Huacaya Alpakatenyészet Kft.alpaca.hu/images/stories/Huacaya_Alpakatenyszet_Kft_-_zleti_terv.pdfCégünk 2011 májusában alakult meg Varga Béla tiszakécskei birtokán, egyelőre
Post on 06-Jun-2020
0 Views
Preview:
Transcript
Huacaya Alpakatenyészet Kft.
Üzleti tervezés házi dolgozat 2011
Készítette: Farkas Ádám
GVA III. évfolyam
SZTE Mérnöki Kar
2011 Szeged
2
Tartalom
Tartalom ..................................................................................................................................... 2
1. Alapinformációk ..................................................................................................................... 3
2. Vezetői összefoglaló .............................................................................................................. 4
3. A vállalkozás bemutatása ....................................................................................................... 5
4. A projekt ismertetése .............................................................................................................. 7
5. Iparágelemzés ......................................................................................................................... 9
6. Marketingterv ....................................................................................................................... 10
7. Működési terv ....................................................................................................................... 15
8. Pénzügyi terv ........................................................................................................................ 21
9. Kockázatelemzés .................................................................................................................. 23
3
1. Alapinformációk
A vállalkozás teljes neve: Huacaya Alpakatenyészet Kft.
Megalakulás dátuma: 2011
Cím: 6060 Tiszakécske,
Kolozsvári utca 43.
Telefon: +36 30 123 4567
E-mail: huacaya@gmail.com
Honlap: www.huacaya.hu
Számlavezető bank: OTP Bank Nyrt.
Tulajdonosok: Varga Béla
Farkas Zoltán
Farkas Ádám
Törzstőke: 14.000.000 forint, amiből apport 7.000.000 forint
készpénz 7.000.000 forint
A Huacaya Alpakatenyészet Kft. törzstőkéjének az alapító tagok szerinti megoszlása
Név Apport Készpénz Összesen
Varga Béla 3.000.000 - 3.000.000
Farkas Zoltán 2.500.000 3.500.000 6.000.000
Farkas Ádám 1.500.000 3.500.000 5.000.000
Összesen 7.000.000 7.000.000 14.000.000
4
2. Vezetői összefoglaló
A Huacaya Alpakatenyészet Kft. 2011 májusa óta foglalkozik az alpakák tenyésztésével és
gyapjútermeléssel.
Vállalkozásunk célja egy olyan európai szinten is elismert alpakatenyészet létrehozása,
melynek elsődleges célja a minőségi alpakagyapjú előállítása és értékesítése, valamint
megfelelő szelekcióval kiváló génállományú tenyészállatok kinevelése, fedeztető állomás
felállítása.
A tenyészet az állattenyésztésnek eme Magyarországon alig ismert ágát kívánja
népszerűsíteni, és elterjeszteni. Az alpaka ugyanis igénytelensége, jó hidegtűrése és
alkalmazkodóképessége miatt már csaknem egész Nyugat-Európában és a skandináv
országokban is jelen van, a hazai tenyésztők elmondása szerint pedig magyar viszonyok
mellett is jól tartható.
Távolabbi célunk a Dél-alföldi régióban a tenyésztés szervezése, tanácsadás, gyapjúminősítési
és tenyészállat-minősítési tanfolyamok szervezése.
Az alpaka tenyésztésében rejlő lehetőségek hazai kiaknázatlansága miatt a piac még igen
telítetlen, csak néhány hazai versenytárs van az ország másik felében, így a Dél- alföldi
régióban a vállalkozás konkurencia nélkül működhet. A konkurencia ez esetben nem jó szó,
mivel a vállalkozásunk célja, hogy a hazai tenyésztőkkel összefogva erősítse piaci helyzetét.
A gyapjú különleges minősége és speciális tulajdonságai miatt az alpaka gyapja iránti kereslet
az elmúlt években világszerte felszökött (már a nagy divatcégek is keresik az alpaka
gyapjából készült termékeket), ez szintén egy kedvező helyzetet teremthet ezen a piacon.
A sikeresség érdekében tehát a vállalkozásnak aktív marketingtevékenységet is kell
folytatnia, hogy elérje a gyapjút felvásárló cégeket. Ennek érdekében többféle médiumot is
használunk, az interneten is saját honlappal rendelkezünk, ahol tanácsadással, és takarmány
forgalmazásával is foglalkozunk.
A tenyészethez a telephelyet Varga Béla biztosítja Tiszakécskén egy 3 hektáros területen,
amit 3.000.000 forint értékű apportként vitt be a vállalkozásba, Farkas Zoltán ezen felül
beviszi kisteherautóját, Farkas Ádám pedig lószállító utánfutóját összesen 4.000.000 forint
értékben.
Farkas Zoltán és Farkas Ádám emellett további 7.000.000 forint készpénzt vitt bele a
vállalkozásba, amely fedezi az 1 tenyészmén, valamint az 5 kanca árát.
Az állatokat Hollandiából importáltuk, mivel jelenleg még nincs megfelelő mennyiségű hazai
állomány.
Az állatok nyírása, a gyapjú értékesítése, valamint a fedeztetés is a telephelyen történik, a
gyapjú minősítését pedig külföldön végzik.
5
3. A vállalkozás bemutatása
Cégünk 2011 májusában alakult meg Varga Béla tiszakécskei birtokán, egyelőre 1 bevizsgált
tenyészmén és 5 kanca van a tulajdonunkban.
