III.szerkezeti Es Uzemeltetesi Ismeretek KRESZ
Post on 23-Oct-2015
60 Views
Preview:
DESCRIPTION
Transcript
Hogy a vezetés ecoNlp-mindig élmény Ttibb rnint hiatoxí"&d !
legyen!
A kellemetlen megIepetések helyett válassza on is azAEG D N gépjárm _biztosításokat!További informáci ért keresse értékesítési partnereinket, számolja ki gépjármÍi-biztosításainakdiját honlapunkon, a wwwaeg1crrr'hu oldalon, vagy hívja telefonos gyfélszolgálatunkat a1l6-40-204-.'04-es telefonszámon! online biztosítás: www.aegondirekt.hul
AEGON il/lagyarország Általános Biztosíto Zrt.
ilrr lllriLlililtll
'f
)
lnni
Kl{[.'
Íill
7.7
7.2.1,
7.?.27.2.37.2.47.2.57.2.67.2.77.37.47.57.67.7
5.5'3 Afénysz r izz cseréje. '.. .....2345.5.4 Azels helyzetjelz lámpaizz jánakcseréje.... ......2355.5.5 Az eLs írány;'e[z lámpa csereje . . ' . 2355'5.6 Aháts támpákízz inakcseréje' ....2365.5.7 Afénysz r fénytávotságának(irányának)szabályozása '..... ' ' '236
6. Er átviteli berendezés 2386.'L Atengetykapcsol ..,...Z3g6.1'.1' Atengelykapcsol karbantartása. ,,... '. '.23g6'2 Asebességvált mri '.'..23g7. Afut m 247
Akerekek. . . . .24'tAgumiabroncsok. ......247Agumiabroncsokjel [ése. '. .....242Agumíabroncsmérete.... ......242Agumíabroncsokellen rzése. . . . . ' 243Agumiabroncsoklevegnyomása. .'.'.....243Agumiabroncsokterhelhetsége. '........244Agépjármrívezetésénekhatásaagumiabroncsra .. '.. '.244Agumiabroncscseréje..'. ......245Akerékcsere .'..-.---245A kerekek kiegyens Lyozása 247AkerekekfelfÜggesztése .. .....247Arug zás . . . .247AlengéscsilLapít . '.. '.247
8. A gépkocsi kormányzása8.1 Kormányszerkezetek'..... ..'.'2488.1.1 AkormányszerkezeteLLeno'''e."..:::.::..:.:.:'.' ....24a8.2 Kormányszerv k '.''...2498.2.7 Ahidraulikuskormányszerv kellen rzése. . ' . .. . . . .24g8.2.2 Akormány5zerv hjbái... ..'..'24g9. A fékberendezések 2E^9.19.7.79.29.2.1,
9.39.3.19.3.2
10.10.110.2
Az Üzemjfék-berendezés' . .
A riigít fék
11. A gépjármííszerelvények '11,.1, Akapcsol szerkezet..... ......... ]L1'.2 Az utántutd fekberendezése.11.3 A ptitkocsi villamos berendezései.71'.4 A gépkocsi és az utánfut cissze- és lekapcsolása . . . . .
248
Az Üzemi fék (tábfék) ellen rzése.
A r gzít fék (kéáfék) ellen rzéseAfékekkiegészít berendezései . : . : : . . : .''
' ''Avákuumosfékrásegito. . .
A b[okkotásgátt berendezés
A gépkocsi iizemeltetése l'
A gépkocsivezet elten rzési feLadatai ]A qépkocsi vontatása .
@
&I;',:.
%b
'l*,:l'Í
I
I
1. A 6dp*&emcs' fm "u$p{tdsm
n személygépkocsi fcíbb szerkezeti,.r1ységei:
U a karosszéria;lt motor és segédberendezései;
I llz eroátviteli szerkezeÍek;|;t futornLi, a kormány- és a fékberende-
zcs.
villarnos berendezések
r killosszéria védi a vezetot és az utasokat,i 'll,r''r:kái az ulések, a szel|ozteto- és fLjto-i ..l..ll{l(]Zés és egyéb, biztonságot, valamint!,.l lV,,llllet nyÚjto berendezések.
,\ lllotor biztosítja a gépkocsi haladásá-','. ',''Ltkséges hajtoerot, energiát. A sze-',',,lv,l,'lrkocsikai rna még szokásosan ben-=
l, r t t )//r-r-) vagy dízelmotorokkal hajtják meg,_=','',IVr,|r mLjkodéséhez szukségesek még; t,l,,,lr lv1zott: a gyujtoberendezés (csak a
benzinuzemr-i motornál!), a tÜzeloanyag-ellá-to-, a hrito_ és a kenorendszer.
Az er<játviteli szerkezetek (tengelykap-csolo, sebességválto' kardántengely, diÍfe-renciálmtj) juttatják el a motor nyomatékát ahajtott kerekekig, mikozben a szÜkségesfor'dulatszám- és nyomatékmodosítást is el-végzik.
A futornti fobb tartozékai: a kerekek, akerekek felÍÜggesztései, a rugok és a len-géscsillaprtok. Mivel a futomtjnek nemcsaka haladást kell lehetcjvé tennie. hanem szuk-ség esetén a megállást is, ezért fékberende-zéssel is íelszerelték. A gépkocsi haladásiiránya a futomtjhoz kapcsolÓdo kormánybe_rendezéssel változtaihato' Lt)
1.1. A karosszéria
A korszerÚ személygépkocsikon az alvázas
kialakítást csak ritkán alkalmazzák; általában
nhord karosszériás kivitelben készÜl-
nek. Az onhord karosszériát rlrgy alakítják
ki, hogy az a kÜlonbozci erohatásokat képes
legyen átvenni, a ktjlso vázrészek deformá-
l dásával és a belso szerkezet merevségé-
vel megvédje a benne utaz kat, továbbá a
karosszériáho z rogzítik a gépjárm egyes Íci-
darabjait is.
1.1.1. A karosszéria tartozékai
A gépkocsik karosszériáját, ill. tartozékait
Úgy készítik, hogy minél jobban megfelelje-
nek az aktív (elsodleges) és a passzÍv (má-
sodlagos) biztonság kovetelményeinek.
Az aktív biztonság korébe tartoznakazok
a szerkezeti kialakítások, ame|yeket a bal-
esetek megelcizésére alkalmaznak. llyen pl.
a vezetcí terének kialakítása: az Ülés, a gép-
kocsib lval j kilátás, a m szerek, akeze-
l szervek célszer és megÍelelci elhelyezé-
se, a vezet kényelmét novelo tartozékok
(f tés, szelloztetés).A passzív biztonság korébe tartoznak
azok a szerkezeti kialakítások, amelyek bal-
eset esetén csokkentik a balesetet szenve-
doket ért káros hatásokat. A karosszéria
passzÍv biáonságot adÓ elemei: a biztonsági
ovek, a fejtámaszok, a biztonsági ablak ve-
gek, az utastér megfelelci párnázása, a neki-
ijt désre elmozdul kormánykerék ill. -
oszlop, a légzsákok stb.
Az ajtÓk zárása és nyitása
Az ajt k kívulrol kulccsal (1) vagy kozpon-
liÁr alkalmazása esetén táwezérléssel zár_
hatok és nyithat k. A ma elterjedt megoldás
szerint egy kulcs m kodtet mindent: a gyitj-
táskapcsol t, az ajt kat és a csomagteret
egyaránt. Az ajt k beltjlrcil az ajt kon levo
gomb lenyomásával reteszelhet' ek (2)' és
az ajt bels oldalán elhelyezett kilinccsel
Gyermekbiztonsági zárat a hátso ajtÓkon
szoktak elhelyezni, amelyet ha lenyomnak,
akkor azajt belÜlr<jl nem, de kívulr<il nyitha'
t marad.
Az ajtokat ktizponti zárral is elláthatják' e*
esetben a gépkocsi osszes ajtaja egyidelÜ-
leg zárhatÓ és nyithat kulccsal vagy távir&
nyÍt val'
A motorház nyitása és zárásaNyitás: avezet Ülés felcí|i oldalon általában am szerfal alatt elhelyezett kart (l ) meghuz_va' majd kívtilrcjl a biáonsági kengyelt í2l ki-akasztva a motorhááetci felnyithato' A mo-torháztetcj rudazattal í3l kitámasáhat .
a motorháztetc't kb. 30 cm magas-v|sszaejfue a teto zár dik.
csomagtér nyitása és zárásaa csomagtér fedele (ajtaja) általában
' majd a nyom gomb benyomásával. Kozponti zár alkalmazása esetén
a csomagtart t - scjt az r_izemanyagtol.nyílás fedelét - is nyitni-zárni lehet.
a fedelet (ajt t) Litkozésig visszaen-enyhén megnyomva, kulccsal kell zárni.
Ülések0lések számát, kialakítását és elrendezé-a gépkocsi jellege szabja meg. A veze-
kulonleges kovetelményeket kella vezetés biztonsága érdeké-
A személygépkocsik els<j ulései tobbállíthatok. A vezet<i testméreteinek
változtathat az tjlés hosszanti(1), aháttámladolése (2), az Ljlés-
fejtámasz magassága, a háttámla ívea gerincoszlopnak megfelelcien beál-(3).
Az un. otajt s és a kombi kivitelri személy-gépkocsikon a hátso ulések háttámlája ésesetlegesen az uléslap is elcire hajthato, ez-által megnovelhetcí a csomagtér. A tobbfajtaalkalmazhat ság érdekében egyes kivitelek-nél a háts uléssor osztott, így egy-egy tilés-támla kulon is elore hajthato, így kombinálvaa személyszállítást és egy hosszabb csomag(pl. síléc) elhelyezését.
A biztonsági tivA személygépkocsik elscí tiléseit hárompon-tos (három helyen rogzített) biztonsági owellátják el.
A háts uléseket hárompontos és kozé-pen két- vagy hárompontos biáonsági owellátják el.
I
--i
$-
Az ovet az utas testméretének megÍeleloen
kell beállítani. A régebbi kivitel ovek
hosszát kézzel kellett beállítani, míg ma már
automatikus ov visszacsévélésével a szerke-
zet állÍtja be a megÍelelci méretet' Az automa-
ta ovet bekapcsolás elcjtt lassan h zzuk ki,
mert hirtelen megrántva megakad, nem huz-
hato tovább, az automata blokkol. Azáronyelvet a zárszerkezetbe addig nyomjuk
be, amíg kattano hangot nem hallunk. Sokesetben az ov felsci rogzítési pontjának ma-
gassága is beállíthato'
1.1.2. A míiszerfalA mriszerfalon helyezik el:
I az ellenorzo és f i gyelmeztetci lámpákat'
la kapcsol kat és
I az ellenorz mrliszereket.
1 2 3 t+ 5 6
A m szerek és a lámpák a gépkocsivezel()
számára fontos informáciokat nyujtanak tt
berendezések m kodésércjl, ill. az esetlrt
ges hibákrÓl. Az ellenorzo és a figyelmezolr'i
lámpákon ill. kapcsolokon levo szimbolumrllr
Üelképek) segítik a gépkocsivezetot az eligtt
zodásban. A m szerfalba épített táblán lttr
lyezték el a m szereket, a figyelmezteto irg
az ellen rzo lámpákat.
A sebességméro (3) méri a pillanatnyi stt
bességet km/h-ban, és a km-számlálo (4)
Íolyamatosan számlálja a megtett utat kttl
ben. A részr]rtszámlálo (6) egy nyomo va11y
forgathato gombbal,,o''-ra állíthato vissza'
A fordulatszámméro (1) a motor pillanalttyl
fordulatszámát mutatja. Áhalában ktjlonbolo
színekkel jelolik a skálán a kedvezo fordtrlrtl_
számtartományt és a trilporgés (torésva'
szély) fordulatszám-tartományát.
A táblán találhato tobbi mriszer és jclrf!
lámpa feladatára az egyes szerkezetek lill=
gyalásakor visszatér nk.
í fordulatszámméro 2 irányjelu il el
lenorzti lámpa: 3 sebességrrri'ln4 km-számIálo; 5 táVolsági ltllty,
6 rész tszámlálo; 7 tuzelÓatlyag.
mennyiség-jelzci: 8 hcimércj: 9 tlltlgyertya-ellen rz lámpa; ío srlvElt1:
ellenorz |ámpa' 11 Íékfigyelmr'rlrlÉlámpai 12 cs szásgátl - (ABtj) fl:
gyelmezteto lámpa; '3
olajnyonillá fi.
gyelmeáet lámpai 14 ki]ls vllÁu!.
tás-Íigyelmeztet lámpa;'5 to|léÉél=
len rzci lámpa; í6 ablakmosÓ krlY+
dék mennyiségére Íigyelmeztelii ldlal:
pa: 17 t zel, anyag{artalékra liuyEE
meztetti lámpa1?t6l51t"13
1.3. Az ablakttirl és -mosrí berendezés
személygépkocsik ablaktorloje egy Vagy
, leng mozgást végzo torl lapátb l és amotor által meghajtott mozgatoszer-áll. Rendszerint a kormányoszlop
oldalán levo tobbállásu kapcsol karral,
és folyamatosan (kulonboz
m kodtethetci.
Az ablaktorlcj kiegészíto tarhozéka az ab-berendezés' Az ablakmoso folya-
villamos motorral hajtott szivattyua tartályb l csovon és ÍÚvokákon ke-
ul az ablak feluletére. Az ablakmoso is
ablaktorlo karjával kapcsolhato, a rajta le-
ábra szerint. Egyes típusokon a hátso ab-továbbá a fényszÓrot-ivegek is moshat -
vezet által m[ikodtethetci torl berende-
ablaktiirl és -mos berendezések el-
t rl<jlapát gumiját azsír, a szilikon és a tij-megtámadja, és rontja a gumi tor-
A torlot száraz tivegen nem
m kodtetni, mert a torlogumi tonkre-és az uveget a kvarc- (por-) szemcsék
A torl<igumi élét is ellen rizni kell, hogyrajta torések, bevágások.
