■ + A * *«. ■*** > ^
*> * *
‘ V v - *
- A* ' • * *•* * * h ,
* * * * «
. ♦ « r
«♦ *
v I ! I 1 1 1f f * - . * i *
TUNGSRAMg a z d a s á g o s
LÁM PAEggesftli izzólámpa és villamossági r.~t.T elefon szám o k: 1*—dl, 78 -5 2 , 78 -53, 78—54 Oipesi Sürgönyeim :
A M PERE Ü 1PEST
m in d e n t vesz és e la d3 T E R N B E R O és T Á R S A HiqtfaMI kMfflt SlIMI Mim V I « 8 N a g y m e z d - u t c a 2 8 . gftSZBPEll renÉlUÜl
Ne vAgia le a f e j é trongyos harisnyájának, küldje hozzánk páronként 1 .4 9 fillérért félcipőben i s , jé fejtei látjuk ei. Női és gyermekharisnyához fél pár, n ri zoknihoz egészp ár adandó javítási anyagnak. A harisnyák mosva és vasalva kéretnek, Fehérnemüeket olcsón és jól javítunk. V i d é k r e u t á n v é t t e l . Minden rendelés 3 napon belül kész.
„Express** barfsngaíalpcfá vdiíefef. Budapest, !?!., RéM*iit il
p ^ ■ I á«il l w & E m M i i
yyrrr^"gYffrrraTWt r r r r iyTm regTBTygTyrp 'TrryTjrrr m
v ’ ; m ú |Hétfőtől, 1919. március hó 17-2
Az Est-fiimHeti aktualitások
AZ ACÉLKIRÁLYEgy karrier története 3 felvonásban
SZEREPLŐ K:Mark Valentiné ... . . - ... — ... — John MayronJirnmy, a fia . . .. - .........................Róbert W arwickMarv ___ - ... . - ........................ - .. ... Doroíhy FairchildAz acélgyáros ... ..... - — - — ... ... Thomas CummingsAlice — - v ... . — — — — — — Madeiine Trawers }Morfon — ... ... . .. ... . .. ..... ... — Alex B. Francis
Legközelebbi mik
G i l t t O f l R
K R 1S T O F - T E RS P O R T D I S Z M Í Jj M k a r i í i c
H P O L L 0
Karnagy:d a l i é r t B r o s s é
SOR51 m árciu s hó 23-ig, v asárn ap ig J ]
ÍSM
A FÉLSZÜZEKMarcel Prévost regénye 4 felvonásban
SZEREPLŐK:De Rouvre-né Maud - - * -jaqueline De Chantel-né Masirne L ... Jeanne — - - Lestrang Le Tessier ]u!ien - -
Mari a öonnard Dianna Karénne Eiena Pablo Lidya Negri Alberto Capozzi Franceska Pouget Renato Verga Pietro Manzi'ni Fernande Cacace
s ík u nk keretében fellép
Y O L ü f i S !
Hl taáeÉimi- és M sui- ísnfslpsafe.
i g o r s i r é s . i é p l r d s .Seiratfeínás égési evsn át. A* Orsz. Magy.
Gyursiré Egyesület áüei fenntartott
f t e s s f i t á s u H a s s¥ « ., E riséb e t-k ü ru t 2 8 . TsíefOE Í-Í2-8C.
O PERA KOZMETIKAVI, ANDRÁS3Y-UT 19. S2.ELSŐ RA N G Ú H Ö LG Y FO D R Á SZ É S M A N IC U R , H A J F E S T É S MINDEN S Z ÍN B E N KÜLÖN LE* G E S S É G E K IL L A T S Z E R E K B E N É S COSM ETIKAI C I K K E K B E N
3 $o id osT anintízet\MwoEafiiudVH. i
it é M É m iF< 2 )o/iáh u -u M
T fiffM 32 ío
A háborúnak I vége lesz c S a r o n g y o s
h a r i s n y á j a mindig lesz.Azon esetben ha ön másfél pár rossz, de levágatlan fejfi női harisnyát, két pár rossz férfi harisnyát beszolgál, úgy abbéi egy-egy pár teljesen kifogástalan harisnyát —------------------- készítünk.-------------------------
Félcipőben is viselhető.mosott harisnyákat tagadunk el.
A ra páronként i k or. 50 fi llé rBiazsin M. Ü L, K irély-u . 38. il. W .F ióküzlet: VII., Nefelejts-utca 90. szám.
F f l !< in N (> b l e p ío t e c h -„ E jU i ű UIT H H 1H ÍU U IT W E I Í I E B F R I G Y E SBudapest, t L ípót-itörn í 19. szám.
Telefon 121—94 szám Villam osberendezések, villamos főző és vasalók, modern, bronz, antik és facsillárok, műtárgyak régiségek. Adaptálás és javítások.
B Q Ö D& T Ö / V W Ó 5 £>O L T JA
luntM néD suaáN ÜT g
ZELIZYRÉRáDYHDÉL
női divef műterme —Budapest, IV., KtcsMtí-iÉa 13. stíoi.
