YOU ARE DOWNLOADING DOCUMENT

Please tick the box to continue:

Transcript
Page 1: letölthető PDF formátumban.

ISKOLATÖRTÉNET

1971-2006.

„A világot nem a zsarnokok, nem a hatalmasok, hanem a gyerekek,

a kicsinyek uralják!” ( Pilinszky János )

Page 2: letölthető PDF formátumban.

Impresszum Akiknek a gyűjtőmunkáiból merítettünk:

Dr. Ábrahám Imre „Nyúl község nyelvkincse” című könyvéből, Kele Ildikó igazgató, Józsa Csabáné tanító. ifj. Markovszky Ernő, Szűcs Mihály tanár.

Kiadta:

Donator Pro Cultura et Stilus Vitae Alapítvány, Nyúl. Felelős szerkesztők:

Győriné Csendes Gyöngyi, Józsa Csabáné.

Nyomdai előkészítést végezte: Móricz Attila ([email protected]).

Lektorálta:

Móricz Attiláné Nyomdai munka:

Palatia Nyomda és Kiadó Kft. Győr, Viza út 4.

Aktuális információk az iskola és a község honlapján:

www.iskola.nyulnet.hu www.nyul.hu

Page 3: letölthető PDF formátumban.

Nyúl község története

3

Nyúl község története Nyúl a síkság és a dombok, a lankás hegyoldalak községe, jelenleg 3963 lakosú. A Bakony hegység távoli dombhajlatainak tövében fekszik, Győrtől délre, 14 kilométerre.

A község írásbeli feljegyzések alapján körülbelül 940 éves múltra tekinthet vissza. Nevével a Villa Nuul alakban már a XI. században I. István 1037-i bakonybéli alapítólevelében találkozunk, 1086-ban pedig Nulu néven, szerepel. Területének túlnyomó része a Győri vár tartozéka volt. Várszolgák lakták, akik szőlőműveléssel foglalkoztak. A község lakói később a Pannonhalmi Apátság jobbágyai lettek.

A XIII. század derekán a Túróczi prépostság, majd később a győri káptalan és a leveldi Karthauziak is kaptak itt földeket. A település akkor már három részből állt, Nagy-Nyúl, Kis-Nyúl, Káptalan-Nyúl. A török világban mindhá-rom Nyúlnak külön ozmán földesura volt, akik személyükben gyakran változ-tak, és egyre magasabb adókat követeltek. Nagy-Nyúl földesura Ali Csausz, majd vője Izlan.

Káptalan-Nyúl török földesura hétszer változott. Kis-Nyúlon Hadai Saeban kínozta a lakosokat, akik a sorozatos zaklatások miatt el is hagyták a falujukat. A Rákóczi-szabadságharc idején 1704-ben a három települést, valamint a vele szomszédos Nyúlhegy nevű kisközséget német és rác seregek pusztították. En-nek emlékét őrzi a település legrégebbi szobra a magas oszlopra állított Mária a gyermekkel, amely a „Szurdik” aljánál található, egy hatalmas gesztenyefa ol-talmában.

A birtokviszonyok annyiban változtak később, hogy a veszprémi és a szombathelyi püspökség is a földesurak sorába lépett. Egyes egyházi java-dalmak pedig világi nemes családok kezébe kerültek. 1848-ig Nyúl hűbéres szinten folytatta mindennapi életét. Az 1848-as szabadságharc után a falu népe gyarapodni kezdett. 1869-ben a falunak 2875 lakosa volt. A falu népessége az 1873-as évben nagy válságba került, ugyanis a kolera ütötte fel a fejét a faluban is. Közigazgatásilag még a XIX. század második felében is az a rendkívüli hely-zet alakult ki, hogy a három Nyúlhoz egy-egy hegyközség tartozott, külön bíró-val és községi elöljárósággal.

Az akkori pecséten a „Nagi Nol Falv” felirat szerepelt, belső körében szőlő, szőlőkés és serleg. Évszáma nem szerepel rajta. 1884. október 19-én Nyúlfalu

Page 4: letölthető PDF formátumban.

Nyúl község története

4

néven egyesültek képviselőtestületi határozat, illetve belügyminiszteri rendelet alapján, a korábban különálló, de már teljesen összeépült és egymásra utalt te-lepülésrészek. Kis-, Nagy- és Káptalan-Nyúl egyesül Nyúlfaluvá, Kis- és Nagy-Nyúlhegy pedig Nyúlheggyé.

A községpolitikai ügyeket a bírók és az elöljáróságok végzik. Erdős József személyében 1819-ben jegyzővel is találkozunk. A községháza már ekkor is, mint később biztosan az 1990-es évig meglévő egészségház volt. 1940-ben újabb egyesülés következett, a 24. 082/1939. III. b. számú miniszteri rendelet értelmében a két községrész visszakapta régi, a feudális széttagoltság előtti kö-zös nevét, „Nyúl”-t.

A szőlő művelésében nagy szerepe volt a vincelléreknek. Minden terület sa-ját vincellérje köteles volt a tulajdonosnak és a hegybírónak jelenteni. Ezek sza-bályozására emlékeztetnek a 1776 és 1823 közötti időkből maradt hegyközségi törvények.

A megvásárolt szőlőterületeket 1888-ban az Amerikából behurcolt filoxéra teljesen tönkretette. A területek 70-80 százaléka így teljesen elpusztult. Az el-szegényedett lakosság a századforduló utáni években tömegével vándorolt ki Amerikába. A falu eredeti egyszerű kis temploma az 1760-as évek táján porig égett. A falu új barokk stílusú templomát Mária Terézia építtette Fellner Jakab építész tervei alapján 1775-ben házi pénztára terhére.

A római katolikus templom A templom szentélye a fő oltárral

Page 5: letölthető PDF formátumban.

Nyúl község története

5

Művészi értékűek freskói, melyeket Dorfmeister István festett 1876-ban. A nyúli hegyben a Szurdik tetején található a Szent Donát-kápolna. Mérete cáfolni látszik azt a tényt, hogy több részletben épült.

