10. Varga Bea előadása - IJSZ · Alapvet ő szemlélete –mely megkülönbözteti a többi társadalomt udománytól- 1/Az ember életének minden jellemz őjét-életesélyét-meghatározza

.

Szociológiai alapismeretek

Társadalmi szerkezet és mobilitás

Társadalmi devianciák Család és ifjúság szociológia

.

Források:Andorka Rudolf:Bevezetés a szociológiábaCseh-Szombathy László - Ferge Zsuzsa (szerk):A szociológiai felvétel módszereiHankiss Elemér: Diagnózisok - Társadalmi csapdákLéwi – Strauss:Szomorú trópusokKarl Popper : A társadalomtudományok logikájáról

Ajánlott olvasni való: Csepeli Gy.- Papp Zs.- Pokol B.: Modern polgári társadalomelméletek (Gondolat,1987)Szczepanski J.:A szociológia története (Kossuth, 1973)

.

Szociológia: A társadalmi élet törvényszer űségeit kutató tudomány, amely a valóságból nyerhet ő információk alapján igazo -lódik, vagy megcáfolódik .

/Karl Popper: sohasem tudjuk az elméleti hipotézisünket végérvényesen igazolni,legfeljebb cáfolni/

Szociológia tudománya: az elméletek és a valóság összevetéseA valósággal való –tudományos módszerekkel végzet- összevetés

Szociológia : - A társadalom egészét vizsgáló tudománymely módszer tekintetében: a tömegesen előforduló jelenségekre vonatkozó

empírikus adatgyűjtést, ésezen adatok elemzését használja

.

Alapvet ő szemlélete –mely megkülönbözteti a többi társadalomt udománytól-

1/Az ember életének minden jellemz őjét-életesélyét- meghatározza a társadalmi szerkezetben elfoglalt helyzete.

/társadalmi helyzetet befolyásolják a sztochasztikus jellemzők–nem determinánsak,jövedelem, lakhatás, isk.végzettség, várható élettartam,…/

Sztochasztikus összefüggések:

1980 – ban: 40 éves ff-i orvosnak 12% esélye, hogy 60 éves kora előtt meghalelektroműszerész 16%

mezőgazdasági fizikai dolgozó 27%

2010-ben: 40 éves ff-i orvosnak 18%

.

2/ Különbözik emberképe tekintetében is más társ.tud .-tól

Köz.gazd.emberkép: Homo oeconomicusAz ember haszna maximalizálására törekszik

Pszichológia több emberkép: Homo psychologicus – az egyént a tudatalatti motívumok irányítják

Politikatudomány- Homo politicus –az embert a hatalomvágy vezérli

Szociológiai emberkép: Homo sociologicusAz ember tevékenységében a társadalmi normákhoz

igyekszik alkalmazkodni

.

Mire jó a szociológia?

-Társadalom megértésére-Konkrét társadalmi problémák megoldásának elősegítésére(szegénység szociológiai kutatása – szociálpolitikai kialakítása)

-Előrejelzésben – tervezésben (80-s évek TBZ –figyelmeztet a az alkoholizmus, bűnözés erősödésére)

Mire nem használható a szociológia?

-A gazdasági és társadalmi fejlődés változásainak előremutatására- jóslásra

.

Társadalmi szerkezet- mobilitás

Források:Ferge Zsuzsa :Társadalmunk rétegződéseKemény István : A magyar munkásosztály rétegződéseKolosi Tamás: Tagolt társadalomAndorka Rudolf: Bevezetés a szociológiábaPáthy Ádám:Társadalmi rétegződés,egyenlőtlenségek, mobilitásMax Weber:Gazdaság és társadalom

Ajánlott olvasnivaló:Tárki kiadásában – RétegződésvizsgálatokSzelényi Iván:Új osztály, állam, politika (1990,Európa)

.

Társadalmi szerkezet: különböző pozíciókat betöltő egyének és csoportokközötti viszonyokat jelenti/státuszok – szerepek/

Társadalmi rétegződés: különböző ismérvek alapján /foglalkozás, isk.végz., lak.hely./alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzeténekeltérése, sorrendje az életkörülmények, életmód különböző dimenzióiban

Társadalmi szerkezettel kapcsolatos elméletek:Mi jellemzi inkább az emberi társadalmat? – Harmónia és együttműködés

- Konfliktus és kényszer

.

Társadalmi réteg : olyan emberek csoportja, akik hasonló jellemzők-kel bírnak a jövedelem, a vagyon,a hatalom, a presztízs, a kulturális szint/iskolázottság, a foglalkozás, az életesélyek szempontjábólTársadalmi osztály :olyan nagyobb társadalmi csoport, amely nem tekinthető csak társadalmi rétegnek. Többnyire vagyoni–tulajdoni különbségek alapján különítik el őket. (Vitatott kategória!)

