Grants Europe Consulting Kft. 1054 Budapest, Vértanúk tere 1. · Grants Europe Consulting Kft. H-1054 Budapest, Vértanúk tere 1. Tel: +36-1-319-1790 Fax: +36-1-319-1381 E-mail:
Post on 05-Oct-2020
0 Views
Preview:
Transcript
Grants Europe Consulting Kft. H-1054 Budapest, Vértanúk tere 1. Tel: +36-1-319-1790 Fax: +36-1-319-1381 E-mail: info@grantseurope.eu Website: www.grantseurope.eu
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
3
7. Hódmezővásárhely társadalma .............................................................................................................. 11
7.1. Demográfia, népesség ............................................................................................................... 11
7.1.1. A népességszám alakulása az országos és a térségi trendek tükrében ............................ 11
7.1.2. Természetes népmozgalom .............................................................................................. 14
7.1.3. Vándorlási különbözet ...................................................................................................... 15
7.1.4. Korösszetétel .................................................................................................................... 16
7.2. Nemzetiségi összetétel .............................................................................................................. 19
7.3. Képzettség ................................................................................................................................. 19
7.4. Foglalkoztatottság...................................................................................................................... 21
7.4.1. Aktivitási arány, munkanélküliség .................................................................................... 21
7.4.2. Foglalkoztatottak .............................................................................................................. 23
7.4.3. Regisztrált álláskeresők .................................................................................................... 24
7.4.4. Közfoglalkoztatás .............................................................................................................. 27
7.5. Jövedelmi viszonyok, életminőség............................................................................................. 27
7.6. Települési identitást erősítő tényezők ....................................................................................... 30
7.6.1. Történelem ....................................................................................................................... 30
7.6.2. Kulturális adottságok ........................................................................................................ 33
7.6.3. Vallási közösségek............................................................................................................. 34
8. Hódmezővásárhely humán infrastruktúrája ........................................................................................... 37
8.1. Oktatás ....................................................................................................................................... 37
8.1.1. Óvodai nevelés ................................................................................................................. 37
8.1.2. Általános iskolai oktatás ................................................................................................... 39
8.1.3. Középfokú oktatás ............................................................................................................ 42
8.1.4. Felsőoktatás ...................................................................................................................... 44
8.1.5. Köznevelési, oktatási feladatellátás intézményrendszere ................................................ 44
8.2. Egészségügy ............................................................................................................................... 69
8.2.1. Alapellátás ........................................................................................................................ 70
8.2.2. Szakellátás......................................................................................................................... 74
8.2.3. Egészséges Vásárhely Program (EVP) ............................................................................... 81
8.3. Szociális ellátás .......................................................................................................................... 83
8.3.1. A szociális ellátást meghatározó keretrendszer ............................................................... 84
8.3.2. Főbb szociális támogatások .............................................................................................. 88
8.3.3. A szociális és gyermekjóléti intézményrendszer .............................................................. 92
8.4. Kultúra ..................................................................................................................................... 112
8.4.1. Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ ....................................................... 113
8.4.2. Tornyai János Múzeum ................................................................................................... 114
8.4.3. Alföldi Galéria ................................................................................................................. 116
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
4
8.4.4. Emlékpont ....................................................................................................................... 116
8.4.5. Holokauszt Múzeum – Magyar Tragédia 1944 ............................................................... 116
8.4.6. Csúcsi Fazekasház ........................................................................................................... 117
8.4.7. Népművészeti ház ........................................................................................................... 117
8.4.8. Egyéb kiállítási helyszínek ............................................................................................... 117
8.4.9. Bessenyei Ferenc Művelődési Központ .......................................................................... 117
8.4.10. Németh László Városi Könyvtár ...................................................................................... 118
8.4.11. Mozaik mozi .................................................................................................................... 118
8.4.12. Egyéb intézmények ......................................................................................................... 118
9. Hódmezővásárhely gazdasága .............................................................................................................. 120
9.1. Gazdasági súly, szerepkör ........................................................................................................ 120
9.2. Gazdaság ágazatai, jellemzői ................................................................................................... 124
9.2.1. Mezőgazdaság ................................................................................................................ 126
9.2.2. Ipar .................................................................................................................................. 128
9.2.3. Építőipar ......................................................................................................................... 130
9.2.4. Szolgáltatás ..................................................................................................................... 130
9.3. Gazdasági szervezetek főbb jellemzői ..................................................................................... 131
9.4. Gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők .............................................................. 135
9.4.1. Fejlesztési források ......................................................................................................... 135
9.5. Turizmus................................................................................................................................... 136
9.5.1. Kínálati jellemzők ............................................................................................................ 137
9.5.2. Keresleti jellemzők .......................................................................................................... 140
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
5
1. ábra: Hódmezővásárhely népességszámának alakulása és annak Csongrád megye és Szeged város
népességszámához viszonyított aránya ............................................................................................................................ 11
2. ábra: A lakónépesség változása az előző népszámlálás évében regisztrált népességszámhoz képest. ....................... 12
3. ábra: A megyei jogú városok és Budapest népességszámának változása, 2001-2011. ................................................ 13
4. ábra: Hódmezővásárhely és egyes régiós városok népességszám-változása, 2001-2012 (2001 = 100%) .................... 14
5. ábra: Az élveszületések és halálozások ezer lakosra jutó száma a megyei jogú városokban és Budapesten. 2001-2011
évek átlaga ........................................................................................................................................................................ 14
6. ábra: A természetes népmozgalom komponenseinek alakulása Hódmezővásárhelyen, 2001-2012. .......................... 15
7. ábra: A megyei jogú városok és Budapest népességalakító tényezői, 2001-2011........................................................ 16
8. ábra: A hódmezővásárhelyi gyermek- és fiatalkorúak életkor szerinti korcsoportos megoszlása, 2001-2012. ........... 16
9. ábra: A megyei jogú városok népességének korcsoporti összetétele, 2011. ............................................................... 17
10. ábra: A megyei jogú városok egyes korosztályai teljes népességen belüli részarányának változása, 2001-2011. ..... 18
11. ábra: Eltartottsági ráták a magyar megyei jogú városokban, 2011. ........................................................................... 18
12. ábra: Hódmezővásárhely nemzetiségi összetétele, 2001-2011. ................................................................................. 19
13. ábra: A Dél-Alföldi régió megyei jogú városainak iskolázottsága, 2001-2011. ........................................................... 20
14. ábra: A népesség iskolai végzettsége Hódmezővásárhely városrészeiben, 2011. ...................................................... 21
15. ábra: A megyei jogú városok lakosságának gazdasági aktivitása és munkanélküliségi rátája. ................................... 22
16. ábra: . A gazdaságilag aktív népesség aránya Hódmezővásárhely városrészeiben, 2001-2011. ................................ 22
17. ábra: A munkanélküliek aránya Hódmezővásárhely városrészeiben, 2001-2011. ..................................................... 23
18. ábra: A megyei jogú városok teljes munkaidőben alkalmazásban álló népességének gazdasági szektoronkénti
foglalkoztatási aránya, 2011. A tercier és kvaterner összevont szektor értékei alapján sorba rendezett adatok. .......... 24
19. ábra: A megyei jogú városokban és Budapesten élő álláskeresők és 365 napon túl állást keresők a munkavállalási
korú népesség százalékában, 2013. október 20-i állapot. ................................................................................................ 25
20. ábra: Álláskeresők és pályakezdő álláskeresők száma Hódmezővásárhelyen, 2001-2012 ......................................... 25
21. ábra: A pályakezdő álláskeresők száma és azok aránya az összes álláskeresőn belül Hódmezővásárhelyen, 2002-
2012. ................................................................................................................................................................................. 26
22. ábra: A regisztrált álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása Hódmezővásárhelyen, 2001-2011. .............. 26
23. ábra: Az ezer állandó lakosra jutó adófizetők száma, 2011, ill. annak változása, 2001-2011..................................... 27
24. ábra: Jövedelmi különbségek a magyar megyei jogú városokban, 2011, ill. a jövedelmek változása, 2001-2011. .... 28
25. ábra: A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete, 2011. A 4 főnél többet foglalkoztató
vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek adatai. .............. 28
26. ábra: Nyugdíjakban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők Hódmezővásárhelyen, 2011. ......................... 29
27. ábra: Az ezer lakosra jutó személygépjárművek száma, 2011. ................................................................................... 30
28. ábra: A népesség vallás és felekezet szerinti megoszlása Hódmezővásárhelyen, 2011. ............................................ 35
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
6
29. ábra: Az óvodába beírt gyermekek és az óvodák férőhelyeinek száma Hódmezővásárhelyen, 2001-2012. A
gyógypedagógiai nevelés adataival együtt ....................................................................................................................... 38
30. ábra: A hódmezővásárhelyi óvodai nevelés kapacitás-kihasználtsági mutatói, 2001-2012. A gyógypedagógiai
nevelés adataival együtt ................................................................................................................................................... 39
31. ábra: Az általános iskolai tanulók száma Hódmezővásárhelyen, 2001-2012. ............................................................. 40
32. ábra: Egy nyolcadik évfolyamos általános iskolai tanulóra jutó első osztályos tanulók száma Hódmezővásárhelyen,
2001-2012 ......................................................................................................................................................................... 40
33. ábra: Az általános iskolai oktatás kapacitás-kihasználtsági mutatói Hódmezővásárhelyen, 2001-2012. Nappali
oktatás adatai a gyógypedagógiai oktatással együtt. ....................................................................................................... 41
34. ábra: A megyei jogú városok és Budapest köznevelési intézményeinek kapacitás-kihasználtsági mutatói, 2011. Az
egy óvodai férőhelyre jutó gyermekek száma alapján sorba rendezett adatsor. ............................................................. 41
35. ábra: A hódmezővásárhelyi középiskolai oktatás kapacitás-kihasználtsági mutatói, 2001-2012. .............................. 42
36. ábra: A szakiskolai oktatás kapacitás-kihasználtsági mutatói és a tanulói létszám alakulása Hódmezővásárhelyen,
2001-2012. Speciális szakiskolai tanulókkal együtt és a nappali oktatásban. .................................................................. 43
37. ábra: A felsőoktatásban tanulók száma a képzési hely szerint Hódmezővásárhelyen, 2001-2012 ............................ 44
38. ábra: Óvodák elhelyezkedése Hódmezővásárhelyen ................................................................................................. 50
39. ábra: Általános iskolák elhelyezkedése Hódmezővásárhelyen ................................................................................... 55
40. ábra: Felnőttoktatásban tanulók száma Hódmezővásárhelyen, 2001-2012. ............................................................. 61
41. ábra: A tartósan beteg és a fogyatékkal élők aránya a megyei jogú városokban, 2011. ............................................ 69
42. ábra: Háziorvosi rendelők Hódmezővásárhelyen ....................................................................................................... 71
43. ábra: Házi gyerekorvosi rendelők ............................................................................................................................... 72
44. ábra: Az egy háziorvosra jutó betegforgalom és annak változása a megyei jogú városokban, 2001-2011. ............... 73
45. ábra: A házi- és gyermekorvosi ellátások igénybevétele és annak változása a megyei jogú városokban, 2001-2011.
.......................................................................................................................................................................................... 74
46. ábra: Tízezer lakosra jutó működő kórházi ágyak száma a megyei jogú városokban, 2011. ...................................... 75
47. ábra: A rendszeres szociális segélyben részesítettek ezer lakosra jutó átlagos száma a megyei jogú városokban és
Budapesten (a rendelkezésre állási támogatásban részültek nélkül), 2011. .................................................................... 89
48. ábra: A rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma és az azokra jutó felhasznált összeg
Hódmezővásárhelyen (a rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül), 2009-2012. .............................. 89
49. ábra: Lakásfenntartási és lakáscélú támogatások Hódmezővásárhelyen, 2001-2012. ............................................... 90
50. ábra: Adósságcsökkentési támogatás Hódmezővásárhelyen, 2004-2012. ................................................................. 91
51. ábra: Hódmezővásárhely bölcsődéinek kapacitás-kihasználtsági jellemzői, 2001-2012. ........................................... 93
52. ábra: A kiskorú gyermekek nevelését és oktatását végző intézmények kapacitás-kihasználtsági mutatói a megyei
jogú városokban, 2011...................................................................................................................................................... 94
53. ábra: A veszélyeztetett kiskorúak aránya a megyei jogú városokban, 2011. ............................................................. 95
54. ábra: A veszélyeztetett, a gyermekjóléti szolgálat által gondozott és a védelembe vett kiskorú gyermekek száma
Hódmezővásárhelyen, 2007-2012. ................................................................................................................................... 96
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
7
55. ábra: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek ezer lakosra jutó átlagos száma a megyei jogú
városokban, 2011. ............................................................................................................................................................ 97
56. ábra: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek adatai Hódmezővásárhelyen, 2006-2012. ....... 97
57. ábra: A 65 év feletti népesség száma Hódmezővásárhelyen, 2005-2012. ................................................................ 101
58. ábra: Az időskorúak nappali ellátásában részt vevő intézmények kapacitás-kihasználtsága Hódmezővásárhelyen,
2001-2012. ...................................................................................................................................................................... 105
59. ábra: A Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Támogató Szolgáltatás ellátottainak életkori megoszlása................ 110
60. ábra: Éjjeli Menedékhely kihasználtsági mutatói, 2012-2013 .................................................................................. 111
61. ábra: Átmeneti szálló kihasználtsági mutatói ........................................................................................................... 111
62. ábra: Nappali melegedő kihasználtsági mutatói, 2012-2013 .................................................................................... 111
63. ábra: Hódmezővásárhely múzeumainak látogatottsága, 2004-2012. ...................................................................... 112
64. ábra: A helyi önkormányzatok iparűzési adó bevétele, 2006-2011 .......................................................................... 120
65. ábra: A helyi önkormányzatok egy állandó lakosra jutó iparűzési adó bevétele és annak változása a megyei jogú
városokban és Budapesten, 2006-2011. ......................................................................................................................... 121
66. ábra. Az egy főre jutó iparűzési adó-bevétel Hódmezővásárhelyen, 2006-2011. Állandó népességi adatok. ......... 121
67. ábra: Egy lakosra jutó helyi iparűzési adó-bevétel a Dél-Alföldi régió megyei jogú városaiban, 2006-2011. .......... 122
68. ábra: Megyei jogú városok önkormányzatainak saját folyó bevételei...................................................................... 122
69. ábra: Az idegenforgalmi adó összege és változása a megyei jogú városokban, 2006-2011. .................................... 123
70. ábra: Működő vállalkozások gazdasági ág szerint, 2011........................................................................................... 124
71. ábra: A működő hódmezővásárhelyi vállalatok számának szektoronkénti megoszlása 2011-ben........................... 125
72. ábra: A vállalkozások száma a lakosság arányában a megyei jogú városokban és Budapesten, 2011. .................... 132
73. ábra: A vállalkozások száma a lakosság arányában a megyei jogú városokban, méretkategóriánként, 2011. ........ 133
74. ábra: A jogi személyiségű társas vállalkozások aránya a megyei jogú városok állandó népességén belül, 2011. .... 134
75. ábra: A külföldi érdekeltségű vállalkozások aránya az összes működő vállalkozáshoz viszonyítva a megyei jogú
városokban, 2011 ........................................................................................................................................................... 134
76. ábra: Az egy külföldi vállalkozásra jutó saját tőke a megyei jogú városokban, 2011. .............................................. 135
77. ábra: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv keretében megítélt támogatások összege és egy
főre jutó összege. ............................................................................................................................................................ 136
78. ábra: A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma és kihasználtsága a megyei jogú városokban ................. 139
79. ábra: Az egy főre jutó vendégéjszakák száma és annak változása a megyei jogú városok és Budapest kereskedelmi
szálláshelyein, 2001-2012. .............................................................................................................................................. 139
80. ábra: A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyszámának változása Hódmezővásárhelyen, 2001-2011. .................... 140
81. ábra: Vendégéjszakák száma és átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyeken a megyei jogú városokban
........................................................................................................................................................................................ 141
82. ábra: A vendégéjszakák számának változása Hódmezővásárhely kereskedelmi szálláshelyein, 2001-2011 (ezer fő).
........................................................................................................................................................................................ 141
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
8
83. ábra: Vendégéjszakák száma és átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyeken a megyei jogú városokban
........................................................................................................................................................................................ 142
84. ábra: A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma Hódmezővásárhely kereskedelmi szálláshelyein, 2001-2012.
........................................................................................................................................................................................ 142
85. ábra: Egy kereskedelmi szálláshelyre jutó éjszakák vendégéjszakák számának változása a megyei jogú városokban,
2001-2011 ....................................................................................................................................................................... 143
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
9
1. táblázat: Óvodai feladatellátási helyek száma, 2001-2012 ........................................................................................... 37
2. táblázat: Óvodapedagógusok száma (gyógypedagógia neveléssel együtt) (fő) ........................................................... 38
3. táblázat: Középiskolai feladatellátási helyek száma ..................................................................................................... 42
4. táblázat: Feladatellátási helyek száma, osztályok száma és a főállású pedagógusok száma a hódmezővásárhelyi
szakoktatásban, 2001-2012 .............................................................................................................................................. 43
5. táblázat: Óvodai ellátást biztosító intézmények Hódmezővásárhelyen 2013/14-ben. ................................................ 49
6. táblázat: Sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma ......................... 52
7. táblázat: Gyógypedagógiai nevelés az óvodai feladatellátási helyeken ....................................................................... 53
8. táblázat: Hódmezővásárhelyi tankerületben található intézmények ........................................................................... 54
9. táblázat: Egyéb intézmények ........................................................................................................................................ 54
10. táblázat: Sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma ............................ 56
11. táblázat: Gyógypedagógiai nevelés az általános iskolai feladatellátási helyeken....................................................... 57
12. táblázat: Az általános iskolai tanulmányaikat be nem fejezők száma, ill. aránya a nappali rendszerű oktatásban ... 57
13. táblázat: A középfokú oktatás intézményi struktúrája Hódmezővásárhelyen............................................................ 59
14. táblázat: Sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma ............................ 60
15. táblázat: Felnőttoktatásban résztvevők száma Hódmezővásárhelyen, 2009-2011. ................................................... 61
16. táblázat: Ágyszámok és ágykihasználtság a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központban ............................... 77
17. táblázat: Esetszámok és átlagos ápolási napok a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központban ....................... 78
18. táblázat: Az Emlőszűrő Centrumban emlőszűrésen megjelentek adatai.................................................................... 82
19. táblázat: Az emlőszűrő állomáson lebonyolított szűrések adatai ............................................................................... 82
20. táblázat: HPV átoltottság ............................................................................................................................................ 82
21. táblázat: Közfoglalkoztatásban részt vevők száma Hódmezővásárhelyen, 2010-2012 .............................................. 86
22. táblázat: Bérlakás-állomány Hódmezővásárhelyen 2008-2013 között ....................................................................... 92
23. táblázat: Állandó népességből a 0-2 évesek száma Hódmezővásárhelyen ................................................................ 93
25. táblázat: Kagylóhéj Gyermekjóléti Központban gondozottak száma 2011-2013-ban ................................................ 97
26. táblázat: Kagylóhéj Gyermekjóléti Központban jelentkező problématípusok megoszlása 2013-ban ........................ 98
27. táblázat: Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ szakmai intézkedéseinek megoszlása 2013-ban.................................... 99
28. táblázat: Családsegítő Szolgálatnál ellátottak száma, 2011-2013 ............................................................................ 100
29. táblázat: Időskorúak otthonaiban működő férőhelyek és ellátottak száma............................................................. 102
30. táblázat: Időseket (is) ellátó nappali intézmények száma, valamint időskorúak nappali ellátásában
foglalkoztatottak száma .................................................................................................................................................. 104
31. táblázat: A Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Aranyház iránti igények .............................................................. 105
32. táblázat: A házi segítségnyújtást igénybevevők kor és nem szerinti megoszlása ..................................................... 106
33. táblázat: A szociális étkeztetést igénybe vevők megoszlása nem és kor szerint, 2013. ........................................... 107
34. táblázat: Hódmezővásárhely muzeális egységei, közművelődési intézményei és könyvtárai, 2014 ........................ 113
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
10
35. táblázat: A regisztrált vállalkozások száma a Dél-alföldi régió megyei jogú városaiban ........................................... 131
36. táblázat: A működő vállalkozások száma a Dél-alföldi régió megyei jogú városaiban ............................................. 132
37. táblázat: A működő vállalkozások megoszlása létszám-kategóriánként a Dél-alföldi régió megyei jogú városaiban,
2011. ............................................................................................................................................................................... 133
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
11
A magyar statisztika 1870-től végez modern kori népszámlálást, Hódmezővásárhely akkori lakosságszáma
41.492 fő volt. A 19. század végén megfigyelhető dinamikus növekedés folyamatában lassulást a 20. század
eleji kivándorlás és jelentős mértékben a második világháború emberi veszteségei okoztak. 1949-ben közel
5%-kal éltek kevesebben a városban, mint 1941-ben.
1. ábra: Hódmezővásárhely népességszámának alakulása és annak Csongrád megye és Szeged város
népességszámához viszonyított aránya1 Forrás: KSH
A mélypontot követően viszonylag gyorsan elérte a város a háború előtti népességszámát, és állandó
növekedést követően 1980-ra elérte az 54.505 fős maximumát. E trendben a 80-as években fordulat állt be:
egyértelmű népességcsökkenés kezdődött, amelynek hatására 2011-ben Hódmezővásárhely lakónépessége
az 1980. évinek a 84,5%-ára zsugorodott. Ez annak tekintetében különösen aggasztó, hogy a város esetében
nem mutatható ki szuburbanizálódás, tehát a város közigazgatási határán kívülre költöző népesség nem
csupán statisztikailag, de a város szempontjából ténylegesen elhagyja a települést. Kellemetlen tény
továbbá, hogy a megyei jogú város jelentősen gyorsabban csökken a népességét ugyancsak folyamatosan
veszítő megyén belüli városoknál és magánál Csongrád megyénél is. Kedvezőbb kép rajzolódik ki azonban a
megye további két jelentősebb központja, Szentes és Makó azonos folyamatát megvizsgálva: 2001-hez
1 1960-ig jelenlevő népességi, 1970-2011-ig lakónépességi adatok.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
12
képest 2011-re e két város lakossága 9,9 és 8,2%-kal zsugorodott, szemben Hódmezővásárhely 6,8%-os
értékével.
2. ábra: A lakónépesség változása az előző népszámlálás évében regisztrált népességszámhoz képest.
Forrás: KSH, a népszámlálások eszmei időpontjában regisztrált lakónépességi adatok.
Országos összehasonlításban - a megyei jogú városok és Budapest 2001 és 2011 közötti népességszám-
változásának értékeit ábrázolva - négy településcsoport viszonylag markáns elkülönülését figyelhetjük meg.
(ld. 3. ábra)
● A két legutóbbi népszámlálás közt eltelt tíz év alatt lakónépességét növelni képes négy város
(Érd 10,7%, Sopron 7,0%, Kecskemét 3,7% és Nyíregyháza 1,0%-os növekedés);
● Egy stagnáló, főként nagyvárosok alkotta csoport, általában 1% alatti csökkenéssel (Budapest,
Debrecen, Győr, Szeged, Veszprém);
● 3 és 7% közötti mértékű népességvesztést elszenvedő, döntő részben középvárosok alkotta
sor;
● és végül egy jellemzően kelet-magyarországi városokat tömörítő, erősen fogyó népességű
városok csoportja (Békéscsaba 8,7%, Miskolc 9,6%, Dunaújváros 11,8%, ill. Salgótarján 16,8%).
Összességében megállapíthatjuk, hogy az egyre gyorsuló ütemben polarizálódó hazai településhálózatban –
és az ugyanezen trend hatása alatt álló megyei jogú városok halmazában – Hódmezővásárhely a
középvárosok viszonylatában átlagos értékű csökkenést szenvedett el.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
13
3. ábra: A megyei jogú városok és Budapest népességszámának változása, 2001-20112.
Forrás: KSH továbbvezetett lakónépességi adatai alapján Grants Europe Consulting saját szerkesztése
A népességváltozás folyamatát évenkénti lebontásban és régiós összehasonlításban is szemügyre véve
kijelenthetjük, hogy Békéscsaba után Hódmezővásárhely a másik, a vizsgált időszakban demográfiai
értelemben folyamatosan, ráadásul gyorsuló ütemben csökkenő népességű megyei jogú város (ld. 4. ábra),
melynek a megyén belüli népességi részesedése is csökkenő tendenciát mutat. (ld. 2. ábra)
Hódmezővásárhely népességváltozásának trendjét Csongrád megye további két meghatározó szerepű
városával (Szentes és Makó) összevetve azonban jelentősen kedvezőbb kép rajzolható fel a város
pozíciójáról. 2012-ben az említett két város népességszáma a 2001-es azonos értékeik 91,6, illetve 91,3%-a,
miközben Hódmezővásárhely lakossága ennél kisebb mértékben csökkent csupán.
2 A buborékok területe a városok 2011-es lakosságszámát fejezi ki.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
14
4. ábra: Hódmezővásárhely és egyes régiós városok népességszám-változása, 2001-2012 (2001 = 100%)3 Forrás: KSH év végi lakónépességi adatok
A természetes szaporodást meghatározó születési és halálozási arányszámok tekintetében megállapítható,
hogy Hódmezővásárhely a megyei jogú városok rangsorának alsó hányadában található: az ezer lakosra jutó
élveszületések száma 9,5 fő. Ez megegyezik a megyei jogú városok azonos értékeinek átlagával (9,4 fő), ám
minimális mértékben kedvezőtlenebb az országos értéket adó 9,8 főnél (ld. 5. ábra). A nyers halálozási
arányszám tekintetében azonban a vizsgált városok átlagos 12,2-es, és különösen az országos 13,5-es
értékeivel szemben Hódmezővásárhelyen 13,8 ezrelékes halálozási arány regisztrálható, aminek relatíve
magas értéke tehető felelőssé az erőteljes természetes fogyásért. A 2001 és 2011 között ezer lakosra
vetítve évi 4,3 fős érték ugyan mind a megyei jogú városok átlagánál (2,8), mind pedig Magyarország azonos
értékénél (3,7) rosszabb, ám Makó (6,3 ezrelék) és Szentes (5,1 ezrelék) értékénél jelentősen kedvezőbb.
5. ábra: Az élveszületések és halálozások ezer lakosra jutó száma a megyei jogú városokban és Budapesten. 2001-2011
évek átlaga Forrás: KSH
A természetes szaporodás komponenseinek 2001 és 2012 közötti vizsgálata rávilágít arra, hogy a városban
2012-ben 26%-kal többen haltak meg (586 fő), mint ahányan születtek (433 fő), azaz a 2001-2011 közötti
átlagos 4,3 ezrelék természetes fogyással szemben ugyanez az érték „csupán” 3,35 ezrelék.
3 . A 2001-es és a 2011-es népszámlálások és ezek továbbvezetett év végi lakónépességi adatai. A 2010 és 2011 közötti drasztikus,
az addigi tendenciákat megtörő népességcsökkenést a 2011-es népszámlálás és a 2001-es azonos összeírás továbbvezetett
értékeinek esetenként jelentős különbsége okozza.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
15
6. ábra: A természetes népmozgalom komponenseinek alakulása Hódmezővásárhelyen, 2001-2012.
Forrás: KSH
Hódmezővásárhely esetében nem mutatható ki sem számottevő be-, sem kivándorlás. A vándorlási
különbözet - az állandó és ideiglenes vándorlások évenkénti különbözete – többéves átlaga a város
esetében -0,6 fő/ezer lakos, amivel a megyei jogú városok sorának középső helyeire pozicionálható, és
jelentősen előnyösebb Makó (-3,1) és Szentes (-4,5) értékeinél. A relatíve kedvező különbözet miatt a
folyamatos lakosságvesztés döntő részben a kedvezőtlen természetes szaporodási arányszámoknak
tudható be: Hódmezővásárhely többévi tényleges szaporodási arányszáma ezer lakosra -4,9, aminél a
vizsgált további két megyei város értékei (Makó -9,39 és Szentes -9,64) jelentősen alacsonyabbak (ld. 7.
ábra).
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
16
7. ábra: A megyei jogú városok és Budapest népességalakító tényezői, 2001-2011.4 Forrás: KSH
A gyermekek és fiatalkorúak esetében az oktatási-nevelési intézményváltáshoz kötődő korévek mentén
felosztott korcsoportok elmúlt évtizedben történt létszámváltozásának bemutatásához a KSH állandó
népességi adatsorait használjuk, ami a lakónépesség két népszámlálás közötti továbbvezetett értékei
okozta torzításoktól is mentes arányokat ad.
A 0-2 éves, vagyis harmadik életévüket még be nem töltött gyermekek száma a 2001-es 1.269 főről 2012-re
minimálisan (11 fővel) 1.280 főre nőtt, ami a teljes népesség 2,8%-a. Az arány növekedésének folyamata
stabil, azonban minimális mértékű. Ugyancsak jelentéktelennek mondható a 2008-ban kibontakozó
gazdasági válság gyermekvállalási hajlandóságra gyakorolt hatása (ld. 8. ábra).
A 3-5 éves, óvodás korú gyermekek létszáma jószerivel állandó, a 0-2 évesekhez hasonló, a 2001-es 1.297 fő
után 2012-ben 1.295 fő, és a teljes népességen belüli arányuk is megegyezik.
8. ábra: A hódmezővásárhelyi gyermek- és fiatalkorúak életkor szerinti korcsoportos megoszlása, 2001-2012.
Forrás: KSH
A legalacsonyabb korcsoportok létszáma és aránya stabilitásával szemben a 6 és 13 évesek számának és
arányának a változása jelentős. A 2001-ben 4.644 fős, a teljes hódmezővásárhelyi népesség 9,5%-át alkotó
csoport részaránya 2009-re 7,3%-ra csökkent, majd szinte változatlanul 2012-ben is 7,4% (3.418 fő), így a
teljes időszakon belül 26,4%-os csökkenés történt. Az elkövetkező 5 évben - a 2-3 és a 3-5 évesek számának
stagnálása hatására - az általános iskoláskorúak számának állandósulásával érdemes számolnunk.
A 14-17 éves, középiskolás korú fiatalok arányának 2001 és 2012 közötti csökkenése a vizsgálatba vont
korcsoportok közül a második legnagyobb: míg 2001-ben 2427 fő tartozott ebbe a korcsoportba, addig
4 A természetes fogyás és a vándorlási különbözet a vizsgált időszakra vonatkozó ezer lakosra jutó évenkénti értékeik számtani
átlaga, a tényleges szaporodás pedig ezek különbsége. A vándorlási különbözet az állandó és ideiglenes vándorlások évenkénti
különbözete. A két népszámlálás közötti értékek a 2001-es népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett év végi lakónépességi
adatok.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
17
2012-ben már csak 1825 (ez 24,8%-os csökkenés). A csökkenés megállása, ill. a stagnálás vagy esetleg
csekély növekedés elindulása 2014-2015-re várható.
A város állandó népességén belül 6.434 fő (a teljes lakosság 13,8%-a) volt a 15 éves kor alattiak száma
2011-ben, ami kedvezőbb a megyei jogú városok 13,4%-os átlagához képest. Lévén, hogy
Hódmezővásárhely 60 év feletti lakosságának aránya az előbbiek átlagával megegyezik (23,6%), a népesség
aktív korú 15-59 éves csoportja értelemszerűen kisebb részarányt (62,6%) képvisel. Előnyösebb, a
demográfiai fenntarthatóság szempontjából kedvezőbb korszerkezettel csak öt, javarészt növekvő
népességű város (Érd, Kecskemét, Nyíregyháza, Sopron és Tatabánya) rendelkezik (ld. Hiba! A hivatkozási
forrás nem található.). Minden korcsoport tekintetében kedvezőbb kép rajzolódik ki továbbá Makó és
Szentes azonos értékeivel összehasonlítva is.
9. ábra: A megyei jogú városok népességének korcsoporti összetétele, 2011.
Forrás: KSH
Az egyes korcsoportok népességen belüli arányának a változását vizsgálva azonban már nem beszélhetünk
relatíve kedvező pozícióról Hódmezővásárhely esetében: 2001 és 2011 között a 60 év felettiek
részarányának 3,3 százalékpontos növekedése és a 15-59 éves korosztály részarányának 1,1 százalékpontos
csökkenése a legtöbb vizsgált városénál kedvezőbb ugyan, a 14 év alatti korosztály térvesztése azonban
jelentős. Ez Szeged értékéhez hasonlóan 2,2 százalékpontos csökkenést mutat, aminél a megye két további
nagyobb városa közül csak Szentes mutatója (3,2 százalékpontos csökkenés) kedvezőtlenebb. (ld. 10. ábra).
Az országos trendekkel megegyezően tehát Hódmezővásárhely népességére is a folyamatos öregedés a
jellemző.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
18
10. ábra: A megyei jogú városok egyes korosztályai teljes népességen belüli részarányának változása, 2001-2011.
Forrás: KSH
A helyi ellátórendszer fenntarthatóságának jellemzésére a népesség különböző korcsoportjainak
eltartottsági rátája alkalmazható. (ld. 11. ábra)
11. ábra: Eltartottsági ráták a magyar megyei jogú városokban, 2011.
Forrás: KSH
Hódmezővásárhelyen a 65 év felettieknek az aktív korúakhoz (15-64 évesek) viszonyított arányát kifejező, a
társadalmi ellátórendszerek tervezésénél fontos szereppel bíró idős népesség eltartottsági rátája relatíve
magas. A város 100 munkaképes korú lakosára 39 időskorú személy eltartása hárul, szemben a megyei jogú
városok átlagos 36-os értékével. Makó és Szentes azonos értéke mindkét város esetében 40 fő.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
19
Figyelemre ad okot továbbá az eltartott népesség (15 év alatti gyermek és 65 év feletti idős népesség
összesített) aránya is: Hódmezővásárhelyen 100 aktív korúra - a megyei jogú városok és az ország értékénél
(58) is több - 62 eltartott jut. Ez megegyezik a vizsgálatba vont két megyei város azonos értékeiel.
2001-ben Hódmezővásárhely lakosságának döntő hányada, 98,5%-a vallotta magát magyar
nemzetiségűnek, azonban főként az egyéb nemzetiségű kategóriába tartozók arányában történt jelentős
növekedés (108 főről 464 főre nőtt) hatására arányuk 96,8%-ra csökkent 2011-ben.(ld.12. ábra) Növekedés
tapasztalható a roma lakosság számában és arányában: a 2001-es népszámláláshoz képest 18%-kal többen,
415 fő vallotta magát romának.
12. ábra: Hódmezővásárhely nemzetiségi összetétele, 2001-2011.
Forrás: KSH
A legalább nyolc általános iskolai osztályt végzettek arányának elmúlt évtizedekben történt nagyarányú
javulása után 2001 és 2011 között ebben csupán kismértékű növekedés volt tapasztalható Magyarországon:
inkább a legalább érettségivel, vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya emelkedett jelentős
mértékben.
Az országos trendeknek megfelelően a Dél-Alföldi régió megyei jogú városaiban is szinte teljeskörűvé vált az
általános iskolai végzettség (a 15 év felettiek körében 96-98%), az érettségivel rendelkezők aránya a 18
éven felüli lakosságon belül 48 és 65%, míg a 25 év felettiek körében a felsőfokú képesítést szerzettek
aránya jelenleg 16 és 29 % között mozog. Ezen értékek azonban a régión belül nagyfokú differenciáltságot
mutatnak.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
20
13. ábra: A Dél-Alföldi régió megyei jogú városainak iskolázottsága, 2001-2011.
Forrás: KSH. A különböző képesítésekkel rendelkezők azonos korú népességen belüli részarányával és azok változásával. A 2011-es legalább általános iskola 8 osztályos végzettséggel rendelkezők arányértékei szerint sorba rendezett adatsor.
Hódmezővásárhely 2011-es népességéből 18.025 fő rendelkezett legalább érettségivel, ami a 18 év feletti
lakosság 47,6%-a, a régiós megyei jogú városok legalacsonyabb értéke, alacsonyabb az országos 49,0%-nál
is. (ld. 13. ábra)
A 2011-ben felsőfokú végzettséggel rendelkező hódmezővásárhelyi lakosok száma 5.403 fő. Ez a csoport a
megfelelő korú (25 év feletti) lakosságra vetítve 16,0%-os arányt képviselt, ami mind az országos átlagnál
(19,0%), mind pedig a vizsgált régiós városok értékeinél alacsonyabb. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők
körében korcsoportonként jelentős eltérés tapasztalható a fiatalabbak javára. A diplomások nemek közti
megoszlása közel azonos.
A városrészek között markáns különbségek rajzolódnak ki: a legmagasabb felsőfokú végzettségi arányokkal
a város délnyugati felében található Kertváros, Belváros és Kishomok városrészek büszkélkedhetnek (a
megfelelő korú népesség 30,1%, 23,4% és 23,0%-a rendelkezik ilyen végzettséggel). Ezzel éles ellentétben
áll többek között a négy egykori tanyaközpont és az egyéb külterületi részek, de a város periférikus
részeiben is alacsony ez az arány és ezzel párhuzamosan relatíve magas a legfeljebb nyolc általános iskolai
osztályt végzett aktív korú lakosok aránya (ld. 14. ábra).
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
21
14. ábra: A népesség iskolai végzettsége Hódmezővásárhely városrészeiben, 2011.5
Forrás: KSH
Hódmezővásárhely lakosságából 18.203 fő volt foglalkoztatott és 2.260 fő volt regisztrált munkanélküli
2011-ben, a gazdaságilag aktív népességet pedig ezek együttes száma adja: 20.463 fő. A nemzetközi
összehasonlításokban használt, 15-74 éves népességen belül vizsgált aktivitási arányszám tekintetében
ugyancsak kirajzolódnak a Magyarországon belüli jelentős területi különbségek: a gazdasági aktivitási
arány6 Hódmezővásárhely esetében 56,6% volt 2011-ben, amely sem az országos átlagot (58,1%), sem
pedig a megyei jogú városok átlagát (58,6%) nem éri el. (ld. 15. ábra)
Hódmezővásárhely munkanélküliségi rátája (a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli
aránya) 2011-ben 11,0% volt; ez Magyarország 12,6%-os értékénél alacsonyabb, a megyei jogú városokéval
(11,3%) azonban közel megegyező.
5 A városrészi lebontású ábrákon szereplő egyéb külterület a városrészeken kívül eső külterületi részeket (általánosságban a
tanyavilágot) foglalja magában. Mártély, Öreg-kishomok és az egyéb külterület 2011-es adataival összehasonlítható 2001-es adatai
nem állnak hiánytalanul rendelkezésre, ezért az ezekben tapasztalható folyamatok vizsgálatára nincs mód. 6 Gazdasági aktivitási arány: a foglalkoztatottakat és a munkanélkülieket egyaránt tartalmazó gazdaságilag aktív népesség 15-74
éves munkavállalási korú lakosságon belüli aránya.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
22
15. ábra: A megyei jogú városok lakosságának gazdasági aktivitása és munkanélküliségi rátája.7
Forrás: KSH
A teljes lakónépességen belül értelmezett gazdasági aktivitási arány jelentős szóródást mutat a városon
belül. Hódmezővásárhely népességének 44,4%-a alkotta 2011-ben a gazdaságilag aktívak csoportját,
azonban ez az arány Erzsébet esetében csupán 29,9%, de Kútvölgy és Csúcs értékei is 40% alatt maradnak.
