A közgazdaságtan tárgya és az alapfogalmai
Post on 05-Jan-2016
35 Views
Preview:
DESCRIPTION
Transcript
A közgazdaságtan tárgya és az alapfogalmai
A közgazdaságtan tárgya
A közgazdaságtan azt tanulmányozza, hogy az emberek- és a társadalom miként gazdálkodnak (1) a szűkösen (2) rendelkezésre álló, alternatív módon (3) felhasználható erőforrásokkal (4) annak érdekében, hogy különböző javak és szolgáltatásokat termeljenek (5), és hogy elosszák (6) azokat a társadalom különböző tagjai és csoportjai között a korlátlan tárgyi vagy jövőbeli szükségletek (7) kielégítése céljára.
(3) Alternatív mód: Opportunity cost Termelési lehetőségek határa
(6) elosztás: Csere, piac
(1) Gazdálkodás
Adott eredmény minimális ráfordítás
Adott ráfordítás maximális eredmény
(2) Szűkösség:
Gazdasági javak
0; PSD jj
0; PSD jj
Szabad javak
(4) Erőforrások =termelési tényezők:
természeti erőforrások ( A )
munka ( L )
tőke ( C )
vállalkozás ( E )
Hogyan ?
(5) Javak és szolgáltatások:
termékek
anyagi és nem anyagi szolgáltstások
Mit ?
(7) Tárgyi és jövőbeli szükségletek: Fogyasztásmegtakarítás ( Választás, lemondás)
Kinek ?
Y termék
X termék
- d y1
- d y2
d x 1
d x 2
Termelési lehetőségek határa ( PPF) production-possibility frontier
Nem hatékony kombináció, mert:- nem tartalmaz teljes erőforrás felhasználást- az egyik jószág termelését a másik termelésének csökkenése nélkül növelhető
* A
* C
Pareto-hatékony termelésikömbinációk
B Jelenleg elérhetetlen termelési kombináció
- dy2 > - dy1
Növekvő határköltség és
csökkenő hozadék törvénye
1. dia
♣ A közgazdaságtan tudományágazatai:•Mikrogazdaságtan (mikroökonómia): tanulmányozza a fogyasztók és a termelők tevékenységét és azzal kapcsolatos problémákat•Makrogazdaságtan ( makroökonómia): tanulmányozza az egész gazdaság működését és folyamatait (összkibocsátás, összjövedelem foglalkoztatás, munkanélküliség, infláció,…) •Nemzetközigazdaságtan: tanulmányozza a külgazdasági kapcsolatok összefüggéseit és törvényszerűségeit.
♣ Munkamegosztás és komparatív előnyök csere ( nyert- és feláldozott haszon) ♣ A szükségletkielégítés intézményi keretei
•Az integrációs formák ( a gazdasági egységek összekapcsolódásának módja)- Reciprocitás: ellenszolgáltatás nélküli javak átadása- Redisztribúciót ( újraelosztás): a javak elosztása a központi elosztó kezébe kerül
( az elosztást törvény vagy a javak elosztójának akarata szabályozza) - Árucsere: minden külső kényszer vagy elvárás nélkül a felek közötti megvalósuló adásvétel
•Koordinációs mechanizmusok (a gazdasági egységek tevékenységének összehangolása)
jellemzők
Koordinációs mechanizmusok
Viszony Együttműködés
Bürokratikus koordináció Alá-fölérendeltség Adminisztratív és jogi eszközökkel késztetik az
alárendelt szereplőket az együttműködésre
Agresszív koordináció Alá-fölérendeltség A fölérendelt a jog és az erkölcs által el nem
ismert, önkényes Kényszerítést alkalmazhat
Etikai koordináció Mellérendeltség Az együttműködés hagyományokra, az
elismert vallási vagy erkölcsi normákra épül
Piaci koordináció Egyenrangúság és egyenjogúság A nyereségszerzés motiválja az együttműködésüket
Gazdasági rendszerek Jellemzők
Tiszta piacgazdaság - A termelési tényezők magántulajdonban
- A termelők és a fogyasztók szabadon döntenek a rendelkezésükre álló javak és erőforrások felhasználásáról
- A termelők ( vállalatok ) és a fogyasztók( háztartások )a piacon kerülnek kapcsolatba egymással
Központosított gazdaság - A termelési eszközök döntő többsége egy központi szervezet ( az állam tulajdonában van )
- A központi szervezet hozza meg a legfontosabb gazdálkodási döntéseket és kötelező utasításokkal irányítja a
végrehajtó gazdasági egységeket )
- A központi szervezet szempontjai szerint hangolja össze a termelést a szükségletekkel.
Vegyes gazdaság - Szereplői, a fogyasztó, a vállalat és az állam
- Az állam aktív szereplőként jelenik meg és befolyásolja a gazdaság működését
- Ebben a gazdasági rendszerben is a piac a domináns integrációs forma
Gazdasági rendszerek
2. dia
A gazdasági modellek: a modell elmélet vagy nézetrendszer
Funkciói:
Leegyszerűsítik a valóságot,
Áttekinthetőbbé teszik a folyamtokat,
Lehetővé teszik a gondolatban folytatott kísérleteket, az események és összefüggések elemzését és magyarázatát
Előre jelzéseket is készíthetünk velük
A közgazdaságtan történelmi áttekintése és elméletei
Elmélet Megjelenése Jellege Képviselői alapelvei
Klasszikus 17-18. század Makro Adam Smith,
Jean B. Say
Neoklasszikus 19. Század végén Mikro
Leon Walras
Alfred Marsall
Vilfredo Pareto
♠ Rugalmas árrendszer,♠ Stabil gazdasági egyensúly,♠ Teljes foglalkoztatás,♠ Állami stabilizációs célú beavatkozás nem szükséges.
Keynes 20. Század Makro John M. Keynes
♠ Nem rugalmas árrendszer,♠ A gazdasági döntések várakozásokon alapulnak,♠ Instabil gazdasági egyensúly,♠ A foglalkoztatás nem teljes,♠ Az állami beavatkozás szükséges ( stabilizációs politika
szükségessége.
3. dia
P1
P2
P1
P2
D1 D1
DP=f( P )
DP ~~Inverz keresleti függvény P=f( D )
Az eltolódás okai:
- Változások a vevők elkölthető Jövedelemében
- Változások más javak árában
- Hitelre történő vásárlás
- Hirdetés és reklámhatására
- Változások a népesség számában
- Pénz illúzió
P P
QDQS
D D’
D’1 D’
2 S’1 S2 S’
2 S1
S’ S’’
SP=f( P )
SP ~~Inverz kínálati függvény P =f( S )
Az eltolódás okai:
- Az időjárás hatása
- Technikai haladás
- Változások a termelési tényezők áraiban
-Más javak árváltozásai
- Adók és termelési támogatások
PSEP ~~~, PDEP ~~~,
A piac és a piaci mechanizmus
Piac: a tényleges és a potenciális eladók és vevők találkozásának színhelye vagy azok kapcsolatainak rendszere
vagy a keresletet és a kínálatot összehozó intézmény.
A Kínálat
Kínálat az a jószágmennyiség, a melyet egy időszak alatt az eladók
megvételre felkínálnak.
Kínálati függvény az a matematikai eszköz, amely megmutatja azt az
összefüggést, ami a piaci ár és a termelők által eladni
kívánt jószágmennyiség között van .
S = f ( P, E )
A kereslet
Kereslet az a jószágmennység, amelyet a vevők hajlandók és
képesek megvásárolni.
A keresleti függvény az a matematikai eszköz, amely megmutatja azt
az összefüggést, ami a keresett mennyiség és a
meghatározó tényezői között van.
