APRÓKA KALENDÁRIUM - Kőbányaaprokovi.kobanya.hu/index_htm_files/2018_2019_Kalendarium.pdf · teljesen szabadon csatlakoztak. Sokan láthatóan várták, mikor kerülhetnek már
Post on 23-Aug-2020
1 Views
Preview:
Transcript
APRÓKA
KALENDÁRIUM
2018/2019
Kedves Szülők, Kedves gyerekek!
Ismét eltelt egy dolgos és tartalmas tanév. Szeretettel nyújtjuk át élményeket és eseményeket idéző
kalendáriumunkat. A nyárra tartalmas pihenést kívánunk kicsiknek és nagyoknak. Legyen sok idő a lusta
nyári napokon gyermeki kérdésekre és ráérős válaszokra.
Gyéressy Éva, óvodavezető
Hogyha nyár van, hol a tél?
Egész télen hol a nyár?
Mikor nem fúj, hol a szél?
És hogyha fúj, hova száll?
Fényes délben hol a Hold?
Sötét éjjel hol a Nap?
Ha kimosták, hol a folt?
Ha nem habzik, hol a hab?
Ha beszélnek, hol a csend?
Ha felszárad, hol a sár?
A mente, az hova ment?
A várkastély, mire vár?
A félóra, mitől fél?
Az aludttej hánykor kél?
Két adagot miért nem kér,
aki nyaklevest ebédel?
A golyóban mi a jó?
Kiabálban mi a bál?
Miért folyik a folyó?
A tó vize miért áll?
Miért nem úszik a csibe?
A hal miért nem repül el?
Az eső miért esik le?
Miért nem esik soha fel?
Miért mindig ma van ma?
A holnap miért nem ma van?
Az idő honnan jön és hova tart?
Minden csupa hol, meg ha,
csupa miért és hogyan.
Mondják, néhány év alatt
nagyra növök biztosan,
s mind az összes titkokat,
megfejtem egymagam.
De marad majd egy titok,
amit akkor sem értek:
hogyan lesznek a hogyanok?
S miért vannak a miértek?
Hárs László: Miértek és hogyanok
Alternatív iskolákat
megszégyenítő tanulásszervezés a
kőbányai állami óvodában
Szülői és pedagógus szemmel a
Kőbányai Aprók Háza Óvoda Pitypang
csoport nyílt napjáról
Alternatív iskolában tanító tanárként egy
ideje foglalkoztat a „Nyitott tanulás”
(Open learning) megvalósítási lehetősége.
A gyerekek egytől egyig különböző
képességekkel kerülnek az iskolába. Az
írási, olvasási, számolási készségek
gyakran akár években mérhető eltéréseket
mutatnak, mégis az iskola megpróbálja
adott ütemre, frontálisan megtanítani
ezeket a készségeket.
A „nyitott tanulás” ezt igyekszik orvosolni
nem egyszerűen differenciálással, hanem
teljesen más tanulásszervezéssel.
Megvalósítása különösen hazánkban
eléggé gyerekcipőben jár. Néhány
Montessori osztályt, és tanulócsoportot
sorolhatunk a megvalósítással próbálkozók
közé. Én magam egy – az ezen elvek
alapján működő - tanulócsoportot
látogattam meg, és sokat olvastam egy
németországi iskoláról, ahol már hosszú
évek óta ezzel a tanulásszervezéssel
tanulnak a gyerekek.
Ezek után beültem nagycsoportos fiam
nyílt napjára a Kőbányai Aprók Háza
Óvoda Pitypang nagycsoportjába, és
megdöbbenve tapasztaltam, hogy itt
teljesen úgy zajlanak az események, mint
egy olyan osztályteremben, ahol a
gyerekek saját tempójukban, saját
érdeklődésüket követve tanulnak.
Gréti néni (Szabóné Jakab Gréta) a kreatív
asztalnál tavaszi fákat készített az arra
vállalkozókkal, miközben ha úgy alakult,
egy-egy tavaszi ének és vers is elhangzott.
Zsuzsa néni (Imre Zsuzsanna) pedig egy
összetett (egyszerre sok képességet
fejlesztő, nagyon profin kitalált)
mátrixjátékot játszott a padlóra
felragasztott négyzethálón a két csapatot
alkotó 3-3 gyerekkel.
Mind a kreatív asztalhoz, mind a
mátrixjátékhoz a gyerekek egymást váltva
teljesen szabadon csatlakoztak. Sokan
láthatóan várták, mikor kerülhetnek már
sorra. A terem közepén egy
mozgáskottának nevezett mozgásfejlesztő
játékon ugrálhatott végig az, akinek erre
támadt kedve.
Mindeközben folyamatosan zajlott a
reggeli egy 6 fős asztalnál, ahol a gyerekek
önállóan szolgálták ki magukat a
zsúrkocsiról, és pakolták oda vissza a
tányérokat, poharakat, amikor végeztek.
Az óvónők által kezdeményezett
tevékenységekben éppen nem részt vevő
gyerekek vagy a polcokról vettek le játékot
maguknak, és ültek a szabad asztalokhoz,
vagy a babakonyhában és a galérián
játszhattak.
A teremben nem volt hangoskodás, az
óvónők is halkan beszéltek, és nem is
kellett a gyerekeket a csend megtartására
folyamatosan figyelmeztetni. Egyetlen
frontális, egyszerre minden gyereket érintő
kezdeményezés volt az ott tartózkodásom
alatt: a lábtorna, amit viszont egyöntetűen
minden gyerek nagyon élvezett. Ragyogó
arccal hallgatták Gréti néni meséjét,
miközben imitálták a kis hernyót a
lábukkal, melyet-nagyokat kacagva húztak
maguk alá, mikor jött a madár, vagy
gyűjtötték lábacskáikkal a kavicsokat
versenyezve, hogy melyik pár tud többet
összegyűjteni adott idő alatt.
Kívánom az óvónőknek, hogy eljöjjön az
az idő, hogy a munkájukkal nem a
jelenlegi iskolarendszer uniformizáló
törekvéseit kell kielégíteniük, hanem
egyszerűen az egyes gyermekeket
segíthessék az ő fejlődésüknek útján: aki
szárnyalni akar és tud, az szárnyalhasson
megtanulva olyan dolgokat, amit csak az
iskolában „kellene”, és az se legyen baj, ha
valaki bizonyos képességeket még nem
sajátított el iskolakezdés idejére.
Ha az iskolai oktatás így folyna tovább,
ahogy a Pitypang csoportban a gyerekek
tanulását láttam, megszűnnének az „ezt az
iskolában már tudni kell” és az „unatkozni
fog az iskolában, ha már most tudja”
kijelentések. Miért kellene minden
gyereknek mindent ugyanakkor és
ugyanúgy tudnia?
Fónad Flóra - szülő
Irodalom: "Open learning" a Harzbergi
demokratikus iskolában (linkgyüjtemény)
„Így teltek az első hetek”
Az idei tanévben közel 90
kisgyermek kezdte meg az óvodát négy
csoportban. A beszoktatási időszak már a
nyár folyamán elkezdődött, hiszen az
óvodapedagógusok saját otthonukban,
családlátogatás során találkoztak először a
leendő kiscsoportosokkal.
Szeptember 3–án a szülők
gyermekeikkel együtt kezdhették meg a
csoportszobák felfedezését. A mi
óvodánkban lehetőség van úgynevezett
szülős beszoktatásra. Az első napon a
gyerekek az óvó nénikkel és szüleikkel
közösen játszanak, majd a szülő döntheti
el, hogy az első nap mennyi időt tölt
gyermeke az óvodában. Elviszi délelőtt
vagy csak ebéd után jön vissza érte. A
második nap már elég bátrak a gyerekek
ahhoz, hogy reggeli után a szülő az
óvodára bízza gyermekét, a harmadik nap
pedig már az alvással is
megpróbálkozhatnak.
Természetesen minden kisgyerek
másként éli meg ezeket a napokat, az
elválást az édesanyjától. Akik bölcsődéből
jönnek óvodába, viszonylag hamar
megszokják az új környezetet, az otthonról
jövő gyerekeknél több időt biztosítunk
erre. Szülőként és pedagógusként sok
kedves szóval és bátorítással, simogatással,
ölelésekkel segíthetünk a kicsiknek az
óvodai beszoktatás alatt. A gyermekek
minden esetben hozhatnak magukkal
kedvenc plüsst, „alvóst” az óvodába, ezzel
is oldva szorongásukat, hiszen a
gyermekeknek szükségük van az új
környezetben is egy biztos, ismert pontra.
Az első két hónapban– szeptember,
október – fő feladatunk az óvodai szokás-
szabály rendszer megismerése és
megtanulása illetve, hogy a gyermekek
magukénak érezzék az óvodát,
biztonságban érezzék itt magukat. Ebben
az időszakban pedagógusként arra
törekszünk, hogy az óvodai napirendet és a
hozzá tartozó szabályokat a gyermekeknek
és szülőknek is megtanítsuk, elfogadtassuk
illetve, hogy kialakuljon a bizalom a
gyermekek-óvodában dolgozó felnőttek és
szülők-óvodapedagógusok között.
Kollégáim nevében is azt
állíthatom, hogy novemberre minden
kisgyermek beszokott az óvodába: vagyis
mind a 90 mosolygósan és jókedvűen
érkezik minden nap hozzánk.
Kéri Zoltánné - óvodapedagógus
„Szüreti mulatság”
A Liliom csoport szeptemberben csöppent
bele az óvodai élet mindennapjaiban. A
szüreti mulatság volt az első közös óvodai
programunk, amire már hetekkel a
program előtt megkezdtük az
előkészületeteket. Minden
tevékenységünket ez a téma hatotta át. A
nagy nap reggelén mindenki izgatottan
érkezett. A délelőtt során közösen
felötöztettük a csőszünket, majd kezdetét
vette a szőlőszemezgetés. Mindenki nagy
lelkesedéssel, énekléssel kísérve
szemezgette a szőlőfürtöket. A nagy
munkálkodás után a gyermekek örömmel
fogyasztották el munkájuk gyümölcsét, a
szőlőszemeket. :) Ezt követően az udvaron
folytattuk az ünneplést. Ügyességi játékok
során összemérhettük a gyorsaságunkat,
ügyességünket. Játszottunk futójátékokat,
kosarakba gyűjtöttünk gesztenyéket végül
almát és szőlőt ábrázoló képeket
válogattunk a műfüves pályán. Az
izgalmakat az is fokozta, hogy a
Gyöngyvirág csoportos gyermekek is
velünk együtt játszottak. A játékokat
követően a nap fénypontjához érkeztünk
el. A szőlőprés, a préselés munkafolyamat
megtekintése volt a legizgalmasabb a
gyermekek számára. Nagy érdeklődéssel
hallgatták és nézték, ahogy Ildi néni a
préselést bemutatta. A szüreti mulatság
zárásaként dalos játékokat énekeltünk és
táncoltunk. A lepréselt mustot az ebédnél
kóstoltuk meg, ami sok gyermeknek
kedvencévé vált. Nagyon jól érzeték
magukat, már most izgatottan várják a jövő
évi szüreti mulatságot!
