Az általános és személyközi modellek

AZ ÁLTALÁNOS ÉS SZEMÉLYKÖZI MODELLEK 

Interdiszciplináris (személyközi és telekommunikációs) aspektusok

Készítette:Németh LászlóTanár:Dr. Forgó Sándor

Általános és személyközi modellek

• Arisztotelész retorikai felfogása• beszélő – beszéd – hallgatóság • A retorikai alaphelyzetnek három fő tényezője van:

BESZÉLŐ – BESZÉD – HALLGATÓ

Retorikai alaphelyzet • A beszélő alkalmas-e az adott ügyben hatni a

hallgatóságra• A beszéd alkalmas-e a kívánt hatás kiváltására• A hallgató fogékony-e az ügy iránt

Shannon-Weaver modellje

• 1. Információforrás• 2. Adó• 3. Csatorna• 4. Vevő• 5. Címzett• 6. Zajforrás

1. Információforrás

• valamilyen energia állapotváltozást hordozó jelenség, vagy személy, amely üzenettartalommal rendelkezik.

2. Adó/kódoló

• A forrás üzeneteinek, szimbólumsorozatainak megfelelteti a csatorna jelsorozatát, jelhalmazát, jelfolyamatát és a csatorna bemenetéhez juttatja el.

3. Csatorna

• A jeleket közvetítő közeg. A fizikai közeg számára adekvát energiaállapotú jeleket képes közvetíteni. Térben, időben elkülönülő helyek között jelsorozatok, jelhalmazok, jelfolyamatok átvitelére alkalmas.

4. Vevő/dekódoló

• A csatorna kimenetén megjelenő jeleket állítja vissza az eredeti üzenetet, olyan formába, amit a rendeltetési hely észlelni tud.

5. Címzett

• A rendeltetési hely, az üzenet címzettje, a forrás által kibocsátott üzenetet észleli.

zaj , válasz , visszacsatolás • A zaj a nem tervezett torzulás a kommunikációs

folyamatban. • A válasz a befogadónak az üzenet vétele utáni

reakciója. • A visszacsatolás a befogadó válaszának az a

része, amit a kommunikátornak küld vissza, és ami el is jut hozzá.

Ruesch and Bateson funkcionális (kúp)modellje (1951)

• A negyedik szint• • A harmadik szint• • A második szint • Az első szint

• Az első szint az intraperszonális kommunikáció. A második szint a személyek közötti és két egymással kommunikáló személy átfedő kommunikációs élménye meglétét tételezi fel, a harmadik szint a csoportos kommunikáció, amely több ember közötti információ cserét jelent, a negyedik szint a kulturális szint, amely emberek nagy csoportjait kapcsolja össze.

Newcomb – A társadalmi kommunikációs modell (1953) • Háromszögletű modellt alkotott. A

kommunikáció társadalomban, társadalmi kapcsolatokban betöltött szerepét tanulmányozta.

• Az (A) kommunikátor és (B) a befogadó (X) a társadalmi, kulturális környezet egy darabja; az üzenet tartalma. A modell akkor van egyensúlyban, ha (A) és (B) konszenzusra jut (X)-ről, vagy ha (A) és (B) kommunikál (X)-ről. Ha ellenkezik a véleményük, akkor nincs egyensúly.

Schramm és Osgood modelljei (1954 -1961)

• Nem adót és vevőt jelöl, mint Shannon és Weaver modellje ,hanem interpretálót, mindkét végponton.

• A modell a kommunikáció körkörös jellegét emeli ki.• Cirkuláris megközelítésük a kommunikáció körkörösségét

emeli ki.

A közös jelentést befolyásoló elemek W. Schramm szerint

• W. Schramm az üzeneteket alapvetően olyan jeleknek tekinti, amelyek a befogadónak ismerősnek kell, hogy tűnjenek. Azaz minél jobban fedi a küldő tapasztalatainak köre a befogadóét, annál valószínűbb az üzenet hatékonysága.