A Szent Donát-kápolna A kápolna belseje. Szentélye a szent püspököt ábrázoló oltárképpel 1710-ből való. Ez valójában csak egy körmeneti stáció volt, amit 1830-ban építettek kápolnává, de a tornyot csak 1901-ben építették hozzá. Ekkor húztak föl a toronyba két kis harangot. Az egyiket a szombathelyi szeminárium, a másikat a kegyúri uradalom bérlői, a Markovszky testvérek adományaként. Szent Donátot, mint a szőlők védőszent-jét tisztelik, a kápolnában ünnepnapokon este van mise, de évente egyszer, az egész település nagytemplomává lép elő. Ilyenkor tartják a szabadtéri ünnepi búcsúi misét. A község ezt tartja a település búcsújaként.

Az első világháborúban Nyúl falu 300 katonát adott, melyből 45 hősi halált halt. Nyúlhegy falu pedig 400 katonát adott a hazának, ebből 70 halt hősi halált. Neveiket a templom emlékművére jegyezték fel.

A közösség növekedése már a múlt század első felében fölvetette a telepü-léshálózat fejlesztését. Az elöljáróság is számolt ezzel, és úgy tűnt, hogy a tago-sításkor szabadít is föl parcellákat a hegy alján. 1896-ban megnyitotta a Vasút sort, majd 1930-ban átengedte a Dózsa (akkor Szent Imre) telepet. A volt Markovszky-kert ugyan az 1840-es térképen is házhelyi földként szerepel, de kiosztására a Pap-taggal együtt csak 1945-ben került sor (Hunyadi, illetve Rákóczi telep).

Page 6: letölthető PDF formátumban.

Nyúl község története

6

Az élethez való kisebb-nagyobb javakat, cikkeket mindinkább a kereskede-lemből kezdte beszerezni a korábban önellátó és kisebb igényű lakosság, így fel kellett fejleszteni a kereskedelmi hálózatot. A község afféle szolgáltatóházat (a mai községháza helyén álló keresztházat) bocsátotta az iparosok és kereskedők rendelkezésére, de ebben az időben jelentek meg az első zsidó boltok és kocs-mák is (Sónenfeld-Samu és a Wágner családoké). Az előbbi 1862-ben nyílt.

Ekkor már a gazdák sem restellték a kiskereskedői foglalatosságot, és kitelje-sedett a Hangya Szövetkezet üzleti tevékenysége is, így már nyolc kisebb-nagyobb bolt állt a lakosság rendelkezésére.

A közlekedés és a hozzá szükséges utak száma, állapota és minősége csak igen lassan növekedett, illetve javult. A veszprémi, tűrhető minőségű kövesút mellé megépült a hasonló hegyaljai út is. A vasút már 1896 óta megvan, de ál-lomás csak 1942-ben épült hozzá.

Mindkét utat elsősorban a Győrbe való járásra és áruszállításra használták. A vonatozással a változás sokáig csak annyit jelentett a piacozók életében, hogy a gyalogos út nagy részét a szabadhegyi állomásig tették meg vonaton, de onnan továbbra is gyalog kellett menniük, mert úgy olcsóbb volt. A gépkocsi megjele-nésével indult a távolsági buszforgalom is, de csak kevesen vették igénybe a burkolatlan utak nagyon rossz állapota miatt. Feneketlen sár vagy bokáig érő por borította az utakat. Nem sok középület épült ebben az időben. Meg kell emlékeznünk az iskolaépítésről. 1878-ban egy majorsági épület átalakításával lét-rejött a falusi iskola.

A Római Katolikus Szent István elemi iskola

(Az épület homlokzatán lévő Szent István-szobrot a Milleneumi-park készítésekor a községháza oldalában kialakított kegyeleti talapzatra helyezték át.)

Page 7: letölthető PDF formátumban.

Nyúl község története

7

Az 1900-as évek legelején megépült a „hegybeli, később az albeli iskola”. Sajnos mára mindkettő rossz állapotba került.

A hegybeli iskola Az albeli iskola

Az intézményes művelődésben az 1868-tól megváltozott helyzetű népiskola próbálta fölvenni a lépést. A népiskolai törvény kötelezett az iskolába járásra, és előírta az elsajátítandó tananyagot. A törvény és elfogadható megvalósulása kö-zött évtizedek teltek el, mert kezdetben az élet nem kívánta az iskolázottságot.

Idővel azonban tanítónak és szülőnek is komolyan kellett vennie a köteles-ségét, mert a mindennapi életben szükség lett az alapismeretekre. Az újság és a könyv megjelent a faluban is, lassanként pedig megindultak az ifjak, később pe-dig a lányok is a középiskolák — polgári, reáliskola vagy gimnázium — felé. A továbbtanulók nagy hányada megrekedt a középszinten. Tanító, jegyző, hiva-talnok lett belőlük. A felső iskolába kerülő néhány ifjú a papi, ritkábban a taná-ri, ügyvédi, esetleg orvosi pálya felé orientálódott.

Később az otthonmaradóknak is szerveztek továbbképzéseket. Ezek kétkezi gyakorlat elsajátítását célozták: szabás, varrás, főzés, kosárfonás. De voltak igé-nyesebb, magasabb szintű tudást adó tanfolyamok is, például a tejellenőri, az ezüst és aranykalászos gazda tanfolyamok.

Összetett feladatot láttak el az egyletek, biztosították a művelődést, a nemes szórakozást, és keretei voltak a közösségi életnek. Ilyenek voltak először a gaz-dakör legényegylet, katolikus kör, 1920 után pedig a KALOT, KALÁSZ és bi-zonyos szintig a leventemozgalmak.

Gyökeret eresztett a műkedvelő művészeti mozgalom is. A népszínjátszás bevonult a faluba már a század elején, és csakhamar közkedveltté vált.

Page 8: letölthető PDF formátumban.