önállóak: az aktív keresők azon csoportja, akik saját kistulajdonuk keretén belül dolgoznak (pl. parasztok, kisiparosok, kiskereskedők) alkalmazottak: nem saját tulajdonukban álló cégen belül dolgoznak fehérgallérosok: az alkalmazotti csoporton belüli szellemi foglalkozásúak,nem kétkezi munkát végzők neve (gazdasági vezetők, irodai alkalmazottak,

mérnökök stb.) kékgallérosok: az alkalmazotti csoporton belül a munkásrétegekre utaló elnevezés,amely a munkaruhák gyakori színére utal

Középosztály:a társ.középső rétege.

.

A társadalmi struktúra alapelemei

A társadalmi szerkezeten belül mutatkozik meg a rétegz ődés, amely többdimenziós lehet – vagyoni, jövedelmi, foglalkozási, iskolázottsági, stb

Különféle kategóriarendszerek használhatóak, a legegyszer űbb a hármas tagolás (fels ő, közép- és alsó osztály); a besorolás lehet küls ő vagy szubjektív jelleg ű.

Munkásság, munkásosztály problémája:specializáltabb termelési szerkezetben az életmin őség ismérvei alapján nagymértékben szóródik.

Arányeltolódások: fizikai és nem fizikai foglalkoztato ttak, aktívak és inaktívak között.

.

Az esélyegyenl őséget meghatározó tényez ők súlya változik, a globális mutató csökken ő tendenciát mutat a fejlett országokban,ez a mobilitási esélyek növekedését is magával vonja .

A szegénységi mutatók viszonylag stabilak, de új típusok jelennek meg.A szegénység els ődleges forrása a jövedelmi viszonyokban keresend ő, de a megnyilvánulási formák változatosak lehetnek.

Abszolút szegénység : egy meghatározott létminimum-értékhez köti a szegények csoportjába való tartozást.

Relatív szegénység: egy adott társadalomban elvárható átlagos életszínvo nal mértékéhez viszonyít.

.

Depriváció: a társadalomban megszokott javaktól és lehet őségekt ől való megfosztottság. Sok esetben a szegénységgel összefügg ő gazdasági hátrányokból is fakadhat, de vannak egyéb forrásai is.

A szegénység felfogásában jelent ős eltérés található a fejlett és fejletlen társadalmak között. Míg a fejlett országokban a szegén ység egy átmeneti, vagy életciklushoz köthet ő jelenségr ől van szó, addig a fejletlenek esetében stabil dolog.

A szegénység alaptípusainak átalakulása:

Hagyományos szegénység: alacsony iskolai végzettség,szakképzetlenség, lakóhelyGenerációs szegénység: speciális demográfiai csoport ok eseténEtnikai szegénység: kisebbségi csoporthoz való tartozá s, változatos okok

.

Társadalmi mobilitásA társadalmi mobilitás az egyén társadalmi pozíciók k özötti mozgása.

Intragenerációs mobilitás: az egyén saját életében m egtapasztalható pozícióváltozások.

Intergenerációs mobilitás: társadalmi pozícióváltozás a szülőkhöz képest.

A mobilitás lehet vertikális vagy horizontális; előbbi a társadalmi státuszcsoportok közötti mozgást jele nti, utóbbi olyan pozícióváltásokat, amelyek a társadalmi státusz azonos szintjéntörténnek.

Ha egy adott társadalomban a mobilitási esélyek közö tt nincs nagy különbségtársadalmi rétegek között, akkor a társadalom nyitot tnak tekinthet ő.

.

Földrajzi mobilitás , vándorlásOlyan időszakos vagy állandó lakóhely-változtatási folyamatamely az eredeti lakóhely települési határainak az átlépésével jár.

Típusai :Ideiglenes (ingázás),Állandó (átköltözés)

Társadalmi mobilitásEgyén vagy a család társadalmi helyzete megváltozik. Általánosan a foglalkozási vagy a más alapon definiált társadalmi kategóriák közötti elmozdulásra vonatkozik.

Intragenerációs, nemzedéken belüli, karrier mobilitá sAzonos évjáratokon (kohorszokon belüli) mobilitási pályák. Az egyéni élet során bekövetkezett pozicióváltások folyamata.

Intergenerációs, nemzedékek köztiA gyermekeknek a szülőkhöz viszonyított mobilitási pályájának az alakulása.

.

Az apák nemzedékének a társadalomszerkezete eltér a fiúk nemzedékének a társadalomszerkezetétől.

A fiúk nemzedékének egy része azért lett mobilis mert megváltozott maga a társadalom szerkezet – strukturális mobilitás

.