A vállalkozás ötlete Farkas Zoltántól származik, ehhez ajánlotta fel istállóit és földjét Varga
Béla, Farkas Ádám pedig elvégzett egy alpakatenyésztői tanfolyamot Németországban, hogy
az állatokat minél szakszerűbben tarthassák.
Farkas Zoltán már korábban is foglalkozott állattenyésztéssel, egy nyulászat tulajdonosa volt,
ám régóta tervezte, hogy belevág valami másba. Hollandiai utazása során eljutott egy
alpakatenyészetbe, itt fogalmazódott meg benne, hogy tenyészthetné ezeket a különleges
állatokat Magyarországon is. Holland és német kapcsolatait felhasználva hamarosan sikerült
beszerezni az 5 kancát és a mént, így már elindulhatott a vállalkozás.
Varga Béla egész életében állatokkal foglalkozott, korábban juhokat tenyésztett, jelenleg
hobbi szinten szarvasmarhákat, lovakat és sertést is tart a portáján. A juhtenyésztés idejéből
maradt még meg az a 3 hektáros terület, a pár épület és istálló, ahol ma a tenyészet üzemel. A
juhtenyésztéssel szerzett tapasztalata mellett jelenleg ő is egy olyan tanfolyamon vesz részt,
ahol az alpakatenyésztés fortélyait tanulják. Emellett ő is kiterjedt kapcsolatrendszerrel bír.
Farkas Ádám agrármérnök végzettségű, szakmai gyakorlatát egy Holland alpakafarmon
végezte, majd később Németországban több alpaka workshopon és tenyésztői tanfolyamon is
részt vett. Emellett finn és angol kapcsolatokkal is rendelkezik, több alpakagyapjút felvásárló
cégnél van ismeretsége. Jelenleg egy gyapjúminősítési ellenőr tanfolyamra jár. Mivel
korábban sofőrként lószállítással is foglalkozott, így rendelkezik egy lószállító utánfutóval is.
A vállalkozás indításához, az üzleti terv készítéséhez sok segítséget kaptunk az Indulux
Magyarország Kft. tulajdonában álló Magyar Alpaca Minőségi Alpakatenyészettől, akik az
elsőként kezdtek el alpakatenyésztéssel foglalkozni Magyarországon, a Győr-Moson-Sopron
megyei Jobaházán.
A tenyészetben az alpakák huacaya- altípusát tenyésztjük, mely típusra a sűrű, tömött gyapjú
jellemző, szín szerint nézve pedig fehér és világosbarna színváltozatokkal rendelkezünk, de a
továbbiakban ez a színpaletta valószínűleg még bővülni fog.
Felmerült továbbá, hogy a későbbiekben a suri- altípust is tenyésztésbe vesszük, ám ez csak
távolabbi cél.
Jelen célunk az, hogy a szaporulatból a kancákat gyapjútermelésre megtartsuk, a hímeket
pedig továbbértékesítsük egészen addig, amíg az állomány nagysága el nem éri a 45-50
állatot, amely a 3 hektáros területen még optimálisan tartható.
A fedeztetésre kiváló vérvonalú tenyészménünket használnánk, melynek több híres felmenője
is van, bevizsgált, DNS- rögzített, az utódnemzés esélye garantált.
A nem minősített, utód nélküli kancák átlagosan 950.000 forintba kerülnek, a több egyszerre
vásárolt állat miatt kedvezményt kaptunk rájuk, így azok átszámítva összesen 4.500.000
forintba kerültek.
6
A tenyészhím ára már jóval több volt, átszámítva 2.500.000 forint, de ezt az állatot már
minősítették, és be is van vizsgálva. A kancák tehát fiatalok, utódjuk nincs, és még nem
kerültek minősítésre, ez majd a későbbiekben történik meg.
A tenyészet célja, hogy minél több utód kinevelése mellett az állatokról A osztályú, kiváló
minőségű gyapjút nyerhessünk, ennek érdekében az állatok számára ideális körülményeket,
megfelelő mennyiségű szénát, vizet és táplálékkiegészítőt, valamint nyugodt légkört
biztosítunk, mert a gyapjú minőségét a stressz és a betegségek is nagyban befolyásolják.
Általánosan elmondható, hogy az alpakák ugyan stresszérzékenyek, ám az andoki zord
körülmények miatt viszonylag igénytelenek, és akár 20 éven át képesek megfelelő minőségű
gyapjút termelni.
Az első nyírás után a bevizsgálás kimutatta, hogy az állatainkról főként A és B osztályú
gyapjút nyertünk, ami igen jó kezdet a vállalkozás számára, de azt is jelzi, hogy lehet még
javulni. Emellett az állatorvosi vizsgálat kimutatta, hogy az első fedeztetés eredményeként
mind az öt kanca megvemhesült, ami szintén igen kedvező.
Az A osztályú, mosott, tisztított alpakagyapjú ára 40 euro/kg, tehát kb. 12.000 Ft/kg, és
átlagosan 3-6 kg jön le egy állatról. Minél finomabb a gyapjú, annál könnyebb, de annál
értékesebb is. A bevétel az alpakatenyésztésben ugyanis főként a fedeztetésből, az utódok
értékesítéséből és a gyapjúból származik.
A tenyészet tagja a német és angol alpakatenyésztési szakszövetségeknek, regisztrációs és
minősítő szervezeteknek is (pl. a német AZVD és az angol BAS), hogy a hazai és más
külföldi cégekkel együttműködve jobb piaci pozícióban lehessen.
