TÁJÉKOZÓDÁS AZ ÉGBOLTON Az északi irány meghatározása: a Sarkcsillag (Polaris) mindig kb. pontosan észak felé látszik. A Sarkcsillag horizont feletti magassága megegyezik a megfigyelõ földrajzi szélességével, azaz Magyarországon mindig kb. 47° (kb. félúton az égbolt teteje felé). Az égbolt látszólag ekörül forog. u A déli irányban látható (delelõ) csillagok meghatározása A csillagidõ azt mutatja meg, hogy épp mely rektaszcenziójú csillagok delelnek (megfordítva: egy csillag rektaszcenziója megmondja, az csillagidõben mikor delel). A rektaszcenzió a földi hosszúsági körök égi változata; ezt az égen nem fokban, hanem órákban mérik. Tehát ha pl. 17 óra a csillagidõ (mint a mellékelt órán), akkor a 17 óra rektaszcenziójú csillagok delelnek (azaz ekkor vannak aznap legmagasabban az égbolton). A csillagidõ könnyen meghatározható a b Cassiopeia (Caph) segítségével, melynek rektaszcenziója kb. 0 óra, tehát amikor ez delel, akkor a csillagidõ 0 óra. A Caphot össze kell kötni képzeletben a Sarkcsilaggal, ekkor megkapjuk a 0h-s rektaszcenziójú csillagok vonalát (mely tovább a tavaszponthoz vezet a Halakban). Ez az égi csillagóra mutatója. A csillagtérképen a földrajzi szélességnek megfelelõ korrdináta a deklináció. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . S Á R K Á N Y / D r a c o É S Z A K I K O R O N A C o r o n a B o r e a li s SPICA SZEXTÁNS É S Z A K I VÍZ I KÍ G Y Ó / Hydra KEHELY Crater HAJÓFAR Puppis (Argo) KASZÁS VADÁSZ Orion BIKA Taurus KOS Aries HALAK Pisces t HÁROMSZÖG Triangulum ANDROMÉDA RIGEL PROCYON ARCTURUS [Nyájõr] NEKKAR a e d m b g H y a d o k Fiastyúk Pleiadok EGYSZARVÚ / Monoceros (9) (11) NAGY KUTYA Canis Major GALAMB / Columba KIS KUTYA Canis Minor RÁK Cancer IKREK Gemini OROSZLÁN Leo K IS O R O S Z L Á N Leo M inor BERENIKÉ HAJA Coma Berenices ÖKÖRHAJCSÁR Boótes ETAMIN DENEB ALBIREO ALTAIR [Tévelygõ juhász] [Sellõ] SKORPIÓ Scorpius SAS Aquila NYILAS Sagittarius BAK Capricornus DÉLI HAL Pisces Austrinus [Kanta] VÍZÖNTÕ Aquarius PEGAZUS GYÍK Lacerta CET Cetus KEMENCE Fornax SZOBRÁSZ / Sculptor MIKROSZKÓP HATTYÚ Cygnus E R I D Á N U S Z D E L F I N D e l p h i n u s G Ö N C Ö L S Z E K ÉR Ursa Maior NAGY MEDVE NYÍL Sagitta SIRIUS [Sánta Kata] GEMMA E k l i p t i k a A déli irány tavasszal este T A V A S Z A dél i irány nyáron este N Y Á R A déli irány tél en este T É L A déli irány õsszel este Õ S Z M13 SIRRAH MIRA Méhkas M45 t Ceti q h b ALPHARD ALCOR [Kisbéres] MIZAR Á l l a t ö v . . . . . . . M31 M42 CASTOR 21 h 20 h 19 h 9 h 8 h 7 h e d c b a ‘ _ ^ i h g . COR CAROLI . REGULUS Sarló R b q d g z Praesepe . . . . . . . . . . . . . . . . . KÍGYÓTARTÓ Ophiuchus MÉRLEG / Libra KÍGYÓ (FEJ) Serpens (Caput) KÍGYÓ (FARKA) Serpens (Cauda) A TEJÚT KÖZPONTJA . . . . . . . . . . f PAJZS Scutum Sas-köd R . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . HERKULES Hercules . