Page 1
1. Bevezetés
A pókok generalista ragadozó ízeltlábúak, melyek a legtöbb szárazföldi
élőhelyen előfordulnak. Nagy fajszámuk és abundanciájuk alkalmassá teszi
közösségeiket szünbiológiai vizsgálatokra. A pókfajok jelentős része pontosan
meghatározható élőhelyi igényekkel rendelkezik, a közösségek szerkezete,
fajösszetétele érzékenyen jelzi az élőhely minőségének változását.
Az előzetes irodalmi eredményekre alapozott hipotézisem szerint a
vegetáció alapján megállapított habitat-típus elsősorban strukturális és
mikroklimatikus sajátosságai (vegetáció szerkezete, talaj víztartalma,
árnyékoltság stb.) befolyásolják leginkább a pókközösségek fajösszetételét,
szerkezetét
A populációk közötti interakciókból (pl. kompetíció) eredő társulási
szabályoknak a pókközösségek összetételének meghatározásában valószínűleg
kisebb szerep jut.
A tájléptékű változók közül a habitatméret és a környező foltok
heterogenitásának a pókközösségek fajszámára és összetételére gyakorolt
hatását mutatták ki. Több vizsgálat bizonyította az élőhelyet körülvevő táj
hatását a pókokra és más ízeltlábúakra is, de nehéz általános következtetéseket
levonni a táji környékének szerepéről, mert minden faj életmenete és diszperziós
képessége különböző A tanulmányozott élőhelyektől és közösségektől függően
az egyes hatások léte és súlya eltérő lehet.
Ezek alapján tehát indokolt mind élőhelyi, mind pedig táji léptékben
esettanulmányokkal vizsgálni a pókközösségek összetételét és potenciális
befolyásoló faktorait.
Page 2
2. Célkitűzések
Dolgozatom célja a Dél-Alföld jellegzetes tájelemeit jól reprezentáló
élőhelyeken a pókközösségek szünbiológiai jelenségeinek leírása és a közösség
fajszámát, összetételét befolyásoló faktorok kimutatása. Vizsgálataim során a
következő kérdések megválaszolására tettem kísérletet:
(1) Mennyiben alkalmazható a Barber-féle talajcsapda a pókok faunisztikai
vizsgálatára, fajszámuk becslésére és közösségeik összehasonlítására?
(2) Kimutatható-e heteromorf homoki gyepek mozaikosságának hatása az ott élő
pókközösségekre? Hogyan befolyásolja a mikrodomborzat a homokbuckás
kiskunsági gyepek pókközösségeit?
(3) Miként befolyásolják a pókközösségek szerkezetét a habitat struktúrájában
megfigyelhető változások erdőszegélyeken és különböző gyepfoltok határán?
(4) Hogyan hat az élőhelyfoltok mérete a pókközösségekre? Mekkora az a
legkisebb méretű élőhelyfolt, amely önálló pókközösség kialakulását teszi
lehetővé?
(5) Milyen az élőhelyeket jellemző paraméterek és a vizsgált élőhelyet
körülvevő táji környék hatása az ott élő pókközösségekre? Mely paraméterek
határozzák meg a közösségeket alkotó populációk számát és a közösségek
összetételét Tisza menti élőhely-komplexekben?
Page 3
3. Módszerek
A fajszám becslését, a gyepek mozaikosságának hatását, az élőhelyek
szegélyének és méretének hatását kiskunsági természetközeli erdőssztyepp
foltokon vizsgáltam. Az élőhelyi és tájléptékű paraméterek hatását Tisza-menti
élőhely komplexekben elemeztem.
A pókok gyűjtésére Barber-féle talajcsapdát alkalmaztam, melyet eilén-
glikol és víz keverékével töltöttünk. A talajcsapdák körül becsültem a zuzmók,
mohák, zárvatermő növények borítását talajszinten, a vegetáció borítását 10 és
40 centiméter magasságban, a növényzet átlagos magasságát, a talaj
víztartalmát, erdei mintavételi helyek esetén a lombkorona árnyékolását, a
Tisza-menti tájléptékű vizsgálatok esetén a mintavételi pont körül 250 méteres
körön belül becsültem a szántók, gyepek és erdők arányát.
