a Természetismeret 6. tanításáhozofi.hu/sites/default/files/061033_termeszetismeret_6_kk.pdf · A gombák és a fák együttélése. A gyilkos galóca és az erdei csiperke fő
Post on 31-Dec-2019
3 Views
Preview:
Transcript
Horváth Miklós (érdemes tankönyvíró) – Molnár László – Szentirmainé Brecsok Mária
Kézikönyv a Természetismeret 6.
tanításához
HORVÁTH MIKLÓSa Tankönyvesek Országos Szövetségétől2011-ben elnyerte az „Érdemes tankönyvíró”kitüntető címet
SzerkesztetteFÜZESINÉ SZÉLL SZILVIA
IllusztráltaBORS JÓZSEF, MOLNÁR LÁSZLÓ
Kapcsolódó kerettantervEMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.)EMMI rendelet 2. sz. melléklet
AP–061033ISBN 978-963-328-306-6
© Horváth Miklós, Molnár László, Szentirmainé Brecsok Mária, 20141. kiadás, 2014
A kiadó a kiadói jogot fenntartja.A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű,sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.
Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014E-mail: apaczaikiado@apaczai.huInternet: www.apaczai.huFelelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató
Nyomdai előkészítésKajtArt Kft.
Terjedelem: 23,69 A/5 ívTömeg: 510 g
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
3
KEDVES KOLLÉGÁK!
Kézikönyvünk az Apáczai Kiadó új, a Nemzeti alaptantervnek és az EMMI kerettantervnek (51/2012.) megfelelően átdolgozott Természetismeret 6. tankönyvéhez készült. E kézikönyvvel a természetismeret tantárgyhoz szeretnénk módszertani ajánlásokat, javaslatokat, ötleteket adni Önöknek. Mivel iskolán-ként változik, hogy milyen szakos kolléga tanítja ezt a tárgyat, az egyes leckék feldolgozásához úgy kívánunk segítséget nyújtani, hogy a szakos és nem szakos kollégáknak is tartalmazzon hasznos infor-mációkat és ötleteket az óra megtartásához.
Természetesen az itt felsorolt javaslatok nem óravázlatok, csak egy-egy lehetőséget mutatnak be azzal a szándékkal, hogy minél több elképzelésünket tudják sikeresen hasznosítani és továbbfejleszteni.
Kérjük, tapasztalataikat, észrevételeiket küldjék el az Apáczai Kiadó címére!
További eredményes munkát kívánunk!
A Szerzők
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
4
A TERMÉSZETISMERET TANTÁRGY TANÍTÁSÁNAK CÉLJAI ÉS ALAPELVEI A KERETTANTERV SZERINT
Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító élet-módra csábító megoldások ráirányítják a figyelmet a természettudományos műveltség fontosságára, amelynek megalapozása a természetismeret tantárgy egyik legfontosabb feladata.
A tantárgy legfőbb célja a tanulók természet iránti érdeklődésének fenntartása. Olyan gyerekek ne-velése, akik nyitottak a világra, felismerik a problémákat, keresik a jelenségek okait, következtetéseket tudnak levonni a tapasztalt tényekből, képesek kérdéseket megfogalmazni, és életkoruknak megfelelő válaszokat találnak a felvetődött kérdésekre. Ez a gondolkodásmód segít eligazodni a természeti és társadalmi környezetben, egyben kitágítja a világ megismerésének lehetőségét, a mindennapokban jól hasznosítható tudás megszerzését szolgálja. A korábban megszerzett ismeretekre és készségekre épülve fejleszti a természeti jelenségek megfigyelésének képességét, felkelti a megfigyelt jelenségek magyaráza-ta iránti igényt, előkészíti a természettudományos megismerés módszereinek alkalmazását, és megala-pozza a hetedik évfolyamtól induló természettudományos tárgyak: a biológia-egészségtan, a fizika és a kémia, valamint a földrajz tanulását.
A természetismeret tantárgy a 10–11 éves tanulók holisztikus világképéhez illeszkedve – a lehetősé-gekhez mérten – egységben mutatja meg az élő és élettelen világ jelenségeit, folyamatait, kölcsönhatása-it. A megismerés során az elsődlegesen tapasztalati úton szerzett elemi ismeretekre építve fokozatosan fejlődik a diákok természettudományos fogalmi rendszere, alakulnak absztrakciós szintű ismereteik. A természetben, illetve a tanulók közvetlen környezetében megfigyelhető, tapasztalható jelenségek, fo-lyamatok elemzése, kísérleti modellezése, az oksági összefüggések feltárása során formálódik a diákok természettudományos szemlélete.
A természetismeret tantárgy fontos szerepet tölt be a megismerési módszerek elsajátításában, a ter-mészettudományos gondolkodásmód megalapozásában, a természethez való pozitív attitűd kialakí-tásában. Az iskolai tanulás folyamatába szervesen beépülnek a tanulók az élet különféle területein a legkülönbözőbb forrásokból és tapasztalatokból szerzett ismeretei csakúgy, mint előzetes élményeik, közvetlen tapasztalásaik. Ez nemcsak a tanulás hatékonyságát, hanem a tanulási motivációt is erősíti. Az ismeretszerzés nem öncélú, hanem a gondolkodás és az önálló tanulás fejlesztését szolgálja. A hasz-nálható tudás megszerzése lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a tanulók új szituációban, a tantárgyi kerete-ken kívül is sikeresen alkalmazzák tudásukat. Az egyéni tapasztalatszerzésre épülő tanulás, a tevékeny-ség-központú módszerek, az IKT-eszközök alkalmazása, a vita és az érvelés olyan élményekhez juttatják a diákokat a tantárgy tanulása közben, amelyek elősegítik a természethez való pozitív viszonyulásuk fennmaradását, és hozzájárulnak a természettudományok iránti érdeklődés felkeltéséhez.
A természettudományok egységes szemléletének kialakítását az ötödik évfolyamtól az érettségiig íve-lő közös fejlesztési területek, rendezőelvek integrációja biztosítja. Az állandóság és változás látszólagos antagonizmusa, a rendszerek törvényszerűségeinek vizsgálata, a struktúra és a funkció összefüggései, az anyag, az energia, az információ különböző formái más-más tartalomhoz kötődve jelennek meg, fej-lesztve azokat a készségeket és képességeket is, melyek a tudományos megismerés, valamint a technikai eszközök alkalmazásának feltételeit biztosítják.
A fejlesztési területek közül kiemelkedik és különösen nagy hangsúlyt kap a természetismeret tan-tárgy keretein belül az ember szervezetének és működésének megismerése, valamint a környezet és a fenntarthatóság problémakörének elemzése.
A természetismeret testi-lelki egészség témaköreinek kibontása során feltárja a környezet és az egész-ség kapcsolatát, hozzájárul az egészséges életvitel szokásrendszerének formálásához, segíti az együttélés szabályainak elfogadását és betartását. A Föld globális problémáinak vizsgálatán keresztül felhívja a fi-gyelmet az ember személyes felelősségére, egyéni és közösségi szinten aktivizál a helyi környezeti prob-
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
5
lémák megoldása érdekében. A hazai tájak és életközösségek megismerése pedig hozzájárul a nemzeti büszkeség, a hazaszeretet fejlődéséhez.
A természetismeret a többi tantárggyal közösen alapozza meg azokat a megismerési képességeket, személyiségjegyeket, melyek birtokában a diákok elsajátítják a tanulás elemi módszereit, technikáit, átélhetik az ismeretszerzés örömét, a világ megismerésének szépségét. A tananyag feldolgozása több ponton kapcsolódik más tárgyak ismeretanyagához, fejlesztési követelményeihez. A tanulás folyamatá-ban épít a tanulók meglévő tudására, lehetőséget ad az önálló információszerzésre is.
A témakörök feldolgozása során a tanulási, a gondolkodási és a kommunikációs képességek fejleszté-se párhuzamosan, egymást erősítve folyik. Ez teszi lehetővé, hogy a tanulók életkoruknak megfelelően használják a szaktudomány nyelvezetét a jelenségek, folyamatok értelmezése és a természet bemutatása során.
Mindezek eredményeként a tanulók megőrzik kíváncsiságukat, motiváltak maradnak az ismeretszer-zésben. Egyénileg vagy társaikkal közösen aktívan vesznek részt a tanítás-tanulás folyamatában. Isme-rik és értik a tanulás során elérhető lehetőségeket, és képesek a mindennapi életükben, munkájukban a felmerülő akadályok leküzdésére, a megszerzett ismeretek, képességek hasznosítására. Ez olyan szelle-miséget, munkatermi hangulatot igényel, ahol a nevelő társ az ismeretszerzés folyamatában. Irányítja, segíti a tanulókat a megismerés útján, lehetőséget teremt az egyéni differenciált munkára, visszajelzései-vel, értékelésével jobb teljesítményre ösztönzi őket.
5–6. évfolyamA tantárgy az Ember és természet, valamint a Földünk, környezetünk műveltségterület tartalmait és fej-lesztési feladatait öleli fel. A körülöttünk lévő világ komplex megismerését szolgálja, melyben a külön-böző tudományterületek – a fizika, biológia-egészségtan, kémia, földrajz – ismeretei összekapcsolód-nak, egymást kiegészítik, magyarázatul szolgálnak a mesterséges és a természetes környezetünkben lejátszódó jelenségek megértéséhez.
A megismerés a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodik. A közelitől a távoli, az egyeditől az általá-nos felé halad. Élmények, egyéni tapasztalatok megszerzésére törekszik. Kiemelt szerepük van a meg-figyeléseknek, a kísérleteknek és a vizsgálódásoknak, melyek tapasztalatait a tanulók – tanári irányí-tás mellett – növekvő önállósággal képesek elvégezni, rögzíteni, értelmezni, miközben egyre nagyobb jártasságot szereznek a balesetmentes eszközhasználatban, a csoportban végzett munka során pedig a feladatok megosztásában és az együttműködésben. Alapvető elvárás évente legalább két kísérlet, vizsgá-lódás önálló elvégzése, illetve négy, a tanórán bemutatott vizsgálatról való feljegyzés készítése.
Vizsgálódások közben feltárulnak az élő és élettelen anyagok tulajdonságai, szerkezetük és működé-sük összefüggései, az anyagok kölcsönhatásai és változásai. A tanulók megismerik a közvetlen környe-zet állatait, növényeit, jellemző tulajdonságait, jelentőségét, emberhez fűződő kapcsolatukat.
Hazánk tájainak és életközösségeinek vizsgálata során megtanulnak tájékozódni térben és időben, térképen és valóságban. Megértik az élő és élettelen környezet kölcsönhatásait, a szervezet és az életmód összefüggéseit. Eléjük tárul a természet formagazdagsága és szépsége, ami erősíti a fiatalok kötődését szűkebb és tágabb környezetükhöz, szülőföldjükhöz.
A természetismeret tanulása során fejlődik a tanulók szemléleti térképolvasási képessége. A keret-tanterv megjeleníti a legfontosabb topográfiai fogalmakat is. Elvárható tudás, hogy a tanulók felismer-jék és megmutassák ezeket a különböző ábrázolásmódú térképeken.
A természetismeret tantárgy embert és környezetét, a természeti és társadalmi folyamatokat egység-ben jeleníti meg. Kutatja az okokat és a következményeket. Együttgondolkodásra sarkallja a tanulókat, megláttatja az emberi tevékenység pozitív és negatív hatásait. Rávilágít a fogyasztói társadalom hibáira, anyag- és energiatakarékos szokások kialakítására ösztönöz. Az ember személyes felelősségét hangsú-lyozza az egészség és a környezet védelmében.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
6
A fi atalok számára a legérdekesebb témakör saját szervezetük felépítésének és működésének meg-ismerése, melynek során feltárulnak a kamaszkori változások okai és a velük kapcsolatos tennivalók, tudatosulnak a veszélyeztető környezeti hatások. A hangsúly a betegségek megelőzésére helyeződik. A lelki egészség megőrzése érdekében ráirányítja a fi gyelmet a reális önismeret, a család és a társas kapcsolatok jelentőségére.
Új elemként jelenik meg a követelményekben, hogy a tanuló a kétéves ciklus alatt legalább egy alka-lommal önállóan dolgozzon fel egy természettudományos témát. A feladat lehetőséget nyújt a tehetség kibontakoztatására, az elvégzett munka tükrözi a tanulók készségeinek, képességeinek fejlődését is.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
7
A 6. ÉVFOLYAMOS TERMÉSZETISMERET TANTÁRGY TANMENETJAVASLATA
A 6. évfolyamos természetismeret témakörei a tankönyvben
Évi óraszám: 72 (heti 2)
6. évfolyam
Témakör Leckék száma
Az erdő életközössége 13
Kölcsönhatások. Az energia 9
A Föld bolygó 9
A természet erői 9
Hazai tájakon 11
A füves területek életközössége. Termesztett növényeink 9
Vizek, vízpartok életközössége 12
A javasolt óraszámok magukban foglalják az ismétlésre, összefoglalásra, gyakorlásra, ellenőrzésre, kísérletek-vizsgálatok elvégzésére és a kiegészítő anyagok feldolgozására fordítható órákat is.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
8
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
AZ
ERD
Ő É
LETK
ÖZÖ
SSÉG
E
1.
Haz
ánk
erdő
iA
z éle
tköz
össé
g fo
galm
a.
Az e
rdő
és a
z éle
ttele
n kö
rnye
zet
kapc
sola
ta.
Az e
rdő
és a
nnak
élől
énye
i kö-
zötti
kap
csol
atok
.A
term
észe
tes é
s a te
lepí
tett
erdő
fo
galm
a, fő
bb je
llem
zői.
Haz
ánk
főbb
erd
őtíp
usai
: töl
-gy
esek
, bük
kösö
k, fe
nyve
sek.
Élet
közö
sség
, önm
egúj
u-lá
si ké
pess
ég, é
lette
len
körn
yeze
ti té
nyez
ők,
term
észe
tes e
rdő,
tele
píte
tt er
dő
Körn
yeze
tism
eret
4.
évf
olya
m: a
fa
rész
ei, a
haz
ai e
rdők
él
ete
Term
észe
tism
eret
5.
évf
olya
m: a
hő-
mér
sékl
et é
s mér
ése,
a hő
mér
sékl
et v
ál-
tozá
sai,
tájé
kozó
dás
hazá
nk d
ombo
rzat
i té
rkép
én, a
z idő
járá
s el
emei
Inte
rakt
ív ta
nany
ag h
azán
k er
dőirő
l
Mag
yaro
rszá
g do
mbo
rzat
i té
rkép
e
Egy-
egy
élő
hajtá
srés
zlet
ha-
zánk
legg
yako
ribb
fafa
jairó
l
Képe
k, v
ideo
film
rész
lete
k ha
zánk
term
észe
tes é
s tel
e-pí
tett
erdő
iről,
a ta
nkön
yv
képe
i és r
ajza
i
2.Er
dőt a
lkot
ó fá
ink:
a
tölg
y és
a b
ükk
A tö
lgye
rdők
jelle
gzet
es fa
faja
i, az
erd
ő sz
inte
zetts
ége.
A n
övén
yzet
fény
igén
y sz
erin
ti el
hely
ezke
dése
.A
tölg
yfa
és a
bük
kfa
főbb
jel-
lem
zői:
törz
sük,
lom
bkor
onáj
uk,
a lo
mbk
oron
a ös
szeh
ason
lítás
a,
virá
gjuk
, virá
gzat
uk, t
erm
ésük
. A
z egy
laki
növ
ény
foga
lma.
A te
rmés
zete
s erd
őfel
újul
ás
foly
amat
a.
Kocs
ányo
s és k
ocsá
nyta
lan
tölg
y, cs
ertö
lgy,
bükk
fa,
gyep
szin
t, cs
erje
szin
t, lo
mbk
oron
aszi
nt, p
orzó
s vi
rágz
at, t
erm
ős v
irágo
k,
mak
kter
més
, ter
més
zete
s er
dőfe
lúju
lás –
fenn
tart
-ha
tó fe
jlődé
s, ny
ílt é
s zár
t lo
mbk
oron
a
Körn
yeze
tism
eret
1–
4. é
vfol
yam
: a
gazd
álko
dó e
mbe
r te
rmés
zeti
és é
píte
tt kö
rnye
zete
Term
észe
tism
eret
5.
évf
olya
m: t
er-
mes
ztet
t gyü
-m
ölcs
fáin
k fő
bb
jelle
gzet
essé
gei,
a vi
rágo
k m
egpo
rzás
a,
tájé
kozó
dás h
azán
k do
mbo
rzat
i tér
ké-
pén,
tájé
kozó
dás a
te
rmés
zetb
en
Inte
rakt
ív ta
nany
ag a
tölg
y-
és a
bük
kerd
őről
Képe
k és
élő
növé
nyi h
ajtá
-so
k a
tölg
yekr
ől é
s bük
kről
Mak
kter
més
ek, m
akkt
erm
é-se
k cs
írázt
atás
a ta
nter
em-
ben
Képe
k a
gyüm
ölcs
fák
met
-sz
ésse
l kia
lakí
tott
lom
bko-
roná
iról
Kére
glen
yom
atok
a tö
lgyf
a és
a b
ükkf
a tö
rzsé
ről
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
9
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
Mat
emat
ika 5
–6. é
v -
foly
am: ö
ssze
ha-
sonl
ítás,
azon
osítá
s, m
egkü
lönb
özte
tés;
külö
nbsé
gek,
azon
os-
ságo
k m
egál
lapítá
saM
agya
r iro
dalo
m
5. é
vfol
yam
: az e
rdő
élet
ének
bem
utat
ása
iroda
lmi a
lkot
ások
-ba
nTe
rmés
zetis
mer
et
5. é
vfol
yam
: az
anya
g fo
galm
a, él
ő és
élet
tele
n an
yago
k tu
lajd
onsá
gai
3.A
z erd
eife
nyő.
G
ombá
k az
erd
ő-be
n
Az ő
shon
os fe
nyve
sek
elhe
lyez
-ke
dése
haz
ánkb
an.
A fe
nyőe
rdők
szin
tjei.
Az e
rdei
feny
ő tö
rzse
, lom
bko-
roná
ja, v
irágz
atai
.A
nyi
tvat
erm
ő nö
vény
meg
por-
zása
, a m
ag k
iala
kulá
sa.
A k
alap
os g
ombá
k kö
zös t
ulaj
-do
nság
ai.
A g
ombá
k és
a fá
k eg
yütté
lése
.A
gyi
lkos
gal
óca
és a
z erd
ei
csip
erke
fő tu
lajd
onsá
gai.
A g
ombá
k je
lent
őség
e az
any
a-go
k kö
rfor
gásá
ban.
Ősh
onos
növ
ény,
egyl
aki,
nyitv
ater
mő,
lom
blev
él,
tűle
vél,
hárt
yás m
ag, z
árt
lom
bkor
ona,
kor
hadé
kevő
,go
mba
fona
lak,
term
őtes
t, sp
óra,
gyi
lkos
gal
óca,
erd
ei
csip
erke
Körn
yeze
tism
eret
1–
4. év
foly
am: l
eg-
font
osab
b gy
ümöl
cs-
term
ő fá
ink
élet
e
Term
észe
tism
eret
5.
évfo
lyam
: a m
et-
szés
sel k
ialak
ított
lom
bkor
ona,
a gyü
-m
ölcs
ök go
mba
kár-
tevő
i, egy
es gy
ümöl
cs-
fák
igén
yei a
talaj
típ
usa é
s táp
anya
gtar
-ta
lma i
ránt
, az i
dőjár
ás
és az
égha
jlat e
lemei
Inte
rakt
ív ta
nany
ag a
z er-
deife
nyőr
ől é
s a g
ombá
król
Élő
hajtá
sok
külö
nböz
ő fe
-ny
őfaj
okró
l, er
deife
nyő-
to-
boz é
s egy
éb fe
nyőf
ajok
to
boza
i
Élő
gom
bafa
jok
A ta
nkön
yv k
épei
és r
ajza
i a
feny
ők b
epor
zásá
ról é
s a
gom
bák
fejlő
désé
ről
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
10
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
A k
örny
ezet
i tén
yező
k és
az
élől
énye
k sz
erve
zeti
felé
píté
se
közö
tti k
apcs
olat
bem
utat
ása.
Az e
mbe
ri te
véke
nysé
gek
hatá
sa
az e
rdők
élet
ére.
Mat
emat
ika
5–6.
év-
foly
am: o
sztá
lyoz
ás
egy
és tö
bb sz
em-
pont
ala
pján
Gya
nta;
a ta
nkön
yvbe
n le
írt g
yant
ával
kap
csol
atos
vi
zsgá
lato
k, m
egfig
yelé
sek
elvé
gzés
e
Külö
nböz
ő fe
nyőf
ajok
tobo
-za
i, há
rtyá
s mag
ok
4.A
cser
jék
és a
gy
epsz
int v
irágo
s nö
vény
ei
A cs
erjé
k kö
zös t
ulaj
dons
ágai
.A
kök
ény,
a m
ogyo
ró é
s a
vadr
ózsa
szer
veze
ti fe
lépí
tése
, te
rmés
ük.
A cs
erjé
k je
lent
őség
e az
erd
ő él
etkö
zöss
égéb
en (f
észk
előh
ely,
búvó
hely,
tápl
álék
, a sz
él- é
s a
pára
tart
alom
bef
olyá
solá
sa,
stb.
).A
zárv
ater
mő
növé
nyek
jelle
m-
zői:
a m
egpo
rzás
foly
amat
a, a
te
rmőb
ől te
rmés
, a m
agke
zde-
mén
yből
mag
lesz
.A
gye
pszi
ntbe
n él
ő nö
vény
ek.
A h
óvirá
g sz
erve
zeti
felé
píté
se,
alka
lmaz
kodá
si a
körn
yeze
ti fe
ltéte
lekh
ez (f
ény-
és h
őmér
-sé
klet
).
Fáss
zárú
, cse
rje, c
serje
-sz
int,
köké
ny, m
ogyo
ró,
vadr
ózsa
, csip
kebo
gyót
er-
més
, álte
rmés
, cso
nthé
jas
term
és, á
gtöv
is, tü
ske,
gyep
szin
t, ha
gym
a
Körn
yeze
tism
eret
1–
4. é
vfol
yam
: lág
y sz
árú
és fá
s szá
rú
növé
nyek
, a n
övé-
nyek
alk
alm
azko
-dá
sa a
kör
nyez
eti
tény
ezők
höz,
a nö
-vé
nyek
tápa
nyag
ai.
Term
észe
tism
eret
5.
évf
olya
m: a
vör
ös-
hagy
ma
és a
fok-
hagy
ma,
a sá
rgar
épa
rakt
ároz
ó fő
gyök
ere,
term
ős é
s por
zós
virá
gok,
mak
kter
-m
és é
s egy
éb h
úsos
és
szár
az te
rmés
ek, a
hő
mér
sékl
et v
álto
-zá
sai
Inte
rakt
ív ta
nany
ag a
cser
-jé
kről
és a
gye
pszi
nt v
irágo
s nö
vény
eirő
l
Élő
hajtá
sok
és te
rmés
ek a
le
ggya
korib
b cs
erjé
kről
A ta
nkön
yvi m
agya
rázó
ra
jzok
a m
egpo
rzás
ról é
s a
term
és k
iala
kulá
sáró
l
Külö
nböz
ő ha
gym
ás n
övé-
nyek
(tul
ipán
, jác
int,
vörö
s-ha
gym
a, fo
khag
yma
stb.
) ha
gym
áján
ak b
emut
atás
a
Viz
sgál
at: v
alam
ilyen
hag
y-m
ás n
övén
y ha
jtatá
sa cs
e-ré
pben
, fol
yam
atos
meg
fi-gy
elés
a n
övén
y fe
jlődé
sérő
l
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
11
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
5.V
irágt
alan
növ
é-ny
ek a
z erd
őben
A zu
zmók
, moh
ák é
s a p
áfrá
-ny
ok v
irágt
alan
növ
énye
k,
spór
ákka
l sza
poro
dnak
.A
zuzm
ótel
epek
ben
gom
bafo
-na
lak
és m
osza
tok
élne
k eg
yütt.
Sp
órák
kal s
zapo
rodn
ak.
A m
ohák
is te
lepe
s növ
énye
k,
ninc
sene
k va
lódi
szer
veik
, gy
ökér
szer
ű fo
nala
kkal
rögz
ül-
nek,
szár
- és l
evél
szer
ű ké
p-ző
dmén
yeik
ben
zöld
szín
test
ek
vann
ak, b
ennü
k ké
szül
a n
övén
y tá
plál
éka.
A m
ohák
és z
uzm
ók fo
ntos
ak a
ta
lajk
épző
désb
en, a
tala
j meg
kö-
tésé
ben
és a
tápl
álko
zási
lánc
ok-
ban.
Az e
rdei
paj
zsik
ának
val
ódi
szer
vei v
anna
k. S
pórá
kkal
sza-
poro
dik.
Virá
gtal
an n
övén
y, sp
ó-ra
, elő
tele
p, iv
arsz
erve
k,
hím
ivar
sejt,
pet
esej
t, eg
yütté
lés,
tele
pes n
övén
y, gy
öktö
rzs,
ével
ő nö
vény
Körn
yeze
tism
eret
1–
4. é
vfol
yam
: a
virá
gos n
övén
yek
szer
vei,
a nö
vény
ek
tápa
nyag
ai
Term
észe
tism
eret
5.
évf
olya
m: e
gyny
á-ri,
két
nyár
i és é
velő
nö
vény
ek, a
növ
é-ny
ek m
egpo
rzás
a
Inte
rakt
ív ta
nany
ag a
z er-
dőbe
n él
ő vi
rágt
alan
növ
é-ny
ekrő
l
Élő
moh
ák, z
uzm
ók é
s er-
deip
ajzs
ika-
növé
ny
Kézi
nagy
ító: a
spór
atar
tó
toko
k m
egfig
yelé
se
Mik
rosz
kóp:
a zu
zmók
te
lepe
s fel
építé
séne
k m
egfi-
gyel
ése,
rajz
ok k
észí
tése
Moh
anöv
ény
levé
lkéj
ének
m
ikro
szkó
pos m
egfig
yelé
se
6.A
gím
szar
vas,
az
őz é
s a v
addi
sznó
A g
ímsz
arva
s és a
z őz p
áros
uj-
jú p
atás
, növ
énye
vő, ö
ssze
tett
gyom
rú, k
érőd
ző á
llat.
Foga
zatu
k nö
vény
evő,
zápf
ogai
k fe
lüle
te re
dős.
A h
ím sz
arva
snak
és ő
znek
ag
ancs
a va
n, m
ely
a ho
mlo
k-cs
ont c
sapj
ából
fejlő
dik.
A v
addi
sznó
is p
áros
ujjú
pat
ás,
min
dene
vő á
llat,
növé
nyi é
s ál-
lati
ered
etű
tápl
álék
ot fo
gyas
zt.
Növ
énye
vő, m
inde
nevő
, re
dős z
ápfo
g, ö
ssze
tett
gyom
or, k
érőd
zés,
agan
cs, p
áros
ujjú
pat
ás,
vadg
azdá
lkod
ás
Term
észe
tism
eret
5.
évf
olya
m: a
szar
-va
smar
ha, a
ház
i ló
és a
ház
i ser
tés t
est-
felé
píté
se, é
letm
ódja
, sz
apor
odás
a
Inte
rakt
ív ta
nany
ag a
gím
-sz
arva
sról
és a
vad
disz
nóró
l
Min
dene
vő, n
övén
yevő
és
raga
dozó
álla
tok
kopo
nyái
, zá
pfog
ai
A tü
lkös
szar
v és
aga
ncs
bem
utat
ása
és ö
ssze
haso
n-lít
ása
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
12
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
Zápf
ogai
gum
ósak
, sze
mfo
gai
agya
rrá
fejlő
dnek
.A
tank
önyv
mag
yará
zó ra
jzai
az
öss
zete
tt gy
omor
műk
ö-dé
sérő
l és a
tülk
ös sz
arv
és az
ag
ancs
öss
zeha
sonl
ításá
ról
7.
A ró
ka, a
sün
és a
m
ókus
A
vör
ös ró
ka te
stfe
lépí
tése
, él
etm
ódja
, sza
poro
dása
. A ró
kák
alka
lmaz
kodá
sa a
kör
nyez
ethe
z.A
ves
zetts
ég é
s a b
eteg
ség
tüne
-te
i a v
adon
élő
és a
ház
iálla
to-
kon.
A sü
n te
stfe
lépí
tése
, éle
tmód
ja,
alka
lmaz
kodá
sa a
kör
nyez
ethe
z. A
téli
álom
.A
mók
us te
stfe
lépí
tése
, éle
tmód
-ja
. A m
egsz
akíto
tt té
li ál
om.
Öss
zefü
ggés
ek k
eres
ése
a te
stfe
l-ép
ítés é
s éle
tmód
köz
ött.
Raga
dozó
élet
mód
, rag
a-do
zó fo
gaza
t, al
kalm
azko
-dá
s az é
lőhe
lyhe
z és a
z élő
kö
rnye
zeth
ez, s
zaru
tüsk
e, ro
vare
vő fo
gaza
t, té
li ál
om,
rágc
sáló
foga
zat,
meg
sza-
kíto
tt té
li ál
om
Körn
yeze
tism
eret
1–
4. é
vfol
yam
: az
élől
énye
k al
kalm
az-
kodá
sa a
z éle
ttele
n kö
rnye
zeth
ez, t
áplá
l-ko
zási
kapc
sola
tok
az él
őlén
yek
közö
tt
Term
észe
tism
eret
5.
évf
olya
m: a
ház
i eg
ér é
s a v
ándo
rpat
-ká
ny te
stfe
lépí
tése
, él
etm
ódja
Mag
yar n
yelv
és ir
o-da
lom
: szö
vegé
rtés
–
a szö
veg
egys
égei
kö
zötti
tart
alm
i meg
-fe
lelé
s fel
ismer
ése;
a sz
öveg
ben
meg
foga
l-m
azot
t inf
orm
áció
k az
onos
ítása
, öss
ze-
kapc
solá
sa, r
ende
zé-
se; a
szöv
eg el
emei
kö
zötti
ok-
okoz
ati,
álta
láno
s-eg
yes v
agy
kate
gória
elem
vi-
szon
y m
agya
ráza
ta
Inte
rakt
ív ta
nany
ag a
gím
-sz
arva
sról
és a
vad
disz
nóró
l
Növ
énye
vő, m
inde
nevő
, ra
gado
zó á
llato
k ko
pony
ája,
a
foga
zato
k m
egfig
yelte
tése
Kuty
a- é
s mac
skaf
élék
vég
-ta
gjai
nak
bem
utat
ása
A ta
nkön
yv m
agya
rázó
ra
jzai
nak
meg
figye
lése
(táp
-lá
lék-
össz
etét
el, t
éli á
lom
)
Ism
eret
erje
sztő
irod
alom
ból
szem
elvé
nyek
a k
ülön
böző
ál
latfa
jok
felk
észü
lésé
ről a
té
li ál
omra
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
13
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
8.H
arká
lyok
és
ének
esm
adar
akaz
erd
őben
Az e
rdő
élől
énye
i. Tá
plál
ékuk
ös
szet
étel
e al
apjá
n fe
losz
tják
egym
ás k
özöt
t az e
rdő
élőh
e-ly
eit.
Az e
lkül
önül
és b
izto
sítja
, ho
gy so
kfél
e fa
j tud
azo
nos
élőh
elye
n m
egél
ni.
A h
arká
lyok
nak
kúsz
óláb
uk
van,
fark
tolla
ik e
rőse
k, v
éső
alak
ú cs
őrük
és h
ossz
ú ki
ölth
ető
nyel
vük
van.
A k
éreg
ala
tt m
eg-
búvó
rova
rokk
al tá
plál
kozn
ak.
Tojá
saik
at o
dúkb
an k
öltik
ki.
A sz
énci
nege
a lo
mko
roná
-ba
n ke
resi
tápl
álék
át. A
z örv
ös
légy
kapó
a le
vegő
ben
fogj
a el
a
repü
lő ro
varo
kat,
a cs
uszk
a a
kére
grep
edés
ekbő
l csip
eget
i ki
őket
, a fe
kete
rigó
az a
varb
an
kere
si tá
plál
ékát
.
Vers
engé
s a tá
plál
ékér
t, ki
ölth
ető
nyel
v, vé
ső a
lakú
cs
őr, k
úszó
láb,
odú
lakó
,én
ekes
mad
ár, k
apas
zkod
ó-lá
b, fé
szek
lakó
Term
észe
tism
eret
5.
évf
olya
m: a
fecs
-ké
k és
a h
ázi v
eréb
,a
házi
tyúk
és a
pu
lyka
test
felé
píté
se,
élet
mód
ja, s
zapo
ro-
dása
Mad
árvé
dele
m é
s m
adár
tele
píté
s, to
lltíp
usok
, kap
ir-gá
lólá
b, á
lland
ó és
kö
ltöző
mad
ár
Inte
rakt
ív ta
nany
ag a
har
ká-
lyok
ról é
s az é
neke
smad
a-ra
król
A ta
nkön
yv á
brái
nak
elem
-zé
se (k
iölth
ető
nyel
v, kú
szó-
láb)
Vid
eó a
haz
ai e
rdők
mad
a-ra
iról é
s han
gjuk
ról
9.Ra
gado
zó m
ada-
rak
az e
rdőb
enA
raga
dozó
álla
tok
szab
ályo
zzák
tá
plál
ékál
lata
ik e
gyed
szám
át.
A h
éján
ak é
s az e
rdei
füle
sba-
goly
nak
horg
as h
egye
s cső
re é
s er
ős, h
egye
s kar
mok
ban
végz
ő-dő
fogó
lába
van
.A
héj
a na
ppal
i, az
erd
ei fü
lesb
a-go
ly é
jszak
ai ra
gado
zó. A
héj
a ki
váló
an re
pül,
éles
látá
sa v
an.
A fü
lesb
agly
ot h
allá
sa se
gíti
tápl
álék
a m
egsz
erzé
sébe
n.
Mar
koló
láb,
hor
gas,
hegy
es
tépő
csőr
, vet
élőu
jj, é
rzék
-sz
erve
k, te
lelő
mad
árcs
o-po
rtok
Term
észe
tism
eret
5.
évf
olya
m: a
ház
i ty
úk te
stfe
lépí
tése
, tá
plál
kozá
sa, a
fecs
-ké
k és
a h
ázi v
eréb
, ál
land
ó és
köl
töző
m
adar
ak
Inte
rakt
ív ta
nany
ag a
z erd
ei
raga
dozó
mad
arak
ról
A ta
nkön
yv k
épei
nek
(fogó
láb,
raga
dozó
csőr
) m
egfig
yelé
se, a
héj
a zs
ák-
mán
ysze
rző
moz
gásá
nak
elem
zése
Bago
lykö
pete
k vi
zsgá
lata
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
14
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
A h
éja én
ekes
mad
arak
kal, e
gere
k-ke
l, poc
kokk
al, m
ókus
okka
l, fác
á-no
kkal,
galam
bokk
al tá
plálk
ozik
. A
bag
oly f
őleg
eger
eket
, poc
koka
t zs
ákm
ányo
l. A m
adár
zsák
mán
y-sz
erzé
séne
k ös
szeh
ason
lítás
a. M
indk
ét m
adár
álla
ndó
mad
a-ru
nk.
Képe
k, ra
jzok
bem
utat
ása
az
eddi
g m
egism
ert m
adar
ak
csőr
- és l
ábtíp
usai
ról
10.
Ízel
tlábú
ak a
z er
dőbe
nA
z íze
ltláb
úak
sokf
éles
égén
ek
meg
ismer
teté
se.
A g
yapj
asle
pke,
a sz
arva
sbog
ár
és a
kor
onás
ker
eszt
espó
k te
st-
felé
píté
se, é
letm
ódja
és sz
apor
o-dá
sa.
A te
ljes á
tala
kulá
s és á
tala
kulá
s né
lkül
i fej
lődé
s öss
zeha
sonl
í-tá
sa.
A k
ulla
ncso
k ok
ozta
fert
őző
bete
gség
ek.
Telje
s áta
laku
lás,
átal
aku-
lás n
élkü
li fe
jlődé
s, bo
gár,
rágó
, csá
prág
ó, fe
jtor,
pot-
roh,
mér
egm
irigy
Term
észe
tism
eret
5.
évf
olya
m: a
má-
jusi
cser
ebog
ár, a
bu
rgon
yabo
gár é
s az
alm
amol
y te
stfe
lépí
-té
se, t
áplá
lkoz
ása
és
szap
orod
ása
(a te
ljes
átal
akul
ás sz
akas
zai)
A te
rmés
zete
s nö-
vény
véde
lem
A ta
nkön
yv d
iagr
amjá
nak
elem
zése
az á
llatv
ilág
egye
d-sz
ámán
ak m
egos
zlás
áról
Inte
rakt
ív ta
nany
ag a
z íze
lt-lá
búak
ról
Vala
mel
y kö
nnye
n ta
rtha
tó
ízel
tlábú
álla
t (lis
ztbo
gár,
házi
légy
) egy
edfe
jlődé
séne
k fo
lyam
atos
meg
figye
lése
11.
Az e
rdő
élet
közö
s-sé
geA
z élő
hely
foga
lma.
Az é
lőhe
ly k
örny
ezet
i fel
téte
lei.
Az é
letk
özös
ség
és a
nnak
főbb
ös
szet
evői
az e
rdőb
en.
Péld
ák a
z élő
lény
ek k
özöt
ti ka
p-cs
olat
okra
.A
tápl
álko
zási
lánc
és t
áplá
lko-
zási
háló
zat a
z erd
őben
.A
növ
énye
k je
lent
őség
e az
ösz
-sz
etet
t any
agok
kép
zésé
ben.
A te
rmel
ő, a
fogy
aszt
ó és
a le
-bo
ntó
szer
veze
tek.
Élőh
ely,
élet
közö
sség
, kö
rnye
zeti
tény
ezők
, ter
-m
elő,
fogy
aszt
ó, le
bont
ó sz
erve
zete
k, v
iszon
ylag
os
egye
nsúl
y, az
élől
énye
k so
kfél
eség
e
Term
észe
tism
eret
5.
évf
olya
m: a
z idő
-já
rás é
s az é
ghaj
lat,
a na
psug
árzá
s és a
hő
mér
sékl
et, h
azán
k ég
hajla
ti je
llem
zői
Növ
énye
vő, m
in-
dene
vő, r
agad
ozó
élet
mód
Inte
rakt
ív ta
nany
ag a
z erd
ő él
etkö
zöss
égér
ől
Képe
k, v
ideo
film
ek is
me-
rette
rjesz
tő ir
odal
ombó
l, sz
emel
vény
ek a
lom
bhul
lató
er
dők
csúc
srag
adoz
óiró
l
A ta
nkön
yv tá
plál
ékhá
ló-
zato
t bem
utat
ó áb
rájá
nak
meg
figye
lése
és e
lem
zése
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
15
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
A te
rmel
ők é
s a fo
gyas
ztók
kö
zötti
visz
onyl
agos
egy
ensú
ly
font
ossá
ga.
A h
áz k
örül
élő
álla
-to
k kö
zötti
tápl
álko
-zá
si ka
pcso
lato
k
Mag
yar n
yelv
és
iroda
lom
: szö
vegé
r-té
s, sz
öveg
elem
zés,
a lé
nyeg
es el
emek
ki
emel
ése
szób
an é
s írá
sban
Az e
rdők
véd
elme
Az e
rdők
véd
elm
éről
törv
ény
rend
elke
zik.
A k
örny
ezet
kím
élő
erdő
műv
elés
cé
lja a
z erd
ő fe
nnm
arad
ása,
az
önm
egúj
ító k
épes
ségé
nek,
a
term
észe
tes e
rdőf
elúj
ulás
nak
a
bizt
osítá
sa.
Az e
rdők
jele
ntős
ége
a lé
gkör
ox
igén
kész
leté
nek
meg
újítá
-sá
ban,
a ta
lajv
édel
embe
n és
a
fenn
tart
ható
fejlő
désb
en.
Az e
rdőr
ezer
vátu
mok
jele
ntő-
sége
.
Erdő
véde
lmi t
örvé
ny, k
ör-
nyez
etkí
mél
ő fa
kite
rmel
és,
term
észe
tes e
rdőf
elúj
ulás
, fe
nnta
rtha
tó fe
jlődé
s
Term
észe
tism
eret
5.
évf
olya
m: a
tala
j fo
galm
a (k
épző
dése
, ös
szet
evői
)
Az a
nyag
foga
lma,
él
ő és
élet
tele
n,
term
észe
tes é
s m
este
rség
es a
nyag
ok
tula
jdon
sága
i
Mat
emat
ika
5. é
v-fo
lyam
: osz
tály
ozás
eg
y és
egy
szer
re k
ét
(több
) saj
át sz
em-
pont
ala
pján
Tech
nika
, éle
tvite
l és
gyak
orla
t 5. é
vfo-
lyam
: álla
ti er
edet
ű tá
plál
ékok
szer
epe,
a fa
meg
mun
kálá
sa
Inte
rakt
ív ta
nany
ag a
z erd
ők
véde
lmér
ől é
s az e
rdőr
ezer
-vá
tum
okró
l
Ism
eret
terje
sztő
irod
alom
-bó
l sze
mel
vény
ek a
haz
ai
erdő
reze
rvát
umok
ban
foly
ó m
unká
król
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
16
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
Info
rmat
ika
5. é
vfo-
lyam
: inf
orm
áció
ke-
resé
s az i
nter
nete
n
12.
Rend
szer
ezzü
k ism
eret
eink
et!
A té
mak
örbe
n sz
erep
lő le
gfon
-to
sabb
foga
l mak
, fol
yam
atok
és
össz
efüg
gése
k át
ismét
lé se
.
A té
mak
örbe
n ta
nult
fo-
galm
akVá
loga
tás a
tém
akör
feld
ol-
gozá
sáná
l has
znál
t leg
jel-
lem
zőbb
szem
lélte
tőes
zkö-
zökb
ől
13.
A té
maz
áró
fel-
adat
lap
meg
oldá
saA
tém
azár
ó fe
lada
tlap
A és
/vag
y B
válto
zat f
elada
tain
ak a
meg
oldá
sa.
A té
maz
áró
fela
datla
poka
t kü
lön
füze
t tar
talm
azza
KÖ
LCSÖ
NH
ATÁ
SOK
. AZ
ENER
GIA
14.
A m
echa
nika
i kö
lcsö
nhat
ásA
hel
y- é
s a h
elyz
etvá
ltozt
atás
m
egkü
lönb
özte
tése
. A
mec
hani
kai k
ölcs
önha
tás
foga
lmán
ak k
iala
kítá
sa; a
z erő
-ha
tás.
A g
ravi
táci
ós k
ölcs
önha
tás f
o-ga
lmán
ak k
iala
kítá
sa, a
gra
vitá
-ci
ós m
ező
elem
i szi
ntű
ismer
ete.
Moz
gásá
llapo
t, he
ly- é
s he
lyze
tvál
tozt
atás
, moz
gás-
álla
pot-
válto
zás,
erőh
atás
, m
echa
nika
i köl
csön
hatá
s, gr
avitá
ciós
köl
csön
hatá
s, gr
avitá
ciós
mez
ő
Min
denn
api é
let
Közl
eked
és, s
port
, la
bdaj
áték
ok
Csil
lagá
szat
, űrk
u-ta
tás
Tudo
mán
ytör
téne
t: Eö
tvös
Lor
ánd
Egy
kisz
emel
t tár
gy h
elyé
-ne
k és
hel
yzet
ének
meg
vál-
tozt
atás
a
Ütk
özés
i kísé
rlete
k pé
nzda
-ra
bokk
al
Egy
kisz
emel
t tár
gy le
ejté
se,
eldo
bása
A ta
nkön
yv 5
0–52
. old
alá-
nak
ábrá
i
15.
A te
rmik
us k
öl-
csön
hatá
sA
term
ikus
köl
csön
hatá
s fog
al-
mán
ak k
iala
kítá
sa.
Kísé
rleti
adat
ok tá
bláz
atos
rö
gzíté
se, g
rafik
on k
észí
tése
az
adat
ok a
lapj
án.
A g
rafik
on é
rtel
mez
ése.
Term
ikus
köl
csön
hatá
s, kö
zös h
őmér
sékl
etM
inde
nnap
i éle
t
Mat
emat
ika
Belső
kon
cent
ráci
ó:
a hő
mér
sékl
et é
s m
érés
e
Taná
ri va
gy ta
nuló
i kísé
r-le
thez
: két
, azo
nos m
éret
ű fő
zőpo
hár,
két t
anul
ókísé
r-le
ti hő
mér
ő, e
gy n
agyo
bb
üveg
edén
y, hi
deg
és m
eleg
ví
z, ke
verő
pálc
aA
tank
önyv
53–
54. o
ldal
á-na
k áb
rái
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
17
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
16.
Az e
lekt
rom
os é
s a
mág
nese
s köl
-cs
önha
tás
Az e
lekt
rom
os á
llapo
t kísé
rleti
vizs
gála
ta; a
kísé
rleti
tapa
szta
-la
tok
érte
lmez
ése
az el
ektr
omos
m
ező
segí
tség
ével
.M
ágne
ses j
elen
sége
k kí
sérle
ti vi
zsgá
lata
, a k
ísérle
ti ta
pasz
ta-
lato
k ér
telm
ezés
e a
mág
nese
s m
ező
segí
tség
ével
.
Elek
trom
os á
llapo
t, el
ekt-
rom
os m
ező,
mág
nese
s pó
lus,
mág
nese
s mez
ő
Min
denn
api é
let
Időj
árás
Term
észe
tism
eret
5.
évf
olya
m: t
ájék
o-zó
dás
Közl
eked
és
Tudo
mán
y- é
s tec
h-ni
katö
rtén
et
Dör
zsele
ktro
mos
kísé
rlete
kre
alkalm
as tá
rgya
k (p
éldá-
ul m
űany
ag cs
ő, m
űany
ag
vona
lzó, s
elyem
papí
r, sz
őrm
e, üv
egbo
t vag
y felf
újt l
uftba
llon)
Kész
let a
z ele
ktro
mos
mez
ő be
mut
atás
ához
vag
y a
Java
slato
kban
leírt
mód
on
elké
szíte
tt sa
ját e
szkö
z
Étol
aj, b
úzad
ara
Írás
vetít
ő, ü
veg-
vag
y pl
exi-
lap,
vas
resz
elék
A ta
nkön
yv 5
7–59
. old
alá-
nak
ábrá
i
17.
Az e
nerg
ia I.
A m
echa
nika
i ene
rgia
kísé
rleti
vizs
gála
ta, a
z ene
rgia
foga
lmá-
nak
kial
akítá
sa.
A m
echa
nika
i ene
rgiá
k át
alak
í-tá
sa.
A v
íz- é
s szé
lerő
műv
ek m
űkö-
dése
.
Ener
gia,
a m
echa
nika
i en
ergi
a m
int g
yűjtő
fo-
galo
m, e
nerg
iaát
alak
ítás,
vízi
keré
k, v
ízer
őmű,
szél
keré
k, sz
éler
őmű,
kör
-ny
ezet
bará
t erő
mű
Min
denn
api é
let
Tech
nika
Tört
énel
em
Tech
nika
tört
énet
Belső
kon
cent
ráci
ó:m
ozgá
s, m
echa
nika
i kö
lcsö
nhat
ás
Könn
yen
moz
gó k
iskoc
si;
ütkö
zőve
l ellá
tott
sín, a
ko
csih
oz il
lesz
thet
ő ru
gó a
m
echa
nika
i kés
zlet
ből
A sí
n vé
gére
vag
y az
asz
tal
szél
ére
szer
elhe
tő á
llócs
iga,
fo
nal,
nehe
zék
Lehe
tősé
g sz
erin
t: ví
zike
rék-
és
szél
keré
kmod
ell
A ta
nkön
yv 6
1–63
. old
alá-
nak
ábrá
i
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
18
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
18.
Az e
nerg
ia II
.A
bel
ső e
nerg
ia fo
galm
ának
ki-
alak
ítása
term
ikus
köl
csön
hatá
s kí
sérle
ti vi
zsgá
latá
val.
Ener
giaá
tala
kulá
s az é
gés s
orán
. H
őerő
műv
ek, a
tom
erőm
űvek
.
Belső
ene
rgia
, égé
s, be
lső-
ener
gia-
válto
zás,
hőer
őmű,
at
omer
őmű
Min
denn
api é
let
Tech
nika
Ipar
Körn
yeze
tvéd
elem
Belső
kon
cent
ráci
ó:a
moz
gás,
a te
rmi-
kus k
ölcs
önha
tás,
a hő
mér
sékl
et é
s m
érés
e
Főző
pohá
r, bo
rsze
szég
ő,
anya
gfog
ó, n
agyo
bb (2
00-
as) v
assz
eg v
agy
haso
nló
mér
etű
vasd
arab
Tanu
lókí
sérle
ti hő
mér
ő
Víz
A ta
nkön
yv 6
4–66
. old
alá-
nak
ábrá
i
19.
A N
ap é
s a n
ap-
ener
gia
A N
ap le
gfon
tosa
bb fi
zika
i je
llem
zőin
ek m
egism
erés
e, a
Nap
műk
ödés
ének
ala
pszi
ntű
tárg
yalá
sa.
A N
ap é
s a fö
ldi é
let k
apcs
olat
a.
Nap
, nap
sugá
rzás
, nap
-en
ergi
a, fo
tosz
inté
zis,
kősz
én, k
őola
j; fö
ldgá
z, ví
zene
rgia
, szé
lene
rgia
Min
denn
api é
let
Mez
őgaz
dasá
g
Időj
árás
Csil
lagá
szat
Belső
kon
cent
ráci
ó:
term
észe
tism
eret
, az
időj
árás
és a
z ég
hajla
t
Lehe
tősé
g sz
erin
t: N
apre
ndsz
er-m
odel
l vag
y a
Nap
rend
szer
t bem
utat
ó ta
bló
A N
apró
l kés
zült
felv
étel
ek
az in
tern
etrő
l
Élő
szer
veze
tek
felis
mer
hető
m
arad
vány
ait t
arta
lmaz
ó sz
énda
rabo
k
A ta
nkön
yv 6
7–69
. old
alá-
nak
ábrá
i
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
19
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
20.
Ener
giaf
elha
szná
- lá
s, en
ergi
atak
aré-
koss
ág
A n
apsu
gárz
ás k
özve
tlen
fel-
hasz
nálá
sa: a
nap
kolle
ktor
és a
na
pele
m.
Meg
újul
ó és
nem
meg
újul
ó en
ergi
afor
ráso
k m
egism
erte
tése
.En
ergi
atak
arék
ossá
g.
Nap
sugá
rzás
, nap
kolle
ktor
,na
pele
m, m
egúj
uló
és n
em
meg
újul
ó en
ergi
afor
ráso
k,
ener
giaf
elha
szná
lás,
ener
-gi
atak
arék
ossá
g
Min
denn
api é
let
Tech
nika
Mez
őgaz
dasá
g
Időj
árás
Hírk
özlé
s
Űrk
utat
ás
Belső
kon
cent
ráci
ó:
term
észe
tism
eret
A ta
nkön
yv 7
0–72
. old
alá-
nak
ábrá
i
Lehe
tősé
g sz
erin
t: na
pkol
-le
ktor
- és n
apel
emm
odel
l
Mun
kafü
zet 3
2. o
ldal
ának
2.
fela
data
: 1 d
arab
mat
t fe
kete
tart
ályú
és 1
dar
ab
fény
es ta
rtál
yú ta
nuló
kísé
r-le
ti hő
mér
ő, n
apsu
gárz
ás
vagy
erő
s fén
yű iz
zólá
mpa
(in
fral
ámpa
)
Fény
elem
és k
ézim
űsze
r (a
fizik
asze
rtár
ból),
erő
s fén
yű
izzó
lám
pa a
nap
elem
műk
ö-dé
séhe
z
Lehe
tősé
g sz
erin
t: pe
llet
bem
utat
ása
21.
Rend
szer
ezzü
k ism
eret
eink
et!
A té
mak
örbe
n sz
erep
lő le
gfon
-to
sabb
foga
l mak
, fol
yam
atok
és
össz
efüg
gése
k át
ismét
lé se
.
A té
mak
örbe
n ta
nult
fo-
galm
akVá
loga
tás a
tém
akör
feld
ol-
gozá
sáná
l has
znál
t leg
jel-
lem
zőbb
szem
lélte
tőes
zkö-
zökb
ől
22.
A té
maz
áró
fel-
adat
lap
meg
oldá
saA
tém
azár
ó fe
lada
tlap
A é
s/va
gy
B vá
ltoza
t fel
adat
aina
k a
meg
ol-
dása
.
A té
maz
áró
fela
datla
poka
t kü
lön
füze
t tar
talm
azza
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
20
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
A F
ÖLD
BO
LYG
Ó23
.Eg
yütt
a N
apre
ndsz
erbe
nA
Föl
d he
lye
a N
apre
ndsz
erbe
n.A
Nap
rend
szer
hel
ye a
vilá
g-eg
yete
mbe
n.A
Nap
rend
szer
rész
ei.
A N
apre
ndsz
er b
olyg
ói.
A b
olyg
ók je
llem
zői.
A cs
illag
ok je
llem
zői.
A b
olyg
ók é
s a cs
illag
ok ö
ssze
-ha
sonl
ítása
.A
z ész
aki i
rány
meg
hatá
rozá
sa
éjsz
aka.
A F
öld
jelle
mző
i.A
z óce
án é
s a k
ontin
ense
k fo
-ga
lmán
ak k
iala
kítá
sa.
Óce
ánok
és k
ontin
ense
k el
he-
lyez
kedé
se.
Euró
pa el
hely
ezke
dése
a F
öldö
n.
Szöv
egfe
ldol
gozá
s, ta
nkön
yvi
ábrá
k el
emzé
se.
Gon
dola
ttérk
ép el
emzé
se.
Inte
rakt
ív fe
lada
tok
meg
oldá
sa.
Nap
rend
szer
, vilá
gegy
e-te
m, b
olyg
ók, M
erkú
r, Vé
nusz
, Mar
s, Ju
pite
r, Sz
atur
nusz
, Urá
nusz
, N
eptu
nusz
, csil
lag,
Sa
rkcs
illag
, Gön
cölsz
ekér
, óc
eán,
Atla
nti-ó
ceán
, In
diai
-óce
án, C
send
es-
óceá
n, k
ontin
ens,
Ázs
ia, A
mer
ika,
Afr
ika,
A
ntar
ktisz
, Eur
ópa,
Au
sztr
ália
Körn
yeze
tism
eret
3–
4. é
vfol
yam
: M
enny
i idő
nk v
an?
cím
ű ke
retta
nter
vi
tém
akör
Bem
utat
ó fö
ldgö
mb,
tanu
lói
föld
göm
b, ap
plik
áció
s csí-
kok,
tran
szpa
rens
ek, k
épek
, fil
mek
24.
Tájé
kozó
dás
a gö
mb
alak
ú Fö
ldön
A sz
éles
ségi
kör
foga
lma.
A sz
éles
ségi
kör
ök je
llem
zői,
legf
onto
sabb
ada
tok.
A sz
éles
ségi
kör
ök h
ossz
a és
a
Föld
göm
b al
akja
köz
ötti
össz
e-fü
ggés
.A
hos
szús
ági k
ör fo
galm
a.
Föld
rajz
i fok
háló
zat,
szé-
less
égi k
ör, h
ossz
úság
i kör
, fö
ldra
jzi s
zéle
sség
, dél
i fé
lgöm
b, é
szak
i fél
göm
b,
észa
ki sz
éles
ség,
dél
i szé
-le
sség
, nev
ezet
es sz
éles
ségi
kö
rök,
Rák
térít
ő, B
akté
rítő,
Term
észe
tism
eret
6.
évf
olya
m: a
z ég
hajla
ti öv
ezet
ek
kial
akul
ása
Bem
utat
ó fö
ldgö
mb,
tanu
-ló
i föl
dgöm
b, ap
plik
áció
s cs
íkok
, tra
nszp
aren
sek,
ké
pek,
film
ek, p
ingp
ongl
ab-
da, a
lma,
kés
, mér
ősza
lag,
in
tera
ktív
tana
nyag
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
21
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
A h
ossz
úság
i kör
ök je
llem
zői,
legf
onto
sabb
ada
tok.
A h
ossz
úság
i kör
ök h
ossz
a és
irá
nya,
val
amin
t a F
öld
alak
ja
közö
tti ö
ssze
függ
és.
Szöv
egfe
ldol
gozá
s, ta
nkön
yvi
ábrá
k el
emzé
se.
Inte
rakt
ív fe
lada
tok
meg
oldá
sa.
Tant
árgy
i min
ipro
jekt
: Hol
já
runk
?
észa
ki sa
rkkö
r, dé
li sa
rk-
kör,
Észa
ki-s
ark,
Dél
i-sar
k,
kezd
ő ho
sszú
sági
kör
, ke
leti
félg
ömb,
nyu
gati
félg
ömb
Lond
on, G
reen
wic
h
25.
A F
öld
forg
ása
Az é
gite
stek
láts
zóla
gos e
lmoz
-du
lása
– a
Nap
járá
sa.
A F
öld
teng
ely
körü
li fo
rgás
a és
an
nak
köve
tkez
mén
yei.
A n
appa
lok
és é
jszak
ák (n
apsz
a-ko
k) v
álta
kozá
sa.
A n
ap fo
galm
ának
kia
lakí
tása
.A
térs
zem
léle
t fej
lesz
tése
. Az
ismer
t tér
foko
zato
s kitá
gítá
sa.
Szöv
egfe
ldol
gozá
s, ta
nkön
yvi
ábrá
k el
emzé
se.
Inte
rakt
ív fe
lada
tok
meg
oldá
sa.
Föld
forg
áste
ngel
ye, n
ap,
időz
óna,
zóna
idő
Körn
yeze
tism
eret
3–
4. é
vfol
yam
: M
enny
i idő
nk v
an?
cím
ű ke
retta
nter
vi
tém
akör
Bem
utat
ó fö
ldgö
mb,
tanu
lói
föld
göm
b, k
épek
, in
tera
ktív
tana
nyag
26.
A F
öld
kerin
gése
a
Nap
kör
ülA
Föl
d út
ja a
Nap
kör
ül.
A N
ap k
erin
gési
pály
ája.
A k
erin
gési
idő.
A fö
ldte
ngel
y fe
rdes
ége.
A k
erin
gés é
s a te
ngel
yfer
desé
g kö
vetk
ezm
énye
i.
Nap
ford
uló,
nap
-éj e
gyen
-lő
ség,
tava
szi é
s ősz
i nap
-éj
egye
nlős
ég, a
nyá
ri és
téli
napf
ordu
ló, é
v
Körn
yeze
tism
eret
3–
4. é
vfol
yam
: M
enny
i idő
nk v
an?
cím
ű ke
retta
nter
vi
tém
akör
Bem
utat
ó fö
ldgö
mb,
tanu
lói f
öldg
ömb,
tellú
rium
, ké
pek,
inte
rakt
ív ta
nany
ag
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
22
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
A n
apfo
rdul
ók és
a na
p-éj
egye
n-lő
sége
k.A
nap
palo
k és
éjsz
akák
hos
szá-
nak
válto
zása
i a cs
illag
ásza
ti év
so
rán.
Szöv
egfe
ldol
gozá
s, ta
nkön
yvi
ábrá
k el
emzé
se.
Inte
rakt
ív fe
lada
tok
meg
oldá
sa.
Term
észe
tism
eret
6.
évf
olya
m: a
z ég
hajla
ti öv
ezet
ek
kial
akul
ása
27.
Az
égha
jlati
öve-
zete
kA
göm
b al
akú
Föld
felm
elege
dése
.A
göm
b al
ak é
s a fe
lmel
eged
és
mér
téke
köz
ötti
össz
efüg
gés.
Az é
ghaj
lati
övez
etek
és a
göm
b al
ak k
özöt
ti ös
szef
üggé
s.A
z égh
ajla
ti öv
ezet
ek k
iala
kulá
sa.
Az e
gyes
égh
ajla
ti öv
ezet
ek
elhe
lyez
kedé
se a
Föl
dön.
Az e
gyes
égh
ajla
ti öv
ezet
ek
jelle
mzé
se.
Szöv
egfe
ldol
gozá
s, ta
nkön
yvi
ábrá
k el
emzé
se.
Tem
atik
us té
rkép
ek el
emzé
se.
Inte
rakt
ív fe
lada
tok
meg
oldá
sa.
Égha
jlati
övez
et, é
szak
i és
déli
hide
g öv
ezet
, ész
aki é
s dé
li m
érsé
kelt
övez
et, f
orró
va
gy tr
ópus
i öve
zet
Term
észe
tism
eret
5.
évf
olya
m:
Az i
dőjá
rás é
s az é
gha
jlat c
ímű
tém
akör
Föld
rajz
7. é
vfol
yam
:a
kont
inen
sek
égha
j-la
ta
Biol
ógia
7. é
vfol
yam
: a
távo
li tá
jak
élőv
i-lá
ga
Appl
ikác
iós c
síkok
, tra
nsz-
pare
nsek
, kép
ek, fi
lmek
, fö
ldgö
mb
(lehe
tősé
g sz
e rin
t ta
nuló
i föl
dgöm
b is)
, tér
ké-
pek:
– a
Föld
dom
borz
ata
– a
Föld
égh
ajla
ta te
mat
ikus
té
rkép
ek
28.
A F
öld
égha
jlatá
t al
akító
tény
ezők
Hog
yan
mód
osítj
a az
égha
jlato
t a
föld
rajz
i szé
less
ég, a
z óce
ánok
-tó
l val
ó tá
volsá
g és
a d
ombo
rzat
?A
z Egy
enlít
őtől
val
ó tá
volsá
g és
az
égh
ajla
t.A
z óce
ánok
tól v
aló
távo
lság
és
az é
ghaj
lat.
Az ó
ceán
ok h
űtő-
fűtő
ha
tása
Term
észe
tism
eret
5–
6. é
vfol
yam
: M
agya
rors
zág
ég-
hajla
ta
Tran
szpa
rens
ek, k
épek
, fil
mek
, föl
dgöm
b, té
rkép
ek:
a Fö
ld d
ombo
rzat
a, E
uróp
a do
mbo
rzat
a, a
Föl
d ég
hajla
-ta
tem
atik
us té
rkép
ek
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
23
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
A d
ombo
rzat
és a
z égh
ajla
t kö-
zötti
öss
zefü
ggés
.A
z óce
ánok
köz
elsé
ge é
s a cs
a-pa
dék
men
nyisé
ge.
Az ó
ceán
köz
elsé
ge és
a
hőm
érsé
k let
köz
ötti
össz
efüg
gés.
Az ó
ceán
ok h
űtő-
fűtő
hat
ása.
A te
nger
szin
t fel
etti
mag
assá
g és
a
hőm
érsé
klet
.A
teng
ersz
int f
elet
ti m
agas
ság
és
a cs
apad
ék k
özöt
ti ös
szef
üggé
s.
Szöv
egfe
ldol
gozá
s, ta
nkön
yvi
ábrá
k el
emzé
se.
Tem
atik
us té
rkép
ek el
emzé
se.
Inte
rakt
ív fe
lada
tok
meg
oldá
sa.
Föld
rajz
7. é
vfol
yam
: a
kont
inen
sek
égha
j-la
ta
Föld
rajz
8. é
vfol
yam
: Eu
rópa
égh
ajla
ta
A le
vegő
véd
elm
e, az
embe
risé
g vé
delm
e29
.A
Hol
dA
Hol
d m
int a
Föl
dhöz
legk
öze-
lebb
i égi
test
jelle
mző
i.M
ozgá
sai:
forg
ás, k
erin
gés j
el-
lem
zői.
A H
old
fény
válto
zása
i.H
oldf
áziso
k.H
oldf
ogya
tkoz
ás.
Nap
fogy
atko
zás.
Szöv
egfe
ldol
gozá
s, ta
nkön
yvi
ábrá
k el
emzé
se.
Hol
d, ú
jhol
d, el
ső n
egye
d,
hold
tölte
, tel
ihol
d, u
tolsó
ne
gyed
, hol
dfog
yatk
ozás
, na
pfog
yatk
ozás
, tel
jes
napf
ogya
tkoz
ás, r
észl
eges
na
pfog
yatk
ozás
Körn
yeze
tism
eret
3–
4. é
vfol
yam
: M
enny
i idő
nk v
an?
cím
ű ke
retta
nter
vi
tém
akör
Bem
utat
ó fö
ldgö
mb,
tanu
lói
föld
göm
b, ap
plik
áció
s csí-
kok,
tran
szpa
rens
ek, k
épek
,fil
mek
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
24
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
30.
Rend
szer
ezzü
k ism
eret
eink
et!
A té
mak
örbe
n sz
erep
lő le
gfon
-to
sabb
foga
l mak
, fol
yam
atok
és
össz
efüg
gése
k át
ismét
lé se
.
A té
mak
örbe
n ta
nult
fo-
galm
akVá
loga
tás a
tém
akör
feld
ol-
gozá
sáná
l has
znál
t leg
jel-
lem
zőbb
szem
lélte
tőes
zkö-
zökb
ől
31.
A té
maz
áró
fel-
adat
lap
meg
oldá
saA
tém
azár
ó fe
lada
tlap
A és
/vag
y B
válto
zat f
elada
tain
ak a
meg
oldá
sa.
A té
maz
áró
fela
datla
poka
t kü
lön
füze
t tar
talm
azza
A T
ERM
ÉSZE
T ER
ŐI
32.
A v
ulká
nok
A v
ulká
nok
kele
tkez
ése.
A k
itöré
s egy
es fá
zisa
inak
jel-
lem
zése
.A
vul
kánm
űköd
és so
rán
kial
a-ku
ló k
őzet
ek.
A v
ulká
ni h
egys
égek
.A
vul
kánk
itöré
s fol
yam
ata.
A fö
ldké
reg
moz
gása
i és a
vu
lkán
i műk
ödés
köz
ötti
össz
e-fü
ggés
.A
vul
kánk
itöré
s fáz
isai é
s a
kele
tkez
ett k
őzet
köz
ötti
össz
e-fü
ggés
.
Szöv
egfe
ldol
gozá
s, ta
nkön
yvi
ábrá
k el
emzé
se.
Mod
elle
zés.
Inte
rakt
ív fe
lada
tok
meg
oldá
sa.
