Közgazdaságtan 2. 1. zh kérdéseinek kidolgozása 1. Közgazdaságtan tárgya: A gazdaság általános törvényszerűségeinek a tudománya 2. Melyek az alapvető különbségek a mikro- és a makroszint gazdasági törvényszerűségei között? MIKROSZINT: alapkérdése: a racionális gazdálkodás összefüggésrendszere Háztartás (fogyasztó): adott jövedelmet hogyan használja fel annak érdekében hogy szükségleteit a lehető legmagasabb szinten elégíthesse ki Vállalkozás: a rendelkezésre álló termelési tényezőket hogyan használja fel a profitjának maximalizálása, ill. költségeinek minimalizálása érdekében Nem –vállalkozás jellegű szervezetek: nem profitorientáltak, de ott sem mindegy mi mibe kerül A mikroszint szereplő tehát optimalizálnak MAKROSZINT: alapkérdése: a szervezettség a nemzetgazdaság szintje a világgazdaság szintje Makroszinten a gazdaság szereplőit a piac (az áru- és pénzviszonyok) kapcsolja össze A gazdaságot nem szervezik hanem „szerveződik”, utólag, spontán módon Törvényei tendencia jellegűek (hosszabb távon hatnak) 3. A gazdasági növekedés fogalma, mérése. Egy ország évről évre több anyagi javat és használati értéket állit elő, de nem rosszabb minőségben Mérése: GDP, GNP, NDP, NNP 4. A bruttó kibocsátás (a nemzeti össztermék) és a hozzáadott érték fogalma Hozzáadott érték: amortizáció+munkaerő+profit Nemzeti össztermék: Minden önálló gazdasági szereplő termelő szervezet éves össztermékének összege (termelési eredménye); szintetikus mutató az egészet mutatja (amortizácio+anyag költseg+energia+munkabér+nyereség); akkor nő, ha nőtt a termelés, és ha bonyolultabb a munkamegosztás 5. Bruttó hazai termék (GDP): Egy adott ország területén egy év alatt megtermelt hozzáadott értékek összege, nemzetgazdasági szinten 6. Bruttó nemzeti termék (GNP): Egy adott ország állampolgárai által egy év alatt , otthon és bárhol a világon előállított összes hozzáadott érték. (GDP+külföldről származó jövedelmek) 7. Nettó hazai termék (NDP): A GDP éves amortizációval csökkentett értéke (nemzetgazdasági szinten a nettó értékek összege) 8. Nettó nemzeti érték (NNP): A GNP éves amortizációval csökkentett összege. 9. A végső felhasználás: végső fogyasztás: lakossági fogyasztás közösségi fogyasztás tőkeképződés: állótőke-képződés készletváltozás 10. A vagyon fogalma. A nemzeti vagyon fogalma. Nemzeti vagyon: az adott időpontra vonatkozik egy országnak egy adott időpontban rendelkezésre álló anyagi javai, szolgáltatásai, természeti erőforrásai, arany, valuta és devizatartalékai
9
Embed
1. zh kérdéseinek kidolgozásaregi-depo.bercsenyi.bme.hu/targyak/download.php?... · A beruházás fogalma alatt termelőeszköz előállítását vagy vásárlását (néha magát
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
Közgazdaságtan 2.
1. zh kérdéseinek kidolgozása
1. Közgazdaságtan tárgya:
A gazdaság általános törvényszerűségeinek a tudománya
2. Melyek az alapvető különbségek a mikro- és a makroszint gazdasági törvényszerűségei között?
MIKROSZINT: alapkérdése: a racionális gazdálkodás összefüggésrendszere
Háztartás (fogyasztó): adott jövedelmet hogyan használja fel annak érdekében hogy szükségleteit a
lehető legmagasabb szinten elégíthesse ki
Vállalkozás: a rendelkezésre álló termelési tényezőket hogyan használja fel a profitjának
maximalizálása, ill. költségeinek minimalizálása érdekében
Nem –vállalkozás jellegű szervezetek: nem profitorientáltak, de ott sem mindegy mi mibe kerül
A mikroszint szereplő tehát optimalizálnak
MAKROSZINT: alapkérdése: a szervezettség
a nemzetgazdaság szintje
a világgazdaság szintje
Makroszinten a gazdaság szereplőit a piac (az áru- és pénzviszonyok) kapcsolja össze
A gazdaságot nem szervezik hanem „szerveződik”, utólag, spontán módon
Egyszintű bankrendszer: amikor az ügyfelek közvetlen kapcsolatban állnak a bankjegyet kibocsátó bankkal
Kétszitű bankrendszer: csak 1 bankjegykibocsátó bank van (jegybank), amit az állam hozott létre. A többi
bank csak bankszámlapénzt bocsát ki.
