This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
1
MikrobiológiaMikrobák tenyésztése, kimutatása,
laboratóriumi vizsgálata
Budapesti Corvinus EgyetemÉlelmiszertudományi Kar
Mikrobiológia és Biotechnológia Tanszék
2010. május 6.
Mikrobiológiai munka lépései1.Előkészítés:� steril tenyészedény: autoklávozás� steril oltóeszköz
�Oltókacs, oltótű: a gázláng külső 2/3-ában vörös izzásig történőhevítéssel�Pipetta: 180°C-on, szárítószekrényben, 1 óra
2.Oltás: Steril oltóeszközzel, aszeptikus körülmények között inokulum (oltótenyészet) bejuttatása a steril tápközegbe
3.Inkubáció (tenyésztés): termosztátban megadott hőmérsékleten, megadott ideig
4.Értékelés5.Szennyezett eszközök, tápközegek autoklávozása, majd
mosogatása
2
Tápközegek összetevői�Víz: biztosítja azt a közeget, amelyben az anyagcsere folyamatok végbemennek�Szénforrás: a szerves széntartalmú vegyületek felépítéséhez
�Autotróf: levegő CO2
�Heterotróf (mikróbák nagy része): szerves széntartalmú vegyületek�Egyszerű szénhidrátok: glükóz�Összetett szénhidrátok�Húskivonat�Pepton
�Nitrogénforrás: a szerves nitrogéntartalmú vegyületeke felépítéséhez
�Hatás szerint:�alap tápközeg: minden mikrobacsoport számára szükséges C, N, víz ásványisó, vitamin komponenst tartalmazza
�elektív tápközeg: csak bizonyos mikrobák szaporodását teszi lehetővé, pl. cellulóz bontó mikroorganizmusok
�szelektív tápközeg: különleges összetevőt tartalmaz, pl. antibiotikum, nehéz fémsó, pH
�differenciáló tápközeg: valamilyen indikátort tartalmaz, az anyagcsere reakciók alapján tesz különbséget
�speciális hatású tápközeg: pl. spóráztató táptalaj
Tápközegek csoportosítása
�Készenléti állapot szerint:
Tápközegek csoportosítása
Összemérendő
Félkész
Gyári kész
4
Az oltás a mikroorganizmusok tenyésztését megelőző mikrobiológiai művelet.
Lényege: Steril oltóeszköz segítségével steril tápközegbe aszeptikus (fertőzésmentes) körülmények között juttatjuk be azokat a mikrobákat, amelyeket szaporítani kívánunk.
Inokulum: Az oltáshoz felhasznált mikroba-sejttömeg.
Ferde agar tenyészet:Kémcsöves ferde tápagar felületére oltunk kaccsal egyenes vagy hullámvonalban.
Alkalmazás: aerob mikroorganizmusokfenntartására.
A ferdített agar viszonylag nagy felületet biztosít az inokulum szétkenéséhez.
6
Magas agar tenyészet:�Az oltótűn lévő inokulumot szúrással juttatjuk a szilárd magas agarba.�Felolvasztott, 45 °C-ra visszahűtött folyékony tápagarbapipettával juttatjuk be az inokulumot.
Szúrt tenyészet magas agarba
Alkalmazás: �a légkörinél kisebb oxigénkoncentrációt igénylő (mikroaerofil),�anaerob mikroorganizmusok esetében.
Lemez tenyészet:Szélesztés: Petri-csészében előre kiöntött és megszilárdult táptalaj felületén kaccsal vagy szélesztőüvegbottal kenjük szét az inokulumot.
7
Lemez tenyészet:Lemezöntés: Üres Petri-csészébe 1 ml mikroba szuszpenziót pipettázunk, erre felolvasztott, 45 °C-ra visszahűtött tápagart öntünk, majd a kettőt óvatosan összekeverjük még a dermedés előtt.
Aerob tenyésztés�Szilárd tápközeg esetében a felületen való szélesztéssel.�Folyékony tápközeg esetében rázógépen.
Anaerob tenyésztés�A redoxpotenciál csökkentése a levegő (oxigén) eltávolításával.�A redoxpotenciál csökkentése a tápközeghez adagolt redukálóanyagokkal.