= T e l e f o r i - s z é m : S é z s e f 34— 67
C f í J b r n m m k £ £ d ü íü t .v / k f e s s é g e J ti á . » ^ d l l A N D G N / ie t f M t iY / t a / * '
Qm'& & M 3U •><*m n u r ffi4 ja s t /r c a ö .M
á . . " ; m
ff
p I M iIII !§H l
Zöld rács van az ajtón, komor és sötét ez az' egész milíieu. Az ember szinte m egijed tőle. Csak az ablakban álló két virágcserép árulja el, hogy itt nő is lakik, aki szereti a virágot, aki minden reggel m eglocsolja a fehér és rózsaszín jácintot. A szobaleány beviszi a névjegyemet, én addig körülnézhetek az előszobában. Nagy rézpántos bőröndök sorakoznak egymás után a fal mellett, mert Lenkeffy Ica holnap elutazik Balaton- füredre. A sok mozizás n a gyon megviselte az idegeit és most lemegy kissé üdülni az édesanyjával. Kinyílik az ebédlő a jta ja és a küszöbön megjelenik Lenkeffy Ica. Büszkén, felemelt fejjel, m osolygó szemekkel, mintha m ost is mozigép előtt állana. Az ablakon belopódzik a sápadt tavaszi napsugár és arany szallagokat fon a drága szép szőke hajába. B e megyünk a szobába. Sehol egy koszorú vagy egy fénykép, amely a forró sikerekre
emlékeztetne, csak Lehár F ere n c egy dedikált arcképe függ a szalon falán.
Leülünk egym ással szem ben és kérdéseimre Lenkeffy Ica halk csengő hangon válaszol.
— Színész szülők gyermeke vagyok, kezdte el az élettörténetét, szüleim vidéken sze repeltek. 13 éves még alig múltam, mikor már a szini- pályára léptem. Nagybátyám, Mezey Kálmán rimaszombati társulatához szerződtem, ahol a „Tatár járás" Treszka sze repében mutatkoztam be és első igazi sikereimet arattam. Ezekre a rimaszombati szép napokra nagyon gyakran gondolok vissza. Szegény Harmat Heddi halála után szerződtem a Vígszínházhoz. A „Nyári szerelem" cimü francia vígjátékban léptem fel először, de sokáig itt sem voltam hanem átszerződtem a Budapesti színházhoz. Egy nyáron át voltam Feldéknél és innen a jard inb a , majd a Király színházhoz mentem. Mint a Király színház tagja
lettem a felesége B aros Emilnek és mint az Apolló- K abaré tagja, váltam el tőle.
Az utolsó szavaknál L e n keffy Ica elkacagta magát. Látszik, hogy ez az első házassága nem volt egyéb, mint egy bosszantó kaland, vagy egy rossz álom.
— Lenne szives a művésznő elmondani, hogyan lett moziszinésznő ?
Mosolyog egy keveset, a z után mereven néz rám, kutat a régi emlékekz Uöött.
— A moziszinésznői karierem a „Szulamit“-tal kezdődött. A Király színházban ta lálkoztam Balog Bélánéval, aki bevitt a filmgyárba. Nagyon szép film volt a „Szu-am,t“, nagyon kedves sze-
r epem. Egyébként Illés ]enő rendezte, aki most Berlinben él. Azóta már sok szép sikert arattam, sok kedves emlék fűz a mozihoz.
— Melyik volt a művésznő legkedvesebb alakítása ?
— Mindegyik szerepemet nagyon szeretem .de mégis a „Vengerkák“-at szeretem a legjobban.
Felegyenesedett a fotelben és önkéntelenül elkezdett kopogni az asztalon, úgy hasonlított a „Vengerkák" szegény ábrándos gépiró kisasszonyához, akiből nagy színésznő lett.
— A közönségemről, az én aranyos közönségemről, mondta később, csak h á
lával tudok megemlékezni. Nap-nap után elhalmoz levelekkel, virággal és ha látta volna, hogy ünnepeltek a múltkor a matinén. Igazán hálás vagyok a k özö nségemnek.
Az arca egész átszellemül a mikor a közönségről b e szél, szemei villognak, egészen belepirul. Ilyen szépnek sosem láttam a drága Icát.
Mért nem szerződött le a művésznő Kopenhágába ?
— A Phönix filmgyárban eljátszottam a „Kuruzslót“, a „Senki fiát“ és „Az árendás zs id ó t" Nemsokára a Nor- disk filmgyártól kaptam m eghívást, hogy menjek ki Dániába. De nem mentem ki, hanem férjhez mentem Roboz Imréhez. A szerződés nem szűnt meg véglegesen, csak el lett halasztva és amint a viszonyok tisztázódnak, e lfogadom a Nordisk ajánlatát. Higyje el egész más élet van ott. Csak m ájustól— szeptem berig tartanak a felvételek, mikor szép idő van, nem úgy mint itt. Most a „Mary Ann“ cimü filmen játszom, nagyon kedves film, nekem nagyon tetszik.
Felkelt a fotelből és lassú lépésekkel megindult az ablak felé. A fénysugarak gyengéden körül ölelték termetét. Lassan felemelte az öntöző kannát és vizet locsolt a fehér és rózsaszín jácintra.
Földes Elemér Iván.
— 2 —
Károly i Mihályné a mozirólA gyönyörű várpalotába,
jtnely a vérforgatag, az em beriség megpróbáltatásának ötödik esztendejében, az emberiség megváltásának h a jna lán , „Nemzeti Palotádnak neveztetett el, az uj névvel
• együtt uj szellem is költözött, .az áporodott, fullasztó, sp a n y o l ettikettes levegő n y o mán a munka nyílt, egyenes é s tiszta szelleme szellőzte á t a selyemtapétás termeket. Az eimerpajzsos, vasrácsos kapu alatt nem álldogálnak m ár gyanakvószemü burg- zsandárok, detektívek, ronda tekintetű bécsi lakájok, a fo lyosókon nem kell többé lábu jjhegyen járni és az udvarnagyi hivatal inkviziciós tortúráit is száműzték, az udvarnaggyal együtt. Most, ha a pesti polgárnak ügyesb a jo s dolga akad, mit a magyar államfő kegyelmére akar bizni, csak átsétál az ilyen szép, koratavaszi, mosolygó délelőttön a várba és befordul a Nemzeti Palota tárt- nyitott kapuján. Senki sem tartóztatja, faggatja, még a p ortást is csak hosszas keres é s után találja meg az ember.