D = f (P, I, E )
4. dia
P
Q Q Q
P P
PP
Q Q
Tökéletesen rugalmatlan kínálat
S
S
S
S
S
Végtelenül rugalmas kínálat Rugalmas kínálat Rugalmatlan kínálat Egységnyi kínálatrugalmasság
P2
P1
P2
P2
P1P1
S1 S2 S2S2 S1S1
%
%)( P
SpS
A kínálat árrugalmassága
A kereslet árrugalmassága
PP
P P
P
QQ Q
Tökéletesen rugalmatlan kereslet Végtelen rugalmas kereslet
P
Q
P>1
P=1
P<1
A kereslet rugalmassága különböző pontban
P= 0
P=
D
D
D
DD
D
D
D
D
D
D
D
P2
P1
P2
P1
P2
P1
D2
D1D2 D1
D2 D1
TR +
TR -
Rugalmas kereslet Rugalmatlan kereslet Egységnyi rugalmas kereslet
TR +
TR -
TR +
TR -
%
%)( P
DpD
TRpD ;1)( TRpD ;1)(TRpD ;1)(
5. dia
P
P
P
Q Q Q
Pe
Qe
SD
P1
P2
Többlet
( túlkínálat )
Hiány
( túlkereslet )
D2D1 S1S2
SS
S'
d '
d
d'
E
E'
E’
E
P'
P
P'
P
A piaci egyensúly és az ármechanizmus
A keresleti, illetve a kínálati görbe eltolódásának hatása az egyensúlyi árra
Eltolódnak
PvagyDS
Marshall-kereszt
P P P
Q Q Q
SL
SS
Sm
E
E
E
E'
E'
E'
Az idő szerepe a piaci folyamatokban
( a vállalatok reagálási lehetőségei a piaci igényekre )
Pillanatnyi egyensúly Rövid távú egyensúly hosszú távú gyensúly
6. dia
A borosüveget kinyitni a bort meginni
Lehetőségek
Feltételek:
♣ Ismerni kell a lehetőségeket;
♣ Célra vezető lehetőségek legyenek;
♣ A lehetőségek sorba rendezése.
Szükségletkielégítés maximalizálása
Legmagasabb fokon elégíti ki a szükségletet, tehát ennek van a legnagyobb
hasznossága
A fogyasztó, döntései, célja
Szükséglet
Hasznosság
A fogyasztói magatartás I.7. dia
A fogyasztó magatartása II.
A fogyasztó ( gazdasági szereplő) = háztartás ( gazdasági egység )
Célja : szükségleteinek kielégítése, hasznosságérzet maximalizálása
Döntései:
fogyasztási;
munkavállalási és
tőkebefektetési döntések
A fogyasztási döntéseket befolyásoló tényezők:
a fogyasztói preferenciák belső tényező
árak
külső tényezők
jövedelem
Fogalmak
Preferencia: valamely megoldás vagy lehetőség előnyben részesítése más megoldásokkal vagy lehetőségekkel szemben
Alternatív költség: azon lehetőség hasznossága, amelyről lemondunk az adott lehetőség kiválasztása érdekében
Jószágkosár ( x1, y1): két vagy több termék vagy szolgáltatás kombinációja
Jószágtér: két vagy több jószág összes lehetséges kombinációja ( jószágkosara ) ( x1,y1); ( x2,y2); …; ( xn, yn )
Közömbösségi görbe: egyenértékűnek tekintett jószágkosarak halmaza
Közömbösségi térkép: az adott jószágtérben elhelyezkedő közömbösségi görbék összessége
Preferencia relációk: szigorúan preferált jószágkosár: A( x1 , y1) > B( x2 , y2 ) A jószágkosarat jobbnak ítéli, mint B jószágkosár gyengén preferált jószágkosár: A( x1 , y1 ) B( x2 , y2 ) A olyan jó, mint B közömbös jószágkosár: A( x1 , y1 ) ~ B( x2 , y2 ) A és B között nehéz dönteni
A preferenciarendezés axiómái ( feltevései )
1. Teljesség: a fogyasztó az összes jószágkombinációt képes páronként összehasonlítani egymással, és ennek alapján rangsorolni azokat
a következő relációk közül valamelyik biztosan igaz: ( x1 , y1 ) ( x2 , y2 ) ; ( x , y1 ) ( x2 , y2 ); ( x1 , y1 ) ~ ( x2 , y2 )
2. Reflexívitás: bármely jószágkombináció legalább olyan jó, mint önmaga. ( x1 , y1 ) ( x1 , y1 )
3. Tranzitivitás: ha [( X1, y1 ) ( X2, y2 ); ( X2, y2 ) ( X3, y3 )], akkor biztos, hogy teljesül, hogy ( X1 , y1 ) ( X3 , y3 )
4. Gyenge axióma: az a jószágkosár, amelyben bármely termékből több van, annak jobbnak kell lennie, mint annak amiben kevesebb van.
8. dia
Y termék
X termék
U
Y termék
X termékU1
B
. A
C
40 10
20
50
U2
U3
Közömbösségi görbeKözömbösségi térkép
A jól viselkedő közömbösségi görbék jelemzői:
párhuzamosak (nem metszik sem érintik egymást);
az origótól távolodva nagyobb hasznosságot fejeznek ki;
negatív meredekségűek és
konvex (alulról domború) görbületűek.
Y termék
X termék
U
A
B
yA
yB
XA XB
A helyettesítés határrátája ( MRS )
Csökkenő helyettesítési határráta
MRSA > MRSB > …..
A helyettesítési határráta a helyettesítési arány határértéke
Helyettesítési arány MRSdx
dy
xx
yy
x
y
AB
AB
Jól viselkedő közömbösségi görbe
gyümölcslé
Szénsavas ital Szénsavas ital
gyümölcslé
∆y
∆y
∆x ∆x
„A” fogyasztó „B” fogyasztó
A fogyasztó előnyben részesíti a gyümölcslevet a szénsavas itallal szemben.
Egységnyi szénsavas italért nagyon kevés gyümölcslevet hajlandó feláldozni
B fogyasztó előnyben részesíti a szénsavas italt a gyümölcslével szemben.
Sok gyümölcslevet hajlandó feláldozni a szénsavas ital egységéért
A közömbösségi görbék meredeksége tükrözi az egyének eltérő preferenciáit
Y
X
Jobb
Rosszabb *
*
*
A
C
B
Preferenciarendezés
a fogyasztói térben
9. dia
Nem jól viselkedő közömbösségi görbék
Tökéletesen helyettesítő javak
( MRS = állandó )
Tökéletes kiegészítő javak
( MRS = 1; )
Semleges javak
( MRS = 0 )
Káros javak
( MRS = + )
Lip
ton
tea
( fi
lter
)
Sir Marton tea ( filter )
U1
U2
U3
A két termék közömbös
U1
U2
U3
Bal
lába
s ci
pő
jobblábas cipő
U1
U2
U3
Horgolótű (db)
Sza
kkön
yv (
db)
U3
U2
U4
U1
Szakkönyv (db)C
igar
etta
(db
)
x2
x1
U1
U2
U3
Telítettségi pont
Telítettség
10. dia
x1
x2
Y termék
X termék
Költségvetési halmaz
n
iii Ipx
1
Költségvetési egyenes
Iypxp yx 80;4;2 Ipp yx
Maximális
vásárlás y-ból
Y= I / py
20
Maximális vásárlás X-ből
X= I / px
Ár- és jövedelemváltozás hatása a költségvetési egyenesre
Y termék Y termék
Y termék Y termék
X termékX termék
X termékX termék
I/Py
I/Py
I/Py I/Py
I/PxI/Px
I/PxI/Px
X termék árának változása X és y termékek azonos ütemű
árváltozása
Árarány-változás
( X árának változása nagyobb y árváltozásánál )
jövedelemváltozás
A költségvetési egyenes
X árának növekedése esetén
A költségvetési egyenes
X árának csökkenése esetén
A költségvetési egyenes
jövedelemnövekedése esetén
A költségvetési egyenes
Jövedelem csökkenése esetén
A költségvetési egyenes
40
A költségvetési halmaz azon jószágkombinációk összessége, amelyeket a fogyasztó az adott időszak jövedelméből az érvényes árak mellett meg tud vásárolni.
