ESZAK (1951) RSZ (1957) – foglalkoztatást a piaci mechanizmusokra bízza
Post on 16-Feb-2016
51 Views
Preview:
DESCRIPTION
Transcript
AZ EURÓPAI FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA KIALAKULÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI, FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE ÉS JELENE
(1951/57) - 1997-2012
A közösségi foglalkoztatáspolitika szakpolitikai intézkedéseinek, dokumentumainak előtörténete (1951/57-1997)
ESZAK (1951)RSZ (1957) – foglalkoztatást a piaci mechanizmusokra bízza ESZA (1958; tényleges működés 1962-től) ESZA új formában (1974-) ~ Közösségi „New Deal” EEO (Egységes Európai Okmány 1986) Foglalkoztatási helyzetkép Európában első kiadás (Employment in Europe, EiE) (1988)
Közösségi Charta a munkavállalók alapvető szociális jogairól (1989)
Maastrichti Szerződés (1992) Fehér Könyv (1993) növekedés, versenyképesség,
foglalkoztatás Esseni foglalkoztatáspolitikai prioritások (1994) Kötelező éves Bizottsági foglalkoztatáspolitikai
értékelés (1995)
A közösségi foglalkoztatáspolitika szakpolitikai intézkedéseinek, dokumentumainak fejlődése (1997- (2012)-2020)
Amszterdami Szerződés (1997): -új fogalmak, a közösségi foglalkoztatáspolitika teret nyer: FI, NAP, JER, OMC
Cardiff (1998)- NAPfE (NFA), 4 pillér a foglalkoztatáspolitikában Köln, Európai Foglalkoztatási Paktum (1999)
Lisszaboni Csúcs (2000) 2010-re EU legyen a legversenyképesebb! (70% foglalkoztatottság) Nizzai Nyilatkozat (2001) Leakeni Nyilatkozat: Európai Szakszervezeti Szövetség (2001) Stockholmi kiegészítések (2001): figyelmeztetés és újabb vállalások Barcelonai Csúcs (2002) megtorpanás, átfogalmazás
Sapir- jelentés (2003); Thessaloniki (2003) Az első 5 év értékelése (1998-2003) 3 új irányelv Kok- jelentés (2004) I. és II.
Alkotmányos Szerződés aláírása (2004. október 29. Róma) Francia és holland népszavazáson az Alkotmányos Szerződés elbukik (2005 tavasz-nyár)
Barroso- bizottság (2005)—új integrált FI 2005-2008 A „mini” Alkotmány elfogadása (német és portugál elnökségek 2007) és az ír népszavazás elutasítása (2008) Új
integrált irányelvek 2008-10-re és Nemzeti Reform Programok (NRP) Európa 2020, Európai Szemeszter (2010-2020) - ESF integrációja a Európa 2020 IG-be CSR (2011) – első országspecifikus ajánlások
ESF értékelés 1997-től
AZ EURÓPAI FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA (EFS) INTEGRÁCIÓJA AZ EURÓPA 2020 STRATÉGIÁBA
2012 State of the Union address: President Barroso calls for a federation of nation states and announces blueprint for deeper economic and monetary union In his annual speech on the State of the Union, European Commission President made a strong case for new direction and a new thinking for Europe. He sketched out the way towards more European unity to overcome the crisis and maintain sovereignty in a globalised world. "Globalisation demands more European unity. More unity demands more integration. More integration demands more democracy," he said.
2012. november 8.
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYEEURÓPA 2020Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája
Forrás: http://ec.europa.eu/europe2020/index_hu.htmv
EU 2020 prioritások (4) Az Európai Unió mindent megtesz annak érdekében, hogy leküzdje a
válságot, és megteremtse azokat a feltételeket, amelyek egy versenyképesebb és magasabb foglalkoztatási aránnyal rendelkező gazdaság létrehozásához szükségesek.
Az Európa 2020 stratégia olyan növekedést hivatott megvalósítani, amely intelligens, azaz amelynek esetében az oktatási, a kutatási és az innovációs beruházások hatékonyabbak, fenntartható mert kulcseleme az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra és a versenyképes iparra való átállás, és inkluzív, mivel nagy hangsúlyt fektet a munkahelyteremtésre és a szegénység csökkentésére. A stratégia középpontjában öt ambiciózus célkitűzés áll, amelyek a foglalkoztatással, a kutatással, az oktatással, a szegénység csökkentésével és az éghajlatváltozással/energiaüggyel kapcsolatosak.
A stratégia sikeres végrehajtásának érdekében az EU stabil és hatékony gazdasági kormányzási rendszert fejlesztett ki, amely az EU és a tagállamok szakpolitikai intézkedéseinek koordinálására szolgál.
