Biológia Egészségtanból11.1. számú melléklet Az Újbudai József Attila Gimnázium helyi tanterve Biológia - Egészségtanból 10-12. évfolyam 2014 Klebelsberg Intézményfenntartó
Post on 07-Jan-2020
2 Views
Preview:
Transcript
11.1. számú melléklet
Az
Újbudai
József Attila Gimnázium
helyi tanterve
Biológia - Egészségtanból
10-12. évfolyam
2014
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapesti XI. Tankerülete Újbudai József Attila Gimnázium 1117 Budapest, Váli u. 1.
209-1686, fax: 361-4427, web: www.jagbp.hu, e-mail: titkarsag@jagbp.sulinet.hu, OM: 034 982
2
Helyi tanterv – BIOLÓGIA - EGÉSZSÉGTAN 10-12. évfolyam
a kerettanterv „B” változata alapján
heti óraszámok éves óraszámok
10. évfolyam 2 72
11. évfolyam 2 72
12. évfolyam 2 62
10. évfolyam A biológia tantárgy tanításának a 10. évfolyamon az a célja, hogy a tanulók felis-merjék az élőlények (mikroorganizmusok, állatok, gombák, növények) testfelépí-tésének és életműködéseinek az evolúció során kialakult közös vonásait. Az élet-működések alapján megértsék az élőlények egymásrautaltságát, megbizonyosod-janak arról, hogy az élővilágban minden faj egyenértékű. Az állati viselkedés ta-nulmányozása során vonjanak párhuzamot az emberi viselkedéssel. Ahhoz, hogy elegendő ismerethez jussanak az élővilág evolúciójának feldolgozásához, végez-zenek kísérleteket, vizsgálódásokat iskolai keretek között és használják ki az in-ternet adta lehetőségeket ismereteik bővítéséhez, ismereteik továbbadásához. Faj-ismeretük bővítésével alapozzák meg ökológiai tanulmányaikat. Ismerjék, szeres-sék és védjék a természetet!
Tematikai egység Bevezetés a biológiába.
A biológia tárgya és módszerei
Órakeret:
2 óra
Előzetes tudás Fénymikroszkóp használata. Kísérletek tervezése, elemzése.
A tematikai egy-
ség nevelési-
fejlesztési céljai
Tudománytörténeti kutatásokra késztetés.
A legfontosabb biológiai vizsgálati módszerek megismerése,
alkalmazása – az iskola lehetőségeihez mérten. A mai kutatási
eszközök használati területekhez rendelése, jelentőségük megér-
tése.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pon-
tok
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások
Mivel foglalkozik a növény-
tan (botanika), az állattan
(zoológia), az embertan (ant-
ropológia) tudománya?
Az ismert tudományágak és
néhány biológiához tartozó
társtudomány vizsgálati terüle-
teinek ismerete.
A biológiai kutatási módszerek
alkalmazása iskolai keretek kö-
Fizika: fénytan, mér-
tékegységek.
Matematika: mérték-
egységek, számítá-
sok.
3
Ismeretek
Tudományágak, társtudo-
mányok (pl. anatómia, élet-
tan, lélektan, etológia, ökoló-
gia, genetika, rendszertan,
őslénytan; orvostudomány).
A biológiai kutatás főbb
módszerei: a megfigyelés,
leírás, összehasonlítás, kísér-
let, modellkészítés, szimulá-
ció és ezek feldolgozására
szolgáló értelmezés, elemzés,
kiértékelés.
Az orvostudományban és a
biológia más társtudomá-
nyában ma is használatos
vizsgálati eszközök, módsze-
rek.
A fénymikroszkóp szerkeze-
te.
zött.
A fénymikroszkóp használata.
Elektronmikroszkópi és külön-
böző kromatográfiai vizsgálatok
menete, jelentősége, alkalmazási
területei.
Az élővilággal kapcsolatos mé-
ret- és időskála elemzése.
Természeti jelenségek, folyama-
tok időbeli lefolyásának leírása
függvényekkel; grafikonok
elemzése, értelmezése.
Kémia: kísérletezés,
kísérleti eszközök.
Kulcsfogamak/
fogalmak
Botanika, zoológia, antropológia, etológia, pszichológia, szisztema-
tika, paleontológia in vivo, in vitro, röntgensugár, ultrahang, kom-
putertomográf (CT).
Tematikai egység
Az egyed szerveződési szintje.
Nem sejtes rendszerek: vírusok, szubvirális rend-
szerek
Órakeret
3 óra
Előzetes tudás Vírusok általános jellemzése, az általuk okozott emberi
betegségek.
A tematikai egy-
ség nevelési-
fejlesztési céljai
A rendszeres egészségügyi és szűrővizsgálatoknak, valamint az
önvizsgálatoknak a betegségek megelőzésében játszott szerepé-
nek felismerése.
Az élő szervezetek működő rendszerként való értelmezése.
Informatikai és a biológiai vírusok összehasonlítása. A vírusok
élő és élettelen határán álló helyzetének felismerése.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások, is-
meretek
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási
pontok
4
Ismeretek
Az egyed szerveződési szint-
jei: nem sejtes rendszerek,
önálló sejtek, többsejtű rend-
szerek.
Az élő rendszerek általános
tulajdonságai: anyagcsere,
homeosztázis, ingerlékenység,
mozgás, növekedés, szaporo-
dás, öröklődés.
A vírusok jellemzése, csopor-
tosítása, a bakteriofágok és
jelentőségük. Csoportosítás a
fertőzött élőlények szerint:
A növényeket, illetve az álla-
tokat fertőző legismertebb ví-
rusok.
Az embereket fertőző vírusok.
A nukleinsav alapján: DNS-,
RNS-vírusok. Alak szerinti cso-
portosítás: helikális, kubikális,
binális.
A vírusok és szubvirális kór-
okozók (prion, viroid) felépí-
tése, kórokozása. Fertőzés,
higiénia (személyi és környe-
zeti), járvány. Védőoltások,
megelőzés.
Önálló internetes vizsgálódás:
a legfontosabb magyarországi
előfordulású ismertebb embe-
ri vírusbetegségek neve, jel-
lemző adatai.
Alapvető járványtani fogal-
mak ismerete. A helyi és vi-
lágjárvány fogalma, a meg-
előzés és elhárítás lehetőségei.
A háziállatok és növények
vírusbetegségeinek azonnali
jelentése a közegészségügyi
szerveknél.
Matematika: geomet-
ria, poliéderek,
mennyiségi összeha-
sonlítás, mértékegy-
ségek.
Történelem, társadal-
mi és állampolgári
ismeretek: a járvá-
nyok történeti jelen-
tősége.
Magyar nyelv és iro-
dalom: járványok
irodalmi ábrázolása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Homeosztázis, helikális, kubikális, binális vírus, prion, viroid. Bak-
teriofág. Sejtes és nem sejtes szerveződés.
Tematikai egység Önálló sejtek.
Szerkezet és működés a prokarióták világában
Órakeret
4 óra
Előzetes tudás A baktériumok általános jellemzése, a fénymikroszkóp haszná-
lata.
A tematikai egy-
ség nevelési-
fejlesztési céljai
A baktériumok környezeti jelentőségének felismerése. A bakté-
riumsejt felépítése és működése közötti ok-okozati összefüggés
felismerése. A földi élet kezdete és a földön kívüli lét tudomá-
5
nyos felvetése, internetes kutatás során a kritikai gondolkodás
fejlesztése.
Az energiatípusok (kémiai, nap, elektromos) egymásba alakítá-
sát jelentő folyamatok megismerése. Az energiával kapcsolatos
mennyiségi szemlélet fejlesztése. A természeti körfolyamatok
felismerése, megfigyelése. A fontosabb biogeokémiai körfor-
galmak (szén, oxigén, nitrogén) elemzése egy szabályozott
rendszer részeként.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások, isme-
retek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pon-
tok
Ismeretek
Kitekintés az ősbaktériumokra, a
3,5 milliárd évvel ezelőtti megje-
lenésükre.
A valódi baktériumsejt (mérete,
alakja, sejtfelépítése). Állandó és
járulékos sejtalkotók. Aktív és
passzív mozgásuk.
Csoportosításuk anyagcseréjük és
energiahasznosításuk szerint:
autotróf, foto- és
kemoszintetizáló (aerob és anae-
rob), heterotróf - paraziták,
szimbionták, szaprofiták, szapo-
rodásuk.
Az emberi és állati szervezetben
élő szimbionták gyakorlati hasz-
na. Az emberi szervezet parazita
baktériumai, kórokozásuk. Bakté-
riumok által okozott betegségek.
Védekezés, megelőzés. Ajánlott
és kötelező védőoltások.
A baktériumok
anyagcseretípusok szerinti
csoportosítása.
A prokarióta sejt felépíté-
sének mikroszkópos vizs-
gálata, megfigyelése, rajza.
Kutatás az interneten (taná-
ri irányítással, otthoni fela-
dat):
A prokarióták jelentősége: a
földi anyagforgalomban
betöltött szerepük, haszno-
sításuk az élelmiszeripar-
ban, gyógyszeriparban,
mezőgazdaságban.
Fizika: mértékegy-
ségek, energia, a
fénymikroszkóp
optikai rendszere.
Kémia: oxidáció-
redukció, ionok,
levegő, szén-dioxid,
oxigén, szerves,
szervetlen, fertőtle-
nítőszerek.
Földrajz: a földi lég-
kör kialakulása,
összetétele.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Prokariota, autotróf, heterotróf, bakteriospóra, antibiotikum, koz-
mopolita faj, plankton, coccus, bacillus, spirillum, vibrió, repro-
dukció.
Tematikai egység Az alacsonyabb rendű eukarióták általános
jellemzői
Órakeret
4 óra
Előzetes tudás Egysejtű eukarióták néhány képviselőjének felismerése, jellem-
zése.
6
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az eukarióta sejt kialakulásáról szóló elméletek, feltevések
megismerése, összevetése.
A körülhatárolt sejtmag és a belső membránok megjelenése
jelentőségének megértése.
Szerkezet és működés kapcsolata az egysejtű eukarióták vilá-
gában – táplálkozás, kiválasztás, szaporodás.
A felépítés és a működés kapcsolatának bemutatása az alacso-
nyabb rendű eukarióták testszerveződésének példáján.
Az anyagi világ egymásba épülő szerveződési szintjeinek tuda-
tos kezelése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási
pontok
Ismeretek Az élőlények kialakulá-
sának vázlata, törzsfaelemzés, ki-
hangsúlyozva az ősi ostorosok sze-
repét. Endoszimbionta elmélet.
Növények, vagy állatok? Az aktív
helyváltoztató egysejtűek mozgás-
típusai: ostoros, csillós, amőboid
(állábas) mozgás. Az óriás amőba,
a papucsállatka, a zöld
szemesostoros példáján keresztül
az élőlények változatos testszerve-
ződésének és a felépítő anyagcseré-
jüknek a megismerése. Önálló
mozgásra képtelenek: (kovamosza-
tok, barnamoszatok, vörösmoszat-
ok) megismerése, csoportosítása.
Az alacsonyabb rendű eukarióták je-
lentősége: vizek öntisztulása, a mo-
szat erdők búvóhelyet biztosíta-
nak, a learatott algamezők takar-
mányt adnak az állatoknak. A ra-
gadozók fontos szerepet töltenek
be a táplálék-láncban, az élőskö-
dők járványokat okozhatnak. A
szilárd vázzal rendelkező fajok
szerepe a kőzetképződésben.
A színanyagok, színtestek sze-
repének megértése a
fotoautotróf folyamatokban.
Fonalas zöldmoszatok vizsgá-
lata fénymikroszkópban, ter-
mészetes vizekből vett víz-
minták elemzésével.