A költségvetési korlát azon jószágkombinációk összessége, amelyeket a fogyasztó az jövedelmének teljes elköltésével tud megvásárolni adott árak mellett.
11. dia
A hasznosság
Hasznosság a javak hasznos tulajdonságainak összessége.Hasznossági függvény az a matematikai összefüggés, amely leírja az egyes javakból fogyasztott mennyiségek és az összhaszon kapcsolatát. Kardinális ( mérhető ) hasznosság elmélet
Ordinális ( nem mérhető ) hasznosság elmélet
A hasznosság mérhető ( kardinális ) értelmezése A fogyasztó választása
Csökkenő határhaszon elve ( Gossen I. törvénye)Az egymást követő pótlólagos jószágegységek
elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő.
Határhaszon az a szám, amely megmutatja,
hogyan változik a fogyasztó összhaszna, ha egységnyivel növeli fogyasztását valamely termékből.
X
TUMU
Öss
zhas
zon
( T
U )
Hat
árha
szon
( M
U )
q0
x
q0
x
Narancs (db)
TU MU
0
1
2
3
4
5
6
0
20
30
38
42
42
40
20
10
8
4
0
-2
A
y
CU1
U3
y
x x
B
U2
Mi jellemzi az A pontot? teljes jövedelem elköltése mellett maximális a hasznosságérzet megegyezik a két függvény meredeksége az árarányok megegyeznek a határhaszonok arányával
y
y
x
x
P
MU
P
MU
y
x
y
x
P
P
MU
MUMRS
Gossen II. törvényeAz utolsóként elköltött pénzegység bármely áru
megvásárlásakor, azonos hasznosságnövekményt eredményez
A pénz határhaszna minden termék fogyasztásában azonos
),,,,( 21 egyébxxxfU n
12. dia
ICC
U3
U2
U1
I3
I2
I1
Y(q)
x1 x2 x3
I3
jövedelem
A jövedelem hatása az egyéni keresletre parciális függvény
X(q)
I2
I1
x1 x2 x3
X(q)
Engel- görbe
Normál jószág Engel-görbéjének levezetése
a jövedelem-fogyasztási görbéből
Inferior és szuperior javak Engel-görbéjének
levezetése a jövedelem-fogyasztási görbébőlICC
U2
I3
I2
I1
X t
erm
éket
hel
yett
sítő
m
agas
abb
ren
dű
jó
szág
X(q)
U3
U1
Alacsonyabbrendű (inferior)
jószág Engel – görbéje
Magasabbrendű (szuperior)
jószág Engel - görbéje
U4
I4
jövedelem jövedelem
X(q) X(q)
I 0 I 10 I 1
I
q
dI
dq
II
II
I
BA
BA
BA
BAI
:
:
Ívrugalmasság
Pontrugalmasság
alacsonyabbrendű jószág
Y(q)
A kereslet
A egyéni kereslet azt fejezi ki, hogy egy fogyasztó saját preferenciarendszere, jövedelme és adott piaci árak mellett milyen mennyiséget hajlandó
vásárolni az adott termékből. ),,,,( Izyxx pppfd
?,~
),( xxxx dPIPIfd
13. dia
x1 x2 x3
x1 x2 x3
dx (px)
p1
p2
p3
px
I1 I2 I3
PCC
X termék mennyisége
X termék mennyisége
Y t
erm
ék m
enny
iség
e dx (px)
dx (px)
qx
qx
px
px
Az ártól független kereslet ( )
Luxus jószág keresleti függvénye ( )
Az árváltozás hatása az egyéni keresletre
parciális függvény
U1
U2
U3
1. A fogyasztók költségvetését kevésbé érintő termékek
Pl. Só, gyufa
2. Létfontosságú fogyasztási cikkek
pl. kenyér, burgonya.3. Élvezeti cikkek
pl. alkohol, kábítószer, csokoládé, stb.
1. Presztízsfogyasztás
Pl. márkás ruhák, cipők.
2. Inferior javak (Giffen-javak)
magasabb rendű terméket
alacsonyabbrendű termékkel
helyettesítik.
3. Minőségi, spekulációs.
12
12:qq
pp
p
qp
Ívrugalmasság
p
q
dp
dqp :Pontrugalmasság
Kereslet árrugalmassága
0p
0p
Árrugalmatlan kereslet
Árrugalmas kereslet
01 p1p
Paradox- vagy Veblen -hatás
dP
dP
dP
),( IPfd xx ?,~
xx dIP
14. dia
Az árváltozás kereszthatása
Az árváltozás kereszthatása megmutatja, hogyan változik egy adott termék kereslete egy másik termék árváltozásának hatására.
A kereslet keresztárrugalmassága megmutatja, hogy egy adott termék árának egy százalékos változtatása ceteris paribus hány százalékkal változtatja meg
egy másik jószág keresett mennyiségét.
01
01:,xx
yy
y
xyx qq
pp
p
q
BA dp
BA dp
BA dp
A fogyasztó magatartása A rugalmasság értéke A kapcsolat jellege
Helyettesítő termékek
Kiegészítő termékek
Független termékek 0/ AB
0/ AB
0/ AB
x termék kereslete
y te
rmék
ára
x termék kereslete x termék kereslete
p1
p2
q0q2
y te
rmék
ára
y te
rmék
árap1
p2
p1
p2
q2q1 q1
Helyettesítő termékek kiegészítő termékek Független termékek
Az árváltozás kereszthatása pozitív
Az árváltozás kereszthatása negatív
Az árváltozás kereszthatása nulla
15. dia
AB
I1
U1
Y termék
X termék
U2
I2
X’2 X1X2
TE:Q
C
I’2
IE:Q SE:Q
A
B
I1
U1
Y termék
X termék
U2
I2
X’2 X1X2
C
I’2
U3
Y termék
X termék
A
C
B
U1
U2
I1
I’2
I2
X’2 X2 X1
TE: QIE:Q
SE:Q
X termék
Giffen-jószág keresleti görbéje
IE > SE
Egy inferior jószág árváltozásának helyettesítési és
jövedelemi hatása
SE > IE
Az árváltozás ( normál jószág esetén) két
hatásának elválasztása Hicks módszerével
Az árváltozáskét hatásának elvá-
lasztása Slutsky módszerével
IE:Q
X’2 X1 X2
Y termék
A
C
B
SE:Q TE:Q
U2
I1
I2
I’2
SE:QIE:Q
TE:Q
16. dia
U1
dx(p)
Az árváltozás kettős hatásának elválasztásajövedelmi hatása (reáljövedelem-változást vált ki)
helyettesítési hatása (változatlan reáljövedelem)
A piaci kereslet
A piaci kereslet egy adott termék iránti összesített kereslet, az egyéni keresletek összessége.
D(p)dA dB dC
ár
Piaci kereslet töréspontja = A fogyasztók egy része
ennél magasabb áron is hajlandó vásárolni.
keresett mennyiség
5
0
6
4
3
2
1
0 5 10 15 20 25 30 35
X ára
X termék mennyisége
Pmax.
P.
x.
A
fogyasztói
többlet
tényleges kiadás d(p)
A fogyasztói többlet
Az egyéni kereslet és a piaci kereslet
Rezervációs ár: az a maximális ár,
amit a fogyasztó hajlandó fizetni
FT= Pmax - P
A piaci kereslet jellemzői:
A piaci keresleti függvény alakja és folytonossága az egyéni keresleti függvénytől függ.