A hibás' rugalmasságát vesztett torlogumit ki
kell cserélni.Az ablakmos tartályba az évszaknak meg-
Íelelcj, télen fagyállo ablakmos Íolyadékotkell tolteni' A motortérben elhelyezett ablak_
mosÓtartályban a folyadékszintet rendszere-sen ellenorizni kell. Számos gépkocsin am szertáblán narancssárga fény figyelmez-tetci lámpa jelzi, ha a tartályban a Íolyadékszintje kb. 1/4-ére csokkent (l. a m szer-falon a í6os tételszámr] lámpát)'
7.1.4. Aszell zés és ftÍtés
Az utastér kényelmének alapvet kovetel-ménye a szellcjzés és a f tés megfelelc! ki-
alakítása.A gépkocsikat kétféle mÓdon szellcjáetik.
A nyitott ablakon, ill. a tetoszellozon beáram-lo levegci természetes szellozést jelent. To-kéletesebb megoldás a kényszerszellozte-tés, amelyben a levegovezetékekbe épített
ventilátor hajtja be a levegot a fulkébe. A le-
vegcivezeték belépcinyílása a gépkocsi ele-jén vagy a motorházteton van.
A kényszerszelloztetést mindig kiegészítikf tclberendezéssel is. A meleg levegcit (vagy
annak egy részét) az ablakok belso feluleté-re irányítja, így a jegesedés, ill. párásodásmeggátolhat . E rendszer elcinye, hogy ku-
lon futcíanyagot nem igényel' Hátránya vi-
szont az, hogy a Í tcíberendezés csak a mo_
tor m kodése esetén uzemel.
219
' szelepes zárosapka; 2 a hLit Íelso Víztere; 3 termosztát; 4 Ventilátor; 5 Vízszivattyu; 6 leereszt csap;
7 a h to also Vztere; 8 ékszíj; 9 f totest; ío szabályozÓcsap; 1o vízIér; 12 homéÍo; '3
ÍtitoventilátoÍ;1 4 szabályozoszelep; í5 kiegyenlít tartály
Vezetik el' A motor így nem
ttjl, és a kenése is tokéletes ma-
A motor h tése kozvetlenul levegcivel is
, azonban az elterjedt megoldásnálfeltoltott h tcjberendezés
meg a motort lmelegedését.
t,t. A sávatt1rrÍs folyadékhíitésgÓpkocsimotorok tobbnyire tehát folyadék-
' A h[itorendszerv'zzel kevert fagyál-
Íolyadékkal van feltoltve. A hengereket és akialakított égésteret vZkopeny
korul, amit a hutovel tomlclk kapcsolnakA h tcífolyadékot a motor és a h to ko-
gzivatty áramoltatja. A h t holeadá-sz kséges eroteljes levegcíáramlást a
mogott elhelyezett ventilátor hozza léIre
brmosztát a hŰtoviz homérsékletét szabá-Rendszerint a hiitorendszerhez kap-
a kocsi Ítljtoberendezése is. A szlfolyadékhtlités általában ár1 rendszer .
Zárt htjtcirendszer esetén a hLltci vagy ah tovel osszekapcsolt kiegyenlítcítartály be-toltonyílását kettos szelep sapka zárja. A ki-
Íelé nyit rugos szelep kb. o,5 bar tulnyo-
mást tart a h torendszerben, emiatt a h to-
Íolyadék forráspontja kb. 110 oO-ra nove-kedhet.
Üzem kozben a terjeszkedcí folyadék egyrésze a rug s szelepen keresztÜl a h tcjvel
osszekapcsolt kiegyenlítotartályba jut. Ami-kor a folyadék leh il, a nyomás csokken, ek-kor a befelé nyit visszacsap szelepen át afolyadék visszaáramlik a h it be.
A motort a termosáát és a ventilátor alegkedvezcibb homérsékleten, kb. 80...95'C-on tartja. A hideg, ill. a tulhritott motorteljesítménye kevesebb, a szennyezoanyagkibocsátása és a tuzeloanyag-fogyasztásanagy, a kenése romlik, mivel a hengerfalak-ra a ttizelcianyag egy része lecsapodik,amely,,lemossa" a kenoolajat" 227
Vízhiités és fiités
A szellcíztetés, a fL]tés és alevego áramlása a m[iszer-
táblán levo szabályozokap-csol kkal szukség szerint ál-
líthat .Egyre elterjedtebb a lég-
kondicionál berendezésbeépítése is a - drágább -személygépkocsikba. A kézi
m kodtetéssel ki- és bekap-
csolhato vagy automatikush o m é rsé kl ets zab ály ozásulégkondicionál berende-zést a kényszerszelloztetcÍberendezéssel építik egybe'így a beáramlo levegci h té-
sével biztosÍt a vezetci és az utasok számára
kellemes komfortot.
2. A motor
A gépkocsi haladásához szukséges hajto-
erot általában belscíégés motorok adják.
Személygépkocsikban a mtjkodési elvukszerint:
I oÍÍo-motort (benzinmotort) vagy
I dízelmotorthasználnak'A kornyezetvédelem szempontjainak elcj-
térbe kerulésével megjelentek a ,,gázautÓk''is, ahol az otto-moIor uzemanyag ellátÓ
rendszerét alakÍtják ki gy, hogy az átkap-
csolás után benzin helyett autogázzal (LPG)
használhato.A motorok felépítésével, mLikodésével
220 nem foglalkozunk. Csak azokata fontosabb
Az utastér szell ztetése és fijtéset a levegcieloszto kapcsoloja;2 leveg mennyiseg
szabályozÓ; 3 levegohomérséklet-szabályozo
mrjkodési elveket, tevékenységeket tárgyal"
juk, amelyek a szakszer és biztonságos vo'
zetéshez, karbantartásokhoz szukségesek,és ezért a vezetonek ezeket ismernie kell.
2.1. ^motor
híítése
A motor hengerében a tÜzeloanyag eléget _
sével felszabadul energiának csak mintegy
20.. .4o ./ra alakul át hasznos munkává' fuuzemanyagban lévcj további energiamennyl-
ség veszteségként ho formájában részben n
kipufogÓgázokkal, részben sugárzás Útjált
távozik a motorbol' A veszteségho legna-
gyobb részét az erre a feladatra kialakítolt
2.7.2.Ah t rendszerfett ltése
A gyárt a htitorendszert télen és nyáron
egyaránt használhatÓ, desztillált vfuel kevert
fagyállo folyadékkal tolti Íel. A Íagyállo folya-
dék a téli Íagyveszély elhárításán kív l aka-
dályozza a vízkovesedést és a korr zi t is. A
h tcifolyadék fagyáll ságát (Íagyáspontját) a
tél beállta elott ellen rizni kell, és ha szÜksé-
ges - a várhato legkisebb homérsékletnek
megfelelcien -, változtatni kell az osszetétel-
ét. A fagyállo h tcifolyadékot kb' kétévente
szakszervizben ki kell cseréltetni' A kiegyen-
lítotartályban rendszeresen ellenorizzuk a Ío-
lyadékszintet, mégpedig a motor hideg álla-
potában. A folyadékszint a kiegyenlítotartály
oldalán levo MAX jelzésnél magasabban ne
legyen. Ha a motor meleg, a folyadékszintjelentosen megemelkedhet.
A zárt rendszer h to szelepes zárÓsap-
káját a motor meleg állapotában nem szabad
levenni, mert a hritorendszerben levo tÚlnyo-
más miatt a kicsap d Íorro goz és víz su-
lyos égési sérulést okozhat!
Ha a hr-it<irendszerbol jelentékeny mennyi-
ségL] folyadék szivárgott el, és nincs fagyállo
folyadékunk, akkor tiszta vízzel kell a hiányt
potolni a kovetkezok szerint:
! ha a motor trjlmelegedett, akkor várjuk
meg' amíg lehr]il 50 "C alá;
I vegyÜk le a h to- és a kiegyenlít tartály
zár sapkáit;
l a vizet toltsuk a tartályba, amíg a szint-
je nem emelkedik néhány cm-rel a jel-
zés folé'A h toberendezést az elso lehetséges alka-
lommal fel kell tolteni fagyállo folyadékkal!
2.1.3. A ventitátor e[[en rzése
A ventilátort kapcsol elektromágnes vagy
viszk z tengelykapcsolo meghibásodása
esetén a ventilátor koaletlenul osszekap-
csolhato az aggyal, az agyon levo anyával
vagy ktllon kapcsoloval' A hibás ventilátort
szervizi.tzemben javíttassa, ill. cseréltesse ki'
Fontos tudni, hogy a ventilátor a gyuj'
táskulcs kihrizása után is Íoroghat, amíg
a motor meleg, tehát a motorházban a
ventilátor ktizelében karbantartást, el-
len rzést csak a motor leh lése után
szabad végezni!
2.l.4. ^z
éks ak feszítése
A motor kifogástalan m kodése szempont'iá'
b l a ventilátort, a generéüort, a kormány'
szerv t és a htitofolyadék-szivattyrit hajto ék"
szíj feszessége rendkívÜl fontos. A laza, cs(l'
sz ékszíj miatt ugyanis a htitofolyadék-szl"
vattyri és a ventilátor Íordulatszáma csokkett,
a motor t lmelegszik. A tulzottan megfeszl'
tett ékszíj a csapágyak és az ékszíj ido elolll
tonkremenetelét okozza.
222
ékszíj feszességét ajánlatos esetenkénttllen rizni vagy szakmŰhelyben ellenclriztet-hl' Az ékszíj olyan Íeszes legyen, hogy a leg-hosszabb egyenes szakaszán az egyenestcjl10...20 mm-nél jobban ne lehessen be-
i. Az ékszíj Íeszessége legtobb eset-a generátor elmozdításával vagy a tár-magassági helyzetének megváltoztatá-állíthato
A híít fotyadék
e[[en rzésehiittifolyadék hcjmérséklete az Üzemelteté-mÓdtÓl és kulscj homérséklettol fuggcien
80...95 oC, ami a m szerfalon el-távhomér n ellencirizheto (l' az
fejezetben, a mrljszerfalon a B-as
valamilyen hiba esetén a homérsékletnagyobb, akkor erre tobb
a m iszerfalon egy vészjelzo lámpaÍénnyel jelez, figyelmeztetve a gépko-
a hibára.
oka lehet:
kevés a hutcifolyadék (tomítetlenség);
a hrlit elszennyezcidott; v2koves;laza az ékszíj;a ventilátor kapcsoloja elromlott;hibás a termosztát.
nagyobb terhelés (pl. hegymenet)a |eállítás elcjtt a motort ajánlatos 1...2
alapjárati fordulatszámon m kodtetnimegakadályozása végett.
2.2. A motor kenése
A motor valamennyi egymáson elmozdulo al-katrészét a surlÓdásbÓl fakad veszteségekés a kopás csokkentése érdekében kennikell. A kencjanyag csokkenti a s rl dási el-lenállást, biztosífua ezzel az egyes alkatré-szek jo miikodését és hosszrj élettartamát.
2,2.7. A motorolajokA gépkocsímotorok kenésére ásványi olajo-kat vagy szintetikus olajakat használnak. Azolajok jellemzoje a viszkozitás és az igénybe-vételekkel szembeni ellenáll képesség.
A viszkozitás a folyadék belsci sr]rrlodása,folyékonysága ' Az ola1viszkozitása a hcjmér-séklet fÜggvényében változik: az olaj meleg-ben felhígul, hidegben bes r[isodik. A mino_ségi olajok viszkozitása a motor kÜlonbozcjhomérsékletein csak kismértékben változik.
Az SAE-szabvány a motorolajokat a kovet-kezci osztályokba sorolja: sAE 5 W 1o W,20 w, 20,30, 40, 50.
Régebben minden motorhoz két kÜlonbo-zo viszkozitásr] olajat Írtak elcí. Télen és nyá-ron ennek megfeleloen más- más viszkozitá-sÚ olajat kellett használni. Ma már tobbfoko-zat (multigrade) olajokat használnak' ame-lyek jellemzcije' hogy viszkozitásuk a homér-séklett l csak kismértékben fugg, télen,nyáron egyaránt használhatok. Viszkoz|tásiosztályukat két számmal jelolik pl. SAE10 w50.
Az olajok min ségét kÜlonbozo adalék-anyagokkal javítják. A jo minoség olaj meg-akadályozza a motorkorr zi t, lebeg álla-potban tartja az égési maradványokat, csok-kenti az olajkokszJerakodást.
+223
224
Kétutem motorok keverékolajozására spe-ciális olajok használatosak. Ezek az olajokj l keverednek a benzinnel, a motorban
majdnem teljesen elégnek.
2.2.2. ^
keverékolajozásA keverékolajozás a kétutem otÍo-motorok
olajozási rendszere. A motorban nincs sem-
miÍéle olajoz szerkezet. Az olajat motortí-
pustol fÜggcien '1 :25 és 1 :50 kozott változo
arányban a benzinhez keverik.
A keverékolajozás ellen rzéseKarbantartást nem igényel. Ha uzemanyag-
tolto állomáson vásárolunk keveréket, ugyeljunk arra, hogy a k tkezelc! az eloírt benzin-
olaj keverési arányt állÍtsa be! Az eloírtnál jo-
val kevesebb olaj esetén ugyanis a dugaty-
tyr]rk berágÓdhatnak, a motor tonkremehet'
Ha viszont tobb olaj kerul a benzinbe, a mo-
tor ercjsen Ítjstol, a kipufogocsovon kék szí-
n Íust távozik, ami kornyezetszennyezo ésgazdaságtalan.
2.2.3. h sÁv afiris olajozásEz a négytjtemii motorok olajozási rendsze-
re. Az olajat Íogaskerék-szivattyLi nyomja az
olajteknobol a kenendci helyekhez.
