Hivatkozások a bölcsészet-és társadalomtudományokban · n A mű hatása más eredményekre n A tudományos közlés normáinak megfelelő formában, közlésmóddal jelent meg

Networkshop 2012, Veszprém

Hivatkozások a bölcsészet- és

társadalomtudományokban

MTMT – tudományos követelményrendszerek

– bibliográfiai szempontok

Dudás AnikóPPKE BTK, Piliscsaba

Tartalom

n 1. Áttérés a Magyar Tudományos Művek Táran 2. Hivatkozási adatok (GYIK)n 3. Honnan gyűjthetünk hivatkozásokat?n 4. A hivatkozó közlemények dokumentálása

1. Áttérés a Magyar Tudományos Művek Tárára

n Több adatbázis egyesítésével (2009)n PPKE (5 kar+1 intézet, 2010-től tag)n Kb. 450 oktatón A karok többsége az MTMT-ben kezdte az

adatfelviteltn BTK: migráció

PPKE BTK adatbázisa (2002-2011)

n Lezáráskor: 15.000 publikációs tétel (Tinlib)

n Egyetlen katalogizálón Párhuzamosan: weboldalak a személyi

bibliográfiákkaln A tételek fele került át (sok utómunka)n Weboldalak: TÖRÖLVEn Internet Archive (2011. júl. 16.)

Mi változott?

n Munkafolyamat (pl. e-mail helyett szerzői bevitel)n Szerepkörök (szerző mint adatbevivő; bibliográfusok:

szakmai ellenőrzés, admin feladatok, személyzeti változások követése, mentorálás)

n Országos rendszer – más szemlélet szükséges; a szemléletet alakítja

n Adatok köre: publikációk és hivatkozásokn Korábban hivatkozásokkal csak néhány kísérleti jegyzék

készült

2. Hivatkozási adatok (GYIK)

n Mit kell gyűjteni? (A) Tudományos művekben történő

szövegközi hivatkozások/utalások/idézésekn Jegyzetapparátusban megjelenő szövegközi

utalások (szó szerinti idézések, parafrazeált utalások, általános utalás a mű egészére)

n Műre, gondolatra, tézisre, eredményre stb. hivatkoznak

(Tudományos) hivatkozás

n Tudományos mű hivatkozása egy másik tudományos műre

n A pályatársak általi fogadtatás dokumentálásan A mű hatása más eredményekren A tudományos közlés normáinak megfelelő

formában, közlésmóddal jelent meg a közleményt szakember írta a szakmai olvasóközönségnek

n megjelentette a szakterület megfelelő minőségű orgánumában, azaz egy szakpublikációban

n Ellenőrző kérdés: Wikipedia szócikk hivatkozása?

Szerkesztő, fordító, forráskiadó

n Szerkesztőként, fordítóként, forráskiadásnál mi számít hivatkozásnak?n a szerkesztő munkáját vagy a fordító munkáját

említik (rendszerint recenzióban)n forráskiadásoknál a jegyzetekre hivatkoznak

Függő/független hivatkozás

n Önhivatkozások kellenek-e?n A T-ban importtal jönnek át a függő hivatkozások,

megjelöléssel kiszűrhetőkn Az önhivatkozások egyes bibliometriai mutatókba

beleszámítanak, irodalomkutatási szerepük is lehetn A B&T-ban viszont eddig még sehol sem kértékn Jelentős többletmunkát jelent a kézi felvitel (nem

vállaható)

(B) Könyvismertetések, recenziók?

n Akadémiai követelményekben szerepeln A B&T-okban a hivatkozások puszta bibliometriai

összesítésénél nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a szakmai bírálatoknak

n Mit érdemes felvenni? A pályatársak által írt, szakmai fórumokon megjelenő ismertetések (ami nem: Új Könyvpiac, MTI által készített, Kello „recenzió”)

n Az MTMT fejlesztése során később lehetőség lesz a különböző szakmai fogadtatást jelző műfajok típus és jelleg szerinti jelölésére is

(C) Bibliográfiai említés –az adatfelvétel alsó határa

n Ajánlott irodalom; további olvasmányok; szakmai értékelést tartalmazó bibliográfiai áttekintés

n Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya; Történettudomány; Művelődéstörténet; Zenetudomány

„teljes értékű hivatkozásnak veendő, ha a kérelmező valamely műve a „felhasznált irodalom”, illetve a „további olvasmányok” típusú jegyzékekben szerepel”

Ami nemn Bibliographie internationale

de l'Humanisme et de la Renaissance

n Knowledge Organization Literature (ISKO)

n MLA International Bibliography

n Philosopher's Indexn Multidiszciplináris

adatbázisok (EBSCO stb.)