A piaci keresleti függvény rendszerint nem folytonos, több töréspontja is lehet, a fogyasztók számától és magatartásától függően.
A piaci keresleti függvény jobbra tolódik, ha nő a fogyasztók száma.
Az egyéni kereslet helyzetére ható tényezők befolyásolják a piaci keresleti függvény helyzetét is.
A fogyasztói többlet nagysága egyben kifejezi egy adott termék
egyéni értékelése és társadalmi értékelése közötti eltérést.
Fontos szerepet játszik egy adott termék:
társadalmi hasznosságának értékelésénél és valamely
piaci beavatkozás alternatív költségeinek meghatározásánál.
17. dia
A termelés
A termelési függvény egy matematikai statisztikai eszköz, ami leírja a felhasznált termelési tényezők és a velük maximálisan ( technikailag hatékonyan) termelhető termékmennyiség kapcsolatát.
különböző arányú tőke- és munkamennyiség változó technológia
18. dia
),( LKfQ
A skálahozadéki függvény a termelési függvény azon pontjainak halmaza, amelyek azonos tőke-munka arány melletti tényezőkombinációk és a termelés mennyisége közötti összefüggést mutatják meg.
azonos arányú tőke- és munka adott technológia ),( LKfQ
A parciális termelési függvény azt mutatja meg, hogyan alakul a termelés, ha az egyik tényező felhasználását változtatjuk, miközben a másik tényező mennyisége változatlan.
adott technológia és egyik termelési tényező is adott)~
,( LKfQ
A piaci időtáv az az idő, amelyen belül semelyik termelési tényező mennyisége nem változtatható meg.
A rövid táv az az idő, amelyen belül a termelési tényezők többségének mennyiségét nem tudjuk megváltoztatni, de legalább egy termelési tényező változtatható.
A hosszú táv az az idő, amelyen belül az összes termelési tényezőt szabadon változtathatjuk.
Technikailag hatékony az a termelési mennyiség, ami adott tényezőkombinációval maximálisan előállítható.
Technikailag nem hatékony az az adott tényezőkombináció nem a maximálisan lehetséges termelést eredményez, vagyis az adott termelékenységet kevesebb tényező-felhasználással is elő lehet állítani.
Az isoquant-görbe
Az isoquant-görbe azon tényezőkombinációk összessége az inputtérben, amelyek azonos termelési mennyiséget eredményeznek
q q1
q2
q3
q4
LL
K KIsoquantok rendszere
Az isoquant –görbe tulajdonságai:
nem metszhetik és nem érinthetik egymást,
az isoquantok negatív meredekségűek.q
L
K
A
B
C
)()()( CBA MRTSMRTSMRTS
A technikai helyettesítés határrátája MRTS azt fejezi ki, hogy egyik termelési tényező egy egysége hány egységnyi másik tényezőt képes helyettesíteni.
Az MRTS az isoquant-görbe meredekségét mutatja
K
LLK MP
MP
dL
dK
dL
dKMRTS /
L
KKL MP
MP
dK
dL
dK
dLMRTS /
Q
L
L
AP(L)MP(L)
AP,MP
L2 L1 L3
Qmax.
Q1
Q2
AP(L)max.
MP(L)max.
A változó tényező technikai optimuma
AP(L)max.=MP(L) ; L=1
A változó tényező technikai maximuma,
a fix tényező technikai optimuma
MP(L)=0 ; L =0
MP(L) > AP(L) ; L>1
A változó tényező felhasználása technikailag nem hatékony
MP(L) < AP(L) és MP(L) > 0 ; 0 <L<1
A termelési függvény technikailag
releváns tartománya
MP(L) > AP(L) ; L >1
A változó tényező felhasználása technikailag nem hatékony
A parciális termelési függvény
Inflexios pont
Q(L)
MP(L) < 0 ; L<0
A tényezők felhasználása technikailag nem hatékony
),( LKfQ
L
QMPL
)(LfMPL Munka határterméke és határtemékfüggvénye:
Töke határterméke és határtemékfüggvénye:
K
QMPK
)(KfMPK
L
QAPL )(LfAPL
Töke határterméke és határtemékfüggvénye:
Munka átlagterméke és átlagtemékfüggvénye:
K
QAPK )(KfAPK
Isoquantok rendszere
19. dia
A
B
C
A szakasz az isoquant-görbe releváns tartománya (technikailag hatékony
pontok halmaza)
A szakasz negatív meredekségű.
Az A szakaszon bármely termelési tényező növelése növeli a termelést és
egy magasabb isoquant-görbére jutunk.
A B előtti és C utáni szakaszok pozitív meredekségűek
A B előtti és C utáni pontok technikailag nem hatékonyak, mert egy termelési
tényező mennyiségének növelésével nem növekszik a termelés.
L
K
A nem tökéletesen helyettesítő termelési tényezők isoquantjai
K
L
MP L
; MP K
> 0
MP
L =
0
MPK = 0
q1
q3
q2
L1 L2 L3
K1
K2
K3
Merev technikai adottságok melletti isoquantok
q2=150
q1=100
K
L 1 2
10
20q2=200
q1=100
K
L 1 2
10
20q2=300
q1=100
K
L 1 2
10
20
Skálahozadéki függvény
Csökkenő skálahozadék Állandó skálahozadék Növekvő skálahozadék
1
2
1
2
1
2
q
q
K
K
L
L
1
2
1
2
1
2
q
q
K
K
L
L
1
2
1
2
1
2
q
q
K
K
L
L
Az együttes termelés
Több termék egyidejűleg előállításaMódjai:
párhuzamos termelés két terméket két üzemben termelik, a két termék termelése nem kapcsolódik össze egymással. együttes termelés ugyanazon üzemben összekapcsolva állítják elő a két terméket.
X termék
Y termék
y1
y2
x2 x1
T1 T2
Magas termelési kapacitás
Alacsony termelési kapacitás
A transzformációs görbék
dx
dyMRT xy /Transzformációs határráta azt fejezi ki, hogy
hány egységgel kell csökkenteni az egyik termék termelését annak érdekében, hogy a másik termék termelését egy egységgel növelni tudjuk, miközben az adott mennyiségben rendelkezésre álló termelési
tényezőket teljesen kihasználjuk.
20. dia
A termelés költségei
A költség a termelés során felmerülő pénzben kifejezett ráfordítás
Fajtái:
Alternatív költségek (opportunity cost)
Tágabb értelemben azokat a lehetőségeket jelenti, amelyeket a vállalat elveszit azzal, ha erőforrásait egy meghatározott célra használta fel.
Szűkebb értelemben mindazok a lehetséges kiadások, amelyek egy termék előállításához szükséges erőforrások megszerzésével kapcsolatban
felmerülhetnek.
Elsüllyedt költségek (sunk cost) azok a kiadások, amelyek már megtörténtek és adott időpontban már nem változtathatóak meg.
Számviteli költségek azok a ráfordítások, amelyek az adott termeléssel kapcsolatban pénzkiadást jelentettek és /vagy a könyvelésben elszámolhatóak.
Gazdasági költségek mindazok az elsüllyedt és alternatív költségek, amelyek a termelés során felmerülnek.
21. dia
A termelés ráfordításai
Befektetett ráfordítások (lekötött tőke) a befektetett- és forgóeszközök ráfordításai, vagyis a termelés megindításához szükséges egyszeri, nagy összegű és fokozatosan megtérülő ráfordítások
Befektetett eszközök (lassan elhasználódó és megtérülő tőkejavak) értékcsökkenés (amortizáció) a befektetett eszközök elhasználódási és megtérülési
folyamata.