A bevizsgálás és vérvonal-igazolás nagyon fontos, mert a DNS- vizsgálat alapján sorolják
osztályokba az alpakákat.
Az A kategóriájú állatok alkalmasak a tenyésztésre, a B kategóriájú állatokat csak A
kategóriájú állattal lehet továbbtenyészteni, a C kategóriájú alpakákat teljesen kizárják a
minőségi tenyésztésből, utódaik csak a hobby piacra alkalmasak.1
1 Az alpakatenyésztés alapjai – Kerkhofné Demjén Cecilia© 2011
7
4. A projekt ismertetése
A Huacaya Alpakatenyészet egy olyan referenciatenyészet, ahol az állatok mind be vannak
jegyezve, vérvonaluk igazolva van, DNS-ük be van vizsgáltatva, az állatok egészségesek,
állatorvos ellenőrizte őket.
A vállalkozás tulajdonában jelenleg egy tenyészmén és 5 kanca áll, melyek közül időközben
mind az 5 vemhesült. A vállalkozás tervezésekor egy 10 éves intervallumot vizsgáltunk,
mivel a tapasztalatok szerint nagyjából ennyi év kell a rendszer rendes beállásához.
Kiindulási alapnak 2 mént és 5 kancát vettünk A két hím közül az egyik a Magyar Alpaca
tenyészetből származna, a bevizsgált, minősített állat 175.000 forintért fedez. A két mén a
vérvonal tisztasága, a beltenyészet elkerülése érdekében szükséges.
Az adott induló állatmennyiséggel számolva, 14 hónapos kancákat alapul véve, a fedeztetések
közt 12 hónapos eltelt idővel, 50-50 százalékos nőstény-hím utóddal és 80 %-os élveszületési
aránnyal kalkulálva a táblázatban látott értékeket kaptuk. 2
2 http://www.alpacas.com/Resources/HerdGrowthForm.aspx
8
Célunk ez alapján, hogy egy tíz éves ciklussal számolva egy stabil 45-50 fős állományt
hozzunk létre, ahol a hím utódokat tenyésztésre vagy hobbiállatnak folyamatosan
továbbadnánk, a nőstényeket pedig gyapjútermelés céljára meghagynánk.
Az első években a bevétel elsősorban az utódok értékesítéséből és a bérfedeztetésből
származik, emellett kisebb bevételt hoz majd a gyapjú eladása.
Az állomány növekedésével egyre több utódot tudunk már értékesíteni vagy gyapjútermelésre
továbbtartani, a jövedelem ebből származik majd.
Amikor pedig a későbbiekben esetleg már túlságosan telítődik a hobbiállatnak szánt alpaka
piaca, a kiválasztott állatokat vágópontokra visszük, hogy húsukból mangalicaszalonnával
keverve saját értékesítésre füstölt árut készítsünk vagy a húst éttermeknek kuriózumként
továbbértékesítsük. Az alpakát ugyanis pl. Peruban a húsáért is tartják.
A cél tehát az, hogy az alpakát sokféleképpen hasznosítsuk, a megváltozó piaci igényekhez is
alkalmazkodva.
Természetesen eközben folyamatosan nyílt napokat tartanánk, tanácsadást,
takarmányforgalmazást is végeznénk, annak érdekében, hogy minél ismertebbé tegyük ezt az
állattenyésztési ágazatot.
9
5. Iparágelemzés
Az magyar alpakatenyésztési iparág még épp csak megjelenőben van, emiatt a piac telítetlen,
ám a nyugat-európai piacokhoz hasonlóan gyorsan fejlődő piac lehetne. Mivel azonban még
nem eléggé ismert, így számos problémával kell megküzdeni, akárcsak a többi fiatal, újonnan
kialakult iparágnak.
Az alábbi szempontok nem elsősorban az alpakatenyésztésre vonatkoznak, mégis jól
jellemzik az iparág helyzetét, problémáit:
A kohézió hiánya.
Az iparág rendkívül változatos. A tenyésztők és a tulajdonosok sokféle cél szerint
gondolkoznak, van, aki elsősorban a gyapjútermelésre, a minél jobb minőségű és minél
nagyobb mennyiségű gyapjú megtermelésére koncentrál, mások a tenyészállatok tartását és
értékesítését tartják szem előtt, megint mások a genetikára, a minél tisztább vérvonalra és az
„eredeti alpaka” kitenyésztésére törekednek. Ezt a helyzetet tovább bonyolítja az állatok
regisztrálásának és minősítésének problémaköre is.
A célok és az ipar eltérő iránya.
A gyapjútermelés hozza majd (valószínűleg a későbbiekben) ebben az iparban a legnagyobb
hasznot, bár jelenleg a tenyésztés áll leginkább a fókuszpontban, a szakirodalom is főként erre
koncentrál.
Alulfejlettség és tudás/képzettség hiánya az ellátási lánc kapcsán.
Az évenkénti nyírásból származó gyapjú értékesítése helyett a termelők gyakran inkább
eltárolják azt.
A kiforrott eljárások és az infrastruktúra hiánya a hozzáadott értékhez képest.
Jelenleg az alpakatartók többsége az állatában látja az értéket, a gyapjútermelésre nem
koncentrálnak eléggé, azzal kapcsolatban nincsenek előírások.3
Versenytársakról magyar viszonylatban nem beszélhetünk, mert a tenyésztéssel foglalkozó
cégeknek nem céljuk a verseny, együtt kívánják erősíteni pozíciójukat a piacon.
