A médiaszocializáció alapjai Antalóczy Tímea Ph.D

A médiaszocializáció

alapjai

Antalóczy Tímea Ph.D

A cím kettőssége

1. A médiatartalmak alapvető szocializációs hatásai és terepei – a média mint szocializációs ágens

2. Az óvodáskorúakat milyen mértékben és hogyan éri el a média (pilot study)

A média hatása a személyiségfejlődésre

A média-tartalmak hatásai:

• bemutat pozitív és negatív életmódot, szerepet, személyiséget, mítoszt, ideológiát

• mintát ad a népszerűségről, boldog életről, sikerről, szépségről

• vizsgálataink szerint a példakép választásában a vizsgált fiatalok 21%-nál a média volt a meghatározó

A média hatása a személyiségfejlődésre

A médiaszocializáció főbb terepei:

• Nemi szerepek, identitás• Táplálkozás, drog, testkultúra• Divat, öltözködés• Szokások (pl. szórakozás)• Előítéletek• Foglalkoztatási szerepek• A beszélt és írott nyelv• Viselkedési minták (illemszabályok, stb.)

Pilot Study

A minta: 92 fő (52 fiú és 40 lány), 3 és 6 év közötti óvodáskorú gyerekek

A kutatás (pilot study) módszerei

• Fókuszcsoport: óvodai vegyes csoportok körében, strukturálatlan kérdéssor segítségével, óvónők által irányított beszélgetés pszichológus (Vaskúti Gergely) közreműködésével

• Rajz(elemzés): gyerekrajzok elemzése, amit a világon a legjobban szeret csinálni című témakörben

A kutatásban részt vevő óvodák

• Budapest – Lauder ( Konyor Sylvia)

• Budapest – Árpád fejedelem úti - Vackor ( Weber Judit)

• Budapest - Budakeszi úti (Kovács Ildikó)

• Debrecen – Táncsics utcai (Csató Éva)

• Nagyvázsony – Mesevár (Dankó Csilla)

A kutatás során vizsgált témakörök (66 kérdés)

• Mikor, mennyit és milyen módon találkoznak a médiumokkal?

• Kivel fogyasztják ezeket? Mennyiben önálló tevékenységként jelenik meg az életükben?

• Hogyan definiálják az általuk használt eszközöket?

• Meg tudnak-e fogalmazni félelmeket a látott, hallott tartalmakkal kapcsolatban?

A kutatás tapasztalatai

Óvodáskorúak médiahasználati szokásai

• a televíziózás elvesztette közösségi élményszerűségét, aminek egyik oka a műsorok és televíziós csatornák túlkínáltsága illetve a háztartásokban megnövekedett eszközszám

• egyre inkább jellemző a gyermekekre a magányos médiafogyasztás, aminek következtében nem valósulhat meg a szülői felügyelet, kontroll

• ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a gyerekek gyakran találkoznának nem nekik szánt tartalommal (szüleik szóbeli iránymutatásai és a gyermekek érdeklődéséből fakadóan)

Televízió - műsor és csatorna preferenciák az óvodások körében (pilot study)

Mesecsatornák (Minimax, Cartoon Network, Nickelodeon)SportműsorokTermészetfilmek

• az óvodás korúak műsorpreferenciái alapvetően nem igazolják a káros tartalmakkal kapcsolatos félelmeket

• erőszakos (káros) tartalmakkal jellemzően szülői felügyelet mellett találkoznak a gyerekek, elsősorban híradók, hírműsorok nézése révén; e negatív élményekről kevés esetben beszélnek szüleikkel

A híradó képei

• „félelmetes, amikor tűz van, vagy jön a vörös iszap”

• „olyan is van, hogy jön a víz és elviszi a házakat”

• „vagy jön a nagy szél, a hurrikán és mindent felkap”

• „én azt láttam, hogy egy gyerek felállt a székre és kiesett az ablakon - az nekem szörnyű volt”

A negatív hatáshoz hozzátartozik az is, hogy…

• a híradókban a való életre vonatkozó tartalmakkal találkoznak, ezért nem hívhatják segítségül a mesék kínálta természetes védekezést, miszerint az nem is valóság, az csak kitaláció

• egy óvodás korú gyerek már tudja, hogy mely filmek szólnak a valóságról, így azok a műsorok elsősorban képzeletüket, fantáziájukat és érzéseiket mozgatják meg, de a hírműsorok valóban félelemkeltőek lehetnek

• ez esetben arról van szó, hogy a gyermekek természetes védekező mechanizmusa van veszélyben, amit a pszichológiában „biztonságos világba vetett hitnek” neveznek.