Vulk
án, m
agm
a, m
agm
a-ka
mra
, láv
a, k
ürtő
, krá
ter,
vulk
áni k
őzet
, and
ezit,
ba
zalt,
vul
káni
tufá
k, ré
-te
gvul
kán,
vul
káni
heg
y-sé
g, V
isegr
ádi-h
egys
ég,
Börz
söny
, Cse
rhát
, Mát
ra,
Zem
plén
i-heg
ység
, Ba
dacs
ony
Körn
yeze
tism
eret
1–
4. é
vfol
yam
: a te
-le
pülé
s és k
örny
éke
felsz
ínfo
rmái
Tran
szpa
rens
ek, k
épek
, fil
m, a
tlasz
, fal
itérk
épek
, te
repa
szta
l, vu
lkán
i mod
ell,
káliu
m-p
erm
anga
nát,
glic
e-rin
, and
ezit,
baz
alt,
ande
zit-
tufa
, baz
alttu
fa, i
nter
aktív
ta
nany
ag
33.
Hog
yan
kele
tkez
-ne
k a
hegy
sége
k?A
gyű
rődé
s és a
vet
ődés
foga
l-m
ának
a k
iala
kítá
sa.
A tö
résv
onal
foga
lmán
ak a
ki
alak
ítása
.A
gyű
rthe
gysé
gek
kial
akul
ása.
Gyű
rődé
s, gy
űrt h
egys
ég,
töré
svon
al, v
etőd
és, e
mel
-ke
dés,
sülly
edés
Körn
yeze
tism
eret
1–
4. é
vfol
yam
: a te
-le
pülé
s és k
örny
éke
felsz
ínfo
rmái
Tran
szpa
rens
ek, k
épek
, film
,at
lasz
, fal
itérk
épek
, ter
ep-
aszt
al, g
yűrő
désm
odel
l, ve
tődé
smod
ell,
inte
rakt
ív ta
nany
ag
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
25
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
A g
yűrt
hegy
sége
k rö
gökr
e da
ra-
boló
dása
vet
ődés
köv
etke
ztéb
en.
A g
yű rő
dés é
s vet
ődés
köz
ben
kial
akul
ó fe
lszín
form
ák.
A k
ülső
erő
k ha
tása
a h
egys
égek
kü
lső k
épé n
ek a
laku
lásá
ban.
A g
yűrő
dés f
olya
mat
a.A
vet
ődés
foly
amat
a.A
kia
laku
lásu
k m
ódja
és a
hegy
-sé
g sz
erke
zete
köz
ötti
össz
efüg
gés.
A k
ülső
erők
hat
ása é
s a h
egys
égek
fo
rmak
incs
e köz
ötti
kapc
solat
.
Szöv
egfe
ldol
gozá
s, ta
nkön
yvi
ábrá
k el
emzé
se.
Mod
elle
zés.
Inte
rakt
ív fe
lada
tok
meg
oldá
sa.
34.
A k
ülső
erő
k fe
lszín
form
áló
mun
kája
A k
ülső
erő
k.A
z apr
ózód
ás fo
galm
a:–
a na
gy n
api h
őing
ás h
atás
ára,
– fa
gyap
rózó
dás.
A sz
él p
uszt
ító, s
zállí
tó é
s épí
tő
tevé
keny
sége
.A
futó
hom
ok je
llem
zése
.A
futó
hom
ok m
egkö
tése
.Vé
deke
zés a
hom
ok el
len.
Az a
próz
ódás
foly
amat
a.A
hőm
érsé
klet
-vál
tozá
sok
és a
felsz
ín a
nyag
ának
az a
pró-
zódá
sa k
özöt
ti ka
pcso
lat.
Külső
erő
k, ap
rózó
dás,
fagy
apró
zódá
s, pu
sztí-
tó, a
nyag
szál
lító,
feltö
ltő
mun
ka, s
zige
t, zá
tony
, del
-ta
tork
olat
, V a
lakú
völ
gy,
glec
cser
, U a
lakú
völ
gy
Körn
yeze
tism
eret
1–
4. é
vfol
yam
: a te
-le
pülé
s és k
örny
éke
felsz
ínfo
rmái
Term
észe
tism
eret
5.
évf
olya
m: a
z idő
-já
rás e
lem
ei
Föld
rajz
7. é
vfol
yam
:A
frik
a –
Szah
ara
Körn
yeze
tism
eret
1–
4. é
vfol
yam
és
term
észe
tism
eret
5–
6. é
vfol
yam
: a fo
lyók
Tran
szpa
rens
ek, k
épek
, film
, at
lasz
, fal
itérk
épek
, üve
g a
vízf
agya
sztá
shoz
, ter
epas
z-ta
l, m
ohap
árna
, haj
szár
ító,
locs
olók
anna
, kem
ény,
illet
ve p
uha
fa, k
ülön
böző
sz
emcs
enag
yság
ú dö
rzsp
a-pí
r
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
26
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
A fu
tóho
mok
moz
gása
.A
szél
sebe
sség
e és
mun
kája
kö
zötti
öss
zefü
ggés
.A
kőz
etek
kem
énys
ége
és a
szél
cs
iszol
ó te
véke
nysé
ge k
özöt
ti ös
szef
üggé
s.A
foly
óvíz
tevé
keny
ségé
nek
jelle
mzé
se a
sík-
és a
heg
yvid
é-ke
ken.
A d
elta
tork
olat
kia
laku
lása
, je
llem
zése
.A
foly
óvíz
felsz
ínal
akító
te-
véke
nysé
ge, é
pítő
, szá
llító
és
rom
boló
mun
kája
.A
völ
gy k
iala
kulá
sa, s
zige
tek,
zá
tony
ok a
nyag
ának
a le
raká
sa.
A fo
lyóv
íz m
unka
végz
ő ké
pes-
sége
és a
dom
borz
at k
özöt
ti ös
szef
üggé
s.A
felsz
ín a
nyag
a és
a fo
lyóv
íz
mun
kavé
gző
képe
sség
e kö
zötti
ös
szef
üggé
s.A
gle
ccse
r fog
alm
ának
kia
lakí
-tá
sa.
A g
lecc
ser m
unká
ja.
Fagy
apró
zódá
s a m
agas
hegy
sé-
gekb
en.
A jé
g pu
sztít
ó, sz
állít
ó és
épí
tő
tevé
keny
sége
. A jé
g m
unká
jána
k az
ere
dmén
ye.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
27
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
A le
jtő n
agys
ága,
a fe
lépí
tő
kőze
tek
kem
énys
ége,
a jé
grét
eg
vast
agsá
ga, a
meg
tett
út h
ossz
a és
a g
lecc
serb
e fa
gyot
t kőz
etek
m
enny
isége
, ille
tve
mily
ensé
ge
és a
jég
mun
kája
köz
ötti
össz
e-fü
ggés
.A
kül
ső e
rők
és a
felsz
ín á
lland
ó vá
ltozá
sa k
özöt
ti ka
pcso
lat.
Szöv
egfe
ldol
gozá
s, ta
nkön
yvi
ábrá
k el
emzé
se.
Mod
elle
zés.
Inte
rakt
ív fe
lada
tok
meg
oldá
sa.
35.
A k
őzet
ek é
s a fe
l-sz
ín fo
rmak
incs
eA
kőz
etcs
opor
tok
jelle
mzé
se
kial
akul
ásuk
szer
int:
– m
agm
ás k
őzet
ek,
– ül
edék
es k
őzet
ek,
– át
alak
ult k
őzet
ek.
Az e
gyes
kőz
etcs
opor
tokb
an
talá
lhat
ó kő
ze te
k ki
alak
ulás
a.A
z egy
es k
őzet
ek tu
lajd
onsá
gai
és a
felsz
ín fo
rmak
incs
e kö
zötti
ka
pcso
lat.
Hog
yan
befo
lyás
olja
az é
pítő
kő-
zet a
táj f
orm
akin
csét
?A
kőz
etek
gaz
dasá
gi je
lent
őség
e.
Szöv
egfe
ldol
gozá
s, ta
nkön
yvi
ábrá
k el
emzé
se.
Mod
elle
zés.
Mag
más
kőz
etek
, grá
nit,
üled
ékes
kőz
etek
, més
zkő,
lö
sz, á
tala
kult
kőze
tek,
m
árvá
ny
Körn
yeze
tism
eret
1–
4. é
vfol
yam
: a
tele
pülé
s és k
örny
é-ké
nek
felsz
ínfo
rmái
Tran
szpa
rens
ek, k
épek
, film
, at
lasz
, fal
itérk
épek
, grá
nit,
ande
zit,
baza
lt, a
ndez
ittuf
a,
baza
lttuf
a, k
avic
s, ho
mok
, ag
yag,
lösz
, més
zkőf
éles
é-ge
k, p
alás
kőz
etek
, már
vány
, in
tera
ktív
tana
nyag
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
28
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
Vizs
gálju
nk k
őzet
eke
t! (g
yako
rlat)
A m
unka
füze
ti m
egfig
yelé
sek,
kí
sérle
tek
elvé
gzés
e.
Proj
ekt:
a la
kóhe
ly k
örny
ékén
ek
bány
ásza
ta.
Term
észe
tism
eret
5.
évfo
lyam
: a
kőze
tek
és a
felsz
ín
form
akin
cse
Més
zkő,
hom
ok, a
gyag
, lö
sz, b
auxi
t, an
dezi
t, ba
zalt,
tu
fák,
kém
csöv
ek, n
agyí
tó,
bors
zesz
égő,
szem
csep
pen-
tő, e
cet,
sósa
v, de
sztil
lált
víz
36.
A lá
nche
gysé
gek
és a
rögh
egys
égek
fo
rmak
incs
e
A g
yűrt
hegy
sége
k je
llem
zői.
A v
etőd
ésse
l kia
laku
lt he
gysé
gek
jelle
mző
i.A
köz
éphe
gysé
gek
form
akin
cse.
A m
agas
hegy
sége
k fo
rmak
incs
e.A
heg
ység
ek k
iala
kulá
sána
k m
ódja
és a
szer
keze
ti el
emei
kö
zötti
öss
zefü
ggés
.A
teng
ersz
int f
elet
ti m
agas
-sá
g és
a k
ülső
erő
k, v
alam
int a
he
gysé
gek
form
akin
cse
kö zö
tti
kapc
sola
t.A
heg
ység
ek a
nyag
a és
a fo
rma-
kinc
se k
özöt
ti ka
pcso
lat.
Szöv
egfe
ldol
gozá
s, ta
nkön
yvi
ábrá
k el
emzé
se. M
odel
lezé
s.
Rögh
egys
égek
, gyű
rthe
gy-
sége
kKö
rnye
zetis
mer
et
1–4.
évf
olya
m: a
te
lepü
lés é
s kör
nyé-
kéne
k fe
lszín
form
ái
Term
észe
tism
eret
5.
évf
olya
m: a
z idő
-já
rás e
lem
ei
Term
észe
tism
eret
6.
évf
olya
m: a
kül
ső
erők
, haz
ánk
tája
i, az
er
dők
jele
ntős
ége,
az
erdő
k le
gjel
lem
zőbb
nö
vé ny
ei
Tran
szpa
rens
ek, k
épek
, film
, at
lasz
, fal
itérk
épek
, ter
ep-
aszt
al
37.
Hog
yan
alak
ulta
k ki
alfö
ldje
ink?
Az a
lföld
foga
lma.
Az a
lföld
ek je
llem
zése
és g
azda
-sá
gi je
len t
őség
e.A
lösz
jelle
mző
i.A
z alfö
ldek
kia
laku
lásá
nak
foly
amat
a.A
lösz
kel
etke
zése
.A
z alfö
ldek
gaz
dasá
gi je
lent
ő-sé
ge.
Alfö
ld, l
ösz
Körn
yeze
tism
eret
1–
4. é
vfol
yam
: a
tele
pülé
s és k
örny
é-ké
nek
felsz
ínfo
rmái
Term
észe
tism
eret
5.
évf
olya
m: a
z idő
-já
rás e
lem
ei
Tran
szpa
rens
ek, k
épek
, film
, at
lasz
, fal
itérk
épek
, hom
ok,
lösz
, int
erak
tív ta
nany
ag
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
29
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
Szöv
egfe
ldol
gozá
s, ta
nkön
yvi
ábrá
k el
emzé
se.
Mod
elle
zés.
Inte
rakt
ív fe
lada
tok
meg
oldá
sa.
Term
észe
tism
eret
6.
évf
olya
m: a
kül
ső
erők
, haz
ánk
tája
i
Legé
rték
eseb
b te
rmés
zeti
erőf
or-
rásu
nk: a
tala
j
A ta
laj j
elen
tősé
ge.
A ta
laj k
iala
kulá
sa.
A ta
laj a
lkot
óele
mei
.A
tala
j álla
potá
nak
rom
lása
.A
tala
jpus
ztul
ás.
A ta
laj v
édel
me.
A ta
laj k
épző
dése
.A
tala
j hum
uszt
arta
lma
és a
te
rmők
épes
sége
köz
ötti
össz
e-fü
ggés
.A
z égh
ajla
t, a
term
észe
tes n
ö-vé
nyta
karó
és a
z egy
es ta
lajfé
le-
sége
k kö
zötti
öss
zefü
ggés
.
Szöv
egfe
ldol
gozá
s, ta
nkön
yvi
ábrá
k el
emzé
se.
Mod
elle
zés.
Inte
rakt
ív fe
lada
tok
meg
oldá
sa.
Proj
ekt:
tala
jszen
nyez
ési t
abló
ké
szíté
se
Tala
j, hu
mus
z (te
levé
ny),
tala
jned
vess
ég, t
alaj
pusz
tu-
lás (
eróz
ió)
Körn
yeze
tism
eret
1–
4. é
vfol
yam
: a
tele
pülé
s és k
örny
é-ké
nek
felsz
ínfo
rmái
, él
ette
len
körn
ye-
zetü
nk, a
tala
j és
véde
lme
Term
észe
tism
eret
5.
évf
olya
m: a
z idő
-já
rás e
lem
ei
Term
észe
tism
eret
6.
évf
olya
m: a
kül
ső
erők
, haz
ánk
tája
i
Tran
szpa
rens
ek, k
épek
, film
, at
lasz
, fal
itérk
épek
, kül
önfé
-le
tala
jtípu
sok,
bor
szes
zégő
, ké
mcs
ő, ó
ra üv
eg, i
nter
aktív
ta
nany
ag
Hog
yan
alak
ítja
át
az em
ber a
kör
nye
zeté
t?
Proj
ekt
38.
Rend
szer
ezzü
k ism
eret
eink
et!
A té
mak
örbe
n sz
erep
lő le
gfon
-to
sabb
foga
l mak
, fol
yam
atok
és
össz
efüg
gése
k át
ismét
lé se
.
A té
mak
örbe
n ta
nult
fo-
galm
akVá
loga
tás a
tém
akör
feld
ol-
gozá
sáná
l has
znál
t leg
jel-
lem
zőbb
szem
lélte
tőes
zkö-
zökb
ől
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
30
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
39.
A té
maz
áró
fel-
adat
lap
meg
oldá
saA
tém
azár
ó fe
lada
tlap
A és
/vag
y B
válto
zat f
elada
tain
ak a
meg
oldá
sa.
A té
maz
áró
fela
datla
poka
t kü
lön
füze
t tar
talm
azza
HA
ZAI T
ÁJA
KO
N
40.
A K
árpá
t-m
eden
ce o
rszá
gaH
azán
k he
lye
Euró
pába
n.El
hely
ezke
dése
a F
öldö
n.M
agya
rors
zág
min
t szá
razf
öldi
or
szág
jelle
mző
i.Te
rmés
zete
s hat
árai
.H
atár
oló
orsz
ágok
.Tá
jai.
Tája
i min
t fel
szín
form
ák.
Szöv
egfe
ldol
gozá
s, a
tank
önyv
i áb
rák
elem
zése
.Té
rkép
észe
ti gy
akor
lat –
a to
-po
gráfi
ai fo
galm
ak g
yako
rlása
.Te
mat
ikus
térk
épek
elem
zése
.G
ondo
latté
rkép
elem
zése
.In
tera
ktív
fela
dato
k m
egol
dása
.
Kár
pát-
med
ence
, szá
raz-
föld
i ors
zág,
Szl
ovák
ia,
Ukr
ajna
, Rom
ánia
, Sz
erbi
a, S
zlov
énia
, H
orvá
tors
zág,
Aus
ztria
Föld
rajz
8. é
vfol
yam
: M
agya
rors
zág
Appl
ikác
iós c
síkok
,ké
pek
és fi
lmré
szle
t ha-
zánk
egy
-egy
tájré
szle
térő
l, té
rkép
ek: E
uróp
a do
mbo
r-za
ta, a
Kár
pát-
med
ence
, M
agya
rors
zág
dom
borz
ata,
M
agya
rors
zág
kont
úr-
térk
épe
41.
Az A
lföld
teng
er-
sík v
idék
ein
Az A
lföld
föld
rajz
i hel
yzet
e, ha
tára
i, ré
szei
.Fe
lszín
ének
kia
laku
lása
.Je
llegz
etes
felsz
ínfo
rmái
– lö
sz-
vidé
kek,
hom
okvi
déke
k, tö
ké-
lete
sen
sík v
idék
ek –
és e
zek
kial
akul
ása.
Az A
lföld
égh
ajla
tána
k je
llem
-ző
i: na
pfén
ytar
tam
, hőm
érsé
kle-
ti és
csap
adék
visz
onyo
k.Fő
foly
ói: a
Tisz
a és
a D
una.
Tem
atik
us té
rkép
ek el
emzé
se.
Asz
ály,
Mez
őföl
d, D
una–
Tisz
a kö
ze, T
iszán
túl,
Nag
ykun
ság,
Hor
tobá
gy,
Kisk
unsá
g, N
yírs
ég,
Kisk
unsá
gi, H
orto
bágy
i,Kö
rös–
Mar
os, D
una–
Drá
va N
emze
ti Pa
rk
Körn
yeze
tism
eret
1–
4. é
vfol
yam
: az
orsz
ágism
eret
tém
a-kö
rei
Term
észe
tism
eret
5.
évf
olya
m: h
azán
k ég
hajla
tána
k je
llem
-zé
se, a
ned
ves é
s a
szár
az k
ontin
entá
lis
égha
jlat
Appl
ikác
iós c
síkok
, kép
ek és
fil
mré
szlet
az A
lföld
ter-
més
zeti
visz
onya
iról, i
nter
-ne
t, in
tera
ktív
tana
nyag
ok:
Term
észe
tism
eret
5. (
Az
alfö
ldek
kial
akul
ása)
, Föl
drajz
8.
(Az A
lföld
term
észe
ti vi
szon
yai),
térk
épek
: a K
árpá
t-m
eden
ce, M
agya
rors
zág
dom
borz
ata,
Mag
yaro
rszá
g te
mat
i kus
térk
épei,
M
agya
rors
zág k
ontú
r térk
épe
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
31
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
Véde
tt te
rmés
zeti
érté
kek
az
Alfö
l dön
.
Szöv
egfe
ldol
gozá
s, ta
nkön
yvi
ábrá
k el
emzé
se.
Térk
épés
zeti
gyak
orla
t – a
to-
pogr
áfiai
foga
lmak
gya
korlá
sa.
Az A
lföld
kia
laku
lása
cím
ű an
i-m
áció
elem
zése
.
Term
észe
tism
eret
6.
évf
olya
m: a
z al
föld
ek k
iala
kulá
sa,
az é
ghaj
lat-
mód
o-sít
ó té
nyez
ők, h
azai
él
etkö
zöss
égek
tém
ái
Mag
yar n
yelv
és i
ro-
dalo
m: a
z Alfö
ldde
l fo
glal
kozó
köl
tők,
író
k m
unká
sság
a
42.
Haz
ánk
élés
tára
Az A
lföld
mez
őgaz
dasá
gána
k és
ip
arán
ak je
llem
zői.
A te
rmés
zeti
visz
onyo
k és
a m
e-ző
gazd
aság
köz
ötti
össz
efüg
gése
k.
Az é
ghaj
lat é
s a n
övén
yter
mes
z-té
s köz
ötti
össz
efüg
gése
k.A
term
észe
ti vi
szon
yok
és a
z ál
latte
nyés
ztés
köz
ötti
kapc
sola
t.A
növ
ényt
erm
eszt
és é
s az á
l-la
tteny
észt
és k
özöt
ti ka
pcso
lat
felé
píté
se.
A fe
ldol
gozó
ipar
és a
mez
őgaz
-da
ság
közö
tti k
apcs
olat
.A
term
észe
ti er
őfor
ráso
k és
az
ipar
köz
ötti
kapc
sola
t.A
term
észe
ti vi
szon
yok
és az
id
egen
forg
alom
köz
ötti
kapc
solat
.
Szöv
egfe
ldol
gozá
s, ta
nkön
yvi
ábrá
k el
emzé
se.
Prim
őrzö
ldsé
g-te
rmes
ztés
, gy
ógy-
ideg
enfo
rgal
om,
Szeg
ed, K
aloc
sa, D
ebre
cen
Körn
yeze
tism
eret
1–
4. é
vfol
yam
: az
orsz
ágism
eret
tém
a-kö
rei
Term
észe
tism
eret
5.
évf
olya
m: h
azán
k ég
hajla
tána
k je
llem
-zé
se, a
ned
ves é
s a
szár
az k
ontin
entá
lis
égha
jlat
Term
észe
tism
eret
6.
évf
olya
m: a
z A
lföld
term
észe
ti vi
szon
yai,
a ha
zai
élet
közö
sség
ek té
mái
Appl
ikác
iós c
síkok
, kép
ek
és fi
lmré
szle
t az A
lföld
ga
zdas
ági é
leté
ről,
inte
rnet
, in
tera
ktív
tana
nyag
: Az
Alfö
ld –
inte
rakt
ív fe
lada
-to
k/ké
rdés
ek, t
érké
pek:
M
agya
rors
zág
dom
borz
ata,
M
agya
rors
zág
tem
ati k
us
térk
épei
, Mag
yaro
rszá
g ko
ntúr
térk
épe
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
32
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
Térk
épés
zeti
gyak
orla
t – a
to-
pogr
áfiai
foga
lmak
gya
korlá
sa.
Tem
atik
us té
rkép
ek el
emzé
se.
Gon
dola
ttérk
ép el
emzé
se.
Inte
rakt
ív fe
lada
tok
meg
oldá
sa.
Tant
árgy
i min
ipro
jekt
(H
unga
rikum
ok a
z Alfö
ldrő
l).Pr
ojek
t-cs
opor
tmun
ka.
Mat
emat
ika:
rend
-sz
erez
ést s
egítő
es
zköz
ök é
s alg
o-rit
mus
ok is
mer
ete,
össz
ehas
onlít
ás
43.
Dun
a m
enti
tá-
junk
, a K
isalfö
ldA
Kisa
lföld
föld
rajz
i hel
yzet
e, ha
tára
i, ré
szei
.Fe
lszín
ének
kia
laku
lása
és j
el-
lem
zői.
A K
isalfö
ld é
ghaj
lata
.A
föld
rajz
i fek
vés é
s az é
ghaj
lati
jelle
mző
k kö
zötti
öss
zefü
ggés
.A
Kisa
lföld
mez
őgaz
dasá
gána
k és
ipar
ának
jelle
mző
i.A
term
észe
ti vi
szon
yok
és a
gaz-
dasá
gi él
et k
özöt
ti ös
szef
üggé
sek.
A
gaz
dasá
g eg
yes á
gai é
s ága
za-
tai k
özöt
ti ka
pcso
lat.
Szöv
egfe
ldol
gozá
s, ta
nkön
yvi
ábrá
k el
emzé
se.
Térk
épés
zeti
gyak
orla
t – a
to-
pogr
áfiai
foga
lmak
gya
korlá
sa.
Tem
atik
us té
rkép
ek el
emzé
se.
Öss
zeha
sonl
ító el
emzé
s – a
z A
lföld
és a
Kisa
lföld
égh
ajla
tá-
nak
össz
ehas
onlít
ása.
Gon
dola
ttérk
ép fe
lépí
tése
.In
tera
ktív
fela
dato
k m
egol
dása
.
Szig
etkö
z, Rá
ba, F
ertő
,Fe
rtő–
Han
ság
Nem
zeti
Park
, Győ
r
Körn
yeze
tism
eret
1–
4. é
vfol
yam
: az
orsz
ágism
eret
tém
a-kö
rei
Term
észe
tism
eret
5.
évf
olya
m: h
azán
k ég
hajla
tána
k je
llem
-zé
se, a
ned
ves é
s a
szár
az k
ontin
entá
lis
égha
jlat
Term
észe
tism
eret
6.
évf
olya
m: a
z A
lföld
term
észe
ti vi
szon
yai,
haza
i éle
t-kö
zöss
égek
tém
ái
Appl
ikác
iós c
síkok
, kép
ek
és fi
lmré
szle
t a K
isalfö
ld
term
észe
ti vi
szon
yairó
l és
a ga
zdas
ági é
leté
ről,
inte
r-ne
t, in
tera
ktív
tana
nyag
: A
Kisa
lföld
– in
tera
ktív
fel-
adat
ok/k
érdé
sek,
térk
épek
: M
agya
rors
zág
dom
borz
ata,
M
agya
rors
zág
tem
ati k
us
térk
épei
, Mag
yaro
rszá
g ko
ntúr
térk
épe
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
33
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
44.
Dom
bvid
ék a
D
unán
túlo
nA
Dun
ántú
li-do
mb-
és h
egyv
i-dé
k ha
tára
i, fö
ldra
jzi h
elyz
ete.
Kia
laku
lása
.Fe
lszín
ük je
llegz
etes
sége
i.A
Mec
sek
és a
dom
bság
közö
tti te
rmés
zetfö
ldra
jzi k
ü-lö
nbsé
gek.
A D
unán
túl d
éli r
észé
nek
az
égha
jla ta
, víz
rajz
a,te
rmés
zete
s növ
ényt
akar
ó.A
föld
rajz
i fek
vés é
s az é
ghaj
lat
kö zö
tti ö
ssze
függ
és.
A D
él-D
unán
túl n
yuga
ti és
kel
e-ti
ré sz
e ég
hajla
tána
k az
öss
zeha
-so
nlítá
sa.
Term
észe
ti ér
téke
i.G
yógy
vize
i.A
dom
bvid
ék m
ezőg
azda
sága
, bá
nyás
zata
és i
para
.A
term
észe
ti vi
szon
yok
és a
me-
zőga
zdas
ág k
özöt
ti ös
szef
üggé
s.A
növ
ényt
erm
eszt
és é
s az
álla
tte ny
észt
és k
özöt
ti ka
pcso
lat.
A m
ezőg
azda
ság
és a
feld
olgo
-zó
ipar
köz
ötti
kapc
sola
t.A
term
észe
ti er
őfor
ráso
k és
az
ipar
köz
ötti
kapc
sola
t.Pé
cs b
emut
atás
a.A
táj i
dege
nfor
galm
a.
Szöv
egfe
ldol
gozá
s, ta
nkön
yvi
ábrá
k el
emzé
se.
Dun
ántú
li-do
mb-
és h
egy-
vidé
k, Z
alai
-, So
mog
yi-,
Toln
ai-,
Bara
nyai
-do
mbs
ág, M
ecse
k,
Vill
ányi
-heg
ység
, Har
kány
, Za
laka
ros,
Gun
aras
,D
una–
Drá
va N
emze
ti Pa
rk, Z
alae
gers
zeg,
K
apos
vár,
Pécs
, Vill
ány,
Szek
szár
d
Körn
yeze
tism
eret
1–
4. é
vfol
yam
: or-
szág
ismer
et té
ma-
köre
i
Mag
yar n
yelv
és
iroda
lom
: e tá
jjal
fogl
alko
zó sz
erző
kés
műv
eik
Tört
énel
em:
Mag
yaro
rszá
ggal
ka
pcso
lato
s tém
a-kö
rök
Term
észe
tism
eret
6.
évf
olya
m: h
azai
él
etkö
zöss
égek
tém
ái
Föld
rajz
8. é
vfol
yam
:M
agya
rors
zág
föld
-ra
jza
Appl
ikác
iós c
síkok
, tra
nsz-
pare
nsek
, kép
ek, fi
lm,
inte
rakt
ív ta
nany
ag: i
nter
-ak
tív fe
lada
tok/
kérd
ések
, té
rkép
ek:
Mag
yaro
rszá
g do
m bo
rzat
a,
Mag
yaro
rszá
g kö
z-ig
azga
tása
, Mag
yaro
rszá
g ko
ntúr
térk
épe,
lösz
, agy
ag, m
észk
ősz
énfé
lék,
kőo
laj
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
34
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
Térk
épés
zeti
gyak
orla
t – a
to-
pogr
áfiai
foga
lmak
gya
korlá
sa.
Tem
atik
us té
rkép
ek el
emzé
se.
Gon
dola
ttérk
ép el
emzé
se.
Inte
rakt
ív fe
lada
tok
meg
oldá
sa.
Proj
ekt:
Törö
kvilá
g a
Dél
-D
unán
túlo
nG
ondo
latté
rkép
felé
píté
se.
45.
Haz
ánk
nyug
ati
pere
mvi
déke
A tá
j föl
draj
zi h
elyz
ete,
hatá
rai,
rész
ei.
Felsz
ínén
ek k
iala
kulá
sa é
s jel
-le
mző
i.Ég
hajla
tána
k je
llem
zői.
A fö
ldra
jzi f
ekvé
s és a
z égh
ajla
t je
llem
zői k
özöt
ti ös
szef
üggé
s.A
terü
let v
ízra
jza.
Véde
tt te
rmés
zeti
érté
kek.
Gaz
dasá
gi él
ete.
A te
rmés
zeti
visz
onyo
k és
a m
e-ző
gazd
aság
köz
ötti
össz
efüg
gése
k.A
növ
ényt
erm
eszt
és é
s az
álla
tte ny
észt
és k
özöt
ti ka
pcso
lat.
A te
rmés
zeti
visz
onyo
k és
az
álla
tte ny
észt
és k
özöt
ti ka
pcso
lat.
A te
rmés
zeti
erőf
orrá
sok
és a
z ip
ar k
özöt
ti ka
pcso
lat.
A te
rmés
zeti
visz
onyo
k és
az
ideg
en fo
rgal
om k
özöt
ti ka
pcso
lat.
A tá
j tör
téne
lmi é
s nép
rajz
i vo
natk
o zás
ai.
Nyu
gat-
mag
yaro
rszá
gi-
pere
mvi
dék,
Sop
roni
-he
gysé
g, K
ősze
gi-h
egys
ég,
Írot
t-kő
, Sop
ron,
Sz
omba
thel
y, Kő
szeg
, Ő
rség
, Őrs
égi N
emze
ti Pa
rk, e
gyut
cás f
alva
k, sz
e-re
s tel
epül
és
Körn
yeze
tism
eret
1–
4. é
vfol
yam
: az
orsz
ágism
eret
tém
a-kö
rei
Mag
yar n
yelv
és
iroda
lom
: az e
tájja
l fo
glal
kozó
szer
zők
és m
űvei
k
Tört
énel
em: a
z A
lpok
alja
tört
énel
-m
ével
kap
csol
atos
es
emén
yek
Term
észe
tism
eret
6.
évf
olya
m: a
haz
ai
élet
közö
sség
ek té
mái
Föld
rajz
8. é
vfol
yam
: M
agya
rors
zág
föld
-ra
jza
Appl
ikác
iós c
síkok
, tra
nsz-
pare
nsek
, kép
ek, fi
lm,
tem
atik
us té
rkép
ek, p
alás
kő
zete
k, in
tera
ktív
tan-
anya
g: in
tera
ktív
fela
da-
tok/
kérd
ések
, tér
képe
k:
Mag
yaro
rszá
g do
m bo
rzat
a,
Mag
yaro
rszá
g ko
ntúr
-té
rkép
e, te
mat
ikus
térk
épek
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
35
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
Sopr
on, S
zom
bath
ely,
Kősz
eg
bem
u tat
ása.
Szöv
egfe
ldol
gozá
s, ta
nkön
yvi
ábrá
k el
emzé
se.
Térk
épés
zeti
gyak
orla
t – a
to-
pogr
áfiai
foga
lmak
gya
korlá
sa.
Tem
atik
us té
rkép
ek el
emzé
se.
Inte
rakt
ív fe
lada
tok
meg
oldá
sa.
46.
A D
unán
túli-
közé
pheg
ység
A D
unán
túli-
közé
pheg
ység
ha
tára
i, fö
ldra
jzi h
elyz
ete.
Kia
laku
lása
.Fe
lszín
ének
jelle
gzet
essé
gei.
A tá
j égh
ajla
ta, v
ízra
jza.
A te
rmés
zete
s növ
ényt
akar
ó je
llem
zői.
A k
arsz
tvid
ékek
és a
felsz
íni
vízh
álóz
at k
özöt
ti ös
szef
üggé
s.A
föld
rajz
i fek
vés é
s az é
ghaj
lat
kö zö
tti ö
ssze
függ
és.
A d
ombo
rzat
égh
ajla
t-m
ódos
ító
szer
e pe.
Term
észe
ti ér
téke
i, gy
ógyv
izei
.A
Bal
aton
-felv
idék
i és a
Dun
a–Ip
oly
Nem
zeti
Park
.A
Dun
ántú
li-kö
zéph
egys
ég
gazd
aság
i éle
te (m
ezőg
azda
sága
, bá
nyás
zata
és i
para
).A
term
észe
ti vi
szon
yok
és a
me-
zőga
zdas
ág k
özöt
ti ös
szef
üggé
s.A
term
észe
ti er
őfor
ráso
k és
az
ipar
köz
ötti
kapc
sola
t.
Gya
pjúz
sák,
tisz
afa,
ős-
hono
s, Ba
kony
, Vér
tes,
Dun
azug
-heg
ység
, Ve
lenc
ei-h
egys
ég, P
ilis
(csú
cs),
Mór
i-áro
k, T
atai
-ár
ok, b
auxi
t, m
angá
n, ti
m-
föld
, Ves
zpré
m, E
szte
rgom
, Ba
lato
n-fe
lvid
éki N
emze
ti Pa
rk, D
una–
Ipol
y N
emze
ti Pa
rk
Körn
yeze
tism
eret
1–
4. é
vfol
yam
: az
orsz
ágism
eret
tém
a-kö
rei
Mag
yar n
yelv
és
iroda
lom
: az e
tájja
l fo
glal
kozó
szer
zők
és m
űvei
k
Tört
énel
em: a
táj
tört
énel
mév
el k
ap-
csol
atos
ese
mén
yek
Term
észe
tism
eret
6.
évf
olya
m: a
haz
ai
élet
közö
sség
ek té
mái
Föld
rajz
8. é
vfol
yam
:M
agya
rors
zág
föld
-ra
jza
– a
Dun
ántú
li-kö
zéph
egy s
ég
Appl
ikác
iós c
síkok
, tra
nsz-
pare
nsek
, kép
ek,
képe
k, fi
lm, m
észk
ő, g
ráni
t, an
dezi
t, an
dezi
ttufa
, baz
alt,
baza
lttuf
a, li
gnit,
bar
nasz
én,
baux
it, m
angá
n, in
tera
ktív
ta
nany
ag: i
nter
aktív
fel-
adat
ok/k
érdé
sek,
térk
épek
: M
agya
rors
zág
dom
borz
ata,
M
agya
rors
zág
kont
úr-
térk
épe,
tem
atik
us té
rkép
ek
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
36
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
A k
arsz
tvíz
min
t ipa
ri ví
z jel
en-
tősé
ge.
A g
azda
sági
élet
átal
akul
ása.
Az i
pari
park
ok je
lent
őség
e a
táj g
az da
sági
élet
ének
az ú
jra
felle
ndül
ésé b
en.
Vesz
p rém
, Esz
terg
om, H
eren
d.A
táj i
dege
nfor
galm
a.
Szöv
egfe
ldol
gozá
s, ta
nkön
yvi
ábrá
k el
emzé
se.
Térk
épés
zeti
gyak
orla
t – a
to-
pogr
áfiai
foga
lmak
gya
korlá
sa.
Tem
atik
us té
rkép
ek el
emzé
se.
Inte
rakt
ív fe
lada
tok
meg
oldá
sa.
47.
Legm
agas
abb
táju
nk, a
z Ész
aki-
közé
pheg
ység
Az É
szak
i-köz
éphe
gysé
g ha
tára
i, fö
ldra
jzi h
elyz
ete.
Kia
laku
lása
.Fe
lszín
ének
jelle
gzet
essé
gei.
A tá
j égh
ajla
ta, v
ízra
jza.
A te
rmés
zete
s növ
ényt
akar
ó je
llem
zői.
A k
arsz
tvid
ékek
és f
elsz
íni v
íz-
háló
zat k
özöt
ti ös
szef
üggé
s.A
föld
rajz
i fek
vés é
s az é
ghaj
lat
közö
tti ö
ssze
függ
és.
A d
ombo
rzat
égh
ajla
t-m
ódos
ító
szer
epe.
Term
észe
ti ér
téke
i, gy
ógyv
izei
.A
Dun
a–Ip
oly,
a Bü
kki é
s az
Agg
tele
ki N
emze
ti Pa
rk.
Kar
sztje
lens
égek
, víz
-ny
elő,
dol
ina,
Bör
zsön
y, C
serh
át, M
átra
, Bük
k,
Agg
tele
ki-k
arsz
t, C
sere
hát,
Zem
plén
i-heg
ység
, Ba
radl
a ba
rlang
, Ipo
ly,
Zagy
va, S
ajó,
Bod
rog,
D
una–
Ipol
y N
emze
ti Pa
rk, B
ükki
Nem
zeti
Park
, A
ggte
leki
Nem
zeti
Park
, M
iskol
c, Eg
er
Körn
yeze
tism
eret
1–
4. é
vfol
yam
: az
orsz
ágism
eret
tém
a-kö
rei
Tört
énel
em: a
táj
tört
énel
mév
el k
ap-
csol
atos
ese
mén
yek
Term
észe
tism
eret
6.
évf
olya
m: h
azai
él
etkö
zöss
égek
tém
ái
Föld
rajz
8. é
vfol
yam
: M
agya
rors
zág
föld
-ra
jza
– az
Ész
aki-
közé
pheg
ység
Appl
ikác
iós c
síkok
, tra
nsz-
pare
nsek
, kép
ek, fi
lm,
més
zkő,
and
ezit,
and
e-zi
ttufa
, baz
alt,
baza
lttu f
a,
riolit
, bar
nasz
én, l
igni
t, in
tera
ktív
tana
nyag
: int
er-
aktív
fela
dato
k/ké
rdés
ek,
térk
épek
: Mag
yaro
rszá
g do
m bo
rzat
a, M
agya
rors
zág
kont
úr té
rkép
ek, t
emat
ikus
té
rkép
ek
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
37
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
A k
arsz
tvíz
min
t ipa
ri ví
z jel
en-
tősé
ge.
A g
azda
sági
élet
átal
akul
ása.
Az i
pari
park
ok je
lent
őség
e a
táj g
az da
sági
élet
ének
az ú
jra
felle
ndül
ésé b
en.
Vesz
p rém
, Esz
terg
om, H
eren
d.A
táj i
dege
nfor
galm
a.
Szöv
egfe
ldol
gozá
s, ta
nkön
yvi
ábrá
k el
emzé
se.
Térk
épés
zeti
gyak
orla
t – a
to-
pogr
áfiai
foga
lmak
gya
korlá
sa.
Tem
atik
us té
rkép
ek el
emzé
se.
Inte
rakt
ív fe
lada
tok
meg
oldá
sa.
47.
Legm
agas
abb
táju
nk, a
z Ész
aki-
közé
pheg
ység
Az É
szak
i-köz
éphe
gysé
g ha
tára
i, fö
ldra
jzi h
elyz
ete.
Kia
laku
lása
.Fe
lszín
ének
jelle
gzet
essé
gei.
A tá
j égh
ajla
ta, v
ízra
jza.
A te
rmés
zete
s növ
ényt
akar
ó je
llem
zői.
A k
arsz
tvid
ékek
és f
elsz
íni v
íz-
háló
zat k
özöt
ti ös
szef
üggé
s.A
föld
rajz
i fek
vés é
s az é
ghaj
lat
közö
tti ö
ssze
függ
és.
A d
ombo
rzat
égh
ajla
t-m
ódos
ító
szer
epe.
Term
észe
ti ér
téke
i, gy
ógyv
izei
.A
Dun
a–Ip
oly,
a Bü
kki é
s az
Agg
tele
ki N
emze
ti Pa
rk.
Kar
sztje
lens
égek
, víz
-ny
elő,
dol
ina,
Bör
zsön
y, C
serh
át, M
átra
, Bük
k,
Agg
tele
ki-k
arsz
t, C
sere
hát,
Zem
plén
i-heg
ység
, Ba
radl
a ba
rlang
, Ipo
ly,
Zagy
va, S
ajó,
Bod
rog,
D
una–
Ipol
y N
emze
ti Pa
rk, B
ükki
Nem
zeti
Park
, A
ggte
leki
Nem
zeti
Park
, M
iskol
c, Eg
er
Körn
yeze
tism
eret
1–
4. é
vfol
yam
: az
orsz
ágism
eret
tém
a-kö
rei
Tört
énel
em: a
táj
tört
énel
mév
el k
ap-
csol
atos
ese
mén
yek
Term
észe
tism
eret
6.
évf
olya
m: h
azai
él
etkö
zöss
égek
tém
ái
Föld
rajz
8. é
vfol
yam
: M
agya
rors
zág
föld
-ra
jza
– az
Ész
aki-
közé
pheg
ység
Appl
ikác
iós c
síkok
, tra
nsz-
pare
nsek
, kép
ek, fi
lm,
més
zkő,
and
ezit,
and
e-zi
ttufa
, baz
alt,
baza
lttu f
a,
riolit
, bar
nasz
én, l
igni
t, in
tera
ktív
tana
nyag
: int
er-
aktív
fela
dato
k/ké
rdés
ek,
térk
épek
: Mag
yaro
rszá
g do
m bo
rzat
a, M
agya
rors
zág
kont
úr té
rkép
ek, t
emat
ikus
té
rkép
ek
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
Az É
szak
i-köz
éphe
gysé
g ga
zda-
sági
élet
e (b
ányá
szat
a, ip
ara
és
mez
őgaz
dasá
ga).
A te
rmés
zeti
erőf
orrá
sok
és a
z ip
ar k
özöt
ti ka
pcso
lat.
A k
arsz
tvíz
min
t ipa
ri ví
z jel
en-
tősé
ge.
A g
azda
sági
élet
átal
akul
ása.
A te
rmés
zeti
visz
onyo
k és
a
mez
őgaz
dasá
g kö
zötti
öss
ze-
függ
és.
A tö
rtén
elm
i bor
vidé
kek
jele
n-tő
sége
. A tá
j ide
genf
orga
lma.
A g
yógy
fürd
ők sz
erep
e.M
iskol
c, Eg
er.
Szöv
egfe
ldol
gozá
s, ta
nkön
yvi
ábrá
k el
emzé
se.
Térk
épés
zeti
gyak
orla
t – a
to-
pogr
áfiai
foga
lmak
gya
korlá
sa.
Tem
atik
us té
rkép
ek el
emzé
se.
Inte
rakt
ív fe
lada
tok
meg
oldá
sa.
Gon
dola
ttérk
ép fe
lépí
tése
.
Term
észe
ti ör
öksé
gü
nk v
édelm
e
48.
Haz
ánk
fővá
rosa
, Bu
dape
stA
fővá
ros f
öldr
ajzi
hel
yzet
e.H
atár
oló
tája
k.Fe
lszín
ének
jelle
gzet
essé
gei.
A h
éviz
ek je
lent
őség
e a
fővá
ros
fejlő
désé
ben.
Pest,
Bud
a, Ó
buda
i-szi
get,
Mar
git-s
zige
t, Cs
epel-
szig
et,
Jáno
s-he
gy, G
ellér
t-heg
y, Vá
rheg
y, G
ellér
t-für
dő,
Nag
ykör
út, L
iszt F
eren
c N
emze
tköz
i Rep
ülőt
ér
Körn
yeze
tism
eret
1–
4. é
vfol
yam
: az
orsz
ágism
eret
tém
a-kö
rei
Appl
ikác
iós c
síkok
, tra
nsz-
pare
nsek
, kép
ek, fi
lm,
térk
épek
: Bud
apes
t tér
képe
, M
agya
rors
zág
köz i
gazg
atás
i té
rkép
e, Bu
dape
st k
ontú
r-té
rkép
e, te
mat
ikus
térk
épek
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
38
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
A fő
váro
s sze
repe
az o
rszá
g él
etéb
en.
Gaz
dasá
gi él
et B
udap
este
n.Kö
zlek
edés
ének
jelle
mző
i.Sz
öveg
feld
olgo
zás,
tank
önyv
i áb
rák
elem
zése
.Té
rkép
észe
ti gy
akor
lat –
a to
-po
gráfi
ai fo
galm
ak g
yako
rlása
.Te
mat
ikus
térk
épek
elem
zése
.
Proj
ekt:
Buda
pest
et b
emut
ató
kiad
vány
terv
ezés
e
Tört
énel
em:
Buda
pest
tört
énel
-m
ével
kap
csol
atos
es
emén
yek
Föld
rajz
8. é
vfol
yam
: M
agya
rors
zág
föld
-ra
jza
– Bu
dape
st
Vilá
görö
kség
ünk
Ismer
d m
eg la
kó
hely
ed!
Proj
ekt
49.
Rend
szer
ezzü
k ism
eret
eink
et!
A té
mak
örbe
n sz
erep
lő le
gfon
-to
sabb
foga
l mak
, fol
yam
atok
és
össz
efüg
gése
k át
ismét
lé se
.
A té
mak
örbe
n ta
nult
fo-
galm
akVá
loga
tás a
tém
akör
feld
ol-
gozá
sáná
l has
znál
t leg
jel-
lem
zőbb
szem
lélte
tőes
zkö-
zökb
ől
50.
A té
maz
áró
fel-
adat
lap
meg
oldá
saA
tém
azár
ó fe
lada
tlap
A és
/vag
y B
válto
zat f
elada
tain
ak a
meg
oldá
sa.
A té
maz
áró
fela
datla
poka
t kü
lön
füze
t tar
talm
azza
A F
ÜV
ES T
ERÜ
LETE
K É
LETK
ÖZÖ
SSÉG
E. T
ERM
ESZT
ETT
NÖ
VÉN
YEI
NK
51.
A fü
ves p
uszt
ák
kial
akul
ása
és
növé
nyei
Az ő
shon
os fü
ves p
uszt
ák k
iala
-ku
lásá
nak
körn
yeze
ti fe
ltéte
lei é
s el
hely
ezke
désü
k ha
zánk
ban.
A m
ásod
lago
s rét
ek fo
galm
a.A
fűfé
lék
közö
s tul
ajdo
nság
ai:
mel
lékg
yöké
rzet
, el n
em á
gazó
sz
ár, s
zárö
lelő
levé
l, sz
élbe
porz
á-sú
virá
gzat
.
Füve
s pus
zta,
más
odla
gos
rét,
szár
az-n
edve
s rét
, fűf
é-lé
k, m
ellé
kgyö
kérz
et, s
zár-
ölel
ő le
vél,
szél
bepo
rzás
, sz
elde
lt le
vél,
pikk
elys
zerű
le
vele
k, g
yökt
örzs
Term
észe
tism
eret
5.
évf
olya
m: t
ájé-
kozó
dás h
azán
k do
mbo
rzat
i tér
ké-
pén,
haz
ánk
égha
jla-
ti je
llem
zői,
hazá
nk
jelle
gzet
es fe
lszín
i fo
rmái
(heg
ység
ek,
Inte
rakt
ív ta
nany
ag a
füve
s te
rüle
tekr
ől
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
39
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
A sz
áraz
és n
edve
s rét
ek je
lleg-
zete
s növ
énye
inek
(sisk
anád
, an
golp
erje
, mez
ei zs
álya
, rét
i bo
glár
ka, m
ocsá
ri zs
urló
) sze
r-ve
zeti
felé
píté
se.
dom
bság
ok, a
lföl-
dek)
Term
észe
tism
eret
5.
évf
olya
m: a
vör
ös-
hagy
ma,
a p
aprik
a és
a p
arad
icso
m
szer
veze
ti fe
lépí
tése
Term
észe
tism
eret
6.
évf
olya
m: a
z erd
ei
pajz
sika,
a lo
mbo
s-m
oha
szer
veze
ti fe
lépí
tése
és s
zapo
-ro
dása
Élő
fűfé
le n
övén
y (s
iskan
ád,
ango
lper
je),
mez
ei zs
álya
, ré
ti bo
glár
ka, m
ocsá
ri zs
ur-
ló b
emut
atás
a, fő
bb sz
erve
i-ne
k m
egfig
yelte
tése
, raj
zok
kész
ítése
a g
yöké
rzet
ükrő
l, le
vele
ikrő
l
52.
Ízel
tlábú
ak a
füve
s te
rüle
teke
nA
z íze
ltláb
úak
alka
lmaz
kodá
-sa
a fü
ves t
erül
etek
kör
nyez
eti
felté
tele
ihez
, jel
entő
ségü
k az
él
etkö
zöss
égbe
n.A
sásk
ák, s
zöcs
kék,
tücs
kök,
a
fecs
kefa
rkú
lepk
e te
stfe
lépí
tése
, él
etm
ódja
, sza
poro
dása
. A
kife
jlés é
s a te
ljes á
tala
kulá
s fo
lyam
ata.
A k
ülta
karó
szer
epe
az íz
eltlá
-bú
ak él
etéb
en.
Ugr
óláb
, kife
jlés,
vedl
és,
rágó
száj
szer
v, ös
szet
ett
szem
, csá
p, h
anga
dás,
ha
llósz
erv
Term
észe
tism
eret
5–
6. é
vfol
yam
: íze
lt-lá
bú, r
ovar
, bog
ár
foga
lmak
jele
ntés
e, a
rova
rok
test
rész
ei,
a rá
gó sz
ájsz
erv,
a te
ljes á
tala
kulá
s sza
-ka
szai
: pet
e, lá
rva,
bá
b, k
ifejle
tt ro
var,
a há
rtyá
s szá
rny
és a
fe
dele
s szá
rny
Inte
rakt
ív ta
nany
ag a
füve
s te
rüle
teke
n él
ő íz
eltlá
búak
-ró
l
A ta
nkön
yv k
épei
nek
és m
a-gy
aráz
ó ra
jzai
nak
meg
figye
-lé
se a
száj
szer
vről
, a k
ifejlé
s fo
lyam
atár
ól
Vala
mel
y pr
epar
ált í
zelt
lábú
ál
lat t
estfe
lépí
tésé
nek
kézi
-na
gyító
s meg
figye
lése
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
40
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
53.
A fü
rge
gyík
és a
va
kond
A fü
rge
gyík
és a
vak
ond
test
fel-
építé
se, é
letm
ódja
, sza
poro
dása
, je
lent
őség
ük a
füve
s ter
ület
ek
élet
közö
sség
ében
.Ö
ssze
függ
ések
ker
esés
e a
test
fel-
építé
s és a
z éle
tmód
(táp
lálk
o-zá
s) k
özöt
t.
Szár
az sz
arup
ikke
ly, sz
a-ru
pajz
s, nö
veke
dés-
vedl
és,
téli
álom
, ásó
láb,
rova
revő
fo
gaza
t, lá
gy h
éjú
tojá
s
Term
észe
tism
eret
5.
évf
olya
m: a
ház
i eg
ér te
stfe
lépí
tése
, él
etm
ódja
, sza
poro
-dá
sa
Term
észe
tism
eret
6.
évf
olya
m: a
sün
test
felé
píté
se, é
let-
mód
ja
Mat
emat
ika
5–6.
év-
foly
am: a
foga
lmak
eg
ymás
hoz v
aló
visz
onya
, öss
zeha
-so
nlítá
sok,
azon
os-
ságo
k, k
ülön
bség
ek,
oszt
ályo
zás m
egad
ott
szem
pont
ok al
apjá
n
Inte
rakt
ív ta
nany
ag a
fürg
e gy
íkró
l és a
vak
ondr
ól
A ta
nkön
yv k
épei
nek
és
mag
yará
zó ra
jzai
nak
meg
fi-gy
elés
e a
gyík
ok te
stfe
lépí
té-
sérő
l, a
rova
revő
foga
zatr
ól
Vid
eofil
mek
a fü
ves t
erül
e-te
ken
élő
álla
tokr
ól
54.
A m
ezei
nyú
l és
a fü
ves t
erül
etek
rá
gcsá
ló k
isem
-lő
sei
A m
ezei
nyú
l tes
tfelé
píté
se, é
let-
mód
ja, s
zapo
rodá
sa, a
lkal
maz
-ko
dása
a k
örny
ezet
hez.
Az ü
regi
nyú
l a h
ázin
yúl-f
ajtá
k ős
e; él
őhel
ye, t
ársa
s éle
tmód
ja.
A m
ezei
poc
ok n
övén
yevő
, rág
-cs
áló
foga
zatú
, a ta
lajb
an já
rato
-ka
t ásó
kise
mlő
s.A
köz
önsé
ges h
örcs
ög él
őhel
ye,
tápl
álko
zása
.A
rágc
sáló
kise
mlő
sök
term
é-sz
etes
elle
nség
ei.
Ugr
óláb
, rej
tősz
ín, f
olya
-m
atos
an n
övő
met
szőf
og,
redő
s záp
fog,
em
észt
ést
segí
tő b
akté
rium
ok
Term
észe
tism
eret
5.
évf
olya
m: a
ház
i eg
ér é
s a v
ándo
rpat
-ká
ny, n
övén
yevő
és
min
dene
vő fo
gaza
t
Mag
yar n
yelv
és
iroda
lom
5–6
. év
foly
am: v
erbá
-lis
kom
mun
ikác
ió
fejle
szté
se, s
zöve
g-ér
tés,
szöv
egal
kotá
s, lé
nyeg
kiem
elés
Inte
rakt
ív ta
nany
ag a
füve
s te
rüle
tek
rágc
sáló
álla
tairó
l
A ta
nkön
yvi á
brák
meg
fi-gy
elés
e, el
emzé
se, a
foga
za-
tok
össz
ehas
onlít
ása
Külö
nböz
ő ko
pony
ák fo
ga-
zattí
pusa
inak
meg
figye
lése
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
41
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
55.
A fá
cán
és a
füve
s te
rüle
tek
raga
dozó
m
adar
ai
A fá
cán
nem
ősh
onos
faj,
vadá
-sz
ati c
élbó
l tel
epíte
tték
be.
Kap
irgál
óláb
a va
n. C
sőre
a m
ag-
vak
és ro
varo
k fe
lcsip
eget
ésér
e al
kalm
as.
A fö
ldön
fész
kel.
Az e
geré
szöl
yv a
füve
s ter
ület
ek
csúc
srag
adoz
ó m
adár
faja
. Cső
re
horg
as, h
egye
s tép
őcső
r, lá
ba
erős
fogó
láb.
Fől
eg e
gere
kkel
, po
ckok
kal,
ének
esm
adar
akka
l, dö
gökk
el tá
plál
kozi
k.
Kiv
álóa
n re
pül (
vito
rlázá
s, sz
i-tá
lás,
zuha
nóre
pülé
s). Á
lland
ó m
adar
unk.
A v
örös
vér
cse
kist
estű
raga
do-
zó m
adár
. Az e
gere
k és
poc
kok
mel
lett
gyík
okka
l, bé
kákk
al,
rova
rokk
al tá
plál
kozi
k. K
öltö
ző
mad
ár.
A fü
ves t
erül
etek
élől
énye
i is
tápl
álko
zási
lánc
okka
l kap
cso-
lódn
ak e
gym
ásho
z. A
tápl
ál-
kozá
si pi
ram
is m
egm
utat
ja a
tá
plál
kozá
si lá
ncok
ban
rész
t ve
vő él
őlén
yek
szám
át.
Nem
ősh
onos
, bet
elep
ített
faj,
tépő
csőr
, fog
óláb
, vi-
torlá
zó-,
szitá
ló-,
zuha
nó-
repü
lés,
mad
arak
röpk
épe,
álla
ndó
és k
öltö
ző m
adár
, tá
plál
kozá
si pi
ram
is
Term
észe
tism
eret
5.
évf
olya
m: a
ház
i ty
úk te
stfe
lépí
tése
és
élet
mód
ja
Term
észe
tism
eret
6.
évf
olya
m: a
z er
dő él
etkö
zöss
ége,
tápl
álko
zási
lánc
ok a
lo
mbh
ulla
tó e
rdők
-be
n
Term
elő,
fogy
aszt
ó és
lebo
ntó
szer
veze
-te
k az
erd
ő él
etkö
-zö
sség
ében
A le
vegő
moz
gása
, a
szél
jele
ntős
ége
az
élől
énye
k él
etm
űkö-
dése
iben
(bep
orzá
s, m
ozgá
s)
Inte
rakt
ív ta
nany
ag a
füve
s te
rüle
tek
raga
dozó
mad
a-ra
iról
A ta
nkön
yv k
épei
nek
és m
a-gy
aráz
ó ra
jzai
nak
meg
figye
-lé
se, e
lem
zése
(kap
irgál
óláb
, fo
gólá
b, té
pőcs
őr, t
áplá
lko-
zási
lánc
, mad
arak
röpk
épe,
tápl
álko
zási
pira
mis
a fü
ves
terü
lete
ken)
Vid
eofil
mek
a ra
gado
zó m
a-da
rak
élet
éről
: táp
lálk
ozás
, fé
szke
lés,
utód
okró
l val
ó go
ndos
kodá
s
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
42
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
56.
Term
eszt
ett n
övé-
nyei
nk: a
búz
a és
a
kuko
rica
A b
úza
és a
kuk
oric
a te
rmes
z-té
séne
k ga
zdas
ági j
elen
tősé
ge.
Felh
aszn
álás
uk a
z éle
lmisz
er-
ipar
ban
és a
z álla
tteny
észt
ésbe
n.A
búz
a és
a k
ukor
ica
szer
veze
ti fe
lépí
tése
(gyö
kérz
et, s
zár,
levé
l, vi
rágz
atok
, ter
més
ek).
A sz
em-
term
és fe
lépí
tése
, öss
zeha
son-
lítás
a a
korá
bban
meg
ismer
t te
rmés
típus
okka
l.
Bojto
s mel
lékg
yöké
rzet
,sz
alm
aszá
r, pá
rhuz
amos
er
ezet
ű le
vél,
koro
nagy
ö-ke
rek,
kal
ászv
irágz
at,
kalá
szka
, bug
avirá
gzat
, to
rzsa
virá
gzat
, egy
ivar
ú vi
rágz
at, s
zem
term
és
Term
észe
tism
eret
5.
évf
olya
m: a
tala
j fiz
ikai
viz
sgál
ata,
a
vörö
shag
yma,
a
papr
ika
és a
par
adi-
csom
, haz
ánk
dom
-bo
rzat
a, tá
jéko
zódá
s a
term
észe
tben
.Te
rmés
zetis
mer
et
6. év
foly
am: a
tölg
y és
a bük
k po
rzós
virá
g-za
tai,
term
ős v
irága
i, sz
él és
rova
r por
ozta
nö
vény
ek, a
fűfé
lék
közö
s tul
ajdon
sága
i
Élő
egys
zikű
növ
énye
k,
búza
- és k
ukor
ican
övén
yek
Csír
ázta
tott
és h
ajta
tott
egy-
és
két
szik
ű nö
vény
ek (b
úza,
ku
koric
a, b
orsó
, bab
)
A ta
nkön
yv m
agya
rázó
ra
jzai
nak
(búz
a, k
ukor
ica
felé
píté
se, a
búz
a fe
jlődé
se,
a sz
emte
rmés
rész
ei) m
egfi-
gyel
ése
és el
emzé
se
57.
Term
eszt
ett n
övé-
nyei
nk: a
nap
ra-
forg
ó, a
repc
e és
a
luce
rna
A n
apra
forg
ó, a
repc
e és
a lu
cer-
na sz
erve
zeti
felé
píté
se, g
azda
-sá
gi je
lent
őség
e, ip
ari f
elha
szná
-lá
suk.
A te
rmes
ztet
t növ
énye
k kö
rnye
-ze
ti ig
énye
i.
Fész
ekvi
rágz
at, c
söve
s és
nyel
ves v
irágo
k, k
asza
t-te
rmés
, ker
eszt
es v
irág,
be
cőte
rmés
, öss
zete
tt le
vél,
hüve
lyte
rmés
, gyö
kérg
ü-m
ő, ta
karm
ányn
övén
y
Term
észe
tism
eret
5. é
vfol
yam
: ter
-m
eszt
ett z
ölds
ég-
félé
ink
szer
veze
ti fe
lépí
tése
, főb
b sz
er-
veik
jelle
gzet
essé
gei,
a hő
mér
sékl
et é
s a
hőm
érsé
klet
mér
ése.
Term
észe
tism
eret
6.
évf
olya
m: a
moz
-gá
s, he
ly- é
s hel
yzet
-vá
ltozt
ató
moz
gás,
az e
rdő
lágy
szár
ú nö
vény
eine
k al
kal-
maz
kodá
sa a
kör
-ny
ezet
i fel
téte
lekh
ez
Élő
növé
nyek
meg
figye
lése
Élel
misz
er-ip
ari t
erm
ékek
, m
elye
k na
praf
orgó
és r
epce
fe
lhas
znál
ásáv
al k
észü
ltek
A ta
nkön
yv m
agya
rázó
ra
jzai
nak
(sze
rvez
eti f
elép
í-té
s, vi
rág-
virá
gzat
, ter
més
) m
egfig
yelé
se é
s ele
mzé
se
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
43
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
58.
Rend
szer
ezzü
k ism
eret
eink
et!
A té
mak
örbe
n sz
erep
lő le
gfon
-to
sabb
foga
l mak
, fol
yam
atok
és
össz
efüg
gése
k át
ismét
lé se
.
A té
mak
örbe
n ta
nult
fo-
galm
akVá
loga
tás a
tém
akör
feld
ol-
gozá
sáná
l has
znál
t leg
jel-
lem
zőbb
szem
lélte
tőes
zkö-
zökb
ől
59.
A té
maz
áró
fel-
adat
lap
meg
oldá
saA
tém
azár
ó fe
lada
tlap
A é
s/va
gy
B vá
ltoza
t fel
adat
aina
k a
meg
ol-
dása
.
A té
maz
áró
fela
datla
poka
t kü
lön
füze
t tar
talm
azza
A V
IZEK
, VÍZ
PART
OK
ÉLE
TKÖ
ZÖSS
ÉGE
60.
A v
íz je
lent
őség
e. A
viz
ek p
arán
yi
élől
énye
i
A F
öld
felsz
íni v
izei
nek
el-
hely
ezke
dése
és k
örfo
rgás
a a
term
észe
tben
.A
víz
jele
ntős
ége
a bi
oszf
érá-
ban
(test
építő
any
ag, o
ldós
zer,
élőh
ely)
.A
pla
nkto
nok
foga
lma
és je
len-
tősé
gük
a ví
zi él
etkö
zöss
égek
-be
n. A
bak
tériu
mok
jele
ntős
ége
az a
nyag
ok k
örfo
rgás
ában
.A
zöld
szem
esos
toro
s mos
zat,
a pa
pucs
álla
tka,
a v
ízib
olha
és a
z ór
iása
mőb
a te
stfe
lépí
tése
, táp
lál-
kozá
suk,
szap
orod
ásuk
, jel
entő
-sé
gük
a vi
zek
öntis
ztul
ásáb
an é
s a
tápl
álko
zási
lánc
okba
n.
A v
íz k
örfo
rgás
a, p
lank
ton,
le
begő
élet
mód
, any
agok
kö
rfor
gása
, önt
isztu
lás,
oszt
ódás
, bet
okoz
ódás
, cs
illók
, em
észt
ő- é
s lük
te-
tőűr
öcsk
e
Term
észe
tism
eret
5.
évf
olya
m: t
ájé-
kozó
dás h
azán
k do
mbo
rzat
i tér
ké-
pén,
tájé
kozó
dás
a te
rmés
zetb
en, a
fo
lyók
tula
jdon
sága
i, az
any
ag fo
galm
a,
élő
és él
ette
len
anya
-go
k tu
lajd
onsá
gai:
szilá
rd, f
olyé
kony
, lé
gnem
ű (g
áz)
anya
gok
foga
lma,
a
keve
réke
k és
az o
l-da
tok,
az o
ldós
zer é
s az
old
ott a
nyag
, leg
-fo
ntos
abb
olda
tain
k a
term
észe
tes v
izek
, a
vize
k áb
rázo
lása
a
térk
épen
Inte
rakt
ív ta
nany
ag a
viz
ek
pará
nyi é
lőlé
nyei
ről
Vízm
intá
k vi
zsgá
lata
, a
plan
kton
ok so
kfél
eség
ének
m
egfig
yelé
se, v
ázla
traj
zok
kész
ítése
A ta
nkön
yv m
agya
rázó
ra
jzai
nak
(sej
tosz
tódá
s, se
jt-sz
erve
cské
k, b
ekeb
elez
és)
meg
figye
lése
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
44
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
61.
Lágy
szár
úak
a ví
z-be
n és
a v
ízpa
rton
A v
ízi é
s víz
part
i növ
ényz
et
jele
ntős
ége
a vi
zek
élet
ében
(élő
sz
űrőb
eren
dezé
sek,
oxi
gént
er-
mel
és, t
áplá
lékf
orrá
s, fé
szke
lő-
és b
úvóh
ely
bizt
osítá
sa).
A h
inar
asok
foga
lma,
jelen
tősé
ge.
A fo
nala
s zöl
dmos
zato
k, a
hí
náro
s bék
asző
lő, a
víz
itök,
a
tünd
érró
zsa,
apró
bék
alen
cse
főbb
tula
jdon
sága
i.A
köz
önsé
ges n
ád é
s a g
yéké
ny
szer
veze
ti fe
lépí
tése
, alk
alm
az-
kodá
sa a
víz
part
i kör
nyez
ethe
z.
Hin
aras
, tel
epes
test
felé
pí-
tés,
üreg
es, b
ütyk
ös sz
ár,
buga
virá
gzat
, tor
zsav
i-rá
gzat
, por
zós é
s ter
mős
vi
rágz
at
Term
észe
tism
eret
6.