3 http://www.alpacainfo.ca/pdfs/AC_Business_Plan-2007.pdf
10
6. Marketingterv
A terv megalkotásához elsőként elvégeztünk egy SWOT-analízist, mely a nyugat-európai
alpakatenyésztést, illetve a Huacaya Alpakatenyészet Kft. helyzetét elemzi.
Az iparág és a tenyészet SWOT-analízse
Erősségek Gyengeségek
erős közösségi összetartás
dinamikusan növekvő piac
elsőrangú tenyészállomány
növekvő támogatottság
szaktudás hiánya az ellátási láncban
kevés tenyésztő
drága állatok
szabványosság hiánya
Lehetőségek Veszélyek
iparág ismertségének növelése
szakirodalom bővítése, fordítása
gyapjúmarketing
képzések, tanfolyamok
ismertség hiánya
összefogás megszűnése
felkészületlen tenyésztők
egyéb veszélyek
Erősségek
A termelők és a tenyésztők kis létszámuk miatt is egy erős, összetartó közösséget alkotnak,
tenyésztői szervezetekbe tömörülnek, és lelkesen támogatnak minden az iparágat érintő
kezdeményezést, legyen az vállalkozás, projekt vagy kiállítások, bemutatók, tanfolyamok
vagy egyéb események, rendezvények. Ez a viszonylag új piac vibráló és dinamikusan
változó az újonnan belépő tenyészetek, vállalkozások miatt is. Ráadásul a tenyésztők
11
megosztják egymással tudásukat, tapasztalatukat, hogy minél sikeresebben termelhessen
minden ilyen vállalkozás.
A tenyészállomány elsőrangú, kiváló vérvonalú, minősített állatok vannak a nyugat-európai
tenyészetekben, az állomány növekedése garantált, a minőség pedig folyamatosan javul,
köszönhetően a vállalkozások közötti együttműködéseknek is.
A regisztrált állatok számának növekedése felkeltette a támogatók figyelmét is az iparággal
kapcsolatban, egyre több állami támogatásban részesülnek a tenyészetek, sokan ismerik fel
benne a lehetőséget.
Gyengeségek
Ahogy azt már az iparágelemzésnél is említve volt, a legnagyobb probléma a speciális tudás
hiánya az ellátási láncban, illetve a kevés vagy nem elég specifikus szakirodalom.
Mivel egyelőre kevesen foglalkoznak a tenyésztéssel és a gyapjútermeléssel is, kevés a
felvásárló, a gyapjút pedig nagyrészt ömlesztve veszik át, nem a speciális minőségi
követelmények, hanem inkább csak a szín szerint. Épp emiatt jobban megéri
magánszemélyeknek értékesíteni az árut.
Az állatok magas ára kissé hátráltatja az ágazat növekedését, nem mindenki engedhet meg
magának pl. egy tenyészmént, a kiváló minőség és a több utód érdekében azonban ez egy
szükséges befektetés lenne.
További probléma a célok rendezetlensége, az egységesítés hiánya, az állatorvosi előírások
szigorúsága, illetve az ágazatra jellemző üzleti tervek hiánya.
Lehetőségek
A lehetőségek körének bővítése érdekében el kell terjeszteni az emberek között, hogy
egyáltalán létezik ilyen állattenyésztési ág esetünkben pl. Magyarországon. Ehhez
elengedhetetlen lenne egy minőségi honlap minden alpakatenyésztéssel foglalkozó cég
számára, ahol szolgáltatásaikról, üzleti tevékenységeikről tájékozódhatnának az érdeklődők.
További fontos dolog lenne, hogy a szakirodalom skálája bővüljön, illetve a már meglévő
szakirodalmakat több nemzeti nyelvre is lefordítsák, mert a kapcsolódó szakanyagok többsége
angol vagy holland nyelvű.
Az alpakatenyésztés marketingje mellett gyapjú marketingjére is koncentrálni kell,
hangsúlyozni kell annak speciális tulajdonságait, kiváló minőségét, egyéb értékeit. Ez több
felvásárló céget is ösztönözhet, ezáltal a gyapjú jobb áron kelhet el, mint ha ömlesztve
értékesítik.
12
A tanfolyamok és képzések indításával, workshopok szervezésével tovább növelhetnénk az
újonnan belépő tenyészetek számát, illetve a szaktudással rendelkezők köre megnőne. A tudás
és tapasztalatok cseréje szempontjából is fontos, hogy a tenyésztők minél többször
találkozzanak egymással.
Veszélyek
Egy ilyen fiatal üzletág számára az egyik legnagyobb veszély, hogy nem képes elég
ismeretségre szert tenni, így a termelők nem tudják értékesíteni a gyapjút vagy a
tenyészállatot.
Szintén súlyos probléma, ha a termelők csak a saját érdekeiket nézik, nem fognak össze, és
nem segítik egymást, mert így a tudás, a tapasztalatok cseréje sem történhet meg.
Szintén súlyos veszély, ha olyan tenyésztők jelennek meg, akik nem elég felkészültek,
rendszer nélkül pároztatják az állataikat, így a vérvonal tisztasága veszélybe kerül, értékesítési
szempontból jelentéktelen, foltos gyapjú utódok születnek.
