A makrogazdaság piacai

1

A makrogazdaság piacai

• Fogyasztási javak piaca• Tőkejavak piaca• Pénzpiac• Munkapiac

Árupiac}

2

Árupiaci egyensúly lényege:

A makrogazdasági kereslet egyenlő az árupiaci kínálattal.

3

A makrogazdasági árupiaci kereslet

A makrogazdasági árupiaci kereslet a javak azon mennyisége, amelyet a gazdasági szereplők adott árszínvonalon vásárolni szeretnének.

4

A makrogazdasági árupiaci kínálat

A makrogazdasági árupiaci kínálat az a termékmennyiség, amelyet a vállalati szektor szereplői adott technológiai kapacitások mellett és adott árszínvonalon hajlandók termelni.

5

A makrogazdasági és a mikroökonómiai kereslet és kínálat összehasonlítása

6

A makrogazdasági kereslet függ:

• A tervezett jövedelemtől,• A pénzmennyiségtől,• A tervezett jövedelmet és a pénzmennyiséget

befolyásoló tényezőktől

7

Egyszerűsítő feltevések

• A pénzmennyiség állandó• Az árszínvonal állandó• Kétszektoros makrogazdasági modell

8

Árupiac

TőkepiacHáztartás Vállalat

C

YISH SV

W

Kétszektoros makrogazdasági modell

9

A makrogazdasági kereslet összetevői

Makrogazdasági kereslet = Fogyasztás + Beruházás

YD = C+I

10

A makrogazdasági fogyasztási kereslet

Makrogazdasági fogyasztási keresletnek nevezzük a makrogazdasági jövedelemnek azt a részét, amelyet a gazdasági szereplők szükségleteik kielégítésére szándékoznak elkölteni.

11

A fogyasztási kereslet összetevői

• Autonóm fogyasztás (c0)• Jövedelemtől függő fogyasztás (ĉY)

12

Autonóm fogyasztás (c0)

Autonóm fogyasztásnak (c0) nevezzük a fogyasztási keresletnek azt a részét, amelynek nagysága nem függ a tervezett makrogazdasági jövedelem nagyságától.

13

Jövedelemtől függő fogyasztás =

fogyasztási határhajlandóság • tervezett makrogazdasági jövedelem

ĉ • Y

14

Fogyasztási határhajlandóság

A fogyasztási határhajlandóság mérőszám, amely kifejezi, hogy hány egységgel változik a makrogazdasági fogyasztás, ha egységnyivel megváltozik a tervezett makrogazdasági jövedelem.

1YCC0

15

Makrogazdasági fogyasztási függvény

Makrogazdasági fogyasztási függvénynek nevezzük azt az összefüggést, amely a tervezett makrogazdasági jövedelem minden szintjéhez a makrogazdasági fogyasztást rendeli hozzá.

YcC)Y(C0

16

Y C(Y)0 100

100 175200 250300 325400 400500 475600 550700 625800 700900 7751000 850

17

• (175-100)/(100-0)=0,75• C(Y)=100+0,75Y

18

100 200 300 400 500 600 700 800 900 100011001200

-200

-100

100

200

300

400

500

600

700

800

900

1000

1100

1200

0

C

C0

Y

Y75,0100)Y(C

19

A makrogazdasági megtakarítás

A makrogazdasági megtakarítás a makrojövedelemnek az a része, amelyet a gazdasági szereplők nem költenek el fogyasztásra.

20

A makrogazdasági megtakarítás összetevői

• Autonóm megtakarítás (s0) • Jövedelemtől függő megtakarítás ŝ•Y

21

Autonóm megtakarítás

Az autonóm megtakarítás a makrogazdasági megtakarításnak az a része, amely nem függ a makrogazdasági jövedelem nagyságától.

22

Jövedelemtől függő megtakarítás =

Megtakarítási határhajlandóság • tervezett makrogazdasági jövedelem

ŝ•Y

23

Megtakarítási határhajlandóság

A megtakarítási határhajlandóság mérőszám, amely kifejezi, hogy hány egységgel változik a makrogazdasági megtakarítás, ha egységnyivel megváltozik a tervezett makrogazdasági jövedelem.

1YSs0

24

Megtakarítási függvény

Megtakarítási függvénynek nevezzük azt az összefüggést, amely tervezett makrojövedelem minden szintjéhez a makrogazdasági megtakarítást rendeli hozzá.