A mikroszkópi megfigyelések
rajza és magyarázó szöveggel
való ellátása.
Határozókönyvek használata
növényi és állati alacsonyabb
rendű eukarióta élőlények
felismerésére.
A prokarióta és egysejtű
eukarióta élőlények összeha-
sonlítása (sejtfelépítés és élet-
működések, azonos és eltérő
tulajdonságok).
Kémia: a mész-
kő, a szilícium-
dioxid szerke-
zete.
Földrajz: üledé-
kes ásványkin-
csek keletkezé-
se; kőolaj, föld-
gáz.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szilícium- és mészváz, sejtszáj, sejtgarat, lüktető és emésztő űröcs-
ke, sejtközpont, ostor, csilló, álláb, szól-gél állapot, mixotróf táplál-
7
kozás, kopuláció, konjugáció, spóra, ivarsejt.
Tematikai
egység
Többsejtűség.
Sejtfonalak, teleptest és álszövet: gombák, szivacsok
Órakeret
5 óra
Előzetes tudás A biológiai szerveződés szintjei. Ehető és mérgező gombák.
A tematikai egy-
ség nevelési-
fejlesztési céljai
A többsejtűség felé vezető út egyes állomásainak megismerése az
élőlények világában.
Energiatípusok egymásba alakítását jelentő folyamatok megisme-
rése során az energiával kapcsolatos mennyiségi szemlélet fej-
lesztése. A környezeti állapot és az ember egészsége közötti ösz-
szefüggés felismerése. Növényi és állati sajátságok felismerése a
gombák testfelépítésében és életműködésében. Egészségtudatos-
ságra nevelés.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pon-
tok
Ismeretek
A gombák sajátos
testfelépítése és életműködése.
A heterotróf gombák életmód
szerinti megkülönböztetése,
biológiai jelentősége: szaprofi-
ták – az anyagok körforgása;
paraziták – növény, állat, em-
ber – gombás fertőzései;
szimbionták – mindkét élőlény
számára előnyös együttélés,
pl. zuzmók. Az együtt élő két
egyed előnye a zuzmó telep-
ben.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások
Miért nehéz a szivacsok helyét
az élőlények rendszerében
megtalálni?
Ismeretek
Szivacsok álszövetes szerve-
A fonalas testfelépítésű gom-
bák nagyobb csoportjainak
megismerése határozóköny-
vek segítségével: [Rajzóspórás
gombák (pl. a burgonyarák
kórokozója), járomspórás
gombák (pl. fejespenész),
tömlősgombák (pl. ehető
kucsmagomba, redős pap-
sapkagomba {mérgező}, nyári
szarvasgomba), egysejtű töm-
lősgombák (a sarjadzással
szaporodó élesztők, anyarozs,
kenyérpenész, lisztharmat),
bazidiumos gombák (pl. ko-
rallgomba, rókagomba, laska-
gomba, ízletes vargánya,
farkastinórú {mérgező}, pe-
reszke, csiperke, tintagomba,
gyilkos galóca {mérgező},
nagy őzlábgomba, susulyka
{mérgező})].
Kémia: mész, cellu-
lóz.
Fizika: energia.
Földrajz: a humusz-
képződés.
8
ződése. A szivacsok különbö-
ző formái, a külső és belső
sejtréteg jellemző sejtjei, azok
működése. Ivartalan szaporo-
dási formájuk: kettéosztódás,
bimbózás (gyöngysarjképzés).
Ivaros szaporodásuk.
Sir Alexander Fleming mun-
kássága.
A gombák táplálkozás-
élettani szerepének, a gomba-
szedés és tárolás szabályainak
megismerése.
A zuzmótelep testfelépítése és
életfolyamatai közötti össze-
függés felismerése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Hifa (gombafonal), micélium, teleptest, tenyésztest, termőtest, al-
kaloid, antibiotikum, rajzóspóra, járomspóra, tömlős és
bazidiumos spóra, bimbózás, gyöngysarjképzés, himnős.
Tematikai egység Az állati sejt és a főbb szövettípusok jellemzői Órakeret
4 óra
Előzetes tudás Állati és növényi egysejtűek, moszatok mohák mikroszkópi
vizsgálata. Fonalas, telepes, álszövetes szerveződés.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
Szövetmetszetek fénymikroszkópos vizsgálata, megfigyelése
során a felépítés és a működés összekapcsolása. A különböző
sejttípusok méretkülönbségeinek megítélése. Összehasonlítás: az
állati egysejtű és a többsejtű egyetlen sejtje. Az álszövet és a szö-
vet definiálása.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások, is-
meretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pon-
tok
Ismeretek
Az állati sejt sejtalkotói: sejt-
mag (maghártya,
örökítőanyag), Golgi-
készülék, endoplazmatikus
hálózat, mitokondrium, sejt-
központ, lizoszóma, sejtplaz-
ma, sejthártya. A
sejtszervecskék feladata.
A főbb szövettípusok: hám-
szövetek, kötő- és támasztó-
szövetek, izomszövetek, az
Az állati sejtalkotók felisme-
rése, megnevezése elektron-
mikroszkópos felvételen és
modellen.
Mikroszkópi metszetek és
ábrák, mikroszkópos
felvételek vizsgálata. Össze-
hasonlítás: a simaizom, váz-
izom és szívizom szerkezeti
és funkcionális összefüggése-
inek elemzése, előfordulása és
működési jellemzői a szer-
Fizika: az elektron-
mikroszkóp.
Vizuális kultúra: ará-
nyok megállapítása
az ábrakészítéshez.
Informatika: szöveg-
és képszerkesztés.
9
idegszövet felépítése, jellem-
zése, előfordulása, működési
sajátosságai a szervekben,
szervrendszerekben.
Az idegsejtek típusai, a sejt
alakja, a nyúlványok elrende-
ződése a sejt működése alap-
ján. A gliasejt.
Szövet- és szervátültetés
(transzplantáció); beültetés
(implantáció).
vekben.
Rajzos ábra készítése a sok-
nyúlványú idegsejtről. Az
idegsejt (neuron) részeinek
megnevezése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Organellum, transzplantáció, implantáció, inger, ingerület, sejttest,
dendrit, axon, gliasejt, végfácska, velőshüvely.
Tematikai egység Szerkezet és működés az állatok világában.
Csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúak
Órakeret
7 óra
Előzetes tudás Álszövet, szövet, medúzák, hidrák, férgek, kagylók, csigák,
fejlábúak és ízeltlábúak főbb jellemzői.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az „állat” fogalom értelmezése. Az álszövetes és szövetes
szerveződés összehasonlítása. A törzsfejlődés során kialakult
állatcsoportok jellemző képviselőinek tanulmányozása. A test-
felépítés, testalkat és az életmód kapcsolatának megértése. Az
állatcsoportok szervezeti differenciálódásának megismerése. A
mindenkori környezet változásaihoz való alkalmazkodás sze-
repének megértése az állatcsoportok jellemző tulajdonságai-
nak kialakulásában.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Ismeretek
Csalánozók testfelépítése. A
testfal jellemző sejtjei: csalán-
sejtek, a diffúz idegrendszert
alkotó idegsejtek, a
hámizomsejtek, valamint a
belső réteg emésztőnedveket
termelő mirigysejtjei. Önfenn-
tartás, önreprodukció, önsza-
A sejtek működésbeli elkülönülésé-
nek, a szövetetek kialakulásának
eredménye a különböző állatcso-
portoknál.
Ábraelemzés: a csalánozók testfalá-
nak felépítése, a sejtcsoportok funk-
ciói.
Kémia: felületi
feszültség, a
mészváz össze-
tétele, a kitin,
diffúzió, ozmó-
zis.
Fizika: rakéta-
elv, emelőelv, a
10
bályozás.
A férgek nagyobb csoportjai
(fonálférgek, laposférgek,
gyűrűsférgek), testszervező-
dése, önfenntartó, önrepro-
dukáló és önszabályozó mű-
ködése, életmódja.
A puhatestűek nagyobb cso-
portjai (kagylók, csigák, fejlá-
búak) testszerveződése, kül-
ső, belső szimmetriája, ön-
fenntartó, önreprodukáló,
önszabályozó működése. Az
élőhely, életmód és az életfo-
lyamatok összefüggései. Főbb
képviselők az egyes csopor-
tokban: éti-, kerti és ligeti csi-
ga; tavi és folyami kagyló;
tintahalak, nyolclábú polip.
Az ízeltlábúak csoportjaira
jellemző testfelépítés, önfenn-
tartó, önreprodukciós és ön-
szabályozó működés. Szár-
mazási bizonyíték a szelvé-
nyezett test. A törzsfejlődés
során kialakult evolúciós „új-
donságok”(valódi külső váz
kitinből, ízelt lábak
kiegyénült harántcsíkolt iz-
mokkal).
Emberi, állati, növényi kór-
okozó férgek, ízeltlábúak és
az általuk okozott betegsé-
gek, tünetek ismerete.
A csalánozók megismerése határo-
zókönyvek és internetes böngészés
segítségével.
A szaprofita férgek biogeográfiai,
gazdasági hasznának, a parazita
férgek egészségügyi szerepének
tanulmányozása állatok és az em-
ber vonatkozásában.
Tanulói vizsgálódás: a
gyűrűsférgek mozgása és belső
szervei.
Tablókészítés elhalt állatok külső
vázaiból. A fajok beazonosítása ha-
tározók segítségével. Kiállítás a
gyűjteményekből.
A tengeri/édesvízi puhatestűek és
ízeltlábúak szerepe az egészséges
táplálkozásban.
Receptverseny és önálló kiselő-
adások.
A csáprágósok, ill. pókszabásúak
fontosabb csoportjai: skorpiók, at-
kák és pókok.
A rovarok legfontosabb – hazánk-
ban is nagy fajszámmal előforduló
– rendjei. A rendekben élő példafa-
jok keresése a természetben, állat-
kertben, múzeumokban stb.
Védekezés/megelőzés a kórokozó-
kat terjesztő ízeltlábúak ellen.
lebegés feltéte-
le.
Földrajz: Korall-
zátonyok
(atollok), a
mészkő, a kő-
olaj és a földgáz
képződése;
földtörténeti
korok.
A tenger mint
táplálékforrás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Sugaras és kétoldali szimmetria; béledényrendszer és háromszaka-
szos bélcsatorna; sejten belüli, sejten és testen kívüli emésztés; dif-
fúz légzés, kültakaró eredetű légzőszerv, zárt és nyílt keringés, ki-
11
választás sejtenként, vesécske típusú kiválasztószerv; diffúz és
központosult dúcidegrendszer; hámizomsejt, bőrizomtömlő, átvál-
tozás, kifejlés, teljes átalakulás, vedlés, hormonális/kémiai szabá-
lyozás.
Tematikai egység
Tüskésbőrűek, elő- és fejgerinchúrosok, gerincesek
testfelépítése és működése.
A gerincesek nagy csoportjai
Órakeret
9 óra
Előzetes tudás A gerincesek nagyobb csoportjai, a háziállatok.
A tematikai egy-
ség nevelési-
fejlesztési céljai
Az állatok törzsfája oldalági képviselőjének (tüskésbőrűek) ösz-
szehasonlítása a gerincesek „egyenesági” elődeivel és a gerince-
sek nagyobb csoportjaival. Az állatvédelmi törvény megismeré-
se. Önálló kísérletezés, megfigyelés során a természettudomá-
nyi megismerési módszerek gyakorlása. A gerincesek evolúciós
újításai, azon belül a belső váz jelentőségének megértése az élet-
terek tartós meghódításában.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások, is-
meretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Ismeretek
A tüskésbőrűek testfelépítése
és életmódja. A gerinchúr, a
csőidegrendszer és kopoltyú-
bél megjelenésének evolúciós
jelentősége.
