€¦  · Web view2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. Balázs Éva – Imre Anna (2011): ... Real World Learning Partnership, 2006.

Tantárgy neve:A magyar oktatási rendszer

Tantárgy Neptun kódja: BTBLAPED201Tantárgyfelelős intézet:Tantárgyelem:

Tárgyfelelős (név, beosztás):Javasolt félév: Előfeltétel:Óraszám/hét: Számonkérés módja (a/gy/k/b):Kreditpont: Tagozat: levelező BATantárgy feladata és célja:A hallgató ismeri azokat a forrásokat, amelyekből adatokat, információkat szerezhet az oktatási rendszer működéséről, ismeri a szabályozó dokumentumokat. Tud értelmezni a magyar oktatási rendszerről szóló adatsorokat, grafikonokat. Meg tud írni egy rövid elemző szöveget az oktatási rendszerhez kapcsolódó témáról.

Tantárgy tematikus leírása: Az oktatási rendszer fogalma, kialakulása. Oktatási rendszerek Európában. A magyar oktatási rendszert szabályozó főbb dokumentumok. A hazai oktatási rendszer általános jellemzői. Adatok, kutatási eredmények a magyar oktatási rendszerről.

Félévközi számonkérés módja:A szóbeli vizsgát konferencia formájában tartjuk meg, amelyre a hallgató elkészít egy 15 perces előadást prezentációval és annak az absztraktját (max. 1 oldal). Értékelési szempontok: a) az absztrakt tartalmi és nyelvi minősége; b) az előadás tartalma; c) az előadás minősége.Az absztrakt leadásának határideje: 2014. május 5.

Az előadáshoz választható témák: Iskola előtti nevelés Az általános iskolai nevelés A középfokú oktatás (gimnáziumok) A középfokú oktatás (szakközépiskolák) Szakképzés: szakiskolák, felsőfokú szakképzés Felnőttképzés, egész életen át tartó tanulás Felsőoktatás A fogyatékkal élő, a sajátos nevelési igényű, a tanulási nehézséggel küzdő tanulók

a magyar iskolarendszerben A hátrányos helyzetű tanulók a magyar iskolarendszerben Alternatív iskolák, alapítványi iskolák Egyházi iskolák

Értékelése:Az általános értékelési alapelvek szerint.Kötelező irodalom:Fehérvári Anikó – Imre Anna – Tomasz Gábor (2011): Az oktatási rendszer és a tanulói

továbbhaladás. In: Balázs Éva – Kocsis Mihály – Vágó Irén (szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról 2010. Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. 133 – 196.

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről.Balázs Éva – Imre Anna (2011): Felsőoktatás és élethosszig tartó tanulás. In: Kocsis Mihály

(szerk.): Felsőoktatás – Adatok és tendenciák. Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. http://www.ofi.hu/tudastar/felsooktatasAjánlott irodalom:Balázs Éva – Kocsis Mihály – Vágó Irén (szerk., 2011): Jelentés a magyar közoktatásról

2010. Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. http://www.ofi.hu/kiadvanyaink/jelentes-magyar-111019

Fazekas Károly – Köllő János – Varga Júlia (szerk., 2008): Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért 2008. Budapest, Ecostat. http://oktatas.magyarorszagholnap.hu/images/ZKTartalom.pdf

Fehérvári Anikó – Kocsis Mihály (szerk., 2009): Felsőfokú? Szakképzés? Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. http://www.ofi.hu/kiadvanyaink/felsofoku-szakkepzes

Halász Gábor – Lannert Judit (szerk., 2006): Jelentés a magyar közoktatásról 2006. Budapest, Országos Közoktatási Intézet.

Halász Gábor (2001): A magyar oktatási rendszer. Budapest, Műszaki Könyvkiadó.Kocsis Mihály (szerk., 2011): Felsőoktatás – Adatok és tendenciák. Budapest, Oktatáskutató

és Fejlesztő Intézet. http://www.ofi.hu/tudastar/felsooktatas

Tantárgy neve:A tanulók megismerésének módszerei

Tantárgy Neptun kódja: Tantárgyfelelős intézet:Tantárgyelem:

Tárgyfelelős (név, beosztás): Lubinszki MáriaJavasolt félév: Előfeltétel:Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlatKreditpont: 4 Tagozat: levelező BATantárgy feladata és célja:A hallgatók átismétlik és összefoglalják azokat az ismereteket, amelyeket különböző tantárgyakban megszereztek a tanulók jellemzőiről. Ezek felhasználásával értelmezzük a tanulók megismerésének nehézségeit, szükségességét és lehetséges technikáit.Tantárgy tematikus leírása:

A tanuló megismerésének céljai és korlátai. A tanuló megismerésének területei: a biológiai, pszichológiai és a szociológiai

fejlődés jellemzői, a szociokulturális háttér. A tanulók megismerésének eszközei. Kommunikációs képességek és stílusok megismerése. Értékek, attitűdök, előítéletek, viselkedési jellemzők megismerése. Tanulási szokások és tanulási stílus megismerése. Érdeklődés, motiváció megismerése. A tanulók közérzete, viszonya az iskolához.

Félévközi számonkérés módja:A hallgató a konzultáció feladataira és a megadott szakirodalomra támaszkodva beadandó dolgozatot készít. A dolgozat tartalmát a hallgatók egyéni érdeklődéséhez igazodva külön egyeztetjük.

Határidő: 2014. október 30., leadás e-mailben..

Értékelése:A hallgató az órai munka, az elvégzett feladatok és a beadandó dolgozat alapján kap jegyet.Elégségest kaphat az a hallgató, aki nem hiányzott háromnál többször, elkészítette a házi

feladatokat és a beadandójára legalább elégségest kapott.Jelest kaphat az a hallgató, aki nem hiányzott egynél többször, aktívan részt vesz az órai

munkában és a beadandójára jelest kapott.

A dolgozatot tartalmi, valamint nyelvi és szövegalkotási szempontból értékelem.

Kötelező irodalom:Kósáné Ormai Vera: A mi iskolánk. Neveléspszichológiai módszerek az iskola belső

értékelésében. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó. 2010.dr. Tóth László: Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez. Debrecen,

Pedellus Tankönyvkiadó. 2005. Heacox, Diane: Differentiating Instruction int he Regular Classroom. Free Spirit Publishin.

2012. 21 – 28.

Ajánlott irodalom:Golnhofer Erzsébet: A tanuló. In.: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó,

Budapest, 2003.Serfőző Mónika – Vörös Anna: A szöveges értékelés feltétele: a tanulók megismerése. In.: Hunyady Györgyné – M. Nádasi Mária: Osztályozás? Szöveges értékelés? Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest, 2004.

Gyarmathy É. (2000) Holistic learners. Identifying gifted children with learning disabilities. An experimental perspective. In. Ed. Montgomery, D.: Able Underachievers. Whurr Publishers, London. 76-88.

Tantárgy neve: Alkalmazott kutatásmódszertan

Tantárgy Neptun kódja: BTBLAPED 407Tantárgyfelelős intézet: Tanárképző IntézetAz óra típusa: szeminárium

Tárgyfelelős (név, beosztás): dr. Simon ZoltánÓraszám/hét: 6 óra/félév Számonkérés módja: gyakorlati jegy Kreditpont: 2 Tagozat: levelezőA tantárgy tanításának alapelvei és céljaA hallgatók korábbi elméleti és gyakorlati ismereteiket, illetve iskolai/pedagógiai gyakorlatuk tapasztalatait felhasználva egyéni vagy csoportos pedagógiai kutatást terveznek és valósítanak meg. A kutatást egy egyetemi oktató segítségével végzik, kutatási tervüket előre egyeztetik az oktatóval, munkájuk fázisait írásban dokumentálják, eredményeikről beszámolót készítenek. Tapasztalataikat szakdolgozati munkájukban is hasznosítani tudják.

Fejlesztendő kompetenciaterületekA korábban („Bevezetés a kutatásmódszertanba”című tárgy követelményeként) benyújtott kutatási terv további – elsősorban javításra/kiegészítésre szoruló – módszertani kérdéseinek konkretizálása, illetve az egyéni feladatok megfelelő ütemezése, a szakdolgozat kritériumainak megfelelően.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjaiSzakdolgozat formai kritériumai. Szakbibliográfia készítése. Hivatkozási formák és azok szabályai. Jegyzetkészítés formai szabályai. Szakkönyvtárak használatának tudnivalói. Elektronikus könyvtárhasználat, illetve az elektronikus hivatkozás szabályai. Interjútechnikák. Kérdőívezés. Kutatási eredmények feldolgozásának lehetőségei és módjai. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételeiAktív órai jelenlét, illetve a szemináriumi dolgozatot, a konzultáción megállapított módszertani feltételekkel és határidőre kell elkészíteni.

Kötelező és ajánlott irodalom:

Babbie, Earl (2003): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest

Falus Iván (szerk.) (2000): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Könyvkiadó, Budapest

Golnhofer Erzsébet – Nahalka István (szerk.) (2001): A pedagógusok pedagógiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

Kvale, Steinar (2005): A interjú. Bevezetés a kvalitatív kutatás interjútechnikáiba. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest

Mason, Jennifer (2005): Kvalitatív kutatás. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest

Seidman, Irving (2006): Interviewing as qualitative research: A quide for researchers in education and the social sciences. New York: Teachers College Press, 2006.

Szabolcs Éva (2001): Kvalitatív kutatási metodológia a pedagógiában. Műszaki Könyvkiadó,

Budapest

Tantárgy neve:A nevelőmunka intézményi keretei

Tantárgy Neptun kódja: Tantárgyfelelős intézet: Tanárképző IntézetTantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős (név, beosztás): Karlovitz János Tibor egyetemi docensJavasolt félév: Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlati

jegyKreditpont: 2 Tagozat: nappali / levelező, BATantárgy feladata és célja:A tantárgy bemutatja a nevelőmunka legfontosabb helyszíneit. A hallgatók betekintést kapnak a kollégiumi nevelés, a nevelőotthoni nevelés, a börtönpedagógia, a katonai nevelés, a múzeumpedagógia, sportpedagógia, zoopedagógia stb. elméleti alapjaiba, és értelmezik azok kapcsolódási pontjait a nevelési asszisztens feladatköreivel. Saját tapasztalatokat gyűjtenek. A kurzus hozzásegít a specializálódáshoz, a nevelési asszisztens iskolán kívüli lehetőségeinek alaposabb megismeréséhez.

Tantárgy tematikus leírása:1. Bevezetés. Óvodai / kisgyermekkori nevelés; kisiskoláskori nevelés; óvoda / iskola

átmenet. Középfokú nevelés: orientáció, specializáció, korrekció2. Iskolai és iskolán kívüli, tanórai és tanórán kívüli nevelési keretek3. Napközi, napköziotthon, iskolaotthon, tanulószoba. Az egésznapos iskola fogalmának

változásai. Az egésznapos iskola működése napjainkban: lehetőségek és kihívások4. Szervezési kérdések, feladatok, iskolán belüli és kívüli intézményes és személyes

kapcsolatok, együttműködések. A működtetés feltételrendszere. Felelősségek és függések: érdekek hálójában

5. A sporttevékenység, mint a nevelés kitüntetett területe az iskolában és azon kívül. Sportpedagógia

6. A művészeti tevékenység, mint a nevelés lehetősége az iskolában és azon kívül7. A tanulmányi versenyek, mint a tehetségfejlesztés és nevelés sajátos alkalmai az

iskolában8. Speciális nevelési színtér: a kollégium (általános iskolás, középiskolás korúak számára)9. Nevelés a gyermek- és ifjúságvédelem speciális intézményrendszerében. A nevelőszülő,

hivatásos nevelőszülő fogalmai10. Nevelés zárt és félig zárt intézmény-típusokban: javító- és nevelőintézet, börtön.

Középfokú katonai felkészítés; a rendészeti középiskola fogalma11. Sajátos alkalmazott pedagógiai színterek: múzeumpedagógia, zoopedagógia.

Gyermekmúzeum, gyermekszínház, játszóház stb.12. A pedagógiai asszisztens helye és szerepe, feladatai az intézményes nevelés rendszerébenFélévközi számonkérés módja:A hallgatói munkákat a tárgy jegyzőjének kell elküldeni a [email protected] e-mail-címre.Dolgozat a konzultáción történő megállapodás szerint, a tematika valamelyik pontjához kapcsolódóan.Értékelése:Az itt nem szabályozott értékelési szempontok a Tanárképző Intézet honlapján találhatók.Kötelező irodalom:Heimann Ilona, Lénárd Sándor, Mészáros György, Rapos Nóra, Trencsényi László (szerk.)

(2006). A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése. Intézményen kívüli nevelés.