Veszélyt jelent a gyapjú piacának megváltozása, a termék iránti kereslet csökkenése is.
A törvényi szabályozás szigorítása, a regisztrációs díjak növelése, de egy esetleges járvány is
komoly veszélyforrás lehet. 4
Az ágazat jelenlegi helyzetének felmérése után a marketing mix szempontjából is
vizsgálódtunk, majd megfogalmaztunk pár a céggel kapcsolatos stratégiát is.
Termék/ szolgáltatás
A termék a korábban említettek szerint az utód, illetve az állatokról származó gyapjú. Az
utódokat hobbi- vagy tenyészállatként értékesítjük, a későbbiekben pedig akár vágóállatként
is. Az állatokat évente fedeztetjük, a vemhesülés garantált, a gyapjú minősége pedig
feltehetően A és B osztályú marad.
A szolgáltatások közé tartozik az állatok importja, a fedeztetés, a szaktanácsadás, a
tanfolyamok, nyílt napok szervezése, a takarmány forgalmazása. Célunk emellett, hogy minél
több emberrel ismertessük meg a termékeinket és a tanfolyamokkal növeljük a vállalkozási
kedvet.
4 http://www.alpacainfo.ca/pdfs/AC_Business_Plan-2007.pdf
13
Ár
A hobbiállatnak szánt utódok ára 150-300 ezer forint között mozog, a tenyésztésre szánt
fiatal, jó vérvonalú mének ára pedig 2-3 millió forint is lehet.
A nőstény állatok ára, ha azok nincsenek minősítve, és nincs utódjuk, vérvonaltól függően
600.000-1.200.000 körül mozog, a vemhes kancák ára pedig, ha minősítettek, és már van
utódjuk, 1.800.000-2.100.000 között mozog.
A gyapjú ára a felhasználástól függően változik, az A kategóriás mosott gyapjú
magánfonóknak eladva pl. 12.000 Ft/kg áron mozog, ömlesztve viszont Magyarországon csak
3.000 Ft/kg árral számítják be pl. a B osztályú gyapjút.
A fedeztetések ára átlagosan 150- 200 ezer forint szokott lenni a tenyészmén minőségétől
függően, mi 175.000 forintért vállalunk fedeztetést.
Értékesítés
A tenyészállatok értékesítése külföldre történik, a hobbiállatokat és a későbbiekben a
vágóállatokból származó húst vagy füstölt árut is hazai szinten értékesítenénk.
A gyapjút a szervezetünkkel kapcsolatban álló felvásárlóknak, illetve magánfonóknak adjuk
el.
Reklámozás
Minden bizonnyal ez a legfontosabb eleme a vállalkozásunk szempontjából a
marketingmixnek, hiszen meg kell teremtenünk a vásárlókörünket, ehhez viszont először meg
kell ismertetni az embereket ezzel az állattenyésztési ággal.
Első lépésként létrehoztuk weboldalunkat a www.huacaya.hu címen, ahol bemutatjuk
vállalkozásunkat, ismertetjük céljainkat. Az érdeklődők képgalériát, illetve egy kis
videófilmet is láthatnak a vállalkozásról és az állatokról, illetve tájékoztatnak az aktuális
eseményekről, tanfolyamokról is.
Az oldalon külön felület van a szolgáltatásaink bemutatására, ezek a főmenüből könnyen
elérhetők, az aktuális hivatkozásra kattintva pedig bővebb információt ad az adott
szolgáltatással kapcsolatban.
14
Az oldalról elérhető üzleti tervünk egy átdolgozott formája, valamint egy az alpaka
tenyésztéséről, tartásáról szóló összefoglaló jellegű anyag is, amely segítséget nyújthat
azoknak, akikben esetleg megfogalmazódott, hogy ők is ilyen vállalkozásba kezdjenek.
Ezenkívül lehetőséget biztosítunk arra is, hogy az érdeklődők feliratkozhassanak havi
hírlevelünkre, amiben további fontos információkat, tájékoztatásokat kaphatnak.
A következő reklámozási helyszínünk a sokak által használt hazai és nemzetközi közösségi
oldalak pl. Facebook, iWiW, melyeken saját profilunk van, ahonnan elérhető weboldalunk,
illetve üzenőfalunkon láthatóak a legfontosabb aktualitások pl. a tanfolyamokkal kapcsolatos
adatok.
Annak érdekében, hogy megcélozzuk a célcsoportot, szakmai oldalakon is jelen vagyunk,
május óta már több interjú, tudósítás és riport is készült vállalkozásunkkal kapcsolatban, több
szakmai lapban és a tiszakécskei városi lapban is szerepeltünk.
Legutóbb például a Kistermelők lapja keresett meg minket, hogy a jobaházi Magyar Alpaca
Minőségi Alpakatenyészettel együtt a hazai alpakatenyésztés jövőjéről, kilátásairól
készítsenek velünk interjút.
A további népszerűsítés érdekében háromhavonta a hónap első hétvégéjén nyílt napot tartunk,
amikor minden érdeklődőt szívesen várunk. Ilyenkor az alpakák tenyésztésével kapcsolatban
tartunk előadásokat, és hazai valamint külföldi vendégeket is fogadunk.
Stratégiánk rövidtávon elsősorban a vásárlói réteg megteremtésére koncentrál, hosszútávú
célunk pedig az, hogy 2021-re egy 45-50 állatból álló, már jól működő rendszert építsünk ki,
hogy az utódokat és a gyapjút értékesíthessük különböző célokra.
