elkap; hirtelen megrohan; -ila ga je groznica elöntötte a láz prožvatati [56, -aćem] 1. megrág; 2.
elkezd rágniprpa [1] 1. vízzel kevert forró hamu
borogatáshoz; 2. kecsketrágya; 3. átv nehézség; kellemetlen helyzet; dati kome -pe befűt neki; bili u -pi szorult helyzetben van; 4. ivarzás, ívás
~ gyűrűsujj; mali ~ kisujj; srednji ~ középső ujj; 2. (szól:) to su nje-govi ~í az (! keze van a dologban; ne vidi se ni ~ pred nosomko-romsötét/vaksötét van; imati du-gačke ~e lop; neću ni ~om da mrdnem za to nem teszek semmit ennek érdekében; pokazivati ~om na koga ujjal mutogat vkire; isisati nešto iz ~iju a kisujjából szop vmit; gledati komu kroz ~e elnéz vkinek vmit; ići na ~ima lábujjhegyen megy ; imat i ne š to u ma lom ~u a kisujjában van
prštati [64, -štim] sustorog, serceg, pat-tog; -te iskre a szikrák pattognak; sveca -ti a gyertya serceg; -ti u tiganju sistereg a serpenyőben; -ti u zubima ropog a foga alatt
nyújt; ~ kome prvu pomoć elsősegélyt nyújt vkinek; ~ priliku alkalmat nyújt; ~ strašan prizor borzalmas látványt nyújt; ~ruku kezet nyújt; 2. odanyújt; ~ čašu odanyújtja a poharat; ~ komu ruku karját (oda)nyújtja vkinek; 3. kinyújt; ~ ruku za nečim kinyújtja vini után a kezét; samo da -žiš ruku csak a kezed kell kinyújtani; ~ se 1. nyúlik; obala se -za od istoka na zapad v k zapadu a tengerpart keletről nyugat felé nyúlik; 2. terjed; (rudna) lica se -ia od juga na sever az (érc)ér délről észak felé terjed v délről északnak tart; 3.kinyújtózkodik; -iio sam se da se odmorim kinyújtózkodtam, hogy kipihenjem magam; (szól:) ne -zaj se dalje od gubera addig nyújtózz, ameddig a takaród ér; 4. ako se -ii prilika ha alkalom adódik/kínálkozik
dozó madár; ~ pevicajpevaiica éne-kes madár; ~ selica költöző madár; -ce koje ne napuštaju svoje gnezdo fészeklakók; -ce koje napuštaju svoje gnezdo fészekhagyók; (szól:) kao ~ na grani mint madár az ágon; közm: ~ se po perju poznaje madarat tollá-ról, embert barátjáról; 2. (átv is) noćna ~ éjjeli madár; 3. (pejor:) fina ~ finom kis alak
ptičar [5e] 1. madarász; 2. pas ~ vizsla
ptičara [1] 1. madársörét; 2. kukoricá-ból készült madáreledel
pisztolyból lő; ~ u vazduh a levegőbe« lő; -aj! tűz ! 3. áhítozik (vmi után); törekszik (vmire); törtet (vmi után); ~ na ministarski položaj miniszteri állásra pályázik/tör; za tim mu srce -a erre áhítozik a szíve; 4. ~ na koga
puhač
vkire ért vmit; vkire céloz; na menese -alo ez nekem szólt; 5. -a miprusluklprsluk! fütyülök rá 1
ta; puka istina tiszta igazság; ~ slu-čaj puszta véletlen; to je puka laž ez merő hazugság; 2. ~ siromah földhözragadt szegény; ágrólsza-kadt; 3. szakasztott; onjc~otac sza-kasztott az apja
megreped, elpattan; čir je pukao a kelés felfakadt; hlače su pukle a nadrág elrepedt; puklo je staklo az üveg megrepedt; pukla je žica elpattant a húr; 2. durran, csattan; gromovi pucaju mennydörög; pukla je puška elsült a puska; 3. <ujjával, nyelvével) csettint; (ostorral) pat-tint; 4. <hajnal> hasad; 5. puklo mi pred očima világosan kezdek látni; megnyílt a szemem; 6. átv megsza-kad, megpukkad, kipukkad, kicsat-tan; glava da mi pukne majd széjjel-megy a fejem; srce mi puca od toga majd megszakad a szívem; ~ od smeha megpukkad . a nevetéstől; pucati od zdravlja majd kicsattan az egészségtől; najeo se da pukne any-nyit evett hogy majd megpukkad; toje da čovek pukne meg kell pukkad-ni az embernek; 7. kud puklo, puklo
35 zerbhorvát—magyar
punokrvan
isten neki, bármi történjék is; 8. ~ na visoko magasra tör; 9. puče mi sto dinara elúszott száz dinárom pukotina [1] hasadék, repedés; ~ na