n A magyar irodalom és irodalomtudomány bibliográfiája

n A magyar ókortudomány bibliográfiája

n Szociológiai bibliográfian BUKSZ: Fontos könyvek

jegyzéken Adatbázisok, rendszeres és

alkalmi bibliográfiák: MATARKA, HUMANUS

n Híranyagok, blogok, portálok, tanrendek

Mi igen?n "Az elmúlt ... évtized legfontosabb írásai„ (cikkben

kifejtve)n Szaklexikonok szócikkeinek irodalomjegyzéken Tankönyvek (pl. egyetemi)n Összefoglalók, amelyek csak irodalomjegyzéket közölnek

és nem alkalmaznak szövegközi hivatkozásokatn Nevesebb szakmai társaságok, kiadók összefoglaló

kézikönyvei, például Oxford Companions és hasonló sorozatok

Javasolható: erősen válogatva, csak a jelentősebbek

Felhasznált irodalom, ajánlott olvasmányok

(ezekből lesznek az ún. alapművek)

Nem „klasszikus” hivatkozások, hanem külön típus: bibliográfiai említés

Vannak hivatkozások (Notes), de ezeken felül további jelentősebb szakirodalmat is ad

John Sellars: The Aristotelian commentators: a bibliographical guideIn: P Adamson, H Baltussen, M W F Stone (szerk.): Philosophy, Science and Exegesis in Greek, Arabic and Latin Commentaries. - London: University of London, Institute of Classical Studies, 2004. pp. 239-268ISBN: 978-0900587948bibliográfiaKönyvfejezet

*Válogatott bibliográfia egy gyűjteményes kötet speciális tematikájához illeszkedően

3. Honnan gyűjthetünk hivatkozásokat?

n Nemzetközi indexelő szolgáltatások

Nehézségek:- Csak kis mértékben fedik

le a B&T területeket- könyvfejezetek

hivatkozásai problematikusak

WoS (1)AHCI

A hivatkozást Jules Janssenskönyvelheti el. A WoS-ban feltüntetett szerző a kötet szerkesztője.

WoS (2)

Book Citation Index

Könyvek hivatkozásainak indexelhetősége

n Probléma: strukturálatlan bibliográfia

n a rejtett és csonka bibliogárfiai jelzések felgombolyítása

n (Garfield kizárta)

Honnan gyűjthetünk hivatkozásokat? (folyt.)

n Olvasásn Könyvkritikákat is rögzítő szakmai adatbázisok, bibliográfiákn Hivatkozásokat is indexelő szolgáltatások (B&T kicsi a jelentőségük)n Teljes szövegű adatbázisok (szabadszavas keresés)n Google Scholar

n Google Scholar Citation

n Nemzeti hivatkozási adattárak n Serbian Citation Index – SCIndex

http://scindeks.nb.rs

SCIndex (Erdő Péter)

Idézett

Idéző

Honnan gyűjthetünk hivatkozásokat? (folyt.)

n Itthon: Humán- és társadalomtudományi referencia-adatbázisn 2010-, nem tudunk róla sokatn „Humán internetes hivatkozási adatbázis

Folytatódnak a munkálatok egy a világhálón elérhető adatbázis megvalósítására, amelyben végcélként a hazai humán- és társadalomtudományi folyóiratok bibliográfiái alapján kereshető lesz 5 éves időszakra egy-egy szerző összes hivatkozása. Forrás: MTA elnöki keret.” http://www.nytud.hu/dok/celok2011.pdf

n Cikk: Váradi Tamás, Pintér Tibor, Mittelholcz Iván, Peredy Márta: Bibliográfiai hivatkozások automatikus kinyerése. In: Tanács Attila, Vincze Veronika (szerk.): VII. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia, Szeged, 2010.http://www.inf.u-szeged.hu/mszny2010

4. A hivatkozó közlemények dokumentálása

n Bibliográfiai szabvány: a leírás egysége: a publikáció

n könyvn könyvrészletn folyóiratcikk stb.

MTA, tudományos követelményrendszerek

(1) A nemzetközi indexelő szolgáltatásokhoz hasonlóan: az idéző publikáció tétele a dokumentációs alapegység

(2) A szövegközi hivatkozást – adott szöveghelyen történt említés a metron = 1 hivatkozás

(1)

(2)

Mű művet idéz felsorolás:1 idéző mű 1 hivatkozási tétel

n MTMT: országos adatbázisn Bibliometriai összesítésekre is alkalmasn Egységes bibliográfiai szinteken történő

hivatkozás-számbavétel szükségesn Bibliográfiai Szakbizottság állásfoglalása:n 1 idéző mű 1 hivatkozási tétel n a szöveghelyek a hivatkozási tételen belül

felsorolhatók a „Megjegyzés”-ben

Bibliográfiai szintek és adatok

(1) Szöveghelyek nélküli jegyzék (2) A hivatkozások szöveghelyeivel