19. A diszkontláb és a rediszkontláb fogalma.
Diszkontláb: a kamat mennyiségét diszkontálják (leszámitolják)
Kereskedelmi bank diszkontál (csak a válto szerepét játssza a leszámitolásban)
Jegybank rediszkontál
20. Mi a tartalékráta? A jegybank és a kereskedelmi bankok fiezőképessége az aranypénzrendszer
és nem-aranypénzrendszer esetén.
Tartalékráta: A bank pénztartalékának és kibocsátásának hányadosa (aranyszám)
Aranypénzrendszer (minden bank jegybank): össz aranytartalék/össz kibocsátott bankjegy
Nem aranypénzrendszer (kereskedelmi bank is): össz bankjegytartalék/össz bankszámlapénz
21. A papírpénz fogalma, teremtése a pénzhelyettesek nélküli aranypénzrendszerben és a kétszintű
bankrendszerben.
Papírpénz: Aranyat helyettesítő bankjegy, mely többletkeresletet támaszt, ezáltal árszínvonal növekedést
okoz papírpénz kibocsátás esetén.
Teremtése: hitelnyújtás, külföldi deviza vétele, állam mindenki számára kötelezővé tette az elfogadását.
Kétszintű rendszerben: deficites állam értékpapírokat ad el a jegybanknak; nyíltpiaci műveletek; közvetlen
hitelkérelemmel fordul a jegybankhoz. Többletkeresletet okoz, árszínvonal növekedés
22. A nyíltpiaci műveletek.
A jegybank állampapírokat (államkötvény, kincstárjegy) forgalmaz abból a célból, hogy a közüzleti
szektornak, a költségvetésnek pénzt szerezzen. Ezzel a pénzmennyiséget szábalyozza. Állam
hitelkérelemmel fordul a jegybankhoz, hitelből vásárol.
23. Melyek az alapvető különbségek a hitelpénz és a papírpénz között?
Hitelpénz Papírpénz
nem bontja meg a kereslet-kínálat összhangját megbontja a kereslet-kínálat összhangját
nem okoz árszínvonal-növekedést (többletkereslet)
aranypénzrendsz. esetén bankjegye beváltható árszínvonal-növekedést okoz
aranyra nem váltható be aranyra
24. Az aranypénzrendszer megszűnésének okai, módja.
megszűnik a bankjegy aranyra történő beváltása
megtiltják az arany belföldi forgalmát
A belső érték nélküli pénz egy része továbbra is hitelpénz, egy része továbbra is papírpénz, de nem tudjuk,
hogy melyik –melyik.
25. A pénzteremtés mechanizmusa a modern bankrendszerben.
???????????????
26. Mi a kamatrés?
Kamatrésnek nevezzük a hitelintézetek esetében a hitelekből származó, valamint a betétek után fizetendő
kamatokból adódó.
27. Mi a pénzmultiplikátor?
Pénzmultiplikátornak nevezzük azt a hányadost, amely a kereskedelmi bankok pénzteremtő képességét írja
le. A pénz multiplikáció alapvetően pénzsokszorozódást jelent.
28. A monetáris politika fogalma, célja.
a gazdaságpolitika egyik típusa, amely a gazdaságban forgó *pénzmennyiség+ mértékével próbálja meg
befolyásolni a gazdasági folyamatokat. A monetáris politikát a jegybankok gyakorolják.
29. A monetáris politika eszközrendszere a modern pénzrendszerben.
Kötelező tartalékráta
Refinanszírozási politika
Kamatláb politika
Nyílt piaci műveletek
30. Az expanzív és a restriktív monetáris politika. Expanzív monetáris politika: növelik a forgalomban lévő pénz mennyiségét. Restriktív monetáris politika: csökkentik a forgalomban lévő pénz mennyiségét.
31. A fiskális politika fogalma.
más néven költségvetési politika, a gazdaságpolitika egyik eszköze, melyet rendszerint az *állam+? gyakorol.
Részét képezi az adóztatás, a közkiadások és az államadósság tervezése és kezelése. A fiskális
gazdaságpolitika alapvető célja, hogy a gazdasági élet ciklikusságának (fellendülés, recesszió) hatásait
bizonyos keretek közé szorítsa. További célok közé tartozik a munkanélküliség megfelelő szinten tartása,
válság esetén pótlólagos kereslet generálása a kiesett kereslet helyére.