YsS)Y(S 0

25

Összefüggés a fogyasztás és a megtakarítás között

Makrogazdasági jövedelem = Fogyasztás + Megtakarítás

Y= C+SMegtakarítás = Makrogazdasági jövedelem – fogyasztás

S=Y-C

26

Y C(Y) S(Y)0 100

100 175200 250300 325400 400500 475600 550700 625800 700900 775

1000 850

27

Y C(Y) S(Y)0 100 -100

100 175 -75200 250 -50300 325 -25400 400 0500 475 25600 550 50700 625 75800 700 100900 775 1251000 850 150

28

A fogyasztási és megtakarítási függvény fölírása

ĉ=(250-175)/(200-100)=0,75250=C0+0,75*200

(250-0,75*200)= C0

C0=100

C(Y)=100+0,75Y

29

A fogyasztási és megtakarítási függvény fölírása

ŝ=(-75-(-100))/(100-0)=0,25-75=S0+0,25*100

-75-0,25*100=S0

S0=-100

S(Y)=-100+0,25Y

30

100 200 300 400 500 600 700 800 900 100011001200

-200

-100

100

200

300

400

500

600

700

800

900

1000

1100

1200

0

C

C0

Y

Y75,0100)Y(C

C0

Y25,0100)Y(S

45o

31

A fogyasztási és a megtakarítási függvény kapcsolata

)Y(CY)Y(S )YcC(Y)Y(S 0

0CYcY)Y(S

0CY)c1()Y(S

32

A megtakarítási határhajlandóság

1YS)c1(s0

33

Az autonóm megtakarítás az autonóm fogyasztás forrása.

00 CS

34

Beruházás

A Beruházás a tőkeállomány pótlása és bővítése.

35

• A beruházási tevékenységben lényegesen nagyobb szerepet játszik az időtényező és a kockázat vállalás, mint a fogyasztásban.

• A beruházók számára a profit a cél, a makrojövedelem többi összetevője (munkabér, kamat, bérleti díj) számukra költségtényező.

• A megtakarításból nem lesz automatikusan beruházási kereslet.

A beruházás autonóm keresleti tényező, mert független a tervezett makrojövedelemtől és állandó:

36

A beruházási kereslet függ:

• A profit kilátásoktól,• A kamatlábtól.

37

A pofitkilátások változásának hatása a beruházási keresletre

•A javuló profitkilátások hatására nő a beruházási kereslet.•A romló profitkilátások hatására csökken a beruházási kereslet.

(A beruházás a profitkilátások növekvő függvénye.)

38

A kamatláb változásának hatása beruházási keresletre

• A növekvő kamatláb hatására csökken a beruházási kereslet.

• A csökkenő kamatláb hatására nő a beruházási kereslet.

(A beruházás a kamatláb csökkenő függvénye.)

39

Beruházási függvényBeruházási függvénynek nevezzük azt az összefüggést, amely adott profitkilátások mellett, a kamatláb minden szintjéhez a beruházási keresletet rendeli hozzá.

I(i) = I0 – ai

iIa

40

Kamatláb (i) Beruházás (I)0 4001 3502 3003 2504 2005 1506 1007 508 0

41

a=(300-350)/(2-1)=-50300=I0-50*2

I0=300+50*2=400

I(i)=400-50*i

42

I

0100200300400500600700800900

0 2 4 6 8 10i

I(i)I0I1

i0 i1

43

A beruházás hatása a makrogazdasági árukeresletre

Y C(Y) I YD

0 100 200100 175 200200 250 200300 325 200400 400 200500 475 200600 550 200700 625 200800 700 200900 775 2001000 850 200

44

A beruházás hatása a makrogazdasági árukeresletre

Y C(Y) I YD

0 100 200 300100 175 200 375200 250 200 450300 325 200 525400 400 200 600500 475 200 675600 550 200 750700 625 200 825800 700 200 900900 775 200 9751000 850 200 1050

45

A beruházás hatása a makrogazdasági árukeresletre

YD

0100200300400500600700800900

0 100 200 300 400 500 600 700 800 900Y

I

0100200300400500600700800900

0 2 4 6 8 10i

I(i)

C(Y)

YD

I0

i0

46

Egyensúlyi jövedelem

• Egyensúlyi jövedelemnél a tervezett makrojövedelem (YS) értéke egyenlő a tervezett fogyasztás és a szándékolt beruházás (YD) összegével, azaz egyensúlyi jövedelem esetén megegyezik a megtermelni szándékozott jövedelem (YS) az elkölteni szándékozott jövedelemmel (YD)