A vállalkozás az elképzeléseink szerint végig a tiszakécskei telephelyen fog működni, ahol a
jelenlegi épületet és a karámok számát 5 éven belül bővíteni szeretnénk, mivel az előzetes
számítások szerint az 5. év után már nyereséges lesz a vállalkozás, a bővítés, fejlesztés
lehetősége fennáll majd.
A vállalakozás célja emellett, hogy az angol és német szakszövetségekkel, valamint a Magyar
Alpaca Minőségi Alpakatenyészettel együttműködve erősítse a pozícióját, így 2021-re
legalább 7%-os piaci növekedést érjen el.
15
7. Működési terv
Telephely és berendezések
A vállalkozás Tiszakécskén a Kolozsvári utca 43. szám alatt működik Varga Béla saját
tulajdonú 3 hektáros birtokán, a telephelyen egy három oldalról zárt szín, illetve egy 50 m2
alapterületű épület áll, amely egyben irodaként is funkcionál.
A telephely nyugodt, a forgalomtól elzárt helyen található, az állatok számára stressztől
mentes környezetet biztosítunk. A telephelyhez tartozó földdarabon fehérjeszegény szálas
takarmánynövényeket termesztünk, hogy az állatok számára biztosítsuk a megfelelő
mennyiségű és minőségű szénát.
A telephely autóval jól megközelíthető, aszfaltozott út vezet hozzá, a telephely széle kerítéssel
és villanypásztorral határolt.
A telephelyen álló háromoldalú szín az állatok igényeinek megfelel, télre a nyitott oldal
bálákkal lezárható, így téliesíthető is akár.
A telephely könnyen elhatárolható több részre, így a vemhes kancák, a fiatal hímek, az utód
nélküli kancák és a tenyészhímek külön-külön tarthatók, ha szükséges.
Az alpakák tartása nem igényel külön berendezéseket az állatok viszonylagos igénytelensége
miatt. Nyáron az állatok gond nélkül tarthatók a szabadban, a lelegelt friss fű nagyrészt fedezi
is a táplálékszükségletüket, a friss vizet viszont biztosítani kell, erre egy egyszerű itató
tökéletesen megfelel.
Vízből állatonként 5 liter szükséges, emellett az állatok 15-200 gramm speciális takarmányt is
kapnak. Az állatok tartásának költsége állatonként mindössze 150 Ft/nap, ami igen csekély.
A téli hónapokban ez megváltozhat, illetve a vemhes kancák is jobban igénylik a kicsit
magasabb hőmérsékletet, ám az állat hegyvidéki eredete és jellege miatt a fűtésre sem kell túl
sokat költeni.
16
Technológiai háttér
A tenyésztésre szánt alpakákat minősítik, bevizsgálják, származását igazolják, hogy minél
pontosabban követhető legyen a vérvonal.
Ez amiatt is fontos, mert a XVI. századi spanyol invázió után az eredeti állománynak
mindössze 10%-a maradt fenn, a szaktudással bíró tenyésztők pedig eltűntek. Így aztán a
gyapjúmennyiség növelése érdekében az alpakát keresztezték a durvább szőrű lámával és a
guanakóval, ám ez jelentősen lerontotta az eredeti génállományt, ezáltal pedig a
gyapjúminőséget is.
Egy 2000-ben végzett DNS-vizsgálat kimutatta, hogy a mai állomány 80 %-a ebből a
keresztezésből származó hibrid.
A tenyésztés célja tehát, hogy a vérvonalak tisztaságának növelésével megpróbálják elérni az
alpakagyapjú minőségének növekedését, mivel az valaha a DNS-vizsgálatok szerint a
kasmírral egy szinten állt.
A tenyésztés elősegítése, a vérvonalak tisztaságát megtartása érdekében különböző
regisztrációs és minősítő szervezeteket hoztak létre világszerte. Európában a német AZVD,
AAeV és az angol BAS a legjelentősebbek.
A minősítés során az állatokat egy 10 pontos skálán az ideális alpakával hasonlítják össze,
ami nemzetközileg meghatározott külső alaki jegyekkel rendelkezik. Ez fenotipusos vizsgálat
adja a pontozás 50%-át, míg a másik 50% a gyapjúanalízisből származik.
Ezzel a rendszerrel próbálják megakadályozni a szervezetek, hogy az alpakapiacon
elterjedjenek az alacsony minőségű, olcsó állatok, illetve ezáltal akarják segíteni az
alpakagyapjú minőségének növekedését.
A következő oldali képen a német AZVD által kiállított úgynevezett ZEP bizonyítvány
látható egy Chiléből importált ismeretlen családfájú alpakáról, amelyik ezzel a minősítéssel
meglehetősen felértékelődött. 5
5 Az alpakatenyésztés alapjai – Kerkhofné Demjén Cecilia© 201110
17
Az alpakának két megjelenési formája van, a suri és a huacaya, amik közül mi a huacaya
altípust tenyésztjük, melyet a rövidebb, tömött gyapjú jellemez. A gyapjú maga meleg
tapintású, havonta 1 cm-t nő, a nyírás idejére nagyjából 12 cm hosszúságú.
A nőstény alpaka a kanca, a hím a mén, a csikót pedig nemtől függetlenül criának hívják. A
kanca 330-370 napig vemhes. Mivel eredeti élőhelyén az ellés az optimális időjárás
függvényében zajlott, az esős idő akár két héttel is eltolhatja az ellés várható időpontját.
