καλύτερα από Sopron

καλύτερα από Sopron

ΜΥΛΩΝΆΣ ΆΚΟΣ

2014

Kiadó: Kátyúman

Contents 1. Egyetem ............................................................................................... 3

2. Hiba a mátrixban .................................................................................. 4

3. A néni robogott ..................................................................................... 5

4. Tömjétek be! ......................................................................................... 6

5. Szarnak-bajnak nincs gazdája ............................................................. 8

6. Rang, Cím, Ész .................................................................................. 10

7. Drága Polgármester Úr! ..................................................................... 11

1. Egyetem

A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara az egyetem szervezetéből

kiválik, és önálló intézményként 2014. szeptember 1-jei hatállyal megalakul a Testnevelési

Egyetem.

Az új egyetem élére az Emberi Erőforrások minisztere a mai nappal prof. dr. Besenyő István

egyenemi tanárt nevezte ki.

Az új rektor a sajtótájékoztatóján többek közt hangsúlyozta, hogy most is igaza van.

Tervei közt szerepel olyan új diszciplínák felvétele az oktatási rendbe, mint a távolbanézés, a

bokaficamítás, schmittológia, valamint a drukkolástan.

Ezentúl nemzetközi kapcsolatok osztályát és az idegenyelvi lektorátust Pandacsöki

Boborján, a neves poliglott vezeti.

2. Hiba a mátrixban

Majdnem tökéletesen működött minden. Precízen össze volt hangolva az összes részlet.

Reggelente a hálószobámban ébredtem, a konyhámban kávéztam, naponta hazajártam,

ettem, döglöttem a nappaliban, tusoltam a fürdőmben. Hetente füvet nyírtam, rendszeresen

gondoztam a kertet. Vendégek jártak nálunk, volt aki itt is aludt. A múlt pénteken a

kollégáimmal még kertkaput is szereltünk. Fizettem az építkezéshez felvett hitel

törlesztőrészleteit, a kommunális adót, kaptam a hatóságtól lakhatási engedélyt. Minden

részletre figyeltek, örömmel nézegettem a műholdas térképen a házamat, még azt is meg

tudtam mondani, hogy két éve tavasszal készült, amikor még nem laktam ott, de az utcán ott

állt az autóm, úgyhogy biztos valamit ügyködtünk.

Aztán egy pillanat alatt omlott össze minden. A lakáskasszától kaptam egy levelet, miszerint

a megtakarításomat nem tudják kifizetni, mert:

A házam, a berendezési tárgyaim csak a vágyaim megtestesülései, melyek csak az

elmémben léteznek. A manipuláció olajozottan működő gépezetébe apró homokszem került.

Lebuktatok! De hát akkor igazából nincs is házam! HAJLÉKTALAN VAGYOK!

P.S. Ha azt hinnétek, hogy ezt az egészet kitaláltam, nézzétek meg

ezt: https://goo.gl/maps/IpYLN

Bár lehet, hogy mégiscsak kitaláltam, most már a fene tudja!

3. A néni robogott Feltartóztathatatlanul robogott, bordó elektromos biciklijén. Mint egy tornádó, a gépet alatta

nomen est omen így is hívták. Gondosan dauerolt asszonyfrizurájába bele- belekapott a

menetszél. Gondolataiban már a húsboltban járt, a pultnál az, akciós oldalasoknál.

Odaért a kereszteződéshez, vesztemre velem egy időben.

Még a másnaposságtól lomha processzorom egy pillanat alatt kiszámolta hogy: fék. Nem

volt ott semmi csikorgás, megálltam, úgy két méterre tőle, pedig nekem volt elsőbbségem. A

néni ebben a pillanatban tért vissza az akciós oldalasok földjéről a jelenbe. Rémült arccal

nézett a nagy fehér dögre, majd kihasználva a villanymotor 250 Wattját, nem, nem fékezett,

nem hajtott túl a kereszteződésen, hanem az út széli gyepre hajtott. Ezt látta az egyetlen

biztos megoldásnak. Ott lelassított, megállt, majd az események hatás alatt, a lábait nem

letéve, eldőlt.

Naná, hogy megálltam, naná, hogy megijedtem, annak ellenére, hogy ez az eldőlés olyan

némafilmesen vicces volt. Mire odaléptem, már talpon volt, láthatóan kutya baja.

-Csókolom, ugye nem esett baja a néninek?