Ezzel szemben Hódtó értéke jóval a városi felett volt 2011-ben (ld. 16. ábra). Kedvező, hogy a két
népszámlálás között eltelt kicsivel több, mint 10 év alatt szinte az összes városrész növelni tudta az arányt:
átlagosan 4-6 százalékponttal, ám Batida esetében a növekedés 9,4 százalékpont volt.
16. ábra: . A gazdaságilag aktív népesség aránya Hódmezővásárhely városrészeiben, 2001-2011.
Forrás: KSH. Az arány a település lakónépességén belül értelmezett.
Hódmezővásárhely városi szintű munkanélküliségi rátája (a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív
népességen belüli aránya) ugyancsak nagyfokú belső differenciáltságot rejt. A Kertváros gazdaságilag aktív
lakosságának csupán 6,6%-a munkanélküli, és a városrészben elenyésző a tartósan állástalanok aránya is
(ld. 17. ábra). Ezzel szemben Kútvölgy, Külterület és Batida igen kedvezőtlen 19,6% és 14,8% értékekkel
(ezen belül 16,1%, 10,2 és 11,4% tartós munkanélküliségi aránnyal) erősen hátrányos helyzetű. A város
értékeivel közel azonos arányokat kapunk Újváros és Belváros esetében.
7 A gazdaságilag aktívak aránya a 15-74 éves korosztály százalékában értendő.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
23
A tíz év alatt történt változások irányultságát megfigyelve kitűnik, hogy a munkanélküliségi arányokban a
legjelentősebb javulást a belterületen kívüli városrészek könyvelhetik el: Kútvölgy és Kishomok 10
százalékpont felett, Erzsébet -7,4, az egyéb külterületek pedig 1 százalékpontot javítottak 2001-es
munkanélküliségi arányukhoz képest. Ugyan a legnagyobb mértékben (5,0 százalékpont) Batida mutatója
emelkedett, a negatív trend a város belterületén élők esetében általános volt.
17. ábra: A munkanélküliek aránya Hódmezővásárhely városrészeiben, 2001-2011.
Forrás: KSH
Hódmezővásárhely megyei jogú városokon belüli egyediségét legfőképp foglalkoztatási szerkezete
bizonyítja: a 2011-ben a teljes munkaidőben alkalmazásban álló hódmezővásárhelyi lakosok közel 10%-a a
mezőgazdaságban dolgozott (18. ábra). Az ipar, valamint a tercier és a kvaterner (azaz a helyi gazdaságok
versenyképességére egyre jelentősebb hatással bíró szellemi, kutatás-fejlesztési tevékenységek) szektorok
megoszlása közel azonos, 46-44%8.
8 A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek
adatai alapján.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
24
18. ábra: A megyei jogú városok teljes munkaidőben alkalmazásban álló népességének gazdasági szektoronkénti
foglalkoztatási aránya, 2011. A tercier és kvaterner összevont szektor értékei alapján sorba rendezett adatok. Forrás: KSH
Ingázási adatok sajnos továbbra is csak a 2001-es évre vonatkozóan állnak rendelkezésre, ugyanis a 2011-es
népszámlálás ingázási adatsorai még nem kerültek feldolgozásra. A hódmezővásárhelyi munkahelyek
összesen 2.963 fő más településről bejárónak biztosítottak munkát 2001-ben. Közülük a legtöbb dolgozó
Földeákról (479 fő), Mindszentről (476 fő), Szegedről (442 fő) és Békéssámsonról (401 fő) ingázik, de 100 fő
fölötti munkaerő érkezik Székkutas (200 fő), Mártély (181 fő) és Makó (133 fő) felől is. A Békéssámsonról,
illetve Földeákról Hódmezővásárhelyre bejárók jelentős aránya (40,4%, ill. 31,5%) legfeljebb 8 általános
iskolai osztály rendelkezik, míg a szegedi ingázók közel 57%-a felsőfokú végzettségű.
A 18. ábrán bemutatott, Hódmezővásárhely esetében 11,0%-os munkanélküliségi aránytól jelentősen eltér
a regisztrált munkanélküliek munkavállalási korú népességen belüli aránya (ld. 19. ábra). A 2013. október
20-i állapot szerint a város 30.505 fő munkavállalási korú lakosából 2.035 fő álláskeresőt regisztráltak, akik
közül 679 főt (az összes munkát kereső 33,4%-át) egy évnél hosszabb ideje tartottak nyilván. Így a
munkavállalási korúak 6,7%-át teszik ki az álláskeresők, és 2,2%-át az egy éven túl állást keresők. Ezen
számok alapján Hódmezővásárhely a megyei jogú városok rangsorának középmezőnyébe tartozik.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
25
19. ábra: A megyei jogú városokban és Budapesten élő álláskeresők és 365 napon túl állást keresők a munkavállalási
korú népesség százalékában, 2013. október 20-i állapot. Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat
A 2000-es évek második felében országosan tapasztalt gazdasági konjunktúra Hódmezővásárhely állást
keresőinek adataiban nem tükröződik, hiszen 2005-től a gazdasági válság kezdetéig is növekedést
regisztráltak (ld. 20. ábra). Az akkor 1.946 fő álláskereső 2008-ra 24,3%-kal 2.419 főre nőtt, a válság első
évére pedig további 32,2%-kal 3.199 fő csúcsértékre nőtt. A pályakezdő álláskeresők csoportján belül közel
azonos növekedési ütemek figyelhetők meg, némi megkésettséggel. Az elmúlt években e számok jelentős
mértékben csökkentek, 2011-ben csupán 1.974 fő regisztrált álláskereső volt a városban, és ezek 9,8%-a
volt pályakezdő.
20. ábra: Álláskeresők és pályakezdő álláskeresők száma Hódmezővásárhelyen, 2001-2012
Forrás: KSH
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
26
A 2011-2012 közötti – országos trendhez hasonló – álláskeresők számának növekedésén belül különösen
erős volt a pályakezdők számának megugrása: 2012-re nagyarányú, 71,7%-os növekedés következett be, és
az összes álláskeresőn belüli arány is jelentősen nőtt 9,8%-ról 15,2%-ra. (ld. 21. ábra)
21. ábra: A pályakezdő álláskeresők száma és azok aránya az összes álláskeresőn belül Hódmezővásárhelyen, 2002-
2012. Forrás: KSH
A regisztrált álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása 2001 és 2012 között stabilnak mondható. A
középfokú és a felsőfokú képzettséggel rendelkezők arányának relatíve kismértékű növekedése mellett a
legfeljebb általános iskolát végzettek összes álláskeresőn belüli aránya szintén kismértékű csökkenést
mutat: a 2001-es 34,6%-ról (582 fő) 2012-re 31,7%-ra (694 fő) csökkent, azonban továbbra is magasnak
számít. (ld. 22. ábra)
22. ábra: A regisztrált álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása Hódmezővásárhelyen, 2001-2011.
Forrás: KSH
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
27
A munka világából tartósan kikerült, vagy fogyatékossága ill. egyéb hátrányos helyzete miatt
munkavégzésre csak korlátozottan alkalmas személyeket munkalehetőséggel támogatni hivatott, 2008-ban
útjára indított Út a munkához elnevezésű közfoglalkoztatási programot 2011-től a Nemzeti
Közfoglalkoztatás Programja váltotta fel (ennek bemutatására a 8.3.1 A szociális ellátást meghatározó
keretrendszer c. fejezetben kerül sor).
A népesség gazdasági helyzete az adózók számával és arányával, valamint a személyi jövedelemadó-alap
nagyságával jellemezhető. A városban az ezer lakosra jutó adózók száma 442 fő, amivel a 23 megyei jogú
város rangsorának legalsó negyedében kap helyet a város. (ld. 23. ábra) Ez mind a megyei jogú városok
átlagánál (463 fő/ezer lakos), mind pedig az országos átlagnál (445 fő/ezer lakos) alacsonyabb érték. A
relatíve alacsony érték mellé az adófizetők lakosságon belüli arányának 2001-2011 közötti 3,4%-os
csökkenése társul.
23. ábra: Az ezer állandó lakosra jutó adófizetők száma, 2011, ill. annak változása, 2001-2011.
Forrás: KSH
A megyei jogú városok körén belül Hódmezővásárhelyen a legalacsonyabb az egy adófizetőre jutó
adóalapot képző jövedelem: 2011-ben 1.488.950 forint. Ez nemcsak a megyei jogú városok átlagos
értékétől (1,86 millió forint) marad el jelentősen, de a legtöbb, társadalmi-gazdasági mutatóit tekintve
hátrányos helyzetben levő városétól is (ld. 24. ábra), annak ellenére, hogy a legalacsonyabb értékekkel
rendelkező városokhoz képest Hódmezővásárhelyen nagyobb mértékben, 81,2%-kal nőtt a vizsgált 10 éves
intervallumban.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
28
24. ábra: Jövedelmi különbségek a magyar megyei jogú városokban, 2011, ill. a jövedelmek változása, 2001-2011.
Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Látható (ld. 25. ábra), hogy a legtöbb ágazatban a hódmezővásárhelyi jövedelmek alacsonyabbak úgy a
megyei jogú városok átlagánál, mint az országos átlagnál.
25. ábra: A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete, 2011. A 4 főnél többet foglalkoztató
vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek adatai. Forrás: KSH
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
29
A városban relatíve nagyon erős mezőgazdaság az egyetlen szektor, amely mind a megyei jogú városok,
mind pedig az ország azonos szektoránál magasabb jövedelmet biztosít. Emellett az építőipar az az ágazat,
amely a városban jobban fizet, mint az országban.
Hódmezővásárhelyen 2011-ben a nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők
száma 15.091 fő (a lakosság 32,8%-a), ezen belül öregségi nyugdíjban 9.473 fő (20,6%) részesült (ld. 26.
ábra).
26. ábra: Nyugdíjakban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők Hódmezővásárhelyen, 2011.
Forrás: KSH
Jóllehet önmagában egyértelmű magyarázóerővel nem bír, az ezer főre jutó személygépjárművek számát a
társadalmi jólétet tükröző indikátorként tekintve is megállapítható Hódmezővásárhely kedvezőtlen helyzete
a többi megyei jogú városhoz képest. Az ezer főre jutó 256 személygépjármű értékkel Hódmezővásárhely az
utolsó helyen található a 23 megyei jogú város és Budapest rangsorában (ld. 27. ábra). A viszonylag
alacsony arány a település síkvidéki jellegével, a városi közforgalmú közlekedés alacsonyabb
teljesítményével, illetve a kerékpározás elterjedtségével is összefügg.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
30
27. ábra: Az ezer lakosra jutó személygépjárművek száma, 2011.
Forrás: KSH
Hódmezővásárhely két egymástól eltérő tájegység, a Békés-Csanádi hátság és a Tisza melléki szikes,
agyagos rétség letelepedésre kedvező feltételeket nyújtó találkozásánál fekszik. A régészek a város
határában közel hétezer éves településnyomokat fedeztek fel, a feltárt rétegek az ember szinte megszakítás
nélküli ittlétét bizonyítják.
A 8. század végén főleg nomád néptöredékeket és a bolgárok elől menekülő földművelő és állattartó
szlávokat találtak az itt letelepedő magyarok.
A folyamatos fejlődés során templomos falvak jönnek létre: a 12-13. században. A területen 15-16
középkori falunak, illetve templomnak a helyét találták meg a régészek. A Hód-tó partján terjeszkedő Hód
és Vásárhely települések - a térségben lévő többi helységgel együtt - az akkori terepviszonyok szerint
meglehetősen elzárt, Szeged felől sokszor csak vízi úton megközelíthető falvak voltak. A terület fölötti
jogviszony gyakran tisztázatlan volt: a gazdagon termő birtokokért egyszerre több nemesi család is
pereskedett.
A várossá fejlődés a 15. század közepére tehető, amikor Hód, Vásárhely, Tarján és Ábrány egykor különálló
kis falvak összeolvadtak és létrejött a jellegzetes nagyhatárú alföldi mezőváros. Az 1437-ben Hód-
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
31
Vásárhelynek nevezett település a város akkori földesurának, Hunyadi Jánosnak az oklevelében mint
uradalmi központ szerepelt.
Ezt a státust, a saját kiskörzetében betöltött gazdasági vezető szerepet elsősorban szerencsés, előnyös
földrajzi fekvésének köszönhetően vívhatta ki a város, így alakulhatott ki piachálózata, majd a többi
településnél kedvezőbb jogi, közigazgatási helyzete. A kereskedelmi utak csomópontjában fekvő Hód-
Vásárhely - a két vármegyeszékhelytől, Csongrádtól, Csanádvártól, de Szegedtől, Makófalvától is arányos
távolságra, egyformán 25-30 kilométerre -, a városok között létrejött kereskedelmi vákuumot töltötte ki.
Hunyadi kormányzóvá választása évében, 1446-ban a településnek megadta az oppidum, vagyis mezővárosi
rangot.
A vásártartó joggal rendelkező földesúri mezővárost (oppidum) a török hadjáratok jelentős mértékben
feldúlták, az elmenekült lakosság csak 1699-ben kezdett visszatelepülni: a 150 éves török uralom gyér
népességet és elvadult tájat hagyott maga után. A maroknyi visszatelepült őslakó és telepes (1720-ban 314
háztartásfő) a városból használta, művelte a járásnyi nagyságú, baromtartásra befogott, meg eke alá vett
hatalmas határt.
A mezőváros a 17-18. századra jutott abba az állapotba, hogy az addig életét, fejlődését segítő földrajzi
adottságok már gátló tényezőkké váltak: a vizek közé szorított árvízmentes terület már szűknek bizonyult, a
házak, utcák, s a népesség szaporodásával a zegzugos, annakidején tetszés szerint foglalt telkeket
megkezdték feldarabolni, a belső szántóföldeket házhelyeknek fölosztani, a 19. század derekától a tavakat,
ereket építésre alkalmas terület nyerése céljából lecsapolni.
A Rákóczi-szabadságharc évei alatt gróf Bercsényi Miklós, majd 1722-től egészen 1818-ig, a földesúri
joghatóság megszűnéséig a gróf Károlyi család birtokában maradt a város, mely az 1848−49-es
szabadságharc idején rendezett tanácsú város lett.
A Tisza szabályozását követően, az 1860-as években kiszáradtak a környező tavak és erek. A belterület
laposabb részeit fokozatosan feltöltötték, és új betelepülőkkel gyarapodott a város.
Az 1879-es nagy szegedi árvizet követően megkezdődött a régióban egyedülálló körtöltés építése, Szeged
felől 3 km hosszú téglafallal.
Hódmezővásárhely 1873-ban kiszakadt a megyéből, és a magyar városok jogi átszervezése során az alföldi
mezővárosok között elnyerte az önálló törvényhatósági jogot. Ettől kezdve a város dinamikusan fejlődött.
Ekkortól mutatkoztak meg az urbanizáció első jelei, a villamosítás, a vasút kiépítése, s szembetűnően
növekedett a népesség: 1890-ben 55 475 főnyi lakosságával Hódmezővásárhely az ország negyedik
legnépesebb városa.
A századfordulóra befejeződtek az árvízvédelmi földmunkák és a mezőgazdaságban terjedni kezdtek a
gépek. Sok kétkézi munkásember vált munkanélkülivé. Ezek a szociális gondok agrárzendüléshez vezettek.
Ugyanekkor megindult az iparosodás, elsősorban a búzára alapozott malomipar és az építkezéshez
szükséges téglagyártás páratlan fejlődése, valamint az urbanizáció és a parasztpolgárosodás.
A 19−20 század fordulóján bontakozott ki az az építkezési hullám, amelynek eredményeképpen a város
arculata gyökeresen megváltozott, és kialakult a városközpont mai képe. Sajátos településszerkezet jött
létre, nagy határra kiterjedő tanyarendszerrel. Az 1910-es népszámlálás szerint, városunk lakosságának 39,3
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
32
százaléka tanyán élt. Az országban a harmadik legtanyásabb vidék Hódmezővásárhely volt. Az
állattenyésztés továbbra is meghatározó volt a népesség megélhetése szempontjából, ugyanakkor a
vásárhelyiek az állattartásról fokozatosan áttértek az extenzív gabonatermesztésre, amely a későbbiekben a
város létének alapját képezte. A gabonatermesztésen nyugvó mezőgazdaság jelentős számú bérmunkást
foglalkoztatott.
A fejlődés jele, hogy 1866-ban megalakul az első olvasókör, az Iparos Olvasó Egylet, és elindult a gazdag
kulturális élet. Tornyai János 1908-ban első kollektív tárlatát rendezi Hódmezővásárhelyen. 1910-ben
megindul Gonda József szerkesztésében az Ady elismerését is kiváltó A Jövendő c. folyóirat, az Irodalmi és
Művészeti Társaság orgánuma. Tornyai nemcsak a festészet szerelmese volt – Rudnay Gyula és Endre Béla
társaságában gyűjtötte a népművészet emlékeit −, és együtt hozzák létre a népi fazekasság megmentésére
a hódmezővásárhelyi Művészek Majolika- és Agyagipari Telepét 1912-ben.
Az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolásához vezető első világháború megakasztotta a városfejlődést és
minden téren veszteségeket okozott. A háborús nélkülözések, emberáldozatok, társadalmi feszültségek
Hódmezővásárhelyen is tüntetésekhez vezettek. A Horthy-kor első évtizedében ugyanakkor jó piaca volt a
mezőgazdasági termékeknek: a jó minőségű búza értékesítési lehetőségei nőttek. Mint húzóágazat
fellendült a sertéstenyésztés, nőtt a baromfiexport. Megjelent a kovács- és bognáripar, a Kalmár Rostagyár,
a Kokron Kötszövőgyár, vagyis ipari középüzemek tucatjai próbálkoztak. 1922-ben alakult meg például az
Állatforgalmi és Húsipari Rt, melynek 80%-a angol érdekeltségű volt.
A nagy világgazdasági válság azonban a kezdeti fellendülést tönkretette: növekedett a munkanélküliség,
keveset javított a helyzeten a beindult néhány nagyobb üzem.
A második világháború tovább fékezte a fejlődést: a kereskedő és iparos zsidókat elhurcolták, az elöljárók és
a módosabb polgárok többsége elmenekült a szovjet csapatok elől. A gazdasági fölszerelésekben óriási volt
a veszteség.
1948-tól a vagyonosabbak ezreit internálták, vetették börtönbe hamis vádak alapján, a zsidók
megsemmisítését követően ez volt a város második, meghatározó elitcseréje. Az elkobzott földekből állami
gazdaságot és termelőszövetkezetet hoztak létre. A város határában ipartelepet alakítottak ki, noha a
nehézipari termelés soha nem jellemezte a várost: az 1960-as évek végére nagyüzemek jöttek létre,
amelyek elsősorban a könnyűiparhoz, a gépgyártáshoz, valamint az élelmiszeriparhoz kapcsolódtak.
1950-ben a város 76 ezer hektáros határából mintegy 28 ezer hektárt elcsatoltak, itt alakultak ki a mai
hódmezővásárhelyi kistérséget alkotó községek. Ekkor alakult meg a mai Csongrád megye, amelynek első
székhelye Hódmezővásárhely volt, Szeged ezt a szerepet 1962-ben vette át.
A város az 1990-es rendszerváltás után lett megyei jogú város. Erőteljes fejlődésnek indult, elsősorban az
infrastruktúra terén. 1997-ben a magyar városok közül elsőként Hódmezővásárhelyt tüntették ki az Európa
Tanács Európa Díjának Becsületzászló fokozatával. Ezzel a díjjal ismerték el a vásárhelyiek tevékenységét az
uniós eszme, a testvérvárosi kapcsolatok ápolásában, az infrastruktúra fejlesztésében és a
környezetvédelemben.
Hódmezővásárhely helyes várospolitikája révén ma is nyitott és fejlődőképes. Bizonyítja ezt a nagyszabású
Tornyai Kulturális Városrehabilitációs Program kidolgozása; azzal a világos és mindig értéket teremtő
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
33
kulturális beruházással, amely a jövő nemzedéknek pótolhatatlan szellemi fejlődési lehetőséget hoz,
valamint az Európai Unióba való integrálódásunk simán zajló és biztos zálogát jelenti.
A város infrastrukturális és szellemi fejlődésében meghatározó szerepet játszott a kultúra. A város jelenlegi
vezetése számára nyilvánvaló, hogy a városnak ma is fejlesztő erejévé válhat az épített örökségében,
szellemiségében, a tegnapi és a mai Hódmezővásárhely alkotó művészeinek alkotásaiban megtestesülő
művészi alkotóerő.
Hódmezővásárhely 1873-ban törvényhatósági jogot nyert (1873.XI.tc.). A város szellemi fejlődése ettől az
időponttól indul meg erőteljesen. Az 1870-es és 1880-as évek legnagyobb kulturális eredménye a világi
oktatás, a községi tanügy, a város által alapított első iskolák megjelenése. Hódmezővásárhelyen nagy
népszerűségnek örvendtek az olvasókörök, 1866-ban alakult az első olvasókör, az Iparos Olvasó Egylet. A
létrejött körök egyik első teendője volt, hogy előfizettek legalább egy helyi, egy országos lapra, egy
mezőgazdasági szaklapra, és könyvtárat alapítottak, hiszen az olvasás felkeltette az igényt, ott teremtett
polgári kultúrát, ahol az addig nem volt. Ennek a fejlődésnek köszönhetően 1922-ben 51, 1938-ban 64
olvasókör volt a városban. Ma is Hódmezővásárhelyen található a legtöbb olvasókör, 22 darab.
A 19-20. század fordulóján gazdag kulturális élet jellemzi Vásárhelyt, a paraszt Párizst. Tornyai
Hódmezővásárhelyen 1908-ban rendezte első kollektív tárlatát. 1910-ben megindult Gonda József
szerkesztésében az Ady elismerését is kiváltó A Jövendő c. folyóirat, az Irodalmi és Művészeti Társaság
orgánuma. Tornyai János nemcsak a festészet szerelmese volt – Rudnay Gyula és Endre Béla társaságában
gyűjtötte a népművészet emlékeit, s együtt hozták létre a népi fazekasság megmentésére a
hódmezővásárhelyi művészek Majolika- és Agyagipari Telepét 1912-ben. Tornyai élénk művészeti életet
teremtett a városban. Ez a termékeny képzőművészeti élet később újjáéledt: a Tornyai János Múzeumban a
„Vásárhelyi iskola” képviselőinek, majdani követőinek műveiből 1953 óta, minden év október első
vasárnapján nyílik a ma már több mint ötvenéves múltra visszatekintő, rangos képzőművészeti kiállítás, a
Vásárhelyi Őszi Tárlat.
Műemléki, illetve helyi védettség alatt álló épületeket, villákat, lakóépületeket, népies téglaépületeket az
épített örökséget bemutató fejezetben foglaltaknak megfelelően szép számmal találhatunk a város
központjában és az innen induló utcákban, a régi városrészekben. A város bővelkedik szobrokban,
szabadtéri képzőművészeti alkotásokban, igazolva, hogy egy alföldi művészvárosban járunk.
A város legrégebbi épített öröksége a román és gótikus stílusú Árpád-kori Csomorkányi templomrom, a 13-
14. századból. A téglatemplom félköríves apszisa, nyugatra támpilléres falai maradtak ránk.
Hódmezővásárhely városmagja árulkodik az alföldi mezőváros történelmi fejlődéséről. Az épített örökségek
közül kiemelkednek a Károlyi-család uralma alatt épült első kőépületek a 18. századból. A téglaégetés
ebben a korban földesúri jog volt, a téglák után taksát kellett fizetni. Ezért ebben az időben csak néhány
egyházi és uradalmi épületet emeltek téglából. A 18. századi Ótemplom mellett a város főterén, a Kossuth
téren a 19-20. század fordulójának időszakából származó, a gazdag, a város iránt elkötelezett polgárság által
emelt középületek állnak.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
34
A város első artézi kútja a Zsigmondy Béla által 1880-ban fúrt "Bakay kút", melyet eredeti helyéről az
Ótemplomi magtár és kollégium közötti kialakított kis térre helyeztek át.
A Kossuth teret délről keretező Alföldi Galéria (Ógimnázium) klasszicista épülete a szerény vályogfalú iskola
helyén 1822-ben épült fel, mint református Nagyoskola. Az iskola 1883-ban új épületszárnnyal bővült. Az
egykori Ógimnázium emeletén 1985 óta Tornyai, Koszta József, Rudnay Gyula, Aba-Novák Vilmos, Fényes
Adolf, Medgyessy Ferenc, Tóth Menyhért, Endre Béla műveit láthatják az érdeklődők. A földszinti termeket
a város 2003-ban nyitotta meg, az 50. Vásárhelyi Őszi Tárlat alkalmával. 2006 óta az egész épület a Galéria
céljait szolgálja. A kiállítótermekben kapnak helyet a képzőművészeti és fotó szimpóziumokat kísérő
időszaki kiállítások.
A Kossuth tér déli oldalán található a Városháza eklektikus stílusú épülete (1894). Az 1890-ben kiírt
pályázaton Ybl Lajos, Ybl Miklós unokaöccsének terve nyert. Az 57 méteres torony kerengőjéből szép
panoráma nyílik a látogató szeme elé. Az épület ma is a közigazgatás helyi központja, díszes lépcsőháza,
történelmi alakok festményeivel ékesített díszterme a régmúltat idézik, ugyanakkor a folyosók, irodák falain
hódmezővásárhelyi festőművészek képei árulkodnak a város ma is pezsgő képzőművészeti életéről.
Az alföldi város egyik építészeti különlegessége a téglából „kőfal”, mely a Kossuth tér déli oldalát övezi. A
szegedi nagyárvizet követően 1879-ben kezdték el építeni. Közel húsz kilométer hosszan árvédelmi töltést
építettek a város északkeleti oldalán, dél felől pedig téglafalat emeltek 3 km hosszan.
A tér nyugati oldalán áll az 1905-ben Pártos Gyula tervei alapján felépült, eredeti szépségében felújított
Fekete Sas neobarokk épülete. Nagyterme az Alföld egyik legnagyobb oszlopok nélküli bálterme, bálok és
városi kulturális rendezvények színhelye.
A teret körbevevő századfordulós épületek többsége eklektikus stílusban épült (Posta, Nagytakarék,
paloták), melyek meghatározzák a város arculatát. Előttük széles, zöld tér terül el köztéri szobrokkal (Korsós
lány, I. Világháborús emlékmű, Kossuth szobor, városharang, Negyvennyolcas emlékmű).
A népesség vallási kötődéséről a népszámlálások (és esetenként közvélemény-kutatások) adhatnak átfogó
képet. A 2011-es népszámlálás elemzéséből kiderül, hogy a hódmezővásárhelyi válaszadók csupán 54,3%-a
tartotta magát valamely vallási közösséghez, ill. felekezethez tartozónak (a válaszmegtagadók száma 12.900
fő, a teljes lakosság 28,0%-a) volt.
A város egyházi közösséghez, felekezethez tartozó lakosságának (39,1%) döntő többsége a katolikus egyház
híve, a református egyházhoz a népesség 39,8%-a, az evangélikus egyházhoz pedig csupán 1,8%-a tartozik
(lásd: 28. ábra).
Az ezeken kívüli, más felekezethez tartozók aránya 7,0%; ezeken belül az ortodox keresztény, a görög
katolikus és az izraelita hívőknek az egyházi közösségekhez tartozó lakosságon belüli részaránya is csupán
0,2-0,5% között mozog.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
35
28. ábra: A népesség vallás és felekezet szerinti megoszlása Hódmezővásárhelyen, 2011. Forrás: KSH
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város területén napjainkban hét történelmi egyház van jelen, nemcsak
történelmi relikviáikban, hanem működő intézményrendszereikkel és folyamatosan növekvő, aktív személyi
létszámmal. Habár Hódmezővásárhely egyháztörténeti fejlődését és a lakosság felekezeti hovatartozását
számadatok szerint vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legjelentősebb szellemi hagyatékkal, történelmi és
kulturális befolyással a protestantizmus volt és van jelen, az elmúlt években a többi történelmi felekezet is
progresszivitást mutat, és egyre számottevőbb a jelenléte az oktatás, a közösségépítés az egészségügy,
családsegítés és prevenció valamint a szegénység csökkentése és felszámolása területén. A város fejlődését
elősegítő, az egyházak által végzett munkában, kiemelkedő számban vesznek részt a gazdag történelmi
múlttal rendelkező, de Magyarországon nem a történelmi egyházak közé sorolandó felekezetek, valamint a
20. században megjelenő egyre szélesebb teret hódító pünkösdi és magukat teljes evangéliuminak nevező
gyülekezetek.
Hódmezővásárhelyen a török idők előtt, az uralkodók által bevezetett római típusú katolicizmus volt az
általános egyházforma, ami a keresztény magyar államiság alapját képezte. A török hódoltság idején az
akkori katolikus klérus elmenekül a területről felszámolva hatalmi intézményeit, így a lakosságra gyakorolt
szellemi és uralkodói befolyásuk egy időre teljesen megszűnt a térségben. Az aktuálisan regnáló török
uralkodói réteg csendes belenyugvással megtűrte a feltűnően puritán szokásokat hirdető protestáns
kezdeményezéseket, és így a város lakossága a katolicizmus visszaszorulásával kialakult szakrális űrt
hamarosan a protestáns világképet hirdető atyafiak tanításaival töltötte be. A török uralom enyészete után
a királyi kormányzat ugyan visszanyeri hatalmát, de a város polgárainak gondolkodását már a reformáció és
az azzal együtt járó önállóság és demokrácia elvei, szokásai hatották át. Ez a jelenség végig kíséri a város
történelmét és a közgondolkodásának fejlődését mind a mai korokig. Ezt a gondolkodási mechanizmust
reformer és szabadságszerető szellemet a külső figyelők a vásárhelyiség jelzővel determinálják. A város a
Károlyiak fennhatósága alá tartozott, így kis létszámban ugyan, de a katolikus egyház is jelen lett ismét a
város életében.
Az evangélikusok többségében Magyarországon élő németek, akik érkezésével egy új etnikum is megjelenik
a településen. A németajkúak napjainkban is regisztrált kisebbségként léteznek, önálló kisebbségi
önkormányzattal bírnak és 2007-től óvodát működtetnek Hódmezővásárhelyen főként missziós céllal,
valamint az evangélikus hagyományok stabilizálása és életben tartása érdekében.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
36
Más közösségeknél is felfedezhetünk hódmezővásárhelyi jellegzetességeket, ilyen az izraelita felekezet,
amely a magyarországi zsidóság sok szegmense közül az emancipált lokálpatrióta, ebből adódóan nem az
ortodox, hanem a neológ irányzatot követte, szerves részét képezve a polgárságnak. Ennek elismerését a
város vezetői, többek között Endrey Béla, korabeli polgármester, a vészkorszakban egy egyedülálló
történelmi gesztussal fejezték ki. A Holokauszt idején az ország egyetlen olyan városa volt
Hódmezővásárhely, ahol a kormányzati utasítás ellenére sem hozott létre gettót a helyi hatóság.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
37
A megyei jogú városokra általánosságban jellemző népességfogyás Hódmezővásárhelyen is megfigyelhető:
a város lakónépessége az utóbbi két népszámlálás (2001, 2011) adatait tekintve 5%-os csökkenést mutat
(Részletesen lásd a 7.1 Demográfia, népesség fejezet vonatkozó részeit). E negatív trend döntően az
alacsony születésszámnak, semmint a vándorlási egyenleg negatív értékének tudható be.
Hódmezővásárhely köznevelési intézményrendszerét a különböző intézménytípusok feladatellátási helyeire
vetítve mutatjuk be. A feladatellátási hely definíciója a KSH módszertani meghatározása alapján a
következő: „a köznevelési intézmény - 2012. előtt közoktatási intézmény - igazgatási szervezetén belül a
székhelyen vagy más telephelyen működő intézményegységek, valamint a székhelyen, illetve az azonos
telephelyen, de eltérő nevelési-oktatási feladatokat ellátó intézményegységek”. Mindezek alapján
Hódmezővásárhelyen - a Központi Statisztikai Hivatalnak az adatfelvétel eszmei időpontjában működő
intézményeket tartalmazó nyilvántartása szerint - 2012-ben összesen 18 feladatellátási helyen működött
óvoda, melyből 3 óvoda összesen 11 tagóvodával tartozott Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata
fenntartásába.
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Óvodai feladatellátási helyek száma
27 26 25 24 23 23 21 21 21 20 18 18
1. táblázat: Óvodai feladatellátási helyek száma, 2001-2012 Forrás: KSH
Az intézményekbe beírt gyermekek száma 2012-ben 1.598 fő volt. Az intézményi átszervezés
eredményeként – melynek célja az elaprózott körzetek összevonása, valamint nagyobb, hatékonyabban és
gazdaságosabban működő intézmények létrehozása volt – a város óvodai feladatellátási helyeinek száma
2001-hez képest 2012-re 27-ről 18-ra csökkent. Az intézmények kapacitása összességében növekedett: a
2001-es 1.665 után 2012-ben már 1.685 férőhely állt rendelkezésre (ld. 29. ábra).
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
38
29. ábra: Az óvodába beírt gyermekek és az óvodák férőhelyeinek száma Hódmezővásárhelyen, 2001-2012. A
gyógypedagógiai nevelés adataival együtt Forrás: KSH
Az óvodai férőhelyek számának kismértékű növekedése, valamint a beírt gyermekek számának ezen időszak
alatt bekövetkezett közel 3%-os csökkenése hatására Hódmezővásárhelyen 2012-ben – több megyei jogú
várossal ellentétben - nem volt tapasztalható férőhelyhiány (egy férőhelyre 0,95 fő beírt gyermek jutott).
Hasonló irányú folyamat játszódott le az óvodapedagógusok száma esetében is.
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Óvodapedagógusok száma (gyógypedagógia neveléssel együtt) (fő)
165 157 160 152 145 143 140 142 144 146 144 147
2. táblázat: Óvodapedagógusok száma (gyógypedagógia neveléssel együtt) (fő) Forrás: KSH
A 2001-es 165 fő óvodapedagógus-létszám a beírt gyermekek számának 2004-ig tartó erőteljes csökkenése
után egészen 2007-ig fokozatosan 140 főre csökkent (ld. 2. táblázat). 2004-től az óvodások számában
történt lassú, ám stabil növekedést követve 2012-re az óvodapedagógusok száma 147-re nőtt, ami az
utóbbi években az egy óvodapedagógusra jutó gyermekek számának 10,9 fő körül mozgó arányát szinten
tartotta.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
39
30. ábra: A hódmezővásárhelyi óvodai nevelés kapacitás-kihasználtsági mutatói, 2001-2012. A gyógypedagógiai
nevelés adataival együtt Forrás: KSH
A 0-2 éves korúak számának (és népességen belüli részarányának) stabilitásából, illetve csekély
növekedéséből következtethető, hogy az óvodai ellátás iránti hódmezővásárhelyi igények esetében a
következő néhány évben jelentős változás nem várható.
A KSH statisztikái alapján a hódmezővásárhelyi általános iskolai feladatellátási helyek száma 2012-ben 11
volt. Az intézmények nappali oktatásban részt vevő tanulóinak létszáma 2012-ben 3.256 fő, ami a 2001-es
adatnál 29,8%-kal kevesebb (ld. 31. ábra).
A tanulók alsó és felső tagozatra bontott száma csak 2007-től érhető el a KSH adatbázisában. Az 5-8.
évfolyamos tanulók 2007-2012 között tapasztalható jelentős csökkenését (20,5%) a demográfiai folyamatok
mellett részben magyarázhatja a negyedik és hatodik évfolyamos tanulók - a hat és nyolcosztályos
gimnáziumi oktatás miatti - „idő előtti” iskolaelhagyása, mivel ők azután a gimnáziumi statisztikákban
jelennek meg.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
40
31. ábra: Az általános iskolai tanulók száma Hódmezővásárhelyen, 2001-20129.
Forrás: KSH
Hódmezővásárhelyen az egy nyolcadik évfolyamos általános iskolai tanulóra jutó első osztályos tanulók
száma 2001 és 2005 között csökkent, majd stabil növekedés után 2012-re elérte az 1,06 főt. Míg 2005-ben
538 első osztályosra 593 nyolcadikos tanuló jutott, addig 2012-re ez az arány megváltozott: a vizsgált 7 év
alatt a 8. évfolyamosok számának 26,8%-os csökkenése és az első évfolyamosok relatíve alacsony, 14,5%-os
csökkenése okán 2012-ben 460 első osztályos tanulóra 434 nyolcadik osztályos tanuló jutott. A statisztikai
adatokat azonban befolyásolja a fentiekben is említett hat- és nyolcosztályos gimnáziumi oktatás.
32. ábra: Egy nyolcadik évfolyamos általános iskolai tanulóra jutó első osztályos tanulók száma Hódmezővásárhelyen,
2001-201210 Forrás: KSH
A város általános iskolai feladatellátási helyei számának csökkenésével (2001-ben még 18) párhuzamosan
csökkent az iskolai osztályok száma is: míg 2001-ben 217, addig 2012-ben már csak 143 iskolai osztály
9 Nappali oktatás adatai, melyek magukban foglalják a gyógypedagógiai oktatás adatait, az első évfolyamosok száma pedig a
gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival értendő. Az alsó és felső tagozatosokra lebontott statisztikai adatok csak 2007-től
érhetők el. 10 Nappali oktatás adatai, melyek magukban foglalják a gyógypedagógiai oktatás adatait, az első évfolyamosok száma pedig a
gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival értendő.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
41
működött. E csökkenés mértékének (34,1%) a tanulói létszám zsugorodásánál (29,8%) nagyobb volta
indokolja, hogy az iskolai osztályok létszáma a 2001-es 21,4 főről 2012-re 22,8 főre nőtt. Hasonló tendencia
zajlott le a pedagógusokra jutó tanulók számának aránya esetén is: míg 2001-ben egy főállású tanárnak
10,6 diákkal kellett foglalkoznia, addig 2012-ben már átlagosan 11,4-gyel.
33. ábra: Az általános iskolai oktatás kapacitás-kihasználtsági mutatói Hódmezővásárhelyen, 2001-2012.
Nappali oktatás adatai a gyógypedagógiai oktatással együtt. Forrás: KSH
A megyei jogú városok és a főváros alapfokú köznevelési intézményeinek kapacitás-kihasználtsági mutatóit
összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy Hódmezővásárhely értékei szinte megegyeznek a megyei jogú
városok és Budapest azonos értékeinek átlagával (ld. 34. ábra).
34. ábra: A megyei jogú városok és Budapest köznevelési intézményeinek kapacitás-kihasználtsági mutatói, 2011.
Az egy óvodai férőhelyre jutó gyermekek száma alapján sorba rendezett adatsor. Forrás: KSH
Az alapfokú oktatás kapacitáskínálatának tervezéséhez elengedhetetlen a 7 év alatti gyermeklétszám
prognosztizálható változásának ismerete. A demográfia fejezetben részletezett korcsoporti folyamatokból
kiderül, hogy a demográfiai folyamatokat befolyásoló jelentős külső hatás nélkül a város általános
iskoláinak jelenlegi kapacitása várhatóan a következő 7 évben is elegendőnek bizonyul.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
42
A 2001-ben meglévő 9 feladatellátási hely egy további hellyel kiegészült, így 2012-ben 10 helyen folyt a
városban középiskolai oktatás.