évf
olya
m: a
z erd
ő lá
gy sz
árú
növé
-ny
eine
k sz
erve
zeti
felé
píté
se, a
fűfé
lék
közö
s tul
ajdo
nság
ai,
term
eszt
ett n
övé-
nyei
nk: a
kuk
oric
a sz
erve
zeti
felé
píté
se,
virá
gzat
ai é
s ter
més
e
Inte
rakt
ív ta
nany
ag a
víz
i, ví
zpar
ti nö
vény
ekrő
l
Élő
vízi
, víz
part
i lág
y sz
árú
növé
nyek
„Élő
” bug
a- é
s tor
zsav
irág-
zato
k
A ta
nkön
yv ra
jzai
nak
(fona
las z
öldm
osza
t, ná
d,
gyék
ény)
meg
figye
lése
A fo
nala
s zöl
dmos
zat t
ele-
pes t
estfe
lépí
tésé
nek
meg
-fig
yelé
se m
ikro
szkó
p al
att,
vázl
atra
jzok
kés
zíté
se
62.
A li
gete
rdők
és a
ví
zpar
ti fá
kA
lige
terd
ők el
hely
ezke
dése
, az
élőh
ely
sajá
toss
ágai
. A n
övén
y-ze
t alk
alm
azko
dása
az á
rter
ek-
hez.
Az é
lő é
s éle
ttele
n kö
rnye
-ze
ti té
nyez
ők k
apcs
olat
ai.
A fo
lyó
és a
lige
terd
ők sa
játo
s él
ete.
A lá
perd
ők je
llem
zői.
A fű
z- é
s nyá
rfák
szer
veze
ti fe
l-ép
ítése
, virá
gzat
aik
és te
rmés
ük,
jele
ntős
égük
az é
letk
özös
ségb
en.
Az é
lő é
s éle
ttele
n kö
rnye
-ze
t kap
csol
ata,
növ
ényi
tá
pany
agok
, egy
ivar
ú vi
-rá
g, b
arka
virá
gzat
, két
laki
nö
vény
, tok
term
és, s
zélb
e-po
rzás
Term
észe
tism
eret
5.
évf
olya
m: a
bel
víz
és á
rvíz
, haz
ánk
fő
foly
ói: a
Dun
a és
a
Tisz
a, h
azán
k ta
vai,
az a
lmaf
a és
szilv
afa
virá
ga, a
meg
porz
ás,
a te
rmés
kia
laku
lása
Term
észe
tism
eret
6.
évf
olya
m: a
tölg
y és
a b
ükkf
a lo
mbk
o-ro
nája
, virá
ga, v
irág-
zata
, meg
porz
ása
és
term
ése
Inte
rakt
ív ta
nany
ag a
víz
-pa
rti f
ákró
l
Haj
tato
tt fű
z- é
s nyá
rfav
esz-
szők
, bar
kavi
rágz
at k
ézin
a-gy
ítós m
egfig
yelé
se
A ta
nkön
yv k
épei
nek
és
rajz
aina
k (e
nyve
s ége
r)
meg
figye
lteté
se
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
45
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
63.
Az o
rvos
i pió
ca.
Csig
ák é
s kag
ylók
a
vízb
en.
Az o
rvos
i pió
ca te
stfe
lépí
tése
és
élős
ködő
élet
mód
ja k
özöt
ti ös
szef
üggé
s bem
utat
ása.
A cs
igák
és a
kag
ylók
test
felé
pí-
tése
(kül
ső m
esze
s váz
, has
láb,
kö
peny
, kop
olty
ú, k
ezde
tlege
s tü
dő),
élet
mód
ja é
s sza
poro
dása
. A
csig
ák, k
agyl
ók je
lent
őség
e a
vize
s élő
hely
ek él
etéb
en: t
áp-
lálk
ozás
i kap
csol
atok
, a v
izek
ön
tiszt
ulás
a.
Bőriz
omtö
mlő
, hím
nős,
fére
gmoz
gás,
külső
mes
zes
váz,
záró
izom
, köp
eny,
kezd
etle
ges t
üdő
Term
észe
tism
eret
5.
évf
olya
m: h
azán
k fo
lyói
és t
avai
, az
étic
siga
és a
föld
igi-
liszt
a te
stfe
lépí
tése
, sz
apor
odás
a
Term
észe
tism
eret
6.
évf
olya
m: a
ko-
roná
s ker
eszt
espó
k át
alak
ulás
nél
küli
fejlő
dése
Inte
rakt
ív ta
nany
ag a
csi-
gákr
ól é
s kag
ylók
ról
Külső
mes
zes v
ázak
bem
u-ta
tása
, sok
féle
ségü
k m
egfi-
gyel
teté
se
Élő
csig
ák é
s kag
ylók
be-
mut
atás
a, a
test
felé
píté
s és
a m
ozgá
s meg
figye
lteté
se
akvá
rium
ban
A ta
nkön
yv k
épei
és r
ajza
i a
tana
nyag
ban
szer
eplő
ge-
rinct
elen
álla
tok
test
felé
píté
-sé
ről,
belső
szer
veirő
l
64.
Ízel
tlábú
ak a
víz
-be
n és
a v
ízpa
rton
A fo
lyam
i rák
test
felé
píté
se
(fejto
r, po
troh
, 5 p
ár íz
elt l
áb,
kitin
pánc
él),
élet
mód
ja é
s sza
-po
rodá
sa.
A v
edlé
s.A
szita
kötő
k és
a sz
únyo
gok
rova
rok,
hár
om te
stré
szük
és
háro
m p
ár íz
elt l
ábuk
van
.A
z átv
álto
záso
s és a
telje
s áta
la-
kulá
sos f
ejlő
dés ö
ssze
haso
nlítá
sa.
Az í
zeltl
ábúa
k je
lent
őség
e a
vize
k él
etéb
en.
Rák:
fejto
r, po
troh
, 5 p
ár
ízel
t láb
, kiti
npán
cél,
ved-
lés,
rova
r, át
válto
zás,
szúr
ó-sz
ívó
száj
szer
v,ön
tiszt
ulás
Term
észe
tism
eret
5.
évf
olya
m: a
ház
i lé
gy é
s a cs
ereb
ogár
te
stfe
lépí
tése
, sza
po-
rodá
sa
Term
észe
tism
eret
6.
évf
olya
m: a
szar
-va
sbog
ár, a
kor
onás
ke
resz
tesp
ók, a
füve
s te
rüle
tek
ízel
t láb
ú ál
lata
inak
test
fel-
építé
se, é
letm
ódja
, sz
apor
odás
a
Inte
rakt
ív ta
nany
ag a
viz
es
terü
lete
k íz
elt l
ábú
álla
tairó
l
A ta
nkön
yv k
épei
nek
és
mag
yará
zó ra
jzai
nak
(átv
ál-
tozá
s, sz
ájsz
erv)
meg
figye
l-te
tése
, meg
besz
élés
e
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
46
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
65.
A h
azai
viz
ekbe
n él
ő ha
lak
A h
alak
test
felé
píté
se, é
letm
ódja
és
szap
orod
ása.
A te
stfe
lépí
tés
és a
z éle
tmód
öss
zefü
ggés
e a
vize
s élő
hely
ek el
térő
kör
nyez
eti
felté
tele
ihez
.A
tőpo
nty
és a
leső
harc
sa fő
bb
jelle
mző
i: te
stük
fejre
, tör
zsre
és
faro
kra
tago
lódi
k, a
z old
alvo
nal,
az ú
szók
, az ú
szóh
ólya
g sz
erep
e a
moz
gásb
an.
A p
onty
min
dene
vő, a
leső
har-
csa
csúc
srag
adoz
ó.
Fej,
törz
s, fa
rok,
old
al-
vona
l, pá
ros é
s pár
atla
n ús
zók,
úsz
óhól
yag,
ko-
polty
ú, k
opol
tyúf
edő,
ko
polty
úlem
ezek
, csa
pato
s ve
rmel
és, m
inde
nevő
, ra
gado
zó
Term
észe
tism
eret
5.
évf
olya
m: h
azán
k fő
foly
óina
k és
ter-
més
zete
s tav
aink
nak
az el
hely
ezke
dése
, je
llem
zői
Term
észe
tism
eret
6.
évf
olya
m: a
pl
ankt
onok
foga
lma,
a
min
dene
vő é
s a
raga
dozó
élet
mód
, az
átal
akul
ás n
élkü
li fe
jlődé
s
Inte
rakt
ív ta
nany
ag a
haz
ai
vize
k ha
lairó
l
Egy
akvá
rium
i hal
test
fel-
építé
séne
k, m
ozgá
sána
k,
légz
ésén
ek m
egfig
yelé
se
Külö
nböz
ő ha
lpik
kely
ek
kézi
nagy
ítós m
egfig
yelé
se
A ta
nkön
yv m
agya
rázó
ra
jzai
nak
és k
épei
nek
a m
egfig
yelte
tése
66.
Béká
k a
vízb
en é
s ví
zpar
ton
A k
ecsk
ebék
a és
a b
arna
va-
rang
y te
stfe
lépí
tése
, éle
tmód
ja
és sz
apor
odás
a.A
kül
taka
ró je
lent
őség
e a
légz
és-
ben
és a
rejtő
zköd
ésbe
n.A
kül
ső m
egte
rmék
enyí
tés é
s az
átal
akul
ásos
fejlő
dés s
zaka
szai
.A
lárv
ák fe
jlődé
se é
s a fe
jlődé
si al
akok
jelle
mző
i.A
két
éltű
ek v
édel
me
és je
lent
ő-sé
gük
a vi
zes é
letk
özös
sége
kben
.
Kété
ltű, l
égzé
s a k
ülta
ka-
rón
kere
sztü
l, re
jtősz
ín,
mér
egm
irigy
, kül
ső m
eg-
term
éken
yíté
s, át
alak
u-lá
sos f
ejlő
dés,
gőté
k és
sz
alam
andr
ák
Term
észe
tism
eret
5–
6. é
vfol
yam
: a
telje
s áta
laku
láss
al,
kife
jléss
el, á
tvál
to-
záss
al fe
jlődő
álla
tok
felid
ézés
e
Inte
rakt
ív ta
nany
ag a
haz
ai
béka
fajo
król
67.
A v
ízisi
kló
és a
m
ocsá
ri te
knős
A v
ízisi
kló
és a
moc
sári
tekn
ős
test
felé
píté
se, é
letm
ódja
, alk
al-
maz
kodá
sa a
kör
nyez
ethe
z.A
szár
az sz
arup
ikke
lyek
, sza
ru-
pajz
sok,
szar
ulem
ezek
jele
ntő-
sége
.
Szar
upik
kely,
szar
upaj
zs,
szar
upán
cél,
válto
zó
test
hőm
érsé
klet
, kíg
yózó
m
ozgá
s, lá
gy h
éjú
tojá
s, té
li ál
om
Term
észe
tism
eret
5–
6. é
vfol
yam
: a
meg
ismer
t mad
árfa
-jo
k sz
apor
odás
a
A ta
nkön
yv k
épei
nek
és
mag
yará
zó ra
jzai
nak
meg
-fig
yelé
se, ö
ssze
haso
nlítá
-so
k vé
gzés
e (s
zaru
pikk
ely,
szar
upaj
zs, m
érge
s kíg
yó é
s sik
ló k
opon
yája
)
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
47
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
A v
álto
zó te
sthő
mér
sékl
et é
s a
téli
álom
köz
ötti
össz
efüg
gés
bem
utat
ása.
A h
azai
mér
ges k
ígyó
k m
egis-
mer
teté
se.
A k
étél
tűek
és h
üllő
k vé
delm
e.
Term
észe
tism
eret
6.
évf
olya
m: a
fürg
e gy
ík te
stfe
lépí
tése
, él
etm
ódja
és s
zapo
-ro
dása
Egy
tojá
s rés
zein
ek b
emu-
tatá
sa
Leve
dlet
t kíg
yóbő
rök
és
szar
upán
cél b
emut
atás
a
68.
A v
izek
, víz
part
ok
mad
arai
A tő
kés r
éce,
a fe
hér g
ólya
és
a ba
rna
rétih
éja
test
felé
píté
se,
élet
mód
ja, s
zapo
rodá
sa, a
lkal
-m
azko
dása
az é
lő é
s éle
ttele
n kö
rnye
zeti
tény
ezők
höz.
A te
stfe
lépí
tés é
s az é
letm
ód
közö
tti ö
ssze
függ
ések
meg
is-m
erte
tése
.A
fész
ekla
kó é
s a fé
szek
hagy
ó fió
kák
össz
ehas
onlít
ása.
Lem
ezes
csőr
, úsz
óhár
tyás
vé
gtag
, gáz
lólá
b, fo
gólá
b,
csüd
, hos
szú,
heg
yes c
sőr,
raga
dozó
(tép
ő-) c
sőr,
költö
ző m
adár
Term
észe
tism
eret
5–
6. é
vfol
yam
: az
eddi
g m
egism
ert
mad
árfa
jok
(ház
i ty
úk, s
zénc
ineg
e, hé
ja, s
árga
rigó,
na
gy fa
kopá
ncs,
eger
észö
lyv,
fácá
n)
test
felé
píté
se, j
el-
legz
etes
moz
gása
és
élet
mód
ja
Inte
rakt
ív ta
nany
ag a
viz
ek,
vízp
arto
k m
adar
airó
l
A ta
nkön
yv k
épei
nek
és
rajz
aina
k (ú
szóh
árty
ás lá
b,
gázl
óláb
, von
ulás
i útv
onal
, rö
pkép
) meg
figye
lése
Az e
ddig
meg
ismer
t mad
ár-
fajo
k cs
őr- é
s láb
típus
ai
69.
A v
izek
, víz
part
ok
élet
közö
sség
eA
z élet
közö
sség
foga
lmán
ak
konk
retiz
álás
a a v
izes é
lőhe
lyek
re.
Term
elő,
fogy
aszt
ó és
lebo
n-tó
szer
veze
tek
a vi
zekb
en é
s a
vízp
arto
n.
A le
bont
ó sz
erve
zete
k je
lent
ősé-
ge a
z any
agfo
rgal
omba
n.Tá
plál
kozá
si lá
ncok
a v
izes
élő-
hely
eken
.A
z éle
ttele
n kö
rnye
zeti
tény
ezők
ha
tása
az é
lőlé
nyek
élet
műk
ödé-
sére
.
Élet
közö
sség
, ter
mel
ő, fo
-gy
aszt
ó, le
bont
ó sz
erve
zet,
anya
gfor
galo
m, t
áplá
lkoz
á-si
lánc
, éle
ttele
n kö
rnye
zeti
tény
ezők
, tűr
őkép
essé
g,
tág
és sz
űk tű
rőké
pess
égű
élől
énye
k
Term
észe
tism
eret
5.
évf
olya
m: k
eve-
réke
k és
old
atok
, a
hőm
érsé
klet
és
mér
ése,
a ha
lmaz
ál-
lapo
t-vá
ltozá
sok
és a
hő
mér
sékl
et v
álto
-zá
sa, o
lvad
ás, f
agyá
s, pá
rolg
ás, l
égne
műv
é vá
lás,
kísé
rlete
k a
vízz
el
Inte
rakt
ív ta
nany
ag a
viz
ek,
vízp
arto
k él
etkö
zöss
égér
ől
A ta
nkön
yv á
brái
nak
meg
figye
lteté
se a
tápl
álko
-zá
si lá
ncró
l és a
z élő
lény
ek
tűrő
képe
sség
éről
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
48
Óra
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
A tű
rőké
pess
ég fo
galm
a.
Péld
ák a
szűk
és t
ág tű
rőké
pes-
ségű
fajo
kra.
Term
észe
tism
eret
6.
évfo
lyam
: az e
ner-
gia f
ogal
ma é
s fajt
ái,
az er
dő és
füve
s te
rüle
tek
élet
közö
s-sé
gein
ek te
rmel
ő és
fo
gyas
ztó
szer
veze
-te
i, ka
pcso
lato
k az
él
őlén
yek
és az
élet
te-
len
körn
yeze
t köz
ött
70.
A v
izek
szen
y-ny
ezés
e, a
vize
s él
őhel
yek
véde
lme
A v
ízsz
enny
ezés
ek le
ggya
korib
b fo
rmái
.A
tápa
nyag
-feld
úsul
ás fo
lyam
ata
és k
övet
kezm
énye
i.A
ház
tart
ásba
n ke
letk
ező
szen
ny ví
z men
nyisé
ge, a
víz
zel
való
taka
réko
skod
ás le
hető
sége
i.A
viz
ek ö
ntisz
tuló
kép
essé
ge.
A N
atur
a 20
00 p
rogr
am lé
nyeg
e, a
vize
s élő
hely
ek v
issza
állít
ása
(élő
hely
-rek
onst
rukc
ió).
A v
idra
és a
hód
egy
edsz
ámán
ak
növe
kedé
se a
pro
gram
sike
rét
jelz
i.
Tápa
nyag
-feld
úsul
ás,
ipar
i és h
ázta
rtás
i ere
detű
sz
enny
vize
k, a
szen
ny-
vízt
isztít
ás, ö
ntisz
tulá
si fo
lyam
at,
Nat
ura
2000
pro
gram
,ős
hono
s faj
viss
zate
lepí
tése
Term
észe
tism
eret
5.
évf
olya
m: a
dom
-bo
rzat
és a
viz
ek á
b-rá
zolá
sa a
térk
épen
Term
észe
tism
eret
6.
évfo
lyam
: a vi
zes
élőhe
lyek
meg
ismer
t élő
lénye
inek
alka
l-m
azko
dása
az él
ő és
éle
ttelen
körn
yeze
thez
Inte
rakt
ív ta
nany
ag a
viz
ek
szen
nyez
ésér
ől
A ta
nkön
yv k
épei
nek
meg
-fig
yelé
se, m
egbe
szél
ése
a sz
enny
ezés
ek fo
rmái
ról é
s kö
vetk
ezm
énye
iről
Foly
amat
os m
egfig
yelé
sek
a la
kóhe
ly k
örny
éki v
izes
élő-
hely
ek k
örny
ezet
i álla
potá
ról
Mik
rosz
kópo
s meg
figye
-lé
sek
a ví
zben
élő
plan
k-to
nokr
ól é
s egy
éb „
szűr
ő”
álla
tokr
ól
71.
Rend
szer
ezzü
k ism
eret
eink
et!
A té
mak
örbe
n sz
erep
lő le
gfon
-to
sabb
foga
l mak
, fol
yam
atok
és
össz
efüg
gése
k át
ismét
lé se
.
A té
mak
örbe
n ta
nult
fo-
galm
akVá
loga
tás a
tém
akör
feld
ol-
gozá
sáná
l has
znál
t leg
jelle
m-
zőbb
szem
lélte
tőes
zköz
ökbő
l
72.
A té
maz
áró
fel-
adat
lap
meg
oldá
saA
tém
azár
ó fe
lada
tlap
A és
/vag
y B
válto
zat f
elada
tain
ak a
meg
oldá
sa.
A té
maz
áró
fela
datla
poka
t kü
lön
füze
t tar
talm
azza
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
49
AZ EGYES TÉMAKÖRÖK KÖVETELMÉNYEI, ÓRAVÁZLAT-JAVASLATOK
Az erdő életközössége
Hazánk erdői
Oktatási feladat:• Az erdő mint életközösség fogalmának megtanítása.• Az életközösségek főbb jellemzői: kapcsolatok az élőlények és élettelen környezeti tényezők között, az
önmegújító képesség jelentősége.• A természetes és a telepített erdő fogalma, összehasonlításuk.• A tölgyesek, a bükkösök, a fenyőerdők földrajzi elhelyezkedése, főbb jellemzőik.
Az erdő mint életközösség fogalmának megismerése – olvassák el a tanulók a tankönyv 6. oldalának első bekezdését. Értelmezzék a szöveget, majd oldják meg a munkafüzet 5. oldalának 1. feladatát. Ennek ellenőrzésekor tudatosítsuk, hogy az erdő uralkodó növényei a fák, de a fák mellett az erdő sok egyéb fás és lágy szárú növény, gomba, gerinces és gerinctelen állat élőhelye is.
A tanulók tapasztalatait felidézve és megbeszélve rögzítsük, milyen kapcsolatok alakultak ki az élő-lények között az erdőben. Mondjunk példákat a táplálkozási kapcsolatokra, a rovarok beporzó tevé-kenységére, a magvak, termések terjesztésére. Beszéljük meg, mit biztosít az erdő az élőlények számára (táplálék, búvóhely, fészkelőhely stb.).
Az interaktív tananyag és tankönyv képeivel szemléltetve mutassunk be példákat arra, hogy az őshonos erdők élővilága önmagától folyamatosan megújul. Oldják meg a munkafüzet 5. oldalán a 2. és a 3. feladatot.
Fontos nevelési feladat, hogy a tanulók megértsék: a megmaradt erdők védelme valamennyi ember alapvető feladata és érdeke is egyben.
Figyeltessük meg a tankönyv ábráját, és olvassuk el a 6. oldal kiegészítő anyagát! Mekkora területeket borított erdő a honfoglalás korában, és mekkora az erdőkkel borított területek nagysága napjainkban? Magyarország domborzati térképén mutassuk be, hol maradtak fenn összefüggő erdőségek. Gyűjtsük ösz-sze, milyen környezeti tényezők (emberi beavatkozások) miatt csökkent 85%-ról alig 20%-ra az erdőkkel borított területek nagysága. Az erdősültség legfontosabb adatait a munkafüzet 5. feladatában rögzítsük.
Az interaktív tananyag megfelelő diáival, továbbá a tankönyv képeinek segítségével tudatosítsuk a természetes és a telepített erdők fogalmát. Mi jellemző ezekre az erdőkre? Milyen célból telepítenek erdőket? Magyarázzuk el, miért szegényes a telepített erdők élővilága. A főbb ismereteket a munkafüzet 4. feladatában rögzítsük.
Elemezzük a tankönyv ábráját a hazai erdőtípusok megoszlásáról. Melyik erdőtípusból van a legtöbb? Melyek az uralkodó fafajok? Olvassák el a tankönyvi lecke utolsó három bekezdését a 6–7. oldalon, melyek a leggyakoribb erdőtípusaink leírását tartalmazzák, majd oldják meg a munkafüzet 5. oldalán a 6. feladatot. Figyeltessük meg az interaktív tananyagon az egyes erdőtípusok uralkodó fafajait, az egyes fák főbb jellemzőit.
Óra végi összefoglalás: válaszoljanak a tankönyv kérdéseire, majd a tankönyvi illusztrációk alapján tegyenek fel a tanulók kérdéseket egymásnak.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
50
Erdőt alkotó fáink: a tölgy és a bükk
Oktatási feladat:• A tölgyerdők földrajzi elhelyezkedése, jellemzői: laza, nem záródó lombkorona, fejlett cserje- és gyepszint.• A porzós virágok barkavirágzatot alkotnak, a termős virágokból makktermés fejlődik.• A bükkerdők elhelyezkedése középhegységeinkben.• Zárt lombkorona, lombfakadás után szegényes az aljnövényzet.
Ismételjük át az előző óra anyagát. Melyek hazánk jellegzetes erdői, földrajzilag hol helyezkednek el, miben különböznek a természetes erdők a telepített erdőktől?
Az új anyag feldolgozását megbeszéléssel kezdjük: mi mindenre hasznosította régen és ma az ember az erdő fáit? Figyeljük meg a környezetünkben, mi az, ami fából készült. Idézzük fel, hogy a mezőgaz-dasági tevékenység (földművelés, legeltető állattenyésztés) növekedése egyre több földterületet igényelt, melynek következménye, hogy az évszázadok során egyre csökkent az erdővel borított területek nagy-sága.
A térképen figyeltessük meg, melyik erdőtársulás borítja a legnagyobb területet hazánkban.
Színes képekről, diákról, videofilmrészletről szemléltessük a tölgyerdőt. Figyeljék meg, hogy a tölgy-erdőben a növényzet három szintben helyezkedik el. Legfelül a fák lombkoronaszintje van, alatta a cserjeszint, majd a gyepszint növényzete.
Szemléltessünk néhány növényt, melyek a cserje- és gyepszintet alkotják (kökény, mogyoró, kalapos-gombák, páfrányok, mohák). A tölgyerdő szintjét a tankönyv 9. oldali magyarázó rajzán is figyeltessük meg, majd magyarázzuk el, milyen összefüggés van a nem záródó lombkorona és a gazdag aljnövényzet között!
Elemezzék a tankönyv 9. oldalának két képét. Mi a különbség az erdőt alkotó és a magányosan álló tölgyfa törzse és lombkoronája között? (A lombkorona lefelé törekvő, a törzs hosszú, illetve terebélyes lombkorona, széles törzs.)
Idézzük fel a megbeszélés és a szemléltetés módszerével, amit ötödik évfolyamon a szilvafa és az almafa virágjáról, terméséről tanultunk. (Csészelevél, sziromlevél, porzó, termő, csonthéjas és almater-més.)
A tölgyfa virágjának modelljén vagy a tankönyv 10. oldalán látható rajzokon figyeltessük meg a ter-mős virágokat és a sok porzós virágot, melyek egy közös nyélen (virágzati tengelyen) ülnek. Ezt barka-virágzatnak nevezzük. Magyarázzuk el a tölgy termős virágjainak és porzós barkavirágzatának példáján az egylaki növény fogalmát. (Külön-külön virágban helyezkedik el a porzó és a termő, de a porzós és a termős virágok egy növényen vannak.) A nem feltűnő termős virágokból következtethetünk arra, hogy a porzós barkavirágzatokban képződött virágport a szél szállítja a termős virágokra. A szélbeporzás után a termős virágokból makktermés fejlődik.
Vizsgáljanak meg a tanulók frissen begyűjtött makkterméseket. A magot kívülről a kupacs és a ter-mésfal borítja. Ezt eltávolítva figyeljék meg, hogy a mag két részből (két sziklevélből) áll, és hozzá kap-csolódik a csíra.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
51
Ültessünk cserépbe makkokat, melyek tantermi körülmények között is kicsíráznak és növekedésnek, fejlődésnek indulnak.
Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 6. oldalán az 1., a 2. és a 3. feladatot!
Képekről, videofilmrészletekről szemléltessük a bükkfát és a bükkerdőt. Térképen mutassuk meg a hegyvidéki bükkösök elhelyezkedését. A lecke utolsó bekezdését a 11. oldalon önállóan dolgozzák fel. A szöveg értelmezéséhez használják a tankönyv képeit és rajzait, majd válaszoljanak a kérdésekre: Hol helyezkednek el a bükkerdők? Milyen magasra nőhet a bükkfa? Mi jellemző a lombkoronájára, a tör-zsére és az aljnövényzetére?
Szemléltessük a bükkerdő kora tavaszi (lombfakadás előtti) gazdag aljnövényzetét! Keressünk össze-függést az aljnövényzet gazdagsága és a fényviszonyok között.
Az óra végi összefoglaláskor válaszoljanak a tankönyv kérdéseire, és oldják meg a munkafüzet 6–7. oldalán a 4–7. feladatot!
Az erdeifenyő. Gombák az erdőben
Oktatási feladat:• Az őshonos fenyőerdők elhelyezkedése hazánkban. A fenyőerdők jellemzői. Az örökzöld erdeifenyő
törzse, levelei, virágai, a nyitvatermő fogalma.• A gombák közös tulajdonságai, jelentőségük az életközösségben. A gyilkos galóca és az erdei csiperke
jellemzői.
Az óra eleji ismétléskor, ellenőrzéskor idézzük fel hazánk jellemző erdőtársulásait, a tölgyfa és a bükk-fa, illetve a tölgy- és a bükkerdők tulajdonságait! A felidézés során használjuk a tankönyv képeit, egyéb színes képeket, egy-egy tölgy, bükk kéregdarabot, hajtásrészletet.
Az új anyag feldolgozását a hazánkban őshonos és telepített fenyőerdőinek képekről, videofilm-részletekről történő szemléltetésével kezdjük. Mutathatunk képeket a magashegységek és a tajga fe-nyőerdőiről is. A hazai fenyvesek élőhelyeit (Soproni- és a Kőszegi-hegység, Őrség, Bakony) térképen keressük meg.
Képek segítségével hasonlíttassuk össze a tölgy- és a fenyőerdőt. A megfigyelés után beszéljük meg a különbségeket (ritkán/sűrűn álló fák, laza/zárt lombkorona, a gyepszintre is sok/kevés fény jut, a cserje- és a gyepszint gazdag/szegényes).
A fenyőerdők többsége örökzöld. Magyarázzuk el, hogy ez mit jelent, továbbá, hogy a teljes levélzet leváltása több évig is eltart.
Láng felett égessünk fenyőhajtást, érzékeltethetjük az erős gyertyaillatot! Beszéljük meg, hogy a gyan-tajáratok a növény összes szervét behálózzák! A tűlevelek azért halmozódnak fel az erdőben, mert a gyantatartalom miatt nehezen bomlanak le.
Szemléltessük az erdeifenyőt, majd egy leveles, virágkezdeményeket tartalmazó hajtásrészleten mutassuk be a porzós virágzatot és a termős tobozvirágzatot! Magyarázzuk el a nyitvatermő fo-galmát!
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
52
Először figyeljék meg makettről vagy rajzról a korábban megismert fák virágjának termőjét és an-nak zárt magházát a benne lévő magkezdeményekkel! Frissen begyűjtött termős tobozvirágzaton, elő-ző évi „érett” tobozokon szemléltessük a termőpikkelyeket és a magkezdemény elhelyezkedését!
A porzós virágok hatalmas tömegű virágportermelése a tankönyv 12. oldalának magyarázó rajzán látható. Ennek segítségével ismertessük a megporzás folyamatát! A megporzás után a toboz pikkelyei összezáródnak, és védik a fejlődő magokat.
„Érett” tobozokból rázzuk ki a magvakat! Magasból leejtve szemléltessük a maghoz kapcsolódó re-pítőhártyák működését. A magokat ültessük el cserépbe, néhány hét alatt kicsíráznak és előtűnnek a sziklevelei.
Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 7–8. oldalán az 1. és a 2. feladatot.
Az órát megelőzően gyűjtsünk be az erdőből különböző gombákat, lehetőleg minél több fajt (ga-lambgombákat, tinóruféléket, galócákat, csiperkéket, taplógombákat, apró termetű gombafajokat stb.). Pár nappal korábban egy befőttesüvegbe lezárt kenyérszeleten élő penészgombát is szemléltethetünk. Mutathatunk képeket az ember bőrében élősködő gombákról is. E sokféle szemléltetéssel az a cél, hogy érzékeltessük a gombák megjelenési formáinak különbözőségét. (Mindezekről részletesebben hetedik évfolyamon a rendszerezés témakörében tanulnak.)
A szemléltetést követően keressék ki a tankönyv 13–14. oldalán olvasható szövegből, melyek a gom-bák közös tulajdonságai (spórákkal szaporodnak, élő vagy elpusztult élőlényekből táplálkoznak).
Magyarázzuk el a fenyők és gombák kapcsolatát, és a tankönyv 13. oldalán látható rajzon figyeltessük meg az együttélés jelenségét.
A tananyagban a gyilkos galóca és az erdei csiperke szerepel. Lehetőleg „élőben” szemléltessük, en-nek hiányában modellről, a tankönyv képeiről. Fő ismertetőjegyeiket a tankönyv 14. oldalán található két rajz szemlélteti.
Kiegészítésként beszéljük meg a gombafogyasztás szabályait. Tudatosítsuk, hogy csak szakértő által megvizsgált gombát szabad elfogyasztani.
Készítsenek a tanulók kiselőadásokat a következő témákból: Hogyan és miből képződik a borostyán? Mi mindent készítenek a fenyők és a tölgy, bükk fájából?
Óra végi összefoglalásként válaszoljanak a tankönyv kérdéseire, és oldják meg a munkafüzet 3., 4. és 5. feladatát!
A cserjék és a gyepszint virágos növényei
Oktatási feladat:• A cserjék jelentősége az erdőben. Leggyakoribb cserjéink (kökény, mogyoró) és a hóvirág felépítése.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
53
Óra eleji ismétlésként a tanulók készítsék el és töltsék ki az alábbi táblázatot.
Tölgy, tölgyerdő Bükk, bükkerdő Erdeifenyő, fenyőerdő
Hol élnek?
Mi a jellemző a levelük-re, törzsükre?
Hogy nevezzük a virá-gaikat (virágzatukat)?
Mi a jellemző a lombko-ronájukra?
Mi a jellemző az aljnö-vényzetükre?
Értékeljük a tanulók munkáját, majd megbeszélés módszerével gyűjtsük össze, melyek az élőlények életfeltételei. Elevenítsük fel a talaj, a víz, a levegő, a fény és a hőmérséklet jelentőségéről a 4. évfolyam során tanultakat.
Magyarázzuk el: a cserje- és a gyepszint kialakulásához elsősorban az szükséges, hogy elegendő fény jusson át a lombkoronán. Ebből a szempontból a tölgyerdők fényviszonyai a legkedvezőbbek, a bükk- és a fenyőerdőké kedvezőtlen.
A tankönyv 15. oldalán olvasható szöveg 3. bekezdéséből keressék ki, mi a jelentőségük a cserjéknek. (Védenek a széltől, fészkelő-, búvó-, táplálkozási helyként szolgálnak.)
A fa és a cserje felépítése magyarázó rajz alapján figyeltessük meg a fás szárú növények két megjelenési formáját.
A kökényt képekről szemléltessük, majd terméses hajtásrészleten mutassuk be a fás szárat, az oldal-hajtások módosulatát, a tövist és a termését. Vizsgáljuk meg a termést, és idézzük fel, mely korábban tanult gyümölcsfa termése hasonló szerkezetű.
Virágmodell segítségével szemléltetve és a magyarázat módszerével ismertessük, hogyan alakul ki a magkezdeményből a mag, a termő falából a termés.
Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 9. oldalán az 1–3. feladatot.
Képekkel szemléltessük a mogyorócserjét. Figyeltessük meg az ágrendszerét, illetve a törzs hiányát. „Élő” terméses mogyoróhajtáson vizsgálják meg a makktermést. Hasonlítsák össze a tölgy és a bükk makktermésével. A mogyoró hajtásán már ősszel megfigyelhetők a porzós barkavirágzat kezdeményei és az egyesével ülő termés-virágkezdemények. A leírt részek azonosításában a tankönyv rajzai segítenek.
Színes képekről mutassuk be a hóvirágot mint erdeink gyakori, kora tavasszal virágzó lágy szárú növényét. A tankönyv 17. oldalán látható rajz segítségével ismerjék meg az áttelelő szervének nevét (hagyma). Idézzük fel, mit tanultunk a korábbi években a tulipán, a vöröshagyma és a fokhagyma hagy-májáról. (A levélben elkészített táplálék a hagymában raktározódik el.) A hóvirág is az elraktározott táplálékot felhasználva képes kora tavasszal virágozni.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
54
Összefoglalásként oldják meg a munkafüzet 9–10. oldalán a 4–6. feladatot, és a tankönyv képei, rajzai segítségével fogalmazzanak meg egymásnak kérdéseket, majd válaszoljanak rájuk.
Kiegészítő feladatként készítsenek kiselőadásokat az „az erdő gyümölcseiről”. Milyen anyagokat tar-talmaznak egyes fák, cserjék termései, és milyen betegségek megelőzésére használhatók?
Virágtalan növények az erdőben
Oktatási feladat:• A mohák, a zuzmók és az erdei pajzsika szervezeti felépítése, szaporodásuk, jelentőségük az erdő
életközösségében.
Az óra első részében ellenőrizzük a tanulók tudását az eddig tanultakról! Önálló munkával oldják meg az alábbi feladatlapot.
1. Húzd alá a természetes erdőkre jellemző tulajdonságokat! az ember szabályozza életét; élővilága fajgazdag; önmagukat fenntartják; őshonos fajokból áll;
élővilága szegényes; az ipar számára fontos fafajokat telepítenek
2. Mely fafaj levelét ábrázolják a rajzok?2. Mely fafaj levelét ábrázolják a rajzok?2. Mely fafaj levelét ábrázolják a rajzok?
3. Hol élnek hazánkban tölgyerdők? ________________________________________________________________ bükkerdők? ________________________________________________________________ őshonos fenyvesek? __________________________________________________________
4. Nevezd meg a mogyorónak az alábbi rajzon látható szerveit!4. Nevezd meg a mogyorónak az alábbi rajzon látható szerveit!4. Nevezd meg a mogyorónak az alábbi rajzon látható szerveit!
5. Rajzold le és nevezd meg a gyilkos galóca részeit!
6. Nevezd meg a tölgyerdő szintjeit!
A feladatértékelésnél minden jó válasz egy pontot ér, így 21 pontot lehet elérni a hibátlan megoldással.
Az új anyag feldolgozásakor idézzük fel az eddig megismert növényfajok nevét: tölgy, bükk, erdei-fenyő, kökény, mogyoró, hóvirág. Rávezető kérdésekkel, szemléltetéssel állapítsák meg, mi a közös tu-lajdonságuk a felsorolt növényeknek. (Valamennyinek van virága, melyből a megporzás után termés és benne magok fejlődnek ki.)
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
55
Lehetőleg élő zuzmó- és mohatelepekkel, erdei pajzsikával szemléltetve magyarázzuk el, hogy ezek a növények virágtalanok. Közös tulajdonságuk, hogy spórákkal szaporodnak. A spóra egyetlen sejtből álló, igen parányi képződmény. Az erdei pajzsika spórája például 5–7 századmilliméter, a spóratartó tokokban hatalmas mennyiségben képződnek.
Szemléltessünk különböző zuzmófajokat, majd beszéljük meg, hol élnek (sziklákon, a fák törzsén, ágain, a talaj felszínén). Magyarázzuk el, hogy a zuzmók változatos alakú telepeket alkotnak. Közös jellemzőjük, hogy testük gombafonalakból és zöldmoszatokból épül fel.
A tankönyv magyarázó rajzával szemléltessük a két növény együttélését!
Idézzük fel a negyedik évfolyamon a talajképződésről tanultakat. Mi a képződés első mozzanata? (Kőzetek felaprózódása.) Magyarázzuk el, hogy a kőzetek felaprózódásában a hőmérséklet-változás és a csapadék mellett fontos szerepük van a zuzmóknak. Olyan anyagokat termelnek (zuzmósavak), ame-lyek szintén mállasztják a kőzeteket.
Beszéljük meg a mohák élőhelyét, majd a tankönyv 19. oldalának rajza alapján ismertessük felépí-tésüket. Vizsgáljanak meg kézinagyítóval is egy-egy lombosmoha-növénykét. Magyarázzuk el, hogy a moha telepes növény, valódi szervei nincsenek. A vizet és a benne oldott tápanyagokat egész testfelüle-tével képes felvenni.
Keressék ki a lecke szövegéből, mi a jelentősége az erdők életében a moháknak.
Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 10. oldalán az 1., a 2. és a 3. feladatot.
Az erdei pajzsika ismertetésekor lehetőleg élő növénnyel szemléltessünk. A korábbi ismeretekre tá-maszkodva beszéljük meg a szerveit (gyökérzet, összetett levél). Magyarázzuk el, hogy a szára a talajban helyezkedik el, a levélben elkészített táplálékot a megvastagodott szár raktározza, melyet gyöktörzsnek nevezünk.
Az 5. évfolyamon tanult hagymát felidézve keressenek azonosságokat és különbségeket a két módo-sult szerv között. Az erdei pajzsika szaporodását a tankönyv magyarázó rajzán figyeltessük meg.
Az óra végi összefoglalás a tankönyv kérdései és a munkafüzet 10–11. oldalának 4–8. feladata alapján történhet.
Kiegészítő anyagként folyamatos megfigyeléssel szerezzenek tapasztalatokat a zuzmókról mint indi-kátornövényekről!
A gímszarvas, az őz és a vaddisznó
Oktatási feladat:• A szarvas, az őz és a vaddisznó testfelépítésének, életmódjának és szaporodásának főbb jellemzői.• A vadgazdálkodás fogalma és feladatai.• A természetvédelmi és a vadgazdálkodási munka összehangolása.
Bevezetésként színes képekről, diákról, a tankönyv képeiről mutassuk be azokat az állatfajokat, ame-lyekről az elkövetkező órákon tanulunk (szarvas, vaddisznó, róka, sün, énekes-, kúszó-, ragadozó ma-darak, ízelt lábú állatok, talajban élő állatok).
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
56
Az új anyag feldolgozását a gímszarvas bikájának és tehenének bemutatásával kezdjük (képek vagy videofilm). A tankönyv 21. oldalán a gímszarvas bikáját ábrázoló kép aláírása segítségével hívjuk fel a tanulók figyelmét a tömegére vonatkozó adatokra!
Szemléltessük és a megbeszélés módszerével idézzük fel, amit a szarvasmarháról tanultunk (növény-evő, párosujjú patás, kérődző, összetett gyomrú). Ezek a fő tulajdonságok a gímszarvasra is jellemzők.
Ismertessük a téli és a nyári időszakban fogyasztott táplálékának az összetételét! A tankönyv 22. ol-dalán látható képen figyeltessük meg a párosujjú patás végtagot (csak két ujj éri a talajt), a fogazatát (22. oldali rajz) és az összetett gyomor működését a táplálkozás, emésztés két szakaszában (21. oldali rajz).
Csontkészítményen vagy a tankönyv 22. oldali rajzának segítségével idézzük fel a tülkös szarv felépí-tését. (A homlokcsont szarvnyúlványát borító bőr megvastagszik és elhal, ez a tülök.) Magyarázzuk el és szemléltessük, hogy az agancs a homlokcsont csapjából fejlődik. Az állat minden évben elhullatja, és új agancsot fejleszt, amely az évek során egyre nagyobb tömegű lesz.
Elbeszélés módszerével mutassuk be szaporodásukat és a szarvasbőgés jelenségét. Tudatosítsuk, hogy a legerősebb hím uralja egy-egy terület nőstényeit, így mindig a legjobb tulajdonságokat hordozó egyed örökítőanyaga kerül az utódokba.
Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 12. oldalán az 1. feladatot! Az önálló munka ellenőr-zésekor ismét figyeljék meg a növényevő fogazat, a párosujjú patás végtag és az összetett gyomor rajzát.
Szemléltessük az őzeket, a bakot, a sutát és az őzgidákat, majd önálló munkával dolgozzák fel a tan-könyv szövegét. A szövegelemzés szempontjai: Hol van az őz eredeti élőhelye? Miért szorult az erdőszé-li, füves élőhelyekre? Mi jellemző a testfelépítésére? Miben különbözik a gímszarvastól? Mi jellemző a szaporodására?
A megbeszélés után ismertessük, hogy az őz helyenként túlszaporodik és tetemes „vadkárt” okoz. Magyarázzuk el, hogy ennek fő oka az ember, aki az eredeti élőhelyének nagyságát csökkentette. Az őz a művelt területeken a téli időszakban is – a gondatlan betakarítás miatt – megfelelő mennyiségű táp-lálékot talál. A meglévő tapasztalatok alapján beszéljük meg, hogy a különböző emberi tevékenységek mely állatok túlszaporodását okozzák!
Képeken figyeljék meg a vaddisznó testfelépítését. Az 5. évfolyam során tanulták, hogy a házisertés őse a vaddisznó. Idézzük fel és szemléltessük a korábban tanultakat: párosujjú patás, mindenevő, a zápfogak felszíne gumós, szemfogai hosszúak. Mindezek megbeszélése után olvassák el a tankönyvben a vaddisznóról írtakat, majd válaszoljanak a következő kérdésekre: Az erdőben mely élőhelyet kedveli? Mivel táplálkozik? Mit nevezünk agyarnak? Mely tulajdonságokban hasonlít a házisertéshez?
A megbeszélés során koponyán (vagy a tankönyv 21. oldalán látható rajzon) szemléltessük a szem-fogakat és a zápfogakat.
Magyarázat módszerével ismertessük a vadgazdálkodási tevékenység lényegét. Mutassuk be, hogy a vadon élő állatok vadászatáról törvény rendelkezik, amely előírja a vadászható fajokat, a vadászati időszakot, a vadon élő állatok és azok élőhelyeinek védelmét. Szemléltessük és mutassuk be a hazai erdőkből kipusztult csúcsragadozókat (farkas, barna medve, hiúz); tudatosítsuk, hogy a növényevők egyedszámát a vadászattal szabályozzák.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
57
Óra végi összefoglaláskor írják be az alábbi táblázatba a helyes válaszokat.
Szarvas Vaddisznó
Hol él?
Mivel táplálkozik?
Milyen a zápfogak felülete?
Mi jellemző a végtagjaira?
Hány utóda születik?
A róka, a sün és a mókus
Oktatási feladat:• A róka ragadozó életmódú gerinces, emlősállat. Napjainkban már gyakran a lakóhelyek környékén
is megtelepszik. • A sün rovarevő, testét szarutüskék borítják. Téli álmot alszik.
Az óra eleji ismétlés (ellenőrzés) a munkafüzet előző témája (A gímszarvas, az őz és a vaddisznó), a 12–13. oldal 2., 3. és 4. feladatának önálló megoldásával és értékelésével történhet.
Az új anyag feldolgozását a róka szemléltetésével kezdjük (diák, színes képek, videofilmrészlet). Elbe-szélés módszerével mutassuk be, hogy ma már az erdőkön kívül számos élőhelyen megtelepszik, sőt az emberi települések környezetében is. Gyakran a városi parkokban, szeméttelepek környékén jár tápláléka után. Magyarázzuk el, hogy az utóbbi években jelentősen elszaporodott. Ennek egyik oka, hogy kiválóan alkalmazkodik a környezeti változásokhoz. Régebben a veszettség jelentősen megtizedelte a rókaállo-mányt. Ma gyógyszert tartalmazó táplálék kiszórásával sikeresen védekeznek a betegség elterjedése ellen.
A lecke első bekezdését (24. oldal) önállóan olvassák el, értelmezzük együtt a szöveget, majd beszél-jük meg a következő szempontokat. Mi jellemző a testméreteire? Az erdőben mely élőhelyeket kedveli? Mi jellemző a rókakotorékra?
Szemléltetés és megbeszélés módszerével idézzük fel, mit tanultunk a kutyáról. Melyik állat az őse? Mi jellemző fogazatára? Milyen életmódra következtethetünk a tarajos zápfogakból? Hogyan szerzi meg táplálékát természetes környezetben? Mi jellemző végtagjaira (ujjainak száma, karma)?
A tankönyv rajzán figyeltessük meg a róka koponyáját (25. oldal), fogazatát. Az életmódjára való kö-vetkeztetés levonása után beszéljük meg a tankönyv rajza alapján, miből tevődik össze a róka tápláléka. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az őszi időszakban gyümölcsöket is fogyaszt, és kis arányban ugyan, de az elhullott állatokat is megeszi.
A „furfangos”, „ravasz” rókáról sok vers, mese szól. Idézzünk fel ezekből is néhányat, majd magya-rázzuk el, hogy ebből a valóság: a zsákmányszerzésben kitartó, ügyes, elsősorban a szaglása a kiváló, a veszélyhelyzeteket ösztönösen megérzi.
Szaporodásának, ivadékgondozásának ismertetése után mutassuk be a veszettséget, a veszett róka jellegzetes viselkedését, betegség terjesztését, az ellene való védekezést.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
58
Részösszefoglalásként önállóan oldják meg a munkafüzet 13. oldalán az 1. feladatot, majd értékeljük a feladat megoldását.
A tankönyvből olvastassuk fel a sün testméretére és élőhelyére vonatkozó ismereteket. Magyarázzuk el, hogy a szarutüskék módosult szőrök. Beszéljük meg a sün táplálkozását (férgek, csigák, tojások, kisebb kígyók, gyíkok). Tudatosítsuk, hogy a legnagyobb tömegben rovarokat fogyaszt. A fogazata ro-varevő fogazat, azaz valamennyi foga hegyes, a kitinváz feltörésére alkalmas. A mesékből ismert kép (a hátán gyümölcsöt cipelő sün) csak annyiban igaz, hogy kiegészítő táplálékként gyümölcsöt is fogyaszt.
A tankönyv 25. oldalának magyarázó rajza segítségével világítsunk rá, hogy a téli álom során a sün életműködései lelassulnak. Olvastassuk le az adatokat a testhőmérséklet és a szívműködés változásairól.
A sünről tanultakat a munkafüzet 14. oldalán a 4. és 5. feladat megoldatásával rögzítsük.
Olvassák el a tankönyv 25. oldalán található szöveget, majd hasonlítsák össze a róka, a sün és a mókus természetes élőhelyét az erdőben. Mi a jelentősége az élőhelyek felosztásának?
Szemléltessük a mókust, ismertessük testméreteinek főbb adatait. Gyűjtsük össze a tanulók tapasz-talatait. Milyen típusú erdőkben találkozhatunk velük? Az erdőn kívül még hol telepszenek meg? Ma-gyarázzuk el, hogy a városi parkok öreg fái biztonságos élőhelyet biztosítanak a számára, és itt kevesebb természetes ellensége van.
Szemléltessük a rágcsáló fogazatot, majd idézzük fel, mit tanultunk róla az ötödik évfolyamon (házi egér és a patkány). Magyarázzuk el, hogy nemcsak növényekkel táplálkozik, hanem elfogja az apróbb gerinceseket is.
Ismételjük át a sün téli álmáról tanultakat! Hogyan változnak meg az állat életműködései a nyugalom alatt? Magyarázzuk el, hogy a mókus megszakított téli álmot alszik! Életfolyamatai nem lassulnak úgy le, mint a sünnek, többször felébred és az ősszel gyűjtött készleteiből (magvak, termések) és a fenyőto-bozokban lévő magvakkal táplálkozik.
Az óra végi összefoglaláskor gyakoroljuk a szövegalkotás képességének fejlesztését. A tanulók figyel-jék meg a tankönyv képeit és magyarázó rajzait, majd az illusztrációk alapján tegyenek fel kérdéseket egymásnak. Ügyeljünk a kérdések pontosságára, a nyelvhelyességi és mondatalkotási szabályok betar-tására.
Harkályok és énekesmadarak az erdőben
Oktatási feladat:• A táplálkozás és a szaporodás jelentősége az élőlények fennmaradásában. A táplálkozási helyek fel-
osztása az erdő madarai között. • Az erdő énekesmadarainak és harkályainak jellegzetes a testfelépítésük és a táplálkozásuk. Jelentősé-
gük az erdő életközösségében.
Az óra első részében ellenőrizzük a korábban tanult ismereteket. Szóbeli feleltetés alatt az osztály többi tanulója oldja meg a következő feladatot.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
59
Húzd alá a helyes választ! 1. A szarvas egy/kettő/három/négy utódot hoz világra. 2. A sün szarutüskéi a bőr/a karmok/a szőr módosulásai. 3. A vaddisznónak összetett/egyszerű gyomra van. 4. A szarvasnak összetett/egyszerű gyomra van. 5. Kérődző állat a róka/a szarvasmarha/a sün/a vaddisznó/a gímszarvas. 6. A szarvasmarhának tülkös szarva/agancsa van. 7. A szarvasnak tülkös szarva/agancsa van. 8. A felsoroltak közül párosujjú patás: a sün/a kutya/a szarvas/a róka/a vaddisznó/a szarvasmarha. 9. Tarajos zápfoga a sünnek/a kutyának/a sertésnek/a szarvasnak/a rókának/a vaddisznónak/
a szarvasmarhának van.10. Gumós zápfoga a sünnek/a kutyának/a sertésnek/a szarvasnak/a rókának/a vaddisznónak/
a szarvasmarhának van.
Az új anyag feldolgozását megbeszéléssel kezdjük. Az eddig megszerzett ismeretekből kiindulva be-széljük meg, mi szükséges ahhoz, hogy az élőlények fennmaradjanak (táplálkozás, szaporodás). Idéz-zünk fel példákat arra, hogy az egyes élőlények mivel táplálkoznak, hogyan szerzik meg táplálékaikat, továbbá hány utódot hoznak a világra, és hogyan gondozzák kicsinyeiket.
Az erdő különböző élőhelyein az élőlények folyamatosan versengenek egymással a táplálékért, a szapo-rodásért, a fészkelőhelyért. A versengés eredménye, hogy a fajok felosztják egymás között az élőhelyeket.
A tankönyv képein és egyéb szemléltetőanyag segítségével mutassuk be az órán feldolgozandó ma-dárfajokat. Magyarázzuk el, hogy a sokféle madárfaj azért képes egy életközösségen belül egymás mel-lett élni, mert mindegyik más-más módon táplálkozik, és az erdő különböző részeiből (lombkorona, talaj, fák törzse, ága, korhadó fa belseje) szerzik be táplálékukat. Utaljunk arra, hogy ez a területfelosztó viselkedés a később feldolgozandó életközösségek állataira is jellemző.
A harkályfélék megtanításával tovább bővíthetjük a képet az állatok testfelépítése és életmódja kö-zötti összefüggések meglátására. Figyeltessük meg a tankönyv 27–28. oldalán látható illusztrációkat a nagy fakopáncs testfelépítéséről. Kapaszkodáskor két ujja előre, kettő pedig hátra néz. Karmai hosszú-ak, hegyesek. Erős csőre véső alakú, farktollai alulról támasztják a testét. A 27. oldali magyarázó rajzon elemezzük a kiölthető nyelv működését, majd elbeszélés módszerével mutassuk be táplálékszerzését.
Szemléltessünk egyéb hazai harkályféléket (zöld küllő, fekete harkály stb.) röviden ismertetve élőhe-lyüket, táplálkozásukat.
Az erdő énekesmadarai megtanításának egyik módja: készítsünk a táblára vázlatrajzot a tölgyerdő-ről. Nevezzük meg az egyes szinteket (gyepszint, cserjeszint, lombkoronaszint). Mutassuk be képek-ről a tananyagban szereplő madárfajok közül a fekete rigót, a fülemülét, a barátposzátát, a sárgarigót, a széncinegét, az erdei pintyet, a fakúszt és az örvös légykapót. A tanulókat osszuk négy csoportra; önállóan dolgozzanak. Osszuk fel közöttük a bemutatott madárfajokat, majd a tankönyv szövegéből keressék ki, mivel táplálkoznak, és az erdő mely részén kutatják fel táplálékukat. A beszámoló során a madarak képét (ennek hiányában nevét) tegyük a megfelelő helyre, például fekete rigó – avar, széncine-ge – lombkorona, fakúsz, csuszka – fák törzse, ága.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
60
Óra végi összefoglaláskor oldják meg a munkafüzet 15. oldalán az 1–5. feladatot! A 3. feladat megol-dásához használják a tankönyv képeit.
Hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy számos erdei énekesmadár állandó madarunk. A cinkék, csusz-kák, pintyek, zöldikék, rigók az emberi települések környezetébe húzódnak. Rendszeres etetéssel gon-doskodhatunk róluk.
Ragadozó madarak az erdőben
Oktatási feladat:• A növényevő, mindenevő és a ragadozó életmód fogalma.• A ragadozó állatok jelentősége az életközösségekben: táplálkozásukkal szabályozzák a táplálékállatok
számát.• A ragadozó emlősök és madarak testfelépítésének, zsákmányszerzésének jellegzetességei. A ragado-
zók testfelépítése és életmódja közötti kapcsolatok bemutatása.• A héja és az erdei fülesbagoly testfelépítése, életmódja és szaporodása (fogóláb, vetélőujj, tépőcsőr).• Mindkét faj állandó madarunk, a téli időszakban a fülesbaglyok ez emberi települések környezetébe
húzódnak.
Fontos pedagógiai feladat, hogy a tanulók tudását minél gyakrabban szóban is ellenőrizzük, értékel-jük és osztályozzuk. A szóbeli feleltetés alatt azonban meg kell szervezni az osztály munkáját. Ennek egyik formája, hogy különböző feladatokat készítünk, amelyeket feleltetés alatt a tanulók önálló mun-kával megoldanak. Például:
Döntsd el az alábbi állításokról, hogy igazake vagy hamisak!Az élőlények között állandó versengés folyik az élőhelyért és a táplálékért. ____Az erdő életközösségében a növényevő emlősök számát vadászattal szabályozzák. ____A szarvas páratlanujjú patás. ____Az őz testtömege tízszer kisebb a szarvasénál. ____A hím őz a bika. ____A vaddisznó mindenevő állat. ____A koca egyegy alkalommal 3–5 utódot hoz a világra. ____Az idősebb vaddisznók metszőfogai agyarakká fejlődnek. ____A csuszka április végén költözik vissza telelőhelyéről. ____A sün megszakított téli álmot alszik. ____A sün zápfogai gumósak. ____A nagy fakopáncs odúban költ. ____A városi élőhelyeken megtelepedő fekete rigók télen sem költöznek el. ____
Megbeszélés módszerével, a tanulók tapasztalatait felhasználva rögzítsük, mit jelent a ragadozó élet-mód. Idézzék fel, milyen ragadozó életmódú állatok élnek a hazai és a távoli tájakon. Mivel táplálkoz-nak, hogyan szerzik meg a zsákmányukat?
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
61
Az interaktív tananyag vagy más szemléltetőanyag segítségével mutassuk be, hogyan alkalmazkodott a ragadozó emlősök és madarak testfelépítése a zsákmány megszerzéséhez (csőr, láb, kiváló érzékszer-vek, sajátos mozgás, erős szemfogak, tarajos zápfogak stb.).
Magyarázzuk el, miért fontosak a ragadozók az életközösségekben, és milyen következményei van-nak, ha a ragadozók hiányoznak az életközösségből. Mit jelent az, ha felbomlik az egyensúly a növény-evők és ragadozók között? Tudatosítsuk, hogy a hazai erdőkből a csúcsragadozókat (hiúz, barna medve, farkas) az ember kipusztította.
Szemléltessük a hazai erdők csúcsragadozó madarát, a héját. Figyeltessük meg a testfelépítését (tol-lazat, szárnyak hossza, csőre, lába). Tanári elbeszélés és szemléltetés módszerével mutassuk be, hogyan szerzi meg zsákmányát a héja. Mi jellemző a mozgására? Miért képes gyors repülésre, hirtelen irányvál-toztatásokra? Mi a szerepe a fogólábnak és a tépőcsőrnek? Figyeljék meg a tankönyv képein és rajzain a tépőcsőr és a fogóláb alakját!
Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 16. oldalán az 1–3. feladatot!
Szemléltessük a hazánkban élő bagolyfajokat, kitérve sajátos élőhelyükre és táplálkozásukra. Fontos nevelési feladat, hogy eloszlassuk a baglyokkal kapcsolatos, még ma is meglévő babonás tévhiteket, téves elképzeléseket.
Testfelépítését, életmódját önálló munkával dolgozzák fel. Olvassák el a tankönyv 30–31. oldalán a héjára vonatkozó bekezdéseket, majd beszéljük meg a következőket: Honnan kapta a nevét az erdei fülesbagoly? Mely élőhelyeket kedveli? Mit jelent az, hogy télen telelő csoportokat alkotnak? Mivel táp-lálkozik? Mely érzékszervei segítik a zsákmány megszerzésében?
Részösszefoglalás: megbeszélés módszerével hasonlítsuk össze a héja és az erdei fülesbagoly zsák-mányszerzését!
A tankönyv vagy az interaktív anyag rajzai segítségével magyarázzuk el a fülesbagoly vetélőujjának működését.
Óra végi összefoglalásként oldják meg a munkafüzet 17. oldalán a 4–6. feladatot, és válaszoljanak a tankönyv lecke végi kérdéseire.
Lehetőség szerint vizsgáljunk meg bagolyköpeteket! Mutassuk be a legnagyobb testű, szigorúan vé-dett bagolyfajunkat, az uhut.
Ízeltlábúak az erdőben
Oktatási feladat:• Az ízeltlábúak az élővilág fajokban leggazdagabb csoportját alkotják.• A szarvasbogár testfelépítése: három testrész, három pár ízelt láb, kemény, kitines szárny, rágó száj-
szerv. Teljes átalakulással fejlődik.• A koronás keresztespók testfelépítése: két testrész, négy pár ízelt láb. Áldozatát méregmirigyének
váladéka öli meg. Átalakulás nélkül fejlődnek a petékből kikelt utódok.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
62
Az óra eleji ismétléskor írásban oldják meg az alábbi feladatokat.
1. Mi a jellemző a ragadozó életmódú állatokra?2. Mi a jelentőségük az életközösségekben a ragadozó állatoknak?3. Hogyan alkalmazkodott a nagy fakopáncs testfelépítése a táplálék megszerzéséhez?
Csőre: ____________________________________________________________________ Lába: _____________________________________________________________________ Farktollai: _________________________________________________________________ Nyelve: ____________________________________________________________________
4. Húzd alá egyenes vonallal a héjára, hullámossal az erdei fülesbagolyra vonatkozó állításokat!
60 cm hosszú; kiválóan repül; hangtalanul repül; horgas, hegyes csőre van; vetélőujja van; nappal táplálkozik; galambokat, fácánokat is elfogja; éjjel szerzi meg táplálékát; állandó madarunk; főleg egereket, énekesmadarakat zsákmányol; 35 cm hosszú; 4–6 tojást rak; 2–4 tojást rak.
Az új anyag feldolgozásakor elbeszélés módszerével mutassuk be azt, hogy az ízelt lábú állatok az állatvilág fajokban leggazdagabb csoportja. Kiválóan alkalmazkodnak a környezeti feltételekhez, test-felépítésük, életmódjuk sokféle. Mindezek érzékeltetésére szemléltessünk különböző hazai és távoli tá-jakon élő fajokat, a változatos élőhelyeket benépesítő rákokat, rovarokat, pókokat.
Figyeltessük meg a tankönyv 33. oldalán található magyarázó rajzot, amely az ízeltlábúak számát viszonyítja az összes többi állatcsoporthoz!
Mielőtt a szarvasbogárral és a keresztespókkal megismerkednénk, ismételjük át, amit az ötödik évfo-lyam során az almamoly, a szilvamoly, a káposztalepke és a cserebogár testfelépítéséről tanultak! A fel-idézést és a megbeszélést szemléltetéssel segíthetjük. Tanult fogalmak: ízelt láb, fej-tor-potroh, hártyás és kemény, kitines szárny, rágó szájszerv, bogár.
Szemléltessük a gyapjaslepkét, melynek példáján magyarázzuk el: egyes ízeltlábúakra jellemző, hogy bizonyos időszakokban rendkívüli mértékben elszaporodnak. Ennek okát sok esetben még a tudomány sem ismeri. A gyapjaslepkék bizonyos években annyira elszaporodnak, hogy válogatás nélkül minden zöld növényi részt tarrá rágnak, a fák, cserjék teljesen lekopaszodnak, majd az élőhelyükön okozott táp-lálékhiány miatt a populáció összeomlik. Gyűjtsünk ismeretterjesztő irodalomból, internetről adatokat, képeket a sáskajárásról és a gyapjaslepke legutóbbi időszakban történt túlszaporodásáról! Mutassunk be képeket (Balaton-felvidék és a Bakony egyes részei) a csupasszá rágott területekről.
Figyeljék meg a tankönyv 33. oldali képén a 8-10 cm nagyságúra megnövő szarvasbogár hímjét. A magyarázó rajz segítségével, a korábbi ismeretekre támaszkodva nevezzék meg a szarvasbogár testré-szeit, majd oldják meg a munkafüzet 18. oldalán a 4. feladatot.
Idézzük fel a cserebogár szaporodását és fejlődését, majd magyarázat és szemléltetés módszerével ismertessük a szarvasbogár peterakását, a lárvák élőhelyét és táplálkozását, majd a bebábozódás után a kifejlett bogár megjelenését.
A tanulók tapasztalataira támaszkodva beszéljük meg, hol élnek az erdőben a pókok. (Szinte vala-mennyi élőhelyen megtalálhatók, a talajban, a talaj felszínén, a cserje- és a lombkoronaszintben, kor-hadó fákban, a kéreg alatt stb.)
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
63
Magyarázat és szemléltetés módszerével mutassuk be a koronás keresztespókot, testfelépítését (négy pár ízelt láb, fejtor és potroh), életmódját (ragadozó). A lecke szövegrészletét önállóan feldolgozva is-merjék meg a hálókészítéshez szükséges szerveket (szövőmirigy, szövőszemölcs, szövőkarmok). A tan-könyv 34. oldalán látható magyarázó rajzon figyeltessük meg e szerveket!
Elbeszéléssel ismertessük a koronás keresztespók zsákmányszerzését, a méreg- és nyálmirigyek sze-repét a táplálékállatok megölésében és megemésztésében!
Idézzük fel az almamoly, a káposztalepke és a cserebogár szaporodását (petéket raknak) és fejlődésü-ket (teljes átalakulás)! Mutassuk be, hogy a keresztespók átalakulás nélkül fejlődik, a petékből közvetle-nül kis pókok bújnak elő! A tanultakat a munkafüzet 18. oldalán az 5–6. feladatban rögzítsük.
Szemléltessünk különböző kullancsfajokat, és magyarázzuk el, hogy veszélyes betegségeket terjeszte-nek. Ismertessük az erdei kirándulások során szükséges óvintézkedéseket (kullancsriasztók használata, megfelelő öltözet), és szemléltessük a kullancsok eltávolításának szakszerű módját.
Az óra végi összefoglalás a tankönyv kérdései alapján történhet, majd a tankönyv 35. oldalán piros betűvel szedett tudnivalókat is dolgozzuk fel. Ennek aktualitását az adja, hogy az ország nagy részén fertőzött kullancsok élnek, egyre több ember fertőződik meg a kullancsok által terjesztett betegsé-gekben.
Az erdő életközössége
Oktatási feladat:• Az élőhely és életközösség fogalmának megismerése konkrét példák elemzésével.• Példák ismerete a növények, állatok és a gombák közötti kapcsolatokra.• A növények jelentősége az életközösségekben (termelő szervezetek).• Táplálkozási láncok, táplálékhálózatok a lombhullató erdőkben.• A lebontó szervezetek jelentősége az anyagok körforgásában.• A viszonylagos egyensúly fogalma a természetes életközösségekben.• Feladatok az élővilág sokféleségének megőrzésében.
Idézzük fel az erdő életközössége témakörben megismert élőlényeket. Tudatosítsuk, hogy ezeknek az élőlényeknek a természetes otthona, más néven élőhelye a lombhullató erdő. Az erdő több kisebb élőhelyre tagolódik.
Applikáljuk táblára a tanult élőlények képét. Beszéljük meg és a táblán rögzítsük, hogy az erdőn belül mely élőhelyeket kedvelik. Például: gímszarvas – idős tölgyerdők; vaddisznó – sűrű, vizes, mocsaras erdőrészek; sün – cserjékben gazdag erdők; nagy fakopáncs – öreg fák lombkoronája; csuszka – a fák törzse; szarvasbogárlárva – korhadó fák stb.
Példákon keresztül mutassuk be, hogy minden élőhelyre más-más környezeti tényezők jellemzők. Mondjanak a tanulók példákat mindezekre.