A teljes fajszám becslését és a talajcsapdák gyűjtési hatékonyságának
értékelését nem-paraméteres becslők számításával végeztem.
A fajszám, a rarefaction diverzitás és az élőhelyi jellemzők, táji
paraméterek között lineáris modellek segítségével kerestem kapcsolatot.
A közösségek diverzitásának összehasonlítására Rényi-féle diverzitás-
rendezést alkalmaztam.
Szegélyzónák elhelyezkedésének és szélességének azonosítására az
egymást követő csapdacsoportok adatai közt számított Wilson-Schmida β
divezitási indexet és Chao által módosított Jaccard-indexet számítottam.
Az elkülönülő közösségek azonosítását nem-metrikus többdimenziós
skálázással (NMDS) végeztem.
A pókközösség szerkezetére ható élőhelyi és tájléptékű paramétereket
kanonikus korrespondencia elemzés (CCA) segítségével azonosítottam
Page 4
4. Eredmények és megvitatásuk
4.1 Talajcsapdák használhatósága faunisztikai vizsgálatokra homoki
gyepeken
Tekintettel arra, hogy vizsgálataim jelentős részét homoki élőhelyek komplexein
végeztem, a gyűjtési módszer alkalmazhatóságát is homoki gyepen teszteltem.
Bugacpusztaháza közelében heteromorf homoki gyepen gyűjtöttünk
pókokat 110 talajcsapda segítségével, melyet 22 mintavételi ponton helyeztünk
el. A csapdák 2007-ben márciustól decemberig működtek. A vizsgálat során 92
faj 8486 egyedét gyűjtöttük, mely a nem-paraméteres becslők alapján a
fajkészlet 82-93 százaléka. Korábban, 2002 és 2006 közt ugyanerről a területről
további 7810 pókot gyűjtöttünk, melyek 70 fajba tartoztak, közülük 19 faj
egyedei 2007-ben nem kerültek a mintákba. A ritka (alacsony denzitású) fajok
többsége növényzeten vadászó vagy hálószövő pók volt. Becsültem a minimális
mintavételi ráfordítást, mely segítségével a teljes fajkészlet begyűjthető. A Chao
1 és Chao 2 becslők telítődése alapján további 41088 egyed gyűjtésére vagy 599
csapda kihelyezésére szükség az össze faj kimutatásához. Az eredmények
alapján bár hatalmas mintavételi ráfordításra van szükség a teljes fauna
kimutatásához kizárólag talajcsapdák segítségével, de a módszer alkalmazható
különböző élőhelyek pókközösségeinek összehasonlítására, mert segítségével
lehetséges a talajfelszínen mozgó domináns és így a közösségekben
meghatározó szerepet játszó fajpopulációk kimutatására.
4.2 A habitat-heteromorfia hatása a pókokra homoki gyepeken
A 4.1 fejezetben ismertetett vizsgálat adatai lehetőséget biztosítottak az élőhelyi
foltozottság és egyes habitat paraméterek hatásának kimutatására. A lineáris
modellek alapján a pókközösségek fajszámát a talajnedvesség és a vegetáció
Page 5
magassága határozza meg. A CCA alapján a talajnedvesség mellett a vegetáció
borításának a pókközösségek összetételére gyakorolt szignifikáns hatását is
kimutattam. A mohák és zuzmók borítása és közvetlenül a szintkülönbség nem
befolyásolta a pókközösségek összetételét. A mozaikos bugaci gyepen végzett
vizsgálat alapján tehát a talajnedvesség és az 1.5-2 méteres legnagyobb
szintkülönbség alapján kialakuló heterogén vegetációnak megfelelően a
pókközösség fajösszetétele is változik. A buckaközökben kialakuló struktúrásan
komplex élőhelyek több búvóhelyet és hálórögzítési helyet biztosítanak a pókok
számára így befolyásolja a közösség összetételét. A területen végzett korábbi
vizsgálatok eredményeiből tudjuk, hogy strukturális heterogenitás a zsákmány-
populációk denzitására is hatással van, így közvetve is hat a pókközösségekre.