-A kurva anyádat, hogy dögöjjé meg!- válaszolt vissza illendőképpen.

-De ugye nem esett baja?- kérdeztem némileg meglepődve, miközben szemem a nyakában

hordott hatalmas aranykeresztre kalandozott.

-Nem, de ezért a börtönbe fogsz megrohadni, ott fogsz megdögleni, a kurva anyád! Felírom

a rendszámodat, megyek is a rendőrségre!

-Ha gondolja a néni, megspórolom az utat magának, kihívom én őket, de nem fogják magát

megdicsérni!

-Hívd csak ki őket, kisfiam, mit gondolsz, hogy meg fogok én állni mindenhol ahol autó jön?!

Éreztem, hogy nem kell tovább magyaráznom. Öt perc múltán kijöttek a rendőrök, az

öreglányt pikk-pakk lerendezték. Hozzáteszem bájosan, de határozottan tolták le, engem

meg kacsintások közepette szóban figyelmeztettek :)

Rendőrök el, néni felpattan a Tornádóra, aminek egészen picit elfordult a kormánya, leszáll,

tanácstalanul toporog. Odamegyek, egy mozdulattal megigazítom.

Zavartan rám néz és annyit sziszeg a protézise közül: -Köszönöm, te szemétláda!

4. Tömjétek be!

2014. szeptember 2.

-Na szóval mit láttál a Tarló soron Zolikám?

-Hát főnök, tényleg ramaty, fennakadtunk a szolgálati asztrával, nem csoda, hogy begőzöltek

az arrafelé lakók!

-Megoldás?

-Le kéne gréderezni, meg kellene úgy négy kocsi murva, behengerezzük, aztán egy évig jó

lesz. Jövő héten meg is lehet csinálni, most nem jó mert fel van ázva, csak tönkretennénk,

meg kell várni amíg kiszárad.

-Szó nem lehet róla, nyakunkon a választás, előtte kell megcsinálni, különben az a mitugrász

f@sz megint ír a fészbúkra valami kellemetlent, így is rezeg a léc a közvélemény- kutatások

szerint. Ha elszúrjátok, mehetünk vissza a balettba ugrálni! Holnap csináljátok meg! Ja, még

valami, oldjátok meg két kocsi murvával, mert marha sokba van ez a kampány!

-De főnök, két kocsi murva semmire se elég!

-Na akkor máshogy kérdezem: két kocsi murva meddig tart ki?

-A következő nagyobb esőig.

-Az előrejelzések szerint a választásig száraz idő lesz! Két kocsi murva, egy lapáttal se több,

nyomás! Állandóan akadékoskodtok! Komolyan, ha újra születnék, nem dolgoznék a

városért, hálátlan banda!

2014. október 18.

5. Szarnak-bajnak nincs gazdája Nyírom a füvet a kerítésen túl, az utcán. Lenyírom magam előtt. Áttolom a Gáborék elé,

lenyírom ott is. Így szoktuk. Hol ő, hol én. Nincs sorrend, nem tartjuk számon, hogy ki

hányszor csinálta meg. Gábor, a szomszédom azt mondja, hogy ő önzésből nyírja le előttem

is, mert neki lesz így szép a rendezett utca látványa. Számíthatunk egymásra, ha elutazunk

kulcsot hagyunk hátra, ha elutaznak ők is így tesznek. Hiába no, az ember legközelebbi

rokona a szomszédja.

Aztán lenyírom a másik szomszéd előtt is. Panni néninek nincs fűnyírója. Közel a

nyolcvanhoz, a telekre busszal jár ki majd minden nap kertészkedni. A megtermelt

zöldségekből, gyümölcsökből minden nap főz a két lisztérzékeny unokájának. Kertjeink

között három, húsz éve letűzött karó jelzi a képzeletbeli határt. Kisfiamnak szólít. Előtte is le

szoktam nyírni a füvet. Cserébe, bár nem várom el, mikor hazaérek, hol paprikát, hol

hagymát, hol répát találok. Gondosan megpucolva, kis zacskóba bekötve.

Szemben van Lajos bácsiék faházacskája, amit a nagynénije hagyott hátra, az ország

túlfelén. Mikor megörökölte ott szétszedette és itt összerakatta. Meseház. Lajos bácsi évekig

várt új vesére, most pár hónapja végre kapott. Előtte is el szoktam tolni a gépet.

Jó ebben az utcában lakni, köszönünk egymásnak, tudunk egymásról. Ez többet ér mint a

Tómalom friss levegője, a csendje, a nyugalma. Ez maga az idill.