Véletlenszerű találkozás a média tartalmakkal

• Az óvodáskorú gyermekek 80%-a maga irányítja a használt eszközt ( saját eszközzel rendelkezik, nincs szülői kontroll, stb.)

• A háttér televíziózás (közösségi események, pl. vacsora) divatja

Fenti okok miatt esetleges sokszor, hogy a gyermek milyen tartalmakkal kénytelen szembesülni.

Említés szintjén a híradó és a valóság show elemei kerültek előtérbe.

A számítógép

• számítógép-használat során többnyire nem jellemző, hogy káros, veszélyeztető tartalmakkal találkoznának a gyermekek, aminek oka a hatékony szülői kontroll és a felhasználói ismeretek hiányos volta

• tipikus felhasználási területek:„kedves játékok”

logikai játékokrajzprogramok

Az internet

• internet esetén egy-egy erőszakos tartalomtól mentes játék a jellemző, aminek elérési útját ismerik és attól nem térnek el;

• nem gyakori a vizsgált korosztály esetében a rendszeres internethasználat, aminek oka szintén a szülői tiltás és a felhasználói ismeretek hiányossága

• annak ellenére, hogy a gyerekek ritkán interneteznek, tisztában vannak az abban rejlő lehetőségek sokszínűségével, a felhasználási területek és az elérhető információk végtelen voltával.

Az óvodások szerint az internet…

• „ az a dolog, ahol mindenféle oldalt

lehet nézegetni”• „az interneten rengeteg dolog van,

például, hogy hány ember él a földön”

• „az internet az, hogy megjelenik a Google, amibe beírhatjuk azt, amire kíváncsiak vagyunk”

• „az interneten lehet keresgélni, beszélgetni, játszani, leveleket küldeni”

• „apu az interneten szokott postázni, dolgozni és mindenféle unalmas dolgot nézni”

• „ lehet filmeket és meséket is nézni rajta”

Képzeljétek, ősember lettem!

Hallottam, hogy beszéltek valamiről, amit számítógépnek hívnak. Mi az? Mire jó? És mi az az internet? Hogy magyaráznátok el nekem?

Rajzold le azt, amit a világon a legjobbanszeretsz csinálni!

A média helye a szabadidős tevékenységek között

• az óvodás korú gyermekek főbb szabadidős elfoglaltságát továbbra sem a televízió vagy a számítógép jelenti, hanem a labdázás, sportolás, közös játszás barátaival, rokonaival

• bár a média hozzátartozik a gyermekek mindennapjaihoz, nem ez jelenti számukra az elsődlegesen meghatározó élményt (az óvodában különösen nem)

• a médiumok viszonylatában leginkább a szüleik eszközhasználatának módjairól beszéltek, amely jelzi, hogy folyamatosan jelen vannak a tartalmak fogyasztásában

A média hatása a személyiségfejlődésre

A média működési mechanizmusa mentén szocializál:

• a verseny dominál nem az együttműködés• az ego kerül előtérbe nem a közösség• a haszonelvűség dominanciája ( pl.: a műsorstruktúra és a tartalmak

kialakításában)• népszerűség• a hatékonyságelvűségből fakadó individualizáció• intim és közszféra közötti átmenetek elmosása• hatásos (gyakran erőszakos) vizuális tartalmak

A kor amelyben élünk… …avagy a média lábnyomai

• Alapvető értékeket jelöl meg, jelöl ki, kordokumentumként van jelen jellegzetes műfajai révén a rajta/általa felnövekvők számára.

• A médiatematizáció széleskörű, már a legkisebbeket is eléri (beszédtéma, minta, stb.)

• Válsághelyzetben megfoghatatlanabb, kiszámíthatatlanabb a világ, a valódi közösségek (család, barátok, stb.) hiányában a média manipulációs hatásai felerősödhetnek

• A torz, erőszakos felnőtt világ látványa a felnőtté válni akarást késleltetheti. Meginoghat a felnőttek által nyújtotta biztonságban vetett gyermeki hit, amennyiben - a felnőtt kontroll hiányában - számára értelmezhetetlen világokkal találkozik.

Köszönjük a figyelmet!Antalóczy Tímea

Kósa ÉvaLászló Miklós

A kutatás a

és a

támogatásával jött létre.