8
InkubálásMeghatározott ideig, meghatározott hőmérsékleten, termosztátban.
Tiszta tenyészet készítésCél: Vegyes mikroba tenyészetekből egy-egy mikroba csoportot, vagy egy-egy mikrobát különítsünk el, s annak más mikrobáktól mentes úgynevezett tiszta tenyészetét állítsuk elő.
9
Hígítási sor készítésCél: A vizsgálandó mintában lévő mikrobák olyan mértékű kihígítása, hogy tenyésztés után az egyes sejtekből származó telepek leszámolhatóak legyenek.
100.
000
sejt
/ml
10.0
00 s
ejt/
ml
1.00
0 se
jt/m
l
100
sejt
/ml
57*106*10 = 5,7*108 sejt/ml
Nagyítás I.
10
Fénymikroszkóp
Mechanikai részek:1. tubus: a nagyító lencserendszert
Az okulárban a tárgy nagyított, fordított állású, látszólagos képe látható.
A mikroszkóp nagyítása:
Okulár lencse nagyítása X objektív lencse nagyítása (10x) X binokuláris tubus nagyítása (1,5x)
A fénymikroszkóppal elérhető legnagyobb nagyítás: 1000x-1500x
11
FeloldóképességAz a legkisebb távolság, amelynek két végpontja még két különállópontként érzékelhető a mikroszkópban. A kép részletgazdagságát jellemzi.A feloldóképesség jele: d
λ
n * sin u
Ahol: λ: az alkalmazott fény hullámhosszan: a tárgy és az objektív lencse közötti anyag
A mikroszkóp annál jobb, minél jobb a feloldóképessége, tehát minél kisebb a d értéke. A d értékét az n növelésével lehet javítani: ncédrusolaj= 1,5. A cédrusolaj alkalmazását nevezzük homogén immerziós vizsgálatnak.
Feloldóképesség
12
Nagyítás II.
150x-es nagyítás
(10-es objektív)
600x-os nagyítás
(40-es objektív)
1500x-os nagyítás
(100-as objektív)
Mikroszkópos preparátum fajtái
Élő állapotú készítmény Élettelen állapotúkészítmény
Natív
pl.élesztősejtek vizes szuszpenziója
Festett Egyszerű
egyféle festék, egy mikroba
Összetett
kettő vagy több festék, kettő vagy több
mikroba; differenciálóeljárás
Pozitív
a mikroba sejtet festi megpl. vitális festés
Negatív
a hátteret festi meg
13
Baktériumok vizsgálata
Baktérium morfológiaA baktériumsejtek jellegzetes alakjai
�Gömb: coccus�„Kokkoid”�Egyenes pálca�Hajlított vagy csavart pálca
A baktérium sejtek „elhelyezkedése” az osztódás után
Függ: a baktérium alakja, a sejtosztódás síkja
�Gömb:�Diplo-: a sejtek kettesével együtt maradnak
(az osztódás egy síkban történik)�Strepto-: a sejtek lánccá kapcsolódnak össze
(az osztódás egy síkban történik)�Tetrád: a sejtek négyesével helyezkednek el
(az osztódás két síkban történik)�Sarcina: a sejtek kockát alkotnak (8 sejt)
(az osztódás három síkban történik)�Staphylo-: a sejtosztódás síkja random,
pl. szőlőfürt alakzat
�Pálca: Az osztódás csak egy síkban történik:
14
Gömb (coccus)Egyesével, esetenként csomókban: pl. Micrococcus luteus
Párosával: pl. Streptococcus pneumoniae (tüdőgyulladás)
Láncszerűen: pl. Streptococcus thermophilus (tejtermékek)
Szőlőfürt alakzatban: pl. Staphylococcus aureus
Tetrád elrendeződés: pl. Pediococcus sp.
Kubikális elrendeződés: pl. Sarcina sp.