Jacobson – A nyelvi modell (1960)

• A feladó az, aki a címzettnek valamilyen üzenetet küld. A közös kód szükséges ahhoz, hogy mindkét fél számára érthető legyen az üzenet. A kontextus biztosítja az összefüggést. A kontaktus a fizikai csatornát jelenti.

• Megnevezi a nyelvi kommunikáció alapfunkcióit.

Berlo –  interperszonális tranzakciós S-M-C-R modell (1960)• Standard elemeket tartalmaz.

• A vizsgálódás tárgyai a Forrás és a Vevő közti kapcsolatra és a bennük rejlő tényezőkre irányul.

Berlo S-M-C-R modellje újdonságai

• Berlo szerint 5 kommunikációs képesség létezik:

• két kódolási képesség: beszéd, írás• két dekódolási képesség: hallás, olvasás• az ötödik megléte pedig kritikus jelentőségű mind a

kódolás mind pedig a dekódolás szempontjából: gondolkodás vagy érvelés

Berlo S-M-C-R modellje újdonságai

• kódoló kommunikációs képessége befolyásolja a kommunikáció pontosságát

két módon:• Befolyásolja az ember saját képességét arra, hogy

elemezze saját szándékát és céljait, a képességet, hogy mondjon valamit amikor kommunikál.

• Hatással van arra, hogy úgy kódoljuk az üzenetet, hogy az azt jelentse amit szeretnénk.

Berlo S-M-C-R modellje újdonságai• A kommunikáció számos képességet

igényel, mint például:

• Ismerni és használni kell a kód nyelvtanát.• Bő szókinccsel kell rendelkezni és használni is kell

azt.• Ismerni kell és be kell tartani a szabályokat.• A kód használatát a hallgatósághoz kell igazítani.

Dance – spirál modellje (1967)

• A társadalmi kommunikációs rendszer komplexitását érzékelteti. A valóságot olyan spirálként ábrázolja, amely egyszerre több szinten zajlik. és folyamatosan táplálja önmagát a végtelenségig. A folyamatos kommunikációban több média vesz részt egyidejűleg. Ahány egyéniség, annyi továbbfejlesztett változata létezhet egy üzenetnek.

Watzlawick, Beavin, Jackson modellje (1967)• Egyik személy sem

tekinthetőnek küldőnek, vagy fogadónak. Ők kommunikátoroknak,kommunikációs folyamat végrehajtóinak tekinthetők.

• Küldő és fogadó szerepe állandóan változik.

• Olyan nincs, hogy valaki nem kommunikál!

• A kommunikációs folyamat üzenetéről annak jelentésére kerül át a hangsúly.

Becker mozaik modellje (1968)

• Figyelembe veszi az üzenetekre adott válaszok változó természetét is.

• Hűen ábrázolja kommunikációs folyamat komplexitását és összetettségét

• Az egyén eltérő helyzete és tulajdonságai is befolyásolhatják az információkkal való szembesülését

• Egyesek nagy mennyiségű információhoz juthatnak rövid idő alatt, míg mások lemaradnak bizonyos információkról, vagy egyáltalán nem vesznek bizonyos információ elemeket figyelembe.

• Gyengeségek: Habár a modell egy harmadik dimenziót is feltételez, nem tudja akadály nélkül figyelembe venni a kommunikációs esemény összes lehetséges dimenzióit és síkjait.

Barnlund tranzakciós modellje (1970)

• Személyen belüli kommunikáció modelljét ábrázolja.

Két személy interakciójának  modellje

• Két személy interakciójának modellje.

Horányi – a kommunikációs cselekvés modellje (1975)

• Az adótól a vevőig tartó egyetlen közleményátvitelt ragadja meg.

• A modell nem láncszerű, hanem blokkszerű.

• A kommunikáció szimmetriáját hangsúlyozva azokat a blokkokat, amelyek az adó és a vevő oldalán is előfordulnak, csak egyszer szerepelteti. Így ezek a legfontosabb elemek az ábra tengelyébe kerültek.