Szabó Rebeka – óvodapedagógus
Hahó Macik, megjöttünk!
Ősszel a Veresegyházán lévő Medvefarmot
látogattuk meg a gyerekekkel. Miután
leszálltunk a buszról, körbe sétáltuk a
mesterségesen kialakított parkot, ahol a
medvék a farkasokkal jól elkerített
területen együtt élnek.
A séta során felhívtuk a gyerekek
figyelmét a medvék élőhelyére, a szűk
bejáratú öblös, mesterségesen kialakított
barlangokra, ahol a medvék téli álmot
alszanak, majd megnéztük a tavakat,
amelyek a medvék itatására szolgálnak.
Végig sétáltunk a parkon és végül a
gyerekek által hozott mézzel megetettük a
medvéket és a bocsokat. A középsőseink
nagyon élvezték a hosszú nyelű fakanalak
használatát, amikkel a területet elzárt
kerítéseken keresztül benyúlva etettük a
medvéket. A sétánk végével újra
átbeszéltük a medvék tulajdonságait,
élőhelyüket, táplálkozási szokásaikat.
Különbséget tettünk a vadon élő és a ház
körül élő állatok szokásai között. A park
melletti játszótéren tízóraiztunk és a fa kis
vasúton egy közös fényképpel gazdagodva
elbúcsúztunk a medvefarmtól.
A gyerekek boldogan, sok élménnyel
gazdagodva szálltak fel a buszra, és útnak
indultunk az óvodánkba, ahol másnap
felelevenítettük a Medveparkban látott
élményeinket, majd színes rajzokkal
gazdagítottuk emlékeink tárházát.
Faragó Orsolya - óvodapedagógus
Veresegyházon 1998. november 24-én nyílt
meg Közép-Európa egyetlen
medvemenhelye. Az 5,5 hektáron elterülő
együttes, 3,5 hektárnyi egybefüggő
kifutójában kedvére játszhat a 39
barnamedve. 16 Kamcsatkai egyed és 17
erdélyi Európai medve él nálunk.
A területen 8 darab szűk bejáratú, ámde
öblös mesterséges barlang van elhelyezve.
Egy-egy barlangban két-három medve is
pihen. Két, egyenként 160 négyzetméteres
mesterséges tó van kialakítva, melyet
rendszeresen utántöltünk. Ez biztosítja az
ivóvizüket, valamint a tavakban telepített
kárászok is élnek. Ezeket ugyan megfogni
nem tudják a medvék, de jó időtöltés
számukra a kergetőzés. Ennek a
játszótérnek nagy sikere van a medvék
között.
A természetes élőhely minél tökéletesebb
reprodukálása érdekében 1,5 hektáros
fenyves erdő biztosítja az elrejtőzést, és a
fára mászás lehetőségét.
Ugyan minden medvének 38 játszópajtása
van, azért vannak szigorú szabályok. Saját
kialakított, kivívott rangsorát mindenkinek
figyelembe kell venni. Ősszel és télen a
territóriumnak is nagy szerepe van, amit
illik betartani, ellenkező esetben ugyanis
komoly következményekkel számolhat a
renitenskedő.
Éppen ezért a takarmány szétosztása úgy
történik, hogy minden állat territóriumába
eljuttatjuk a neki szükséges mennyiséget,
hogy a kialakult rangsor ne befolyásolja az
eleség felvételi lehetőséget, mert ez néhány
állat rendszertelen táplálkozásához
vezetne. Fontos, hogy a felesleges élelem,
amit nem esznek meg a medvék, össze
legyen takarítva, mert ez vonzza a nem
kívánatos rágcsálókat.
A kifutó dús növényzete lehetővé teszi a
medvék számára, hogy a nyári időszakban
rügyeket és gyökereket is ehessenek.
A menhelyen élő hím állatok
elhelyezésükkor ivartalanítva lettek, hogy
szaporodás ne fordulhasson elő. Ilyen kis
területen ugyanis a bocsok nevelése a
nőstények számára lehetetlen, egymás
bocsaiban kárt tennének, elkülönítésükre
pedig nincs lehetőség.
Téli álom idejére kialakulnak a párok. Így
egy-egy szalmával megrakott barlangban
akár több medve is pihenhet. A nyugalmi
állapot idejére a takarmányozást fel-
függesztjük. Kora tavaszig a kifutóban a
látványos élet megszűnik.
Az évnyertes pitypang csoport őszi
kirándulása …
Miért évnyertes csoport? A nevében is
benne van. Akik ebbe a csoportba járnak,
egy évet ajándékba kapnak annak
érdekében, hogy a következő évben
zökkenőmentesen indulhassanak az
iskolában, megkönnyítsük számukra az
első osztály megkezdését."
Ősszel az Állatkertbe látogattunk.
Kirándulásunkat, mint sok más
élményünket, megjelenítettük a szőnyegi
játékunkban. Az állatkertben készült
fényképeket egy délelőtti beszélgetés
során, projektoros kivetítéssel néztük meg
s felidéztük az ott látottakat. Megmintáztuk
az ottani állatokat. Az elefántokat,
zsiráfokat és a zebrákat papírhengerekből,
WC-papír gurigákból, a medvéket, jeges
macikat, vízilovakat, tigriseket pedig
kasírozás technikával varázsoltuk elő. A
gyerekeket motiválta, hogy a saját kezűleg
elkészített játékeszközökkel játszhattak
nap, mint nap a szőnyegi játékuk közben.
Lelkesen simogatták a tapétaragasztótól
ragacsos kis kezükkel az állatokat a
kasírozás során. Az elkészült állatok
befestése sem történt kedvetlenebbül, hisz
tudták, ha elkészül, vihetik is majd
játszani. Öröm nézni őket, hogy
szabadjáték alatt ötletesebbnél ötletesebb
szőnyegi helyszíneket rendeznek be.
Szabóné Jakab Gréta – Óvodapedagógus
Zöldségeket faragtunk,
csodaszépet alkottunk…
Az idén is megtartottuk óvodánkban a
hagyományos zöldségfaragó délutánt. Ez a
tevékenység nagyon közkedvelt a szülők és
gyermekek körében.
A konyháról is kaptunk faragnivaló
zöldségeket, de a szülők is hoztak szép
számmal illetve készültek mindenféle
kellékkel, szerszámmal.
A mi csoportunkban már rutinosak voltak a
szülők. Előre megtervezett ötletekkel
jöttek. Az egyik anyukánk elmesélte, hogy
férje már egy hete erre az eseményre
készül. Jó volt látni a családokat, ahogy a
felnőttek a gyerekekkel együtt ötleteltek,
szorgoskodtak. Szebbnél szebb alkotások
születtek. Az egész délután nagyon jó
hangulatban telt el. Jó volt látni, hogy
olyan családokat is összehozott ez az
esemény, ahol csak ritkán fordul elő, hogy
mindkét szülő egyszerre jelen van a
gyermek életében.
Nagyon sok tökfaragvány is készült az
óvodában. Jutott belőle kintre, bentre
egyaránt. Mindegyik belsejébe ledes
mécseseket tettünk, melyek a sötétben
világítva még dekoratívabbak voltak.
Gregor Lajosné – óvodapedagógus
Várva várt tökfaragás…
Immár második éve, hogy részt vehettünk
az ovis tökfaragó délutánon. Az első, kis
csoportban tartott közös alkalomra még
viszonylag felkészületlenül érkeztünk, így
az akkor készített alkotások rögtönzött
művek voltak. Idén azonban, már hetekkel
az esemény előtt lázas készülődésbe
kezdtünk! A zöldséges pultot immár
alkotói szemmel pásztáztuk! A nagy
eseményre már kész tervekkel,
szerszámokkal és a megfelelő zöldségekkel
érkeztünk. A csoportszobába lépve, elszánt
tekintettel alkotó szülőket és lelkesen
segédkező kis asszisztenseket találtunk.
Így mi is azonnal munkához láttunk.
Tökfejünk, Tomikánk kérésére félelmetes
ábrázatot kapott, ezért zellerünket mókás
arccal láttuk el! S micsoda alkotások
születtek! Még a már sokat látott óvó nénik
és dadusok is megjegyezték, hogy ilyen
kreatív szülőket és zöldségszobrász
segédeket még nem láttak! Szinte
pillanatok alatt eltelt a délután a közös
munka során. Ez nem csupán egy szuper
óvodai program volt, hanem egy
közösséget formáló esemény is, ahol mi
felnőttek ismét gyermekké válhattunk!
Nehéz eldönteni, hogy az ovis
gyermekeink vagy mi szülők várjuk-e
jobban, hogy jövőre ismét hódolhassunk a
zöldségfaragás művészetének!
Balázsné Sándor Zsuzsanna – szülő
„Itt kopog, ott kopog, megérkezett
télapóka kopp…”
„A jó Mikulás bácsit, jaj de nagyon
várom!” Természetesen, így történt ez
óvodánkban az idén is, ahogy azt a
gyermekvers írja. Ünnepeink közül a
Mikulás várás időszaka, és a Mikulás
érkezésének napja az egyik legizgalmasabb
a gyermekeink számára. Mindannyian
nagyon szívesen és gyorsan megtanulják a
Mikulást váró verset és énekeket.
Kívánságrajzot készítenek.
November 27-én délelőtt a Fabula
bábszínház művészei kedveskedtek a
gyermekeknek színvonalas bábelőadással.
A szívet melengető, vidám történet nagy
sikert aratott a kicsik körében, akik még
napokig emlegették a látottakat.
December 5-én reggel az óvodába
érkezéskor minden gyermek piros Mikulás
sapkát húzhatott a fejére, amit egész nap
viselhetett. Reggelizés után a csoportok
gyermekei közösen, cipőpucoló ronggyal
kifényesítették csizmájukat, cipőjüket,
majd szép sorba, egymás mellé rakták az
öltözőbe, azzal a reménnyel, hogy a
Mikulás abba teszi bele, a jó
gyermekeknek a csomagokat. A délelőtt
folyamán a csoportok közös énekléssel
várták a Mikulást, aki természetesen az
idén is megérkezett hozzánk. Minden
csoport büszkén, bátran mondta el a
Mikulásváró versét, amit szaloncukorral
jutalmazott a „jó Öreg.” A jó hangulatú
találkozás és búcsúzás után a csoportok
kíváncsian tértek vissza a cipőjükhöz.
Bizony az idén sem csalódott egy gyermek
sem a Mikulásban, hiszen a gyermekek
nagy örömére minden kiscipő megtelt
ínycsiklandozó finomságokkal teli piros
csomaggal.
