Helyi részvételen alapuló (közösségi) tervezés · A közösségi tervezés előnyei: • valós igényeken alapul, illetve igényeket támaszt • sok nézőpontú, több érdek

1

Helyi részvételen alapuló(közösségi) tervezés

Sain MátyásTervező-elemző

VÁTI Kht. Stratégiai Tervezési és Értékelési Igazgatóság

2

LEADER

Akciók közötti kapcsolat a vidék gazdasági fejlesztéséért

Liaison Entre Actions de Développement de l’Economie Rurale

3

Megfontolásra érdemes szempontok:

4

A „tervezés” paradigmájaKülső kontra belső tervezés

Külső tervező• Az összegyűjtött információ a

tervező kezében van

• A terv a tervező fejében jön létre

• Az érintettek egymástól elszigetelten kerülnek kapcsolatba a tervvel

Közösségi tervezés• Az összegyűjtött információ a

közösség kezében marad

• A terv az érintettek fejében jön létre

• Az érintettek kapcsolatba kerülnek egymással, általában egyetértésre jutnak

5

A részvétel különböző fokait lehet megkülönböztetni(A Pretty által meghatározott részvételi lépcsőből adaptálva):

6. Önálló kezdeményezés

5. Interaktív részvétel (partnerség)

4. Funkcionális részvétel (delegáció)

3. Részvétel konzultáción keresztül

2. Részvétel információszolgáltatáson keresztül

1. Passzív részvétel

A részvétel szintjei: a részvételi lépcsőn

öve

kvő

rés

zvéte

l

6

Nem minden fejlesztési tevékenységhez a legmagasabb szintű részvétel az optimális!

Pl. autópálya-építés: a kormánynak képviselnie kell a szélesebb

közönség érdekeit is, és néha ezek az érdekek nem vágnak

egybe a térségi, illetve helyi érintettek (csoportjainak)

érdekeivel.

� mindig ki kell választani az optimális részvételi szintet!

7

A közösségi tervezés előnyei:

• valós igényeken alapul, illetve igényeket támaszt

• sok nézőpontú, több érdek képviseli magát

• a helyi erőforrások jobban mozgósíthatók, helyi tudásokés készségek hasznosulnak

• közösségszervező hatású, az érintett csoport tagjai konszenzusra jutnak, közös megértési alapjuk lesz

• elkötelezettséget szül, az érintettek magukénak érzik a folyamatot, önfenntartóvá is válhat a folyamat

• a közösség önállósodik, más problémák megoldását hatékonyabban végzi

8

A közösségi tervezés jellemzői (I)• sok-nézőpontú: a közösségi tervezés a különböző egyéni és

kollektív érintettek szükségleteinek feltárását célozza; ezek az érdekek ellentétesek is lehetnek egymással, de így válik teljessé a kép az adott helyzettel kapcsolatban;

• közös, folyamatos tanulás: a folyamatosan beérkező és felhalmozódó tapasztalatok állandó összegzése és a folyamat további szakaszában ezek hasznosítása

• szisztematikus és módszertanilag előkészített folyamat:

fontos a tervezési folyamat részletes megtervezése annak érdekében, hogy a problémákat a legszélesebb kontextusbantudjuk majd vizsgálni az érintettek legszélesebb rétegeinekbevonásával és hogy az mindenki számára átlátható legyen;

9

A közösségi tervezés jellemzői (II)• helyzet-függő: az egyedi társadalmi/fizikai körülmények

feltárása szükségszerűen az adott helyzetnek leginkább megfelelő eszközök használatát jelenti.

• a facilitátorok kulcsfontosságú szerepe: a különbözővélemények, nézőpontok feltárása gyakran a térségben megszokott kommunikációs formák megbontásánakkihívásával jár, ami érzékeny facilitátori munkát kíván; ezt gyakran, főleg a folyamat kezdetén egy kívülről jövő személy tudja hatékonyan végezni, de később egyre nagyobb szerepet kapnak ebben helyi érdekelt személyek;

10

Közösségi tervezési technikák

• A közös gondolkodás, tervezés elősegítése érdekében kifejlesztett olyan specifikus és praktikus módszertanok, amelyek valamilyen „játékszabály” és általában különböző eszközök (tábla, rajzpapír, öntapadós cetlik stb.) felhasználásával biztosítják, hogyminden résztvevő véleménye bekerüljön egy jól látható közös, konszenzusos álláspontba, eredménybe.

11

Tervezési technikák használatának fontossága

• CÉLRAVEZETŐA gyakran szétfolyó, irányíthatatlannáváló megbeszéléseket strukturálja ����

kijelöli az elvégzendő feladatokat, megadja az ehhez vezető lépéseket, időkorlátot szab.

• „DEMOKRATIKUS”Biztosítja, hogy minden érintett egyenlőmértékben részt vegyen, minden vélemény, álláspont megjelenjen.

• HATÉKONYA megbeszéléseken konkrét és gyors eredményekhez vezet, így a résztvevőket motiválja a sikerélmény.