Egyszerre csak egy cria születik, melynek súlya 6-8 kg között mozog. A cria a születés után
egy órán belül már lábra áll.
18
A criát 6 hónaposan választják el, a kanca az ellés után két héttel már újra fedeztethető.
Az alpakának indukált ovulációja van, ami azt jelenti, hogy a tüszőrepedés csak a párzás
során következik be, a mesterséges megtermékenyítés esélye így igen csekély.
Az állatok főként friss füvet vesznek magukhoz legeléssel, emellett szálas takarmányt, szénát
fogyasztanak. Lucernát csak kis mennyiségben kapnak, főként a vemhesség és szoptatás
idején, emellett táplálékkiegészítőt, speciális takarmányt is kapnak. A friss víz biztosítása
fontos, nem igényelnek viszont nyalósót, mivel az alpaka nem képes nyalni.
Az állatok tápláltságát rendszeresen vizsgálni kell a hátgerinc középtájon. Ha az állat túl
vékony vagy túl kövér, akkor a takarmányt ennek megfelelően kell módosítani.
Eredeti élőhelyük miatt szervezetük a kevés takarmányt is optimálisan képes hasznosítani.
A magyarországi klímát, a hideg teleket is gond nélkül bírják, nyári melegben árnyékos helyet
kell nekik biztosítani, hűteni is ajánlatos őket.
Szervezetük elég ellenálló, jól alkalmazkodik, nincs túl sok betegsége.
A csorda nagyságától függően az állatokat évente 2-4 alkalommal kell féregteleníteni, illetve
évente 1-2 alkalommal kell őket oltani Clostridium, esetleg Coccidiosis ellen is.
Bőrbetegsége közül meg kell említeni a rühességet, az állat nyírásakor figyelni kell, hogy
fertőzött-e az állat.
Az alpaka gyapja nagyon finom szálú, selymesen puha tapintású, szálvastagsága 15-25
mikron közé esik. Fontos tulajdonsága, hogy nem tartalmaz lanolint, nem zsírosodik és nincs
szaga, ami miatt a termék hypoallergén, a birkagyapjúra allergiás emberek is hordhatják a
belőle készült termékeket. Szintén fontos, hogy ez az anyag nagyon jól szellőzik, mégis
remek hőszigetelő, paplanok gyártására kiválóan alkalmas anyag. 6
6 Az alpakatenyésztés alapjai – Kerkhofné Demjén Cecilia© 201110
19
A gyapjút érdemes minden évben bevizsgáltatni, két bevizsgáló központ létezik az USA-ban
és Ausztráliában.
A bevizsgálás folyamán a gyapjúszál vastagságát mérik egy adott mintában ebből az
átlagvastagságot (AFD) és az átlagtól való eltérést (SD=standard deviáció) mérik. Ez utóbbi a
szálvastagság egyenletességét mutatja. Az a jó, ha az AFD minél alacsonyabb, és az SD < 5
mikron.
Ezenkívül mérik a 30 mikron feletti szálak arányát is. Ez akkor a legjobb, ha 0% (
CF=comfort factor =100%), mivel a 30 mikron feletti szálak okozzák az irritációt, amitől a
gyapjútermékek nem viselhetőek a csupasz bőrön.7
A bevizsgálás nem túl drága (900-1200 Ft mintánként), a postaköltség azonban jelentős.
Fontos tudni, hogy az értékesítésre alkalmas gyapjú az állat oldaláról, hátáról (ún. takaró), a
faráról, combjairól és a nyakáról jön le, a többi viszont értéktelen.
A gyapjú minőségét sokféle tényező befolyásolhatja, a vastagság és a vastagság
egyenletessége viszont genetikailag kódolt, a tenyésztők célja tehát ennek pozitív irányú
befolyásolása.
A táplálék, a gondozás és a betegségek mind hatással vannak a gyapjú minőségére, emiatt
fontos például, hogy az állatok alá ne rakjunk alomként faforgácsot, hanem inkább szénát,
mert a faforgáccsal való szennyezettség nagyon lecsökkenti a gyapjú értéket.
A minta eredménye
7 Az alpakatenyésztés alapjai – Kerkhofné Demjén Cecilia© 2011
20
Működés
A vállalkozás ügyvezetői Farkas Zoltán és Farkas Ádám, az ügyvezető-helyettes Varga Béla.
A vállalkozás a tiszakécskei telephelyen neveli a gyapjútermelésre szánt 5 kancát és a
fedezőmént, ahol az állatok mindennapos ellátásban részesülnek. Az etetést valamint Varga
Béla végzi, a vállalkozással kapcsolatos ügyeket Farkas Zoltán és Farkas Ádám intézi.
Várhatóan minden év májusában vemhesítjük a kancákat, illetve nyírjuk őket. A nyíráshoz
egy juhnyírásban jártas embert kérünk fel, a lenyírt gyapjút pedig magánszemélyeknek
megpróbáljuk értékesíteni a minták előzetes bevizsgáltatása után.
Emellett természetesen áprilisban születnek a criák, melyeket egy éven belül értékesíteni
kívánunk tenyész- vagy hobbiállatként igénytől függően. Jelenleg öt vemhes kanca van a
tulajdonunkban, a criák születése jövő év áprilisára várható.