Budapest: Bölcsész Konzorcium.Hölner, W., Döbert, H., von Kopp, B., & Mitter, W. (2007). The Education Systems of

Europe. Dordrecht, The Netherlands: Springer.Kósáné Ormai Vera (1998). A mi iskolánk. Budapest: OFI.Ajánlott irodalom:Halász Gábor (2001). Az oktatási rendszer. Budapest: Műszaki.Kozma Tamás (1998). Bevezetés a nevelésszociológiába. Budapest: Nemzeti

Tankönyvkiadó.Leithwood, Kenneth, & Musella, Donald (1991). Understanding School System

Administration. Studies of the Contemporary Chief Education Officer. London: The Falmer Press.

Tantárgy neve: Bevezetés a kutatásmódszertanba

Tantárgy Neptun kódja: BTBLAPED 307Tantárgyfelelős intézet: Tanárképző IntézetAz óra típusa: előadás

Tárgyfelelős (név, beosztás): dr. Simon ZoltánÓraszám/hét: 6 óra/félév Számonkérés módja: vizsgadolgozatKreditpont: 3 Tagozat: levelezőA tantárgy tanításának alapelvei és célja

A tantárgy célja, hogy segítséget nyújtson a pedagógiai kutatások lefolytatásához szükséges alapvető metodológiai ismeretek elsajátításához. Ennek keretében a hallgatók áttekintést kapnak a pedagógiai kutatás céljáról, tárgyáról, fajtáiról, a kvantitatív és a kvalitatív kutatás jellemzőiről, a kutatási folyamatot alkotó főbb tevékenységekről, a kutatási stratégiák, módszerek és eszközök sajátosságairól, alkalmazásuk lehetőségeiről és korlátairól. Elemi bevezetést kapnak a kvantitatív kutatások matematikai statisztikai hátterébe és a számítógépes adatfeldolgozás módszereibe.

Fejlesztendő kompetenciaterületek

A hallgató tudjon önállóan és szakszerűen kutatási tervet készíteni. Szakdolgozatának hipotézisét világosan és igazolhatóan tudja megfogalmazni, közreadni. Az interjúkészítés, kérdőívezés etikai szabályaival legyen tisztában, a kapott eredményeket tudományos igénnyel fel tudja dolgozni. Szakbibliográfia készítésének módját megismerje, szakszerűen tudjon hivatkozni azokra. Elősegítése annak, hogy a pedagógiai kutatás módszertanát iskolai körülménynek között, azaz a gyakorlatban is tudja kivitelezni.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai 1. Kutatási téma megválasztása, hipotézis felállítása, típusai.

2. A vizsgálatok főbb típusai: fogalmi meghatározások

3. Mintavételi eljárások.

4. A kérdezés módjai: az interjú.

5. A strukturált és a strukturálatlan interjú.

6. A kérdőíves módszer

7. Az interjú módszere

8. A megfigyelés

9. Kutatási terv készítése: a kutatás főbb időbeli aspektusai

10. Kutatási beszámoló készítése

11. A pedagógiai kutatás tárgya és célja

12. A pedagógiai kutatás folyamata

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei

Aktív órai jelenlét, illetve a vizsgadolgozatot (kutatási tervet), a konzultáción megállapított módszertani feltételekkel és határidőre kell elkészíteni.

Kötelező és ajánlott irodalom:

Babbie, Earl (2003): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest

Falus Iván (szerk.) (2000): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Könyvkiadó, Budapest

Golnhofer Erzsébet – Nahalka István (szerk.) (2001): A pedagógusok pedagógiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

Kvale, Steinar (2005): A interjú. Bevezetés a kvalitatív kutatás interjútechnikáiba. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest

Mason, Jennifer (2005): Kvalitatív kutatás. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest

Seidman, Irving (2006): Interviewing as qualitative research: A quide for researchers in education and the social sciences. New York: Teachers College Press, 2006.

Szabolcs Éva (2001): Kvalitatív kutatási metodológia a pedagógiában. Műszaki Könyvkiadó, Budapest

Tantárgy neve: Bevezetés a művelődés és a tudomány világába

Tantárgy Neptun kódja: BTBLAPED109Tantárgyfelelős intézet: Tanárképző IntézetAz óra típusa: előadás

Tárgyfelelős (név, beosztás): dr. Simon ZoltánÓraszám/hét: 6 óra/félév Számonkérés módja: vizsgadolgozat

(kollokvium)Kreditpont: 2 Tagozat: levelezőA tantárgy tanításának alapelvei és célja

A tantárgy bevezetést nyújt a kultúra elméletébe. Áttekinti a kultúra fogalmának különböző

meghatározásait, értelmezi az olyan jellegzetes szembeállításokat, mint kultúra és civilizáció,

elitkultúra és tömegkultúra. Vizsgálja a művelődés és a műveltség történeti alakulását,

általános műveltség és szaktudás viszonyát, az ezekhez a kérdésekhez kapcsolódó

tudományos, filozófiai és politikai vitákat. Különös figyelmet fordít a különböző korok

tudományfelfogására, a tudományos gondolkodás fejlődéséről vallott nézetek alakulására.

Vizsgálja, hogy miben különbözik a tudományos gondolkodás más gondolkodási

paradigmáktól (mint pl. a vallás vagy a „józan ész”).

Fejlesztendő kompetenciaterületek

A hallgatók megismerkednek a kultúraszervezés, a művelődéstörténet fontosabb történeti

állomásaival, az ezekből eredő neveléstörténeti korokkal, és a folyamatot végig tudják

vezetni, napjaink neveléselméleti paradigmáiig. Megismerik a kultúra fogalmi rendszerét,

annak történeti sajátosságait. Értelmezik a kulturális modellek társadalomformáló erejét.

A társadalmi modelleket alakító és formáló művelődéstörténeti korszakokat felismerik és

eligazodnak azokban. A zsidó-keresztény és egyáltalán a világvallások művelődéstörténeti

vonatkozásait megismerik, illetve ezek örökségéből következtetni tudnak napjaink

Európájának civilizációs vívmányaira.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai

Általános kultúrtörténet és tudományos gondolkodás

Művelődéstörténet

Művelődés és pedagógia kapcsolata

Számonkérés módja:

A konzultáció során érintett művelődéstörténeti és tudományos korszakok és ideológiák

ismérveiből kiindulva a hallgatónak készítenie kell két óravázlatot. A két tanórai vázlat közül

az egyik tantárgyi követelményeken kell, hogy alapuljon, tantermi feltételek között, a másik

pedig tanórán kívüli foglakozáson, lehetőleg múzeumi keretek és feltételek között, érintve a

múzeumpedagógiai foglalkozás alapszabályait. A vizsga alakalmával, a hallgatóknak

reflektív módon be kell mutatniuk óravázlatukat, külön kitérve, a konzultáció során megadott

részfeladatokra.

Ajánlott és kötelező irodalom:

Általános művelődéstörténet és tudományos gondolkodás

Assmann, Jan: A kulturális emlékezet. Az írás, emlékezés és politikai identitás a korai magas

kultúrákban. Atlantisz Kiadó, Budapest, 2001.

Knausz Imre: Műveltség és autonómia. Iskolakultúra, 2002. 9. sz. 87–102. o.

Knausz Imre: Doxoszophia. Iskolakultúra, 2006/7-8. sz., 127-151. o.

Kuhn, Thomas: A tudományos forradalmak szerkezete. Budapest, 1984, Gondolat.

Márkus György: A kultúra: egy fogalom keletkezése és tartalma. (In: Márkus: Kultúra

és modernitás. T-Twins, 1992.)

Márkus György: Kultúra és modernitás. T-Twins Kiadó, Budapest, 1992.

Nyíri Kristóf (szerk.): A tudás társadalma. Budapest, 2002.

Művelődés és pedagógia kapcsolata

Németh A.: A magyar neveléstudomány fejlődéstörténete. Gondolat, Budapest,

2003.

Dietrich J.-Tenorth, H.-E. A modern iskola kialakulása és működése. Műszaki,

Bp., 2003.

Kron, Friedrich: Pedagógia. Osiris Kiadó, Budapest, 2000.

Zrinszky. László: Neveléselmélet. Műszaki Tankönyvkiadó. Budapest, 2002.

Zrinszky László: Iskolaelméletek és iskolai élet. OKKER, Budapest. 2000.

Művelődéstörténet

Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Akadémiai Kiadó,

Budapest, 1996.

Magyar művelődéstörténet. Szerk.: Kósa László. Osiris Kiadó, Budapest, 2003.

Magyar művelődéstörténeti lexikon. Főszerkesztő: Kőszeghy Péter, Balassi Kiadó,

Budapest, 2004.

Ritoók Zsigmond: A görög kultúra aranykora. Gondolat Kiadó, Budapest, 1984.

Heussi, Karl: Az egyháztörténet kézikönyve. Osiris Kiadó, Budapest, 2000.

Kerényi Károly: Görög mitológia. Szukits Kiadó, Szeged, 1997.

Hauser Arnold: A művészet és irodalom társadalomtörténete. Bp., 1980.

Rosta István: Magyarország technikatörténete (a honfoglalástól a III. évezred kezdetéig),

Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999.

Nemeskürty István – Liptay Katalin: A magyar művelődés századai, RTV-Minerva

Budapest, 1985.

Kósa László: Nemesek, polgárok, parasztok. Néprajzi, történeti antropológiai és

művelődéstörténeti tanulmányok. Budapest, 2003.

Kultúraközvetítés (néprajz és kulturális antropológia)

A kultúra szociológiája. Szerkesztette: Wessely Anna. Osiris, Budapest, 1998.

A lélek és az evolúció. Szerkesztette: Csányi Vilmos, Pléh Csaba, Bereczki Tamás.

Osiris, Budapest, 2001.

Leakey, Richard E.: Az emberiség eredete. Kulturtrade, Budapest, 1995. Lotman, Urij

Mihajlovic: Kultúra és intellektus. Argumentum, Budapest, 2002. Márkus György: Kultúra

és modernitás. T-Twins Kiadó, Budapest, 1992.

Maróti Andor: Sokszemszögből a kultúráról. Irányzatok a kultúra elméletében és

filozófiájában. Trefort Kiadó, Budapest, 2005.

Ajánlott irodalom:

Geertz, C. (1973): The interpretation of cultures. London: Fontana Press

Tantárgy neveBevezetés a romológiába

Tantárgy Neptun kódja: BTBLAPED 609Tantárgyfelelős intézet: Tanárképző IntézetAz óra típusa: szeminárium

Tárgyfelelős (név, beosztás): dr. Simon ZoltánÓraszám/hét: 6 óra/félév Számonkérés módja: gyakorlati jegy Kreditpont: 5 Tagozat: levelezőA tantárgy tanításának alapelvei és célja:

A Bevezetés a romológiába kurzus egyik célja, hogy a hallgatókat bevezesse a roma kultúra sajátosságaiba, illetve hogy rámutasson az eltérő nyelvű és foglakozású közösségek etnikai identitásjegyeire. A kurzus egyfajta történeti kronológiát követve vonja be a hallgatókat a különböző eredetelméletekbe, illetve konkretizálja a kárpát-medencei, tágabb értelemben az európai cigányság történeti – politikai körülményeit. A roma közösségek kulturális, etnikai alapú kategorizálása esetében, beemelésre kerül a kulturális antropológiai szemléletű romakutatás, és ezek képviselői. A kurzus másik célja, hogy a magyarországi cigányság oktatásügyét megvilágítsa, illetve az

alábbi recens oktatáspolitikai kérdéseket körüljárja:

- hátrányos – és halmozottan hátrányos helyzetű cigány gyermekek fogalma, amely

legtöbbször a magyar közoktatás párbeszédében leszűkül a roma/cigány gyermekek

képére

- a demokratikus szellemiség kialakulása és hagyománya pedagógiában, hatása a

cigányság esélyegyenlőségére

- az iskolák szelekciós gyakorlata, erősödésének társadalmi lenyomatai

- az iskolai szelekció hogyan követi a magyar társadalom szociális-kulturális-

társadalmi differenciálódásának szabályait

- a mélyszegénység, a szociális és etnikai alapú hátrányos helyzet, mint stigma az

iskola falain belül

Fejlesztendő kompetenciaterületek:

A roma társadalom és kultúra alapvető jellemzőinek tudatosítása.

A roma migráció és szétszóródás történelmi vetületeit ismerje a hallgató.

A romákkal szembeni előítéletességet és hátrányos megkülönböztetést felismerje hallgató, az

oktatási rendszerbe belépve igyekezzen ezek felszámolására

A szegregáció, deszegregáció, integráció fogalmak mellett/ellen tudományos alapossággal

tudjon érvelni.