• A kommunikatív cselekvés modellje

Roberts - Barker – a személyen belüli kommunikációs modellje (1987)

A személyen belüli kommunikációs modell, magyarázat I.

• Stimulus (bal) minden olyan fizikai hatást jelent, amely hatással van a testünkre, pl.: hang, nyomás, fény

• Receptorok: a testnek azok a részei, amelyek a stimulációt fogadják és átalakítják érzékeléssé. Ezek nyers, feldolgozatlan impulzusok, amelyeket akkor kell feldolgozni, amikor kapcsolatba kerülnek jelentés rendszerekkel.

• A múlt: minden ami a memóriában található.• A jelen: arra utal ami a közvetlen memóriában vagy a

megfigyelt tudatban található.• A jövő: a várhatóan bekövetkező események.

A személyen belüli kommunikációs modell, magyarázat II.

• Kódolás: Olyan stimulusok létrehozása, amelyek jelentéstartalmat hordoznak. Egy jel jön létre, de az nem feltétlenül kerül közvetítésre.

• Tudatos gondolatok: azok a gondolatok, ötletek, amelyek az agyban léteznek, és a kommunikáló tudatában van azoknak.

• Effektorok: Olyan nyílt és/vagy rejtett viselkedésformák, amelyek eredményeképpen a jel elküldésre kerül. Lehetséges, hogy többféle belső jelek fordulnak elő, de az is lehet, hogy csak egy. A megfigyelhető jel a személyen kívül értelmezhető.

A személyen belüli kommunikációs modell, magyarázat III.

• Stimulus (jobb) az effektorok által kibocsátott jelek, amelyek mások, és/ vagy magunk által megfigyelhetőek. Nem mindegyik szándékosan jön létre.

• Ötlet, gondolat (bal) bármilyen jelentés, ami egy stimulushoz kapcsolódik, a modellnek ezen a pontján a gondolatok a személyen kívülről jövő stimulushoz kapcsolódnak

• Ötlet, gondolat (jobb) bármilyen jelentés, ami egy stimulushoz kapcsolódik, a modellnek ezen a pontján a gondolatok a személyen belülről jövő stimulushoz kapcsolódnak.

A személyen belüli kommunikációs modell, magyarázat IV.

• Szint (bal) a tudat vagy az agy állapotára utal, tudatos, illetve nem tudatos szintek a személyen kívül érkező stimulusok vonatkozásában.

• Szint (jobb) a tudat vagy az agy állapotára utal, tudatos, illetve nem tudatos szintek a személyen belül érkező stimulusok vonatkozásában.

• Nem tudatos gondolatok: mindazon gondolatok, amelyek az agyban léteznek, de nem vagyunk tudatában.

 J. Wheatley –  fraktál modellje (1992)

• A fraktál elnevezést a latin fractus elnevezésből származtatta, mely felfogása szerint a legjobban megfelel a szabálytalan alakzatok modellek leírására.

"Hópihe" fraktál hogyan jön létre?

• A Koch-féle "hópihe" fraktál úgy jön létre, hogy egy háromszöghöz folyamatosan hozzá adunk geometriai elemeket olyan módon, hogy egy egyenlőszárú háromszög oldalait harmadoljuk, és minden harmad közepén létrehozunk egy új háromszöget. Így minden alakzat összetettebbé válik, de minden háromszög ugyanúgy néz ki, mint az alap alakzat.

A fraktálok tulajdonságai

• A nagyobb összetevő tükröződése, illetve megjelenése a kisebb részletekben, a fraktálok meghatározó tulajdonsága.

• A fraktál alakzatok a természetben mindenütt megjelennek, ilyen pl. egy brokkoli fej, egy levél, egy hópihe, vagy bármely természeti forma.

Források:

• Em Griffin:Bevezetés a kommunikációelméletbe,Harmat,2003

• Dr Forgó Sándor:Kommunikációelmélet, kommunikációs ismeretek (e-learning tananyag)

• Kommunikáció I. szerk. Horányi Özséb,General Press,2003