4.3 Pókközösségek változása erdőszegélyeken és különböző gyepfoltok
határán
A természetes erdőszegélyek pókközösségeit Bugacpusztaháza közelében
vizsgáltuk, egy borókás-nyílt homoki gyep és egy elegyes borókás-nyaras-nyílt
homoki gyep átmenetén. A gyepi és erdei közösség összetétele jelentősen eltért.
A gyepek pókközösségeinek fajszáma, és a Rényi-féle diverzitás rendezés
alapján, diverzitása is nagyobb. A borókás-nyaras-nyílt homoki gyep szegély
esetén erdei specialista fajokat gyűjtöttünk a gyepen is, a jelenség oka
feltételezhetően, hogy a magas nyárfák széles sávot árnyékoltak a gyepen. A
CCA alapján a moha, zuzmó és a lágyszárú vegetáció struktúrája jelentősen
befolyásolta a pókközösségeket.
Fülöpháza mellett két szomszédos buckaoldalon és a közöttük található
buckaközön keresztül húzódó transzekt mentén vizsgáltam a pókközösségek
összetételét. Az NMDS alapján a buckaköz mellett a két lejtő pókközössége is
eltért egymástól, valószínűleg az északi kitettségű oldal sűrűbb és diverzebb
vegetációja miatt, mely feltehetően a két buckaoldalt érő különböző erősségű
Page 6
napsugárzás és a talaj eltérő víztartalma miatt alakult ki. A CCA alapján
pókközösségek szerkezetét a talajnedvesség, a relatív magasság és a vegetáció
borítása határozta meg
4.4. Az élőhely méretének hatása a pókközösségekre
A kiskunsági természetes erdősztyepp vegetáció jelenleg egyre csökkenő
méretű, izolált foltokon található meg. Jellemző megjelenési formája a
Fülöpháza közelében található változó mértékben zárt lombkoronájú erdőfoltok,
nyílt és buckaközi zárt gyepek mozaikja. A változatos méretű, de hasonló
növényzeti struktúrájú erdőfoltok lehetőséget biztosítanak a pókközösségek
szerkezete és az élőhely foltok mérete közti kapcsolat vizsgálatára. 15 nyárerdő
foltban és köztük a nyílt homoki gyepen helyeztünk el talajcsapdákat. Az
MNDS és a Rényi-féle diverzitás rendezés három közösséget különített el: (1)
nyílt homoki gyep és a kisméretű erdőfoltok (88-410 m2), melyek a homoki
gyephez hasonlóan nagy diverzitásúak és még nincs erdőkre jellemző
pókközösségük; (2) közepes méretűek (420-720 m2) és (3) nagy (1025-5000 m
2)
foltok, melyek diverizása a legalacsonyabb, de pókpopulációik elsősorban erdei
fajokat képviselnek. A regressziószámítás alapján az a foltméret és a
fajpopulációk száma között nincs összefüggés, de szignifikáns kapcsolatot
találtam az erdei specialista fajokat képviselő populációk egyedszáma és a
foltok mérete közt.
4.5. Az élőhelyi és a tájléptékű paraméterek hatása a pókközösségekre
Pókok talajcsapdás gyűjtését két habitat-kompexben végeztünk a Tisza dél-
alföldi szakasza mentén. A déli vizsgálati terület, Vesszős, Szegedtől északra
nyolc kilométerre fekszik, itt a mentett (töltésen kívüli, ármentesített) ártéren
igen kevés erdőt és gyepet találunk. Az északi tájat Dóc falu közigazgatási
Page 7
határában jelöltük ki, 40 kilométerre Szegedtől, itt nagyobb kiterjedésű
természetközeli területek találhatók a mentett oldalon is. A két habitat-
komplexben összesen 10 erdőt és 10 gyepet vizsgáltam.
A lineáris modellek, az NMDS és a CCA eredményei szerint a gyepi
pókközösségek fajszámát és szerkezetét a talajnedvesség, a vegetáció borítása, a
rendszeres áradások és a környező erdők aránya befolyásolta jelentősen.
Negatív kapcsolatot találtam a gyepi specialista fajokat képviselő populációk
száma és a vizsgált gyepet körülvevő erdők aránya között, és pozitív
összefüggést a gyepeken gyűjtött erdei specialista fajokat képviselő populációk
száma és az erdők kiterjedése között.