A kulturális pluralizmust tudja elfogadni a hallgató, az eltérő etnikai és kulturális gyermekek

iránti érzékenysége kialakuljon.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:

1. Eredet – elméletek: Nyelvészeti és fizikai antropológiai kutatások eredményei

2. Betelepülés a Balkánra

3. Betelepülés Nyugat-Európába

4. Romák a 19-20. században

5. Romák társadalmi átalakulásainak folyamatai napjainkban

6. A kisebbségi társadalomról való sztereotipikus gondolkodás: a társadalmi mi és ők

viszonya

7. Magyarországi romák oktatási helyzete: bántalmazások, kirekesztések, szegregáció.

8. Magyarországi romák oktatási helyzete: pozitív diszkrimináció az oktatásban.

9. Magyarországi romák oktatási helyzete: deszegregáció

10. Magyarországi romák oktatási helyzete: integráció

11. Roma művészet: a cigány zene, tánc, népmese, irodalom lehetőségei a magyar

közoktatási rendszerben

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei:

Aktív órai jelenlét, illetve a szemináriumi dolgozatot, a konzultáción megállapított

módszertani feltételekkel és határidőre kell elkészíteni.

Ajánlott irodalom:

Fraser, Sir Angus 1990: A Rum lot. In: Salo, M. (ed.) 100 Years of Gypsy Studies. Cheverly, Maryland: The Gypsy Lore Society, 1-15.Fraeser, Angus 1996: A cigányok. Budapest: Osiris Kiadó.Prónai Csaba 1995: Cigánykutatás és kulturális antropológia. Budapest-Kaposvár.Prónai Csaba 2000: Cigányok Európában 1. Nyugat Európa. Budapest: Új Mandátum

Könyvkiadó.Csalog Zsolt 1973: Etnikum? Faj? Réteg? Adalékok a “cigányság” fogalmához. Világosság 14(1). 38-44.Szuhay Péter 2003: A cigány kategória jelentéstartalmának konstruálása és dekonstruálása avagy a cigánytól a nem cigányigKötelező irodalom:Az integráció érdekében. A Második Esély című Equal-program keretében készült

tanulmányok. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Kutatás Közben, Budapest, 2008.

Havas Gábor – Kemény István – Liskó Ilona: Cigány gyerekek az általános iskolában.

Oktatáskutató Intézet, Új Mandátum, Budapest, 2002.

Integráció és inkluzió. fejlesztő módszerek a közoktatásban. (szerk.): M. Tamás Márta,

Trefort, 2006.

Kozma Tamás: Kisebbségi oktatás Közép-Európában. Felsőoktatási kutatóintézet, Új

Mandátum, Budapest, 2005.

Kulturálisan érzékeny iskola. Szöveggyűjtemény a multikulturális nevelés szakirodalmából .

Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest, 2008

Lakatos Mihály: Cigány gyermekek nevelése és a napközi otthon pedagógiája. Egy cigány

pedagógus gyakorlatban. Okker Kiadó, 1999.

Megközelítések. Roma gyerekek nevelésének egyes kérdései (szerk.): Nahalka István és

Torgyák Judit Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2004.

Romák esélyei Magyarországon. Aluliskolázottság és munkaerőpiac – a cigány népesség

esélyei Magyarországon (szerk.): Babusik Ferenc, Kávé Kiadó – Delphoi Consulting, 2002.

Tantárgy neve: Az erkölcsi fejlődés és a nevelés

Tantárgy Neptun kódja: BTBLAPED503Tantárgyfelelős intézet: Tanárképző IntézetTantárgyelem:

Tárgyfelelős (név, beosztás): Lubinszki Mária egyetemi adjunktusJavasolt félév: ősz Előfeltétel:Óraszám: 6 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlati

jegyKreditpont: 2 Tagozat: levelezőTantárgy feladata és célja:Bemutatja az erkölcsi fejlődés pszichológiai alapjait, és bevezeti a hallgatókat az erkölcsi nevelés és az erkölcsoktatás pedagógiájába.Tantárgy tematikus leírása:1. Ismerkedés, önismeret. Önismereti gyakorlatok2. Mi az erkölcs? Mi az etika? Erkölcsi nevelés és etikaoktatás3. Van-e általános erkölcsi szabály? A szabályok és a főszabály4. Erények. Erénylisták. Az erények rangsorolása5. Erkölcs és vallás. Erkölcstan és hittan6. A gyermek erkölcsi fejlődése7. Pedagógiai módszerek erkölcsi kérdések feldolgozásához. Az esetek jelentősége8. Bírósági tárgyalás9. Szituációs játékok10. A vita formái, szabályai11. Disputa12. Pedagógiai helyzetek, erkölcsi dilemmák13. Az etikaoktatás elvei14. ÖsszefoglalásFélévközi számonkérés módja:Követelmény a konzultáción való aktív részvétel.Értékelése: zárthelyi dolgozattal zárul a kurzus.Kötelező irodalom:Vajda Zsuzsanna: A gyermek pszichológiai fejlődése. Budapest, 1999, Helikon Kiadó. (Az erkölcsi fejlődésre vonatkozó szövegrészek)Warren A. Nord & Charles C. Haynes: Taking Religion Seriously Across the Curriculum. Chapter 9. Moral Education (http://www.ascd.org/publications/books/198190/chapters/Moral-Education.aspx )Ajánlott irodalom:Kulcsár Zsuzsa: Morális fejlődés, empátia, altruizmus., Budapest, 1999, ELTE Eötvös Kiadó.Ranschburg Jenő: Erkölcs és jellem. Budapest, 2003, Saxum Kiadó.Szekszárdi Júlia: Konfliktusok pedagógiája. Veszprém, 2002, Veszprémi Egyetemi Kiadó.Váriné Szilágyi Ibolya: Az erkölcs a néző és a cselekvő szemszögéből. Budapest, 1994, Scientia Humana.Kohlberg, L. (1973). The Claim to Moral Adequacy of a Highest Stage of Moral Judgment. Journal of Philosophy, 70(18), 630–646.

Tantárgy neve: A gyermekkor története Tantárgy Neptun kódja: BTBNAPED301Tantárgyfelelős intézet: Tanárképző IntézetTantárgyelem:

Tárgyfelelős (név, beosztás): Knausz Imre egyetemi docensJavasolt félév: Előfeltétel:Óraszám: 6 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlati

jegyKreditpont: 3 Tagozat: levelezőTantárgy feladata és célja:A gyermekkor mint biológiai állapot és kulturális konstrukció („gyermekfelfogás”). A gyermekfelfogást meghatározó fontosabb demográfiai, gazdasági, szociológiai feltételek. Gyermekfelfogás és szülői attitűdök a modernizáció előtt. A modernizáció gyermekfelfogása, a szocializáció intézményrendszere és a gyermeknevelési kultúra létrejötte. Gyermekfelfogás és felnevelkedés a posztmodernben.Tantárgy tematikus leírása:Az órákon részben a gyermekkortörténet fontosabb fejezeteinek feldolgozása zajlik tanári irányítással.1. Gyermekfelfogás a természeti népek körében.2. Gyermekek az ókori Keleten3. A görög-római ókor4. Az európai középkor és kora újkor gyermekfelfogása5. Gyermekek a 19. századi polgári és munkáscsaládokban6. Gyermekek a 19. századi falun7. A 20. század és a gyermekkor „felfedezése”8. A 21. század: a gyermekkor vége?Az egyes témák kapcsán az alábbi altémákra térünk ki:

terhesség, szülés, csecsemőgondozás, játékok, munka, beavatás, felnőtté válás, családi nevelés, szabályok erőszak, gyermekbűnözés, gyermekvédelem.

Félévközi számonkérés módja:Az órák rendszeres látogatása, a beszámoló megtartása, végleges dolgozat beadása, zárthelyi dolgozat megírása.A szemináriumi dolgozattal kapcsolatos formai követelmények:

terjedelem: min. 12 ezer karakter,hivatkozások és irodalomjegyzék.

Értékelése:Ld. Általános értékelési alapelvekKötelező irodalom:Pukánszky Béla: A gyermekkor története. Budapest, Osiris, 2001.Vajda Zsuzsanna – Kósa Éva: Neveléslélektan. Budapest, Osiris, 2005, 114-144. o.Aries, Philippe. Centuries of Childhood: A Social History of Family Life. New York: Knopf, 1962.Ajánlott irodalom:Kéri Katalin (szerk.): Tovatűnő álom (Válogatás a gyermekkortörténet európai forrásaiból) http://mek.oszk.hu/02100/02102/02102.htm

Vajda Zsuszsanna – Pukánszky B. (szerk.): A gyermekkor története. Budapest, Eötvös, 1997.Shahar, Shulamith. Childhood in the Middle Ages. Trans. By Chaya Galai. London: Routledge, 1992.Szapu Magda : A zűrkorszak gyermekei. Budapest, Századvég, 2002.

A tantárgy megnevezése Kód KreditszámIskolai közösségi szolgálat BTBLAPED908 2A tantárgyért felelős szervezeti egység A kurzus jellege KontaktóraszámTanárképző Intézet gyakorlat 6Előfeltételek Az értékelés formája

gyakorlati jegyA tantárgy tanításának alapelvei és céljaiA társadalmi felelősségvállalás, az aktív, felelős állampolgárokká válás eszköze lehet az iskola által szervezett önkéntes munka vagy közösségi szolgálat. A középiskolai oktatás újfajta kihívás előtt áll, hiszen a 2011-es Köznevelési Törvényben az érettségi megszerzésének feltételeként kötelezővé tett közösségi szolgálatnak közoktatásunk gyakorlatában nincs hagyománya, eddig csupán egymástól jellemzően elszigetelt, egyedi kezdeményezésekkel találkozhattunk.

A kurzus célja, hogy – elméleti áttekintés után – betekintést nyújtson az iskolai közösségi szolgálat hazai és nemzetközi gyakorlatába, illetve pedagógiai módszertanába.

Fejlesztendő kompetenciaterületek praktikus tudástartalmak az iskolai közösségi szolgálat gyakorlatával és módszertanával kapcsolatban,

szociális kompetenciák,

társadalmi felelősségvállalás,

problémamegoldási képesség,

kommunikációs készség,

együttműködési kompetenciák,

kritikai gondolkodás,

reflexió, önreflexió,

kreativitás.A tantárgy főbb tematikai csomópontjai

Bevezetés, ráhangolódásÖnkéntesség, segítés, közösségi szolgálat. Fogalmi keretek tisztázása, elméleti bevezetés. Korunk ifjúsága és a társadalmi szolidaritásNemzetközi kitekintés, hazai előzményekAz iskolai közösségi szolgálat és annak pedagógiai módszertanaEsettanulmány – szeretetszolgálat a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumban

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei aktív órai jelenlét,

beadandó dolgozat (min. 6000, max. 12000 karakter).

A kurzus értékelése:

- a kurzus gyakorlati jeggyel zárul,

- a félév során elégséges gyakorlati jegyet szerezhet az a hallgató, aki bár nem tudott részt venni az órán, de a megadott határidőre elkészítette a beadandó feladatot,

- jeles érdemjegyet szerezhet az a hallgató, aki részt vett az órán, a beadandó feladatot a megbeszélt kritériumoknak megfelelően elkészítette, érvényesítette a tanórán megjelenített szempontokat, tetten érhető munkájában az értékelő, értelmező attitűd.Ajánlott irodalomAstin, A., Vogelgesang, L., Ikeda, E., Yee, J.: How service learning affects students. Higher Education Research Institute, UCLA, 2000.

Expanding Boundaries: Service and Learning. Washington DC: Corporation for NationalEyler, J. S., & Giles, D. E., Jr.: Where’s the learning in service-learning? San Francisco: Jossey-Bass. 1999.

Furco, Andrew. “Service-Learning”: A Balanced Approach to Experiential Education”.Galambos Henriette Rita: Öntsünk tiszta vizet a pohárba! Taní-tani Online. tani-tani.info, 2011. http://www.tani-tani.info/ontsunk_tiszta

Galambos Rita – Matolcsi Zuzsa: Módszertani kézikönyv iskolai közösségi szolgálati tevékenységek és projektek megvalósításához. DIA, Budapest, 2012.

Iskolai Közösségi Szolgálat – TÁRS program. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárság által szerkesztett kiadvány, 2011.

Karlowits-Juhász Orchidea – Reif Jenifer: Nekem nem 8. Közösségi szolgálatot végző diákok kézikönyve. Miskolc, 2013.

Matolcsi Zsuzsa: Kinek a dolga a társadalmi érzékenységre nevelés? Taní-tani Online tani-tani.info, 2012. http://www.tani-tani.info/kinek_a_dolga

Matolcsi Zsuzsa: Önkéntes visszhang. Esélykert online esélyegyenlőségi folyóirat 2011. http://eselykert.hu/onkentes-visszhang

Service, 1996. 2-6. http://www.ucalgary.ca/ccel/files/servicelearning/Furco_1996_A_Balanced_Approach.pdf

Szabó Eszter – Hayo de Vries (szerk.): A DIA-modell. DIA, 2005. http://www.i-dia.org/2010/03/dia-modell.html

Zsók Ágnes – Garas Ildikó: Az „önkéntességből való tanulás” és a DIA-modell mint a pedagógiai módszerek kiszélesítési lehetőségei. Új Pedagógiai Szemle, 2003. 7–8. sz.