2.2.4. hsavatty s olajozás ellen zéseAz olajÍogyasztásA motor olajÍogyasáása sok tényezotcil fugg:
a motor m szaki állapotát l' az ijzemi viszo-
nyoktol és a kenoolaj mincíségétol
A dugattyu és dugattyugyir k, valamint a
hengerfal állapota dontcien meghatározzák
az olajfogyasztást' A kopott szelepek, sze-
lepvezetékek és a megnovekedtet réscsapágyak szintén novelik az olajfogyasz-
tást. Tulzott mérték olajÍogyasztást okoz-
hatnak a ktjlonbozo olajÍolyások és résvesz-
teségek is' Aa uzemi viszonyok kozul fokép-pen a nagy uzemi homérséklet okozhat olaj-
tÚlfogyasztást'
Az olajszint ellen rzéseA motor olajszintjét rendszeresen kell ellen_
cjrizni, nem uzemelo motorban, és vízszintes
talajon áll gépkocsin. Mérés elott az ola-
szintjelzo pálcát ki kel| huzni, és nem foszlo
tiszta ronggyal megtorolni. Az olajszintjelzopálcát a helyére visszadugva, majd ismét kt-
hrjrzva ellenorizhetcj a kenoolaj szintje a mo-
torban. Az olajszint a méropálcán bejelolt kel
rovátka kozott legyen.
A hiányz olajat - szitkség szerint - az eloitl
minoség vel kell potolni'
Az olajnyomás ellen rzéseA motorolaj nyomása a m szerfalon levc! nyomá+mércj m szerrel vagy ellenozo lámpával ellen-Őrizhetcj (l' az 1 .1 '2. fejezetben, a mriszerfalon aí3es lámpá). Ha az olajnyomás megfelelo, ak-kor az ellenoao lámpa nem világít. Az olajnyomásÜzem kozben 1...5 bar kozott változik. Ha a lám_pa világÍt' az olajnyomás esak néhány tized barvagy nincs olajnyomás, a motort nem szabad to-vább Üzemeltetni, mert tonkre mehet.
Az olajcsereAz eloírt km{eljesítmény (1o ooo"..15 000 km) után a fáradt olajat erre felkészultlTt helyben le kell cseréltetni, mert kencíképes-lége már nem megfelelc!. Az olajcserével egfi-dejŰleg az olajszrlirot is kicserélik, esetleg tisZÍt-
Ják, Az olajcsere idopontját és a km- számlál ál-[sát ajánlatos feljegyezni. Így tudjuk meghatá-lozni a kovetkezcí olajcsere esedékességét.
A motoroknyag_e[1átása
At zel anyagok
motorok tuzel anyagai szénhidrogén-ve-
' A tuzel anyagot a kcíolaj lepárlásá-állÍtják el . Az oÍÍo-motorok tuzelcíanya-általában benzin, ritkábban benzin- és au-
(LPG), a dízelmotoroké pedig gázolaj
. A benánbenzin nagy ftitoérték[i illékony anyag, már
kis hcjmérsékleten párolog, gozei a le-érintkezve robbanoelegyet képez-
A benzinnek tobb olyan tulajdonsága van,amil az autosnak ismernie kell.
A jo minoség benzin nagymértékbenosszestiríthetcj a motor hengerében anélkul,hogy az ongyulladása bekovetkezne.
Kompresszi t rés. Abenzin ongyulladás-sal szembeni ellenállása a kompressziot -rés, ami a benzin un. oktánszámátol ftigg.Minél nagyobb a benzin oktánszáma, annálkevésbé hajlamos az ongyulladásra.
Kopog égés' Akkor jon létre, ha a ben-zin oktánszáma kisebb, mint amelyet a mo-torhoz eloírtak. Az égést ebben az esetbenis a gyertya elektrodái kozott létrehozottelektromos ív (szikra) indÍÜa el; a kezdetiégés után a benzin egy része ongyulladássalÍelrobban. A hirtelen nyomásemelkedéstitésszer[ien hat a dugattyrira, és csilingelo,kopogo hangot ad.
Ha a benzin oktánszáma nagyobb, mintamilyenre szÜkség van, a motor nem károso-dik, de uzeme sem lesz kedvezobb.
A kereskedelemben kaphat benzinek ok_tánszámát kulonbozcj adalékanyagok novelik.
A benzin kompresszitrjrését, oktánszámátkorábban olomvegytiletek hozzáadásávalnovelték. Ez volt az rjrn. olmozott benzin. Abenzinhez kevert olomvegyulet igen mérge-zo, akornyezetet ercjsen szennyezi. Ügyelnikellett arra, hogy a borre ne keruljon olmo_zott benzin. Magyarországon már megszÜn-tették az olmozott benzin Íorgalmazását, ésa kornyezetet kímélcj un' |ommentes ben_zin gyártására tértek át' Ebben a benzin ok-tánszámát alkoholkeverékkel és egyéb, ol-mot nem IartalmazÓ adalékkal novelik.
A vásárolhat benzin oktánszámára a ke-reskedelmi megjelolésében találhato számutal, pl. az ESZ-95 jelri benzin oktánszáma:9S-os. -lezért igen tr'izveszélyes.
A gépkocsiba csak az elciírt, vagy annál na-gyobb oKánszámu benzint tankoljunk!
A katalizátoros gépkocsik csak lom-mentes benzinnel tizemeltethet k!
3.t.2.laaut gáz(LPGJA benzinuzem gépkocsikat - az erre feljo-gosÍtott szakmtihelyekben - átalakíthatjákugy, hogy azok aut gézzal (LPG) is mtjkodje-nek. Az így gázÜzemre alakított gépkocsitautogÉuzal is lehet használni, vagyis ezek azautok un. kettos-uzem ek. A gépkocsibanhasznált aut géz a háztartási propán-butángázzal vegyileg megegyezik, azonban annálkevesebb szennyezcí anyagot tartalmaz. Aháztartási propán-bután gu ígv nem hasz-nálhat Íel a gázaut k ttizelcianyagaként.
Ae autogéu színtelen, szagtalan (szagosí-
tott), a levegonél nehezebb gáz, amely akornyezetbe ker lve robbanásveszélyt okoz-hat, ezért csak autogáz toltoállomáson tolt-
hetcí és kizárilag szakm helyben javíthat !
3.7.3" hgázala1A d2elmotorok uzemeltetéséhez ongyulla-dásra hajlamos tuzelcianyag szukséges. Agázolal jellemzcíje a gy lékonyság (cetán-
szám). Minél nagyobb a gázola1 cetánszá-ma, annál hajlamosabb az ongyulladásra'
A gazolaj másik fontos tulajdonsága a sz[ir-hetosége kis hcimérsékleten. A gázolaj derme.désÍ hajlamát a gázolaj paraffintartalma nagy-
mértékben befolyásolja. ElcjÍordu lhat, hogy té-
len a paraffinkiválás miatt a t zeloanyag-sz rcik
eltomcídnek, a tuzeloanyag-ellátás megsz[inik.
Vannak nyári és téli gázolajok. A j mino-
ség téli gázolaj -15 "C h mérsékletig prob-
lémamentesen használhat . A gazolaj folyé-konysága télen -15 "C alatt adalékanyaggalvagy petr leum hozzáadásával novelheto'
3.2, ^tÍizel
anyag tárolása,a tartály felttiltése
TÜzeloanyag{olto állomáson a benzintartályfeltoltése elcjtt a motort le kell állÍtani. A tolto-
állomáson, ill. annak kozelében nyílt lángot
használni, dohányozni tilos! Tartalék benzinl
csakjo| zárodo fémkannában szabad tárolni'
A kiurÜlt benzintartályt benzingcizok toltik ki'
ezért abba pl' gyufával bevilágítani, ezzel ellenorizni a benne levo benzinmennyiséget ti-
los!
Az esetleges benzintuzet vLzel nem lehol
eloltani, a tLiz elfojtását takar val vagy - htt
van a gépkocsin - t[izolto készÜlékkel koll
megkísérelni.
4, hlaputag berendezés
A forr kipufogogázokat a kipufogocsÓ"
v n(1), a katalizátoron (2) és a hangtompl-
t n (3) keresztul ugy kell a szabadba vezol.
ni, hogy a gépkocsiban ulokei ne veszélyoz.
tesse, és a kipufogás za]ais a leheto legki.
sebb legyen.
ItJRendszeresen kell ellencírizni a kipu-
fog berendezés tomítettségét és a karog/=
szériához valo rogzítését' A kipufogogáz a
motor tokéletes miikodése esetén is tarlel=
maz szén-monoxidot, elégetlen szénhidro-géneket, nitrogén-oxidokat és szén-di<lxl.
dot. A szén-monoxid színtelen, szagtalan,fnérgezo gáz. Belélegezve fejfájást, szédLj-llst, sÚlyosabb esetben halált okozhat.A szén-monoxid-mérgezés elhárítása érde-k ben be kell tartani a kovetkezcíket:
l a hibás (pl' lyukas) kipufog t a lehetci leg-hamarabb javítani, ill. cserélni kel|. ne-
A katalizátor a hangtompít hoz hasonl dob-ban van elhelyezve, amelyben nagy feluletrikerámia vagy fém hullámlemez (2) van,amely sok, párhuzamosan futo csatornács-kábol áll, ezek belscj falát igen vékony platina- és rodiumréteg borítja.
A katalizátoron keresztul áraml kipuÍogo-gáz káros vegyLiletei egészségre nem árial-mas anyaggá, a szén-monoxid és az eléget-len szén-hidrogének oxidáci folytán szén-dioxiddá és vízzé, és a nitrogén-oxidok a re-dukcio folyamán nitrogénné alakulnak át.
A gyárak a benzinuzemr-i Új gépkocsikat márcsak kataliátorral felszerelve forgalma-zák'
A gépkocsi nem megÍelelc! Üzemeltetéseesetén a katalizátor meghibásodhat. A kata-lizátor védelmében be kell tartani a kovetke-z ket:
I a tuzel anyagtartályba csak lommen-tes benzin tcilthet , mert az Ólmozottbenzin tonkreteszi a katalizátort;
!a motor mindig kifogástalanul, uzembiz-tosan mLikodjon. Ha a gyujt berendezés, abefecskendezcj-rendszer hibája miatt el-égetlen benzin kerul a katalizátorba vagy haa keverék aránya nem megfelelc!, akkor akatalizátor élettartama jelentcisen csokken;
231.
' hogy agázokaz utastérbe szivárogjanak;a gépkocsi motorját zárt helyiségben (pl.garázsban) huzamosabb ideig nem sza-bad mÍikodtetni;
a személygépkocsi csomagtartofedelét,ill. a kombi hátso ajtaját menet kozbennem szabad nyitva hagyni, mert az or_vénylci levegcivel egyutt a gázokaz utas-térbe juthatnak.
A kipufogtígázokkatalizátorrat
benzin, valamint a gázijzem,(t motorok ki-lev szén-monoxid, szén-
lrogének és nitrogén-oxidok azegészség-és a kornyezetre igen ártalmas anyagok,
ezeket ártalmatlanítani kell.E káros anyagok egyidej ártalmatlanításaklpufog cscibe szerelt, lambdaszondával
(ox|générzékelcj) szabályo-hármas hatásu (mind a há-szennyezcí anyagra hat )
al lehetséges'
Szabályozott, háÍmas hatásrj katalizátor lí lambdaszonda; 2 kerámiatomb; 3 fémfonat; a r"tt.i" tutu h- T*
! az elégetlen benzin a katalizátorba kerijl-ve meggyulladhat, a katalizátor t lmeleg-
szik és tonkremegy. Ezért keri.jlni kell:(> a tobbszori egymás utáni hidegindítást;
Ö hogy a tuzeloanyag{artály menet koz-
ben teljesen kiuruljon ( a nem megfelelokeverési arány tulmelegedést okoz);
Ö a motor betolással vagy vontatással va-
lo beindítását (elégetlen benzin kerulhet akatalizátorba).
5. A villamos berendezések
A gépkocsi legfontosabb villamos berende-zései'. az áramÍorrások, az indítomotor, agy']jtokészulék, továbbá a világíto- és jelzcj-
berendezések.
akkor a generátor által eloállított árammal tol-
todik Íel az akkumulátor. A gépkocsikban ál-talában savas olomakkumulátort használ-
nak.
5.1.1. Az akkumulátor szerkezeteA szigetelclanyagbol készult, cellákra osz-tott akkumulátorház saváll . A cellákbanpozitív és negatív toltés lomtartalm le-
mezek vannak, egymást l elszigetelve. A
cellákat ÍelÜl fedelek zárják. A fedeleken le-
vci feltoltonyílásokat szelloztetof u rattal el lá-
tott csavaros dug k zárják. Az akkumuláto-
rok készulnek zárt kivitelben is (zárodugok
nélkÜl).
5,l. hz akkumulátor
Az akkumulátor nem termeli az elektro-mos áramot, hanem csupán tárolja azt'Amíg a motor áll vagy kis fordulatszámon mt]-
kodik' addig az akkumulátor |átja el árammala bekapcsolt villamos fogyasztokat. A motor
beindításához is az akkumulátor szolgáltatjaa villamos energiát. Amikor a motor már jár,
í negatív pÓlus; 2 m' anyag há; 3 pozitÍv lemez;4 szigetelo lemezek; 5 negatíV lemez;
6 osszekotci híd; 7 pozitíV polus; 8 zárodugo
Az akkumulátor celláit desztillált vízzel hígitotl
kénsavoldattal toltÍk fel rjgy, hogy a folyadok
kb. 10...15 mm-rel lepje el a lemezeket.