Az előgerinchúrosok testfel-
építése, evolúciós jelentősége.
Fő képviselőik: a tengerben
élő, átalakulással fejlődő zsák-
állatok.
A fejgerinchúrosok testfelépí-
tése és életmódja, evolúciós
jelentősége (pl. a lándzsahal).
A gerincesek általános jellem-
zői, evolúciós újításai (porcos,
A tüskésbőrűeknek a gerinchú-
rosokkal és gerincesekkel való
összehasonlítása szakkönyvek,
ismeretterjesztő könyvek, segít-
ségével.
Gyakorlati feladat: az evolúció
során kialakult gerinces szer-
vek, szervrendszerek életfolya-
matbeli (kültakaró, mozgás, táp-
lálkozás, légzés, keringés, kivá-
lasztás, szaporodás, hormonális
és idegrendszeri szabályozás)
eltéréseinek leírása a gerincesek
alábbi nagyobb csoportjaiban:
Halak: pl. tükörponty, csuka.
Kétéltűek: pl. zöld levelibéka,
kecskebéka.
Hüllők: pl. zöld gyík, erdei sik-
Fizika: nyomás,
hőmérséklet, hid-
raulika, optika,
hang, ultrahang.
Informatika: szö-
vegszerkesztés,
adattárolás, előhí-
vás.
Kémia: hemoglo-
bin, tengerek és
édesvizek
sókoncentrációja.
Földrajz: a konti-
nensek élővilága,
övezetesség.
12
majd csontos belső váz). A
kültakaró többrétegű hám,
amely bőrré alakul, csopor-
tonként elkülöníthető függelé-
kekkel. A tápcsatorna tagozó-
dásai és az emésztést elősegítő
mirigyek. A légzőszerv előbél
eredetű kopoltyú vagy tüdő. A
keringési rendszer zárt köz-
pontja a szív. Az erekben vér
(plazma és alakos elemek) ke-
ring. Kiválasztó szervük a ve-
se, a vérből szűr és kiválaszt.
Ivarszervei a váltivarúságnak
megfelelőek. Többnyire jel-
lemző az ivari kétalakúság és a
közvetlen fejlődés.
A neuroendokrin rendszer
szabályozza a működéseket
(melynek idegrendszeri köz-
pontja az agy).
ló.
Madarak: pl. házi galamb, házi
tyúk.
Emlősök: pl. házi nyúl.
Fajismeret bővítése – különös
tekintettel a védett gerincesekre
– határozókönyvek, falitáblák,
internet segítségével.
Beszámolók: az otthoni terrári-
um, akvárium lakóiról. Tapasz-
talatcsere a házi kisállat tartás-
ról/tenyésztésről.
A gerincesek szerepe az egés-
zséges emberi táplálkozásban.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Újszájú, gerinchúr, csőidegrendszer, kopoltyúbél, hüllő- és madár-
tojás, magzatburok, porcos és csontos hal, kopoltyú, ikra, haltej,
ötujjú végtag, tolóláb, ugróláb, járóláb, madár- és denevérszárny;
kettős légzés, változó és állandó testhőmérséklet, fészeklakó, fé-
szekhagyó.
Tematikai egység Az állatok viselkedése Órakeret 7 óra
Előzetes tudás Állatismeret, az állatok idegrendszere és érzékszerveik, szapo-
rodásuk.
A tematikai egy-
ség nevelési-
fejlesztési céljai
Saját megfigyelések, tapasztalatok felhasználásával az állati vi-
selkedés alapjainak megismerése. Az állati viselkedés mint al-
kalmazkodási folyamat bemutatása. Azonosságok és különbsé-
gek keresése az állati és emberi viselkedés között. Az érvelés, a
vitakultúra fejlesztése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési
követelmények
Kapcsolódási
pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások
Miben különböznek az öröklött és tanult visel-
Különböző
magatartásformá
Magyar nyelv és
irodalom: verbá-
13
kedési elemek? Melyek a legfontosabb magatar-
tásforma-csoportok? Melyek az állatok kommu-
nikációjának fajtái?
Ismeretek
A magatartáskutatás története: Darwin, Pavlov,
Watson,
Lorenz, Tinbergen, von Frisch, Csányi (a kuta-
tók módszerei, tapasztalatai, magyarázatai).
Öröklött magatartásformák (feltétlen reflex, irá-
nyított mozgás, mozgásmintázatok).
Tanult magatartásformák (bevésődés, érzéke-
nyítés, megszokás, feltételes reflex, operáns ta-
nulás, belátásos tanulás).
Önfenntartással kapcsolatos viselkedések (tájé-
kozódás, komfortmozgások, táplálkozási maga-
tartás, zsákmányszerzés).
Fajfenntartással kapcsolatos viselkedések (ud-
varlás, párzás, ivadékgondozás).
A társas viselkedés; a társas kapcsolatok típusai
(időleges tömörülés, család, kolónia).
A háziállatok viselkedése.
Az emberi természet. A tanulás és a gének sze-
repe az emberi viselkedésben. Az emberi visel-
kedési komplexum, az ember és a legfejlettebb
állatok viselkedése közötti különbségek, szemé-
lyes és csoportos agresszió, az emberi közösség,
rangsor, szabálykövetés, az emberi nyelv kiala-
kulása, az emberi hiedelmek, az ember konst-
rukciós és szinkronizációs képességének meg-
nyilvánulása a társadalomban. A gyermek fejlő-
dése és szocializációja a családi közösségben.
k megfigyelése,
azonosítása és
elemzése filme-
ken (pl. Az élet
erőpróbái; A
magatartáskuta-
tás története).
Kiselőadások
tartása, viták
során saját véle-
mény megvédé-
se.
lis és nem ver-
bális kommu-
nikáció.
Történelem, tár-
sadalmi és állam-
polgári ismeretek:
a csoportos ag-
resszió példái.
Fizika: hang,
ultrahang.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Viselkedés (magatartás), kulcsinger, motiváció, ösztön, reflex, tár-
sítás, tanulás és memória, agresszió, altruizmus, szocializáció,
kommunikáció, tanulás, adaptáció, magatartáselem, magatartás-
egység.
14
Tematikai egység A növényi sejt.
Szerveződési formák
Órakeret
4 óra
Előzetes tudás
Szerveződési szintek, az élővilág méretskálája, az élőlények
csoportosításának elvei (Linné és Darwin), eukarióta sejt, nö-
vényismeret. Az állati sejt, állati szövetek.
A tematikai egy-
ség nevelési-
fejlesztési céljai
A fénymikroszkóp használatának fejlesztése. A látómezőben
lévő kép leírása, értelmezése.
Szerveződési formák bemutatása, feladatmegosztás és térbeli
elrendeződés alapján.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési
követelmények
Kapcsolódási
pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalma-
zások
Milyen jellemzők alapján különítjük el
az állatokat és a növényeket? A
moszatok testszerveződésének milyen
típusait tudjuk megkülönbözteni?
Merre mutat a fejlődés? Mi a moszatok
biológiai jelentősége?
Ismeretek
A fénymikroszkóp részei és szakszerű
használata.
A növényi sejtalkotók (sejtplazma,
sejthártya, sejtmag, mitokondrium,
belső membránrendszer, sejtfal, szín-
test, zárvány, sejtüreg [vakuólum]).
Prokarióta és eukarióta sejt, állati és
növényi sejt összehasonlítása. Anyag-
cseretípusok.
Differenciálódás, sejttársulás (harmo-
nikamoszatok, fogaskerékmoszatok,
gömbmoszatok), telepes (álszövetes),
szövet, egyirányú osztódás: fonalas
testfelépítés (békanyálmoszatok), két
irányban: lemez (tengeri saláta), több
irány: teleptest (csillárkamoszat).
A testszerveződés és az
anyagcsere folyamatok
alapján annak magyaráza-
ta, hogy az élőlények ter-
mészetes rendszerében
miért alkotnak külön or-
szágot a növények, a
gombák és az állatok.
A sejtek működésbeli kü-
lönbségei és a differenciá-
lódás kapcsolatának meg-
értése.
Az egysejtű szerveződés
és a többsejtű szerveződés
típusainak bemutatása a
zöldmoszat példáján (sejt-
társulás, sejtfonal, telep-
test).
Anyagcseretípusok össze-
hasonlítása.
Kísérletek az ozmózis ki-
mutatására (plazmolízis).
A mikroszkópban látott
kép nagyításának kiszá-
molása.
Fizika: lencse-
rendszerek,
mikroszkóp.
Kulcsfogalmak/ Növényi sejt, szövet és szerv, alkalmazkodás, telep, spóra, diffe-
15
fogalmak renciálódás, féligáteresztő hártya, ozmózis, plazmolízis, autotróf
anyagcsere, heterotróf anyagcsere, fotoszintézis.
Tematikai egység A növények országa.
Valódi növények
Órakeret
12 óra
Előzetes tudás Növényismeret, felépítés és működés kapcsolata az
állatvilágban.
A tematikai egy-
ség nevelési-
fejlesztési céljai
Szerkezet és működés közötti kapcsolat bemutatása.
Az élőlény és környezete közötti kapcsolat bemutatása.
Problémák, jelenségek, gyakorlati al-
kalmazások, ismeretek
Fejlesztési
követelmények
Kapcsolódási
pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazá-
sok
Milyen szempontok alapján
csoportosíthatóak a növények? Miért nem
nőhetnek embermagasságúra a mohák?
Hogyan alkalmazkodott a harasztok
testfelépítése a szárazföldi életmódhoz?
Miben különböznek a nyitvatermők és a
zárvatermők?
Ismeretek
A fényért, vízért való verseny, a szára-
zabb élőhelyeken való szaporodás lehető-
ségének kapcsolata a növényvilág fejlő-
désével.
A mohák, a harasztok, a nyitvatermők és
a zárvatermők kialakulása, testfelépítése,
életmódja (alkalmazkodás a szárazföldi
életmódhoz).
Fajismeret: májmoha, tőzegmoha, házte-
tőmoha, lucfenyő, jegenyefenyő, erdei
fenyő, feketefenyő, vörösfenyő, páfrány-
fenyő, boróka, tiszafa.
A növényi szövetek csoportosítása és jel-
lemzése.
A fényért, vízért való ver-
seny, a szárazabb élőhe-
lyeken való szaporodás
lehetőségének összefüg-
gésbe hozása a növényi
szervek megjelenésével,
felépítésével.
Szerkezet és működés
kapcsolatának bemutatása
a növényi szövetek példá-
ján.
A különböző törzseknél
megjelenő evolúciós „újí-
tások” összefüggésbe ho-
zása a szárazföldi élethez
való hatékony alkalmaz-
kodással.
Növényi szövetprepará-
tum vizsgálata fénymik-
roszkóppal, a látottak ér-
telmezése.
Filozófia: lo-
gika és kate-
góriák.
Matematika:
halmazba
rendezés,
csoportosítás.
16
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Moha, spóra, ivarsejt, kétszakaszos egyedfejlődés, haraszt,
kemotaxis, hajtásos növény, nyitvatermő, zárvatermő, hajtás,
virág, termés, kettős megtermékenyítés, osztódó szövet,
állandósult szövet, kambium.
Tematikai egység A növények élete Órakeret
11óra
Előzetes tudás Növényismeret, a növények szervei.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
Az életműködések közös vonásainak felismerése.
A növényi szervezet felépítésének és működésének összefüggé-
se, megértése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási
pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalma-
zások
Mi a víz jelentősége a növények
életében? Mi a fotoszintézis
jelentősége? Milyen formában
választanak ki anyagokat a növények?