A tantárgy oktatásáért felelős oktató: ???

Tantárgy neve: Iskolai szocializáció

Tantárgy Neptun kódja:  BTBLAPED401 Tantárgyfelelős intézet: Tanárképző IntézetAz óra típusa: szeminárium

Tárgyfelelős (név, beosztás): dr. Simon ZoltánÓraszám/hét: 6 óra/félév Számonkérés módja: gyakorlati jegy Kreditpont: 3 Tagozat: levelezőA tantárgy tanításának alapelvei és céljaA tantárgy tanításának célja, hogy a hallgatók számára megvilágítsa az iskola, nevelés, kultúra és társadalom/társadalmiasodás összefüggéseit. Kiemelésre, szétbontásra kerül a társadalomtudományi kontextusba ágyazott szocializáció fogalmi rendszere, illetve a folyamatra vonatkozó legújabb hazai és nemzetközi kutatások, amelyek új megvilágításba helyezik az egyén (tanuló) társadalmi - iskolai integrációjának funkcionális és diszfunkcionáis elemeit. Magyarországon, a rendszerváltást követően gyökeresen megváltozott gazdasági, kulturális és társadalmi viszonyok a hallgatóktól, mind leendő pedagógusoktól, újfajta szociális-társadalmi érzékenységet, látásmódot követelnek. A megváltozott szociokulturális viszonyokra választ adni tudó pedagógusi attitűd kialakítása érdekében, a kurzus segítségül hívja a multikulturális és interkulturális pedagógia értelmezési hálóit is. Fejlesztendő kompetenciaterületekAz iskolai - és tanulócsoportokon belüli szociális-kulturális különbségek felismerése, illetve e különbségek felszámolására irányuló technikák elsajátítása.A multikulturális és interkulturális nevelés lehetőségeinek érvényesítése, az eltérő etnikumú és szociális hátterű tanuló közösségeken belül.A tanulók iskolán kívüli kulturális-informális tudásuk előnyeinek felismerése, illetve alkalmazása a pedagógiai munkában

A tantárgy főbb tematikai csomópontjaiA szociológia mint a társadalom működését, a társadalomban részt vevő egyén és közösség viszonyát leíró tudomány. Interdiszciplinaritás: különböző tudományok eredményeinek adoptálása, egymásnak való megfeleltetése, a társadalom működésének jobb megértése végett. Kulturális antropológia tudástárából: társadalmi egyenlőtlenségeknek, társadalmi mobilitásnak kulturális háttere; kulturális asszimiláció és akkulturáció; kisebbségi – és nemzetiségi identitástípusok; kulturális lét – az informális tanulás, azaz az orális kultúra jelentősége a magyarországi cigányság életében; posztmodernizmus – a 21. századi gyermekek és fiatalok helyzete a jelenkori társadalmakban, kiemelten a rendszerváltás utáni Magyarországon. Az iskola, mint társadalmi intézmény: az iskolai sikeresség feltételei napjainkban; a család és iskola intézményesített kapcsolata, mint a nevelés-oktatás hatékonyságát növelő tényező. Szubkultúrák: média hatása, a média mint a gyermek identitását meghatározó, alakító infokommunikációs intézmény. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételeiAktív órai jelenlét, illetve a szemináriumi dolgozatot, a konzultáción megállapított módszertani feltételekkel, tematikai irányvonalakkal kell elkészíteni.

Kötelező és ajánlott irodalom:

Andor Mihály - Liskó Ilona. Iskolaválasztás és mobilitás. Iskolakultúra, Budapest.

(

http://www.iskolakultura.hu/documents/books/andor_lisko_iskolavalasztas_es_mobilitas.doc)

2000.

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Osiris, Budapest. (Oktatás c. fejezet) 1997.

Bourdieu, P. A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Budapest, Gondolat. 1978.

Bourdieu, P.: The Cultural Transmission of Social Inequality. Harvard Educational Review,

2012.

Forray R. Katalin – Hegedűs T. András: Cigány gyermekek szocializációja. Csalás és iskola,

Aula, 1998,

Halász Gábor: Társadalmi igények, iskola, oktatáspolitika. Budapest, Oktatáskutató Intézet.

1991.

Kozma Tamás: Bevezetés a nevelésszociológiába. Nemzeti Tankönyvkiadó. 2001.

Kozma Tamás: Kié az egyetem? A felsőoktatás nevelésszociológiája. Új Mandátum, Budapest.

2004.

Nagy Mária (szerk.): Mindenki középiskolája. Középfokú képzés az ezredforduló

Magyarországán. Országos Közoktatási Intézet, Budapest.

Teleki Béla: Szocializáció: erkölcsi, társadalmi és családi élet alapja

Forrás:http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/bpfk/Segedletek/2010-2011

Tantárgy neve:Iskolaszervezet, iskolafejlesztés

Tantárgy Neptun kódja: Tantárgyfelelős intézet: Tanárképző IntézetTantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős (név, beosztás): Karlovitz János Tibor egyetemi docensJavasolt félév: Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokviumKreditpont: 2 Tagozat: nappali / levelező, BATantárgy feladata és célja:A tantárgy bevezeti a hallgatókat az iskolai szervezet világába. Célja, hogy a majdani tanárokban tudatosítsa a tanári munka közösségi jellegét, felkészítse őket a tantestületen belüli együttműködés, a szervezet iránti elkötelezettség erősítése, a szervezeti megújuláshoz való hozzájárulás, az iskola partnerkapcsolatainak ápolásában való közreműködés feladataira. A kurzus során a hallgatók képet kapnak az eltérő társadalmi környezetben működő iskolai szervezetek sajátosságairól is.

Tantárgy tematikus leírása:1. Tankötelezettség Európában. Iskolarendszer Magyarországon. Néhány külföldi ország

iskolarendszere. Iskolaszerkezet. Szerkezetváltó iskolák.2. Az iskolaintézmények gazdasági és jogi környezete.3. Iskolafenntartás. Fenntartói típusok. Az önkormányzatok szerepe az iskolafenntartásban.

Gazdasági irányítás, vezetés.4. Alapvető intézményi dokumentumok: alapító okirat, pedagógiai program, helyi

tanterv(ek), szervezeti- és működési szabályzat.5. Az iskolák belső világa. Tantestület, nevelőtestület. Az iskolai hierarchia. Tisztségek,

funkciók, szerepek áttekintése az iskolában. „Felülről” és „alulról” szerveződő viszonyrendszerek.

6. Az iskola vezetése. Az iskolaigazgató. Az igazgató adminisztrációt segítő munkatársai. Az iskolatitkár.

7. Szakmai munkaközösségek. Az osztályfőnök.8. Tantárgy-felosztás, órarend-készítés.9. Az iskola önálló „arculata”. Iskolai hagyományrendszer, az iskola arculatának és

ethoszának alakulása, befolyásolásának lehetőségei.10. Szervezeti konfliktusok. Pedagógus-diák-szülő „háromszög”.11. Az iskola külső kapcsolatai a civil szférával.12. Az iskolaintézmény és a közművelődési intézményrendszer kapcsolódási pontjai.13. Iskolafejlesztés, szervezetfejlesztés. Iskolai kommunikáció. Az iskola, mint tanuló

szervezet.14. Jó gyakorlatok. Szakmai együttműködések. Iskolafejlesztő programok.

Minőségbiztosítás, tehetségfejlesztés, az esélyegyenlőség biztosítása.15. Tanári önreflexió, önfejlesztés, rendszerezett szakmai tapasztalatgyűjtés.Félévközi számonkérés módja:Kollokvium.Értékelése:Az értékelési szempontok a Tanárképző Intézet honlapján találhatók.Kötelező irodalom:Halász Gábor & Lannert Judit (szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról, 2006. Országos

Közoktatási Intézet, Budapest, 2006.Hopkins, David: School Improvement for Real. Routledge/Falmer, London. 2001.Torgyik Judit (szerk.): Oktatási rendszerek Európában. Krónika Nova Kiadó, Budapest,

2009.

Ajánlott irodalom:Bognár Mária: Iskolafejlesztés, oktatási reform – tapasztalatok az ezredforduló

idejéről.http://www.oki.hu/cikk.php?kod=iskolafejlesztes-Bognar-Iskolafejlesztes.html, 2003.

Tóth Tiborné. – Tóth Andrea Éva: Értékelés és minőség a közoktatásban. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 107 p. 1999.

Wendell L French – Cecil H. Brench: A szervezetfejlesztés meghatározása. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=oktatasmenedzsment-tobben-szervezetfejlesztes

Mihály Ildikó – Rubik Anna – Bognár Mária: Tallózás az internet oktatásfejlesztési weboldalain. http://www.oki.hu/cikk.php?kod=iskolafejlesztes-Tobbek-Tallozas.html, 2003.

Senge, Peter (et al.): Schools that Learn. A Fifth Discipline Fieldbook for Educators, Parents and Everyone Who Cares About Education. London, Nicholas Brealey Publication. 2000.

Setényi János: Mentálhigiéné – klíma – konfliktusok. Új Pedagógiai Szemle, 2004/4-5. Szabó László Tamás: A „rejtett tanterv”. Budapest, Magvető Kiadó. 1998.

A tantárgy megnevezése Kód KreditszámProjektpedagógia BTBLAPED606 2A tantárgyért felelős szervezeti egység A kurzus jellege KontaktóraszámTanárképző Intézet előadás 6Előfeltételek Az értékelés formája

kollokviumA tantárgy tanításának alapelvei és céljai - a hallgatók praktikus ismereteket (ezen belül oktatás-módszertani ismereteket) szerezzenek a környezeti nevelés témakörében, - megismerjék az elméleti/módszertani lehetőségeit a környezeti nevelés humán tárgyakhoz való kapcsolódásának,- leendő pedagógusként problémaorientáltan és komplex módon lássák (és láttassák) a környezeti nevelés témakörét, - általában véve (pedagógiai praxisukon kívül is) pozitív irányba formálódjon környezeti szemléletük, erősödjön környezettudatosságuk.Fejlesztendő kompetenciaterületek

rendszerszemléletű gondolkodás, kritikai gondolkodás, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kompetenciák, a fenntartható fejlődés etikai dimenziójának tudatosítása, együttműködési kompetenciák, rugalmas tér- és időszervezés, reflexió, önreflexió, önismeret, kreativitás.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjaiA környezet fogalma és értelmezési lehetőségeiAz ökológiai gondolkodás szerepe a társadalom formálásábanAz ökokatasztrófák és a kommunikációs közhelyek problémája az oktatásbanKörnyezeti nevelés a humán tantárgyakbanA média szerepe a környezeti nevelésbenKörnyezeti nevelési projektek, témahetekKörnyezeti nevelés a tanításon kívüli tevékenységekbenA környezeti nevelés szerepe az iskolai önkéntes programokbanErdei iskola, tanösvény, kirándulások szervezéseA pedagógus személyes példamutatásának szerepe a nevelésben

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei aktív órai jelenlét,

beadandó feladat: előre megadott szempontok alapján foglalkozásterv készítése.

Értékelése: ld. Általános értékelési alapelvek. Ezen túl:

- a kurzus gyakorlati jeggyel zárul,

- a félév során elégséges gyakorlati jegyet szerezhet az a hallgató, aki bár nem tudott részt venni az órán, de a megadott határidőre elkészítette a beadandó feladatot,

- jeles érdemjegyet szerezhet az a hallgató, aki aktívan részt vett az órán; a beadandó feladatokat a megbeszélt kritériumoknak megfelelően elkészítette, érvényesítette a tanórán megjelenített szempontokat, tetten érhető munkájában az értékelő, értelmező attitűd.Ajánlott irodalomLányi András (1999): Együttéléstan, Liget

Horgas Judit (szerk.) (2004): Ligetszépe. Ökológiai olvasókönyv, Liget

Palmer, J. – Neal, P. (2000): A környezeti nevelés kézikönyve. Körlánc Környezeti Nevelési Program

Palmer, J. – Neal, P. (1994): The Handbook of Environmental Education. Routledge, LondonDisinger, J. F. - Monroe M. (1998): A környezeti nevelés fogalma. Magyar Környezeti nevelési Egyesület, Budapest, 1998.

Gulyás P. - Láng E. - Vizy I. (szerk.) (1997): Természetvédelem és környezetvédelem a nevelésben, Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete, Budapest.

Havas P. (szerk.) (1999): A környezeti nevelés Európában. Körlánc, Budapest.