Idézzük fel, mit tanultunk az erdő fényviszonyairól, páratartalmáról, hőmérsékletéről. Beszéljük meg, hogyan alkalmazkodik egyes élőlények testfelépítése az eltérő környezeti feltételekhez és a táplá-lék megszerzéséhez.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
64
Rögzítsük, hogy az élőhelyeken az egymással kapcsolatban álló élőlények életközösséget alkotnak. A korábbi ismereteket alkalmazva idézzük fel, mit jelent az, hogy a természetes életközösségek önma-gukat fenntartják és megújítják. Mondjanak példákat arra, hogyan újul fel az erdő. Milyen kapcsolat van a ragadozók és a zsákmányállataik egyedszáma között?
A hetedik évfolyamon belépő biológia tantárgy feladata lesz, hogy a tanulók megismerjék a popu-lációk közötti kapcsolatokat. Ennek megalapozására ismételjük át, milyen kapcsolatokról tanultunk az elmúlt órákon. Idézzük fel, milyen kapcsolatban vannak egymással egyes gombák és a fák. Mely élőlé-nyek szoros kapcsolatából jöttek létre a zuzmótelepek?
Az élőlények közötti kapcsolatok legismertebb formáját a táplálkozási kapcsolatok adják. Készítsünk a megismert élőlények felhasználásával táplálkozási láncokat! Figyeltessük meg a tankönyv ábráját a táplál-kozási hálózatokról (37. oldal). Hogyan jönnek létre a hálózatok? Miért fontos, hogy a táplálkozási láncok és hálózatok fennmaradjanak? A táplálkozási láncokat összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy azok növé-nyekkel kezdődnek, vagyis minden lánc a növényekre épül. Magyarázzuk el, hogy a növények a környeze-tük egyszerűbb anyagaiból (szén-dioxid, víz) a napfény energiájának felhasználásával összetett anyagokat képeznek (cukor, keményítő, olaj, fehérje). Ezért a növényeket termelő szervezeteknek nevezzük. A folya-mat során a növények a szén-dioxid felhasználása miatt tisztítják a levegőt, és mivel oxigén is felszabadul, a növények biztosítják a bioszféra oxigénszintjét. Mindezekről részletesen hetedik évfolyamon tanulnak.
A táplálkozási láncok elemzésével általánosíthatunk: a termelő szervezetekkel (növények) az elsőd-leges fogyasztók, azaz a növényevők táplálkoznak. A másodlagos, harmadlagos fogyasztók ragadozók (húsevők), és a lánc végén a csúcsragadozó áll, melyekkel más állat már nem táplálkozik. Mindezeket az interaktív tananyag megfelelő részeivel és a tankönyv képeivel is szemléltethetjük.
Magyarázzuk el, hogy az életközösségek anyagforgalmában (amely a táplálkozási láncokon keresztül érvényesül) a lebontó szervezetek is nélkülözhetetlenek. Ezek az élőlények elhalt növényekkel, álla-tokkal táplálkoznak. Összetett anyagaikat lebontják, és a növények számára újra felvehető tápanyagot készítenek.
A táplálkozási láncok és hálózatok elemzése során a tanulók megértik, mit jelent az, hogy a termelő, fo-gyasztó és a lebontó szervezetek között viszonylagos egyensúly alakul ki. A viszonylagosság azt jelenti, hogy egyes élőlények túlszaporodását rövid időn belül követi a velük táplálkozó állatok számának növekedése.
Olvassák el a tankönyv kiegészítő anyagát a 38. oldalon, és rögzítsük a leírt példa alapján a viszony-lagos egyensúly fogalmát.
Óra végi összefoglalásként oldják meg a munkafüzet feladatait (19. oldal), és válaszoljanak a tan-könyv kérdéseire.
Az erdők védelme (kiegészítő anyag)
Oktatási feladat:• Az erdővédelmi törvény alapismeretei.• A környezetkímélő fakitermelés mint az erdővédelem egyik formája.• Az erdők jelentősége (oxigéntermelés, levegőtisztítás, talajvédelem, a talaj termőképességének meg-
őrzése, megújuló energiaforrás – fenntartható fejlődés közötti összefüggés megismertetése).• Az erdőrezervátum fogalma.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
65
Ismételjük át, mit tanultunk hazánk erdővel borított területeinek nagyságáról. Figyeltessük meg is-mét a tankönyv 6. oldalán lévő ábrát: hogyan változott meg az erdősültség a honfoglalástól napjainkig? Mi minden okozta a területek csökkenését? Mit nevezünk természetes, mit telepített erdőnek? Hol helyezkednek el hazánkban a lombhullató és a tűlevelű erdők?
Ismertessük, hogy – többek között – a fák kivágásáról, az újratelepítésről az erdővédelmi törvény rendelkezik.
A tananyagot a tankönyv és ismeretterjesztő irodalom segítségével csoportmunkában is feldolgoz-hatjuk. A következő kérdésekre keressék a válaszokat.
1. csoport – Az erdők védelme Mit jelent a tarvágás? Milyen környezeti károkat okozhat, ha egyidejűleg nagy területekről az összes fát kitermelik?Mit jelent a környezetkímélő fakitermelés? Milyen folyamatot jelent a természetes erdőfelújulás?
2. csoport – Az erdők és a természeti környezet kapcsolata Mi a jelentősége az erdőknek az oxigéntermelésben, a levegő tisztításában, a talajvédelemben és a talaj termőképességének megőrzésében?
3. csoport – Az erdők gazdasági jelentőségeMit jelent az, hogy az erdő folyamatosan megújuló energiaforrás? Milyen összefüggés van a fakitermelés és a fenntartható fejlődés között?Miért fontos a papír újrahasznosítása? (A tankönyv 40. oldalán található ábra elemzése.)
4. csoport – Egy lakóhely közeli védett fás terület vagy erdőrezervátum bemutatása, ismeretterjesztő irodalom és egyéb információforrás felhasználásávalHogyan lehet biztosítani az erdő önfenntartó és önmegújító képességét?
Rendszerezzük ismereteinket!
Oktatási feladat:• Az elmúlt órákon tanultak felidézése, a lényeges elemek rögzítése, összefüggések keresése. • A hazai erdők földrajzi elhelyezkedése, kialakulásuk környezeti feltételei.• A leggyakoribb gombák, növények és állatok testfelépítése, alkalmazkodásuk a környezethez.• Az erdő mint életközösség, az életközösség összetevői, kapcsolatok az élőlények között.• Az erdővédelem fontossága, aktuális feladatai.
Az összefoglaló óra feldolgozásának egyik módja, ha frontális osztálymunkában felidézzük a legfon-tosabb ismereteket, majd a tanulók önálló munkával megoldják a munkafüzet feladatait.
Az egyes leckék legfontosabb ismeretei a tankönyv 46–48. oldalán olvashatók.A munkafüzet 20–22. oldalán 10 feladat is segíti a lényeg kiemelését, továbbá a megszerzett ismeretek
feladathelyzetekben történő alkalmazását.
A frontális megbeszélést, a felidézést és a gondolkodás fejlesztését az interaktív anyag felhasználásá-val, továbbá a tankönyv képeinek és rajzainak ismételt megfigyelésével segíthetjük.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
66
Kölcsönhatások. Az energia
Fejlesztési célok és követelmények a kerettanterv alapján
1. TartalomA mechanikai kölcsönhatásA környezetünkben megfigyelhető mozgások. Hely- és helyzetváltoztatás. A testek mozgásállapotá-
nak megváltozása; az erőhatás. A gravitációs kölcsönhatás – a gravitációs mező fogalmának bevezetése.
A termikus kölcsönhatásA termikus kölcsönhatás megfigyelése, meghatározása a tapasztalatok alapján. A kísérleti adatok táb-
lázatos rögzítése, grafikus ábrázolás. A hőterjedés módjai (vezetés, áramlás, sugárzás).
Az elektromos és a mágneses kölcsönhatásAz elektromos állapot vizsgálata egyszerű dörzselektromos kísérletek segítségével. Vonzás és taszítás.
Az elektromos mező fogalmának bevezetése.A mágneses kölcsönhatásról már tanult ismeretek átismétlése, bővítése. A mágneses mező fogalmá-
nak bevezetése.
Az energia I.A mechanikai energia fogalmának kialakítása egyszerű kísérletek és a mindennapi tapasztalatok segít-
ségével. A természet mechanikai energiáinak és azok átalakításának megismerése (szél- és vízenergia).
Az energia II.A belső energia fogalmának kialakítása. Energiaátadás, hő. A kísérletekhez használt borszeszégő égé-
sének elemzése. Tüzelőanyagok. A hőerőművek elemi szintű tárgyalása – égéstermék, környezetszennyezés. Az atomerőmű elemi szintű tárgyalása.
A Nap és a napenergiaA Nap bemutatása. A Nap és a földi élet kapcsolata (felszíni hőmérséklet, fotoszintézis, fosszilis tü-
zelőanyagok, a víz körforgása, a szél kialakulása).
Energiafelhasználás, energiatakarékosságA napsugárzás közvetlen felhasználása (napkollektor, napelem), a megújuló és a nem megújuló ener-
giaforrások. Egy átlagos háztartás energiafelhasználása – takarékosság.
2. CélokIsmerjék meg a tanulók az alapvető fizikai kölcsönhatásokat (mechanikai, gravitációs, elektromos,
mágneses, termikus), illetve bővítsék az e tárgykörben korábban megszerzett ismereteiket.Ismerjék meg a mechanikai energia és a belső energia fogalmát; szerezzenek ismereteket az erőmű-
vekről (hő-, szél-, víz- és atomerőmű).Ismerjék meg a Nap néhány fontos fizikai jellemzőjét és szerepét a földi élet fenntartásában; a nap-
energia közvetlen és közvetett felhasználását.Ismerjék fel a takarékosság fontosságát.Legyenek képesek egyszerű fizikai kísérletek és mérések elvégzésére.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
67
3. KövetelményekA környezetünkben lezajló mozgások megfigyelése, elemzése – a hely- és a helyzetváltoztatás megkü-
lönböztetése. Az erőhatás és a mozgásállapot-változás kapcsolatának felismerése. A gravitáció szerepe mindennapi életünkben, a Föld–Hold-rendszer, a Föld és a mesterséges holdak,
a Nap és a Naprendszer tagjainak kapcsolatában. A gravitációs mező alapszintű ismerete. A termikus kölcsönhatás kísérleti megvalósítása, felismerése mindennapi életünkben. A hőterjedés
módjainak (vezetés, áramlás, sugárzás) ismerete.Az elektromos és a mágneses kölcsönhatás kísérleti vizsgálata, felismerése mindennapi életünkben.
Az elektromos és a mágneses mező alapszintű ismerete.A mechanikai energia alapszintű ismerete. A természet mechanikai energiáinak átalakítása (szél- és
vízerőművek).A belső energia és megváltozása; a hőenergia alapszintű ismerete. Az égés során bekövetkező válto-
zások megismerése.Hőerőművek, atomerőművek működése.A Nap és a földi élet kapcsolatának megismerése.A napkollektor és a napelem működésének alapszintű ismerete, a megújuló és a nem megújuló ener-
giaforrások megkülönböztetése.A takarékosság fontosságának felismerése. Egyszerű fizikai kísérletek és mérések elvégzése, következtetések levonása.
A mechanikai kölcsönhatás
Oktatási feladat:• A mozgásállapot-változás vizsgálata; az erőhatás fogalmának bevezetése.• A mechanikai kölcsönhatás fogalmának kialakítása.• A gravitációs kölcsönhatás jelenségeinek felismerése, általánosítása; a gravitációs mező.
Kompetenciák fejlesztése:• A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.
Fejlesztési tevékeny-ségek
Módszertani megjegy-zések
Fogalmak A fejlesztés tárgyi esz-közei, anyagok
A környezetünkben megfigyelhető moz-gások
Beszélgetés – frontális osztálymunka
Koordináció: mindenna-pi élet; közlekedés
Mozgásállapot Tankönyv 50. oldalának vonatkozó ábrái
A hely- és a helyzet-változtatás
Játékos feladat:a tanulók hely- és helyzet-változtatása a terembenvagyDemonstráció: egy kiszemelt tárgy helyének és helyzetének megváltoztatása, a válto-zások elemzése
Hely- és helyzet-változtatás
Tankönyv 50. oldalának ábrái
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
68
Fejlesztési tevékeny-ségek
Módszertani megjegy-zések
Fogalmak A fejlesztés tárgyi esz-közei, anyagok
A mozgásállapot meg-változásának feltételei
A mechanikai köl-csönhatás fogalmának kialakítása
Beszélgetés: tapasztalata-ink a mozgásállapot-vál-tozásokkal kapcsolatban
Koordináció: mindenna-pi élet, sport
Egyéni munka: pénzdara-bok ütköztetése a padon, a változások megfigyelése
Frontális osztálymunka:következtetések levonása
Mozgásállapot- változás, erőha-tás, mechanikai kölcsönhatás
Tanulópáronként: 2-2 db 5 Ft-os vagy 10 Ft-os pénzérme
Tankönyv 51. oldalának vonatkozó ábrája
Az eldobott vagy elej-tett testek mozgásnak értelmezése.A gravitációs köl-csönhatás fogalmának kialakítása
A gravitációs mező fogalmának bevezetése
Demonstráció: kisebb testek eldobása, elenge-dése
Egyéni feladat: a testek mozgásának megfigye-lése, a mozgás leírása (ismertetése)
Koordináció: mindennapi élet, sport, labdajátékok
Frontális osztálymunka: a tapasztalatok összegzése, következtetések levonása
Általánosítás: a gravitáció hatása az égitestek között
Belső koordináció: a Föld bolygó – a Föld keringése a Nap körül
Koordináció: csillagászat, űrkutatás
Gravitációs köl-csönhatás, gravi-tációs mező
Kisebb testek: teniszlab-da, kréta, radírgumi stb. a szabadesés és a hajítá-sok bemutatásához
Tankönyv 51. oldalának vonatkozó ábrája
Tankönyv 52. oldal: a Naprendszert és a Föld körül keringő mester-séges holdat bemutató ábrák
Tudománytörténeti ismeretek: Eötvös Loránd
Beszélgetés: az ásványi kincsek és az energiahordozók szerepe életünkben; felkutatásuk, kitermelésük
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
69
Fejlesztési tevékeny-ségek
Módszertani megjegy-zések
Fogalmak A fejlesztés tárgyi esz-közei, anyagok
Belső koordináció: a tankönyv Hazai tájakon című fejezete
Koordináció: mindenna-pi élet, technika
Tanári közlés: Eötvös Loránd életéről, az Eöt-vös-inga fontosságáról
Tankönyv 52. oldalának vonatkozó ábrái
A tanult ismeretek összefoglalása, rend-szerezése
Frontális osztálymunka
Otthoni gyakorlásra javasolt: munkafüzet 23–24. oldalának feladatai
Projektmunka-javaslatok a témakörhözMechanikai kölcsönhatások a környezetünkbenA környezetünkben, a mindennapi életben megfigyelhető mechanikai kölcsönhatások összegyűjtése,
leírása, elemzése. Az elemzés szempontjait megadhatjuk, de a feladat kitűzése közben meg is beszélhet-jük tanítványainkkal, például:
• Milyen testek vesznek részt a kölcsönhatásokban?• Hogyan változik az egyes testek mozgásállapota?• Honnan származik a testek mozgásállapotának megváltoztatásához szükséges erőhatás?
A gravitációs kölcsönhatás környezetünkben megfigyelhető következményeiA környezetünkben, a mindennapi életben megfigyelhető jelenségek összegyűjtése, leírása.
A gravitációs kölcsönhatás felfedezése (Isaac Newton)• Ki volt Isaac Newton?• Melyik korban élt? • Mi jellemezte ezt a kort? • Hogyan éltek Newton korában az emberek?
A gravitációs kölcsönhatás világhírű kutatója (Eötvös Loránd)• Ki volt Eötvös Loránd?• Melyik korban élt? • Milyen fontos gazdasági és társadalmi változások történtek Eötvös korában Magyarországon? • A tudományos kutatáson kívül mivel járult még hozzá Eötvös Loránd a magyar oktatás fejleszté-
séhez?
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
70
Helytörténetihelyrajzi feladat• Van-e a környéketeken olyan közterület vagy intézmény, melyet Eötvös Lorándról neveztek el? • Ha igen, melyik az (vagy melyek azok)?• Mikor történt a névadás?• Hogyan ápolják Eötvös Loránd emlékét (van-e megemlékezés, koszorúzás, emlékverseny, kiállítás,
emléktábla stb.)?• Gyűjtsetek erről képeket, újságcikkeket!
Megjegyzés: a feladat eredményeinek bemutatása a már említett módokon történhet, kiegészítve az-zal, hogy természetesen a helyi sajátosságok szerint is adhatunk feladatot.
Javaslatok, kiegészítések, információkIsaac Newton életéről1642 karácsonyán az angliai Woolsthorpe-ban született. (A kontinensen ekkor már az új időszámítás
volt érvényben, és 1643-at írtak.) 1661-ben beiratkozott a cambridge-i egyetemre. Itt matematikát tanult; e tudományban már fiatalon
jelentős eredményeket ért el.1665-ben pestisjárvány sújtotta Angliát. Newton a woolsthorpe-i birtokra vonult vissza.Az ott töltött egy év alatt dolgozta ki a differenciálszámítást, megalkotta színelméletét, és ekkor
fogalmazódott meg benne a mozgástörvények, a centripetális erő és a gravitáció gondolata.26 évesen már az egyetem tanára lett, és több évtizedig volt a matematikaprofesszora. Már egyetemi
tanárként kezdett el fénytannal foglalkozni. A fehér fényt prizmával összetevőire bontva felfedezte a spektrumot, és feltalálta a róla elnevezett tükrös távcsövet.
1687-ben jelent meg fő munkája, a Philosophiae naturalis principia mathematica (A természetfilozófia matematikai elvei), melyben leírta a tehetetlenség törvényét, és bevezette a lendület fogalmát. Kimond-ta, hogy a lendületváltozás csak erő hatására jöhet létre, és leírta a hatás-ellenhatás törvényét is.
Ebben a művében tette közzé gravitációs elméletét. Kimutatta, hogy a Kepler-törvények a gravitáció általános törvényéből következnek.
Állításait matematikai levezetésekkel bizonyította. Kiszámította, hogy az üstökösök pályája ellipszis alakú, és felfedezte, hogy a Hold keringésében mutatkozó szabálytalanságok a Nap gravitációs hatásá-nak a következményei.
Tagja és 1703-tól haláláig elnöke is volt az angol Királyi Társaságnak (a Tudományos Akadémia ko-rabeli megfelelője).
1727-ben halt meg.
A gravitációrólMindnyájan tanultuk a középiskolában az alábbi összefüggést:
Fg = γ ∙ m1 ∙ m2
r2
A képlet segítségével kiszámítható két pontszerű, egymástól r távolságra lévő, m1 és m2 tömegű test között ható gravitációs erő (Fg) nagysága, γ pedig az univerzális gravitációs állandó:
γ = 6,67 · 10–11 Nm2
kg2
m1 m2r
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
71
Számítás nélkül is azonnal látható, hogy a két, pontszerű test között ható gravitációs erő nagysága egyenesen arányos a kölcsönhatásban részt vevő két test tömegével, és fordítottan arányos a köztük lévő távolság négyzetével.
Erre gondolva sok olyan, a gyerekek által feltett kérdésre tudunk válaszolni, melyek kapcsolatban vannak mindennapjainkkal, a híradásokban szereplő eseményekkel vagy akár a gyerekek által is hasz-nált interneten „talált” anyagokkal.
Néhány példa:Mekkora a testek súlya a Földön? És más égitesteken?Milyen magasra tudunk ugrani? Milyen nagyra nőhetnek a szárazföldi állatok?Miért ritkul felfelé haladva a légkör?Miért nincs egyes bolygóknak légköre, és másoknak miért van?Mi tartja össze a Földet és a Holdat? És a Naprendszer tagjait?
Közismert, hogy a Föld ugyanazon helyén a testek súlya (G) a tömegükkel (m) egyenesen arányos:
G = m · g
(lásd még a tömegmérésnél).
Ez az az erő, amivel egy m tömegű test az alátámasztási felületre vagy a felfüggesztésre hat. Ha tehát megszüntetjük az alátámasztást vagy a felfüggesztést, ez az erő fogja az – immár a szabadon eső – testet g-vel gyorsítani.
Newton II. törvényének közismert, ma használatos alakja szerint:
ΣF = maΣF = mg
A testet érő összes többi erőhatást elhanyagolva, a Föld tömegét m1-gyel, a leejtett test tömegét m2-vel jelölve:
Fg = m2 · g
γ ∙ (m1 ∙ m2
r2 ) = m2 ∙ g
γ ∙ m1r2 = g
A nehézségi gyorsulás tehát csak az adott égitest tömegétől és a vizsgált testnek az égitest közép-pontjától mért távolságától függ, de a test saját tömegétől független (lásd még a tömegmérésnél). Ezért van az, hogy egy 1 kg tömegű test súlya a Földön 10 N, a Holdon azonban csak ennek kb. 1/6-a, azaz 10/6 N. Ezért tudtak a Holdon járt űrhajósok „kézben vinni” nehéz, például 80 kg tömegű felszerelé-seket is.
Egy élőlény testmérete szoros összefüggésben van azzal a gravitációs térrel, amelyben él, hiszen a test súlyát a vázrendszernek kell megtartania. Sem a kitin, sem a csontváz mérete nem növekedhet tet-szőlegesre, hiszen így a váz mozgatásához egyre nagyobb izomzatra, annak megtartásához pedig még nagyobb vázrendszerre lenne szükség. Nem hagyható figyelmen kívül a keringési rendszer sem, hiszen a hidrosztatikai nyomás (ph = ρ · g · h) is függ a g-től.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
72
Hasonlóképpen magyarázható egyes rekordok határa is: ugró- vagy dobószámoknál a testre ható ne-hézségi erőt kell legyőzni egy olyan izom- és vázrendszer „használatával”, amely maga sem független attól a gravitációs tértől, ahol élünk. Nem beszélve arról, hogy a mozgás közben jelentkező dinamikus igény-bevétel többszöröse lehet annak, amit mi fenti okfejtésünkben csak a nyugvó testekre vonatkoztattunk.
Tudjuk és tanítjuk is, hogy a légkör sűrűsége „felfelé haladva” rohamosan (exponenciálisan) csök-ken. A légkört alkotó részecskéket is a gravitáció „tartja” a Föld környezetében – a gravitációs erő nagy-sága azonban, mint láttuk, a távolság négyzetével fordítottan arányos.
A részecskék – mint tudjuk – állandó mozgásban vannak (hőmozgás), ebből adódóan mozgási ener-giával rendelkeznek. Sebességük elérheti azt az értéket, ami elegendő ahhoz, hogy legyőzzék a rájuk ható gravitációs erőt, és eltávozzanak a Föld környezetéből. A határsebességet szökési sebességnek nevezzük. Kisebb tömegű égitestek felszínén ez a sebesség kisebb, nagyobb tömegű égitestek felszínén nagyobb érték.
A nagybolygók néhány jellemző adata(kerekített értékek)
Tömeg(földtömeg-
ben kifejezve)
Átmérő(földátmérő-
ben kifejezve)
Nehézségi gyorsulás
felszíni értéke (föl-
di g-ben kifejezve)
Szökési sebesség(km/s-ban)
Átlagosnaptávol-
ság(CsE-ben)
Átlagos fel-színi hőmér-
séklet(°C-ban)
Merkúr 0,055 0,4 0,38 4,3 0,4 167
Vénusz 0,82 0,95 0,91 10,4 0,7 457
Föld 1 1 1,000 11,2 1 14
Mars 0,11 0,53 0,38 5 1,5 –55
Jupiter 318 12 2,53 59,6 5,2 –153
Szaturnusz 95,2 9,4 1,06 35,5 9,5 –185
Uránusz 14,6 4,1 0,9 21,3 19,2 –214
Neptunusz 17,2 3,4 1,096 23,5 30 –225
Megjegyzések:A Föld tömege: 6 · 1024 kgA Föld átmérője: 12 740 kmA g földi értéke: 9,81 m/s2
A Csillagászati Egység (CsE) a közepes Föld–Nap-távolság: 150 000 000 km
Így már könnyen érthető, miért nincs légköre például a (viszonylag) kis tömegű Holdnak és Mer-kúrnak, és – szerencsére – miért lehet a Földnek. Nem szabad megfeledkeznünk persze a molekulák mozgási energiájának hőmérsékletfüggéséről sem.
Végül nagyon fontos hangsúlyoznunk azt, hogy a gravitáció kölcsönhatás. Amekkora erővel vonzza a Föld a Holdat, ugyanakkora erővel vonzza a Hold is a Földet. Amekkora erővel vonzza a Nap a Földet, ugyanakkora a Föld által a Napra kifejtett vonzóerő is – és így tovább.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
73
Az már Newton II. törvényéből következik, hogy ez a kölcsönös hatás a szóban forgó testek moz-gásállapotát milyen mértékben változtatja meg? Ha tehát – a legegyszerűbb példánál maradva – azt a közelítést tesszük, hogy a Hold kör alakú pályán kering a Föld körül, akkor a körmozgáshoz szükséges centripetális erőt a Föld által rá kifejtett gravitációs erő jelenti.
Egyenletben: Fcp = mH · acpHFg = mH · acpH
Ugyanez a gravitációs erő a Földet is körpályára kényszeríti:
Fg = mF · acpF
Mivel a Föld tömege mintegy 82-szerese a Hold tömegének, természetes, hogy a hatás rá nézve jóval kisebb gyorsulást jelent, mint a Holdra nézve. És ez meg is felel a tényeknek, hiszen igazából nem a Föld, hanem a Föld–Hold-rendszer tömegközéppontja kering ellipszis alakú pályán a Nap körül.
A γ meghatározásaKevesen tudják, hogy Newton nem a ma ismert formában „hagyta ránk” a gravitációs törvényt; nem
képletben írta fel, és összefüggéséből végképp hiányzott a (képletünkben γ-val jelzett) gravitációs állandó.
A γ értéke csak kísérletileg határozható meg; a meghatározás pedig Henry Cavendish nevéhez fűző-dik, aki Charles Augustin de Coulomb gondolatát követte: a testek között ható gravitációs erő nagysá-gára egy fémszál elcsavarodásának mértékéből következtetett (1798).
Cavendish egy 2 m hosszú rúd végeire egy-egy 5 cm átmérőjű (kb. 0,73 kg tömegű) ólomgolyót szerelt. A rudat közepén vékony fémszálra függesztette úgy, hogy vízszintes síkban szabadon el tudott fordulni. A korabeli eszköz rajzán ezek a kis golyók szinte alig látszanak a nagyobb, 20,3 cm átmérőjű, mintegy 50 kg tömegű golyóbisok mellett, melyeket szintén elfordíthatóan szerelt fel.
A torziós inga elfordulásaA Cavendishféle torziós inga
m1
m1
m2
m2
Cavendish eszköze tehát egy torziós inga volt; amikor a nagy gömböket a kicsikhez közelítette, az inga elfordult.
Az elfordulás φ szöge mérhető; az elfordulás szögének és a huzal adatainak ismeretében pedig kiszá-mítható a gömbök közötti tömegvonzásból származó erő. Így már együtt van az a négy adat (F, m1, m2, r), amelyekből a γ meghatározható.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
74
Talán nem érdektelen megemlíteni azt sem, hogy Cavendish a nagy gömbök 180°-os elfordításával „belengette” az ingát, és megmérte a lengésidőt. A lengésidő ismeretében – és persze más adatokat is felhasználva – meghatározta a Föld átlagos sűrűségét, melyre 5,2 g/cm3-t kapott. Mivel pedig Földünk különböző sűrűségű anyagokból áll, az ennél kisebb sűrűségű fémeket könnyűfémeknek, az ennél na-gyobb sűrűségűeket pedig nehézfémeknek nevezték el.
Több mint száz év telt el tehát a gravitációs törvény megszületése és az univerzális gravitációs állandó meghatározása között. Majd ismét eltelt több mint száz év, amikor egy híres magyar tudós, Eötvös Lo-ránd tovább mélyítette a gravitációra vonatkozó ismereteinket.
Eötvös Loránd életéről1848-ban született, Budán.A heidelbergi egyetemen Gustav Robert Kirchoff, Robert Wilhelm Bunsen és Hermann Ludwig Fer-
dinand von Helmholtz tanítványa volt. Doktorátusának megszerzése után hazatért, és 1871-től fizikát tanított a budapesti tudományegyetemen.
1878-ban átvette – a nyugalomba vonuló – Jedlik Ányostól a kísérleti fizikatanszék vezetését.1891–92-ben az egyetem rektora, 1894 és 1895 között vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. 1899–
1905-ig Eötvös Loránd töltötte be a Magyar Tudományos Akadémia elnöki tisztét.1895-ben megalapította az édesapjáról (Eötvös Józsefről) elnevezett és méltán híressé vált Eötvös-kol-
légiumot.Az 1870-es évektől – majd két évtizeden keresztül – a folyadékok fizikai tulajdonságaival foglalko-
zott. Vizsgálta ezen belül a hajszálcsövességet; új módszert adott a felületi feszültség meghatározására. 1885-ben kimutatta a folyadékok felületi feszültsége és hőmérséklete közötti összefüggést: ezt ma Eöt-vös-törvényként ismeri a tudomány. A gravitáció vizsgálatával az 1880-as évektől kezdett foglalkozni. Megalkotta a gravitációs gyorsulás helyi változásainak mérésére alkalmas eszközt, az úgynevezett Eötvös-féle torziós ingát, amellyel az első jelen-tős méréseket a Vas megyei Ság hegyen (1891), illetve a Balaton jegén (1901/02, és 1902/03 telén) végezte.
A műszer alkalmas arra, hogy segítségével a Föld felszíne alatt rejtőzködő nyers-anyag- és érclelőhelyeket is kimutassák. Az első sikeres olajkutatás után az Eöt-vös-inga a nyersanyagkutatás világszerte használt eszköze lett.
Eötvös igen nagy pontossággal kimutatta a súlyos és a tehetetlen tömeg azonos-ságát – ez a mérése az általános relativitáselmélet egyik alapját szolgáltatta. Fog-lalkozott földmágnességi vizsgálatokkal is. Egyetemi előadásait nagyszerűen meg-tervezett kísérletekkel tette még érdekesebbé. Ismeretterjesztő előadásait is sokan látogatták, hiszen az elsők között alkalmazta a diavetítést.
Szenvedélyesen szerette a természetet; kitűnő hegymászóként az Alpok nem egy veszélyes csúcsára jutott fel elsőként.
1919-ben Budapesten halt meg. A Földön az Alpok egy csúcsa – a Holdon egy kráter – őrzi emlékét. Albert Einstein szerint ő volt „a fizika utolsó nagy fejedelme”.
Felhasznált és ajánlott irodalomBudó Ágoston: Kísérleti fizika I., Budapest, 1972, Tankönyvkiadó.J. D. Bernal: A fizika fejlődése Einsteinig, Budapest, 1977, Gondolat–Kossuth.Buday Tibor – Budayné Mosonyi Klára: „A fizika fejedelme”, Budapest, 1986, Magvető. Gobbi István: A mechanika fejlődéstörténetéből, Budapest, 2002, XII. kerületi pedagógiai Szolgáltató Központ.Kedves Ferenc: Fizika az élővilágban, Budapest, 1998, Nemzeti Tankönyvkiadó.
Az Eötvösinga vázlata
m1
m2
r
t
l
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
75
A termikus kölcsönhatás
Oktatási feladat:• A termikus kölcsönhatás kísérleti vizsgálata; a kísérleti tapasztalatok értelmezése.• Mérési eredmények táblázatos rögzítése, grafikon készítése.
Kompetenciák fejlesztése:• A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.
Fejlesztési tevékenységek Módszertani megjegyzések
Fogalmak A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok
A termikus kölcsönhatás fogalmának kialakítása
Beszélgetés:hőtani ismereteink
Koordináció: Termé-szetismeret 5. évfo-lyam, mindennapi élet
Demonstrációs kísérlet tanulói köz-reműködéssel, vagy csoportmunka:termikus kölcsönhatás kísérleti vizsgálata
Frontális osztálymun-ka: a kísérlet eredmé-nyének értelmezése, következtetés levonása
Termikus köl-csönhatás
Közös hőmér-séklet
A tankönyv 53. olda-lának ábrája szerinti összeállításhoz: 2 db üvegedény, 2 db ta-nulókísérleti hőmérő, befogó, 2 db állvány, 2 db dió
Tankönyv 54. oldalá-nak ábrái
A tanult ismeretek összefog-lalása, rendszerezése
Frontális osztálymunka
Otthoni gyakorlásra javasolt: munkafüzet 24–25. oldal feladatai
Projektmunka-javaslatok a témakörhöz
Termikus kölcsönhatások a természetbenA természetben lejátszódó termikus kölcsönhatások felismerése; megfigyelése, leírása.
Termikus kölcsönhatások otthon (és a mindennapi életben)A mindennapi életben (otthon, az iskolában) lejátszódó termikus kölcsönhatások felismerése; leírása.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
76
Kísérletek, megfigyelések
Oktatási feladat:• A hőterjedés módjainak (vezetés, áramlás, sugárzás) kísérleti előállítása, megfigyelése.
Kompetenciák fejlesztése:• A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.
Fejlesztési tevé-kenységek
Módszertani megjegyzések Fogalmak A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok
A hővezetés meg-figyeltetése
Demonstrációs kísérlet:hővezetés a tankönyv 55. oldalá-nak ábrája szerint
Megbeszélés: a látottak értékelése, következteté-sek levonása
Koordináció: mindennapi élet
Hővezetés Nagyobb vasszeg vagy más fémrúd, viaszgyertya vagy háztartási gyertya, anyagfogó vagy Bun-sen-állvány dióval, fogó-val
A hőáramlás megfigyeltetése
Demonstrációs kísérlet:hőáramlás a tankönyv 55. oldalá-nak ábrája szerint
Megbeszélés: a látottak értékelése, következtetések levonása
Koordináció: mindennapi élet, időjárás
Hőáramlás Legalább 500 ml-es gömblombik, Bunsen-áll-vány dióval, lombikfo-góval, borszeszégő vagy Bunsen-égő, néhány hipermangánkristály
A hősugárzás Beszélgetés: mindennapi tapaszta-latok a hősugárzással kapcsolatban; a napsugarak „melegítő” hatása
A Föld és a Nap távolságának megbeszélése. Annak tudatosí-tása, hogy a Föld és a Nap között nincs olyan anyagi közeg, amely-ben akár vezetéssel, akár áramlás-sal terjedhetne a hő
Koordináció: mindennapi élet; időjárás
Hősugárzás A tankönyv 56. oldal ábrája
A hűtőszekrény és a klíma műkö-dése
Beszélgetés: közismert eszköze-ink és használatuk; a működés elemzése a tankönyv 56. oldalá-nak ábrái segítségével; a termikus kölcsönhatás felismerése
Termikus kölcsönhatás
A tankönyv 56. oldalának ábrái
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
77
Fejlesztési tevé-kenységek
Módszertani megjegyzések Fogalmak A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok
Fontos annak hangsúlyozása, hogy a hűtőberendezések elektro-mos árammal működnek.
További gyakor-lásra javasolt: a munkafüzet 25–27. o. feladatai
Az elektromos és a mágneses kölcsönhatás
Oktatási feladat:• Az elektromos állapot kísérleti vizsgálata; a kísérleti tapasztalatok értelmezése az elektromos mező
segítségével.• Mágneses jelenségek kísérleti vizsgálata; a kísérleti tapasztalatok értelmezése a mágneses mező se-
gítségével.
Kompetenciák fejlesztése:• A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.
Fejlesztési tevékenységek Módszertani megjegyzések
Fogalmak A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok
Az elektromos állapot kísér-leti vizsgálata
Demonstrációs kísér-let: felfújt luftballon (vagy műanyag cső) megdörzsölése selyem-papírral; a sztatikus feltöltődés kimutatása
Koordináció: min-dennapi élet (sztatikus feltöltődés műszálas ruhadarabok levéte-lekor, autóból való kiszálláskor, székről való felállás után stb.)
Egyéni munka: vo-nalzó megdörzsölése papírral, sztatikus feltöltődés kimutatása
Frontális osztálymun-ka: a kísérletek ered-ményeinek értékelése, megbeszélése
Elektromos állapot
Felfújt luftballon (vagy PVC-cső), selyempa-pír, apró selyempa-pír-darabkák
Tankönyv 57. oldalá-nak ábrája
Műanyag vonalzó, a dörzsöléshez papír, apró selyempapír-da-rabkák
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
78
Fejlesztési tevékenységek Módszertani megjegyzések
Fogalmak A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok
Kétféle elektromos állapot kísérleti vizsgálata, meghatá-rozása
Az elektromosan semleges állapot
Demonstrációs kísér-let: a kétféle elektro-mos töltés kimutatása
Pozitív és nega-tív elektromos állapot, elektro-mosan semleges állapot
A tankönyv 57. oldalá-nak vonatkozó ábrája szerint felfüggesztett műanyag vonalzó, vagy PVC-cső; a dörzsöléshez: üvegrúd vagy vastagabb falú üvegcső és bőr, PVC-cső vagy műanyag vonalzó és papír
Tankönyv 57. oldalá-nak ábrái
A megfigyelt jelenségek értelmezése az elektromos mező segítségével
Demonstrációs kí-sérlet: az elektromos mező szemléltetése olajba szórt búzadara segítségével
Frontális osztálymun-ka: a kísérlet eredményé-nek megbeszélése, következtetések levo-nása, általánosítás
Elektromos mező Készlet az elektromos mező kimutatásához, ennek hiányában: Petri-csésze, parafa dugó, alumínium- vagy rézdrót, a végére erősített csődarabbal; étolaj, kevés búzadara; a feltöltéshez PVC-cső vagy műanyag vonalzó és papír; írásvetítő
Tankönyv 58. oldalá-nak ábrája
A mágneses kölcsönhatás kísérleti vizsgálata
Demonstrációs kísér-let: azonos pólusok közötti taszítás, ellen-tétes pólusok közötti vonzás kimutatása; vastárgy és mágnes közötti kölcsönös vonzás kimutatása
Frontális osztálymun-ka: a kísérlet eredmé-nyének megbeszélé-se, következtetések levonása
Koordináció:Természetismeret 5. évfolyam
Mágneses pólus 2 db rúdmágnes, né-hány hengeres ceruza, nagyobb vasdarab (például vasszeg)
Tankönyv 58. oldalá-nak ábrája
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
79
Fejlesztési tevékenységek Módszertani megjegyzések
Fogalmak A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok
A megfigyelt jelenségek ér-telmezése a mágneses mező segítségével
Az iránytű működésének értelmezése a földi mágneses mező segítségével
Demonstrációs kísérlet: a mágneses mező ki-mutatása vasreszelékkel
Frontális osztálymun-ka: a kísérlet eredmé-nyének megbeszélése, következtetések levo-nása, általánosítás
Iránytű használata
Koordináció:Természetismeret 5. évfolyam, tájékozódás, tudomány- és techni-katörténet
Mágneses mező Rúdmágnes, kevés vasreszelék, üveglap, írásvetítő, vetítővászon
Tankönyv 59. oldalá-nak ábrája
Iránytű vagy írásvetí-tőre helyezhető irány-tűmodell
Tankönyv 59. oldalá-nak ábrája
A tanult ismeretek összefog-lalása, rendszerezése
Frontális osztálymunka
Otthoni gyakorlásra javasolt: munkafüzet 27–28. oldalának feladatai
Projektmunka-javaslatok a témakörhözElektromos jelenségek a természetben és közvetlen környezetünkbenA természetben és mindennapi életünkben is vannak olyan folyamatok, melyek a dörzselektromos
kísérletek mintájára értelmezhetők. Melyek ezek? Írj le néhányat! Mutasd ki a hasonlóságot az általad „gyűjtött” jelenség és az órán látott kísérletek között!
Kísérleti feladatok (tanári segítséggel)Végezz el néhány egyszerű kísérletet, vagy készíts egy egyszerű eszközt Öveges József Kísérletezzünk
és gondolkozzunk! című könyve alapján– az elektromosságra (311–387. oldal),– a mágnességre (300–310. oldal)!Mutasd be a kísérleteket az osztályban is!
Kiegészítések, javaslatokA mágnesség alapvető jelenségeivel részletesen foglalkoztunk az 5. évfolyamon, ezért itt csak rövi-
den tárgyaljuk.A tanmenetben javasolt kísérlethez egy olyan üveg- vagy plexilap szükséges, amely körülbelül kétszer
olyan hosszú, mint a rúdmágnes, és nem túl széles. Ebben az esetben nem szükséges alátámasztani; a rúdmágnest rátesszük az írásvetítőre, arra pedig az üveglapot. Ügyeljünk arra, hogy a vasreszeléket egyenletesen szórjuk a lap felületére. Az üveglapot óvatosan megkocogtatva a vasreszelék valamennyi szemcséje engedelmesen „beáll” a kívánt irányba. A kísérlet látványos és egyszerű, komolyabb előkészí-tést nem igényel. Szépen mutatja a rudat körülvevő mágneses mező szerkezetét.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
80
Sok iskola fizikaszertárában van ezen kívül (a régi tanulókísérleti készlet tartozékaként) lapos, átlát-szó dobozba helyezett mágnestű. Ennek északi mágneses vége (általában) a nyíl hegyét, déli mágneses vége pedig a nyíl tollát formázza. Írásvetítőre téve árnyékképe szépen kivetíthető, és az egész osztály számára látható – jobban, mintha csak egy kisméretű iránytűt helyezünk a tanári asztalra.
Az elektromos kölcsönhatás is az alapvető fizikai kölcsönhatások közé tartozik. Részletesen a 8. év-folyamon foglalkozunk vele a fizikaórán.
Mindennapi tapasztalataink között sok olyan jelenség szerepel, amely idesorolható:• műszálas ruha levételekor szikrakisülés keletkezhet;• frissen mosott haj fésülése közben „serceg” a műanyag fésű (persze csak akkor vehetjük észre, ha
csend van, és figyelünk rá – de éppen erre kell felhívni tanítványaink figyelmét);• műbőr huzatú székről, autóülésről felállva apró áramütést kaphatunk, ha földelt tárgyhoz (például
az autó karosszériájához) érünk stb.
Az elektromos kölcsönhatás bemutatását is kísérletek segítségével végezzük. Javasolt, hogy csak megfigyelésekre és tapasztalatokra építsünk.
A dörzselektromos kísérletek elvégzéséhez alkalmas a legtöbb hétköznapi műanyag tárgy (vonalzó, dosszié, vízvezetékcső, elektromos vezetékek védőcsöve, kábelcsatorna fedele, luftballon stb.) – a dör-zsöléshez pedig selyempapír, újságpapír, szőrme, bőr- vagy gyapjúdarab.
Az eltervezett kísérletet minden esetben próbáljuk ki. Ne feledkezzünk meg arról, hogy az elekt-rosztatikus kísérletek száraz, pormentes levegőben működnek igazán jól – nedves, párás, poros leve-gőben rosszul vagy egyáltalán nem.
A tankönyvben leírt kísérleteken kívül több, látványos elektrosztatikus kísérletet is elvégezhetünk.
Néhány példa:1. Porcelántálkára tegyünk egy kevés mákszemet, majd tartsunk föléjük alaposan megdörzsölt
műanyag vonalzót. (A megfelelő távolságot csak próbálgatással lehet meghatározni.) A máksze-mek ide-oda ugrálnak a tálka és a vonalzó között. (Először az elektromos megosztás miatt „ugra-nak” a vonalzóra, majd ott töltést vesznek fel, melyet a tálkára szállítanak, és ott leadják. A folyamat ezután ismétlődik.)
2. Tépjünk le egy kicsi és könnyű darabkát háztartási vattából, és tegyük az asztalra. Közelítsünk fe-léje erősen megdörzsölt műanyag vonalzóval (vagy más, lapos műanyag tárggyal) egészen addig, amíg az elektromos megosztás révén magához nem rántja a vattát. A vattadarab – miután érintke-zik az elektromosan feltöltött testtel – maga is ugyanolyan előjelű töltésre tesz szert, és egy idő után „leugrik” arról. (Ha ez sokáig tartana, akkor egy hirtelen mozdulattal „kihúzzuk alóla” a vonalzót – tehetetlenség törvénye –, és ha a vattán már elég töltés van, akkor taszítóhatás lép fel a vattada-rab és a vonalzó között.) Innentől kezdve a lassan lefelé libegő vattadarab mozgása irányítható a vonalzóval. Ha alá tartjuk, a vattadarab emelkedik, ha mellé, akkor oldalirányban mozdul el stb. A kísérletnek mindig nagy sikere van a tanulók körében, érdemes megpróbálni.
Ügyeljünk azonban arra, hogy földelt tárgy (vízvezeték- vagy fűtéscső, gázcső) közelébe ne irányít-suk a vattát, mert könnyen elindul az alacsonyabb potenciálú hely felé.
3. Keressünk olyan műanyag dossziét, melynek anyaga alkalmas elektrosztatikus kísérletekhez (elő-zetes próba). Beszéljük meg egy tanítványunkkal, akinek hosszú, vékony szálú haja van, hogy fris-sen mosott hajjal jöjjön a következő órára. Az alaposan megdörzsölt dossziét körív alakúra görbít-ve tartsuk tanítványunk feje fölé. Ha mindent jól csináltunk, a látvány felejthetetlen lesz.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
81
Az elektromos mező szemléltetésére a tankönyvben bemutatott kísérlet sem igényel túlságosan sok előkészítést. A kísérlethez való gyári készlet nagyon sok iskola fizikaszertárában megtalálható.
Gyári készlet Saját készítésű eszköz
Ha nincs készlet, egy lapos Petri-csésze, egy darab műanyag vagy egy parafa dugó, egy vastagabb drót és egy kis csődarab segítségével is elkészíthető az összeállítás (ilyen összeállítást mutat a fenti ábra is). A csészébe annyi étolajat öntsünk, hogy érintkezzen a középen látható fémhengerrel, majd szórjunk egy kevés búzadarát az olajra, lehetőleg egyenletes eloszlásban, se túl sokat, se túl keveset – ezt is pró-bálgatással döntsük el. Az összeállítást írásvetítőre tesszük, és a daraszemcsék képét élesre állítjuk. Ez-után egy megdörzsölt műanyag tárggyal megérintjük a fémdrótot: a daraszemcsék azonnal elindulnak sugárirányban kifelé, mutatva a fémhengert körülvevő elektromos mező szerkezetét.
Az energia I.
Oktatási feladat:• Az energia fogalmának kialakítása.• A mechanikai energiák megismerése.• Az energiaváltozások kölcsönösségének felismerése.• A mechanikai energiák átalakítása.
Kompetenciák fejlesztése:• A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.
Fejlesztési tevékenységek Módszertani megjegyzések
Fogalmak A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok
Az energia fogalmának kialakítása
Demonstrációs kísérletek: kiskocsi mozgásállapotának megváltoztatása, rugó alakjának megvál-toztatása a tankönyv 61. oldalán látható ábráknak megfelelően
Energia, rugalmas energia, mozgási energia, helyzeti energia; a me-chanikai energia mint gyűjtőfoga-lom
Könnyen mozgó kiskocsi (lehetőség szerint: sín), rugó, tá-maszték, csiga, nehe-zék, fonál
Tankönyv 61. oldalá-nak ábrái
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
82
Fejlesztési tevékenységek Módszertani megjegyzések
Fogalmak A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok
A változások kölcsö-nösségének megfigyel-tetése
Frontális osztálymunka: a kísérletek eredmé-nyeinek értelmezé-se, következtetések levonása
A mechanikai energiák átalakítása
Beszélgetés: a termé-szet mechanikai ener-giáinak átalakítása
Koordináció:Történelem, technika-történet, mindennapi élet
Demonstrációs kí-sérlet: szélkerék- és vízikerék-modell mű-ködésének megfigye-lése, következtetések levonása
Energiaátalakítás,vízikerék, víz-erőmű, szélkerék, szélerőmű
Lehetőség szerint szélturbina- és víz-turbina-modell a fizikaszertárból; ha nincs: saját készítésű vízikerék- és szélke-rék-modell
Tankönyv 62. oldalá-nak ábrái
A tanult ismeretek összefog-lalása, rendszerezése
Frontális osztálymunka
Otthoni gyakorlásra javasolt: munkafüzet 29–30. oldalá-nak feladatai
Projektmunka-javaslatok a témakörhözA vízikerék történeteÖnálló gyűjtőmunka könyvtár- és internethasználattal:• Mióta használ az emberiség vízikerekeket? • Mire használták őket? • Hol és milyen természeti környezetben építettek vízikereket? • Hol van hazánkban a legrégebbi vízikerék? Milyen eszközt működtetett?
A szélkerék történeteÖnálló gyűjtőmunka könyvtár- és internethasználattal:• Mióta használ az emberiség szélkereket? • Mire használták őket? • Hol és milyen természeti környezetben építettek szélkereket? • Hol van hazánkban a legrégebbi szélkerék? Milyen eszközt működtetett?
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
83
Helyismeret és helytörténet • Van-e a környezetedben kisebb vagy nagyobb vízerőmű vagy szélerőmű? Ha igen, hol? Mióta mű-
ködik? Milyen mechanikai energiát alakít át elektromos energiává? • Hogyan lehetne jellemezni az erőmű energiaszolgáltatását (például hány háztartás éves energiaigé-
nyét képes fedezni stb.)?
Megjegyzés: ügyeljünk az anyag feldolgozása során arra, hogy ne használjuk a még ismeretlen fizikai mennyiségeket!
Modellkészítés – kísérletezésSzélkerék vagy vízikerék modelljének elkészítése egyszerű anyagokból és eszközökkel; a modell mű-
ködésének bemutatása, a működés magyarázata a tanultak alapján.
Kiegészítések, javaslatokA mechanikai energiákrólA kerettantervi utasításnak megfelelően a 6. évfolyam során foglalkoznunk kell az energia fogalmá-
val, fajtáival, ezért – felfrissítve az energiáról korábban szerzett ismereteinket – tekintsük át röviden azokat a fizikai alapokat, amelyek e részek tanításához elengedhetetlenül szükségesek.
Tegyük fel, hogy egy tárgyat kétoldalú emelő segítségével kell megemelnünk. Az emelő hossza legyen 60 cm, az emelés magassága 2 cm, a tárgy tömege 10 kg, súlya – kerekítve – 100 N. (G = m · g, ahol a g-t kereken 10 m/s2-nek vehetjük.)
Tudjuk, hogy az egyenletes emeléshez szükséges erő a karok arányának (1 : 5) megfelelően csak a test súlyának 1/5-e, azaz 20 N. A karok eltérő hossza miatt azonban az általunk kifejtett 20 N erő 5 · 2 cm, azaz 10 cm hosszúságú úton működik. Ötödannyi erővel (mint a test súlya) ötször olyan hosszú el-mozdulást valósítottunk meg (mint amekkorát a test elmozdult).
F1F1
F2
F2
Az erő és az elmozdulás szorzata tehát mindkét oldalon ugyanaz. Az erő (F) és az – irányába eső – elmozdulás (s) szorzatával határozzuk meg a mechanikai munkát (W):
W = F · sMértékegysége a joule; 1 J = 1 N · 1 m.Az ábra szerinti „jobb oldalon” végzett munka tehát (20 N · 0,1 m = 2 J) megegyezik a „bal oldalon”
végzett munkával (100 N · 0,02 m = 2 J).
Egyszerű példánk az energiamegmaradás elvét hivatott szemléltetni: ha az emelő egyik oldalán 2 J munkát végzünk, a másik oldalon ugyanennyi munka „jelentkezik” a tárgy megemelése közben. A fele-melt tárgy (a bal oldalon) tehát 2 cm-rel magasabbra került. Hová lett az a munka, melyet ehhez (a jobb oldalon) befektettünk?
A tárgy, a gravitáció ellenében, 2 cm-rel magasabbra került, így ha visszaengedjük eredeti helyzetébe, súlyának megfelelő 100 N erőt képes kifejteni 2 cm hosszú úton. Másképp ezt úgy is mondhatjuk, hogy a felemelés által a tárgy munkavégző képességre, más szóval energiára – esetünkben helyzeti energiá-ra – tett szert.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
84
(Megjegyezzük, hogy maga a görög eredetű energia szó is ezt jelenti: ’benne rejlő munka’.)
A helyzeti energia középiskolában tanult „képlete” is ezt fejezi ki: Eh = m · g · h
Jobb oldalon ugyanis a test súlya (m ∙ g) szerepel, az emelési magassággal (h) szorozva.Kérdés persze, hogy honnan számítsuk a h magasságot? Természetesen onnan, ahonnan a legké-
nyelmesebb. Az emelés során ugyanis csak megváltoztatjuk a test helyzeti energiáját azáltal, hogy a nehézségi erő ellenében munkát végzünk. A változás pedig független attól, hogy mit választunk kiin-dulópontnak.
A mozgási energia középiskolában tanult „képlete”: Em = 12 m ∙ v2
Azaz a mozgó test energiája (munkavégző képessége) arányos a tömeggel és a sebesség négyzetével. Tehát ha kétszeresére nő egy test sebessége, a mozgási energiája négyszerese lesz a változás előtti érték-nek, és így tovább.
Honnan „ered” ez az összefüggés?
Tegyük fel, hogy egy test álló helyzetből indul, egyenletesen gyorsul, és így t idő alatt v sebességet ér el.
Gyorsulása: a = v t .
Pillanatnyi sebessége: v = a · t.
A gyorsítás ideje alatt megtett útja: s = 12 a ∙ t2.
Newton II. törvénye értelmében: F = m · a.
Mivel egyenletes a gyorsulás, állandó erő gyorsít, tehát felírható a munkára a már említett képlet:
W = F · s
Behelyettesítve: W = m ∙ a ∙ s = m ∙ a ∙ 12
a ∙ t2 = 12
m ∙ a2 ∙ t2 = 12 m ∙ v2.
A test mozgási energiájának megváltozása tehát megegyezik a testet gyorsító erő munkájával.
Végül néhány szó a rugalmas energiáról. Mindennapi tapasztalat, hogy a rugalmas testek alakjának megváltoztatásához erőt kell kifejtenünk – kezdve a golyóstoll gombjának lenyomásától (amivel egy rugót nyomunk össze) a gumikötél vagy az expander megnyújtásáig (amivel a testnevelésórán találkoz-hat a gyerek). A rugalmas testben a külső erővel szemben rugalmas erő ébred, ez az erő annál nagyobb, minél nagyobb az alakváltozás mértéke. Tehát, nekünk is annál nagyobb erőt kell kifejtenünk, minél jobban össze akarunk nyomni vagy meg akarunk nyújtani egy rugót.
Mivel a rugalmas erő iránya éppen ellentétes a testre ható külső erő irányával, a képletben egy – előjel is szerepel:
Fr = –D · x,
ahol Fr a rugalmas erőt, x a megnyúlás (vagy összenyomás) mértékét, D pedig az úgynevezett ru-góállandót jelenti. Ha ezután – például egy összenyomott rugó – végéhez egy testet illesztünk, és az összenyomást megszüntetjük, a rugó képes lehet a testet felgyorsítani, azaz munkát végezni. Ez a munka azonban sohasem lehet nagyobb, mint amekkora munkával mi a rugót összenyomtuk: ennyi a rugó rugalmas energiája.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
85
A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy a rugalmas energia az Er = 12 D · x2 összefüggéssel számít-
ható ki, ahol a jelölések a fentiekben leírtaknak felelnek meg.
A mechanikai energia megmaradásárólA mechanikai energiák között számos esetben átalakulás megy végbe.
1. Miközben a rugót összenyomjuk (munkavégzés), a rugó rugalmas energiája nő. Az álló kocsinak nincs mozgási energiája.
Ha elengedjük a kocsit, a rugó visszanyeri eredeti alakját. Eközben munkát végez a kocsi felgyor-sítása során. A rugó rugalmas energiája csökken, a kocsi mozgási energiája pedig nő.
2. „Fordított” a helyzet, ha mozgó kocsit lökünk a rögzített rugónak. (A kocsit előzőleg munkavégzés árán felgyorsítottuk.) A kocsi mozgási energiával rendelkezik, ezért képes arra, hogy a rugó össze-nyomása közben munkát végezzen. A folyamat végén a kocsi egy pillanatra megáll, ekkor mozgási energiá ja zérus, a rugó pedig ekkor van legnagyobb mértékben összenyomva: rugalmas energiája maximális. A kísérlet során tehát a kocsi mozgási energiája csökken, és a rugó rugalmas energiája nő.
3. Egy test felemelése közben munkát végzünk, miközben nő a test helyzeti energiája (a kísérlet során célszerű a test helyzetét a padlóhoz viszonyítani). A testet a fonálra akasztjuk, majd elengedjük. A nehézségi erő hatására a test lefelé mozdul el, miközben – a fonál közbeiktatásával – mozgásba hozza a kocsit. A lefelé mozgó test helyzeti energiája tehát folyamatosan csökken, miközben a ko-csi mozgási energiája egyre nagyobb lesz.
A mechanikai energiákkal részletesen a 7. évfolyamos fizikatananyagban foglalkozunk először. Szemléletesen bemutathatjuk azonban egy test helyzeti és mozgási energiájának változásait egy lejtőn leguruló golyó vagy kiskocsi, illetve egy megfelelően kialakított pályán mozgó játékautó segítségével. Ehhez használhatjuk a 7. évfolyamos fizikatankönyv megfelelő ábráit, illetve a 7. évfolyamos digitális fizikatananyag kísérleteket bemutató videóit is.
Az energia fogalmának kialakítása során azonban nem térünk – nem térhetünk – ki mindenre, így például ha golyót gurítunk le a lejtőn, figyelmen kívül hagyjuk a golyó forgási energiáját, valamint gon-dolatmenetünk során végig elhanyagoljuk a súrlódást is.
A mechanikai energiák átalakítását szemléletessé tehetjük egy vízikerék modelljének vagy egy egy-szerű, papírból készült szélforgónak a bemutatásával. Ezek házilag is könnyen elkészíthetők, eszköz- és anyagszükségletük minimális.
A hazai víz- és szélerőművekről már sok anyag található az interneten, ezért ezek történetére, mű-ködésére, teljesítményére stb. itt nem térünk ki.
Az energia II.
Oktatási feladat:• A belső energia fogalmának kialakítása.• Energiaátalakulás az égés során. • Hőerőművek, atomerőművek.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
86
Kompetenciák fejlesztése:A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.
Fejlesztési tevékenységek Módszertani megjegyzések
Fogalmak A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok
A belső energia fogalmának kialakítása
Demonstrációs kí-sérletek: felhevített vastárgy lehűtése vízben, a bekövetkező hőmérséklet-változá-sok megfigyeltetése
Belső koordináció: termikus kölcsön-hatás; mindennapi élet (hűtés); a testek részecskeszerkezete
Frontális osztálymun-ka: a kísérlet eredmé-nyeinek értelmezése, következtetések levo-nása; a belső energia meghatározása
Belső energia Kisebb méretű fő-zőpohár (100–150 ml-es), tanulókísérleti hőmérő, befogó, áll-vány, dió, borszeszégő, hevítendő vastárgy (például nagyobb szeg), anyagfogó vagy kombinált fogó, víz
Megjegyzés: az óra előtt célszerű kipró-bálni, hogy adott vízmennyiséghez mekkora vastárgyat válasszunk, különben a felmelegedés nem lesz jól mérhető, és a kísér-let nem lesz meggyőző
Tankönyv 64. oldalá-nak ábrái
Az égés és a belsőener-gia-változás kapcsolata
Problémafelvetés: Honnan származik a láng energiája?
Frontális osztálymun-ka: a válasz közös megkeresése, az égés és a belsőenergia-vál-tozás kapcsolatának megbeszélése
Égés, belsőener-gia-változás
Hőerőművek,atomerőművek
Beszélgetés: min-dennapi életünk és az elektromosság; az erőművek működése során jelentkező kör-nyezeti ártalmak
Koordináció: minden-napi élet, technika, környezetvédelem
Hőerőmű, atom-erőmű
Tankönyv 65–66. oldalának ábrái
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
87
Fejlesztési tevékenységek Módszertani megjegyzések
Fogalmak A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok
A tanult ismeretek összefog-lalása, rendszerezése
Frontális osztálymun-ka
Otthoni gyakorlásra javasolt: munkafüzet 29–30. oldalá-nak feladatai
Projektmunka-javaslatok a témakörhözTermikus kölcsönhatások a környezetünkben• Gyűjtsd össze a mindennapi életben gyakran előforduló és jól megfigyelhető termikus kölcsön-
hatásokat! Állapítsd meg, melyek azok a testek (anyagok), melyeknek belső energiája csökken, és melyek azok, melyeknek belső energiája nő a kölcsönhatás közben!
• Hozd kapcsolatba a belsőenergia-változást a részecskék viselkedésével!
Oldás• Az 5. évfolyamon már szó volt az oldásról. A tankönyv 64. oldalán pedig arról olvashatsz, hogyan
mozognak a részecskék alacsonyabb, illetve magasabb hőmérsékleten. Tervezz kísérletet, mellyel igazolható, hogy magasabb hőmérsékleten gyorsabban mozognak egy anyag részecskéi, mint ala-csonyabb hőmérsékleten! A kísérlethez csak „hétköznapi” anyagok használhatók.
Energiaváltozások a hőerőművek működése közben• Dolgozd fel vázlatosan egy hőerőmű működését! (Tanári segítséget is igénybe vehetsz!) Hol milyen
energiaváltozás történik?• Nem minden energia kerül hasznosításra, van, ami számunkra elveszik. A hőerőmű működését
bemutató ábra alapján következtess arra, hol mi jelent veszteséget!
Készítsd el hazánk hőerőműtérképét!• Rajzold be egy vázlatos térképre, hol találhatók hazánkban a nagyobb hőerőművek! Jelöld azt is, mi
az üzemanyaguk! Van-e a közelükben nagyobb bánya vagy erdőség?
A Nap és a napenergia
Oktatási feladat:• A Nap legfontosabb fizikai jellemzőinek megismerése; a Nap működésének alapszintű tárgyalása.• A Nap és a földi élet kapcsolata.
Kompetenciák fejlesztése:• A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
88
Fejlesztési tevékenységek Módszertani megjegyzések
Fogalmak A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok
A Nap Beszélgetés: Mi min-dent tudunk már a Napról?
A Nap méretei, belső hőmérséklete, tömege
Az eddig tanultak és a mindennapi életből származó információk felelevenítése, rend-szerezése, pontosítása, kiegészítése
Belső koordináció: tömeg, gravitációs kölcsönhatás
Nap, napsugár-zás, napenergia, fotoszintézis, kőszén, kőolaj, földgáz, vízener-gia, szélenergia
Tankönyv 67. oldalá-nak ábrája
A Nap és a földi élet kapcsolata
Problémafelvetés: Hogyan „nézne ki” a Föld a napsugárzás nélkül? Milyen viszo-nyok uralkodnának a felszínen? Lehetne-e élet?
Belső koncentráció: hősugárzás, a növé-nyek életműködése, fosszilis tüzelőanya-gok, hőenergia, víz-energia, szélenergia
Koordináció: minden-napi élet – erőművek működése (áramszol-gáltatás) közlekedés, mezőgazdaság, idő-járás
Napsugárzás, napenergia;fotoszintézis,kőszén, kőolaj, földgáz, vízener-gia, szélenergia
Tankönyv 68–69. oldalának ábrái
A tanult ismeretek összefog-lalása, rendszerezése
Frontális osztálymunka
Otthoni gyakorlásra javasolt: munkafüzet 31. oldalának feladata
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
89
Energiafelhasználás, energiatakarékosság
Oktatási feladat:• A napsugárzás közvetlen felhasználása.• Megújuló és nem megújuló energiaforrások.• Takarékosság.
Kompetenciák fejlesztése:• A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.
Fejlesztési tevékenységek Módszertani megjegyzések
Fogalmak A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok
A napsugárzás közvetlen felhasználása
A napkollektor és a napelem
Beszélgetés: Hol látha-tunk lakóhelyünkön napkollektort, napele-met? Miről ismerjük fel őket? Mire szolgálnak?
Belső koordináció: napenergia, napsugár-zás
Koordináció: minden-napi élet – fűtés, me-legvíz-ellátás, elektro-mos gépek működése
Közös munka: ábra-elemzés – a napkol-lektor és a napelem működése
Napsugárzás, napkollektor, napelem
Tankönyv 70. oldalá-nak ábrái
(Lehetőség szerint: napelem- és napkol-lektor-modell)
Megújuló és nem megújuló energiaforrások
Beszélgetés: a szén, a kőolaj és a földgáz véges mennyisége
Fűtés növényi anya-gokkal (fa, energiafű); a növényi eredetű fűtőanyagok pótlása
A szél- és a vízenergia hasznosítása
Belső koordináció: fosszilis tüzelőanyagok képződése; a napsu-gárzás és a földi élet
Megújuló és nem megújuló ener-giaforrások
Energiafű, pellet
Tankönyv 68. és 71. oldalának ábrái
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
90
Fejlesztési tevékenységek Módszertani megjegyzések
Fogalmak A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok
Egy átlagos háztartás ener-giafogyasztásaTakarékosság
Beszélgetés: energiafo-gyasztás otthon. Mire költünk legtöbbet?
A tankönyv 71. olda-lán látható kördiag-ram elemzése
Problémafelvetés: ho-gyan lehetne takaré-koskodni?
Energiafelhasz-nálás, energiata-karékosság
Tankönyv 71. oldalá-nak ábrája
Tankönyv 72. oldalá-nak ábrái
A tanult ismeretek összefog-lalása, rendszerezése
Frontális osztálymunka
Otthoni gyakorlásra javasolt: munkafüzet 32–33. oldalá-nak feladatai
Projektfeladat-javaslatÖtletbörzeNézz körül otthon és az iskolában! Hol látsz lehetőséget arra, hogy takarékoskodjunk az energiafel-
használással? Készíts tervet! Kérd szüleid és tanáraid segítségét is!
Rendszerezzük ismereteinket!
Oktatási feladat:• Összefoglaló óra.
Kompetenciák fejlesztése:• A logikus gondolkodás fejlesztése.
