10.4 Az 1956-os forradalom és szabadságharc 10.4. A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai A magyar forradalom nemzetközi jelentősége és összefüggései (pl. szuezi válság szerepe, a magyar kérdés az ENSZ-ben). Tk. 6.- Herber, Martos, Moss, Tisza: Történelem 6.
61
Embed
10.4 Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei .
10.4 Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei . A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai. A magyar forradalom nemzetközi jelentősége és összefüggései (pl. szuezi válság szerepe, a magyar kérdés az ENSZ-ben). Tk 6- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 6. - PowerPoint PPT Presentation
Welcome message from author
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Tüntetők a Szabadság téren zsákmányolt harckocsikkal
Okt.25
● A békés tüntetők integetnek a Parlament előtt elhaladó szovjet harckocsinak
Okt.2511 óra körül golyózápor zúdult a Kossuth térre
Mindenki bizonyosra vette, hogy a mészárlást az AVH követte el,a testület iránti gyűlölet a végletekig fokozódott
Gerő Ernőt
Szuszlov Mikojan
Kádár János
Budapestre érkezik
Rövid tárgyalás után leváltották
első titkár
A sztálinista rendszer politikai és erkölcsi bukása
Országossá váló megmozdulások és a Budapesten kibontakozó fegyveres felkelés
Tüntető tömeg Miskolcon 1956. október 26-án
1956. október 26-án több vidéki városban is sortüzek dördültek, az ÁVH emberei fegyvertelen tüntető tömegbe lőttek többek között Mosonmagyaróvárott, Esztergomban és Miskolcon is a nap folyamán.
Mosonmagyaróvárott
● Elfogott szovjet harckocsit vizsgáló járókelők
Okt.28
● Nagy Imre a Minisztertanácsi ülésen a Partlamentben
Az új kormány nemzeti demokratikus mozgalomként értékeli a történteket OKTÓBER
28
megalakítását
kivonását
feloszlatását
NAGY IMRE rádióbeszédben jelentette be:
nemzeti ünneppé nyilvánítását
Este tízkor a rádióban közleményben szólították fel a fiatalokat az alakuló nemzetőrséghez való csatlakozásra, és felfüggesztették a
kijárási tilalmat.
Szovjet csapatok
amnesztiát
ÁVH
Új kormány
Március 15-e
Kossuth címer bevezetését
AVH
Nagy Imrel
szabadságharcosok
Október 29
rendőrség Forradalmi Katonai Bizottság
hadsereg
lefegyverzése
pártközpontból
Király Béla
kiszabadították a foglyokat.
Október 30 Szovjet csapatok megkezdik kivonulásukat Budapestről
szovjetvezetés
Mindszenty József
Budapesti Pártbizottság
Sajnálkozását fejezi ki a vérontás miatt
A kapcsolatok új alapokra helyezését igérte
Börtönből
Köztársaság téri ostroma
Nagy Imre bejelenti megszűnik Magyarországon
Egypártrendszer
Okt.30
● A Köztársaság téri Magyar Dolgozók Pártjának székház elfoglalását követően a tömeg egy halott, valószínűleg egy meglincselt AVO-s holtestét veszi körül
● A Köztársaság téri Pártház ostromát követően, valószínűleg az azt védő AVH-s katonát a fegyveres katonák és a feldühödött tömeg veszi körül.
Újabb szovjet csaptok érkeznek
MSZMP
Október 31
feloszlatják
rádióbeszédben jelentette be, hogy a kormány kinyilvánította Magyarország semlegességét, amelynek biztosításáért a négy nagyhatalomhoz fordult
vezetője
Kádár János
MDP
A forradalom leverése
Tk 4 (Sz)- 197 old.
Munka felvételére szólítottak fel
Politikai Foglyok Szövetsége
kisgazdák lapjai
November 1
Újabb pártok és szervezetek újították fel tevékenységüket
MUNKÁS TANÁCSOK
Demokrata Párt
Megjelentek aszociáldemokraták
Cserkészszövetség
November 2
Küldöttséget indít ENSZ
KÖZGYŰLÉSÉRE
Kormány
elcsendesedtek a harcok, indult a munka és a közlekedés
(A tárgyalás része volt a szovjetek félrevezető akciójának)
összefogásra
November 3
Tárgyalásokat kezd a szovjetekkel
Koalíciós kormány
mond nagy érdeklődéssel várt rádióbeszédet, felszólít az
Mindszenty bíboros
Maléter Pál
Független Kisgazdapárt, MSZMP, Szociáldemkrata Párt, Petőfi Párt
November 4
Kádár János Apró Antal
„ Ungvári rádió - 1956. november 4., 5:05Nyílt levél a dolgozó néphezHonfitársaink, munkás és paraszt testvéreink!Az alulírottak: Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc miniszterek, Nagy Imre kormányának volt tagjai bejelentjük, hogy 1956. november 1-jén megszakítva ezzel a kormánnyal minden kapcsolatunkat, kiléptünk a kormányból és kezdeményeztük a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását.”