— A kegyelmes asszony, az elnökné a palotában van?
— Épp az imént é rk e zett . . . Ott áll a k o c s i ja ! . . . Tessék fe lm enn i. . . e r r e . . .
A folyosókon siető, robotos em berek, munkakabátban,
kopott hadizakkóban. A sz a lonkabát, a diszmagyar már nem kötelező errefelé. A pa-r lota javarésze iroda, vagy közhivatal, ezeket a termeket felaprózták, átépítették. Csupán az első emelet balszárnyában maradt meg néhány terem a régi pompában, a magyar népköztársaság elnö- kénekfogadótermei és munka- j szobá ja számára.
Károlyi Mihály köztársasági elnök ugyanis egy filigrán bájos svábhegyi villában lakik, mit bérbe bir tulajdonosától s csupán a munkaidejét tölti a Nemzeti Palotában, a munkaideje alatt, azonban kora reggeltől jóval éjfélutánig terjedő idő értendő. Sokszor rávirradt a hajnal, mikor még mindig súlyos, titáni lelkierőt kivánó munkája felett görnyedt. F e le sége itt szokta meglátogatni, hogy elhívja a munkája mellől: legtöbbször eredménytelenül. Most is azért jött, hogy ma- j gával vigye férjét s pihenésre? kényszerítse, mielőtt a külön-
vonatra szállnának, mely Szatmárra röpíti őket a székely katonák közé.
Néhány szavas értekezés a titkárral s már Ígéretet kapunk, hogy az elnökné fogadni fog. Tükrös-lakkos várószobába vezetnek. Itt semmi sem változott, minden szeg a helyén m aradt: csak az idők és a szokások szök
■SÍ
Ilii!m .
tek előre mérföldes csizmával. A régi, ismerős még a csikós, vörös szőnyeg a tükör- fényes padlón, a falak fréz szinü selyemkárpitja, az ajtó, az ablakok, a menyezet arany- cirádás hófehérje. A ró z sa színű, nehéz selyemkanapén nemrég még kemény tábo rnokok és hajlongó főpapok várták a kihallgatás percét, a metszett, aranykeretü velencei tükör tán még a diszmagya- rok és frakkok sorát, letűnt politikusok átszellemült arcát őrzi titokzatos öblében. A fekete antik márványóra megállt és k ihűlt. . . merev és néma mutatói tizenegy órát je lez nek, mintha a kisértetek ó rá ját lesnék, hogy uj életre kelljen minden . . . láng lobbanjon a karosgyertyatartók égettvégü óriási gyertyáiba és a tükör mélyéből e lő kanyarodjék a régi rezsim elátkozott embereinek végeláthatatlan menete . . .
Egyszerre ajtócsapkodás, hangok a küszöbön túl s a szárnyas ajtó kitárul és előttünk áll a legelső és a legszebb magyar asszon y : az elnökne. Mögötte az ura s á padt arcéle látszik, ki már indul kifelé, de nyomban visz- szafordul, valamit elfelejtett.
Gyönyörű asszony a köz- társasági elnök felesége. Arca, miként az angol levelezőlapok, egyenes orrú; szépen iveit ajkú lady-jeé, alakja karcsú és magas, ruhája n e
mesen egyszerű és finom ;• fátyolén keresztül pedig úgy csillog a szeme, mint a k ék arany tavaszi égharang oda- künn . . ;
Az elnökné kissé pirulva, akadozva, mint aki nincs hozzászokva az intervju tá madáshoz, de azért bátran, okosan, messzecsengő hangon m ondja:
— O Istenem . . . mit m ondjak . . . mindig nagyon, nagyon nagyon szerettem a m o z it . . . mint mindenki, aki a huszadik század embere, ü g y hiszem a mozinak nincsenek is ellenségei. Sok szeretettel, nagy reménységgel, k issé tán féltve is, nézem a magyar film szédítő arányokban k ialakuló pompás fejlődését és komoly, nagy jövőt jósolok neki. Gyönyörű a hivatása a filmszínháznak és a filmművészetnek. Propaganda terén többet ér és hatásosabb m inden élő, irott vagy nyomtatott szónál, rajznál vagy festménynél, mert valamennyinek propagáló értékeit magában foglalja . . . E téren főképen nagy szerep vár a magyar mozira, most a forradalmi átalakulás után, amikor a százféle propaganda, tanítás, iránymutatás, uj szellemben nevelés, felvilágosítás összetorlódó, hatalmas m unkájából a film is kell, hogy kivegye az őt megillető hatalmas részt. Engem itt kiváltképen csak a nőnevelés, a
íés£ ' I
— 4 —
f i
IN:
■a nő kulturális hivafotíságá- nak propagálása körül adódó sze rep e érdekel a mozinak, melytől e téren különösen so k at várok.