47

Y C(Y) S(Y) I YD

0 100 300

200 260 300

400 420 300

600 580 300

800 740 300

1000 900 300

1200 1060 300

1400 1220 300

1600 1380 300

1800 1540 300

2000 1700 300

2200 1860 300

2400 2020 300

2600 2180 300

48

Y C(Y) S(Y) I YD

0 100 -100 < 300 400

200 260 -60 < 300 560

400 420 -20 < 300 720

600 580 20 < 300 880

800 740 60 < 300 1040

1000 900 100 < 300 1200

1200 1060 140 < 300 1360

1400 1220 180 < 300 1520

1600 1380 220 < 300 1680

1800 1540 260 < 300 1840

2000 1700 300 = 300 2000

2200 1860 340 > 300 2160

2400 2020 380 > 300 2320

2600 2180 420 > 300 2480

}Túlkereslet

Egyensúlyi jövedelem

}Túlkínálat

49

YYe

S(Y)=-100+0.2YI0=300

C(Y)=100+0.8Y

YD=400+0.8Y

Ye

YD

500 1000 1500 2000 2500-200

200

400

600800

10001200140016001800

2000

22002400

2600

0

50

Egyensúlyi jövedelem

YD =100+0,8Y+300YD=400+0,8Y

YS = = YD

Y=400+0,8YY-0,8Y=400Y(1-0,8)=400

20004008,01

1Ye

51

Egyensúlyi jövedelem

YD =C0 +ĉY+I0

YS = = YD

Y=C0 +ĉY+I0

Y- ĉ Y=C0 +I0

Y(1- ĉ )=C0 +I0

00e ICc1

1Y

52

Kiadási múltiplikátor

A kiadási múltiplikátor kifejezi, hogy hány egységgel változik meg az egyensúlyi jövedelem, ha egységnyivel megváltozik valamely autonóm keresleti tényező.

c11

53

Az egyensúly alapfeltételeMegtermelni szándékozott jövedelem = Elkölteni szándékozott jövedelem

YS=YD

YS = W +SV = YD = C+IW +SV= C+I

W= C+SH C+SH +SV= C+IC+S = C+I S = I

Megtakarítás = Beruházás

54

A makrogazdasági árupiac állapotai

• Egyensúly, ha S = I• Túlkereslet, ha S < I• Túlkínálat, ha S > I

55

Az output készletek változásának szerepe az egyensúly kialakulásában

a) Túlkereslet (Y < YD ) estén a tervezett szint alá csökkennek a raktárkészletek, és ez a vállalati szektort a termelés növelésére ösztönzi. Ha termelést növelik, akkor a makrojövedelem is emelkedik.

56

Az output készletek változásának szerepe az egyensúly kialakulásában

b) Túlkínálat (Y > YD ) estén a tervezett szint fölé növekednek a raktárkészletek, és ez a vállalati szektort a termelés csökkentésére ösztönzi. Ha a termelést csökkentik, akkor a makrojövedelem is csökken.

57

A kamatláb változásának hatása az egyensúlyi jövedelemre

a) Ha a kamatláb (i) nő, akkor a beruházás (I) csökken. Ha a beruházás (I) csökken, akkor a makrokereslet (YD) csökken. A makrokereslet (YD) csökkenése az egyensúlyi jövedelem (Ye ) csökkenéséhez vezet.

Következtetés:Ha a kamatláb emelkedik, akkor az egyensúlyi jövedelem csökken.

58

A kamatláb változásának hatása az egyensúlyi jövedelemre

b)Ha a kamatláb (i) csökken, akkor a beruházás (I) nő. Ha a beruházás (I) nő, akkor a makrokereslet (YD) is nő. A makrokereslet (YD) növekedése, a egyensúlyi jövedelem (Ye ) növekedését idézi elő.

Következtetés:Ha a kamatláb csökken, akkor az egyensúlyi jövedelem nő.

59

500 1000 1500 2000

500

1000

1500

2000

0

YD

Y

YD=200+0.8YYD=300+0.8Y

C(Y)=100+0.8Y

S(Y)=-100+0.2Y

I0=100I1=200

Ye0 Ye1

60

200 400 600 800 1000 1200 1400 1600

-200

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

0

YD

Y

YD=250+0.8YC(Y)=100+0.8Y

S(Y)=-100+0.2YI0=150

Ye