Milyen tendenciák valósultak meg a
növényvilág szaporodásának
evolúciója során? Hogyan mozognak,
hogyan növekednek a növények?
Ismeretek
A növényi létfenntartó szervek (gyö-
kér, szár levél) felépítése, működése,
módosulásai.
A gyökér, a szár és a levél felépítése,
szövettani szerkezetük, típusaik, mó-
dosulásaik.
A felsorolt szervek működése és szere-
pük a növény életében.
A Liebig-féle minimumtörvény.
A virág részei és biológiai szerepe.
Kapcsolat a virág és a termés között.
A virágos növények reproduktív mű-
ködései, az ivaros és az ivartalan sza-
porodás/szaporítás.
A folyadékszállítás hajtó-
erőinek összefüggésbe ho-
zása a szervek felépítésével.
A gyökér hossz- és ke-
resztmetszetének, a fás szár
és a kétszikű levél kereszt-
metszetének ismertetése
sematikus rajz alapján, a
látottak magyarázata.
A fás szár kialakulásának és
az évgyűrűk keletkezésé-
nek magyarázata.
A víz útjának megfigyelése
festett vízbe állított fehér
virágú növényeken.
Az ivaros és az ivartalan
szaporodás/szaporítás ösz-
szehasonlítása, előnyeik és
hátrányaik összevetése.
Példák a virágzás és a nap-
palok-éjszakák hosszának
összefüggésére.
Filmelemzés
Fizika: adhé-
zió, kohézió,
diffúzió.
Földrajz: a
földrajzi öve-
zetesség.
Kémia: etén,
ozmózis.
17
A termés és a mag. A csírázás folyama-
ta.
A hormonok (auxin, citokinin,
gibberellin, etilén, abszcizinsav) szere-
pe a növények életében.
A növények mozgása.
(Attenborough: A növé-
nyek magánélete).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Gyökérszőr, diffúzió, ozmózis, passzív és aktív transzport, gyö-
kérnyomás, egylaki növény, kétlaki növény, ivartalan szaporodás,
regeneráció, kétszakaszos egyedfejlődés, növényi hormon, vízszál-
lítás, párologtatás, csírázás, ivartalan szaporodás és szaporítás,
taxis, nasztia, tropizmus.
A fejlesztés várt
eredményei az
évfolyam végén
A tanuló tudja használni a fénymikroszkóp különböző fajtáit,
ahhoz előkészíteni a vizsgálati anyagokat. Vizsgálatainak
eredményeit rajzban/fényképekkel és írásban rögzíti.
Ismeri a vírusok, baktériumok biológiai egészségügyi
jelentőségét, az általuk okozott emberi betegségek
megelőzésének lehetőségeit, a védekezés formáit. Ismeri a
féregfertőzéseket és azok megelőzési feltételeit, a kullancscsípés
megelőzését, a csípés esetleges következményeit.
Képes a biológiai szerveződési szinteknek megfelelő sorrendben
tanult nagyobb élőlénycsoportok (mikroba, növény,állat, gomba )
elhelyezésére a törzsfán. Képes ok-okozati összefüggések
felismerésére az élőlények testfelépítése, életműködése,
életmódja között. Ismeri az életmód és a környezet
kölcsönhatásait.
Ismeri, illetve példákból felismeri az állatok különböző
magatartásformáit.
18
11. évfolyam A 11. év folyamán feldolgozásra kerülő témakörök középpontjában az ökológiai
szemlélet kialakítása. Emellett feldolgozásra kerülő sejtbiológiai témák, segítenek abban, hogy majd a szervezet szintű változások mélyebb okait és összefüggéseit lássák a tanulók. Ebben az évben kerül feldolgozásra korunk egyik legdinamikusabban fejlődő tu-dományterülete a genetika. nem csak az öröklődés szabályainak ismerete fontos a 21. század felelősen gondolkodó emberei számára, hanem hogy kellő ismeretek birtokában tudjanak állást foglalni az életüket közvetlenül befolyásoló, a gazda-ságba, a gyógyításba és a családtervezésbe egyaránt betörő genetikai alkalmazá-sok terén.
Tematikai egység Ökológia.
Az élőlények környezete
Órakeret:
9 óra
Előzetes tudás Biomok, éghajlat, csapadék, talaj. Életközösségek. Indikátorok.
A tematikai egy-
ség nevelési-
fejlesztési céljai
A környezet fogalmának, időbeli és térbeli változásának megis-
merése. Annak megértése, hogy az egyénnek felelőssége van a
közösség fenntartásában és a normakövetésben. Annak felismeré-
se, hogy környezetünk is hatással van egészségünkre. Annak
megértése, hogy hogyan vezet(ett) az ember tevékenysége kör-
nyezeti problémák kialakulásához.
Problémák, jelenségek, gyakor-
lati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pon-
tok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások
Mi a környezet? Milyen módon
hathat egymásra két populáció?
Mi az összefüggés a testtömeg, a
testhossz és a testfelület között?
Miért nem nő korlátlanul a
populációk létszáma az idő
függvényében?
Ismeretek
Egyed feletti szerveződési szin-
tek.
Élettelen környezeti tényezők.
Az élőlények alkalmazkodása az
élettelen környezeti tényezők-
höz; generalista, specialista, in-
dikátor fajok.
Tűrőképességi görbék értel-
mezése (minimum, maxi-
mum, optimum, szűk és tág
tűrés), összefüggés felisme-
rése az indikátor-
szervezetekkel.
Víz, talaj és levegő vizsgála-
ta.
A testtömeg, a testfelület és
az élőhely átlaghőmérséklete
közötti összefüggések elem-
zése.
Esettanulmány alapján ösz-
szefüggések felismerése a
környezet és az élőlény tű-
rőképessége között. Pro-
Matematika: normál
eloszlás, grafikonos
ábrázolás.
Informatika: prezen-
tációkészítés, inter-
nethasználat.
Földrajz: korfa, de-
mográfiai mutatók.
Kémia: indikátor.
19
Az élőlények tűrőképessége.
A populációk szerkezete, jel-
lemzői.
A populációk változása (popu-
lációdinamika): szaporodóké-
pesség, termékenység, korlátolt
és korlátlan növekedés.
Az élő ökológiai tényezők – po-
pulációs kölcsönhatások.
Környezetszennyezés, környe-
zetvédelem.
jektmunka a környezeti té-
nyezők, az életfeltételek és
az élőlények életmódja, elter-
jedése közötti összefüggés-
ről.
Egyszerű ökológiai grafiko-
nok készítése.
A populációk ökológiai (és
genetikai) értelmezése.
Az egyes élőlény-populációk
közti kölcsönhatások sokré-
tűségének példákkal történő
igazolása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Populáció, környék, miliő, környezet, tűrőképesség, rövidnappalos
és hosszúnappalos növény, indikátorfaj, Gauze-elv, szimbiózis,
kompetíció, kommenzalizmus, antibiózis, parazitizmus, predáció.
Tematikai egység Ökoszisztéma Órakeret 7 óra
Előzetes tudás
Tápláléklánc, termelők és fogyasztók, szénhidrogén- és kőszén-
képződés, lebontó szervezetek, foszfátüledék, populációs köl-
csönhatások.
A tematikai egy-
ség nevelési-
fejlesztési céljai
Az ökológiai egyensúly értelmezése.
Egyes globális problémák és a lokális cselekvések közötti kap-
csolat fokozatos megértése és értelmezése.
A lokális és globális megközelítési módok megismerése és ösz-
szekapcsolása, a környezettudatosság fejlesztése.
Problémák, jelenségek, gyakor-
lati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási
pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások
Milyenek az ökoszisztéma ener-
giaviszonyai? Mi hajtja az anyag
körforgását az ökoszisztémá-
ban? Ökológiai alapon magya-
rázzuk meg, miért drágább a
hús, mint a liszt?
Ismeretek
A biomassza, a produkció és
egyedszám fogalmának összeha-
sonlító értelmezése.
„Ökológiai produkció és energia
piramis”értelmezése.
Táplálékhálózatok értelmezése.
Az életközösségek mennyiségi
jellemzőinek vázlatos ábrázolása.
A biomassza és a produkció glo-
bális éghajlati tényezőktől való
Kémia:
műtrágyák, nö-
vényvédő-
szerek.
Matematika: mé-
rés.
Történelem, tár-
sadalmi és állam-
20
Az ökoszisztéma fogalma, az
életközösség ökoszisztémaként
való értelmezése.
Anyagforgalom: termelők, fo-
gyasztók és lebontók szerepe,
táplálkozási lánc és hálózat kü-
lönbsége.
A szén, az oxigén, a víz és a nit-
rogén körforgása – az élőlények
szerepe e folyamatokban.
Az anyagforgalom és az ener-
giaáramlás összefüggése, meny-
nyiségi viszonyai az életközös-
ségekben.
Biológiai sokféleség a faj
(faj/egyed diverzitás) és az öko-
szisztéma szintjén (pl. élőhelyek
sokfélesége, a tápláléklánc szint-
jeinek száma).
függésének értelmezése.
A globális éghajlat-változások
lehetséges okainak és következ-
ményeinek elemzése.
Globális környezeti problémák
(fokozódó üvegházhatás, savas
eső, „ózonlyuk”) következmé-
nyeinek megismerésén keresztül
az emberi tevékenység hatásának
vizsgálata.
Helyi problémák elemzése: a
vizes élőhelyek lecsapolásának
következményei, a tarvágás és az
erdészeti mélyszántás hátrányai,
a rovarölő permetezőszerek ha-
tása a táplálékhálózatra, a kül-
színi bányászat hatása, zöldme-
zős beruházások, fényszennye-
zés stb.
polgári ismeretek:
a Kárpát-
medence törté-
neti ökológiája
(pl. fokos gaz-
dálkodás, le-
csapolás, víz-
rendezés, szike-
sek, erdőirtás és
-telepítés, bá-
nyászat, nagy-
üzemi gazdál-
kodás).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tápláléklánc, termelő (producens), fogyasztó (konzumens), lebon-
tó (reducens), csúcsragadozó, táplálékhálózat, biogeokémiai cik-
lus, biológiai produkció, biomassza.
Tematikai egység Életközösségek Órakeret
7 óra
Előzetes tudás Életközösségek. Biomok.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A mintázat és szintezettség kialakulásának és az életközösségek
időbeli változásának értelmezése. Magyarország gazdag élővi-
lágának, természeti csodáinak tudatosítása (nagyvadak, ma-
dárvilág, ritka növények, Gemenci erdő, Őrség, Kis-Balaton,
Hortobágy, Tiszahát, Tisza-tó).
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási
pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkal-
mazások
Miért és hogyan változtak a Kárpát-
medence jellegzetes életközösségei a
magyarság 1000 éves történelme
során? Milyen fás és fátlan társulá-
A társulások életében be-
következő változások ter-
mészetes és ember által be-
folyásolt folyamatának ér-
telmezése.
Földrajz: hazánk
nagy tájai, talaj-
típusok.
Fizika: hossz-,
terület-, felszín-,
21
sok jellemzőek Magyarországon?
Milyen ezeknek a növény- és állatvi-
lága?
Hol találunk természeteshez közeli
társulásokat? Milyen következmé-
nyekkel jár az emberi tevékenység?
Mi jellemzi a közvetlen környeze-
tem élővilágát? Mit védjünk?
Ismeretek
A társulások szintezettsége és min-
tázata, kialakulásának okai.
A legfontosabb hazai klímazonális
és intrazonális fás társulások (tatár-
juharos-lösztölgyes, cseres-tölgyes,
gyertyános-tölgyes, bükkös; ligeter-
dők, karsztbokorerdő).