5.7.2. Az akkumu[átorellen rzése és karbantartása
Az akkumulátor élettartamát nagymértékbenbeÍolyásolja a megfelelci karbantartás' Az ak-kumulátor fedelét, a p lusokat és a zárodu-gÓk szellciZetci furatait mindig tisáán kell tar-tani. Soképzcidés és korrozio esetén az akku-mulátort ki kell szerelni, és vfuel lemosni' Haa kábelsaruk nehezen vehetcjk le a polusok-r l, akkor ne feszegessuk és ne r-itogessLik'mert a cellafedél eltorhet, a p lusok megla-
. Célszerrj ilyenkor a sarukat gyen-
5.1.3. fu akkumulátortiittiittsé9ének etlen rzéseAz akkumulátor nincs megÍelelclen Íeltoltveakko1 ha a bekapcsolt fényszor fényerejecsekély, és az indítomotor nehezen forgatjameg a motort. Az akkumulátor toltottségi fo-károl pontosabb képet kapunk, ha szakmti-helyben megméretjuk az elektrolit srirtiségétvaqy az akkumulátor fesztiltségét. Ha az ak-kumulátor kimertilt, fel kell tolteni árammal.
5.1.4. Indítás kíitsakkumulátorrat (bíkázás)Elcífordul, leginkább télen, hogy az akkumu-látor ,,gyenge" teljesítménye nem megfele-lo' Ezért kulscj akkumulátor szlikséges amotor beindításához. Feltétel, hogy az ak-kumulátorok névleges feszultsége legyenazonos (pl. 12 V).Az indílást a kovetkezcj modon végezztik:l az akkumulátorok ,,+'' sarkát kossuk ossze
egy megfelelci keresZmetszetr] kábellel;! a másik kábelt csatlakoztassuk el szor a
segélyakkumulátor,,-'' sarkához , majd akábel másik végét az indítand gépkocsifém részéhez (ne a kimerult akkumulátor
',-'' sarkához!);
lugos, langyos vfuel locsolni, így néhányelteltével konnyen levehetcjk. A tisZa,
torolt akkumulátor visszahelyezhetcítart ba, majd megfelel modon rogzíthetci.A cellákban az elektrolitszintet kb' havon-ellenclrizni kell' Ha szukséges, annyi
vizet kell utántolteni a cellákba,hogy a folyadék a lemezeket kb.
."l5 mm-rel ellepje, ill. a szintje aházon''min. és max.'' jel kozott legyen. Csap-kutvíz nem használhat , mert tonkre-az akkumulátort. Ügyelni kell arra is,a Íolyadékszint (elektrolitszint) ne le-t l magas, mert uzem kozben a hígí-
kénsav a zárodug k nyílásain keresztulA korszerr-i, zárodug nélkuli,
akkumulátorok kezelést alig igényel-csupán a saruk és a Íedél tisztántartá-kell gondoskodni.az akkumulátor lemerul, forduljunk
merI az akkumulátor javítá-íeltoltése, csereje szakmrihelyt igényel.lehet' hogy nem is az akkumulátor a hi-hanem az elektromos rendszer (gene_feszultségszabályozo vagy éppen a
riaszto berendezés) hibája okozzalemerr_ilését.
! mtikÓdtessuk a segélygépkocsi motorját
magasabb fordulatszámon ;
l indítsuk be a kimerult akkumulátor gép-
kocsit;
! m kodtessuk a két motort még 2...3 per-
cig alapjáraton az osszekapcsolt kábelek-
kel;
! a kimerrilt akkumulátorÚ gépkocsin kap-
csoljunk be egy nagyobb áramÍelvételLj
Íogyaszt t (pl. levegofÚv ), majd szereljÜk
le a kábeleket.
A lemerÜlt akkumulátor esetén alkalmazott
,,bikázással'' indítás gyakorlatot igényel,
ezért azt inkább bZuk szakemberre.
Az akkumulátor kezelésekor, toltésekor be
kell tartani a kovetkezcj munkavédelmi elcjírísokat:
l az akkumulátor árammal valo toltésekorgondoskodjunk a toltohelyiség szellcízte-
tésérol;
l nyílt lángot ne használjunk, mert a toltés
kozben keletkezcj durranogáz robbanás-
veszélyes;
I az akkumulátor gépkocsiba valo beszere-
lésekor elcjszor a pozitív, majd a negatív(test-) vezetéket kossuk be' Kiszereléskorelcjszor a negatív (test-), majd a pozitív ve
zetéket távolítsuk el;
l az akkumulátor tetejére ne tegyunk fém-
szerszámot, mert az rovidzárlatot okoz-
hat;
l ugyeljtjnk arra' hogy akkumulátorsav ne
froccsenjen bcjrtinkre, ruhánkra' A ki-
Íroccsencí savat tiszta, bo vízel kell eltá-
volítani ( a savas torlorongyot másra ne
használjuk).
5.2. Az ára mfej leszt (generátor)
A generátor feladata a villamos Íogyasztok
árammal valo ellátása és az akkumulátor tol-
tése.A gépkocsikon általában háromfázist]t, vál-
takoz áramrj generátort alkalmaznak, félve-
zetos egyenirányÍtással és fesztiltségszabá-
lyozással.
5.2.1. A generátor ellen rzése
A generátor karbantartási igénye csekély'Ha a generátor hibás, nem tolti az akkumulá-
tort, akkor a toltésellenorzo lámpa piros fén-
nyel világít (l. az 1.1.2- Íejezetben, a mtiszer-
falon a í5os lámpát). Ha a generátor mtiko-
désében rendellenesség tapasztalhato, ak-
kor szakmtihelyben javíttassuk meg'
5.3. A vezetékhál zat, a biztosítrík
A gépjármtivek villamos hálozata egyvezeté-
kes rendszerrj. ÁnaÉban az akkumulátor ne-
gatív polusát kotik a testhez, vagyis a jármLj
acélvézához (a karosszériához), amely a fo-
gyasztok egyik vezetéke, a másik vezeték
kábel. A hibás, kidorzsolcidott szigetelésti
vezetékek konnyen rovidzárlatot okozhat-
nak, ezért a vezetékek védelmére az áram-
korokbe biztosít kat iktatnak.
Rovidzárlat esetén a megengedett áram-
erosség átlépésekor a biztosíto elolvad, és
megszakÍtja az áramkort. A biztosít kat biz-
tosít szekrényben (dobozban) helyezik el,
rendszerint kulon-kulon rugos lemezek koz
szorítva.
Ü,|
!5
Ü
It ! [ [ÜÜilÜ
fi fiÜÜfififi
álítocsavar; 2 ÍényszÓrÓttjkor; 3 Íoglalat;4 Íényszoroizz ; 5 helyzetjelz lámpa;
6 szor test (Liveg)
Az olvadÓbiztosít kon kívr-il készÍtenek mégh hatására és mágneses hatásra mrjkodÖnkioldo biztosít kat is.
5,4. AvilágÍt _
lsjelz berendezések
4.1. A távolsági és a tompított fényszrírrí .fényszor kat általában a kocsiszekrénybe
A vakítás elkerulése az izz légmentesenzárt tivegburájában két izz szálathelyeznek
1
el (un. bilux izzo), a távolsági és a tompÍtott lÍény izzoszálát. A,z izzot a ttikorben foglalat lrogzíti.
lA távolsági Íény izzoszála a tÜkor gyujtG l
pontjában van, amelynek fényét a tukor pár- |huzamos Íénykévébe tereli. I@ffi1Atávolsági tényszoronakazutÍeluletétajá. lmLi elott éjszaka, tiszta idciben legalább 1Oo lméter távolságban meg kell világítania. A be- lkapcsolt állapotát kék fényri visszajelzci lám- lff"'ff:",i fi:"''""JjilL,Lul',u^!i!Í l,.iiir,fi-J;';-:;1:^i":T-:^,X*: I*, **{
helyezik el. A fénysz r mecha-része az állítoszerkezettel ellátott ház.i berendezése a fényforrás, a ttikor és
fényt a szÜkséges modon szétterít(Liveg;
Vetíti, ezáltal az uttestnek csak egy rovid sza-
kaszát világítja meg, így elkerulheto a szem-
bejovo vezetcj elvakítása.
Az aszimmetrikus tompított fény az Úttest
jobb oldalát nagyobb távolságra, kb.
7o...8o méterre, míg az rittest bal oldalát
csak rovid szakaszon kb. 4o méterre világít-
ja meg.
A hagyományos volfrámszáltj (bilux'
doulux) izz k mellett mind tobb korszerr.l
gépkocsi fényszor ját halogénizzoval szere-
lik. A halogénizz kvarc vegbol készult bu-
rájában van a távolsági ííl és a tompított
Íénv Q) volfrám izzoszála'
A bura nagynyomás kriptongázzal van toltve,
és még csekély mennyiség halogénelemet
0od, brom) is tartalmaz' Halogénizzo csak
olyan lámpatestbe szerelheto, amelyet a gyár
eredetileg is halogénizzora készÍtett' A halo-
génlámpa nagyobb fényerosségtj és hosz-
szabb élettartamu, mint a hagyományosizzok'
A tompított fénysz ronak - anélkul, hogy a
szembe jovo jármLi vezetojét vakítaná - az t
feluletét a jármti elott éjszaka, tiszta idclben
legalább 40 méter távolságban meg kell vilá-
gítania' A tompított és távolsági fényszoro
csak színtelen (Íehér) vagy kadmiumsárga
Íénl bocsáthat ki'
Egyes korszerLi gépkocsikban Un. Xenon-
lámpákat alkalmaznak, amelyek már csak
kulonleges eszkozokkel, szakm helyben
cserélhetok, javíthatok.
5.4.2. A nappati menetjetz támpa
A korszertj típusokat nappali menetjelzo lám-
pákkal is felszerelik, mivel egyre tobb or-
szágban eloírják a gépkocsik nappali kotele-
zo kivilágítását. A lámpák teljesítményfelvéte-
le (fogyasztása) kicsi, ugyanakkor a kon-
centrált Íénykévében kibocsátott fényuk már
nagy távolságban észlelhetové teszi a gép-
kocsit nappal is.
5.4.3. A hetyzetjelz támpák
A gépkocsikat általában elol és hául két-két
helyzetjelzcj lámpával, szerelik Íel' Az elso hely-
zetlelzo lámpákat gyakran a fénysz roban, a
hátsÓkat pedig a féklámpával egy burában he-
lyezik el. A lámpák egy és két izzosálas (hely_
zet]elzo és Íéklámpa) szuronyzáras kiviteluek-
A hebzetjelzo lámpák Íényének éjszaka'
tiszta idoben 3o0 m iávolságbol észlelhetonek
kell lenniÜk" Ezért csak elcjírt teljesítmény iz_
z t (5 W) szereljunk a helyzetjelzo lámpába.
WWffio) b) c)
a,l egyszálas izzo csappal; b/ kétszálas izo csappal;c) szoÍfitaizzo
Az elso helyzetjelzo lámpák csak fehér vagykadmiumsárga, a hátsok csak piros Íény eklehetnek. A helyzetjelzo (tompíiott fény) be-kapcsolt állapotát általában Íolyamatos zoldÍényrj visszajelzci lámpa jelzi (l' az 1.1.2.
részben, a mr-iszerÍalon a 14-es lámpát).
5.4.4. ^
hátsrí rendszámtáblátmegvilágít támpa
A lámpának a rendszámtáblát fehér Íény-
nyel, egyenletesen és olyan fényerovel kell
megvilágítania, hogy az áll járm[i rendszám-tábláját éjszaka, tiszta idcjben legalább 20 m
távolságbÓl el lehessen olvasni. A rend-szám-megvilágítás csak a helyzetjelzokkelegyÜtt kapcsolhato be.
5.4.5. A bets viLágítás
Kotelezcjen csak fehér vagy kadmiumsárgafény lehet, és a vezetoulésbol kell kapcsol-hat nak lennie.
5.4.6. A hátrameneti lámpa
A gépkocsikra egyVagy két hátrameneti lám-pát fel szabad szerelni' A hátrameneti lámpacsak fehér fényrli lehet, és csak akkor m -k dhet, ha a hátrameneti fokozat be van
kapcsolva. Kapcsoloját a sebességváltommLikodteti
. A féktámpákgépkocsira ketto vagy három piros fényr-i
szerelnek. A féklámpa fényerejé-a hátso helyzetjelzo lámpa fényénél leg-
2,5-szer nagyobbnak kell lennie. Az iz-során Ügyelni kell arra, hogy azizzo
megfelelo legyen (általában 21
Ha egyik Íéklámpa sem mtikodik, a jár-
nem szabad kozlekedni!
5.4.8. Az irányjelz berendezésAz irányválIozÍatást a jármti oldalán elhelye-zett lám pák felvi llantásával, idciben kel l jelez-
ni. A villogo Íények m kodését a m szerfal-ba épített villogo, zold Íényii visszajelzo lám-pával ellenorizzuk (l. az 1'1.2. részben, amLjszerfalon a 2-es lámpát). Ha valamelyikirányjelzo lámpa nem mtikodik, akkor a visz_
sza1elzo lámpa sem villan fel vagy villogásá-nak uteme megváltozik, ez figyelmeztet ameghibásodásra. Az irányjelzcÍ lámpák csakborostyánsárga Íény ek lehetnek.
5.4.9.Ahangjelz berendezésMinden motoros jármrjvon kotelez - a motorállo helyzetében is mrikodtethet - hangjelzoberendezés alkalmazása. Csak olyan hang-jelzcj berendezés használhato, amelynekhangja Íolyamatos, egyenletes magasságriés ercisségt1'
5.4.10. Fényvisszaver
A személygépkocsikon hátul általában kétkor vagy négyzet alakÚ Íényvisszaverot he-lyeznek el. A hátso fenyvisszavero által visz-szavert Íény csak piros színti lehet.
5.5. A vitágít _és jelz berendezések ellen rzése
Naponta' elindulás elcjtt ellenorizzuk a világí-
to- és jelzcjberendezések m kodését.Amennyiben hibát észlelunk, csak a hiba ki-javítása után vehetunk részt a koztiti Íorga-lomban.