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Gimnáziumi feladatellátási helyek száma
3 4 4 4 4 4 4 4 4 5 5 5
Szakközépiskolai feladatellátási helyek száma
6 6 5 5 5 6 6 5 6 5 5 5
3. táblázat: Középiskolai feladatellátási helyek száma Forrás: KSH
A nappali oktatásban részt vevő középiskolai tanulók száma 2007-től (az alsóbb oktatási szinteken
tapasztalt nagymértékű visszaeséssel párhuzamosan) a 14-17 éves korcsoport számának csökkenése okán
szintén visszaesett (ld. 35. ábra). A középiskolai oktatáson belül a gimnáziumi tanulók számának
növekedése miatt a szakközépiskolákban tanulók száma erőteljesen, 27,3%-kal csökkent: míg 2007-ben
2.021, addig 2012-ben már csak 1.469 tanuló vett részt szakközépiskolai oktatásban.
A csökkenő tanulói létszámra válaszul az utóbbi néhány évben lecsökkent az osztályok száma (a 2001-es
108 helyett 2012-ben már csak 97 osztály működött), amivel nagyságrendileg azonos szinten tartották az
osztályokra jutó tanulók számát: 2012-ben ez 27,5 fő volt. Mindezek mellett csökkent az egy pedagógusra
jutó tanulók száma is: 2012-ben egy pedagógus közel 10 tanulóval kellett, hogy foglalkozzon.
35. ábra: A hódmezővásárhelyi középiskolai oktatás kapacitás-kihasználtsági mutatói, 2001-2012.
Forrás: KSH
Hódmezővásárhelyen 2012-ben 8 feladatellátási helyen működött szakiskolai (és speciális szakiskolai)
oktatás.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
43
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Szakiskolai és speciális szakiskolai feladatellátási helyek száma
3 3 3 3 3 4 5 5 6 6 7 8
Szakiskolai és speciális szakiskolai osztályok száma a nappali oktatásba
43 38 38 36 37 42 46 47 46 47 44 41
Szakiskolában és speciális szakiskolában foglalkoztatott főállású pedagógusok száma
61 53 60 61 69 78 83 84 100 111 117 103
4. táblázat: Feladatellátási helyek száma, osztályok száma és a főállású pedagógusok száma a hódmezővásárhelyi szakoktatásban, 2001-2012
Forrás:. KSH
A tanulók számának 2001 és 2006 közötti rohamos növekedése, majd az attól kezdődő lassú csökkenése
után 2011 és 2012 között jelentős mértékben, 1.102 főről 909 főre esett vissza (ld. 36. ábra) a tanulók
száma. A városban 2001-ben 43 szakiskolai osztály működött, ami jelentős fluktuációt követően 11 év
eltelte után is közel azonos. Az egy osztályra jutó tanulók száma a 2005-ig tartó egyenletes növekedés
(2005-re 27,6 tanuló/osztály) után csökkenésbe váltott: 2012-ben az érték már 22,2 fő/osztály. A
pedagógusok létszámában történt fejlesztések és a csökkenő tanulólétszám következtében 2012-ben egy
pedagógusra 8,8 tanuló jutott, míg 2001-ben és 2002-ben ez a szám 13,7, illetve 16,7 volt.
36. ábra: A szakiskolai oktatás kapacitás-kihasználtsági mutatói és a tanulói létszám alakulása Hódmezővásárhelyen,
2001-2012. Speciális szakiskolai tanulókkal együtt és a nappali oktatásban. Forrás: KSH
A városban a 6-13 évesek számának és arányának 2009 óta tartó stagnálása, illetve minimális mértékű
növekedése és az e korcsoport jövőbeni utánpótlását biztosító 0-2 és 3-5 évesek számának szintén
minimális növekedése okán feltételezhető, hogy az elvándorlás szinten tartása mellett Hódmezővásárhely
középfokú oktatási intézményeiben a tanulói összlétszám 7 éven belüli jelentősebb csökkenésen nem fog
keresztülmenni.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
44
Hódmezővásárhelyen a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara, valamint a Budapesti
Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hódmezővásárhelyi Regionális Tudásközpontja működik, melyeken 2012-
ben összesen 446 hallgató tanult. Ez a szám a 2003-as 923 fő hallgatói létszámtól jelentősen eltér (51,6%-os
csökkenés). Az alap- és mesterképzésben 254, míg a nem nappali (esti, levelező, távoktatás) képzéseken
119 fő tanult11. A 2003-as év óta a legnagyobb csökkenés a nem nappali oktatásban részt vevők körében
következett be (79,2%-os csökkenés).
37. ábra: A felsőoktatásban tanulók száma a képzési hely szerint Hódmezővásárhelyen, 2001-2012
Forrás: KSH
Hódmezővásárhely 2006-ban jelentős, a város teljes oktatási-nevelési rendszerének átalakítását célzó
reformot kezdett meg. A változásokat egyrészt a demográfiai folyamatok, másrészt a hatékony és
gazdaságos működés biztosításának, valamint az integráció, a minden gyermek számára elérhető, minőségi
nevelési-oktatási szolgáltatások kialakításának igénye tette szükségessé.
A visszaeső gyermekszám miatt egyes általános iskolák optimális kihasználtsággal működtek, míg más
intézmények esetén a lecsökkent létszám nem tette lehetővé a gazdaságos működést. A gyermekek
számának fogyatkozása mellett megfigyelhető volt a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számának
emelkedése is, 2006-2008 között 9,6-ról 12,4%-ra nőtt arányuk. A növekedés mellett további problémát
jelentett, hogy a városon és az intézményeken belüli megoszlásuk nagyon egyenlőtlen képet mutatott. Míg
egyes iskolákban 3-4% körül mozgott a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, volt olyan
11 A KSH adatfelvételi módszertana szerint a Felsőoktatásban részt vevő hallgatók száma nem feltétlenül egyezik a Felsőfokú alap-
és mesterképzésben részt vevő hallgatók számával a nappali és nem nappali képzésben.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
45
iskola, ahol elérte a 39,8%-ot12. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek a nehéz anyagi körülmények
között élő roma családokból, valamint a belterületeken élő elszegényedett családokból kerülnek ki. A
halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek harmadik csoportját a megélhetési gondjaik miatt a
külterületeken elhelyezkedő tanyákra kiköltözött családok gyermekei alkotják. Utóbbi jelenség magyarázza,
hogy a hátrányos helyzetű gyermekek aránya kiemelkedően magas volt a külterületeken működő
iskolákban.
A város a fenti problémák kezelésére kidolgozta Köznevelési Koncepcióját, melyet 2006. november 14-én
fogadott el Hódmezővásárhely Közgyűlése. A koncepcióban foglaltak megvalósítását célzó Intézkedési Terv
részeként a 2006/2007-es tanév végén megszűntetésre került az összes addig működő általános iskola, és
az újonnan létrehozott intézmények beiskolázási körzetei úgy kerültek kialakításra, hogy egyenletes legyen
a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya. A beiskolázási körzetek megtervezéséhez a
közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és az annak végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm.
rendelet előírásai szerint összesítésre került a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma és
elkészült a gyermekek lakóhelyét ábrázoló térkép. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű
gyermekek számára vonatkozó adatok összegyűjtését minden évben elvégzik annak érdekében, hogy a
beiskolázási körzetek szükség esetén módosíthatóak legyenek. Az adatok összesítése és felhasználása a
nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és az annak végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.)
Korm. rendelet előírásai szerint történik.
Ezzel kapcsolatban meg kell említeni a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet
meghatározására vonatkozó jogszabályi változásokat. 2013. augusztus 31-ig a
közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdésének 14. pontja13
tartalmazta a definíciót, ezt követően a gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 67/A.§-ában foglaltak az irányadóak az
alábbiak szerint:
(1) Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult
gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy
fennáll:
a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a
gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről
vagy a családbafogadó gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján – megállapítható,
hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú
iskolai végzettséggel rendelkezik,
12 Szűcs Norbert (2013): A hódmezővásárhelyi deszegregációs intézkedés: az oktatási rendszer esélyegyenlőség-fokuszú komplex
átszervezése (In: szerk: Fejes József Balázs, Szűcs Norbert (szerk.) A szegedi és a hódmezővásárhelyi deszegregációt támogató
hallgatói mentorprogram, Belvedere, Szeged) 131993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdésének 14. pont: hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei,
szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül
halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről
és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a
gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik
évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós
nevelésbe vettek;
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
46
b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a
gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról
megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az
Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres
gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül
legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy,
c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható,
hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában
szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli
vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan
biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek.
(2) Halmozottan hátrányos helyzetű
a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá
vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott
körülmények közül legalább kettő fennáll,
b) a nevelésbe vett gyermek,
c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló
fiatal felnőtt.
(3) A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság
elbírálásával egyidejűleg kérelemre – külön döntésben, a rendszeres
gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra –
megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan
hátrányos helyzetének fennállását.
(4) A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását
követően is kérelmezhető. Ebben az esetben az (1) bekezdésben meghatározott
feltételek fennállását a kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozólag kell
vizsgálni, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a kérelem
benyújtásának napjától a fennálló rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
időtartamára állapítható meg.
(5) A gyámhatóság a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt
utógondozói ellátásának igénybevételét elrendelő határozatában megállapítja a
halmozottan hátrányos helyzet fennállását. A gyámhatóság a gyermek nevelésbe
vételét és a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói
ellátásának igénybevételét elrendelő jogerős határozatát megküldi a 138. § (1)
bekezdése szerinti nyilvántartást vezető gyámhatóság részére.
(6) A gyámhatóság a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt
utógondozói ellátásának megszűnése vagy megszüntetése esetén megállapítja a
halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megszűnését. A gyámhatóság a
gyermek nevelésbe vételének és a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal
felnőtt utógondozói ellátásának megszűnéséről vagy megszüntetéséről szóló
jogerős határozatát megküldi a 138. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást vezető
gyámhatóság részére.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
47
Az óvodák esetében elsősorban az elaprózódott intézményi struktúra jelentett problémát, valamint az,
hogy az intézmények elhelyezkedése nem minden esetben követte az óvodás korú gyermekek városon
belüli megoszlását, így egyes helyek nem megfelelő kihasználtsággal működtek, míg más intézményekben a
zsúfoltság volt jellemző. A reform eredményeként hatékonyan működő, fenntartható, nagyobb
intézmények kialakítása történt meg.
A külterületen élő óvodás gyermekek szállítását az önkormányzat finanszírozza, az iskolabusz szolgáltatást
pedig a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ biztosítja a kötelező felvételt biztosító intézményekbe
(Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola; Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola,
Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény – Aranyossy Ágoston
Tagintézmény).
Az integráció megvalósítása az intézmények és a beiskolázási körzetek átalakításán túlmenően egy olyan
modell kialakításán keresztül valósult meg, amely magában foglalta új pedagógiai programok kidolgozását,
a pedagógusok folyamatos képzését, valamint az érintettek – gyermekek, szülők, intézmények – folyamatos
tájékoztatását, a megfelelő kommunikáció biztosítását. Az átalakítás sikerében nagy szerepe volt az óvodák
és iskolák, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátásában részt vevő intézmények, így
többek között a Családsegítő Szolgálat, a Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ és a Védőnői Szolgálat, valamint
a kisebbségi önkormányzat közötti együttműködésnek. Elmondható, hogy a reform eredményeként már
egyik iskolában sem haladja meg a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a 20%-ot. Az integráció
következtében nem csökkentek a tanulmányi eredmények, hanem több intézmény esetében javultak is. A
folyamatos társadalmi és gazdasági változások miatt azonban az integráció nem tekinthető lezárult
folyamatnak, így további lépések szükségesek az eddigi eredmények fenntartásához és a további
fejlődéshez. Ennek megfelelően az átalakítás óta eltelt időszakban az Önkormányzat, az oktatási-nevelési
intézmények és a jogszabályi változásokat követően a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ folyamatos
erőfeszítéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy a gyermekek azonos eséllyel juthassanak megfelelő
színvonalú oktatáshoz a város egészében.14 A fentebb hivatkozott jogszabályi változás miatt csökken a
hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetűek száma, ami befolyásolja az integráció, ill. az
esélyegyenlőség érdekében megvalósítani kívánt programok, intézkedések tervezését, hiszen statisztikai
értelemben kevesebb gyermek, ill. tanuló tekinthető hátrányos, ill. halmozottan hátrányos helyzetűnek,
ugyanakkor a helyzetükből adódóan kiemelt figyelmet igénylők köre nem szűkül.
Az oktatási reform eredményeként a szakközépiskolák a 2008/2009-es tanévtől kezdődően egy közös
igazgatású intézményben, a Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ Szakiskola és
Szakközépiskolában működtek tovább. Az összevonást többek között az indokolta, hogy a szakképzésre
vonatkozó akkor hatályos jogszabályok értelmében azok az intézmények voltak jogosultak szakképzési
hozzájárulás fogadására, melyek Térségi Integrált Szakképző Központban működtek és tanulói létszámuk
elérte az 1500 főt.
14 Az integrált oktatással-neveléssel, valamint az esélyegyenlőség megteremésével kapcsolatos részletesebb adatok az Anti-
szegregációs Programban kerülnek bemutatásra.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
48
Hódmezővásárhely az intézményi fejlesztések megvalósításához igyekszik igénybe venni a rendelkezésre
álló pályázati lehetőségeket. Korábban a HEFOP keretében kiírt pályázatok, majd a TÁMOP, TIOP, DAOP és
KEOP pályázatok által nyílt lehetőség számos fejlesztés megvalósítására. Az intézmények többségében sor
került már európai uniós finanszírozású projektek megvalósítására vagy jelenleg zajlik lebonyolításuk. A
pályázatok részben szakmai-tartalmi fejlesztésekre, pedagógusok továbbképzésére, innovatív pedagógiai
módszerek, illetve az esélyegyenlőséget elősegítő módszerek bevezetésére irányultak, de sor került
infrastrukturális fejlesztésekre is. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia 2009-ben történt elfogadása óta
több intézményben is megvalósultak felújítások, részben az említett pályázati forrásokból, részben
önkormányzati forrásokból. A megkérdezettek véleménye szerint mostanra elsősorban a Vásárhelyi
Cseresnyés Kollégium, valamint a Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola Kalmár Zsigmond
Tagintézmény épületének korszerűsítése vált esedékessé.
A jelenlegi időszak projektjei közül az egyik legjelentősebb a Németh László Gimnázium, Általános Iskola
természettudományos laborjának felújítása, valamint az ehhez kapcsolódó pedagógiai tartalomfejlesztés
(TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0026 Gyulai József Természettudományos Műhely). A projektben a Németh László
Gimnázium, Általános Iskola mellett a tankerület egyéb intézményei – összesen 10 intézmény –, valamint
más tankerületekhez tartozó és egyházi fenntartású iskolák vesznek részt, az oktatás tömbösített
foglalkozások keretében zajlik. Egy a Hódmezővásárhelyi Tankerület egészét érintő projekt az Oktatási
Hivatal és az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. konzorciumában valósul meg, Helyi
oktatásirányítás fejlesztése címmel (TÁMOP-3.1.10-11/1). A projekt hosszú távú célja, hogy országos szinten
hozzájáruljon a köznevelési intézmények hatékonyságának és eredményességének javításához. Ennek
érdekében kerül sor a projektben nevesített tankerületekben – így a Hódmezővásárhelyi Tankerületben is –
a köznevelési intézmények felmérésére, működésük elemzésére. A projekt közvetlen célja többek között a
felmérés alapján javaslatok kidolgozása az intézményszerkezet megújítására, valamint az új köznevelési
törvénynek és a vonatkozó végrehajtási rendeleteknek megfelelő működés támogatására. A felmérésre
2013 júliusa és októbere között került sor, eredményei az Integrált Településfejlesztési Stratégia
helyzetfeltárásának készítésekor még nem ismertek, de a későbbiekben hozzájárulhatnak az esetleges
további átalakítások, fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához.
A települési önkormányzatok vagy települési önkormányzati társulások által fenntartott köznevelési
intézmények 2013. január 1-vel a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba (KLIK) történő beolvadással az
állam fenntartásába kerültek15. A változás a korábban önkormányzati fenntartású általános iskolákat és
középfokú oktatási intézményeket érintette, a jogszabályi változást megelőzően önkormányzati fenntartású
óvodák esetén nem változott a fenntartó személye. A változást megelőzően óvoda-iskolaként működő
15 A KLIK által ellátott fenntartói feladatok meghatározását, az egyeztetést igénylő döntések és az egyeztetésbe bevonandó
intézmények körét a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati
fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény, valamint a Klebelsberg
Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII.27.) Korm. rendelet határozza meg.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
49
intézmények különváltak, az óvodák az Önkormányzat, az iskolák pedig a KLIK fenntartásában folytatják
tevékenységüket. Bár az intézményi struktúra megváltozott, az intézményrendszer szereplői között
továbbra is hatékony az együttműködés.
Óvodai ellátást az alábbi intézmények biztosítanak Hódmezővásárhelyen 2013/2014-ben:
Intézmény neve Gyermekek
száma Fenntartó
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Hódmezővásárhelyi Egyesített Óvoda – Magvető utca (székhelyintézmény)
Magvető utcai Óvoda
181
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Szent István utcai Óvoda
Észak utcai Óvoda
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Hódmezővásárhelyi Egyesített Óvoda – Nádor utcai Tagintézmény
Nádor utcai Óvoda
272
Klauzál utcai Óvoda
Tornyai utca Óvoda
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Hódmezővásárhelyi Egyesített Óvoda – Oldalkosár utcai Tagintézmény
Oldalkosár utcai Óvoda (Oldalkosár u. 14.)
218 Oldalkosár utcai Óvoda (Oldalkosár u. 4.)
Szabadság téri Óvoda
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Hódmezővásárhelyi Egyesített Óvoda – Pál utcai Tagintézmény
Pál utcai Óvoda
224
Malom utcai Óvoda
Pálffy utcai Óvoda
Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
Kozmutza Flóra Székhelyintézmény
16
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Aranyossy Ágoston
Óvoda, Általános Iskola Tagintézmény
16
Égbőlpottyant Evangélikus Óvoda 90 Hódmezővásárhelyi Evangélikus Egyházközség
Kertvárosi Katolikus Óvoda 189 Szeged-Csanádi Egyházmegye
Szeremlei Sámuel Református Óvoda 126 Hódmezővásárhelyi Újtemplomi Református Egyházközség
Mária Valéria Keresztény Óvoda 174 Árpád-házi Szent Margitról nevezett Szent Domonkos Rendi Nővérek Apostoli Kongregációja
Lurkó-Kuckó Magánóvoda 25 Lurkó-Kuckó Pedagógiai Alapítvány
5. táblázat: Óvodai ellátást biztosító intézmények Hódmezővásárhelyen 2013/14-ben.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
50
Forrás: Tóthné Kecskeméti Katalin: Tájékoztatók a 2013/2014-es tanév indításáról – Tájékoztató a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Hódmezővásárhelyi Tankerületének tanévkezdéséről (Isz:131-12593/2013); Oktatási Hivatal KIR, 2013.10.01-i állapot;
Patkósné Dezső Katalin: Tájékoztató a Hódmezővásárhelyi Egyesített Óvoda óvodai évkezdéséről (Isz: 131-12575/2013)
Az óvodák megoszlása az egyes városrészekben:
Kertváros: 2; Hódtó: 0; Béketelep: 1; Újváros:1; Belváros: 4; Susán: 4; Tabán: 4; Csúcs: 2; Tarján: 1;
Kishomok: 0; Külterület: 0
38. ábra: Óvodák elhelyezkedése Hódmezővásárhelyen
Forrás: Google Earth alapján saját szerkesztés
Figyelemmel a korábban ismertetett demográfiai folyamatokra és arra, hogy a gyermekek döntő többségét
eddig is beíratták óvodába, nem okoz kapacitás-problémákat, hogy 2015. szeptember 1-től kötelező lesz a
3. életévüket betöltött gyermekek óvodáztatása. Az óvodák és a Védőnői Szolgálat között nagyon jó az
együttműködés, a védőnők már eddig is elősegítették, hogy a gyermekek minél nagyobb számban
kerüljenek be az óvodákba.
Szintén hatékony az együttműködés a város általános iskoláival, melynek keretében igyekeznek
megkönnyíteni a gyerekek számára az óvoda-iskola közötti átmenetet, egyebek között az Ovi-suli program,
valamint a kettős mentorálás segítségével. Utóbbi nem csak az óvoda és az általános iskola közötti
átmenetet segíti elő, hanem hasonló célból az óvodába történő belépés, valamint az általános iskola és a
középiskola közötti átmenet megkönnyítésére is kidolgozták a kettős mentorálás rendszerét.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
51
Az Egyesített Óvoda kiemelt feladatai között határozza meg a tehetséggondozás beillesztését a pedagógiai
programba, valamint a „Minden nap kultúra” program keretében a drámapedagógia alkalmazását. Szintén
kiemelt feladat az egészséges életmódot támogató programok megvalósítása, valamint az Egészséges
Vásárhely Programba való bekapcsolódás.
Az óvodák munkájában részt vesznek pedagógiai asszisztensek, de problémát jelent, hogy nincsen elegendő
óvónő (több esetben a nyelvvizsga megszerzésének hiánya miatt nem tudják megszerezni az óvónői
végzettséget).
A helyzetfeltárás idején készül el a Nádor utcai óvoda új, kétszintes épülete, melyben fejlesztőszoba,
tornaszoba és könyvtár is lesz. Az óvoda régi épülete lebontásra kerül, helyén játszóudvart és parkot
alakítanak ki. A korábbi épület is teljes kihasználtsággal működött, és mivel Újváros azon városrészek közé
tartozik (Tabán, Béketelep és Tarján mellett), ahol 2001-hez képest gyarapodott a népesség, a nagyobb
épület kihasználtsága is valószínűsíthető. Jelentős, az Egyesített Óvoda telephelyeinek többségét érintő
beruházás a KEOP-2012-5.5.0/A-B pályázat keretében megvalósuló energetikai korszerűsítés. Az Egyesített
Óvoda tervei között szerepel az Oldalkosár utcai két óvoda udvarának átalakítása, fejlesztése.
A 2013/2014-es évben a város óvodáiba beíratott sajátos nevelési igényű, valamint hátrányos és
halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számát az alábbi táblázat tartalmazza:
Intézmény neve Összes
gyermek
Sajátos nevelési igényű
gyermekek16
Hátrányos helyzetű gyermekek
Hátrányos helyzetű
gyermekek közül halmozottan
hátrányos helyzetű
gyermekek
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Hódmezővásárhely Egyesített Óvoda – Magvető utca (székhelyintézmény)
Magvető utcai Óvoda
181 3 72 24 Szent István utcai Óvoda
Észak utcai Óvoda
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Hódmezővásárhely Egyesített Óvoda – Nádor utcai tagintézmény
Nádor utcai Óvoda
272 14 112 18
Klauzál utcai Óvoda
Tornyai utca Óvoda
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Hódmezővásárhely
Oldalkosár utcai Óvoda (Oldalkosár u. 14.) 218 4 50 5
Oldalkosár utcai
16 Integrált nevelésben részesülő sajátos nevelési igényű gyermekek száma
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
52
Egyesített Óvoda – Oldalkosár utcai tagintézmény
Óvoda (Oldalkosár u. 4.)
Szabadság téri Óvoda
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Hódmezővásárhely Egyesített Óvoda – Pál utcai tagintézmény
Pál utcai Óvoda
224 4 80 19 Malom utcai Óvoda
Pálffy utcai Óvoda
Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
Kozmutza Flóra Székhelyintézmény
16 0 0 0
Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola Tagintézmény
16 4 4 2
Égbőlpottyant Evangélikus Óvoda 90 0 7 0
Kertvárosi Katolikus Óvoda 189 0 28 0
Szeremlei Sámuel Református Óvoda 126 0 27 0
Mária Valéria Keresztény Óvoda 174 0 38 4
Lurkó-Kuckó Magánóvoda 25 0 0 0
6. táblázat: Sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Forrás: Oktatási Hivatal, KIR; Önkormányzati adatszolgáltatás; Tóthné Kecskeméti Katalin: Tájékoztatók a 2013/2014-es tanév
indításáról – Tájékoztató a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Hódmezővásárhelyi Tankerületének tanévkezdéséről (Isz:131-12593/2013; KLIK adatszolgáltatás; Patkósné Dezső Katalin: Tájékoztató a Hódmezővásárhelyi Egyesített Óvoda óvodai
évkezdéséről (Isz: 131-12575/2013)
A többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek17 ellátásában az Egyesített Óvoda
valamennyi telephelye részt vesz. Jelenleg összesen 25 sajátos nevelési igényű gyermeket lát el a négy
tagintézmény. A többi, nem az önkormányzat által fenntartott óvodába az adatszolgáltatással érintett
időszakban nem írattak be sajátos nevelési igényű gyermekeket, azonban a Kertvárosi Katolikus Óvoda, a
Lurkó-Kuckó Magánóvoda, a Mária Valéria Keresztény Óvoda és a Szeremlei Sámuel Református Óvoda
szervezeti és működési szabályzata, illetve pedagógiai programja alapján fogad sajátos nevelési igényű
gyermekeket. Az integrált nevelést segíti az utazó gyógypedagógus hálózat, mely a későbbiekben kerül
bemutatásra. A hátrányos helyzetű gyermekek nevelésére az Egyesített Óvoda eddig is nagy hangsúlyt
fektetett és a jövőben is folytatják az ezt elősegítő IPR (Integrációs Pedagógiai Rendszer) programot,
valamint bővíteni kívánják az együttműködést a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal is. A KLIK-kel kötött
együttműködési megállapodás alapján a többi óvoda is részt vesz a Közoktatási esélyegyenlőségi
17 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4.§ 25. pont: sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges
bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy
beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy
egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
53
intézkedési terv megvalósításában, jelenleg azonban ezen intézmények nem látnak el halmozottan
hátrányos helyzetű gyermekeket.
A többi gyermekkel integrált formában nem nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása az alább
ismertetett óvodai feladatellátási helyeken biztosított. A gyermekek a Tanulási Képességet Vizsgáló
Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján kerülnek az intézményekbe. A pszichés fejlődési
zavarral küzdő gyermekek egy része a szülők kérésére kerül az Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskolába
(fordított integráció), melyre 2007 óta van lehetőség. 2010-ben egy, 2011-től két gyógypedagógiai
csoportban foglalkoznak a sajátos nevelési igényű gyermekekkel.18
Intézmény neve Ellátott tevékenység
Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény – Székhelyintézmény
Autizmus spektrum zavarral küzdő, értelmi fogyatékos (középsúlyos) gyermekek nevelése
Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola Tagintézménye
Autizmus spektrum zavarral küzdő, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdő, értelmi fogyatékos (enyhe), értelmi fogyatékos (középsúlyos), mozgásszervi fogyatékos gyermekek nevelése
7. táblázat: Gyógypedagógiai nevelés az óvodai feladatellátási helyeken Forrás: Oktatási Hivatal, KIR
Az épületek akadálymentesítése nem vagy csak részben biztosított az alábbi intézményekben:19
● Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola
Tagintézménye (részben)
● Égbőlpottyant Evangélikus Óvoda (részben)
● Kertvárosi Katolikus Óvoda (részben)
● Mária Valéria Keresztény Óvoda (részben)
● Lurkó-Kuckó Magánóvoda (részben)
● Szeremlei Sámuel Református Óvoda (nem)
A 2013/2014-es tanévben az alábbi struktúrában valósul meg az általános iskolai oktatás.
Intézmény neve Tanulók száma
Fenntartó
18 Forrás: Tóthné Kecskeméti Katalin: A Helyi Esélyegyenlőségi Program oktatással kapcsolatos részeinek módosítása, kiegészítése
(Isz:A-31-9129-2/2013) 19 Forrás: Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda: Tájékoztató a közhasznú intézmények akadálymentesítéséről 2012. (Isz: A-35-
10967-2/2012)
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
54
Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola 484
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola Gregus Máté Tagintézménye - Székkutas
130
Hódmezővásárhelyi Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola 418
Németh László Gimnázium, Általános Iskola 590
Hódmezővásárhelyi Szent István Általános Iskola 393
Hódmezővásárhelyi Varga Tamás Általános Iskola 388
Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény - Székhelyintézmény
49
Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Hódmezővásárhely, Simonyi utcai Telephelye
41
Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény – Aranyossy Ágoston Tagintézmény
99
Szőnyi Benjamin Református Általános Iskola 218 Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség
Kertvárosi Katolikus Általános Iskola 492 Szeged-Csanádi Egyházmegye
8. táblázat: Hódmezővásárhelyi tankerületben található intézmények Forrás: Tóthné Kecskeméti Katalin: Tájékoztatók a 2013/2014-es tanév indításáról – Tájékoztató a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Hódmezővásárhelyi Tankerületének tanévkezdéséről (Isz:131-12593/2013); Oktatási Hivatal KIR, 2013.10.01-i állapot; KLIK
adatszolgáltatás
Intézmény neve Tanulók száma Fenntartó
Péczely Attila Alapfokú Művészeti Iskola 887 Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium 233
9. táblázat: Egyéb intézmények Forrás: Tóthné Kecskeméti Katalin: Tájékoztatók a 2013/2014-es tanév indításáról – Tájékoztató a Klebelsberg Intézményfenntartó
Központ Hódmezővásárhelyi Tankerületének tanévkezdéséről (Isz:131-12593/2013)
Az általános iskolák megoszlása az egyes városrészekben:
Kertváros: 1; Hódtó: 1; Béketelep: 0; Újváros: 120; Belváros: 1; Susán: 3; Tabán: 2; Csúcs: 321; Tarján: 0;
Kishomok: 0; Külterület: 0
20 A Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola Nádor u. 35. alatti telephelye. 21 A Szent István Általános Iskola Szent István téri telephelyével együtt.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
55
39. ábra: Általános iskolák elhelyezkedése Hódmezővásárhelyen
Forrás: Google Earth alapjűán saját szerkesztés
A 2013/2014-es tanévben a város általános iskoláiban tanuló sajátos nevelési igényű, valamint hátrányos és
halmozottan hátrányos helyzetű diákok számát az alábbi táblázat tartalmazza:
Intézmény neve Tanulók száma
Összes tanuló
Sajátos nevelési igényű tanulók
22
Hátrányos helyzetű tanulók
Hátrányos helyzetű tanulók közül halmozottan
hátrányos helyzetű tanulók
Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola
484 58 230 70
Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola Gregus Máté Tagintézménye - Székkutas
130 15 51 18
22 Integrált formában oktatott sajátos nevelési igényű tanulók száma
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
56
Hódmezővásárhelyi Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola
418 10 112 35
Németh László Gimnázium, Általános Iskola
590 23 173 41
Hódmezővásárhelyi Szent István Általános Iskola
393 23 133 46
Hódmezővásárhelyi Varga Tamás Általános Iskola
388 25 152 35
Mártélyi Általános Iskola 82 15 35 9
Mindszenti Általános Iskola 487 55 242 35
Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény - Székhelyintézmény
49 0 0 0
Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Hódmezővásárhely, Simonyi utcai Telephelye
41 0 0 0
Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény – Aranyossy Ágoston Tagintézmény
99 30 23 14
Szőnyi Benjamin Református Általános Iskola
218 17 59 23
Kertvárosi Katolikus Általános Iskola 492 12 68 8
10. táblázat: Sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma Forrás: Tóthné Kecskeméti Katalin: Tájékoztatók a 2013/2014-es tanév indításáról – Tájékoztató a Klebelsberg
Intézményfenntartó Központ Hódmezővásárhelyi Tankerületének tanévkezdéséről (Isz:131-12593/2013); Oktatási Hivatal KIR, 2013.10.01-i állapot; KLIK adatszolgáltatás
Az integrált formában oktatható sajátos nevelési igényű diákok oktatásában valamennyi általános iskola
részt vesz. Ehhez segítséget nyújt a Pedagógiai Szakszolgálat által működtetett utazó gyógypedagógus
hálózat. A többi tanulóval integrált formában nem oktatható sajátos nevelési igényű diákok oktatása az
alább ismertetett iskolákban biztosított. A gyermekek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és
Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján kerülnek az intézményekbe. A pszichés fejlődési zavarral küzdő
gyermekek egy része a szülők kérésére kerül az Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskolába (fordított
integráció), melyre 2007 óta van lehetőség.2010-től 16 gyógypedagógiai osztály működik a három
intézményben.23
Intézmény neve Ellátott tevékenység
Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai
Autizmus spektrum zavarral küzdő, értelmi fogyatékos (középsúlyos) gyermekek nevelése-oktatása
23 Forrás: Tóthné Kecskeméti Katalin: A Helyi Esélyegyenlőségi Program oktatással kapcsolatos részeinek módosítása, kiegészítése
(A-31-9129-2/2013)
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
57
Módszertani Intézmény – Székhelyintézmény
Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Hódmezővásárhely, Simonyi utcai Telephelye
Autizmus spektrum zavarral küzdő, értelmi fogyatékos (középsúlyos) gyermekek nevelése-oktatása
Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola Tagintézménye
Autizmus spektrum zavarral küzdő, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdő, értelmi fogyatékos (enyhe), értelmi fogyatékos (középsúlyos), mozgásszervi fogyatékos gyermekek nevelése-oktatása
11. táblázat: Gyógypedagógiai nevelés az általános iskolai feladatellátási helyeken Forrás: Oktatási Hivatal KIR
A város általános iskoláiban számos, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok integrációját
elősegítő pedagógiai programot valósítottak meg, emellett lehetőség van ösztöndíj-programban való
részvételre is (Útravaló). Tanulmányaik elősegítésében fontos szerepet játszik továbbá az Arany János
Kollégiumi Program, mely a Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium és a Németh László Gimnázium, Általános
Iskola együttműködésével nyújt támogatást ahhoz, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű
diákok érettségit adó középiskolában folytathassák tanulmányaikat.
A rendelkezésre álló adatok alapján az általános iskolát sikeresen elvégzők száma folyamatosan javul. Míg
2010-ben 100 tanulóból 21 nem tudta sikeresen befejezni általános iskolai tanulmányait, 2013-ra ez a szám
14-re csökkent.
Tanév Az általános iskolai tanulmányaikat be nem fejezők száma /
aránya a nappali rendszerű oktatásban
2010/2011 átlagban 21/100
2011/2012 átlagban 17/100
2012/2013 átlagban 14/100
12. táblázat: Az általános iskolai tanulmányaikat be nem fejezők száma, ill. aránya a nappali rendszerű oktatásban Forrás: Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program (2013)
Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma 2001-2011 között összességében 8,3%-ról 5,7%-
ra csökkent, az azonban problémát jelent, hogy Hódmezővásárhelyen jelenleg nem lehet felnőttoktatás
keretében befejezni az általános iskolát. Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők támogatott
képzéseket vehetnek igénybe. Azok a fiatalok, akik hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégeztek, a
tizenötödik életévük betöltését követően a Köznevelési Híd II. Program keretében folytathatják a
tanulmányaikat, melyre a városban a Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola – Kalmár Zsigmond
Tagintézményben van lehetőség. A Híd II. program a szakképzésbe történő bekapcsolódásra készít fel,
sikeres elvégzése esetén a tanulók a szakiskola szakképzési évfolyamán tanulhatnak tovább.
Az általános iskolai oktatás főbb jellemzői, eredményei:
● Az intézmények egyikében sem haladja meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek
aránya a 20%-ot.
● Nagy hangsúlyt fektetnek a kompetenciamérések eredményeire, a kompetenciaalapú
oktatásra.
● Minden általános iskola részt vesz a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatásában.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
58
● Az IPR működése városi szinten, intézményi együttműködéssel biztosított.
● A mindennapos testnevelés program 2005 óta valamennyi diák számára elérhető.
● Minden iskolában művészeti nevelést biztosítanak, mely a halmozottan hátrányos helyzetű
gyermekek számára ingyenes.
● A köznevelési törvény 2013. szeptember 1-től hatályos rendelkezése szerint az általános
iskolákban 16 óráig kell foglalkozásokat biztosítani, 17 óráig pedig gondoskodni kell a tanulók
felügyeletéről. A délutáni nem kötelező foglalkozások alól az intézményvezető a szülők
kérelmére felmentheti a tanulót, azonban a szülők többsége nem élt ezzel a lehetőséggel, a
KLIK által fenntartott iskolákban a tanulók 80,6%-a vesz részt az egész napos iskolai
programban a 2013/2014-es tanévben. A hódmezővásárhelyi iskolákban már a jogszabályi
változást megelőzően jellemző volt, hogy délutáni foglalkozásokat szerveztek a tanulóknak, így
az új törvényi előírás nem jelentett lényegi változást a korábbi gyakorlathoz képest. A délutáni
foglalkozások keretében a következő elfoglaltságokat biztosítják a diákoknak:
- szakkörök, sportkörök;
- egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás;
- egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás;
- napközi, tanulószoba;
- tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás;
- pályaválasztást segítő foglalkozás.
Az épületek akadálymentesítése nem vagy csak részben biztosított az alábbi intézményekben:24
● Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola
Tagintézménye (részben)
● Szőnyi Benjámin Református Általános Iskola (részben)
● Kertvárosi Katolikus Általános Iskola (nem)
● Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola – Klauzál u. 63. (nem)
● Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola – Nádor u. 35. (nem)
● Hódmezővásárhelyi Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola
A diákok döntő része hódmezővásárhelyi középiskolákban tanul tovább. Aki más településen választ
középiskolát, többnyire azért teszi, mert olyan speciális képzést szeretne igénybe venni, amely a városban
nem elérhető. A megkérdezett oktatási szakemberek fontosnak tartják, hogy a diákok pályaorientációs
tanácsadás keretében kapjanak segítséget a számukra megfelelő középiskola kiválasztásában.
24 Forrás: Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda: Tájékoztató a közhasznú intézmények akadálymentesítéséről 2012. (A-35-10967-
2/2012)
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
59
Az elmúlt évek jogszabályi és intézményi változásait követően Hódmezővásárhelyen a középfokú oktatás
jelenleg az alábbi intézményi struktúrában valósul meg. A szakképzésben érintett oktatási intézmények
változásai a szakképzési intézményekre vonatkozó alpontban kerülnek bemutatásra.
Intézmény Tanulók száma
Fenntartó
Németh László Gimnázium, Általános Iskola 50625 KLIK (Hódmezővásárhelyi Tankerület)
Bethlen Gábor Református Gimnázium és Szathmáry Kollégium
544 Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség
Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola 478
KLIK (Szegedi Tankerület) Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola – Corvin Mátyás Tagintézmény
761
Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola – Kalmár Zsigmond Tagintézmény
480
Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola 501 Vidékfejlesztési Minisztérium
Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény - Székhelyintézmény
61 KLIK (Hódmezővásárhelyi Tankerület)
Táltika Alapfokú Művészeti Iskola és Szakképző Iskola na A Art Stúdió Iskolafenntartó Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft.