Simon Istvánné-óvodapedagógus
Kiskarácsony, Nagykarácsony…
Minden évben izgatottan várják a gyerekek
óvodánkban a Karácsonyt, amely a
legmeghittebb közös ünnepünk. Díszbe
öltöztetjük óvodánk közterületeit és
csoportjait, és már hetekkel a nagy nap
előtt megkezdjük a készülődést, hogy a
gyerekeknek felejthetetlen csodává
varázsoljuk a szeretet ünnepét. A
várakozás izgalmát fokozzák az adventi
naptárok naponta kinyíló ablakai, az
adventi gyertyák hetente fellobbanó fényei,
a közös mézeskalács-sütés, amelynek illata
belengi az egész óvodát, az
ajándékkészítés a szülőknek és a
karácsonyi dalok éneklése.
Minden esztendőben a karácsonyi
délelőttöt megelőző napon közösen
ünnepeljük meg a Madarak Karácsonyát.
Korcsoportonként díszítjük fel a
madaraknak szánt finomságokkal az
udvaron található fenyőfát, miközben
elmondjuk az ünnepre tanult verseket, és
közösen énekeljük a jól ismert karácsonyi
dalokat.
Másnap az ünneplőbe öltözött gyerekeket a
feldíszített karácsonyfa fogadja a
csoportokban, amely végérvényesen jelzi
számukra, hogy elérkezett a nagy nap. A
reggelit követően kezdődik a varázslat! Az
egyik óvó néni kimegy a gyerekekkel az
öltözőbe, s mire a csengőszóra visszaérnek,
a gyerekeket már a meggyújtott adventi
gyertyák, a csillogó karácsonyfa,
karácsonyi zene és a játékok fogadják a
csoportban. A délelőtt az
ajándékbontogatással, a közös játékkal és a
szülők által hozott sütemények és üdítők
elfogyasztásával folytatódik ebédig.
Alvás alatt a besötétített csoportszobában
égnek az adventi koszorún a gyertyák,
csillognak a karácsonyfa fényei, halkan
szólnak tovább az ünnepi dalok és talán a
gyerekek álmaikban újra átélik ezeknek a
napoknak az apró csodáit.
Imre Zsuzsanna – Óvodapedagógus,
Óvodavezető-helyettes
„Szeretetcsomag”
Hatalmas összefogásnak lehettünk tanúi,
amikor óvodánkban meghirdettük a
„Szeretetcsomag” akciót. A
kezdeményezés arról szól, hogy a Wesley
János Lelkészképző Főiskolában működő
óvodába járó gyermekeknek és
családjuknak kicsit szebbé tegyük a
Karácsonyát.
Dr. Iványi Gábor, a főiskola rektorának
szavait idézném, hogy képet kapjunk kinek
is adakoztunk: „Olyan családok gyermekei
járnak hozzánk, akik a kerületben állandó
lakhatással nem rendelkeznek. Vannak
közöttük szívességi lakáshasználók,
vannak, akik mosókonyhában, pincében
élnek vagy olyan lebontásra ítélt házakban,
ahol önkényes lakáshasználóként húzzák
meg magukat. Élni vágyó emberek ők,
akik között folyamatosan közszájon forog,
hogy éppen hol van olyan épület, amelynek
valamelyik részébe be lehet költözni, és ott
lehet lakni addig, amíg a hatóság fel nem
fedezi és tovább nem kell menniük.” A
szülők és gyermekek 5 nap alatt hatalmas
mennyiségű élelmiszert hoztak, melyeket
igyekeztünk a 42 rászoruló család részére
igazságosan elosztani. Csak néhányat
említve: összegyűlt több, mint 160
kilogramm liszt 140 kg cukor, közel 80
üveg citromlé, 110 liter tej, 105 csomag
gabonapehely, 110 csomag keksz, 100
doboz tea, 80 üveg lekvár, 250 Balaton
szelet, 160 Sport szelet, 100 gyors leves.
Az adományokat december 17-én
szállítottuk el a Főiskola óvodájába, ahol
az egyik óvodapedagógus átvette tőlünk, és
az óvodát is megnézhettük, ahol a
gyerekek éppen karácsonyi dalokat
énekeltek és játszottak.
Nagyon szépen köszönjük a szülőknek és
munkaközösségünknek az összefogást!
Együtt boldogabbá tettük 42 család
Karácsonyát!
Luca, Luca kitty-kotty….
Az Adventi időszakban az egyik népszokás
a Lucázás. Ezt a hagyományt minden
évben a nagycsoportos gyerekek mutatják
be a többi gyermeknek. Idén a levendula
csoport Luca – napi műsorát láthatták
kicsik és nagyok. Ezt megelőzően
megismertettük a levendula csoportosokkal
a néphagyományt. Ültettünk Luca-búzát,
melynek hagyománya a következő:
december 13.-án minden kis gyermek egy
cserépbe búzát ültetett, amit karácsony
napjáig gondozott és öntözgetett. A
magocskák minél magasabbra hajtottak ki,
s minél jobban kizöldült annál bővebb
termést jósoltak a következő esztendőre. A
mi búzánk termékeny évet mutatott.
Beszéltünk a gyerekeknek a Luca székéről,
melyet Luca napján kezdtek el faragni 9
féle fából és Karácsony napjára kellett
elkészülnie. Mivel a Luca széke lassan
készült, minden nap csak egy műveletet
lehetett rajta elvégezni, innen ered a
mondás is, miszerint „Lassan készül, mint
a Luca széke.” A szék készítője magával
vitte december 24.-én az éjféli misére és
erre ráülve megláthatta kik a
boszorkányok. Miután a szék készítője a
boszorkákat felismerte, gyakran szaladnia
kellet, s maga mögé mákot szórva
biztosította, hogy üldözője ne érhessen a
nyomába. Az otthon már biztonságot
nyújtott, de a Luca székét mindenképpen el
kellet égetni. A gyerekek ezt a történetet
figyelemmel hallgatták végig.
Miután a gyerekekkel megismertettük
ezeket a népszokásokat, elkezdtük
gyakorolni a szerepeket. Beöltöztünk, a
fiúk kalapot, mellényt és botokat kaptak, a
lányok népi ruhát öltöttek. A botokkal és
zajkeltő eszközökkel ritmusosan mondtuk
a mondókákat. A gyerekek gyorsan
megtanulták a „termékenységvarázsló”
rigmusokat. Ez a kottyolásnak nevezett
szokás segítette az eljövendő bő termést és
a jószágok megfelelő szaporulatát. A sok
gyakorlás meghozta gyümölcsét. A nagy
napon többször is előadtuk a műsorunkat a
főépületben és a telephelyen egyaránt. A
gyerekek nagyon izgultak ameddig el nem
kezdődött a játék, utána önfeledten, bátran
és örömmel szerepeltek. A közönség nagy
tapssal és édességgel köszönte meg a
„kottyolásunkat”. A gyerekek ebéd után
jóízűen elfogyasztották a megérdemelt
jutalmukat. Mi óvó nénik pedig büszkék
voltunk az összes levendula csoportos
gyerekre.
Kiss Tímea - Óvodapedagógus
Farsang: „jöjjön a tavasz, menjen
a tél”…
Azt hiszem, mindannyiunk nevében
elmondhatom, hogy a farsangi ünnepkör és
az arra való felkészülés a legjobban várt
esemény a gyerekek körében. Már hetekkel
korábban tervezgetik a gyerekek, hogy
milyen jelmezbe szeretnének öltözni, kinek
a bőrébe szeretnének bújni. A
nevelőtestület a szülői munkaközösséggel
egybehangzóan azt találta ki, hogy ebben a
tanévben a királyi palota és a királyi udvar
lakói közül választva öltözzenek jelmezbe
óvodásaink. Ezt az ötletet az óvoda apraja
és nagyja is örömmel fogadta.
Kiscsoportosaink izgatottan készültek,
tervezgettek a szüleikkel, mivel nekik még
ez volt az első óvodás farsangi élményük.
Nagyon várták már a napot és boldogan
léptek be reggel a csoportszobába. Minden
érkező gyermeket izgatottan vártunk és a
többiekkel együtt már az ajtóban
megcsodáltuk jelmezét. Reggeli után
elkezdődött a várva várt mulatság. A
bemutatkozás és felvonulás után
különböző tréfás vetélkedőket, versenyeket
szerveztünk a gyerekeknek, melybe
mindenki boldogan bekapcsolódott. A
játékokat követően kezdődött a zenés,
táncos mulatozás, melyen együtt táncolt a
királylány az udvari bolonddal, a szakács
pedig lovaggal.
A hét megkoronázásaként került
megrendezésre a pénteki farsangi bál,
melyet ebben az évben is az Újhegyi
Közösségi Házban tartottunk meg. A
csoportok bevonulásakor megcsodálhattuk
a gyerekek által készített és hordott
egységes kiegészítőket. (korona, palást,
nyaklánc, kitűző stb.) Éva néni köszöntője
és a zenekar bemutatkozása után
elkezdődött a fergeteges mulatozás,
táncolás. Az egész termet bejárva
énekeltünk, „csujjogattunk”, vonatoztunk a
többi csoporttal együtt. A mulatozás
szünetében megtekintettük a Bodzavirág
nagycsoport kiszéző műsorát, mely nagyon
látványos, jól szervezett volt. A gyerekek
nagy lelkesedéssel készültek és a végén
nagy örömmel fogadták a dicsérő szavakat,
illetve a nagy tapsot.
A zene, a közös tánc és éneklés élménye
könnyedén összekovácsolta a csoportokat,
az óvodát. Elmondhatjuk, hogy újabb
közös élménnyel gazdagodtunk a farsangi
hét folyamán, mindenki nagyon jól érezte
magát.
Túri Sándorné – óvodapedagógus
Földünk legnagyobb kincse a víz..
„Víz! Se ízed nincs, se színed, se zamatod,
nem lehet meghatározni téged,
megízlelnek, anélkül hogy megismernének.
Nem szükséges vagy az életben: maga az
élet vagy.”
Kerületünkben minden márciusában
megrendezik a Kőbányai pedagógiai
Napokat. Ennek keretében a Kelet-Pesti
Tankerületi Központ, pályázatot hirdetett.
Óvodánk kihasználta a lehetőséget és
pályázott a „Víz” című projekt tervével.
Nagy örömünkre 40.000 Ft-ot nyert
intézményünk, melyet a pályázatnak
megfelelően a Pipacs és a Pitypang
nagycsoport Tropicariumi kirándulás
költségeire használtunk fel. A több hetes
víz projektünk első napján vettünk részt az
élményszerző kiránduláson. A gyerekek
közvetlen tapasztalatszerzés útján
szereztek információkat a tengeri
állatokról, és növényekről. A tanulás során
az élményszerzést és a közvetlen
tapasztalatszerzést nagyon fontosnak
tartjuk. Kiváló alkalom volt ez a nap
tapasztalatok és ismeretek rendszerezésére,
bővítésére. A gyerekek számára
feledhetetlen élményeket biztosított a rája
simogatás, a"merülés": amikor az üveg
alagúton átsétáltunk, és közvetlenül, szinte
testközelből láthattuk a cápák, rájákat, a
tengeri élőlények életét. A látvány
lenyűgözte a gyerekeket és a felnőtteket is.