Nyúl község története

8

Új színfoltként jelent meg a két világháború között az énekkar, melyet Csicsay Benedek vezetett, és rövid idő alatt magas színvonalra emelt. A passzív művelődés is lehetővé vált a faluban. A kultúrház 1929-ben szintén majorsági épületből került kialakításra. A kultúrház megépítésével helyet kaptak az iskolá-sok és felnőttek színielőadásai és műsoros estjei, valamint a faluzó előadók produkciói. 1940-ben beköltözött az új szórakoztató üzem, a mozi. A vasútál-lomás 1942-ben került megépítésre.

A vízügyi gondokat a belterületen csak tüneti kezeléssel oldották meg. A Szurdikon a víz félelmetes romboló munkáját csak lassítani tudták a megépített kőgátakkal. A szurdiki kanálist, pedig a falun vezették keresztül, és ez időszako-san szennyes áradattal lepte el a mélyebben fekvő településrészeket.

A nyúli Szurdik képe a szurdiktetőről.

Egészséges ivóvizet csak a hegyben lehetett találni. A falusi rossz állapotokon az elöljáróság a községháza elé fúrt kúttal enyhített.

1948-ban bevezették a faluba a villanyvilágítást. 1950-ben megalakult az I. szintű TSz. 1954-re elkészült a falut a heggyel összekötő út. 1956, a forrada-lom évében a falu is megérezte a változásokat.

Nyúlon nem volt felkelés, viszont kivándorlások voltak. 1956 tavaszán a hegybe is bevezették a villanyt, ez nagyon megkönnyítette az ott lakók életét, mert a vízvételezést elősegítő hidroforokat (régi házi vízellátó berendezés) be lehe-tett üzemelni. Orvos Áts Illés személyében a két világháború között került elő-ször a faluba, védőnő pedig az egészségházban kapott rendelőt. Szülésznő már a 19. században tevékenykedett a faluban, akit „Savó néninek” hívtak.

1962-ben átadták az új gyógyszertárat. 1967-ben felépült az új sporttelep. A sportnak nagy tábora van most napjainkban is Nyúlon.

Page 9: letölthető PDF formátumban.

Nyúl község története

9

Nyúli könyvtár 1968-ban elkészült az új könyvtár.

Az új községi könyvtár A könyvtár olvasóterme

A nyúli iskolához és a falu művelődéséhez, az iskola társadalmi szerepének a megítéléséhez szervesen kapcsolódik a községben lakók művelődési igénye.

Valójában ez a folyamat már az 1900-as évektől megindult, de könyvtárról ekkor még nem beszélhetünk. Az olvasókör megalapítója Horváth György kis-tanító volt. A kör tagjai először az iskolában, később egy bérelt házban kaptak helyet. Könyvállományuk igen szegényes volt, ennek ellenére gyakran tartottak felolvasásokat. Legkedveltebbek voltak Jókai és Gárdonyi művei. Az első világ-háború kezdetén a kör felbomlott.

A háború után sokáig nem működött semmiféle szervezet, a könyveket pe-dig elraktározták. Az 1932-ben épült kultúrházban kezdett el működni az Ifjú-sági Kör, mely a felbomlott olvasókör könyvkészletét felújította. Ekkor már könyvtáros is volt Oroszlány Miklós személyében. A kör tagjai színielőadásokat is tartottak. A háború ismét megszakította a kulturális életet. A könyvtár 1952-ben szerveződött 243 könyvvel és 12 olvasóval. 1959-ben a Községi Tanács épületében kapott helyet. 1968-ban megépült az új községi könyvtár, mely mo-dern, tágas 150 négyzetméter alapterületen helyezkedett el. Külön felnőtt és gyermekkönyvtár állt az olvasók rendelkezésére. Könyvtárosok Várady László, később Bakonyi István pedagógusok voltak.

Ezek az évek jelentették a nyúli könyvtár fénykorát. Köszönhette ezt mo-dern épületének, a kor szellemének és a különféle olvasó brigádmozgalmaknak. Nem jelentett akadályt neves írók meghívása sem, mert a megyei könyvtár fi-nanszírozta, sőt, szervezte ezeket az író-olvasó találkozókat.

Page 10: letölthető PDF formátumban.

Nyúl község története

10

Vendégeink voltak:

1969. Veres Péter Kossuth- díjas író

1971. Palotai Boris, Sánta Ferenc írók

1973. Zsoldos Vera illusztrátor

1975. Nagy Katalin

1976. Donászi Magda

1977. Fehér Klára

1978. Galgóczi Erzsébet

1979. Gazdag Erzsi, Jókai Anna

1980. Baranyai Ferenc, Fenákel Judit

1982. Berkesi András

1985. Deme László nyelvész és Dobai Péter író

1986. Csák Gyula író

1993. Csendes Béla költő, a falu szülötte

Bellovics Illésné a könyvtárban 2006-ban

Találkozó Donászi Magdával 1976. 04. 23.

Page 11: letölthető PDF formátumban.

Nyúl község története

11

A községfejlesztési alapból támogatták a könyvállomány gyarapodását. Három év alatt a kötetek száma 2.162 példánnyal növekedett. 1974-ben már 2.406 kö-tetre rúgott az állomány. 1984-ben került a könyvtárba Bellovics Illésné, Teri néni. Ő először a gyermekkönyvtár vezetését vette át, majd 1987-ben az egész

könyvtár az ő irányítása alá került. A könyvtár 1990-ben bezárt, állománya két évre raktárba került. A helyére épült faluházból kiszorult. A községháza emele-tén kapott két helyiséget. 6 évig működött itt, amikor a falu vezetői elhatároz-ták kiköltöztetését. Oka, hogy az épület statikailag nem felelt meg a könyvek súlya okozta megterhelésnek.

Ismét költözni kellett, a régi iskola épületébe, mely tágas és világos volt, de csak egyetlen nagyobb helyiséggel rendelkezett. Ezt kellett berendezni úgy, hogy minden korcsoport számára megfelelő legyen. A jelenlegi probléma a helyhiány. Nem alkalmas rendezvények, író-olvasó találkozók itt történő meg-tartására sem. A konyha költözésével a könyvtár ismételten költözni kénysze-rült. Annál is inkább, mert a jelenlegi épület műszaki állapota nem megfelelő. A Sport utcai óvoda épülete ad otthont a könyvtárnak. A sok hányattatás után végre a kor igényeinek megfelelő könyvtár kialakítására nyílik lehetőség.