Forgóeszközök a termék előállítása során azonnal elhasználódnak és az értékesítéskor azonnal megtérülnek (nyersanyagok, üzemanyagok, alkatrészek,
pénzkészlet stb.A számviteli ( folyó) költségek fajtái:
Explicit (kifejezett)költségek mindazok a költségek, amelyek az adott időszakban közvetlen pénzkifizetést igényelnek.
Implicit (rejtett) költségek mindazok a költségek, a melyek az adott időszakban nem járnak közvetlen pénzmozgással.
Fajtái:
- Elszámolható számviteli költség;
- Nem-elszámolható alternatív költség
22. dia
A profit és a költségek viszonya
B e v é t e l e k
A termelés gazdasági költségei
Mindazon áldozatok, amelyek a termék előállítása miatt bekövetkeznek
Számvételi profit
Számvételi költségek
Számlákon megjelent + az adott időszakban
elszámolható folyó költségek
( közvetlen költségek + amortizáció )
Explicit költségek Implicit költségek
Számlákon megjelent és az adott számlákon nem meg jelenő
időszakra vonatkozó költségek költségek
( közvetlen anyag-, bér-, energiaköltség) ( amortizáció + normálprofit )
Gazdasági profit
Normálprofit
A meglévő erőforrások
alternatív költsége
Bruttó profit
A profit a vállalkozásból származó bevételek és a termelés során felmerülő költségek különbsége
23. diaA költségfüggvények
A költségfüggvény a költségek és a termelés kapcsolatát fejezi ki , meg mutatja hogyan változnak a költségek a termelés változásával
A rövid távú költségfüggvények
)(QfC
FC
VC
TC C
Q
Állandó költségek (FC Fixed Cost)azok a költségek, amelyek nem változnak a termelés változásával
A változó költségek (VC Variable Cost) azok a folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függnek.
Függvénye:
Az összköltség (TC Total Cost) a változó és az állandó költségek összessége .
Függvénye:
C
Q
Üzem optimuma
MC AC
AVC
AFC
Változó tényező optimuma
A határköltség ( MC )a termelés egységnyi változása által előidézett összköltségváltozást fejez ki.
A határköltségfüggvény leírja az összköltségváltozás és a termelésváltozás kapcsolatát. A határköltségfüggvény az összköltségfüggvény vagy a változóköltség-függvény deriváltfüggvénye.
)(QfVC
VCFCTC
)(0 QCCTC
Q
VC
Q
TCMC
dQ
QdVC
dQ
QdTCQfMC
)()()(
Az átlagköltség AC (darabköltség) az egységnyi termékre jutó összköltséget fejezi ki.
Függvénye:
Az átlagos változó költség AVC a termékegységre jutó változó költség.
Függvénye:
Az átlagos fix költség AFC a termékegységre jutó állandó költség.
Függvénye: ;
Q
TCAC
)(QfAC
Q
VCAVC
)(QfAVC
Q
FCAFC
)(QfAFC AFCQ
A határköltségfüggvény az összköltségfüggvény és az átlagos változóköltség –függvény minimumában metszi, vagyis .min.min AVCACMC
A költségfüggvények
A határköltségfüggvény és az átlagköltség függvények kapcsolata
K
L
q1
TC0 TC1
A
B
C
K2
K1
K3
L2 L1 L3
A minimális költséget biztosító tényezőkombináció jellemzői:
Technikailag és gazdaságilag hatékony kombináció
Az isocost- egyenes és az isoquant-görbe meredeksége megegyezik
A technikai helyettesítés határrátája megegyezik a tényezőárak arányával
K
L
K
L
P
P
MP
MPMRTS
K
K
L
L
P
MP
P
MP
Az utolsóként kifizetett pénzegység mindkét termelési tényező esetében azonos termelésnövekedést
eredményez.
24. diaAz isocost-egyenes és a minimális költséget biztosító tényezőkomnináció
Isocost-egyenes
Az isocost-egyenes azokat a lehetséges tőke-munka kombinációkat tartalmazza, amelyeket adott összköltség és adott tényezőárak mellett megvásárolhatóak.
L
K
TC0 /PK
TC0 /PL
TC0
Az isocost-egyenes
KPLPTC KL
L
K
TC0 TC1 TC2
Az isocost-egyenesek
LP
P
P
TCK
K
L
K
KP
P
P
TCL
L
K
L
;
Az isocost-egyenes
meredekségét a munka és tőke árának aránya határozza meg
az origótól való távolságát pedig a összköltség nagysága határozza meg
Minimális költséget biztosító tényezőkombináció
25. dia
A hosszú távú költség
Hosszú távon mindegyik termelési tényező változtatható, így a vállalatnak csak változó költségei lesznek.
A vállalat növekedési útja
A vállalat növekedési útja azon tényezőkombinációk összessége, amelyek egy-egy termelési szint legkisebb költséggel való előállítását teszi lehetővé.
q0
K
q1
q2
K1
K0
L0 L1 L2
q1
q2
Növekedési út
Rövid és hosszú távú költség összehasonlítása
Hosszú távon alacsonyabb költség
Rövid távon magasabb költség
K
L
L
A vállalat növekedési útja
A rövid és hosszú távú költségek kapcsolata
Hosszú távon a vállalat alacsonyabb költséggel termel.
Hosszú távon az összköltség növekszik a termelés növekedésével,
de az átlagköltség alacsonyabb, mint rövid távon.
26. diaA hosszú távú költségfüggvények
A hosszú távú átlagköltségfüggvény LAC (Long-run Average Cost) megmutatja, hogyan változik a termékegységre
jutó költség, ha minden termelési tényező felhasználását azonos mértékben növelve növeljük a termelést.
A hosszú távú határköltséfüggvény LMC (Long-run Marginal Cost) megmutatja, hogyan változik a minimális összköltség,
ha áttérünk egyik isoquantról a másikra, vagyis egységnyivel növeljük a termelést a tényezők együttes növelésével.
C
SMC1 SMC2 SMC3
SAC1 SAC2 SAC3
LAC=LMC
Q1 Q2 Q3
Q
A hosszú és rövid távú átlagköltséggörbék
állandó skálahozadék esetén
C
Q
LMC
SAC1 SAC2
SAC3
LAC
min minNövekvő skálahozadék esetén Csökken
ő skála
hozadék
eseté
n
A hosszú távú átlagköltséggörbe
általános alakja
A hosszú távú átlagköltséggörbe a rövid távú átlagköltséggörbék burkológörbéje
Állandó skálahozadék esetén a hosszú távú átlagköltség állandó és megegyezik a hosszú távú határköltséggel.
A vállalat rövid és hosszú távon minimális átlagköltséggel termel
a hosszú távú átlagköltség
folyamatosan csökken
A üzemméret
B üzemméret
C üzemméret
a hossz
ú távú át
lagkölts
ég
folyamato
san nő
27. diaA piaci szerkezet
A piaci szerkezet megmutatja, hogy az egyes szereplők milyen mértékben és milyen eszközökkel képesek hatást gyakorolni a piaci folyamatokra, és ezzel együtt milyen mértékben kénytelenek alkalmazkodni a piaci szereplők összessége által meghatározott feltételekhez.