A kirándulásunkról hazaérve azonnal
leültek a gyerekek a vizuális asztalhoz, s
kérés nélkül máris újra alkották a
látottakat. A „víz projekt” során az itt
szerzett élményekre építkezve dolgoztuk
fel a témakört. A játéktevékenységbe
ágyazva, sokféle módon jutattuk a
gyerekeket ismeretekhez. A hajót, és
tengeralattjárót építettek, halásztak,
megnyílt a halpiac, ahol megvehették a
tengeri halakat a babakonyhai
főzőcskézéshez. Közben gyakorolták a
számolást, a pénz használatát. Különböző
kézműves technikával készítették el a
tevékenységekhez szükséges eszközöket,
játékokat. Kísérleteket végeztek a vízzel,
akváriumot készítettek, ismereteket
szereztek arról, hogy miért fontos óvni és
védeni a vizeinket. Természetesen nem
maradhattak el a témához kapcsolódó
versek, mesék és énekek sem. Tartalmas és
élményekben gazdag tevékenységeket
szerveztünk a gyerekeknek a projekt
kapcsán.
Szabóné Jakab Gréta – óvodapedagógus
Gyéressy Éva – óvodavezető
Ahogy mi nevezzük: „Nyúl nap”
Hagyományőrző óvodaként a Húsvét egy
fontos pontja a tanévünknek. A tavasz
projekten belül két hetet szoktunk a
húsvétra fordítani.
Az első héten tojást díszítünk. Mindenki
másképp, hiszen a nagyok egy szimpla
festésben már nem tudják kiélni
kreativitásukat, viszont a kicsiknek egy
valóra vált álom, ha festhetnek kedvükre.
A kifújt vagy főtt tojások készítése mellett
a csoportszobát is díszítjük nyuszikkal,
tojásokkal, melyeket a gyermekekkel
együtt készítünk el.
A második héten minden gyermek elkészíti
saját kis kosarát, melyben a locsolkodáskor
gyűjtheti a lányoktól kapott csoki tojást,
illetve ebbe tehetik a gyermekek az
óvodában készített hímes tojásokat.
A húsvéti délelőtt folyamán minden
kisgyermek izgalmas váltóversenyeken,
ügyességi feladatokon próbálhatja ki magát
csoporttársaival együtt, majd mintegy
jutalomként finom karalábé és sárgarépa
falatokat eszegethet.
Ebben a tanévben a középső és nagy
csoportosok 6 különböző állomáson
próbálhatták ki magukat, ahol volt puzzle,
énekes játék, tojásgyűjtés nyúlkerüléssel,
répás sorverseny. Természetesen a csoki
tojás beszerzése sem maradhatott el, hiszen
minden csoport kapott egy kosár „édes
hímest” a saját óvó nénije állomásán.
A kiscsoportosok 4 versenyfeladatban –
nyuszi kerülés, répaültetés, tojáshordás,
répaszállítás - próbálhatták ki magukat,
majd a csoportszobába visszaérve izgalmas
tojáskeresésen vettek részt.
A húsvéti munkadélután a kiscsoportos
szülőknek újdonság volt, a középső illetve
nagycsoportos szülők már rutinosan jártak
körbe a csoportszobákban különböző
tojásdíszítő, nyuszi készítő technikákat
kipróbálva. A csoportszobák mindenki
előtt nyitva álltak, és jó volt tapasztalni,
hogy ezzel a lehetőséggel évről évre
nagyon sokan élnek.
Nekünk, pedagógusoknak ilyenkor öröm
látni, hogy a szülők a gyermekükkel
együtt, a gyermeküket segítve elmélyülten,
csak egymásra figyelve töltenek el
minőségi időt.
Tóth Júlia Katalin – óvodapedagógus
Az édesanyák köszöntése..
Óvodánkban az Anyák napja egy meghitt,
bensőséges ünnep. A gyermekek
kétszemélyes helyzetben köszönthetik meg
Anyukájukat ezen a fontos napon.
Minden csoportszobában fellelhető
ilyenkor egy berendezett babakonyha, kis
sarok, szeglet, mely magában hordozza a
meghittséget, boldogságot.
Az Anyukák egymás után egyesével
léphetnek be a csoportszobába, ahol a
gyermekek már izgalommal telve várnak
rájuk. Mindenki a saját Anyukáját vezeti az
Anyukák székére, majd kicsit félve vagy
épp nagyon izgulva, de mindenképpen a
szívükben nagy szeretettel mondják el a
verset, melyet tanultak, adják át az
ajándékot, amit készítettek, a süteményt,
melyet sütöttek illetve a virágot, mely
természetesen hozzá tartozik a
köszöntéshez.
Pedagógusként az a tapasztalatunk, hogy
ez az egy gyermek-egy anyuka felállású
köszöntés a legbensőségesebb pillanat,
amit Anyák napján teremthetünk.
Tóth Júlia Katalin – óvodapedagógus
Föld napja családi nap…
Évek óta hagyományosan megrendezzük
óvodánkban is a Föld napját, mert már
ilyen korai életkorban is szeretnénk
környezettudatos életre nevelni a
felnövekvő nemzedéket.
Már hetekkel előbb előkészítjük a játékos
feladatokat, kitaláljuk milyen „állomások”
legyenek. Igyekszünk úgy összeállítani,
hogy megfeleljen a gyermekek életkorának
és általános ismereteinek. Megtervezzük az
esős időre is a forgatókönyvet, így
mindenképp sor kerül a megrendezésre.
Ebben az évben szép idő volt, így
gyönyörű műfüves udvarunkon tudtuk
lebonyolítani a játékokat.
A csoportokba járó gyerekek képeket
gyűjtöttek a földrészek állatvilágáról,
egészséges életmódról, és ezekből közösen
tablót készítettek.
10 órakor indultak a csoportok a szülők
kíséretében a saját „állomásukról”. Nagyon
izgalmas és érdekes, játékos feladatokban
kellett megmérkőzniük a gyermekeknek és
a szülőknek közösen. Volt mocsárjárás,
„vízhordó” verseny, almafaültetés, puzzle
kirakó játék, szelektív hulladékgyűjtés. Az
egyik állomáson a gyermekek
szétválogatták az egészséges és tápláló
élelmiszereket az egészségre kevésbé
hasznosak közül.
A szülőknek is nagy lelkesedéssel
szurkoltak a gyerekek, így nagyon
vidáman telt a program.
A kiscsoportosok részére koruknak
megfelelően kevesebb játékot szerveztünk,
mint a nagyobbaknak, de ugyanolyan
lelkesedéssel vettek benne részt a
gyermekek és a szüleik is.
Pihenő állomáson répát és karalábét
rágcsálhattak a versenyzők, amitől új erőre
kaptak.
A nap lezárásaként az állomásokon kapott
„varázsmagot” elültették a csoportok, a
szülők által hozott egynyári virágokat is
elültettük, így az egész évben díszítik
óvodánk udvarát, ezzel is emlékeztetve
erre a remek délelőtti Föld napja
programra.
Hargitainé Boda Ildikó – óvodapedagógus
Utazó planetárium
A Föld napja egy kiemelt esemény
óvodánkban. Ehhez kapcsolódik az utazó
planetárium látogatása, mely során egy
mesét van lehetőségük megnézni a
gyerekekkel. Ez a mese a gyermekek
számára érthetően mutatja be a bolygókat
és a világűrt. Az utazó planetáriumi
meséket mindig nagycsoportos gyermekek
tekinthetik meg.
Idén Aba és Lana űrkalandozásait
nézhettük meg a gyermekekkel. A
planetárium a szomszédos Széchenyi
István Általános Iskolában volt felállítva.
Ide sétáltunk át a gyermekekkel egy rövid
beszélgetés után a Planetáriumról. A
tornateremben leültették a gyermekeket
egy padra ahol szintén a planetáriumról
kérdezték a gyermekeket illetve elmondták
a szabályokat arról, hogy hogyan kell
viselkedni ezen a helyen, hová szabad
leülni és miket nem szabad megfogni. A
gyermekek tátott szájjal foglalták el
helyüket a nagy kupola alatt, és bár volt,
aki, nem mert bemenni a többiekkel végül
ő is velünk nézte a mesét. A kupolán
teljesen körben volt vetítve a mese. Volt,
hogy előttünk, máskor felettünk és később
mögöttünk jelentek meg a szereplők. A
gyermekek puha párnára ülhettek le,
amiről kényelmesen nézhették a mesét. A
mese során megismerkedhettek az összes
bolygóval, a csillagképekkel és más égi
jelenségekkel.
Úgy gondolom, hogy a Föld napja
alkalmából nagyon fantasztikus élmény a
gyermekek számára, hogy játékosan
ismerhetik meg a világűrt, melyben a
Földünk is elhelyezkedik. Ezen a napon
még sokszor kérdeztek a gyermekek a
bolygókkal és a világűrrel kapcsolatban,
illetve volt aki könyveket is hozott a
témában, így tovább foglalkozhattak a
témával azok a gyermekek akiket jobban
foglalkoztatott ez a téma.
Száraz Noémi – óvodapedagógus
Színházlátogatások…..
A mese szerepéről és a meseolvasás
fontosságáról nagyon sok szó esik
mostanában. A gyerekek fejlődése
szempontjából nagyon jó lehetőségnek
tartjuk, hogy megismerkedjenek,
találkozzanak a színházzal is. A rendszeres
színházlátogatás lelki egészségüket is
szolgálja, melyre évről-évre óvodánkban is
teret biztosítunk. Már kiscsoportban
megismerkedhetnek az ide járó gyermekek
a Fabula Bábszínház révén a színházi
közeggel.
Minden előadás egyszeri és
megismételhetetlen élmény számukra.
Láthatatlanul kapcsolja össze a nézőtéren
ülő gyermeket a bábos szereplőkkel.
Ezáltal felszabadítja lelküket, oldja a
szorongásokat, az ismeretlentől való
félelmüket. A jó előadás felébreszti bennük
a beleélés, a mások iránti megértés, a
kíváncsiság, a megismerés vágyának
képességét, építi a közösséget az együtt
élmény által. A színházi élmény aktív
részvételt, figyelmet, nyitottságot is
fejleszt. Az irodalmi mese élménye, a zene,
a szereplők testbeszéde több
érzékszervükre hat, egymás hatását
erősítik. Ezek hatására önkéntelenül is
beleélik magukat a játékba és együtt élnek
az előadással, nevetnek, énekelnek a
szereplőkkel. Az előadás végén pedig a
bábszínészek lehetőséget biztosítanak a
mesében főszerepet játszott állatkák
(bábok) simogatására, ezzel is test
közelibbé téve a szereplőket.