Ekkor gyors léptekkel á t haladt a szobán Károlyi Mihály köztársasági elnök és az elnökné sietve bucsuzko- dott, hogy utolérje urát. A fehér ablakkeretben a Duna kékíett és a bárányfelhős égbolt . . . a főváros látképe, mint egy szines anziksz és .a napfény tavaszi kacagása
ás tavaszi illat. A Nemzeti Palota ódon folyosóin végigcsilingelt egy trillázó, arányló női kacaj és velekacagott minden. Aztán lecsapódott valahol egy autó lakkostükrös a jta ja . . . távol elpuffo- gott egy gép . . . egyszerre hűvösség tamadt. Mintha újból felkerekedett volna a Tél észak felől, még a napfény is elsápadt. A Duna felett könnyű lábon menekült a tavasz . . .
V. L.
F ö ld r e n g é s a filmenEgyik budapesti filmgyár
megvette nemrég egy igen fiatal iró filmdarabját és a főszerep eljátszására szerződtette a Fővárosi Orfeum ki- kitünő komikusát, Gyárfás Dezsőt. Az iró, mint említettük, igen fiatal és mint ilyen, term észetesen i d e á l i s t a , szentnek tekinti az irodalmat, különösen a saját Írásait és a mozifilmek irodalmát is azzal a le lkesedéssel műveli, mint amellyel egykor Goethe írhatta Faustot. A fiatal iró darab ja vígjáték és a m ásodik felvonásnak egyik je le nete az Oktogon-téren és az Andrássy-uton játszódik. E le in te csak telefonon érdeklődött, még pedig a Fővárosi •Orfeumban Gyárfásnál, mert a filmgyár válaszával so h a s e m volt megelégedve, de
EliJlfglir
m\i
később már személyesen is felkereste esténkint az O rfeumban Gyárfást és a művészt a száma után hazaki- sérte. Egy este az ifjú különösen türelmetlenül várta, hogy G yárfás énekelje a dalait. A nézőtéren még zúgott a taps, Gyárfás még a sz ín padra vezető ajtót se csukta be, máris a nyakába esett és fuldokolva kérdezte:
— Az istenért, mi baj van ?— Miért van úgy felin
dulva ? Mi történt ? — kérdezte Gyárfás csodálkozva.
— Ma azt mondták a gyárban, hogy nagy baj van a darabbal.
— Nagy b a j ? Dehogy, k érem. Nem olyan nagy a baj. Semmi az egész. Mindössze egy kis változtatást kell c s inálnia a második felvonásban.
§ §
I
Iü t
Ilix
p l
— Változtatást ?— Na igen. Az Oktogon-
téri jelenetet át kell helyezni Kalábriába.
— Kalábriába ?— Igen, mert ebben a je
lenetben földrengés l e s z !— Földrengés ?— Azaz, hogy nem lesz,
mert már van. É s mert P e sten az utóbbi százharminchárom évben nem volt földrengés, oda kell áthelyezni a darabot, ahol szokott lenni földrengés.
— De . . . de ez lehetetlen, — mondta megrémültén a 7 ifjú szerző.
H ogyan készülSötét szárnyalásu, komor
drámák vagy csilingelő nap sugaras vígjátékok, szóval a komoly nagy mozi-müsorok előtt mindig ott találjuk a pesti filmszínházak fürge riporterét, szeszélyes kedvű modern regősét, a technika századának csodálatos eleven fénykép-újságját, Az Est h a m arosan oly népszerűvé vált filmriportját. Megszoktuk és megszerettük ezt a boszorkányosán gyors krónikást, amelyik alig néhány órával az események után már elénk- vetiti a szemünk előtt le já tszódott dolgokat, vagy szem tanújává tesz olyan friss történéseknek, melyek mindnyájunkat érdekelnek s mit
— Semmi sem lehetetlen: Bizza rám, fiatal ember, m á sképp nem kerül bemutatóra, a film.
A szerző meghajolt a s ú lyos argumentum előtt.
— Hát legalább árulja el,, mi történ t? — könyörgött.
Gyárfás szive m eglágyultr— Elmondhatom. Az tö r
tént, hogy a felvevő készüléknek ingott a lába és talán- valami egyéb is rosszul szu perált egy kicsit, szóval a képen — táncolnak a házak. Ez pedig csak Kalábriában, lehetséges . . . Vagy nem ?
A z E s t film ?mindnyájan szerettünk volna7 látni. A pesti polgár ham arosan szivébe fogadta Az E s t filmriportját, mely olyan a műsorban, mint az avatott kézzel összeállított m enüben a fűszeres leves r étvágy-
gerjesztő, mert kicsiben komprinálva a pompás ebéd: minden izét, zamatát, fűszerét, elénktálalja. Alig n é h á n y perc alatt hatalmas drámák,, hűséges helyzetképek, k a c a g tató vigjáték-jeíenetek peregnek le a szemünk előtt. D e ami a legfőbb : történelem, a legigazibb és legbiztosabb* krónika.
Ami ennyire a közö nség szeretetébe férkőzött, a n n a k
kétszeresen érdekesek m.