Fejlesztési tevékenységek Módszertani megjegyzések A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok
„Erről jut eszembe” – asszo-ciációs játék. Az összes eddig tanult fogalom, jelenség stb. gyors átismétlése, „átpörgetése”
Frontális osztálymunka
A fejezet anyagának szisztema-tikus átismétlése
Frontális osztálymunka Tábla vagy írásvetítő, vagy interaktív tábla, munkafüzet, vázlatfüzet
Otthoni gyakorlásra javasolt: munkafüzet 34–35. oldalának feladatai
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
91
A Föld bolygó
Fejlesztési célok és követelmények a kerettanterv alapján
• A térbeli tájékozódás, a térfogalom fejlesztése átfogó kép kialakításával a Naprendszer felépítéséről, Földünknek a világegyetemben elfoglalt helyéről.
• A térbeli tájékozódás fejlesztése valós környezetben, térképen és földgömbön. A földrajzi tér hierar-chikus kapcsolatainak felismertetése.
• A rendszerszemlélet fejlesztése a Nap, a Föld és a Hold mozgásai, a közöttük lévő kölcsönhatások és következményeik vizsgálata során.
• Az oksági gondolkodás fejlesztése a természeti környezet jelenségeinek – a Hold fényváltozásainak, a napszakok, évszakok és az éghajlati övezetek kialakulásának – magyarázata, a légköri alapfolyamatok közötti oksági összefüggések feltárása során. Természeti törvények felismerése, alkalmazása a hét-köznapi jelenségek értelmezésekor.
• Különböző típusú információforrások használatának gyakoroltatása éghajlati diagramok, tematikus térképek révén.
• A klímaváltozás és az emberi tevékenység közötti összefüggés felismerése, a személyes felelősség tu-datosítása.
• A tudományos megismeréshez kötődő történeti szemlélet formálása.
Együtt a Naprendszerben
Oktatási feladat:• A Föld helye a Naprendszerben.• A Naprendszer helye a világegyetemben.• A Naprendszer részei.• A Naprendszer bolygói.• A bolygók jellemzői.• A csillagok jellemzői.• A bolygók és a csillagok összehasonlítása.• Az északi irány meghatározása éjszaka.• A Föld jellemzői.• Az óceán és a kontinensek fogalmának kialakítása.• Óceánok és kontinensek elhelyezkedése.• Európa elhelyezkedése a Földön.
Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A logikai gondolkodás képességének fejlesztése.• Térszemlélet fejlesztése az ábrázolt térben való tájékozódással, a fokhálózat segítségével. Az ismert
tér fokozatos kitágítása. • A digitális kompetencia fejlesztése.• Képek, ábrák elemzése.• Diagramok elemzése.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
92
A tanulók környezetismeret-órákon már tanultak a Napról, a Földről, a csillagokról. Megtanultak tájékozódni a csillagképek alapján, és beszéltek a Göncölszekér legendájáról.
Ezen az órán ismételjük át, és bővítsük ki az eddig tanultakat.
A NaprendszerAz alábbi kérdésekre mindenképpen adjunk választ:Hol található a Föld?Mi építi fel a Naprendszert?Mi jellemzi a csillagokat?Mi jellemzi a bolygókat?Mi a különbség a bolygók és a csillagok között?
A bolygók sorrendjét a Naprendszert bemutató ábra (tankönyv 76. oldal) segítségével állapítsuk meg.
Az északi irány meghatározása éjszakaElevenítsük fel, hogyan határoztuk meg az északi irányt a természetben. Hangsúlyozzuk ki, hogy
ezeket a módszereket csak nappal alkalmazhatjuk. Éjszaka a Sarkcsillag van a segítségünkre. Elevenítsük fel a Göncölszekér felépítését, és mondjuk el a legendáját.
Az északi irány meghatározását a tankönyv 77. oldalának ábrája alapján vagy táblai rajz segítségével mutassuk be.
Akinek van hozzá kedve, este a csillagos égbolton ki is próbálhatja a tanultakat.
Részösszefoglalásként oldjuk meg a munkafüzet feladatait!
A „kék bolygó”Ráhangolódásként mutassuk be a Földet a világűrből készült műholdfelvételeken vagy filmrészleten!
Olyan felvételt mutassunk, amelyen jól megfigyelhető a „kék bolygó”. A látottak segítségével mondjuk el, honnan ered az elnevezés.
Lehetőség szerint dolgozzuk fel az interaktív tananyagot!
A víz és szárazföld aránya a FöldönA földgömb segítségével (a látott felvételek elemzésével) állapítsuk meg, körülbelül milyen a vizek és
a szárazföldek aránya bolygónkon.Elemezzük az idevonatkozó tankönyvi ábrát (tankönyv 78. oldal), és olvassuk le a pontos értéket.Soroljuk fel közösen, mi adja a Föld hatalmas vízkészletét. Óceánok, tengerek és a szárazföld vizei
(folyók, tavak, felszín alatti vizek).Az alábbi applikációtervezet szerint csoportosíthatjuk a Föld vizeit:
Föld vízkészlete
óceánok
tengerek felszíni vizek felszín alatti vizek
folyók ásványvizektavak hévizek
szárazföld vizei
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
93
ÓceánokMár általában sokat tudnak a gyerekek az óceánokról, ezért ők mondják el – tanári irányítással – az
eddig megismert jellemzőket. Miután elhangzottak a legfontosabb információk, rendszerezzük az el-mondottakat, és adjuk meg az óceán pontos fogalmát.
Közösen mutassuk meg a falitérképen és a földgömbön az óceánokat. Ügyeljünk arra, hogy minden gyerek az atlasz A Föld domborzata című térképlapján is megkeresse ezeket.
Hasonlítsuk össze az óceánok területének nagyságát a tankönyv 78. oldalán található ábra elemzé-sével.
KontinensekKözösen soroljuk fel, majd mutassuk meg a falitérképen, ezt követően pedig a földgömbön a földré-
szeket.Ügyeljünk rá, hogy minden gyerek az atlasz A Föld domborzata című térképlapján is megkeresse a
kontinenseket.Hasonlítsuk össze a területüket a tankönyv (78. oldal) idevonatkozó ábrájának elemzésével.Gyakoroljuk a térképolvasást! Mondjuk el a térkép alapján az egyes földrészekre vonatkozó informá-
ciókat, és határozzuk meg a földrajzi helyzetüket.• Mely tengerek, óceánok határolják?• Melyik földrésszel (földrészekkel) szomszédos?• Mi választja el a szomszédos kontinenstől?
Az óra lezárásaként minden tanuló önállóan oldja meg a munkafüzet 37. oldalán található térképé-szeti gyakorlatokat!
Tájékozódás a gömb alakú Földön
Oktatási feladat:• A földrajzi fokhálózat elemeinek megismerése.• A szélességi és a hosszúsági körök legfontosabb jellemzői.
Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A logikai gondolkodás képességének fejlesztése.• Térszemlélet fejlesztése az ábrázolt térben való tájékozódással, a fokhálózat segítségével. Az ismert
tér fokozatos kitágítása. • A digitális kompetencia fejlesztése.• Képek, ábrák elemzése.
A munka motiválásaként kísérjünk figyelemmel a tengeren egy képzeletbeli mentőegységet munka közben. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy milyen fontos a pontos hely- és helyzetmeghatározás ismerete. A motivációban térjünk ki az ókori görög tudósok megállapításaira és felfedezéseire.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
94
Néhány érdekesség a motivációhozKr. e. 500 évvel Püthagorasz, a nagy matematikus azt állította, hogy a Föld gömbölyű. Egy évszázaddal később Hiketasz és Ekphantosz már azt bizonygatták, hogy a Föld forog saját tengelye körül, sőt Kr. e. 250ben Arisztarkhosz azt is kimondta, hogy a Föld a Nap körül kering. Ennek elfogadása azonban több mint 18 évszázadot váratott magára, és csak Kopernikusznak tulajdonítják. Kr. e. 276tól 195ig Alexandriában élt és dolgozott az ókori földrajztudomány legnagyobb alakja, a tudományos térképészet és földmérés igazi szülőatyja, a szintén görög Eratoszthenész. Ő rajzolt először fokhálózatot az akkori térképekre, ő beszélt először térítőkről és sarkkörökről. Megfigyeléseket, sőt méréseket is végzett, melyekkel a Föld alakját bizonyította.
A fenti szemelvényt forráselemzés formájában is feldolgozhatjuk.
Mielőtt elkezdenénk a földrajzi fokhálózat jellemzését, ismételjük át, amit A „kék bolygó” című egy-ségnél már megtanultunk a Föld alakjáról.
Nézzük meg, hogyan ábrázolja a földgömb a Földet. Hangsúlyozzuk ki: amellett, hogy bolygónk leg-hűbb mása, térben ábrázol, a méretek szabta lehetőségek miatt nem részletesen.
Hasonlítsuk össze a földgömb adta ábrázolási lehetőségeket a térképével.
Nagyon fontos, hogy a gyerekek tisztában legyenek azzal, hogy ezek a körök csak a képzeletben létez-nek, és a pontos tájékozódás érdekében szerkesztették meg őket.
Mivel a korosztály számára nehezen elképzelhető, mondhatjuk, megfoghatatlan dologról van szó, nagyon nehezen tudják elképzelni mindezt. A rendszeresen visszatérő helymeghatározási feladatok vé-gigkísérik az általános iskolai földrajzoktatást. Ahhoz, hogy később megfelelően tudják alkalmazni az itt tanultakat, nagyon jól meg kell alapozni a fokhálózattal kapcsolatos ismereteket. Ezért fontos, hogy lépésről lépésre haladjunk.
Elengedhetetlen a megfelelő szemléltetés. Ha van rá lehetőség, dolgozzuk fel az interaktív tananyag szemléltetésében szereplő PowerPoint segítségével, amely lépésről lépésre vezeti be a tanulókat a hely-meghatározási alapismeretekbe. Az animációk sokat segítenek a megértésben. A szélességi és hosszú-sági körökről szóló ismereteket egy interaktív egységben – Tájékozódás a gömb alakú Földön címmel – dolgoztuk fel.
A szélességi körökA szélességi kör fogalmának a kialakításaA szélességi köröket bemutathatjuk a pingponglabdára egymástól azonos távolságra berajzolt körök
jellemzésével. Minden egyes elemet azonnal mutassunk meg a földgömbön is. Szerencsés és egyben játékos is, ha minden gyerek külön labdával dolgozik.
Ha van rá lehetőség, mindenki keresse meg a megállapításokban elhangzottakat a tanulói földgöm-bökön. Kontrolláljuk a bemutató földgömbön, amit a gyerekek önállóan megkerestek.
A szélességi körök fogalmának kialakításánál induljunk ki a név jelentéséből, miszerint ezeket a kép-zeletbeli vonalakat széltében rajzolták fel a földgömbre. Mutassuk be, hogy valójában körökről van szó.
A félgömbökAhol a legnagyobb a gömb átmérője, ott húzódik az Egyenlítő mint a leghosszabb szélességi kör. Ha
e mentén a kör mentén kettészelünk egy almát, jól szemléltethetjük, hogy az Egyenlítő két egyforma félgömbre osztja a gömb alakú Földet.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
95
A DélAmerikában található Ecuador nevét a fővárosa, Quito mellett keresztülhúzódó Egyenlítőről kapta. Az itt élő népek nyelvén (spanyol) Ecuador = Egyenlítő. Az Egyenlítőn emlékoszlopot állítottak, mely az „El Mitad del Mundo” – „A világ közepe” feliratot viseli. Az Egyenlítő mentén több helyen is találkozhatunk ilyen emlékművel.
Nézzünk meg egy ilyen, a szemelvényben szereplő emlékműről – az Afrikához tartozó Guineai-öböl São Tomé szigeten – készült képet (tankönyv 81. oldal).
A félgömbök elnevezése egyszerű, az határozza meg, hogy milyen irányban található az Egyenlítőtől. Mindig hangsúlyozzuk ki, hogy az északi félgömbön vannak az északi, míg a déli félgömbön a déli szélességek. Táblai rajzzal is rögzíthetjük a tanultakat. A feliratokat applikációs kártyaként is elkészíthetjük.
A szélességi körök méreteA szélességi körök az Egyenlítőtől távolodva egyre kisebbek, a sar-
kokhoz érve már ponttá zsugorodnak. Erről egyszerű méréssel meg is győződhetünk. Mérőszalaggal mérjük meg az oktatóföldgömbön a szélességi körök hosszát.
Figyeljük meg, hogyan helyezkednek el egymáshoz képest az egyes szélességi körök. Úgy irányítsuk a kérdéseket, hogy – a megfigyeltek alapján – a gyerekek mondják el a jellemzőket.
A szélességi körök megszerkesztéseAz, hogy a szélességi körökből mindkét féltekén „90-90 van”, alaposabb magyarázatot igényel. A tan-
könyvi ábra és az interaktív szemléltetés segít ennek megértésében. A szerkesztés menetét – az itt mellékelt ábra segítségével – táblai rajzon is bemutatjuk.
A táblai rajz felépítésének a menete:1. Rajzoljunk fel a táblára egy kört. 2. Húzzuk meg az átmérőjét (hangsúlyozzuk ki, hogy ebben az esetben ez az Egyenlítő). 3. Jelöljük be a kör középpontját.4. Szögmérő segítségével mérjünk fel a körívre „északi irányban” először 10°-os szöget. 5. Abból a pontból, ahol a szög szára keresztezi a körívet, húzzunk párhuzamos egyenest a kör átmé-
rőjével, vagyis az Egyenlítővel.6. Végezzük el ugyanezt a műveletet például a 30°-os szöggel (tetszés szerint 0–90° között bármelyikkel).7. Mérjük fel a 90°-os szöget. Ha 90°-os szöget mérünk fel, az gyakorlatilag már csak egy pont lesz
a körívünkön, ezzel a legrövidebb szélességi kört is megszerkesztettük. Ugyanezt ismételjük meg „déli irányban” is.
Félgömbök elhelyezkedése az Egyenlítőhöz viszonyítva –
táblai rajz vázlata
Egyenlítő90˚
Egyenlítő60˚
30˚Egyenlítő
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
96
Nevezetes szélességi körökFordítsunk nagy hangsúlyt a nevezetes szélességi körök rögzítésére, ezekre az éghajlati övezetesség
kialakulásánál szükség lesz. Elhelyezkedésüket nézzük meg a tankönyv 80. oldalán található ábrán, gya-koroljuk az elnevezéseket. Például: Melyik az a nevezetes szélességi kör, amely az Egyenlítőtől északra, az északi sarkkörtől délre található?
Jelölés a térképenHívjuk fel a fi gyelmet arra, hogy minden térképlap jobb és bal szélén található számok a szélességi
köröket jelzik. Az atlasz térképlapjai alapján közösen győződjünk meg róla.
Az egység lezárásaként határozzák meg a gyerekek, hogy egy tetszőlegesen kiválasztott szélességi kör mely földrészeken, tájakon, esetleg országokon halad keresztül.
A hosszúsági körökAz említett példákon jól látják a gyerekek, hogy egy-egy szélességi kör számtalan földrajzi helyen
húzódik keresztül. Ahhoz, hogy egy földrajzi hely pontos helyzetét meg tudjuk adni, nem elegendő a szélességi kör adatának az ismerete. A szélességi körökre merőlegesen újabb köröket rajzoltak, melyek a gömb alakú Földet hosszában szelik át.
Eratoszthenész volt az első, aki a délkör hosszának kiszámításával is próbálkozott, és nem is akármilyen pontossággal sikerült neki. A mai elemzők is elismerik az eredmény megbízhatóságát. Munkája mérföldkőnek számított, mivel ez volt az első lépés a mai térképrajzolás felé vezető úton, ezért érdemes részletesebben is megismerkedni a módszerével.
Megfi gyelte, hogy az egyiptomi Sziéné – a mai Asszuán – nilométerében (a vízállás mérésére szolgáló szűk cső, mely a Nílus vizével volt összeköttetésben; a vízállást ennek a falán lévő mércéről olvasták le; a közlekedőedények működési elvén alapult) június 21én délben a Nap tükörképe pontosan a víztükörben látható. Ebből arra következtetett, hogy a Nap itt delel zenitben. Egy év múlva ugyanezen a napon Alexandriában mérte meg a Nap delelési
magasságát. Ebben az esetben 7° 12’cel alacsonyabban állt a zenitnél, ebből arra következtetett, hogy a két város földrajzi szélessége között pontosan 7° 12’ különbség van. Megmérte a két város közötti távolságot, ami 5000 sztadionnak adódott (a sztadion ókori hosszmérték; 1 km = 6,29 sztadion).
Mivel maga is azt vallotta, hogy a Föld gömbölyű, arra a magállapításra jutott, hogy a délkör kerülete annyiszor nagyobb 5000 sztadionnál, ahányszor a 360° a 7° 12’nél. 7° 12’ : 360° = 5000 sztadion: földkerület
Földkerület = 360° / 7° 12’ × 5000 sztadion. A művelet elvégzésénél fi gyelembe kell venni, hogy a 7° 12’= 7,2°.Földkerület = 360° / 7,2° × 5000 sztadion.50 × 5000 sztadion = 250 000 sztadion = 39 690 km.Ennél a megdöbbentően pontos eredménynél a ma ismert adathoz képest az eltérést azzal magya
rázhatjuk, hogy Eratoszthenész azt hitte, mindkét hely ugyanazon a földrajzi hosszúságon fekszik. (A délkör hossza: 40 009,150 km)
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
97
A hosszúsági körök méreteA hosszúsági körök egyforma hosszúak. Egyszerű méréssel a gyerekek is meggyőződhetnek róla.
Mint a szélességi körök esetében tettük, mérőszalaggal mérjük meg az oktatóföldgömbön a hosszúsági körök hosszát is.
ElhelyezkedésükFigyeljük meg, hogyan helyezkednek el az egyes hosszúsági körök egymáshoz képest. Mutassuk meg
a bemutató földgömbön, hogy a sarkokon keresztezik egymást.
Hány hosszúsági kört rajzolhatunk a földgömbre?Az Egyenlítő – a kör kerülete – 360°-ra osztható. Ha rajzolunk 360 olyan kört, melyek keresztülhú-
zódnak az Egyenlítő minden egyes fokán, valamint az Északi- és a Déli-sarkon is, megkapjuk a hosszú-sági körök rendszerét.
Melyik legyen a kezdő hosszúsági kör?A szélességi körök esetében egyszerű volt a választás, a számozás a legnagyobbtól, az Egyenlítőtől
indult ki. Az idők folyamán többféle kezdő hosszúsági kört is használtak. Ma, nemzetközi megegyezés alapján az a 0 hosszúsági fok, vagyis a kezdő hosszúsági kör, amely a London melletti Greenwich régi csillagvizsgáló kupoláján halad keresztül.
Ettől keletre és nyugatra 180-180 hosszúsági kört találunk.Elemezzük a tankönyv 81. oldalának idevonatkozó ábráját.Nézzük meg közösen a tankönyv 81. oldalán található felvételt, mely a greenwichi kezdő hosszúsági
körről készült.
SzemelvényjavaslatII. Károly 1675ben rendeletet adott ki, amely kimondta: „A célból, hogy a hajózás és a csillagászat tökéletesítése érdekében megállapítsuk a különböző helyek földrajzi hosszúságát, elhatároztuk, hogy greenwichi parkunk legmagasabb pontján, az egykori Kastély helyén vagy annak közelében kis csillagvizsgálót állítunk fel lakószobákkal egy csillagászati megfigyelő számára.”
Az egykori obszervatórium nyolcszögletű szobájában ma is látható az a vattaruha, amelyben John Flamsteed tisztelendő, az első „csillagászati megfigyelő”, hideg éjszakákon az égboltot kémlelte. Ma is keskeny fémpánt jelzi az itt áthaladó 0 délkört.
A pontos helymeghatározásA szélességi és hosszúsági körök ismeretében már meg tudjuk határozni bármely földrajzi hely
pontos helyzetét. Elsőként határozzuk meg a tankönyvben szereplő példa, Prága pontos földrajzi helyzetét.
Jelölés a térképenHívjuk fel a figyelmet arra, hogy minden térképlap alsó és felső szélén található számok a hosszúsági
köröket jelzik. Nézzük meg ezeket a falitérképen és az atlasz térképein is.A munkafüzeti feladatok segítségével gyakoroljuk a földrajzi helymeghatározást.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
98
Óra végi rendszerezésként építsük fel az alábbi gondolattérképet:
SZÉLESSÉGI KÖRÖK HOSSZÚSÁGI KÖRÖK
kör alakúak
párhuzamosak sarkpontokon metszik egymást
a sarkok felé egyre kisebbek egyforma hosszúak
északi szélesség 0–90° nyugati hosszúság 0–180°
déli szélesség 0–90° keleti hosszúság 0–180°
nevezetes szélességi körök nevezetes hosszúsági kör
Egyenlítő Greenwichi, 0 hosszúsági kör
Ráktérítő
Baktérítő
északi sarkkör
déli sarkkör
Északi-sark
Déli-sark
A gondolattérképet felépíthetjük párhuzamosan az ismeretek bővülésével.
Az új tananyag feldolgozása közben vagy óra végi összefoglalásként oldjuk meg a munkafüzet fel-adatait. A témához kapcsolódó interaktív feladatok és kérdések megoldása segíti a tanult ismeretek elmélyítését.
A következő alkalommal tartsunk gyakorlóórát. Mivel kifejezetten nehéz és sok információt tar-talmazó témát dolgoztunk fel, semmiképpen ne hagyjuk ki az ismeretek rögzítésének lehetőségét. A rendszeresen visszatérő helymeghatározási feladatok végigkísérik az általános iskolai földrajzokta-tást. Ahhoz, hogy később megfelelően tudják alkalmazni az itt tanultakat, nemcsak nagyon jól meg kell alapozni a fokhálózattal kapcsolatos ismereteket, hanem lehetőséget kell adnunk azok elmélyítéséhez is.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
99
Földrajzi helymeghatározás – gyakorlat
Oktatási feladat:• Jártasság kialakítása a földrajzi fekvés meghatározásában az atlasz térképeinek a fokhálózata segítsé-
gével.
Kompetenciák fejlesztése:• A térszemlélet fejlesztése az ábrázolt térben való tájékozódással, fokhálózat segítségével. Az ismert
tér fokozatos kitágítása. • A szemléleti térképolvasás fejlesztése a feladatok megoldása során.• A szociális kompetencia és a konfliktuskezelés képességének fejlesztése a projekt csoportmunka során.• A problémamegoldó képesség fejlesztése.• A rendszerszemlélet formálása.• A szóbeli kommunikáció fejlesztése.• Digitális kompetencia fejlesztése.
Kezdjük a tanítási egységet frontális ellenőrzéssel. Kérdezzünk rá mind a szélességi, mind a hosszú-sági körök jellemzőire. Mivel kifejezetten nehéz és sok információt tartalmazó témát dolgoztunk fel az előző alkalommal, az egyéni ellenőrzés nem javasolt. Arra csak a gyakorlóóra után kerüljön sor.
Igyekezzünk minél több feladatot megoldatni a tanulókkal. Emellett ügyeljünk arra is, hogy minél többféle feladattípust alkalmazzunk, így nem válik unalmassá a gyakorlás. Iktassunk be több játékos feladatot is.
Alkalmazzunk különböző munkaformákat.
Frontális osztálymunkaA földgömb segítségével soroljuk fel, mely félgömbökön helyezkednek el a földrészek.
Csoportmunka Feladat: Mely szélességi és hosszúsági körök között fekszik egy-egy kontinens? Csoportonként egy
földrész koordinátáit határozzák meg a gyerekek.Feladat: Jelöljünk ki egy tetszőleges szélességi kört, melyről határozzák meg a gyerekek, mely földré-
szeken, tájakon, országokon halad keresztül.
Egyéni munka Minden tanuló önállóan oldja meg a munkafüzet 40. oldalán a 2., majd a 3. feladatot.A feladatok megoldása után szükséges a közös, pontos ellenőrzés.
„Hol járunk?” játékGyűjtsük ki néhány hely koordinátáit, és diktáljuk le a gyerekeknek. Érdekesebbé tehetjük a játékot,
ha a hely egy-egy jellegzetességét is elmondjuk, vagy dia- esetleg filmrészletet is bemutatunk mellé. Az ilyen típusú játékok igen népszerűek a gyerekek körében.
Rendezhetünk versenyt is.
Tantárgyi miniprojekt Hol járunk? – az előző feladatok mintájára a tanulók projektcsoportokban dolgozzanak ki ötletes
feladatokat.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
100
A Föld forgása
Oktatási feladat:• Az égitestek látszólagos elmozdulása – a Nap járása.• A Föld tengely körüli forgása és annak következményei.• A nappalok és éjszakák (napszakok) váltakozása.• A nap fogalmának kialakítása.
Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A logikai gondolkodás képességének fejlesztése. • A térszemlélet fejlesztése. Az ismert tér fokozatos kitágítása. • A digitális kompetencia fejlesztése.• Képek, ábrák elemzése.
A Nap látszólagos napi útjaKezdjük az új tananyag feldolgozását a Nap látszólagos napi útjának az értelmezésével. Közben ké-
szítsünk olyan egyszerű táblai rajzot, amelyen feltüntetjük a Nap legfontosabb „állomásait” az égbolton (K → reggel – délben – este → NY). Használjuk fel a tankönyv 82. oldalának felső ábráját.
A tankönyvi példa segítségével beszéljük meg, miért a Napot látjuk mozogni, amikor ezt a mozgást valójában a Föld végzi. (Felhozhatunk másik példát is: a mozgó vonat ablakából kinézve, a villanypóz-nák, házak „futnak”, miközben úgy érezzük, hogy a vonal áll.)
A Föld forgásaMutassuk meg a Föld forgását bemutató földgömbön. Ha van rá lehetőség, minden tanuló kövesse a
tanulói földgömbön is a mozgást.Az interaktív tananyag szemléltető animációja segítségével jól megérthető a jelenség. Lehetőség sze-
rint mutassuk ezt be a tanulóknak.Hangsúlyozzuk ki, hogy az egyszeri körülfordulás egy napig tart.
ModellezésEgy nagyon egyszerűen kivitelezhető modellezéssel bizonyítsuk be, hogy a Földet akkor is érik a nap-
sugarak, ha már nálunk besötétedett. Sötétítsük be a tantermet, és erős fényű lámpával világítsuk meg a földgömböt. A tanulók is hozhatnak zseblámpát, és a tanulói földgömbön maguk is meggyőződhetnek erről.
A megfigyelés során igazoljuk a tankönyvi példákat, melyek szerint, ha Budapesten már reggel van, Tokióban délután, New Yorkban pedig éjszaka.
Ha van rá lehetőség, oldjuk meg az interaktív feladatokat, és válaszoljunk a kérdésekre.
A nap fogalmaA nap fogalmának kialakításakor alapozhatunk a gyerekek saját tapasztalatára és a már meglévő
ismeretekre. A tanulók már jól meg tudják fogalmazni, mit jelent az egy nap. Pontosítsuk a fogalmat.
A Gyakorold az időzóna térkép használatát! című munkafüzeti egységhezBár a tantervben nem szerepel az időzóna és a zónaidő fogalma, ha van rá lehetőség, érdemes időt
fordítani rá. A téma olyan gyakorlati ismereteket foglal magában, amelyekkel bármikor találkozhatnak
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
101
a tanulók. Az „okos” telefonok és órák világában nem jelent problémát megtudni, hogy a Föld bárme-lyik apró szegletében éppen hány óra van. Ennek ellenére érdemes az időkiszámítás alapjairól is szólni.
A tankönyv 84. oldalán található szemelvény elolvasása vagy feldolgozása segít ebben.
Legfontosabb szempontok:• Miért fontos az egységes idő?• Időzónák – 15 hosszúsági fokonként – 24 időzóna• Zónaidő – középső délkör helyi ideje• Időzóna határa nem minden esetben esik egybe a hosszúsági körrel (országhatár)
Tanulmányozzuk a tankönyv 85. oldalán található időzónatérképet. A térkép segítségével gyakorol-juk az idő meghatározását.
A munkafüzeti rejtvény megfejtése:N A P
N A P S U G A R A KN A P
E S T EK É P Z E L E T B E L I
L E G M A G A S A B B A NB E S Ö T É T E D I K
L Á T S Z Ó L A G O SK E L E T R E
A Föld keringése a Nap körül
Oktatási feladat:• A Föld útja a Nap körül.• A Nap keringési pályája.• A keringési idő.• A földtengely ferdesége.• A keringés és a tengelyferdeség következményei.• A napfordulók és a nap-éj egyenlőségek.• A nappalok és éjszakák hosszának változásai a csillagászati év során.
Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A logikai gondolkodás képességének a fejlesztése.• A térszemlélet fejlesztése. Az ismert tér fokozatos kitágítása. • A digitális kompetencia fejlesztése.• Képek, ábrák elemzése.
A Föld keringése a Nap körül egy nagyon bonyolult folyamat, ezért elsősorban annak a következmé-nyei köré csoportosítjuk az ismereteket. Ha van a szertárunkban tellúrium, szemléltessünk azzal.
Az interaktív tananyag szemléltető animációja segítségével jól megérthető a Föld Nap körüli keringé-sének a jelensége; ha van rá lehetőség, mutassuk ezt be a tanulóknak.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
102
A feldolgozás fő szempontjai• A keringés iránya NY–K• Keringési idő: 1 év + 1 nap• Az év fogalmának a kialakítása• A földtengely ferdesége• A Föld Nap körüli keringésének és a földtengely ferdeségének az oka az évszakok váltakozása
Mind a négy nevezetes napnál (tavaszi és őszi nap-éj egyenlőség, a nyári és a téli napforduló) fontos szempont:
• Mi jelöli ki a csillagászati évszakok napját?• Mi jellemzi a megvilágítás mértékét az északi és déli félgömbön?• Mi jellemzi a nappalok és az éjszakák hosszát?• Hogyan változik a nappalok és az éjszakák hossza az év különböző időszakaiban?• Mi jellemzi a felmelegedés mértékét?
Hangsúlyozzuk ki, hogy az északi és a déli félgömbön az évszakok ellentétesen alakulnak. A tanulók keressenek a témához kapcsolódó képeket az interneten.
Óra végi rendszerezésként oldjuk meg a munkafüzet 42. oldalán található 4. feladatot.
Ha van rá lehetőség, gyakorlásként oldjuk meg az interaktív feladatokat, és válaszoljunk a kérdésekre.
Feladat a következő órára: A gyerekek gyűjtsenek adatokat, információkat, képeket, könyveket az éghajlati övezetekről. Hívjuk
fel a figyelmet, hogy minél többféle, a témával foglalkozó könyvet gyűjtsön össze az osztály, amelyeket a következő órára hozzanak is magukkal.
Az éghajlati övezetek
Oktatási feladat:• Az éghajlati övezetek kialakulása a gömb alakú Földön.• Az egyes övezetek jellemzése.
Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A logikai gondolkodás képességének fejlesztése.• A térszemlélet fejlesztése. Az ismert tér fokozatos kitágítása. • A rendszerszemlélet fejlesztése.• A hatékony, önálló tanulás alapozása.• Az együttműködési képesség és a szociális kompetencia fejlesztése a csoportmunka során.• A digitális kompetencia fejlesztése.• Képek, ábrák elemzése.
A munka motiválásaként válogassunk diaképeket a Föld különböző területeinek az éghajlatáról. Olyan képsort állítsunk össze, amelyik jól szemlélteti, mennyire változatos a Föld éghajlata.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
103
Az új tananyag feldolgozása előtt ismételjük át az éghajlat fogalmát, elemeit és a nevezetes szélességi köröket.
Az éghajlati övezetek kialakulásaAz elmúlt tanévben már megtanultuk, hogyan melegszik fel a levegő. Elevenítsük fel a két legfonto-
sabb tudnivalót:1. A napsugarak nem képesek közvetlenül felme-
legíteni a levegőt, először a felszín és annak tár-gyai melegszenek fel, ezek adják át aztán a légkör alsó rétegeinek a meleget.
2. A felmelegedés mértéke attól függ, hogy mekkora szögben és mennyi ideig érik a Nap sugarai a felszínt.
Hangsúlyozzuk ki, hogy a Nap mindig, minden kö-rülmények között (reggel, délben, este, télen, nyáron) egyforma melegmennyiséget sugároz a Földre. A fel-melegedés mértéke elsősorban a napsugarak szögének a nagyságától függ. Ügyeljünk arra, hogy a táblai raj-zoknál egyforma sugárnyalábot rajzoljunk fel. Hang-súlyozzuk ki, hogy a különböző mértékű felmelegedés annak köszönhető, hogy a Nap sugarai mindig más-más szögben érik a felszínt. Nem mindegy, mekkora területre jut ugyanannyi napsugármennyiség. Ha már tudják a gyerekek, hogy a felszín melegíti fel a fölötte lévő levegőréteget, könnyen következtethetnek a fel-melegedés mértékére is.
Az eddig tanultakra építve mutassuk meg a földgömbön, hogy a Föld különböző részeit milyen szög-ben érik a napsugarak. Figyeljük meg, hogy az Egyenlítőtől távolodva hogyan csökken a napsugarak beesési szöge. Itt is hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a Nap ugyanakkora melegmennyiséget sugároz a sarkok felé is, mint az Egyenlítőhöz. Mivel itt a napsugarak kisebb szögben érik a felszínt, így ugyanaz a melegmennyiség sokkal nagyobb területen oszlik el, alacsonyabb lesz a hőmérséklet. Elemezzük a tankönyv 89. oldalának az ábráit.
Térjünk ki arra is, hogy a felmelegedés mértékét a napsugárzás időtartama is befolyásolja.
Az éghajlati övezetek határaiHatározzuk meg az éghajlati övezeteket az alábbi táblai rajz
vagy a tankönyvi ábra segítségével:Fontos, hogy a nevezetes szélességi köröknél meghúzott ha-
tárok csak hozzávetőlegesek, az egyes éghajlati övezetek között átmeneti sáv húzódik.
Az egyes éghajlati övezetek jellemzéseEzt a témát dolgozzuk fel csoportmunkában. Alakítsunk
hat csoportot, így minden éghajlati övezeten két csoport tud dolgozni. Az egyik csoport jellemezze az övezet általános jel-lemzőit, míg a másik csoport a növény- és állatvilágot. Minden esetben adjunk feldolgozási szempontokat, de egyszerű fel-adatlapot is készíthetünk.
A napsugárzás nem képes közvetlenül felmelegíteni a levegőt
A napsugarak a különböző napszakokban másmás szögben érik a felszínt
Az éghajlati övezetek és határaik – táblai rajz és applikáció tervezete
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
104
Feldolgozási szempontok:• Hol húzódik?• Melyek a képzeletbeli határai?• Mely kontinensek tartoznak oda?• Általános időjárási jellemzők• Lakói (általában)• Legjellegzetesebb állatfajok• Jellegzetes növénytakaró
Az általános éghajlati jellemzők összegyűjtéséhez adjunk a csoportoknak jellemző diagramokat, ele-mezzük őket az éghajlatok megnevezése nélkül, csak az övezetre koncentrálva.
Hideg, mérsékelt és forró éghajlati övezetre jellemző éghajlati diagramok
A felkészüléshez 10 perc elegendő, a beszámolókra csoportonként három percet szánhatunk.
Óra végi összefoglalásként oldjuk meg a munkafüzeti feladatokat.Ha van rá lehetőség, oldjuk meg az interaktív feladatokat, és válaszoljunk a kérdésekre.Az óra végén tartsuk meg a könyvbörzét.
A Föld éghajlatát alakító tényezők
Oktatási feladat:• Hogyan módosítja az éghajlatot a földrajzi szélesség, az óceánoktól való távolság és a domborzat?
Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A logikai gondolkodás képességének fejlesztése.• A térszemlélet fejlesztése. Az ismert tér fokozatos kitágítása. • A rendszerszemlélet fejlesztése.• A hatékony, önálló tanulás alapozása.• Az együttműködési képesség és a szociális kompetencia fejlesztése a csoportmunka során.• A digitális kompetencia fejlesztése.• Képek, ábrák elemzése.• A szemléleti térképolvasás fejlesztése.
Az előző órán már láttuk, hogy az Egyenlítőtől északra és délre hogyan és miért változnak az éghaj-lati jellemzők, most azt kell megvizsgálnunk, hogy az óceánok, tengerek partjától a szárazföldek belseje felé, valamint a magassággal miként és miért változnak az éghajlat jellemzői.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
105
A munka motiválásaként válogassunk össze szemléletes felvételeket ezekről a jellegzetes helyekről.Az interaktív tananyag szemléltetése nagy segítségünkre van ennél a témánál is. Minden egységnél
mutassuk be az aktuális részt!
A földrajzi szélességAz ezzel a tényezővel kapcsolatos ismeretekről már tanultunk. Még egyszer beszéljük meg az ég-
hajlati övezetek kialakulását frontális osztálymunka keretében. Azt hangsúlyozzuk ki, hogy a földrajzi szélesség határozza meg, hogy egy terület milyen éghajlati övezetben található. A Föld felszínét azonban különböző magasságú területek, tengerek, óceánok teszik rendkívül változatossá. Ezek hatására egy-egy éghajlati övezeten belül többféle éghajlat alakul ki.
Az éghajlatok megnevezése nélkül mutassunk be (transzparensen vagy az interaktív tananyag szemléltetésével) néhány olyan éghajlati diagramot (itt elsősorban hőmérsékleti grafikonokat), amelyek érzékeltetik a változásokat az Egyenlítőtől távolodva (egyenlítői, trópusi sivatagi, mediterrán, kontinen-tális [Budapest, Helsinki] tundra, állandóan fagyos). A helyeket, ahol a bemutatott diagramok készül-tek, tanári segítséggel mutassuk meg a térképen és a földgömbön. Nagyon fontos, hogy az éghajlatokat ne nevezzük meg, csak a hőmérséklet változását érzékeltessük a gyerekekkel.
Éghajlati diagramok a hőmérséklet változásának szemléltetésére az Egyenlítőtől a sarkok felé
A diagramok elemzése után keressük meg az atlasz tematikus térképén, hogy az Egyenlítőtől távo-lodva hogyan változik az évi középhőmérséklet a Föld egyes területein.
Részösszefoglalásként oldjuk meg a munkafüzet idevonatkozó feladatát.
Az óceántól való távolság• A következő kérdésekre feltétlenül választ kell adnunk:• Miért hullik sok csapadék az óceánok partvidékén?• Miért csökken a csapadék mennyisége a szárazföld belseje felé haladva?• Mit jelent az óceán „hűtő-fűtő” hatása?
Ezeknek az összefüggéseknek a feltárása és megértése nagyon fontos feladatunk. Induljunk ki az óce-ánok hatalmas vízfelületének párolgásából és a szélirányokból.
A csapadék területi eloszlásának szemléltetésére mutassunk be éghajlati diagramokat (óceáni, nedves kontinentális, száraz kontinentális, félsivatagi). Ebben az esetben a csapadékértékeket figyeljük meg. Még itt sem nevezzük meg az éghajlatokat. Nézzük meg az atlaszban Európa csapadéktérképét. Figyel-jük meg, hogyan csökkennek a csapadékértékek a kontinens belseje felé haladva.
Éghajlati diagramok a csapadékértékek változásának szemléltetésére – az óceánoktól a szárazföld belseje felé haladva
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
106
Fontos elem: az óceánok óriási vízmennyisége sokkal nehezebben melegszik fel, mint a szárazföldek, viszont nehezebben is hűl le. Egy szemléletes példán érzékeltethetjük ezt a folyamatot. Hasonlítsuk össze, mennyi idő alatt melegszik fel és hűl le egy kis, körülbelül egyliteres és egy nagy, körülbelül húsz-literes fazék víz.
Valószínű, hogy minden gyerek járt már a Balatonnál. Beszéljük meg, mit tapasztalhatunk a víz-parton reggel, kora délután és este. Hasonlítsuk össze a levegő és a víz hőmérsékletét a különböző napszakokban. A Balaton vize reggel hidegebb, mint a levegő hőmérséklete, nappal a napsütés hatására kiegyenlítődik, este viszont a víz lesz sokkal melegebb. Mindez azzal magyarázható, hogy a víz nehezeb-ben melegszik fel, mint a levegő, de nehezebben is hűl le.
Gyakorlatilag hasonlókat tapasztalhatunk az óceánok mentén is a különböző évszakokban.Nézzük meg az atlaszban Európa hőmérsékleti térképeit. Figyeljük meg, hogyan változik a tél és a
nyár hőmérséklete a kontinens belseje felé haladva.
Részösszefoglalásként elemezzük a tankönyv 93. oldalának két felső ábráját, és oldjuk meg a munka-füzet idevonatkozó feladatát.
A domborzata) A hőmérséklet a tengerszint feletti magassággal változik. Itt is személyes példát hozzunk. A gyere-
kek többsége nagy valószínűséggel már járt hegyvidéken. Egy-egy ilyen túra során, felfelé haladva, a saját bőrükön tapasztalhatták a hőmérséklet változását. Hangsúlyozzuk a hőmérséklet-csökke-nés mértékét. Jelezzük, hogy erre az adatra többször is szükségünk lesz.
Beszéljünk a főnről is. Meséljük el, ha van saját élményünk.
b) A lejtő iránya is meghatározza a hőmérsékletet. Az előző egységnél a tankönyvi ábra segítségével már elemeztük, hogy hazánkban a hegyvidékeken a déli lejtőket nagyobb szögben érik a napsuga-rak. Vonjunk le következtetést a felmelegedés mértékére vonatkozóan. Beszéljünk ennek gazdasá-gi hasznáról: hazánkban a déli lejtőkön virágzik a szőlőtermesztés, például Tokaj és Eger környékét ez tette messze földön híressé.
c) A hegységekben több csapadék hullik. Az eddig tanultak alapján közösen indokoljuk meg, miért.
d) A tankönyv 94. oldalának alsó két ábrája alapján vagy transzparensen mutassuk be a magasság emelkedésével változó növényzetet. Beszéljük meg az ok-okozati összefüggéseket is. Fontos, hogy a gyerekek azt is meg tudják magyarázni, miért más növényzet megjelenése jellemző a különböző magasságokban. Az eddigi ismereteik alapján ez már nem jelent számukra nehézséget.
Részösszefoglalásként elemezzük a tankönyv 94. oldalának alsó ábráját, és oldjuk meg a munkafüzet idevonatkozó feladatát.
Óra végi összefoglalásként, frontális ellenőrzés keretében ismételjük át a tanultakat, és ha van rá le-hetőség, oldjuk meg az interaktív feladatokat, és feleljünk a kérdésekre.
Gyűjtőmunka a következő óráraÉrdekességek gyűjtése az 1999. augusztus 11-ei teljes napfogyatkozásról.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
107
A Hold
Oktatási feladat:• A Hold mint a Földhöz legközelebbi égitest jellemzői.• Mozgásai: forgás, keringés; jellemzői.• A Hold fényváltozásai.• Holdfázisok.• Holdfogyatkozás, napfogyatkozás.
Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A térszemlélet fejlesztése. Az ismert tér fokozatos kitágítása. • A digitális kompetencia fejlesztése.• Képek, ábrák elemzése.
A negyedik évfolyamon már volt szó a Holdról a környezetismeret-órákon. Ismételjük át, és bővítsük ki az eddig tanultakat!
Beszéljünk a Hold mozgásairól, mind a tengely körüli forgásról, mind pedig a keringésről. Hangsú-lyozzuk ki, miért látjuk mindig ugyanazt az oldalát.
A gyerekek már ismerik a holdfázisok képét. A tankönyv 98. oldalának felső ábrája segítségével ma-gyarázzuk meg a fényváltozásokat. Mindegyik fázisnál hivatkozzunk a saját tapasztalatra. Olvassuk el közösen a 98. oldal alján található kiegészítő szövegrészt.
Szemléltessük a holdfogyatkozás és a napfogyatkozás jelenségét táblai rajzon. Így folyamatában tud-juk bemutatni a jelenségeket. Segítségül hívhatjuk a tankönyvi ábrákat is.
Hallgassuk meg az 1999. augusztus 11-ei teljes napfogyatkozásról szóló tanulói beszámolókat. Az ember holdra szállásáról számtalan film található az interneten, válasszunk egyet, és mutassuk be.
A munkafüzeti rejtvény megfejtése:
G R E E N W I C HK O N T I N E N S
A T L A N T ID A G A DF É L É V
Ú J H O L DE G Y E N L Í T ŐN Y U G A TN A P
B A K T É R Í T ŐC S Ö K K E N
M E L L É K B O L Y G Ó J AÉ S Z A K I
Ó C E Á N O KM Á R C I U S
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
108
Rendszerezzük ismereteinket!
Oktatási feladat:• A Naprendszerről, a Földről mint bolygóról, a földrajzi fokhálózatról, a Föld mozgásairól, az éghajlati
övezetekről és a Holdról tanultak rendszerezése.
Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A rendszerszemlélet fejlesztése.• A hatékony, önálló tanulás alapozása.• A digitális kompetencia fejlesztése.• Képek, ábrák elemzése.• A szemléleti térképolvasás fejlesztése.• A környezettudatos magatartás formálása.
A rendszerező órát a munkafüzeti feladatok alapján tervezzük meg. Ha van rá lehetőség, ismét nézzük meg a digitális tananyag szemléltető animációit, és oldjuk meg az interaktív feladatokat és kérdéseket.
Építsük fel a fejezetben szereplő applikációkat, gondolattérképeket.
A természet erői
Fejlesztési célok és követelmények a kerettanterv alapján
• Az egyensúly és stabilitás fogalmának mélyítése a külső és belső erők egyensúlyának a földfelszín mai képének kialakításában való szerepének megismerésével.
• Átfogó kép kialakítása alföldi tájaink természetföldrajzi jellemzőiről.• Az alföldek keletkezésének vizsgálata során a folyamatok sorrendjének, időléptékének érzékeltetése.• A földrajzi tér megismerési módszereinek továbbfejlesztése. Az információgyűjtés és -feldolgozás fej-
lesztése a térképek, diagramok, adatsorok használatában való jártasság és a szemléleti térképolvasás készségeinek fejlesztésével.
• A földfelszín kialakulása és az ember termelő tevékenysége során végzett tájátalakítás időléptéke kö-zötti különbség érzékeltetése. Az emberi tevékenység által okozott károk és a megelőzés lehetőségei-nek megismerése, a személyes felelősségérzet erősítése.
• A környezetre kifejtett egyéni és társadalmi hatások és a belőlük adódó problémák felismertetése, megoldási módok keresése.
• A szemléleti térképolvasás elemi készségeinek fejlesztése. A logikai térképolvasás megalapozása.
A vulkánok
Oktatási feladat:• A vulkánok működése, felépítése.• A vulkáni eredetű kőzetek kialakulása és jellemzőik.• A vulkáni hegyek jellemzői.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
109
• A kialudt vulkánok.• Hazánk vulkáni hegységei.
Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A logikai gondolkodás képességének fejlesztése.• A térszemlélet fejlesztése. Az ismert tér fokozatos kitágítása. • A rendszerszemlélet fejlesztése.• A hatékony, önálló tanulás alapozása.• Az együttműködési képesség és a szociális kompetencia fejlesztése a csoportmunka során.• A digitális kompetencia fejlesztése.• Képek, ábrák elemzése.• A szemléleti térképolvasás fejlesztése.
A munka motiválásaként olvassuk fel a tankönyv 104. oldalának apró betűs érdekességét. Tanári irá-nyítással beszéljük meg, milyen hiedelmek fűződnek a vulkáni működéshez. Mutassuk meg a térképen a Földközi-tengert, Szicíliát és Vulcano szigetét.
Még érdekesebbé tehetjük a motivációt egy rövid filmrészlet bemutatásával.
Az új tananyag feldolgozása során használjuk az interaktív tananyag szemléltetését, és oldjuk meg a munkafüzet feladatait.
Mi váltja ki a vulkáni működést?A Föld belsejében olyan magas hőmérséklet uralkodik, mint a Nap felszínén. Ezen a hőmérsékleten
már minden kőzet megolvad (800–1300 °C szükséges a kőzetek megolvadásához). Tegyünk különbséget a mélyben található kőzetolvadék, a magma és a már felszínre került kőzetolvadék, a láva fogalma között.
Ha a Föld belsejében ható erők hatására a földfelszín szilárd kőzetrétege (a földkéreg fogalmát ne használjuk hatodik osztályban) megpattan, utat törhet magának az olvadt kőzetanyag.
Ha van rá lehetőségünk, nézzük meg az interaktív tananyag szemléltetései közül a vulkánok műkö-dését bemutató animációkat!
Készíthetünk egyszerű eszközt is ennek a bemutatására.
ModellezésKészítsünk gipszpépet, és egyengessük 2-3 cm vastagságban egy néhány cm széles gumiszalagra. Várjuk meg, amíg megköt a gipszréteg. A gumicsík két végét húzzuk ellentétes irányba. Figyeljük meg közösen, mi történik.
A kísérlet bemutatása előtt adjunk megfigyelési szempontokat: • Milyen változást tapasztalhatunk? • Minek a hatására történik a változás? A látottak alapján a tanulók gondolkozzanak el azon, hogy a Föld kérgében hogyan keletkezhetnek
törések, repedések.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
110
A Föld belsejében lévő hatalmas erők húzást, nyomást fejtenek ki a szilárd kéregre. E hatalmas erők hatására akkora feszültségek jönnek létre, hogy legyőzik a kőzetek ellenállását, így a szilárd kéregben repedések, törések és hasadékok alakulnak ki.
A vulkán részeiA tankönyv 105. oldali ábrája alapján nevezzük meg a vulkán részeit. Alakítsuk ki a kráter és a kürtő
fogalmát. Figyeljük meg a kráter alakját a tankönyv képein.
A vulkánkitörésA vulkánkitörés fázisait beszéljük meg közösen a tankönyv idevonatkozó bekezdései alapján.Szemléltetésként, ha van rá lehetőség, vetítsünk le részletet például Juhász Árpád Stromboliról ké-
szült filmjéből, amely igen szemléletesen mutatja be a vulkánkitörés egyes fázisait.
Megfigyelési szempontok:• Hogyan következnek egymás után a kitörés egyes szakaszai? • Mi jellemzi ezeket a szakaszokat?A film kapcsán beszélgessünk a vulkanológusok igen fontos munkájáról is.
Vulkáni modell készítéseAz alábbi modellt érdemes elkészíteni, igen szemléletesen mutatja a vulkánkitörést.
ModellezésSzükséges anyagok: 1,5 kg gipsz, 20 × 30 cm átmérőjű lemez, amelyre a vulkánt felépítjük, 1 db kisebb konzervdoboz, 15 g kálium-permanganát, 15 csepp glicerin, homok, ecset, festék.
A modell megformázása:Keverjük össze a gipszet annyi vízzel, hogy jól formázható legyen, tegyünk hozzá egy maréknyi homokot is. Formázzunk vulkáni kúpot. Ügyeljünk a szép, szabályos „vulkáni kúp” alakra. Épít-sük be kb. 5-6 cm mélyre egy konzervdobozt. Vékony léc vagy ceruza segítségével alakítsuk ki a kürtőt. A kürtő megformálása után – még mielőtt megkötne a gipsz – távolítsuk el ezt a lécet. Ha kiszáradt a modell, színezzük be.
A modell működtetése: Öntsünk a konzervdobozba egy mokkáskanálnyi kálium-permanganátot a kürtőn át. Cseppentsünk rá 15 csepp glicerint. Kb. 1 perc múlva működni kezd a vulkán. A kísérletet többször is megismételhetjük.
Néhány óvintézkedés:Arra vigyázzunk, hogy mindig csak a megadott mennyiségű vegyszert használjuk, és minden használat után tisztítsuk ki a konzervdobozt. Ne hajoljunk a működő modell fölé. A kálium-permanganát és a glicerin egyesülése közben nagyon büdös füst keletkezik, de az egész-ségre nem ártalmas. Mindenképpen nyitott ablak mellett, jó idő esetén pedig a szabadban mű-ködtessük a modellt.
A vulkánok alakja és felépítéseHívjuk fel a figyelmet a vulkánok jellegzetes alakjára, de említsük meg azt is, hogy nem minden vulkán
veszi fel ezt a formát. A vulkán működése közben vulkáni kőzetek és vulkáni tufák keletkeznek. Min-
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
111
denképpen mutassunk meg néhány ilyen kőzetet (például andezit, bazalt és a tufák). Lehetőség szerint minden padon legyen belőlük egy-egy darab. Vizsgáljuk meg a lávából megszilárduló és a törmelékes kő-zetet. Hasonlítsuk össze a keménységüket. Alkalmazzuk a kőzetek keménységi vizsgálatánál használható törvényszerűséget: a keményebb kőzettel meg lehet karcolni a nála puhábbat, de fordítva nem.
Beszéljük meg, mire használják a vulkáni kőzeteket.Transzparensen (a tankönyv 105. oldalán lévő ábrán) szemléltessük a kőzetek réteges elhelyezkedé-
sét. Utaljunk a rétegvulkán elnevezésre.
Vulkáni hegyek – kialudt vulkánokKeressük meg atlaszunk jelmagyarázatában a ma működő vulkán jelét, rajzoljuk be a munkafüzet
50. oldalának 2. feladatához.Keressünk működő vulkánokat Európában, nevüket írjuk be a munkafüzet 50. oldal 2. feladatába.Olvassunk le magassági számokat is, ezzel gyakorolhatjuk az elemi térképhasználatot. Mutassunk
felvételeket néhány nevezetes vulkánról.
A kialudt vulkánok kapcsán soroljuk fel és keressük meg a térképen hazánk vulkanikus vonulatait.Készítsünk applikációs kártyákat a hazai vonulatokról, helyezzük el a neveket Magyarország kontúr-
térképén.
Óra végi összefoglalásként, frontális ellenőrzés keretében ismételjük át a tanultakat, és ha van rá le-hetőség, oldjuk meg az interaktív feladatokat, és feleljünk a kérdésekre.
Mivel a vulkánokról szívesen olvasgatnak a gyerekek, szorgalmazzuk projekt szervezését.
Hogyan keletkeznek a hegységek?
Oktatási feladat:• A gyűrődés és a vetődés fogalmának kialakítása.• A törésvonal fogalmának kialakítása.• A gyűrthegységek kialakulása.• A gyűrthegységek rögökre darabolódása vetődés következtében.• A gyűrődés és vetődés közben kialakuló felszínformák.• A külső erők hatása a hegységek külső képének alakulásában.
Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A térszemlélet fejlesztése. Az ismert tér fokozatos kitágítása. • A rendszerszemlélet fejlesztése.• A hatékony, önálló tanulás alapozása.• Az együttműködési képesség és a szociális kompetencia fejlesztése a csoportmunka során.• A digitális kompetencia fejlesztése.• Képek, ábrák elemzése.• A szemléleti térképolvasás fejlesztése.
A hegységek vulkáni működés, gyűrődés és vetődés során keletkeznek. Az elmúlt alkalommal már tanultunk a vulkánműködés folyamatáról és a vulkáni hegyek kialakulásáról. Az óra eleji ellenőrzés során ismételjük át, amit a vulkánokról tanultunk.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
112
GyűrődésInduljunk ki abból a megállapításból, hogy a Föld belsejében milyen magas hőmérséklet uralko-
dik. Összehasonlításként ismét elmondhatjuk, hogy körülbelül olyan magas a Föld belső hőmérséklete, mint amilyen a Nap felszínéé. A Föld belseje felé haladva a hőmérséklet fokozatosan emelkedik, minél mélyebbre vagyunk a felszíntől, annál magasabb a hőmérséklet. A kőzetek nem tudnak ellenállni ennek az óriási hőmérsékletnek, fokozatosan megolvadnak – erről már beszéltünk a vulkánok tanulmányozá-sánál. Bizonyos mélységben olyan hőmérséklet uralkodik, hogy a kőzetek még nem olvadtak hígfolyós-sá, de már képlékennyé válnak.
Egy nagyon egyszerű megfigyeléssel szemléletesebbé tehetjük a folyamat megértését.
ModellezésGyújtsunk meg egy gyertyát két-három perccel a megfigyelés kezdete előtt. Várjuk meg, amíg kellő mennyiségű viasz felolvad.Öntsük ki egy tálkára a felolvadt viaszt, amely néhány másodperc alatt könnyen formázhatóvá dermed, vagyis képlékeny lesz. Vonjunk párhuzamot:• a hideg gyertya olyan állapotban van, mint a felszínen és a felszínközelben lévő kőzetek;• az égő gyertya olvadt, folyékony, forró viasza olyan, mint az olvadt kőzetanyag (láva vagy a magma);• a megdermedt, jól formázható viasz olyan, mint a képlékeny állapotú kőzetanyag.
Melyik állapotában tudjuk kézzel is könnyen megformálni a viaszt?
Ha ezeket a jól formálható kőzetrétegeket tartósan oldalirányú nyomás éri, meggyűrődnek.Egymásra helyezett sálak vagy kartoncsíkok segítségével is szemléltethetjük ezt a folyamatot.Ügyeljünk arra, hogy mindenképpen oldalirányból nyomjuk össze a csíkokat.
Elemezzük a tankönyv 107. oldalának felső két ábráját, és nézzük meg a felszínre emelt meggyűrt kőzetrétegek képét.
Ha van rá lehetőségünk, nézzük meg az interaktív tananyag szemléltetései közül a hegységek kiala-kulásával kapcsolatos animációkat!
A vetődésA vulkánoknál már megismerkedtünk a törésvonal fogalmával. A tankönyv 108. oldal jobb felső ké-
pén jól megfigyelhetjük a törésvonalakat. Mutassuk be még egyszer a vulkánoknál már bemutatott megfigyelést, mely a törésvonalak kialaku-
lását modellezi.
Határozzuk meg pontosan a vetődés fogalmát: a kőzetrétegek elmozdulása a törésvonal mentén, egyes rétegek kiemelkednek, míg mások lesüllyednek.
A törésvonalról készült felvételen mutassuk meg az elmozdulás lehetséges irányát is.A vetődés kialakulásának magyarázatakor elemezzük a tankönyv 108. oldal bal hasáb két ábráját, és
oldjuk meg a munkafüzet 53. oldalának 3. feladatát.
Ha van rá lehetőségünk, nézzük meg az interaktív tananyag szemléltetései közül a hegységek kiala-kulásával kapcsolatos animációkat!
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
113
A tankönyvi ábra segítségével (108. oldal jobb alsó ábra) vezessük le, hogyan darabolódhatnak rö-gökre a nagyon régi gyűrthegységek.
A gyűrődés, a vetődés, majd az őket követő kiemelkedés kialakítja a hegységeket, de külső képüket, formakincsüket, elsősorban az határozza meg, hogy mennyire magasak, milyen kőzetek építik fel, és milyen külső hatások érik. A külső erők – a hőmérséklet ingadozása, a szél, a víz és a jég – folyamatosan, minden pillanatban pusztítják és építik környezetünket.
Mindenképpen hangsúlyozzuk, hogy a Föld változatos felszíne a külső és belső erők együttes mun-kájának az eredménye, amelyek állandóan és egyidejűleg hatnak.
A munkafüzet 53. oldalának 3. feladatát az óra végi összefoglalásnál oldjuk meg.
Feladat a következő órára: A következő anyagrész könnyebb megértéséhez minél több gyerek végezze el otthon az alábbi kísérletet.Öntsenek tele vízzel egy vékony falú üveget, zárják le egy kupakkal, majd tegyék be a mélyhűtőbe.Másnap vegyék ki az üveget, és írják le, amit tapasztaltak.
A külső erők felszínformáló munkája
Oktatási feladat:• A Föld felszínét formáló külső erők.• A hőmérséklet állandó változása és a fagyaprózódás mint külső erő szerepe.• A szél építő és pusztító tevékenysége.• A folyóvizek – hegyvidéki, síkvidéki – felszínformáló tevékenysége.• A deltatorkolat jellemzése.• A jég szerepe a felszín formálásában.• A gleccser fogalmának kialakítása.• A külső erők romboló, szállító és felhalmozó munkájának eredménye.
Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A térszemlélet fejlesztése. Az ismert tér fokozatos kitágítása. • A rendszerszemlélet fejlesztése.• A hatékony, önálló tanulás alapozása.• A digitális kompetencia fejlesztése.• Képek, ábrák elemzése.• A szemléleti térképolvasás fejlesztése.
Mivel nagyon gazdag témáról van szó, a tanóra keretei közé nem tudunk mindent bezsúfolni, az alábbi javaslatok közül érdemes választani az osztály sajátosságainak, a tanulók érdeklődési körének megfelelően.
A külső erőkA külső erőket illetően könnyebb helyzetben vagyunk, mint a belső erőkkel, mert a felszínre gyakorolt
hatásuk sokkal kézzelfoghatóbb a gyerekek számára. Mutassunk be lefolyó csapadék által kimosott lejtőt, fo-lyóvölgyet, gleccsert, homokbuckákat, sivatagi képeket. Ezek segítségével közösen alkossuk meg a fogalmat.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
114
Az aprózódásAz egység feldolgozása során adjunk választ a legfontosabb kérdésekre:• Miért aprózza fel a hőmérséklet állandó változása a kőzeteket?• Hogyan megy ez végbe?• Milyen tájkép lesz az eredménye?• Miért nagyon fontos folyamat az aprózódás a felszín alakulása szempontjából?
Megfigyelés:Végezzük el a következő megfigyelést (már elvégeztük a megfigyelést a hőtágulás témánál, mivel na-
gyon gyorsan megoldható, érdemes megismételni).Bújtassuk át a hideg vasgolyót a karikán, majd melegítsük fel borszeszégő felett, és ezután is próbál-
juk meg átbújtatni a karikán. Vonjunk párhuzamot a vasgolyó és a kőzetek között, miszerint a felmelegedés közben a kőzetek ép-
pen úgy kitágulnak, mint a kísérlet közben a vasgolyó, lehűléskor pedig ugyanúgy összehúzódnak.
A fagyaprózódásHa a tanulókkal elvégeztettük a házi feladatként ajánlott nagyon egyszerű megfigyelést, a fagyapró-
zódás könnyen megérthető lesz. Magyarázzuk el, miért törte szét az üveget a jéggé fagyott víz.
Nézzük meg a tankönyv 110. oldalának vonatkozó ábráját, és elemezzük a folyamatot. A fagyaprózó-dás eredményét bemutató fotón jól látható a kőzetrepedésekbe befagyó víz hatalmas ereje.
A szél pusztító tevékenységeA téma feldolgozását megelőzően ismételjük át, amit a szélről tanultunk. A gyerekek mindenképpen kapjanak választ a következő kérdésekre:• Milyen területeken végzi tevékenységét a szél?• Hogyan fejti ki a hatását?• Milyen formákat hoz létre a kőzetek lecsiszolásával?• Mitől függ a rombolásának mértéke?
Emeljük ki, hogy a szél a száraz vidékeken fejti ki a legnagyobb felszínformáló hatását. Ennek illuszt-rálására végezzünk el egy nagyon egyszerű megfigyelést.
ModellezésA terepasztalban lévő homok egy kis felületét locsoljuk meg vízzel. Fújjunk hajszárítóval erre a bevi-zezett részre, majd a szárazon hagyottra is. Milyen különbséget veszünk észre a két felület fújásakor?
Saját tapasztalatunk alapján beszéljük meg, mit érzünk, ha erős szélben elmegyünk egy homokkupac mellett. Ilyenkor a gyerekek is már saját bőrükön érezhették a homokszemek „csípését”. Ezzel vessük össze a nagy homokviharok „csiszoló” munkáját.
Beszéljük meg, mitől függ a koptatás mértéke:• a szél erősségétől,• a szállított homok mennyiségétől,• a felszín kőzetanyagának a keménységétől,• attól, hogy milyen magasságban található a koptatandó felület.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
115
A szél építő tevékenységeLegfontosabb kérdések:• Hol fejti ki a szél az építő tevékenységét?• Mit épít a különböző területeken?• Hogyan és hol alakul ki a futóhomok?
Mutassuk be a homok vándorlását terepasztalon, hajszárító segítségével.Elemezzük a tankönyv 110. oldalán található ábrát.Beszéljünk arról, mit tehetnek és tesznek a homok terjedésének megakadályozására a sivatagban.
Hogyan fékezték meg a Kiskunság vagy a tengerpartok homokját?
ModellezésÉpítsünk homokdűnét terepasztalon. A dűne egyik részét fedjük be mohapárnával vagy egy bevi-zezett ruhadarabbal (ez jelképezze a növényzetet), fújjunk rá hajszárítóval, figyeljük meg, hogy a dűne melyik részén mi történik a homokkal.
Mitől függ a folyóvíz munkavégző képessége?Mutassuk be a folyóvíz munkáját terepasztalon.
ModellezésNedves agyagból építsünk meredek és lankásabb lejtőt. Az agyag jó vízzáró, ezért érdemes az ilyen vagy ehhez hasonló kísérletekhez beszerezni. Hagyjuk kiszáradni a modellt. Egy locsolókannából mindkét lejtőre először nagyon vékony sugárral folyassunk vizet, és figyeljük meg, mi történik.Ezt követően erősebb vízsugárral ismételjük meg ugyanezt, figyeljük meg, mi történik ebben az esetben.
Az ilyen típusú modellezések előtt mindig végezzük el a kísérletet, mielőtt bemutatjuk a tanulóknak. Ki kell tapasztalnunk, hogy adott körülmények között milyen mennyiségben és milyen tempóban kell a homokfelszínre önteni a vizet, hogy megfelelő eredményt kapjunk.
Megfigyelési szempontok:• Mit befolyásol a lejtő szöge?• Hogyan befolyásolja a vízmosás alakulását a nagyobb mennyiségű víz?
Vonjunk le következtetéseket. Minél több eső esett, és minél meredekebb lejtőn folyik le a víz, annál gyorsabban mélyül a vízfolyás, annál intenzívebben alakul a folyómeder. Ne hagyjuk figyelmen kívül a kőzet szilárdságát sem.
ModellezésKeverjünk gipszet homokhoz, és vízzel gyúrjuk össze. Ebből a masszából is formáljunk lankásabb és meredekebb lejtőt. Hagyjuk kiszáradni ezt a modellt is. Végezzük el az előzőhöz hasonló megfigyelést.
Megfigyelési szempont:• Milyen változás történt a felszínen?
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
116
A hegyvidéki és az alföldi sík területek folyóinak összehasonlításaAz előző kísérletek és a tankönyv képei alapján gyűjtsük össze a hegyvidéki folyók jellemzőit.Hangsúlyozzuk a hegyvidéki folyók romboló munkáját. Mutassuk be a terepasztalon, az előző mo-
dellen, mi történik akkor, ha a vízfolyás sík területre érkezik. Mondjuk el a tapasztaltakat.Fotók vagy filmrészlet segítségével közösen gyűjtsük össze az alföldi sík területek folyóinak a jellem-
zőit is. Kövessük végig a zátonyok és a szigetek kialakulását a tankönyv 111. oldalának ábrája segítségével.