15
Egyenes pálcaSpórátlan: pl. Lactobacillus casei Lactobacillus bulgaricus
�Alkoholos differenciálás, 1 perc: a Gram- sejtfalból a lipid komponensek kioldódnak, így a festékkomplex távozik
�Öblítés
�Kontrasztfestés szafraninnal, 4 perc
�Öblítés, szárítás, HI vizsgálat
Festés kristály ibolyával
Lugol oldatos pácolás
Alkoholos differenciálás
Kontrasztfestés szafraninnal
Fixálás
Gram negatívGram pozitív
A Gram-festés
20
A Gram-festés
G- G+
G- és G+ keverék
Baktérium spóra�1 sejten belül 1 darab endospóra képződik�Ivartalan folyamat eredménye�A spórázást általában külső tényezők váltják ki (pl. tápanyagok kimerülése)�A kedvezőtlen körülmények átvészelésére létrejövő kitartóképlet, a faj fennmaradását szolgálja: a külső környezeti tényezőkkel ellenállóbbak, mint az őt létrehozó anyasejtFelépítés:�Spóraplazma:
�dehidratált állapotban van�fénytörő képesség fokozódik�hő- és sugárrezisztencia kialakulása�anyagcsere megszűnése: nyugvó állapot
� I. festés: malachit zöld + hőkezelés, 15 perc (felgőzölés, agresszív festés)
� Öblítés
� II. festés (kontrasztfestés): szafraninnal, 2 perc (a spórát nem tartalmazó sejtek festésére
� Öblítés, szárítás
HI vizsgálat
Spóra festés
Bacullus subtilis
22
Élesztőgombák
1) Gram negatív coccus
2) Élesztőgomba3) Gram negatív
bacillus4) Fonalas gomba
Definíció:
Az élesztők jellegzetesen egysejtű, ivartalanul sarjadzással szaporodószervezetek. Az ivarosan szaporodó sejt mindig diploid, dikarion állapot nem fordul elő.
Aerob, heterotrófszervezetek, de anaerob körülmények között erjesztenek
Élesztőgombák csoportosítása-mesterséges rendszer
1. Valódi élesztőgombák:igazak rájuk a tipikus élesztő tulajdonságok
2. Álélesztőgombák:átmenetet képeznek a valódi és a fonalas gombák között
3. Imperfekt gombák: csak az ivartalan szaporodása ismert
Az anyasejten bárhol keletkezhet sarj, a sarjak leválása után sarjhegek (ripacsok) keletkeznek.
Pl. Saccharomyces cerevisiae
2. Bipoláris sarjadzás
A sejt két végén képződnek a sarjak, a sarjhegek egymásra rakódnak; ez jellegzetes citrom alakot kölcsönöz a sejtnek
Pl. Kloeckera apiculata
3. SarjhasadásSzéles felületen történő sarjadzásPl. Schyzosaccharomyces pombe
– hasadó élesztőgomba
4. Álmicélium képzés
Sarjadzás után a sejtek nem válnak el egymástól, látszólag micéliumot képeznek (álmicélium)
A sejtek önálló anyagcserét folytatnak
• Differenciálatlan álmicélium: egyforma méretű sejtek. Pl. Candida
•Differenciált álmicélium: a főágban lévő sejtek hosszanti irányban megnyúltak, a mellékágakban lévő sejtek kisebbek. Pl. Pichia membranifaciens
24
5. Valódi micéliumA hifát alkotó rekeszek között anyagcsere kapcsolat van.
A micéliumok a végeknél feldarabolódhatnak,ez a feldarabolódás arthrospórákat eredményez.Pl. Geotrichum candidum
Ivaros szaporodás
Konjugációs tömlő
A két eltérő ivari jellegű egyed között konjugációs tömlő alakul ki.
Pl. Zygosaccharomyces bailii
Az élesztőspóra
• A spórák képződését ivaros folyamat előzi meg
• A spóra alakja fajra jellemző lehet
• A spóra mindegyike szaporítóképlet
• Az anyasejthez képest nem sokkal tér el az ellenállóképessége a külsőkörnyezeti tényezőkkel szemben
• Egy sejtben több mint egy spóra
25
Az élesztő sejt életciklusa
Vitális festés
Az élő és holt sejtek megkülönböztetését és megszámolását teszi lehetővéAz élő sejt dehidrogenáz enzime a metilénkék festéket színtelen leuko-metilénkékké redukálja, az elpusztult sejtek pedig megfestődnek.