Münnich Ferenc
Kilőtt szovjet tehergépkocsi – üzenettel
A Nagykörút a harcok után
Az Üllői út. Koporsóba teszik a halottakat
Karhatalmista alakulat, 1956. november
Münnich Ferenc vezetésével megszervezték a magyar Forradalmi Honvéd Karhatalmat
Pufajkások” utasításokat a pártól és kormánytól kapták
http://www.betekinto.hu/2007_2_takacs
Takács Tibor: Államvédelmi helyzetértékelés 1956 decemberében
Érettségi 2006/május
20. Az alábbi feladat az 1956-os forradalom és szabadságharccal kapcsolatos. (hosszú)
Mutassa be az 1956-os forradalmat követő megtorlások körülményeit, formáit, és tárja fel, hogy a megtorlásoknak milyen politikai és társadalmi céljai voltak!
A forradalmat követő megtorlásA megtorlás fajtája Az áldozatok száma
Bírósági per 22 000Bírósági ítélet 16 000Internálás 13 000Kivégzés 229
„[…] A magyar elvtársak Szerov elvtárssal együtt […] a hadbíróság elé állítandó személyek közé kiválasztottak: Dudás Józsefet (54 éves), a felkelés egyik szervezőjét, a budai felkelőcsoportok vezetőjét. Szabó Jánost (59 éves), aki a Széna téri fegyveres felkelők vezetője volt. Zólomy Lászlót (40 éves), a Horthy-hadsereg volt tisztjét, aki a felkelés idején a Honvédelmi Minisztérium »forradalmi bizottmányának« tagja volt […]”
(Malenkov, Szuszlov, Arisztov és Szerov jelentése Moszkvának, 1956. november 30.)
„A Politikai Bizottság utasította a belügyminisztert, hogy a Nagy Imre és csoportja ügyében elkészítendő vádindítványban 3 fő vádpontot emeljenek ki. Ezek: a hatalomerőszakos megragadása, a népi demokratikus rend megdöntésére irányuló összeesküvés szervezése és az imperialistákkal való szövetkezés.A Politikai Bizottság nem hozott határozatot a Nagy Imrére és csoportjára kiszabandó büntetés kérdésében. Az ügy megvitatása során olyan vélemények hangzottak el, hogy a vádlottak között differenciálni kell, s bűnösségük fokának megfelelően a legsúlyosabb büntetést kell kiszabni Nagy Imrére, Losonczyra, Donáthra, Gimesre, Maléterre, Szilágyira és Király Bélára, a többi vádlott esetében enyhébb büntetést lehet alkalmazni.”
(Andropov jelentése az SZKP Központi Bizottságának 1957. augusztus 26.)
„Az ellenforradalom meg akarta dönteni a Magyar Népköztársaság törvényes államrendjét, a társadalmi rendjét, a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalmát, és helyébe a burzsoá diktatúra legreakciósabb formáját, a fasiszta diktatúrát akarta állítani. Nemzeti függetlenségünk megsemmisítésével imperialista gyarmattá akarta változtatni hazánkat. […] Mindszenty, a középkori kardinális, Nagy Ferenc, a nemzetközileg ismert hazaáruló, az agg Horthy Miklós, a magyar nép világszerteismert hóhéra, Habsburg Ottó, úgymond »király«, egyszerre mozdultak meg.”
(Kádár János, 1958)
„Amikor elkezdték, azt mondták, hogy hatodrendű vádlott leszek, mire a nyomozás véget ért, elsőrendű lettem, nem tudom, minek folytán. Államrend elleni összeesküvés,törvényes államrend megdöntésére irányuló szervezkedés, többrendbeli meg nem állapítható gyilkosság, többrendbeli meg nem állapítható gyilkossági kísérlet, rablás, háromszori tiltott határátlépés. […] négy halálos ítéletet mondtak ki, aztánebből másodfokon maradt három […] Az ügyvédek kegyelmet kértek, beadták, átalakult a bíróság kegyelmi tanáccsá, ahol az én halálos ítéletemet megváltoztatták, a többiekét nem. […] 1970-ben […] közölték, hogy egyéni kegyelemmel szabadulunk, öt év felfüggesztéssel. […]”
(Wittner Mária visszaemlékezése)
„A forradalom vérbefojtása után, az üzemi forradalmi bizottmányban való részvételem miatt elbocsátottak. REF-es (rendőri megfigyelés alatt álló személy) lettem. Több évig nem kaptam munkát. A gyermekeim nem kapták meg az ajánlást az egyetemi felvételihez, így nem tanulhattak tovább. A bátyámat többször is be akarták szervezni, hogy írjon rendszeres jelentést a családról, és az USA-ba disszidáló rokonokkal való kapcsolattartásról.” (Egy visszaemlékezés)„
„A tömeges megtorlásnak nem egyszerűen a bosszúállás volt a célja, hanem az elrettentés:a lázadás megismétlésének a megakadályozása, annak kikényszerítése, hogy az emberek beletörődjenek a megváltoztathatatlanba. Tudtára adták mindenkinek, mivel jár a rendszer és a Moszkvától való függés elleni felkelés.”
(Ripp Zoltán:1956 Forradalom és szabadságharc Magyarországon)