13. táblázat: A középfokú oktatás intézményi struktúrája Hódmezővásárhelyen Forrás: HISZK adatszolgáltatás; KLIK adatszolgáltatás, Oktatási Hivatal KIR
A 2013/2014-es tanévben a város középiskoláiban tanuló sajátos nevelési igényű, valamint hátrányos és
halmozottan hátrányos helyzetű diákok számát az alábbi táblázat tartalmazza:
Intézmény Tanulók száma
Összes tanuló
Sajátos nevelési igényű
tanuló26
Hátrányos helyzetű tanulók
Hátrányos helyzetű tanulók közül
halmozottan hátrányos helyzetű tanulók
Németh László Gimnázium, Általános Iskola 50627 0 83 23
Bethlen Gábor Református Gimnázium és Szathmáry Kollégium
544 4 67 5
Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola 478 16 95 28
Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola – Corvin Mátyás Tagintézmény
761 48 166 79
25 Intézményen belül a gimnáziumi tanulók száma 26 Integrált formában oktatott tanulók 27 Intézményen belül a gimnáziumi tanulók száma
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
60
Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola – Kalmár Zsigmond Tagintézmény
480 92 133 38
Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola 501 42 88 7
Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény - Székhelyintézmény
61 0 2 2
Táltika Alapfokú Művészeti Iskola és Szakképző Iskola
na na na na
14. táblázat: Sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma Forrás: HISZK adatszolgáltatás; KLIK adatszolgáltatás, Oktatási Hivatal KIR
A Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes
Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény - Székhelyintézmény készségfejlesztő speciális szakiskolai
nevelési-oktatási feladatokat lát el középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére, a többi intézményben
integráltan folyik a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása. A Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző
Iskola – Kalmár Zsigmond Tagintézményben enyhe értelmi fogyatékos diákok részére 10 fős speciális
szakiskolai osztály indult.
A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók középiskolai továbbtanulását a korábban
hivatkozott Arany János Kollégiumi Program támogatja, amelynek lebonyolítása a Vásárhelyi Cseresnyés
Kollégiummal együttműködésben történik. A program keretében a diákok a 9. évfolyamon a középiskolai
tanulmányaikat megalapozó előkészítő képzésben vesznek részt és ingyenes kollégiumi ellátásban
részesülnek. A felkészítő évfolyamot sikeresen elvégző diákok a Németh László Gimnáziumban vagy a város
valamelyik érettségit adó középiskolájában tanulhatnak tovább. A Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium
engedélyezett létszáma 264 fő, jelenleg 233 tanuló veszi igénybe a kollégiumi szolgáltatást.
Bár a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók 80%-a érettségit adó középiskolában tanul
tovább, továbbra is problémát jelent a magas lemorzsolódási arány (a Hódmezővásárhelyi Eötvös József
Szakképző Iskolán belül hangsúlyosabban a Corvin Mátyás és a Kalmár Zsigmond Tanintézményben),
melynek leküzdéséhez tervezik felzárkóztató programok megvalósítását, valamint Tanoda szervezését. A
lemorzsolódást azért is fontos kiemelni, mert ahogyan az a 7.3 fejezetben olvasható, a régió megyei jogú
városaival összehasonlításban Hódmezővásárhelyen a legalacsonyabb a legalább érettségivel rendelkezők
aránya és elmarad az országos átlagtól is. Szintén kedvezőtlenebbek az értékek a régió más városaihoz és az
országos átlaghoz képest a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számát tekintve.
Felnőttoktatás keretében Hódmezővásárhelyen szakiskolai, szakközépiskolai és gimnáziumi végzettséget
lehet szerezni. Az alábbi ábra mutatja a felnőttoktatásban résztvevők számának alakulását.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
61
40. ábra: Felnőttoktatásban tanulók száma Hódmezővásárhelyen, 2001-2012.
Forrás: KSH
Az elérhető oktatási lehetőségek közül a gimnáziumi oktatás részesedésének aránya volt a legmagasabb
2011-ben, míg az azt megelőző két évben a szakközépiskolát választották a legtöbben. Megfigyelhető
ugyanakkor a szakiskolai felnőttoktatás arányának kiugró megnövekedése: míg 2009-ben a résztvevők
11,6%-a döntött a szakiskola mellett, addig 2011-ben már 28,9% volt ez az arány.
Év
Középfokú felnőttoktatásban
résztvevők összesen
Szakiskolai felnőttoktatásban
résztvevők
Szakközépiskolai felnőttoktatásban
résztvevők
Gimnáziumi felnőttoktatásban
résztvevők
Fő Fő % Fő % Fő %
2009 320 37 11,6% 156 48,8% 127 39,7%
2010 475 59 12,4% 218 45,9% 198 41,7%
2011 471 136 28,9% 176 37,4% 159 33,8%
15. táblázat: Felnőttoktatásban résztvevők száma Hódmezővásárhelyen, 2009-2011. Forrás: Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program (2013)
A szakiskolai végzettség megszerzése kapcsán külön lehetőségként kell említeni a Kalmár Zsigmond
Tagintézményben megvalósuló, a fentiekben ismertetett HÍD II. programot, melynek keretében a
2013/2014-es tanévben egy 12 fős osztály indult.
Az épületek akadálymentesítése az alábbi intézményekben nem vagy csak részben megoldott:28
Bethlen Gábor Református Gimnázium (nem)
Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola – Kalmár Zsigmond Tagintézmény (részben)
28 Forrás: Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda: Tájékoztató a közhasznú intézmények akadálymentesítéséről 2012. (Isz: A-35-
10967-2/2012)
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
62
Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola (részben)
2008-ban négy szakközépiskola integrálásával jött létre a Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ
Szakiskola és Szakközépiskola. Az összevonást indokolta, hogy a szakképzésre vonatkozó akkor hatályos
jogszabályok értelmében azok az intézmények voltak jogosultak szakképzési hozzájárulás fogadására,
melyek Térségi Integrált Szakképző Központban működtek és tanulói létszámuk elérte az 1500 főt. Az
egyesített intézmény csatlakozott az 1000 Mester TISZK-hez, és annak járműipari, valamint informatikai
decentrumaként működött, előbbi a Kalmár Zsigmond Tagintézményben (akkor HISZK Kalmár Zsigmond
Tagintézmény), az utóbbi az Eötvös József Szakképző Iskolában (akkor HISZK Eötvös József
Székhelyintézmény). Miután a szakképzési intézmények 2013. január 1-től a KLIK fenntartásába és
működtetésébe kerültek (a HISZK először a Hódmezővásárhelyi Tankerülethez, majd 2013. március 1-től a
Szegedi Tankerülethez került), az önkormányzatok nem láthatnak el szakképzési feladatot, így az 1000
Mester Nonprofit Kft. tulajdonosai annak megszüntetése mellett döntöttek. További változást jelentett az
intézményi struktúrában, hogy a Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola fenntartási és működtetési
feladatait 2013. augusztus 1-től a Vidékfejlesztési Minisztérium látja el.
Az Eötvös József Szakképző Iskola gimnáziumi (sport tagozat), szakközépiskolai és szakiskolai nevelés-
oktatást, valamint felnőttoktatást lát el alapfeladatai körében, hangsúlyosan az egészségügyi és
közgazdasági szakterületeken. A Corvin Mátyás Tagintézmény vendéglátóipari-idegenforgalmi, míg a
Kalmár Zsigmond Tagintézmény műszaki és ipari területeken, valamint művészeti (porcelánkészítő és
festő) területeken biztosít szakközépiskolai és szakiskolai nevelést-oktatást és felnőttoktatást. A gyakorlati
képzést részben az iskolai tanműhelyekben, részben pedig iskolán kívüli gyakorlati helyeken,
tanulószerződés alapján történő képzésben szerzik meg a diákok.
A szakiskolai képzésben változást jelentett, hogy 2013 szeptemberétől normál szakiskolai osztályok már
nem indultak, helyettük az új OKJ szerinti, 3 éves szakképzések kerültek beindításra. A régi OKJ-s képzések
már csak kifutó rendszerben zajlanak az alábbiak szerint:29
● Corvin Mátyás Tagintézmény
- Élelmiszer- és vegyi áru eladó
- Ruházati eladó
- Pincér
- Cukrász
- Szakács
● Kalmár Zsigmond Tagintézmény
- Fodrász
29 Forrás: Hegedűs Zoltán: Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola intézményvezetőjének tájékoztatója a tanévkezdésről
(Isz: 131-12576/2013)
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
63
- Hegesztő
● Eötvös József Szakképző Iskola
- Gyakorló ápoló
- Fogtechnikus gyakornok
- Pénzügyi-számviteli ügyintéző
- Kereskedő
● Corvin Mátyás Tagintézmény
- Pincér
- Cukrász
- Szakács
- Vendéglátásszervező-vendéglős
● Kalmár Zsigmond Tagintézmény
- Kőműves és hidegburkoló
- Villanyszerelő
- Asztalos
- Hegesztő
- Gépi forgácsoló
- Karosszérialakatos
- Épület és szerkezetlakatos
- Ács
- Festő, mázoló és tapétázó
- Fehérneműkészítő és kötöttáru összeállító
- Porcelánkészítő
- Porcelánfestő
- Autószerelő
- Gyakorló fodrász
A TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0039 Szakképzés mesterfokon című projekt segítséget nyújtott a rövidebb
időtartamú szakképzésre történő átálláshoz. Az egyes szakmákhoz kapcsolódóan létrehozott
munkacsoportok egyebek között kidolgozták a tanmeneteket, tanítási segédleteket és mentorszerepet
töltöttek be saját tantestületükön belül. A pályázat keretében pályaválasztási rendezvényt szerveztek,
emellett lehetőség nyílt a szakképzés minőségének javítását segítő eszközök beszerzésére is.
A Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola a Munkaügyi Központ Szervezésében az alábbi
tanfolyamokat és képzéseket biztosítja:
● Tanfolyamok
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
64
- Betanított konyhai kisegítő
- Egészségőr (otthoni egészségügyi és szociális segítő)
- Egészségügyi képesítések (munkahelyi elsősegélynyújtó)
- Építészeti képesítések - építészeti bemeneti kompetenciák fejlesztése (betanított
betonkészítő)
- Építészeti képesítések - közlekedési komptenciák fejlesztése (térkőburkoló)
- Kis- és nagyüzemi ipari képesítések (betanított varrómunkás)
- Kisgépkezelő (motoros fűkaszakezelő)
- Minősített hegesztő
- Segédgát- és csatornaőr
- Településkarbantartó
● OKJ-s képzések
- Építő- és anyagmozgatógép kezelője (földmunka-rakodó és szállítógépkezelő)
- Építő- és anyagmozgatógép kezelője (targoncavezető)
- Faipari gépkezelő
- Pénzügyi ügyintéző
- Társadalombiztosítási ügyintéző
- Zsaluzóács
A Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola alaptevékenységei körében szakközépiskolai és szakiskolai
nevelési-oktatási feladatokat, felnőttoktatási feladatokat lát el, a mezőgazdasági szakterületen kívül
informatikai, villamosipari, elektrotechnikai-elektronikai és gépészeti területeken. Emellett a következő
OKJ-s képzéseket biztosítják: mezőgazdasági technikus, mechatronikai technikus, informatikai
rendszergazda. Annak ellenére, hogy az iskola fenntartója 2013 augusztusa óta a Vidékfejlesztési
Minisztérium, továbbra is törekszenek a többi intézménnyel való együttműködés megtartására. A
Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskolával és tagintézményeivel közös informatikai rendszert
működtetnek és igénybe veszik az Eötvös József Szakképző Iskola informatikai tantermeit, valamint a
Kalmár Zsigmond Tagintézmény gépészeti műhelyét. Az iskola konzorciumi partnerként a
Hódmezővásárhelyi Varga Tamás Általános Iskolával és a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola,
Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyel részt vesz a
TÁMOP-3.4.2.A-11/2 Sajátos nevelési igényű gyerekek integrációja tárgyú projekt megvalósításában,
melynek célja a pedagógusok továbbképzése a tanulók együttműködésére épülő, egyéni sajátosságaikat
figyelembe vevő oktatási-nevelési módszerek területén.
A Corvin Mátyás Tagintézmény a 2012/2013-as tanévtől egy felújított épületbe költözött, a Kalmár
Zsigmond Tagintézmény épülete azonban felújításra szorul.
A Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola a 2011/2012-es tanévtől kezdődően a korábban a Németh
László Gimnázium, Általános Iskola által használt épületben folytatja működését, melynek megtörtént teljes
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
65
körű energetikai felújítása. Az iskola jelenlegi céljai között a szakképzés és a gazdálkodás fejlesztése
szerepel.
Az intézmények a tanműhelyek korszerűsítéséhez, a szükséges eszközök beszerzéséhez igénybe veszik a
szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvényben
meghatározott decentralizált keret, illetve egyéb pályázati források által kínált lehetőségeket is. Problémát
jelent azonban, hogy a munkaerő-piaci igényeket és a technológiai fejlesztéseket ezzel együtt sem tudják
minden esetben követni. A korábbi törvényi szabályozás lehetővé tette, hogy a szakképzési hozzájárulásra
kötelezettek fejlesztési támogatást30 nyújtsanak közvetlenül az iskolák részére, azonban a jelenlegi
szabályozás alapján erre nincs mód.
A jogszabályi változások miatt a városnak kevesebb ráhatása van a képzések összetételére és
keretszámaira, mint korábban. A jelenlegi szabályozás szerint a megyei fejlesztési és képzési bizottság31 tesz
javaslatot a Kormánynak a megyében indítható, költségvetési hozzájárulásban részesíthető és nem
támogatott szakképzésekre, a szakképesítések keretszámaira, továbbá az iskolarendszeren kívüli szakmai
képzések közül az állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzések
vonatkozásában a felnőttképzésről szóló törvény alapján támogatható szakképesítésekre. A bizottság a
javaslatának kidolgozásakor figyelembe veszi a fenntartók javaslatait. A Kormány rendeletben határozza
meg, hogy a fenntartók mely szakképesítésekre vonatkozóan jogosultak költségvetési hozzájárulásra.
Megyénként meghatározza továbbá azon szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok körét, amelyekre a
szakképző iskola fenntartója
- korlátozás nélkül beiskolázhat,
- költségvetési hozzájárulásra nem jogosult,
- költségvetési hozzájárulást korlátozott keretszámok alapján igényelhet; ezen belül
meghatározza az adott megyében iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmények
fenntartói tekintetében a szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok keretszámait.
A munkacsoport megbeszélések során többször felmerült, hogy a középfokú szakképzés nem követi
megfelelően a munkaerő-piaci igényeket. A gazdasági szakemberek elsősorban a középfokú műszaki
képzéssel kapcsolatban jelezték a problémát. Ugyanakkor figyelemmel az oktatás infrastrukturális
igényeire, nehézséget jelent, hogy az oktatás folyamatosan kövesse a munkaerő-piaci, valamint
technológiai változásokat.
Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó 2011. szeptember 1-től a
Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ intézményegységeként működött. A
30 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 31 A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 92.§ (34) bekezdése értelmében a 2003. évi LXXVI. törvény alapján megalakult
regionális fejlesztési és képzési bizottságok 2012.09.30-ig látták el feladatukat. A megyei fejlesztési és képzési bizottságoknak
2012.09.30-ig kellett megalakulni, működésüket 2012.10.01-től kezdték meg.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
66
pedagógiai szakszolgálati feladatok 2013. január 1-től a Hódmezővásárhelyi Pedagógiai Szakszolgálathoz
kerültek, amely 2013. szeptember 1-től a Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat tagintézményeként
működik és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján az alábbi feladatokat látja el:
● gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás
● fejlesztő nevelés
● szakértői bizottsági tevékenység
● nevelési tanácsadás
● logopédiai ellátás
● továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás
● konduktív pedagógiai ellátás
● gyógytestnevelés
● iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás
● kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása
A Pedagógiai Szakszolgálat biztosítja az utazó gyógypedagógus hálózatot is, mely a sajátos nevelési igényű
és a beilleszkedési, tanulási, magatartási gondokkal küzdő gyermekek integrált oktatását támogatja. Az
utazó gyógypedagógus hálózat nagy segítséget jelent azon szülőknek, akiknek nehézséget okozna, hogy
gyermeküket elvigyék a szükséges foglalkozásokra, amelyeket ilyen módon az óvodában és az iskolában
megkapnak. A Pedagógiai Szakszolgálat jelenleg 4 iskolapszichológussal, 7 logopédussal, 5 fejlesztő
pedagógussal és 9 utazó gyógypedagógussal működik. Az infrastrukturális fejlesztési igények között
parkoló, ezen belül mozgássérült parkoló, valamint akadálymentesített feljáró kialakítását nevezték meg,
tekintettel az intézmény által ellátott sérült gyermekekre. Emellett felújítási munkák is szükségesek
(beázások, több helyen átüt a salétrom a falon), valamint egy további mozgásfejlesztő helyiség kialakítása
lenne indokolt.
A Szakszolgálat összesített forgalma az egyes feladatok vonatkozásában az alábbiak szerint alakult 2012-
2013-ban:
● Nevelési tanácsadás és szakértés: 782 fő
● Utazó gyógypedagógia: 409 fő
● Logopédia: 385 fő
● Gyógytestnevelés: 125 fő
● Korai fejlesztés: 1 fő
● Fejlesztő nevelés: 1 fő
● Konduktív pedagógiai ellátás: 6 fő
● Tehetséggondozás: 73 fő
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
67
A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara az alapképzésen kívül felsőoktatási szakképzést és
szakirányú továbbképzéseket is biztosít. Alapképzésben (BSc) mezőgazdasági mérnök és vadgazda
mérnökképzés folyik, az előbbire inkább a régióból érkeznek a hallgatók, mivel az országban számos helyen
zajlik mezőgazdasági jellegű képzés, míg a vadgazda mérnökképzésre az ország többi részéből is jelentős az
érdeklődés. A felsőoktatási szakképzés keretében az alábbi végzettségek megszerzése lehetséges a
Mezőgazdasági Karon:
● Állattenyésztő mérnök
● Kertészmérnök
● Környezetgazdálkodási agrármérnök
● Mezőgazdasági mérnök
A 2005. évi felsőoktatási törvény alapján nyilvántartásba vett felsőfokú szakképzés 2012 szeptemberét
követően nem indítható. A már megkezdett képzések változatlan feltételek mellett kifutó rendszerben – de
legfeljebb a 2015/2016-os tanévben – fejezhetők be.
Szakirányú továbbképzések a következő területeken indulnak:
● Vadgazdálkodási szakmérnök
● Agrárlogisztikai szakmérnök
● Mezőgazdasági értékbecslő
● Gyógy- és fűszernövény termesztő és feldolgozó
A Mezőgazdasági Kar emellett biztosít iskolarendszeren kívüli, OKJ-s képzéseket, valamint regisztrált
mezőgazdasági termelők részére kidolgozott, szakképesítést nem adó képzéseket.
A Karon az állattenyésztésnek van nagyobb hagyománya, de mivel a mezőgazdaságban az állattenyésztés
jelentősen visszaszorult, indokolt volt a növénytermesztéshez kapcsolódó oktatási kínálat bővítése. A
gyakorlati képzés egyrészt a Mezőgazdasági Kar tangazdaságában történik, másrészt a környező
mezőgazdasági vállalkozásoknál. A tangazdaság vállalkozási formában működik, így a hallgatók a szorosabb
értelemben vett mezőgazdasági ismereteken túl betekintést nyerhetnek egy vállalkozás működésébe és
ezáltal olyan kompetenciákat sajátíthatnak el, amelyek segítik későbbi elhelyezkedésüket.
A hallgatók a 6. félévet követően két alkalommal 6 hetet töltenek el az egyetem akkreditált gyakorlati
helyeinek (vállalkozások, szervezetek) valamelyikénél. A duális képzés további fejlesztése érdekében az
intézmény igyekszik további együttműködési megállapodásokat kötni, de mivel a befogadó vállalkozások
számára is jelentős erőforrásokat igényel az, hogy a diákok valóban hasznos ismereteket, gyakorlati
tapasztalatokat szerezzenek, ezen a területen további bővítés szükséges. Elmondható, hogy a Karon
végzettek jelentős része a mezőgazdaságban vagy az ahhoz kapcsolódó szolgáltatási vagy ipari ágazatokban
helyezkedik el.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
68
A Mezőgazdasági Kar részt vesz a Szegedi Tudományegyetem vezetésével megvalósuló TÁMOP 4.1.1.C-
12/1/KONV-2012-0004 projekt megvalósításában (A projekt címe: Harmadik generációs összehangolt
szolgáltatási portfólió és irányítási rendszer kialakítása, valamint stratégiai jellegű optimalizálás
megvalósítása közösségi típusú felsőoktatási együttműködés formájában Dél-Kelet Magyarországon). A
projekt három fő cél mentén valósul meg, ezek egyike az „oktatás és képzésfejlesztés” cél, mely
gyakorlatorientált, a munkaerő-piaci folyamatoknak, igényeknek megfelelő képzési struktúra kialakítására
törekszik egy munkaerő-piaci visszacsatoló és döntéstámogató rendszer fejlesztésével. Ezen alcél
megvalósításában működik közre a Mezőgazdasági Kar az agrárképzés vonatkozásában.
Az infrastrukturális háttér megfelelő az oktatáshoz, a Mezőgazdasági Karon nem elérhető eszközök a
Szegedi Tudományegyetem egyéb karain rendelkezésre állnak. Az Egyetemmel való együttműködés egyéb
területeken is jónak mondható, például új szak indításához szükség esetén igénybe veszik az Egyetem
hátterét, közreműködését. Az új képzések akkreditáltatása a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs
Bizottsággal ugyanakkor nehézségekbe ütközik, tekintettel a Bizottságban magukat képviselő felsőoktatási
intézmények ellenérdekeire, a már működő vagy elindítani tervezett hasonló szakok miatti pozícióharcra.
A Kar egyre intenzívebben és több szinten vesz részt a város életében. Az Önkormányzat és a Szegedi
Tudományegyetem együttműködési megállapodást írt alá, mely a Mezőgazdasági Kart is érinti. A hallgatók
bekapcsolódnak a Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. által folytatott kutatásokba, kísérletekbe, részt
vesznek a minden év áprilisában megrendezésre kerülő mezőgazda napokon. Ezen felül az intézmény
megjelenik a pályaorientációs rendezvényeken, kihangsúlyozva, hogy a mezőgazdasági képzés teljes
spektruma elérhető a városban, ami különösen fontos lehet abban, hogy a terület iránt érdeklődő fiatalokat
a városban tartsa. A Kar emellett olyan rendezvényeken is képviselteti magát, amelyek közelebb hozzák a
Kart és a város lakóit, ilyen például a Kutatók Éjszakája vagy a Növények Napja, amely minden évben sok
látogatót vonz.
Az Unió tagállamaiban kötelezően működtetendő Mezőgazdasági Szaktanácsadó Rendszer Magyarországon
a regionális nagy egyetemeken került kialakításra. A Dél-Alföldi Regionális Szaktanácsadási Központ a
Szegedi Tudományegyetemen található, egyik területi központja pedig a Mezőgazdasági Karon működik.
A Főiskola 2011-ben kezdte meg működését Hódmezővásárhelyen, jelenleg turizmus-vendéglátás, valamint
kereskedelem és marketing szakon folyik alapképzés és felsőoktatási szakképzés. A turizmus-vendéglátás
szak hiányt tölt be a térségben, mivel legközelebb a Szolnoki Főiskolán érhető el ilyen jellegű oktatás. A
diákoknak hozzávetőlegesen 40%-a hódmezővásárhelyi, a többiek Szegedről, Makóról, illetve egyéb
környékbeli településekről érkeznek. Az eredeti tervek szerint a képzési kínálatban művészeti szakok –
textilműves, keramikus, fotográfus – is helyet kaptak volna, ezek azonban csak költségtérítéses formában
indulhattak és nem volt elegendő jelentkező.
Az intézmény célja olyan képzési struktúra kialakítása, amely megfelel a helyi igényeknek. Igyekeznek nagy
hangsúlyt fektetni a gyakorlati képzésre, amely a kötelező gyakorlaton felül különféle projektmunkákon
keresztül valósul meg. Az intézmény aktívan részt kíván venni a város életében, többek között
rendezvények lebonyolításában, kiállítások megszervezésében és a város arculatának formázásában tudnak
segítséget nyújtani.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
69
A BKF Regionális Tudásközpontja és a város Önkormányzata ösztöndíjat biztosít a kiemelkedő teljesítményt
nyújtó hallgatók számára. Az ösztöndíjban részesülő hallgatók vállalják, hogy amennyiben a munkaerő-piaci
helyzet lehetőséget ad rá, a tanulmányaik befejezését követően legalább annyi időre a városban
helyezkednek el, ameddig az ösztöndíjat a részükre folyósították.
Magyarország nem csak a születéskor várható élettartam, hanem az egészségben eltöltött életévek száma
tekintetében is hátrányban van az Európai Unió országainak átlagához képest. A 2011. évi népszámláláskor
szerepeltek a tartós betegséggel, illetve fogyatékossággal kapcsolatos kérdések is, melyek - az adatok
szenzitivitása miatt – nem feltételeztek kötelező válaszadást, de a megyei jogú városok lakossága egészségi
állapotának összevetéséhez közvetve alkalmasak.
A tartósan beteg személyek lakosságon belüli arányában - a társadalmi-gazdasági mutatókhoz hasonlóan –
egyértelműen kimutatható az ország nyugat-kelet irányú differenciáltsága. Hódmezővásárhely 18%-os
aránya a megyei jogú városok 16%-os értékénél kedvezőtlenebb.
Önbevallása alapján 2011-ben fogyatékossággal élőnek (értelmi vagy mozgásszervi) minősült az ország
lakosságának 4,6%-a, a megyei jogú városokban lakók 4,3%-a, aminél a hódmezővásárhelyi arány
kismértékben előnytelenebb, 2011-ben 4,7% volt.
41. ábra: A tartósan beteg és a fogyatékkal élők aránya a megyei jogú városokban, 2011.
Forrás: KSH
A halálozási okok közül az országos tendenciákhoz hasonló módon Hódmezővásárhelyen is a kiemelkednek
a kardiovaszkuláris, a légzőszervi és a daganatos betegségek. A 20-64 év közötti férfi lakosság körében a
keringési rendszer betegségei miatt bekövetkező halálesetek aránya meghaladja az országos átlagot, a
daganatos és légzőszervi betegségek miatti halálozási arányok megegyeznek az országos átlaggal. A 20-64
éves nők körében a halálesetek aránya minden betegségcsoport vonatkozásában meghaladja az országos
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
70
átlagot, az egyetlen kivételt az emésztőrendszeri betegségek jelentik, amelyek tekintetében a
hódmezővásárhelyi adatok kedvezőbbek az országosnál. Összességében Hódmezővásárhely halálozási
mutatói a megyei átlagnál kedvezőbbek – a nők és férfiak esetében is – míg Szegedénél rosszabbak. A
Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely-Makó hódmezővásárhelyi tagkórházának
ellátási körzetébe tartozó települések esetén a városénál lényegesen kedvezőtlenebbek a halálozási adatok,
melyet részben az egészségügyi infrastruktúrához való nehezebb hozzáférés, részben pedig az alacsonyabb
orvoshoz fordulási hajlandóság is magyaráz. (Ugyanez mondható el a makói tagintézmény ellátási körzetébe
tartozó településekről is.) A Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ ezért céljai között fogalmazza
meg a prevenciós tevékenység bővítését, az ellátás esélyegyenlőségének erősítését.32 A prevenciós
tevékenységekben – beleértve a széleskörű egészségügyi szűrőprogramokat és az egészséges életmód
elősegítését célzó információk átadását – kiemelt szerepe van az Egészséges Vásárhely Programnak, mely a
későbbiekben kerül bemutatásra részletesebben.
A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik:
● a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról
● a fogorvosi alapellátásról
● az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról
● a védőnői ellátásról
● az iskola-egészségügyi ellátásról33
Az akkreditált alapellátó praxisok részt vesznek az orvosképzésben is. A városban 23 felnőtt és 9 gyermek
háziorvosi rendelő, 8 vegyes korcsoportú és 4 gyermek fogászat található, valamint központi háziorvosi
ügyelet működik az Önkormányzat és a szolgáltatók között létrejött feladat-ellátási szerződések alapján. Az
egészségügyi ellátást a szolgáltatók az önkormányzat tulajdonában vagy saját tulajdonban álló, illetve az
általuk bérelt rendelőben biztosítják. Az egyes rendelőkhöz tartozó körzetek kialakítása követi a lakosság
megoszlását, így jelenleg nincsenek az átlagnál nagyobb mértékben leterhelt rendelők. Orvoshiány egyik
körzet esetében sem jelentkezik. Ugyanakkor az orvosok átlagéletkora jelenleg 60 év körül van, így érdemes
annak megfontolása, hogy a praxisok megvásárlását a már több éve zajló ingyenes telek programba való
bekapcsolással, illetve támogatott lakással ösztönözze a város, amennyiben a nyugdíjazás miatt idővel
megüresedő orvosi praxisok betöltése problémát okoz.
Az orvosi rendelők állapota és felszereltsége jelentős eltéréseket mutat. A megfelelő felszerelés megléte
működési feltétel, ezzel együtt igényként merült fel egy kérdőíves felmérés lebonyolítása a felszereltségre
vonatkozóan. A Széchenyi tér 19., Rárósi u. 13., Tornyai János u. 7. és az Agyag u. 11. szám alatti rendelők
esetén felújítás, illetve eszközbeszerzés szükséges.
Az alapellátásban problémát jelent, hogy annak szereplői, elsősorban az azonos populációt ellátó orvosok –
így a gyermek- és iskolaorvosok, valamint a háziorvosok és munkaorvosok – között nem megfelelő az
32 Forrás: Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ 2014-2020-as létesítményfejlesztési terve 33 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, 152.§ (1) bekezdés
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
71
információáramlás, ami párhuzamosságokat eredményez és rontja az ellátás hatékonyságát. Részleges
megoldást jelenthet a fit-test program informatikai támogatása, melynek további fejlesztése legalább az
iskolás kor végéig megoldaná az egészségügyi információk hatékonyabb felhasználását.
42. ábra: Háziorvosi rendelők Hódmezővásárhelyen
Forrás: Google Earth alapján saját szerkesztés
A háziorvosi rendelők megoszlása az egyes városrészekben: Kertváros: 2; Hódtó: 1; Béketelep: 0; Újváros: 2;
Belváros: 8; Susán: 5; Tabán: 4; Csúcs: 3; Tarján: 0; Kishomok: 0; Külterület: 0
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
72
43. ábra: Házi gyerekorvosi rendelők
Forrás: Google Earth alapján saját szerkesztés
A házi gyermekorvosi rendelők megoszlása az egyes városrészekben: Kertváros: 1; Hódtó: 1; Béketelep: 0;
Újváros: 1; Belváros: 4; Susán: 0; Tabán: 1; Csúcs: 1; Tarján: 0; Kishomok: 0; Külterület: 0
Hódmezővásárhelyen az egy háziorvos által ellátott esetek száma 10.147, ami nem éri el a megyei jogú
városok átlagát (11.024 eset). Megalapozott következtetések levonását ugyan nem teszi lehetővé, de
kedvezőnek nevezhető a változás relatív mérsékletessége is: 2001-hez képest 2011-ben 5,8%-kal több eset
ellátása jutott ugyan egy hódmezővásárhelyi háziorvosra, azonban ez még így is a vizsgált városok átlagos
értéke alatt maradt.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
73
44. ábra: Az egy háziorvosra jutó betegforgalom és annak változása a megyei jogú városokban, 2001-2011.
Forrás: KSH
Az egy főre jutó házi és gyermekorvosi ellátásban megjelentek lakosságarányos értékei (2011) a megyei
jogú városok összehasonlításában átlagosnak mondhatók: a legelőnyösebb demográfiai mutatókkal
rendelkező Érd és Sopron érzékelhetően relatív kedvező helyzetben van, míg a legtöbbször főként az
egykori bánya- és iparvárosok lakói veszik igénybe a házi- és gyermekorvosi szolgáltatásokat.
Hódmezővásárhely 6,9-es aránya kismértékben felülmúlja ezen városok 6,6-es átlagos értékét.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
74
45. ábra: A házi- és gyermekorvosi ellátások igénybevétele és annak változása a megyei jogú városokban, 2001-2011.
Forrás: KSH
A védőnői ellátást a HKTK Kapcsolat Központ Védőnői Szolgálata végzi két telephelyen, a védőnők száma
2012-ben 20 fő volt. A Védőnői Szolgálat a csecsemő- és gyermekgondozás, a várandós és újszülött
gyermekágyas anyák gondozása mellett iskolai védőnői feladatokat is ellát. Az alapfeladatokon túlmenően a
védőnők részt vesznek az erdei iskolák és táborok lebonyolításában. A Védőnői Szolgálat bekapcsolódott az
Egészséges Vásárhely Program emlőrák prevencióra, védőoltások biztosítására (HPV védőoltás), valamint
melanoma kockázatcsökkentésre irányuló programjaiba is, továbbá vérnyomásméréseket és biometriai
méréseket szervez, részt vesz az egészségnapok programjaiban.
Az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet 2012. május 1-től az Önkormányzat tulajdonából a Gyógyszerészeti és
Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) tulajdonába került. A térség egészségügyi
ellátásának racionalizálása, a párhuzamosságok megszüntetése érdekében 2013. február 1-én az Erzsébet
Kórház-Rendelőintézetet és a makói Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház-Rendelőintézetet egy intézményben
egyesítették, Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely-Makó néven. Az egyesített
intézmény összesen 620 finanszírozott ággyal működik, ebből jelenleg 362 ágy van a hódmezővásárhelyi
tagkórházban. A városon kívül a hódmezővásárhelyi tagkórház ellátási körzetébe tartozik Mártély,
Mindszent és Székkutas, ami összesen 57.411 lakost jelent, de az intézmény egyes szakterületek
tekintetében az egész megyére kiterjedően nyújt szolgáltatásokat. Az ellátott tevékenységek köre az
alábbiakra terjed ki:
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
75
● alapellátás
● járóbeteg szakellátás
● aktív és krónikus fekvőbeteg-ellátás
Akkreditált osztályaival az intézmény a betegellátás mellett a Szegedi Tudományegyetem
oktatókórházaként is működik (orvos- és szakorvos képzés, szakdolgozók képzése).
2007. április 1-től jelentős mértékben csökkent a kórházi ágyak száma: a belgyógyászat vonatkozásában
70%-kal, a sebészeti ellátás vonatkozásában 72,73%-kal, a neurológia esetében 50%-kal. A szülészet-
nőgyógyászat esetében 37,5%-os, a csecsemő-gyermekgyógyászat esetén pedig 25%-os volt a csökkenés.
Összességében 63%-kal csökkent az aktív ágyak száma, amely jelenleg is nehézségeket okoz az ellátásban.
Korábban működött bőrgyógyászati, szemészeti, fül-orr-gégészeti, valamint urológiai osztály. Az utóbbi
három műtéti feladatait most egynapos sebészeti ellátás keretében látja el az intézmény. A csökkentésből
adódó nehézségek leginkább a belgyógyászati és a sebészeti osztályt érintik, de az egynapos sebészet sem
tudja teljes egészében pótolni a megszüntetett osztályok kapacitásait.34
A tízezer lakosra jutó működő kórházi ágyszámok tekintetében az ország fejlettebb városainak számító
megyei jogú városokhoz képest Hódmezővásárhely értékei alacsonyak (Érd nem rendelkezik kórházzal) (ld
46. ábra). A városban tízezer lakosra 74,7 működő kórházi ágy jutott 2011-ben, ami azonban összességében
kis mértékben magasabb a tíz évvel azelőtti értéknél (66,8 ágy). Az érték a tízezer lakosra jutó összes
ágyszámot mutatja. A krónikus ágyak számának jelentős túlsúlya (124/238) problémát jelent mind a
betegellátásban, mind a Kórház gazdálkodásában.
46. ábra: Tízezer lakosra jutó működő kórházi ágyak száma a megyei jogú városokban, 2011.
Forrás: KSH
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia 2009-es elfogadása óta eltelt időszakban a következő főbb
változásokra, illetve fejlesztésekre került sor:
34 Forrás: Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ 2014-2020-as létesítményfejlesztési terve
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
76
2012. februártól megkezdte működését a TIOP-2.2.2-08/2-2009-0027 A hódmezővásárhelyi Erzsébet
Kórház Rendelőintézet sürgősségi fogadóhelyének fejlesztése sürgősségi osztállyá (SO2) tárgyú
projekt keretében kialakított sürgősségi osztály.
2012. április 30-tól az onkológiai fekvőbeteg kapacitás a Szegedi Tudományegyetemhez került, a
tényleges ellátás azonban továbbra is Hódmezővásárhelyen történik.
A 2013. július 1-től a makói tagkórházban megszűnt gyermekgyógyászati ellátás teljes ágyszámmal a
hódmezővásárhelyi tagkórházhoz került.
A KEOP-5.3.0/A/09-2010-0112 számú projekt keretében megtörtént az „A” épület energetikai
korszerűsítése, sor került a nyílászárók cseréjére és a fűtési rendszer korszerűsítésére.
A HURO-1101/189/2.4.1. Rendszeres mammográfiai szűrés infrastruktúrájának fejlesztése
Hódmezővásárhelyen, Szentesen és Aradon tárgyú projekt eredményeként az alábbi
infrastrukturális fejlesztések és szakmai elemek valósultak meg:
- Az emlőszűrő állomás működtetése a Hódmezővásárhelyi Kistérségben.
- A Mammográfia teljeskörű felújítása, valamint a következő berendezések beszerzése:
Mammomat Inspiration mammográf, Acuson S2000 ultrahang, PACS rendszer és
hozzátartozó informatikai eszközök.
- A Patológiára komplett elektromos előtolású rotációs mikrotom alap készülék
beszerzése.
- 2013. novemberben mammográfiás asszisztensek 2+1 napos képzése, melyen 9 magyar,
3 román és 2 szerb asszisztens vett részt.
- 2013 január 24-26. között az „INTERDISCIPLINARY CONFERENCE on the diagnosis and
treatment of early stage (in situ and 1-14 mm invasive), nonpalpable breast cancer”
című angol nyelvű kurzus a világhírű, magyar származású Dr. Tabár László Professzor,
F.A.C.R és Dr. Tot Tibor Ph.D. emlőrák-specialisták közreműködésével valósult meg. A
kurzuson összesen 162 magyar, román és szerb orvos vett részt.
- EVP iroda felújítása és komplett berendezése.