A világíto- és jelzclberendezések lámpa-
testeit tisztán kell tartani, mivel a szennyezcÍ_
dések csokkentik a fényátereszt képessé- 233
234
get' Es s idcjben, hosszabb Úton tobbszoris meg kell állni, és letakarítani a felverodott
sárpermetet. Egyes típusok fénysz r it
elektromos torl - és mos berendezésselszerelik fel.
5.5.1. A támpaizzrík cseréje
Ajánlott, hogy a gépkocsiban legyen tartalék
izzokészlet és alkalmas szerszám a hibás iz-
zo kicseréléséhez. A világíto- és jelzoberen-
dezésekben használt izzokbol és a biztosí-
tok minden Íajtájáb l egy-egy darabotérdemes tartalékolni a gépkocsiban' A hi-
bás, kiégett izzot a kozlekedés biztonsága
érdekében - adott esetben az észlelés hely-
színén - a vezetonek kell tudnia kicserélni
Nem vonatkozik e kotelezettség azokraaziz-zÓlámpákra, amelyek cseréjéhez a gyárto
szakmiihely igénybevételét írja elo.Az Új izzo uvegét papírzsebkendovel vagy
tiszta ruhával Íogjuk meg, kézzel ne érintsuk,
mert a zsír- és az izzadásnyomok uzem koz-
ben elpárolognak, és lerak dnak a tukor
belscj falára.
5.5.2. Az ets Límpák izzríinak cseréje
A karosszériába épített lámpatestben van afényszor , amely hagyományos (45140 W)
vagy halogén - (H4 60/55 W, vagy H7 jel )
izzos kiviteltj lehet. Hagyományos izz s lám-
patestbe halogénlámpa nem szerelheto!Ügyelni kell arra is, hogy a két lámpatestben
a lámpák Íénye azonos színLi legyen. A hely-
zetJelzo lámpa izzoja (5 W) általában a fény-
szoroházban, ritkábban onállo házban van.
Azirányjelz lámpaizzoja (21 W) kL]lon ház-
ban találhato' Elhelyezhetnek még kodfény-
szorokat is.
Konyvunkben az izzok cseréjére vonatko-
z leírás tobb típusra is igaz, a konkrét, adott
gépkocsira vonatkozo részletes leírás az
adott gépkocsi kezelési utasításában találha-
to meg.
5.5.3. A fényszrírríizzrí cseréje
Egyes gépkocsiknál a Íényszoroizzo cseréjeegyszerr-i a fényszor haz kiemelése nélki.tl a
motorház felol végrehajthato a kovetkezo
modon:
1
A Íénysz r izz cseréje
' Vezetékd u gaszolÓ; 2 zár Í edél; 3 rogzít ken gyel ;
4 izzÓ; 5lámpatest
! nyissuk ki a motorháztetcjt;
|huzzuk le a vezetékdugaszolot, majd
vatosan a zár fedelet;
l a rugos rogzítokengyelt osszenyomva
oldjuk, majd a szabaddá válI izzoI ve'gyiik ki;
J az uj izzo behelyezésekor ugyeljÜnk ar'
ra, hogy az izzo illesztocsapja a ház
hornyába fekudjon;
! rogzítsuk az izzoI a rugos kengyellel'
helyezzuk fel a zár Íedelet, majd a vo-
zetékdugaszolot.
Az izzÓ beszerelése után kapcsoljuk be n
tompított fényszorot, majd a fénysz ro elé
tartott Íehér papírlap segítségével ellenoriz"
zuk a tompÍtott Íény átvilágítási képét' HelyoÉ
beszerelés esetén az ábrán láthato átvilágl'
tási kép adodik.
12dL/.
lzz csere, ill. szerelési munkák után a vakí-tás elkerulése végett a fényszorokat szak-m helyben, fénysz r -beállít készulékkelkell beállítani és ellen rizni. Célszenj ezért -a menet kozben elvégzett sztikségjavítást ki-véve - eleve a szakmtihelyre bízni az izz kcseréjét.
5.5.4. Azels hetyzetjelz tiímpalzzríjának cseréjeAltalában afénysz roházban van, és a fény-sz r cserénél leírtak szerint lehet hozzáfer-ni. A helyzetjelzo toglalatáI fordítsuk balra,maid hÚzzuk ki a házbol'
F,,K>.y- I 7D.)>-
T=! nyissuk ki a motorházat, l! akasszuk ki aházatrogzítci rugot, majd I
emeljÜk ki a házat a karosszériáb l; l! a lámpafoglalatot fordÍtsuk el balra, Imald huzzukki aházbÓl; l
|vegyuk ki a hibás szuronyzáras izzot l
Az r]j típusokon:
izz csere után a foglalatot helyezzÜk visz-
' és jobbra fordítva rogzítsr-ik'
5.5. Az els irányjelz l,iímpa cserejerégebbi típusokon a csavarok eltávolítása
a fedél (bura) levehetcj, majd az égot1/4 Íordula\tal balra Íordítva a
egcí kivehet . Az osszeszere-fordított sorrendben végezztik
5.5.6. A hátsrí tiímpák izzríinak cseréje
A háts lámpák rekeszekre osztott hi1záI
rendszerint kozos bura zárja.
A bura eltávolitása, ill. a lámpatest kiemelése
után a szuronyzáras izzok a már ismertetett
m don konnyen cserélhetok.
A háts lámpák elhelyezése
' tolat lámpa; 2 irányjelz lámpai
3 helyzetjelzo kodlámpa;4 helyzetjelzo lámpa;
5 féklámpa; 6 rendszámtábla-világítás
A házban helyezik el a helyzetjelzo kodlám-pát (21 W), azirányjelzot (2] W)' a helyzet-jelzot (5 W), a féklámpát és hátrameneti (to-
lato-) lámpát (21 W).
A hibás izzo álIalában a bura leszerelé-se után cserélheto ki. A burát a régebbitípusoknál kívulrol csavarok, esetleg ru-
gos lemez rogzíti a házhoz, jabb típuso-kon a csomagtarto Íelcjl a teljes lámpatestkiveheto.
5.5.7. A fényszrínífény tívolságának(irány.ána k) szabályozása
A gépkocsi csomagtart jában nagyobb to-
megtj iárgyat helyezve vagy p tkocsit von-
tatva a gépkocsi eleje megemelkedik. A
tompított fénysz ro ezért nem leÍelé, az Út_
testre vetíti a fényt, hanem ÍelÍelé, ami ve_
szélyes, mert a szembol jovo járm vek vo-
zetoit vakítja.
A korszerli gépkocsikban ezért vagy koz'
vetlenul a lámpatestre szerelt karral, vagy tt
mtiszerÍalon elhelyezett kapcsoloval szabri
lyozhato a lámpa helyzete a terhelés f ggvri
nyében.
A Íényszoroház_állít kapcsol és a tompított Íénysz r fény irányának szabályozásaa,, helytelen; ,l helyes236
23/
:=
oo6L>.=Hs,o-oÉogE@o'S
o'
6 'á'
ON
aoEooa=:9E
YN.o:oo<5
,r?LH'
bgCF
!
IEoo
.s
-E,9\Eo6Oo+toocoa ..
E
obx
:d -Q
,oocooN.o6Eoo
oNo.eEoo>Np+
_c
.3+ ac- o:o_x.o >
,- >F
:q >.o^cNxÜ !!
o-:3hctt
6>.N
A gépkocsikon tulnyomo részben száraz,ritkábban hidraulikus tengelykapcsolÓt alkal-maznak. A tárcsás tengelykapcsolo szerke-zetéI az alábbi ábra szemlélteti.
A tengelykapcsol szerkezete és holtjátékánakellen rzésé
í kiemelocsapágy; 2 kiemelokar; 3 állít csavar;4 tengeIykapcsolo-pedál
korszerrj gépjármrllvekben hidraulikus mrj-alkalmaznak. A pedál lenyomásá-
a nyomohenger dugattyuja csovon ke_folyadékot nyom a munkahengerbe,
dugattyrija mrikodteti a kiemelo-
A tengelykapcs oW karbantartánnyom csapágy és a kiemelcjkarok kozott
' 2 mm hézagot hagynak. Ez a hézag az át-
és beállítási játékok miatt a pedálon2''.4 cm holtjátékot hoz létre (|. azáÚ. A holtjátékot idcjkozonként utána kellmert a kapcsolotárcsa dorzsbetétje|-
kopása miatt a holtjáték fokozatosanA holtjáték nagysága az osszekotcílevc! állÍt csavarral szabályozhat .
nlncs holtjáték, a nyomocsapágy aállandoan felfekszik és tonk-
a kapcsol tárcsa pedig csÚrszik' Aaz jelzi, hogy gázadásra a motor
Ha tÚl nagy a holtjáték, akkor a tengely-kapcsolo nem emel ki (nem szakítja meg akapcsolatot) teljesen' Emiatt a sebességfo-kozatok csak a fogaskerekek káros igénybe-vételét jelzci éles, recsegci hang kíséretébenkapcsolhatok.
A hidraulikus ercjáfuitel esetén hetenkéntellencjrizni kell a Íolyadéktartály feltoltottsé-gét. Utántoltéshez csak a kezelési utasílás-ban elcjírt folyadékot szabad használni. Ha ahidraulikus rendszerbe levegc! jut, akkor apedál tobbszori lenyomásakor kisebb - na-gyobb rugalmasság érezhet . A levegot lég-telenítéssel el kell távo|Ítan| (ez szakmrjihelyfeladata).
6,2. Asebességvált m
Menet kozben a gépkocsinak a talaj és a ke-rekek kozotti gordulési ellenállást, a légellen-állást és az emelkedési ellenállást kel| legycíz-nie. Ezek az n. menetellenállások a korÜl-ményektcil Írigg en változnak, ennek megfe-lelcjen a gépkocsi vonoerciigénye is változik.
A gépkocsi haladását akadályozo ellenál-lások lekuzdésére (pl. induláskor, emelke-dcin) a motor nyomatékának tobbszorosérevan szÜksége. Ezért a forgatonyomaték no-velésére sebességváltomr-ivet helyeznek el atengelykapcsol után.
A sebességvált m Íeladata tehát a von -er novelése, továbbá a kerekek tartos fLig-getlenítése a motortol, és a hátramenet biz-tosítása.
A gépkocsikon leggyakrabban mechanikus,ritkábban hidromechanikus sebességválto-m veket alkalmaznak. A szemé|ygépkocsiksebességváltoja általában négy vagy ot elcí-remeneti és egy hátrameneti Íokozattal Vanellátva'
Az er átviteli berendezésí tengelykapcsolo; 2 sebességváltomt];
3 kardántengely; 4 difÍerenciáImtj; 5 féltengelyek
6. hzer átvitelÍ berendezés
Az er átviteli berendezés feladata, hogy a
motor által szolgáltatott hajtoerot a hajtott ke_
rekekhez továbbítsa.
Az eroátviteli berendezés részei: a ten-
gelykapcsolo, a sebességváltomij, a kar-
dántengely, a differenciálmti és a féltenge-
lyek. Gyakori elrendezés, amikor a motor
az ercjátviteli berendezéssel egy tombot al-
kot, vagyis a motor és a hajtás egy helyen'
általában elol vagy esetleg hátul van. llyen-
kor nincs az eroátviteli berendezések ko-
zott kardántengely, hanem a sebességvál-
t val egybeépített differenciálm bol koz_
vetlenul kivezetett féltengelyek hajtják a
kerekeket.A kardántengely, a differenciálmti és a fél-
tengelyek a gépkocsivezeto által karbantar-
tást nem igénylci egységek'Valamilyen rendellenesség vagy hiba gya-
n ja esetén ezek karbantartását, ellen rzé_
sét, javítását szakm helyben kel l elvégeztetn i.
Az er átvitel els kerék-meghaitásnálí motor; 2 tengelykapcsolo; 3 sebességváltomÜ;
4 meghajtott kerék
6.7. Aten gelykapcsolrí
A tengelykapcsolÓ Íeladata, hogy uzem ktlÉ=
ben is lehetové tegye a motor és az erolrtvl'
teli szerkezetek szétválasÍását, ill. fokol*
tos osszekapcsolását.238' de a gépkocsi nem gyorsul vele
Az eloremeneti fokozatok egymás utáni
kapcsolása kozben a váltokar egy nyomta_
tott nagy H alakot ír le, amely csaknem min-
den gépkocsitípus kapcsolására jellemzo. A
H bet vZszintes szára az ures állás"
Az otodik fokozat és a hátrameneti foko-
zat kapcsol állása a H betrlibol ágazik ki'
kocsitípustol fuggoen más_ más irányban. A
hátramenet kapcsolását kulon reteszelik,
ezzel megak adályozzák a véletlenszer[i
kapcsolást.
A reteszelés - típustol Íiiggoen - a sebes-
ségváltokaron elhelyezett gy r felhrizásá-
val, a sebességváltokar benyomásával vagy
eros oldalirányrj ero alkalmazásával oIdhat
és a hátramenet így kapcsolhato'A hidromechanikus sebességváltomii
egy hidraulikus nyomatékvált és egy me-
chanikus bolygomtives váltomti kombináci-jáb l áll.
A hidraulikus nyomatékválto egyben az
onm kodcj tengelykapcsol szerepét is 'be-
tolti, tehát a tengelykapcsolo-pedál elmarad.
A gépkocsi vezetcÍje csak a gázpedált és a
fékpedált m kodteti.
Az automata sebességvált m a kap-
cso|okar állÍtásával a megfelelo uzemmodál-
lásba kapcsolhat .
Az uzemmodok bet -' ill. számjelei általában
a kovetkezok:
! P parkoloállás'
! R hátrameneti fokozat'
! N semleges vagy Üres állás,
! D automatikus elcjremeneti Íokozat'
! A tart s lassrjfokozatot szokták L bettj-
vel is jelolni,
| (L) 2 tartos ll. fokozat,
! í tartos l" fokozat.