iriühely-titkai. Munkatársunk íelkereste tehát Az Est filmriportjának irányítóját, szerkesztőjét, Damó Oszkárt, a jónevü irót és hírlapírót, ki azonkívül, hogy egy egész so r szépsikerü regény és novelláskötet szerzője s két szerkesztőségben harcos k a tonája a rotációs-nagyhatalomnak, a mozi terén sem avata tlan : ő volt a valamikor oly népszerű Göre-filmek, a magyar filmgyártás első hírnökeinek megalkotója, ren dezője, szcenirozója, sőt egyik főszereplője is, Kátsa cigány pompás maszkjában. Damó Oszkár az Est filmriportjának kulisszatitkairól a következőket m on d otta :
— Az Est filmriportja külön szerkesztőség, mely azonban nem az újságpapírra, hanem a perforált filmszalagra rögzíti az eseményeket. Alig, hogy értésünkre esik egy aktuális esemény, amely alkalmas arra, hogy Az Est film- riportja feldolgozza, nyomban a helyszínen termünk. Igen, sokszor, különösen rendőri dolgoknál, megelőzzük a hatóságokat is és igy alkalmunk van lefotografálni a hivatalos személyiségeknek a helyszínre való érkezését is. Operatőrjeink Escher Károly és Bécsi József vezetésével, sokszor hárman- négyen is dolgoznak egyszerre, ha összetorlódnak az események. Hogy mennyi
nehézséggel dolgoznak, erre vonatkozólag elég utalnunk a viszontagságos idő járásra, továbbá arra a körülményre, hogy az esem ények n in c se nek tekintettel arra, hogy- erős, vagy napsugaras idő ben, éjszaka vagy szürkület’ kor következzenek be. N ap’ szállta után magnézium-gyer’. tyákkal dolgozunk, de mive ezeknek nagy a füstje, hát m ost konstruálnak egy olyan kézi ivlámpát, mely minden rendes fali vezetékbe bekap csolható.
Az Est filmriportjának k é sőbbi programmja, hogy, mint háború előtt volt, ismét összeköttetésbe lépjünk a ; bécsi Sascha, a berlini Mester és a párisi Gaumont és Pathé Freres filmriportjaival s igy hétről-hétre kicseréljük az eseményeket. így egyenlőre csak a határon belül történtekről tudósítunk.
— A filmriport perspektívája szinte beláthatatlan. A legfontosabb szerepe tán a történetírás szempontjából van, de külföldön már sok helyen alkalmazzák bűnügyi nyomozásoknál is, hol atanuk előtt valóságos filmdrámát játszatnak le. Tör- ténelemirás szempontjából különösen szép teljesítm énye Az Est filmriportjának a magyar forradalom eseményeit megrögzitő j e lenetek, melyekből különben 360 példányt vittek
— 7 —
I3ÍS&
ki az Amerikai Egyesült Államokba. Ez hozzávetőlegesen nem kevesebb, mint 30 — 40 millió nézőt jelent.
— Rendkívül érdekes felvételünk volt mostanában Kál-Kápolnán, a földosztás premiérje alkalmából. Itt nem kisebb segédrendezőnk volt, mint Károlyi Mihály köztársasági elnök, ki nemcsak, hogy készségesen a gép elé állott, de később az operatőr
mellett foglalt helyei s a kormány tagjait személyesen állította be, maga figyelmeztette, nehogy háttal forduljanak a gépnek. Ilyen je le netek azután hatalmasan fo kozzák az Est filmriportja kis gárdájának munkakedvét és büszkén mondhatjuk, hogy e népszerű pesti m ozi-krónika minden külföldi hasonló intézmény mellett diadalmasan megállja helyét.
A m ik o r m ég P á r is b a n is bölcsőben ringatták a m o z i t . . .
A Le Ciné Journal egyik régebbi száma került a k ezembe, mely többek között egy intervjut közöl Páris legrégibb m oziszakem berével: Kayser Gáborral arról az időről, mikor az első mozielőadásokat mutatták be a francia fővárosban. B á r ma, a kilométer hosszú filmtekercsek korában a kinemato- gráfia bölcsőkorából elárult sok érdekes intimitás helyenként mosolyra birja az em bert, mégis némi irigyléssel gondolunk a régmúlt idők boldog mozisaira, kiknek kezdetlegesen berendezett já tékszer nivón álló vetítőgéppel bemutatott, naiv epizódokat ábrázoló előadásaik iránt sokkal nagyobb érdeklődést mutatott a közönség, mint ma, a jelenlegi tündériesen berendezett, a legprecizebb technikai segédeszközökkel
dolgozó, márványfalu, freskó- festésű, stukkos, fejedelmien draperiázott mozipaloták „irodalmi moziestéi" iránt . . '
De hallgassák meg Kayser urérdekes visszaemlékezéseit.
. . . Párisban 1895 decem berében a Grand Caféban mutatták be az első mozi- előadást. A gépész kamrája a nézők mögött, egy erre a célra átalakított páholyban volt elhelyezve, melyet fekete bársonydrapériával vontak be. Maga a helyiség 100 néző befogadására volt b erendezve. Egy-egy előadás 20 percig tartott, mely alatt 7 — 8, egyenként 16 méter hosszú filmet mutattak be. A műsor kizárólag utazási képekből és humoros felvételekből állott. A Grand Café megnyitása óta ö sszevissza nem látott annyi vendéget, mint a mozielőadások
— * —
idején egy-egy nap. De még a mozibejárat előtt is óriási néptömeg verődött össze, úgy hogy a rendőrség formális kirendeltséget létesített a kávéház előtt.