A könyvtár állománya: 11.012 kötet, ebből gyermek szépirodalom 4.500 db, ismeretterjesztő 2.400 db. A beiratkozott olvasók száma 2006-ban 398 fő, eb-ből gyermek 187 fő. A könyvállomány gyarapítására fordítható éves keret eléri már az 500.000 forintot.

A jelenlegi könyvtárépület a régi napközi helyén működik

Page 12: letölthető PDF formátumban.

A nyúli általános iskola történeti előzményei

12

Domonkos István

A nyúli általános iskola történeti előzményei 1698-ban Kis-, Nagy- és Káptalan-Nyúl lélekszáma 440 fő volt. Iskolamesterről is szólnak az írások. Hamarosan megszűnt az iskola, mert kevés tanuló látogatta.

Iskoláról, tanításról olvashatunk az 1719-es anyakönyvben. 1720-ban az is-kolamester Szili János volt, utána pedig már rendszeresen találkozunk velük.

Országos példák szerint tanítás csak a 3-4 téli hónapban folyt, tantárgyak az olvasás, írás, katekizmus és a számolás. Az iskola ekkor a régi egészségház mel-letti Sulyok-féle házban kapott helyet. A tanítás-tanulás feltételei nem voltak mindig biztosítottak. Az 1736-os úrszéki jegyzőkönyvből értesültünk, hogy a hegybeli lakosok nem vitték be az iskola fűtéséhez szükséges tűzifát. Azzal vé-dekeztek, hogy nem jutott hely az iskolában gyermekeiknek. Igazság szerint azonban védekezésük alaptalannak bizonyult, mert lett volna még hely, de pa-dok nem voltak.

1748-ban a község lakóinak száma 846-ra növekedett. Ismét volt iskolames-ter, Karvalics Jánosnak hívták. Az iskolaszéki jegyzőkönyv szerint – a községbeli-ek fő foglalkozását is figyelembe véve – a következő határozatot hozták: A szüreti szünidő az általános szüret megkezdésétől számítva 14 napig fog tartani

Az 1900-as évek elején két iskola volt Nyúlon. Egyik a hegyben, a másik a faluban 2-2 osztállyal. A község 500 gyermekét kellett volna befogadnia ennek a 4 tanteremnek. 1901-re felvetődött egy harmadik tanterem építésének szükségessége, de ez csak 1912-ben valósult meg. Győr vármegye királyi tanfelügyelőjének, Ember Jánosnak 1909-ben írt levele is az építkezés fontosságát bizonyította: „A tantermekben lévő zsúfoltság mind egészségügyi, mind pedig pedagógiai okokból mielőbb megszüntetendő.”

A nyúlhegyi állami elemi iskola igazgatója is arról írt a falusi rk. iskola igazgatójának, hogy nem tudja fogadni a nyúlfalusi diákokat (20-30 főt), mert a hegyben is túl-zsúfoltak a tantermek.

1904-ből Domonkos István helybeli plébános írását olvashatjuk: „az a drága iskola pedig áll üresen, 4-5 hónapig. Ahol közös legelők nincse-nek, a hatodik hónapba is belerí az iskolák kongása, mert valóságos életve-szedelem október előtt a nagyobbacska gyerekeket összefogdosni. Egyetlen szegény embernek egyetlen kuli tehene áldozatul kívánja a kis parasztfiú lelki

Page 13: letölthető PDF formátumban.

Nyúli könyvtár

13

műveltségét, mert az állat eszik, és etetni kell a hó szakadtáig. Hosszú a tél, a bekötést odázni kell, amíg lehet. Ez égbekiáltó baj. Mindig fáj, amikor látom a kis falusi gyereket, aki a porban csak akkora, mint egy búbos pityermadár. Talán ez az első mellénykéje van rajta, és a kis lajbizsebben madzagra kötve a bicska. Nem ismerek kis parasztfiút e nélkül, de nem ismerek egyetlent, könyvvel a kezében.” Ez a múlt, amely fájó.

Ezekben az időkben egyre inkább növekedett a városba bejáró munkások szá-ma, hogy a család anyagi helyzetén valamit lendítsen, és a megszerzett szakmá-jával tudásával magának is emberibb életet teremtsen. 1929-ben már 3 iskola volt a községben 8 tanteremmel és 3 tanítóval. A tanulók most is csak télen lá-togatták. A nagy részük kora tavasszal summás munkára ment.

Ezt bizonyítja a Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag Egyenlőre Egyesí-tett Vármegyék tanfelügyelőjének leirata a pusztai járás főszolgabírájához.

A tanfelügyelő leírja, hogy a 61 továbbképző iskolába beírt tanuló közül 46 volt igazolatlan mulasztó.

„Felkérem a Főszolgabíró urat, hogy szíveskedjék egyben a községi elöljáróságot felhívni arra, hogy állapítsa meg, hogy a tankötelesek közül kik és hová szegődtek el hónapos munkára.”

Győr, 1929. április 28. Dr. Boldizsár Dezső

Vez. kir. tanfelügyelő

A képen László János plébános úr, Fekete Péter káplán és a teljes királyi tanfelügyelőség.

Kijöttek Nyúlra megnézni, hogy a tanító, Szilaj Gyula milyen szinten dolgozik.

Page 14: letölthető PDF formátumban.

A nyúli általános iskola történeti előzményei

14

A leírtakból kitűnik, hogy az 1930-as 40-es években a szegénység fokozódásá-val az emberek műveltségi színvonala is alacsony volt.