A legfontosabb hazai fátlan társulá-
sok (sziklagyepek, szikes puszták,
gyomtársulások).
A homoki és a sziklai szukcesszió
folyamata.
Magyarország nemzeti parkjai.
Néhány jellemző hazai társulás (táj,
életközösség) és állapotuk.
A Kárpát-medence természeti képé-
nek, tájainak néhány fontos átalaku-
lása az emberi gazdálkodás követ-
keztében. Tartósan fenntartható
gazdálkodás és pusztító beavatko-
zások hazai példái.
A természetvédelem hazai lehetősé-
gei, a biodiverzitás fenntartásának
módjai. Az emberi tevékenység
életközösségekre gyakorolt hatása, a
veszélyeztetettség formái és a véde-
lem lehetőségei.
Egy tó feltöltődésének fo-
lyamatán keresztül az élet-
közösségek előrehaladó
változásainak bemutatása.
A Kárpát-medence egykori
és mai élővilágának össze-
hasonlítása.
Terepgyakorlat: egynapos
kirándulások a lakóhelyi
környezet tipikus társulása-
inak megismerésére és a
fajismeret bővítésére (nö-
vényhatározás és TWR-
értékek használata).
Terepen vagy épített kör-
nyezetben végzett ökológiai
vizsgálat során az életkö-
zösségek állapotának leírá-
sára szolgáló adatok gyűj-
tése, rögzítése, a fajismeret
bővítése.
Egy helyi környezeti prob-
léma felismerése és tanul-
mányozása: okok feltárása,
megoldási lehetőségek ke-
resése.
A lokális és globális meg-
közelítési módok alkalma-
zása egy hazai ökológiai
rendszer tanulmányozása
során.
térfogatszámítás;
mértékegységek,
átváltások; nagy-
ságrendek; hal-
mazok használa-
ta, osztályokba
sorolás, rende-
zés.
Kémia: műtrá-
gyák,
eutrofizáció.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Biotóp,társulás, mintázat, szintezettség, diverzitás, aszpektus,
szukcesszió, pionír társulás, zárótársulás, degradáció, klímazonális
társulás, intrazonális társulás, invazív faj.
22
Tematikai egység Sejtbiológia: a sejtek kémiai felépítése, elektron-
mikroszkópos szerkezete és anyagcseréje
Órakeret
19 óra
Előzetes tudás Ozmózis.
Az állati és növényi a sejt fénymikroszkópos szerkezete.
A tematikai egy-
ség nevelési-
fejlesztési céljai
A szerves kémiában tanultak alkalmazása és kiterjesztése a mo-
lekulák biológiai szerepére.
A molekulák szerkezete, kölcsönhatásaik és a biológiai funkció-
ik közötti kapcsolat megértése.
A pro- és eukarióta sejt összehasonlítása.
A növény, és az állati sejt szerkezete közötti különbségek meg-
értése.
Annak belátása, hogy az élő rendszer egy kémiai folyamatok
sorát felhasználó „gép”, melynek „motorja” és „hajtóanyaga” is
ugyanazon molekulákból épül fel.
Szent-Györgyi Albert munkásságának megismerése által a
nemzettudat erősítése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazá-
sok, ismeretek
Fejlesztési köve-
telmények
Kapcsolódási
pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások
Miért mondható el, hogy az élet és a víz elvá-
laszthatatlan?
Miért nem pusztulnak el a halak a befagyott
Balatonban?
Milyen változások történnek a zselatin tartal-
mú puding főzésekor?
Mi tartalmaz több koleszterint: egységnyi vaj,
disznózsír vagy margarin?
Milyen változáson mennek át a tej fehérjéi for-
raláskor és a tej megalvadásakor?
Miért nem helyes a fontos-kevésbé fontos meg-
jelölés használata az élő szervezetben előfordu-
ló elemeknél?
Mennyivel mutat összetettebb szerkezetet az
elektronmikroszkópos kép a fénymikroszkó-
posénál?
A szilikózis nevű tüdőbetegség kialakulásában
milyen szerepük van a sejtek „utcaseprőinek”,
a lizoszómáknak?
Az erjedés az energianyerés szempontjából
A szerkezet és a
biológiai funkció
kapcsolatának
bemutatása az élő
szervezet szerves
molekuláinak
példáján.
A sejtalkotók fel-
ismerése vázlat-
rajzon és elekt-
ronmikroszkópos
képen.
A sejtről és a sejt-
alkotókról készült
mikroszkópos ké-
pek, modellek
keresése a neten, a
képek szerkeszté-
se és bemutatása
digitális előadáso-
Kémia: Fémek,
nemfémek, kö-
téstípusok,
szervetlen és
szerves anya-
gok, oldatok,
kolloid rend-
szerek, deloka-
lizált elektron-
rendszer, kon-
denzáció, hid-
rolízis, zsírok és
olajok, szénhid-
rátok, fehérjék
és nukleinsa-
vak.
Oxidáció, re-
dukció, stan-
dardpotenciál,
aktiválási ener-
gia, katalizátor.
23
kevésbé hatékony folyamat, mint a biológiai
oxidáció. Miért él vele mégis az emberi szerve-
zet?
Miért érzed édesnek a kenyeret, ha sokáig rá-
god?
Melyek a fotoszintézis és a biológiai oxidáció
közös jellemzői?
Ismeretek
Az élő szervezetben előforduló legfontosabb
biogén elemek, szervetlen és szerves moleku-
lák
(a lipidek, a szénhidrátok, a fehérjék és a nuk-
leinsavak).
A sejt szerkezete és alkotói, az egyes sejtalko-
tók szerepe a sejt életében.
Anyagszállítás a membránon keresztül.
A sejtosztódás típusai és folyamatai, progra-
mozott és nem programozott sejthalál.
A sejtek osztódó képessége, őssejt kutatás.
Az anyagcsere sajátosságai és típusai energia-
forrás és szénforrás alapján.
Az enzimek felépítése és működése. szénhid-
rátok lebontása a sejtben.
A szénhidrátok felépítő folyamata, a fotoszin-
tézis.
Szent-Györgyi Albert munkássága.
kon.
A felépítő és le-
bontó folyamatok
összehasonlítása
(kiindulási anya-
gok, végtermékek,
a kémiai reakció
típusa, energiavi-
szonyok).
Fizika:
Hőmozgás, hid-
rosztatikai
nyomás.
Fénymikrosz-
kóp és elekt-
ronmikroszkóp
hullámhossz,
színek és ener-
gia.
Informatika: táb-
lázat készítése,
képszerkesztés.
Vizuális kultúra:
térbeli szerke-
zetek, hossz- és
keresztmetszeti
ábrák.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Biogén elem, kolloid rendszer, lipid, mono-, di- és poliszaharid,
aminosav, peptidkötés, egyszerű fehérje, összetett fehérje, ATP,
NAD+, NADP+, koenzim-A, DNS, RNS.
Citoplazma, sejtváz, membrán, endoplazmatikus hálózat, ribo-
szóma, Golgi-készülék, lizoszóma, mitokondrium, színtest, sejt-
mag, kromoszóma, mitózis, meiózis.
Enzim, glikolízis, citrátkör, terminális oxidáció, erjedés, biológiai
oxidáció, fotoszintézis, fotolízis, elektronszállító rendszer.
Tematikai egység Genetika: az öröklődés molekuláris alapjai Órakeret
12 óra
Előzetes tudás A sejtek felépítése és működése.
24
A tematikai egy-
ség nevelési-
fejlesztési céljai
A molekuláris genetika alapjaival, szemléletmódjával kapcsola-
tos ismeretek alapján a molekuláris genetika eredményeinek
alkalmazása, szerepének megértése a társadalmi, gazdasági és
környezeti folyamatok, jelenségek formálódásában.
A molekuláris genetika hatásának belátása az élelmiszer- és
gyógyszeriparra, a mezőgazdaságra és az emberre.
A bioetika, a biotechnológia, a géntechnológia szerepének és
jelentőségének belátása.
A gén és a környezet, az emberi tevékenység, a hajlam és a koc-
kázati tényezők kölcsönhatásának („sors vagy valószínűség”)
megértése.
Az emberi civilizáció fejlődésével létrejött önpusztítás veszélyé-
nek felismerése.
Megalapozott szakmai ismereteken alapuló véleményalkotás és
vitakészség fejlesztése.
Annak megértése, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége
környezeti problémák kialakulásához; melyek az ezzel kapcsola-
tos kockázatok, az egyén felelősségének felismerése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkal-
mazások, ismeretek
Fejlesztési követel-
mények
Kapcsolódási
pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások
Mit jelent a „félig megmaradó” lemintázó-
dás a DNS megkettőződésében?
Miért bonyolult a DNS információtartal-
mának a megfejtése?
Hogyan reagál egy működő lac-operon
arra, hogy a táptalajból elfogy a tejcukor?
Melyek a legismertebb génátviteli eljárá-
sok?
Miért használható a bűnüldözésben a
DNS-chip?
Hogyan „készült” a Dolly nevű bárány?
Mit jelent a génterápia?
Gondold végig, milyen mutagén források
találhatók a lakásotokban?
Ismeretek
A DNS örökítőanyag-szerepe.
RNS-szintézis és –érés.
A genetikai kód és tulajdonságai.
A DNS örökítő szere-
pének értelmezése.
A kodonszótár hasz-
nálata a pontmutációk
következményeinek
levezetéséhez.
Érvelés a géntechno-
lógia alkalmazása
mellett és ellen.
A hétköznapi életben
is elterjedten használt
fogalmak (GMO, klón,
gén stb.) jelentésének
ismerete, szakszerű
használata.
A biotechnológia gya-
korlati alkalmazási
lehetőségeinek bemu-
tatása példákon ke-
Kémia: nuklein-
savak, fehérjék.
Informatika: az
információtáro-
lás és -előhívás
módjai.
Etika: a tudo-
mányos ered-
mények alkal-
mazásával kap-
csolatos kérdé-
sek.
25
A fehérjeszintézis folyamata.
A génműködés szabályozásának alapjai.
A mutáció és típusai, valamint következ-
ményei (Down-kór, Klinefelter- és a Tur-
ner-szindróma, rák).
A genetikai információ tárolása, megválto-
zása, kifejeződése, átadása, mesterséges
megváltoztatása.
Nukleotid szekvencia leolvasása.
Plazmidok és az antibiotikum-rezisztencia,
transzgenikus élőlény.
DNS-chip, reproduktív klónozás (Dolly),
GMO-növények és állatok, mitokondriális
DNS.
Humángenomprogramok, génterápia.
A környezet és az epigenetikai hatások.
Mutagén hatások.
resztül.
A molekuláris geneti-
ka korlátainak és az
ezzel kapcsolatos eti-
kai megfontolásoknak
a bemutatása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szemikonzervatív megkettőződés, triplet, a genetikai kód, kodon,
antikodon genom, genomika, gén, allél, lac-operon, mobilis gene-
tikai elem, mutáció, mutagén, rekombináns DNS-technológia, rest-
rikciós enzim, transzgenikus élőlény, GMO-élőlény, genomprog-
ram.
Tematikai egység Genetika: az öröklődés Órakeret
18 óra
Előzetes tudás Az öröklődés molekuláris alapjai. Sejtbiológia.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A mendeli genetika szemléletmódja és kibontakozása fő lépé-
seinek (tudománytörténeti vonatkozások is) megismerése.
Az ember megismerése és egészségének fejlesztése az emberi
öröklődés példáin.
A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése genetikai felada-
tok megoldásával.
A genetikai tanácsadás gyakorlati hasznának belátása.