Minthogy az előadások minden szünet nélkül követték egymást, kellő szellőztetés hiányában az esti b e mutatók már tűrhetetlen le vegőben tartattak meg. De ez nem tartotta vissza az embereket attól, hogy valóságos rohamokat ne intézzenek a mozi pénztára ellen. Az első mozinak csak a k ö vetkező év nyarán támadt konkurrense, az Odera pasz- szazsában, melyet Kayser nyitott meg. Az uj színház naponta 15— 20 bemutatót tartott, mely alkalomkor 3 — 4, egyenként 20— 22 méteres filmet mutattak be. Az első előadás műsora következő filmekből volt összeá ll ítva :
1. Tánc á la Fuller2. Hastánc3. Négerek birokversenye.Minthogy az első vetítő
gépek technikailag m eglehetősen sok kívánni valót hagytak fenn (legtöbbször a film ugrott ki a készülékből), az előadások eléggé zavarosan folytak le ; de ez k o rántsem volt gátló körülmény abban, hogy a bemutató végén a közönség hangos szavakban ne adjon kife jezést elragadtatásának. Páris- ban a vásártereken minden
évben bucsuszerii ünnepségeket tartanak. Hinta, b á b színház, szilüett-rajzolók, világcsoda-panorám ák és más szenzációk tették tipikus népünnepélyekké ezeket a búcsúkat. Csak természetes, hogy első állandó moziszinházak után rövidesen a vásártéri ünnepségeken is megjelent az első sátoros mozi, alig 6 0 —80 személy részére b e rendezve, 50, gyermekek r é szére 25 szantimos helyárakkal. A konkurrens mutatványosok minden eszközt megragadtak arra, hogy az exisztenciájukat veszélyeztető „ellenséget1* örökre e lném ítsák. De hiába volt minden igyekezetük — a mozi csak felül m a ra d t !
A következő évben egy ujabb mozi nyilt meg Páris- ban. Ez már sokkal nagyobb vállalkozó volt, mert e ltekintve attól, hogy 150 s z e mély részére készült, már zenekarral is rendelkezett. Igaz, hogy a zenészek egy szomszéd fülkében voltak e lhelyezve s emiatt a karm ester állandóan hadilábon állt a képek hangulatával. De ez annak idején még nem z a varta a közönséget. Az érv rendkívül esem énye egy másik „sláger" m egjelenése volt, mely egy párisi nő élményeit vitte vászonra. A következő évben már 24 mozi nyilt meg a francia fővárosban . . .
Castiglione Henrik
1
Sil
M f ű i
i
rnimnamm
A külföldi fi lmek a háború alatt
A néhai háború tartama alatt teljesen el voltunk z á rva a külföldtől. Filmet csak Németországból, Dániából kaptunk és ezzel voltunkkény- telenek megelégedni. Nagy néha, fantasztikus uton-mó- don, Svájcon keresztül b e csempésztek egy-egy francia vagy olasz filmet és ezek Ízelítőt adtak abból, hogy mit produkálnak a külföldi filmgyárak. Az olaszok és a franciák úttörői voltak a filmgyártásnak, a technikai rész ben különösen ügyesek és leleményesek, valószínű tehát, h ogy ezen a téren minden tekintetben erősödtek és fe j lődtek. Nagy szerencséjük
Jtolt abban, hogy a nyersanyagban nem szenvedtek hiányt, tehát nem kellett uzsoraárakat beleölniök egy- egy film nyersanyag-szükségletébe. Azonban a konkrét eredményre vagyunk kiváncsiak, arra, hogy tulajdonképpen mit produkáltak a külföldi filmgyárak a háború alatt.
Az olasz filmgyártás már a háború előtt is grandiózus filmeket készített. Mesterei a nagy attrakcióknak. Uj és uj érdekesség, főként eredetiség kitalálásában utolérhetetlenek. A legközelebbi időben két szenzációs film jelenik meg a magyar filmpiacon.
Egyik a „Krisztus", a másik „A rémuralom". Mindkettő olasz film és grandiozitásában felülmúlja még az eddigi nagy attrakciókat a „Quo vadis“-t. „Cabiriá“-í, „julius Caesar“-t is. A „Krisztus*1 állítólag kilenc millió lírába került. Ez a horribilis összeg eléggé érzékelteti a film gran- diózitását. A Cines hatalmas személyzetével beutazta úgyszólván az egész világot. A helyszínre utaztak mindenhová: Egyptomba, Jeru zsálembe, Bethlehem be, m egelevenednek előttünk, a maguk pompázatos szépségében a Tábor hegye, a Tiberis tó partjai, Golgotha, meg az olajfák hegye. Ötvenezer em ber működik közre a film felvételénél. Pazar pompa, páratlan felkészültség stílusos és korhüség jellemzi ezt a filmet, melynek rendezésénél — különös kuriózum — Kit- chener lord is részt vett. Kitchener a film felvételénél Egyptomban tartózkodott és annyira érdekelték a soha nem látott nagy stilü mü előkészületei, hogy önként felajánlotta a szolgálatait. A film különben három évig készült. H asonló nagyarányú, magasra ivelő alkotás. „A rémuralom." A francia forradalom borzalmasan gyönyörű, izgalmas és lüktető
— 10 —
■ nint nüninmn,
napjait viszi filmre érdekes és megkapó szerelmi történet keretében. Még a nyár folyamán volt alkalmam látni ezt az filmet, s mondhatom alig várom, hogy újra láthassam. A rendezői bravúr netovábbja az, amit ebben a filmben látunk. A hatalmas tömegeket csodálatos precizitással, ám természetesen mozgatja. Az empire korszak alkonya e le ven erővel tündöklik a filmen és nincs egy házablak, egy székláb vagy cipősarok, ami nem a tiszta korhüség volna. A művészi szép felé törekvésnek értékes dokumentuma ez a film.