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ALGOL . . . . . . . . . . . . . NYÚL Lepus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . HIÚZ Lynx . . . . . . . . . . . . HOLLÓ Corvus SZÛZ / Virgo . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IKERHALMAZ VEGA M57 e o 1 M39 NGC 6992 Fátyol-köd CAPELLA [Kecske] q FOMALHAUT SADALMELIK ALGEDI M44 M15 RÓKA / Vulpecula ANTARES . . . . . . . . . . . . u KOCHAB GRÁNÁTCSILLAG CEFEUSZ Cepheus g e d f h a And d e s q k z h p m – LANT Lyra SCHEDIR CAPH DUBHE MERAK PHEKDA MEGREZ ALIOTH Pegazus- négyszög Coma-Virgo galaxishalmaz Coma csillaghalmaz [Tatárdúlás] Galaxis É-i pólusa M35 NGC 2244 DENEBOLA MARKAB ENIF . . MIRZAM http://planetologia.elte.hu, http://www.mcse.hu, http://www.planetarium.hu . . . . . . . (26) RASALGETHI [Csõsz] Apex: a Nap haladási iránya (36) (45) b r a g i t h d 48 m (470) (425) (773) (3000) c a g e z e a b d g e b z s b a b g u y t a x z m l h p i k q e n d i h b U . q BELLATRIX T e j ú t POLLUX M27 M71 g a b V A D Á S Z E B E K C a n e s V e natici . KIS MEDVE Ursa Minor [Szarvasnyom] (d:+42,3 °) ANDROMÉDA-KÖD [Két éjõr] [Jászol] [ S za m á rk á k] [K aszászso m b é kja] ALDEBARAN [Bujdosók lámpása] [Hetevény] [M e d ú z a f e j ] [Kiskereszt] É-i Kereszt PERZEUSZ Perseus [ K o r c s m a ] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . DÉLI HÁROMSZÖG Triangulum A. PARADICSOM- MADÁR Apus KAMÉLEON Chamaeleon PÁVA Pavo DÉLI KORONA Corona A. NYILAS Sagittarius DARU Grus TUKÁN Tucana FÕNIX Phoenix INGAÓRA Horlogium HÁLÓ Reticulum DÉLI VÍZIKÍGYÓ Hydrus ARANYHAL Dorado FESTÕ Pictor CANOPUS ACHERNAR HAJÓGERINC Carina VITORLA Vela FARKAS Lupus DÉL KERESZTJE Crux LÉGY Musca KÖRZÕ Circinus SZÖGMÉRÕ Norma SKORPIÓ Scorpius ERIDANUS INDUS 12h 0h 6h 18h KENTAUR Centaurus w a (4) . . . . . . . . . . . . Telescopium OLTÁR Ara REPÜLÕHAL Volans Kis Magellán- felhõ Nagy Magellán- felhõ (LMC) 18 h 17 h 16 h 12 h 11 h 10 h 6 h 5 h 3 h 2 h 1 h 0 h 23 h Égi egyenl ítõ (dekl ináci ó: 0° a a e z h g 2 b h s t g n x d b g d c y l m o 23 a u q f i k n x e z h M82 M81 M101 BENETNASCH . . . i o l . y b g g b a a b d 41 m n f . . . . . ALAMAK NGC 752 a g z h p q i m n b a b y w q e l f t d . y 1 y 2 w 2 w 1 y 3 . . . M2 HELIX-KÖD a g b q h m d l d b a z q h o x n g e p o x 2 t z f s r 1 z e . . . . . e d b d g a b 7 a e z h i b Tau z . . . . . . M36 M37 SZEKERES Auriga . . M38 Haedi [Gida] l r s z h t a a d g b g b u . ZSIRÁF Camelopardalis i g d b b e g a a d s h e z q i a a b g u l m q a n . M3 M51 a b g g b e e d h e z s M41 M50 . . . i z d g e n . .. . a b r g i n b a h q z e d . . . . . ALDERAMIN o d g a l m x 2 z u – a b d a g i s g d e i b q k R . . . b p n b h g d e q a z t 109 m i k e a q e d a b g h z NGC 7000 a a g d e . q i a l h z w f y u . CSIKÓ Equuleus b h z a m e b g d m n o 2 l x o g a d e o 1 g p d e x (10) h a b g t 1 t 3 t 4 t 5 t 6 t 8 t 9 a r b s k d l z g x t e n m a l g d e z k b h p 3 m x n h f c z e p r q i b a a k i l d p d b s a