Az Újhegyi sétány megújulásával a
Közösségi Házban egy új lehetőséget is
kapott nem csak a lakótelep, de az ott lévő
intézmények is. Sokfajta
programlehetőséget igyekeznek biztosítani.
Óvodásainknak például élő színházi mese
előadásokat szerveznek. Minden évben 2
lehetőségünk van – egy ősszel és egy
tavasszal – arra, hogy a gyerekekkel
megtekinthessünk egy-egy, számukra akár
már ismert mese feldolgozását. Azonban
az előadások időtartamára való tekintettel a
nagy csoportos gyermekeket visszük el
ezekre a programokra. Az előadásokat
érdeklődve figyelik a gyerekek, együtt
élnek a szereplőkkel, érdeklődve várják a
történet végkifejletét. Az óvodában pedig
megbeszéljük, mi vagy melyik szereplő
tetszett nekik a legjobban, élményeiket le
is rajzolhatják.
Lukács Tímea -
óvodapedagógus
A kirándulás fontossága….
Az óvodai tanulás alapja, a környező világ
tevékeny megismerése. A kirándulás során
kitűnő alkalom nyílik arra, hogy a
világunkat sokoldalú, játékos, cselekvő
módon ismerjék meg a gyerekek.
Célunk az, hogy a gyerekek közvetlen
megfigyeléssel, érdekes vizsgálódásokkal
felfedezésekkel megszeressék a
természetet. Fontosnak tartjuk, hogy a
kiválasztott helyszín a legértékesebb tudást
kínálja fel a gyerekeknek változatos
témában.
Fővárosunk Budapest kulturális centrum,
látnivalója gazdag, sokféle lehetőség nyílik
szűkebb, tágabb környezetünk növény és
állatvilágnak felfedezésére,
megismerésére.
Szűkebb környezetünk az Újhegyi tó
környéke állandó megfigyelést biztosít
számunkra, ahol folyamatosan
megfigyelhetjük az évszakok változásait
ősztől tavaszig.
Tágabb világunk megismerésére buszos
kirándulást szervezünk egy évben két
alkalommal az aktuális témához
kapcsolódva. A sok látnivaló a növények
szépsége, állatok viselkedésének
megfigyelése mindig pozitív érzelmeket,
lelkesedést, ragaszkodást vált ki a kis
kirándulókból. Mindig ott van nálunk a
megismerést színesebbé tevő nagyító,
távcső, ilyenkor lelkesen kis kutatókká
varázslódnak a gyerekek. Ilyenkor
észrevétlenül okosodnak.
Állandó kirándulóhelyünk az Állatkert
ahová mindig szívesen visszük a
gyerekeket hisz ez az a hely ahol legtöbb
tapasztalatot szerezhetnek a gyerekek, élő
nagyságban láthatják, megcsodálhatják,
Földünk színes, változatos állatvilágát.
Tavasszal is idelátogattunk el
nagycsoportosainkkal. Tartalmas délelőttöt
töltöttünk az állatok megfigyelésével,
beszélgettünk életmódjukról, élőhelyükről,
táplálkozásukról, külső jellemző
tulajdonságaikról.
.Az óvodában a kirándulást követő
hetekben az témában szorgosan
tevékenykedtünk. Drámajáték keretében
körutazást tettünk a földrészeken,
állatokról szóló könyveket, érdekes
videókat nézegettünk. Állatokról szóló
dalokat, verseket is tanultunk. A szőnyegre
elkészítettük a gyűjtött alapanyagokból,
Afrika tájait, állatait, növényeit. Festéssel,
ragasztással szafari autókat készítettünk,
amivel körbe csodálhattuk Afrikát. Térbeli
memória játékot, társasjátékot is
készítettünk a gyerekekkel az ismeretek
előhívására.
A 4 hét nagyon izgalmasan telt, minden
gyermek megtalálta a számára érdekes
játéktevékenységet, sokszor felidézve az
állatkertben látott állatokat.
Rácz Ágnes – óvodapedagógus
Az első kirándulásunk…
Minden évben nagy izgalmak övezik a
közös csoport kirándulásokat, de a
legnagyobb várakozás a kiscsoportban
történik. A legelső kirándulás mindig nagy
élményeket hoz magával, így nem csoda,
hogy a gyermekek olyan nagyon várják, mi
pedagógusok pedig nagyon komolyan
készülünk rá, hogy igazi élményt
nyújtsunk a gyermekek számára.
Az idén kiscsoportosainkkal az Állatok c.
projekt keretében a Margitszigeti
Vadasparkba látogattunk el. Már a
kirándulást megelőző napon a gyerekek
rendkívül izgatottak voltak, aznap többször
meg kérdezték: - „Akkor most megyünk
kirándulni?”
A „Nagy” napon reggeli után
beszélgettünk kicsit arról, hova és mivel
megyünk, mire kell a gyerekeknek
figyelni. Az első élményt a háti zsákok
adták, hiszen mindenki büszkén mutogatta
társainak és a felnőtteknek, hogy milyen
táskával jön kirándulni, mi van rajta és
persze mi van a táskában.
Miután elkészültünk kimentünk az óvoda
elé, ahol már várt minket a busz. Az utazás
során a buszból a különböző közlekedési
eszközöket, épületeket nézegettük a
gyerekekkel, amikhez kapcsolódó saját
átélt élményeiket mesélték el.
Megérkezésünk után a vadasparkig a Duna
partján sétáltunk végig, ahol a gyerekek a
folyót és az azon közlekedő hajókat
szemlélték nagy figyelemmel. Útközben
megcsodáltuk a Rózsák kertjét is valamint
nagy érdeklődést váltottak ki a
bringóhintók is. A vadasparkban az őzek
egészen a kerítésig jöttek, így nagyon
közelről megcsodálhattuk őket. Láttunk
különböző madarakat, mint kacsát, pávát,
réti sast, gólyát, gyöngytyúkot; nyulat,
őzeket. A gólyákat szinte testközelből
láttuk, hallhattuk ahogyan „kelepelnek”.
Az állatok megnézése után megettük a
tízórait, szaladgáltak, játszottak kicsit a
gyerekek. A visszaút az óvodáig nagyon
csendesen telt, elfáradtak a gyerekek,
többen el is szunyókáltak a buszon.
Másnap a gyerekek arra a kérdésre, hogy
mi tetszett nekik a kirándulásban sokféle
válaszolt kaptunk. Valakinek az állatok
tetszettek, valakinek az, hogy egy
Mercedes busszal utaztunk, valakinek az,
hogy finom kekszet ettünk, valakinek az
hogy olyan közelről láthatta az őzikéket.
Sokáig beszéltek még a gyerekek a
kirándulásról, sokszor játszották, hogy
kirándulni mennek, ami örömmel töltött el
minket, hiszen sikerült egy élmény dús
kirándulást adnunk számukra.
Drengubák Eszter – óvodapedagógus
Kirándulás a Törökbálinti
Kecskefarmra…
A tavaszi kirándulásunkat a Gyöngyvirág
kiscsoporttal közösen terveztük meg a
Törökbálinti Kecskefarmra. A háziállatok
témakor élményszerző, ismeretgazdagító
programjának. A kirándulás előtti napon
már nagyon izgatottak voltak a gyerekek,
kérdezgették, hogy mit fogunk látni,
milyen állatok lesznek. Könyveket
nézegettünk, képeket válogattunk, hogy
ismerkedjenek az állatokkal, melyeket
majd élőben fogunk látni.
A kirándulás reggelén senkit sem kellett
noszogatni, hogy reggelizzen, hiszen
izgatottan várták az indulást. A
kiscsoportosoknak már a „nagy” buszra
való felszállás is élmény volt, mert ilyen
nagy buszon csak kevés gyermek ült még.
A középsősök már rutinosan helyezkedtek
el, keresték a biztonsági övet és segítették
a felnőtteket, hogy be tudják kapcsolni
őket. Mikor minden kisgyermek
biztonságosan ült, elindultunk.
„Budapesten, Budapesten hatalmas a
forgalom, autók jönnek, autók mennek
keresztül a városon ...”
Rengeteg látnivaló volt , amíg átértünk a
városon. A középső csoportosok már
tudták, hogy Pestről indultunk, és a Dunán
áthaladva Budán keresztül utaztunk
tovább. Volt, aki nagyon várta az érkezést
és kérdezgette, hogy „Ott vagyunk már?”
Érkezéskor nagyon kedvesen fogadott
minket a házigazda és felesége. A
gyöngyvirág csoport indult először a
kecskékhez, hogy megismerkedjenek
velük. A középső csoportosok addig a
kiscsirkékkel, tyúkokkal, kakasokkal
ismerkedtek. Láttunk kiskacsákat, libákat.
Aki szerette volna óvatosan meg is
simogathatta őket. A nyuszik ketrecben
voltak és répát ropogtattak, a koca
mamának 8 malackája született előző, így
láthatták az apróságokat is a gyerekek.
Voltak birkák, akik igazi birkamódra
viselkedtek, bégettek és bámultak minket
.
Akkor jött az igazi meglepetés, amikor
bemehettünk mi is a kecskék közé az ólba.
A gyerekek megfoghatták, simogathatták a
kecskéket, sőt a gazdasszony megmutatta
hogyan kell fejni. 1-1 kisgyermek ezt is
kipróbálhatta.
Nagyon sok ismeretet, élményt gyűjtöttek
mind a gyöngyvirág, mind a búzavirág
csoportosok.
Nagyon fontos volt a kirándulás abból a
szempontból is, hogy a városi gyerekek
ritkán találkoznak ezekkel a háziállatokkal
a valóságban, és ez alatt a kirándulás alatt
ténylegesen a saját élőhelyükön, egy igazi
tanyán találkozhattak velük.
A kirándulás végén még jutott idő egy kis
gyümölcs és kekszfalatozásra is.
Hazaúton nagyon elpilledtek, csendben
nézelődtek a városon át. Természetesen az
élményeket a csoporton belüli
játéktevékenységekben a gyermekek
újraélhetik, így a megszerzett tudás
elmélyítésre kerül.
Hargitainé Boda Ildikó – óvodapedagógus
Repül a…, repül a…
Kirándulás az Aeroparkba
Május közepén, amikor már nem esett az
eső és még nem zuhogott, tehát szép tiszta
időben indulhattunk az Aprók Ovi lelkes
kis csapatával a Ferihegyi repülőtér
melletti Aeroparkba. A Hóvirág és a
Margaréta csoportosok kézen fogva
indultak a buszhoz, egy nagycsoportos
kísért egy középsőst, ami nagy
büszkeséggel töltötte el az iskolába induló
6-7 éves gyerekeinket. Vigyáztak rájuk,
még a kabátot vagy a táskájukat is
megigazították.