A gépkocsi motorját P és N kapcsol állás_
ban lehet csak beindítani, a gépkocsi azon-
ban ilyenkor gázadás ellenére sem indul el'
A tobbi menetmodban a gépkocsi automati_
kusan elindul, ha gázt adunk, ill. a motor for_
dulatszámát noveljuk.
Haatarios ll. vagy l. fokozatot kapcsoljuk'
akkor a gépkocsi lass menetben, ill. motor-
fékÜzemben mÜkodtetheto. A gépkocsi a
Íékpedál benyomásával lassíthatÓ és állítha-
to meg.
7. A futrímíí
7.1. A kerekek
A személygépkocsi kerekének részei
I a kerékpánt és a keréktárcsa, amely ál-talában egy egységet képez,
! a gumiabroncs, más néven kopeny,
! a tomlo.
Szabadon Íorgkerékí kerékagy;2 tengelycsonk;3 csapágy;4 r gzít anya;5 keréktárcsa;6 gumiabroncs;7 tomlo
tárcsás kereket a kerékagyhoz kozponto-ke|l rogzÍteni, ezért a keréktárcsán levcí
ktipos kialakítás ak, amelyekbe azktipos végti kerékanyák vagy ke-fekszenek fel.
A keréktárcsa r gzítéseí keréktárcsa; 2 krjpos kerékanya;
3 kupos kerékcsavar
7.2. A gumiabroncsok
A gumiabroncs belscj szovefuázának Íelépí-tése szerint megkulonboztetunk diagonál ésradiál gumiabroncsot. A ma már szinte kizá-rolagosan alkalmazott korszer abroncsokradiál (acél-radiál) szerkezetiek.
A diagonál gumiabroncs vázát alkoto szo-vetrétegek kordszálai egymást keresztezik.
A radiál gumiabroncs szovetrétegeinek kord-sálai sugárirányban helyezkednek el. A szo-vetváz felett kulonleges párnaréteg - az acélhu-zalbol vagy mrlianyagbol szcitt ov - Íut korbe"
A radiálgumiabroncsszerkézéteí futÓfelL]let;
2 oldalÍal;3 ovrétegek;4 szovetvázi5 perem;
A radiál gumiabroncs Íut felulete alatt levomerev ov lánctalpszen-ien viselkedik, oldal-ero hatására a fut ÍelLilet kevésbé deformá-lodik, ezért a radiál gumiabroncsnak adiagonál gumiabroncshoz képest jobb a ta-padása, kisebb a gord lési ellenállása és aÍut felÜlet kevésbé kopik. A radiál gumiab-roncsnak lágyabb a rugozása a megenge-dett be|apulása nagyobb, mint a diagonálgumiabroncsé. Mindez a vékonyabb oldal-Íallal és a radiálisan halad kordszálakkalmagyarázhat .
A gumiabroncsok készLilhetnek tomlos éstomlcj nélkuli kivitelben.240
Tciml s kivitelnél a kopenyen belÜl kulonáll -
an helyezkedik el a tomlo. A tomlot a belevul-
kanizált szelepen keresául toltjuk fel levegci-
vel' és ezen keresául ellenorizzijk a benne le-
vo levegonyomást"
A t<iml nélkÍ.ili gumiabroncsok belsoÍalán légzár réteg van. A szelep jol tomÍtve
a kerékpántban helyezkedik el. A tomlo nél-
kuli gumiabroncsokat általában TUBELESSfelirattal jelolik.
7.2.1. A gumiabroncsok jeliilése
A gumiabroncsok oldalÍalán kulonbozo jelo-
lések vannak' Áhalában feltuntetik a gumiab-
roncs méretét, szerkezetét (R = radiál;
,,-'' = diagonál); számkod jelzi az abroncs te-
herbírását; betLi jelzi a megengedett legna-gyobb sebességét.
Sok esetben jelolik a gumikeresztmetszet
magasságának és szélességének arányát is.
7,2.2. A gumiabroncs méreteA gumiabroncs méretét
egységesen, szélessége(il és belso átmércjje(kerékpántátmércj) (d)
alapján adják meg hu-
velykben (coll) vagy mm-
ben
/+
A tt'ml nélk li gumiabroncs keresztmetszeteí gumiabroncs (kÓpeny); 2 légmentesen zár
gumiréteg; 3 kerékpánt; 4 a pántba ágyazott szelep
A gumiabroncsok Íut felulete mintázott. Azapromi ntás f utofelulet j l megÍelel általános
használatra városban, országriton, autopá-
lyán egyaránt. Azonban havas, sáros, latya-
kos rjton a hÓ, a sár eltomi az apr mintákat,
a gumiabroncs tapadása csokken, ezért
konnyen megcsuszhat.Télen lágyabb gumianyagbol késztjlcj'
nagymintás gumiabroncsokat (téli gumi)
ajánlatos használni az emlÍtett hátrányok
miatt. A széles és mély mintázat nehezeb-ben tomítcjdik el, a kerekek kevésbé hajla-
mosak a megcsriszásra' A téli gumi hasz-nálata azonban száraz, j tviszonyok mel-
lett nem gazdaságos, mivel gyorsabban
kopik.
Ha pl. egy gumiabroncson 185/60 R 14 ol-
vashato, akkor ez azt jelenti, hogy a gumiab'
roncs
l185 mm széles;
l60% a M/SZ (magasság/szélességo)
aránya;
! R, az abroncstípus (radiálabroncs);
! 14, huvelykben (collban) megadott bol
scj átmér (pántméret).
7.2.3. A gumiabroncsok e[[en zéseA gumiabroncsok szakszerÚ kezelésévelnemcsak az élettartamuk novelhetcj, hanema gépjármu menetbiztonsága is. A jo arrapoiban levcj gumiabroncsok lényegesen javítjáka kerék és az uttest kozotti kapcsolatot.
7.2.4. A gumiabroncsok leveg nyomásaA gumiabroncsokat mindig az eloirt levego_nyomással r-izemeltessuk. A nyomásra voriat-koz el íÉsokat a gyári kezelési utasítást tar-ta|mazza- Sokszor a beállítando guminyomástÍelttintetik az zemanyagtoltci nyílás fedeb;,belul vagy a vezetcíoldali ajto élén felragasaottmatricán is. A nyomást légnyomásÁércivelrendszeresen, kb. hetenként e llenorizz k. Rá-nézéssel vagy utogetéssel a nyomást nem le-
l]:1 Tn:l*n*. A levegcínyomást lehetcíleg
ffi
lndulás el tt, a hideg abroncsban kell mérni.
eg kell mérni a potkerék levegcÍnyomását is.A levegcÍnyomás ellencjrzése és a fuvatás
a szelepsapkát vissza kell tenni a sze_. Hosszabb ut kozben az abroncsok fe!
a leveg nyomás a gumiab-novekszik. Ebben az esetben
szabad a levegclt kiereszteni, vagyis acsokkenteni a gumiabroncs_
mert ha a gumiabroncsok lehrjlnek,ts ismét az eloírt értékre csokken.
aQ#fi& ffr
o) b) c)
A'.g-umiabroncs felÍekvése a talajonk l nb z leveg nyomások eseténa,r_megfelel leveg nyomás; b) tul nagy
levegonyomás: c,| kis levegc!nyomás-
Ha a gumiabro ncsok levegcinyomása azeI Írásnak megtelel<i (a), akkor az ab-roncs nagy feltileten fekszik fel a talajon, ígya tapadása jo, a teljes futofelLilet korbeíegyenletesen kopik.
Tti! nagv teveg nyomás í l esetén agumiabroncs kis fehileten fekszik fel a talaj-ra. Az abroncs tapadása rosszabb a talajon,a futoÍelr-ilet ko.o"n Lo'"pen kopik jobban. iNagyobb nyomás esetén a gu'iuoron".
Inagyon érzékeny az titésekre. Egy-egy na_ |gyobb feltites vagy éles széltj tárgyá (pl. lkci) val ráhajtás esetén az abroncs egy Ipontját ért igénybevétel miatt elszakadha-t, Ikirepedhet a szovefuáza. Az elcjírtnál kisebb l
":l;::tt.:fi,iffÍ":;;:a#íí lroncs igénybevétele azonban igen nagy. Az lniT::;1'#::..T:f"J'J:,1ilx,."*n. I
ir."1.j;ffiinnÍizl,,*--l
/í..,,(v,
7.2.5. A gumiabroncsok terhelhet sége
Minden gumiabroncs a belsci levegcinyo-
mást l is fuggci mértékben terhe|hetcj. A gu-
miabroncsok terhelhetosége mindig a gép-
iármr-i megengedett tengelyterheléséhez ésa megengedett teljes tomegéhez igazodik.
Az abroncsok ttjlterhelése hasonlo kovet-
kezményekkel jár, mint a kis levegonyomás-
sal valo tjzemeltetés. A tr]lterhelés mértéké-
tcil és gyakoriságátol fuggoen a gumiab-
roncs élettartama csokken'
7 .2.6. A gépjármíi vezetésének
hatása a gumiabroncsra
Az abroncsok élettartamát a vezetési m d is
befolyásolja. Ker lni kell a nagy géezal vali,hirtelen indulást, mert a megpordulo kere-
kek jobban kopnak. Lehetcileg fokozatosan
fékezzunk. Eroteljes fékezésekkor az áll raÍékezett (blokkol ) kerekek Íut feluletének
kozepén egy-egy ponton mély kopási felÜlet
keletkezik.Nagyobb sebesség esetén nemcsak a tu-
zeloanyag{ogyasztás no, hanem a gumiab-
roncsok igénybevétele is' A sebesség foko-
zásával novekszik a gumiabroncsok homér-
séklete, és ennek kovetkeztében a futofelu-
let kopása is.
Megfelelci sebességgel kanyarodjunk!
Nagyobb sebesség esetén az oldalerok ha-
tására a gumiabroncs oldalirányban meg-
cs szhat, ami nemcsak annak kopását fo-
kozza, hanem balesefueszélyes is.
Ha a járda mellett ál-
lunk meg, a gumiab-
roncsok ne érintkez-
zenek a járdaszegély-
lyel, mert az abroncsoldalfala és a keréktár-
csa is megsérijlhet..
Magas, éles szegélytli járdára nagyon
ovatosan, nagy szogben, (kb. 60') hajtsunk
fel, így elkerulheto a gumiabroncs oldalfalá-
nak megsértilése.A gépkocsi állo helyzetében ne Íorgassuk
a kormányt!
A kerekek beállításaA kormányzott kerekek beállítása idovel
megváltozhat, ami szintén noveli a gumiab'
roncsok kopását.Ha a kerekek beállítá.
sa helytelen, akkor a
kerekek a menetirány.
hoz képest oldalirány-
ban csrisznak. llyon.
korkorben, egyoldalu-
an kopnak . Ellenorl=
tessuk a kerekek boál-
litását, kijlonben a futofelulet ido elott el-
használ dik!
Ha a lengéscsillapít hnem m kodnek hot*
sosan, akkor a gutnl.
abroncson korben kac
resztirány kagyl tkopás láthato.
Gyakran a helytelen kerékbeállítás és agéscsillapíto okozta kopás egyuttesen
lentkezik.
A gumiabroncsokat a zsírok, olajok és tuze-lcíanyagok megtámadhatják, anyagukat old-ják. Ha karbantartáskorVagy egyéb munká-latok során a gumiabroncsra ásványolajter-mék kerLilt, azt onnan gondosan el kell tá-volítani.
szakmtihelyben cseréltesstik, lehetcileg va-lamennyi gumiabroncsot egyidejrileg, egy_formára.
7.3. A kerékcsere
Óvatos vezetés, gondos karbantartás mel-lett is elcíÍordulhat gumidefekt.
Ha a gumiabroncsban minden felismer_het ok nélktil nagyobb mértékben csokkena levegonyomás, akkor el szor meg kellvizsgálni a szelepet. Benedvesített ujjunkathuzzukvégig a szelepház nyílásán' Ha leve-gcibuborék keletkezik, hrizzuk meg a szele-pet vagy ha ez nem segít, akkor szakmtihely-ben cseréltessÜk ki.
Ha a szelep tomít, de ennek ellenérecsokken a levegcínyomás, akkor a kereketgumis mtihelyben kell javíttatni.
A gépkocsinak általában gyári tartozéka ap tkerék, a gépkocsiemelcj és a kerék le- ésÍelszereléséhez sztikséges szerszám (kulcs).
A p tkereket a csomagtart ban vagy azalatt, egy kulon tart ban helyezik el. Tobbszemélygépkocsi-típus potkereke véko-nyabb (keskenyebb), mint a tengelyeken le_vcik, csak potkeréknek használhato! A fol-szerelt p tkerékkel csak lassan, a legkoze-lebbi javítomrjhelyig kozlekedjÜnk a biáon-ságunk érdekében. A keskeny p tkerék kor-mányzott tenge|yen nem használhato, ezértaz elscj kerék defektje esetén egy hátso ke-reket kell elcjre szerelni és a ,,p tkereket,,pedig a hátso kerék helyére'
. A gépkocsit csak meghatározott helye-ken, az rjn. emelési pontokon szabad mág-emelni.
Az ásványolajtermékek hatása a gumiab-roncsokra
profilmélységkerék és a talaj kozotti tapadást nagymér-
befolyásolja a gumiabroncs mintáza-bordázatának a magassága, ezert azt
ellencirizzuk.
tilos olyan gumiabron_használni, amelyen a fut felrjlet bordá_
a magassága a teljes futofeltiletenéri el az'1 ,6 mm-t. A gumiabroncsokon
is alkalmaznak, amellyelellen rizhetcj a teljesen lekopott
mm-es) állapot elérése.