- Honlap-fejlesztés: http://hurobreastcancer.hu/
Jelenleg az alábbi szakterületeken és kihasználtsággal történik az ellátás a Csongrád Megyei Egészségügyi
Ellátó Központ két tagkórházában:
Szakma név
Ágyszámok Ágykihasználtság (2011-2012, átlag)
Integrált intézményi
Hódmező-vásárhely tagkórház
Makó tagkórház
Hódmező-vásárhely tagkórház
Makó tagkórház
Belgyógyászat 57 20 37 107,54 57,3
Sebészet 37 15 22 80,64 62,6
Szülészet 20 10 10 78,04
Nőgyógyászat 10 5 5 78,04
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
77
Csecsemő- és gyermekgyógyászat 25 25 - 48,73
Neurológia 20 20 - 90,94
Reumatológia 17 17 - 91,38
Intenzív ellátás 12 6 6 79,69 49,6
Sürgősségi betegellátó egységben szervezett szakellátás
12 6 6 46,27
Pszichiátria 25 - 25 82,3
Aktív összesen 235 124 111
Ápolás 19 19 - 73,9
Gyermek rehabilitáció 20 20 - 4,49
Krónikus belgyógyászat 162 100 62 19,96 67,3
Mozgásszervi rehabilitáció 149 99 50 97,02 91,2
Pszichiátriai rehabilitáció 35 - 35 80,3
Krónikus összesen 385 238 147
Kórházi ágyszám összesen 620 362 258
16. táblázat: Ágyszámok és ágykihasználtság a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központban Forrás: Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ finanszírozási szerződés 2014.05.31. állapot
Szakma név
TEK35 esetszám szakmánként (2013. I-VI. hónap)
Átlagos ápolási nap (2013. I-VI. hónap)
Hódmező-vásárhely tagkórház
Makó tagkórház
Hódmező-vásárhely tagkórház
Makó tagkórház
Aktív
Belgyógyászat 396 458 8,22 8,41
Sebészet 478 585 4,61 4,31
Szülészet 446 489 5,89 3,83
Nőgyógyászat 63 152 4,33 1,98
Csecsemő- és gyermekgyógyászat 730 - 3,56
Neurológia 302 - 8,62
Reumatológia 212 - 13,71
Intenzív ellátás 75 75 13,45 6,88
Sürgősségi betegellátó egységben szervezett szakellátás
516 486 1,2 1,04
Pszichiátria - 221 15,9
35 Területi ellátási kötelezettség, a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból
történő finanszírozásának részletes szabályairól c. rendelet alapján.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
78
Krónikus
Ápolás 72 - 30,19
Gyermek rehabilitáció 3 - 30,67
Krónikus belgyógyászat 206 684 23,04 8,92
Mozgásszervi rehabilitáció 935 371 18,23 22,18
Pszichiátriai rehabilitáció - 304 17,62
17. táblázat: Esetszámok és átlagos ápolási napok a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központban Forrás: Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ 2014-2020-as létesítményfejlesztési terve
A járóbeteg ellátás 1369 szakorvosi és 415 nem szakorvosi órában zajlott.
A betegelvándorlásról nem állnak rendelkezésre hivatalos adatok, azonban tekintettel Szeged közelségére,
feltételezhető, hogy jelentkezik bizonyos fokú elvándorlás egyes szakterületek esetében. Ugyanakkor
megfigyelhető bevándorlás is, elsősorban azon a szakterületek vonatkozásában, melyeken a
hódmezővásárhelyi intézmény hagyományosan magas színvonalú ellátást biztosít. Ide tartozik a sebészet, a
gyermekgyógyászaton belül a diabetológia, az endokrinológia és a szülészet-nőgyógyászat.36
Az intézmény reumatológiai és mozgásszervi rehabilitációs osztálya Kakasszéken működik, a gyógyvízzel és
gyógyiszappal rendelkező Kakasszéki-tó déli partján. Az osztály vegyes profilú mozgásszervi rehabilitációt
nyújt, melyből a reumatológiai terület a leghangsúlyosabb, de emellett ellátnak amputáció utáni
rehabilitációt, neurológiai betegségek utáni rehabilitációt, valamint stroke és gerincvelő-, ill.
koponyasérülés utáni rehabilitációt is.
Az épületet 1999-2002 között felújították, így a hotelszolgáltatások megfelelő színvonalon működnek. 2012-
ben a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Önkormányzati fejlesztések támogatása területi kötöttség
nélkül (CÉDE) című pályázat eredményeként megtörtént a Kakasszéki Mozgásszervi Rehabilitációs Centrum
gyógymedence részlegének teljes körű felújítása.
Jelenleg a DAOP-4.1.2/B-11-2011-0001 Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése a Dél-alföldi régióban című
projekt keretében zajlik az intézmény 19 ágyas nappali kórházzal történő bővítése, az orvosi eszközpark
bővítése és korszerűsítése, valamint az informatikai és információs rendszer fejlesztése.
A 2014-2020 közötti időszakra tervezik az épület energetikai (nyílászárók cseréje, hőszigetelés), gépészeti és
elektromos felújítását, mivel az 1999-2002-es munkák során csak a legszükségesebb javítások elvégzésére
volt lehetőség.
36 Forrás: Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ 2014-2020-as létesítményfejlesztési terve
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
79
37
A kórház épületegyüttese 1898-tól több szakaszban került megépítésre, az utolsó épület 1989-ben készült
el. A pavilon-rendszer azonban nehézségeket okoz az ellátásban – beleértve a járóbeteg ellátást is – , mivel
nem biztosítható a betegutak megfelelő kialakítása, továbbá problémát jelent, hogy egy-egy épületben a
felvonó esetleges meghibásodása esetén az akadálymentes közlekedés nem megoldott. A pavilonos
szerkezet további hátránya, hogy az üzemeltetési költsége nagyon magas. A hosszútávon megvalósuló
fejlesztések, melyek eredményeként az intézmény tömbkórházzá alakul, lehetővé teszik a járóbeteg és
fekvőbeteg-ellátás szétválasztását, valamint az egyes szakfeladatokat ellátó diagnosztikai és terápiás
egységek megfelelő elhelyezését, amely hozzájárul a hatékonyabb ellátáshoz és a betegek kényelméhez.
A TIOP-2.2.4-09/1-2010-0033 Hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház – Rendelőintézet struktúraváltó
infrastrukturális fejlesztése című projekt eredményeként felújításra kerül a kórház központi épülete („A”
épület). Az alagsor bővítésével megtörténik egy 274 férőhelyes központi öltözőblokk és bérmosodai
fogadóhelyiségek kialakítása, sor kerül a diagnosztikai szárnyban található sterilizáló korszerűsítésére és
funkcionális átalakítására. Az épület földszinti részén központi betegfogadót és betegirányító rendszert
alakítanak ki, valamint kiépítenek egy új, akadálymentes személyfelvonót és központi vizesblokkot a
járóbetegek részére. Az épület középső részében a tetőtérben orvosi szobák és vizsgálók kerülnek
kialakításra. A jelenlegi projekt egy hosszú távú fejlesztés első üteme, a fejlesztés távlati célja az intézmény
„A” épületének tömbkórházzá alakítása.
A TIOP-2.2.6-12/1B-2013-0015 A Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely-Makó
integrációját támogató struktúraváltás tárgyú projekt célja a hódmezővásárhelyi és a makói tagkórházak
struktúrájának átalakítása, a funkciók ésszerű és gazdaságos üzemeltetést lehetővé tevő megosztása. Ezen
projekt keretében tervezik kialakítani az elkülönített járóbeteg ellátáshoz szükséges infrastruktúrát. A
fejlesztéshez két jelenlegi épületet (patológia, központi gázellátó) kell elbontani, ezek helyén kerül
kialakításra a járóbeteg ellátásnak otthont adó új épület, mely nyaktaggal kapcsolódik majd az „A”
épülethez. A járóbeteg ellátás a földszinten és az első emeleten kerül kialakításra, míg az alagsorban a
patológia és a gyógyszertár kap helyet.
Szintén ennek a projektnek az eredménye lesz az „A” épület földszinti, valamint 1. és 2. emeletei részeinek
átalakítása. Mivel több osztály esetén problémát jelent a helyiségek kedvezőtlen kialakítása (pl. túl nagy
kórtermek, a működés szempontjából nem optimális elhelyezkedés), így alaprajzi módosításokra is sor
kerül. Emellett megvalósul a diagnosztikai blokk teljes gépészeti-, elektromos -, és energetikai (nyílászárók
cseréje, homlokzati hőszigetelés) felújítása.
A 2014-2020 közötti időszakra tervezett fejlesztések között szerepel a járóbeteg-ellátásnak otthont adó új
épület kibővítése további 3 emelettel, valamint még egy, az „A” épülethez kapcsolódást biztosító folyosó
megépítése. A tervek szerint ide kerül a Csecsemő és gyerekosztály, a Belgyógyászat, a Neurológia, az
Onkológia és az Ápolási osztály.
37 Forrás: Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ 2014-2020-as létesítményfejlesztési terve
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
80
A koncepció szerint az „A” épület kiegészül a TIOP-2.2.4 projekt keretében még meg nem épült oldalsó
bővítményekkel, valamint sor kerül további alaprajzi módosításokra és a tetőtér még be nem épített
területeinek hasznosítására (Igazgatás, irodai és kiszolgáló helyiségek). A korábbi fejlesztésekből kimaradt
épületrészekben lehetőség nyílik a gépészeti, elektromos, légtechnikai és egyéb felújítások elvégzésére.
Ugyancsak a 2014-2020 közötti időszakra tervezett beruházás a művese állomás és a véradó átköltöztetése
az erre a célra felújított „F”, illetve „J” épületekbe.
Az intézmény humánerőforrás fejlesztésének érdekében kerül sor a TÁMOP-6.2.2.A-11/1-2012-0073
Képzési Programok a Hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház – Rendelőintézetben című projekt
megvalósítására. Ennek célja az intézményben jelentkező hiányszakmák pótlása képzési és ösztöndíjas
programok segítségével.
Egyes szakterületek esetében a TIOP-2.2.6 projekt eredményeként sor kerül eszközbeszerzésekre is
(radiológia, központi műtők, szülészet-nőgyógyászat, patológia részleges eszközcseréje), de a legtöbb
osztály működésében továbbra is problémát jelent az elöregedett (átlagosan 10-15 éves) eszközpark,
melynek működése nem minden esetben megbízható és nehézségekbe ütközik az alkatrészellátás is. A
kórház fejlesztési koncepciójának fontos része ezek, valamint a sok esetben szintén elhasználódott
orvostechnikai mobíliák cseréje.
38
Az intézményben jelenleg szemészeti, sebészeti, nőgyógyászati, urológiai és fül-orr-gégészeti
beavatkozásokat végeznek egynapos sebészet keretében. A TIOP-2.2.6 projekt eredményeként megújul a
központi műtők infrastruktúrája és eszközparkja, mely lehetőséget nyújt az egynapos sebészet további
fejlesztésére. Ez összhangban van azon szakmapolitikai célokkal, melyek szerint bővíteni szükséges a
járóbeteg ellátásban biztosított szolgáltatások körét. Az egynapos műtétek nagy részét a szemészeti
műtétek teszik ki, ezen műtétek igénybevétele hosszú várakozással jár, így az ellátáshoz kapcsolódó
kapacitásokat növelni kívánja az intézmény.
Tekintettel a központi műtőket érintő fejlesztésekre, a hódmezővásárhelyi intézmény törekszik arra, hogy a
kolorektális daganatsebészet, az endokrin-sebészet, a laparoszkópos sebészet, valamint az emlősebészet
tekintetében a sebészeti osztály feladatközpontként működjön a térségben. Utóbbi szakterület szorosan
kapcsolódik az Egészséges Vásárhely Program keretében az elmúlt években végzett, kiterjedt emlődaganat
szűrési tevékenységhez is.
Már a korábbi tervek között is szerepelt az akkor még különálló hódmezővásárhelyi intézmény
mikrobiológiai feladatközponttá alakítása, melyet indokolt, hogy rendelkezett a szükséges szakemberekkel,
míg a térség többi kórháza nem. A labordiagnosztika fejlesztése a jelenlegi terveknek is része, a kórház – a
térség intézményeinek egyetértésével – térségi központi laborként működne a jövőben. Ehhez a 2014-2020
közötti időszakra tervezik a központi laboratórium „A” épületben történő kialakítását, mely jelenleg a „D”
épületben helyezkedik el. A laboratóriumnak helyt adó rész jó állapotban van, azonban az épület többi
része nem, így a hosszú távú cél az épület kiürítése. A tervezett feladatbővítésre tekintettel szükséges
további eszközök beszerzése, valamint a már most is elhasználódott eszközök cseréje. A labordiagnosztika
38 Forrás: Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ 2014-2020-as létesítményfejlesztési terve
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
81
mellett a képalkotó diagnosztika és a patológia területén is kialakul a térségi együttműködés, a Patológiai
osztály már jelenleg is regionális központként működik. A képalkotó diagnosztika területén elsőként a
makói tagintézménnyel alakítják ki a munkamegosztást, de együttműködést terveznek további
intézményekkel is. A képalkotó diagnosztikai tevékenység bővítéséhez kapcsolódóan tervezik egy MR
készülék beszerzését, mivel ebből jelenleg egy üzemel a megyében (Szegeden), így az igénybevételéhez
hosszú a várólista.
A kardiológiát és a gasztroenterológiát mindkét tagintézmény kiemelt területként kezeli, melyet indokolnak
a térség fentebb ismertetett morbiditási adatai is.
Az Egészséges Vásárhely Programot 2008-ban hozta létre Hódmezővásárhely önkormányzata a város
egészségügyi szakembereivel együttműködve. A Program két felmérésen alapult: a Hódmezővásárhelyi
Lakossági Egészségfelmérés (HODEF) adatai, valamint a város 2000-2007 közötti halálozási statisztikáinak
vizsgálatán. Az EVP egy átfogó népegészségügyi program, melynek fő célja az egészségmegőrzés, a
prevenció és az egészséges életmód népszerűsítése. Szervezetileg a kórház önálló egységeként működik,
eddig nagyrészt Hódmezővásárhelyen és a kistérségben folytatta tevékenységét, azonban az intézményi
integrációra tekintettel kiterjeszti azt a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ teljes ellátási
körzetére. Ennek különösen nagy jelentősége lehet abban, hogy az orvoshoz fordulási hajlandóság jelenleg
jellemző kedvezőtlen tendenciái megváltozzanak a kistérség településein, hozzájárulva az időben kiszűrt
betegségek számának növekedéséhez. A várhatóan növekvő számú esetek kivizsgálása és kezelése
indokolttá teszi a diagnosztikai és terápiás ellátáshoz szükséges infrastrukturális és humánerőforrás
fejlesztéseket.
Az EVP szakmai programjának fő elemei:39
● Onkológiai programok
- Az emlőszűrő program eredményeként a városban 2 év alatt 43%-ról 65-70 %-ra nőtt a
szűrésen résztvevő nők aránya (új modell a szociális szakemberek bevonása a
szűrőprogramba). A Magyar Rákellenes Liga tulajdonában lévő, de működtetésre átadott
mammográfiás szűrőbusz segítségével pedig további településeket is sikerült elérni
Csongrád és Békés megyében. Kiemelt cél volt a kisebb településeken élők, illetve a
hátrányos helyzetű lakosság elérése.
2008 2009 2010 2011 2012 2013 6 éves összes
Behívottak száma 2.342 6.184 2.437 4.274 5.012 3.875 24.124
Megjelentek száma
2.754 4.095 2.784 2.391 2.057 1.686 15.767
Részvételi arány 118 66 114 56 41 44 65
39 Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely-Makó, Egészséges Vásárhely Program – beszámoló: 2013.
július.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
82
(%)
Rosszindulatú daganat (C50)
5 11 10 17 2 7 52
18. táblázat: Az Emlőszűrő Centrumban emlőszűrésen megjelentek adatai Forrás: EVP adatszolgáltatás
2008 2009 2010 2011 2012 2013 6 éves összes
Behívottak száma 1 491 1 072 3 376 2 824 4 715 2 571 16 049
Megjelentek száma
468 466 1 137 819 1 326 882 5 098
Részvételi arány (%)
31 43 34 29 28 34 32
Rosszindulatú daganat
n.a. 3 4 6 2 4 19
Kiszállások száma 10 34 34 32 43 27 170
Bevont települések száma
4 21 27 21 33 15
19. táblázat: Az emlőszűrő állomáson lebonyolított szűrések adatai Forrás: EVP adatszolgáltatás
- A méhnyakrák elleni védőoltási program részeként az Önkormányzat 2008 óta biztosítja
az EVP szervezésében a 7. osztályos lányok ingyenes HPV elleni védőoltását. 2012-ben az
5. osztályosok is részesültek a védőoltásban egy további pályázatnak köszönhetően.
Tanév 5. osztályosok
létszáma 7. osztályosok
létszáma Átoltottság
aránya Beoltottak
száma
14-18 éves kampányban
oltott
2008-2009 270 87 236 15
2009-2010 234 90 211 96
2010-2011 218 84 184 3
2011-2012 216 85 184 0
2011-2012 222 0 83 184 0
2012-2013 212 86 182 0
2013-2014 2011-2012-ben
megkapták
Összesen
20. táblázat: HPV átoltottság Forrás: EVP adatszolgáltatás
- A vastagbél szűrési programban az ÁNTSZ-szel együttműködve 2009-ben 1.200 szűrés
valósult meg.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
83
- A 2009 óta működő melanoma kockázatcsökkentő program részeként az iskolaorvosok
és védőnők minden évben elvégzik az összes iskoláskorú gyermek szűrését, a felnőtt
lakosság számára pedig tájékoztató rendezvényeken adják át a szükséges ismereteket..
- Prosztata-megbetegedések rizikó szűrési programjában egy év alatt 1.240 szűrésre
került sor a 45 év feletti férfiak körében 30 háziorvos bevonásával.
● Dohányzás elleni program, mely magában foglalja egyrészt a már dohányzók leszoktatását,
másrészt iskolai prevenciós programok lebonyolítását.
● A szív- és érrendszeri prevenciós program 2009 óta működik, főbb elemeit az önkormányzati
fenntartású intézmények dolgozóinak szűrése, valamint a kockázatok feltérképezése és
tanácsadási tevékenységek alkotják.
● Sportot és testmozgást népszerűsítő közösségi programok lebonyolítása
● A mentálhigiénés program részeként sor került a lakosság mentális állapotát vizsgáló
felmérésre.
Az EVP nagymértékben épít a minél szélesebb intézményi együttműködésre, a programelemek
megvalósításában a kórházon és a háziorvosokon kívül részt vesznek a szociális ellátórendszer egyes
intézményei, valamint az oktatási-nevelési intézmények is.
Az EVP számos sikeres pályázat megvalósításán van túl, önfenntartóan működik. A jelenlegi projektek
között ki kell emelni a TÁMOP-6.1.2/11/3 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok a
kistérségekben című projektet, melynek keretében a Hódmezővásárhelyi Kistérség lakosságának
egészségtudatos szemléletét erősítő programok, valamint szűrések kerülnek megvalósításra. A projekt
részeként Egészségfejlesztési Irodát, valamint prevenciós rendelőt és konzultációs helyiséget alakítottak ki,
mely 2014 márciusában kezdte meg működését a városban. A szemléletformáló és szűrőprogramok mellett
kiemelt feladat a konzultációs tevékenység is, melynek keretében elsősorban testmozgással és
táplálkozással kapcsolatos tanácsadásra, valamint a dohányzás és az alkoholfogyasztás visszaszorítását
elősegítő és pszichológiai tanácsadásra koncentrálnak. Az Egészségfejlesztési Irodát 2015 novemberétől az
OEP finanszírozza, addig pályázati forrásból működtetik. (Ugyanilyen tárgyú pályázat megvalósulása várható
a Makói kistérségben is.) A TÁMOP-6.1.3/13/1/A Pilot jellegű szűrőprogramok (védőnői méhnyakszűrési,
illetve vastagbélszűrési programok) kiterjesztésének támogatása tárgyú projektben az EVP látja el a
Csongrád megyei koordinációs feladatokat.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92.§ (3) bekezdése értelmében a
legalább kétezer lakosú települési önkormányzat a településen élő, szociálisan rászorult személyek részére
biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít.
Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások
tekintetében a társulás készíti el a szolgáltatástervezési koncepciót, melyet kétévente felülvizsgál és
aktualizál. A Hódmezővásárhely, Mártély, Mindszent és Székkutas önkormányzata által létrehozott
Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás 2007. június 1-én kezdte meg működését a szociális és
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
84
gyermekjóléti szolgáltatások kistérségi szintű biztosítása érdekében. A kistérségi szociális
intézményrendszer meghatározó részét a Kapcsolat Központ és a Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató
alkotja, az ellátórendszer további szereplői a Szociális és Gyermekjóléti Főigazgatóság Napsugár Otthon
Szivárvány Szakosított Szociális Otthona, valamint az ÉFOÉSZ Liliom Napközi Otthona, a Kelet-Magyarországi
Humánszolgáltató Központ és a Független Egyesület.
A fentiek mellett Mártély, Mindszent és Székkutas egyes szociális feladatok ellátására saját intézményt
működtet.
A helyzetfeltárás elsősorban az ellátás döntő részét biztosító két intézmény, a Kapcsolat Központ és a
Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató működéséről készített beszámolók, a Helyi Esélyegyenlőségi Program,
a Hódmezővásárhely és Kistérsége Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata, valamint a
2011-es népszámlálás adatain alapul.
Az országos folyamatokhoz hasonlóan Hódmezővásárhelyen is megfigyelhető a népesség számának
csökkenése és a népesség elöregedése. Ahogyan a 7.1 Demográfia, népesség alfejezetben is látható,
Hódmezővásárhely lakossága a 2001-es népszámlálás óta 5%-kal csökkent (a népesség változására
vonatkozó részletes adatok a fent hivatkozott fejezetben kerülnek ismertetésre). A csökkenés elsősorban
nem az elvándorlásnak, hanem a kedvezőtlen természetes szaporodási arányszámoknak tudható be. A 60
év feletti lakosság aránya 2001 és 2011 között 3,3 százalékponttal emelkedett. A folyamatosan öregedő
lakosság szociális és egészségügyi ellátása egyre nagyobb feladatot jelent a szociális szolgáltatásokat
biztosító intézményrendszer számára.
A 16-64 év közötti népességen belül a munkanélküliek aránya 2008-2011 között fokozatosan csökkent,
majd 2011-2012-ben emelkedni kezdett. Ha korcsoportonként vizsgáljuk a 2008-2012 közötti időszakot,
megfigyelhető, hogy a 21-25 év közötti, valamint az 51 év feletti korosztály esetén összességében nőtt a
munkanélküliek aránya. Hangsúlyos a pályakezdő munkanélküliek számának növekedése a 2008-as 239
főről a 2012-es 333 főre, ezen belül is 2011-2012-ben volt a legnagyobb arányú a növekedés. Ebben a két
évben a korábbi évek folyamataival ellentétben emelkedett a női munkanélküliek száma is. A pályakezdő
fiatalok és a nők mellett szintén kiemelt figyelmet érdemel az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők
helyzete, akiknek a körében bár csökkent a munkanélküliség (2001-ben 34,6% volt, 2012-ben 31,7%-ra
mérséklődött), összességében továbbra is magasnak mondható.
A közfoglalkoztatás célja, hogy a hosszabb ideje munka nélkül élőket hozzásegítse az elsődleges munkaerő-
piacra történő belépéshez. Célcsoportját ezen belül is a munkaügyi kirendeltségen regisztrált álláskeresők –
foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
85
jogosult álláskeresők –, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény
szerinti rehabilitációs ellátásban részesülő személyek jelentik.
A közfoglalkoztatás típusai a következők lehetnek:
● rövid időtartamú foglalkoztatás támogatása (legfeljebb 4 hónap időtartam, napi 4 órás
munkaidő),
● hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása (legfeljebb 11 hónap időtartam, napi 6-8
órás munkaidő),
● országos közfoglalkoztatási program támogatása (legfeljebb 11 hónap időtartam, napi 8 órás
munkaidő),
● mintaprogram támogatása (legfeljebb 11 hónap időtartam, napi 8 órás munkaidő),
● közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás (legalább 60 nap, legfeljebb 11 hónap
időtartam),
● vállalkozás részére foglalkoztatást helyettesítő támogatásban vagy rehabilitációs ellátásban
részesülő személy foglalkoztatásához nyújtható támogatás
A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló
2011. évi CVI. törvény alapján az alábbi szervezetek lehetnek közfoglalkoztatók:
● helyi és nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása
● költségvetési szerv
● egyházi jogi személy
● közhasznú jogállású szervezet
● civil szervezet
● az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra
az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet,
● vízitársulat
● erdőgazdálkodó a törvény 1.§ (3) bekezdés ha)-hg) pontjában foglalt feladatok ellátása esetén
● a törvény 1.§ (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatok40 ellátása esetén a szociális
szövetkezet
● a vasúti pályahálózat-működtető szervezet a vasúti pálya és környezete tisztántartásával, a
kapcsolódó területek növényzetének karbantartásával, továbbá a vasúti üzemi létesítmények
fenntartója az üzemi létesítmény állagmegóvásával kapcsolatos feladatai ellátásában
● a kötelező önkormányzati feladat ellátásában közreműködő, törvény alapján kijelölt közérdekű
szolgáltató
40 Pl. a helyi vagy közösségi egészségmegőrzési, szociális, nevelési, oktatási, kulturális, műemlékvédelmi, természet-, környezet- és
állatvédelemi, gyermek- és ifjúságvédelemi, közrend és közlekedésbiztonsági, ár- és belvízvédelemi célú, stb. szükségletek
kielégítését szolgáló feladat.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
86
Az Önkormányzat feladatai közé tartozik a közfoglalkoztatás megszervezése41, valamint a közfoglalkoztatási
jogviszonyban álló személyek feladatellátásba történő bevonása42.
Közfoglalkoztatásban résztvevő személyek
száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya
az aktív korú lakossághoz képest
2010 751 1,8
2011 937 2,4
2012 1799 4,6
21. táblázat: Közfoglalkoztatásban részt vevők száma Hódmezővásárhelyen, 2010-2012 Forrás: Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program (2013)
A városban az alábbi három területen valósul meg közfoglalkoztatás:
● Kistérségi és egyéb Startmunka-programok;
● Önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatás;
● Országos közfoglalkoztatási programok.
Kistérségi és egyéb Startmunka-programok keretében végzett munkák:
● A mezőgazdasági programok keretében a közfoglalkoztatottak palántaneveléssel,
erdőgondozással és erdőtelepítéssel foglalkoznak. A közfoglalkoztatásra vonatkozó jelenleg
hatályos szabályozás értelmében a közfoglalkoztatási mintaprogram mezőgazdasági elemében
a foglalkoztatottak számára kötelező a programhoz kapcsolódó képzésben való részvétel.
Hódmezővásárhelyen a mintaprogram résztvevői növénytermesztéssel és
élelmiszertartósítással kapcsolatos képzésben részesülnek.
● A külterületeken található mezőgazdasági utak rendbetétele;
● Illegális hulladéklerakatok felszámolása;
● Belvízelvezető árkok karbantartása;
● Kerékpárutak és azok környezetének rendezése;
● Téli időszakban végzett munkák (hó eltakarítás, intézmények belső karbantartása, javítása).
Önkormányzat által szervezett, hosszabb távú közfoglalkoztatás keretében végzett munkák:
● Iratkezelési feladatok;
● Önkormányzati intézmények, önkormányzat tulajdonában lévő épületek karbantartása;
● Közterületek rendezése.
A 2012-ben foglalkoztatott 1799 személy közül 1138 főt a város intézményei foglalkoztattak, míg a többi
résztvevő az országos közfoglalkoztatási programokba kapcsolódott be.
41 A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény. 42 Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
87
A város a közfoglalkoztatáson kívül egyéb eszközökkel is elő kívánja segíteni a foglalkoztatást. 2007 óta az
Önkormányzat saját forrásból támogatást nyújt azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, amelyek vállalják,
hogy három évig teljes munkaidőben alkalmaznak új munkavállalót és öt évig a városban maradnak.
Ahogyan országos szinten is nehézségekbe ütközik a megváltozott munkaképességűek munkavállalása, úgy
Hódmezővásárhelyen is problémát jelent, hogy nincsen elegendő szociális foglalkoztató, illetve a meglévők
befogadóképessége korlátozott. Az elérhető munkalehetőségek nem minden esetben felelnek meg a
munkavállalók képzettségének.
Hódmezővásárhelyen elsősorban az önkormányzat és társaságai, a kistérségi intézmények, valamint a
Hódmezővásárhelyi Városellátó és Foglalkoztató Közhasznú Nonprofit Kft. és a szegedi székhelyű, de a
városban is telephellyel rendelkező SZEFO Zrt. biztosít lehetőséget a megváltozott munkaképességűek
számára.
A Hódmezővásárhelyi Városellátó és Foglalkoztató Közhasznú Nonprofit Kft. kiemelt akkreditációs
tanúsítvánnyal rendelkező védett foglalkoztató, amely 269 főt alkalmaz, ebből 197 fő megváltozott
munkaképességű (2014. januári állapot). A cégnél döntően kézzel, illetve kézi szerszámmal végezhető
munkák ellátására van lehetőség az alábbiakban felsorolt területeken.43 A szervezet törekszik minél
szélesebb körű tevékenységet folytatni annak érdekében, hogy sikerüljön a foglalkoztatottak képesítésének
megfelelő lehetőségeket biztosítani, figyelemmel a rehabilitációs szükségletekre is.
● autóillatosító csomagolás
● egyedi lámpák gyártása, sütőfólia csomagolás, címkézés
● gépi/kézi varrás, hagyományőrző népi hímzés, temetkezési kellékek gyártása
● könyv- és szakdolgozatkötés, spirálozás, doboz gyártás, nyomdai tevékenység
● különféle szerelési munkák, csomagolás
A munkavállalóknak megfelelő tevékenység kiválasztásában rehabilitációs tanácsadó nyújt segítséget, aki
nyomon követi az adott munkavállaló rehabilitációs tervében foglaltak megvalósulását.
A SZEFO Zrt.-nél 2013-ban 933 főt foglalkoztattak, melyből 503 fő volt megváltozott munkaképességű
munkavállaló. A cég bérmunka konstrukcióban áramelosztó-szabályozó készülékek, kapcsolók, dugaljak
összeszerelését végzi több telephelyen, köztük Hódmezővásárhelyen is, a városban 6 fő bevonásával. Ez a
szám 2013 októberétől jelentősen bővült, mivel Hódmezővásárhelyen megkezdte működését a cég új
telephelye, ahol varróként foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű munkavállalókat. Jelenleg a
városban foglalkoztatottak átlagos létszáma 115 fő, de a tervek szerint a ruházati termékek gyártásával
foglalkozó fióktelepen 2014-ben 175 főre emelkedik a dolgozók száma.
A város részt vesz továbbá a TÁMOP-1.1.1-12/1-2012-0001 Megváltozott munkaképességű emberek
rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése elnevezésű projekt keretében megvalósuló foglalkoztatási
43 Forrás: Bálint Gabriella, Lénárt Miklós, Simon János: Hódmezővásárhely és Kistérsége Szociális Szolgáltatástervezési
Koncepciójának felülvizsgálata (Isz: 131-5450-1/2014)
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
88
programban is, mely a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását támogatja a munkavállalók
részére szervezett képzések, valamint a munkaadóknak biztosított bérköltség-támogatások által. A
Polgármesteri Hivatal, az önkormányzat intézményei és társaságai az alábbiak szerint vesznek részt a
programban:
● Polgármesteri Hivatal: 5 fő
● HTKT Kapcsolat Központ: 6 fő
● Tornyai János Múzeum: 3 fő
● Hódmezővásárhelyi Egyesített Óvoda: 12 fő
● Hód-Menza Kft.: 15 fő
● Hód-Fürdő Kft.: 10 fő
● Városellátó és Foglalkoztató Kft.: 10 fő
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti szociális ellátásokat és
igénylésük feltételeit a 30/2013. (12. 11.) Kgy. rendelet, valamint a 6/2014. (02.12.) és a 14/2003. (04.14.)
Kgy. rendelet tartalmazza. Az alábbiakban a főbb szociális támogatások igénybevételének alakulását
mutatjuk be.
A rendszeres szociális segélyben részesültek népességen belüli arányai a megyei jogú városok között
fennálló társadalmi-gazdasági különbségekhez hasonló eltéréseket mutatnak. A vizsgált városokban ezer
főre 3,5 fő rendszeres szociális segélyben részesült személy jutott 2011-ben (ld. 47. ábra). A polarizáltság jól
jellemezhető a legkedvezőbb helyzetű Sopron és a legrosszabb segélyezési mutatóval rendelkező
Salgótarján között fennálló mintegy tízszeres különbséggel: Sopron értéke 0,9 fő/ezer lakos 2011-ben, míg
Salgótarjáné 9 fő/ezer lakos. Hódmezővásárhelyen a 206 fő (2011) rendszeres szociális segélyben részesült
lakos népességen belüli aránya 4,4, tehát ez magasabb a megyei jogú városok és a főváros átlagánál.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
89
47. ábra: A rendszeres szociális segélyben részesítettek ezer lakosra jutó átlagos száma a megyei jogú városokban és
Budapesten (a rendelkezésre állási támogatásban részültek nélkül), 2011. Forrás: KSH
A rendszeres szociális segélyezés KSH által gyűjtött települési szintű adatai 2009-től elérhetőek.
Hódmezővásárhelyen 2009 és 2011 között 113-ról 206-ra nőtt a rendszeres szociális segélyben részesítettek
átlagos száma a vizsgált időszakban, ami egy erőteljes csökkenés után 2012-ben már csak 136 főt tett ki (ld.
48. ábra). A 2009-ben segélyre fordított 35,6 millió forint - a részesültek számának stabil növekedése
mellett – 2011-re 62,4 millió forintra nőtt, aminek következtében az egy segélyezettre jutó összeg
kismértékben csökkent. Ezen összeg az esetszámok 2011 és 2012 közötti jelentős esése (206-ról 136 főre)
ellenére is tovább csökkent: 2012-ben átlagosan már csak 255 ezer forintot tett ki, melynek magyarázata a
rendszeres szociális segélyre fordított keretösszeg egy éven belüli 44,4%-os, 34,7 millió Ft-ra történő
csökkenése.
48. ábra: A rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma és az azokra jutó felhasznált összeg
Hódmezővásárhelyen (a rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül), 2009-2012. Forrás: KSH
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
90
A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás,
vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez
nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhőszolgáltatás, a
csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti
kölcsön törlesztő-részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási
támogatást nyújt.
A KSH adatbázisa szerint Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata 2012-ben 76,4 millió Ft-ot meghaladó
összeget fordított lakásfenntartási támogatásra (ld. 49. ábra), mely összeg 2008-tól 2012-ig 54,9%-kal nőtt.
A lakáscélú helyi támogatások összege 2007-ben 219 millió forintot tett ki, amiből ebben az évben 944 fő
részesült. E két lakhatást segítő támogatási formára 2007-ben az Önkormányzat összesen 276,9 millió forint
támogatást nyújtott összesen 2.410 fő számára.
A támogatások felívelő tendenciájában változást a 2008-as év hozott: a KSH adatai alapján a lakáscélú
támogatások kifizetése visszaesett, 2011-ben 1 fő részesült összesen 200 ezer forint lakáscélú helyi
támogatásban. A 2007-ről 2008-ra történt visszaesést követően viszont 2008-tól 67,6%-kal nőtt a lakhatást
segítő támogatásban részesülők száma, ami 2012-ben 1.564 főt tett ki.
49. ábra: Lakásfenntartási és lakáscélú támogatások Hódmezővásárhelyen, 2001-2012.
Forrás: KSH
A lakhatást segítő támogatások mellett a város további viszonylag jelentős összeget fordít a többhavi
díjhátralékkal küzdő háztartások megsegítésére. Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata adósságkezelési
tanácsadással egybekötve 2012-ben 40 esetben 3,8 millió forintot meghaladó összegben nyújtott vissza
nem térítendő adósságcsökkentési támogatást (ld. 50. ábra). Míg 2004-ben 72-en, addig 2012-ben csak 40-
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
91
en vették igénybe az adósságcsökkentési támogatásból, illetve az adósságkezelési tanácsadásból álló
szociális támogatást (együtt: adósságkezelési szolgáltatás). A támogatási formára felhasznált összeg
esetében kiugró évnek számít 2009 és 2010, a gazdasági válság tetőzésének évei: ekkor évente mintegy 8 és
8,6 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesültek a hódmezővásárhelyi rászoruló családok.
50. ábra: Adósságcsökkentési támogatás Hódmezővásárhelyen, 2004-2012.
Forrás: KSH
Az Ötv. az önkormányzatok ellátandó feladatai között rögzíti a lakás- (és helyiség-) gazdálkodást.
Az Önkormányzat 2013-ben 773 db bérlakással rendelkezett (ld. 22. táblázat). Az összes lakásállomány
8,7%-os csökkenését a komfort nélküli szociális lakások egy részének lebontása magyarázza. Az igénylők
száma növekedést mutat, egy-egy lakás bérleti jogának megszerzésére 15-20 pályázat érkezik. Ezek
elbírálása a Lakásügyi Tanácsadó Testület feladata, a bérleti díjak emelése eseti jelleggel a Közgyűlés
döntése alapján történik.44 Valamennyi önkormányzati tulajdonú lakás bérlakásként funkcionál, döntően
szociális szempontok alapján kerül kiutalásra, kisebb részben piaci alapon bérelhető. Egyéb lakáscélra
használt nem lakáscélú ingatlana nincs az Önkormányzatnak.
Év Összes
lakásbérlemény (m2)
Összes lakásbérlemény (db)
Ebből komfortnélküli
Komfortnélküli lakások közül
lebontott
2008 29.655 847 126 42
2009 29.142 828 104 20
2010 29.645 817 84 30
2011 29.855 800 64 0
2012 29.969 795 42 0
44 Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata közép és hosszú távú vagyongazdálkodási terve
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
92
2013 29.389 773 20 0
22. táblázat: Bérlakás-állomány Hódmezővásárhelyen 2008-2013 között Forrás: Hódmezővásárhely MJV Önkormányzat adatszolgáltatás
A komfort nélküli lakások megszüntetése mellett az Önkormányzat több lakáscélú ingatlant is vásárolt és
épített, így összességében a lakások számának csökkenése ellenére a bérlemények összterülete nem esett
vissza nagymértékben.
A szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat 2006. július 1-től a Kapcsolat Központ látta el
Hódmezővásárhelyen, 2007. július 1-től pedig a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás
fenntartásában Mártély, Mindszent és Székkutas területén is. A Kapcsolat Központ felöleli az
intézményrendszer döntő részét, de 2011. július 1-től a házi segítségnyújtást, a jelzőrendszeres házi
segítségnyújtást, a szociális étkeztetést, az idősek nappali ellátását, a hajléktalanok ellátását és a támogató
szolgálat működtetését a Szeged-Csanádi Egyházmegye által fenntartott Badalik Bertalan Szociális
Szolgáltató biztosítja, mely 2012. február 1-vel a Bálint Sándor Egyházmegyei Szeretetszolgálat
fenntartásába került. A Kapcsolat Központ 15 telephelyen működik és 15 szakfeladatot lát el az alábbi
területeken:
● Gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatás
● Fogyatékkal élők nappali ellátása
● Idősek nappali és bentlakásos ellátása, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás
● Anya-gyermek- és csecsemővédelem, Védőnői Szolgálat
● Gyermekek napközbeni ellátása
A Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató a következő szakfeladatokat látja el 3 telephelyen:
● Szociális étkeztetés
● Házi segítségnyújtás
● Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
● Támogató szolgáltatás
● Idősek nappali ellátása
● Átmeneti szállás
● Nappali melegedő
● Éjjeli menedékhely
A szociális ellátásban a Kapcsolat Központon és a Badalik Bertalan Szociális Szolgáltatón kívül az alábbi
intézmények, szervezetek vesznek részt:
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Napsugár Otthon Szivárvány Szakosított Szociális Otthona
Hódmezővásárhelyen egy telephelyen működik, feladata felnőtt korú enyhe, középsúlyos és súlyos értelmi
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
93
fogyatékos személyek ápolása, gondozása, míg az ÉFOÉSZ Liliom Napközi Otthon enyhén sérült értelmi
fogyatékos személyek ellátásáról gondoskodik.