A parkba megérkezve szívélyesen fogadtak
bennünket és egy nyugalmazott pilóta
„bácsi” vezetett minket végig a repülőkön,
válaszolt a gyerekek millió kérdésére
(milyen gyorsan megy egy repülő?, milyen
nehéz?, mit szállít amiben nincs ülés?,
ezek a repülők még tudnának repülni?
mikor engedi ki a kerekét?,a helikopternek
miért botkormánya van? hol van az a
csónak amin le tudnak csúszni ha baj van?
a bácsi hova repült? mikor szállunk már
föl?), és büszkén mesélte repülési
élményeit. Tőle tudtuk meg azt is, hogy
régen Magyarországról Afrikába
szállítottak különleges madártojásokat a
repülőgép gyomrában orvosi felügyelettel
azért, hogy a kikelés előtt álló védett
állatoknak a legmegfelelőbb legyen a
hőmérséklet és a páratartalom.
A gyerekek örömmel ültek be több
repülőgépen a pilótafülkébe, és megtudtuk,
hogy a világ minden táján a pilóta bal
oldalon a másodpilóta jobb oldalon a
navigátor pedig van olyan gép, ahol a gép
orrában egy üveges részben foglal helyet
közvetlen a felhők és néha a villámok
közelében… A legnagyobb élményt az
jelentette a kisebbek és nagyobbak számára
egyaránt amikor beleülhettek a székekbe,
becsatolták magukat és eljátszottuk, hogy
elrepülünk valamelyik távoli földrészre.
Talán 3 vagy 5 percenként éltük át, hogy
érkezett egy-egy repülő nagy robajjal
fölénk, és a leszállópályán tőlünk nem
messze landolt. Minden pilóta bácsinak
integettük
„Szállj, szállj, szállj fel magasra…..”
Azt gondolom az élmény nagyszerű volt
minden gyermek számára, a szülők
elmondták, hogy a gyerekeik nagyon sokat
meséltek erről a kellemes és izgalmas
napról. Egy kisfiú megígérte, ha pilóta lesz
minket is elvisz, ahová csak szeretnénk. Az
egyik anyuka arról mesélt,hogy a hétvégén
megvan a család programja, hiszen
visszamennek, hogy az egész család
láthassa ezeket a nagyszerű repülőgépeket.
Másnap már repülőket festettünk,
majd a gyerekek lerajzolták a kiránduláson
átélt élményeiket. A rajzok magukért
beszélnek.
Zs. Szilágyi Katalin – óvodapedagógus,
óvodavezető
helyettes
GYEREKSZÁJ
"Ezt a gyömöt,ki kellene húzni" = gyomot
- 5 èves lány
"Karácsonykor felveszem a kockás
flameringemet,meg a szarvasos
csokornyakkendőmet!" - 5 éves kisfiú
"Adventi kalandárium" - 5 èves kislány
"Kár,hogy már nincs Debrecenber,jöhetne
most is a Jèzuska!" - 4 èves kislány
januárban
"Ma megyek a nyelvészetre és a
nyelvészek fogják megműteni a nyelvem" -
6 éves óvodás
Az ovi-foci pálya sokszínű
használata
Meglátogatott minket Tóth Tímea
válogatott magyar kézilabdázó, az Ovi-
Sport Alapítvány alelnöke, az ovis
szivacskézi program vezetője.
Továbbképzést tartott nekünk az
"Óvodáskori mozgásfejlesztés a kézilabda
világában" témakörben. A tanultak
gyakorlati alkalmazásáról visszajelzést
küldtünk számára, amit posztolt hivatalos
facebook oldalán, megköszönve a
hatékony együttműködést. Ezúton is
köszönjük neki a sok hasznos szakmai
tanácsot.
Szabóné Jakab Gréta – óvodapedagógus
Sportversenyen voltunk!
Kerületünkben idén is megrendezésre
került – immáron 22. alkalommal -, az
óvodás gyermekeknek szervezett
sportnapok. A rendezvénysorozatra
Kőbánya valamennyi óvodája benevezett.
18 intézmény, mozgást kedvelő,
nagycsoportos csemetéje mérte össze
ügyességét, gyorsaságát ezeken a
délutánokon. A „versenyek”
megrendezésére a Kocsis Sándor
Sportközpontban került sor. A gördülékeny
szervezésnek, a népes és lelkes szülői
szurkoló tábornak, és nem utolsó sorban a
buzgó sportpalántáinknak köszönhetően, a
játékok mindig nagyon jó hangulatban
teltek. A csapatok oklevelekkel, kupákkal,
gyermekeink a közösen átélt élményeken
túl, külön érmekkel tértek haza.
Ebben a tanévben a következő
sportnapokra neveztünk be:
1. 2018.09.28. : Ovi-foci sportnap.
2. 2019.03.22.: Játékos
sportvetélkedő.
3. 2019.04.12.: Kosárpalánta
sportnap.
4. 2019.05.10.: Atlétika háromtusa
verseny.
5. 2019.05.29.: Kihívás napja.
A gyerekek valamennyi eseményre
szívesen, nagy izgalommal készültek, és
teljes erőbedobással, maximális
lelkesedéssel vettek részt rajta.
A 2018/2019. tanév során zajlott
sportesemények összesítő ünnepélyes
eredményhirdetésére, 2019. május 31-én
kerül sor, a Kőbányai Sport- és Szabadidő
Központban. Nagyon büszkék vagyunk, és
gratulálunk ügyes „Apróságainknak”, akik
tovább öregbítették Óvodánk jó hírnevét!
Ezúton mondunk köszönetet a gyerekeket
felkészítő és kísérő óvodapedagógusoknak,
valamint a támogató szülőknek!
Homokiné Kiss Ágnes és Csernyákné Kiss
Katalin – fejlesztő pedagógusok
A vizuális tevékenységek
fontossága..
Tehetség: (főnév)
Természetes képesség eredményének
elérése, ami aztán szakértelemmé
fejleszthető. Amit jobban csinálsz
másoknál, aminek terén könnyen és
szívesen fejlődsz.
A tehetség önmagában nem elég, sok
tanulás és gyakorlás szükséges a
profizmushoz.
Amikor egy biztosan ülő gyereknek
zsírkrétát adunk a kezébe, nagy örömöt és
jó játékot biztosítunk neki. Lelkesen
hadonászva firkál, kedvére való játék ez. A
firkálásból kezdetleges, majd egyre
felismerhetőbb formák, tárgyak, állatok,
emberi alakzatok, kívánságok köszönnek
vissza.
A vizuális tevékenységeket a legtöbb
gyerek kedveli, szereti, jó időtöltés, hisz a
színes ceruza, kréta, festék, nagyon
motiváló már önmagában is. Mindig voltak
és vannak is a jelenlegi csoportunkban
olyan gyerekek, akik rendkívül jól
rajzolnak, festenek. A csodálatomat a
gyermekek felé úgy tudom teljes
mértékben kifejezni, hogy szeretek tőlük
„tanulni”! Apró dolgokat megfigyelve
tudnak alkotni. Gyakran ötleteket merítek
tőlük. De van, hogy kikérem a
véleményüket, hogy eléggé hasonlít-e a
rajzom az igazi, valóságos mására. Az őket
érdeklő állatokat, tárgyakat, embereket,
mesefigurákat, szinte tökéletes
visszaadással jelenítik meg. Pl: a fókának
sosem marad le a bajsza, a királyról sosem
hiányozhat a hermelin palást, az anyukák
mindig az alkalomhoz illő sminkben
pompáznak… és lehetne tovább sorolni.
Megfigyeltem, hogy a gyerekek, ha a saját
fantáziájuk illetve kedvük szerint
rajzolnak, sokkal színesebbek,
aprólékosabbak.
Azt kívánom a szülőknek, hogy
gyermekeik rajzaiban nagyon sok örömet
találjanak! Érdemes dossziéba rakva
gyűjteni hosszú évekig, mert elővéve még
több gyönyörűséget okozhatnak a
gyermekrajzok. (Tapasztalatból tudom!)
Deliné Kovács Katalin - óvodapedagógus
Rajzpályázatok
Ebben a tanévben is sok meghirdetett
rajzpályázaton vettek részt óvodásaink. A
legtöbb pályamunkát a nagycsoportosok
készítették, de a kisebb korosztály is
képviseltette magát néhány alkalommal. A
pályázatok különböző témaköröket öleltek
fel, mint például Mátyás király, advent,
család, boldogság óra, közlekedés, nyitott
szív az autizmus felé, Madarak és fák
napja. A témákat a csoportokban dolgozó
óvó nénik az életkori sajátosságokat
figyelembe véve kínálták a tehetséges
gyerekeknek. Sok szép színes, ötletes rajz
készült el így. Néhány helyezést sikerült
elérniük a gyerekeknek. A békéscsabai
Meseház pályázatán a Margaréta csoportos
Virág Boglárka ért el helyezést. Az Opel
Gyulai által meghirdetett rajzpályázaton
pedig a Margaréta csoportos Megyeri
Nándor nyert családi belépőt a Kalandpark
játszóházba, valamint a Bodzavirág
csoportból Virágh Réka lett egy
Tarzanpark belépő boldog tulajdonosa,
valamint valamennyi résztvevő gyermek
kapott egy-egy elismerő oklevelet.
Büszkék vagyunk a gyerekekre, hiszen
rengeteg pályamunka közül kerültek
kiválasztásra alkotásaik. Gratulálunk a
résztvevőknek, a nyerteseknek és a
felkészítő pedagógusoknak!
Balog Anikó - óvodapedagógus
Boldogságórák az Aprók Házában
„Együtt töltött idő, amelyen a mosoly, az
ölelés, az egymásra figyelés és a közös
játék a lényeg – ez a boldogságóra. „
Bagdi Bella, a Jobb Veled a Világ
Alapítvány elnöke 2014-ben útjára
indította a Boldogságóra programot.
A boldogságórákon a gyerekek játékos
formában sajátíthatják el a pozitív
pszichológia kutatásai alapján kimutatott
leghatékonyabb boldogságfokozó
módszereket. A boldogságóra nemcsak a
gyerekek hangulatán képes javítani, hanem
olyan képességek fejlesztésében is segíti
őket, amelyek kulcsfontosságúak ahhoz,
hogy sikeres és boldog felnőttekké
váljanak. A mi óvodánkban 3 évvel ezelőtt
indult útjára ez a pozitív szemléletű
pedagógiai módszer, először csak egy
csoportban, egy végzett óvodapedagógus
vezetésével. A tapasztalatok olyan jók
voltak, hogy egy évvel később még két
óvónő, az idei évben pedig már a
Nevelőtestület fele elvégezte a képzést és
így egyre többen vagyunk, akik
csoportjában Boldogságórákat tartunk
rendszeresen. Önök, Szülők is
találkozhattak már a folyosók és a
csoportszobák falaira kitett
„varázsszavainkkal” és a szebbnél szebb
idézetekkel, amelyek mosolyt csalnak
mindannyiunk arcára. Távolabbi terveink
között szerepel, hogy elnyerhessük a
Boldog-óvoda címet és egyre több
családhoz juthasson el gyermekeinken
keresztül a pozitív gondolkodás és annak
jótékony hatásai. Szeretettel ajánljuk
figyelmükbe a Boldogságórák honlapját,
amelyen nagyon sok mindent
megtudhatnak erről az új szemléletmódról :
http://boldogsagora.hu/
Businé Szűcs Eszter – Óvodapedagógus
Hálamese
Az előző cikket folytatva szeretnénk
Önöknek átadni egy Hála mesét, melyet A
Boldogságóra program képzésen három
pedagógus kollégámmal együtt alkottunk a
„Hála” témakörében.