Az erdők esetén a habitaton belüli feltételek közül a talajnedvesség és az
avarborítás hatása jelentős, tájléptékű változók közül a környező erdők és
gyepek aránya határozza meg a pókközösség fajszámát, összetételét.
Az ordinációk szerint erdők és gyepek esetén is jelentősen eltérnek a
különböző típusú élőhelyek. Eredményeink alapján a hullámtéri fauna megóvása
mellett a mentett oldali élőhelyek sokféleségének fenntartása is szükséges a táj
teljes ízeltlábú fajkészletének megőrzéséhez.
Page 8
A dolgozat témájában megjelent publikációk
Gallé, R., Torma, A., Körmöczi, L. 2007: Epigeic invertebrate assemblages
(Araneae, Heteroptera) of natural forest edges. Proceedings of the 8th Central
European Workshop on Soil Zoology, Ceske Budejovice. 47-53
Gallé, R. 2008: The effect of a naturally fragmented landscape on the spider
assemblages. North-Western Journal of Zoology. 4: 61-71.
Gallé, R., Torma, A. 2009: Epigeic spider (Araneae) assemblages of natural
forest edges in the Kiskunság (Hungary). Community Ecology, 10: 146-151
Torma, A., Bozsó, M., Gallé, R. 2009: Határok és átmenetek hatása az ízeltlábú
együttesek mintázatára a Kiskunság természetközeli élőhelyein. In Gallé, L.
(szerk): Entomológia: kutatás, szemléletformálás, ismeretterjesztés. SZTE,
Szeged, 136-155.
Gallé, R., Torma, A., Körmöczi, L. 2010: Small scale effect of habitat
heterogeneity on invertebrate assemblages in Hungarian sandy grasslands Polish
Journal of Ecology, 58: 333-346.
Gallé, R., Vesztergom, N., Somogyi, T. 2011: Environmental conditions
affecting spiders at the lower reach of the River Tisza in Hungary.
Entomologica Fennica. accepted manuscript
Egyéb publikációk
Gallé, L., Gallé, R., Markó, B., Mikó, I., Sárkány-Kiss E. 2000: Habitat
correlates of ground invertebrate assemblages in a flood plain landscape
complex. Tiscia monograph series, 31-36.
Gallé, R., Urak, I. 2001:Contribution to the spiders (Arachnida: Araneae) of
upper Mures river valley with some new data for the Romanian fauna.
Entomologica romanica, 6: 141-144.
Gallé, R., Urák, I. 2002: Faunistical data on the spiders (Arachnida: Araneae) of
Nemeria Mountain’s bog complex with two species new for the Romanian
fauna. Entomologica romanica, 7: 85-88.
Page 9
Gallé, R. 2002: Assemblage structure of wolf spiders in south Hungarian
grasslands. In: European Arachnology 2002 (F. Samu & Cs. Szinetár eds.), Plant
Protection Institute & Berzsenyi College, Budapest, 151-156.
Urak, I., Gallé, R. 2005: Some new records and rare species for the Romanian
spider fauna. Entomologica Romanica, 10: 33-37.
Gallé, R., Fehér, B. 2006: Edge effect on spider assemblages Tiscia, 35:37-40.
Gallé, R., Urák, I. 2006: Faunistical data on spiders (Arachnida: Araneae) of the
Lacul Dracului bog complex with new data for the Romanian fauna. Scientific
Annals of the Danube Delta Institute. 2006, 29-32.
Árendás, O., Bozsó, M., Gallé R., Torma, A., Körmöczi, L. 2007: Composition
of assemblages of ants (Hymenoptera: Formicidae) and associated arthropods
(Heteroptera, Orthoptera, Araneae) at natural forest edges. Myrmecological
News, 10: 100.
Urák, I„ Gallé, R. 2008: Further Data on the Arachnofauna
(Arachnida:Araneae) of Dobrogea / Újabb adatok Dobrudzsa pókfaunájáról
(Arachnida: Araneae). Acta Scientiarum Transylvanica – Biologia, 16: 79-87.