Piaci szerkezet Eladók száma Termék jellege
Ármeghatározás Piacra való
ki- és belépés
Piacra gyakorolt
hatás
Monopólium egy vállalat egy termék ármeghatározó kizárt egyedül
Oligopólium néhány nagyvállalat homogén meghatározza az árat, de számol a többi vállalat reagálására
nagyon nehéz
együtt
Monopolisztikus verseny
sok, csekély piaci részesedésű vállalat
homogén, diferenciált
meghatározza az árat, de számol a többi vállalat reagálására
szabad együtt
Tökéletes verseny sok kisméretű vállalat
homogén árelfogadó szabad együtt
Tökéletes verseny
Összbevétel:
Határbevétel: ; ;
Átlagbevétel: ;
Piaci ár
Termékmennyiség
d
árQPQTR .)(
Q
TRMR
dQ
QdTRQMR
)()( )()( QfQMR
)()( QfQAR Q
TRAR
PARMR
C,R
C,R
TC (Q)TR (Q)
Q
(Q)
Q
MR = MC
MC (Q)
q*
0
FC
max
q*
Q
q1 q*
Maximális összprofit
P*
(+)
(-)
AC
Gazdasági profit
28. diaProfitmaximalizálás rövid távon
A maximális profitot biztosító kibocsátás
Összprofit:
Határprofit:
)()()( QTCQTRQ
dQ
QdQ
)()(
)()( QMCPQMR Versenyző vállalat akkor maximalizálja profitját, ha azt a mennyiséget termeli, amelynél a határbevétel (a piaci ár) megegyezik a határköltséggel.
AC
AVC
MC
Q
C,P
veszteség
P
MR=P
AC
AVC
MC
Q
veszteségMR=P
AC
AVC
MC
Q
MR=P
AC
AVC
MC
Q
MR=P
P
C,P
C,P
C,P
P
P
Ü
FF
Üzembezárási pont ( P=MR=MC) < AVC min
Veszteséges termelés(AVC min< P=MR=MC < AC min
q1 q2
Veszteség minimalizálás
Profit maximalizálás
Teljes normálprofit( P=MR=MC=AC)
q3 q4
Gazdasági profit(P=MR=MC) > AC
ACMC MC
AVC
AVC
AC
C, PC, P
MR=P
C
P*
Ter
mel
ői tö
bble
t
S
F
ÜP
q*q
Rövid távú vállalati kínálati függvény
Termelői többlet= (P- MC)
Termelői többlet fedezeti pontban Tt. = FC
Tt.+FC > G
F
Ü
A versenyző vállalat kínálati függvénye rövid távon A vállalat termelői többlete
A rövid távú piaci (iparági) kínálati függvény az egyes vállalatok kínálati függvényeinek horizontális összegzésével adódik.
29. dia
SA AVC
P
SB AVC S AVC
B vállalat kínálataA vállalat kínálata Piaci kínálata
10 ezer db 16 ezer db 26 ezer db
qA qB Q
10 ezer db
MCAC
DS1
S2
Q1 Q2q2 q1
A vállalatok piacra belépése növeli a piaci kínálatot
P1
P2
A gazdasági profit realizálása ösztönzi az új vállalatok piacra beáramlását, ezzel lefelé nyomják az árat addig, amíg a gazdasági profit el nem tűnik. Ezzel növekszik a piaci kínálat (Q1-ről Q2-re )
Tökéletes verseny esetén A vállalatok csak normálprofitot
realizálnak
A hosszú távú kínálat és a versenypiac hosszú távú egyensúlyaRövid távú piaci kínálati függvény
P P
C,P P
Tökéletes versenyben a hosszú távú egyensúly kialakulásának feltételei:
Az iparág minden vállalata maximalizálja profitját;
Egyetlen vállalat se legyen érdekelt abban, hogy kilépjen vagy belépjen a piacra, vagyis
egyetlen vállalat se realizáljon gazdasági profitot;
Egyensúlyi ár alakuljon ki, azaz adott ár mellett a kínált mennyiség azonos legyen a
keresett mennyiséggel.
30. diaA monopólium
A monopólium kínálatának meghatározása
; ahol QQPQTR )()(
1
1PMRQ
P
dP
dQ
1
1
)(Árrugalmasság MR és MC viszonya
Profit maximalizálás
A keresleti függvény alakja
A vállalat
Típusa Mértéke
Végtelen rugalmas MR=P=MC alakul vízszintes Tökéletes verseny
Rugalmatlan MR (-) ≠ MC nem alakul meredek Nem élet képes
Rugalmas MR (+) = MC alakul kevésbé meredek Monopólium
.max
.max
.max
P
P1
P2
P3
Q
Q3 Q2 Q1
MR(Q)
MC(Q)
D(P)
Profitveszteség
A termelés növelésével nő a profit
0
MCMR
MCMR A termelés csökkenésével nő a profit
0.maxMCMR
A monopóliumnak nincsen a hagyományos értelemben vett kínálati függvénye, mert az ár tudatos döntésének eredménye.
Gazdasági profitot biztosító kínálat
0
P0
C0
P,C
D(P)MR(Q)Q
Q0
AC(Q)
MC(Q)
AVC(Q)
AC(Q)MC(Q)
AVC(Q)
D(P)MR(Q)Q
Q0
P0
P,C
Kínálat esetén
A profitmaximumot biztosító kínálat
31. diaHaszonkulcs és a monopolerő
A haszonkulcs az ár és a határköltség különbségének százalékos nagysága, vagyis a kereslet árrugalmasságának reciproka. 1
P
MCP
Az ármegállapításának szabálya
1
1
MC
Vállalat Kereslet árrugalmassága Ár Haszonkulcs értéke
Monopólium Rugalmas
Tökéletes verseny Végtelen rugalmas 0
1
MCP
MCP
1
Monopolerővel rendelkezik az a vállalat, amelyik elég nagy piaci részesedéssel bír ahhoz, hogy termékének árát meghatározza.
A monopolerő társadalmi hatásai
A B
C
MC
P
Holtteherveszteség
a társadalom teljes vesztesége
Q
QvQm
Pm
Pv
P
QvQm
Pm
Pv
PÁ
MR(P)
MC
D(P)Q
Állami ármegállapítás
Termelői többlet csökkenése: C
Fogyasztói többlet csökkenése: A+B
Termelői többlet növekedése: A
QÁ
P
Q
P
Q
MC1
MC2
P1
P2
MR(P)
P0
P1
D(P)
D’D(P)
Q2Q1
MR(P)
MR MR’ D
Q0 Q1
MC
A monopóliumok pozitív hatása A költségcsökkentés hatása
a monopolizált piacra
A keresleti függvény eltolódásának hatása a monopolizált piacra
Állami ármegállapítás célja:
- a piaci ár csökkentése és
- a holtteherveszteség csökkentése.
32. diaProfitnövelési lehetőségek - árdiszkrimináció
P
Q
P
Q
MC
MR
A vevő rezervációs ára
P0
P1
Fogyasztói többlet első fokú árdiszkrimináció nélkül
Első fokú árdiszkrimináció
Az az ármegállapítás, amikor minden vevőnek a saját rezervációs árán értékesítik a terméket.
Feltétele: A vállalatnak ismernie kell a vevő rezervációs árát.
Első fokú árdiszkriminációval nő a profit és megszűnik a fogyasztói
többlet
Q1 Q0
Másodfokú árdiszkrimináció
Az az árképzés, amikor a monopólium a vásárolt mennyiség
függvényében, lépcsőzetesen alakítja ki az árát.
P0
P1
P2
P3
Q1 Q0 Q2 Q3
D MR
MC
D
Harmadfokú árdiszkrimináció
Az az árképzés, amikor a vállalat a vevőket keresleti függvényük alapján több csoportra
osztja és ugyanazt a terméket különböző áron értékesíti az egyes csoportoknak.
(azonos termék, két vagy több vevőcsoport, különböző ár)
Feltételei: - határbevételek azonossága és
- azonos határbevételeknek meg kell egyezniük a határköltséggel.
ha , akkor , azaz a B piacon kell magasabb árat meghatározni.
Előnye: FTQP ;;
MCMRMR BA BA MRMR
A
B
B
A
P
P
1
1
11
BA 1
B
A
P
P
33. diaOligopólium
Oligopóliumnak nevezzük azt a piaci formát, amikor egy adott termék keresletét néhány nagyvállalat elégíti ki.
Duopólium esetén két nagyvállalat elégíti ki a piaci keresletet, amelyek homogén terméket állítanak elő.