Analizáló és szintetizáló képesség fejlesztése, a matematika
eszközrendszerének használata a biológiában.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmé-
nyek
Kapcsolódási pon-
tok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkal-
mazások
Az öröklődés folyamata-
inak leírása és magyará-
Kémia: nukleinsa-
vak, fehérjék.
26
Hogyan érvényesülnek a Mendel-
szabályok az AB0 és Rh vércsoport
öröklődésében?
Miért nevezzük a nemhez kapcsolt
gének öröklődését „cikk-cakk” örök-
lődésnek?
Miért tiltott a világ legtöbb országá-
ban a vérrokonok házassága?
Mi a valószínűsége a fiú, illetve a
lány utódok születésének?
Hogyan örökölhette egy férfi a vö-
rös-zöld színtévesztés betegségét, ha
szülei egészségesek voltak?
Miért kell a hibrid kukorica vető-
magját évente újra előállítani?
Miért gyakoribbak az öröklődő be-
tegségek zárt közösségekben?
Ismeretek
Domináns-recesszív, intermedier és
kodomináns öröklődés.
A három Mendel-törvény.
Egygénes, kétgénes és poligénes
öröklődés.
Génkölcsönhatások, random keresz-
tezés, letális hatások.
A nemi kromoszómához kötött
öröklődés.
A humángenetika vizsgálati mód-
szerei (családfaelemzés, ikerkuta-
tás).
A Drosophila (ecetmuslica) mint a
genetika modellszervezete.
A mennyiségi jellegek öröklődése.
Környezeti hatások, örökölhetőség,
hajlamosító gének, küszöbmodell,
heterózishatás (pl. hibridkukorica,
brojlercsirke), anyai öröklődés.
Genetikai eredetű betegségek (albi-
nizmus, színtévesztés, vérzékeny-
zata, az összefüggések
felismerése.
A genetikai tanácsadás
szerepének belátása az
utódvállalásban.
Családfaelemzés.
A környezeti hatások
öröklődésben betöltött
szerepének magyarázata.
Mendel és Morgan kuta-
tási módszerének és
eredményeinek értelme-
zése.
A mendeli következteté-
sek korlátainak értelme-
zése.
Genetikai feladatok
megoldása.
Családfa alapján követ-
keztetés egy jelleg örök-
lődés menetére.
Matematika: a való-
színűség-számítás
és a statisztika alap-
jai.
Történelem, társa-
dalmi és állampolgári
ismeretek: A vérzé-
kenység öröklődése
az európai királyi
családokban.
Rokonházasság a
fáraók dinasztiái-
ban.
A kommunista dik-
tatúra ideológiai
alapú tudomány-
irányítása (Micsu-
rin).
27
ség, sarlósejtes vérszegénység,
Down-kór, csípőficam, magas vér-
nyomás stb.).
A genetikai tanácsadás alapelvei.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Genotípus, fenotípus, homozigóta, heterozigóta, ivari és testi kro-
moszóma, hemizigóta, minőségi jelleg, mennyiségi jelleg,
gamétatisztaság elve, tesztelő keresztezés, reciprok keresztezés.
28
12. évfolyam Ebben az évfolyamban az emberi szervezet felépítésének és működésének meg-
ismerése, az ember testi és lelki egészsége közötti kapcsolat megértetése szerepel. Kiemelt szerepet kap a mindennapi élet biológiai problémáinak megismerése, a családtervezés és a tudatosan vállalt egészséges életmód biológiai alapjainak elsa-játítása.
Tematikai egység Az emberi szervezet szabályozó működése.
Jelátvitel testfolyadék révén
Órakeret
7 óra
Előzetes tudás Az életfolyamatok szabályozása és egészségvédelme, sejtbioló-
gia: fehérjék, szteroidok.
A tematikai egy-
ség nevelési-
fejlesztési céljai
A belső elválasztású mirigyek szerepének megértése a
homeosztázis, a belső környezet dinamikus állandóságának ki-
alakításában.
Hálózatok bemutatása a hormonális szabályozás rendszerében.
Testképzavarok, az izomfejlődést elősegítő doppinghatású
anyagok káros hatásainak hangsúlyozása.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazá-
sok, ismeretek
Fejlesztési köve-
telmények
Kapcsolódási
pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások
Mi a különbség a belső- és a külső elválasztású
mirigyek között?
Miért van szükség a szervezetben a sejtek
kommunikációjára?
Milyen kapcsolat van az idegi és a hormonális
szabályozás között?
Miért nagyobb a pajzsmirigyünk télen, mint
nyáron?
Miért nő meg egyes fogságban tartott emlősök
mellékveséje?
Milyen veszélyekkel jár a hormontartalmú
doppingszerek alkalmazása?
Mely betegségek vezethetők vissza a hormon-
rendszer zavarára?
Ismeretek
A belső elválasztású mirigyek hormonjai és
azok hatásai. A szövetekben termelődő hor-
monok és hatásuk.
A hormonok ké-
miai összetétele és
hatásmechaniz-
musa közötti kap-
csolat megértése.
Annak elemzése,
hogyan befolyá-
solják a belső elvá-
lasztású mirigyek
hormonjai a
homeosztázist.
A vezéreltség és a
szabályozottság, a
negatív és a pozi-
tív visszacsatolás
általános mecha-
nizmusának a
megértése.
Kémia: szerves
kémia, alkáli-
fémek és alkáli-
földfémek.
Informatika: a
szabályozás
alapjai.
Testnevelés és
sport: a teljesít-
ményfokozó
szerek veszé-
lyei.
29
A hormonok hatásmechanizmusa.
A vércukorszint hormonális szabályozása.
A hormontartalmú doppingszerek hatásai és
veszélyei. A hormonrendszer betegséget jelző
kórképek felismerése és kezelésük megismerte-
tése. Cukorbetegség és a pajzsmirigy-
rendellenességek. A hormonok hatása a visel-
kedésre.
Az anabolikus szteroidok veszélyei.
Az egészséget befolyásoló rizikófaktorok.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Neuroendokrin rendszer, vezérlés, szabályozás, negatív visszacsa-
tolás, hírvivő, receptor, célsejt, az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a
mellékpajzsmirigy, a hasnyálmirigy , a mellékvese, az ivarmiri-
gyek és ezek hormonjai.
Tematikai egység
Az emberi szervezet szabályozó működése.
Jelátvitel szinapszisok révén, az idegrendszer fel-
építése és működése
Órakeret
13 óra
Előzetes tudás Az életfolyamatok szabályozása és egészségvédelme. A sejt fel-
építése és működése.
A tematikai egy-
ség nevelési-
fejlesztési céljai
Az idegi kapcsolatok térbeli és időbeli hálózatként való értelme-
zése.
A tudatos cselekvés és az érzelmek biológiájának megismerése.
Az idegrendszer működéséhez kapcsolódó leggyakoribb beteg-
ségek, a kialakulásukban leggyakoribb kockázati tényezők meg-
ismerése és gyógyításuk lehetséges módjai.
Megfelelő kommunikációs stratégiák fejlesztése a nemkívánatos
médiatartalmak elhárítására.
A narkotikumhasználat kockázatainak megismerése és tudatos
kerülése.
Nemzeti öntudat fejlesztése Szentágothai János, Somogyi Péter,
Freund Tamás, Hámori József és Buzsáki György munkásságá-
nak megismerése által.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazá-
sok, ismeretek
Fejlesztési köve-
telmények
Kapcsolódási
pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások
Hogyan fogják fel, és hogyan továbbítják az
idegsejtek a külvilág jeleit?
Hogyan okoz bénulást és halált a nyílbéka
A nyugalmi, az
akciós és a
posztszinaptikus
potenciálok kiala-
Kémia: elektro-
kémiai alapis-
meretek,
Daniell-elem,
30
mérge?
Mi a gerincvelő és az agy szerepe az idegi sza-
bályozásban?
Melyek az agykéreg legfontosabb szerkezeti és
működési jellemzői?
Milyen közös és egyedi jellemzői vannak ér-
zékszerveinknek?
Miért egészségtelen evés közben olvasással
lekötni a figyelmünket?
Hogyan érik el a borkóstolók, hogy az egymás
után vizsgált borok zamatát azonos eséllyel
tudják minősíteni?
Milyen közegek vesznek részt a hang terjedé-
sében és érzékelésében? Miért nem látunk szí-
neket gyenge fényben?
Hol érte az agyvérzés azt a beteget, aki nem
tudja mozgatni a bal karját?
Mit jelent a bal félteke dominanciája?
Mit tehetünk az idegrendszerünket érintő
rendellenességek megelőzése érdekében?
Hogyan alkalmazkodik szervezetünk a testi- és
lelki terheléshez?
Ismeretek
Az idegsejt felépítése és működése (nyugalmi
potenciál, akciós potenciál). Ingerületvezetés
csupasz és velőshüvelyes axonon.
A szinaptikus jelátvitel mechanizmusa és típu-
sai (serkentő, gátló).
A szinapszisok összegződése és időzítése, a
visszaterjedő akciós potenciál és szabályozó
szerepe. Függőségek: narkotikumok, ópiátok,
stimulánsok.
A gerincvelő felépítése és működése.
A reflexív felépítése (izom és bőr eredetű, szo-
matikus és vegetatív reflexek).
Az agy felépítése, működése és vérellátása.
Az érzékszervek felépítése és működése, hibá-
ik és a korrigálás lehetőségei.
Az idegrendszer érző működése (idegek, pá-
kulásának magya-
rázata.
Annak megértése,
hogy az idegsejten
belül a jelterjedés
elektromos, az
idegsejtek között
pedig döntően
kémiai jellegű.
Az idegrendszer
felépítése és mű-
ködése közötti
összefüggés elem-
zése.
Az agykéreg mű-
ködésének és az
alvás biológiai
szerepének értel-
mezése.
A civilizációs
életmód és az
idegrendszeri be-
tegségek kapcso-
latának felismeré-
se.
elektródpoten-
ciál.
Fizika: Az
áramvezetés
feltételei. Opti-
ka, lencsék,
fénytörés, kép-
alkotás, hullám-
tan, hangtan.
Magyar nyelv és
irodalom: Hang-
tan. Karinthy
Frigyes: Utazás
a koponyám
körül.
Informatika: a
szabályozás
alapjai, jelátvi-
tel.
Vizuális kultúra:
térbeli szerke-
zetek metszetei.
31
lyák, központok). Az idegrendszer mozgató
működése (központok, extra-piramidális és
piramis-pályarendszer, gerincvelő, végrehajtó
szervek).
A vegetatív idegrendszer (Cannon-féle vészre-
akció, stressz).
Az idegrendszer betegségei (Parkinson-kór,
Alzheimer-kór, depresszió).
Selye János és Békésy György munkássága.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Inger, ingerküszöb, neuron, dendrit, axon, axondomb, velőshü-
vely, glia, nyugalmi potenciál, akciós potenciál, Na+/K+ pumpa,
depolarizáció, repolarizáció, refrakter szakasz, szinapszis.
Reflexív, mag, dúc, pálya, ideg, idegrost, szomatikus, vegetatív,
gerincvelői reflex, agytörzs, agytörzsi hálózatos állomány, közti-
agy, kisagy, nagyagy, agykérgi sejtoszlop, limbikus rendszer, ér-
zékszerv, receptor, extrapiramidális és piramis-pályarendszer,
szimpatikus, paraszimpatikus hatás.
Tematikai egység Az ember önfenntartó működése és ennek szabá-
lyozása. Kültakaró és mozgás
Órakeret
6 óra
Előzetes tudás Az ember kültakarója, mozgása és egészségvédelme.
Szövettani alapismeretek. A sejt felépítése és működése.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A korosztályos személyi higiénia problémáinak és kezelésük
lehetséges módjainak megismerése.
A reális és az idealizált énkép közötti különbségek felismerésé-
nek és elfogadásának elősegítése.