Kérem, fogadják szeretettel!
Egyszer volt, hol nem volt egy óvodai
kirándulás, ahol egy virágos rétre utaztak
a gyermekek az óvó nénikkel.
Ezek a virágok csodálatosak voltak. Név
szerint: köszönet virág, bocsánat virág,
kapcsolat virág, család virág, szeretet
virág, megbocsátás virág, megbecsülés
virág, tisztelet virág, nyugalom virág,
harmónia virág, béke virág, barátság
virág, öröm virág.
A gyerekeket szabadjára engedte az óvó
néni, de előtte elmondta nekik, hogy
szabad a virágokat szagolgatni, nézegetni,
de mindenki gondolja át, hogy melyik
virágból szakít, mert mindenki csak
egyetlen egyet vihet haza a családjának.
A gyerekek ezután sokat szaladgáltak,
sétálgattak, szagolgatták, nézegették a
virágokat. Mind gondolkodtak, hogy mely
virágot szakítsák le és vigyék haza
családjuknak, de végül egy kislány
kivételével mindannyian választottak.
Juliska sokat gondolkodott, de nem tudott
választani, majd észrevett szivárványszínű
virágokat. Nem tudta, hogy mi a nevük, és
az óvó néni sem tudta megnevezni, mégis
úgy érezte, hogy Ő ezt a virágot szeretné
hazavinni.
Megjelent egy tündér és elmondta, hogy
ennek a virágnak Hála virág a neve.
Juliska a Hála virágot választotta és
örömmel futott társaihoz, hogy
megmutassa nekik is.
Társai gondolkodtak, hogy jó virágot
választottak-e, hiszen a hála köszönet is, a
hála bocsánat is, a hála kapcsolatépítő is,
a hála családerősítő is, a hála szeretet is, a
hála megbocsátás is, a hála megbecsülés
is, a hála tisztelet is, a hála nyugalom és
harmónia is, a hála béke is, a hála
barátságerősítő is, a hála örömet okozó is.
Mindannyian rájöttek, hogy szívük szerint
a hála virágot választanák, mert a hála
kifejezi mindazt, amit a többi virág
egyesével jelképez.
De már szakítottak egyet, és ez már
végleges választás volt a részükről. Ezért
szomorúság ült ki az arcukra.
A tündér látva, hogy a gyermekek mennyire
vágytak volna a hála virágra, mindenki
virágát egy pálcasuhintással csodaszép
szivárványszínűvé változtatta.
Így minden kisgyermek egy gyönyörű
hálavirággal térhetett haza a
kirándulásból.
Tóth Júlia Katalin - óvodapedagógus
BOLDOGSÁGPEDAGÓGIA –
Bevezetett játékok
A Boldogságpedagógia módszerével
2017.-ben ismerkedtem meg egy kedves
kolléganő által. Kiscsoport elejétől kezdve
alkalmazom a Hóvirág csoportban, és
pozitív hatását mind a csoportba járó
gyermekeken, mind saját magamon érzem.
Természetesen az mindet nem sorolnám
fel, de kiválasztottam hármat, melyek a
mindennapjaink részévé váltak, és
szeretném megosztani Önökkel.
1. ÖLELÉSPOSTA
A délelőtti játékidő végén leülünk a
szőnyegre és mindenki egymás után
megölelheti egy társát. A gyerekek
gondoskodnak arról, hogy a felnőttek se
maradjanak ki az ölelésből. Érzik egymás
szeretetét, lecsendesíti, megnyugtatja őket.
Sokat segített abban, hogy az egymáshoz
való pozitív viszony kialakuljon.
2. DICSÉRŐ TÁBLA
Minden hétfőn kihúzunk egy hóvirágra
rajzolt jelet egy üvegből. A jelek a
gyerekek óvodai jelei. A kihúzott jel
tulajdonosáról egy hétig minden nap
mondhatnak a társai dicsérő szavakat,
melyeket az óvó néni felír egy-egy
papírcsíkra. A dicsérő szavak felkerülnek a
dicsérő táblára, majd a hét utolsó napján
hazaviheti a tulajdonosa. Otthon a
szülőkkel újra és újra feleleveníthetik a
szép gondolatokat.
3. JÓSZÍVŰ KŐ
„TE VAGY A VILÁG LEGDRÁGÁBB
GYERMEKE” – ez van ráírva a mi
„Jószívű kövünkre.” Minden nap az a
gyermek viheti haza egy napra, aki aznap
valami jót tett egy társával. A gyerekeket
hihetetlenül motiválja, és tudatosan
figyelnek arra, hogy jót cselekedjenek
társaikkal.
Györgyné Békési Ilona – óvodapedagógus
Hangfürdő az Aprók Háza Óvodában
"Hangterapeutaként az a célom, hogy segítsek az embereknek túllendülni a mindennapi
problémákon, mint például a stresszes életmód, vagy akár a nagyobb akadályokon, mint egy
betegség. Mindig nagy örömmel tölt el, ha valaki megtisztel a bizalmával és hozzám fordul
segítségért, az óvoda felkérése viszont még az átlagosnál is nagyobb megtiszteltetésként ért.
Tudom, és átérzem, hogy gyerekekkel foglalkozni, ráadásul tenni ezt szívvel lélekkel, olykor
nagyon fárasztó és embert próbáló feladat. Ráadásul mindenkinek van egy óvodán kívüli élete
is, ahol elkerülhetetlen, hogy olykor-olykor akadályokkal kelljen szembenézni.
Április elején került sor az első, de remélem nem utolsó hangfürdőre, amit a Kőbányai Aprók
Háza óvodában tartottam. A hangfürdő vagy más néven, hangmeditáció során a résztvevők a
földön fekszenek matracokon, én pedig hangtálak, gongok és más érdekes hangszerek
segítségével (pl. óceándob, koshi) egy hangokban és rezgésekben gazdag közeget hozok létre,
mely segít a relaxációban és a meditatív állapot elérésében. Ennek számos pozitív hatása van
a testünkre és a lelkünkre, pl. oldja a stresszt, beindítja az öngyógyító folyamatokat, erősíti az
immunrendszert, oldja az energetikai blokkokat. Pozitívan hathat továbbá az izom és ízületi
fájdalmakra, derékfájásra, izomgörcsökre stb.
Az óvónők elképesztően nyitottan álltak hozzá a programhoz, bár legtöbbjük nem tudta, hogy
mi is fog pontosan történni. A befogadásnak köszönhetően, amit éreztem nem volt nehéz a
csoportra hangolódni, és megteremteni egy olyan intim és bensőséges közeget ahol mindenki
szabadon elengedhette magát és belelebeghetett az élménybe. A hangfürdő utáni
beszámolókból ki is derült, hogy ennek meg is lett az eredménye. A résztvevők csupa pozitív
és felszabadító megélésről számoltak be, és azt hiszem kivétel nélkül mindenkinek maradandó
és mély élménnyel sikerült gazdagodnia.
A hangfürdő után még tartottam egy rövid bemutatót az a hangmasszázsból is. Ennek az a
lényege, hogy nem a kezemmel masszírozok, hanem hangtálakat teszek a testre és ott
szólaltatom meg. Ezeknek nagyon erős a rezgésük, nagyon intenzív élmény. A hangjuk pedig,
pillanatokon belül megnyugtat, sőt segít lemenni alfa állapotba is. A hangfürdőhöz hasonlóan
nagyon hatékonyan kezel szinte minden testi és lelki problémát. Oldja a stresszt, beindítja az
öngyógyító folyamatokat, erősíti az immunrendszert, oldja az energetikai blokkokat, enyhíti a
fej- és izomfájdalmakat, szabályozza a keringési és emésztési zavarokat. Az a legjobb benne,
hogy már az első kezelés után lehet tapasztalni a pozitív változást.
Remélem lesz még lehetőségem az óvodában hangfürdőt tartani, mert nekem is nagyon jó
élmény volt, és köszönöm minden résztvevőnek a bizalmat és a nyitottságot. "
Bordás Anett szülő, hangterapeuta!
Játsszunk együtt..
Kedves Szülők!
Szeretnénk egyszerű játékötleteket
adni önöknek a nyári időszakra,
hogy az esős napokon bent töltött
időben is jól szórakozzanak
gyermekükkel, átélve a közös játék
örömét.
Pompom rakosgató
Korosztály: 3-4 évesek
Mit fejleszt- színek ismerete,
beazonosítása, finommotorika, szem-kéz
koordináció fejlesztése
Eszközök: színes kupakok, spatulák, CD,
alufólia kemény hengere, Pepcós
pomponok.
Elkészítése: a spatulákat befestjük olyan
színekre, amilyen színű pomponjaink
vannak. A megszáradt spatulák egyik
végére felragasztjuk a kupakokat. A fólia
hengerbe tapétavágó késsel réseket vágunk
és beillesztjük a spatulákat. A hengert
állítva ráragasztjuk a CD lemezre
pillanatragasztóval vagy
ragasztópisztollyal.
A gyerekek csipesszel helyezik a kosárból
a pomponokat az ugyan olyan színű
spatula végén lévő kupakba.
Színes fák
Korosztály: 3-4 évesek
Mit fejleszt: finommotorika, szem-kéz
koordináció, színek, számlálás, több-
kevesebb-ugyanannyi fogalmának
gyakorlása.
Eszközök: A4-es lapok, 1-2 zacskó
tökmag, ételfesték több színben, 1 db
számos dobókocka, 1 db színes dobókocka
( oldalain a megfestett tökmagokkal
megegyező színekkel).
Elkészítése: Egy A4-es lapra rajzolunk fát
- vagy nyomtatunk ( annyi lapot készítünk,
ahány játékos játszik). Tökmagokat
megfestjük színes ételfestékekkel ( 1 pohár
langyos vízbe csepegtetünk az
ételfestékből-minél többet, annál erősebb
színt kapunk). Hozzáadunk egy teáskanál
ecetet is, ebbe áztatjuk 1 órát a
tökmagokat, majd papírtörlőre szedjük és
hagyjuk megszáradni.
