Kínai asztrológia I

Kínai asztrológia I

Jóslás, Égi Mandátum elmélete, Kozmológia

Mi az asztrológia?

• Mai terminológia szerint:– Asztronómia a csillagászat– Asztrológia a csillagjóslás

• Régen nem volt különbség.• Alapvetően nem személyes jóslatok, hanem

országra vonatkozók.• Különösen fontos az asztrológia naptárkészítő

szerepe, mikor van újév, mikor kell vetni, mikor kell aratni. A 365 nap követése nagyon nehéz feladat.

Naptárkészítés tudományossága

• Hogy értelmezzük?– Amikor a nap ebben és ebben a csillagképben jár, akkor

van x. hó y.-a. Ha ekkor vetjük a gabonát, akkor jó lesz a termés.

– Amikor a nap ebben és ebben a csillagképben jár akkor a csillagnak köszönhetően áldásos elvetni a gabonát.

• Az előbbi szerint ma is értékelhető tapasztalati tudásról van szó, de prezentizmus hibájába esünk.

• Empirikus adat vagy korrespondenciális elmélet?

Csillagászat és a tudománytörténet

• Az általunk ismert kultúrák nagy fontosságot tulajdonítottak a csillagok megfigyelésének.

• Értékelni lehet, hogy az egyes csillagászati adatokat milyen pontosan ismerte egy adott kultúra.

• Nagyon könnyű a prezentizmus hibájába esni, és elfelejteni, hogy nekik mást jelentettek ezek a „tudományos eredmények”.

• Ha ezt a hibát elkerültük, akkor jól láthatóak itt a felfogásbéli különbségek.

Mérés, megfigyelés és az elmélet

• Nincs értelme értékelni az adatokat az elmélet nélkül, mert nincs céltalan adatgyűjtés. Az adatok pontossága a mi tudományunk „szubjektív” értéke (ami gyakran ütközik például a koherencia értékével).

• „Az elmélet határozza meg, mi az, amit megfigyelhetünk” (Einstein)

• Minden megfigyelés elmélettel terhelt.• Az ókori csillagászatban a mitologikus

kozmológia az elmélet

Naptárkészítés

• A kínai ősi vallásosságban a mezőgazdasági és asztrális mítoszok a legkorábbi időktől jelen vannak.

• A mezőgazdasági év tevékenységeit mindig egy királyi rítus kezdte, majd hierarchikusan elvégezték a rítust a birtokokon, végül maguk a parasztok az igazi munkát.

• Hitük szerint, ha nem mutatják be megfelelő időben a rítusokat, a természet nem követné éves ritmusát.

Falusi és udvari naptár

• Már időszámításunk előtti első évezred elejére a kínai kultúrkör hatalmas területet foglal magába. Nem lehet egyszerre kezdeni a munkálatokat. Falusi naptárak különválnak.

• Udvarban a naptárkészítés önmagában a világ rendezésének egy módja. Mágikus tevékenység, amely az uralkodó feladata, hogy fenntartsa a rendet a világban.

Csillagjóslás

• Voltak jósló szövegek is, hasonlóak a mezopotámiaiakhoz: „A Kuei hsziu elhalványodása rossz aratást jelent; ha a Mars áthalad a Csio hsziun háború lesz; ha a Merkúr és a Vénusz együtt jelenik meg keleten és mind a kettő vörös fénnyel sugároz, akkor az idegeneknek végük és Kína seregei győzedelmeskednek.”

Dinasztia váltás és az Égi Mandátum

• Az első két dinasztia váltáskor egy-egy fejedelemség felemelkedett és átvette a királyság intézményét a hagyomány szerint. Az utolsó királyok mindig dekadensek voltak, ezért Shangdi illetve az Ég az új dinasztiát támogatta.

• Ebből lett később az Égi Mandátum elmélete.

Égi Mandátum és a csillagászat

• Amikor a Zhou dinasztia átvette a hatalmat az utolsó dekadens Shang királytól, -1059-ben, az öt bolygó együtt állt a Vörös Madár csillagképben. A hadműveleteket a bolygók állásának függvényében indították és állították le.

• Mítosz szerint a Zhou-k földoltárára a Vörös Madár leszállt csőrében egy jogarral. Vajon ez a csillagászati eseményre vonatkozó emlék?

• Öt elem tan szerinti későbbi magyarázat: Vörös Madár a tűz elemhez tartozik, és a Zhou dinasztia is.

Égi Mandátum és a csillagászat

• Együttállás volt -1953-ban és –1576-ban is. A második jól illeszkedik a Shang dinasztia hatalomra jutására. 600 évenkénti váltások gondolata innen eredhet.

• Később úgy gondolták, hogy ha az Ég megvonja a Mandátumát, akkor jeleket küld. A jeleket az asztrológusok észreveszik és intik a királyt, ezért nagy befolyásuk lett.