Az Önkormányzat által működtetett Nyugdíjas Lakópark Közhasznú Nonprofit Kft. az egyetlen, ilyen jellegű
szolgáltatást nyújtó intézmény a városban, egy telephelyen működik.
A Kelet-Magyarországi Humánszolgáltató Központ házi segítségnyújtást és szociális étkeztetést biztosít, a
Független Egyesület pedig szenvedélybetegek részére nyújt segítséget.
Mártélyon, Mindszenten és Székkutason a kistérségi szinten működő intézmények mellett saját
intézmények is biztosítanak szolgáltatásokat, együttműködve a Kapcsolat Központtal.
A város bölcsődés korú (0-2 éves) gyermek lakosainak száma a 2001-es népszámlálás évében 1.269 fő volt,
amely szám 4,7%-os növekedés mellett 2008-ra elérte az 1.329 főt. Ettől kezdve minimális csökkenés
mellett 2012. év végén már csak 1.280 hódmezővásárhelyi lakcímmel rendelkező bölcsődés korú él a
városban (ld. 23. táblázat).
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Állandó népességből a 0-2 évesek száma
1269 1281 1277 1293 1302 1305 1303 1329 1328 1283 1253 1280
23. táblázat: Állandó népességből a 0-2 évesek száma Hódmezővásárhelyen Forrás: KSH
A város 2 bölcsődéjébe beírt gyermekek számában a 2008 körüli csúcsértékek utáni években lassú
csökkenés mutatkozik (ld. 51. ábra). Az igények 2008-ig történt megnövekedését csak évekkel később
követte a működő bölcsődei férőhelyek száma, mely 2012-re érte el az egészségesnek mondható egy
férőhelyre jutó 1 gyermek értéket. Mindebből következik, hogy a város bölcsődei nevelési intézményeiben
sem zsúfoltság, sem kihasználatlan kapacitás nem jelentkezik.
51. ábra: Hódmezővásárhely bölcsődéinek kapacitás-kihasználtsági jellemzői, 2001-2012.
Forrás: KSH
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
94
Az arány elmúlt években tapasztalt, kedvező irányú változása eredményeként a megyei jogú városok
átlagos 1,09 fős értékével (2011) Hódmezővásárhely aránya pontosan megegyezik (ld. 52. ábra).
52. ábra: A kiskorú gyermekek nevelését és oktatását végző intézmények kapacitás-kihasználtsági mutatói a megyei
jogú városokban, 2011. Forrás: KSH
A bölcsődei elhelyezés a gyermekek 20 hetes és 3 éves kora között lehetséges (indokolt esetben 4. év
betöltését követő augusztus 31-ig). A bölcsőde a gyermekek napközbeni ellátása, gondozása-nevelése
mellett segíti a szociálisan rászorult családok gyermekeinek gondozását, felzárkóztatását, preventív
családgondozást végez, gyermekfelügyeletet biztosít a délelőtti órákban, valamint baba-mama klubot
működtet. A város két bölcsődéje a Kapcsolat Központhoz tartozó Egyesített Bölcsődei Intézmény
részeként működik. Feladatait két telephelyen – a Hóvirág utcában és az Oldalkosár utcában – látja el, a
DAOP-4.1.3/C-2f-2009-0018 pályázat útján megvalósított bővítés eredményeként összesen 270 férőhellyel.
Mindkét bölcsőde körzethatárok nélkül működik, kihasználtságuk jelenleg nem éri el a 100%-os szintet,
mivel sok esetben problémát okoz, hogy az édesanyák nem tudnak visszatérni a munkaerőpiacra.
A bővítés mellett a Hóvirág utcai intézmény (DAOP-4.1.3/C-2f-2009-0018) és az Oldalkosár utcai intézmény
(DAOP-4.1.3/B-09-2009) felújítása is megtörtént, előbbi 2010-ben, utóbbi 2011-ben fejeződött be. A
Hóvirág utcai intézmény további fejlesztésként az épület lapostetejének szigetelését kívánja megoldani
KEOP pályázati forrásból, az Oldalkosár utcai intézményben pedig az udvar átalakítását tervezik. Az
infrastrukturális fejlesztések mellett szükséges eszközök beszerzése is a Hóvirág utcai telephelyen.
A védőnői ellátást a HKTK Kapcsolat Központ Védőnői Szolgálata végzi két telephelyen, a védőnők száma
2012-ben 20 fő volt. A Védőnői Szolgálat a csecsemő- és gyermekgondozás, a várandós és újszülött
gyermekágyas anyák gondozása mellett iskolai védőnői feladatokat is ellát. Az alapfeladatokon túlmenően a
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
95
védőnők részt vesznek az erdei iskolák és táborok lebonyolításában. A Védőnői Szolgálat bekapcsolódott az
Egészséges Vásárhely Program emlőrák prevencióra, védőoltások biztosítására (HPV védőoltás), valamint
melanoma kockázatcsökkentésre irányuló programjaiba is, továbbá vérnyomásméréseket és biometriai
méréseket szervez, részt vesz az egészségnapok programjaiban.
Az Anya-Gyermek Szálló bezárásra került, ezért jelenleg a szentesi Gyermekek Átmeneti Otthonában
biztosítanak elhelyezést szükség esetén. 2013-ban egy család vette igénybe a szolgáltatást.
A kiskorú gyermekek szociális környezetét jól jellemezhetjük a veszélyeztetett kiskorúak azonos
korcsoporton belüli arányának mértékével. Az ország megyei jogú városainak összehasonlításából kiderül,
hogy a veszélyeztetett kiskorúak főként dunántúli városokban mért alacsony arányával (2-5%) szemben
Nyíregyházán és Miskolcon súlyos szociális problémákkal szembesülünk (ld. 53. ábra). Az utóbbi két
városban a 18 év alatti fiatalok 44%-a, illetve 52%-a számít veszélyeztetettnek, azonban Hódmezővásárhely
23%-os aránya még ezen értékek tükrében sem nevezhető jónak.
53. ábra: A veszélyeztetett kiskorúak aránya a megyei jogú városokban, 2011.
Forrás: KSH
Ezen arány nemcsak kedvezőtlenebb az összehasonlításba bevont városok átlagánál, de a veszélyeztetett
kiskorúak számának csökkenése sem mutatható ki: számuk 5 év alatt minimálisan 1.796 főről 1.816 főre
nőtt (ld. 54. ábra). E stagnálás/csekély növekedés annak fényében viszont kedvezőtlennek tekinthető, hogy
a 18 éven aluli népesség száma a vizsgált 2007-2012 időszakon belül 8,1%-kal csökkent.
A védelembe vett kiskorúak statisztikái szintén csupán 2007-től elérhetőek. Ezek az időszak alatt
érzékelhető romlást jeleznek: arányuk a 18 év alatti népességből 2007-ben 0,7%, 2012-ben viszont már
2,1%.
A vizsgált intervallumon belül csúcsnak számító 2010-es év után 2012-ben 142 fővel (22,6%-kal) kevesebb,
485 fő45 kiskorú személyt gondozott a Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ.
45 A KSH által számított adat vélhetően más módszerrel került kiszámításra, ezért tér el az intézmény által megadott számtól.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
96
54. ábra: A veszélyeztetett, a gyermekjóléti szolgálat által gondozott és a védelembe vett kiskorú gyermekek száma
Hódmezővásárhelyen, 2007-2012. Forrás: KSH
Fontos megjegyezni azonban, hogy a veszélyeztetettség egy kevéssé pontosan definiált kategória, és az
egyes veszélyeztető magatartások meghatározásánál hiányzik a szakmai konszenzus.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek lakosság arányában értelmezett száma szintén
nagyfokú országon belüli eltéréseket mutat, ezen belül Hódmezővásárhely nem csak a megyei jogú városok
átlaga, de még az országos átlaghoz viszonyítva is relatíve előnytelen helyzete emelendő ki: ezer lakosra
2012-ben átlagosan 64,2 fő rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesített jutott (ld. 55. ábra).
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
97
55. ábra: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek ezer lakosra jutó átlagos száma a megyei jogú városokban, 2011.
Forrás: KSH
A városban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma 2010-re elérte a
3.211 főt, majd egy csökkenési folyamat eredményeként 2012-re már csupán 2.646 fő részesült e
kedvezményben (ld. 56. ábra).
56. ábra: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek adatai Hódmezővásárhelyen, 2006-2012.
Forrás: KSH
A Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ alapfeladatai ellátásának körében elősegíti a gyermekek testi, lelki
egészségét, a családban történő nevelést, a veszélyeztetettség megelőzését, illetve megszüntetését,
valamint a családba történő visszahelyezést. Emellett javaslatot tesz a gyermekvédelmi gondoskodás
alkalmazására, ellátja a védelembe vételhez kapcsolódó feladatokat és átmeneti gondozás céljából
helyettes szülői hálózatot szervez. Feladatainak ellátása során szorosan együttműködik a nevelési-oktatási
intézményekkel, a járási gyámhivatallal, az Önkormányzattal, a Védőnői Szolgálattal és a Rendőrséggel. A
városban működő jelzőrendszer tagjai továbbá az egészségügyi szolgáltatók, a személyes gondoskodást
nyújtó szociális intézmények, a Bíróság, az Ügyészség, a különféle civil szervezetek, az egyházi intézmények
és a pártfogói felügyelet. Az együttműködést segíti elő az a jelzőrendszeri konferencia is, amely a
Gyermekjóléti Központ és a Családsegítő Szolgálat koordinálásával kerül megrendezésre minden évben az
intézményrendszer szereplői közötti tapasztalat- és információcsere biztosítása érdekében. A kötelező
konferenciák mellett sor kerül esetmegbeszélésekre és esetkonferenciákra is.
2011 2012 2013
Hódmezővásárhely 626 552 560
Mártély 9 3 6
Mindszent 88 67 72
Székkutas 34 24 17
24. táblázat: Kagylóhéj Gyermekjóléti Központban gondozottak száma 2011-2013-ban
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
98
Forrás: Bálint Gabriella: Tájékoztató a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ 2013. évi működéséről
A fenti táblázatból látható csökkenés az ellátottak számában részben annak tudható be, hogy a családok
támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 2012. január 1-től hatályos rendelkezései szerint már nem
kell javaslatot tenni a védelembe vételre az 50 órát meghaladó iskolai hiányzások esetében, ha a kiskorú
betöltötte a 16. életévét.
Az alábbi táblázatok mutatják a Gyermekjóléti Központ által 2013-ban kezelt problématípusokat és a
szakmai tevékenységek megoszlását. Ahogyan látható, a legnagyobb számban az anyagi jellegű problémák,
valamint a családon belüli konfliktusok, gyermeknevelési problémák fordulnak elő. Az Önkormányzat
gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2013. évi ellátásáról készült átfogó értékelés tanulsága
szerint a Gyermekjóléti Központ és a Családsegítő Szolgálat munkatársai az elmúlt években megfigyelhető
tendenciák folytatásaként tavaly is egyre agresszívabb szülői és gyermeki viselkedéssel és növekvő
súlyosságú esetekkel találkoztak munkájuk ellátása során.
Kezelt problématípus Esetszám
Anyagi 190
Gyermeknevelési 152
Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség
35
Magatartás- és teljesítményzavar 64
Családi konfliktus 153
Szülők / család életvitele 136
Szülői elhanyagolás 71
Családon belüli bántalmazás 28
Fogyatékosság 1
Szenvedélybetegség 19
25. táblázat: Kagylóhéj Gyermekjóléti Központban jelentkező problématípusok megoszlása 2013-ban Forrás: Bálint Gabriella: Tájékoztató a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ 2013. évi működéséről
Szakmai intézkedés Intézkedések
száma
Információnyújtás 723
Tanácsadás 426
Segítő beszélgetés 265
Hivatalos ügyekben közreműködés 210
Családlátogatás 4211
Közvetítés más szolgáltatásba 51
Felülvizsgálati tárgyaláson való részvétel 23
Elhelyezési értekezleten, ill. tárgyaláson való részvétel
9
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
99
Konfliktuskezelés 133
Szakmaközi megbeszélés 260
Esetkonferencia 16
26. táblázat: Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ szakmai intézkedéseinek megoszlása 2013-ban Forrás: Bálint Gabriella: Tájékoztató a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ 2013. évi működéséről
A Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ az alapfeladatokon túlmenően az alábbi speciális feladatokat látja el:
utcai, lakótelepi és iskolai szociális munka
kapcsolattartási ügyelet, 2 fő képzett mediátorral
kórházi szociális munka a szülészeti-nőgyógyászati és gyermekosztályon
0-24 óráig hívható készenléti szolgálat
ingyenes jogi és pszichológiai tanácsadás
ingyenes fejlesztőpedagógiai és logopédiai szolgáltatás
Az utcai, lakótelepi és iskolai szociális munka a DAOP-4.1.3/D-2008 pályázat keretében kialakított Arany
János utcai telephelyről működik.
A Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ tevékenységéhez szorosan kapcsolódik a DAOP-5.1.2/C-09-2f-2012-
00002 Szent István Város-rehabilitáció című pályázat keretében a Szent István Általános Iskola épületében
kialakításra került közösségi ház, amely a szabadidő tartalmas eltöltéséhez és a helyi közösség
megerősítéséhez kíván hozzájárulni a Szabadság téren és környékén. A programban helyet kapnak
tanfolyamok, prevenciós programok és különféle szabadidős tevékenységek, pl. Zeneklub működtetése. A
közösségi ház munkájában szociális munkások is részt vesznek, valamint a helyi plébániáról egy pap
pasztorációs tevékenységet végez. A Gyermekjóléti Központ a közösségi ház fenntartásán kívül 2013 óta
játszóházat működtet (Mikkamakka Játéktár).
A Kapcsolat Központ tervei között szerepel egy korábbi TÁMOP pályázatból létrehozott lakótelepi klub
fenntartása, melynek célja a nehéz szociális helyzetben lévő fiatalok támogatása, a hátrányok csökkentése
és prevenciós programok megvalósítása. A Gyermekjóléti Központban csak részben megoldott az
akadálymentes közlekedés, így további fejlesztés szükséges, valamint a feladatok ellátásához további
eszközök beszerzése is indokolt.
A Családsegítő Szolgálat alapfeladatai körében ellátja a lakosság szociális, mentális szükségleteinek és
problémáinak feltárását és közreműködik ezek megoldásában, a krízishelyzetek megszüntetésében. Ezen
alapfeladatok: egyéni és családgondozás, ellátások közvetítése, rendszeres szociális segélyben részesülők
ellátása (szinten tartás vagy társadalmi integráció erősítése, felkészítés álláskeresésre, álláskeresés,
elhelyezkedés, más ellátásba juttatás), szociális akciók megvalósítása, tájékoztató szociális ellátásokról,
segélyezései formákról, szociális intézményekről, adósságkezelési szolgáltatás biztosítása (ez utóbbi csak
Hódmezővásárhelyen és Mártélyon), valamint ingyenes pszichológiai és jogi tanácsadás (csak
Hódmezővásárhelyen), konfliktuskezelő tanácsadás, segítség ügyintézéshez. Ezeken felül a Családsegítő
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
100
Szolgálat Hódmezővásárhelyen gerontológiai és háztartásgazdálkodási tanácsadást nyújt, valamint
álláskeresési klubot működtet speciális szolgáltatásai körében.
2011 2012 2013
Rendszeres szociális segéllyel kapcsolatos (fő)
229 189 110
Adósságkezeléssel kapcsolatos (fő) 336 303 209
Időskorú (fő) 25 22 11
Hajléktalan (fő) 8 12 13
Egyéb (fő) 58 13 25
Éves forgalom (alkalmak száma) 3932 2654 1900
27. táblázat: Családsegítő Szolgálatnál ellátottak száma, 2011-2013 Forrás: Bálint Gabriella: Tájékoztató a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ 2013. évi működéséről
A működés során problémát jelent, hogy nincsen kapacitás a preventív tevékenységekre. Emellett tárgyi
fejlesztésre is szükség lenne: a Családsegítő Szolgálat nem rendelkezik gépjárművel, ami segítené a
külterületek ellátását. A Családsegítő Szolgálat, a Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ és a Védőnői Szolgálat
jelenleg egy, az önkormányzat tulajdonában lévő buszt használ, ami minimálisan elegendő szakfeladataik
elvégzéséhez. A város szerkezetéből – kiterjedt külterületek, tanyavilág – adódóan az intézményeknek nagy
területen kell biztosítani a szolgáltatásokat, hiszen a lakosság 8,3%-a külterületeken él.
Korábban működött tanyagondnoki szolgálat és az 1993. évi III. törvény jelenleg is biztosít lehetőséget a
létrehozására. A Családsegítő Szolgálat újra kívánja indítani a szolgálatot, mert a külterületeken élők
jellemzően nehéz anyagi helyzetben lévő, sok esetben idős emberek, akiknek nehézséget okoz az
egészségügyi, illetve egyéb szolgáltatások igénybevétele, a mindennapi feladatok elvégzése.
A hivatalosan elérhető, KSH-statisztikák a város népességének öregedését jelzik, azaz évről-évre nő a 65 év
felettiek száma és össznépességen belüli aránya. Míg 2005-ben 7.403 fő tartozott a 65 év felettiek
korcsoportjába, addig ez a szám 2012 év végére már 8.042 főre, azaz 8,6 %-kal nőtt (ld. 57. ábra).
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
101
57. ábra: A 65 év feletti népesség száma Hódmezővásárhelyen, 2005-2012. Forrás: KSH
Az időskorúak ellátása bentlakásos intézményekben, nappali ellátást biztosító intézményben, valamint házi
segítségnyújtással és jelzőrendszeres házi segítségnyújtással valósul meg. A bentlakásos intézményben
történő elhelyezésre abban az esetben kerülhet sor, ha az idős személy napi ellátási szükséglete meghaladja
a 4 órát46. A kistérségben az alábbi intézmények vesznek rész az időskorúak ellátásában:
● HKTK Kapcsolat Központ – Kovács-Küry Időskorúak Otthona (bentlakásos ápolás)
● HKTK Kapcsolat Központ – Családsegítő Szolgálat (gerontológiai tanácsadás, álláskeresési klub)
● HKTK Kapcsolat Központ ¬– Mindszent Időskorúak ápolást-gondozást nyújtó Otthona
(bentlakásos ápolás)
● HKTK Kapcsolat Központ – Időskorúak Nappali Ellátása és Házi Segítségnyújtás Mindszent
(nappali ellátás, házi segítségnyújtás)
● Mártély Község Gondozási Központja (étkeztetés, időskorúak nappali ellátása, házi
segítségnyújtás, tanyagondnoki szolgálat)
● Területi Szociális Gondozási Központ – Székkutas (házi segítségnyújtás, étkeztetés,
tanyagondnoki szolgálat)
● Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató – Aranyház (nappali ellátás, szociális étkeztetés)
● Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató ¬– Gondoskodás Háza (házi segítségnyújtás,
jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés)
● Nyugdíjas Lakópark
● Kelet-Magyarországi Humánszolgáltató Központ – Hódmezővásárhelyi Telephely (házi
segítségnyújtás, szociális étkeztetés)
A Kovács-Küry Időskorúak Otthona Hódmezővásárhelyen található, 200 fő befogadására alkalmas
intézmény, mely általános ellátást, valamint krónikus betegek ápolását-gondozását végzi. Tevékenysége
2004-ben kiegészült demens személyek gondozásával. Az intézmény teljeskörű ellátást biztosít egyéni és
csoportos gondozás formájában. A napi szükségletek és az orvosi, egészségügyi ellátás mellett a
mentálhigiénés tevékenységek is kiemelt szerepet kapnak. Az Otthon szabadidős programokat is szervez,
együttműködve a város kulturális intézményeivel, valamint az óvodákkal, iskolákkal és olvasókörökkel.
Az épületben jelenleg egy 80 fő fennjáró, valamint egy 120 fő intenzív ellátást igénylő lakónak otthont
biztosító egység működik, ebből 6 fő dementálódott személy, akik rendelkeznek állapotukat igazoló
szakvéleménnyel. A fennjáró lakók számára kialakított, általános idősellátást biztosító egységben húsz
egyágyas és negyven kétágyas szoba van, az otthon többi részében négy egyágyas, nyolc kétágyas és húsz
négyágyas szoba található. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény fent idézett
rendelkezése miatt az Idősek Otthonába bekerülő lakók jelentős része igényel betegellátást, így az eredeti
kialakítástól eltérően a fennjáró lakók részére kialakított szobák egy része is betegszobai funkciókat lát el,
46 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról 63.§ (7) bekezdés
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
102
míg az eredetileg betegszobának tervezett szobák egy részében súlyos állapotban lévő, mozgásképtelen
lakók kerülnek elhelyezésre. Pillanatnyilag 73 otthonlakó fennjáró, részleges önellátásra képes, míg 127 fő
otthonlakó betegszobai ellátást igényel. A beteg lakók gondozása érdekében indokolt lenne betegemelő és
fürdető ágy beszerzése. Ugyancsak igényként merül fel az intézmény részéről mozgásérzékelővel ellátott
bejárati ajtók beszerelése, él nélküli bútorok beszerzése a mentálisan rosszabb állapotban lévő lakók
biztonságáért.
Az idős, gyengén látó mozgásképtelen lakók részére hordozható hangos könyvtár kialakításához szükséges
eszközök beszerzését tervezik.
Az Otthonban biztosított a rendszeres orvosi ellátás, ugyanakkor problémát jelent, hogy az időskorúak
otthonába gyakran nagyon rossz egészségi állapotban, daganatos betegségek végső stádiumában kerülnek
az idősek. Emiatt sok esetben nem egyszerűen alap ápolási ellátásra, hanem széleskörűbb, komplex
egészségügyi ellátásra lenne szükség, ami egyrészt azért nem valósítható meg, mert a jogszabályi háttér
nem ad felhatalmazást erre, másrészt a szakmai és infrastrukturális háttér sem teljes egészében biztosított.
Az intézményt az épület felújítását követően 1988-ban adták át, az akadálymentes közlekedés az épület
egészében megoldott. Az átadás óta eltelt időben indokolttá vált korszerűsítési munkák elvégzése, azonban
a 2007-2013 közötti időszakban nem lehetett pályázni 150 fő feletti intézményeknek, mivel a cél a tagolás,
a kisebb, „emberközelibb” intézmények létrehozása volt. A kis létszámú intézmények fenntartása és
működtetése azonban nem oldható meg gazdaságosan, ami problémát jelent a Mindszent Időskorúak
ápolást-gondozást nyújtó Otthona esetén is. A Kovács-Küry Időskorúak Otthona pályázati forrást keres,
melynek eredményeként megújuló energiaforrást hasznosító épületenergetikai fejlesztést valósítana meg.
2013-ban a lakók átlagos létszáma 196, 5 fő volt, a korábbi évek kihasználtságát az alábbi táblázat mutatja
be. A lakók száma az engedélyezett férőhelyek számát megközelítette vagy kisebb mértékben meghaladta,
jelenleg 17-en várakoznak ellátásra. Figyelemmel a korábban már ismertetett demográfiai folyamatokra,
indokolt a férőhelyek számának növelése.
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Időskorúak otthonaiban működő férőhelyek száma
200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200
Időskorúak otthonaiban ellátottak száma
217 202 203 212 201 201 200 200 201 203 198 197
28. táblázat: Időskorúak otthonaiban működő férőhelyek és ellátottak száma Forrás: KSH
A Családsegítő Szolgálat 2007 óta gerontológiai tanácsadást biztosít, melynek célja, hogy az időseket
foglalkoztató problémák, kérdések – többek között a szociális szolgáltatásokkal, ellátásokkal kapcsolatos
információk, az időseket segítő különböző akciók – szakemberek bevonásával kerüljenek megbeszélésre. Az
ismeretek átadásán túl ezek a rendezvények lehetőséget adnak közös időtöltésre, az elszigeteltség
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
103
érzésének enyhítésére. A Családsegítő Szolgálat a gerontológiai tanácsadás mellett álláskeresési klub
működtetésével is segíti az időskorúakat. Ezek a szolgáltatások csak Hódmezővásárhelyen érhetőek el.
Az Idősek Otthona 21 fő befogadására alkalmas. Feladata az önmaguk ellátására nem vagy segítséggel
képes személyek teljes körű ápolása és gondozása, valamint a szükségleteknek megfelelően lakhatás, napi
háromszori étkezés, ruházattal, textíliával való ellátás, mentális gondozás és egészségügyi ellátás
biztosítása.
Az épület nem felel meg teljes mértékben az 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet előírásainak, így jelenleg
határozott idejű működési engedéllyel rendelkezik. További problémát jelent az épület általános
állagromlása, a nyílászárók nem megfelelő állapota, valamint az akadálymentesítés megoldatlansága. Az
épület felújítására ezért pályázatot nyújtottak be (TIOP-3.4.2-11/1, elnyerhető támogatás maximális
összege 180 millió Ft), mely elbírálása szerint támogatható, de forráshiány miatt nem kezdődhet meg a
megvalósítása. Az infrastrukturális problémák mellett nehézségekbe ütközik a finanszírozás, mert az
intézmény méretéből adódóan nem gazdaságos a működtetése. A hódmezővásárhelyi és a mindszenti
idősek otthonának gazdálkodásában „kiegyenlítő” szerepe van a 200 férőhelyes hódmezővásárhelyi
intézménynek.
Az Időskorúak Nappali Ellátása és Ház segítségnyújtás Mindszent nappali ellátást, valamint házi
segítségnyújtást biztosít. Nappali ellátás keretében az önmagát nem vagy csak részben ellátni tudó idős,
krónikus betegségben szenvedő lakosok mellett a 18 év feletti, egészségi, pszichés vagy szociális okokból
ellátásra szorulók ápolását-gondozását biztosítja 20 fő részére.
Az intézmény figyelemmel kíséri az ellátottak egészségügyi állapotát, kapcsolatot tart fenn a háziorvossal,
gondoskodik az étkezésről, a mosási és fürdési lehetőségről, valamint a lakók ruhával, textíliával való
ellátásáról és szükség esetén lakhatásáról. Emellett pszichés segítséget nyújt, közösségi programokat
szervez, közreműködik hivatalos ügyek intézésében.
Az épület akadálymentesítése megoldott, de egyéb infrastrukturális fejlesztések szükségesek, valamint az
egyre növekvő ellátotti létszám miatt a jövőben a kapacitások bővítése is indokolt lesz. Egyre több a
mozgásában korlátozott idős ember, akik számára nehézséget jelent a település központjában található
intézmény megközelítése.
A házi segítségnyújtás célja, hogy az önmaguk ellátására képes, saját lakóhelyükön élő személyek részére
támogatást adjon a mindennapos feladatok – takarítás, bevásárlás, kapcsolattartás a környezettel,
háziorvossal stb. – elvégzésében, alapvető ápolási feladatokat lásson el, valamint megelőzze
veszélyhelyzetek kialakulását, illetve gondoskodjon ezek elhárításáról. A házi segítségnyújtást az idősek
mellett az egészségügyi állapotuk, illetve szociális helyzetük miatt erre rászorulók is igénybe vehetik. A
mindennapi teendők elvégzésén kívül az intézmény gondoskodik az ellátottak pszichés gondozásáról,
kapcsolatot tart a családokkal és igyekszik megakadályozni az ellátottak elszigetelődését, különféle
programokat szervez. A házi segítségnyújtást igénylők között emelkedik a komplex ellátást igénylők száma,
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
104
akik kórházi ápolást követően szorulnak segítségre. Ez egyrészt fokozottabb ellátást kíván, másrészt
fizikailag is megterhelőbb a gondozók számára.
A Gondozási Központ a községben étkeztetést, házi segítségnyújtást, nappali ellátást és tanyagondnoki
szolgáltatást biztosít. A szolgáltatásokat igénybevevők száma az alábbiak szerint alakul:47
● étkeztetés: 47 fő
● időskorúak nappali ellátása: 30 fő
● házi segítségnyújtás: 18 fő
● tanyagondnoki szolgálat: átlagosan 86 fő, azonban a téli hónapokban ez a szám magasabb is
lehet
Székkutas nagy kiterjedésű külterülettel rendelkezik, sokan az itt elhelyezkedő tanyákon élnek. Mártélyhoz
hasonlóan itt is a lakosság elöregedése a jellemző, azonban az idősek ellátása mellett hangsúlyos szerepet
kap a nehéz szociális körülmények között élő családok ellátása is. A Területi Szociális Gondozási Központ
mellett a polgármesteri hivatal igazgatási csoportja vesz rész a szociális ellátásban, feladata a Kagylóhéj
Gyermekjóléti Központtal és a Családsegítő Szolgálattal együttműködve a gyermekvédelem és a
családsegítés. A Gondozási Központ szociális étkeztetést (31 fő) és házi segítségnyújtást (18 fő) biztosít,
valamint idősek nappali ellátását (engedélyezett létszám 20 fő, igénybe vevők száma 17 fő). Emellett
tanyagondnoki feladatokat is ellátnak a községhez tartozó 7 külterületi körzetből 5 körzetben (ez 349 fő).48
Az időskorúak nappali ellátásában (is) részt vevő intézmények száma a 2001-es 3-ról 2012-re 1-re csökkent
Hódmezővásárhelyen, amit magával hozta a szektorban foglalkoztatottak számának esését is.
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Időseket (is) ellátó nappali intézmények száma
3 3 3 3 3 3 4 4 3 3 1 1
Időskorúak nappali ellátásában foglalkoztatottak száma
10 12 8 6 6 3 2
29. táblázat: Időseket (is) ellátó nappali intézmények száma, valamint időskorúak nappali ellátásában foglalkoztatottak száma
Forrás: KSH
47 Forrás: Bálint Gabriella, Lénárt Miklós, Simon János: Hódmezővásárhely és Kistérsége Szociális Szolgáltatástervezési
Koncepciójának felülvizsgálata (Isz: 131-5450-1/2014) 48 Forrás: Dr. Koszó Péter: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város és Kistérsége Idősügyi Koncepciója és Stratégiai Terve 2012 (31-
3047-8/2012)
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
105
A nappali ellátásban engedélyezett férőhelyek száma 2001 és 2006 között 70 volt, majd a két csúcsév
(2007, 2008) 100-100 férőhelye után 2012-re 35-re csökkent (ld. 58. ábra). Ellátásban ugyancsak 35 fő
részesült 2012-ben.
58. ábra: Az időskorúak nappali ellátásában részt vevő intézmények kapacitás-kihasználtsága Hódmezővásárhelyen,
2001-2012. Forrás: KSH
Az Aranyház a saját otthonukban élő idős emberek számára biztosít hétköznapokon nappali ellátást. A
nappali ellátás keretében napi egyszeri meleg étkezést biztosítanak igény esetén, emellett lehetőség van
tisztálkodásra, mosásra is, valamint az intézmény gondoskodik az egészségügyi alapellátáshoz való
hozzáféréshez is és segítséget nyújt hivatalos ügyek elintézésében. A fentieken túlmenően az Aranyház
különféle programokat, szabadidős tevékenységeket szervez, elősegíti a családtagokkal történő
kapcsolattartást.
Megállapodások száma (dec. 31-én) Klubellátást igénybevevők 1 év alatt (fő)
2010 24 28
2011 32 43
2012 35 39
2013 37 44
30. táblázat: A Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Aranyház iránti igények Forrás: Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató – Szolgáltatási koncepció
Az elmúlt években fokozatosan növekszik az igény az ellátásra. Megoldást az Aranyházban elérhető
férőhelyek bővítése vagy a nappali ellátást biztosító intézmények számának növelése jelenthet. A
visszajelzések alapján többen választanák az előbbi megoldást, amelyhez azonban gondoskodni kell arról,
hogy a város távolabbi részéből is el tudják juttatni az időskorúakat az intézménybe.
Szükség lenne az épület átalakítására, mert az jelenleg nem biztosítja az optimális kihasználtságot, emellett
a műszaki felszereltség fejlesztése is szükséges.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
106
A Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Gondoskodás Háza házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi
segítségnyújtást lát el, valamint szociális étkeztetést biztosít.
A házi segítségnyújtás a fentiekben már ismertetett tevékenységeket foglalja magában, jelenleg 126 fő
részére engedélyezett.
A 2001 óta működő jelzőrendszeres házi segítségnyújtás célja, hogy a saját otthonukban élő, a segélyhívó
készüléket megfelelően használni tudó rászorulók önálló életvitelének fenntartása mellett biztosítsa a
felmerülő krízishelyzetek elhárítását. A szolgáltatás 24 órás készenléti rendszerben működik, és az
időskorúak mellett fogyatékos személyek és pszichiátriai betegek is igénybe vehetik, Hódmezővásárhelyen
kívül Mindszenten is. Jelenleg 100 kihelyezhető készülék áll rendelkezésre, amelyet – figyelemmel az
igénybevevők alábbi táblázatban ismertetett számaira – növelni lenne szükséges. A jelzőrendszeres házi
segítségnyújtás működése pályázati forrásból biztosított.
Életkor Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi
segítségnyújtás – Hódmezővásárhely
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás – Mindszent
Férfiak Nők Férfiak Nők Férfiak Nők
18-39 2 0 0 0 0 0
40-59 7 8 3 2 0 0
60-64 2 5 2 1 0 0
65-69 5 11 0 5 0 0
70-74 5 8 2 5 0 1
75-79 7 16 2 10 1 6
80-89 16 54 5 49 8 11
90-x 3 15 3 3 6 4
összesen 47 117 17 75 15 22
31. táblázat: A házi segítségnyújtást igénybevevők kor és nem szerinti megoszlása Forrás: Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató – Szolgáltatási koncepció
A szociális étkeztetés keretében legalább napi egy alkalommal meleg ételt biztosítanak azoknak, akik
szociális okokból, illetve egészségi állapotuk vagy koruk miatt nem tudnak gondoskodni saját, illetve
eltartottjaik étkeztetéséről. A helyben fogyasztás vagy elvitel mellett lehetőség van az ételek házhoz
szállítására is, ha ez az ellátott állapota miatt szükséges.
Életkor Férfiak Nők
18-39 éves 11 6
40-59 éves 34 39
60-64 éves 10 19
65-69 éves 10 28
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
107
70-74 éves 17 19
75-79 éves 13 35
80-89 éves 24 40
90-x éves 3 11
összesen 122 197
32. táblázat: A szociális étkeztetést igénybe vevők megoszlása nem és kor szerint, 2013. Forrás: Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató – Szolgáltatási koncepció
A szervezet házi segítségnyújtást és szociális étkeztetést biztosít Hódmezővásárhelyen. A házi
segítségnyújtáshoz kapcsolódó tevékenységek és a szociális étkeztetés a fejezet fentebbi pontjaiban
ismertetésre kerültek. A Humánszolgáltató Központ emellett a szociális szolgáltatások megismertetésével, a
szolgáltatásokhoz való hozzájutás elősegítésével is foglalkozik.
A Lakóparkot 2001-ben alapította a város önkormányzata és a Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő és
Szolgáltató Rt. Összesen 107 db, tizenkét különböző típusú lakás vehető bérbe, méretük 34-51 m2 között
van. A lakók beköltözéskor egyszeri használatbavételi díjat, ott tartózkodásuk során pedig havi bérleti díjat
és személyi térítési díjat fizetnek. A használatbavételi díj megfizetésével használati jogot szereznek, az
ingatlanok nem örökölhetőek. Az ellátás részeként a Lakóparkban szabadidős és kulturális programokat
szerveznek, elősegítik a családokkal történő kapcsolattartást és kiemelt szerepet kap a mentálhigiénés
ellátás. Utóbbiról jelenleg a szakápolók gondoskodnak, de az intézmény indokoltnak tartja, hogy erre a
célra megfelelő képzettségű szakember is rendelkezésre álljon. Mivel a lakók több, mint 70%-a 70 év feletti,
az egészségügyi ellátás és beteggondozás kiemelt szerepet kap az ellátásban: háziorvos és fogorvos,
valamint 24 órás nővérszolgálat áll rendelkezésre és gyógytornázásra is lehetőség van. A Lakóparkban
hosszútávon egy kisebb, különálló épületet kívánnak kialakítani, amelyben nővérszoba, valamint
rehabilitációs és hospice részleg kapna helyet.
Az idősek ellátása kapcsán fontos kiemelni a 16. életévüket betöltött tanulók önkéntes segítségét. A
Közgyűlés vonatkozó rendelete szerint a tanulók szülői beleegyezés esetén egy tanévben három héten
keresztül napi két órában segítenek a rászorulóknak. A segítség elsősorban a mindennapi tevékenységekre
– kerti munkák, bevásárlás stb. – terjed ki. A kezdeményezés a HTKT Kapcsolat Központtal és a Badalik
Bertalan Szociális Szolgáltatóval együttműködésben valósul meg.
A város időskorú lakosságának mindennapjaiban fontos szerepet játszanak az olvasókörök, melyek nagy
múltra tekintenek vissza Hódmezővásárhelyen. Az olvasókörök – melyből 17 működik a városban és a
külterületeken –, elsősorban kulturális programokat szerveznek, de emellett részt vesznek adománygyűjtési
akciók, kirándulások megszervezésében is.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
108
Az 2012-ben aktualizált Idősügyi Stratégia célként fogalmazza meg olyan programok kidolgozását, amelyek
hozzájárulnak az időskorúak egészségi állapotának, általános közérzetének és életkörülményeinek
javulásához. Ennek érdekében a város fel kívánja mérni az időskorúak egészségügyi és mentális állapotát,
szociális helyzetét, az életkorból adódó igényeiket. Az időseket segítő tevékenységekben kiemelt szerepe
van az Egészséges Vásárhely Programnak, amely már az eddigiekben is sokat tett a város idős lakosságáért
különféle egészségügyi szűrések, felvilágosító előadások és egyéb programok megvalósításával. A már
folyamatban lévő, TÁMOP-6.1.2/11/3 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a
kistérségekben című pályázat keretében szintén megvalósulnak az idősek egészségi és mentális állapotának
megőrzésére, javítására irányuló tevékenységek.
A fogyatékkal élők részére biztosított nappali és bentlakásos ellátásában, valamint a házi
segítségnyújtásban és a szociális étkeztetésben az alábbi intézmények vesznek részt:
● HKTK Kapcsolat Központ – Csodaház Foglalkoztató Napközi (nappali ellátás)
● SZGYF, Napsugár Otthon Szivárvány Szakosított Szociális Otthona (nappali ellátás, lakóotthoni
ellátás)
● ÉFOÉSZ Liliom Napközi Otthon (nappali ellátás)
● Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Támogató Szolgálat
● HKTK Kapcsolat Központ – Időskorúak Nappali Ellátása és Házi Segítségnyújtás Mindszent
(nappali ellátás, házi segítségnyújtás)
● Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató – Gondoskodás Háza (házi segítségnyújtás,
jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés)
● Kelet-Magyarországi Humánszolgáltató Központ – Hódmezővásárhelyi Telephely (házi
segítségnyújtás, szociális étkeztetés)
A HKTK Kapcsolat Központ – Időskorúak Nappali Ellátása és Házi Segítségnyújtás Mindszent, a Badalik
Bertalan Szociális Szolgáltató – Gondoskodás Háza és a Kelet-Magyarországi Humánszolgáltató Központ –
Hódmezővásárhelyi Telephely az előző pontban bemutatásra került, így az alábbiakban az ellátásban
résztvevő többi szereplő tevékenységét ismertetjük.