Dudás, Gy., Gallé, R., Papp, V.G., Varga, J. 2008: A Bodrogköz pókfaunája. In
Tuba, Z. (szerk): Bodrogköz. (A magyarországi Bodrogköz tájmonográfiája).
Lórántffy Zsuzsa Alapítvány, Gödöllő-Sárospatak. 779-789.
Poszterek és előadások megjelent kivonattal
Gallé R. 2001: Dél-alföldi gyepek farkaspók közösségeinek összehasonlító
vizsgálata. 3. Magyar Pókász Találkozó Budapest, május 2-4.
Gallé, R. 2002: Assemblage structure of wolf spiders in south Hungarian
grasslands. 20 th.European Colloquium of Arachnology, Szomathely, július 22-
26.
Margóczi, K., Körmöczi L., Bozsó M., Gallé, R., Sághy, M., Torma, A. 2002:
Faji szintű védelmet megalapozó vizsgálatok a Dél-Kiskunságban. I. Magyar
Természetvédelmi Biológiai Konferencia, Sopron, november 14-17.
Gallé R. 2004: Pókközösségek foltdinamizmusa. 5. Magyar Pókász Találkozó
Uzonkafürdő, szeptember 10-12.
Page 10
Gallé, R., Fehér B. 2004: Pókközösségek vizsgálata nyárerdő szegélyen. 2.
Szünzoológiai szimpózium, Budapest, március 8-9.
Gallé R. 2005: Természetes erdőszegélyek pókközösségei. 6. Magyar Pókász
találkozó Mórahalom, szeptember 15-18.
Gallé, R., Torma, A. 2005: Soil fauna (Araneae, Heteroptera) of natural forest
edges. 8th Central European Workshop on Soil Zoology, Ceske Budejovice,
április 20-22
Gallé R., Torma A., Körmöczi L. 2006: Ízeltlábú közösségek változása
természetközeli szegélyeken. 7. Magyar Ökológus Kongresszus. Budapest,
szeptember 4-6.
Makra, O., Gallé, L., Fülöp, D., Gallé, R., Bozsó, M., Kőváry, K., Rostási, Á.
2006: Egy Tisza-menti táj mintázata különböző közösségek leképezésében. 7.
Magyar Ökológus Kongresszus. 2006 Budapest, szeptember 4-6.
Torma, A., Gallé, R., Körmöczi, L. 2007: Ízeltlábú közösségek vizsgálata
kiskunsági mozaikos élőhelyen. III. Kárpátmedencei Környezettudományi
Konferencia, Kolozsvár, 2007 március 29-31.
Gallé R., Torma A., Bozsó M., Körmöczi L. 2007 Izeltlábú együttesek homoki
élőhelyeken. 8. Biológus Napok, Kolozsvár, április 20-21.
Gallé, R. 2007 Erdőfoltok méretének hatása a pókegyüttesek szerveződésére. 3.
Szünzoológiai Szimpózium, Budapest, március 5-6.
Gallé, R., Torma, A., Bozsó, M., Körmöczi, L. 2007 Invertebrate assemblages
of the mosaic habitats in the Kiskunság Region (Hungary). 9 th Central
European Workshop on Soil Zoology, Ceske Budejovice, április 17-20.
Gallé, R. 2009: Dél-Tisza menti pókegyüttesek szerkezete. 8. Magyar Ökológus
Kongresszus. augusztus 26-28.
Gallé R., Strifler G., Vesztergom N. 2009: Dél-Tisza menti pókegyüttesek
szerkezete. 10. Magyar Pókász Találkozó Oroszlány-Gánt október 9-11
Varga Cs., Bozsó M., Gallé R., Torma A., Varga M.: Ízeltlábú közösségek
szerkezete dél-alföldi gyepeken. 8. Magyar Ökológus Kongresszus. Szeged,
2009 augusztus 26-28.
Page 11
Fischer, C., Schlinkert, H., Ludwig, M., Holzschuh, A. Gallé, R. Tscharntke, T.,
Batáry, P. 2010: The impact of hedgerow-forest connectivity on carabid beetle
and spider communities in agricultural landscapes. IXth European Congress of
Entomology 2010 augusztus 22-27.
Nyilatkozatok