Havas P. - Széplaki N. - Varga A. (2004): A környezeti nevelés magyaroszági gyakorlata In: Új Pedagógiai Szemle 2004. január http://www.oki.hu/cikk.php?kod=2004-01-ta-Tobbek-Kornyezeti.html

Hutchinson, F. (1996): Our Children's Future: Are There Lessons for Us? New Renaissance magazine (6) 3. http://www.ru.org/artchild.html

Kosztolányi Istvánné (2002): Az erdei iskola hasznos könyve. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

Lükó I.: (2003): Környezetpedagógia, Bevezetés a környezeti nevelés pedagógiai és társadalmi kérdéseibe. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest.

Palmer, J. - Neal, P. (1998): A környezeti nevelés kézikönyve. Körlánc Környezeti Nevelési ProgramA tantárgy oktatásáért felelős oktató: Ugrai János

Tantárgy neve: Nevelés az iskolán kívül Tantárgy Neptun kódja:Tantárgyfelelős intézet: Tanárképző IntézetTantárgyelem:

Tárgyfelelős (név, beosztás): K. Nagy EmeseJavasolt félév: 1 Előfeltétel:Óraszám/hét: Tömbösített 10 óra Számonkérés módja (a/gy/k/b): a / kKreditpont: 2 Tagozat: levelezőTantárgy feladata és célja:A szeminárium során a ahallgatók megismerkednek az iskolán kívüli nevelés színtereivel, azok legfőbb típusaival. Választ kapnak arra kérdésre, hogy miképp, hogyan járulnak hozzá a személyiség (részleges vagy egészleges) fejlesztéséhez, a társadalomban vetélkedő-versengő értékek közti választáshoz, az önnevelés tudatosságához.

Tantárgy tematikus leírása:1. A modern iskolarendszer kialakulása ( a tömegiskola kialakulása és válsága;

cserkészek, pionírok, úttörők és társaik; a gyermekkultúra kialakulás; herbartizmus) 2. Innovációk, reformok3. Egy lehetséges rendszer a jelenségvilág leírásában (állam – civil szféra – piac: a

nevelési színterek gazdái; napközis probléma)4. A nevelési színtereket magába foglaló rendszer elemei5. Intézmények (gyermekorvosi rendelő, bölcsőde, óvoda, kollégium, nevelési

tanácsadó, gyermekjóléti szolgálat, krízisotthon, gyermekotthon, javítóintézet, fiatalkorúak börtöne)

6. Művészeti iskola, ÁMK-ák kora, művelődési ház, mozi, könyvtár, színház, múzeum, koncertterem, táncház, stadion

7. Piaci szolgáltatások (gyermek megőrzők, szórakozó helyek, tanfolyamok, sportolára alkalmas terek)

8. Civil kezdeményezések (egyházak, gyermekszervezetek, sportegyesületek, kulturális egyesületek)

9. Nevelő médiumok (gyereksajtó, gyerekkönyv, rádió, televízió)10. Internet11. Ifjúsági szubkultúra12. Összefoglalás, értékelés

Félévközi számonkérés módja:A hallgatók írásbeli teljesítményük alapján gyakorlati jegyet kapnak. Téma:Az ifjúsági szubkultúra/internet/média hatása a tanuló iskolai teljesítményére (2. oldal)Értékelése:Gyakorlati jegyKötelező irodalom:Felicity Wikeley - Kate Bullock - Yolande Muschamp - Tess Ridge (2007): Educational relationships outside school. University of Bath. http://webcache.googleusercontent.com/search?hl=hu&q=cache%3AEif-dmaZpDUJ%3Ahttp://www.jrf.org.uk/sites/files/jrf/2027-education-poverty-activities.pdf+education+outside+schools+pdf Letöltve: 2014. 01. 05.Horváth H. A. (2012): Az informális tanulásszínterei a két világháború között. Létünk. 2012/3. 99-119.Trencsényi László (szerk.): Iskolán kívüli nevelés. 2006. ELTE PPK Neveléstudományi Intézet

Tantárgy neve: Művészet, kreativitás és iskola

Tantárgy Neptun kódja: BTBLAPED517Tantárgyfelelős intézet: Tanárképző IntézetTantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős (név, beosztás): Ádám AnettaJavasolt félév: 1 Előfeltétel:Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlati

jegyKreditpont: 4 Tagozat: nappaliTantárgy feladata és célja:A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a művészet pszichológiai és pedagógiai vonatkozásaival, és képesek legyenek azokat alkalmazni nevelői munkájuk során a tanulók tehetségének és képességeinek kibontakoztatásában. Ezenkívül saját, személyes művészeti élményük és érzékük fejlesztésére való törekvés.

Tantárgy tematikus leírása:

1. A művészet fogalmának meghatározása2. Művészet és személyiség, egyéni tapasztalatok3. Az alkotó folyamat természete4. A művészetterápia alkalmazási lehetőségei a pedagógiai gyakorlatban5. Drámapedagógia, zenepedagógia, múzeumpedagógia6. Antik irodalmi témák gyermek- és ifjúságközpontú feldolgozása7. Tehetséges tanulók felismerése és fejlesztése8. Kreativitással kapcsolatos alapfogalmak, a kreatív személyiség9. Az intelligencia és a kreativitás10. A kreativitás vizsgálata. Verbális és képi feladatok, a kreativitás fejlesztésének

lehetőségei

Félévközi számonkérés módja:Aktív órai jelenlét. Foglalkozásvázlat (min. 2 oldal).Értékelése:Ld. általános értékelési alapelvekKötelező irodalom:

Domonkos Imre (szerk): A látás iskolája: Tanulmányok a vizuális nevelésről (Művészet és elmélet), Bp., Corvina Kiadó, 1977.

Halász László (szerk.): Művészetpedagógia. Budapest, Gondolat Kiadó 1983. Pinczésné dr. Palásthy Ildikó (2003): Dráma, pedagógia, pszichológia. Pedellus

Tankönyvkiadó Kft. Trencsényi László (2000): Művészetpedagógia. OKKER, Bp. Tucker, Jennifer (2006): The Historian, the Picture, and the Archive. Isis, 97:1, 111–

120. Ujvári, I. (1993): A kreatív gondolkodás fejlesztése. Tárogató, Budapest.

Ajánlott irodalom: Gabnai Katalin (1999): Bevezetés a drámapedagógiába. Bp. G. Kálmánchey M. (1981): A kreativitás fejlesztésének néhány elméleti és gyakorlati

kérdése. Kossuth Lajos Tudományegyetem Debrecen Landau, E. (1976) A kreativitás pszichológiája. Tankönyvkiadó Budapest Magyari Beck I. (1989): A kreativitáskutatás új útjai. Tanulmánykötet. MTA Kutatás-

és Szervezetelemző Intézet Sándor Éva, Horváth Péter (1995): Képzőművészeti pedagógiai terápia. Eötvös

Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. J 12–1083.

Schmidt, Patrick (2012): What We Hear is Meaning Too: Deconstruction, Dialogue, and Music. Philosophy of Music Education Review, 20:1, 3–24.

Schuster, M. (2005) Művészetlélektan. Képi kommunikáció – Kreativitás – Esztétika. Budapest, Panem Kiadó.

Székácsné Vida Mária (1980): A művészeti nevelés hatásrendszere. Bp.

A tantárgy megnevezése Kód KreditszámNevelés az iskolán kívül BTBLAPED203 2A tantárgyért felelős szervezeti egység A kurzus jellege KontaktóraszámTanárképző Intézet gyakorlat 6Előfeltételek Az értékelés formája

gyakorlati jegyA tantárgy tanításának alapelvei és céljaiA tantárgy célja, hogy a hallgatók

- interaktív foglalkozás segítségével betekintést nyerjenek az iskolán kívüli nevelés legkülönbözőbb formáiba,

- praktikus ismeretekhez jussanak különböző, iskolán kívüli „szereplők” oktatásba-nevelésbe való bevonásának lehetőségeiről,

- empátiája, érzékenysége, felelősségtudata erősödjön a szeminárium során érintett társadalmi problémákkal kapcsolatban.

Fejlesztendő kompetenciaterületek praktikus tudástartalmak az iskolán kívüli nevelés témakörében,

szociális kompetenciák,

problémamegoldási képesség,

kommunikációs készség,

együttműködési készség,

kritikai gondolkodás,

reflexió, önreflexió,

kreativitás.A tantárgy főbb tematikai csomópontjai

Nevelés a családban

Iskolai nevelés iskolán kívüli helyszíneken (szakmai gyakorlat, intézménylátogatás, erdei iskola, múzeumpedagógia, zoo-pedagógia, tanulmányi kirándulás, tábor, cserediák programok stb.)

Iskolán kívüli intézményes nevelés (kollégium, gyermekjóléti intézmények, fogyatékkal élők bentlakásos intézménye, javítóintézet, fiatalkorúak börtöne stb.)

Közművelődési intézmények (múzeum, színház, könyvtár, arborétum, állatkert stb.)

Piaci szolgáltatások (tanfolyamok, sportolási helyszínek, szórakozó helyek, mozik, játszóházak, kalandparkok, gyermekmegőrzők stb.)

Civil szféra és egyházak (egyházak, missziók, gyermek- és ifjúsági mozgalmak, gyermek-, sport-, „zöld”-, kulturális szervezetek, tanodák, táncházak, tanösvények stb.

Diákmunka, önkéntesség, közösségi szolgálat

Könyvek, média, internet

Iskolán kívüli „szereplők” helye az iskolai nevelésben

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei aktív órai jelenlét,

beadandó dolgozat: az oktató által kiadott listából választott film (vagy az oktatóval előre egyeztetett, a listán nem szereplő film) pedagógiai szempontú bemutatása, elemzése (min. 6000, max. 12000 karakter).

Néhány kulcsszó, ami segíthet a feldolgozásban (értelemszerűen filmenként eltérőek a

kulcsszavak): nevelési/tanítási tartalmak, pedagógiai elvek és koncepciók, nevelő-nevelt kapcsolat, pedagógiai konfliktusok, fegyelmezés, agresszió, motiváció/motiválás, pedagógusi hivatás, közösségépítés, művészeti nevelés, tehetséggondozás, meghatározó pedagógusszemélyiségek, az adott kor pedagógiai nézetei, gyermek- és ifjúságkép, a nevelés színterei stb. 

Ajánlott irodalomFoghtűy Kisztina et al.: Iskolán kívüli nevelés. A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése c. sorozat. Bölcsész Konzorcium, ELTE BTK Neveléstudományi Intézet, Budapest, 2006. http://mek.niif.hu/05400/05462/05462.pdf)

Herczog Mária (szerk.): A gyermekvédelem nagy kézikönyve. Complex Kiadó, Budapest, 2011.

Karlowits-Juhász Orchidea – Reif Jenifer: Nekem nem 8. Közösségi szolgálatot végző diákok kézikönyve. Miskolc, 2013.

Kosztolányi Istvánné: Az erdei iskola hasznos könyve. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2002.

Nahalka István: Túl a falakon. Az iskolán kívüli nevelés módszerei. Oktatás-módszertani kiskönyvtár c. sorozat. Gondolat Kiadói Kör – ELTE BTK Neveléstudományi Intézet, Budapest, 2003.

Orbán Zoltán: Közoktatást segítő intézmények a fenntarthatóság-pedagógiában. Magyar Állatkertek Szövetsége 2006.

Out-of-Classroom Learning: Practical Information and Guidance for Schools and Teachers. Real World Learning Partnership, 2006. http://www.gettingpractical.org.uk/documents/OutofClassroomlearning.pdf

Palmer, J. – Neal, P.: A környezeti nevelés kézikönyve. Körlánc Környezeti Nevelési Program, 2000.

Palmer, J. – Neal, P.: The Handbook of Environmental Education. Routledge, London, 1994.

Pintér Tibor – Nagy Irén (szerk.): Zoopedagógia és fenntarthatóságra nevelés. Fővárosi Állat- és Növénykert 2003.

Vásárhelyi Tamás – Kárpáti Andrea (szerk.): Múzeumi tanulás. Typotex Kiadó, Budapest, 2011.A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Kovácsné dr. Nagy Emese

Tantárgy neve:Problémacentrikus neveléstörténet

Tantárgy Neptun kódja: Tantárgyfelelős intézet: Tanárképző IntézetTantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős (név, beosztás): Karlovitz János Tibor egyetemi docensJavasolt félév: Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokviumKreditpont: 2 Tagozat: levelező, BATantárgy feladata és célja:A kurzus célja a nevelés- és oktatástörténet olyan fontos csomópontjainak, problémáinak az alaposabb történeti megismerése, amelyek máig döntő hatást gyakorolnak az iskolai mindennapokra vagy a nevelés egészére. Ilyen például: munka-játék-tanulás, fegyelem a nevelésben, egyenlőtlenségek a nevelésben, állam és egyház szerepe az oktatásban, a gyermekkorról, mint önértékről alkotott nézetek történeti alakulása, a pedagógusszerep változásai, az iskolai színvonal problémája stb. A kronologikus neveléstörténeti kurzus során elsajátított ismeretek számtalan módon csoportosíthatók, rendezhetők. Ezek közül mintegy tucatnyinak a bemutatásával igyekszik a kurzus elősegíteni a tanárjelölt hallgatók múltban és jelenben való eligazodását.