t e m 1 u l k i 1 e z h x b g n 67 72 g k g b i d l a e m m e l k b 46 21 g b d q h z a k d z a r x M10 M12 BETELGEUZE . l s n e x z o k K A S S Z I O P E I A C a s s i o p e i a .. .. M34 u f h o a n e z d w i q g k l b . . m TAVASZPONT Itt található a Nap a tavaszi napéjegyenlõségkor Gyûrû . . y 1 c l m d g e h T e á s k a n n a Tejeskanál M8 M22 M25 M11 M24 M6 M7 M4 M5 . . . . . g M33 Brocchi-halmay (Kabátakasztó) TÁJOLÓ Pyxis ANTILA Légszivattyú SARKCSILLAG POLARIS . . . . . . A CSILLAGOK FÉNYRENDJE JELEK magnitúdó +5 +4 +3 +2 +1 0 -1 (26) Távolság fényévben Szabad szemmel látható változó Fedési vátozó Kettõscsillag Galaxis, gömbhalmaz, nyílthalmaz, planetáris köd (álló betûvel: sza- bad szemmel látható) M45 Fiastyúk: nyílthalmaz a Bikában 380 fényévre; látszólagos összfényessége 1,6 m Androméda-galaxis (M31) 2,9 millió fényévre; látszólagos fényessége 3,4 m M13: gömbhalmaz a Herkulesben, 25 ezer fényévre; 5,8 m Lófej-köd az Orionban: sötét profelhõ, mely eltakarja az IC434 ködöt A déli féltekérõl látható csillagok A CSILLAGOS ÉGBOLT TÉRKÉPE A CSILLAGOK FÉNYESSÉGE Ezen a csillagtérképen – és így az égbolton is – minden égi objektum helyét megtalálhatod koordinátája alapján, de szabad szemmel csak a legfényesebbeket pillathatod meg. A kozmikus ködök vagy egyes galaxisok lehetnek akár a teliholdnál is nagyobb látszólagos méretûek, de annyira halványak, hogy csak hosszú expozíciójú fényképen válnak láthatóvá. Minél távolabb vagyunk a városi fényektõl, minél tisztább az ég, annál több csillag látható: ilyenkor a halványabbak is láthatók. A legfényesebb csillag, a Sirius -1,4 magnitúdós. A leghalványabb, szabad szemmel is látható csillagok kb. +6 magnitúdósak. Ez az érték hidegfront után, tiszta levegõben, várostól távol, zenitben +7-7,5, míg városi égen +3-4. A határmagnitúdó (kb: a leghalványabb látható csillag fényessége) a Kisgöncöl csillagai segítségével jól megbecsülhetõ: csillagai a legfényesebbtõl az óramutatóval megegyezõ irányban haladva: 2, 3, 5, 4 magnitúdósak. Hasonló módszer a Pegazus-négyszögben („égi téglalap”) levõ csillagok megszámlálása. A Kisbéres (Alcor) a Göncölszekérben 4,0 magnitúdós. Teliholdas éjszakán már ez sem látható. A szürkület: naplemente után kb. fél órával válnak láthatóvá a +1 fényrendû, kb. másfél órával a +3 fényrendû objektumok. Az égbolt naplemente után kb. 2 órával lesz „éjszakai” sötétségû. A fényrend értékek a Földrõl tapasztalható látszólagos fényességek: a csillag valódi fényességétõl és távolságától függenek. A Pegazus-négyszög csillagai (db=határmagnitúdó) 5 db=5,0 m , 6 db=5,5 m , 11 db=6,0 m 8 db=6,3 m , 29 db=6,5 m 42 db=6,7 m 65 db=7,0 m 15 h 14 h A HOLD Hidegség tengere Derültség t. Nyugalom t. Válságok tengere Termé- kenység tengere Méz tengere Tycho Nedvesség t. Vi h a r o k ó c e á n j a Copernicus Aristarchus Kepler Felhõk t. Esõk tengere A p e n n i n e k Párák t. A CSILLAGOS ÉG. II. EGYENLÍTÕI