A gumiabroncs cseréjekopott gumiabroncsok cseréjekor
tartani a kovetkezcj elcíírásokat: Ai kerekeire felszerelt gumi_
valamennyi tengelyen azonos(vagy diagonál vagy radiál
lenniuk, továbbá mérettik és egyéb(pl. terhelhetoség, mintázat) is
Az esetek tobbségében magunknak kell akerekeket cserélni, ezért célszerÚi azt begya-hogy egyezzen. A gumiabroncsot korolni tobbszori kerékcsere etvegzoseue]. il
A kerékcsere menete a k vetkez :
I a gépkocsival lehetciség szerint vízszintes
szilárd talajon álljunk meg gy, hogy a for-
galmat ne akadályozzuk;
!rogzítsuk a gépkocsit kéziÍékkel és az l'Vagy a hátrameneti sebességÍokozatbakapcsolva;
! az eloírásoknak megfelelcíen jelezzuk a
m szaki hibát (elakadást jelzcj háromszog
kitétele);
!vegyuk elci a p tkereket, az emelot és akerékanyakulcsot, és helyezzuk a defek-
tes kerék mellé;
Ia kerékanyakulcs lapos végével ovatosan
feszÍtsuk le a dísztárcsát;
! a kerékanyakulccsa| egy kissé lazÍtsuk
meg az anyákat;
I az emelot helyezzLik az emelési pont alá,
majd a kocsit emeljiik meg annyira, hogy
a kerék ne érintkezzen a talajjal;
tvegyÜk le a kerékanyákat, tegyuk tiszta
helyre (pl. a dÍsztárcsába, rongyra), majd
emeljuk le a kereket;
ltegyÜk fel a potkereket a kerékagyra,
I csavarozzuk vissza a kerékanyákat Úgy,
hogy kr]rpos feli.rk a tárcsa Íelé legyert'
majd enyhén hÚzzuk meg oket;
l engedjtrk le a kereket a ta|ajra' és távolil'
suk el az emelcjt;
I a kerékanyákat huzzuk meg tobb Íokozat-
ban, átlos (kereszt) irányban;
! a dísztárcsát helyezzÍlk vissza, Íigyelvtl n
szelep kivezetésére'A defektes gumiabroncsot minél hatttlt
rabb javíttassuk meg, majd egyensrilyoztitn
suk ki.
7.4. A kerekek kiegyensrilyozása
A kerék egyes részeit már gyártásakor ki-egyens lyozzák' Mégis kis srilykÜlonbségek(helyi stilytobblet vagy -hiány) mutatkozhat-nak. A kiegyensrilyozatlanságot Íoként a gu-miabroncsok okozzák. Ez egyrészt a gyár-tásb l, másrészt az abroncs egyenetlen ko-pásábol adodik.
Ha a kerékpántra [lj gumiabroncsot sze-relnek, akkor a személygépkocsi kerekeinekkiegyens lyozását minden esetben el kellvégeáetni!
Ki kell egyensulyozni a kerekeket akkor is,ha a ÍutofelÜlet rendel|enesen kopik vagy akormánykerék,,szitál'' . A kiegyensrilyozatlan-cág lényegesen befolyásolja a gépjárm kor-mányzását és az abroncsok élettartamát.
7.5. A kerekek fetfÍiggesztése
A kerékfelf ug gesztések lehetnek
! kapcsolt (merev tengely vagy híd) és! fuggetlen rendszer iek.
' lengéscsillapítÓ; 2 hátsÓ hid; 3 laprug ;4 stabilizátor;
t í ggetlen kerékÍelfuggeszt s; 6 csavarrugo és lengéscsillapít
7.6. Arug zás
Azutazás kényelme és a menetbiztonság ér_
dekében a kerekeket, ill. a tengelyeket ru-g zva szerelik a kocsiszekrényhez. A rugoaz ut egyenetlenségeibcil ad do ercís loké-seket lágy, csillapított lengésekké alakÍtja át'A személygépkocsi rugozására leginkábblap-, csavar- vagy torzi s rug t alkalmaznak.
7.7. A lengéscsillapít
Feladata a futomulengések hatásos csillapítá-sa, továbbá a lokésszer nagy rug lengések,esetleges felÜtések megakadályozása és ez-zel a Íolyamatos kerék-rjtburkolat kapcsolatbiáosítása. A legelterjedtebbek a kettcjs hen-gert1, teleszkoprendszerÍi lengéscsillapÍtok'
A hibás lengéscsillapÍtÓk a |engéseket nemcsillapÍtják háásosan, a kerekek ugrálnak az rit-
testen. Mivel a kerekek és az rjttest kapcsolatanem megfelelci, csokken azutazás biZonságaés kényelme. A hibás lengéscsillapÍtok a gumí-abroncsok és a kerékfelÍuggesZések élettarta-mát is károsan befolyásolják. A lengéscsillapítok
nem megfelelci állapotára kovetkeáet_hetÜnk abbol, ha egyenetlen, hullámos utszakaszon a jármtÍ hintáomozgást végez, és ercjsebb lengésekkeletkeznek, vagy ha kanyarokban agépkocsi szokatlanul sodrodik.
A legegyszer bb ellencírzési m daz, ha az állo személygépkocsitkézze| hintáztatjuk, majd hirtelen el-engedjÜk. Ha a lengés lassan csi|-lapodik, akkor a lengéscsillapÍt hi-bás. A lengéscsillapít állapotár l,
hatásosságár l pontos képest csakszakm helyben, m szeres ellenor-zéssel kapunk. 247
kormányzása8. A gépkocsi
A kormányszerkezetto| megkívánjuk, hogy agépkocsi legyen iránytart :
! az elÍordított kerekek a kormányzás befe-jezése után térjenek vissza egyenesirányba;
! az ritegyenetlenségbol származo utések
ne ad djanak át a kormánykerékre;
! hibamentesen (biztonságosan) mtjkodjon.
8.1. Kormányszerkezetek
A kerekek kormányzását végzo kormány-
szerkezetet az alábbi ábra szemlélteti
A kormánymLlvet a kormánykerék a kor-
mányoszloppal mtlkodteti. A kormánym(kormánygép) mozgatja a nyomtávrudakkal a
kerekeket.
8.1.1. A kormányszerkezet ellen rzése
A kormányberendezés és az elscj futomli
mrjszaki állapota és helyes beállítása nagy-
í kormánykerék; 2 kormányoszlop;3 rugozás és lengéscsillapíto;4 tengelycsonk; 5 lengokar; 6 nyomtáVrÚd; 7 kormánymti
mértékben beÍolyásolja a gépkocsival valo
kozlekedés biztonságát' A kormányberende-
zés mL]szaki állapota a kormányholtjáték ésa kormányzáshoz szÜkséges ero nagysága
alapján ellenorizheto. Mindennap ellenorizni
kell a kormányberendezés holtjátékát és akormányzáshoz szÜkséges ero nagyságát,
valamint lass menetben, hogy a kormány-
kerék jobbra-balra teljes elfordításakorakadásmentesen, fo-
lyamatosan m kodik-e
a kormányberende-zés.
A kormány-
holtjátékot tigy ellen-
rizzuk, hogy a víz-
szintes talajon állogépkocsi kormányke-
rekét fordítsuk jobbra-
balra a kerekek elfor-
dulásának kezdetéig.
A holtjáték nagysága a két határhelyzet ko-
zott a kormánykerék elfordulási szogével
mérheto. A holtjáték eloírt értéke gépkocsi-
típusonként eltér<j, de általában 5...15' ko-
zott változik, ami a kormányke-
rék kertt|etén mérve kb. 2...4cm-es elmozdulást jelent. A
holtjáték megnovekedését akormánymtiben a kapcsolodorészek, a gombcsuklok, a
ten gelycsonkcsapszegek kopá-
sa Vagy a szerkezetek lazulása
okozhatja" A hibás kormánybe-
rendezést szakmrjhelyben javít-
tassuk, hibás kormányberen-dezésti gépkocsival kozlekedni
tilos!
ellen rzése
8.2. Kormányszerv k
A korszerr-] személygépkocsikon a kormány-zás megkonnyítésére segédberendezést,Ún' kormányszervot alkalmaznak. A kor-mányzáshoz szukséges ercit nagyrészt akormányszervo Íejti ki, a gépkocsivezetocsak a szerv berendezést vezérli csekélyercikifejtéssel. A kormányszervo nagymér-tékben megkonnyíti, sot biztonságossá teszia vezetést. Nem jelent pl. kulonosebb ve-szélyt a nagy sebességnél bekovetkezo ab-roncsszakadás sem, mivel a defektes keréknem rántja ki a kormányt a gépkocsivezetokezébcjl, és a gépkocsi sem tér ki a haladá-si iránybol. A személygépkocsik kormány-
szerv ja elektromos vagy hidraulikus rend-szertj. A hidraulikus kormányszerv általá-nos elrendezését az ábra szemlélteti. A be-rendezés fobb részei: a motor, vagy krilon
elektromos motor által hajtott olajszivattyu,
az olajtartály és a kormánym .
8.2.1. A hidraulikus kormány-szerv kellen rzése
Az olajszintet a tartálybanrendszeresen ellenorizzíJk a Iar-
tályba nyulo olajszintméro pálcá-
val. Az olajszintnek a mérclpálca
also és Íelso jelzése kozott kell
lennie. Alacsonyabb olajszintésetén a hiányzo olajmennyisé-get - szakmtihelyben - a feloltcj-
nyíláson keresztul potoltatni kell.
Csak a gyári elciírásoknak meg-felelci, speciális, rin' hidroolajatgzabad a tartályba juttatni, kÜlon-
bozo mincíségtj olajok keverésetllos!
8.2.2. ^
kormányszervrí hibáiHa a kormányszervo nem m kodik, akkor agépkocsi j val nagyobb ercikifejtéssel kor-mányozhato. A hidraulikus rendszer tomÍtet-lensége (pl. a csovezeték sérÜlése) eseténaz olaj elfolyik. A motort azonnal le kell állíta-ni, kÜlonben az olaj nélkul m kodcj szivattyrirovid idcjn belul berág dik, tonkremegy. Agépkocsit csak emelve Vontatva vagy tréle-ren szabad szállítani!
Ha a hidraulikus rendszerben az olajszintmegfelelo, akkor továbbhaladhatunk a gép-kocsival. A gépkocsi tartos uzemeltetéseazonban tilos, és csak ovatosan, lassan ve-zessunk, mivel a kormányzáshoz sztikségesero megnovekedése akadályozza a bizIon-ságos vezetést.
Kormányszerví kormányoszlop; 2 kormánymtj; 3 vezérloszelep; 4 munkahenger;
5 szivattyÚ; 6 folyadéktartály; 7 ekszíjhajtás
9. A Fékberendezések
A fékberendezések feladata a gépkocsi se-
bességének csokkentése, megállítása és az
állo gépkocsi rogzÍtése. A gépjármLiveket
zemi, r gzíto- és biztonsági fékezést lehe-
tové tevci fékberendezésekkel kell ellátni. Az
ÜzemiÍék-berendezést mindig lábbal' a
rogzítoféket általában kézzel mLjkodtetjuk.
Az ijzemi fék hidraulikus, a rogzít<ifék mecha-
nikus rendszerr-i.
A gépkocsi Íékberendezései
' Íékpedál; 2 Íofékhenger;3 elsokerékjékszerkezet (tárcsaÍék);
4 elso ÍékkÖr; 5 hátso fékkor; 6 kézifékkar; 7 mechanikus er átvitel
a kézifékkartol; 8 hátsokerékJékszerkezet (dobfék)
9.l. Az [izemifék-berendezés
Az uzemiÍék-berendezése-ket a biztonság novelésére
kétkoros kivitelben készí-
tik' A Íékhatást két' egy-
mástÓl fuggetlen Íékkorhozza létre. Ha az egyik
fékkor meghibásodik (pl.
csotorés), a másik kor
uzemképes marad. A fék-
berendezés részei balra
az. ábrán láthat ak.
A fékrendszert kulonle_ges fékfolyadékkal toltik
fel, amelynek belso nyo-
mása a fékpedálra gyako-
rolt nyom erotol ftiggoen
változik. Fékezéskor a du-
gattyÚk a Íékfolyadékot anyomoterekbol csciveze-tékeken keresztul a fék-
hengerekbe nyomják. A
folyadék nyomása a ke-
rékfékhen ger-du gattyu-
kon keresztul a fékbetéte-
ket a féktárcsához, ill. n
fékpofákat a fékdob bol.
sci falához nyomja. A fék'pedál visszaengedésévola fékhatás megsz nik.
Kétk rtis hidraulikus Íékberendezésí fékfolyadéktartály; 2 Í fékhenger;3 elsci fékkor;
4 els kerék-fékszerkezetek: 5 háis Íékkor; 6 hátsokerék_Íékszerkezetek
z
9.7.!. ^z
iizemi fék (tábfék) ellen rzéseA hidraulikus fékberendezés Üzemképessé-ge, a rendszer tomítettsége indulás elcjtt afékpedál lenyomásával ellencirizhetcj. A Íék-berendezés akkor megfelelcj, ha a fékpedála teljes pedálut kb. egyharmadáig nyomhatobe, majd ellenállása szilárd,,,felkeményedik,'a Íék. Ha ettcil eltéro tapasztalhato a fékbe-rendezés mtikodése nem kielégítci.
Ha a fékpedál Útja t l hosszt], ellenállása ru-goz , akkor leveg jutott a rendszerbe (a le_veg osszenyomhato). Ha a fékpedál csekélyellenállással Ütkozésig nyomhat , akkor a féktomÍtetlen, a fékfolyadék elÍolyik. Ha a fékpe-dál t]tja tul hosszrjr, de ellenállása szilárd, fel-keményedik a fék, akkor nagy a hézag a fék-pofák és a Íékdob kozott. Ha a fék,,Íelkemé-nyedik", majd fokozatosan beljebb nyomhata pedál' akkor a fékfolyadék valahol szivárog.