Tantárgy tematikus leírása:16. Neveléstörténet-felfogások. Neveléstörténet problématörténeti alapon17. Mióta van iskola? (És mi volt „azelőtt”?)18. Szabad legyen, vagy kötelező? (iskoláztatás, tankötelezettség)19. Ki neveljen? (a pedagógusképzés kezdetei)20. Kié az iskola? (egyház, állam, közösség, mint iskolafenntartó)21. Mi legyen a tananyag? (az oktatás tartalma; túlterhelés-problémák)22. Intézménytípusok fejlődése (alapiskolák, középiskolák, egyetemek)23. Az oktatás-nevelés eszközei (tanszerek, taneszközök fejlődés-története, rendszerének

kialakulása)24. A gyermekkor, mint olyan. Milyen volt régen gyereknek lenni?25. A pedagógusszerep változásai26. Az iskolai fegyelem és fegyelmezés átalakulása27. Tanulás, játék, munka megítélése az iskolaintézményben28. Értékek és célok változásai29. Egyenlőtlenségek a nevelésben30. Az oktatási szabályozás (törvénykezés) kezdetei és változásaiFélévközi számonkérés módja:A hallgatói munkákat a tárgy jegyzőjének kell elküldeni a [email protected] e-mail-címre.Kollokvium.Értékelése:Az értékelési szempontok a Tanárképző Intézet honlapján találhatók.Kötelező irodalom:Gáspár László, & Kelemen Elemér (1999). Neveléstörténet problématörténeti alapon.

Budapest: OKKER.Mészáros István (1982). Mióta van iskola? Budapest: Móra.Németh András, & Pukánszky Béla (2004). A pedagógia problématörténete. Budapest:

Osiris.Spector, J. M., Merrill, M. D., van Merrienboer, J., & Driscoll, M. P. (Eds.) (2008).

Handbook of Research on Educational Communications and Technology. 3rd Ed. New York, NY; Milton Park, Abingdon: Lawrence Erlbaum Associates.

Ajánlott irodalom:Horváth László, & Pornói Imre (2002). Neveléstörténet. Nyíregyháza: Bessenyei György

Könyvkiadó.Mészáros István (1984). Népoktatásunk szervezeti-tartalmi alakulása 1777-1830 között.

Budapest: Tankönyvkiadó.Savin-Baden, M., & Major, C. H. (2004). Foundations of Problem-based Learning. The

Society for Research into Higher Education. Maidenhead, England: Open University Press; New York: Two Penn Plaza.

Tantárgy neve: Társadalom és kommunikáció

Tantárgy Neptun kódja: BTBLAPED 407Tantárgyfelelős intézet: Tanárképző IntézetAz óra típusa: előadás

Tárgyfelelős (név, beosztás): dr. Simon ZoltánÓraszám/hét: 6 óra/félév Számonkérés módja: vizsgadolgozat

(kollokvium)Kreditpont: 3 Tagozat: levelezőA tantárgy tanításának alapelvei és célja

Fontos, hogy a recens kommunikáció – és társadalomelméleti kereteket,

összefüggésrendszereket ismerje meg a hallgató. Iskolai környezetben mikro-kutatást kell

végeznie a hallgatónak, annak érdekében, hogy empirikus tapasztalatai, és kutatás-

módszertani megfigyelései alapján érvelni tudjon arra vonatkozóan, hogy „posztmodern”

társadalmunkban a tömegkommunikációs eszközök miként változtak/változnak, hogyan

fejtik ki hatásukat, milyen társadalomformáló, kultúraformáló hatással bírnak, illetve ezek

hogyan jelennek meg a tanítási-tanulási folyamatban.

Fejlesztendő kompetenciaterületek

Fontos, hogy kezelni tudja a hallgató a tömegkommunikáció hatásmechanizmusait.

A média, mint infokommunikációs intézmény gyermekekre, tanulókra gyakorolt hatását

ismerje, szelektálni tudjon ezek közül.

A társadalom és tömegkommunikáció egymásra hatásának törvényszerűségeit helyesen

felismerje.

A tömegkommunikációs közlés egyirányúságával tisztában legyen, a befolyásolás

szociálpszichológiáját kezelni tudja.

A magyarországi kisebbségek, nemzetiségek médiában történő előítéletes reprezentációjának

egysíkúságát, felerősítését kiszűrje.

Önálló kritikai érzék és véleményalkotás fejlesztése, azaz a hallgató tisztában legyen azzal,

hogy a média nem csupán leképezi, hanem formálja is a valóságot.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai

1. A kommunikáció alapfogalmai

2. A tömegkommunikáció hatása a kultúrára

3. A média szerepe a szocializációban

4. A média és az oktatás

5. A pedagógiai kommunikáció

6. A kommunikatív kompetencia. Anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei

Vizsgadolgozatot kell készítenie a hallgatónak és azt szóban bemutatnia. A vizsgadolgozat, a

konzultáción megadott témák egyikének kiválasztásán alapul, továbbá a vizsga alakalmával,

a tematikai blokkok egyikéből kollokválni kell (a kollokvium esetében leginkább a

személyes, kritikai vélemény, ellenvélemény kinyilvánítása a fontos, a kötelező

szakirodalmakban foglalt ismeretek alapján).

Kötelező irodalom:

Albertné dr Herbszt Mária: Pedagógiai kommunikáció. Eötvös József Főiskola, 2004. http://www.ejf.hu/hefop/jegyzetek/pedagogiai_kommunikacio.pdf

Bokor József – Szabó Tibor: A kommunikáció elmélete és gyakorlata. Booklands Könyvkiadó Kft., 2000

Briggs, Asa - Burke, Peter: A média társadalomtörténete. Gutenbergtől az internetig. Napvilág Kiadó, Budapest, 2004.

Griffin, Em: Bevezetés a kommunikációelméletbe, Harmat, 2003.

Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor: A tömegkommunikáció szimbolikus üzenetei. Dialóg Campus Kiadó, 2006.

Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor: Bennünk a társadalom. Népművelési Propaganda Iroda

McQuail, Denis: Mass Communication Theory (6th edition), 2010.

Tantárgy neve:Pedagógiai értékelés

Tantárgy Neptun kódja: Tantárgyfelelős intézet: Tanárképző IntézetTantárgyelem: K

Tárgyfelelős (név, beosztás):Javasolt félév: Előfeltétel:Óraszám/hét: 6 óra/félév Számonkérés módja (a/gy/k/b): a/gyKreditpont: 2 Tagozat: levelezőTantárgy feladata és célja:A tantárgy feladata a pedagógiai értékelés alapvető elméleti és gyakorlati szféráiba való bevezetés. Ennek keretében a hallgatók az értékelés különféle tárgyairól, típusairól, funkcióiról, módszereiről és eszközeiről kapnak áttekintést; középpontba állítva a tanulók munkájának megítélését. Az egyes feladatok révén pedig a különböző értékelési technikák kipróbálására nyílik lehetőségük.Tantárgy tematikus leírása:1. Az értékelés-fogalom gazdagodása; az értékelés típusai, mérés-metodológiai követelmények2. A scriveni értékelési funkciók Az értékelési funkciók megvalósításának problémái3. A tanulók értékelése4. Az osztályozás kérdései és a szöveges értékelés gyakorlata5. A portfolió6. Egyéb értékelési területekFélévközi számonkérés módja: A hallgatók a szemináriumi gyakorlatok, különféle szóbeli és írásbeli feladatok teljesítése alapján szereznek gyakorlati jegyet.  Az aláírásért a kijelölt feladatot kell elkészíteni.

Értékelése:Lásd általános értékelési alapelvek.A hallgató a szóbeli és írásbeli feladatokra kapott jegyek átlaga alapján szerez gyakorlati jegyet.  

Kötelező irodalom:Knausz Imre (2008): Mit kezdjünk az értékeléssel? Adalékok az integrációs nevelés pedagógiájához. Budapest, Educatio http://www.knauszi.hu/sites/default/files/knausz_ertekeles.pdfFalus Iván - Kimmel Magdolna (2003): A portfolió. Gondolat Kiadói Kör, Bp. Wolf, R. M. (1985): Tyler Evaluation Model. In: Torsten Husen – T. Netville Postlethwaite (Editors-in-Chief): The International Encyclopedia of Education Research and Studies Volume 9 T-Z. Pergamon Press. Oxford- New York- Toronto- Sydney- Paris- Frankfurt, 5323-5325.

Ajánlott irodalom: Einhorn Ágnes (2012): Feladatkönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. Hunyady Györgyné – M. Nádasi Mária (2004): Osztályozás? Szöveges értékelés? Dinasztia Tankönyvkiadó Szekszárdi Júlia (2001): Nevelési vizsgálatok a pedagógiai gyakorlatban. Veszprémi

Egyetemi Kiadó, Veszprém Jerome Bruner (1997): The Culture of Education. Harvard University Press

Tantárgy neve:Szakdolgozati konzultáció

Tantárgy Neptun kódja: BTBLAPED 409Tantárgyfelelős intézet: Tanárképző IntézetTantárgyelem: K

Tárgyfelelős (név, beosztás):Javasolt félév: Előfeltétel:Óraszám/hét: 2 nem kontakt óra Számonkérés módja (a/gy/k/b): a/gyKreditpont: 2 Tagozat: levelezőTantárgy feladata és célja:A tárgy célja, hogy a hallgatók praktikus ismereteket szerezzenek a szakdolgozat elkészítésével kapcsolatban. Tantárgy tematikus leírása:A szakdolgozat készítésének formai és tartalmi követelményei Az elméleti munkák sajátosságaiAz empirikus kutatások jellemzőiA plágium kérdésköreA választott szakdolgozati témával kapcsolatban felmerülő kérdések

Félévközi számonkérés módja: Írásbeli feladatok elkészítése.Az aláírásért a kijelölt feladatot kell elkészíteni.

Értékelése:A hallgató az írásbeli feladatokra kapott jegyek átlaga alapján szerez gyakorlati jegyet.  

Kötelező irodalom:Falus Iván (szerk.)(2000): Bevezetés a pedagóguskutatás módszereibe. Műszaki Könyvkiadó, Bp.Earl Babbie (2000): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Bp.Wolf, R. M. (1985): Tyler Evaluation Model. In: Torsten Husen – T. Netville Postlethwaite (Editors-in-Chief): The International Encyclopedia of Education Research and Studies Volume 9 T-Z. Pergamon Press. Oxford- New York- Toronto- Sydney- Paris- Frankfurt, 5323-5325.

Ajánlott irodalom:Falus Iván – Ollé János (é.n.): Statisztikai módszerek pedagógusok számára. Okker KiadóFalus Iván (szerk.) (2001): A pedagógusok pedagógiája. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó

Jerome Bruner (1997): The Culture of Education. Harvard University Press

Tantárgy neve:Tanítás-tanulás elmélet

Tantárgy Neptun kódja: Tantárgyfelelős intézet: Tanárképző IntézetTantárgyelem: K

Tárgyfelelős (név, beosztás):Javasolt félév: Előfeltétel: Csak az Összefüggő egyéni

szakmai gyakorlattal párhuzamosan vehető fel.

Óraszám/hét: 6 óra/félév Számonkérés módja (a/gy/k/b): kKreditpont: 2 Tagozat: levelezőTantárgy feladata és célja:A tantárgy a tanítási-tanulási folyamat főbb tényezőiről ad áttekintést. Az előadás keretében a tanulás-fogalom értelmezési lehetőségeivel, a tanulók közötti különbségekkel, a tanítási módszerek sokszínűségével, az egyes szervezési módok és szervezeti keretek sajátosságaival és a pedagógiai értékelés aktuális kérdéseivel ismerkednek meg a hallgatók.

Tantárgy tematikus leírása:A tanítás-tanulás folyamata A tanulók közötti pszichológiai, társadalmi és kulturális különbségek Tanítási módszerekAz értékelés funkciói, eszközeiTipikus problémák a tanítás során

Félévközi számonkérés módja: Az aláírásért a kijelölt feladatot kell elkészíteni.

Értékelése:Lásd általános értékelési alapelvek.A hallgatók felkészültségükről szóbeli vagy írásbeli vizsgán, adott tételsor alapján adnak számot.

Kötelező irodalom:Knausz Imre (2001): A tanítás mestersége. Iskolafejlesztési Alapítvány http://mek.oszk.hu/01800/01817/01817.htmKnausz Imre (2012): A tanítás mestersége. http://tanmester.tanarkepzo.hu/Wolf, R. M. (1985): Tyler Evaluation Model. In: Torsten Husen – T. Netville Postlethwaite (Editors-in-Chief): The International Encyclopedia of Education Research and Studies Volume 9 T-Z. Pergamon Press. Oxford- New York- Toronto- Sydney- Paris- Frankfurt, 5323-5325.