A szülők nem látták be a rendszeres iskolábajárás fontosságát, vagy szüksé-gük volt a keresetre a család eltartásához. Sok gyermek a 6 elemit sem tudta be-fejezni. Ez rányomta bélyegét az egész iskolarendszerre. Némi megnyugvásra ad okot, hogy a 30-as évektől egy-két szegényparaszt vagy munkás is megpró-bálta a gyermekét Győrben taníttatni. Évente 5-6 tanuló járt polgári iskolába, 3-4 gimnáziumba.

A továbbtanulók jó része tanító, jegyző, hivatalnok lett. A felső iskolába ke-rülő néhány ifjú a papi, ügyvédi esetleg mérnöki, orvosi pálya felé orientálódott.

A diákok továbbtaníttatásánál jelentős szerepe volt a falu plébánosának, ta-nítójának. A tehetségesebb gyermekeket segítették.

Domonkos István plébános, író

Csicsai Benedek kántortanító

Baráty Modrovics János tanító

Szilaj Gyula kistanító

1945 után 3 iskola is működött a községben. A falusi katolikus és a hegybeli, va-lamint az albeli, állami iskola. Megindult a 8 osztályos általános iskolai oktatás. A neve is jelzi, hogy nem elemi, hanem általános műveltséget kell adni a tanulók-nak. Fokozatosan bevezetésre került a korszerűbb tanítási elveknek megfelelő tanítói végzettségek megszerzése. Alsó tagozatban tanítói oklevél, felsőbb osztá-lyokban pedig már a szaktanári végzettség volt követelmény az oktató-nevelő munkához. Ebben az időszakban igazgatók voltak:

Vitéz Kelevész Győző, 1959-ig Szigeti István, 1959-1963-ig Both Katalin (Simon Frigyesné).

A község vezetői már a 60-as években látták, hogy gyermekeik iskolai kö-rülményei méltatlanul szegényesek. 3-4 helyen, sokszor zsúfoltan folyt a ta-nítás. 1967-ben határozottá vált az iskolaépítés igénye, majd 1969-ben elké-szültek a konkrét tervek.

Page 15: letölthető PDF formátumban.

Az új iskola születése

15

Az új iskola születése Megindult a mozgósítás. A falu apraja-nagyja magáénak érezte ezt az ügyet. A Kisalföld című napilap 1969 áprilisi száma is foglalkozott a témával. Nyúli iskolapélda címmel, Józsa károly igazgató nyilatkozatában elmondta, hogy je-lenleg három iskolában tanítanak 16 tanulócsoporttal. Jogos volt tehát a fa-lusiak vágya. A felsőbb szervek 4 tanterem építésére adtak lehetőséget. Nyúl községnek legalább 8 teremre lett volna szüksége. A hiányzó összeget társa-dalmi munkával teremtették elő.

Régi sportpálya: Ide álmodták az új iskolát

A felajánlás összege 86.635 Ft és a munka értéke 100.000 Ft volt.

Page 16: letölthető PDF formátumban.

A nyúli általános iskola történeti előzményei

16

Az avatóünnep emlékalbumának első lapja

A közösségi és iskolavezetés a szülőkhöz fordult, hogy ki-ki anyagi lehetőségei szerint járuljon hozzá az iskolaépítéshez. 80.000 forint jött össze, ugyanekkor megindult a társadalmi munka szervezése. A szülők 1-10 napot vállaltak.

Page 17: letölthető PDF formátumban.

Az új iskola születése

17

Józsa Károly az építkezés elindítója és mene-dzsere. Minden az alapoknál kezdődik.

Megindult az építkezés. Az alapozás és a lábazat teljes mértékben társadalmi munkával készült. A Pajtás című újságban is megjelent egy cikk, mely a nyúliak lelkes helytállását dicsérte. A következőket írták: „A felvonulási téren nyüzsög-nek az emberek. Fürge kezű lányok téglát rakodnak, balra csákányok zúzzák a törmeléket. Szemben lapáttal rakodják a homokot. A munkások csupa pehelysú-lyú bajnokok, vagyis gyerekek. Tanítás után is megjelennek és kérdezik hol, mit kell segíteni.”

A falu vezetői tudták, hogy bízhatnak a falu lakosságában és a felsős tanulók helytállásában. Az elmúlt időszak igazolta őket. A 6 millió forintos költségek-hez az alábbiak szerint járultak hozzá: Társadalmi munka 1,5 millió forint, a lakosság hozzájárulása téglaje-gyekben 80 ezer forint.

Page 18: letölthető PDF formátumban.

A nyúli általános iskola történeti előzményei

18

Az iskola felszerelésébe a Megyei Tanács 200 ezer forintot, a Megyei Ta-nács 2, 4 millió forintot, a Községi Tanács 1, 8 millió forintot biztosított.

Az iskola kivitelezését és a munkálatok szervezését a Nyúli vegyesipari KTSZ végezte. „Köszönetünk és elismerésünk minden kicsi és nagy nyúli ember nevében a gondo-latot megálmodó, a kivitelezést megszervező és a költségeket előteremtő lokálpatriótáknak: Józsa Károly igazgatónak és Szabó Imre tanácselnöknek.”

Az avatóünnepség 1971. szeptember 1-jén volt.

Page 19: letölthető PDF formátumban.

Az új iskola születése

19

Az első tanévnyitó (1971.) … és a diáksereg

549. sz. Hunyadi János Úttörőcsapat zászlaja A karmester búcsúzik (1975.) és előtte az iskola jelképes kulcsa

Néhány mondat az avatón elhangzottakból: „Új iskolát avatunk. Az új épületre tekintve eszünkbe jut, újra gazdagabbak lettünk az oktató-nevelő munka egy nagyszerű műhelyével. Iskolánk a megye legkorszerűbb falusi isko-lája. Az építők és a birtokbavevők is büszkék lehetnek erre a létesítményre. Iskolánk peda-gógusai oktatják, nevelik a jövő nemzedékét. Azon fáradoznak, hogy a kisebbek, nagyob-bak egyaránt eligazodjanak a tudomány útvesztőiben.”