A már lejátszott filmek közül még egy párról ó h a jtok szólni. Az egyik „A vörös boszorkány". Itt nem irodalmi szempontok dominálnak, h a nem inkább a közönség érdekeit szolgálják. Négy hatalmas részből áll a film, s e gigászi méreteiben szokatlanul feltűnő. A sujet mindvégig le bilincselő izgalmasságu s jelenetről jelenetre fokozza az érdeklődést. Nagy sikert aratott a „Mennyei n aran csok" cimü film, amely egyike a legbájosabb a lkotásoknak. Az olaszoktól soha nem látott és feltételezett espritt vonul végig az egészen, s a film minden szépségét és finomságát érvényre juttatja a művészi rendezés. Meg kell emliteni, mint kinematográfiai bavurt a két
majomíilmet, melyekben a rendező igazán bámulatos munkát végzett. A majom eddig csak staffage-ként sze repelt a filmeken, itt szereplőnek állítja be a rendező.
A háborúban készült franciá filmekről csak annyit s ikerült megtudnom, hogy a naturalizmus nagy m esterének, Zolának könyveiből egy egész sorozatot készítettek. Legfenségesebb müvét „Az összeom lást“-t egész bizonyosan nem csinálták meg. A franciákra ez már nem is aktuális. A nagy star: Su -̂ zanne Grandais szintén kijön egy sereg filmmel, csináltak egy pár Després filmet, sőt Robinnevel is k ísérleteztek. Ezt a szép és nagyszerű színésznőt már régebben kellett volna ; filmen játszatni. Az érdeklődésünk azonban fokozottabb mértékben fordul Amerika felé. A háború első éveiben őszinte gyönyörűséget szerzett a sok kitűnő amerikai film, amelyek közül különösen eg y : „A menekülő élet" mutatta meg, hogy merre van az ut a magasabbrendü film felé. Most várjuk a folytatást annál is inkább n a gyobb érdeklődéssel és k íváncsisággal, hiszen köztudomású az, hogy abban a versengésben, amely egyes országok filmgyárai között fejlődik — Amerikáé lesz a diadalmas pálma. p. d.
— 1 1
Az acélkirály .Egy kaj-rier története 3 felvonásban.
| p l 1811I I :
I fII
1Ki
í j p J I
L l |
fIliJ l
■1II11IM\lg1IB
Jimmy Valentiné lelkét a nagyravágyás tüze égeti. Nem tud megmaradni a csöndes falusi magányban és a főváro sb a utazik, ahol egy a c é lgyárban talál alkalmazást. A zseniális fiatalember kép ességeit hamar felismerik és karrierje szédítő szárnyakat ölt. E lőbb munkafelügyelője, majd művezetője, később pedig igazgatója lesz a gyárnak. ]immy megnősül, elveszi régi menyasszonyát, bárha szive egy kis munkáslányért dobog, aki forró szerelmet érez az ifjú ember iránt. Nagyravágyó hitvese teljesen belemerül a világi élet ö rö meibe és bár Jimmy megtalálta mindazt, amit ember
e lé rh e t : otthona hideg és e l hagyott.
A házastársi ellentétek mindinkább kiélesednek, mig végül férj és feleség elválnak egymástól. Jimmy felfe jlődése azonban nem áll meg. Gyártelepeket épit szülővárosában és ^acélkirálya lesz az Egyesült Államoknak. Az egykori kis munkásleány o ld alán megtalálja a teljes b o ldogságot is és már-már a legszebb harmóniában ünnepelheti férfikorának delét, amikor egy régi bosszúvágy áldozata lesz életének egész munkássága. A tűzben és lángban edzett ember szédületes perspekturáju karrierje igy jut el utolsó állomásához.
Legközelebbi műsorunk keretében Fellép
GUNNilR TOLNfiS!
O r b á n T T v é r e k '
D R O G É R I A *_ . . i
A R C É s H g j F E S T E K
, K Ü LÖ N LEG ESSÉG EKrs # fL FENYKEPESZETI CIKKEK
BUDAPEST.IV.,VERESPÁLNÉU.10 T ^ fon: 163-59.
Bokor Testvérekelső rangú
ruhafestő és vegytisztitóGyár és föüzlete
VIII., Losonci-utca 28. szám .(K álvária-tér sarok)
Gyüjtőfiókok: ír, Fehérvári-ut 39. szám .VIII., Baross-utcalOO. szám . VIII., Népszinház-utca 47. szám.24 ó ra alatt festünk
„PROGRESS 9C9D EM Y, ,felelőséggel készít elő
magánvizsgálatokraalaposan, gyorsan tanít
v ilágnyelveketKereskedelmi tanfolyamai pedig
kiképeznek összes
irodai munkálatokraDíjtalan állásközvetítés
Kálsin-tep 6. K irá ly FáNutco sa ro k
A L E G J O B B
ÉIRC És KÉZ 6Í PÓLÓ -
Nyom. Fejér és Glaiter könyvnyom. Budapest, VIII., Rákóczi-út 73. — Telefon J. 22—31..
G azd á k B izto sító S z ö v e tk e z e teAlapittatott 1900-ban.
ig a z g a tó sá g B u d a p e s te n , IX . K á lv in - t é r 10. sajátszéh h ázáb an .Fiókok: Az ország minden nagyobb városában.Foglalkozik: Tűz-, jég -, baleset-, szavatossági-, betöréses
lopás elleni biztosítások, úgyszintén élet-biztositásokkal leg- előnyesebb feltételek és módozatok szerint.
Biztonsági alap :Alapítványok a Kormány hozzájárulásával,
tartalékok és évi díjbevétel 1916 év végén 18,358.012.14 K.