A halmozottan sérült gyermekek és fiatalok (3-24 év között) nappali ellátására hozták létre 2006-ban,
jelenleg 20 fő ellátására alkalmas. Az intézmény alapító okiratának módosítását követően az ellátottak felső
korhatára 45 évre módosul. Tevékenységei a következők: fogyatékosok nappali szociális ellátása,
gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, valamint fejlesztő felkészítés. Tervezik a
gondozóház bővítését annak érdekében, hogy egy-egy estére vagy hétvégére el lehessen helyezni a
fiatalokat, gyermekeket. A kapacitásbővítés mellett a napi működéshez további eszközök beszerzése lenne
szükséges. Az intézmény vállalná fejlesztő iskolai osztályok indítását is, amennyiben sikerül az ehhez
szükséges forrásokat biztosítani.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
109
A korszerű, 116 férőhelyes Szivárvány Szakosított Szociális Otthon a nem foglalkoztatható felnőtt korú,
enyhe, középsúlyos és súlyos értelmi fogyatékos személyek ápolását, fizikai és egészségügyi ellátását,
valamint pszichés, mentálhigiénés gondozását, szociális foglalkoztatását biztosítja. A lakóotthoni részlegben
8 férőhely áll rendelkezésre. Az intézmény fenntartója 2010. december 31-ig a Hódmezővásárhelyi
Többcélú Kistérség Társulás volt, majd a Csongrád Megyei Közgyűlés. 2013. január 1-től a Szociális és
Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában lévő Napsugár Otthon egyik tagintézményeként folytatja
tevékenységét. Az épületet 14 éve adták át, mára azonban szükségessé vált egyes részeinek
rekonstrukciója. A lakóotthon 2004-ben készült el, megfelelő körülményeket biztosít az ott élők számára.
2013 májusáig működött a városban egy 32 férőhelyes, nem állami fenntartású intézmény fogyatékosok
nappali ellátására, melynek működési engedélyét a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és
Gyámhivatala visszavonta. 2014 márciusában Liliom Napközi Otthon néven újra megnyílt egy 35 férőhelyes
intézmény, melyet az ÉFOÉSZ (Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi
Szövetsége) tart fenn és működtet. Az Otthonban enyhén sérült felnőtt korúak nappali ellátásáról
gondolkodnak, a megye egész területéről fogadnak jelentkezőket.
A támogató szolgáltatás célja a szociálisan rászorult, fogyatékkal élők saját lakókörnyezetben történő
támogatása, amely magában foglalja az otthoni speciális segítségnyújtást és a különféle szolgáltatások –
egyebek között személyszállítás, rehabilitációs, munkavállalást elősegítő szolgáltatások, kulturális
programok – igénybevételét is. A városban élő, halmozottan sérült gyermekek szállításáról is a Támogató
Szolgálat gondoskodik. Mivel a támogató szolgáltatás nem kötelező feladat, ellátása jelenleg pályázati
forrásokból finanszírozott, működése 2014. december 31-ig biztosított. További problémát jelent, hogy az
ellátáshoz használt gépjármű műszaki állapota romlik, így idővel indokolttá válik cseréje, melyre azonban
szintén csak pályázat keretében lenne lehetőség. Tekintettel a Támogató Szolgálat leterheltségére, a
Kapcsolat Központ is tervezi támogató szolgálat indítását.
2013. - Támogató Szolgálat - Ellátottak életkori megoszlása
0 2 4 6 8 10 12
0-10
11-20
21-30
31-40
41-50
51-60
61-70
71-80
81-90
90 felett
Nők
Férfiak
3 fő
10 fő
9 fő
8 fő
2 fő
2 fő
6 fő
4 fő
10 fő
2 fő
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
110
59. ábra: A Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Támogató Szolgáltatás ellátottainak életkori megoszlása Forrás: Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató – Szolgáltatási koncepció
A 2011-es népszámlálás 21 hajléktalan személyt írt össze Hódmezővásárhelyen, azonban a hajléktalan-
ellátást biztosító intézményeket ennél többen veszik igénybe. Jellemzően a lakásukat, albérletüket
fenntartani nem tudók, családi okokból az utcára kerülők, a szenvedélybetegek, az állami nevelésből
kikerültek, a szabadságvesztés letöltését követően a büntetésvégrehajtási intézményekből kikerültek
fordulnak segítségért az intézményekhez. Az életkor tekintetében az 51-61 év közötti korosztály a
legveszélyeztetettebb, arányuk a 2011. július és 2013. június közötti időszakban az összes igénybevevő
körében 40,7-42,9% között mozgott az éjjeli menedékhely, 34-45% között az átmeneti szállás és 35-39%
között a nappali melegedő vonatkozásában.49
A városban a hajléktalan személyek számának növekedése miatt az 1992-ben megnyílt hajléktalanszálló
helyett 2006-ban egy felújított épületbe került a hajléktalanokat ellátó központ. Az ellátást a Badalik
Bertalan Szociális Szolgáltató – Hajléktalanokat Ellátó Egyesített Intézmény biztosítja. Az intézmény jó
kapcsolatokat ápol az önkormányzattal és a város szociális intézményeivel, valamint a rendőrséggel is.
A hajléktalan-ellátás keretében a Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Éjjeli Menedékhelyet (20 férőhely),
Átmeneti Szállást (22 férőhely) és Nappali Melegedőt (30 férőhely) tart fenn. Az épület valamennyi
részében biztosított az akadálymentes közlekedés, azonban források bevonására van szükség az állagromlás
megakadályozásához. Rendelkezésre áll csomagmegőrző, valamint orvosi szoba és beteg szoba, biztosítják
az egészségügyi ellátást, ezen belül a preventív szűréseket, szükség esetén a szakrendelésre történő
beutalást, valamint a szociális otthonban történő elhelyezéshez és a rokkantsági nyugdíj igényléséhez
kapcsolódó vizsgálatokat, intézkedéseket. Az Éjjeli Menedékhelyen 16 óra és másnap 06.30 óra között van
lehetőség éjszakai pihenésre, tisztálkodásra, mosásra, főzésre és étkezésre, valamint zárható szekrény is
rendelkezésre áll. A Nappali Melegedő nappali ott-tartózkodásra, közösségi együttlétre szolgál, valamint itt
is rendelkezésre állnak az étkezéshez, tisztálkodáshoz, a ruházat tisztításához szükséges helyiségek,
eszközök.
Az Átmeneti Szálláson az alapvető szükségleteken kívül személyre szabott gondoskodást, szociális és
mentális segítségnyújtást biztosítanak, valamint igyekeznek támogatni az ellátottak elhelyezkedését,
visszailleszkedését az önálló életbe. Az Átmeneti Szállás 24 órás nyitvatartással működik, az elhelyezés 4-5
fős szobákban történik.
A városban 110-120 fő hajléktalan él, az intézmény valamennyi egységének kihasználtsága maximális, a
késő ősztől kora tavaszig tartó időszakban 100-140% között mozog. Az alábbi ábrák mutatják 2012-2013.
kihasználtsági mutatóit:
49 Forrás: Bálint Gabriella, Lénárt Miklós, Simon János: Hódmezővásárhely és Kistérsége Szociális Szolgáltatástervezési
Koncepciójának felülvizsgálata (Isz: 131-5450-1/2014)
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
111
0
20
40
60
80
100
120
140
160
Jan Márc Máj Júl Szept Nov
Kihasználtság % -
2012Kihasználtság % -
2013
60. ábra: Éjjeli Menedékhely kihasználtsági mutatói, 2012-2013 Forrás: Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató – Szolgáltatási koncepció
61. ábra: Átmeneti szálló kihasználtsági mutatói
Forrás: Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató – Szolgáltatási koncepció
0
20
40
60
80
100
120
140
Jan Márc Máj Júl Szept Nov
Kihasználtság % -
2012Kihasználtság % -
2013
62. ábra: Nappali melegedő kihasználtsági mutatói, 2012-2013 Forrás: Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató – Szolgáltatási koncepció
A kapacitások szűkössége mellett problémát jelent, hogy az ellátottak alacsony jövedelme, a
munkalehetőségek időszakos jellege, illetve a munkalehetőségek hiánya nem teszi lehetővé a hosszabb
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
112
távra történő tervezést és az önálló életbe történő visszailleszkedést50. A 30/2013. (12.11) Kgy. rendelet
alapján a város kijutási támogatást biztosít hajléktalanok részére, ennek igénybevételére ugyanakkor az
utóbbi években nem érkezett kérelem az Önkormányzathoz.
Hódmezővásárhelyen és a kistérségben a Független Egyesület – Hód-Drog Szenvedélybetegek
Alacsonyküszöbű Ellátása segíti a szenvedélybetegek – többségében alkoholproblémákkal küzdők, kisebb
számban könnyű drogokat használók – ellátását, a szolgáltatásokat körülbelül 300 fő veszi igénybe.
Tevékenysége magában foglalja az érintettekkel történő kapcsolatfelvételt és annak elősegítését, hogy
bekapcsolódjanak a megfelelő orvosi és terápiás kezelésekbe. Az Egyesület emellett nyomonköveti
állapotuk alakulását, közreműködik szociális és mentális gondozásukban, rehabilitációs szolgáltatásokat
nyújt, közreműködik a krízishelyzetek megelőzésében és elhárításában. Az Egyesület nem csak a
szenvedélybetegeknek, hanem hozzátartozóik és barátaik számára is támogatást nyújt. A tevékenysége
kiterjed prevenciós szolgáltatások biztosítására, a kábítószer-használat veszélyeinek ismertetésére, a
fiatalok ezzel kapcsolatos tudásának feltérképezésére.
A szenvedélybetegségből adódó családi, szociális problémák kezelését a HKTK Kapcsolat Központ Kagylóhéj
Gyermekjóléti Szolgálata, valamint a Családsegítő Szolgálat végzi, tevékenységük a fentiekben
bemutatásra került.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelt feladatként kezeli a kultúra támogatását; a
város kulturális örökségeinek megóvását, az épített környezet állapotának megőrzését, javítását. A
kulturális vonzerők fejlesztése, a kínálat bővítése egyrészt a helyi lakosság életminőségének javítása, az
adott város lakóhelyként való vonzóvá tétele szempontjából kiemelt terület, másrészt a turisták
elvárásainak minél magasabb szintű kielégítése érdekében is fontos tényező.
63. ábra: Hódmezővásárhely múzeumainak látogatottsága, 2004-2012.
50 Szakmai beszámoló a Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató tevékenységéről (2011.07.01-2012.05.15)
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
113
Forrás: KSH
A Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ (TJMKK) egységes kulturális intézményként látja el
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város közgyűjteményi (múzeumi), közművelődési, valamint könyvtári
feladatait.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007-től átvette a Csongrád Megyei Önkormányzat
fenntartásában lévő Tornyai János Múzeumot és – Hódmezővásárhely közigazgatási területén lévő –
kiállítóhelyeit. A közgyűlés 599/2006. (11. 09.), valamint annak módosításával a 205/2007. (04. 05.) Kgy.
határozattal döntött a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ létrehozásáról. Az így létrejött
intézmény lett a város közgyűjteményi, közművelődési, valamint könyvtári szervezete. 2007. május 1-je óta
ennek székhelyintézménye a Tornyai János Múzeum, amelynek fenntartója Hódmezővásárhely Megyei Jogú
Város Önkormányzata.
Muzeális egységek Cím
Tornyai János Múzeum Hódmezővásárhely, Dr. Rapcsák András u. 16-18.
Alföldi Galéria Hódmezővásárhely, Kossuth tér 8.
Emlékpont Hódmezővásárhely, Andrássy út 34.
Magyar Tragédia 1944 kiállítás Hódmezővásárhely, Szeremlei u. 3.
Zsinagóga Hódmezővásárhely, Szent István tér 2.
Csúcsi Fazekasház Hódmezővásárhely, Rákóczi u. 103.
Népművészeti Ház Hódmezővásárhely, Árpád u. 21.
Papi-féle szélmalom és molnárház Hódmezővásárhely, Tanya 2310.
Közművelődési intézmények Cím
Bessenyei Ferenc Művelődési Központ Hódmezővásárhely, Dr. Rapcsák András u. 7.
Mozaik Kamaraterem Hódmezővásárhely, Lánc u. 5.
Könyvtárak Cím
Németh László Városi Könyvtár és Pósa Lajos Gyermekkönyvtár Hódmezővásárhely, Andrássy út 44.
33. táblázat: Hódmezővásárhely muzeális egységei, közművelődési intézményei és könyvtárai, 2014 Forrás: Tornyai János Múzeum51
Az Önkormányzat működésének racionálisabbá tétele érdekében célszerűnek mutatkozott a hasonló
tevékenységet ellátó szervek összevonása, és egy ún. anyaintézményben történő egyesítése, majd ezt
követően a feleslegessé váló munkakörök vonatkozásában a szükséges létszám-racionalizálás végrehajtása.
A beolvadó intézmények természetesen nem szűntek meg, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési
Központ szervezeti egységeiként működnek tovább, elősegítve ezzel a hatékonyabb létszámgazdálkodást is.
51 http://www.tornyaimuzeum.hu/tartalom/a_muzeumrol.html
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
114
A személyi struktúra átláthatóbbá tétele mellett megjelentek a szakmai előnyök. Az összevonás során egy
olyan intézmény jött létre, amely eleget tesz a modern idők kívánalmainak is: az intézményen belül
megvalósult a muzeológia és a közművelődés összekapcsolódása. A mai modern múzeumok számára
napjainkban elengedhetetlen a nyitás a közművelődési szféra irányába, részt venni az adott település
oktatásában.
Hódmezővásárhely a 2007-2013-as időszakban a város fejlesztését egyértelműen összekapcsolta a kultúra
fejlesztésével, integrált módon. A Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program a város
központjának rehabilitációját irányozta elő oly módon, hogy az a kultúra, annak feltételét jelentő
infrastrukturális beruházások megvalósulásával járjon. Ennek részeként újultak meg különböző forrásokból
és különböző pályázatok révén a Tornyai János Múzeum, a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ
(korábban: Petőfi Művelődési Központ), az Alföldi Galéria, valamint az ezek fizikai kapcsolatát biztosító
közterületek. A Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program I. üteme c. projektben a TJMKK
tevékenyen részt vett (konzorciumi partnerként) a Minden Nap Kultúra! (MNK!) Program kapcsán oktatási
tervek kidolgozása révén.
A megújult intézményrendszer 2012 szeptemberétől szolgálja a város lakosságát, a MNK! Program szerinti
„múzeumi séták” folyamatos megvalósítása is elkezdődött a 2013/2014-as tanévben.
A hódmezővásárhelyi városi múzeum megalapításának ötletét Tornyai János festőművész vetette föl a 19.
század végén. A gyakorlati megvalósítás az 1904-es ipari és mezőgazdasági kiállítás nyomán indult el, akkor
ugyanis a kiállításhoz kapcsolódóan egy néprajzi bemutatót is láthatott a közönség. Anyagát Kiss Lajos, a
későbbi néprajztudós gyűjtötte egybe Tornyai útmutatása alapján. Ennek sikere, országos szaktekintélyek
véleménye, és helyi művészek ösztönzése nyomán döntött a város vezetése 1905 februárjában a múzeum
megalapítása mellett. A város 1914-ben állami segélyből vásárolta meg a múzeum mai épületét (Dr.
Rapcsák András út 16.), amelyben azonban több más intézmény is működött, így a gyűjtemény elhelyezése
nem kapott végleges megoldást.
Szakszerű régészeti ásatások a város határában, 1929-ben indultak meg, Banner János, szegedi egyetemi
tanár vezetésével. A kökénydombi ásatáson olyan gazdag és nagy jelentőségű neolit kori telepet tárt föl,
melynek anyaga megvetette a régészeti osztály alapját.
A képzőművészeti gyűjteményt Tornyai János hagyatéka alapozta meg, aki 1936-ban 923 művét a városnak
adományozta.
A múzeum a háború után, 1946-ban vált önállóvá, költségvetéssel és személyzettel. A múzeum
igazgatójának dr. Galyasi Miklóst nevezték ki. Színes egyéniségének köszönhetően pezsgő kulturális élet
színtere lett a múzeum, s ez hozzájárult ahhoz, hogy a Képzőművészeti Főiskola művésztelepi gyakorlaton
levő növendékei közül többen – Németh József, Kajári Gyula, Szalay Ferenc és mások – itt telepedtek le.
A múzeum a költözések sorozata után végleg visszakapta a Szántó Kovács János utcai épületét, sőt
megkapta a mellette lévő épületet is, annak államosítása után. 1949-ben elkészült A neolit kortól a
honfoglalásig című régészeti kiállítás, melyet Ortutay Gyula nyitott meg.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
115
Az intézmény 1951-ben vette fel Tornyai János nevét, s ebben az időszakban vált fő profiljává a
képzőművészet. Városi galéria híján a képzőművészeti élet központja lett. 1954-ben nyílt meg az első
Vásárhelyi Őszi Tárlat, amely azóta is minden évben a legnagyobb látogatottságú, országos jelentőségű
időszaki kiállítása az intézménynek. A képzőművészeti gyűjtemény az elmúlt évtizedekben elsősorban e
tárlat anyagából történt vásárlásokkal gyarapodott. Ugyancsak ebben az évben nyílt meg a múzeum állandó
népművészeti kiállítása is.
A helytörténeti anyag nyilvántartása 1963-ban kezdődött meg. A gyűjtemény kiemelkedő jelentőségű
csoportját a helyi céhemlékek alkotják. Újabb régészeti kiállítás 1969-ben nyílt Az újkőkor és rézkor
művészete címmel, ahol olyan világhírű leleteket mutattak be, mint a Kökénydombi Vénusz, Kökénydombi
Oltár, Szegvár-Tűzkövesi Sarlós Isten. Ezt a kiállítást több mint harminc évig láthatta a közönség, 2005-ben
Hétköznapok Vénuszai címmel újult meg. 1990-től kisebb néprajzi kiállítás adott ízelítőt a város
népművészetéből. A múzeum külső kiállítóhelyei közül legkorábbi a Csúcsi Fazekasház, amelyet Vékony
Sándor fazekas lakhelyéből és műhelyéből alakítottak ki 1974-ben. 1975-ben nyílt meg a Kopáncsi
Tanyamúzeum, amely eredeti berendezésével a hódmezővásárhelyi kisparasztságnak állít emléket. Az
Alföldi Galéria 1985 óta állandó kiállításán mutatja be az Alföld képzőművészetét a 19. század közepétől a
20. század közepéig. Erzsébeti úti szélmalom.
A fotógyűjtemény kiemelkedő részét alkotja Plohn József 1615 darab üveglemezre készített néprajzi,
helytörténeti jellegű felvétele, melyeket a fényképész a századforduló környékén készített. A múzeum 140
ezer régészeti, közel 9 ezer néprajzi, 8500 helytörténeti és 3700 képzőművészeti tárggyal rendelkezik.
A felújított és kibővített Tornyai János Múzeum 2012. szeptember elsejei átadásával megnyílt a lehetőség
arra, hogy a Tornyai János Kulturális Városnegyed intézményi adottságainak a kihasználásával a város
valóban a régió egyik meghatározó kulturális központjává legyen. A Tornyai János Múzeum és az Alföldi
Galéria kiállítási tevékenységében ezért kettős szempont érvényesül: egyrészt a Hódmezővásárhelyhez
kötődő alkotók bemutatása a komoly képzőművészeti hagyománnyal rendelkező városban, másrészt
nagyobb kitekintésre adni lehetőséget azon képzőművészeti kiállítások sorával, melyek a kortárs művészeti
szcénában szélesebb perspektívában prezentálják az országos trendek hódmezővásárhelyi megjelenését,
illetve amelyek a nemzetközi képzőművészeti trendekhez nyújtanak fogódzókat.
A múzeum éves kiállítási programjában ezért az állandó kiállítások (jelenleg a Hétköznapok Vénuszai,
valamint a Látványos raktár: butella, motolla, behívótábla című kiállítás) mellett helyet kaptak a
rendszeresen visszatérő kiállítások (Vásárhelyi Őszi Tárlat, előző évi Tornyai-plakettes tárlata, kerámia-, fotó
és képzőművészeti szimpózium kiállítása) és a Művészeti Kuratórium által javasolt „nagy kiállítások” (Kohán
György emlékkiállítás, Szalay Ferenc emlékkiállítás).
A 60. Vásárhelyi Őszi Tárlat volt az egyik legjelentősebb képzőművészeti esemény 2013-ban, amelyet a
fokozott médiakampány és a média érdeklődésének köszönhetően több mint hatezren tekintették meg,
míg az intézményrendszer kiállítóhelyeinek (Tornyai János Múzeum, Alföldi Galéria, Emlékpont) összes
látogatószáma a működés első 12 hónapjában meghaladta a harminchatezret (36.947 fő).
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
116
Az Alföldi Galéria klasszicista épületének emeletén Tornyai, Koszta József, Rudnay Gyula, Aba-Novák Vilmos,
Fényes Adolf, Medgyessy Ferenc, Tóth Menyhért, Endre Béla műveit láthatják az érdeklődők. A földszinti
termeket a város 2003-ban nyitotta meg, az 50. Vásárhelyi Őszi Tárlat alkalmával. A kiállítótermekben
kapnak helyet a képzőművészeti és fotó szimpóziumokat kísérő időszaki kiállítások.
A Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program keretében az Alföldi Galéria 2011-ben megújult:
kialakításra került egy 110 m2-es kiállító terem is az emeleti szinten, ezáltal az Alföldi Galéria képessé vált
arra, hogy az Alföld képzőművészetének a kezdetektől 1945-ig tartó időszakán túl az 1945 és napjaink
között eltelt időszak művészeti mozgásainak is a bemutatására.
Az Emlékpont egy város történetén keresztül tárja a látogatók elé, hogy mit jelentett az itt élők számára a
kommunista diktatúra időszaka. Az Emlékpont egyetlen pontba, egyetlen kiállításba sűrített emlékek helye,
ahol mindenki a maga szemszögéből tekinthet vissza a kommunizmus közel fél évszázadára, másrészt pedig
egy záró pont is, hiszen Hódmezővásárhely városa ezzel a kulturális-oktatási centrummal lezárta
közelmúltját.
Az Emlékpont állandó kiállítás keretében, a legkorszerűbb kiállítási technológiákkal és múzeumpedagógiai
lehetőségekkel élve teszi tapinthatóvá és mindenki számára is felfoghatóvá azokat a történelmi
folyamatokat, amelyek Hódmezővásárhelyt és lakóit érték az elmúlt ötven esztendőben.
Az intézmény stílusában, vizuális megjelenésében illeszkedik napjaink világához, a manapság használatos
nyelvi és képi környezethez. Miközben egyértelműen értékőrző kiállítóhely, teljes mértékben kiszolgálja
azokat az igényeket, melyek egy 21. századi múzeumtól elvárhatóak: látványos, ironikus installációk,
modern múzeumi eszközök teszik mintegy bejárható filmmé a kiállítást. Az Emlékpont egyben oktatási-
kutatási központ is: kiváló lehetőséget biztosít a 20. század diktatórikus rendszereinek megértéséhez,
feldolgozásához és tanításához.
Az Emlékpont találkozások és beszélgetések pontja is; előadóterme konferenciáknak, könyv- és
filmbemutatóknak, előadásoknak ad otthont, illetve tavasztól őszig számos utcai rendezvényt tartanak az
Emlékpontnál. Koncertek idején, utcai kiállítások és különböző retró, nosztalgia rendezvények alatt pezsgő
(éjszakai) élet zajlik a múzeum környékén.
Hódmezővásárhely 20. századi történelme követhető nyomon a város által felújított Zsinagóga kertjében, a
Holokauszt 60. évfordulóján megnyitott Magyar tragédia 1944 c. kiállításon is. A mór stíluselemeket is
felhasználó eklektikus, impozáns térhatású Zsinagóga jellegzetes szecessziós díszítésű épületét a város
korhűen felújította. A felszentelt zsinagóga ma kulturális rendezvények színhelye is. Kertjében, a Szeremlei
utcai oldalán áll az egykori zsidó iskola eklektikus épülete, mely a megrázó kiállításnak ad helyt.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
117
Tornyai János nemcsak a festészet szerelmese volt – Rudnay Gyula és Endre Béla társaságában gyűjtötte a
népművészet emlékeit, s együtt hozták létre a népi fazekasság megmentésére a hódmezővásárhelyi
művészek Majolika- és Agyagipari Telepét is 1912-ben. A 20. század fordulóján az alföldi fazekasság
fellegvárában, Hódmezővásárhelyen dolgozott a legtöbb fazekasmester. A határban található kitűnő agyag
szolgáltatta az alapanyagot. A híres hódmezővásárhelyi kerámia változatosságát bizonyítja, hogy míg az
újvárosi zöld, a tabáni kerámia alapszíne a sárga, addig a csúcsiak fehér alapon kobaltkék mázas mintákkal
dolgoztak. A ma élő és még dolgozó fazekasok között nem egy népi iparművész. A helyi fazekasok szívesen
fogadják az érdeklődőket, műhelyeikben bemutatják, hogyan készülnek a híres hódmezővásárhelyi
kerámiák. A Csúcsi Fazekasház ipartörténeti kiállítóhelyként működik.
A Népművészeti Házban - Nagy György János, tehetős hódmezővásárhelyi gazda 18. században épült
parasztházában - megismerhető a hódmezővásárhelyi hímzés és kerámia története. Hódmezővásárhely az
ország legnagyobb fazekas központja volt, a 19. század második felében 240 tálasmester dolgozott itt. A 18.
századtól kezdve itt formálódott a magyar népi asztalosság egyik legjelentősebb, virágos festésű, faragásos
bútorstílusa. Hasonló jelentőségűek a régi tiszántúli hímzés Hódmezővásárhelyen készített darabjai, melyek
közül leginkább a szőrhímzésű párnavégek ismertek. A hódmezővásárhelyi hímzés alapanyaga
kendervászon, amelyet a magyar racka juh gyapjából font és növényi festékkel színezett fonallal varrtak ki.
A melléképületben Mária Terézia korabeli katonaszoba belső tárul a látogató szeme elé. Az egyedülálló
hódmezővásárhelyi szőrhímzés mai készítői a Hímzőműhelyben látogathatók meg.
A régi népi életmód a Kopáncsi Tanyamúzeumban ismerhető meg.
A Papi-féle szélmalom és molnárház a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal támogatásával részben felújításra
került, így a helyreállítás után egyre több programnak ad helyszínt.
A Paraszti Eszközök Pincemúzeuma magángyűjteményként ad helyet a paraszti élet bemutatásának.
A BFMK Hódmezővásárhely és térsége előadó-művészeti és közművelődési központja.
A művelődési központot a hódmezővásárhelyi születésű id. Janáky István építész 1949-ben a magyar
modernizmus jegyében52 készült tervei alapján kezdték el építeni Hódmezővásárhelyen és 1953-ban adták
át. Ebben az évben kapott Ybl Miklós - díjat is az építész. A Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs
Program keretében teljesen megújult és kibővült épület 2012 ősze óta működik.
52 A magyar modern stílus a háború után csak két évig létezett hazánkban. Az ezt követő időszakban már a szovjet szocialista
realizmus hatása érződött az épületek tervezésében.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
118
Az intézmény által szervezett események részben saját szervezésű előadások, részben terembérleti díjért
befogadott, szervező irodák rendezvényei. A BFMK a működés első évében különböző bérleti
konstrukciókat hirdetett meg, emellett számos könnyűzenei, népzenei, komolyzenei koncerteket,
táncprogramokat, valamint különböző konferenciáknak adott otthont. Az intézményben működik a Péczely
Attila Alapfokú Művészeti Iskola, de aktív szerepet tölt be az intézményben a Liszt Ferenc Ének-Zenei Iskola
és számos szakkör (foltmozaik, tűzzománc, szövő, hímző), valamint a táncklubok is.
1907. május 12-én nyílt meg a közönség számára a Városi Könyvtár. 1944-ig ötször költöztették a
gyűjteményt, volt időszak, amikor a levéltárral, s később, amikor a Múzeummal kezelték együtt. A régi ház
udvarán 1974-ben új szárny épült, ahol helyet kapott a gyerekkönyvtár, majd 1983-ban az olvasóterem.
1993-ban a szomszéd házat is megkapták, itt 18 milliós költséggel új raktárak, zeneszoba és a Németh
László-emlékkiállítás kapott helyet. Ebbe az új szárnyba költözött vissza a gyermekkönyvtár. 1973 óta
folyamatosan gyarapszik a városi helyismereti gyűjtemény, megalapozódott a zenei gyűjtemény. Kiépült a
közhasznú információs szolgálat, mely a közhasznú információk gyűjtésével, rendszerezésével és
szolgáltatásával a mindennapi életben való eligazodáshoz nyújt segítséget. Külön részlegként működik a
gyermekkönyvtár és a zeneszoba. Népszerű a számítógépes szolgáltatás: a látogatók ingyenesen
internetezhetnek, használhatják a könyvtár CD-ROM állományát.
A könyvtár előcsarnokában rendszeresek a városban élő és alkotó művészek képzőművészeti kiállításai. A
névadó Németh Lászlónak az emlékszobája eredeti bútorokkal, az író személyes tárgyaival együtt 1993-tól
tekinthető meg: a gyönyörűen megrendezett, s igen sok kuriózumot bemutató Németh László állandó
emlékkiállítás sok látogatót vonz az ország minden területéről.
A Mozaik mozi 2013. november 14-én nyitotta meg kapuit és ezzel egy régóta hiányzó szolgáltatást
vehetnek újra igénybe a vásárhelyiek. A mozi jelen állapotában már megfelel egy modern XXI. századi
filmszínházzal szemben támasztott elvárásoknak, így rendelkezik digitális (3D-s vetítésre is alkalmas)
vetítőtechnikával és hangrendszerrel, kényelmes multiplex fotelekkel, korszerű fűtési és hűtési technikával.
A Hódmezővásárhelyen alkotó művészek hagyománya az első világháborút megelőző időszakra datálódik.
Az intézményessé válás kezdete Kurucz D. István nevéhez fűződik, aki 1953-tól szülei lakóházát bocsátotta
alkotóházként a vendég művészek rendelkezésére; ebből alakult azután a Művészeti Alap Virág utcai
alkotóháza.
A Mártély üdülőterületén lévő alkotóház 1957-ben létesült: a Képzőművészeti Főiskola a növendékek
gyakorlatát szolgáló nyári művésztelepeket szervezte Szabó Iván vezetésével Hódmezővásárhelyen. E nyári
gyakorlatok hatására telepedett meg a városban a diplomázás után számos országos hírű művész.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
119
Az alkotóházak mellett a kerámiaművészet másik fontos fizikai kerete a Művészeti Alap és a város közös
beruházásában épült kollektív műterem (1969), a Kohán utcai két, 6-6 lakásos műteremház (1969-70) és a
három Gosztonyi utcai műtermes lakás (1973).
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
120
A város gazdasági erejének egyik objektív mérőszáma az önkormányzat helyi adó bevételeiből az iparűzési
adó értéke, mert az adóalap minden megyei jogú város esetében a vállalkozások nettó árbevételének 2%-a
(az egyetlen kivétel Kecskemét, ahol a Mercedes-gyárral kötött hosszú távú megállapodás eredményeként
2011 óta már csak 1,6% az adó mértéke).
64. ábra: A helyi önkormányzatok iparűzési adó bevétele, 2006-2011
Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés
2011-ben a befizetett adó abszolút értéke és egy lakosra vetített értéke alapján is Győr és Székesfehérvár a
két listavezető megyei jogú város (ld. 64. ábra). Hódmezővásárhely abszolút (2011-ben 1,21 mrd Ft) és
fajlagos értéke (25.911 Ft/lakos) egyaránt a vizsgált városok mezőnyének végén található (az egy lakosra
jutó iparűzési adó mértéke csak Salgótarjánban és a főként lakófunkciójú Érd esetében alacsonyabb).
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
121
65. ábra: A helyi önkormányzatok egy állandó lakosra jutó iparűzési adó bevétele és annak változása a megyei jogú városokban és Budapesten, 2006-2011. Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés
A Hódmezővásárhelyen fizetett iparűzési adó összegét a 2006-2011 közötti intervallumban számottevő
hullámzás jellemezte: a 2007-től a gazdasági válság begyűrűzéséig tartó két év egyenként 4,5 és 7,5%-os
növekedése után 2010-re 9,0%-kal zuhant az ebből befolyt összeg (ld. 66. ábra). Az ezt követő évben
azonban újból a gazdasági fellendülés jeleire következtethetünk az egy év alatti 5,2%-os növekedésből.
66. ábra. Az egy főre jutó iparűzési adó-bevétel Hódmezővásárhelyen, 2006-2011. Állandó népességi adatok.
Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
122
67. ábra: Egy lakosra jutó helyi iparűzési adó-bevétel a Dél-Alföldi régió megyei jogú városaiban, 2006-2011.
Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés
Az iparűzési adó abszolút nagysága mellett fontos tényező még, hogy az ebből az adónemből befolyó
bevétel mekkora súlyt képvisel az önkormányzat saját folyó bevételeiből.
68. ábra: Megyei jogú városok önkormányzatainak saját folyó bevételei
Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
123
Hódmezővásárhely 36,9%-os értékével ebben a mutatóban is a megyei jogú városok mezőnyének utolsó
harmadában helyezkedik el, jócskán elmaradva a 60%-os részarányt is meghaladó Székesfehérvár-
Dunaújváros-Győr triótól. A Dél-alföldi régióban ezzel a város Szegeddel közel azonos arányt ér el,
alacsonyabb értékkel csak Békéscsaba rendelkezik. Az iparűzési adó alacsony részaránya azért probléma,
mert ez az a forrástípus, amelyből a saját erős fejlesztések leginkább finanszírozhatók.
A helyi gazdaság állapotáról a helyben beszedett adók közül a tartózkodás után fizetendő idegenforgalmi
adó is szolgál információval. Ebből a megyei jogú városok 765 millió forint bevételre tettek szert (ez az
országos bevétel 12%-a). A városok közül csak Sopronban és Egerben haladta meg az ebből származó
bevétel a 100 millió forintot, de a nagyobb idegenforgalmi vonzerővel rendelkező települések - mint
Szeged, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs - esetében is csak 50 millió forintot meghaladó összegről
beszélhetünk (ld. 69. ábra).
A lista alján 8, egyenként 5 millió forintot el nem érő idegenforgalmi adóbevétellel rendelkező város, köztük
Hódmezővásárhely (2,7 millió Ft) található. A relatíve kis bevételi összegek hatására az abszolút értelemben
kis növekedés is jelentős mértékű változást eredményezhet. Emiatt a turisztikai szempontból jelenleg
kisebb, vagy kis jelentőséggel bíró megyei jogú városok között igen nagy változásokat figyelhetünk meg:
Hódmezővásárhely a vizsgált 5 év alatt 92,9%-os növekedést ért el a befolyt összeg tekintetében.
69. ábra: Az idegenforgalmi adó összege és változása a megyei jogú városokban, 2006-2011. Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés
A 2013-tól felállt új feladatellátási rendszer hatására megváltozott önkormányzati forrásszerkezet miatt az
önkormányzatok elestek a személyi jövedelemadó helyben maradó részétől és az illetékbevételektől is.
2011-ben Hódmezővásárhelyen egy lakosra 86 ezer Ft Szja-bevétel jutott, jelentősen kevesebb a régió
megyei jogú városainál (Szeged 127 ezer Ft, Békéscsaba 111 ezer Ft, Kecskemét 129 ezer Ft).
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
124
A KSH 2011-es adatai alapján a Hódmezővásárhelyen működő vállalatokat vizsgálva egyértelmű a
szolgáltató szektor dominanciája (75%). A megyei jogú városok sorában ez az érték a legalacsonyabb, ez
ellenben nem a mezőgazdaság és az ipar erősségére utal, inkább a szolgáltató szektor relatív gyengeségére.
70. ábra: Működő vállalkozások gazdasági ág szerint, 2011
Forrás: KSH
A szolgáltatások magas arányán belül kiemelkedő a
● kereskedelem és gépjárműjavítás (670 vállalat; 23,4%),
● szakmai, tudományos, műszaki tevékenységek (372 vállalat; 13,0%),
● feldolgozóipar (316 vállalat; 11,0%),
● építőipar (268 vállalat; 9,3%)
kategóriákba sorolt vállalatok száma – e 4 alszektorban tevékenykedik a hódmezővásárhelyi vállalatok
56,7%-a.
Az ipari vállalatok részaránya 20,9%, melynek döntő részét az építőipar és a feldolgozó-ipar teszi ki. A mező-
és erdőgazdálkodás súlya (4,3%) az ország nagyobb városaival összehasonlítva jelentős.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
125
71. ábra: A működő hódmezővásárhelyi vállalatok számának szektoronkénti megoszlása 2011-ben
Forrás: KSH
A városban az egyes vállalati kategóriák részaránya nagyságrendileg megegyezik a Dél-alföldi régió másik
három megyei jogú városában jellemző értékekkel, néhány eltérő tendencia ugyanakkor megfigyelhető. A
régióban Hódmezővásárhelyen a legmagasabb a
● mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat,
● feldolgozóipar,
● építőipar,
● kereskedelem, gépjárműjavítás,
● szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás,
● egyéb szolgáltatások
részaránya, ugyanakkor elmarad minden „riválisától” az alábbi területeken:
● szállítás, raktározás,
● információ, kommunikáció,
● ingatlanügyletek,
● szakmai, tudományos, műszaki tevékenység,
● adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység
● oktatás.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
126
Hódmezővásárhely gazdasági alapjait a mezőgazdaság teremtette meg, aminek hagyományai tovább élnek:
a legnagyobb adózó és legnagyobb foglalkoztató vállalatok között is jelentős a mezőgazdasági vállalkozások
súlya: a mai Hódmezővásárhely 25 legnagyobb adózó vállalata közül 3 a mezőgazdaságban tevékenykedik
(Hód-Mezőgazda Zrt., Pioneer Hi-Bred Zrt., Vásárhelyi Róna Kft., Hódagro Zrt), illetve 1 pedig a
mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódik (az állati fehérjefeldolgozó, ATEV Zrt A mezőgazdasági cégek
egyben a legnagyobb szezonális foglalkoztatók. 2006-ban készült el Hódmezővásárhelyi kistérség
vidékfejlesztési stratégiája53, mely részletesen elemzi a kistérség agráriumának adottságait, helyzetét.
A Hódmezővásárhelyi kistérségben a mezőgazdasági művelés alatt álló terület aránya 84,4%, ami mind a
régió, mind pedig az országos átlag tekintetében igen magas. E terület jelentős részében (közel 85%)
szántóföldi művelés zajlik. A kistérségben a természeti-környezeti adottságokból következően a
mezőgazdaság számára magas aranykorona-értékű termőterületek találhatók.