A duopóliumok magatartását leíró modellek:
A modellek abban különböznek egymástól, hogy mennyire építik be a versenytársak reagálását, illetve mennyire
veszik számításba azt, hogy az egyik vállalat döntéseinek meghozatalakor számol-e a másik vállalat reakciójával
Cournot – modell
Feltevése: a részt vevő vállalatok nem számolna a másik reagálásával.
(Mindkét vállalat abból indul ki, hogy a másik vállalat az előző időszakban kínált termékmennyiséget fogja továbbra is termelni)
A vállalatok egy időben döntenek saját kínálatukról meghatározódik a piaci kínálat meghatározódik a piaci ár
Szerződési görbe: ha a két vállalat együtt dönt a termelésről és a piaci árról monopóliumként viselkednek megosztják maguk között a monopolista kínálati mennyiséget.
A termelés kisebb a Cournot – egyensúlyhoz tartozó összesített termelésnél, de
a megállapodás eredményeként az árak nőnek és a két vállalat összes profitja
nagyobb lesz.
Cournot – egyensúly: a fokozatos alkalmazkodás eredményeként alakul ki
A tényleges és a várt kínálat megegyezik egymással
1. Vállalat reakciógörbéje
2. Vállalat reakciógörbéje
Q2
Q1
21 MCMC
Az egyéni és az együttes ( piaci) kínálat
Ha a két vállalat azonos mennyiséget termel
Egyéni kínálat:
Piaci kínálat:
Ha a két vállalat nem azonos mennyiséget termel
Egyéni kínálat:
Piaci kínálat:
21 MCMC
b
MCaQ
b
MCaQ
3;
3 21
b
MCaQ
3
)(2
b
MCMCaQ
b
MCMCaQ
3
2;
3
2 122
211
b
MCMCaQ
3
)(2 211
34. dia
Stackelberg – modell
Feltevése: a vállalatok nem egyidőben döntenek. Az egyik vállalat (vezető vállalat) előbb dönt és ismeri a másik vállalat várható reagálását, a másik vállalat (követő vállalat) pedig igazodik ehhez a döntéshez.
Az egyéni és a piaci kínálat
Egyéni kínálat: „első lépésből adódó előny”
Piaci kínálat:
Bertrand – modell
Feltevése: az egyik vállalat feltételezi a másikról, hogy nem változtatja az árát.
Egyéni kínálat:
Ha , akkor
Ha , akkor
Ha , akkor
A tökéletes verseny, a monopólium és az oligopólium kínálatának összehasonlítása
Adott feltételek: azonos keresleti függvény és azonos költségviszonyok piaci formák között mennyisé és piaci ár különbség.
Maximális profitot biztosító piaci kínálat:
Tökéletes verseny: ;
Monopólium: ;
Cournot –duopólium: ;
Stackelberg – duopólium: ;
b
MCaQ
b
MCaQ
4;
2 21
b
MCaQQQ
4
)(321
21 PP 0; 21
1
Qb
PaQ
12 PP 0; 12
2
Qb
PaQ
12 PP b
PaQQ 2
21
b
MCaQv
MCPv
vm SS2
1)(
2
1MCaPm
b
MCaQm 2
)2(3
1MCaP vd SS
3
2
b
MCaQQQ
4
)(321
b
MCaQQQ
3
)(221
)3(4
1MCaP vd SS
4
3
A tökéletes verseny a legkedvezőbb
a fogyasztók számára
35. diaMonopolisztikus verseny
Az egyéni keresleti függvénye
D
D’
d’
d
P
Q
q0 q1 q’1
P0
P1
Szimmetria keresleti görbe (kevésbé rugalmas kereslet)
A többi vállalat is megváltoztatja árait
Aszimmetria keresleti görbe
A vállalat egy oldalanis megváltoztatja árait
A vállalat egyéni keresletének változása ha a többi vállalat is
megváltoztatja árait
A vállalat egyéni keresletének változása ha egyedül dönt az
árról
A proftmaximalizáló output és az ár
D
D’
d’
d
P
Q
MR
MC
P
q
Monopolisztikus verseny rövid távú egyensúlya
Gazdasági profit realizálható
AC
D
D’
d’
d
P
Q
MR
LMC
P
q
LAC
Monopolisztikus verseny hosszú távú egyensúlya
A vállalatok piacra belépése csökkenti az árat
nő a piaci kínálat eltünteti a gazdasági profitot.
36. diaA termelési tényező piaca
A fogyasztók tényezőpiaci magatartása
A fogyasztó célja: a termelési tényezők eladásából származó jövedelemből kielégíthessék szükségleteiket.
Fogyasztók a munkapiacon
A fogyasztó a munka kínálatáról a munkabér és az életminőségre vonatkozó preferenciái alapján dönt
SzA SzB
JA
JB
I0
24 Szabadidő
24 PL
24 PL+I0
U1
U2
U3I1
I2
Életminőségi görbék
Életminőség költségvetési egyenesek
A
B
Bérjavak
J=P
L(2
4-sz
)
J=I 0
+P
L(2
4-sz
)
PL
L / óra
SL(PL)
8 10 11
200
300
400
Az egyéni munkakínálati függvény
A munka egyéni kínálata a munkabér növekedésével egy darabig nő, majd ezt
követően csökken.
A fogyasztók a tőkepiacon
I2
I1
C1
C2
A
B
C2 C2
C2
C2
C1 C1 C1 C1
Bizonytalanság, rövidlátás
Jelenbeni fogyasztás jövőbeli fogyasztás
Nagyobb fogyasztásra számítás
I1+I2 / (1+i)
I 2+I 1
. (1+
i)
I2
I1
A
A költségvetési korlát kamat nélkül
A költségvetési egyenes kamatláb esetén
A
C
B C2
C2
I2
C1 I1 C1
A fogyasztó optimális választása
Megtakarítást preferáló fogyasztó
Hitelfelvételt preferáló fogyasztó
A
B
C
J ’2
J2
I2
C ’2
C2
I1 C ’1 J ’
1 C1 J1
A kamatláb növekedése csökkenti a hitel keresletét
Megtakarítást preferáló fogyasztó
Hitelfelvételt preferáló fogyasztó
A
B
C
J ’2
J2 C ’2
C2
I2
C ’1 I1 J ’
1 J1
A kamatláb növekedése növeli a hitel kínálatát
A fogyasztók időpreferenciája azt jelenti, hogy a fogyasztó
hogyan értékeli a jövőbeni fogyasztását a jelenbenihez képest.
36. diaA termelési tényezők kereslete
(output kereslet input kereslet) származékos kereslet
A profitmaximalizálás feltétele a tényezőfelhasználás oldaláról
MC = MR
dQ
dTC dTR
Költség ↨ kibocsátás ↨ bevétel ↨ maximális profit
dTC dTR
dL
MFCL = MRPL
Kibocsátás oldaláról
határköltség = határbevétel
tényező-határköltség = határtermék – bevétel
Tényezőfelhasználás oldaláról
LL
LL
MPMRdL
LdQ
dQ
QdTR
dL
LQdTRMRP
MPMCdL
LdQ
dQ
QdTC
dL
LQdTCMFC
)()())((
)()())((
LL MRPMFC MRMC
37. diaA vállalat munka kereslete
LM
L
P0L
dVL
dML
LV
PL
A munka keresleti függvénye rövid távon
(azonos termelési függvény és adott munkabér mellett)
L
PL
P1
P2
MRPL
MRP’L
A
B C
Munka kereslete rövid távonMunka kereslete hosszú távon
A munka hosszú távú keresleti függvénye
A vállalatok tőkekereslete
A jelenérték ( PV ) kifejezi, mennyit ér ma egy jövőben várható pénzbevétel ; ahol Rt =a t-edik évben várható nettó hozam
n
tt
t
i
RPV
1 )1(
A nettó jelenérték ( NPV ) a várható nettó hozam diszkontált összegének ( a jelenértéknek ) és a befektetett összegnek a különbsége. Ki
RNPV
n
tt
t
1 )1(
A belső kamatláb (r ) a tőkeállomány átlagos hozadéki rátája; az a kamatláb, amely mellett a tőkeállomány nettó jelenértéke nulla.
