Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága

Országgyűlés Fenntartható Fejlődés BizottságaVízminőséget Veszélyeztető Tevékenységek Visszaszorítása KonferenciaBudapest, 2011. február 1.

Az EU vízminőség-védelmi politikái

Ijjas IstvánProf.EmeritusBME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

Tartalom:

1. Az EU vízvédelmi politikáinak célja

2. Az EU vízvédelmi politikáinak fejlődése

3. Az EU vízvédelmi politikáinak végrehajtása

1. Az EU vízvédelmi politikáinak célja

Az EU vízvédelmi politikáinak célja:

Az EU legfontosabb vízvédelmi jogszabálya, a Víz Keretirányelv szerint a vizeknek legalább a jó állapotát kell biztosítani.Ez a vízminőség-védelem célja! Erről szól az előadás.

Felszíni vizek jó állapota: jó kémiai és jó ökológiai állapotFelszín-alatti vizek jó állapota: jó kémiai és jó mennyiségi állapot

A legnehezebb a jó ökológiai állapot meghatározása és biztosítása

A jó ökológiai állapotnak a medrekben lévő víz, valamint a felszíni és felszín alatti vizekhez kapcsolódó vizes élőhelyek állapotát kelljelentenie

Így az előadásban a vízminőség nem csak a medrekben lévő víz kémiai és mikrobiológiai állapotát jelenti

2. Az EU vízvédelmi politikáinak fejlődése

Az EU vízvédelmi politikájának fejlődése

1970-es évektől: különálló vízvédelmi irányelveket léptettek hatálybaegyes jelentős vízi-környezeti problémák megoldására

Nem volt tervszerű vízvédelmi-politika fejlesztés.Ha égető probléma volt – megpróbáltak megegyezniegy vízvédelmi irányelvben. Sokszor évekig tartott.

A legfontosabb irányelvek a következők voltak:

1976 Fürdővíz Irányelv1978 Halas Vizek Irányelv1979 Vadon Élő Madarak Irányelv1980 Ivóvíz Irányelv1980 Felszínalatti Víz Irányelv1982 Baleseti Szennyezések Irányelv1991 Nitrát Irányelv1992 Élőhelyek Irányelv1991 Települési Szennyvíz Irányelv1996 Integrált Szennyezés Megelőzési és Szabályozási Irányelv

1990-es évektől: a vizek állapota nem javult a kívánt mértékben, helyenként tovább romlott, ezért új vízvédelmi politikát dolgoztak ki 2000. december 22. Életbelépett a Víz Keretirányelv, amely minden vízi-környezeti problémát koordináltan old meg 2000-től 2010-ig Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek készültek az EU egész területére

2000-től – 2010-iga vízvédelmi és vízgazdálkodási politika, valamint más szektor-politikák integrálása került előtérbe az EU vízvédelmi politikája más vízgazdálkodási politikákkal és szektor-politikákkal való integrálással bővültAz új politikák érvényesítéséhez jogszabályok és egyéb dokumentumokszülettek:2007-től Árvíz-kockázat kezelési irányelv2008-tól Tengeri Stratégiai Keretirányelv2009-től Aszály- és vízhiány stratégia és munkaprogram 2010-től Klíma-politika és stratégia

A vízminőség-védelem minden esetben nagyon fontos szempont!

A meglévő vízvédelmi irányelvek is tovább fejlődtek:

2006 Felszín-alatti Víz Irányelv2008-ig négyszer módosították az IPPC Irányelvet

Egyre fontosabb szerepe vana KHV (Környezeti Hatásvizsgálat) Irányelvnek,az SKV (Stratégiai Környezeti Vizsgálat) Irányelvnek (2004) és a NATURA 2000 hálózat kialakításának

3. Az EU vízvédelmi politikáinak végrehajtása

Az integrálás szerepe a vízvédelmi szempontok érvényesítésében a nagy fejlesztési programokban:

EU Duna Régió Stratégiája – vízminőség védelem a Duna vízgyűjtőjén és a tengerpartok vizének védelme a Víz Keretirányelv előírásai szerint

EU Balti-tengeri Régió Stratégiája – a tenger teljes víztömegének védelme és a vizek védelme a tenger teljes vízgyűjtő területén a Víz Keretirányelv és a Tengeri Stratégia Keretirányelv előírásai szerint

Új vízvédelmi-politikai elem a tengervizek védelme!A tengerparttal nem rendelkező országoknak is vannak tennivalói!