Társadalmi devianciák

Források:Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiábaKopp Mária-Skrabski Árpád. Magyar lelkiállapotPecze Mariann: Deviancia-szociológiaMagyarország a számok tükrében

Ajánlott olvasnivaló:Andorka R.-Buda B.- Cseh-Szombathy L.:A deviáns viselkedés szociológiája(1974, Gondolat)

.

Deviate=eltérés„deviatio” (latin: de=-ról/-ről, via,-ae (f)=út; "az útról való letérés") az adott társadalom normáitól való eltérésdeviáns viselkedés=normaszegő magatartás

Társadalom, kultúra, kor függvényeNemcsak egyének; csoportok, szubkultúrák jelzője is lehet

A deviancia okai:A szociológia tudománya a devianciát nemcsak egyéni, hanem

társadalmi problémaként is kezeli. Az egyén felelőssége nem kizárólagos a deviáns magatartásformákkal kapcsolatosan. Ez azt jelenti, hogy sem az alkoholista,sem az öngyilkos, sem a bűnöző nem egymaga oka saját magatartásának,hanem a társadalmi működés számtalan módon hozzájárul

a normaszegő viselkedéshez

.

A deviánssá minősítés kritériumai

Normatív kritériumaz elfogadott normáktól való eltérés (szocio-kulturális kontextus!)

Statisztikai kritériumaz adott társ. kisebb részét érinti, amely bizonyos arányszám alatt marad

(ha elterjed, megszűnik deviánsnak lenni – pl: válás)Diszfunkcionalitás kritériuma

a társ. többségében elítélő reagálást vált ki, mert fenyegetve érzika társ. egészséges működését

.

A deviancia típusaiBűnözésÖngyilkosságAlkohollal összefüggő problémákKábítószer-fogyasztásMentális zavarokEgyéb viselkedési addikciók (játékszenvedély, szexuális zavarok,evési zavarok, munkamánia…)

A devianciák kialakulásának okai:rossz szocializáció társadalmi kontroll hiánya (anómia) deviáns szubkultúra társadalmi esélyegyenlőtlenség környezeti hatások

.

A deviancia funkciói

Manifeszt funkcióEgyén és csoport felől

Haszonszerzés, feszültségoldás, menekülésCélkeresés, tiltakozás

Társadalom részérőlEl nem fogadott cselekvések elhatárolásaLegitimitás megerősítése, bűnbakképzés

Látens funkcióEgyén és csoport

Normasértés – kiszakadás – társtalálás – csoportkohézió (újfajta identitás)Társadalom

Bűnbakképzés a társi problémákértTársi változások szükségességét jelzik

.

AZ OKOK FUNKCIÓ TIPIKUS MÓDSZER

Személyiségzavar Fes zültségcsökkentés alkoholizálás

Viselkedészavar drog, öngyil-stressz, neurózis, kosságdepresszió, önértékelési problémák, kudarcélmény, stb.)Személyközi kapcsolatokproblémái és rossz társ.-i helyzet Problémamego ldási módállandósuló konfliktusok magány, periférikus helyzet, alávetettség, Kiszolgáltatottság

Ellehetetlenül ő létviszonyok , Anyagi javak megszerzése bűnözés,

prostitúció

.

A devianciák kialakulását elősegítő okok csökkentése vagy megszüntetése – ez a társadalmi bűnmegelőzés egyik iránya

Makro-környezeti hatások esetében• esélyegyenlőség növelése • munkahelyteremtés • alkoholizmus és kábítószer-fogyasztás elleni harc • a gettósodott terület megszüntetése

Mikrokörnyezeti hatások esetében • iskolai kontroll erősítése • családsegítő szolgálat igénybevétele • alkohol és drogprobléma kezelése • mentálhigiénés tanácsadás • szabadidős lehetőségek biztosítása

.

DEVIANCIAELMÉLETEK

Biológiai - genetikai elméletek Lombroso /1870/ - koponya, arc fülforma alapjánSheldon /1940/ fizikai adottságok alapján erős-gyenge

Pszichológiai- frusztráció-agresszió elmélet, pszichoanalitikus elm.(családi nevelés), szocializációs elm.(Kapcsolatteremtési zavar), kríziselmélet

Közgazdaságtani - racionális választás elmélete (1986) Bűnözés szándékos,költség-haszon, kockázat)

Szociológiai -anómia elméletek, minősítési elmélet, kulturális elméletek a deviancia okairól

.