Ajánlott irodalom: Falus Iván (szerk.) (1998): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. Báthory Zoltán (2000): Tanulók, iskolák – különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. OKKER Oktatási Kiadó, Bp.Horváth Attila: Kooperatív technikák. OKI Iskolafejlesztési Alapítvány (é.n.)M. Nádasi Mária (2003): Projektoktatás. Gondolat Kiadói kör, Bp. Hunyady Györgyné – M. Nádasi Mária (2004): Osztályozás? Szöveges értékelés? Dinasztia Tankönyvkiadó

Jerome Bruner (1997): The Culture of Education. Harvard University Press

Tantárgy neve:Iskolai gyakorlat

Tantárgy Neptun kódja: Tantárgyfelelős intézet: Tanárképző IntézetTantárgyelem: K

Tárgyfelelős (név, beosztás):Javasolt félév: Előfeltétel:Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): a/gyKreditpont: 2 Tagozat: nappaliTantárgy feladata és célja:Az iskolai gyakorlat célja, hogy a hallgató egy választott oktatási intézmény belső világát megismerje, a tanulókkal és az ott tanító pedagógusokkal kapcsolatba kerüljön, széles körű tapasztalatokat szerezzen az intézményben folyó oktatói/nevelői munkáról, és az ehhez kapcsolódó egyéb tevékenységekről. Az iskolai gyakorlat során a hallgató bekapcsolódik az intézmény mindennapi életébe, részt vesz a különböző – tanórai és tanórán kívüli – pedagógiai tevékenységekben. A gyakorlathoz kötődő tervező, reflexiós és értékelő folyamat során tapasztalatokat szerez saját pedagógiai képességeiről, attitűdjeiről és motiváltságáról is, ezáltal hivatástudata növekedhet, pályaválasztása tudatosabb lehet. Munkáját mentortanár (vezetőtanár) segíti és koordinálja. A reflexiós folyamatot – konzultációs lehetőséggel – egy egyetemi oktató is segíti.Tantárgy tematikus leírása:Intézménylátogatás, feladatok végzése a hallgatók egyéni beosztása szerint.

Félévközi számonkérés módja: Írásbeli feladatok elkészítése.Az aláírásért a kijelölt feladatot kell elkészíteni.

Értékelése:Lásd általános értékelési alapelvek.A hallgató az írásbeli feladatokra kapott jegyek átlaga alapján szerez gyakorlati jegyet.  

Kötelező irodalom:Az intézmény dokumentumai, illetve a feladatok elvégzéséhez kapcsolódó szakirodalom.Knausz Imre (2012): A tanítás mestersége. http://tanmester.tanarkepzo.hu/Kósáné Ormai Vera (2010): A mi iskolánk. Neveléspszichológiai módszerek az iskola belső értékelésében. ELTE Eötvös Kiadó, Bp. Wolf, R. M. (1985): Tyler Evaluation Model. In: Torsten Husen – T. Netville Postlethwaite (Editors-in-Chief): The International Encyclopedia of Education Research and Studies Volume 9 T-Z. Pergamon Press. Oxford- New York- Toronto- Sydney- Paris- Frankfurt, 5323-5325.

Ajánlott irodalom:Diane Heacox (2006): Differenciálás a tanításban, tanulásban. Budapest, SZIA Tóth László (2004): Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez. Pedellus Tankönyvkiadó, DebrecenJerome Bruner (1997): The Culture of Education. Harvard University Press

Tantárgy neve:Szakmai gyakorlat nevelési asszisztenseknek

Tantárgy Neptun kódja: Tantárgyfelelős intézet: Tanárképző IntézetTantárgyelem: K

Tárgyfelelős (név, beosztás):Javasolt félév: Előfeltétel:Óraszám/hét: 60 óra/félév Számonkérés módja (a/gy/k/b): a/gyKreditpont: 5 Tagozat: nappaliTantárgy feladata és célja:A hallgató egy 60 órás, terepen végzett, összefüggő gyakorlat során alkothat képet a nevelési asszisztens mindennapi feladatairól. A gyakorlat során mód nyílik arra, hogy alkalmazza elméleti ismereteit, és további praktikus tapasztalatokat szerezzen választott szakterületével kapcsolatban. Tapasztalatait szakdolgozati munkájában is hasznosítani tudja. A hallgató a szakmai gyakorlat során reflexiós naplót vezet. A gyakorlat eredményes végzését mentortanár (vezetőtanár) segíti és koordinálja. A reflexiós folyamatot – konzultációs lehetőséggel – egy egyetemi oktató is segíti. A gyakorlathoz kapcsolódó tervező, reflexiós, önreflexiós, értékelő folyamat dokumentumait a mentortanár által vezetett hallgatói portfolió tartalmazza. Tantárgy tematikus leírása:Intézménylátogatás, feladatok végzése a hallgatók egyéni beosztása szerint.

Félévközi számonkérés módja: Írásbeli feladatok elkészítése.Az aláírásért a kijelölt feladatot kell elkészíteni.

Értékelése:Lásd általános értékelési alapelvek.A hallgató az írásbeli feladatokra kapott jegyek átlaga alapján szerez gyakorlati jegyet.  

Kötelező irodalom:Az intézmény dokumentumai, illetve a feladatok elvégzéséhez kapcsolódó szakirodalom.Kósáné Ormai Vera (2010): A mi iskolánk. Neveléspszichológiai módszerek az iskola belső értékelésében. ELTE Eötvös Kiadó, Bp. Kósáné Ormai Vera – Horányi Annabella (2006): Mi, pedagógusok. Kérdések önmagunkhoz. Flaccus Kiadó, Bp.Wolf, R. M. (1985): Tyler Evaluation Model. In: Torsten Husen – T. Netville Postlethwaite (Editors-in-Chief): The International Encyclopedia of Education Research and Studies Volume 9 T-Z. Pergamon Press. Oxford- New York- Toronto- Sydney- Paris- Frankfurt, 5323-5325.

Ajánlott irodalom: Tóth László (2004): Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez. Pedellus Tankönyvkiadó, DebrecenMihály Ildikó: Fegyelem és fegyelmezetlenség az iskolákban régen és ma. Új Pedagógiai Szemle, 2005/10.http://www.ofi.hu/tudastar/fegyelem-090617Jerome Bruner (1997): The Culture of Education. Harvard University Press

Tantárgy neve: A nevelőmunka intézményi keretei I

Tantárgy Neptun kódja: BTBLAPED505Tantárgyfelelős intézet: Tanárképző IntézetTantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős (név, beosztás): Javasolt félév: Előfeltétel: --Óraszám/hét: Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokviumKreditpont: Tagozat: levelezőTantárgy feladata és célja: A kurzus során mindig egy aktuális oktatáspolitikai, intézményszervezési kérdést állítunk a középpontba. Ebben a félévben az egésznapos iskola kerül a fókuszba. A hallgatók megismerkednek az egésznapos iskola intézményével, képesek lesznek különféle kontextusból és nézőpontból értékelni és értelmezni annak működését, értik és látják szerepét az oktatási rendszeren belül. Megismerkednek a működtetés feltételrendszerével.

Tantárgy tematikus leírása: fogalmi tisztázás : egésznapos iskola, napköziotthon, iskolaotthon külföldi minták, stratégiák a bevezetésre a működés feltételrendszere érdekcsoportok

Félévközi számonkérés módja: A jegy szerzésének feltétele:

aktív bekapcsolódás az órai munkába, prezentáció készítése zárónyilatkozat elkészítése, leadása

Értékelése:A kurzus kollokviummal zárul. Kötelező irodalom:Heimann Ilona, Lénárd Sándor, Mészáros György, Rapos Nóra, Trencsényi László (szerk.): A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése. Intézményen kívüli nevelés. 2006. Bp. Bölcsész Konzorcium.Kozákné Szentgyörgyi Ilona: „Új” egész napos nevelés- régi szemmel. Új Pedagógiai Szelme.2012.11-12.9-14.p.Day School Is Better Than Boarding School. StudyMode.com. Retrieved 08, 2012, from http://www.studymode.com/essays/Day-School-Is-Better-Than-Boarding-1058911.htmlAjánlott irodalom:Birkenbihl, Vera F.: Kommunikationstraining: zwischenmenschliche Beziehungen erfolgreich gestalten. 33. Auflage. mvg. Verlag 2013. [Birkenbihl, V. F.: Kommunikációs gyakorlatok. Trivium, Budapest, 1998.] 93–129.

Jelentés a magyar közoktatásról 2010. Bp. OFI.

Tantárgy neve: Hátrány és tehetség

Tantárgy Neptun kódja: BTBLAPED902Tantárgyfelelős intézet: Tanárképző IntézetTantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős (név, beosztás): Javasolt félév: Előfeltétel: --Óraszám/hét: Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokviumKreditpont: Tagozat: nappaliTantárgy feladata és célja: A kurzus célja, hogy elmélyítse a hallgatók tehetségsegítéssel kapcsolatos ismereteit. Megismertesse a különleges helyzetben lévő tehetségek felismerésével, fejlesztésével kapcsolatos elméleteket és gyakorlatban alkalmazhat eljárásokat. A kurzus során kipróbálnak a hallgatók olyan diagnosztikus eszközöket, amit sikerrel alkalmazhatnak a mindennapokban. Tantárgy tematikus leírása:

1. Bevezetés, ismerkedés, ismerkedés a kurzus céljaival, tematikájával2. Elméletek a tehetségről3. Hátrányos helyzetű gyerekek az iskolában4. Képességek és szociokulturális környezet5. Tehetségmodellek – viták6. Az azonosítás nehézségei7. Az azonosítás eszközrendszere8. A tanuló megismerése9. A kognitív fejlesztés lehetőségei10. Viselkedészavar és tehetség11. Az affektív szféra fejlesztése12. Tehetség hátrány és közösség13. Exracurriculáris lehetőségek14. Egyéni fejlesztési terv készítése15. Kurzuszárás, értékelés

Félévközi számonkérés módja: egy kiválasztott tanulóval az Érdeklődés Térképének elkészítéseÉrtékelése:ld. Általános értékelési alapelvek. A tárgy kollokviummal zárul. Kötelező irodalom:Hátrányban az előny. A szociokulturálisan hátrányos tehetségesek. Szerző: Gyarmathy Éva. 2010. Bp. Gyarmathy: Holistic learners. Identifying gifted children with learning disabilities. An experimental perspective. In. Ed. Montgomery, D.: Able Underachievers. Whurr PublishersLondon, 2000. p. 76-88.Ajánlott irodalom:Gyarmathy Éva: A tehetség – fogalma, összetevői, típusai, azonosítása. ELTE Kiadó, Budapest, 2006.Nahalka István: Esélyegyenlőtlenség az iskolában: Helyzetelemzés és lehetséges feladatok http://www.oktatasikerekasztal.hu/ulesek/070502/nahalka_eselyegyenlotlenseg_az_iskolaban.pdfBourdieu: Reproduction in Education, Society and Culture (Theory, Culture and Society Series), Sage, 1990, with Jean-Claude Passeron

Tantárgy neve: Interkulturális pedagógia

Tantárgy Neptun kódja:  BTBLAPED901Tantárgyfelelős intézet: Tanárképző IntézetAz óra típusa: szeminárium

Tárgyfelelős (név, beosztás): dr. Simon ZoltánÓraszám/hét: 6 óra/félév Számonkérés módja: gyakorlati jegy Kreditpont: 3 Tagozat: levelezőA tantárgy tanításának alapelvei és céljai: A kurzus során az interkulturális pedagógia fogalmi rendszere interdiszciplináris megközelítésből szétbontásra kerül, annak érdekében, hogy a hallgatók tudatosítsák multikulturális és – interkulturális nevelés történeti együttfejlődését, illetve a multikulturális és interkulturális pedagógia recens cél – és eszközrendszere között lényegi különbséget tudjanak tenni. A rendszerváltás óta Magyarországon is jelentkező új kulturális – és társadalmi jelenségek, (munka) migrációs hullámok, szociális viszonyok deformációja és ezek közvetlen lecsapódása az iskolai rendszerbe, megkövetelik a tanári társadalomtól a kulturális másság iránti érzékenység tudatos kialakítását, gyakorlati alkalmazhatóságát. Az egységesítő és sok esetben merev pedagógiai sémák feladása érdekében, a hallgatók a (történeti) kisebbség, etnikum, asszimiláció, akkulturáció, etnocentrizmus, antirassszizmus fogalmakkal, nevelésantropológiai megközelítésből ismerkednek meg. Nemzetközi szakirodalmi kitekintéssel, bepillantást nyernek a nyugat-európai interkulturális nevelés elméletébe és gyakorlatába. A kurzus célja nem csak egyszerűen az, hogy a hallgatók a plurális társadalmi struktúrák meglétét tudatosítsák és ebből kifolyólag az előítéletes magatartás felszámolására törekedjenek, hanem olyan célrendszerbe ágyazódik bele az interkulturális pedagógia ismeretanyaga, amelynek során a leendő pedagógusnak folyamatos önvizsgálatot kell tartania munkája során. Az interkulturális pedagógiai vonatkozásában, e folyamatos pedagógusi önvizsgálat, annak érdekében történik, hogy a tanár (jelölt) az eltérő kultúrájú és ebből adódóan az eltérő érdeklődésű és képességekkel bíró gyermekkel szemben ne csak egyszerűen elfogadó legyen, hanem olyan pozitív megerősítést tudjon adni számára, amely a kulturálisan más tanuló iskolai integrációját, pozitív identitását segíti elő.