A tagállamok „víz-igazgatói” és „tenger-igazgatói” aBizottság fő tanácsadói

A Duna vízgyűjtőjeés az európai tengerekvízgyűjtője

Vízvédelmi és szektor-politikák integrálása:

Közlekedési (vízi-szállítási) - politika és vízvédelmi politika integrálása Közös Nyilatkozat a fenntartható víziút fejlesztésről

Közös Mezőgazdasági Politika és vízvédelmi politika integrálása Vidékfejlesztési Tervek

Energia/újrahasznosítható energia és vízvédelmi politikaintegrálása Fenntartható vízenergia termelés

A Duna vízgyűjtő-gazdálkodási tervének végrehajtása

2010. Március

A vízgyűjtő-gazdálkodási terveket a tagállamok benyújtották az Európai Bizottsághoz

az EU egész területére elkészültek a tervek

elkészült a vízgyűjtő-gazdálkodási terv a Duna egész vízgyűjtőjére, amely a vízgyűjtőn osztozó minden ország közös terve

Célja: A vízgyűjtő minden felszíni- és felszín-alatti víztestjének legalábbjó állapotba hozása 2015-ig (2021-ig, 2027-ig)

Vizek állapotának új értékelése: ökológiai állapot figyelembe vétele a kémiai és hidrobiológiai állapot helyett

Az új érékelés szerint a vizek állapota látszólag romlott !

A Duna vízgyűjtő jelentős vízgazdálkodási problémáia vízgyűjtő-gazdálkodási terv szerint:

szennyezés tápanyagokkal (nitrogén, foszfor) szennyezés veszélyes anyagokkal hidromorfológiai változások szennyezés szerves anyagokkal határokon átnyúló felszínalatti vizek minőségi és mennyiségi változásai

A Tisza Integrált Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervébenazonosított további jelentős vízgazdálkodási problémák: árvíz és belvíz, aszály és vízhiány, éghajlatváltozás

Ezek megoldásához a vízgyűjtő országainak együttműködésére van szükség!

A nemzetközi összefogás szerepe

Sok probléma csak a vízgyűjtőn osztozó országok közös, összehangolt intézkedéseivel oldható meg

Közepes teljes Nitrogén kibocsátás a Duna Vízgyűjtő vizsgálati egységeiben (kg/ha)

A Duna Nitrogén terhelése a folyó hossza mentén (ezer t/év)

Forrás: UNDP-GEF Danube Regional Project

EU vízvédelmi irányelveinek érvényesítése:

kötelező beszámoló jelentések

kötelező társadalmi részvétel

magas bírságok nem-teljesítés esetén

A társadalmi részvétel fontossága a vízvédelmi politikákfejlesztésében és érvényesítésében:

Legfontosabb cél: Gazdaság és környezet közötti konfliktus kezelése!

Általában kötelező a társadalmi részvétel biztosítása, sokszor bírálják a végrehajtás módját, de ennekellenére jelentős a szerepe a döntés-előkészítésben

Közvetlen tapasztalatok:

Országos Környezetvédelmi Tanács Környezet- és természetvédelmi- szektor Gazdasági-szektor Tudományos-szektor

„Bökényi Ötök” MHT, MMK, MAVIZ, VTOSZ, GWP Magyarország

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek, vidékfejlesztési tervek, EU Duna Régió Stratégiája

Újdonság: nemzetközi társadalmi részvétel EU és Duna vízgyűjtő szintenEurópai Környezeti Bizottság, Duna Környezeti Fórum

Magyarország korábbi nemzeti vízvédelmi politikáinak erősségei

Az 1970-es évekbenUN konferencia a nemzetközi vízgyűjtő-fejlesztésrőlUN vízvédelmi mintaprogram a Sajó teljes vízgyűjtőjéreIIASA Balaton nemzetközi vízvédelmi minta-programA teljes Tisza vízgyűjtő komplex vízgazdálkodási-vízvédelmi terve

Az 1980-as években:Európa második vízminőségi bírság-rendszerének bevezetése

Az 1990-es évektől:„Vízbázis-védelmi tervek” készítése az ország minden ivóvízbázisára

A 2000-es évektől:Az Új Vásárhelyi Terv az EU legnagyobb ártéri élőhely-rehabilitációsprogramja lehetne

Magyarország vízvédelmi politikáinak gyengeségei:

Jól kidolgozott programok – gyenge vagy teljesen elmaradó végrehajtásTársadalom részvételének hiánya vagy gyengesége

Bízom az EU-ban és Magyarországban!

Az EU vízvédelmi politikái és Magyarország vízvédelmi politikáinakhagyományos erősségei remélhetőleg elősegítik majd, hogy ne kelljen további évtizedeket várni arra,hogy Magyarország és a Duna vízgyűjtő jelentős vízgazdálkodásiproblémái megoldódjanak!

Kívánom, hogy ez a konferencia is segítse ezt!

Köszönöm a figyelmüket!

ijjas@vit.bme.hu