• A nagyobb jelek pedig éhínség, szárazság és járványok, amikor is a nép fellázad és megdönti a dinasztiát.

Személyes csillagjóslás

• A +3. században jelenik meg Kínában a személyes csillagjóslás, amit taoisták műveltek.

• Előzménye a szerencsés és szerencsétlen napok rendszere, amely a hatvanas xiazi cikluson alapul.

• Tizes és tizenkettes ciklus együtt hatvanas ciklust ad. Napok és évek szintjén is működik.

• Napok, hónapok és évek alapján jóslás: három féle sors.

• Song korban órák is belekerültek: négy oszlop rendszer.

Kozmográfia

• Kozmológia a világegyetem felépítéséről szóló tan

• Kozmográfia geometriai megközelítése ennek

• Számunkra szokatlan mód nem szükséges a csillagászathoz

• Paradigmától függ, hogy mik a megválaszolandó kérdések

• Ptolemaioszi modell a keringési időket elég pontosan adta meg

• Viszont ahhoz, hogy ez kijöjjön olyan epiciklusokra volt szükség, ami szerint a Hold-Föld távolság többszörösére nő és csökken a keringés során.

• Az, hogy a Hold látható méretének drasztikusan váltakoznia kellene ehhez, az nem zavarta őket.

• A Hold feletti szféra a matematika és nem a fizika területe a görögöktől kezdve egészen Newtonig.

• Ha visszább megyünk, mezopotámiába, azt látjuk hogy még a csillagászatban nem hogy a fizika, de a geometria se jelenik meg.

• Kozmográfia nélküli, horizont jelenségek megfigyelésére fókuszáló aritmetikai csillagászat

Kínai kozmológia

• Kínai alapelv „Az Ég kerek, a Föld szögletes”

• Már neolit jáde díszek is erre utalnak, bár a Shang korban lehet hogy kereszt alakúnak tekintették a Földet

• Viszont a csillagászat sokáig nem foglalkozik ilyesmikkel, hanem meridián áthaladásokat vizsgáltak

Shi – kozmográf

• A Hadakozó Fejedelemségek korában, amikor a különféle korrelatív kozmológiák kifejlődnek (Öt Elem Tana, Yin-Yang elmélet) elterjednek az asztrológiai jósláshoz használt segédeszközök

• Négyzet alakú Földet jelképező lemezen az Eget jelképező korongot forgatni lehet.

• A korong forgatásával a Nap éves mozgását lehet követni az Égbolton

• Közepén a Nagy Merítőnek nevezett Göncölszekér csillagkép látható.

Gai Tian

• A Hadakozó Fejedelemségek korának végére, Han kor elejére jelent meg az első ténylegesen kozmográfiai elmélet

• Gai Tian 蓋天 az Ég mint Tető

• Mintát a kínai kocsik adták, szögletes kocsi felett egy kerek napernyővel. Az Égbolt a nagyobb, csupán a jóstáblákon ezt nem lehetne megvalósítani.

• Han kor derekán megjelennek olyan változatok is, ahol az Ég és a Föld nem teljesen lapos, hanem domborodnak.

• A Nap mindig felettünk van, viszont nem képes egyszerre bevilágítani a Földet.

• Amikor távol van nem látjuk és éjszaka van. Az, hogy úgy látjuk mintha a horizont alá menne csupán optikai csalódás

• Az Ég az égi sark körül forog naponta.

• A Nap az ekliptika mentén vándorol, ezáltal a napi pályája változik.

• Nyáron közelebb van a sarokhoz, ezért északabbra látjuk a napfelkeltét és napnyugtát. Mivel kisebb körön kering, de ugyanakkora területet világít be, ezért hosszabbak a nappalok.

• Télen mindez fordítva van

• Leghíresebb könyve az irányzatnak a Zhou Bi Suan Jing

• Gnomonnal (napóra) végezték méréseiket. A Zhou Bi Suan Jing fő érdeme, hogy deklináció mérésére is adott módszereket, melyre a konkurens Hun Tian iskola eredményei miatt volt szükség.

Hun Tian

• 渾天 Az Ég mint félgömb borul a Földre

• Szorosan együtt fejlődött ki az Armilláris Gömbbel. Ennek segítségével különféle szögeket tudtak mérni, például deklinációt is.

• Az égbolt balra forog, a Hold és a Nap jobbra, de magával sodorja őket az Égbolt

• Közös elem mindkét elméletben, hogy nincs egyszerre nappal a Földön

• Felmerül kérdésként hogy ha vannak csillagok, amelyek sosem mennek a horizont alá (cirkumpoláris csillagok), akkor lehetnek olyanok is, amelyek sosem emelkednek fölé.

• Tang korban Yi Xing expedíciója elmegy Vietnámig, hogy délebbi csillagokat is kimérjék.