12

13

Vizuális tervezési technikák

14

Verbális kontra vizuális tervezési technikák

Vizuális tervezési technikák:(Pl. Modellezés, eljátszás, ábrázolás)

•A tervező katalizál, segít

•A helyiek kreatív elemzést végeznek

•Célja helyi elemzés generálása

•Az információáramlás halmozódó,

összegző

•Az eszközöket a helyi személyek

választják / megtanulják

•Az információ közös, a helyiek számára

bármikor, további felhasználásra is

rendelkezésre áll

Verbális tervezési technikák:(Pl. Interjú, megbeszélés, leírás)

•A tervező vizsgál, kutat

•A helyiek válaszolnak, reagálnak

•Célja az információ-nyerés

•Az információáramlás szakaszos

•Az eszközöket a tervező választja és

ismeri

•Az információ a tervező tulajdona,

belátása szerint kezeli

15

A közösségi tervezés első lépései, a motiváció erősítése

• a helybéliek körében nyilvános szóbeszéd és gondolkodás tárgyává tenni a jelenlegi helyzetet, problémákat (lásd béka a meleg vízben)

• egyidejűleg elbizonytalanítani azokat, akik a helybéli viszonyokat megváltoztathatatlannak ítélik/sugallják

• megerősíteni a változtatást akarókat• közösen meghatározni a cselekvések irányát• megtalálni mindazokat, akik hasonló irányú

változtatást/fejlesztést szeretnének, és szívesen cselekednének is

[Forrás: Beke Pál - A közösségfejlesztés sárospataki lehetőségei ]

16

17

Közösségi akciókkal mit

tehetünk jobbá?

Összefogással min

javíthatunk?

Motivációs szint

Lehetőségek szintje

Tettek szintje

Milyen értékeink vannak?

Mi mindenhez értünk?

Mit szeretek a lakhelyemen?

Miért szeretek itt

élni?

Milyennek szeretném látni 10 év múlva?

Mely területeket érdemes fejleszteni?

Mire lehet és érdemes

pályázni?

Beavatkozási szintek

18

Mik a hosszútávútennivalóink? Milyen

feltételeknek kell teljesülniük még előbb?

Mi az, amit most rögtön (rövidtávon) el tudunk kezdeni

csinálni?

Beavatkozási lehetőségek meghatározása

Mi az, amihez feltétlenül pénz kell? Honnan?

Van-e olyan a céljaink között,

amit pénz nélkül is el tudunk érni?

19

Csoportos megbeszéléseka P-D kistérségben

20

Közösségipénzrendszer

Közösségi honlap

A közösségi tervezési folyamat és a stabilizálódás lehetőségei

[‘Beke Pál - A közösségfejlesztés sárospataki lehetőségei’ alapján]

Nyilvános közösségi beszélgetések

Közösségi (helyzet)feltárás

Jövőkép műhelymunkák

Közösségi tervezés

Helyi készség-leltár(ki-mihez ért?)

Helyi kalendárium

Önkéntesszolgálatok

TanulókörökEgyesületek

Ifjúságiönkormányzat

21

A közösségi tervezés ára

• sok-sok idő

• sok-sok energia (esetleg pénz)

• az igazsággal való szembenézés nehézsége– feltárni a problémák belső okait, személyi okokat is

– feltárni és kezelni a személyes és érdek-konfliktusokat

– megbontani a megszokott kommunikációt

• vállalni azt is, ha a közös tervezésből nem az jön ki, amit elképzeltünk

„Lehetetlen a ma problémáit megoldani, ha ugyanúgy

gondolkodunk, ahogy akkor tettük, amikor létrehoztuk azokat.”

Albert Einstein

„Lehetetlen a ma problémáit megoldani, ha ugyanúgy

gondolkodunk, ahogy akkor tettük, amikor létrehoztuk azokat.”

Albert Einstein

22

A közösségi tervezés (és cselekvés) minimális feltételei

• erős motiváltság

• meghatározott, elérhető célok, átlátható folyamat (sikerélmény)

• erős vezető személyiségek (facilitátor, folyamatsegítő) jelenléte – akár külső vagy belső

• a folyamatot kézben tartó szervezeti háttér (ált. civilek)

• elegendő mennyiségű idő rendelkezésre állása

23

A közösségi tervezés alkalmazásának veszélyei

• elsősorban külső „kényszer”, előírás esetén a motiválatlanságból kifolyólag alacsony részvétel, nem valós közösségi tervezés,

• egyes csoportok dominanciája, esetleg bizonyos érdekcsoportok preferálása, mások kizárása

• ���� a közösségi tervezési folyamat lejáratása, bizalomvesztés

24

A közösségi tervezés tipikus felhasználási területei

• (komplex) fejlesztési koncepciók, programok (településfejlesztés, területfejlesztés, vidékfejlesztés)

• LEADER

• (kistérségi) kulturális együttműködési stratégia

• turizmusfejlesztési stratégia, program

• érdekvédelem, civil akciók

• R

25

Forgató-könyvek kialakítása Kiskırösön

26

Köszönöm figyelmüket!

msain@vati.hu