Az egy helyre koncentrálódott diáksereg és nevelőik igazi közösséggé ko-vácsolódtak. Jó hangulatú tartalmas rendezvények, kulturális- és sportese-mények színhelye lett az új iskola. Lehetőség nyílt az oktatás korszerűsítésé-re. Beindult és sikerrel működött alsó tagozaton a tantárgycsoportos okta-tás, amely napjainkban a felső tagozaton is eredményes. Az ún. nívócsopor-tos oktatás beindítása is az ő nevéhez fűződik, mely a későbbi évek során kiteljesedett.

Page 20: letölthető PDF formátumban.

A nyúli általános iskola történeti előzményei

20

Aki nagyot mer gondolni és képes megvalósítani, arra előbb-utóbb felfigyel-nek. Így történt azután, hogy a fiatal ambiciózus igazgatónk újabb kihívást ka-pott az élettől. 1975. május 15-én átvette a Megyei Sporthivatal vezetését.

1975-től Faragó Sándor vezette az intézményt. Ebben az időszakban szakmailag is nagyot fejlődött az intézmény 23 tanerője, az új oktatási koncepciók minden nevelőt továbbképzésre, szakmai többlettudásra ösztönöztek. A tanárok is ta-nultak szerte az országban, komplex tanfolyamokat, másoddiplomát szereztek. Helyi program is volt bőven, az alsós és felsős tanulók sok tanulmányi és sportversenyen való részvétele öregbítette a nyúliak hírét. Az igazgató urat 1982-ben felkérték a Megyei Művelődési Osztály munkatársának, így ő is távo-zott, Győrbe költözött.

1982-1991-ig Szűcs Alajos kapott igazgatói megbízást. Az ő nevéhez kapcsolódik a fúvószenekar újjáélesztése és menedzselése.

1991-ben végre sikerült megszűntetni a délutáni, az ún. „váltott tanítást”. Az alsó tagozat egy része a régi iskola épületében kapott helyet. Beindult negyedik osztályban a német nyelv oktatása is.

Vezetése alatt épült fel az iskolához csatolt korszerű tornaterem, melynek megvalósítására az iskola építésekor a szűkös anyagiak miatt nem nyílt lehető-ség. Az iskola építéséhez hasonlóan, Szabó Imre ta-nácselnök és Szűcs Alajos igazgató kéréssel fordultak a szülőkhöz és a község la-kosaihoz. Kérték az anyagi hozzájárulást és a társadalmi munkát. Részlet a levélből: „A Községi Tanács önkéntes községfejlesztési hozzájárulást kér a község lakosságától a tornaterem építéséhez. A társadalmi erőfeszítésekhez az önök megértő támogatását kérjük.” A felhívás eredményes volt, a társadalmi munka értéke 800 ezer forint, a felaján-lások összege 350 ezer forintot tett ki. Az építkezés 1983 őszén fejeződött be. A győri járás első tornatermének átadása 1983. november 18-án volt. A szülők és a tanulók egyaránt örültek a 18 x 36 méteres sportlétesítménynek.

Page 21: letölthető PDF formátumban.

Az új iskola születése

21

A tornaterem átadási ünnepsége

Szűcs Alajos mondta az átvételkor:

„A tornatermet örömmel átveszem. Olyan létesítménnyel gazdagodtunk, amelyet keve-sen mondhatnak magukénak. Az igényes testnevelésórák és a gyerekek sportolási igé-nyén kívül a felnőtt lakosságnak is rendelkezésre áll. Szeretnénk, ha iskolánkból mi-nél edzettebb fiatalok kerülnének ki.”

Az impozáns épület teljes költségvetése a következő: Megyei Tanács: 2,5 millió Ft. Községi Tanács: 1,8 millió Ft. Társadalmi munka: 800 ezer Ft. Nyúli TSZ: 400 ezer Ft. Országos Sporthivatal: 300 ezer Ft. Lakossági hozzájárulás: 300 ezer Ft. KTSZ: 200 ezer Ft. Házgyár: 100 ezer Ft. Összesen: 6 millió 800 ezer Forint

A tornaterem alkalmas megyei és területi versenyek rendezésére. A téli időszakban itt tartják edzéseiket a helyi sportkör tagjai is. A faluban önkéntes alapon mű-ködő kispályás labdarúgó csapatok, úgynevezett öreglegények tudják összemérni tudásukat, és kielégíteni mozgásigényüket. Esténként megtalálható a pályán a segédmunkás és az orvos egy csapatban. A megnövekedett lehetőségekkel az elvárások is nőttek a testnevelés tanításával szemben.

A rendszerváltás után 1992-1997-ig Balogh Ferenc állt az iskola élén. 1992 szep-temberétől harmadik osztálytól, az 1993/1994-es tanévtől oktatunk német, an-gol nyelvet a szülők választása alapján. 1992 óta számítástechnikai képzést is

Page 22: letölthető PDF formátumban.

A nyúli általános iskola történeti előzményei

22

kapnak tanulóink a negyedik évfolyamtól kezdődően. Ebben az időszakban ala-kult meg a rendszerváltozás után első ízben az Iskolaszék.

1997-2004-ig Koziczné Kele Ildikó igazgatónő vezette az intézményt. Tette ezt ak-kor, amikor bevezetésre került a Nemzeti Alaptanterv, Kerettanterv, Helyi Pe-dagógiai program, helyi tantervet kellett készíteni az intézményben. Beindította a Napsugár Zeneművészeti, a Grácia Művészeti Iskolát. Az irányítása alatt megalakult a majorette-csoport, amely szép sikereket ért el.

Az ünnepi szentmisét Bausz András helyi plébános és Jelenits István,

Pilinszky gyóntatópapja celebrálta. A Comenius I. minőségbiztosítási rendszert az ő irányításával építette ki a tan-testület. Ebben az időszakban vette fel iskolánk Pilinszky János költő nevét. Elkészült a zászlónk és a Pilinszky feliratos iskolai pólónk is. Létrehozta a leg-kiválóbb diákoknak adományozható Pilinszky-plakettet. Igazgatósága alatt há-rom tanteremmel és új nevelői szobával bővült iskolánk. Bevezette a CED dif-ferenciált oktatást az alsó tagozaton.