Szükség szerint alakítsuk ki, illetve mélyítsük a zátony és a sziget fogalmát.
Az ismeretek alkalmazásaként kövessük végig a Duna magyarországi szakaszát. Olvassuk le a térkép-ről, milyen felszínformájú tájakon folyik keresztül, hol végez romboló, és hol építő munkát, olvassuk le a szigetek nevét is.
Hogyan alakul ki a folyók deltatorkolata?A deltatorkolat fogalmának a kialakítása után keressünk a térképen deltatorkolatokat.
Ha van rá lehetőségünk, nézzük meg az interaktív tananyag szemléltetései közül a deltatorkolat kiala-kulásával kapcsolatos animációkat!
A kialakulás folyamatát szemléltethetjük táblai rajzzal is. Emeljük ki, hogy a deltatorkolat állandóan nyomul a tenger felé, mivel a folyó percről percre szállítja, lerakja a vizében lebegő anyagát, ezzel mint-egy feltöltögeti a tengert, így növeli a szárazföld területét a tenger rovására.
Elmondhatjuk, hogy például a Gangesz (keressük meg a térképen a keresőhálózat segítségével) na-ponta annyi hordalékot rak le a tengerbe, amiből fel lehetne építeni a Föld legnagyobb piramisát. Hang-súlyozzuk, hogy ezt a hordalékot mind a Himalája területéről hordja le.
Részösszefoglalásként hasonlítsuk össze a folyók építő és romboló tevékenységét!
Hegyvidéki folyó Alföldi folyó
Esése nagy Esése kicsi
Gyors folyású Lassú folyású
Durvább hordalékot szállít Hordalékát lerakja
V alakú völgyet mélyít Medre kiszélesedik
Meder anyagát elhordja Medrét töltögeti – zátony, sziget
Romboló munka Építő munka
A jég munkája a magashegységekbenIsmételjük át, amit a jégről, a víz egyik megjelenési állapotáról tanultunk.
A jég munkájának bemutatásakor induljunk ki abból, hogyan alakul a hőmérséklet és a csapadék a hegységekben, a magasság emelkedésével.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
117
Jellemezzük az itteni évszakokat. Beszéljük meg, mi történik azon a magasságon, ahol a hőmérő higanyszála már az év minden részé-
ben 0 °C alatt marad! Az ilyen területeken a csapadék állandóan hó formájában hullik, és a hőmérsékleti viszonyok miatt nem olvad el.
Elemezzünk egy a hóhatár feletti területről szerkesztett éghajlati diagramot.
Mielőtt a gleccser fogalmát kialakítjuk, beszéljük meg, hogy az egyes területekről mi vezeti le a csa-padékvizet. A gyerekek természetesen elsősorban a folyókra gondolnak. Ezek után kérdezzünk rá arra, hogy a hóhatár feletti területeknél hogyan történik mindez. Képek vagy filmrészlet segítségével vezes-sük rá a gyerekeket arra, hogy a szilárd halmazállapotban lévő csapadékot a jégfolyók/gleccserek szál-lítják az alacsonyabb részekre, és csak a hóhatár alá érve folytatják útjukat folyóvízként.
Beszélgessünk arról, hogy a gleccserek nagyon lassan, szinte araszolgatva haladnak, évente mindössze néhány tíz vagy száz métert. Az Alpok gleccserei kb. 60 m/év, a nagy gleccserek 100-200 m/év sebességgel araszolgatnak lefelé. A leggyorsabbak Grönland (keressük meg a térképen) gleccserei évi 7-8 km-es útjaik-kal. Miért? Az eddig tanultak alapján a gyerekek válaszoljanak a kérdésre. Itt összefüggéseket kell találniuk a gleccser sebessége, a lejtő szöge és a gleccser nagysága (a benne található jég mennyisége) között.
Tény: a gleccser annál intenzívebben csiszolja, mélyíti völgyét, minél puhább az alatta lévő kőzet, mi-nél nagyobb kőzetszemcsék fagytak bele a jégbe, és minél vastagabb a jégréteg. A tanulók könnyebben megértik a folyamatot, ha modellezzük.
ModellezésCsiszoljunk különböző szemcsenagyságú dörzspapírral különböző keménységű fadarabokat, más-más intenzitással.
Szükséges eszközök:• két-három különböző szemcsenagyságú dörzspapír• keményebb és puhább fadarabok
A megfigyelés során a dörzspapír szemcséi a jégbefagyott törmeléknek, a fadarab a felszínnek, a csiszolás erőssége pedig a jégréteg vastagságának felel meg.
• Melyik esetben végezte a dörzspapír a legkisebb változtatást a fadarabon?• Melyik esetben végezte a dörzspapír a legnagyobb változtatást a fadarabon?
a) puhafa – finom szemcsenagyságú dörzspapír – gyengén rányomvab) puhafa – durva szemcsenagyságú dörzspapír – erősen rányomvac) keményfa – finom szemcsenagyságú dörzspapír – gyengén rányomvad) keményfa – durva szemcsenagyságú dörzspapír – erősen rányomva
Vonjunk párhuzamot e folyamat és a gleccser munkája között.
Különítsük el a jégfelszínt pusztító és építő tevékenységet. A pusztító tevékenység példájaként képe-ken szemléltessük és mutassuk be a csipkézett hegygerinceket és az U alakú gleccservölgyeket, az építő munka eredményeként pedig a hordalék felhalmozását.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
118
DifferenciálásAz Aletschgleccser az Alpok legnagyobb gleccsere, 21 km hosszú. Ha a benne lévő jégmennyiséget felaprítanánk, és hazánk minden talpalatnyi részére szétszórnánk, bokáig járnánk a jégtörmelékben. Az eljegesedéskor ezek az alpokbeli gleccserek ötszázszor nagyobbak voltak a maiaknál. Képzeljük el, milyen vastag rétegben borítanák ezek hazánk területét. Utaljunk vissza a gleccser munkavégző képessége és a jég vastagsága közötti összefüggésre, és máris érthetőbbé válik a gyerekek számára a sok hatalmas U alakú völgynek és csipkézett hegygerincnek a kialakulása.
Magyarázzuk meg a külső erők pusztító, anyagszállító és feltöltő munkájának folyamatát a tankönyv 112. ábrájának a segítségével. Hangsúlyozzuk ki, hogy a külső erők munkája csak akkor eredményes, ha a felszín anyagai előzőleg már felaprózódtak, hiszen minél apróbb egy kőzetszemcse, annál könnyebben szállítja el a víz vagy a szél. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a külső erők felszínformáló tevékenysége is, akárcsak a belső erőké, folyamatos, ma is zajlik.
Óra végi összefoglalásként oldjuk meg a munkafüzet feladatait!
Készítsünk táblai vagy elektronikus applikációt, melyben összehasonlítjuk a belső és a külső erők munkáját. Az applikáción is érzékeltessük, hogy ezek az erők állandóan és egyidejűleg hatnak, közös munkájuk eredménye a Föld változó és változatos felszíne. A belső erők emelik magasra a hegységeket, a külső erők lepusztítják a felszínüket, a törmeléket elszállítják és a belső erők által létrehozott süllyedé-kek területére lehordják.
A kőzetek és a felszín formakincse
Oktatási feladat:• A kőzetcsoportok jellemzése kialakulásuk szerint:
– magmás kőzetek, – üledékes kőzetek, – átalakult kőzetek.
• Hogyan befolyásolja az építőkőzet a táj formakincsét?• A kőzetek gazdasági jelentősége.• A mészkő vizsgálata.• Karsztjelenségek kialakulása, jellemzőik.• Folyamatok, összefüggések:
– a karsztosodás folyamata, – barlangok kialakulása, – a csapadékvíz oldó hatása és a karsztjelenségek kialakulása, – a táj formakincse és a felépítő kőzet közötti összefüggés.
Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A rendszerszemlélet fejlesztése.• A hatékony, önálló tanulás alapozása.• A digitális kompetencia fejlesztése.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
119
• Képek, ábrák elemzése.• A szemléleti térképolvasás fejlesztése.• A környezettudatos magatartás formálása.
A magmás kőzetek kialakulásával a Vulkánok című lecke feldolgozása során megismerkedtünk. Rendszerezzük az eddig tanultakat.
Az üledékes kőzetek csoportját kezdjük szómagyarázattal. Vonjunk párhuzamot az üledékes szó je-lentése és az idetartozó kőzetek kialakulása között.
A mészkő Megfigyelés: A munka motiválásaként mutassunk mészkősziklákról készült képeket. Alaposan vizs-
gáljuk meg a mészkövet! Ha nincs annyi mészkődarabunk, hogy mindenkinek jusson, az lenne a legsze-rencsésebb, ha a tanulók csoportokat alkotnának, így mindenki előtt folyamatosan ott lehetne a kőzet. Tegyünk ki homogén és maradványokkal teli mészkövet is.
A mészkő szürkésfehér, világos vagy sötétebb szürke színű kőzet. Jellemző tulajdonságaival a gyakor-latok során ismerkedünk meg.
Mutassuk be, hogyan lehet más, szemre szinte ugyanolyan kőzettől (például a dolomittól) megkü-lönböztetni.
Cseppentsünk minden kőzetre híg sósavat. Amelyik pezseg a sav hatására, az a kőzet a mészkő. Ezen az évfolyamon még nem kell a kémiai reakcióról beszélni, nyolcadikban részletesen tanulunk róla. Csak annyit mondjunk el, hogy a felépítő anyaga (kalcium) miatt.
A mészkő kialakulásaA kőzetek az aprózódás és a mállás során kisebb darabokra esnek szét, amelyek a külső erők hatására
vándorútra kelnek. Ez a hordalék a folyók medrébe, ezen keresztül a tavak vagy a tengerek fenekére jut. A hordalék rétegesen ülepedik le oly módon, hogy az egymásra rakódott rétegek tömörítik az alattuk elhelyezkedőket. A tengerekben kisebb-nagyobb élő szervezetek is élnek, amelyek meszet termelnek. Némelyikük alig nagyobb, mint egy gombostű feje. Az elpusztult állatok vázai az üledékrétegbe kerül-nek, ott idővel mészkővé cementálódnak. Egyik-másik mészkőben jól látható ezeknek az egykor élt élőlényeknek a váza. Minél régebbi a kőzet, annál kevésbé ismerhetők fel benne ezek a maradványok.
Megfigyelés: kagylóhéjra is csepegtessünk sósavat, mintegy bizonyítva ezzel a mészkő alkotóelemeit.
A kőzetek és a külső erők hatásaMegfigyelés: egy szemléletes megfigyeléssel könnyen érthetővé válnak a különböző kőzetcsoportok
és a külső erők munkája közötti összefüggések.Szerezzünk be egy máz nélküli kiégetett cserépedényt és néhány kiszárított, de még kiégetés előtti
edényt. Végezzük el a tankönyv 114. oldalán lévő megfigyelést! A tanulók a saját szavaikkal mondják el a látottakat!
A karsztosodásMegfigyelés: először vizsgáljuk meg nagyítóval egy darab mészkő felszínét. Törekedjünk rá, hogy
minden gyerek elvégezhesse a megfigyelést. A tanulók maguk számoljanak be a tapasztaltakról. In-duljunk ki a mészkődarabon található repedésekből. A hegységek mészkőtömbjeit is ilyen, sőt sokkal szélesebb repedések hálózzák be. Ezeken át jut be a csapadékvíz a hegy belsejébe. Ez a víz azonban már átszivárgott a növények gyökereivel behálózott talajon, közben savassá vált.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
120
Megfigyelés: mutassuk be ismét a sósavas kísérletet. Vonjunk párhuzamot a sav marása és a savassá váló csapadékvíz hatása között. Így könnyebben megértik a gyerekek a folyamatot.
Hangsúlyozzuk, hogy míg a sósavas kísérlet esetében a kőzet feloldódása gyorsabban játszódik le, a természetben ez igen lassú folyamat, hiszen a bekerülő víz csak enyhén savas.
Válasszuk külön a felszínen (víznyelő, dolina) és a mélyben található (barlang, cseppkő) karsztjelen-ségeket.
A karsztformákat nézzük meg a tankönyvi ábrán (114. oldal) és a képeken. Ha rendelkezésünkre áll a Bükki Nemzeti Park című film, melyet a park igazgatósága készített, feltétlenül nézzünk meg részleteket belőle, érdekes színfoltja lesz az órának.
Beszéljünk a cseppkő kialakulásáról. Ebben az esetben építő tevékenységről van szó, mert amit a csapadékvíz a hegy anyagából kioldott, az a barlangok belsejében nagyon lassan lerakódik. Hogy mi-lyen gyorsan történik mindez, az nagymértékben függ a felszínen uralkodó éghajlattól, elsősorban a csapadékviszonyoktól.
A csapadékban gazdag Belgium egyik barlangjában (Grotte de Han) évente öt millimétert is nő a cseppkő, míg ugyanekkora növekedéshez a csapadékszegény horvát hegységekben ötezer évre van szükség. A középeurópai barlangok cseppkövei legnagyobb részben mintegy százhúszezer évesek, de akadnak köztük több százezer évvel ezelőttiek is.
Kísérjük végig a víz útját a mészkőhegységek belsejében, ebben is segít a 114. oldalon lévő tankönyvi ábra.
DifferenciálásBeszéljünk a karsztforrások jelentőségéről. A karsztforrások vízhozama és a csapadék mennyisége közötti összefüggést ismerjék fel a gyerekek az eddig tanultak alapján.
Vitassuk meg azt is, hogy milyen kapcsolat van a mészkőhegységekben lévő bányák művelése és a karsztvízszint csökkenése között.
A Bakonyban a bauxit és a szénbányák üzemeltetése közben beszivárgó karsztvíz akadályozta és veszélyeztette a bányában dolgozókat, ezért minden vizet kiszivattyúztak.
Néhány év alatt több tíz, de van olyan hely, ahol több mint kétszáz méterrel süllyedt lejjebb a karsztvíz szintje. Ez a „kiszáradás” hatással volt a táj növényzetére is. A Tapolcaitavasbarlangban hosszú éveken keresztül nem volt egy csepp víz sem. Mára a helyzet megoldódott, a kiszivattyúzott vizet visszavezetik a megfelelő helyre.
A rendszerező megbeszélés során építsünk fel applikációs rendszert a vizsgált kőzetek csoportosításáról.
KŐZETEK
ÜLEDÉKESMAGMÁS ÁTALAKULT
mészkőgránit márvány
löszandezit
szénfélékbazalt
andezittufa
bazalttufa
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
121
Jellemezzük az egyes csoportokat és kőzeteket! Beszéljünk a kőzetek keménysége és a felszín forma-kincse közötti összefüggésről.
A tanult kőzetek vizsgálata (csoportmunka)
Oktatási feladat:• A mészkő, a homok, az agyag és a lösz, a bauxit és a vulkáni eredetű kőzetek tulajdonságainak meg-
figyelése, vizsgálatuk.
Kompetenciák fejlesztése:• A megfigyelés képességének fejlesztése.• Fegyelmezett, önálló munkára nevelés.• Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A logikai gondolkodás képességének fejlesztése.• A hatékony, önálló tanulás alapozása.• Az együttműködési képesség és a szociális kompetencia fejlesztése a csoportmunka során.• A digitális kompetencia fejlesztése.• Képek, ábrák elemzése.• A földrajzi vizsgálati módszerek elsajátítása.
A tanulók viselkedjenek fegyelmezetten a megfigyelések közben, és mindig tartsák be a baleset-védelmi szabályokat!
A gyakorlatokat az osztály létszámától függően három vagy hat csoportban, forgószínpadszerűen tervezzük meg, építsünk a munkafüzeti feladatokra. Így minden gyerek elvégzi a kísérleteket/megfigye-léseket a mészkővel, a lösszel és a vulkáni kőzetekkel.
A csoportmunka során oldjuk meg az egyes gyakorlatokhoz tartozó feladatokat a munkafüzetben.
A kőzetvizsgálati óra menete1. Feladat megjelölése2. Kőzetvizsgálati gyakorlat csoportmunkában a munkafüzeti feladatok szerint, forgószínpadszerűen
(10 perc/asztal)3. Feladatok megoldása4. Rendszerező megbeszélés a vizsgált kőzetek jellemzésével5. A gyakorlat tapasztalatainak az összegzése
A csoportok feladatai:I. asztal: Mészkő vizsgálataSzükséges eszközök:• homogén szerkezetű és sok maradványt tartalmazó mészkő• nagyító• ecetsav + szemcseppentő
A savval bánjunk nagyon óvatosan, ne kerüljön a szemünkbe! Mindig tálca fölött dolgozzunk!
Az üledékes kőzetek csoportjáról szóló rész elolvasása – tankönyv 113. oldal.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
122
II. asztal: Homok és lösz vizsgálataSzükséges eszközök:• homok, löszdarab• kémcsőállvány + 2 db kémcső + víz
A gyakorlatot óvatosan végezzük, amint befejeztük a megfigyelést, öntsük ki a kémcsövek tartalmát az udvarra, és mossuk el a kellékeket! Mindig tálca fölött dolgozzunk!
III. asztal: Magmás eredetű kőzetek vizsgálataSzükséges eszközök:• gránit, bazalt, andezit, bazalttufa, andezittufa, mészkő
A magmás kőzetek csoportjáról szóló rész elolvasása – tankönyv 113. oldal.
A hegységek formakincse
Oktatási feladat:• A gyűrthegységek jellemzői.• A vetődéssel kialakult hegységek jellemzői.• A középhegységek formakincse.• A magashegységek formakincse.• A hegységek gazdasági jelentősége.
Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A térszemlélet fejlesztése. Az ismert tér fokozatos kitágítása. • A rendszerszemlélet fejlesztése.• A hatékony, önálló tanulás alapozása.• A digitális kompetencia fejlesztése.• Képek, ábrák elemzése.• A szemléleti térképolvasás fejlesztése.
A hegységek formakincsének bemutatása során több új elemmel is találkozunk. Szakítottunk a „fiatal lánchegység” és a „lepusztult régi röghegység” elnevezésekkel. A „fiatal” és a „régi” kifejezések jelentése megközelítés kérdése. Ennek a korosztálynak ugyanolyan régi a 70 millió éves is, mint a 300 millió éves hegység. A 10–11 éves gyermekek nagyon nehezen tudnak ilyen időintervallumokban gondolkodni. A hegységeket inkább kialakulásuk és külső jegyeik alapján jellemezzük.
A munka motiválásaként vetítsünk rövid filmrészletet, vagy mutassunk be képeket a lánchegységek-ről és a röghegységekről.
A vulkánműködés, a gyűrődés és a vetődés létrehozza a hegységek jellegzetes szerkezetét. A vulkánok formakincséről néhány órával ezelőtt már tanultunk. A mai alkalommal jellemezzük és
hasonlítsuk össze a lánchegységek és a röghegységek formakincsét.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
123
A hegységek magasságaA röghegységek jelentős részének felszíne mára nagymértékben lepusztult, így csak a középhegység-
nek megfelelő magasságot érik el. Ilyen például hazánkban a Bükk, Mecsek stb. Mutassuk meg ezeket a tájakat a falitérképen és az atlaszban is.
Vannak azonban olyan röghegységek, melyek a magashegység kategóriába tartoznak. A Föld legma-gasabb röghegysége, a Tien-san kb. 6-7000 méteres csúcsokkal büszkélkedhet, legmagasabb pontja a Győzelem-csúcs, amely 7439 méter magas. A földrajzórákon még számos nagyon magas röghegységgel találkozunk.
A lánchegységek általában magashegységek, de vannak kevésbé magas csúcsaik is, például a Kár-pátok több csúcsának magassága nem éri el az 1500 métert sem, így csak a középhegység kategóriába tartozik.
Feltétlenül hívjuk fel a figyelmet arra a nem helytálló megállapításra – nehogy tévesen rögzítsék a tanulók –, miszerint a lánchegységek magashegységek, a röghegységek pedig már annyira lepusztultak, hogy csak alacsonyabb középhegységek. Ha a gyerekek így ezt a megállapítást használják, mindig javít-suk ki őket, és tegyük hozzá az „általában” kifejezést.
Mitől függ a hegységek formakincse?Mielőtt nekilátnánk a résztéma feldolgozásának, elevenítsük fel, amit a gyűrődésről és a vetődésről
tanultunk. Mint azt már a téma elején megbeszéltük, a hegységek jellegzetes szerkezetét a gyűrődés és a vetődés
hozza létre.A lánchegységeknél a gyűrődés következtében kialakult formakincs a jellemző: párhuzamos hegyvo-
nulatok és hosszanti völgyek tagolják a láncszerűen összekapcsolódó vonulatokat. A röghegységeknél a vetődés következtében tágas medencék, lesüllyedt árkok, lépcsős vidékek válta-
koznak, széles völgyekkel. A tankönyv 116. oldalán található gondolattérkép segít a rendszerezésükben.
A hegységek mai formakincsét viszont a külső erők alakították ki. Ezért nem mindegy, milyen ma-gasak. Az alacsonyabban fekvő területeket elsősorban a folyóvizek alakítják, a magasabban fekvő terü-leteknél pedig a jég a fő felszínformáló erő.
A magashegységek hegyes, sziklás csúcsait, éles, csipkézett gerinceit, meredek, szakadékos hegyolda-lait a vastag jégtakaró, a hóhatár alatti területekét pedig a nagy esésű folyók alakították ki.
A hatalmas U alakú völgyeket a jégkorszaki gleccserek, míg a V alakúakat a gyorsan rohanó nagy esésű folyók vájták ki.
Hasonlítsuk össze a Bükk és az Alpok formakincsét!
Nézzük meg a tankönyv 118. oldalán a Föld legmagasabb röghegységéről készült felvételt. Szinte ugyanaz a kép fogad bennünket, mintha az Alpokban járnánk. A fent leírtak bizonyítására érdemes ezt a példát hozni, mivel ez a legmeggyőzőbb.
Fontos hangsúlyoznunk, hogy a hegységek is a belső és a külső erők egyidejű, de ellentétesen ható folyamatos munkájának az eredményei. Bizonyítsuk be ezt a tankönyv 118. oldalán található ábra elem-zésével.
Óra végi összefoglalásként oldják meg a munkafüzet feladatait.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
124
A munkafüzeti rejtvény megfejtése:
R Ö G H E G Y S É GS Z I K L Á S
M É S Z K ŐT Ö R É S V O N A L A K
E L L E N T É T E S E NP U S Z T Í T J Á K
J É GA L P O K
Hogyan alakultak ki alföldjeink?
Oktatási feladat:• Az alföld fogalma.• Az alföldek jellemzése és gazdasági jelentősége.• A homok- és löszvidékek kialakulása.• A lösz jellemzői.• Az alföldek gazdasági jelentősége.
Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A rendszerszemlélet fejlesztése.• A hatékony, önálló tanulás alapozása.• A szemléleti térképolvasás fejlesztése.• A szociális kompetencia fejlesztése a páros munka során.• A digitális kompetencia fejlesztése.• Képek, ábrák elemzése.
Az új téma feldolgozása előtt ismételjük át az alföld fogalmát.
A munka motiválásaként olvassunk fel részletet Petőfi Sándor Az alföld című költeményéből. Ele-venítsük fel a versben elhangzó jellemzők és néhány bemutatott kép alapján az alföldről mint felszín-formáról tanultakat. Mutassunk példákat a térképen. Kísérjük végig a feltöltött síkságok kialakulását a tankönyv 119. oldalán található ábrasor segítségével.
Ha van rá lehetőségünk, nézzük meg az interaktív tananyag szemléltetései közül az alföldek kialaku-lásával kapcsolatos animációkat.
A folyamat néhány része már nem lesz teljesen új a gyerekek számára. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy ezek a feltöltődési folyamatok a mai óceánokban, tengerekben éppen úgy mennek végbe, mint több millió évvel ezelőtt. Az üledékrétegek ugyanúgy feltöltik ezeket a vizeket is. Utaljunk a folyóvizek felszínalakító tevékenységénél tanultakra, arra a hatalmas mennyiségű hordalékra, amit például a Gan-gesz visz magával a tengerbe.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
125
Megemlíthetjük a Pó folyó példáját is, amelyik olyan mennyiségű üledéket képez az Adriai-tenger partján, hogy a torkolata évente 70 méterrel növeli a szárazföld területét, ennek következtében a törté-nelmi idők kikötői ma már a szárazföld belsejének települései.
Minek köszönhetik az alföldek a mostani képüket?Térjünk ki a folyók munkájának arra az időszakára, amikor még a folyókat nem szabályozták, hanem
természetes körülmények között rendszeresen kiáradtak, szétterítve finom hordalékukat. Megemlíthet-jük példaként a Duna vagy a Tisza ősi medrét. Beszéljük meg, miért kerültek a mostani helyükre. Az eddig tanultak alapján erre a kérdésre már önállóan tudnak válaszolni a gyerekek.
Amikor csak van rá lehetőség, tegyünk fel ehhez hasonló gondolkodtató kérdéseket, mert a tanult ismeretek alkalmazása, a logikus gondolkodás fejlesztése fontos feladatunk.
Ha van rá lehetőségünk, nézzük meg az interaktív tananyag szemléltetései közül az alföldek kialaku-lásával kapcsolatos animációkat.
Térjünk ki a szél mint felszínformáló erő szerepére. Mondjuk el, hogyan fújta ki a szél a Duna és a Tisza ősi medréből a homokszemeket, tegyük szemléletesebbé a témát.
Beszéljünk a lösz kialakulásáról. Gyakorlatképpen hasonlítsuk össze a homok és a lösz szemcsenagyságát.
Megfigyelés: a megfigyelést önállóan vagy párosával végezzék el a tanulók. Szórjunk milliméterpapírra homokszemeket és löszt. Vizsgáljuk meg nagyítóval is. A gyerekek számoljanak be a tapasztaltakról.
Mutassunk képet löszfalakról, érdekességként különleges élővilágukról is szóljunk néhány szót.
Óra végi összefoglalásként oldják meg a munkafüzet feladatait.
Legértékesebb természeti erőforrásunk: a talaj
Oktatási feladat:• A talaj
– fogalma, – jelentősége, – kialakulása, – alkotóelemei, – állapotának a romlása.
• A talajpusztulás.• A talaj védelme.
Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A rendszerszemlélet fejlesztése.• A hatékony, önálló tanulás alapozása.• A szemléleti térképolvasás fejlesztése.• A szociális kompetencia fejlesztése a páros munka során.• A digitális kompetencia fejlesztése.• Képek, ábrák elemzése.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
126
A talaj fogalmaA „talaj” szó hallatán a gyerekek már tudják, miről van szó. Ebben az esetben sincs más dolgunk,
mint pontosítani és néhány plusz tartalommal kiegészíteni a fogalmat.„A talaj a földfelszín legfelső, termékeny laza takarója.” – a mondatot alkotó szavak jelentésének ma-
gyarázata segítségével tegyük pontossá a fogalmat.
A talaj alkotóelemeiMegfigyelés: gyűjtsünk be tetszőleges helyről talajt, melynek alkotóelemeit vizsgáljuk meg. Keres-
sünk benne élőlényeket is. A tanulók jegyezzék fel a látottakat a munkafüzet 1. feladatába.
Megfigyelés: végezzük el a munkafüzet 2. feladatának a megfigyelését is!
Töltsünk félig talajjal egy befőttesüveget, majd öntsük fel vízzel. Zárjuk le az üveget, majd alapo-san rázzuk fel, és hagyjuk leülepedni.
A tanulók jegyezzék fel a látottakat a munkafüzet 2. feladatába.
Készítsük el a talaj alkotóelemeinek applikációs kártyáit:
kőzettörmelék humusz
A TALAJ ALKOTÓI
talajnedvesség levegő
Hangsúlyozzuk, hogy a talaj alapösszetevője a kőzettörmelék, amely keveredik az állati és növényi maradványokkal és a talajnedvességgel. Hívjuk fel a figyelmet arra is, hogy a talajszemcsék közötti teret a talajnedvesség mellett levegő tölti ki.
Megfigyelés: a talajnedvesség kimutatására végezzünk el egy egyszerű kísérletet.
Üvegtálkába helyezzünk talajdarabokat, fedjük le egy üveglappal, és borszeszégővel melegítsük fel. A talajban található víz a felmelegítés közben vízgőzzé alakul, és lecsapódik az üveglapra, amellyel lefedtük az üvegtálkát.
Megfigyelés: közvetlenül az óra előtt vegyünk ki egy darabkát lazább talajból, vizsgáljuk meg a benne található, szabad szemmel látható élő szervezeteket. Saját szemünkkel győződjünk meg arról, mennyi élőlény lakóhelye.
A talaj jellemzőiA termőképességnél hívjuk fel a figyelmet az ok-okozati összefüggésekre. Minél több humuszt tartal-
maz a talaj, annál sötétebb színű, és minél nagyobb a humusztartalma, annál termékenyebb.A talaj vízáteresztő képességének a megfigyelésére szolgáló kísérletet érdemes elvégeznünk.
Megfigyelés: a talajnedvesség kimutatására végezzünk el egy egyszerű kísérletet.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
127
Vegyünk három egyforma, kb. 2 cm átmérőjű üvegcsövet, amelyek egyik végét kössük be szűrő-papírral.Töltsük félig az első üvegcsövet homokos, a másodikat agyagos, a harmadikat pedig löszös talajjal. Az így megtöltött csöveket a szűrőpapíros végükkel állítsuk egy főzőpohárba helyezett üvegtöl-csérbe (szükség szerint Bunsen-állványokkal rögzíthetjük a csöveket). Mindhárom üvegcsőbe töltsünk kb. 1/2-1/2 dl csapvizet.Figyeljük meg, hogy a kísérletben szereplő talajtípusokon milyen gyorsan szivárog keresztül a víz.
Megfigyelés: bemutathatjuk a talaj vízfelszívó képességét is.
Ugyanúgy elkészített és feltöltött üvegcsövekkel végezhetjük a megfigyelést, mint a talajnedvesség kimutatásánál. Ennél a kísérletnél fontos, hogy előre szárítsuk ki mindhárom talajtípust, mert csak így kapunk reális képet. Töltsünk három egyforma edénybe egyforma mennyiségű vizet, állítsuk be az elkészített, talajmin-tákkal feltöltött üvegcsöveket. Mérjük meg, milyen magasan lesz vizes a talaj 5, majd 10 perc múlva.
Mivel a talaj vízáteresztő és vízfelszívó képessége nagyon fontos a növények számára, érdemes időt szánni ezekre a megfigyelésekre.
Kell szólnunk arról, hogy mindegyik éghajlaton megfelelő, más-más növénytakaró és ennek függvé-nyében más-más talajtakaró alakul ki. Ha megváltozik az éghajlat, megváltozik rajta a növénytakaró, ezáltal megváltozik a talaja is. Ezeket az összefüggéseket példákkal is igazoljuk, például a kiirtott erdők helyén megváltozó talajtípusokkal.
A talajpusztulásSajnos a talajpusztulás mértéke hazánkban is, főként a dombos, hegyes vidékeken igen jelentős.
A legnagyobb kárt a szél és a lefolyó víz okozza.Elemezzük a tankönyv 123. oldal bal alsó képét, és utaljunk vissza arra a kísérletre, amikor a szél
munkájának a hatását érzékeltettük a terepasztalon.Feltétlenül beszéljünk arról, hogy a legtöbb esetben az ember teremti meg a természet erőinek a talaj-
pusztítás lehetőségét (például az erdőirtással). Elemezzük a tankönyv 124. oldal felső képét. Beszélgessünk el arról, hogyan védekezhetünk a talajerózió ellen.
A talaj szennyezéseA talajszennyezés nagyon veszélyes, hiszen a növények a talajból szívják fel a tápanyagokat, ezekkel
együtt a szennyező anyagokat is. Ezt egy nagyon egyszerű kísérlet segítségével bizonyítsuk be.
Kék színű étel- vagy tojásfestéket oldjunk fel egy pohár vízben, és helyezzünk el benne egy zeller-levelet (a levélen ejtsünk friss vágásfelületet, mert a növény így gyorsabban szívja fel a megfestett vizet). Ezt a kísérletet érdemes már előző nap vagy néhány órával a megfigyelés előtt beállítani, mert ahhoz, hogy a színezett víz bekerüljön a növénybe, idő kell. Figyeljük meg a zellerlevél színét. Daraboljuk fel a levél nyelét, és figyeljük meg a benne lévő színezőanyagot. Ez a megfigyelés bi-zonyítja a gyerekeknek azt a tényt, hogy a növények ugyanúgy felszívják a szennyező anyagokat, mint ezt az ételfestéket. Az ilyen jellegű kísérletekkel sokszor több eredményt érhetünk el a kör-nyezeti nevelés területén, mintha hosszan sorolnánk a katasztrófahíreket.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
128
Beszéljük meg, hogy az ivóvízszükségletünk jelentős részét a felszín alól nyerjük, tehát ezért sem mindegy, hogy mi kerül a talajra vagy a talajba.
A föld, mint valami szivacs, mindent magába szív. Egy liter festék vagy egy liter motorolaj beszeny-nyezhet akár 1 millió liter ivóvizet is. A mezőgazdaságban használt permetszerek (rovarirtók, gyom-irtók stb.) is beszivároghatnak a talajba. Nagyon sokan földre dobják a cigarettacsikket is. Az abban lévő nikotint a csapadékvíz bemossa a talajba. Azt már a gyerekek is tudják, hogy a nikotin méreg.
Hogyan alakítja az ember a környezetét? (projekt)
A témával kapcsolatos kérdésekkel nap mint nap találkozunk. Minden ezzel kapcsolatos hír gyorsan napvilágot lát. A gyerekeket érzékenyen érinti a téma, és szívesen foglalkoznak vele.
Szervezzünk projektcsoportokat, és dolgozzák fel a témát.
Motivációként beszéljünk arról, hogy a történelem során hogyan változott meg környezetünk. Min-denképpen beszéljünk arról, miért irtották ki az erdőségeket (lakásépítés, szántóföldnyerés, bányafa, energianyerés stb.), mi lett a legeltetések következménye.
Ha van rá lehetőség, érdemes megnézni projektindítóként Az egyetlen Föld című japán filmsorozat 12., A törékeny bolygó című részének néhány részletét. Már régebbi filmről van szó, de nagyszerűen dolgozza fel (már a kilencvenes évek végén), hogy milyen veszélyeket rejtett és rejt a növekvő emberiség természetátalakító tevékenysége. Szól a piramisépítésekről és az erdőirtásokról. Foglalkozik azzal, miért néptelenedett el több ókori kikötőváros, és hogyan lettek hatalmas erdők helyén legelők.
Projektindítóként válogathatunk az alábbiakból:.Amint a legutóbbi évszázadokban a Föld népessége ilyen hatalmas mértékben növekedésnek indult,
és a fejlett technológiák ilyen drámai léptékben elterjedtek, a környezetre gyakorolt hatás is egyre jelen-tősebbé vált. Ezek a változások átfogóak voltak, mert a természetben minden beavatkozásnak egész sor következménye van.
Az elsők közé tartozott George Perkins Marsh (1801–1882) New England-i polihisztor, aki ezt észre-vette. Ember és természet (Man and Nature) címmel elsőként írt könyvet a természetvédelemről. Ebben a művében bebizonyította, hogy az ember egyedülálló rombolásra képes, és mindenekelőtt az erdők kiirtásának tulajdonította a folyók vízhozamának heves ingadozását, a talaj kiszáradását, a források elapadását, az élővilág elszegényesedését és a súlyosan felgyorsult eróziót:
„Hatalmas erdőségek tűntek el a hegyoldalról és a hegygerincekről, a levelek és kidőlt fatörzsek bomlása során felgyülemlett növényi föld […] lemosódott […]. Híres történetekben sokszor megénekelt folyók szerény patakocskákká zsugorodtak […], a patakok medre tágas kavicssíkságokká szélesedett, melyekben télen tengerárra emlékeztető zuhatagok mennydörögnek. […] Kikötők, amelyek valaha viruló kereskedelmi központok voltak, eliszaposodtak azoknak a folyóknak az üledékeitől, amelyek torkolatában fekszenek; a tölcsértorkolatok mederfeneke megemelkedett, következésképpen csökkent a bennük lévő folyók sebessége, és így sok ezer mérföldnyi sekély tenger és termékeny síkság terméketlen és egészségtelen mocsárrá vált.”
(George Perkins Marsh: Ember és természet)
Az ember szinte minden tevékenységével hatással van a Föld felszínére. Az emberi tevékenységeket a környezetre gyakorolt hatásuk szerint osztályozhatjuk is:
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
129
Közvetlen emberi beavatkozásokÉpítési: ásás, talajmélyítésTerületrendezés: bevágás, bányászat, robbantás és tömörítés, elárasztás, elgátolásHidrológiai beavatkozás: locsolás, medermódosítás, csatornaépítés, partvédelem
Közvetett emberi beavatkozásokAz erózió és az üledékképződés felgyorsítása: környezet kiirtása szántás, legeltetés, építkezések (külö-
nösen útépítés és urbanizáció), hidrológiai viszonyok módosítása, esővíz szennyezése
Mállás felgyorsítása: elsósodás előidézése a talajvízszint megváltoztatásával, bányászat, folyadékkivételSüllyedés: fagyott föld megbolygatása, szerves talaj pusztítása, lejtős mozgás, alávágásTerhelés: rázkódásFöldrengések előidézése: víztározók okozta terhelés, vetődési síkok mentén való nedvesítés
A felszín szándékos megváltoztatásaVizes árkokVíztározókCsatornákTöltések (folyam- és partszabályozás)Folyók átvágása (folyószabályozás)Útépítés, építkezésBarázdálás (szántás)Teraszolás (mezőgazdasági területnyerés és talajvédelem)Meddőhányók (bányászat)Ásvány- és tőzegbányászat
A környezet átalakítására a csoportok hazai példákat dolgozzanak fel:• Bányajáratok: például Bakony, Gerecse barnaszénbányái• Meddőhányók: például Bakony – Várpalota környékén• Bányagödrök: például külszíni bauxit- és szénbányák – Mátraalja, Bakony • Kőbányák: Bükk – a Bél-kő anyagát nagyrészt elhordták a Bélapátfalván évtizedekig működő ce-
mentgyárba, Naszály anyagát nagyrészt elhordták a Vácott működő cementgyárba, Badacsony anyagát vasúti töltések építéséhez
• Folyószabályozás: a Tisza szabályozása a kanyarulatok átvágásával• Duzzasztógátak építése: Tiszalök, Kisköre
Produktumként írjanak ismeretterjesztő cikket Nem csak elvennünk kell, amit a Föld ad, nekünk is adnunk kell: óvni őt! mottó szellemében.
Rendszerezzük ismereteinket!
Oktatási feladat:• A belső és külső erőkről tanultak rendszerezése.
Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
130
• A rendszerszemlélet fejlesztése.• A hatékony, önálló tanulás alapozása.• A digitális kompetencia fejlesztése.• Képek, ábrák elemzése.• A szemléleti térképolvasás fejlesztése.• A környezettudatos magatartás formálása.
A rendszerező órát a munkafüzeti feladatok alapján tervezzük meg. Fektessünk nagy hangsúlyt a topográfiai fogalmak gyakorlására!
Hazai tájakon
Fejlesztési célok és követelmények a kerettanterv alapján
• Átfogó kép kialakítása hazánk tájainak természetföldrajzi jellemzőiről, természeti-társadalmi erőfor-rásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti állapotáról.
• A természeti, társadalmi-gazdasági értékek megismerésén keresztül a hazához való kötődés erősítése, a nemzettudat fejlesztése.
• A szemléleti térképolvasás elemi készségeinek fejlesztése.• A környezetre kifejtett egyéni és társadalmi hatások és a belőlük adódó problémák felismertetése,
megoldási módok keresése. • A természeti erőforrások és a társadalmi-gazdasági folyamatok összefüggéseinek bizonyítása, követ-
keztetések levonása. A logikai térképolvasás megalapozása.• A hazaszeretet elmélyítése hazai tájaink szépségeinek és értékeinek bemutatásával.• A földrajzi tér megismerési módszereinek továbbfejlesztése. Az információgyűjtés és -feldolgozás fej-
lesztése a térképek, diagramok, adatsorok használatában való jártasság és a szemléleti térképolvasás készségeinek fejlesztésével.
A Kárpát-medence országa
Oktatási feladat:• Magyarország tényleges és viszonylagos földrajzi helyzetének megállapítása:
– elhelyezkedése Európában, és ennek következményei; – helyzete a gömb alakú Földön; – a szárazföldi fekvés következményei; – határai; – felszínének általános jellemzői.
Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A logikai gondolkodás képességének fejlesztése.• A térszemlélet fejlesztése az ábrázolt térben való tájékozódással. Az ismert tér fokozatos kitágítása. • A szemléleti térképolvasás fejlesztése a feladatok megoldása során.• A digitális kompetencia fejlesztése.• Képek, ábrák elemzése.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
131
Motivációként kezdeményezzünk beszélgetést arról, milyen érzést kelt bennünk, ha képsorokat néze-getünk vagy beszélgetünk Magyarországról.
Az előző téma összefoglalásakor kiadott gyűjtőmunka során összegyűjtött versek legmegragadóbb részleteinek a felolvasása, megbeszélése. Az összegyűjtött kiadványok kiállítása és bemutatása egy-egy mondatban.
Hallgassuk meg Erkel Ferenc Bánk bán című operájának Hazám című áriáját.Beszéljük meg, melyek országunk jelképei.
Az új anyag tárgyalását kezdjük hazánk legfontosabb adataival.
Hazánk helye a Földön és EurópábanRemélhetőleg már minden gyerek tudja, hogy hazánk Európában található. Mivel európai ország, azt
is kell tudniuk, hogy az északi félgömbön helyezkedik el. Mutassuk meg a földgömbön Magyarországot, viszonyítsuk hazánk fekvését az Egyenlítőhöz. Határozzuk meg, hol található Magyarország a kezdő hosszúsági körhöz képest.
Mérjük meg a bemutató földgömbön, milyen távolságban húzódik tőlünk az északi sarkkör és az Egyenlítő. A távolság a két nevezetes szélességi körtől körülbelül egyforma.
Határozzuk meg hazánk földrajzi helyzetét a fokhálózat segítségével. Ez jó lehetőség a földrajzi hely-meghatározás gyakorlására is. Az adatokat az atlasz Magyarország domborzata című térképlapjáról ol-vassuk le.
Hazánk az északi szélesség 45° 48’ – 48° 35’ és a keleti hosszúság 16° 5’ – 22° 58’ között helyezkedik el. A legészakabbi pontja a Zempléni-hegységben található Nagy-Milic, a legdélebbi Baranyában, Bere-mend térségében. Legnyugatibb pontja a Vas megyei Felsőszölnök, a legkeletibb a Szatmár-beregi-sík-ságon, Garbolc határában van; a Túr is itt lép be az országba.
Magyarország szárazföldi ország, a kontinens belsejében helyezkedik el. Végezzünk méréseket a térképen. A tanult módon (vonalas mérték vagy a méretarány segítségével – a Tanári kézikönyv Természetismeret 5. tankönyvhöz 103. oldalán is található) határozzuk meg hazánk (Budapest) és néhány európai tengerpart közötti távolságot.
Magyarország a Kárpát-medence központi részét foglalja el. Ismételjük át a medence fogalmát.Olvassuk le a Kárpát-medencét körbefogó hegységeket. Ismételjük át, amit az elmúlt tanévben a
lánchegységekről már megtanultunk (lánchegység, gyűrődéssel alakult ki, magashegység). Beszéljük meg, amit már tudni kell a névadó hegységről, a Kárpátokról. Határoljuk körbe a térképen. Gyakorlás-képpen mutassuk meg a legmagasabb csúcsát, a Gerlachfalvi-csúcsot, olvassuk le a magasságát, majd határozzuk meg a földrajzi helyzetét is. A tanulók önállóan keressenek csúcsokat a Kárpátok területéről.
Gyakorlásképpen olvassuk le a térképről a hazánkkal szomszédos országok nevét, majd oldjuk meg a vonatkozó munkafüzeti feladatot.
Mutassuk be a szomszéd országok zászlóit, és keressük meg a fővárosaikat. Ebben a tankönyvi ábra (131. oldal, alsó ábra) is a segítségünkre lehet.
Hazánk tájaiAz elmúlt évek során már ismerkedtünk hazánk térképével. Soroljuk fel és mutassuk meg a térképen
a nagy tájakat. A térkép színezése alapján csoportosítsuk magasság szerint az egyes tájakat!
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
132
Fektessünk nagy hangsúlyt a topográfiai fogalmak gyakorlására!A topográfiai ismereteket gyakorolhatjuk fali kontúrtérképen és elektronikusan egyaránt. Még biztosan sok iskolában megtalálható a hetvenes években kiadott műanyag kontúrtérkép-gyűjte-mény, melynek Magyarország térképe megfelelő méretű és jól használható. Ha az utóbbi években vásároltak Magyarország domborzati térképet, némelyik típus hátulján kontúrtérkép is található. Feltétlenül kérdezzünk rá a földrajz szakos kollégától. Amennyiben egyik sem áll az iskola rendel-kezésére, magunk is készíthetünk tetszőleges méretű kontúrtérképet. Ebben az esetben ügyeljünk a kivitelezésre. Minden vonal pontosan szerepeljen rajta. Térképészeti gyakorlatoknál nincs helye a szabad kézzel rajzolt vázlatoknak. A munkafüzet feladataiban szereplő folyókat és tavakat min-denképpen tüntessük fel.A topográfiai fogalmak applikációs kártyáinál ügyeljünk arra, hogy a méretük a térképnek meg-felelő legyen.
Feladat a következő órára: Minden tanuló ismételje át, amit az előző fejezetben tanultunk az alföldek kialakulásáról.
Az Alföld tengersík vidékein
Oktatási feladat:• Az Alföld fekvése, határai.• A táj kialakulása, felszínének általános jellemzői.• Az Alföld részei.• A Nagykunság, a Hortobágy, a Kiskunság, a Nyírség és a Mezőföld kialakulása és jellemzői.• Az Alföld éghajlata, vízrajza.• A természeti értékeit védő nemzeti parkok.• A Hortobágyi Nemzeti Park bemutatása.
Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A környezettudatos magatartás formálása.• A logikai gondolkodás képességének fejlesztése.• A szemléleti térképolvasás fejlesztése a feladatok megoldása során.• A digitális kompetencia fejlesztése.• Képek, ábrák elemzése.
A földrajzi elemzés megfelelő szempontsor szerint történik a földrajzórákon. Ezt már a természetismeretórákon alkalmazzuk. Vegyük figyelembe az egyes tájegységek feldolgozásának javasolt lépéseit:1. Hol található?2. Határai3. Részei4. Kialakulása5. Felszínének jellemzői6. Éghajlata
7. Vízrajza 8. Természetes növényzete, állatvilága 9. Védett területei10. Lakói, jellegzetes települései11. Gazdasági élete
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
133
Az Alföld mint nagytáj folytatódik hazánk határain túl is. A mintegy 100 000 km2 nagyságú tájnak több mint a fele (52 000 km2) tartozik Magyarország területéhez, tehát az ország nagyobbik felét foglalja el. Mind a domborzat, mind pedig az éghajlat tekintetében hazánk legegységesebb tája.A nagy formák (felszínformák – makro relief) tekintetében egységes, kevésbé változatos táj, túlnyomó része tökéletes síkság. A térszíni kisformákban (mikro relief) rendkívül gazdag, eltérő domborzatú területek jellemzik, melyek kialakításában a folyóvíz és a szél játszották a döntő szerepet. Közepes tengerszint feletti magassága 108,5 méter. A legmagasabb része a Mezőföldön található 277 méter magas Pusztahegy. A központi területeken azonban sehol nem éri el a 200 métert. Legmagasabb kiemelkedései a Nyírségben található Hoportyó (183 méter) és a Duna–Tisza közén lévő Ólomhegy (174 méter), melyek a szél által összehordott homokbuckák. A Hoportyó anyagát az ŐsTisza, az Ólomhegyét az ŐsDuna hordalékkúpjából fújta ki a szél. A táj legalacsonyabban fekvő része Szeged határában található (Gyálarét – 75 méter).
Motivációként mutassunk az Alföld különböző tájain készült felvételeket. Ügyeljünk arra, hogy ezek a képek mind más, jellegzetes felszínű tájat ábrázoljanak. Legyen köztük tökéletesen sík vidék, homok-buckás táj és löszből felépülő „dombos” alföldi terület.
Ha van rá lehetőségünk, nézzük meg a nyolcadikos földrajz interaktív tananyag Alföld című té-májának szemléltető filmjét.
Az Alföld földrajzi helyzeteIsmételjük át az alföld fogalmát, de a látott felvételekre utalva hangsúlyozzuk ki a táj felszínének vál-
tozatosságát. Mondjuk el, hogy az alföldnek csak bizonyos részei szabályosan sík területek.
Határoljuk körbe az Alföld területét a falitérképen. Segítségünkre van ebben a tankönyv 133. oldalá-nak a térképvázlata is. A tanulók az atlaszban is mutassák meg a tájat.
Minden esetben ügyeljünk a térkép pontos használatára. Elérkeztünk azokhoz a témákhoz, melyek-nél nélkülözhetetlen a térképi munka. Minden alkalommal fordítsunk nagyobb figyelmet erre a fela-datra, és várjuk meg, amíg minden gyerek megtalálja, amit kérünk. Így diákjaink megszokják, hogy a földrajzórák legfontosabb eszköze a térkép, és azt is, hogy elemi elvárás a pontos térképolvasás.
Égtáj szerint olvassuk le az Alföldet határoló tája-kat (északon: Északi-középhegység; nyugaton: Du-nántúli-dombság; északnyugaton: Dunántúli-kö-zéphegység; északkeleten, keleten és délen átnyúlik az országhatáron.)
Mutassuk meg a térképen a Duna és a Tisza ál-tal kijelölt három nagyobb részét. Hangsúlyozzuk ki, hogy ezeken belül sok kisebb tájat is elkülöní-tünk.
Jelöljük be Magyarország kontúrtérképén a Me-zőföldet, a Duna–Tisza közét és a Tiszántúlt.
Minden gyerek olvassa le a munkafüzet 68. oldalán található térképvázlatba jelölt magassági ponto-kat. A tanulók más magasságokat is bejelölhetnek a térképvázlatba. A leolvasott értékekből vonjunk le a felszínformára vonatkozó következtetéseket!
MezőföldKiskunság
Nagyk
unság
Hortobágy
Nyírség
Applikációtervezet
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
134
Az Alföld kialakulásaElevenítsük fel, amit korábban az alföldek kialakulásáról tanultunk. Miután megbeszéltük, hogy a mi
Alföldünk süllyedéssel jött létre, adjunk választ a motivációban látott számtalan forma kialakulására is. A felszín mai formakincsét áradásaikkal a folyók és a szél formálta ilyenné.
Az interaktív tananyag szemléltetésének segítségével mondjuk el a tökéletes síkság kialakulását. Ke-ressük meg a térképen a Nagykunságot és a Hortobágyot, figyeljük meg, mely folyók egyengették el a felszínüket. A Kiskunság homokbuckás vidékeinek kialakulása a folyók és a szél közös munkájának az eredménye.
A puha kőzetanyagba bevágódott, sok hordalékot szállító ŐsDuna a síkvidéki szakaszokon, mivel akkor is kicsi volt az esése, lerakta a hordalékát, melyet állandóan kerülgetve araszolgatott nyugatra. A hátrahagyott laza hordalékréteget a szél kifújta és homokbuckákba rendezte.
Ismételjük át a futóhomok fogalmát. Építsünk homokdűnét terepasztalon.
ModellezésTerepasztal hiányában papírdoboz vagy használaton kívüli fiók is alkalmas erre a megfigyelésre. Fújjunk a száraz homokra hajszárítóval. Ügyeljünk rá, hogy a legkisebb fokozatra állítsuk be a gé-pet. Figyeljük meg a homok mozgását. A futóhomok megkötését is modellezhetjük. A dűne egyik részét fedjük be mohapárnával vagy egy bevizezett ruhadarabbal (ez jelképezze a növényzetet), fújjunk rá hajszárítóval, figyeljük meg, hogy mi történik a homokkal a dűne különböző részein.
A modellezések előtt adjunk megfigyelési szempontokat:• Milyen irányba mozog a homok? • Mi történik, ha növényt ültetünk a homokfelszínre?
Ismételjük át, amit az elmúlt tanévben a löszről tanultunk. A lösztakarós tájak kialakulását a tan-könyvi rész elolvasásával (134. oldal – „Az Alföldön nagy területeket borít lösztakaró...”) önállóan is feldolgozhatják a gyerekek.
Az Alföld éghajlataEnnél a témánál nagyszerű lehetőség nyílik a tematikus térképek olvasásának a gyakorlására. Min-
denképpen elemezzük a napsütéses órák számának, a júliusi és a januári középhőmérséklet és a csapa-dék mennyiségének az alakulását. Nézzük meg, hogyan alakulnak az időjárási elemek a tenyészidőszak folyamán. Térjünk ki arra is, miért fontos megismerni ennek az időszaknak (április–szeptember) az adatait. A tények leolvasása mellett keressünk ok-okozati összefüggéseket is. Az eddigi ismereteink alapján magyarázzuk meg, miért így alakulnak az Alföldön az egyes időjárási elemek.
A déli területek magas napfénytartama annak köszönhető, hogy az óceáni, páradús légtömegek errefelé már nem jellemzőek. A nyári kánikula a déli fekvéssel magyarázható, közelebb van a tropikus területekhez, de a meleg nyár és a hideg tél annak is köszönhető, hogy itt már kevésbé érvényesül az óceán hűtőfűtő hatása. A csapadék mennyisége is nagyrészt az óceántól való távolságtól függ.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
135
A napsütéses órák számának alakulásánál végezzünk összehasonlítást. Hasonlítsuk össze az Alpokal-ja és Szeged környékének értékeit (körülbelül 1900, illetve 2100 óra). A különbség számottevő, mintegy 200 óra. Ha ezt az igen magas értéket átszámítjuk napokra, még szembetűnőbb lesz az eltérés. Ha napi tíz órás napsütéssel számolunk, a két táj közötti különbség húsz nap lesz. Ez magyarázza a Dél-Alföld zamatos gyümölcseit és kiváló zöldségféléit.
A védett természeti értékek kapcsán részletesen beszéljünk a Hortobágyi Nemzeti Parkról. Lehetőség szerint nézzük meg a nyolcadikos földrajz interaktív tananyag Védett természeti értékeink című témájá-nak a nemzeti parkokat bemutató filmjét.
Ha van rá lehetőség, oldjuk meg az interaktív feladatokat, és válaszoljunk a kérdésekre!
Gyűjtőmunka: információk gyűjtése minél több híres alföldi fürdő gyógyhatásáról.
Hazánk éléstára
Oktatási feladat:• A gazdasági élet jellemzői: az Alföld mezőgazdasága és ipara.• A természeti viszonyok és a gazdasági élet kapcsolata az Alföldön.
Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A környezettudatos magatartás formálása.• A logikai gondolkodás képességének a fejlesztése.• A szemléleti térképolvasás fejlesztése a feladatok megoldása során.• A digitális kompetencia fejlesztése.• Képek, ábrák elemzése.
A természetismeret tanításakor nem feladat a minden részletre kiterjedő gazdasági áttekintés.A bővebb ismeretek nyújtása a nyolcadik osztályos földrajz tantárgy keretein belül történik.Hatodikban elsősorban arra törekedjünk, hogy felismerjék a tanulók a természeti viszonyok és a
gazdasági élet közötti alapvető összefüggéseket.
Az Alföld mezőgazdaságaAz Alföld felszíne, talaja és éghajlati viszonyai elsősorban a növénytermesztésnek kedveznek. Meg-
figyeltük, hogy bizonyos területeken például homok-, míg máshol löszön képződött talaj alakult ki. Mindemellett azt is láttuk, hogy mennyire más a táj időjárása az egyes területeken. Ennek köszönhető, hogy különböző részein más-más növényeket termesztenek. A változatos körülmények sokféle növény termesztését teszik lehetővé.
Az Alföld fő szántóföldi növényei a búza és a kukorica. A kukorica termőterületeihez kapcsolódik a baromfi és a sertés tenyésztése.
A feldolgozóipari ágazatok általában a termőterületek mellé települtek. A búzát a malomipar dolgozza fel, így a legnagyobb malmok a nagy búzatermő vidékeken találhatók.
Malomipart a felvevőpiac miatt nagyvárosok közelébe is telepítenek.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
136
Az Alföldön hatalmas húskombinátok működnek, de minden nagyobb településen üzemel vágóhíd.Soroljunk fel ismert húsipari márkákat! Tudjanak a gyerekek márkaneveket is kötni az egyes telepü-
lésekhez, például Pick szalámi – Szeged; gyulai kolbász.
A délebbi, meleg és napsütésben gazdag területeken a zöldség- és gyümölcstermesztés jellemző. Leg-fontosabb a kajszi- és őszibarack, a szőlő, a fűszerpaprika, a zöldpaprika, a paradicsom, az uborka, a zöldbab és a zöldborsó termesztése. Ismerjék a gyerekek a hazánkat híressé tevő növények fő termőhe-lyeit: például szegedi és kalocsai fűszerpaprika, makói hagyma, vecsési káposzta.
A konzervgyárakat is a termőterületekhez közel építik, mivel a zöldségfélék és a gyümölcsök szállítá-sa igen költséges, a nem megfelelő szállítási körülmények között pedig gyorsan romlik az áru minősége.
Helyezzük fel Magyar-ország kontúrtérképére a legfontosabb termények és a tenyésztett állatok jelét. Ügyeljünk arra, hogy csak a legfontosabb termőterü-letekkel foglalkozzunk.
Részösszefoglalásként építsük fel a mezőgazdaság és a feldolgozóipar kapcso-latát gondolattérképen.
Az Alföld iparaKeressük meg az atlasz jelmagyarázatában a kőolaj és a földgáz jelét. Beszéljük meg, mire hasznosít-
ják ezt a fontos energiahordozót. Pontosítsuk az energiahordozók fogalmát.
Az energiahordozók a természetben előforduló, hasznosítható energiát adó anyagok, melyek lehet-nek megújuló és nem megújuló energiahordozók.
A megújuló (szolid) energiahordozók olyan energiaforrások, melyek a természet folyamatai során ál-landóan jelen vannak, és folyton megújulnak, például a folyóvíz és a szél ereje, a napsugárzás, a Föld hője.
A nem megújuló (fosszilis) energiahordozók az elhalt állatok és növények maradványaiból keletkez-nek, mint például a szénfélék, a kőolaj, a földgáz, de ebbe a csoportba tartozik az urán is.
A kőolaj és a földgáz kialakulása a földtörténe-ti múlt tengereiben élt parányi élő szervezetekhez kötődik. Ezek az apró élőlények tömegesen pusz-tultak el a pangó, oxigénszegény vízben, melyek aztán az iszapba süllyedve, keveredve tengervíz-zel, vegyi folyamatok során elbomlottak, kőolajjá alakultak. Kőolajcsapdákba felhalmozódva nagy mennyiségben találhatók. Azokon a részeken, ahol a csapda mélységében már legalább 150–180 °C-os a hőmérséklet, a kőolaj földgázzá alakul át. Kőolajcsapda vázlata
Applikációtervezet
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
137
Beszélni kell a kőolajhoz és földgázhoz kapcsolódó iparágakról. Kőolajból a kőolaj-finomítókban ben-zint, gázolajat, fűtőolajat, bitument állítanak elő.
Kiskörén és Tiszalökön vízerőmű termeli az áramot.Ezeket a városokat csak tájékoztató jelleggel említsük és keressük meg, hatodik évfolyamon nincs a
topográfiai követelmények között.
Fontos szerepe van az Alföldön az idegenforgalomnak. Mindenképpen beszéljünk a gyógyfürdők jelentőségéről! Számoljanak be a gyerekek a házi feladatként összegyűjtött híres alföldi fürdőkről.
„Mi vonzza még a turistákat?” Kezdeményezzünk beszélgetést a témában! Térjünk ki a falusi turiz-musra mint az utóbbi időszak fontos idegenforgalmi jelenségére.
Ha van rá lehetőség, oldjuk meg az interaktív feladatokat, és válaszoljunk a kérdésekre.
Gyűjtőmunka: Keressenek a gyerekek – az üzletek polcain – Győrben gyártott termékeket!Gyűjtsenek a Fertő–Hanság Nemzeti Park értékeiről és a világörökség részévé nyilvánított Fertővi-
dékről!
Duna menti tájunk, a Kisalföld
Oktatási feladat:• A Kisalföld földrajzi helyzete – fekvése, határai.• A Kisalföld természeti viszonyai – a táj kialakulása, felszínének általános jellemzői, éghajlata, vízrajza.• A Kisalföld gazdasági élete – mezőgazdaságának és iparának jellemző vonásai.
Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A környezettudatos magatartás formálása.• A logikai gondolkodás képességének fejlesztése.• A szemléleti térképolvasás fejlesztése a feladatok megoldása során.• A digitális kompetencia fejlesztése.• Képek, ábrák elemzése.
Motivációként mutassunk a Kisalföld különböző részein készült felvételeket. Úgy válogassuk össze a képeket, hogy jól szemléltessék az Alföldénél lényegesen egyhangúbb felszín jellegzetességeit.
Ha van rá lehetőségünk, nézzük meg a nyolcadikos földrajz interaktív tananyag Kisalföld című témá-jának szemléltető filmjét.
A Kisalföld földrajzi helyzete, kialakulásaHatároljuk körbe a Kisalföld területét a falitérképen. Segítségünkre van ebben a tankönyv 139. olda-
lának térképvázlata. Keressük meg a tájat az atlaszban is. Itt is ügyeljünk a térkép pontos használatára.Olvassuk le a Kisalföldet határoló tájakat égtáj szerint. A táj az országhatáron túl is folytatódik. A Du-
nától északra húzódó területe már a szomszédos Szlovákia része, a Szlovák-alföldhöz tartozik. A Kisal-föld és a Szlovák-alföld alkotják a Dunamenti-alföldet.
Olvassunk le magassági számokat az atlaszból. A leolvasott értékekből vonjuk le a felszínformára vonatkozó következtetéseket.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
138
Ismételjük át az alföld fogalmát. A látott felvételekről és a domborzati térképről leolvasott adatok alapján hasonlítsuk össze a két alföldi tájunkat.
Hangsúlyozzuk ki, hogy ellentétben az Alfölddel, a Kisalföldön sokkal egyhangúbb a táj képe. Felszí-nének jelentős része tökéletesen sík vidék. Mai felszínét, a folyószabályozás előtti állandó áradásaikkal, a folyók alakították ki. Ezen a hordalékon jó minőségű talaj alakult ki.
A Kisalföld éghajlataEnnél a témakörnél ismét nagyszerű lehetőség nyílik a tematikus térképek használatának a gyakor-
lására. Elemezzük a napsütéses órák számának, a júliusi és a januári középhőmérséklet, valamint az évi csapadékmennyiség alakulását. Miután leolvastuk a napsütéses órák számát, elevenítsük fel az Alföldnél végzett összehasonlítást. (Az Alpokalja és Szeged környékének értékei [kb. 1900; 2100 óra] közötti kü-lönbség számottevő, kb. 200 óra.)
Hasonlítsuk össze a két táj éghajlati jellemzőit a munkafüzet 72. oldalán található 3. feladat táblázata segítségével.
A tények megállapítása mellett keressünk ok-okozati összefüggéseket. A tanulók az eddigi ismereteik alapján magyarázzák meg, miért így alakulnak a Kisalföldön az egyes időjárási elemek.
Ezen a tájon egészen más időjárási képpel találkozunk, mint az Alföldön. A leolvasott értékek alapján elmondhatjuk, hogy errefelé a nyár kevésbé meleg, a tél pedig kevésbé hideg, mint az Alföldön, mivel a Kisalföldön még érvényesül az óceán hűtő-fűtő hatása. A magasabb csapadékértékek is ennek köszön-hetőek.
A csapadék eloszlása is lényegesen egyenletesebb, mint az Alföldön.
A Kisalföld vízrajzaFigyeljük meg a térképen, milyen sűrű a táj vízhálózata. Keressük meg a térképen a Dunát, figyeljük
meg, hogyan szakad ágakra. Olvassuk le a Duna-ágak és -szigetek nevét. Elevenítsük fel, hogyan és hol alakulhatnak ki szigetek.
Oldjuk meg a munkafüzet 72. oldalának 2. feladatát!
A Kisalföld gazdasági életeAz éghajlati jellemzőkből következtessünk a mezőgazdaság jellemzőire. A napsugárzási és hőmér-
sékleti értékek nem teszik lehetővé a napfényt és meleget igénylő gyümölcsök, valamint zöldségfélék nagyüzemi termesztését, viszont kedvezőek a búza, az árpa, a kukorica és a cukorrépa termesztéséhez.
A bőséges és viszonylag egyenletesen hulló csapadék lehetővé teszi a takarmánynövények termesz-tését. Ennek köszönhetőek a jelentős nagyüzemi szarvasmarhatartás alapját képező jó minőségű, dús füvű legelők.
A kukoricatermesztés a sertés- és baromfitartás alapja.Mivel a táj jelentős mezőgazdasági terület, jellemző a feldolgozóipari ágazatok fejlesztése (malmok,
húskombinátok sorát építették fel). Említsük meg példaként, majd keressük meg a térképen Csornát, Répcelakot, Pápát és Kapuvárt. Ezeket a városokat is csak tájékoztató jelleggel említsük és keressük meg a térképen, hatodik évfolyamon csak Győr szerepel a topográfiai követelmények között.
Emeljük ki a térség központját, Győrt. Olvassuk el a tankönyv 141. oldalának befejező részét („A Kis-alföld legnagyobb városa, Győr...”). Az olvasottakat frontális munka keretében dolgozzuk fel.
Számoljanak be a gyerekek az előző alkalommal feladott gyűjtőmunka eredményéről. Hallgassuk meg a Fertő–Hanság Nemzeti Parkról készült beszámolót. Említsük meg, hogy a Fertő tó vidéke is a világörökség része lett.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
139
Óra végi összefoglalásként készítsük el az alábbi applikációt kontúrtérképre:
Ha van rá lehetőség, oldjuk meg az interaktív feladatokat, és válaszoljunk a kérdésekre!
Feladat a következő órára: A tanulók készítsék el hazánk erdősültségi térképét! Hívjuk fel a figyelmet a pontos, esztétikus mun-
ka fontosságára!
Gyűjtőmunka: Miről nevezetes Szigetvár, Siklós, Abaliget, Buzsák?