A természettudományos ismereteknek a hétköznapi élet prob-
lémáinak megoldásában való alkalmazása.
Egészségügyi ismeretek bővítése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkal-
mazások, ismeretek
Fejlesztési köve-
telmények
Kapcsolódási
pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások
Mi a jelentősége a bőrben levő verejték- és
faggyúmirigyeknek?
Milyen előnyökkel és milyen hátrányokkal
járhat a napozás?
Hogyan alakulnak ki az emberi fajra jellem-
ző bőrszínváltozatok?
Hogyan használhatók a biológiai ismeretek
Az izomláz kiala-
kulásának és meg-
szűnésének értel-
mezése a sejtek és
szervek anyagcse-
réjének összekap-
csolásával.
A láz lehetséges
Fizika: gravitáció,
munkavégzés,
forgatónyomaték.
Kémia: Ca-
vegyületek.
Testnevelés és
32
a helyes bőrápolásban?
Hogyan alakul ki és előzhető meg a csont-
ritkulás?
Mi az oka annak, hogy a láb nagyujja nem
fordítható szembe a többivel?
Milyen összefüggés van a csigolyák felépíté-
se és sokrétű funkciója között?
Milyen anyagok és folyamatok szolgáltatják
az izom működéséhez szükséges energiát?
Hogyan előzhetők meg a mozgásszervi be-
tegségek?
Ismeretek
Az emberi bőr felépítése, biológiai szerepe
és működése.
A bőr rétegei, szöveti szerkezete, mirigyei
(emlő is), a benne található receptorok. A
neuroendokrin hőszabályozás.
A bőr betegségei.
A mozgásszervrendszer felépítése és műkö-
dése:
a csont- és izomrendszer anatómiai felépíté-
se, szöveti szerkezete, kémiai összetétele, a
mozgás idegi szabályozása.
Az izomműködés molekuláris mechanizmu-
sa.
A mozgásszegény és a sportos életmód kö-
vetkezményei, a váz- és izomrendszer be-
tegségei.
okainak magyará-
zata.
A testépítés során
alkalmazott
táplálékkiegészítők
káros hatásainak
elemzése.
A női és férfi váz-
és izomrendszer
összehasonlítása.
A vázizmok refle-
xes és akaratlagos
szabályozásának
összehasonlítása.
A médiában megje-
lenő áltudományos
és kereskedelmi
célú közlemények,
hírek kritikai elem-
zése.
Az elsősegélynyúj-
tás gyakorlása.
sport: az edzett-
ség növelése, a
megfelelő testal-
kat kialakítása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Hipotermia, ergoszterin, csonthártya, csöves csont, lapos csont,
ízület, miofibrillum, izompólya, izomnyaláb, rángás, tartós izom-
összehúzódás, izomtónus, miozin, aktin, ionpumpa, fehér izom,
vörösizom, kreatin-foszfát, mioglobin, Cori-kör.
Tematikai
egység
Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása.
Az ember táplálkozása, légzése és kiválasztása, a vér és a
vérkeringés
Órakeret
13 óra
Előzetes
tudás
Az anyagcsere főbb folyamatai és egészségvédelme, szövettani ismere-
tek.
33
A tematikai
egység ne-
velési-
fejlesztési
céljai
A szervrendszerek összehangolt működésének megértése a sejt, a
szerv és a szervezet szintjén.
A tematikai egységhez kapcsolódó civilizációs betegségek és kockázati
tényezőik megismerése.
Az egészséges életmód és a tudatos táplálkozás fontosságának felisme-
rése, az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak
belátása.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési köve-
telmények
Kapcsolódá-
si pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások
Hogyan emésztődik meg a szalonnás tojásrántotta
a szervezetünkben?
Mi a bélbaktériumok élettani működése?
Hogyan függ össze a testsúly megőrzése a helyes
táplálkozással?
Változik-e a be- és kilégzés az űrkabinban, ha a
levegő összetétele és nyomása megegyezik a ten-
gerszinti légkörével?
Miért alkalmas a kilélegzett levegő mesterséges
lélegeztetésre?
Milyen környezeti hatások és káros szokások ve-
szélyeztetik légzőszervrendszerünk egészségét?
Miért lehet a cukorbetegek vizeletében jelentős
mennyiségű cukor és leheletükben aceton?
Hogyan változik a vizelet mennyisége és összetéte-
le, ha sok vizet iszunk, vagy erősen sós ételt fo-
gyasztunk?
Mi a vérdopping?
Milyen káros következményekkel jár a vér albumin
tartalmának a csökkenése, és ez mikor fordulhat
elő?
Hogyan hat a vérnyomásra az erek
összkeresztmetszetének szűkülése, illetve tágulá-
sa?
Hogyan változik a keringési perctérfogat az edzet-
len és a rendszeresen sportoló ember szervezeté-
ben?
Hogyan módosulhat a légzés és a vérkeringés fele-
léskor?
Melyek a leggyakoribb szív- és érrendszeri beteg-
A tápcsatorna
reflexes folyama-
tainak és az éh-
ségérzet kialaku-
lásának magya-
rázata.
A szervrendsze-
rek egészséges
állapotát jelző
adatok elemzése.
A szén-monoxid
és a szén-dioxid
okozta mérgezés
tüneteinek felis-
merése és a ten-
nivalók ismerete.
Érvek gyűjtése a
szűrővizsgálatok
fontosságáról.
A szervrendsze-
rekhez kapcso-
lódó civilizációs
betegségek koc-
kázati tényezői-
nek elemzése.
Pulzus- és vér-
nyomásmérés.
Fizika: nyo-
más, gáztör-
vények.
Ének-zene:
hangképzés.
Kémia: kémiai
számítások,
pH, szerves
kémia, sav-
bázis reakci-
ók, makro-
molekulák
hidrolízise,
karbamid.
Vizuális kul-
túra: metsze-
tek.
34
ségek, és ezek hogyan előzhetők meg?
Ismeretek
A táplálkozás, a légzés, a kiválasztás és a vérkerin-
gés szervrendszerének felépítése, működése, külö-
nös tekintettel az anyagcserében és a homeosztázis
kialakításában betöltött szerepükre.
A táplálkozás, a légzés, a vérkeringés és a kiválasz-
tás szabályozása.
A szív ingerületkeltő és -vezető rendszere.
A vér fizikai, kémiai és biológiai jellemzői és sze-
repe az élő szervezet belső egyensúlyának kialakí-
tásában.
A véralvadás folyamata.
A táplálkozáshoz, a kiválasztáshoz, a légzéshez és
a vérkeringéshez kapcsolódó civilizációs betegsé-
gek.
Az IKT lehetősé-
geinek felhasz-
nálása gyakorlati
problémák meg-
oldásában.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Alapanyagcsere, perisztaltikus mozgás, emésztőmirigyek, emész-
tőnedvek, emésztőenzimek, minőségi és mennyiségi éhezés, sejt-
légzés, belső gázcsere, külső gázcsere, légcsere, léghólyagok, hasi
légzés, mellkasi légzés, vitálkapacitás, légzési perctérfogat, légmell,
nefron, szűrés, visszaszívás, kiválasztás, szűrlet, vizelet, vérplaz-
ma, limfocita, granulocita, monocita, pulzustérfogat, keringési
perctérfogat, nyugalmi perctérfogat.
Tematikai
egység
Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása.
Szaporodás, egyedfejlődés és növekedés
Órakeret
7 óra
Előzetes tu-
dás
Az ember szaporodása, egyedfejlődése és egészségvédelme.
Sejtosztódás: mitózis, meiózis.
Hormonrendszer.
A tematikai
egység neve-
lési-
fejlesztési
céljai
Az emberi szexualitás biológiai és társadalmi-etikai megismerése.
A felelősségteljes nemi magatartásra való törekvés kialakítása.
A tudatos családtervezés, a várandós anya egészséges életmódja mel-
letti érvek megismerése és elfogadtatása.
Az alkalmazott technikák előnyei mellett azok korlátainak és kocká-
zatainak a felismerése, ehhez kapcsolódóan a mérlegelésen alapuló
véleményalkotás fejlesztése.
Különböző szexuális kultúrájú társadalmi csoportok, közösségek eti-
kai elveinek megismerése, összevetése.
35
Az egyén, a család és a társadalom felelősségének megértése az
utódvállalásban.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási
pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalma-
zások
Miért van a férfiak kilövellt ondójában
300–400 millió spermium?
Hogyan szabályozza a hormonrend-
szer a méh és a petefészek ciklusos
működését?
Hogyan képződnek a hímivarsejtek és
a petesejtek?
Hogyan mutatható ki a vizeletből a
korai terhesség?
Miért veszélyes a művi terhesség-
megszakítás?
Hogyan történik a magzat táplálása?
Ismeretek
Az ember neme meghatározásának
különböző szintjei (kromoszomális,
ivarszervi és pszichoszexuális nem).
A férfi és női nemi szervek felépítése,
működése, és a működés szabályozása.
A spermium és a petesejt érése. A
meddőség okai.
A hormonális fogamzásgátlás alapjai.
A megtermékenyítés sejtbiológiai alap-
jai.
A terhesség és a szülés.
Az ember egyedfejlődése, a méhen be-
lüli és a posztembrionális fejlődés fő
szakaszai.
A női nemi ciklus során a
petefészekben, a méh nyál-
kahártyában, a testhőmér-
sékletben és a hormonrend-
szerben végbemenő válto-
zások összefüggéseinek
magyarázata.
A meddőséget korrigáló
lehetséges orvosi beavatko-
zások megismerése és a
kapcsolódó etikai problé-
mák elemzése.
Az anyai és a magzati vér-
keringés kapcsolatának
bemutatása, összefüggésé-
nek igazolása az egészséges
életmóddal.
A családtervezés lehetősé-
gei, a fogamzásgátlás egyes
módszereinek előnyei és
hátrányai.
A szexuális úton terjedő
betegségek és elkerülésük
módjainak megismertetése.
A szexuális tartalmú adat-
halászat lehetséges veszé-
lyeinek elemzése.
Vizuális kultú-
ra: a nőideál
változása a
festészetben és
szobrászatban
a civilizáció
kezdeteitől
napjainkig.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Kromoszómális, ivarszervi és pszichoszexuális nem, erekció és eja-
kuláció, tesztoszteron, ovuláció, sárgatest, ösztrogén, progeszte-
ron,menstruáció, megtermékenyítés, beágyazódás, lombikbébi,
koriongonadotropinok, vetélés, abortusz, magzatburok, embrió-
pajzs, embrió, méhlepény, köldökzsinór, akceleráció.
36
Tematikai egy-
ség
Immunológiai szabályozás.
Az immunválasz alapjai Órakeret 5 óra
Előzetes tudás A sejt felépítése és működése, molekuláris genetikai ismeretek.
A tematikai
egység nevelé-
si-fejlesztési
céljai
Az immunválasz alapjainak, szemléletmódjának, az egészségügy-
re, a betegségek gyors felismerésére, a megelőzésére és a társada-
lom higiéniai kultúrájára való hatásának a megismerése.
A védőoltás és az egészségügyi politika kapcsolatának megértése.
Az immunrendszer és a gyógyszerhasználat (pl. antibiotikumok)
kapcsolatának megértése.
Szakmai ismereteken alapuló véleményalkotás és vitakészség fej-
lesztése.
Annak felismerése, hogy az immunológia eredményeinek, alkal-
mazásának milyen szerepe van a társadalmi, gazdasági és környe-
zeti folyamatok, jelenségek formálódásában.
Annak megértése, hogy hogyan vezetett az emberiség tevékenysé-
ge környezeti problémák (pl. fertőzések, járványok, higiéniai prob-
lémák) kialakulásához, ezek kockázatának és az ezzel kapcsolatos
felelősség belátása.
