A z óvodáskorú gyermek
Post on 05-Jan-2016
47 Views
Preview:
DESCRIPTION
Transcript
AAz z óvodáskorú óvodáskorú gyermekgyermek
FejlődésFejlődés• Öröklés• Érés (biológiai program). A gyermek
első éveiben jelentősebb
• Tanulás (kölcsönhatás a környezettel). Anyanyelv elsajátítása után veszi át a vezető szerepet.
• Fejlődés: spirálszerű, szakaszos folyamat
Fejlődési szakaszokFejlődési szakaszok• Méhen belüli fejlődés• Csecsemőkor• Kisgyerekkor• Óvodáskor• Iskoláskor• Serdülőkor• Ifjúkor• Felnőttkor• időskor
• Fiziológiai és pszichikai fejlődés üteme eltér
• A különböző pszichikus funkciók fejlődési üteme is eltér▼
• Koegzisztencia törvénye ( túlterhelés elkerüléséért)
• Átmenetek, átfedések a szakaszok között
Testi sajátosságokTesti sajátosságok• Óvodáskor vége: első alakváltás
• Csontrendszer: megerősödőben, porcos szövetek ! Helyes testtartás!
• Izomrendszer: összerendezettebb mozgások, finomodó mozgások– írás! Még ellenjavallt.
• Idegrendszer:– Idegsejt-csoportok differenciálódása
– Mielinizáció
– Agytömeg 6 éves korra szinte eléri a felnőttét: nagy oxigén-igény
– Serkentés-gátlás → nagy mozgásigény, szabad levegőn
• Testséma kialakulása (testi én-kép)– Tapintásos, vizuális, motoros,
viszceroceptív úton
• Ritmusérzék fejlődése (ritmus: időbeli tagolódás mozgásban, énekben, beszédben, belső ritmus)
• Egyensúlyérzék alakulása
Feladataink az óvodáskorú Feladataink az óvodáskorú gyermek testi fejlesztésével gyermek testi fejlesztésével
kapcsolatbankapcsolatban
• Mozgásigény kielégítése
• Pihenés biztosítása
• Helyes táplálkozás
• Tisztaság
• Egészségmegőrzés
Érzelmi sajátosságokÉrzelmi sajátosságok• Egyéni és társas érzelmek összekapcsoltan• Alapérzelmek vagy elsődleges érzelmek
(már csecsemőkorban is)– Alapszükségletek kielégítettségének
mértékével függenek össze (harag, düh, elégedettség, félelem, szorongás, kíváncsiság, öröm)
• Óvodáskorban: másodlagos érzelmek (a társas lét következményeként)– Pl. Büszkeség, szégyen, zavar, bűntudat,
irigység, empátia
• Érzelmek kontrollálása (nyelvi átfordítás is)
• Késleltetés képességének alakulása• Akadálytűrő képesség• Negatív, kellemetlen feszültségek
leküzdése, tűrése• Érzelmi intelligencia (EQ)
– Saját érzelmek felismerése, adekvát kifejezése– Az érzelmek kifejezése különböző
módozatainak megismerése (felnőtt minta, interakció gyerekkel, szerepjáték)
• MESE (népmese!) – érzelmek átélésének terepe
• Mások érzelmeinek felismerése
• Együttérzés képessége
Társas viselkedésTársas viselkedés• Egyszerű erkölcsi szabályok alapján• Erkölcsi heteronómia• Érzelmileg terhelt helyzetben:
– Feltétlen engedelmeskedés vagy – Nyílt ellenszegülés
• Óvodáskor végén: belsővé vált szabályok, lelkiismereti működés
• Agresszivitás– Nem minden fajtája destruktív
(meggondolatlanság, türelmetlenség)– Valódi agresszivitás: tudja, hogy mi a
viselkedésének következménye a másikra nézve
– Instrumentális agresszió (vminek a megszerzéséért)
– Kapcsolati agresszió („nem leszek a barátod”)– Verbális agresszió (csúfolódás, fenyegetés)– Indirekt agresszió (a célszemély holmiját
rongálja)
• Proszociális viselkedés: támogatás, együttműködés, segítségnyújtás, részvét
Értelmi fejlődés sajátosságaiÉrtelmi fejlődés sajátosságai• Érzékelés, észlelés
– Globális észlelés – szinkretizmus– Helyes alaklátás: 6/7 éves korban (Bender-
próba)– Írás/olvasás tanuláshoz: egyszerre észlelni a
szót, mint egészet, és differenciáltan: a hangokat, betűket
– Színfelismerés– Térészlelés, téri tájékozódás (9. évben lesz
biztonságos)– Időészlelés – személyes élményhez kötődik
• A figyelem– Önkéntelen jellegű– Elterelhető– Nagy eltérések gyermekenként
• Emlékezet– Inkább az önkéntelen, mint a szándékos– Szóbeli emlékezet kezdetben cselekvésbe
ágyazottan (pl ritmikus testmozgás)– Helyzetek, szövegek érzelmi telítettsége is
segíti az emlékezést– Vizuális emlékezet jobban működik, mint a
verbális → szemléltetés
• Tanulás: latens, játékban• Gondolkodás: az óvis gyermek nem
hibásan, hanem másképp gondolkodik, mint a felnőtt
• Piaget: asszimiláció és akkomodáció (a 2 egyensúlya: adaptáció)
• Óvisnál túlsúlyban: asszimiláció („mondjuk, hogy”, „tegyünk úgy, mintha” játékok
• Gondolkodás formai oldala– Énközpontúság (egocentrizmus) – a gyermek
„én”-je fokozatosan leválik a külvilágról– Képszerűség– Előfogalmak szakasza (tapadás az egyedihez,
nincs általánosítás)– Nincs elvonatkoztatási képesség (ami van,
abban uralkodó az érzelmi szempont)– Intuitív jelleg– Egyszempontúság
– Valóság és képzelet közti határok elmosódottak
• A gondolkodás tartalmi oldala. A gyermeki világkép– Világkép: a világ jelenségeit magyarázó elvek
rendszere (értékelésmentes)– Artificializmus– Finalizmus (pl eszünk, mert főztünk)– Animizmus– Realizmus (pl álom)– Mágikus gondolkodás (az ember
mindenhatósága)
• A képzelet– Inkább a produktív, mint a reproduktív– Kreativitás csírái: játékban,
eredetiségben, változatosságban– Kreativitást gátló tényezők: siker vagy
teljesítmény orientáltság, a kortársakhoz igazodás túlzott elvárása, kérdezés és felfedezés tilalma, munka és játék merev elhatárolása a gyermek életében
top related