A criákat hobbiállatként 220.000 forintért, tenyészállatként pedig 600.000 forintnyi értékben
kívánjuk eladni tenyésztőknek.
Az állatokhoz évente kétszer jönne ellenőrzés és oltás céljából állatorvos.
A fedeztetés ára 175.000 forint, a tenyészmént külföldre is visszük fedezni, a szállítást Farkas
Ádám lószállító utánfutójával, valamint Farkas Zoltán kisteherautójával oldjuk meg.
21
8. Pénzügyi terv
A szükséges tőke nagysága
Az induláshoz az alábbi eszközöket szükséges megvásárolni:
Megnevezés Mennyiség Egységár (Ft/darab) Összesen
Alpaka kanca utód nélkül 5 900.000 4.500.000
Alpaka tenyészmén 1 2.500.000 2.500.000
Villanypásztor szett 1 50.000 50.000
Kamerás megfigyelőrendszer 1 200.000 200.000
Állatokra kötött biztosítás 6 30.000 180.000
Állatorvosi költségek (behozatali
engedélyek, védőoltások,
vizsgálatok)
200.000
Egyéb (takarító- és
fertőtlenítőszerek)
50.000
Összesen: 7.680.000
Az indulótőkéből veszünk továbbá 3 hónapra elegendő takarmányt és nagybálás szénát,
összesen 100.000 Ft értékben. További 200.000 Ft-ot különítettünk el rendkívüli kiadásokra.
22
Értékesítési terv
Tenyészállatként értékesített nőstény: Az év során született nőstény criákat tenyészállatként
kívánjuk továbbértékesíteni. A tenyésztésre szánt fiatal, be nem vizsgált nőstények ára
600.000- 1.200.000 között mozog.
Tenyészállatként értékesített hím: A születendő hímek 100%-át tenyészállatként kívánjuk
értékesíteni, mivel egy megfelelő génállományú, bevizsgált egyéves hím értéke 1.200.000 Ft
körül van.
Hobbiállatként értékesített hím vagy nőstény: Ezek ára 150.000- 300.000 Ft.
Gyapjútermelésből származó bevétel: 10.000 Ft/kg átlaggal számolva, nyírásonként egy
állatról 3-4 kilónyi gyapjút alapul véve ez 30.000- 40.000 Ft-ot jelent állatonként.
A tervek szerint az első évben az utódok közül két nőstényt, és két hímet fogunk értékesíteni
összesen 4.000.000 Ft értékben, illetve a gyapjú értékesítéséből várhatóan 160.000 forint
bevételünk származik majd, a fedezésből pedig átlag 350.000 Ft bevétellel számoltunk.
A takarmányozás és a gondozás költségei kb. 375.150Ft (150x5x365 + 10x6.000 +5.400+
12x3000).
Az állatorvosi vizsgálatok a 6 állat esetén évente kb. 200.000 Ft-ba kerülnek, emellett az
állatokra megkötött biztosítás ára is 180.000 Ft évente.
Az első év tehát még egyáltalán nem hozza vissza a vállalkozásba befektetett összeget, ám a
számítások szerint az 5. évtől már nyereséges a vállalkozás.
Ekkorra ugyanis várhatóan évente már 10 nőstényt értékesítenénk évente tenyésztési célra,
amiből 8.000.000 forint bevételünk származna, emellett pedig 20 hímet is értékesíthetünk
hobbi vagy tenyésztési célra közel 15.000.000 Ft értékben.
Ez még a megemelkedett gondozási és takarmányozási összegek mellett is nyereségessé tenné
a vállalkozást.
23
9. Kockázatelemzés
A versenytársak várható reakciója
Az alpakatenyésztési üzletágban a piac majdnem teljesen üres, új belépőként nem zavarjuk a
korábban jelenlévő cég piacát. Ráadásul a korábban említettek alapján is elmondható, hogy
az üzletágban tevékenykedő vállalkozások célja az összefogás, és egymás segítése, hogy így
erősítsék egymás helyzetét pl. a gyapjú piacán.
Külső tényezők
A legnagyobb külső veszélyt az értékesítési csatornák hiánya jelenti, vagyis, hogy a
megtermelt gyapjút nem tudjuk megfelelő áron értékesíteni. A tenyészállatok külföldön
keresettek, egy jó vérvonalból származó tenyészménért sok pénzt fizetnek.
Szinté fontos tényező az állatokra vonatkozó állategészségügyi előírások. Kancát pl. nem
lehet külföldre vinni, a mént a fedeztetéshez ide kell hozni, ami szintén komoly gond. Emiatt
is fontos lenne, hogy minél többen kapcsolódjanak bele a tenyésztésbe.
A betegségek, az értékes állatok ellopásának veszélye szintén reális probléma, bár szerencsére
a betegségekre nem fogékonyak ezek az állatok. A lopás esélye miatt viszont az állatokat
éjszaka elzárva kéne tartani, napközben a kerítés és a villanypásztor pedig elengedhetetlen az
állatok biztonsága és védelme érdekében.
Belső tényezők
Bár az utódok élveszületési aránya 80%-os az első években igen nagy veszteséget jelentene
már egy cria elvesztése is. Emiatt ügyelni kell rá, hogy a vemhes nőstények ellátása minden
igényt kielégítsen.
Súlyos belső tényező lehet továbbá a tenyészmén szállítása közben elszenvedett baleset, ha az
állat megsérül vagy elpusztul, az az egész vállalkozást veszélybe sodorná.
top related