Problémák, jelenségek, gyakorlati al-
kalmazások, ismeretek
Fejlesztési követel-
mények
Kapcsolódási
pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazá-
sok
Miért duzzadnak meg fertőzések hatására
a nyirokcsomók?
Milyen kapcsolat van az immunrendszer
sejtjei között?
Miért kapnak védőoltásokat a távoli föld-
részekre utazók?
Miért nincs RH-összeférhetetlenség annál
a házaspárnál, ahol a feleség RH+?
Miért alakulhat ki pollenallergia?
Hogyan győzi le szervezetünk a vírus- és
baktériumfertőzéseket?
Hogyan védekezik szervezetünk a daga-
natsejtek ellen?
Ismeretek
Az immunrendszer résztvevői, sejtes és
oldékony komponensei, főbb feladatai.
Veleszületett és az egyedi élet során szer-
Az immunrendszer
azon képességének
bemutatása, amely
nemcsak a „saját –
nem saját”, hanem a
„veszélyes – nem ve-
szélyes” között is kü-
lönbséget tud tenni,
A veleszületett és az
egyedi élet során szer-
zett immunválasz
kapcsolatának elem-
zése.
Példák gyűjtése a hi-
giénia, a gyógyszer- és
táplálkozási allergiák
első tüneteiről.
A fertőzések és az
életmód szerepének
magyarázata az im-
Kémia: szénhid-
rátok, nukleinsa-
vak, fehérjék.
Informatika: in-
formációtárolás
és
-előhívás.
37
zett immunválasz.
A vércsoportok, vérátömlesztés,
szervátültetés.
Az allergia, autoimmun betegségek, a
szerzett (pl. AIDS) és örökölt immunhi-
ányok, valamint a rák és a fertőzések el-
leni immunválasz főbb mechanizmusai.
A védőoltások szerepe a betegségek meg-
előzésében.
Védekezés a vírus- és baktériumfertőzé-
sek és a daganatsejtek ellen.
Egyéni és etnikai genetikai eltérések az
immunválaszban.
Biológiai (immun-) terápiák és perspektí-
vájuk.
munválaszban.
Az elmúlt időben je-
lentkezett influenza-
járványok tapasztala-
tainak elemzése.
A vérátömlesztés és a
szervátültetés során
fellépő immunprob-
lémák elemzése.
A hétköznapi nyelv-
használatban elterjedt
idegen szavak (pl.
AIDS) helyes haszná-
lata.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Immunrendszer-hálózat, antigén, antigénreceptor, T és B nyirok-
sejtek, falósejtek, nyúlványos sejtek, antitest, antigén felismerés, a
veleszületett (természetes) immunválasz, szerzett immunválasz,
immunmemória, allergia, szerzett és örökölt immunhiány, auto-
immunhiány, védőoltás.
Tematikai egység Evolúció. Biológiai evolúció Órakeret 7 óra
Előzetes tudás Állattan és növénytan, genetika, sejtbiológia
A tematikai egy-
ség nevelési-
fejlesztési céljai
A biológiai evolúciónak mint a világegyetem legbonyolultabb
folyamategyüttesének az értelmezése.
Az összetett rendszerek elemzése, a nehézségek felismerése.
Tudománytörténeti folyamatok értelmezése.
A természet egységére vonatkozó elképzelések formálása.
A faj fogalma és a fajok rendszerezése nehézségeinek felismeré-
se.
Az élő szervezetek felépítésében és működésében megfigyelhe-
tő közös sajátosságok összegzése.
Az evolúciós gondolkodás alkalmazása a növény- és állatfajok
földrajzi elterjedésével kapcsolatos következtetésekben.
A biológiai evolúció időskálájának megismerése és értelmezése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazá-
sok, ismeretek
Fejlesztési köve-
telmények
Kapcsolódási
pontok
38
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások
Melyek az ideális populáció jellemzői?
Mi az oka annak, hogy az emberiség génállomá-
nyában fokozódik a hibás allélek száma?
Milyen evolúciós jelenség a Darwin-pintyek meg-
jelenése és változataik kialakulása a Galapagos-
szigeteken?
Miben különbözik a természetes és a mesterséges
szelekció?
Mi lehet az oka annak, hogy az észak-amerikai
indiánok körében a B vércsoport nem fordul elő?
Milyen kísérletekkel próbálták a tudósok igazolni
a szerves biomolekulák abiogén keletkezését?
Milyen érvek szólnak az endoszimbionta elmélet
mellett?
Milyen jelentősége van a kb. 50 m2 felületű belső
membránrendszer kialakulásának az eukarióta
sejtekben?
Milyen magyarországi ember-leleteket ismerünk?
Ismeretek
A mikro- és makroevolúció fogalmának értelme-
zése.
Az ideális populáció modellje.
A Hardy–Weinberg-egyensúly.
A mutációk, a szelekció és a génáramlás szerepe a
populációk genetikai átalakulásában.
Darwin munkássága. Mesterséges szelekció, há-
ziasítás, nemesítés (a legfontosabb kiindulási fa-
jok és hungarikumok ismerete).
A földrajzi, ökológiai és genetikai izoláció szerepe
a populációk átalakulásában.
A koevolúció, a kooperációs evolúció alapjai.
A kémiai evolúció (Miller-kísérlet).
Az élet kialakulásának elméletei.
Prokariótából eukriótává válás.
A bioszféra evolúciójának néhány feltételezett
kulcslépése.
Az ember evolúciója.
Példák gyűjtése a
legfontosabb
hungarikumok
ismeretében a
háziasításra és a
mesterséges sze-
lekcióra.
A sarlósejtes vér-
szegénység és a
malária közötti
összefüggés
elemzése.
Különböző kor-
meghatározási
módszerek ösz-
szehasonlítása.
A mikro- és
makroevolúció
összehasonlítása.
Érvek gyűjtése
az eukarióta sejt
kialakulásának
evolúciós jelen-
tőségéről.
Az evolúciós
szemlélet formá-
lása.
Földrajz: koz-
mológia, föld-
történeti ko-
rok, állat- és
növényföld-
rajzi ismere-
tek.
Fizika: az uni-
verzum kiala-
kulása, csillag-
fejlődés.
Kémia: izotó-
pok, radioak-
tivitás.
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek: ős-
közösség.
Vizuális kultú-
ra: barlangraj-
zok.
Etika: geneti-
kával kapcso-
latos kérdések.
39
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Evolúció, biológiai evolúció, evolúciós egység, mikro- és
makroevolúció, ideális populáció, reális populáció, szelekció, fit-
nesz, génáramlás, genetikai sodródás, alapító elv, háziasítás, ne-
mesítés, speciáció, hibridizáció, izoláció, horizontális géntranszfer,
relatív és abszolút kormeghatározás, „élő kövület”, lenyomat, kö-
vület, koevolúció, kémiai evolúció, emberi rassz, atavizmus.
Tematikai egység Rendszerbiológia és evolúció Órakeret
4 óra
Előzetes tudás Sejtbiológia, genetika, immunológia, ökológia.
A tematikai egy-
ség nevelési-
fejlesztési céljai
A környezet és az ember, az emberi közösség komplex kapcsola-
tának megértése. A rendszerelvű biológiai gondolkodás hatásá-
nak megértése az emberi együttélésre, a környezet megóvására
és az egészségügyre. A modern biológia és a bioinformatika egy-
re szorosabb kapcsolatának felismerése.
A biológiai és környezettudományok rohamos fejlődése által
felvetődő új kérdések, konfliktusok és lehetséges megoldások
bemutatása, azok (bio)etikai, jogi és világnézeti vonatkozásaival.
Az evolúció bemutatása mint a biológiai rendszerek változásai-
nak alaptörvénye. A felvetődő ideológiai viták hátterének feltá-
rása és feloldhatósága.
A megalapozott szakmai ismereteken alapuló véleményalkotás
és vitakészség fejlesztése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazá-
sok, ismeretek
Fejlesztési köve-
telmények
Kapcsolódá-
si pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások
Milyen gazdálkodási, gondolkodási és életmód-
beli formák lehetnek az emberiség fennmaradá-
sának feltételei?
Melyek az élet biológiai jellegzetességei?
Milyen általános és sajátos törvényszerűségek
jellemzik az egyes biológiai rendszereket?
Melyek azok a biológiában megismert új techni-
kák, amelyek elősegíthetik az emberiség fejlődé-
sét?
Ismeretek
A biológiai rendszerekben működő általános (ha-
sonló és eltérő) törvényszerűségek.
Érvelés a bioetika
fő kihívásainak a
joggal és a világ-
nézettel való kap-
csolatáról.
Az élő rendszerek
minőségi és meny-
nyiségi összefüg-
géseinek elemzése
a rendszerelvű
biológiai gondol-
kodás alapján.
Informatika:
információ-
tárolás és
előhívás, a
biológiai je-
lenségek in-
formatikai
megközelíté-
se.
Etika: kör-
nyezetetika.
40
Az élet alapvető (biológiai) jellegzetességei.
A bioszféra hierarchikus rendszerei.
Bioinformatikai alapfogalmak.
A biológiai hálózatok.
A jövő kilátásai és új kihívásai a biológia várható
fejlődésének tükrében.
Az evolúcióelmélet és az evolúciós modell mai
bizonyítékai.
A bioetika alapjai.
Az ökológia és az evolúcióbiológia kapcsolata.
Betegségtérképek
keresése az inter-
neten, értelmezé-
sük.
A nemzetközileg
elfogadott bioeti-
kai alapelvek és
törvények értéke-
lése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Biológiai hálózat, betegségtérképek, bioetika, személyiségi jog,
bioszociális háló, hálózatos evolúciós kép.
A fejlesztés
várt eredmé-
nyei a két év-
folyamos cik-
lus végén
A tanulók megértik a környezet- és természetvédelem alapjait, elsa-
játítják az ökológiai szemléletet, és nyitottá válnak a környezetkímé-
lő gazdasági- és társadalmi stratégiák befogadására. Megszerzett
ismereteiket a gyakorlatban, mindennapi életükben is alkalmazzák.
A tanulók felismerik a molekulák és a sejtalkotó részek kooperativi-
tását, képesek a kémia, illetve a biológia tantárgyban tanult ismere-
tek összekapcsolására. Megértik az anyag-, az energia- és az infor-
mációforgalom összefüggéseit az élő rendszerekben.
Rendszerben látják a hormonális, az idegi és az immunológiai sza-
bályozást, és képesek összekapcsolni a szervrendszerek működését,
kémiai, fizikai, műszaki és sejtbiológiai ismeretekkel. Felismerik a
biológiai, a technikai és a társadalmi szabályozás analógiáit.
Biológiai ismereteik alapján az ember egészségi állapotára jellemző
következtetéseket képesek levonni. Tudatosul bennük, hogy az em-
ber szexuális életében alapvetőek a biológiai folyamatok, de a szere-
lemre épülő tartós párkapcsolat, az utódok tudatos vállalása, fele-
lősségteljes felnevelése biztosít csak emberhez méltó életet.
Helyesen értelmezik az evolúciós modellt. A rendszerelvű gondol-
kodás alapján megértik az emberi és egyéb élő rendszerek minőségi
és mennyiségi összefüggéseit. Felismerik a biológia és a társadalmi
gondolkodás közötti kapcsolatot.
Képessé és nyitottá válnak az interdiszciplináris gondolkodásra.
A saját életükben felismerik a biológiai eredetű problémákat, élet-
módjuk helyes megválasztásával, megbízható szakmai ismereteik
alapján felelős egyéni és társadalmi döntéseket képesek hozni.
top related