Projektlehetőség a következő órára: Török világ a DélDunántúlon
SzigetközDuna
Győr
Rába
Fertő tó
Applikációtervezet
Magyarország erdősültsége megyénkéntZala megye: 45,3Nógrád megye: 45,0Heves megye: 33,6Somogy megye: 32,8Vas megye: 32,3KomáromEsztergom megye: 32,1BorsodAbaújZemplén megye: 28,3Baranya megye: 27,0Pest megye: 24,5Veszprém megye: 23,8
SzabolcsSzatmárBereg megye: 21,7BácsKiskun megye: 20,6GyőrMosonSopron megye: 20,0Tolna megye: 17,0JászNagykunSzolnok megye: 11,0Csongrád megye: 10,8Fejér megye: 9,2HajdúBihar megye: 5,1Békés megye: 2,2
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
140
Dombvidék a Dunántúlon
Oktatási feladat:• A Dunántúli-domb- és hegyvidék fekvése, határai.• A tájak kialakulása.• A felszín általános jellemzői.• A dombvidék részei.• A Dunántúli-domb- és hegyvidék éghajlata és vízrajza.• A természeti viszonyok és a gazdasági élet kapcsolata.• A gazdasági élet jellemzői a Dunántúli-domb- és hegyvidéken.
Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A környezettudatos magatartás formálása.• A logikai gondolkodás képességének fejlesztése.• A szemléleti térképolvasás fejlesztése a feladatok megoldása során.• A digitális kompetencia fejlesztése.• Képek, ábrák elemzése.
Motivációként mutassunk a Dunántúli-domb- és hegyvidék különböző tájain készült felvételeket.Ha van rá lehetőségünk, nézzük meg a nyolcadikos földrajz interaktív tananyag témához tartozó
szemléltető filmjét!
A Dunántúlidomb és hegyvidék földrajzi helyzeteHatároljuk körbe a táj területét! Mielőtt megmutatjuk a falitérképen, nézzük meg a tankönyv 142. ol-
dalán található térképvázlatot. A tanulók keressék meg a tájat az atlaszban is.Égtáj szerint olvassuk le a határainak a nevét (északon a Balaton; keleten és délen az Alföld, nyugaton
és délnyugaton az országhatár).
Ismételjük át a domb és a dombság fogalmát!Hangsúlyozzuk ki, a látott felvételekre utalva, milyen változatos a felszín a Dunántúl Balatontól délre eső
részén. Olvassuk le az atlaszból azoknak a pontoknak a magassági számát, melyeket bejelöltünk a munka-füzet térképvázlatán. A leolvasott értékekből vonjunk le a felszínformára vonatkozó következtetéseket.
Mutassuk meg a térképen a résztájakat: a Zalai-, a Somogyi-, a Tolnai- és a Baranyai-dombságot, valamint a Mecseket és a Villányi-hegységet.
Készítsünk applikációt a kontúrtérképre a 141. oldalon mellékelt vázlatnak megfelelően.
A tájat felépítő kőzetek és kialakulásukA dombság nyugati részét agyag, míg a keletit lösz borítja. Az elmúlt tanév kőzetvizsgálati gyakor-
latain már találkoztunk mindkét kőzettel. Elevenítsük fel, amit akkor elmondtunk, és megfigyeltünk e két, nagyon laza (puha) üledékes kőzetről. Ha van rá lehetőség, mintát is adjunk körbe.
Hangsúlyozzuk ki a folyóvíz felszínalakító szerepét. Tegyünk különbséget az alföldi tájakon és az itt végzett felszínalakító tevékenysége között: a Dunántúli-dombság területén a folyók nem feltöltötték a felszínt, hanem a tájat borító igen laza üledékrétegbe völgyeket mélyítettek.
Mutassunk képeket a Zalai-dombságról. Jellemezzük a felszínét, mondjuk el, miért kapta az „ezer völgy vidéke” elnevezést.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
141
A Zalaidombságot méltán nevezik „ezer völgy vidékének”, mivel számtalan völgy teszi változatossá a tájat. A dombvidék talaja agyagos, mely könnyen felázik. Esős időben az átázott domboldalak könnyen lecsúszhatnak a völgybe. A völgyek talpa sok helyen nedves, vizenyős. Emiatt a települések is a nedves szárazabb dombhátakra, úgynevezett „szegekre” épültek. Több település neve is utal erre: Zalaegerszeg, Kustánszeg, Pálfiszeg.Mielőtt Zalában megépítették a szilárd burkolattal rendelkező utakat, bizony gyakran estek a sár fogságába az itt élők és az idelátogatók is. Az eső gyorsan feláztatta a „földutakat”, és míg fel nem száradt az irdatlan sármennyiség, elzárta a települést a külvilágtól. Innen származik a „vendégmarasztaló” elnevezés.A lösszel borított tájakon változatos felszínt alakít ki a szél és a csapadékvíz. A szekszárdi szőlővidéken a pincéket is löszfalakba vágják.
A terület éghajlata, vízrajza, természetes növényzeteEzen az órán is gyakoroljuk a tematikus térképek olvasását. Mindenképpen elemezzük a napsütéses
órák számának, a júliusi és a januári középhőmérsékletnek és a csapadék mennyiségének az alakulását.Keressünk összefüggéseket a terület fekvése és az éghajlata között. Az eddig tanultak alapján össze-
gezzük a hűvösebb, csapadékosabb éghajlat kialakulásának az okait.Jellemezzük a legdélebbi területek és a Mecsek déli lejtőinek az éghajlatát.
A csapadékviszonyoknak köszönhetően sűrű a vízhálózat. A táj kisebb vízfolyásai a Drávába, Sióba, Zalába és a Kaposba folynak, melyek aztán a Dunába szállítják a Dél-Dunántúlról összegyűlt vizet. Ke-ressük meg a térképen a felsorolt folyókat. Figyeljük meg a vízfolyások többségének az irányát.
Helyezzük fel a kontúrtérképre az említett folyók nevét. Az összefüggő erdőségek is a sok csapadék miatt alakultak ki. Zala megye területének közel a felét borítja erdő (45,3%).
Applikációtervezet
Zala Sió
Dráva
Somogyi-dombság
Tolnai-
dombságKapos
Zalai-dombság
MecsekBaranyai-dombság
Villányi-hg.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
142
Ismételjük át, amit az előző tanévben a talajpusztulásról tanultunk. Sajnos ez a jelenség a Dunántúli- domb- és hegyvidéken a mai napig élő probléma. A lezúduló eső az erdőirtások nyomán a laza talajt lehordja, ami óriási károkat okoz. Helyes talajműveléssel – a lejtőre merőleges szántással – szőlő- és erdőtelepítéssel lassítják és megállítják a pusztulás folyamatát.
Beszéljünk a területen található hévizekről, melyekre Európa-hírű gyógyfürdők épültek. Feltétlenül említsük meg Harkányt és Zalakarost.
A harkányi hévíz 62 °Cos természetes gyógyvíz. Véletlenül bukkantak rá. Az 1800as évek elején magától tört a felszínre, amikor Batthyány Antal, a környék birtokosa csatornáztatott a területen. A kiásott árkokban hol itt, hol ott buggyant fel a víz, ami miatt a munkások igen sokat bosszankodtak, hiszen eleinte maguk sem gondolták, hogy milyen jótékony hatású vízben „dagonyáznak”. Régi emlékek szerint a víz hatását egy árokásó munkás fedezte fel, akinek fájós lába, bedagadt térdei sokat javultak, míg ezekben az árkokban dolgozott.
Hivatalosan először az 1824es megyei közgyűlés foglalkozott a harkányi vízzel. A környék földbirtokosa csakhamar emeletes szállót építtetett a vízfeltörésekhez. A források mellé állókádakat telepítettek, ezekben áztathatták beteg tagjaikat a messzi földről idelátogató gyógyulni vágyók. A források azonban állandóan változtatták a helyüket. Batthyány gróf ekkor fordult segítségért a híres geológushoz, Zsigmondy Vilmoshoz, aki új kutakat fúratott, így növelte meg a források hozamát és véglegesítette a helyüket.
A harkányi gyógyvíz a Dráva hordalékrétegéből tör a felszínre. Bár a Zsigmondy által fúrt kutak nem mélyebbek 50 méternél, a geológusok mérései alapján az itteni víz legalább 1500 méter mélyről tör fel. A Harkány alatt húzódó törésvonal teszi lehetővé, hogy ez a forró víz a felszínre törjön.
A kénes gyógyvizek csoportjába tartozó harkányi víz gyógyító ereje igen nagy, a régi és az új vizsgálati értékeket egybevetve a kutak vízhozama, hőmérséklete és összetétele a fúrás óta nem változott.
Harkányt a reumás betegek Mekkájaként is szokták nevezni. Ennek köszönhetően az egykori poros kis falu mára messze földön híres gyógyfürdővé alakult.
A harkányi gyógyvíz és iszap alkalmas a reuma, ízületi gyulladások, törések és más baleset utáni mozgásszervi rendellenességek kezelésére, köszvény, bőrbántalmak, szervi bántalmak (lép, máj, női betegségek, anyagcserebetegségek) gyógyítására.
Az ivókúra és belélegzés gyógyítja a légzőszervi, gyomor és bélrendszeri betegségeket. A víz hőmérséklete és kéntartalma együttesen biztosítják e kiváló gyógyhatást.
A harkányi víz mondája Solymossy Sándor néprajztudós tollából:
„Egykor a hegy alatt egy rettegett boszorkány lakott Harka nevű szép leányával, kit az anyja még csecsemőkorában elígért az ördögnek olyan kikötéssel, hogy a leányt húsz éves korában elviheti feleségnek, ha próbatételül egy éj alatt, hajnali kakasszóig fölszántja a harkányi hegyet. A pokol királya föld alatti otthonában már lakodalomra készült, s a kérdéses éjjelen megkezdte a szántást. Ekéje elé tüzes macska és tüzes kakas volt fogva. Felülről kezdte és éjfélig elkészült a fél heggyel. A banya rémülten vette észre a holdvilágnál, hogy a leánya menthetetlenül elvész, ha valami csellel nem segít a bajon. Erre ő maga idő előtt elékezd kukorékolni; a szomszédság kakasait megtéveszti vele, s azok sorra felkelnek rá; mire az ördög azt vélve, hogy elkésett, a hegy egy részét dühében elhajítja Beremendig, ő maga a pokolba süllyed, s ott, ahol a föld gyomrába eltűnt, azóta forró víz bugyog fel: az áldásos harkányi hévíz!”
A hatvanas évek elején olajfúrás közben bukkantak rá a zalakarosi gyógyvízre, mely 96 °Cos, értékes ásványi anyagokat tartalmazó, 1971 óta hivatalosan is elismert gyógyvíz. Zalakaros híre határainkon túlra is gyorsan eljutott, ma már virágzik gyógyidegenforgalma, betegek ezrei keresik fel mozgásszervi, idegrendszeri és nőgyógyászati panaszokkal.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
143
A Dunántúli-dombság és a Mecsek gazdasági életének a feldolgozásakor is elsősorban a természeti viszonyok és a gazdasági élet közötti legfontosabb összefüggések feltárására helyezzük a hangsúlyt. Ezek alapján aztán jellemezni tudjuk a táj gazdasági életét és az ott élők lehetőségeit. A táj természeti viszo-nyai kedvezőek a mezőgazdaság számára. A dombok és a közöttük elhelyezkedő alacsonyabb területek és a széles völgyek jó lehetőséget adnak mind a növénytermesztés, mind pedig az állattenyésztés fejlő-déséhez. Az éghajlati jellemzők is megfelelőek.
Hangsúlyozzuk ki, hogy a Dél-Dunántúl keleti és nyugati részei között lévő természeti különbségek más-más lehetőségeket nyújtanak a növénytermesztés és az állattenyésztés számára. Ezeket az itt élő emberek évszázadok óta kihasználják.
A hűvösebb, csapadékosabb nyugati tájakon a takarmánynövények mellett a fő szántóföldi növény a rozs és a burgonya, mert ezek az itteni természeti viszonyok között megfelelő eredménnyel termeszthe-tők. A párás, csapadékos időjárás dús füvű legelőket eredményez, ennek köszönhető a több évszázados hagyománnyal bíró rét- és legelőgazdálkodás.
Bár a jó minőségű, hosszú füvű legelőkre telepített szarvasmarhatartás ősi ágazat, az utóbbi időszak gazdasági nehézségei miatt errefelé is alábbhagyott az állattartási kedv.
Beszéljük meg, mi a különbség az alföldi és a dél-dunántúli legelők minősége között. Mi az oka ennek? A naposabb, melegebb és szárazabb keleti területeken a búza, a kukorica és a cukorrépa a fő növény.
A kukorica termesztésére errefelé is a sertés és a baromfi tartását alapozzák. A cukorgyári hulladékot is állatok takarmányozására használják.
Frontális munka keretében, határozott tanári irányítással, lehetőség szerint a tanulók ismerjék fel az összefüggéseket. A munkafüzet 74. oldalának 5. feladata segítségével keressünk kapcsolatot a mezőgaz-daság és a feldolgozói iparágak között.
Zalaegerszeg, Kaposvár és Nagykanizsa nevét mindenképpen említsük meg. (Ezeket a városokat is csak tájékoztató jelleggel említsük, és keressük meg, hatodik évfolyamon csak Pécs szerepel a topográfi-ai követelmények között.)
Jellemezzük a Mecsek éghajlatát az eddig tanultak alapján. Emeljük ki a napos déli lejtők szőlő- és gyümölcskultúráját (mandula, őszibarack, szőlő, szelídgesztenye).
Folyamatosan építsük fel a 144. oldalon található kontúrtérképünkre a mezőgazdaság és a feldolgo-zóipar applikációját.
Olvassuk le a táj erdősültségét a már elkészített tematikus térképről. Helyezzük el az erdőgazdálko-dást a gazdasági élet ágazatai sorában. Beszéljük meg, milyen ipari ágazatok kapcsolódnak hozzá, hová telepítették ezeket az üzemeket és mit gyártanak.
A Zalai-dombság fontos ipari nyersanyaga a kőolaj és a földgáz. Ismételjük át, mire használjuk e fontos energiahordozókat.
Mutassuk meg a térképen a legfontosabb lelőhelyeket. Említsük meg a zalaegerszegi kőolaj-finomítót.
A homokkő és mészkőrétegekben elhelyezkedő kőolaj és földgáz több mint ezer méter mélységből kerül a felszínre. A legrégibb (az 1930as években fúrt), mára már kimerült kutak Lispe határában álltak. A későbbi kutatások során 3000 méternél mélyebb fúrásokkal is próbálkoztak, többnyire eredménnyel.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
144
A napjainkban is bányászott nyersanyagok közül a hegyek építőanyagait kell megemlíteni, melyekből építőipari alapanyagokat (például cementet), téglát, építő- és díszítőkövet állítanak elő.
Mindenképpen említést érdemel a Mecsek feketeszene és az urán. Évtizedeken keresztül fontos energiahordozóink voltak, de a gazdaságtalanul üzemelő bányákat bezárták.
Alaposabban ismerkedjünk meg a Dél-Dunántúl legfontosabb kulturális, oktatási, gazdasági és egészségügyi központjával, Péccsel.
Mutassunk képeket a város műemlékeiről, melyek a római kortól nyomon követhetők.
2001 novemberében ünnepélyes keretek közt adták át a kulturális világörökség része kitüntető címet a Sopianae római kori sírépítményegyüttesnek. A mintegy kétezer éves múltra visszatekintő Pécset – Sopianaet – a harmadik században kialakított délpannóniai tartomány, Pannónia Valeria székhelyeként tisztelték. A római kori sírépítményegyüttes – sírkamrák, mauzóleum és kápolna – is ebből az időből maradt fenn, melyet a város legrégibb emlékeként őriznek. E páratlan műemlékegyüttest már évtizedek óta óvja a hazai műemlékvédelem.Az értékét emeli, hogy Rómán kívül, az egykori birodalom keleti részében nem található ehhez fogható emlék. Különleges figyelmet érdemelnek a műemlékegyüttes freskói, melyeket a szakemberek nagy hozzáértéssel, aprólékos munkával állítottak helyre.
Applikációtervezet
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
145
A Pécsi Porcelángyárat 1857ben alapította Zsolnay Vilmos. Az üzemben kezdetben pirogránitból készült mintás burkolólapokat készítettek. Az eozinmázas porcelánt Wartha Vince műegyetemi tanár kísérletezte ki, mellyel világhírnévre tett szert. Az eozin elnevezés az eos görög szóból származik, jelentése: ’a hajnal bíborfénye’. A gyár védjegye az öt egymás mellé állított torony, mely Pécs latin nevét szimbolizálja. Világszerte becsült márka.
Ha van rá lehetőség, oldjuk meg az interaktív feladatokat, és válaszoljunk a kérdésekre!
Hazánk nyugati peremvidéke
Oktatási feladat:• A Nyugat-magyarországi-peremvidék földrajzi helyzete – fekvése, határai.• Természeti viszonyai
– a táj kialakulása, felépítő kőzetei, – felszínének általános jellemzői, – éghajlata, vízrajza.
• Gazdasági élete – mezőgazdaságának és iparának jellemző vonásai.
Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • A problémamegoldó képesség fejlesztése.• A rendszerszemlélet formálása.• Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A környezettudatos magatartás formálása.• A szemléleti térképolvasás fejlesztése a feladatok megoldása során.• Szociális kompetencia és a konfliktuskezelés képességének fejlesztése a projekt csoportmunka során.• A digitális kompetencia fejlesztése.
Motivációként mutassunk az Alpokalja különböző részein készült felvételeket. A képeket úgy válo-gassuk össze, hogy jól szemléltessék a felszín jellegzetességeit.
Ha van rá lehetőségünk, nézzük meg a nyolcadikos földrajz interaktív tananyag Alpokalja című té-májának szemléltető filmjét!
Az Alpokalja földrajzi helyzete, kialakulásaHatároljuk körbe az Alpokalja területét a falitérképen. Segítségünkre van ebben a tankönyv 145. ol-
dalának térképvázlata is. Mindenki határolja körbe a tájat az atlaszban is. Ügyeljünk a térkép pontos használatára.
Beszéljük meg, mit jelent a táj elnevezése, elemezzük a földrajzi név jelentését.
Az Alpokalját már jó néhány év óta Nyugatmagyarországiperemvidéknek is nevezzük (ez a fogalom már szerepel a 2000ben kiadott kerettanterv fogalomtárában is). Az EMMI Kerettanterv 2012. már nem használja az Alpokalja kifejezést.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
146
Olvassuk le a határoló tájakat égtáj szerint (keleten: Kisalföld, Dunántúli-középhegység; délen: Du-nántúli-domb- és hegyvidék; északi és nyugati irányban az országhatárral érintkezik, folytatódik Auszt-ria területén.)
A tanulók önállóan olvassanak le magassági számokat az atlaszból. Ismételjük át a középhegység fogalmát.
Mutassuk meg a térképen a Kőszegi- és Soproni-hegységet, valamint az Őrséget. Oldjuk meg a mun-kafüzet 63. oldalának 1. feladatát. A látott felvételek alapján elemezzük a felszín formakincsét. Hang-súlyozzuk ki, hogy az Alpokalja röghegység, melyhez az Alpokból lefutó folyók alakította, homok- és kavicshordalékból kialakult dombvidék csatlakozik (például Őrség).
Érdekességként mutassunk be palás kőzetet. Figyeljük meg a palás szerkezetet. A kőzet lemezes szer-kezetének kialakulására adjunk rövid, az eddigi ismeretek birtokában érthető magyarázatot. (A belső erők hatására mélybe süllyedt kőzet a magas hőmérséklet és a rárakódott vastag üledékrétegek nyomása következtében összepréselődik, lemezes [palás] szerkezetűvé válik.)
Az Alpokalja éghajlata, természetes növényzete és vízrajzaAz éghajlat jellemzését a megszokott módon, a tematikus térképek értékeinek a leolvasásával kezd-
jük. Mindenképpen elemezzük a napsütéses órák számának, a júliusi és a januári középhőmérséklet és csapadékmennyiség alakulását. Itt is feleleveníthetjük az Alföldnél végzett összehasonlításokat.
A tények megállapítása mellett most is keressünk ok-okozati összefüggéseket. Az eddigi ismereteink alapján magyarázzuk meg, miért így alakulnak az egyes időjárási elemek az Alpokalján. Ezen a tájon a Kisalföldéhez és a Dunántúli-dombság nyugati feléhez hasonló időjárási képpel találkozunk. A leolva-sott értékek alapján elmondhatjuk, hogy errefelé a nyár kevésbé meleg, a tél pedig kevésbé hideg, bár valamivel hosszabb, mint az Alföldön.
Az itteni időjárási kép jórészt annak köszönhető, hogy itt is intenzívebben érvényesül az óceán hű-tő-fűtő hatása. A nagyobb tengerszint feletti magasság pedig még inkább elősegíti ennek az időjárási képnek a kialakulását. A magasabb csapadékértékek is ennek köszönhetőek. A csapadék eloszlása is lényegesen egyenletesebb, mint az Alföldön.
Hazánk erdőkben egyik leggazdagabb vidéke. Olvassuk le az erdősültség mértékét a tematikus tér-képünkről.
Jellegzetes településtípusaiA tankönyv 146. oldalán található leírás segítségével mutassuk be, és hasonlítsuk össze az egyutcás
falut és a szeres települést. Oldjuk meg a munkafüzet idevonatkozó feladatát (77. oldal 6. feladat).
Az Alpokalja gazdasági életeOlvassuk le a térképről, vannak-e ásványkincsek a tájon. Ebből és a természeti viszonyok ismereté-
ben következtethetünk a gazdasági életre.Az éghajlati jellemzőkből a tanulók következtessenek a mezőgazdaság lehetőségeire. Itt a természeti
viszonyok (hűvösebb, csapadékosabb) elsősorban az állattenyésztésnek kedveznek. Az éghajlat a takar-mánynövények és a cukorrépa termesztését teszi lehetővé. Mindez természetesen csak ott alakulhatott ki, ahol a felszín is megengedi. A déli lejtőkön mindenfelé szőlőt termesztenek.
Mivel a területen sok az erdő, a gazdasági élet fontos elemét képezi az erdőgazdálkodás és a kitermelt fát hasznosító faipar. Ezek történelmi iparágak az Alpokalján, melynek központja Sopron és Szom-bathely, de számtalan kisebb-nagyobb fűrészüzem is dolgozik a környéken. Ezeket a városokat is csak tájékoztató jelleggel említsük, és keressük meg a térképen, hatodik évfolyamon nem szerepelnek a to-pográfiai követelmények között.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
147
Fontos bevételi forrás a táj idegenforgalma, mely kihasználja a természet adta lehetőségeket: erdősültség – jó levegő; csodálatos táj – turizmus; gyógyvizek (például Balf, Bük). Beszéljünk a táj gyógy-idegenforgalmáról.
Mindezek mellett a táj történelmi múltjának emlékei is vonzzák a turistákat. Mutassunk képeket például Sopron, Kőszeg és Szombathely műemlékeiről.
Szombathely Vas megye székhelye. A város elődjét Kr. e. 43ban Claudius császár alapította, mely a Colonia Claudia Savaria nevet viselte. Az ősi kereskedelmi útvonal, a Borostyánkő út mentén épült.A római uralom idején a városban mint provinciaközpontban több pompás épületet emeltek. A mai Romkertben és annak környékén látható az akkori városközpont. 455ben földrengés pusztította el a virágzó várost. Évszázadokon keresztül még a nevét sem említik a korabeli dokumentumok. 860ban Német Lajos frank uralkodó a salzburgi érsekség uralma alá helyezte. A város Szent István felesége, Gizella királynő jegyajándékaként került vissza Magyarországhoz. 1407 óta, miután kiváltságot kapott a győri püspöktől, önállóan dönthetett saját ügyeiben.A középkorban hétvégi vásárairól volt híres, innen ered a város mai neve is.1578 óta megyeszékhely.Több említésre méltó műemléke közül érdemes bemutatni a római kori emlékeket, a Romkertet és az Iseumot, mely az egyiptomi Isis istennő szent kerülete.A Romkertben találhatók a Borostyánkő út máig fennmaradt részletei. A Savaria Múzeum bemutatja a NyugatDunántúl természeti képét és településtörténetét.A Vasi Múzeumfaluban Vas megye falvaiból áttelepített jellegzetes házakat, gazdasági és melléképületeket láthatunk. A bemutatott berendezési eszközök, szerszámok a régi falusi életre, szokásokra utalnak.Több templom is tartozik e csodálatos műemlékek közé.A városban található a kb. 25 hektáros Kámoni Arborétum, mely 1949 óta természetvédelmi terület.
Mutassuk be az Őrség népművészetének néhány elemét.
Óra végi összefoglalásként készítsünk applikációt!
Soproni-hg.
Kőszegi-hg.Rába
Applikációtervezet
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
148
Ha van rá lehetőség, oldjuk meg az interaktív feladatokat, és válaszoljunk a kérdésekre!
Ismétlés a következő órára: amit az elmúlt tanévben a mészkőről, a vulkáni eredetű kőzetekről, a vetődésről és a vulkánokról tanultunk.
Gyűjtőmunka a következő órára:• Mi jellemzi a herendi porcelánt?• Esztergom és Veszprém nevezetességei• A Balaton-felvidéki Nemzeti Park
A Dunántúli-középhegység
Oktatási feladat:• A Dunántúli-középhegység földrajzi helyzete, fekvése, határai.• A Dunántúli-középhegység természeti viszonyai:
– a táj részei; – kialakulása; – felszínének általános jellemzői; – éghajlata, vízrajza.
• Természeti értékei, nemzeti parkjai.• A Dunántúli-középhegység gazdasági életének jellemző vonásai – bányászat, ipar, mezőgazdaság,
idegenforgalom.• A legjellegzetesebb város, Veszprém – bemutatása.
Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • A problémamegoldó képesség fejlesztése.• A rendszerszemlélet formálása.• Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A környezettudatos magatartás formálása.• A szemléleti térképolvasás fejlesztése a feladatok megoldása során.• Szociális kompetencia és a konfliktuskezelés képességének fejlesztése a projekt csoportmunka során.• A digitális kompetencia fejlesztése.
Motivációként mutassunk a Dunántúli-középhegység egyes tájain készült jellegzetes felvételeket. Ha van rá lehetőségünk, nézzük meg a nyolcadikos földrajz interaktív tananyag Dunántúliközép
hegység című témájának szemléltető filmjét.
A Dunántúliközéphegység földrajzi helyzeteHatároljuk körbe a Dunántúli-középhegység területét. Mutassuk meg a falitérképen. Segítségünkre
van ebben a tankönyv 148. oldalának térképvázlata. Minden tanuló határolja körbe a tájat az atlaszban is. Határozzuk meg a hegység elhelyezkedésének irányát (délnyugat–északkeleti irány), olvassuk le, me-
lyik két folyó között húzódik (Zala–Duna és Dunakanyar).Olvassuk le égtáj szerint a határai nevét (északkeleten: Kisalföld; délen: Alföld–Mezőföld, Balaton;
nyugaton: Dunántúli-dombság, Alpokalja).
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
149
Mutassuk meg a térképen a táj részeit. Helyezzük fel a tájak applikációs csíkjait a kontúrtérképre.
Olvassuk le a legmagasabb csúcsok nevét és magassági számát: • Pilis (756 m – Pilis)• Kőris-hegy (709 m – Bakony)
Oldjuk meg a munkafüzet vonatkozó feladatait (77–78. oldal).
A táj kialakulása, felszínének jellemzőiA hegység kialakulásánál induljunk ki a tájakat felépítő kőzet anyagából. A Velencei-hegység kivéte-
lével az alapkőzet a mészkő és a dolomit, melyek üledékes eredetű kőzetek. Ismételjük át, amit az elmúlt tanévben a mészkő kialakulásáról tanultunk. Frontális osztálymunka keretében dolgozzuk fel a táj kialakulását és felszínének jellegzetességeit.Gyakoroljuk a térkép használatát, mutassuk meg a Móri- és a Tatai-árkot.
A Visegrádihegység kialakulása eltér a hegység többi tagjától, vulkáni működés eredményeképpen jött létre. Szerkezetileg az Északiközéphegységhez tartozik, ezért – annak ellenére, hogy a Dunántúliközéphegység területéhez tartozik – annak részének tekintjük.
Hangsúlyozzuk ki, hogy a hegység tagjai közül legrégebbi a Velencei-hegység, melyre építőkőzete, a gránit is utal.
Lehetőség szerint mutassuk be a tanult kőzeteket, és közösen jellemezzük azokat.
Applikációtervezet
Bakony Velencei-hg.Vértes
Dunazug-
hegység
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
150
Éghajlata, vízrajza, természetes növényzeteA tematikus térképekről leolvasott hőmérsékleti és csapadékértékek alapján mondjuk el az éghajlati
jellemzőket. Adjunk magyarázatot az éghajlati viszonyok kialakulására a hegység fekvésének és a tengerszint fe-
letti magasságának az ismeretében.
A csapadékos éghajlat ellenére felszíni vízfolyásokban szegény vidék. Mielőtt ennek okára megkeres-nénk a megfelelő választ, ismételjük át, amit eddig a mészkőhegységek vízrajzáról tanultunk.
A karsztvíz nem kristálytiszta víz, mert oldott formában megtalálható benne a mész. A mészkövet, a külső erők hatására, mindenfelé repedések hálózzák be, melyeken keresztül a hegyek belsejébe szivárog a felszínre kerülő csapadékvíz. Ennek köszönhetően a mészkőhegységek mindenfelé szegények felszíni vízfolyásokban. A mélybe kerülő víz a hegy belsejében fejti ki hatását, majd a hegylábi felszíneken karszt források formájában tör a felszínre.
Jellemezzük a karsztvizet, és beszéljünk a jelentőségéről. A karsztvizek mellett fontos felszín alatti víz még a hévíz, mely a hajdani vulkáni működésnek köszönhető.
Mutassunk felvételeket a védett területekről. Keressük meg a térképen a Duna–Ipoly és a Balaton-fel-vidéki Nemzeti Park területét.
Ipari nyersanyagok a DunántúliközéphegységbenA Dunántúli-középhegység kialakulása, domborzata, felszíni sajátosságai és az éghajlata az eddig
tanult tájaktól lényegesen eltérő gazdaság kialakulását eredményezi. Ezen a tájon elsősorban az ipar fejlődése érzékelhető.
Figyeljük meg az atlaszban, hányféle bányakincs található a hegységben, ezeket a gyerekek sorolják fel a jelmagyarázat alapján.
Hatodik évfolyamon nem említünk bányatelepüléseket, csak azt a tájat, ahol nagyobb mennyiségben fordulnak elő az egyes ásványkincsek.
Ha többféle bányakincs is megtalálható egy tájon, mindig az energiahordozókkal (szénfélék, kőolaj, földgáz, urán) kezdjük, az ércekkel (vasérc, bauxit, mangán, színes és nemesfémek ércei) folytassuk, majd az egyéb bányakincsekkel (például különféle kőfélék) fejezzük be a felsorolást. A Dunántúliközéphegység esetében:• barnakőszén: Bakony, Vértes, Gerecse;• lignit: Bakony;• bauxit: Bakony, Vértes;• mangán: Bakony;• mészkő: minden mészkővonulatnál – különleges vörös színű a Gerecsében;• bazalt: Badacsony és környéke;• gránit: Velenceihegység.
A táj fontos ipari nyersanyaga az erdők fája, melyre jelentős faipar települ.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
151
A Dunántúliközéphegység iparaA szénbányák közelébe hőerőműveket építenek, melyekben elektromos áramot állítanak elő. Ennek
az iparágnak nagy az iparivíz-szükséglete, melyet a táj fontos felszín alatti vízforrása, a karsztvíz biztosít.Az itt feltárt bauxittelepekre, energiahordozókra, karsztvízre és a táj közelében haladó Duna hatal-
mas vízmennyiségére telepítették az alumíniumipart.Ebből kiindulva, a munkafüzet 78. oldalának 5. feladata alapján mondjuk el az iparág telepítő ténye-
zőit. Említsük meg a táj történelmi hagyományokkal rendelkező világhírű iparágait, a porcelángyártást (Herend) és az ólomkristály gyártását (Ajka).
A felsorolt városokat gyakorlásképpen (az atlasz segítségével) ábrázoljuk közösen a munkafüzet 78. oldalának 6. feladata szerint.
Ezeket a városokat is csak tájékoztató jelleggel említsük és keressük meg, hatodik évfolyamon csak Veszprém szerepel a topográfiai követelmények között.
A Dunántúliközéphegység mezőgazdaságaA mezőgazdaság ágazatai közül a természeti viszonyoknak köszönhetően elsősorban az erdő- és
vadgazdálkodás jellemző. A növénytermesztéssel és az állattenyésztéssel nyilvánvalóan csak az erre alkalmas területeken talál-
kozhatunk. A déli lejtők szőlő- és gyümölcstermesztése jelentős.A természeti viszonyok és a mezőgazdaság közötti összefüggéseket tanári irányítással a gyerekek
fogalmazzák meg.A táj turizmusával kapcsolatos információk feldolgozása közben szakítsunk időt a gyűjtőmunkák
meghallgatására.
Ha van rá lehetőség, oldjuk meg az interaktív feladatokat, és válaszoljunk a kérdésekre!
Legmagasabb tájunk, az Északi-középhegység
Oktatási feladat:• Az Északi-középhegység földrajzi helyzete – fekvése, határai.• Természeti viszonyai:
– a táj részei; – kialakulása; – felszínének általános jellemzői; – éghajlata, vízrajza.
• A táj természeti értékei, nemzeti parkjai.• Gazdasági életének jellemző vonásai – bányászat, ipar, mezőgazdaság.• Idegenforgalom. • A legjellegzetesebb város, Miskolc – bemutatása.
Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • A problémamegoldó képesség fejlesztése.• A rendszerszemlélet formálása.• Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A környezettudatos magatartás formálása.• A szemléleti térképolvasás fejlesztése a feladatok megoldása során.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
152
• A szociális kompetencia és a konfliktuskezelés képességének fejlesztése a projekt csoportmunka során.• A digitális kompetencia fejlesztése.
Motivációként mutassunk az Északi-középhegység egyes tájain készült jellegzetes felvételeket.Ha van rá lehetőségünk, nézzük meg a nyolcadikos földrajz interaktív tananyag Északiközéphegység
című témájának szemléltető filmjét!
Az Északiközéphegység földrajzi helyzeteHatároljuk körbe az Északi-középhegység területét, mutassuk meg a falitérképen. Segítségünkre van
ebben a tankönyv 151. oldalának térképvázlata. A tanulók az atlaszban is mutassák meg a tájat.Határozzuk meg a hegység elhelyezkedésének irányát (délnyugat–északkeleti irány), olvassuk le,
mely folyók között húzódik (a Duna–Ipoly vonalától a Bodrogig).Mutassuk meg a határait jelző tájakat (délen az Alföld; nyugatról a Dunántúli-középhegységtől a
Duna–Ipoly vonala választja el; északon az országhatár határolja).Mutassuk meg a térképen a táj részeit. Helyezzük fel a tájak applikációs csíkjait a kontúrtérképre.
Olvassuk le a legmagasabb csúcsok értékeit: • Kékes (1014 m – Mátra)• Galyatető (964 m – Mátra)• Istállós-kő (958 m – Bükk)• Bálvány (956 m – Bükk)• Tar-kő (949 m – Bükk)• Csóványos (938 m – Börzsöny)• Nagy-Milic (894 m – Zempléni-hegység)
Ipol
y
Tarn
a
Sajó
ZagyvaBö
rzsö
ny Zem
plén
i-hg.
Bodro
g
Cserhát
Cserehát
Mátra
Bükk
Aggteleki-
karszt
Applikációtervezet
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
153
A táj kialakulása, felszínének jellemzőiA hegység kialakulásánál, a Dunántúli-középhegységhez hasonlóan, induljunk ki a tájakat felépítő
kőzetanyagokból.A Visegrádi-hegységet, a Börzsönyt, a Mátrát, a Cserhátat és a Zempléni-hegységet vulkáni kőzetek
építik fel, tehát vulkáni működés eredményeképpen jöttek létre. Ismételjük át, amit a vulkáni működés-ről tanultunk az előző fejezetben.
Mutassuk meg az andezitet, a bazaltot és tufáikat.Érdekességképpen – bár ezt csak nyolcadikban tanuljuk –, ha van a kőzettárunkban riolit és riolittu-
fa, mutassuk meg azt is (ez a Zempléni-hegységre jellemző kőzet).
Annak ellenére, hogy az Északi-középhegység vulkánjai, akárcsak a többi magyarországi vulkán, már nagyon régen kialudtak, és a felszínüket a külső erők már évmilliók óta koptatják, a vulkáni vonu-latokra jellemző formákat a legtöbbjüknél még ma is felfedezhetjük.
A Bükk és az Aggteleki-karszt mészkőhegységek.Ismételjük át, amit a mészkő kialakulásáról és a
mészkőhegységek jellemzőiről tanultunk. Ezt kö-vetően, frontális osztálymunka keretében dolgoz-zuk fel a mészkőhegységek felszínének jellegzetes-ségeit. Mutassuk meg a térképen a Bükk-fennsíkot!
Készítsünk táblai rajzot, mely tartalmazza a leg-jellegzetesebb karsztjelenségeket: víznyelőt, doli-nát, barlangot, cseppköveket.
Ha van rá lehetőség, nézzük meg az interaktív tananyag Karsztjelenségek című szemléltetését.
Mutassunk jellegzetes karsztformákról készült képeket: kopár mészkőfelszínt, dolinát, víznyelőt.
A terület éghajlata, vízrajza, természetes növényzeteMondjuk el az éghajlati jellemzőket a tematikus térképekről leolvasott hőmérsékleti és csapadékér-
tékek alapján. A hegység fekvésének és a tengerszint feletti magasságának az ismeretében adjunk magyarázatot az
éghajlati viszonyok alakulására. A csapadékos éghajlat ellenére felszíni vízfolyásokban szegény vidék. Mielőtt ennek okára megadnánk a megfelelő választ, elevenítsük fel, amit a mészkőhegységek vízrajzá-ról tanultunk a Dunántúli-középhegységnél.
Rajzoljuk be a táblai rajzba a karsztforrást is. Beszéljünk a karsztvizek jelentőségéről (fontos ipari és ivóvíz). A karsztvizek mellett ezen a tájon is fontos felszín alatti víz a hévíz, mely a hajdani vulkáni működésnek köszönhető.
Mutassuk meg először a falitérképen, majd minden gyerek az atlaszában a Bükk déli előterében lévő Bogácsot, Kácsot, Egerszalókot és a Mátra északi peremén található Parádot (Csevice). Ezek a telepü-lések nem tartoznak a kötelező topográfiai követelmények közé, de jó, ha a tanulók ismerik a nevüket.
Mutassunk felvételeket a védett területekről. Keressük meg a térképen a Duna–Ipoly, a Bükki és az Aggteleki Nemzeti Park területét. Segítségünkre van a tankönyv 154. oldalának térképvázlata és a 8. évfolyamos interaktív tananyag topográfiai fejezete.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága készített egy több filmből álló videofelvételt. Ha rendelkezésükre áll ez a film, több részletét is érdemes bemutatni.
1.2.2.3.
4.5.6. 7.
Karszt je len sé gek táb lai raj zá nak váz la ta1. kopár mészkőfennsík, 2. dolina, 3. víznyelő,
4. barlangi patak, 5. barlang, 6. cseppkő, 7. karsztforrás
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
154
Ha van rá lehetőség, nézzük meg a nyolcadikos interaktív tananyag Erdők, puszták, kulturtájak című témájához tartozó Nemzeti parkjaink című szemléltetésében az itt található nemzeti parkokról készült filmet.
Az Északiközéphegység bányászataAz Északi-középhegység kialakulása, domborzata, felszíni sajátosságai és az éghajlata, a Dunántúli-
középhegységhez hasonlóan, elsősorban az ipar kialakulását tette lehetővé.Nézzük meg az atlaszban, milyen bányakincsek találhatók a hegységben. Helyezzük fel a kontúrtér-
képre az itt megtalálható bányakincsek tábláját. Hasonlóan a többi tájhoz, itt sem említünk meg bányatelepüléseket, csak azt a tájat, ahol az egyes
ásványkincsek nagyobb mennyiségben fordulnak elő:• barnaszén: a medencékben • lignit: a hegységek előterében (Mátra)• kőolaj: a hegységek előterében (Bükk)• mészkő: minden mészkővonulatnál• andezit: Visegrádi-hegység, Börzsöny, Mátra
A táj fontos ipari nyersanyaga az erdők fája, melyre jelentős faipar települ.
Az Északiközéphegység iparaA téma bevezetéseként oldjuk meg a munkafüzet 80. oldal 6. feladatát.A felsorolt bányakincsek energiaigényes iparágak letelepítését alapozták meg. Az itt bányászott ener-
giahordozókra épített hőerőművekben előállított energia az acél-, üveg-, porcelán- és cementgyárak létesítését tette lehetővé.
A táj hagyományos iparága a vaskohászat és az acélgyártás volt. Az elmúlt évtizedek változásai követ-keztében a gazdaságtalanul termelő ágazatokat leépítették, helyette a nyereségeseket fejlesztették. Emi-att a vaskohászat teljes egészében megszűnt, helyette külföldi alapanyagból az acélgyártást fejlesztik.
Az ipar korszerűsítése következtében a térség vezető iparága a vegyipar lett. Az Északi-középhegység legnagyobb iparvidéke a Sajó folyó völgyében található Borsodi-medence.
A táj történelmi hagyományokkal rendelkező híres iparágai, a porcelángyártás (Hollóháza) és az ólomkristály gyártása (Parád) mára már megszűnt.
Az építőipar az Északi-középhegységben is a hegység anyagát dolgozza fel. Hívjuk fel a figyelmet a kőbányászat természetromboló szerepére.
Házi feladatként oldják meg a tanulók a munkafüzet 81. oldal 8. feladatát, mely az építőiparral mint tájromboló iparággal foglalkozik.
Az Északiközéphegység mezőgazdaságaA mezőgazdaság ágazatai közül a természeti viszonyoknak köszönhetően ezen a tájon is elsősorban
az erdő- és vadgazdálkodás jellemző. Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel nyilvánvalóan csak az erre alkalmas területeken találkozhatunk.
Fontos a déli lejtők szőlőtermesztése. Évszázadok óta Európa- és világhírű borokat termelnek Tokaj, Eger és Gyöngyös környékén.
A természeti viszonyok és a mezőgazdaság közötti összefüggéseket – tanári irányítással – a gyerekek fogalmazzák meg. Készítsünk róla közösen gondolattérképet.
Beszéljünk a táj jelentős turizmusáról.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
155
Hallgassuk meg a tanulói előadásokat Parád, Egerszalók és Miskolctapolca fürdőiről.Mutassunk felvételeket Miskolcról és Egerről.Beszéljünk Eger történelmi nevezetességeiről, elsősorban a már ismert török emlékekről. Nagyszerű
lehetőség nyílik itt az irodalommal való koncentrációra.
Ha van rá lehetőség, oldjuk meg az interaktív feladatokat, és válaszoljunk a kérdésekre!
Hazánk fővárosa, Budapest
Oktatási feladat:• Budapest földrajzi helyzete – fekvése, határai.• Budapest természeti viszonyai – felszínének általános jellemzői, éghajlata, vízrajza.• Budapest gazdasági életének jellemző vonásai.• A főváros szerepe az ország életében.
Kompetenciák fejlesztése:• A szövegértelmező képesség és szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • A problémamegoldó képesség fejlesztése.• A rendszerszemlélet formálása.• Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A környezettudatos magatartás formálása.• A szemléleti térképolvasás fejlesztése a feladatok megoldása során.• A szociális kompetencia és a konfliktuskezelés képességének fejlesztése a projekt csoportmunka során.• A digitális kompetencia fejlesztése.
Az elmúlt évek természetismeret- és olvasásóráin már nagyon sok fontos információ elhangzott a fővárosunkról. Motivációként kezdeményezzünk beszélgetést Budapestről. Hallgassuk meg a gyerekek véleményét a főváros szerepéről. Ügyeljünk arra, hogy ne váljon parttalanná a beszélgetés.
Ha van rá lehetőségünk, nézzük meg a nyolcadikos földrajz interaktív tananyag Budapesttel foglal-kozó témájának szemléltető filmjét!
Mutassuk meg a térképen, hol helyezkedik el Budapest. Figyeljük meg, hány részre osztja a Duna. Olvassuk le a főváros területén lévő szigeteit.
A térkép segítségével hasonlítsuk össze a budai és a pesti oldal felszínét. Pest a róla elnevezett Pes-ti-síkságon elhelyezkedő alföldi terület. Ezzel szemben Buda a Budai-hegység lejtőire épült.
Keressük meg az atlasz Budapest térképlapján, majd jelöljük be a munkafüzet 82. oldalán található térképvázlaton a főváros legmagasabb pontját, a János-hegyet, valamint a Gellért-, a Szabadság- és a Várhegyet.
Hangsúlyozzuk ki, hogy Budapest híres fürdőváros.
A városfejlesztésnek, az építkezések elszaporodásának köszönhetően az utóbbi néhány évtizedben páratlan szépségű barlangrendszert fedeztek fel Budapest területén. A barlangokat a törésvonalak mentén feltörő hévíz hozta létre, a hatalmas üregeket a hasadékokban örvénylő meleg víz oldotta ki a hegyek anyagából, a mészkőből.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
156
Már harminc kilométernyi járatot feltártak, de valószínű, hogy még nem ismerjük a Rózsadomb barlangjainak mindegyikét. A legismertebb a Szemlőhegyi és a Pálvölgyibarlang, melyeket kiépített útvonalon a látogatók is megcsodálhatnak. Mutassunk képeket erről a csodálatos föld alatti világról.
Budapestnek az ország életében betöltött szerepét, gazdasági életét, közlekedését és idegenforgalmát dolgozzuk fel csoportmunkában. Az egyes csoportok munkájának az alapja a tankönyv idevonatkozó részletei és a munkafüzet feladatai.
A tankönyv képei alapján ismerkedjünk Budapest nevezetességeivel. Ha az időnk engedi, mutassunk be még több látnivalót.
A munkafüzeti rejtvény megfejtése:
K Ü L F Ö L D IP É N Z Ü G Y I
G E L L É R TM A R G I T H Í D
N A G Y K Ö R Ú TH É V Í Z
O R S Z Á G H Á ZB A R L A N G O K A T
J O B BZ E N E S Z E R Z Ő
Rendszerezzük ismereteinket!
Oktatási feladat:• A Magyarország nagy tájairól és Budapest természeti és gazdasági életéről tanultak rendszerezése.
Kompetenciák fejlesztése:• A szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.• Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • A problémamegoldó képesség fejlesztése.• A rendszerszemlélet formálása.• Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.• A környezettudatos magatartás formálása.• A szemléleti térképolvasás fejlesztése a feladatok megoldása során.• A digitális kompetencia fejlesztése.
Ezt az összefoglaló órát is a földrajzi elemzés már ismert szempontjai alapján, a munkafüzeti felada-tok beiktatásával tervezzük meg.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
157
Elemzési szempontok:• Hol található? • Határai• Részei• Kialakulása• Felszínének jellemzői• Éghajlata• Vízrajza• Természetes növényzete, állatvilága• Védett területei• Gazdasági élete• Jellegzetes települései
Ennél a témakörnél is készíthetünk rendszerező feladatlapot, erre is megtervezhetjük az órát. Szeren-csés, ha az egyes elemzési szempontok tárgyalásakor párhuzamosan beszélünk a tájakról.
Minden esetben végezzünk összehasonlítást, és közösen tárjuk fel az ok-okozati összefüggéseket.Fektessünk nagy hangsúlyt a topográfiai fogalmak gyakorlására!
A füves területek életközössége. Termesztett növényeink
A füves puszták kialakulása és növényei
Oktatási feladat:• Az őshonos füves puszták kialakulásának környezeti feltételei és földrajzi elhelyezkedésük.• A másodlagos rétek fogalma és a rétek hasznosítása.• A fűfélék közös tulajdonságai (gyökérzet, szár, levél, virágzat).• A száraz rétek növényei közül a siskanád, az angolperje, a mezei zsálya főbb jellemzői, alkalmazko-
dásuk a környezethez.• A nedves rétek növényei közül a mocsári zsurló és a réti boglárka szervezeti felépítése.
Az óra első részében ismételjük át, amit hazánk éghajlatáról és felszínformáiról tanultunk. Milyen ég-hajlati övezetben fekszik, mekkora területet foglalnak el az alföldek, a dombvidékek és a középhegységek?
Magyarázzuk el, hogy hazánk egyes területein (az Alföldön, a középhegységek déli oldalán, a hegyek lábánál) 500 mm-nél kevesebb csapadék hull. Ez a csapadékmennyiség már nem elegendő ahhoz, hogy összefüggő erdők alakuljanak ki, itt az őshonos növényzetet a fűfélék alkotják.
Az interaktív anyaggal és egyéb szemléltetőeszköz (képek, videofilmek) segítségével mutassunk be egy-egy őshonos füves területet. Tudatosítsuk, hogy mára csak kis területeken maradtak fenn, helyükön szántóföldek vannak. A megmaradt területek védelem alatt állnak.
Olvassák el a tanulók a tankönyv 164. oldalának 2–4. bekezdését, valamint az apró betűs kiegészítő anyagot, értelmezzék a szöveget, majd beszéljük meg a következő kérdéseket.
• Hogyan alakultak ki a másodlagos füves területek, a rétek? • Hogyan hasznosítják? • Mi a különbség a rét és a legelő között?• Miért képesek elviselni a fűfélék a rendszeres legelést, kaszálást?
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
158
Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 1. feladatát.
Frissen kiásott fűféle növényeket (angolperje, siskanád, csomós ebir stb.) szemléltetve mutassuk be szerveiket. Magyarázzuk el a gyökérzet, a szár, a levél és a virágzat jellegzetességeit. Figyeltessük meg, milyen közös tulajdonságai vannak a fűféléknek (mellékgyökérzet, bütykös szár, szárölelő, mellékeres levél, nem feltűnő virágzat).
A tankönyv képeinek és rajzainak megfigyelése után oldják meg a munkafüzet 2. feladatát.
Lehetőség szerint élő mezei zsályán figyeljék meg annak gyöktörzsét és a gyökérzetét. Magyarázzuk el, hogy évelő növény, ami azt jelenti, hogy a talajban lévő módosult szára, a gyöktörzs áttelel, és tavasz-szal új növény fejlődik belőle.
Ismeretterjesztő könyvekből vett szemelvény felolvasásával mutassuk be, hogy mint gyógynövény mi mindenre hasznosítható.
A tavaszi időszakban szinte valamennyi vizes élőhelyen találhatunk mocsári zsurlót vagy mezei zsur-lót. Egy élő növénnyel szemléltetve mutassuk be szervezeti felépítését. Tudatosítsuk, hogy virágtalan növény és spórákkal szaporodik. Lehetőség szerint kézinagyítóval figyeljék meg a spóratartó tokokat, fénymikroszkóp alatt a spórákat.
Ismeretterjesztő könyvek képeivel, videofilmekkel szemléltessük a karbon időszak hatalmas termetű zsurlófáit. Magyarázzuk el, hogy belőlük képződtek a kőszéntelepek.
A munkafüzet 89. oldalának 3. feladatában rögzítsük a tanultakat. A feladat megoldásához szemlél-tessük a korábban megismert erdei pajzsika szervezeti felépítését.
Nedves réteken mindenütt tömegesen nő a réti boglárka. Lehetőség szerint ezt is élő növénnyel szemléltessük, és figyeltessük meg a szerveit (gyökérzet, gyöktörzs, szeldelt levelek, elágazó szár, sárga színű csésze és sziromlevelek).
Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 4. feladatát.
Óra végi összefoglalás: az órán használt szemléltetőanyagok segítségével tegyenek fel a tanulók egy-másnak kérdéseket. Ügyeljenek a szakszavak pontos használatára és a kérdő mondatok helyes nyelvtani megfogalmazására.
Oldják meg önálló munkával a munkafüzet 90. oldalán a 4. és 5. feladatot.
Ízeltlábúak a füves területeken
Oktatási feladat:• A sáskák, szöcskék, tücskök testfelépítése: ugróláb, rágó szájszerv, összetett szem, két pár szárny, há-
rom testrész és három pár ízelt láb.• Petékkel szaporodnak, fejlődésük kifejlés.• A sáskák, tücskök növényevők, a szöcskék rovarokkal táplálkoznak.
Az óra elején ismételjük át a füves területek növényeiről tanultakat:• Hol alakultak ki természetes körülmények közt hazánkban füves puszták?• Mit nevezünk másodlagos rétnek?• A rétnek mely típusairól tanultunk, és mi jellemző rájuk?
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
159
• A száraz és nedves rétek növényei közül melyekről tanultunk?• Melyek a fűfélék közös tulajdonságai?
Élő növényekkel szemléltetve, önálló munkával, írásban hasonlítsák össze a réti boglárka és a mo-csári zsurló szerveit!
Az új anyag feldolgozását tanári elbeszéléssel kezdjük. Mutassuk be, hogy a füves területeken élő állatoknak kevesebb búvóhelyük van, mint az erdőkben élőknek. Ezért az élővilág fejlődése során itt többségében olyan állatok jelentek meg, amelyek színükkel, testfelépítésükkel jól beleolvadnak kör-nyezetükbe. Szemléltessünk ilyen állatokat (például zöld lombszöcske, fürge gyík, mezei nyúl, a földön fészkelő madarak – pacsirták, ugartyúk – fiókái, mezei pocok).
A rétek leggyakoribb ízelt lábú állatai a sáskák, szöcskék, tücskök. Idézzük fel az ízelt láb fogalmát (ötödik évfolyam: cserebogár), majd a tankönyv képein (vagy frissen begyűjtött és üvegben tartott álla-tokon) figyeltessük meg őket! Keressünk hasonlóságokat (három testrész, három pár láb) és különbsé-geket (csápok és a szárnyak hossza) közöttük.
Szemléltessük a 3. pár lábat, amely ugrólábbá módosult.Szájszervük rágó szájszerv, a fejük két oldalán összetett szemek találhatók. Figyeltessük meg a csápok
hosszúságát is. Egyik növényről a másikra nagyokat ugranak. Az ugrás hosszúságát kiterjesztett szár-nyaikkal növelik. Preparált készítményen szemléltethetjük két pár szárnyukat is.
Ismételjük át az eddig megismert ízelt lábú állatok közül a cserebogár, a szitakötő, a folyami rák és a koronás keresztespók fejlődését:
• cserebogár: teljes átalakulás (pete, lárva, báb, kifejlett bogár)• szitakötő: átváltozás (pete, lárva, kifejlett rovar)• folyami rák, koronás keresztespók: átalakulás nélkül a petéből a kifejlett állathoz hasonló utód bújik elő.
A sáskák, szöcskék, tücskök fejlődéséről a tankönyv szövegét önállóan dolgozzák fel! Értelmezzék az olvasottakat, és figyeljék meg a tankönyv 168. oldalán a kifejlést bemutató folyamatábrát is.
Az önálló szövegfeldolgozás után beszéljük meg:• Hova rakják petéiket?• Mikor kelnek ki a lárvák, hol élnek, mivel táplálkoznak?• Mi történik velük növekedésük során?• Hogy nevezzük ezt a fejlődést?
Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 90–91. oldalán az 1. és 2. feladatot! Beszéljük meg, miért fontos az állatok számára, hogy a környezetük fény-, hang- és szagingereit felfogják! Mi a célja az állatok hangadásának? Magyarázzuk el, hogyan adnak hangot a sáskák, szöcskék, tücskök! Hol helyez-kedik el a hallószervük?
A tankönyv szövegéből és képeiről ismerjék meg a gyakori fajok (olasz sáska, zöld lombszöcske, me-zei tücsök) főbb ismertetőjegyeit és táplálkozásukat.
A füves területeken még számos ízelt lábú állat él. Közülük az egyik legszínpompásabb a fecskefarkú lepke. Szemléltessük testfelépítését, a fejlődési alakjait, a lárvát és a bábot.
Óra végi összefoglalásként oldják meg a munkafüzet 91. oldalán a 3. és 4. feladatot, és válaszoljanak a tankönyv lecke végi kérdéseire.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
160
A fürge gyík és a vakond
Oktatási feladat:• A fürge gyík testét szarupikkelyek, szarupajzsok fedik, növekedése közben többször vedlik.• Változó testhőmérsékletű, lágy héjú tojásokkal szaporodik.• A vakond teste a föld alatti életmódhoz alkalmazkodott: szőrzete rövid, testhez simuló, teste henge-
res, mellső lába ásóláb. Rovarevő, fogai hegyesek.
Ismételjük át a réteken élő ízeltlábúakról tanultakat. Egészítsük ki a tanultakat (sáskák, szöcskék, tücskök, fecskefarkú lepke) még néhány gyakori gerinctelen állat színes képének bemutatásával (pat-tanóbogarak, díszbogarak, poloskák, legyek, pókok), mivel az órán megismert gerinces állatok főleg ízeltlábúakkal táplálkoznak.
Szemléltető képek segítségével, önálló munkával hasonlítsák össze a tanulók a sáskák, a szitakötők és a szarvasbogarak fejlődését.
Mutassuk be képekről, filmrészletekről a fürge gyíkot. Figyeltessük meg a színét, a kültakaró mintázatát. Beszéljük meg, miért fontos, hogy beleolvadjon a környezetébe. Idézzünk fel korábban tanult rejtőszínű állatokat is (kecskebéka, zöld lombszöcske stb.)!
Levedlett gyíkbőrön, preparátumon vagy a tankönyv képein figyeltessük meg a száraz szarupikkelyes kültakarót. A tankönyv rajza bemutatja a gyík fején a pikkelyek összenövéséből képződött szarupajzso-kat. Magyarázzuk el, hogy a szarupikkelyek nem követik a gyík növekedését, ezért a kinőtt kültakarót időnként levedlik. Idézzük fel, mit tanultunk a vízisikló vedléséről (egyben veti le a kültakarót)! Ezzel szemben a fürge gyík testéről darabokban válik le a kültakaró felső része.
A tapasztalatok alapján idézzük fel a fürge gyík mozgását! Magyarázzuk el, hogy fürgeségét a hajlékony gerincoszlop és a hozzá tapadó izomzat biztosítja. Elemezzük mozgás szempontjából a tankönyv magyará-zó rajzát és a gyík csontvázát. Mutassuk be, hogy lábai gyengék, nem képesek a törzset a talajtól felemelni.
A tankönyv szövegének feldolgozásával ismerjék meg a fürge gyík táplálékállatait! Beszéljük meg, a nap melyik szakaszában és milyen időjárási körülmények között tudjuk a gyíkokat megfigyelni. Ebből következtethetünk arra, hogy változó testhőmérsékletű, főleg a napos időszakokban aktív. A hideg idő beállta előtt téli álomra vonul. Idézzük fel, mit jelent ez a fogalom! Mely korábban megismert állatok alszanak téli álmot?
Ismételjük át a vízisikló és a mocsári teknős szaporodását és fejlődését! A fürge gyík is lágy héjú to-jásokat rak, melyeket a nap melege költ ki.
Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 92. oldalán az 1. és 2. feladatot.
Szemléltessük a vakondot! A korábbi ismeretekre támaszkodva nevezzük meg, melyik állatcsoportba tartozik (gerinces, emlős). Figyeltessük meg a tankönyv rajzán a koponyáját és a fogazatát. Melyik ko-rábban tanult állat fogazatához hasonló? Hogy nevezzük ezt a fogazatot (sün, rovarevő)?
Beszéljük meg a vakond élőhelyét, majd a tanulók a lecke szövegéből gyűjtsék össze, hogyan alkal-mazkodott testfelépítése az élőhelyéhez, életmódjához (nincs fülkagylója, hegyes a feje, mellső lába ásóláb; kiváló a tapintása és a szaglása, szemei aprók, hengeres a teste, szőrzete dús, testhez simuló).
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
161
Figyeltessük meg a tankönyv rajzát a vakond járatairól, mutassuk be a járatok és a vakondtúrások feladatát. Mivel télen is találhatunk friss vakondtúrásokat, ebből következtetni lehet arra, hogy ebben az időszakban is táplálkozik, tehát nem alszik téli álmot.
Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 92–93. oldalán a 3. és 4. feladatot.
Az óra végi összefoglaláskor hasonlítsák össze a fürge gyík és a vízisikló, a sün és a vakond testfelépí-tését és életmódját.
A mezei nyúl és a füves területek rágcsáló kisemlősei
Oktatási feladat:• A mezei nyúl testfelépítése: szőrzet – rejtőszín, hátsó lába ugróláb, fogazata rágcsáló, növényevő.• A mezei pocok is növényevő, rágcsáló, igen szapora állat.• A közönséges hörcsög mélyen járatokat készít a talajban, rágcsáló fogazatú, a növényi magvakon
kívül kisebb állatokat is fogyaszt.
Óra elején ismételjük át, amit az 5. évfolyam során a házi egérről és a patkányról tanultunk. A felidé-zést a két állat szemléltetésével segítsük.
A mezei nyúl élőhelyét az elbeszélés módszerével mutassuk be. Ismertessük, hogy szemben a többi vadon élő állattal, a nyúl nem ragaszkodik egy-egy élőhelyhez. Ezért találkozhatunk vele a füves terüle-teken kívül a zöldséges- és gyümölcsöskertben, erdőszéleken stb.
Szemléltetését követően beszéljük meg testfelépítésének jellemzőit:• Mi borítja a testét?• Mi a feladata a kültakarónak?• Milyen színű a szőrzete?• Mi jellemző végtagjaira?
Nyúlkoponyán vagy a tankönyv rajzán figyeltessük meg a fogazatát. Nevezzük meg az egyes fogtípu-sokat. A zápfogak felülete redős, ebből növényevő életmódra következtethetünk. Szemfogai nincsenek, metszőfogai folyamatosan nőnek, melyeket a rágás során állandóan koptat. Télen is aktív.
A tankönyv szövegéből keressék ki, hogy a különböző évszakokban mivel táplálkozik.Idézzük fel, hogy a korábban tanult állatok a táplálék megszerzésében és a természetes ellenségeikkel
szembeni védekezésben mely érzékszervükre támaszkodnak (például vakond: tapintás, szaglás; fürge gyík: látás; fülesbagoly: hallás; róka: szaglás; héja: látás).
Mutassuk be, hogy a mezei nyúl a természetes ellenségeit a kiváló hallásával érzékeli.
Idézzük fel, mi jellemző az emlősök szaporodására és utódaik gondozására. Applikáljuk a táblára a tanult emlősök képét, majd írjuk a képek alá, egy évben hányszor kölykeznek (szülnek, ellenek), és egy-egy alkalommal hány utódot hoznak a világra.
Ismertessük, hogy a mezei nyúl igen szapora állat. Az utóbbi évtizedekben mégis jelentősen csökkent a száma. Ennek több oka van, például az élőhelye csökkenése, a mezőgazdaságban használt vegyszerek, bizonyos járványos betegségek.
Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 93. oldalán az 1. feladatot.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
162
Szemléltessük a mezei pockot és a közönséges hörcsögöt. A tankönyv szövegét olvassák el, értelmez-zék. Figyeljék meg az illusztrációkat is, majd írják a táblázatba a válaszokat!
Mezei pocok Közönséges hörcsög
Hosszúsága
Táplálékai
Fogazata
Szaporasága, utódainak a száma
Beszéljük meg a helyes válaszokat, majd tudatosítsuk, hogy a pockoknak, egereknek, hörcsögöknek is fontos szerepük van az életközösség táplálkozási láncaiban (például számos ragadozónak – ölyvek-nek, baglyoknak, gólyáknak, rókáknak – a táplálékállatai).
Óra végi összefoglaláskor válaszoljanak a tankönyv lecke végi kérdéseire, majd oldják meg a munka-füzet 93–94. oldalán a 3–7. feladatot!
A fácán és a füves területek ragadozó madarai
Oktatási feladat:• A fácán természetes élőhelye, testfelépítése, táplálkozása, szaporodása. • Az egerészölyv és a vörösvércse élőhelye, testfelépítése, mozgása, táplálkozása; jelentőségük a füves
területek életközösségében.• Táplálkozási lánc és a táplálékpiramis a füves területek életközösségében.
Óra eleji ismétlés: a szóbeli ellenőrzés alatt az osztály tanulói önálló munkában oldják meg a követ-kező feladatot:
Az alábbi élőlények jellemzésében hiba van. Húzd át a hibás fogalmakat!Réti boglárka: elágazó szár, gyökérzet, gyöktörzs, zöld csésze és sárga sziromlevelek, szeldelt levelek, évelő növény
Sáskák: rovarok, ízelt lábaik vannak, teljes átalakulással fejlődnek, növényekkel táplálkoznak, petéik áttelelnek
Fürge gyík:száraz szarupikkelyek, szarupajzsok fedik a testét, növekedése során többször vedlik, erős lábaival gyorsan mozog, téli álmot alszik
Mezei nyúl:testtömege körülbelül 36 kg, szőrzete rejtőszínű, évente háromszor is fiadzik, zápfogai gumósak, hallása különösen fejlett, élőhelyének csökkenése miatt egyedszáma csökken
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
163
Az új anyag feldolgozását a házi tyúkról tanultak felidézésével kezdjük. Szemléltessük az állatot, majd idézzük fel:
• Honnan származik? • Milyen célból tenyésztjük? • Mivel szaporodik?• Mi jellemző a csőrére és a végtagjára?
Szemléltessük a fácánt, ismertessük, hogy nem őshonos faj. Térképen mutassuk be őshazáját (Kauká-zus) és ezen belül természetes élőhelyét (vízparti nádas, cserjékben gazdag, ligetszerű erdők).
A tankönyv képén figyeltessük meg a csőrét és a lábát! A házi tyúkhoz hasonlóan gyengén repül, erős csőre és kapirgálólába van.
Szaporodása az eddig megismert madaraktól eltér, ugyanis fészkét a földre rakja.
Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 94. oldalának 1. feladatát.
Az ölyvek és vércsék megismerése előtt idézzük fel a korábban tanultakat. • Mit jelent a növényevő, a mindenevő és a ragadozó életmód?• Miért fontosak a ragadozók az életközösségekben?
Az interaktív anyag képeivel és a tankönyv illusztrációival szemléltessük az egerészölyvet. Idézzük fel, hogy testfelépítése és életmódja melyik korábban tanult ragadozó madárhoz hasonló (héjáéhoz).
Figyeltessük meg tépőcsőrét és fogólábát. Beszéljük meg, hogyan használja e két szervét a zsákmány megszerzésére és elfogyasztására.