0)1(1
n
tt
t
i
RNPV
ir A vállalatnak akkor érdemes egy tőkeegységet megvásárolnia, ha annak nettó jelenértéke nagyobb, mint nulla , illetve a belső kamatláb
nagyobb, mint a piaci kamatláb .
A vállalatok tőkejavak kereslete ( dK ) függ a tőkejavak árától és a tőke alternatív költségétől, azaz a piaci kamatlábtól . );( iPfd KK
Az általános egyensúly 38. dia
B
A
C
D
OP
OR
10B
8H
7B
1H
7H
3B
10B
8H hal (Péntek)
hal ( Robinson)B
anán
(P
énte
k)
Ban
án (
Rob
inso
n)
U1P
U2P
U3P
U4P
U1R
U2R
U3R
U4R
Induló készletmegoszlásF
E
Áregyenes (költségvetési egyenes)
P
P’
A csere Edgeworth-doboza (a csere egyensúlya)
A C =UR ; UP
A D =UP ; ÚR
Az egyik fél helyzete javul,
a másiké romlik
Szerződési görbe
MRSRB/H = MRSP
B/H
tartalmazza azokat a pontokat, ahol a kétfél közömbösség görbéjei érintik egymást
A B = UR ; UP
Mindkét fél helyzete javul Ha Pénteknek sikerül meg-
győznie Robinsont, hogy A
helyett F-nél cseréljenek,
akkor péntek helyzete javul
Ha Robinsonnak sikerül meg-
győznie Pénteket, hogy A
helyett E-nél cseréljenek,
akkor Robinson helyzete javul
Induló készletallokáció
A két fél redelkezésére álló termékek
összmennyisége.
( 8 db hal +10 db banán)
A gazdaság magja
A cserélő felek kölcsönös előnnyel járnak
A piaci egyensúly tökéletes verseny esetén
MRSRB/H=PB / PH=MRSP
B/H
Biztosítja a Pareto-hatékonyság
a szereplők optimalizálják
helyzetüket
I. A fogyasztói egyensúly
Aq6
H
OB
OH
30K
50L
30K
50L munka (banán)
Munka (hal)
Tők
e (b
anán
)
Tők
e (h
al)
Tényezőmegoszlás
(nem optimális)
6 hal, 6 banán
E
C
A termelés Edgeworth-doboza A termelés szerződési görbéje
MRTSHK/L =MRTSB
K/L
tartalmazza azokat a pontokat,
ahol a két termék isoquant
görbéjei érintik egymást
Ha a munka egy részét át-
csoportosítanák a halter-
melésből a banántermelés-
be, a tőkét pedig a banán-
termelésből a haltermelés-
be, akkor a haltermelés
nem változna, a banánter-
melés viszont növekedne.
A gazdaság magja
A termelői egyensúly tökéletes verseny esetén
A tényezők kereslete és
kínálata megegyezik
MRTSHK/L=PL / PK=MRTSB
K/L
Biztosítja a minimális költséggel
való termelést és a termelés
a Pareto-hatékonyságát
q6B
10
. C
A transzformációs görbe
A piaci egyensúlyban
MRT=MCx / MCy =Px / Py
A profit maximálisbanán
hal 8
. B
II. A termelői egyensúly 39. dia
. E
B
Max
. 8 h
al
Max. 10 b
anán
ban
án (
Pént
ek)
hal (Péntek)
baná
n (
Rob
inso
n )
hal (Robinson)
banán
hal
A
Áregyenes
A csere szerződési görbéje
A termelés és a csere együttes egyensúlya
MRTB / H = MRSB / H = PH / PB
A tökéletes verseny a hatékony egyensúly következő feltételeit elégíti ki:
1. Fogyasztói egyensúly feltétele: hatékony a termékek allokációja a fogyasztók között MRSRB / H = PB /PH = MRSP
B / H
2.Termelői egyensúly feltétele: hatékonyan használják fel a termelési tényezőket MRTB / H = PB /PH minimális a költség
3. Általános egyensúly: hatékony a termelés és a fogyasztás kapcsolata MRSB / H = MRTB / H = PH / PB általános egyensúly
40. diaAz általános egyensúly
41. dia
P
Q
MSC
MSB
MC
MU
A negatív exrernália jóléti vesztesége
Qt Qp
Pt
Pp
A
B
C
A társadalom jóléti
vesztesége
A piac a társadalom szempontjából optimálisnak tartott (Qt ) mennyiség helyett,
(Qp ) mennyiséget termel többletköltséget okoz a társadalomnak
Társadalmi többletköltség (Qt, A, B, Qp ) – társadalmihaszon-többlet (Qt, A, C, Qp) = jóléti veszteség ( A, B, C )
A piaci elégtelnségek
A piaci elégtelenség olyan helyzeteket jelent, amelyekben a tökéletesen versenyző piac működése sem tudja biztosítani a társadalmi jólét szempontjából optimális output megtermelését.
A piaci hatalomHa a piacon nincs tökéletes verseny a piaci erők nem biztosítják a gazdaságilag hatékony egyensúlyi állapot kialakulását = monopóliumA monopólium
- társadalmi szempontból nem biztosít optimális tényezőfelhasználást és kibocsátást; - kevesebbet termel, mint a versenyző vállalat, - magasabb áron értékesíti termékét a piacon.
Az externáliák Az externália (külső gazdasági hatás) azt jelenti, hogy egy gazdasági szereplő tevékenysége piaci ellentételezés nélkül befolyásolja egy másik gazdasági szereplő helyzetét.
Fajtái:
- Negatív externália akkor alakul ki, ha egy termék előállításának társadalmi határköltsége ( MSC ) nagyobb, mint az egyéni határköltségnél ( MC ).
P
Q
MSC
MSB
MC
MU
A pozitív exrernália jóléti vesztesége
A jóléti veszteség internalizálással megszüntethető
Internalizálás (a külső hatás belsővé, a társadalmi hatás piacivá tétele)
• a társadalom minden költsége megjelenik a külső hatást előidéző gazdasági szereplőnél piaci költségként;
• a társadlomi haszon élvezője megfizeti a haszon forrásának piaci ellenértékét.
Ha a fenti megoldás nem történik automatikusan, akkor az állam szabályzó szerepére lesz szükség
Pp
Pt
Qp Qt
A
B
C
- Pozitív externália akkor alakul ki, ha a társadalmi összhaszon ( MSB )egy tevékenység hatására nagyobb, mint az egyéni összhaszon ( MU ).
42. dia
A társadalom jóléti
vesztesége
A piac a társadalom szempontból optimálisnak tartott ( Qt )mennyiségnél kevesebb mennyiséget ( Qp ) termel.
Társadalmi határhaszon (Qp, A, B, Qt ) – társadalmi határköltség (Qp, A, C, Qt ) = jóléti veszteség ( A, B, C )
A közjavak
A közjavak olyan termékek és szolgáltatások, amelyeknek fogyasztási módja eleve lehetetlenné teszi az ellenszolgáltatás beszedését. Pl. folyók, közvilágítás, honvédelem stb.
Jellemzői:
• a piacon nem értékesíthetők;
• fogyasztói nem rivalizálnak egymással, az újabb fogyasztó belépése nem csökkenti a többiek fogyasztási lehetőségét, mert a belépés nem igényel
többletköltséget,
• fogyasztásukból nem lehet senkit kizárni;
top related