Az ének-zene oktatás fejlesztése céljából 2000 szeptemberétől bevezetésre került a zenei iskolai képzés a Napsugár Zeneiskola keretein belül.

Jelenleg Győriné Csendes Gyöngyi irányítása alatt működik az intézmény. 1998 óta dolgozik az iskolában, 2000. augusztusig igazgatóhelyettes. 2004-től megbízott, majd 2005-től kinevezett igazgató. Irányítása alatt történt a vizesblokkok, öltö-zők teljes felújítása, az új épületszárny építése. Az iskola belső szépítése is el-kezdődött. Az iskolaudvar rendezése elindult. Sikerült egy fejlesztőszobát kiala-kítani. Szaktantermekbe médiaszekrények kerültek, amelyekkel a korszerű okta-táshoz szükséges feltételeket biztosította.

Page 23: letölthető PDF formátumban.

Névadónk

23

A Phare pályázattal megvalósított szakmai fejlesztés, a „LEXIA-program” kidolgozásának volt a szakmai menedzsere. Sikerült létrehozni a tanulási nehéz-ségekkel küzdő tanulók számára egy fejlesztő oktatási szoftvert. A Pilinszky-emléktábla elhelyezésére is sor került, amelyre azon diákok kerülhetnek fel, akik Pilinszky-plakettet kapnak nyolc éven át nyújtott kitűnő tanulmányi eredmé-nyükért. A Comenius Minőségirányítási program további alkalmazását, az isko-la eddigi hagyományainak ápolását is szívügyének tartja.

Névadónk Pilinszky János 1921. november 27-én ér-telmiségi családban született. Apja Pilinszky János, anyja Baitz Veronika. 1939-ben érett-ségizett a budapesti piarista gimnáziumban, jogot, majd magyar irodalmat és művészet-történetet hallgatott, de nem fejezte be. 1944-ben katonának vitték. 1945 februárjá-ban Nyugatra vitték, így került a németor-szági Harbach faluba. Ezen a helyen és né-hány koncentrációs táborban betegeskedve, szörnyű körülmények között élte át a háborút. Verseit a Magyarok és a Válasz adta ki. E kötettel nyerte el 1947-ben a Baugmarten-díjat. 1957-ben megírta híres versét az Aranymadár címmel. 1977. november 1-jétől az Új Ember című hetilap munkatársa volt. 1971-ben József Attila-díjat kapott. Ren-geteget utazott. Bejárta Lengyelországot, Svájcot, Belgiumot, látta Újvidéket, Bécset, Párizst, Londont, Rómát, sőt Amerikába is eljutott.

Fontosabb művei: Rekviem, A nap születése, Tér és forma. Pilinszky írói és költői munkássága roppant változatos volt. Írt verseket, prózát, filmnovellát, költői oratóriumot, verses mesét, lírai színműveket, esszét, kisprózát, publicisz-tikát. 1980-ban Kossuth-díjat kapott.

1981-ben hunyt el. Június 4-én hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára Buda-pesten.

Page 24: letölthető PDF formátumban.

A nyúli általános iskola történeti előzményei

24

Az új épületrész: „A 21. század iskolája” Egy Phare-pályázat keretében iskolabővítésre majdnem 250.000 € (kb. 60 millió forint) támogatást nyert a Nyúli Önkormányzat, amelyből 230 m2-nyi bővítés épült. Az iskola informatikai felszerelése ebből 15 millió forint értékű, aminek ismeretében méltán nevezhetjük már iskolánkat a „21. század iskolájának”.

2005 tavaszán kezdődtek a munkák … és nyáron már álltak a falak

Az új rész átadása magas rangú vendégek társaságában Fotókiállítás az új előadóban

Az új előadóterem még kicsit üresen A teleház modern számítógépekkel várja a falubelieket

Page 25: letölthető PDF formátumban.

A nyúli iskolahálózat egységesedése (1698-2006)

25

A nyúli iskolahálózat egységesedése (1698-2006) 1698. Volt iskola, de kis létszáma miatt hamarosan megszűnt. (Barbacsy Márton isk. mesterrel). 1719. Volt iskola az írások szerint. 1720. A Sulyok-házban (régi egészségház mellett) működött az egyetlen iskola.

• Iskolamester: Szili János, és csak a 3-4 téli hónap alatt volt oktatás. 1748. Iskolamester: Karvalics János. 1878. Megépült a falusi (Római Katolikus Szent István Elemi ) iskola. 1900. Hegyi és falusi iskola:

• 2-2 osztállyal, 4 tanteremben, 500 tanulóval, • a 3-4 téli hónap alatt működött.

1912. Megépült a 3. tanterem. 1929. Három iskola volt 8 tanítóval, mely a 3-4 téli hónap alatt működött 8

tanteremben. 1945. Falusi, hegybeli és albeli iskolák működtek, bevezették a 8 általánost. 1949. Az iskolát államosították. 1967. Három iskola működött 16 tanulócsoporttal.

Az albeli és a hegybeli iskolában az alsó tagozaton összevont osztály-ban tanultak.

1967. Az albeli iskola megszűnt, rövidesen a hegybeli iskola is. • A falusi iskolában 4 tanteremben váltott tanítással tanult az alsó és a

felső tagozat, emellett a kultúrház 2 helyiségében járt 1-1 osztály.

A két szükségtanterem helyszíne a régi párthelyiség volt.

1971. Megépült az új iskola: 12 tanteremmel, 16 tanulócsoporttal, a felső tagozat állandó délelőtti oktatási renddel, az alsó tagozat váltott (de. és du.) rendben tanult.

Page 26: letölthető PDF formátumban.