lópumpa [1] szivattyú, pumpa pumpati [01] 1. szivattyúz, pumpál; 2. átv ~ koga pénzt kér kölcsön vkitől; megpumpol vkit; megvág vkitpun [25] 1. tele; ~ Mesec telihold; dupkom ~ színültig/csordultig tele; ~Ű je kuća tele van a ház; imati ~e ruke posla rengeteg dolga van; ~ predrasuda előítélettel telve; 2. teljes; ~Ű godina teljes év; ~//n pravom teljes joggal; imam ~ih trideset godina betöltöttem a harminc évet; 3. gömbölyű, kövér, telt punac [8a, birt -nca] <vőé> após punačak [25, -čka] telided, gömböly-
ded punan [25] 1. telided; 2. ~a žena
állapotos asszonypuncat, puncit [25]: pun ~ telis-tele pundrav [5] pondró punda [1] konty punica [lc] <vőé> anyós punina [1] 1. teltség; 2. teljesség puniti [62] (meg)tölt; ~ se (meg)telik punkt [9, tb -tovi] pont puno l.sok; ~sveta sok ember; sokan; imali ~ posla sok dolga van; 2. nagyon ; ~ voleti nagyon szeret punobrojan [25, -jna] teljes számú punoća [1] teltség punoglavac [8a, birt -vca] ebihal punokrvan [25, -vna] 1. bővérű; 2. telivér
a sivatag hajója; tevepustiti [62b, fofy puštati 61] 1. ereszt,
enged; ~ iz ruke kienged a kezéből; pusti me! eressz el! ~ nekoga iz tam-nice kienged vkit a börtönből; 2. enged, hagy; ~ da neko uđe beenged vkit; pusti ga kući engedd hazai
pustio sam ga da govori hagytam őt beszélni; pusti ga neka ide svo-jim putem hagyd őt, hadd menjen a maga útján; pusti me na miru hagyj békén! pusti ti to! hagyd csak el 1 csak hagyjad! 3. elhagy; ~ ženu elhagyja a feleségét; 4. for-galomba hoz; ~ u prodaju eladásra áruba bocsát; ~ lađu u more ten-gerre bocsátja a hajót; 5. <gépet> elindít, beindít; 6. ~ kosu hajat növeszt; ~ bradu szakállt ereszt; 7. ~ vodu vizei; 8. átenged, ereszt; čamac pušta vodu a csónak átengedi a vizet; 9. ovaj štof pušta boju ez a szövet fakul; 10. szól ~ dušu kiadja a lelkét; ~ glas kiengedi a hangját; ne ~glasa meg se mukkan; ~ jezik szabadjára engedi a nyelvét; ~ ko-ren gyökeret ereszt; ~ krv eret vág; ~ suze könnyeket hullat; ~ oseća-njima na volju szabad folyást enged az érzelmeinek; ~ se 1. futásnak ered; nekiiramodik; 2. ~ se niz vodu sodortatja magát az árral
pustolina [1] 1. elhagyott birtok; 2. korhely/kicsapongó/féktelen ember
títpustovolja [1] önkénypusa [1] 1. növ pöfeteg(gomba); 2.
átv apró kis emberkepušač [7] dohányos; za ~e dohány-
zóknakpušački [25b] dohányzó-; -ko odelfenje
35*
dohányzó szakasz; ~ pribor dohány-zókészlet
puščani [25b] puska-; ~ prah puskaporpuščetina [1] nagy méretű puskapušenje [18] dohányzás; ~ zabranje-
no tilos a dohányzáspušionica [lc] (helyiség) dohányzópušiti [62] 1. dohányoz; ~cigaretu ciga-
rettázik; ~ lulu pipázik; zabranjeno ~! dohányozni tilos I 2. pöfékel, füstöl; füstöt ereszt; ~ se 1. füs-tölög); dimnjak se -ši a kémény füs-töl; -šimuse glava szédül/kavarog/fő a feje; 2.-ši mi se dohányozhatné-kom van
puška [laf] puska; lovačka ~ vadász-fegyver, vadászpuska; ~ dvocevka kétcsövű fegyver; uzeo je grad bez -ke egy puskalövés nélkül vette be a várost
2. (motor)indító, önindítópuštati Id pustitipuštenica [lc] elvált nőput1 [9 v 10, lb -tovi v -tevi] 1. (átv
is) út; kolski ~ kocsiút; pravi ~ a) egyenes út; b) átv helyes út; seoski ~ dűlőút; ~ ka sreći út a boldogság felé; ići najkraćim ~em a legrövidebb úton megy; ići svo-jim ~em megy a saját útján; na pola ~a félúton; na ~u za Peštu útban Pest felé; biti kome na ~u vkinek útjában van; stvar je na dob-rom ~u a dolog jó úton halad; dete je na ~u a gyerek útban van; preko ~a szemben; 2. utazás; sre-ćan ~! szerencsés utat! ići na ~
put 548 pužić
elutazik; ~ oko sveta világ köriili út; 3. <mód> út; naći ~a i načina utat és módot talál; megtalálja a módját; mirnim ~em tékés úton; ~em zakona törvényes úton, a tör-vény útján
put2 -szór, -szer, -szőr; prošli ~ utolsó alkalommal; utoljára; prvi ~ elő-ször; ovoga ~a ezúttal; dva ~a két-szer; više ~a többször
put3 [3] 1. test(iség); 2. <emberi> bőrput4 [birt e] felé; krenuo je ~ Zagreba
Zágráb felé indultputača [1] (madár)begyputalj [7] kesely(lát u ló)putan [25, -tna] helyes, egyenesputanja [1] I. ösvény; 2. csill pálya;