Magyarázzuk el sajátos repülését. Mit jelent a vitorlázó-, a szitáló- és a zuhanórepülés?
Olvassák el a tankönyv szövegét a szaporodásáról, majd oldják meg a munkafüzet 94–95. oldalán a 2. és a 3. feladatot (utóbbiban csak az ölyvekre jellemző tulajdonságokat válogassák ki).
Figyeltessük meg a vörösvércse képeit, a csőr- és lábtípusát. Hasonlítsuk össze testfelépítését az ege-részölyvével. Melyek a lényeges különbségek a két faj között? Tudatosítsuk, hogy a sokak által nemkívá-natosnak tartott varjak fészkét foglalja el, ahol kikölti 5-6 tojását.
Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 95. oldalán a 3., a 4. és az 5. feladatot.
Idézzük fel a füves területek eddig megismert élőlényeit. Applikáljuk képüket a táblára, majd ké-szítsünk táplálkozási láncokat. Idézzük fel, mit jelentenek a termelő, a fogyasztó és a lebontó szervezet fogalmak.
A tankönyv ábrájának megfigyeltetésével és a magyarázat módszerével tudatosítsuk, hogy ha meny-nyiségileg ábrázoljuk a táplálkozási kapcsolatokban részt vevő élőlényeket, akkor táplálkozási pira-mist kapunk. A piramis alján a termelő szervezetek (növények) találhatók, melyeknek a legnagyobb az egyedszámuk és az összesített testtömegük. A fogyasztók egyedszáma a piramis csúcsa felé haladva egy-re csökken. Az életközösségben a csúcsragadozók egyedszáma a legkisebb. A piramis alapján könnyen belátják: ha a láncból egy-egy élőlény kiesik, akkor megbomlik az egyensúly a termelők és fogyasztók között. Egyes élőlények túlszaporodnak és megváltoztatják az életközösség összetételét.
Óra végi összefoglalásként oldják meg a munkafüzet 95. oldalának 6. és 7. feladatát, és válaszoljanak a tankönyv lecke végi kérdéseire.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
164
Termesztett növényeink: a búza és a kukorica
Oktatási feladat:• A búza és a kukorica termesztésének gazdasági jelentősége.• A két növény szervezeti felépítése: gyökere, szára, levele, virágzata és termése.• A szemtermés felépítése.
Az óra első részében ismételjük át az új anyag megtanításához szükséges korábban megszerzett isme-reteket. Mit jelentenek a következő fogalmak?
• egylaki növény• virág – virágzat• porzós virágzat – termős virágok• szélbeporzás• egyszerű levél – párhuzamos levélerezet – főeres levélA felidézést megfelelő szemléltetőanyaggal segíthetjük. Oldják meg a munkafüzet 96. oldalának 1. feladatát.
Az új anyag feldolgozását a búza jelentőségének bemutatásával kezdjük. Ismertessük, mekkora terü-leten termesztjük, hektáronként átlagosan mekkora a terméshozama és mi mindenre hasznosítjuk. Mi minden készül búzalisztből?
Lehetőség szerint élő növényekkel szemléltetve hasonlítsuk össze a korábban megismert siskanád vagy angolperje és a búza szervezeti felépítését.
Figyeltessük meg, hogy főbb tulajdonságaikban megegyeznek (mellékgyökérzet, el nem ágazó büty-kös szár, szárölelő, párhuzamos erezetű levél, a virágok virágzatba tömörülnek).
Magyarázzuk el a kalászvirágzat felépítését. A tankönyv rajzával szemléltetve mutassuk be, hogy a virágzat kalászkákból épül fel. Az egyes kalászkákon belül vannak a porzók és a termők. A szélbeporzás után a termőből kialakul a szemtermés.
Mutassuk be a szemtermést. A tanórát megelőzően csíráztassunk búzaszemeket. Szemléltessük a fél-bevágott termést, majd a tankönyv magyarázó rajza segítségével tudatosítsuk, hogy a termésfal és a maghéj összenőtt, egymástól nem választhatók szét. A tápanyagot (fehérje, szénhidrát) a mag tartal-mazza.
A búza betakarításáról és felhasználásáról olvassák el a tankönyv 179. oldalának 2. bekezdését. Értel-mezzék a szöveget, majd beszéljük meg:
• Mikor aratják a búzát?• Mi történik a szemterméssel?• Hogyan készül a liszt? Mit jelent a teljes kiőrlés?• Miért egészségesebbek a teljes kiőrlésű lisztből készült élelmiszerek?
Szemléltessünk finom- és teljes kiőrlésű lisztet és a belőlük készített termékeket.
Elbeszélés módszerével mutassuk be, mi mindenre hasznosítják a kukoricát. Mely haszonállataink fő tápláléka a szemes kukorica és a kukoricaőrleményből készített takarmányféleségek? Szántóföldi ter-mesztésük során milyen hozamok várhatók?
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
165
Figyeltessük meg és hasonlíttassuk össze a búza és a kukorica szervezeti felépítését. Melyek az azo-nosságok és a különbségek a két növény között?
Élő növénnyel szemléltetve mutassuk be a termős torzsa- és a porzós bugavirágzatot! Tudatosítsuk, hogy ezek egyivarú virágok, melyekben vagy csak porzó, vagy csak termő van. A virágok nem feltűnő színűek, a virágport a szél viszi a porzós virágokról a termősre.
A virágzatokhoz kapcsolódó ismereteket a munkafüzet 97. oldalának 4–6. feladatában rögzítsük.
Óra végi összefoglalásként a tankönyvi illusztrációk segítségével tegyenek fel kérdéseket egymásnak, majd oldják meg a munkafüzet 97. oldalán a 7. feladatot.
Termesztett növényeink: a napraforgó, a repce és a lucerna
Oktatási feladat:• A napraforgó, a repce és a lucerna termesztésének gazdasági jelentősége.• A három növény szervezeti felépítésének (gyökérzet, szár, levél, virág, termés) jellegzetességei, a fel-
használt növényi részek főbb tulajdonságai.
A szóbeli ellenőrzés alatt az osztály tanulói oldják meg az alábbi feladatot.
Igazake vagy hamisak az állítások?A búza virágzata bugavirágzat. _____1 hektár szántóföldről 15 tonna búza takarítható be. _____A kalászkákat a pelyva védi. _____A koronagyökerek oldalról támasztják a búzát. _____A silókukoricát zölden aratják le. _____A korpa a szemtermés lekoptatott termésfala. _____A kukorica virágzatát a rovarok porozzák be. _____A búza elviseli az aszályt, mert főgyökere mélyen lenyúlik a talajba. _____A kukorica levelei szárölelők. _____
Értékeljük a feladatmegoldást, majd a hamis állításokat javítsák szóban a helyesre.
Az új anyag feldolgozása előtt ismételjük át a következő fogalmakat: • lágyszárú• évelő növény• rovarbeporzás• termés• mag• melegigényes és hidegtűrő növény
Különböző termékeket szemléltetve mutassuk be, milyen élelmiszerek készülnek a napraforgó mag-jában lévő olaj felhasználásával (étolaj, margarinfélék stb.).
Világtérképen mutassuk be a napraforgó őshazáját, és ismertessük termesztésének történetét. Me-legigényes, ezért tavasszal vetik el a magját, melyből őszre kifejlett növény lesz.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
166
Figyeltessük meg – lehetőség szerint élő növényen vagy a tankönyv rajzának segítségével – a növény szervezeti felépítését. Hasonlítsuk össze a gyökérzetét, a szárát és a levelét a kukoricáéval és a búzáéval.
Szemléltessük és magyarázzuk el a napraforgó fészekvirágzatát! Mutassuk be a csöves és nyelves vi-rágok elhelyezkedését és felépítését. A csöves virágok helyén a rovarbeporzás után kaszattermések fej-lődnek. Szemléltessük a termést. Mutassuk be, hogy a termésfal a magtól elválik, ebben különbözik a szemterméstől.
Megfigyelés: néhány magot mozsárban dörzsöljünk szét, majd kenjünk be vele egy fehér papírlapot. Olajos foltot hagy, ami jelzi a magas olajtartalmat. Cseppentsük vizet az olajfoltra, a víz lepereg róla.
A repcét is lehetőleg élő növényen szemléltessük. Mutassuk be a szerveit, majd önálló munkával dolgozzák fel a tankönyv szövegét, és oldják meg a munkafüzet 98. oldalán a 4. feladatot. A feladat megbeszélésekor lehetőleg „élő” becőterméssel szemléltessünk, és figyeltessük meg, miben különbözik a szemtermés a kaszatterméstől.
A mezőgazdaságban számos olyan növényt is termesztenek, amelyeket a haszonállatok takarmányo-zására használnak. Ilyen növény a lucerna. Lehetőleg ezt is élőben – egy kiásott lucernával – szemlél-tetve figyeltessük meg.
A megfigyelés szempontjai:• Mi jellemző a gyökérzetére? • Mely szerve biztosítja, hogy évről évre kihajt?• Hogyan helyezkednek el a levelei?
Virágmodellről szemléltessük a pillangós virág felépítését. A tankönyv rajzát megfigyelve ismerjék meg a csiga alakban felcsavarodott hüvelytermését.
Szemléltessük és magyarázzuk el, hogy a lucerna gyökerein apró gümők vannak, melyekben bakté-riumok élnek. A baktériumok képesek arra, hogy megkössék a levegő nitrogénjét, amely a növények egyik tápanyaga. Fénymikroszkópban – nagy nagyítás mellett – megfigyelhetjük a gümőkben élő bak-tériumokat is.
Óra végi összefoglalásként oldják meg önállóan a munkafüzet 97. oldalán az 1–3., a 98. oldalon pedig az 5–7. feladatokat, és válaszoljanak a tankönyv lecke végi kérdéseire.
Rendszerezzük ismereteinket!
Oktatási feladat:• A füves puszták kialakulásáról, legjellegzetesebb élőlényeiről tanultak felidézése. • Az élőlények alkalmazkodása a környezeti feltételekhez, összefüggések keresése a testfelépítés és az
életmód között.• Táplálkozási láncok és hálózatok a füves területeken.• A füves területek pusztulásának okai, a természetvédelem fontossága a füves puszták megőrzésében.• Termesztett növényeink szervezeti felépítése, jelentőségük a gazdasági életben (élelmiszeripar, állat-
tenyésztés).
Az összefoglaló órát csoportmunkában is feldolgozhatjuk. Alakítsunk négy csoportot, és az alábbi kérdésekre keressék a tanulók a válaszokat. A válaszadáshoz használják fel a tankönyv szövegét és egyéb ismeretterjesztő nyomtatott segédanyagokat.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
167
1. csoportHol alakultak ki és milyen környezeti feltételek mellett a hazánkban őshonos füves puszták? Hogyan hasznosítják a másodlagos füves területeket a mezőgazdaságban?Mutassátok be egy fűféle növény szervezeti felépítését!Hogyan épül fel a sáskák, szöcskék, tücskök teste? Mivel táplálkoznak, hogyan szaporodnak?Készítsetek rajzot az ugrólábról!Hogyan illeszkednek a rovarok a füves területek táplálkozási láncaiba, hálózataiba? Milyen környezeti tényezők veszélyeztetik a füves területek életközösségeit?
2. csoport Mutassátok be a fürge gyík testfelépítését! Mi a jelentősége az izmos testnek, a hosszú faroknak, a hajlékony gerincoszlopnak? Hogyan alkalmazkodott a vakond teste a föld alatti életmódhoz? Mi jellemző táplálkozására és a fo-gazatára? Hogyan vészeli át a téli időszakot a vakond és a fürge gyík? Mi jellemző a rágcsáló fogazatra? Milyen környezeti okokra vezethető vissza, hogy egyre kevesebb mezei nyulat lehet megfigyelni? A pockok, hörcsögök szapora állatok. Milyen élő és élettelen környezeti tényezők akadályozzák meg túlszaporodásukat?
3. csoportHasonlítsátok össze a fácán és a házi tyúk testfelépítését!Melyek a megismert ragadozó madarak testfelépítésének közös tulajdonságai? Készítsetek rajzot a tépőcsőrről és a fogólábról!Mi a jelentősége a ragadozóknak az életközösségekben?Készítsetek táplálkozási láncokat a füves területek és a fás élőhelyek élőlényeiből!
4. csoport Fogalmazzátok meg, mi a gazdasági jelentősége a búzának, a kukoricának, a napraforgónak, a repcé-nek és a lucernának? A növények mely részeit hasznosítjuk? Készítsetek rajzot a búzáról és a napraforgóról! Hasonlítsátok össze a szerveit!
A beszámolók alatt szemléltessünk, emeljük ki a főbb összefüggéseket, hozzuk kapcsolatba a régi és az új ismereteket. A munkafüzet 99–100. oldalának feladatait önálló munkával oldják meg, majd ellen-őrizzük és értékeljük a megoldásokat.
Vizek, vízpartok életközössége
A víz jelentősége. A vizek parányi élőlényei
Oktatási feladat:• A Föld felszíni vizei és a víz körforgása a természetben. • A víz jelentősége a bioszférában (testépítő anyag, élőhely, kiváló oldószer).• A planktonok fogalma és jelentősége a vízi életközösségekben.• A baktériumok táplálkozása, jelentőségük a vizek öntisztulásában és az anyagok körforgásában.• A zöld szemesostoros moszat, a papucsállatka, a vízibolha és az óriásamőba testfelépítése, táplálkozá-
sa, szaporodása, jelentőségük a táplálkozási láncokban és a vizek öntisztulásában.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
168
A Föld domborzati térképén figyeltessük meg, hogy a földfelszín mekkora hányadát borítja víz. Tu-datosítsuk, hogy ennek legnagyobb része (97%) az óceánok, tengerek sós vize. A legelső élőlények az ősóceánok vizében alakultak ki. Szemléltessünk és mutassunk be néhány ősi puhatestűt, halat, kétéltűt és vízben élő őshüllőt.
A felszíni vizek 2%-a jég formájában van jelen, és mindössze 1%-a édesvíz.
A víz az élőlények legfontosabb testépítő anyaga. Olvassák el a tanulók a tankönyv 188. oldalának ki-egészítő anyagát, majd beszéljük meg, az ember testtömegének hány százaléka víz, illetve mennyi vizet tartalmaznak a lédús és a száraz termések.
Olvassunk fel szemelvényeket arról, hogy a szélsőséges környezet élőlényei hogyan alkalmazkodnak a vízhiányhoz, és milyen módon képesek az éltető vízhez hozzájutni.
Szemléltessünk száraz sivatagokat, esőerdőket, ártéri és ligeterdőket. A megfigyelés alapján követ-keztethetünk arra, hogy a víz megléte vagy hiánya döntően meghatározza a fajok elterjedését, az adott élőhely élőlényeinek fajgazdagságát.
Lehetőség szerint figyeljenek meg a tanulók fénymikroszkóp segítségével planktonokban gazdag vízmintákat. A vízmintát vagy az előre elkészített tenyészetből vagy valamely lakóhely környéki vizes élőhelyről vegyük. Ennek hiányában az interaktív anyaggal, a tankönyv képével szemléltessünk. A cél, hogy megismerjék a planktonok sokféleségét.
Olvassák el a tankönyv 188. oldalának 6–8. bekezdését a planktonokról, majd beszéljük meg az alábbiakat:• Melyek a planktonok közös tulajdonságai?• Milyen élőlények alkotják?• Mi jellemző a planktonok életmódjára?• Hogyan biztosítják a lebegést?• Milyen sejtszervecskékkel mozognak?
Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 101. oldalán az 1–3. feladatot.
Baktériumokról a 7. évfolyamon tanulunk részletesebben. Ebben a leckében a cél annak tudatosítása, hogy a baktériumok igen kisméretűek, az elhalt élőlények, törmelékek elfogyasztásával biztosítják az anyagok körforgását. A törmelékek elfogyasztásával hozzájárulnak a vizek öntisztulásához.
A munkafüzet 101. oldalának 4. feladatában rögzítsük a baktériumok jelentőségét.
Figyeltessük meg az interaktív tananyag és a tankönyv illusztrációival a zöld szemesostoros moszat felépítését. Mely tulajdonságai hasonlítanak a növényekre és melyek az állatokra?
A papucsállatka az egyik leggyakoribb egysejtű, főleg tápanyagban gazdag vizekben él. Szemléltessük és magyarázzuk el felépítését, a sejtszervecskék működését. Figyeltessük meg az osztódásról készült rajzot. Mi történik a sejtszervecskékkel az osztódást megelőzően?
Lehetőség szerint sztereomikroszkópban figyeltessünk meg vízibolhákat. Mi jellemző az alakjukra, a mozgásukra? Magyarázzuk el, hogy egyedszámukat a víz hőmérséklete és a vízben lévő táplálék meny-nyisége határozza meg. Bőséges táplálék mellett gyorsan szaporodnak, képesek ivartalanul, szűznem-zéssel újabb utódokat létrehozni.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
169
Figyeljék meg az interaktív anyagon és a tankönyv rajzain az óriásamőba alakját, állábait és a táplálék bekebelezését.
Elbeszélés módszerével mutassuk be, hogyan alkalmazkodnak a környezet változásaihoz. Ha bő-séges a táplálék, gyorsan osztódnak és gyorsan növekednek. Ha kedvezőtlenné válnak a környezeti viszonyok, akkor ellenálló burokkal veszik magukat körül. Ilyen betokozódott állapotban vészelik át a környezet változásait.
Óra végi összefoglaláskor válaszoljanak a tankönyv lecke végi kérdéseire, és oldják meg a munkafüzet 101. oldalán az 5. és a 6. feladatot.
Lágyszárúak a vízben és a vízparton
Oktatási feladat:• A hinaras fogalma, jelentősége a vizek életében.• A hínáros békaszőlő, a békalencse, a fonalas zöldmoszat, a nád és a gyékény szervezeti felépítése.• A parti öv növényzete mint élő szűrő fontos a vízminőség megőrzésében is.
Ismételjük át az erdő életéről tanultakat! Miért fontosak az életközösségben a növények? (Oxigént termelnek, fészkelő- és búvóhelyet biztosítanak, táplálékot nyújtanak az állatoknak.) A vízi, vízparti növények – az erdő növényeihez hasonlóan – hasonló szerepet töltenek be, ezért nélkülözhetetlenek a vizes életközösségekben.
Színes képekről, diákról, videofilmrészletekről szemléltessünk hinarasokat, majd a tankönyv 191. ol-dalán a 2. és 3. bekezdést önállóan dolgozzák fel a tanulók. Értelmezzék a szöveget, majd az önálló munkát az alábbi kérdések megbeszélésével ellenőrizzük:
• Melyek a hinarasokat alkotó növények közös tulajdonságai?• Mely vizes élőhelyeken alakulnak ki hinarasok?• Miért veszélyes, ha a hinarasok szinte az egész szabad vízfelületet beborítják?• Mire következtethetünk a hinarasok meglétéről vagy hiányáról?
Elsőként a lakóhely környéki vizes élőhelyről begyűjtött hínárféléket figyeltessük meg. A fonalas zöldmoszat („békanyál”) már kora tavasztól begyűjthető. Lehetőleg mikroszkóp alatt vizsgáljuk! Ma-gyarázzuk meg, hogy egyszerű felépítésű, telepes növény. Gyökere, szára, levele, virágja, termése nincs, egyforma méretű és alakú sejtekből épül fel a moszat teste, osztódással szaporodik.
Élő növényen mutassuk be a hínáros békaszőlőt és a békalencsét. A főbb tulajdonságait hasonlítsuk össze! Iszapban gyökerezik, illetve úszik a víz felszínén; főeres levél, illetve lencse alakú, a víz felszínén szétterülő szár jellemzi, mindkét növény virágai vízbeporzásúak.
Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 102. oldalán az 1. és 2. feladatot.
A parti öv növényei közül a nád és a gyékény szerepel a tananyagban. Lehetőleg élő növényről mu-tassuk be a két fajt! Magyarázzuk el, hogy a parti öv növényzete nemcsak kiváló élőhelyet biztosít az állatoknak, hanem a part felől érkező szennyeződéseket felfogják, megkötik, a bemosódó tápanyagokat szervezetükbe építik. E tulajdonságaik miatt a parti öv növényzetét élő szűrőknek is nevezik. Ahol kiir-tották őket – például a Balaton déli partján –, ott a vízminőség romlott. A Kis-Balaton visszaállítása is alapvetően azt a célt szolgálja, hogy a megtelepedő vízinövények a Zala folyót megszűrjék, és a Balaton-ba már csak ez a megszűrt, tápanyagban kevés víz kerüljön.
A nádat és a gyékényt élő növényen szemléltessük!
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
170
Figyeltessük meg a tankönyv képein a parti övben az elhelyezkedésüket! A szervezeti felépítésük megismerése előtt idézzük fel a lágy szárú növények részeit (gyökér, szár, levél, virág, termés) és az egyes szervek feladatát! A tankönyv magyarázó rajzának segítségével nevezzük meg a két növény szerveit!
Ismételjük át az erdei pajzsika gyöktörzséről tanultakat. Magyarázzuk el, hogy a pajzsikához hason-lóan a nádnak és a gyékénynek is az áttelelő szerve az iszapos részben elágazó szár, a gyöktörzs.
Hasonlítsuk össze a két növény szárát, levelét, virágzatát is, majd részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 102. oldalán a 3. és 4. feladatot!
Megbeszélés módszerével gyűjtsük össze, mire használják a nád szárát, a gyékény levelét.
Végezzük el a tankönyvben leírt megfigyeléseket, kísérleteket a zöld növények oxigéntermeléséről, valamint a nád és gyékény virágzatáról.
Az óra végi összefoglalás a tankönyv kérdései alapján történhet.
A ligeterdők és a vízparti fák
Oktatási feladat:• A ligeterdők elhelyezkedése, az élőhely sajátosságai. • Az erdő és a folyó kapcsolata.• A növényzet alkalmazkodása a sajátos környezeti feltételekhez.• A fűz- és nyárfák szervezeti felépítése, virágzataik (egyivarú virágok) és termésük. • Az egylaki és a kétlaki növények.• A vízparti fák jelentősége az életközösségben.
Az óra első részében ismételjük át az új anyag megtanításához korábban megszerzett ismereteket. Beszéljük meg, mit jelentenek a következő fogalmak:
• fásszárú• egyivarú virág • egylaki- és kétlaki növény• makktermés• toktermés
Az interaktív anyag képeivel vagy más szemléltetőanyagról mutassuk be a ligeterdők, ártéri erdők és a láperdők jellegzetességeit. Hasonlítsuk össze, miben különböznek a környezeti feltételek a vizes élő-helyeken és a tölgyesekben, bükkösökben.
Elbeszélés és szemléltetés módszerével mutassuk be a ligeterdők földrajzi elhelyezkedését. Magya-rázzuk el a folyó és a ligeterdő természetes kapcsolatát. Milyen kedvező hatásai vannak az erdőre a rendszeres kiöntéseknek, áradásoknak?
A tankönyv 194. oldalának 3–6. bekezdését olvassák el, értelmezzék a szöveget, majd beszéljük meg az alábbiakat:
• Milyen összefüggés van az árterek megléte és a folyók halban való gazdagsága között?• Miért előnyős a talajra és az élővilágra a vízzel való elárasztás?• Mit rak le a kiáradt folyó, és mit visz magával a folyómederbe visszahúzódó víz?• Mit biztosítanak a fák a vizes élőhely élőlényei számára?
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
171
Értsék meg a tanulók, hogy a ligeterdők életközösségének fennmaradásában alapfeltétel a folyók idő-szakos kiöntése, az erdők vízzel való elárasztása. A gátak közé szorított folyók mentén, ahol a természe-tes kiöntések elmaradnak, a ligeterdők elpusztulnak.
Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 103. oldalán az 1. és a 2. feladatot!
A ligeterdők leggyakoribb fái a füzek. Több fajuk van, szemléltessünk közülük néhányat élő hajtá-sokon. Figyeltessük meg a leveleiket, azok erezetét és a virágok (terméskezdemények) elhelyezkedését. Idézzük fel, mi jellemző a mogyoró porzós barkavirágzatára. A fűz porzós és termős virágai tömör barkavirágzatot alkotnak. Magyarázzuk el, hogy egy-egy növényen vagy csak porzós, vagy csak termős barkavirágzat van, tehát a növény kétlaki. A rovarbeporzás után repítőszőrös toktermések fejlődnek.
A tankönyv 195. oldalának utolsó előtti bekezdése alapján válaszoljanak a kérdésekre:• Mi jellemző a fűz faanyagára, növekedésére? • Mit jelent az, hogy a füzeknek nagy a megújulási képességük?
Állítsunk be a tanterembe kísérletet. Nedves homokba ültessünk el fűzhajtásokat, gyökérsarjdarabo-kat. Tartsuk nedvesen a homokot, és néhány hét után megfigyelhetjük, hogy a rügyek kihajtanak.
Szemléltessünk különböző nyárfajokat. Hazánkban több fajuk él (jegenye, fehér, rezgő, fekete). Fi-gyeltessük meg a törzs, a lombkorona és a levél alakját! Hasonlítsuk össze a füzekkel. Szemléltessük a Kiskunsági Nemzeti Parkot, ahol a nyár a közönséges borókával alkot jellegzetes társulást.
A nyár virágai is egyivarúak, a füzekhez hasonlóan kétlaki növények. Számos fajukat gazdasági célból telepítik is, mivel faanyaguk, a cellulóz a papírgyártás alapanyaga.
Olvassák el a lecke utolsó bekezdését, és oldják meg a munkafüzet 103. oldalán a 4. feladatot.
Óra végi összefoglaláskor válaszoljanak a tankönyv kérdéseire, és oldják meg a munkafüzet 103. ol-dalán a 3. feladatot.
Az orvosi pióca. Csigák és kagylók a vízben
Oktatási feladat:• Az orvosi pióca élőhelye, testfelépítése, életmódja és szaporodása (hímnős állat, átalakulás nélkül
fejlődik).• A nagy mocsári csiga testfelépítése és szaporodása.• A kagylók közös tulajdonságai, a tavi kagyló alkalmazkodása az élőhelyéhez. • A csigák, kagylók jelentősége a vizek életközösségében, a vizek öntisztulásában.
Ismételjük át, amit 5. évfolyamon a földigilisztáról tanultunk. Lehetőség szerint élő állaton figyeljük meg a mozgását, testének szelvényezettségét. Beszéljük meg, mivel táplálkozik. Miért fontos a talaj életében?
Az új anyag feldolgozását szemelvények felolvasásával kezdhetjük, melyekből a tanulók megismer-hetik, honnan kapta az orvosi pióca a nevét. Ismertessük, milyen betegségek gyógyítására használták.
A tankönyv rajzain és az interaktív tananyag képein figyeltessük meg a pióca mozgását. Hogyan úszik, és milyen mozzanatokból áll a féregmozgás?
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
172
Magyarázzuk el, hogy a bőrizomtömlő nemcsak a kültakarója és mozgásszerve, hanem egyben a légzésszerve is. Ezen keresztül történik az oxigen felvétele és a szén-dioxid leadása.
Szemléltetés és magyarázat módszerével tudatosítsuk, hogy élősködő, szívó- és tapadókorongja segíti a táplálék megszerzésében.
Hasonlítsuk össze az élősködő és a ragadozó életmódot. Mi a lényeges különbség a kétféle életforma között?
Mutassuk be, hogy a piócák hímnős állatok, petéiket a nedves homokba rakják, az utódok átalakulás nélkül, közvetlenül a petékből fejlődnek ki.
Részösszefoglalásként önálló munkával oldják meg a munkafüzet 104. oldalának az 1–4. feladatát.
Idézzük fel az 5. évfolyamon az éticsigáról tanultakat. • Mi borítja testét?• Mi hozza létre a külső meszes váz anyagát?• Hogy nevezzük a mozgásszervét?• Mivel táplálkozik? Hogyan szaporodik?
Élő éticsigával szemléltessünk, majd oldják meg a munkafüzet 105. oldalának 5. feladatában a csigára vonatkozó részt.
Olvassák el a tankönyv 198. oldalán a nagy mocsári csiga leírását, majd hasonlítsák össze az állatot az éticsigával! Mely tulajdonságaik azonosak, és miben különböznek?
A tavi kagylót lehetőség szerint élő állaton vagy annak meszes vázán mutassuk be. Figyeltessük meg az interaktív anyag vagy a tankönyv képein is.
Mutassuk be, hogy a külső meszes vázat a csigákhoz hasonlóan a köpenyben lévő mésztermelő mi-rigyek választják ki.
Hasonlítsák össze a tavi kagyló és a nagy mocsári csiga meszes vázát. Mi a hasonlóság és mi a különb-ség a kétféle külső váz között?
Magyarázzuk el, hogy a kagylók kopoltyúkkal lélegeznek. A kopoltyú másik feladata, hogy kiszűrje a vízből az apró élőlényeket és törmelékeket. Mutassuk be a vándorkagyló főbb jellemzőit. Hogy került a hazai vizekbe? Milyen életmódot folytatnak?
Tudatosítsuk, hogy a csigák és a kagylók más törmelékevőkkel együtt nagymértékben hozzájárulnak a vizek öntisztulásához. A csigák, kagylók, vízibolhák, planktonok 15 naponként a Balaton teljes víz-mennyiségét átszűrik.
Óra végi összefoglalás: a tankönyv képei alapján tegyenek fel kérdéseket egymásnak, és oldják meg a munkafüzet 105. oldalán a 6. és a 7. feladatot.
Ízeltlábúak a vízben és a vízparton
Oktatási feladat:• A folyami rák testfelépítése (fejtor, potroh, 5 pár ízelt láb), életmódja, szaporodása, élőhelyeinek védelme.• A szitakötők és a szúnyogok testfelépítése (rovarok), életmódja, szaporodása (átváltozás, teljes átala-
kulás), jelentőségük a vízi életközösségekben.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
173
• Ismételjük át az új anyag megtanításához szükséges, korábban megszerzett ismereteket: ízelt láb, ro-var, bogár, teljes átalakulás, átalakulás nélküli fejlődés, fejtor, csáp, összetett szem, rágó szájszerv.
Ismertessük, hogy a folyami rák csak tiszta vizű folyókban, tavakban él. A vízszennyezések miatt egyedszámuk az utóbbi évtizedekben igen lecsökkent. Szemléltessük a folyami rákot (tankönyv képei, interaktív tananyag). Figyeltessük meg testrészeit (fejtor, potroh) és lábait. Hány pár lába van? Miből tevődnek össze a lábak? Mivé módosult a mellső lába?
A korábban tanultakat alkalmazva ismerjék fel, hogy a fejen milyen szervek helyezkednek el, és ezek milyen működést végeznek.
Magyarázzuk el, hogy kültakarója különbözik az eddig megismert ízeltlábúak kültakarójától. A kiti-nes vázba ugyanis mészvegyületek rakódnak le, melyekből kemény kitinpáncél képződik.
Olvassák el a tankönyv 200. oldalán az utolsó bekezdést a folyami rák szaporodásáról. Mely korábban tanult ízeltlábú fejlődik átalakulás nélkül? Hogyan védelmezi a folyami rák a petéket?
Elbeszélés módszerével mutassuk be zsákmányszerzésüket, a fogólábak működését.
Szemléltessük az interaktív tananyagban is szereplő jelzőrákot, mely az utóbbi évtizedekben a hazai vizekben is elszaporodott, ugyanis jobban alkalmazkodik a környezethez, ezért sok helyütt már teljesen kiszorította a folyami rákot.
Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 105–106. oldalán az 1–2. feladatot.
Figyeljék meg a szitakötő testfelépítését. Beszéljük meg:• Mi jellemző a lábaira?• Hány testrésze van?• Hány pár hártyás szárnya van?• Milyen érzékszervek helyezkednek el a fejen?
A tankönyv rajzait megfigyelve magyarázzuk el szaporodásukat (átváltozás). Tudatosítsuk, hogy a lárvák több éven keresztül fejlődnek bábállapot nélkül a vízben. Életmódjuk ragadozó, a kishalakat, rovarlárvákat, ebihalakat az álarcuk segítségével fogják el. Figyeltessük meg a tankönyv rajzain a szita-kötőlárvák álarcának működését!
Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 106. oldalán a 3. feladatot.
A szúnyogoknak a szitakötőkhöz hasonlóan sok fajuk van. A gyötrőszúnyog nősténye vérszívó, szúró-szí-vó szájszervével sebet ejt, majd vért szív. Ezután fejlődnek ki ivarszerveiben a peték, melyeket a vízbe rak.
Figyeljük meg a kifejlett szúnyog testrészeit és a petéből kikelt lárvákat és bábokat. Mindkét fejlődési alak önállóan mozog, és légköri oxigént vesz fel.
Magyarázzuk el, hogy a szúnyogoknak fontos szerepük van a vizek életközösségében. A lárvák ugyan-is nagy mennyiségű növényi és állati eredetű törmeléket fogyasztanak el, így meggátolják a tápanyagok feldúsulását. Önmaguk pedig fontos tagjai a táplálkozási láncoknak.
Óra végi összefoglalásként válaszoljanak a tankönyv lecke végi kérdéseire, és oldják meg a munkafü-zet 106. oldalán a 4. és 5. feladatot.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
174
A hazai vizekben élő halak
Oktatási feladat:• A víz fizikai tulajdonságai és jelentősége az élővilágban.• A tengerek, az édesvizű folyók és tavak néhány jellegzetes tulajdonsága. • A tőponty testfelépítése (teste fejre, törzsre és farokra tagolódik, páros és páratlan úszói vannak, az
úszóhólyag szerepe a mozgásban), életmódja, szaporodása, alkalmazkodása az élő és az élettelen kör-nyezethez.
• A testfelépítés és az életmód összefüggése. • A lesőharcsa a hazai vizek csúcsragadozója.
A tananyag feldolgozását önálló munkával kezdjük. Olvassák el a lecke első két bekezdését és a kie-gészítő anyagot a 203. oldalon. Értelmezzék a szöveget, és tegyenek fel kérdéseket egymásnak. Például:
• Mi jellemző az álló- és folyóvizekre?• Hogyan alkalmazkodnak egyes halfajok az eltérő környezeti feltételekhez? Mondjanak konkrét példákat az alkalmazkodás formáira!
Szemléltessük a tőpontyot. A tőpontyról szóló tananyag első bekezdéséből keressék ki a következő információkat:
• Hol él?• Mi jellemző testméretére és tömegére?
Mutassuk be a tőponty testrészeit (fej, törzs, farok), és a tankönyv ábráján figyeltessük meg, hogy testének középvonalában a gerincoszlop húzódik. Csontvázon szemléltessük, hogy a gerincoszlop csi-golyákból tevődik össze.
Beszéljük meg kültakarójának jellemzőit! A nemesített tógazdasági ponty bőre csupasz, a tőpontyé pikkelyekkel fedett. A csupasz bőr és a pikkelyek síkosak, nyálkásak. Ez a bevonat megkönnyíti a moz-gást (csökkenti a súrlódást), és megvédi az állatot a vízben lévő gombás és baktériumos fertőzésektől.
Képekkel szemléltetve mutassuk be a ponty páros és páratlan úszóit. Magyarázzuk el, hogy a fő mozgásszerv a farokúszó. A többi úszónak a testhelyzet megtartásában és az irányváltoztatásban van szerepe.
A tankönyv 204. oldali rajzán szemléltessük az úszóhólyagot, mellyel testének sűrűségét szabályozza (le- és felfelé történő mozgás).
Tanulmányozzák a tankönyv képein és rajzain a légzés folyamatát. • Hol helyezkedik el a kopoltyú?• Mi jellemző a légzőszervre?• A légzés során honnan hová áramlik a víz? Magyarázzuk el, mikor fulladhat meg a hal a vízben!
Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 107. oldalán az 1. és 2. feladatot.
A 204. oldal 5. bekezdéséből gyűjtsék össze, mi mindennel táplálkozik a ponty. Mivel növényi és állati eredetű táplálékot is fogyaszt, mindenevő.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
175
Az oldalvonal elhelyezkedésének és jelentőségének tudatosítása után mutassuk be a ponty és sok más egyéb halfaj téli viselkedését, a vermelést. Tudatosítsuk, hogy 4 °C-on a víz a legsűrűbb, sok oxigént tartalmaz, tehát a vermelés alatt nem kell intenzíven lélegeznie, és a vérkeringése is lelassul. A vermelés alatt ugyanis nincs szüksége sok oxigénre és tápanyagokra.
Magyarázzuk el, hogy a ponty félmilliónál is több ikrát rak, de csak néhány éri meg a kifejlett kort. Szemléltessünk néhány ikrafaló és halivadékokkal táplálkozó állatot (szitakötőlárvák, csíkbogarak és lárváik, kifejlett békák, sügérek, gébek, angolnák stb.).
Szemléltessük a lesőharcsát. Figyeltessük meg a tankönyv képén (vagy az interaktív tananyagban) a szájában lévő tűhegyes, hátrafelé hajló fogait. A lesőharcsa a hazai álló- és folyóvizek éjszakai csúcsra-gadozója. Egyes vizekben testtömege elérheti a 100 kg-ot is.
Oldják meg a munkafüzet 107–108. oldalán a 3–4. feladatot.
Óra végi összefoglalás: a tankönyv illusztrációinak felhasználásával tegyenek fel egymásnak kérdése-ket. A kérdésekre adott válaszokban igyekezzenek a szakszavakat minél pontosabban használni. Oldják meg a munkafüzet 108. oldalán az 5., 6. és 7. feladatot is.
Békák a vízben és a vízparton
Oktatási feladat:• A kecskebéka és a barna varangy testfelépítése, életmódja, szaporodása, alkalmazkodása az élő és
élettelen környezeti tényezőkhöz. • A kültakaró feladata a légzésben, a rejtőzködésben és a váladéktermelésben.• A külső megtermékenyítés és az átalakulásos fejlődés szakaszai.• A hazai békafajok és gőték védelme. A természetvédelmi munka feladatai.
Az ellenőrzés alatt az osztály tanulói önálló munkával oldják meg a következő feladatot.
A felsorolt állításokban hiba van. Melyek ezek? Húzd át őket!
Gyötrőszúnyog: rovar; két pár hártyás szárnya van; teste három részre tagolódik; a hím állatok vérszívók; a lárvák a vízben fejlődnek, kopoltyúval lélegeznek, hozzájárulnak a vizek öntisztulásához, átalakulás nélkül fejlődnek
Nagy mocsárcsiga: háza 3 cm hosszú; álló és folyóvizekben is megél; kopoltyúval lélegzik; a meszes vázat a köpeny választja ki; haslába van, planktonokkal táplálkozik
Folyami rák: öt pár lába van; kopoltyúval lélegzik; három testrésze van: fej, tor, potroh; többször vedlik; az utódok átváltozással fejlődnek; kitinpáncél borítja testét, csápja ollóvá módosult
Az önálló munka ellenőrzése során indokolják, miért hibásak egyes állítások.
Színes képekről, videofilmekről, az interaktív tananyag alkalmazásával mutassuk be a hazai békafajo-kat. Tudatosítsuk, hogy minden kétéltű és hüllő védett. Motivációs céllal szemléltessünk néhány, távoli földrészeken élő különleges békafajt is (ökörbéka, nyílméregbéka).
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
176
A kecskebéka a leggyakoribb békafajunk. Szemléltessük és figyeltessük meg a kültakaróját. Beszéljük meg, hogy nyálkás bőrén keresztül lélegezik. A bőrben lévő mirigyek váladékot termelnek, melynek fel-adata, hogy megkönnyítse a légzést. Egyes békák váladéka méreganyagot is tartalmaz, a támadóik ellen nyújt védelmet. A kültakaró színe segít abban, hogy észrevétlenek maradjanak a környezetükben, tehát rejtőszín is egyben. Mindez előnyös a táplálékállataik megszerzésében és a természetes ellenségekkel szembeni védelemben.
Figyeltessük meg a végtagjait, az ugrólábakat és az ujjak között feszülő úszóhártyát.
A békák életmódja ragadozó. A 206. oldal 4. bekezdése alapján gyűjtsék össze, mi mindennel táplál-kozik a kecskebéka. Figyeltessük meg az illusztrációkon a kicsapható nyelv működését.
Tudatosítsuk, hogy a halakhoz hasonlóan a békák testhőmérséklete is változó. A számukra kedvezőt-len téli időszak alatt az iszapba ásva magukat, téli álmot alszanak.
Olvassák el a békák fejlődéséről szóló tankönyvi szöveget! Figyeljék meg a fejlődését bemutató folya-matábrát is, majd beszéljük meg:
• Mit jelent a külső megtermékenyítés?• Hova rakja a petéket?• Mi jellemző a petékre?• Mi veszi körül a petecsomót?• Mi jellemző az átalakulásos fejlődésre?
Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 109. oldalának 1–3. feladatát.
A barna varangy a legnagyobb hazai békafajunk. Szemléltessük és mutassuk be az egyik legszebb hazai fajunkat, a zöld varangyot is. Testfelépítését és táplálkozását önálló munkával dolgozzák fel, majd emeljük ki a lényeget.
• Hol fejlődik és hol él a kifejlett varangy?• Mire szolgál a mérgező váladéka?• Mikor jár tápláléka után, és az milyen élőlényekből tevődik össze?• Miért fontosak a varangyok például a zöldségeskertekben?
Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 109–110. oldalán a 4. és 5. feladatot.
A tankönyv képei és szövege alapján beszéljük meg, miért van szükség békamentő akciókra. (Az utóbbi évtizedekben csökkent a természetes élőhelyük nagysága.) Mi a békamentés lényege? Milyen időszakban kell végezni ezt a fontos természetvédelmi munkát?
Figyeltessük meg a tankönyv képeit, és bővítsük a tanulók fajismeretét a farkos kétéltűekkel (gőték, szalamandrák).
Rögzítsük a kétéltűek fogalmát: az idetartozó élőlényeknek két élettere van (a víz és a szárazföld). A vízbe petéznek, a kifejlett békák vagy a víz közelében maradnak, vagy elhagyják azt, és a víztől távoli élőhelyeken telepszenek meg.
Óra végi összefoglalás: válaszoljanak a tankönyv kérdéseire. A tankönyvi illusztrációk segítségével fogalmazzanak meg egymásnak kérdéseket.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
177
A vízisikló és a mocsári teknős
Oktatási feladat:• A vízisikló és a mocsári teknős testfelépítése, életmódja, szaporodása, alkalmazkodása az élő és az
élettelen környezethez.• A száraz szarupikkely, szarulemez, szarupáncél jelentősége a környezethez való alkalmazkodásban.• A környezethez való alkalmazkodás egyik formája a téli álom. • A hazai mérges kígyók testfelépítésének és élőhelyeinek megismertetése.• A kétéltűek és hüllők védelme.
A szóbeli ellenőrzés alatt az osztály tanulói oldják meg önálló munkával a következő feladatot. A hely-telen állításokat indokolják is meg.
Igazake vagy hamisak az állítások?A farkos kétéltűek (gőték és a szalamandrák) a kígyók rokonai. ____A barna varangy lárvái a vízben fejlődnek. ____A kifejlett barna varangy a vízparti nádasokban él. ____A kecskebékának a kültakarója beleolvad a környezetébe. ____A kecskebéka egyesével lerakott petéit kocsonyás burok veszi körül. ____A békalárvák kopoltyúval lélegeznek. ____A kifejlett békák tüdővel és a bőrükön keresztül lélegeznek. ____A békapetékből átalakulás nélkül fejlődnek ki a békák. ____A tőponty növényevő. ____A lesőharcsa akár 100 kg tömegűre is megnőhet. ____
Az új anyag feldolgozását a hazai kígyófajok (siklók, viperák) szemléltetésével kezdjük. Tudatosítsuk, hogy valamennyi faj védett, és oktalanul félnek tőlük az emberek.
Szemléltessük a vízisiklót, mutassuk be testméretét, színét, a többi kígyófélétől megkülönböztető is-mertetőjegyeit (például a mintázatokat a kültakarón).
Készüljenek a tanulók kiselőadásokkal, melyekkel a hazánkban élő egyéb siklóféléket mutatják be (kockás sikló, erdei sikló, haragos sikló, rézsikló).
Lehetőség szerint levedlett kígyóbőrrel szemléltessük. Ismertessük, hogy bőrét száraz szarupikkelyek és a pikkelyek összenövésével képződött szarupajzsok fedik. A szaruréteg nem növekszik együtt az állat testével, ezért azt időnként levedli.
Ismertessük a vízisikló mozgását a vízben és a szárazföldön, illetve a kúszómozgását a pockok, egerek járataiban. A sokféle mozgást (S alakban történő kígyózó mozgás, kúszás, úszás) hajlékony gerincosz-lopa és erős izomzata biztosítja.
A 209. oldal utolsó bekezdését olvassák el, majd beszéljük meg:• Mi jellemző a vízisikló életmódjára?• Mivel táplálkozik?• Hogyan ejti el zsákmányát?• Hogyan képes a testénél lényegesen szélesebb zsákmányállatot lenyelni?
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
178
Figyeltessük meg a tankönyv rajzain a vízisikló és a keresztes vipera koponyáját és fogaikat. Tudato-sítsuk, hogy a vízisikló számos állat táplálékforrása (gólyák, gémek, ragadozó madarak, sünök).
Idézzük fel, amit a fürge gyík testhőmérsékletéről és a szaporodásáról tanultunk, majd figyeltessük meg a tankönyv képét a sikló szaporodásáról. A lerakott tojásokkal nem törődik, azokat a nap melege költi ki.
Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 110. oldalán az 1., 2. és 3. feladatot.
Szemléltessünk néhány távoli földrészen élő teknősfajt. Mutassuk be sokféleségüket, és a tankönyv rajza alapján szemléltessük, hogy valamennyi közös tulajdonsága: testüket a szarupajzsok összenövésé-ből képződött szarupáncél fedi. Egyes csontok is a szarupáncélhoz nőnek, így tovább szilárdítják.
A mocsári teknős életmódja ragadozó. Gyűjtsék össze a tankönyv szövege alapján, miből tevődik össze a tápláléka.
A többi hüllőhöz hasonlóan tojásokkal szaporodik, testhőmérséklete változó, téli álmot alszik.
A tankönyv szövege és egyéb információforrás felhasználásával ismerjék meg a hazai mérgeskígyófé-lét, a keresztes viperát. Szemléltessük képekről, majd mutassuk be élőhelyét, testméretét, illetve ismer-tessük a teendőket viperamarás esetén. Tudatosítsuk, hogy egyedszámuk kicsi. Félénk és óvatos állatok, az ember közeledtét már messziről érzékelik, ilyenkor visszahúzódnak védett búvóhelyükre.
Óra végi összefoglalásként oldják meg a munkafüzet 111. oldalának 4–6. feladatát, és válaszoljanak a tankönyv lecke végi kérdéseire.
A vizek, vízpartok madarai
Oktatási feladat:• A tőkés réce, a fehér gólya és a barna rétihéja testfelépítése, életmódja, szaporodása, az utódokról való
gondoskodásuk.
A szóbeli ellenőrzés alatt az osztály tanulói oldják meg a következő feladatot.
Alkoss mondatokat az alábbi fogalmak felhasználásával!Változó testhőmérséklet: _________________________________________________________Téli álom: _____________________________________________________________________Ragadozó életmód: ______________________________________________________________Átalakulásos fejlődés: ____________________________________________________________Kopoltyú: _______________________________________________________________________Úszóhártyás végtag: ___________________________________________________________
Az új anyag feldolgozását a korábban megismert madárfajokkal kapcsolatos fogalmak felidézésével kezdjük. Mit jelentenek a fogalmak: kapirgálóláb, kúszóláb, fogóláb, véső alakú csőr, erős, magevő csőr, tépőcsőr, meszes héjú tojás, kotlás, fészeklakó, fészekhagyó, állandó testhőmérséklet, költöző és állandó madarunk?
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
179
Oldják meg a munkafüzet 112. oldalán az 1. feladatot.
Az óra első részében az interaktív tananyaggal, videókkal, színes képekkel mutassuk be a vizek, víz-partok legjellemzőbb madárfajait. Figyeltessük meg sokféleségüket, és hogy valamennyien sajátos mó-don alkalmazkodtak a környezethez. Gyűjtsük össze a tanulók meglévő ismereteit és tapasztalatait a vízimadarakról (dalok, népmesék, elbeszélések és egyéb prózai művek).
A tőkés réce testfelépítéséről, életmódjáról, szaporodásáról olvassák el a tankönyv 212. oldalának 2–4. bekezdését. Értelmezzék a szöveget, majd beszéljük meg, hogyan alkalmazkodott testfelépítése a vízi környezethez. Az interaktív anyaggal szemléltessük az úszóhártyás végtagot, a lemezes csőrt, a jelleg-zetes, áramvonalas testalkatot. Beszéljük meg, mivel táplálkozik, hány tojást rak, mi jellemző a fiókákra.
A vízi életmódhoz való alkalmazkodás formáit a munkafüzet 112. oldalán a 2. feladatban rögzítsük.
Gyűjtsük össze a tanulók tapasztalatait, korábbi ismereteit a fehér gólyáról. Beszéljük meg, miért lett a magyar nép legkedveltebb madara.
Szemléltessük a fészkelését! Hova rakja a fészkét? Miből készíti? Figyeltessük meg a tankönyv rajzain és képein, hogyan alkalmazkodott testfelépítése a vizes élőhelyekhez és a táplálék megszerzéséhez. Be-széljük meg, mi mindennel táplálkozik! Hogyan segíti a táplálék megszerzését a hosszú, hegyes csőr?
Szemléltessük és magyarázzuk el a gázlóláb jellegzetességeit (hosszú ujjak, felületnövelő hártyák, vé-kony, hosszú csüd). Az interaktív anyaggal szemléltessük szaporodását, a fészeklakó fiókákat és a szü-lőpár gondoskodását utódairól.
Figyeljük meg a tankönyv térképvázlatát! Magyarázzuk el, hogy nyár végén nagy csapatokba verőd-nek és az Afrikai földrész középső és déli részére vonulnak, ahonnan kora tavasszal térnek vissza.
Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 112. oldalán a 3–4. feladatot.
A feladat megoldásának értékelése után idézzük fel, mit tanultunk az erdőben élő héjáról. Mi jel-lemző testfelépítésére, táplálkozására, szaporodására? Testfelépítésében hasonló a vizes élőhelyeken élő barna rétihéja. Fő táplálékai a békák, a vízimadarak, a siklók, az egerek és a pockok. Félméteres fészkét a sűrű nádasokba rakja.
A héjára vonatkozó főbb ismereteket a munkafüzet 113. oldalán az 5. feladat tartalmazza.
Olvassuk el a tankönyv kiegészítő ismereteit a gémfélékről, sirályokról és kárókatonákról, majd old-ják meg a tanulók a munkafüzet 113. oldalának 6. feladatát.
Óra végi összefoglalás: válaszoljanak a tankönyv lecke végi kérdéseire, és alkossanak mondatokat a következő fogalmak felhasználásával: tépőcsőr, gázlóláb, úszóhártya, lemezes csőr, fészeklakó fióka, költöző madár.
A vizek, vízpartok életközössége
Oktatási feladat:• Az életközösség fogalmának konkretizálása a vizes élőhelyekre.• Termelő, fogyasztó és lebontó szervezetek a vizekben, vízpartokon.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
180
• A lebontó szervezetek jelentősége a vizek öntisztulásában.• Táplálkozási láncok a vizes élőhelyeken.• Az élettelen környezeti tényezők hatása az életközösségekre, az élőlények tűrőképessége.• Szűk és tág tűrőképességű élőlények a vizekben, vízpartokon.
Ismételjük át a korábban tanultakat: • Mit nevezünk életközösségnek?• Milyen összetevői vannak?• Ebben a tanévben milyen életközösségekről tanultunk már?• Mely élőlények alkotják a termelő szervezeteket az erdőkben, a füves területeken?
Szemléltessük is a korábban megismert legjellemzőbb fajokat (tölgyfa, bükkfa, fűfélék). Mi a jelentő-ségük a termelő szervezeteknek az életközösségekben? (Összetett anyagokat termelnek, rájuk épülnek a táplálkozási láncok, oxigént juttatnak a környezetünkbe, és elnyelik a szén-dioxidot.)
Szemléltessük és idézzük fel a vizek, vízpartok termelő szervezeteit is (nád, gyékény, hínárfélék, nö-vényi planktonok). Velük az elsődleges fogyasztók táplálkoznak. Mondjanak példákat a vizes élőhelyek elsődleges, másodlagos fogyasztóira és a csúcsragadozókra.
Idézzük fel, mit jelent az, hogy a természetes életközösségekben viszonylagos egyensúly alakul ki a termelő-fogyasztó szervezetek között.
A tankönyv 216. oldalának első bekezdéséből keressék ki, melyek a vizes élőhelyek lebontó szerveze-tei. Mit biztosítanak ezek az élőlények az életközösségekben? (Az anyagforgalmat.)
Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 113–114. oldalának 1–4. feladatát.
Beszéljük meg, milyen élettelen környezeti tényezőkhöz kell alkalmazkodniuk az élőlényeknek az eddig megismert életközösségekben (fényviszonyok, levegő hőmérséklete, víz, a talaj szerkezete és táp-anyagkészlete).
Magyarázzuk el – közben grafikonon ábrázoljuk –, hogyan változnak a ponty életműködései (táplál-kozás, mozgás, szaporodás) a víz hőmérsékletének változásának függvényében. Tudatosítsuk, hogy ala-csony vízhőmérséklet mellett (4 °C) az élettevékenységek lelassulnak, majd a hőmérséklet emelkedésé-vel az élettevékenységek is felgyorsulnak. Vannak a víz hőmérsékletnek olyan értékei, amelyek megléte esetén az életfolyamatok felgyorsulnak. 20–24 °C-os vízben a legintenzívebb a ponty légzése, mozgása, táplálkozása stb. Ezt a tartományt nevezzük optimumnak. Ha tovább emelkedik a víz hőmérséklete (30 °C fölé), a ponty életműködései ismét lelassulnak, majd elpusztul. A két szélső érték közötti távolság a ponty tűrőképessége, amely megmutatja, hogy a környezet változásait milyen határok között képes elviselni.
Elemezzük a tankönyv tűrőképességet bemutató ábráját. Az eddig megszerzett ismereteket alkalmazva mondjanak a tanulók példákat arra, hogy mely élőlényeknek nagy és melyeknek szűk a hőtűrő képessége!
Idézzük fel, hogyan alkalmazkodnak egyes élőlények a kedvezőtlen környezeti feltételekhez (áttelelő szervek, téli álom, zsírtartalékok felhalmozódása stb.).
Óra végi összefoglalás: oldják meg a munkafüzet 114. oldalán az 5. és 6. feladatot, és válaszoljanak a tankönyv lecke végi kérdéseire!
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
181
A vizek szennyezése. A vizes élőhelyek védelme (kiegészítő anyag)
Oktatási feladat:• A vizek szennyező forrásai (az ipari, a háztartásban és a mezőgazdasági tevékenységek során kelet-
kező szennyvizek).• A tápanyag-feldúsulás (eutrofizáció) folyamata és káros következményei.• Ipari és háztartási szennyvizek kezelése, a tisztítás fontossága.• A vizes élőhelyek csökkenésének okai, a meglévő élőhelyek védelme.• Élőhely-visszaállító (élőhely-rekonstrukciós) programok hazánkban.
A kiegészítő anyagot csoportmunkában is feldolgozhatjuk. A csoportok, a feladatok megoldásához használják a tankönyvet és egyéb ismeretterjesztő irodalomból (könyvek, folyóiratok, internetforrások és videók) vett szemelvényeket, adatokat.
1. csoport• Miért veszélyesek az álló- és folyóvizekbe bemosódó műtrágyák és egyéb ipari eredetű szennyvi-
zek? Hogyan változik meg hatásukra a vizek élete? • Mit jelent az eutrofizáció? Milyen hatása van az életközösségre?2. csoport• Átlagosan hány liter szennyvíz keletkezik a háztartásokban? • Hogyan történik a szennyvíz tisztítása?• Mutassátok be egy szennyvíztisztító működését!• Milyen fizikai és biológiai jellegű tisztítás folyik egy korszerű szennyvíztisztítóban?3. csoport• Mit tartalmaz a Natura 2000 Európai Uniós természetvédelmi program? Milyen céljai és konkrét
feladatai vannak? • Mit jelent az élőhely-rekonstrukció? Hol folynak hazánkban ilyen természetvédelmi programok? • Mutassátok be egy visszatelepített és már hazánkban is szaporodó faj, a hód testfelépítését, élet-
módját és viselkedését!4. csoport• A természetvédelmi munka sikerét jelzi, hogy a vidrák száma hazánkban újra emelkedik. Mutassá-
tok be a vidra hazai élőhelyeit, testfelépítését, életmódját, jellegzetes viselkedését és szaporodását.
A csoportmunka beszámolói alatt képekről, videofilmekről és az interaktív tananyaggal szemléltes-sünk, és emeljük ki az elhangzottak lényeges elemeit.
Rendszerezzük ismereteinket!
Oktatási feladat:• A vizek, vízpartok életközössége témakörben megismert élőlények csoportosítása megadott szem-
pontok alapján (élőhely, táplálkozás, szervezeti sajátosságok, alkalmazkodás a környezethez stb.).• A testfelépítés és az életmód közötti kapcsolatok felidézése és rögzítése a munkafüzet feladatainak
megoldása során.• Az élőlények és környezetük közötti szoros kapcsolat felidézése konkrét példákon keresztül.• Az emberi tevékenységek hatása a vizes élőhelyekre. A természetvédelmi munka feladatai a vizes
élőhelyek és az ott élő fajok megőrzésében.• A lakóhely környéki vizes élőhelyek környezeti problémái.• Az ismeretek önálló alkalmazása a munkafüzet feladatainak megoldása során.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
182
Idézzük fel a vizek, vízpartok életközössége témakörben megismert növényeket. Applikáljuk képüket a táblára, majd csoportosítsuk a növényeket megadott szempontok alapján. A csoportosítás szempont-jaihoz a tanulók is tegyenek javaslatokat (például melyek lágyszárúak, fásszárúak, széllel vagy rovarok-kal beporzódók stb.).
A munkafüzet 115. oldalán a 4. feladat megoldásával rögzítsük a lényeget.
Élő növényekkel, növényi hajtásokkal szemléltetve idézzük fel a nád, a gyékény, a fűzfa és nyárfa tulajdonságait. Figyeltessük meg leveleiket, virágzatukat (vagy fejlődő terméseiket), a szárhoz való kap-csolódásukat és erezetüket.
A munkafüzet 115. oldalán a 3. feladat megoldása alkalmas arra is, hogy a verbális és a vizuális kom-munikációt összekapcsoljuk.
A témakörben tizenhét állatfajról tanultunk. A növényekhez hasonlóan applikáljuk képeiket, majd csoportosítsuk őket. A munkafüzet 115. oldalának 5. feladata is sok szempontot ad a jellegzetes tulaj-donságok szerinti megkülönböztetésekre, azonosságok és különbségek keresésére, összefüggések feltá-rására, következtetések levonására (például gerinces, ízeltlábú, ragadozó, növényevő stb.).
Hatékonyan fejleszthető a tanulók emlékezete és gondolkodása, verbális és vizuális kommunikációs képessége a következő feladattal, amelyet önálló munkával oldjanak meg. Mondjunk fogalmakat, majd a tanulók írjanak példát (példákat) arra, hogy az adott fogalom mit jelent és mely élőlényre jellemző (például: egylaki és kétlaki növény, telepes testfelépítés, gyöktörzs, szélbeporzás, rovarbeporzás, fogó-láb, bőrizomtömlő, vedlés, kitinpáncél stb.).
A munkafüzet 116. oldalán a 6–7. feladat hatékonyan fejleszti a vizuális emlékezetet.
Idézzük fel az életközösség fogalmát. Beszéljük meg a korábban megismert erdő és füves területek életközösségeinek megismert fajait.
• Hogyan alkalmazkodnak az élőlények a környezet változásaihoz?• Miért képesek egyes madarak és emlősök átvészelni a kedvezőtlen téli időszakot?• Mi a madárvonulások oka?• Miért alszanak téli álmot egyes állatok, miért aktívak mások a téli időszakban is? • Milyen kapcsolatok alakultak ki az élőlények között (a táplálkozási kapcsolatokon kívül)?• Mit jelentenek a következő fogalmak: termelő szervezetek, fogyasztók, csúcsragadozók, lebontó
szervezetek?
Önálló munkával oldják meg a munkafüzet 114. oldalának 1. feladatát. A megoldás értékelése során beszéljük meg, mit jelent a következő mondat: „A természetes életközösségekben viszonylagos egyen-súly alakul ki a termelő és a fogyasztó szervezetek között”.
Mondjanak példákat arra, mi történik akkor, ha az egyensúlyi helyzet felborul. Ismereteiket a mun-kafüzet 2. feladatában rögzítsük.
Az órán biztosítsunk lehetőséget arra, hogy megbeszéljük, milyen a lakóhely környéki vizes élőhelyek környezeti állapota, mely emberi beavatkozások veszélyeztetik annak életét, továbbá milyen természet-védelmi javaslataik vannak az élőhely megőrzésére.
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
TARTALOM
Kedves kollégák! ................................................................................................................................................ 3
A természetismeret tantárgy tanításának céljai és alapelvei a kerettanterv szerint ............................ 4
A 6. évfolyamos természetismeret tantárgy tanmenetjavaslata .............................................................. 7
Az egyes témakörök követelményei, óravázlat-javaslatok ...................................................................... 49
Az erdő életközössége ...................................................................................................................................... 49Hazánk erdői ............................................................................................................................................... 49Erdőt alkotó fáink: a tölgy és a bükk ........................................................................................................ 50Az erdeifenyő. Gombák az erdőben ...........................................................................................................51A cserjék és a gyepszint virágos növényei ................................................................................................ 52Virágtalan növények az erdőben ............................................................................................................... 54A gímszarvas, az őz és a vaddisznó .......................................................................................................... 55A róka, a sün és a mókus ............................................................................................................................ 57Harkályok és énekesmadarak az erdőben ............................................................................................... 58Ragadozó madarak az erdőben ................................................................................................................. 60Ízeltlábúak az erdőben .................................................................................................................................61Az erdő életközössége ................................................................................................................................. 63Az erdők védelme (kiegészítő anyag) ....................................................................................................... 64Rendszerezzük ismereteinket! ................................................................................................................... 65
Kölcsönhatások. Az energia ............................................................................................................................ 66Fejlesztési célok és követelmények a kerettanterv alapján ..................................................................... 66A mechanikai kölcsönhatás ....................................................................................................................... 67A termikus kölcsönhatás ............................................................................................................................ 75Kísérletek, megfigyelések ............................................................................................................................76Az elektromos és a mágneses kölcsönhatás ............................................................................................. 77Az energia I. ..................................................................................................................................................81Az energia II. ............................................................................................................................................... 85A Nap és a napenergia ................................................................................................................................ 87Energiafelhasználás, energiatakarékosság ............................................................................................... 89Rendszerezzük ismereteinket! ................................................................................................................... 90
A Föld bolygó .....................................................................................................................................................91Fejlesztési célok és követelmények a kerettanterv alapján ......................................................................91Együtt a Naprendszerben ............................................................................................................................91Tájékozódás a gömb alakú Földön ........................................................................................................... 93Földrajzi helymeghatározás – gyakorlat................................................................................................... 99A Föld forgása ............................................................................................................................................ 100A Föld keringése a Nap körül ...................................................................................................................101Az éghajlati övezetek ................................................................................................................................ 102A Föld éghajlatát alakító tényezők .......................................................................................................... 104A Hold......................................................................................................................................................... 107Rendszerezzük ismereteinket! ................................................................................................................. 108
Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához
A természet erői .............................................................................................................................................. 108Fejlesztési célok és követelmények a kerettanterv alapján ................................................................... 108A vulkánok ................................................................................................................................................. 108Hogyan keletkeznek a hegységek? ...........................................................................................................111A külső erők felszínformáló munkája .....................................................................................................113A kőzetek és a felszín formakincse ..........................................................................................................118A tanult kőzetek vizsgálata (csoportmunka) ..........................................................................................121A hegységek formakincse ......................................................................................................................... 122Hogyan alakultak ki alföldjeink? ............................................................................................................ 124Legértékesebb természeti erőforrásunk: a talaj ..................................................................................... 125Hogyan alakítja az ember a környezetét? (projekt) .............................................................................. 128Rendszerezzük ismereteinket! ................................................................................................................. 129
Hazai tájakon .................................................................................................................................................. 130Fejlesztési célok és követelmények a kerettanterv alapján ................................................................... 130A Kárpát-medence országa ..................................................................................................................... 130Az Alföld tengersík vidékein ................................................................................................................... 132Hazánk éléstára ......................................................................................................................................... 135Duna menti tájunk, a Kisalföld ............................................................................................................... 137Dombvidék a Dunántúlon ....................................................................................................................... 140Hazánk nyugati peremvidéke .................................................................................................................. 145A Dunántúli-középhegység ..................................................................................................................... 148Legmagasabb tájunk, az Északi-középhegység ......................................................................................151Hazánk fővárosa, Budapest ..................................................................................................................... 155Rendszerezzük ismereteinket! ................................................................................................................. 156
A füves területek életközössége. Termesztett növényeink ....................................................................... 157A füves puszták kialakulása és növényei ................................................................................................ 157Ízeltlábúak a füves területeken ................................................................................................................ 158A fürge gyík és a vakond .......................................................................................................................... 160A mezei nyúl és a füves területek rágcsáló kisemlősei ..........................................................................161A fácán és a füves területek ragadozó madarai ......................................................................................162Termesztett növényeink: a búza és a kukorica ...................................................................................... 164Termesztett növényeink: a napraforgó, a repce és a lucerna ................................................................165Rendszerezzük ismereteinket! ................................................................................................................. 166
Vizek, vízpartok életközössége ......................................................................................................................167A víz jelentősége. A vizek parányi élőlényei ...........................................................................................167Lágyszárúak a vízben és a vízparton .......................................................................................................169A ligeterdők és a vízparti fák ....................................................................................................................170Az orvosi pióca. Csigák és kagylók a vízben ..........................................................................................171Ízeltlábúak a vízben és a vízparton ......................................................................................................... 172A hazai vizekben élő halak .......................................................................................................................174Békák a vízben és a vízparton ..................................................................................................................175A vízisikló és a mocsári teknős ............................................................................................................... 177A vizek, vízpartok madarai.......................................................................................................................178A vizek, vízpartok életközössége ..............................................................................................................179A vizek szennyezése. A vizes élőhelyek védelme (kiegészítő anyag) ...................................................181Rendszerezzük ismereteinket! ..................................................................................................................181
top related