KOORDINÁTA-RENDSZER. SZABAD SZEMES ÉS LÁTCSÖVES MEGFIGYELÉSEKHEZ. KÉSZÜLT AZ ELTE TTK PLANETOLÓGIAI KÖRÉBEN 2003–2005 (C) HARGITAI HENRIK ISBN 963 463 793 0 CM . . . . . . . . g e d f h . . . . a b SARKCSILLAG 0 3 9 15 21 6 12 18 rektaszcenzió A csilla gid õ t m u t a t ó é g i ó r a Az ekliptika a Naprendszer égi síkja. Ezen a vonalon látszik mozogni a Hold és a bolygók. Ha tehát ezen a vonalon olyan fényes égitest látható, mely nincs feltüntetve ezen a csillagtér- képen, az valószínûleg bolygó. A Nap is ugyanezen a vonalon mozog. A tavaszpontban március 21-én jár. Hogy kb. melyik csillagképben tartózkodik éppen a Nap, megtud- hatjuk, ha megfigyeljük, hogy mi nyugszik utána (vagy kel elõtte) az égen. 80° 70° 60° 50° 40° 30° 20° 10° 0° –10° –20° –30° –40° ÉGI JELENSÉGEK A TEJÚT, 100 ezer fényév átmérõjû spirálgalaxis 200 milliárd csillaggal, körülöttünk. Forgási idõ a Nap távolságában: 225 millió év. u Állatövi fény: az ekliptika mentén látható fénylés kúp alakban napnyugta után ill. napkelte elõtt a le- nyugodott ill. felkelendõ Nap helyén: a Naprendszer síkjában található por szórt fénye. Vele ellentétes irányban látható az ellenfény még halványabb jelensége. u Északi fény (Auróra) Heves napkitörések után észak felé zöldes vagy vöröses, alakját változtató kísérteties derengés. u Mûholdak, ûrállomás (ISS): az égen viszonylag gyorsan átvonuló fénypontként látszanak, mely gyorsan kifényesedhet és elhalványulhat u Hamuszürke fény (Földfény) Keskeny holdsarló idején látható, hogy a Hold „sötét” oldala is szürkésen dereng. Ilyenkor a Holdról nézve majdnem teliföld van: a Föld visszavert fénye világítja meg a Hold felszínét. u A Hold minden nap kb. 13°-al keletebbre látható az égbolton (a háttércsillagokhoz képest), mint elõzõ nap. Mérete (szögátmérõje) az égbolton 0,5°. Elõrenyújtott kezünkön egy arasz távolsága kb. 20°. u A meteorrajok régi üstökösök által elhagyott porszemcsék földi légkörben elizzó darabjaiból állnak. Az adott rajhoz tartozó meteor látszólag a radiáns-csillagképének az irányából fut az égen. u A kb. –30° deklinációnál délebbre található csillagok tõlünk delelésük környékén, tiszta idõben, a horizont közelében láthatók (pl. . – Az ekliptika pólusa VIR BOO CVN UMA LYN CAM PER TRI AND CAS LMI LEO CNC CMI GEM AUR COM CRV CRT HYA SEX PYX PUP CMA MON COL LEP ORI ERI TAU F F O O R R C C E E T T ARI PSC SCL AQR EQU DEL AQL S S G G E E VUL CYG LAC CEP DRA UMI LYR SGR SCT SER SER CRB OPH LI B HER SCO PSA MIC CAP PEG ANT [Sarló, Rózsáskert] NGC 884, 869 PHE GRU IND SGR TUC ERI HOR HYI RET DOR PIC CAR PUP CHA PAV CRA TEL ARA SCO NOR APS TRA CIR MUS VOL VEL CRU CEN LUP HAJÓFAR Puppis – d . Egész évben l átható csillagképek határa Budapesten . –60° Raj (radiáns) Maximum Quadrantidák jan. 3-4. Lyridák ápr. 21-22 h aquaridák máj. 5-6. Perseidák aug. 12. Orionidák okt. 21. Tauridák nov. 3., 13. Leonidák nov. 17-19. Geminidák dec. 13-14. METEORRAJOK 4 h 22 h 13 h