Szociológiai elméletek jellemzői - Anómiaelméletek

-Nem az egyén deviáns viselkedésének jellemzőit kutatja, hanem a deviáns viselkedés társadalmi gyakoriságának magyarázatát kutatja-Nem az egyénben, hanem a társadalomban gyökerező okokat tárja fel.Azaz: Nemcsak az egyént kell meggyógyítani, hanem a társadalomban kell

a túlzott devianciát csökkenteniAnómiaelméletekAnómia (Durkheim, 1967) – a társadalmi viselkedést szabályozó normák

megggyengülése – következmény: deviáns vi-selkedés terjedése

Anómia (Merton, 1980) – a társadalmilag elfogadott célok /meggazdagodás/és a társadalmilag megengedett viselkedés közötiellentmondás (tanulás, munka = meggazdagodás?)

.

Magya

Öngyilkosságok alakulása

.

.

.

.

Család és ifjúságszociológia

Források:Neményi Mária: A családCseh-Szombathy László:A változó családUtasi Ágnes: Társas kapcsolatokHorváth-Szabó Katalin: Családi szerepek

Bauer Béla: Az ifjúság viszonya az értékek világához..

Ajánlott olvasnivalók:

Cseh-Szombathy L.:A társadalmi normák változása és a családi élet alakulása

.

Család: Olyan együtt élő kiscsoport amelynek tagjait, vagy házassági kapcsolat,vagy leszármazás (vérségi , örökbefogadási )kapcsolat köti össze.

Háztartástípusok: (Peter Laslett,1972)-Nukleáris családi háztartások -1 család tagjai élnek együtt-Kiterjesztett családi háztartás –nukleáris család és egy rokon pl.:tetsvér-Több családmagból álló háztartások – szülők, házas gyerekük családjával-Senki nem tartozik ugyanazon családmaghoz-unokatestvérek együttélése-Egyszemélyes háztartás

.

A család funkciói:

-Termelési funkció – parasztgazdaság, kisipari műhely- Fogyasztási funkció – mára kikerült –pl munkahelyi étkezés miatt- Reprodukciós funkció- Felnőttek pszichés védelme (részben a mentalhigiénés intézmények átvették)-- gyermekek szocializációja (részben átvette az iskola)

Szocializáció (társadalmiasulás)Ahogy az egyén egy elkülönült gyermekből a társadalom tagjává válik.Társadalom olyan tagjává válik, amiből sok van (pl. anya szerep).Nem csak társadalmi egyénné válik, hanem egyéniséggé is.

.

Szocializációs közeg:Amilyen területeken a gyerekek elsajátítják, hogy hogyan kell társadalmi egyénekké válni.Rájönnek, hogy különböző szituációban különbözően kell viselkedni.

Mik tanulható a szocializációs közegben?hierarchiai viszonyoktársadalmi motívumok

.

Szocializációs közegek:- Család- Kortárs csoport- Iskola- Tömegkommunikációs eszközök- Munka világa - Helyi közösség

.

Ifjúságszociológia irányzatai

Szocializációs irányzat:’50-’60-as években jelent meg, a gyermekkor utáni állomáskiépültek az intézményekalapkategóriája az ifjúsági problémaaz ifjúság valamiért nem tud vagy nem akar a normál úton haladni (gyermek – suli – munka…)

2 út jelenik meg: az egyik a lázadó ifjúság, akik tiltakoznak; a másik a beilleszkedők

a normális a kettő között van, kicsit lázadó, de beilleszkedő.

.

Csoportképz ődési megközelítés:’60-’70-es évekpl. iskola, baráti körúj jelenség lett, ahol az ifjak magukban voltak, csoportokat alkottakHogyan alakítottak autonóm csoportokat? /zene/Vannak-e eltérő szabályaik? /ruhaviselet/ha a csoportképzési elvekben érvényesül valamely dolog (pl. tolerancia), ha bekerül a felnőtt társadalmi csoportba, oda is átviszi az elveketSzubkultúra:Generáció � Generációs kategóriák

’60-as év Nagygeneráció’70-es év Kis generáció’90-es év Y generáció2000 Hüvelykujj generáció

.

Következmény alapú megközelítés:úgy tekint az ifjúságra, mint társadalmi termékre

- a társadalmi folyamatok félresiklását lehet vizsgálni a fiatalokon- a munkalehetőségek folyamatosan szűkülnekabból indul ki, hogy a fiatalok úgy tekintenek a munka világára,hogyha nagyon muszáj ,akkor mennek el dolgozni

IFJÚSÁGI KORSZAKVÁLTÁS !!!

A munkaerőpiaci prognózisok – szakmunkásképzés átalakulása

a felsőoktatás expanziója - parkolópálya

meghosszabbodott az ifjúsági korszak – önálló családalapítás kitolódása időben

.

.

Az ifjúság f ő rétegeiAz ifjúság f ő rétegei

43%

18%

39%

nyertes túlél ők vesztes