És ebben az idillben szó szerint szarul néz ki az a 14 darab friss kutyagumi, amit

összeszámoltam, míg a gépet tologattam.

A kutyaszar, büdös, undorító dolog, meg nem fognám még zacskón keresztül sem. Ezért

nem sétáltatom más háza előtt a kutyámat, ezért lakik az én ebem inkább tanyán, ahol ott

könnyít magán, ahol épp' rájön a szükség. Nem kértük, de végül a mi szarunk lett. De

egyszer elfogy a türelmünk, összeszedjük és egyben visszavisszük. Nem a kutyának, mert

nem az övé. Szarnak- bajnak lesz gazdája. Nekünk meg tiszta utcánk lesz.

6. Rang, Cím, Ész Megcsörrent, az az átkozott, mindig a legrosszabbkor. Abbahagyom amit csinálok, előkotrom

a zsebemből. Privát szám, gyűlölöm. Vagy hivatal, vagy "van egy különleges ajánlatom az

Ön és a kedves családja részére...", mindegy, munkaidő van, nekem meg ez a dolgom,

felveszem.

Érces férfihang reccsen bele a fülembe, ellentmondást nem tűrő hangon, leereszkedő

hanghordozással.

-Itt dr Lófüttyffy beszélek, facsemetét akarok magától vásárolni!

-Üdvözlöm uram, attól tartok, hogy itt valami félreértés történhetett, mert nekem nincsenek

facsemetéim!

-De vannak!- pirított rám, olyan szigorral, hogy már vettem is elő képzeletben az indexemet,

hogy magamnak írjam be az elégtelent, neki csak szignózni kelljen.

-De tisztelt doktor úr! -próbálkoztam még egyszer félszegen- én tényleg nem termelek, és

nem is forgalmazok facsemetéket!

-Az nem lehet! Én prof. dr. Barnafossytól kaptam a maga telefonszámát, ő mondta hogy

magának van, magát keressem és hivatkozzak őreá.

7. DrágaPolgármesterÚr! Akik ismernek, tudják nem szokásom, de most a felháborodásomon nem tudván úrrá lenni,

tollat ragadtam és bejelentést kívánok tenni.

Eddig csak azt voltunk kénytelenek eltűrni, hogy a megunt, használhatatlan háztartási

gépeiket, a mérgező élelmiszereiket cipelik át hozzánk az osztrákok, hogy ellopják

termőföldjeinket, kizsigerelik a magyar munkásokat! Elvették tőlünk Lisztet, Haydnt, Lehárt

és kisajátították a paprikás csirkét.

Most már ez sem elég nekik! Összeszedik az országukban az összes kátyút és áthordják

hozzánk. Erre bizonyítékaim vannak, nézze csak meg saját szemével drága polgármester úr,

náluk már szinte egyet sem találni! És van pofájuk az éj leple alatt azon a Tarló soron

szanaszét hajigálni, amit Önök, nem sajnálva azt a fél billencs murvát épp' mostanában, az

önkormányzati választások előtt pár nappal hoztak a legmagasabb elvárásoknak is

megfelelő állapotba!

Történik ez akkor, amikor Önök éjt nappallá téve, fáradságot nem ismerve csinosítják

városunkat, Fehérlófiaként erővel, bátorsággal és fortéllyal szállnak szembe a rezsi gonosz

szörnyével, a ránk támadó imperialista ügynökök seregével! Hát ezek nem ismernek se

embert, se Istent?

Akkor teszik ezt velünk, mikor Önök -engedve a választópolgárok akaratának- csak 2 X 1

sávon építik az autóutat Sopronig, hogy a megtakarításból újabb stadionok

emelkedhessenek az égig, örömet szerezve megannyi honleánynak és honlegénynek. Most

ezt a megtakarítást az osztrákok által okozott károk megszüntetésére kell fordítani! Ha nem

leszünk résen, még a végén elérik a céljukat, nem lesz se stadion, se autóút!

Drága, kedves polgármester úr, Sopron nem hagyhatja magát! Elszámoltatjuk a

Burgenlandiakat!

Fogjunk össze! Kérem, rendeletileg kötelezze az Ausztriában dolgozókat, hogy

személyenként és naponta vigyenek vissza egy kátyút nekik!

Bizonyítékként csatolom az aljas bűncselekményt bizonyító fotót.