A fcifékhengert és a kerékÍékhengereketsszekotcj merev (réz- vagy acél) fékcsove-
és a hajlékony féktomlcjket szemrevéte-ellencirizhetjÜk' Ha észrevesszuk,
valahol kidorzsolcldtek vagy szemmelrepedés, torés keletkezett rajtuk, ak-
azt azonnal cseréItessr-ik ki.ÜgyeljÜnk arra, hogy a fékbetétekre víz,
vagy olaj ne kertiljon. Ha a fékdobba ví
netben - kis er<ível tékezz nkaddig, amíg avíz el nem párolog. Ha fékbetét zsíros vagyolajos, akkor a betétet ki kell cseréltetni.
Szakmr,ihelyben rendszeresen ellenc!riz_tessLik a fékberendezést, ill. ha szLikségesszabályoztassuk be a Íékpofák és a fékdobkozotti hézagot. Ha a fékbetétek kopása márnagymérvrli, akkor azokat kicserélik. A tár-csaÍék fékbetétjeit ugyancsak rendszeresenkell ellencirizni, és ha vastagságuk már csakkb' 2 mm, akkor a féktusk kat ki kell cserél-ni. Egyes gépkocsikon a tárcsafék kopásátis ellencjrz lámpa jelzi. Ha a lámpa kigyul-lad, a betéteket cseréltetni kell"
ldcjkozonként ellencírizni kell a tartályok_ban a fékfolyadék szintjét, s ha szÜkséges,utántolteni az eloírt minciségtli fékÍolyadék-kal. A legtobb személygépkocsin a fék-folyadéktartályba villamos szintjelzclt építe-nek. Ha a folyadékszint a megengedett mér-téknél jobban csokken, akkor a m szerfalone l helyezett piros fényri jelzolámpa ki gyu llad.
Ha menet kozben gyul-lad ki a jelzolámpa, ak-kor nagy val színrliség-gel az egyik fékkor to-mítetlen' E hiba esetén
a fékpedál tja is megn , a fékhatás pedignagymértékben csokken. Ezért vatos veze-téssel csak a legkozelebbi szakm helyigszabad továbbmenni.
(pl. kocsimosáskor), akkor - lassr] me-
252
9.2. ^
rtigzít fék
A gépkocsi rogzítofékje általában a gépkocsiháts , egyes típusoknál az els kerekeit Íé-
kezi' A rogzíIoÍék felépítése az alábbi ábránláthato.
A kilincsm vel (2) rogzíIheto kéziÍékkar (1)
kiegyenlítokaron és huzalokon í3l keresztulkapcsol dik a fékpoÍákat mozgat karok-hoz.
9.2.1. A riigát fék (kézifék) ellen néseHÚzzuk be a kéziÍékkart, ha elmozdulásacsak 3-4 fognyi (kattanásnyi), akkor a beál-lítása j . Ha a gépkocsit beh zott kézifékkelindítjuk' és a motor lefullad (a kerekeket nem
sikerul megforgatni), akkor a kézifék hatá-
sos. A kéziféket, a kart és a huzalokat idcj-
kozonként be kell állÍttatni.
I["jíl'##JT,:1ffiielzi
9.3. A fékek kiegészítberendezései
9.3.1. A vákuumos fékrásegít
Az otÍo-motor szívocsovében uralkodo vá-
kuum Íelhasználhato a lábero kiegészítésé-re, így a megnovelt fékezoero nagyobb fék-
hatást eredményez. Ha a fékrásegítci nem
mtjkodik (pl. a motor nem jár, vagy a szívo-
cso eltorik), a fék továbbra is m kodoké-pes marad. A fékpedállal rudazatokon ke-
resztul mL]kodtethet a ÍoÍékhenger dugat-
tyrjja, de a kello fékhatás csak nagyobblábercjvel érheto el.
A vákuumos Íékrásegít ellen rzéseNyomjuk be a Íékpedált, majd indítsuk be a
motort és noveljuk a Íordulatszámát. A vá-
kuum hatására - ha a fékrásegíto hibátlan -
a fékpedál érezhet en sullyedni fog. Ha a
motor nem m ]kodik vagy a vákuumos fékrá-
segítci hibás (tomítetlen), akkor megfelelo
fékezcjero csak joval nagyobb pedálerove|
érheto el.
9.3.2. A btokkolásgátt berendezésA blokkolásgátlo elnevezése Anti-Blockier-System. A szavak kezdcjbet[ii alapján rovi-
den ABS néven ismert. A blokkolásgátlotszemélygépkocsikban és nagy haszonjár-
m vekben egyaránt alkalmazzák. A blok-
kolásgátlÓ berendezéssel kombinált fékkel
a kerekek megcsuszása elkerulheto, mivel
Íékezéskor a legnagyobb fékezoero min-
dig a kerék és a talaj kozotti tapadoerc)
nagyságához igazodik. Nem kovetkezhet
be a kerekek megcsÚszása vészfékezés-kor (pánikhelyzetben) vagy jeges tott
sem, amikor a tapadási tényezci értéke 0'1
alá csokken"
A blokkolásgátl mrlikcidésének ellen rzéseAz elektronikus vezérloegység biztonságikapcsoloja ellencjrzi elinduláskor és menetkozben a szenzorokat, az elektromágnesesnyomásvezérlo szelepeket, az elektronikát ésa kábeleket' A biztonsági kapcsol a miiszer-falon levcj ellenorzci lámpával van osszekotve.
Ha menet kozben az ellen-orzo lámpa kigyullad (ál-
landoan világÍt), akkor ablokkolásgátlo hibás' A
kétkoros hidraulikus fék ilyenkor természete-sen továbbra is miikodik. A hibás berende-zést a lehetcj leghamarabb javíttassuk meg.
Az AB$sel szerelt gépkocsi fékpedálján - in-tenzÍv fékezéskor - ,,lul(etésf' lehet érezni. Eznem hiba, hanem a blokkolást megakadályozoszabályoz kor m kodésének érzékelheto jele'
10. A gépkocsiÍizemeltetése
10.1. A gépkocsivezet etlen rzésifeladatai
A motor beindítása el tt ellen rizni kell:! a motorolaj szintjét;
a tÜzelclanyag mennyiségét (szintjét);
a h tcifolyadék szintjét;a jármu világíto- és jelzoberendezéseit.
motor beindítása után ellen rizni kell:a motor olajnyomását;
a kormány (kormányszerv ) holtjátékát;a fékpedál holtjátékát, a fék tomítettségét,tjzemképességét;a generátor toltését.
A gépjárm elindulása után ellen<íriznikell:
I a fékberendezés hatásosságát (fék-proba);
! a kormányszerkezeI mrikodését (rásegí-tés, hang, akadásmentes Íolyamatos mr-i-
kodés' stb.).
Üzem kcizben Íolyamatosan ellen<íriznikell:
! a m szerek jelzéseit (olajnyomás, olaj- éshtjt Íolyadék-homérséklet, motorfordulat-szám stb.);
I az ellenorzcilámpák jelzéseit (vészjelzo,kt]lonÍéle visszajelzcí);
!a motor és az egyéb berendezések uze-mét (sima vagy rángatos uzem, zorejekstb.).
ld nként (1-2 hetente) ellen rizni kell:! a kormányszervo tomítettségét, a tartály-
ban a Íolyadék szintjét;
I a tengelykapcsol t és a féket mLikodtetcjhÍdraulika folyadékszintjét a tartályok-ban;
l a h t<j- és Í tcjberendezés tomítettségét,a Íolyadékszintet;
! az akkumulátor folyadékszintjét és állapo-tát;
I az ékszíjak f eszességét;
!a gumiabroncsok levegonyomását ésállapotát;
! az ablakmoso folyadék tartályában a fo-lyadék szintjét;
la motor, a sebességvált mLi, a hajtomLi-vek tomítettségét (olajfolt, csopogés).
A Íolyadékszintek ellen rzéséhez - bár típu-sonként más_más helyen vannak a betoltcj,ill' az ellenorzonyílások - segítséget nyujthat T
E70.2. Agépkocsi vontatása
A vontatokotél vagy -rrid rogzítésére a sze-mélygépkocsin elol és hátul vonoszemet he-lyeznek el.
11. A gépjárm ríszere[vények
A hatosagi engedélyben foglaltak az irányadokarra nézue, hogy a von szerkezettel ellátottszemélygépkocsi milyen potkocsit vontathat'
A személygépkocsival vontathat :
! Lizemi fék nélkLili konnyli potkocsi,amelynek ossztomege legÍeljebb a vo-n járm 68 kg-mal megnovelt saját to-megének az 50 o/aa lehet;
! ráfut fékes p tkocsi, amelynek meg-engedett legnagyobb ossztomege leg_feljebb a von jármti ossztomegének75 o/ea lehet.
A személygépkocsihoz csak egy utánfutokapcsolhat .
tl.l. A kapcsol szerkezet
A személygépkocsi és a potkocsi osszekap-csolására általában gombÍejes vonoberen-dezést alkalmaznak'
A p tkocsi olyan másod|agos kapcsoloszerkezettel (lánc vagy dr tkotél) is fel vanszerelve, amely menet kozben torténcj szét-kapcsolodás esetén megak adályozza, hogya vonoszerkezet a talajra érjen, és a szerel-vény szétváljon és megállásáig lehetcívé te-szi a potkocsi irányítását. A másodlagos kap_csoloszerkezet (lánc) hiányzik akkor, ha rjn.szakad fékkel szerelték fel a p tkocsit' Ek-kor egy meghatározott erore kinyíl ,,karabt-ner''-hez kapcsolodÓ bowden (biztosíto ko-tél) koti ossze a vonoszerkezetet és a p tko-csi vonorridján lév Íékberendezés-mtikod-tetci szerkezetet, amely a p tkocsi leszaka_dása esetén beÍékezi azt.
A von szemek elhelyezése
A jogszabályban elcíírt feltételekkel a vonta-t kotéllel vagy -rriddal kapcsoljuk ossze a
gépkocsit.
A vontatott gépkocsin a gyijtáskapcsol -ll' állásba kell á|lítani, hogy a kor-
a világíto- és jelz berendezések mri-legyenek" A sebességváltokart
' az automata váltokarját N hellzetbeállítani.
Fontos! A szerv kormányos ésgépkocsi vontatásakor - mivel a
nem mrikodnek -, nehezebb a kor_és fékezéskor nagyobb erclvel kell
i a Íékpedált, hogy a megfelelcj fékezcí-létrejojjon. Ajánlatos a vontatott gépkocsi
és szellcízcinyílásait vontatás kozbentartani, nehogy a vontat gépkocsi ki-
a gépkocsiba szivárogjanak.Az automata sebességváltos gépkocsi na-
távolságra csak megemelt hajt kere-vontathato.
A Íolyadékszintek ellen rzése
' hL]tofolyadék-kiegyenlítci tartály; 2 akkumulátor; 3 a kormányszeru folyadékának tartálya 4 motorolaj-
betoltc' nyílás; 5 olajszintméro pálca; 6 ÍékÍolyadéktartály; 7 levegosz ro; 8 az ablakmoso folyadék tartálya
a Íenti ábrán láthat motortér. Pontos tájé-
koztatás a gépkocsihoz készített kezelésiutasÍtásban találhato.
A legÚjabb gépkocsikon citromsárga színnel
és egységes piktogramokkal jelolik azokat o
pontokat, amelyekkel a gépkocsivezetonek
- karbantartási- ellenorzési feladatai ellátá"
sakor - teendcije van.
254
77.2. Az utánfut fékberendezése
A potkocsit uzemi- és rogzítofék-berendezés-
sel is Íelszerelik, az egytengelyes konynyLj pot-
kocsi kivételével. A p tkocsi uzemifék-be-
rendezése rendszerint ráfutoÍék, amelygyakrabban mechanikus, ritkábban hidrauli-
kus mr_ikodtetésLj"
A mechanikus ráfutoÍék m kodését az
alábbi ábra szemlélteti.
12
A gépkocsi Íékezésekor a potkocsi a tehe-
tet|enségi ero hatására ráfut'' a gépkocsira'
Nyomoero hat a vonorudra amely a kiegyen-
lítorugo ellenében elmozdítja a Íékrudazato-
kat. Az elfordulo Íékkulcs a fékpoÍákat a fék-
dobhoz szorítja. A potkocsi indokolatlan fé-
kezését (pl. gázelvételkor) az elofeszített
kiegyenl ítoru go akadályozza meg.
A potkocsi Íékberendezését tolatásbizto-
síto szerkezettel is Íelszerelik- Kézzel vagy
automatikusan rogzÍtheto a vonorud' ezáltal
tolatáskor, hátramenetben azuzemi Íék kiik_
tathato.
A kézifék a gépkocsihoz hasonloan kézi-
fékkarral mtjkodtetheto.
11.3. A p tkocsivi[[amos berendezései
Az utánfuto (potkocsi) vagy lakokocsi vr'rrllt
tására alkalmas személygépkocsi villirrlr'"'
hálozatát 7 sarkÚ dugos csatlakozo kÖli ,'''.'
SZe a potkocsi hálozatával' { 111r;rr;:
zároÍedél villás vége a dugot rogzíti kir;r''"
dás ellen. A dugo kihuzása Után a feclrll ";lt
ja a dugaszoloaljzatot, megakadályozvlr ''.'zel a szennyezodések bejutását.
Az utánfuton - a már ismertetett villltttt''r'
berendezések kozÜl - kotelezoek a ht:ly.'r'l
jelzo lámpák, a rendszámtábla-világillr:' 'iÍéklámpák, u. irányje|z berendezés ''r 't
fénWisszaverok.
Az utánÍut villamos berendezéseií tényvisszavero ; 2 irányjelz ; 3 h elyzetjelzii ll t t t t 1
llt
4 féklámpa; 5 rendszámtábla-VilágÍtáll
A potkocsi hátso Íényvisszaveroi cslll\ l bll
csukkal felÍelé mutato, egyenlo oldirlrt lla
romszog alakuak lehetnek. A hátso Íilrryvlt';
szavero által visszavert Íény csak pitrrl' r::l
nti, a potkocsi elso fényvisszaveroi áll;rI vlec
szaveri fény csak szÍntelen (fehér) lellt'l
l1
ri
top related