F ia ta los üde arcbőrtvarázsol elő 10 nap alattéseltávolit minden íeinthibát u. m. mitesszer, pattanás, sárgafolt, ránc, orrvörösseg, likacsos, hervadt, petyhüdt bőrt a D r. K ayserlin g-féle szépitőszer. A kúra egyszerű, otthon végezhető minden feltűnés nélkül. Befejezése után az arcbőr ragyogó szépségben, gyermeki üdeségben és tisztaságban, pompázik. 1 üveg 15.-- korona. Diszkrét szétküldés utánvétel.
\K ü lfö ld i pa rfüm ökAjánlatok legfinom abb parfüm öket d ek án k én t : Chevalier d’Orsaz, Queli que fleurs, Ambra Antique. Batschar-
’ Lorigan 19.— korona. Rózsa bonafide, Hygiea Chypre, Thule, Vademecum, Serenissima, Kairói mákvirág, Ib o ly a , Id e á l , K h a s a n a , I s o l a b e l la , L o r n a B u v a r d ia , O rg o n a , G y ö n g y v ir á g , Akacia, Orchidea parfümöt 6. — koronáért dekánként, utánvéttel.
G y á r : H IV A R Y O N a Co. S z é tk ü ld é s ! h e ly :
BM155 M i i , Budapest, Vili., Jazsef-hBrut 23. szám, félemelet 1.
SIHBYBERBEfi BÉLA fényképészB U D A P E S T , VII., R Á K Ő C Z I -U T 30. SZ .,RI\7 0 LÍ m űvészi fényképek, nagyítások és festmények.
„U ] nemzedék" S z e r k e s z t i : IRíLOTflY iST17á n
FIG
AR
O
A L
EG
JO
BB
S
ZÍN
HÁ
ZI
HE
TIL
AP
N Y U G A TPolitikai, irodalmi és kritikai félhavi szemle
F ő s z e rk e s z tő : I G N O T U S .S 7 P r U p Q 7 tn lt '
ADY ENDRE és BABITS MIHÁLY Törekvése: művelt szociális Magyar- ország s szabad nemzeti irodalom. Megjelenik minden hó 1-én és 16-án.E lő fizetés i á r a : E g ész évre 28, félév re 14, negyedévre 7 kor. Egyes szám ára 1.40 kor. M utatványszám ot szív esen küld a kiadóhivatal: B u d ap est,"V I., V ilm o s csá sz á r-u t 51. I I I . em.
LOHR IJZflRIfl(Kronfusz)
flpáp és ffiűzlBt: Vili., B aro ss-u tca 85.A főváros első és legrégibb csipke tisztitó, vegytisztitó és kelmefestő oo gyári intézete, oo
‘fió k ok : II. Fő-utca Z7., IV. Eskü-ut 6.,IV, Kecskeméti-utca 14.. V. Harmincad-u. 4., VI. Teréz-körut 39., VI. Andrássy-ut 16., oo Vili. józsef-körut 2. oo
T C L6F O N
m ’Ó TC'Q /
H ölű VFO D Q A 'Ó ZA TJ££PJ6'G A POLAJ.
P7AN/ PZD/&Ü&
MINIMOCZNIK MUSTÁR
E G J O B B
P A P É HEINZ, BUDAPESTI V . , SEM M ELW EIS-UTCA 7 . SZÁM. TELEFO N 1 5 - 5 8 .
Béíyegkeresfeedése.Az összes országok bélyegei a legnagyobb ritkaságokig óriási választékban állandóan raktáron. Az összes újdonságok, hadi és tábori postai bélyegek legolcsóbb árak mellett kaphatók. — Újdonságokra előfizetéseket elfogadok. — B é l y e g v á l a s z t é k o k . Vétel és csereárjegzyék ingyen és -o- bérmentve. -o-
BriEfmarhBnhancIlung.Briefmarken aller Lander bis zu den grössten Raritaten in riesieger Aus- wahl stets am Láger. Sátntliche Neu- heiten Kriegs- und Feldpostmarken zu den billigsten Preisen. — Nue- heiteabonnement. — Auswahlsen- dungen. — Kauf und Tausch. — o- Preislisten gratis und franco. -o
M ű h im z Ő r a j z t e r e mB u d a p e s t , V II., H irá ly -u t ;a 42. sz á m
Z a h r a d i l J . Telefon 128U tcai é s a lka lm i n ő iru h á k d ivatlap v a g y sa já t ra jz a in k é s m in tán k sz e r in t le g s z e b b kiv ite lben
31 £
■a
A NAP
A NAP
A NAP
A N
AP
MODERN ORRCSIPTETOK ES SZEMÜVEGEK
Pártoljuk a
hadiözvegyet!
Látcsövek, távcsövek, légsúlymérők, hőmérők,
üvegmfiszerek.
Telefon József 39-29.
A l a p i t t a t o t fIM 6 .
Javításokat elfogadunk ésmieiöbb foganatosítjuk.
/»ttsdenütt kapfialó
„ F O T Of c n y k é p c s z c t í
i l M Ü Z L íT BuOftPfSTR á k ű c z i - u t 8 0 .
N A G Y B A N * KICSIN Y S INO T - K . O W
mmrlpnntt fcnpfioio
„ F O T Ó * 'r c N V K i P i s z c r i siANvztír Buonpisr R á k ó c z i - u t 8 0 .
N iG V fiC M - K IC S IN Y U N
O T K O Tiplndműü kopfuúo
„ F O T O "r C N Y K £ P £ 3Z C r Í
iXAHÖZtlf ÖÜDAPISTR á k ő c z i - u t 8 0 .
NAGYBA* - KICSIN Y l mo r i v o Y
Tündznütt SnpftnfeS