A birtokszerkezetre az ismert problémák miatt (privatizációs folyamatok, kárpótlás) - hasonlóan a megye
többi kistérségéhez – ebben a térségben is az elaprózottság volt jellemző, nehezen valósult meg a
birtokkoncentráció, és az önkéntes földcserék sem működtek igazán. Az utóbbi évek adatai ugyanakkor már
mutatják a birtokméret növekedését. Egyértelműen megkezdődött a koncentráció. Amellett, hogy a
hódmezővásárhelyi adottságok egyértelműen a nagygazdasági szerkezetet feltételezik, a folyamatot csak
erősíteni fogja, hogy a mezőgazdasággal foglalkozók átlagéletkora magas, a ma relatíve kicsi, illetve bérelt
területen művelő szülők tevékenységét a következő generáció nem folytatja minden esetben.
Mára mintegy 10 db 1000ha-on fölüli területen gazdálkodó egység van, mellettük a nagyokhoz viszonyítva
jelentős a 100 – 300ha közötti közepes méretű birtokon gazdálkodó, viszonylag megfelelő tőkeellátottságú
egyéni vagy családi vállalkozások száma. Ugyanakkor még jelenleg is több ezres az önmagukban sérülékeny
és nem hatékony 100-50 ha vagy még az alatti méretű birtokot művelő őstermelők száma.
A mezőgazdasági művelési ágak közül a szántóművelés részaránya meghaladja a 75%-ot (mintegy 24% a
kistáblás szántók és 51% a nagytáblás szántók aránya). A termelési struktúrában az egyéb művelési ágak
részaránya és súlya (kert, gyümölcs, szőlő) térségi szinten nagyon alacsony. A szőlő és a
gyümölcstermesztés területe alig éri el az összterület 0,6%-át. A rét és a legelőgazdálkodás részaránya 11%
körüli, ami zömében a 8-12 AK értékű területekre jellemző. A gyengébb minőségű területek - legelő és
gyepterületek – kihasználására épül a kérődző állatok tenyésztése.
A kistérség területének közel 4%-os erdősültségi foka - még a megyei átlaghoz viszonyítva is -, nagyon
alacsony, pedig az is messze országos átlag alatti.
53 A Hódmezővásárhelyi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja 2006/ VÁTI, MTA
RKK ATI, Viziterv Consult kft. A fejezet nagyban épít e dokumentumra, a használt adatok – ellenkező hivatkozás hiányában - a
dokumentum adatai.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
127
A szántóföldi növénytermesztésben a gabona (búza, őszi árpa) a kukorica, valamint az olajnövények
(napraforgó, repce) a meghatározók, amelyek egy jelentős hányada takarmány-alapanyag. Az egyéb
növények termesztése ingadozó, a termesztett gabonanövények vetésterülete éves szinten változik az
időjárási és belvízgondok miatt. A termőterület alkalmas magasabb értéket adó vetőmag előállításra is,
amelynek hagyománya van a kistérségben. A hódmezővásárhelyi Hód-Mezőgazda Zrt.-nél a kukorica- és
búzavetőmag előállítása országosan is jelentős, ami zömében külföldi érdekeltségű vetőmagcégek fajtáinak
előállítását jelenti.
A kistérség egyes területein (Székkutas és környéke) a gyógynövénytermesztésnek és gyűjtésnek
hagyománya van. Az ökológiai és talajadottságok mellett a múltbeli tapasztalat – és a nagy élőmunka igény
– is a további fejlesztés mellett szól.
A korábbi termelőszövetkezeti és állami gazdasági birtokban lévő gyümölcsültetvények állaga az elmúlt
időszakban jelentősen leromlott. Jelentős méretű szőlőültetvénnyel bír ugyanakkor a Vásárhelyi Róna Kft.,
amihez a kistérség egyetlen pincészete és palackozója tartozik (Sóshalom).
Az állattenyésztés egyértelmű visszaesése jellemző, a szakemberek szerint a rendszerváltás időszakában
mért állatszámnak legjobb esetben is csak a fele található meg a gazdaságokban: számos szakosított
állattartó telep bezárt. A nagyüzemeken kívül senki nem képes versenyezni a dán, holland, szlovák vagy
lengyel, esetenként jobban támogatott tenyészetekkel. Jelenleg - főként a szarvasmarha és
sertéságazatban - Hódmezővásárhelyen hét-nyolc nagygazdaság, illetve a másik három térségi településen
3-4 nagyüzem a leginkább meghatározó minőség és mennyiség tekintetében. Az állattenyésztés színvonala
ugyanakkor - a minőség és hozam tekintetében is - országos szintű, sőt néhány hódmezővásárhelyi
nagyüzem esetében országosan kiemelkedő.
A kistérségben 2006-ban 840 db-os lóállományt tartottak számon. A lótartásban és tenyésztésben
emelkedő tendencia tapasztalható, ami a hobby lótartás mellett a sportlovak létszámának növekedésében
is megmutatkozik.
A baromfitartásnak hagyománya van a városban, mégis drasztikus csökkenés történt az utóbbi időben,
különösen a brojlercsirke esetében. Az ágazat értékesítési gondokkal küzd, kivéve a pulykát. Ennek
megfelelően a pulykaállomány növekedett az elmúlt időszakban, letéteményese a Hódagro Zrt, melynek a
baromfi ágazaton belül 9 telep áll rendelkezésére.
A valódi nagybirtokok nélküli tanyavilág termelői a helyi / térségi piacon értékesítették terményeiket és
lábon hajtották az állatokat az állatvásárokra: Vásárhelynek nincsenek hagyományai a feldolgozásban, ma is
jellemzően a térségen kívül dolgozzák fel és értékesítik a megtermelt növényeket, tenyésztett állatokat. A
hajdan jól működő malomipar a szocializmus centralizációs folyamatainak esett áldozatul.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
128
A takarmánynövényeket főként a saját állatállomány takarmányozására használják, kivéve a Hód-
mezőgazda Rt. takarmánykeverő üzemét, amely a piac számára is nagy volumenben állít elő minőségi
takarmányokat. Csekély kivétellel a belföldi értékesítés dominál.
Az értékesítést elsősorban a térségi nagy integrátorok (KITE, Hód-Mezőgazda) végzik. Probléma, hogy a
kisebb gazdaságok még ma sem készek a szövetkezésre, s míg a kertészeti kultúrákban sikeresen megindult
a TÉSZ-ek működése a dél-alföldön, addig Hódmezővásárhelyen az ellentmondásosan működő Hód-TÉSZ-en
kívül alig van valódi együttműködés a termelők között. A kicsik számára a fennmaradást, jobb
jövedelmezőség feltételrendszereit – pl. raktározási lehetőséget – csak az ilyen típusú együttműködés
teremthetné meg.
Alacsony hányadban dolgozzák fel a kistérségben az állati eredetű termékeket is. Ez azt jelenti, hogy az
élelmiszerlánc legelején álló, helyben megtermelt alapanyag zömmel kikerül a térség határain kívülre, a
szomszédos kistérségekben adódik hozzá a feldolgozás során a magasabb érték és ott jelenik meg ennek
foglalkoztatási hatása is. Az előállított állati termékek feldolgozása és értékesítése - a térségben működő
néhány kisüzemet leszámítva (4-5 tej- illetve húsüzem, 3-4 vágóhíd és sajtüzem, növényolaj-üzem a
kistérség határán belül)- főként Szegeden történik.
Az iparon belül Hódmezővásárhelyen a vállalatszámot tekintve a feldolgozóipar, azon belül a kerámia-ipar,
a textilipar és a gépipar a meghatározó. A high-tech iparágak aránya elenyésző.
Az ipar legnagyobb vállalatai a mára stabilizálódott, s jelentős fejlődési potenciállal rendelkező
kerámiaiparhoz54 kötődnek. Az iparág története összefonódik a város történetével. Az évszázados fazekas
hagyományokra épülve a 20. század elején 1912-ben néhány művész megalapította a Majolikagyárat,
amelynek művészi alkotásai máig pozitív hatással vannak a kerámia művészetre, a város művészeti
törekvéseire. A város azonban – a kedvező adottságok mellett politikai döntést követően - az 1960-as
években lett az ország kerámia-gyártó központja, az Alföldi Porcelángyárnak otthont adó város. 1965-ben
kezdődött el a szanitergyár építése, az első termékek 1967-ben jelentek meg, megépült az Edénygyár és az
Égetési Segédeszköz Üzem - a későbbi Burton-Apta, a mai Imerys Magyarország Tűzállóanyaggyártó Kft -. Az
1970-es évek elején a Csempegyárral, majd egy padlóburkoló üzemmel vált teljessé az Alföldi Porcelángyár
épületkerámia aktivitása, ekkor lett része az Alföldi Porcelángyárnak a Majolikagyár is.
Az ekkorra kialakult struktúrát máig megtartották, fejlesztették a gyárak későbbi tulajdonosai, egészen
2006-ig. A szanitergyárat Európa egyik vezető kerámiagyártója, a Villeroy & Boch privatizálta 1992-ben. A
társaság árbevétele 2011-ben több mint a 17,5 milliárd forint volt, amelynek 80 százaléka exportból
származott. A társaság a gazdasági válság alatt is növelte kapacitásait, és másfél év alatt több mint 660
millió forint értékű beruházásaival újabb nyolcvannal növelte dolgozóinak létszámát, így 2011-ben már több
mint 950-en dolgoztak a gyárban. Az Alföldi Porcelán Rt-ben 1990-ben szerzett először többségi tulajdont,
majd megszerezte a teljes gyárat a francia Table de France, mai nevén Guy Degrenne cég. A gyár termelési
54 A kerámia iparra vonatkozó fejezetrész adatainak forrása Schleiffer Ervin, az IMERYS Magyarország Tűzállóanyag-gyártó kft volt
vezetőjének összegző anyaga.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
129
volumene 3500 tonna (kb. 11 millió db), ezzel ma is meghatározó európai edénygyár, termékeinek 80 %-át
exportálja, elsősorban francia, német, osztrák piacokra. Magyarországon piacvezető a hotelporcelánok
területén. A gyárnak jelenleg 425 fő munkatársa van, a város első 10 legnagyobb adófizetőjének egyike, a
2007. évi értékesítési terve 3140 millió Ft volt. Az egykori Burton-Apta Tűzállóanyaggyártó Kft., mai IMERYS
kft 1968 októberében kezdte meg működését. A gyár telepítésével az akkori illetékes minisztérium teljessé
tette az ország kerámia vertikumát azzal, hogy megteremtette a hazai kerámia ipar égetési segédeszközzel
történő ellátásának feltételeit. A cég fejlődése privatizációjával kezdődött. Az Imerys Magyarország
Tűzállóanyag-gyártó Kft ma Európa legnagyobb kordierit égetési segédeszköz gyártója, képes gyakorlatilag
bármely szóba jöhető égetési segédeszköz gyártására. A termelés 98 %-a exportra kerül. A munkatársak
száma 200 fő fölötti, ezzel a cég szintén a legnagyobb adófizetők egyike.
A Szilikátipari Kft, a Thermokerámia Kft, s még jó néhány kisebb-nagyobb cég csatlakozik a kerámia iparhoz,
mely ugyan az „aranykorban” 6000 főt foglalkoztatott, de ma is legalább 2000 embernek ad munkát és évi
több mint 26 milliárd forintnyi értékben hoz létre kerámia termékeket. E 2000 fő egy jelentős része nehéz
fizikai munkát, másik meghatározó hányada betanított munkát végez, viszonylag kisebb hányad a
szakképzettséget, felsőfokú végzettséget igénylő állások száma. A gyárak ezen foglalkoztatási struktúrájuk
ellenére / mellett hiányolják a műszaki középvezetői képzettséggel rendelkező szakembereket a térségben.
A mára stabilizálódott ágazat további fejlődését teheti lehetővé a szereplők szorosabb együttműködése, a
kerámia-művészethez való kapcsolódásuk további erősítése, klaszteresedés.
Hódmezővásárhely szintén hagyományokon nyugvó iparága a textilipar, mely az 1980-as évek vége óta az
országban mindenhol többé-kevésbé válságban van vagy meg is szűnt. Hódmezővásárhelyen a textil
életben maradt, bár a város valaha volt nagy „nőfoglalkoztatója”, a HÓDIKÖT kötöttáru-gyár által
foglalkoztatott nők csak töredékének ad munkát. A vállalat nyomdokaiba lépő cégek a síkkötött, síkhurkolt
ruházati cikkek gyártására szakosodva végeznek elsősorban bérmunkát pl. a Hódmezővásárhely közepes
méretű cégei között meghatározó szereppel bíró, a város szempontjából nagyfoglalkoztatónak és jelentős
adózónak számító März Fashion Kft. vagy az EUROTEX Kft, melynek fő profilja szintén a síkkötött
felsőruházati cikkek gyártása és értékesítése. E cég dinamikusan fejlődik, a korábbi kisszériás termelést
mára felváltotta a nagy darabszámú, magas vásárlói igényeket is kielégítő komplex gyártási eljárások
működtetése, termékeinek 100%-át uniós piacokon értékesíti. A Kokron József és Fiai Kötszövöttárugyár
majdnem 200 éves hagyományait viszi tovább a körkötött ruházati cikkek egyik hazai piacvezetője az
EUROHÓD Textil kft, melynek gyártó részlege az EASTON Kelmegyár 300 főnek ad munkát. A
hódmezővásárhelyi textil életerejének bizonyítéka e cégek fejlődése, biztosítéka pedig bizonyos
szempontból a Dél-alföldi Regionális Textilipari Klaszter, melynek vezetője az EUROTEX kft vezetője. Az
ágazatban jellemzően közepes méretű vállalatok működnek, a nagyobb foglalkoztatók közé tartoznak,
jövőjük a fent említett pozitív irányok ellenére sem biztosított, nincsenek a nagy adózó virilisták között.
A város harmadik, szintén hagyományokkal rendelkező ipari ágazata a gépgyártás:
egyrészt a precíziós műszergyártás, ezen belül a mérleggyártás, mely a nagy-múltú Metripond
Mérleggyár szétesését követően kialakult, a valamikor ott dolgozó mérnökök szakmai tudására
alapuló majd tucatnyi új vállalkozásban testesül meg. A Metripond Plus, a METRISoft Mérleggyártó
kft, a Metripond M 93 kft, MIcra-Metripond kft a lakosság és a kereskedelmi cégek kiszolgálása
mellett az ipari, mezőgazdasági mérlegelés, adagolás és az ezzel kapcsolatos automatizálás
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
130
területén felmerülő, szinte valamennyi feladat megoldására képesek. A cégek jellemzően 500–
1.000 millió forint árbevétel mellett egyenként 20–60 főt foglalkoztatnak, alkalmazottaik között
mérnökök, informatikusok, felsőfokú végzettségű műszaki szakemberek vannak.
a Fémipari Vállalat nyomdokán jöttek létre az alumínium-feldolgozó cégek, élükön az Altrad Alucon
Fémszerkezeteket Előállító és Forgalmazó, az Alustart, a Fémtechnika, a Vas-Fém Zrt. cégek,
jellemzően 30–70 fő közötti foglalkoztatott létszámokkal, viszonylag megbízható forgalommal.
a városban az orvosi műszergyártásban dolgozó cégek végeznek jelentős kutatási tevékenységet, a
METRImed Orvosi Műszergyártó, a Protetim Orvosi Műszergyártó csípő és térdprotézisek gyártását
végzik, a Technomed Orvosi Műszergyártó sebészeti implantátumokat gyárt folyamatos kutató
munka mellett.
a 2007-ben szerveződött HÓD-Iparos klaszter / ipari szövetkezés tagjai 20 – 25 éve a gépipar
területén dolgozó kisvállalkozások. A vállalati csoport gépipari szolgáltatásokat nyújt, vállalja
célgépek, célszerszámok gyártását és tervezését és telepítését.
Ez az ipari ágazat a foglalkoztatás szempontjából a legigényesebb, képviselői hiányolják a megfelelően
képzett munkaerőt. A vállalatok nem nagy méretűek, de a város szempontjából sok embert foglalkoztatnak,
és benne vannak a jelentős adózók körében.
A mikrovállalkozások közül - amelyek a hódmezővásárhelyi vállalati szövet döntő részét adják - igen kevés
az ipari.
A 2011-ben hódmezővásárhelyi székhellyel nyilvántartott 2.869 működő vállalkozás 9,3%-a, szám szerint
268 db cég volt építőipari tevékenységű. A város gazdasági életében az építőipari cégek szerepe jelentős,
annál is inkább, mivel egy meghatározó részük a helyben és a környező településeken felmerült igények
mellett regionális, sőt határon túli megrendelések teljesítését is végzi. A Csongrád Megyei Építőipari Vállalat
nyomdokain létrejött CSOMIÉP, vagy az ASA Építőipari Zrt a város legnagyobb adófizetői között vannak, s
100–150 fő állandó foglalkoztatottjuk van. Mellettük komoly bevétellel rendelkeznek az Építészmester Zrt,
a Joma Kvent, a Domus Novum, Bodrogi Bau és Medívia is.
Az építőiparral foglalkozó szervezetek között vannak ugyanakkor kisvállalatok, de magas az egyéni
vállalkozások részesedése is. E cégek a befejező építés területén (vakolás, épületasztalos munkák, burkolás,
festés, üvegezés) dolgoznak, míg a bonyolultabb feladatokat ötvöző és nagyobb eszközigényű szerkezetkész
épületek, építmények kialakítását végzik az előbb említett erős középvállalatok. A munkavállalók
háromnegyede fizikai munkát végez a magyarországi építőiparra általánosságban jellemző alacsony bérért.
A működő vállalkozásokon belül Hódmezővásárhelyen is a szolgáltatási ágazat dominál, 75%-uk ebben a
szektorban működik (2011). A szolgáltatási szektor a munkavállalóknak ugyanakkor csak az 44%-át
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
131
foglalkoztatja55, aminek oka elsősorban a szektor versenyszférához tartozó cégein belül a kisvállalati méret
meghatározó súlya. A szolgáltató cégek jelentős része egy-két főt foglalkoztató mikro-vállalkozás, jelentős
részük a fogyasztási cikkek kereskedelme és javítás területén működik.
Jellemző ugyanakkor, hogy a város legnagyobb foglalkoztatói közül több közszolgáltató van: a Csongrád
Megyei Egészségügyi Ellátó Központ, a Polgármesteri Hivatal, a Zsigmondy Béla közmű cég, a Kapcsolat
Központ. Speciális, de ehhez a csoporthoz tartozó vállalat a 62%-ban a spanyol – osztrák anyavállalat
tulajdonában lévő A.S.A. Hódmezővásárhely Köztisztasági Kft, mely egyben a vállalatcsoport magyarországi
leányvállalatának a dél-keleti régióban tevékenykedő operatív leányvállalata. A legnagyobb foglalkoztató a
Magyar Honvédség V. Bocskai István Lövészdandárjának hódmezővásárhelyi helyőrsége.
A versenyszféra nagyobb vagy közepes foglalkoztató szolgáltatói is az alacsonyabb képzettséggel betölthető
– alacsonyabb jövedelmeket biztosító - állásokat nyújtó kereskedelmi vagy lakossági szolgáltató cégek, pl. a
TESCO és az Interspar.
Hódmezővásárhely ma lehetőségei alatt teljesít a turizmus területén, ennek megfelelően a szálláshely
szolgáltatás és vendéglátás ágazat az összes működő vállalkozásból mindössze 5,1%-ot képvisel.
Hódmezővásárhelyen 2011-ben 98 vállalkozást regisztráltak a szállítás, raktározás, posta, távközlés
gazdasági ágban, amelyek a városban nyilvántartottak 3,4%-át képviselték. A szervezeti struktúrában
betöltött súlyuk területi viszonylatban nem mutat számottevő eltérést a megyei átlagtól.
A város szolgáltató szektorának vállalatai között ugyanakkor nincsen modern ipari szolgáltató vállalat, mely
például fel tudná szívni a városban képzett közép- és felsőfokú végzettségű informatikusokat, vagy munkát
kínálna a városba (nehezen) visszatérő diplomásoknak.
Hódmezővásárhelyen 6.743 regisztrált vállalkozás van, az ezer lakosra jutó vállalkozások száma 146. A Dél-
alföldi régió megyei jogú városaival összehasonlítva az ezer főre jutó vállalkozások számát megállapítható,
hogy lakosságarányosan Hódmezővásárhelyen van a legkevesebb vállalkozás. Vásárhelyhez hasonlóan a
régió minden megyei jogú városára jellemző, hogy a regisztrált vállalkozások száma az előző évtized első
felétől folyamatosan nőtt.
Hódmezővásárhely Szeged Kecskemét Békéscsaba
db db / 1000 fő db db / 1000 fő db db / 1000 fő db db / 1000 fő
2001 4992 102,7 23382 142,8 14801 138,0 8633 128,1
2005 5244 110,2 24217 148,3 16400 150,7 9153 140,0
2011 6743 145,9 27002 166,5 19404 174,4 11103 180,5
34. táblázat: A regisztrált vállalkozások száma a Dél-alföldi régió megyei jogú városaiban Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis
55 A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit
szervezetek adatai. Forrás: KSH.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
132
Hódmezővásárhelyen – a Dél-alföldi tendenciához némileg hasonlóan – a regisztrált vállalkozásoknak csak
kevesebb, mint fele a valóban működő vállalkozás (2011-ben 2.869 db): ezek ismérve, hogy a vizsgált év
folyamán volt bevétele vagy foglalkoztatottja. A regisztrált vállalkozások számához viszonyítva a működő
vállalkozások aránya az előző évtized közepe óta csökken.
Hódmezővásárhely Szeged Kecskemét Békéscsaba
db működő/ regisztrált
db működő/ regisztrált
db működő/ regisztrált
db működő/ regisztrált
2001 2894 58,0% 13684 58,5% 8555 57,8% 5134 59,5%
2005 3170 60,5% 14911 61,6% 9694 59,1% 5298 57,9%
2011 2869 42,5% 14496 53,7% 9618 49,6% 4809 43,3%
35. táblázat: A működő vállalkozások száma a Dél-alföldi régió megyei jogú városaiban Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis
Az ezer lakosra jutó 61,8 működő vállalkozással Hódmezővásárhely a megyei jogú városok teljes
mezőnyének végén található. Mivel a regisztrált szervezetek számának alakulása a helyi gazdasági élet
szempontjából kevésbé mérvadó, a továbbiakban a működő vállalkozásokkal foglalkozunk.
72. ábra: A vállalkozások száma a lakosság arányában a megyei jogú városokban és Budapesten, 2011.
Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis
A működő vállalkozásokat létszám-kategóriák szerint vizsgálva, a 2011-es adatok alapján megállapítható,
hogy a hódmezővásárhelyi vállalkozások döntő részét a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató
mikrovállalkozások teszik ki (94,6%), a 10-49 fős kisvállalkozások részaránya pedig 4,3%. 50-249 főt
foglalkoztató középvállalkozásból 29 db található Hódmezővásárhelyen, míg a 250 főt meghaladó
létszámmal működő nagyvállalatok száma mindössze 4 db. Ez a megoszlás a régió megyei jogú városainak
mindegyikében hasonló.
Létszám-kategória Hódmezővásárhely Szeged Kecskemét Békéscsaba
db % db % db % db %
1-9 fő 2713 94,6% 13874 95,7% 9122 94,8% 4612 95,9%
10-19 fő 84 2,9% 351 2,4% 288 3,0% 116 2,4%
20-49 fő 39 1,4% 176 1,2% 122 1,3% 52 1,1%
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
133
50-249 fő 29 1,0% 77 0,5% 70 0,7% 26 0,5%
250-499 fő 3 0,1% 12 0,1% 8 0,1% 1 0,0%
500 fő felett 1 0,0% 6 0,0% 8 0,1% 2 0,0%
Összesen 2869 100,0% 14496 100,0% 9618 100,0% 4809 100,0%
36. táblázat: A működő vállalkozások megoszlása létszám-kategóriánként a Dél-alföldi régió megyei jogú városaiban, 2011.
Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis
A vállalatméret-kategóriák lakosságarányos értékeit vizsgálva meg kell jegyezzük, hogy a tízezer főre jutó
kisvállalkozások száma (33,4 db/tízezer fő) Hódmezővásárhelyen a megyei jogú városok rangsorának
középmezőnyében található, míg a középvállalkozások aránya (5,9 db/tízezer fő) magasabb a vizsgált
városok átlagos értékénél. Alacsony viszont a nagyvállalatok aránya.
73. ábra: A vállalkozások száma a lakosság arányában a megyei jogú városokban, méretkategóriánként, 2011.
Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis
Fontos mutatója egy település gazdaságának a jellemzően tőkeerős, jogi személyiségű társas vállalkozások
száma és aránya. Hódmezővásárhelyen egy lakosra 24,7 ilyen vállalkozás jutott 2011-ben (ld. 74. ábra). Ez a
vizsgált városok átlagos 40,9 db értékétől jelentősen elmarad.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
134
74. ábra: A jogi személyiségű társas vállalkozások aránya a megyei jogú városok állandó népességén belül, 2011. Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis
A külföldi tőke jelentőségét országos összehasonlításban vizsgálva látható, hogy a Hódmezővásárhelyen
működő 38 db külföldi érdekeltségű vállalkozás abszolút számban az egyik legalacsonyabb érték a megyei
jogú városok között. Ugyanezt a működő vállalkozások arányában vizsgálva Hódmezővásárhely kedvezőbb
helyezését láthatjuk: az 1,3%-os részarány magasabb többek között Debrecen értékénél is.
75. ábra: A külföldi érdekeltségű vállalkozások aránya az összes működő vállalkozáshoz viszonyítva a megyei jogú
városokban, 2011 Forrás: KSH
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
135
Megjegyzendő továbbá, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozások átlagos saját tőkéje (599 millió forint) az
országos átlaggal (587 millió forint) közel azonos volt 2011-ben, amivel Hódmezővásárhely több nyugat-
dunántúli várost is megelőz.
76. ábra: Az egy külföldi vállalkozásra jutó saját tőke a megyei jogú városokban, 2011.
Forrás: KSH
Az előzőekben tárgyalt helyi folyó bevételeken felül további igen jelentős hatással bírnak a pályázati
források. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv keretéből Hódmezővásárhely összesen
27,54 milliárd forint támogatást nyert, ami nem csupán abszolút értelemben számít alacsonynak a megyei
jogú városok között, de az egy főre számolt relatív értéke (600.000 forint/lakos) alapján is. Az ezen városok
átlagos értéke ugyanis 1,13 millió forint lakosonként, közel kétszerese, mint Hódmezővásárhelyen.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
136
77. ábra: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv keretében megítélt támogatások összege és egy
főre jutó összege. Forrás: KSH
Noha nem tekinthető országos jelentőségű idegenforgalmi központnak, Hódmezővásárhely mégis számos
turistacsalogató látványosságot és kulturális emléket felvonultat: műemlékek, múzeumok, galériák, néprajzi
és népművészeti emlékek, színvonalas kulturális események, országosan ismert élénk képzőművészeti élet,
természeti környezet, folyó- és állóvizek, termál- és gyógyvizek.
Az idegenforgalom működését illusztráló keresleti adatok azonban egyértelműen azt mutatják, hogy bár
érzékelhető az utóbbi években a javulás, jelenleg mégsem elég erősek, nem jó hatásfokkal működnek a
város turisztikai szempontból fontos vonzerői.
A város adottságainak, illetve a koncepciózus fejlesztési programoknak eredőjeként a város két irányt
körvonalazott: kultúra/kulturális turizmus, illetve az egészség és kapcsolódó aktív, illetve ökoturizmus
területe. E célokat elérendő több fejlesztés is megvalósult a 2000-es évektől kezdődően (pl. Tornyai János
Kulturális Városrehabilitációs Program I. ütem).
A város turisztikai szakemberei több dokumentumban rögzítették a város turisztikai adottságait,
lehetőségeit, azonban a városnak ma is érvényes, stratégiai típusú idegenforgalmi koncepciója nincsen.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
137
Szeged földrajzi közelsége miatt a turizmus területén is komoly elszívó erőt képvisel. A szegedi megfelelően
kialakított szálláshelyek, a komplexebb és jobban szervezett vonzerők miatt a térségbe látogató turisták
inkább Szegeden szállnak meg és mindössze egy napos látogatásra érkeznek Hódmezővásárhelyre.
A minőségi szálláshelyek száma az elmúlt években ugyan jelentősen bővült, azonban a valóban vonzó
turisztikai termékek hiányoznak: valójában nincsenek olyan országosan ismert és elismert
rendezvények/események, speciális vonzerők, melyek sok érdeklődőt, turistát vonzanának, illetve az
ideérkező látogatót hosszabb időn keresztül a városban tartanák. A város és térsége nemzetközi vonzereje
minimális.
A térség meghatározó élővize a Tisza, melynek vízminősége ökológiai és rekreációs szempontból is
megfelelő. A Tisza természetes vízvilága igen sokszínű, a könnyen megközelíthető horgászhelyeken sokféle
hal fogható. A Mártélyi Tájvédelmi Körzet területén történt fejlesztések, a holtág, a Tisza évszázadokkal
ezelőtti vadregényes, romantikus arculatát mind a mai napig megőrző ártéri erdő, növény- és állatvilág
mind turistákat vonzani képes elemek. Ilyen potenciális elem továbbá a várost körülölelő tanyavilág is.
A város közúti megközelíthetősége jó, a forgalom egyes szakaszokon 2x2 forgalmi sávon zajlik, a vasúttal
való megközelíthetősége viszont nehézkes (ezt a problémát a várhatóan a közeljövőben induló tram-train
rendszer – ugyan csak Szeged irányából – feloldja). A városnak a határokhoz közeli fekvése és jó
megközelíthetősége lehetővé tenné a Romániából, illetve Szerbiából érkező turisták idecsalogatását is. A
legutóbbi országos kerékpáros közvélemény-kutatások szerint Hódmezővásárhely a kerékpárosok hazai
Mekkája. Hódmezővásárhelyt és a térségi településeket be lehet járni kerékpáron, szép környezetben.
Hódmezővásárhelyen belül is kiépített és folyamatosan fejlesztett kerékpárút hálózat áll a biciklizni vágyók
rendelkezésére. A rendelkezésre álló utakat ma főleg a helyi lakosok használják, de megfelelő kiépített
kapcsolódó infrastruktúrával (kerékpártárolók, szervizek, pihenők) a hálózat az aktív turizmust vonzó elem
lehet.
Hódmezővásárhely az Alföld egyik legősibb, legkarakteresebb városa, melynek gazdag múltját számos
világhírű régészeti lelet – például a Gorzsai és a Szálkaháti neolit korú tárgyak (kökénydombi Vénusz, fazék
alakú arcos kerámiaedények, agyagszobrok), továbbá az Árpád-kori épület- és településmaradványok
(Csomorkányi templomrom és falu a XIII.-XIV. századból) – igazol. A világörökség várományos település kül-
és belterülete egyaránt bővelkedik különleges, csak erre a tájra és kultúrára jellemző értékekkel,
látnivalókkal.
Maga a város szerkezete is sajátosan egyedi: az egykori településneveket megőrző városrészek (Susán,
Tarján) organikus településszövete hitelesen és hangulatosan őrzi a „vadvizes”-térség korai lakóinak bölcs
„várostervezői” képességét. Az egykori rangos mezőváros elmúlt századainak maradandó emlékei a
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
138
műemlékek. Az építészeti arculatot maghatározó legjelentősebb középületek: Református Ó-templom, Ó-
gimnázium (Alföldi Galéria), Városháza, Fekete Sas Szálló és a főtéri „paloták”. Egyedülálló értéke
Vásárhelynek tégla építészete is. A helyi agyagból, helyben készített színes idomtégla választékból művészi
igényességű házak százai épültek az 1880-as évektől a II. világháború elejéig. A tömegesen fennmaradt
lakóépületek mellett jó néhány attraktív középület –például a Bethlen Gimnázium, az Úri Kaszinó és több
templom – példázza e kor kultúráját, ízlését és gazdaságát. Ritka látványosság az ugyancsak helyi téglából
falazott „Kőfal”, a város négy kilométer hosszú árvédelmi műtárgya. A népi építészet megbecsült
darabjainak számít pl. a belvárosban található Árpád utcai Tájház, a külterületi, gorzsai Tanyamúzeum, és a
Papi-féle szélmalom Erzsébeten.
A hódmezővásárhelyi épített környezet minőségét biztonsággal mutatják az igényesen felújított és jól
karban- tartott közterületek. A Kossuth, a Szent István és a Kálvin tér után megújult a Hősök tere is, majd
2013-ban a Dr. Rapcsák András utca átépítése valósult meg. Ezzel együtt – átfogó város-rehabilitációs
program keretében – tartalmi és formai értelemben is fejlesztették az ikonikus modernista épületet, a
Bessenyei Ferenc Művelődési Központot. A város gazdag művészi hagyományaiból következően a
közterületeken kiemelkedő mennyiségben és minőségben láthatók képző- és iparművészeti alkotások.
A kultúra, a művészetek és a közművelődés prioritást élvező területe a város életének. Ennek megfelelően
az ITS-ben külön fejezet (8.4 Kultúra c. fejezetben) foglalkozik a témával, amely részletesen ismerteti a
városnak ezen a területen számba vehető adottságait, vonzerőit: egyrészt múzeumokat, a kerámia-
művészet emlékeit és mai megjelenési formáit, a népi mesterségeket, népművészeti emlékeket stb.,
másrészt a hagyományokra épülő, de ma már csak tudatos támogatással, fejlesztéssel továbbvihető
művészeti, szellemi potenciált.
A kereskedelmi szálláshelyek számát tekintve az elmúlt évtizedben több megyei jogú városban – köztük
Hódmezővásárhelyen is – komoly változások következtek be. A legnagyobb fajlagos visszaesés Salgótarjánt
és Pécset jellemezte, de Sopronban, Debrecenben, Nyíregyházán, Győrben és Kecskeméten is számottevő
volt a csökkenés. Jelentősebb bővülés következett be ugyanakkor Szegeden, Veszprémben,
Dunaújvárosban és Hódmezővásárhelyen.
2011-ben a kereskedelmi szálláshelyek abszolút számát tekintve Hódmezővásárhely a vizsgált városok
mezőnyének második felében helyezkedett el (997 férőhely). Többségében ipari (Dunaújváros, Salgótarján,
Nagykanizsa, Tatabánya), vagy idegenforgalmi szempontból alulreprezentált városokat (Kaposvár,
Szekszárd) előzött meg.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
139
78. ábra: A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma és kihasználtsága a megyei jogú városokban
Forrás: KSH
A kereskedelmi szálláshelyek közel 10%-os növekedése mellett Hódmezővásárhely esetében kiemelkedő a
2001 és 2012 közötti, egy főre jutó vendégéjszakák számának változása: 132,7% (ld. 79. ábra). Ezzel
Dunaújváros után az országban a második legnagyobb mértékű növekedést sikerült a városnak elérnie,
2012-ben a városban egy állandó lakosra 0,72 fő vendégéjszaka jutott.
79. ábra: Az egy főre jutó vendégéjszakák száma és annak változása a megyei jogú városok és Budapest kereskedelmi
szálláshelyein, 2001-2012. Forrás: KSH
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
140
A 2001-hez képest tapasztalt 282%-os (644 férőhelyes) növekedés oka mind a szállodai kapacitás bővülése,
mind pedig a közösségi szálláshelyek kialakítása. A szállodai férőhelyek számának növekedése
kiemelkedően fontos, mint a minőségi turizmus alapja, különösen, hogy ezzel párhuzamosan nőtt a panziók
kapacitása is. Ez utóbbi, valamint a kempingek relatív aránya csökkenése viszont a 410 db közösségi
szálláshely kialakításának a következménye.
80. ábra: A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyszámának változása Hódmezővásárhelyen, 2001-2011.
Forrás: KSH
A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számát, illetve a férőhely-kihasználtságot tekintve
Hódmezővásárhely kétségtelenül a megyei jogú városok rangsorának az alsó harmadában található, az
átlagos tartózkodási idő a városok átlagos értékét felülmúlja, közel 2,5 éjszaka/fő.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
141
81. ábra: Vendégéjszakák száma és átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyeken a megyei jogú városokban
Forrás: KSH
További kedvező tény, hogy a város kereskedelmi szálláshelyein a két népszámlálás közötti időszakon belül
nőtt a vendégéjszakák száma: a 2001-es 15.028 fő után 2012-ben már 33.314 fő volt az érték.
82. ábra: A vendégéjszakák számának változása Hódmezővásárhely kereskedelmi szálláshelyein, 2001-2011 (ezer fő).
Forrás: KSH
A turisták közül is külön figyelmet érdemes fordítani a külföldiekre, az ő egy napra jutó költésük ugyanis
átlagosan 2 – 2,5-szerese a hazai turisták költéseinek. A 2001-2011 közötti időszak abszolút számokkal
kifejezve kicsi, arányaiban mégis jelentős bővülése ellenére is a megyei jogú városok versenyében
Hódmezővásárhely 2011-ben a középmezőny végén helyezkedett el a külföldi vendégéjszakák számát
tekintve. Az elmúlt 10 évben a legjelentősebb bővülést Győr, Kecskemét és Székesfehérvár könyvelhették el
- a külföldi vendégéjszakák számát az összes vendégéjszakára vetítve szintén ez a három város emelkedik ki,
50%-ot is meghaladó értékekkel. Mindhárom város a jól jövedelmező gazdasági (hivatás-)turizmusnak
köszönheti előkelő pozícióját.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
142
A külföldiek arányát tekintve Hódmezővásárhely közel 40%-%-os értékkel szintén kedvező helyzetben
érezheti magát.
83. ábra: Vendégéjszakák száma és átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyeken a megyei jogú városokban
Forrás: KSH
A város kereskedelmi szálláshelyein eltöltött külföldi vendégéjszakák száma 2001 és 2012 között több mint
kétszeresére, 4.808-ról 9.911-re nőtt. A hódmezővásárhelyi és a környező települések külföldi tulajdonú
cégeihez üzleti célból érkezők, valamint az úszó- és vízilabda edzőtáborokon részt vevő külföldi sportolók is
jelentősen gyarapítják az értéket.
84. ábra: A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma Hódmezővásárhely kereskedelmi szálláshelyein, 2001-2012.
Forrás: KSH
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megalapozó vizsgálat
Helyzetfeltárás
143
A kereskedelmi szálláshelyek abszolút száma és megoszlása mellett hasonlóan lényeges azok átlagos
kihasználtsága. Ezen a téren Hódmezővásárhely alacsony értékkel rendelkezik, csak 4 (turisztikai
szempontból kevésbé jelentős) megyei jogú várost előz meg. A legjobb kihasználtsággal a soproni
szálláshelyek büszkélkedhetnek: itt egy átlagos szállásférőhely 130 éjszakán át foglalt a 365-ből, míg
Hódmezővásárhelyen ez a szám csak 33. Ráadásul ez a mutató negatív módon változott az elmúlt 10 évben:
22%-kal romlottak a férőhely-kihasználtsági mutatók, feltételezhetően a jelentősen kibővült férőhelyszám
következményeként.
85. ábra: Egy kereskedelmi szálláshelyre jutó éjszakák vendégéjszakák számának változása a megyei jogú városokban,
2001-2011 Forrás: KSH
top related