Fejlesztendő kompetenciaterületek:Megismerjék a hallgatók a kultúrák közötti interakciók történeti gyökereit és hatásait napjaink Európájában, illetve Magyarországon. Tudatosítani szükséges, hogy a kulturális fejlődés és a nevelés kölcsönhatásban áll, az iskola ekképp tölti be társadalmi funkcióját. Tisztában kell lenniük azzal, hogy az interkulturális kapcsolatok előmozdítása érdekében folyó nevelői munkának meg kell haladnia a puszta ismeretnyújtást. Gyakorlati tudásuk legyen arra vonatkozóan, hogy multietnikus társadalmakban hogyan hozzanak létre interakciót, különböző kultúrájú diák csoportok között. Módszertani ismeretük alakuljon ki arra vonatkozóan, hogy az eltérő kultúrájú csoportok közötti egyenlőtlenség hogyan számolható fel, ugyanakkor tudatosítani szükséges, hogy a tanár akkor ismeri el legjobban a kulturális különbségeket, illetve felelősége abban rejlik, hogy hogyan kapcsolja össze az előírt oktatandót a különböző kulturális hátterű tanulók követelményeivel. Felelőségük alakuljon ki arra vonatkozóan, hogy a magyarországi eltérő etnikumú és kisebbségi csoportok (elsősorban a lokális roma közösségek) kulturális fejlődését támogassák és az ehhez szükséges új nevelési – oktatási stratégiák alkalmazását támogassák, az iskolák nevelési potenciáljának bővítése érdekében.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai1. Történeti előzmények: népvándorlások, történeti - migrációk művelődéstörténeti

aspektusai2. Globalizáció, mint gazdasági, társadalmi jelenség: „világ falu” elmélet, mint

meghatározó ok3. Értelmezési keretek I.: európai migráció múltja és jelene (népek, nyelvek, kultúrák)4. Értelmezési keretek II.: bevándorlók, illetve a bevándorló csoportok társadalmi,

kulturális háttere5. Értelmezési keretek III.: a munka migrációja (menekültek, munkavállalók, diákok)6. Értelmezési keretek IV.: az Európai Unió migrációs politikájának főbb ismérvei7. Értelmezési keretek V.: történeti kisebbségek Magyarországon és Európában8. Értelmezési keretek VI.: a magyarországi történeti kisebbségek elmúlt évtizedei,

társadalompolitikai aspektusból 9. Értelmezési keretek VII.: európai cigány/roma népesség, és ezek csoport-

identifikációja 10. Értelmezési keretek VIII.: a magyarországi cigányság/roma közösségek szociológiai,

antropológiai jellemzői 11. Értelmezési keretek IX.: a magyarországi cigányság oktatási helyzete (integráció,

szegregáció, deszegregáció)12. Értelmezési keretek X.: interkulturális pedagógia intézményes feltételei a köz – és

felnőttoktatásban Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételeiAktív órai jelenlét, illetve a szemináriumi dolgozatot, a konzultáción megállapított módszertani feltételekkel, tematikai irányvonalakkal kell elkészíteni.

Kötelező és ajánlott irodalom:

Albert Lőrincz Márton – Albert-Lőrincz Csanád: Multikulturalitás és demokrácia.

Egyetemi Műhely kiadó, Kolozsvár, 2011. 21-96.p.

Andrásfalvy Bertalan: Ellentét és harmónia, in: Krupa András – Eperjessy Ernő –

Barna Gábor (szerk.): Kultúrák találkozása – kultúrák konfliktusai, Magyar Néprajzi

Társaság, 1995. 13.o.

Baumgartl, Bernd: Multiple Identities of People and Groups. A Concept to Avoid Xenophobia? In.: Intercultural Education – perspectives and proposals. ALFA Program (European Commission),117-138.p.

Baumgartl, Bernd – Milojevi, Miljana: Interculturality. A Necessary Skill in the 21st Century. In.: Intercultural Education – perspectives and proposals. ALFA Program (European Commission), 89-102.p.

Boreczky Ágnes: Kultúraazonos pedagógia = Új Pedagógiai Szemle, 2000. 7-8. szám, 84.o

Cseppben a tenger. Fejlődés, kultúra és nevelés = Új Pedagógiai Szemle, 1995. 4. szám

Cserti Csapó Tibor: Szociológiai, szociális tényezők a cigány népesség vizsgálatában.

In.: Ismeretek a Romológia alapképzési szakhoz. szerk.: Forray Katalin. PTE, Pécs,

2006. 161-186.p.

Dunlop, J.: A skót tantervi bizottság nemzetközi és multikulturális nevelési

programja, in: Gönczöl Enikő (szerk.): Globális kérdések tanítása. Módszertani

tanulmányok, 1989.

Értékátadási folyamatok és Konfliktusok a pedagógiában (szöveggyűjtemény) szerk.:

Vastagh Zoltán. JPTE Tanárképző Intézet Pedagógia Tanszék, Pécs, 1995. 118-139.p.

Forray R. Katalin – Hegedűs T. András: Cigány gyermekek szocializációja, Aula

Kiadó, 1998.

Globalizációs ismeretek (főiskolai jegyzet) szerk.: Molnár Balázs – Szerepi Sándor, Galenos Alapítvány, Hajdúböszörmény, 2006.

Hidasi Judit: Interkulturális kommunikáció. Scolar, 2004

Jose Eugenio Abajo Alcalde: Cigány gyerekek az iskolában. Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2008

Larcher, Dietmar: Gondolatok az európai interkulturális oktatásról. Interkulturális oktatás az emberi jogok tükrében, EJBO Könyvek, 2000, 24-29.o.

Lesznyák Márta Czachesz Erzsébet: Multikulturális oktatáspolitikai koncepciók = Valóság, 1995. 11. szám

Lisa Delpit: Mások gyermekei. Hivatalos kultúra és kisebbségi tanuló. Forrás: file:///C:/Users/Packard%20Bell/Downloads/Masok%20gyermekei.pdf

Lynch, J.: Multicultural Education. Principles and Practice. Routledge & Kegan Paul, London, Boston and Henley, 1986.

Nagy Pál: A magyarországi cigány népesség története a 16-19. században. In.: Ismeretek a Romológia alapképzési szakhoz. szerk.: Forray Katalin. PTE, Pécs, 2006. 37-57.p.

Szerepi Sándor: Interkulturalitás/multikulturalitás és pedagógusképzés. In: Társadalomtudományi tanulmányok, IV., Integráció, inklúzió, multikulturalitás. Főszerk. Rákó Erzsébet. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, (149-153. p.)

Sonia, N.: Moving Beyond Tolerance in Multicultural Education, Spring, 1994.Saad, H.: Learning to Live in Multicultural Society. = Adults Learning, 1995. 6. szám

Stavenhagen, Rodolfo: Oktatás egy multikulturális világban, in: Jacques Delors (szerk.): Oktatás - rejtett kincs, Osiris Kiadó, 1997, 193. o.

Szerepi Sándor Az interkulturális kompetencia, mint szociálpedagógiai eszköztudás. In.: Társadalomtudományi Tanulmányok V. – Szociálpedagógiai Tanulmányok. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. 128-133.

Torgyik Judit – Karlovitz János: Multikulturális nevelés. Bp, 2006. 9-38.p., 185-

197.p.

Turner, Jonathan H. – Bonacich, Edna: A közvetítő kisebbségek összefoglaló

elmélete felé. In.: A migráció szociológiája. SZCSM, Bp, 2001. 127-140.p.

Udvarhelyi Éva Tessza: Vándorok kultúrák között - az interkulturális tanulásról

külföldre készülő fiataloknak. Artemisszió Alapítvány, Bp. 2007. 4-75.p.

Zolberg, Aristede: Újabb hullámok: migrációelmélet egy változó világban. In.: A

migráció szociológiája. SZCSM, Bp, 2001. 41-58.p.

Tantárgy neve: Pszichológiai alapok, Általános pszichológia

Tantárgy Neptun kódja: BTBNT103-1 BTOPED3N02 BTOPED3L02Tantárgyfelelős intézet: Tanárképző IntézetTantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: dr. Lubinszki MáriaKurzus oktatója: Nótin Ágnes, dr. Lubinszki MáriaJavasolt félév: Előfeltétel: -Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja: kollokviumKreditpont: 3 Tagozat: 10 kredites képzés, Pedagógia BA,

Osztatlan tanárszak nappali, levelezőTantárgy feladata és célja:

A kurzus célja betekintést nyújtani a pszichológia négy alapterületének (általános lélektan, személyiséglélektan, szociálpszichológia, fejlődéslélektan) legfontosabb alapfogalmaiba és összefüggésrendszerébe. A kurzus résztvevői átfogó képet kapnak a pszichológia történetéről, vizsgálati módszereiről, a megismerő folyamatokról (figyelem, emlékezet, érzékelés, észlelés, képzelet, gondolkodás), a tanulásról, motivációról, az emberi fejlődésről, a személyiségről és társas jelenségekről.

Tantárgy tematikus leírása:

1. Klasszikus és modern irányzatok a pszichológiában Atkinson, Hilgard (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 24-41. N. Kollár Katalin, Szabó Éva (2004) Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó,

Budapest, 15-21.2. A pszichológia módszertani alapjai: kutatás és mérés

Atkinson, Hilgard (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 41-51. N. Kollár Katalin, Szabó Éva (2004) Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó,

Budapest, 22-25.3. Észlelés, figyelem és emlékezet

Bernáth László, Révész György (1994): A pszichológia alapjai. Tertia Kiadó, Budapest, 95-135.

N. Kollár Katalin, Szabó Éva (2004) Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest, 192-215.

4. Értelmi fejlődés: gondolkodás és nyelv Bernáth László, Révész György (1994): A pszichológia alapjai. Tertia Kiadó,

Budapest, 137-152. N. Kollár Katalin, Szabó Éva (2004) Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó,

Budapest, 243-262.5. Intelligencia és kreativitás

Bernáth László, Révész György (1994): A pszichológia alapjai. Tertia Kiadó, Budapest, 152-163.

Tóth László (2000): Pszichológia a tanításban, Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 224-240.

6. A tanulás alapfogalmai és elméletei N. Kollár Katalin, Szabó Éva (2004) Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó,

Budapest, 224-239. Tóth László (2000): Pszichológia a tanításban, Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen,

98-113.

7. Motiváció és érzelmek N. Kollár Katalin, Szabó Éva (2004) Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó,

Budapest, 170-182. Tóth László (2000): Pszichológia a tanításban, Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen,

155-176.8. Fejlődés és szocializáció

N. Kollár Katalin, Szabó Éva (2004) Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest, 29-39. + 74-89.

9. Pszichológiai fejlődés csecsemőkortól felnőttkorig Tóth László (2000): Pszichológia a tanításban, Pedellus Tankönyvkiadó,

Debrecen14-59.10. A személyiség elméleti megközelítései

Tóth László (2000): Pszichológia a tanításban, Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 58-82.

11. Társas viselkedés és befolyásolás N. Kollár Katalin, Szabó Éva (2004) Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó,

Budapest, 310-320. Tóth László (2000): Pszichológia a tanításban, Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen,

190-206.12. A csoport lélektana

N. Kollár Katalin, Szabó Éva (2004) Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest, 280-309.

13. Kommunikációs alapok Bernáth László, Révész György (1994): A pszichológia alapjai. Tertia Kiadó,

Budapest, 227-237. Tóth László (2000): Pszichológia a tanításban, Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen,

319-336.14. Alkalmazott pszichológiai területek

Bagdy Emőke, Klein Sándor (2006): Alkalmazott pszichológia, SHL Kiadó, Budapest, 33-49.

Peterson, C., Park, N., Seligman, M. (2005): Orientations to happiness and life satisfaction: The full life versus the empty life. Journal of Happiness Studies, 6, 25-41.

Félévközi számonkérés módja:

Aktív rendszeres órai jelenlét, félév végén kollokvium. Levelezős hallgatóknak: a konzultáción való részvétel, kollokvium.

Értékelése:

Ld. általános értékelési alapelvekKötelező irodalom: lásd az egyes tételeknél.