Játék menete: A játékosok felváltva
dobnak a játék során mindkét
dobókockával. Amilyen színt dob, olyan
színű "falevelet" fog felhelyezni a fájára,
annyit amennyit a számos dobókockával
kidob. A játék végén megnézzük, kinek
van több falevele, illetve vagy egy -egy
színből kinek lett több a fáján.
2. Verzió- Előre kap mindenki 2× 10 db
"falevelet", amit elhelyez a fáján (vegyes
színekben, itt nem számit a szín). Felváltva
dobnak a játékosok, amennyit dobnak,
annyit vesznek le a fáról. Az győz, akinek
először hullik le az összes levele a fájáról.
Gyűjtögető
Korosztály: 5-6-7 évesek
Mit fejleszt: szem-kéz koordináció,
figyelem, számlálás gyakorlása,
matematikai fogalmak gyakorlása.
Játék menete: A gyerekek egyenként
dobnak (papír golyó vagy pompon). Ha
beletalál valamelyik színű mezőbe, akkor
dob két dobókockával (2 db 6-os, vagy 1
db 6-os és egy 4-es dobókockával) és annyi
ugyan olyan színű papír lapocskát vesz el,
amennyi a két dobás összege. 1-1 kör
végén összehasonlítás, kinek van több,
kevesebb, ugyanannyi összesen illetve
színenként.
Tetris játék
Korosztály: 5-6 évesek
Mit fejleszt: figyelem,
megfigyelőképesség, térlátás,
finommotorika, szem-kéz koordináció.
Játék menete: dekorgumiból kivágott 2
oldalas elemeket úgy kell elhelyezni a
négyzetrácsos hálón, hogy minden sor tele
legyen rakva, ne legyen lyuk. A lukakba
illő elemet kell keresni, vagy úgy kell
forgatni, hogy passzoljon a hézagba.
GYEREKSZÁJ
Óvónő: Ezt a melegítő nadrágot vedd fel,
ne azt ami a kezedben van!
4 éves kislány: Miért ez hidegítő nadrág?
Délutáni alvás közben felébred egy 4 éves
kislány és megkérdezi:
„Mikor lesz már reggel?”
Óvó néni: Miért sírtál tegnap, amikor jött
érted apukád?
4 éves kislány: „Mert nem akartam
felvenni a szkafandert!”
Mi is az a BTM?
A gyermekek szűrése az 5. életév betöltése után történik meg itt az óvodában. A szűrés az
MSSST szűrőteszt, a kiegészítő vizsgálatok valamint a mozgásállapot vizsgálatból áll. Az
eredmények tükrében szükség estén elkezdődik az óvodai fejlesztés.
Természetesen a szülők, illetve az óvodapedagógusok jelzései alapján korábbi életévekre is
eshet szűrővizsgálat és a fiatalabb gyermekek is bekerülhetnek a mozgásterápiába.
A fejlesztés rendszerébe bekerülő gyerekeket két csoportba sorolhatjuk. Az egyik, akiknél
érésben megmutatkozó elmaradásokat, a másik ahol több területet érintő részképesség
gyengeséget tapasztalhatunk. Az utóbbi csoportba tartozó gyermekeket további részletes
vizsgálatra küldjük a Pedagógiai Szakszolgálathoz. A vizsgálatokat a szűrésre specializálódott
gyógypedagógusok és pszichológusok végzik. Ennek eredményeképpen teljesen átfogó képet
kapunk a gyermekek képességeinek aktuális fejlettségi szintjéről.
A vizsgálat három területen állapíthatja meg az egyéni bánásmód szükségességét. Ezek a
területek: beilleszkedési és/vagy magatartási és / vagy tanulási nehézség, rövidítve: BTM. Mit
is jelent ez? A részképesség területek (pl.: figyelemkoncentrációs nehézségek, bizonytalan
emlékezet, magatartási problémák, nyelvi képességek gyengesége, nagy és finommozgások
pontatlansága, jobb, bal irányok tévesztése) elmaradását, amelyek speciálisan célzott
fejlesztést igényelnek. A segítségnyújtás hiánya esetén, a gyermekek az iskolai terhelést nem
fogják problémamentesen venni. A szülők gyakran érzik ezt megbélyegzésnek, pedig ez egy
segítség. A tanulás támogatása, az ismeretnyújtás egyéni formában történő szervezése nem
csak az óvodában, hanem az iskolában is kötelező a pedagógusok számára, a
szakvéleményben megfogalmazottak alapján.
Csernyákné Kiss Katalin, Homokiné Kiss Ágnes – fejlesztőpedagógusok
„A mozgás a beszéd alapja.”
Beszédindító-mozgásfejlesztő foglalkozások az óvodában
Az idei nevelési évben rendhagyó módon beszédindító-mozgásfejlesztő foglalkozást
tartottunk, melynek tapasztalatairól, tartalmáról szeretnénk beszámolni.
Az óvoda főépületében elkészült tornaszoba átadását követően lehetőségünk nyílt mindkét
épületegységben olyan foglalkozást vezetni, melyben támogathatjuk azokat a gyermekeket,
akik beszédindítást, nyelvi fejlesztést, mozgásfejlesztést, illetve szorongásoldó foglalkozást
igényelnek. A terápia 2019. februárjában kezdődött és heti 1-1 alkalommal tartjuk meg a
telephelyen és a főépületben kiscsoportos formában, ebben a nevelési évben. Több szempont
alapján kerülhettek a gyermekek a csoportba. Egyrészt figyelembe vettük a 3 évesek
logopédiai szűrésének (KOFA) eredményeit, az óvodapedagógusok, illetve a
csoportlátogatások alatt tapasztalt saját megfigyeléseinket.
Különlegessége a terápiának, hogy egyszerre jelennek meg benne a nyelvi- és a
mozgásfejlesztés elemei. A csoport kettős vezetésű, óvodapszichológus és logopédus együtt
tartja. Ahhoz, hogy a beszédfejlődés területén látványos eredményeket elérjünk, rendkívül
nagy szükség van a mozgásfejlesztésre is, mivel a mozgás a beszéd alapja. Amennyiben a
mozgás fejlődésében valamilyen eltérés tapasztalható (mozgásfejlődési fázisok sorrendjének
felcserélése, kimaradása vagy időbeni elhúzódása), abban az esetben valószínűsíthető, hogy a
további funkciókban (megismerési képességek, beszéd, stb.) is eltérés alakul ki.
A terápia magába foglal számos területet, így a csoportba járó gyermekek is változatos
nehézségekkel rendelkeznek. Vannak, akiknél a kiemelt cél a beszéd elindítása, a nyelvi
rendszer (nyelvtan – ragozás, toldalékolás, mondatalkotás) kialakítása, rendezése, vagy éppen
a beszédészlelés- és a beszédmegértés fejlesztése, vagy a beszédgátlás csökkentése, a
szorongásoldás. De mindannyijuknál a közös pont a mozgások összerendezése, az
idegrendszer érésének elősegítése, ezáltal a beszéd és a szociális képességek megtámogatása
A terápia területei:
- Mozgásfejlesztés:
o Nagymozgások,
o Egyensúlyérzék,
o Mozgáskoordináció,
o Izomtónusszabályozás,
o Finommotorika fejlesztése
o Csecsemőkori reflexek leépítése.
- Beszédfejlesztés:
o Szókincsbővítés
o Általános fejlesztés (észlelés, figyelem, emlékezet, ritmus, szerialitás,
gondolkodás, téri tájékozódás)
o A beszéd alaki rendezése
o A beszédészlelés- és beszédmegértés fejlesztése
o A nyelvi rendszer kialakítása, rendezése
- Szociális képességek:
o Együttműködés kialakítása
o Késleltetés, várakozási képesség fejlesztése
o Szorongásoldás
o Önkiszolgálás fejlesztése
A fejlesztés tapasztalatai
A mozgásos játékok során a gyermekek könnyen feloldódtak. Nagyon szívesen vettek és
vesznek részt most is a foglalkozásokon. Kezdetben megismerkedhettek az eszközökkel,
mindenki a saját igénye, tempója alapján használta azokat. Bátran és szívesen próbálták ki az
a felkínált játékokat, amiben legtöbbször aktívan részt vettek. Olyan eszközökkel dolgoztunk,
amelyek akár otthon is használhatók, így a szülők számára is lehetőséget nyújtanak a
mozgásos élmények megtapasztaltatására (pl.: nagylabda, füleslabda, trambulin, alagút,
pokróc, labdafürdő, hengerek, csúszda, egyensúlyozó eszközök, szőnyeg, karikák, kötelek,
stb.). Mindemellett megjelentek a beszédfejlesztés eszközei (társasjátékok, hangszerek,
zörejkeltő eszközök, tárgyak, képek, formakirakók, stb.).
A gyermekek fejlődése hosszú folyamat, ám összességében az elmúlt fejlesztési időszakban
azt tapasztaltuk, hogy mindenkinél megjelent kisebb-nagyobb formában a beszédkedv, a
kommunikációs szándék és igény, a gyermekek bátrabbak, nyitottabbak lettek ezeken a
foglalkozásokon.
Erdélyi Zsuzsanna – óvodapszichológus
Kapecska-Schäffer Kitti – logopédus
Szépül az óvodánk…
A 2018-19-es nevelési évben is számtalan
fejlesztés történt, és történik az
intézményben. Régi tervünk vált valóra,
amikor decemberben a gondnoki lakás
átalakításával, elkészült az új
tornaszobánk. Köszönjük Fenntartónknak,
hogy támogatta ezt az elképzelésünket is.
Az új tornaszoba a mozgásfejlesztéseken
túl számtalan rendezvénynek ad otthont:
szülői és nevelői értekezletek, fórumok,
továbbképzések, ünnepek. A szülői
közösség egy árnyékoló pavilont, kültéri
homok-víz asztalt és kettő Ikea- forgó
fotelt adományozott az óvodának. Virágba
borult az óvoda bejárata a „Föld napján”
hozott növényekkel. Köszönjük és a
jövőben is várjuk az együttműködésüket!
Továbbra is prioritást élvez az udvar
fejlesztése. Áprilisban a nagycsoportosok
udvarrésze újult meg. Elkezdődött az
Újhegyi sétány felújítása, egyben az
intézmény kerítése is átépítésre kerül,
megújul a nyár folyamán.
Idén is színes programokkal várjuk a
családokat Június 8.-án, a hagyományos
„Aprók napjára”. Ezen a rendkívüli
szombati napon az óvoda udvara átváltozik
vásári forgataggá, ahol a csodálatosan
felújított udvari környezetben várják az
óvoda dolgozói a volt, a jelenlegi és a
leendő óvodásokat egy vidám délelőttre.
Minden évben nagyon nagy
népszerűségnek örvend a program
zárásaként bemutatásra kerülő produkció,
amelyet az óvoda dolgozói adnak elő: egy-
egy népszerű mese színpadra állított
változatának tapsolhatnak a vendégek.
Gyéressy Éva, óvodavezető
top related