Az Európa 2020 integrált iránymutatás1. iránymutatás: Az államháztartás minőségének és fenntarthatóságának biztosítása2. iránymutatás: A makrogazdasági egyensúlytalanságok kezelése3. iránymutatás: Az euroövezeten belüli egyensúlytalanságok csökkentése4. iránymutatás: A K+F-hez és innovációhoz nyújtott támogatások optimalizálása, atudásháromszög erősítése és a digitális gazdaság potenciáljának felszabadítása5. iránymutatás: Az erőforrás-hatékonyság növelése és az üvegházhatású gázokkibocsátásának csökkentése6. iránymutatás: Az üzleti és fogyasztói környezet javítása és az ipari báziskorszerűsítése7. iránymutatás: A munkaerő-piaci részvétel növelése és a strukturális munkanélküliségcsökkentése8. iránymutatás: A munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, képzett munkaerő, amunkaminőség fokozása és az egész életen át tartó tanulás ösztönzése9. iránymutatás: Az oktatási és képzési rendszerek teljesítményének javítása minden szinten, valamint a felsőoktatásban részt vevők számának növelése10. iránymutatás: A társadalmi összetartozás erősítése és a szegénység elleni küzdelem
Munkanélküliségi ráták szezonális kiigazításokkal: USA, Japán, EU-27 és Euró Zóna-17(2000. január – 2012. szeptember)
Európa 2020 és Magyarország Uniós/
tagálla mi célkitűzés
ek2020-ra
Foglalkoztatási
ráta (%)K+F a GDP %-
ában
Széndioxid-kiboc sátás-
csökkentési
célkitűzések
Megújuló
energia
Energia-hatékonyság –
az energiafogyasz
tás csökkentése
millió tonnában
Korai iskola-elhagyás %-ban
Felsőoktatás
%-banA
szegénység vagy
társadalmi kirekesztett
ség által veszélyezte
tett emberek
arányának csökkentés
e
Az EU kiemelt célja75% 3% -20%(az 1990-es szinthez képest)
20% az energiahatékonyság 20%-os növelése,amely 368 millió tonna kőolaj-egyenértéknek felel meg
10% 40% 20,000,000
Az EU-ra vonatkozó becsült adat
73,70-74% 2,65-2,72%-20%(az 1990-esszinthez képest
20% 206,9 Mtep 10,30-10,50%37,50-38,0% A tagállamok módszertani eltérései miatt az eredmények nem számíthatók ki
Magyar- ország 75% 1,8% 10% 14.65%
2,98 10% 30,3% 450 000
Európai szemeszter: Ki, mit és mikor csinál?
Január Február Március Április Május Június
Európai Bizottság
Éves növekedési jelentés (AGS) bemutatása
NRP-k és CSP-k értékelése
Ajánlások a tagállamoknak az NRP-k és a SCP-k alapján
Egész évben:A tagállamok ajánlásokhoz való igazodásának peer-review-ja, lehetséges intézkedések mérlegelése (Túlzott deficit eljárás, Túlzott egyensúlyhiány eljárás)Ősszel:A kormányok nemzeti gyakorlatuknak megfelelően benyújtják vitára a költségvetés-terveiket a nemzeti parlamenteknek
Az Európai
Unió Tanácsa
Az AGS vitája
A tagállamoknak szóló ajánlások formális elfogadása
Európai Parlament
Az AGS vitája
Európai Tanács
Az EU tagállamok reform-prioritásainak jóváhagyása
A tagállamoknak szóló ajánlások vitája és jóváhagyása
Tagállamok
NRP-k és SCP-k elküldése a Bizottságnak
Kiemelt kezdeményezés: „Új készségek és munkahelyek menetrendje”E kezdeményezés célja a munkaerőpiac korszerűsítése annak érdekében, hogy növeljük a foglalkoztatottság szintjét, és biztosítsuk szociális modelljeink fenntarthatóságát. Ez azt jelenti, hogy új készségek elsajátításán keresztül lehetővé tesszük a jelen és a jövő dolgozóinak, hogy könnyebben alkalmazkodjanak az új feltételekhez, illetve szükség esetén pályát váltsanak, hozzájárulva ezzel a munkanélküliség csökkenéséhez és a termelékenység növekedéséhez.
2014-2020
Országspecifikus ajánlások 2012 (HU)foglalkoztatáspolitikai vonatkozások (11) Az adóreform alacsony jövedelműekre gyakorolt
hatásainak ellensúlyozására bevezetett politikai intézkedések (a minimálbér megemelése, bérkompenzációs rendszer) nem járultak hozzá a foglalkoztatottság növeléséhez, miközben a nők munkaerő-piaci részvételének elősegítését célzó intézkedések a jó irányba történő kis lépést jelentenek. A munkát terhelő adók foglalkoztatás baráttá alakítása és a nők munkaerő-piaci részvételének további ösztönzése, így különösen a gyermekgondozási és iskolára felkészítő létesítmények bővítése segítené a foglalkoztatási ráta növelését.
Országspecifikus ajánlások 2012 (HU)foglalkoztatáspolitikai vonatkozások
(12) A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatot átszervezték, ez létszámcsökkenéshez vezetett, ami szembemegy a 2011-es ajánlásban foglaltakkal. Az aktív munkaerőpiaci politikák terén bizonyos intézkedések, melyek kifejezetten a hátrányos helyzetű csoportokat célozzák meg, például azok, melyek az Európai Szociális Alap programjai alatt futnak, hitelesnek és lényegesnek tűnnek. Ugyanakkor más, a hátrányos helyzetű csoportokat célzó intézkedések (pl. a közmunkák) várhatóan nem fognak hozzájárulni a résztvevők nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedéséhez. A közmunkák és az egyéb aktív munkaerőpiaci politikák finanszírozása közti egyensúly megőrzése mellett haladéktalanul komoly lépéseket kellene tenni a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megerősítése felé, a munkerőpiac működésének fejlesztése, és a foglalkoztatottak számának növelése érdekében. A munkaerő-piaci reformok lévén a növekedési lehetőségek fokozása fontos lenne a magas külső és belső adósságból fakadó sebezhetőség folyamatos csökkentéséhez is. Továbbá, a nemzeti romaintegrációs stratégia nem vált központi elemmé más politikák terén.
Forrás: http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/nd/csr2012_hungary_hu.pdf
top related