A nyúli általános iskola történeti előzményei

26

1982. Diákok birtokba vehették az új tornatermet. 1991. január 1-jétől 4 alsós osztály a régi falusi iskolába költözött, így megszűnt

a délutános oktatás. 1998-tól napjainkig csak egy épületben folyik a tanítás. 3 tanteremmel bővült az iskola,

új nevelői és iskolatitkárság kapott helyett, megtörtént az ablakok cseréje. 2002. A tornaterembe energiatakarékos lámpatestek kerültek. 2003. Az intézmény villamoshálózatának korszerűsítésével folytatódott a fel-

újítás-sorozat. 2004. A 33 éves vizesblokk teljes felújításával zárult a sorozat. 2005 Az öltözők felújítása következett. 2006 Új szárnnyal bővült az iskola (230 m2), melyben informatikai termek,

nyelvi labor, előadóterem és a teleház kapott helyet. Ezeket a beruházásokat, felújításokat az iskola a fenntartó önkormányzat támogatásával tudta megvalósítani, amit ezúton is szeretnénk megköszönni.

Pedagógusok és diákok létszámának alakulása 1945-2006.

421 428473 476

539 540

402373 371

409467

411379

350307

276 256 267 267 260 253 268 268 276 277 276237

9 16 16 22 22 22 20 23 23 26 28 28 26 26 28 27 22 24 21 25 23 23 23 23 23 24 240

100

200

300

400

500

600

1945

1948

1950

1955

1960

1965

1970

1971

1975

1980

1985

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

Év

Diákok Tanárok Az iskola napjainkban szolgáltató intézménnyé vált. A tanulói létszám csökkenése nem az iskolai képzés minőségi romlásához köthető. A rendszerváltás előtt az álta-lános iskolai tanulmányok végzése helyhez kötött volt, vagyis a szülők bejelentett lakhelye szerinti oktatási intézményben volt köteles a tanuló járni.

A rendszerváltozás utáni évektől szabad iskolaválasztás van, amit a szülők ki is használnak. Egyfajta státusszimbólum lett a gyereket városi iskolába járatni. Sajnos a születések száma is hozzájárul iskolánk gyereklétszámának apadásá-hoz. A következő táblázat is ezt igazolja.

Születési adatok alakulása a községben 1995-től Év 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 fő 37 32 30 28 29 24 26 43 40 30 68

Megjegyzés: az adatokat a Polgármesteri Hivatal szolgáltatta

Page 27: letölthető PDF formátumban.

Igazgatók és helyetteseik

27

Igazgatók és helyetteseik

Év Igazgatók Helyettesek -1916-ig Farkas Mátyás

1918-1946. Csicsay Benedek

Vitéz Kelevéz Győző

1948-1959. Szigeti István

1959-1963. Simon Frigyesné

1963-1974. Józsa Károly Banyár Béla

1975. Banyár Béla mb. Szűcs Alajos

1975-1982. Faragó Sándor Banyár Béla

Kóbor Mihályné

1982-1991. Szűcs Alajos Kóbor Mihályné

Gál Dezsőné

1991-1992. Rákosi Péterné mb. Horváth György

1992-1997. Balogh Ferenc Rákosi Péterné

1997-2000. Kele Ildikó Józsáné Szekér Márta

2000-2004. 06. 17. Koziczné Kele Ildikó Győriné Csendes Gyöngyi

2004. 06. 18. - 2005. 06. 30. Győriné Csendes Gyöngyi mb. Koziczné Kele Ildikó

2005. 07. 01. - Győriné Csendes Gyöngyi Kriston Pál

A túrázó tantestület az ifikkel

Page 28: letölthető PDF formátumban.

A nyúli általános iskola történeti előzményei

28

Régmúlt időktől a nyúli nebulók oktatói voltak: (abc sorrend helyett a kronológiát követve)

Farkas Mátyás Csicsay Benedek Vitéz Kelevéz Győző Szilaj Gyula Baráthy Modrovics János Praudik Tivadar Meller Alíz Bakonyi Antal Szabó Teréz Jezsó Kálmán Jezsó Kálmánné Kollár Izabella Muray Etelka Farkas István Limpek György Glauder Andor Városi Andorné Bányai Mária ( Mici néni ) Sipőcz István

Barabás Győző Dr. Balogh Zoltánné Balogh Éva Szigeti István Szigeti Istvánné Barlavics Ernő Vaskó Emma Petrányi Gézáné Csebák Magdolna Csapkay István Ábrahám Imre Németh Zoltán Széphegyi Jolán Piukovics Miklósné Gátai Dezsőné Wernerné Csordás Éva Barkaszi Andrásné Dávidházy Ferencné (Szalóky Zsuzsa) Kiss Miklósné

Régi idők oktatói a hegyi iskola udvarán

Page 29: letölthető PDF formátumban.

Iskolánkban tanító pedagógusok névsora 1971-2006.

29

Iskolánkban tanító pedagógusok névsora 1971-2006. 1. Ábrahám Csaba

2. Baky Csaba

3. Bakonyi István

4. Balogh Ferenc

5. Banyár Béla+

6. Banyár Béláné

7. Baranyainé Dombi Vilma

8. Bárdosi Miklós

9. Bellovics Illésné

10. Békési Márta

11. Békéssy Krisztina

12. Borbély Erzsébet

13. Both József+

14. Both Józsefné

15. Bozzay Ilona

16. Bukics Ernő

17. Bukicsné Sajben Mónika

18. Búza Henrietta

19. Bükki Sándor

20. Csapóné Nebehaj Renáta

21. Csiba Béláné

22. Csigóné Máté Zsuzsa

23. Csigó Sándor kn.

24. Csizmadia Ferencné

25. Győriné Csendes Gyöngyi

26. Dóczi Adél

27. Egriné Szórádi Margit

28. Esküdtné Major Mária

29. Érsek Zoltán

30. Érsek Zoltánné

31. Faragó Sándor

32. Faragó Sándorné+

33. Gaál Dezsőné

34. Gaálné Kuti Gabriella

35. Gellér Ferenc

36. Germán Istvánné

37. Géberné Gombás Márta

38. Gombás Péter

39. Gombosné Szalontai Zsuzsa

40. Hargitai Gusztáv+

41. Horváth György

42. Horváth Györgyné

43. Horváth Imréné

44. Hornyákné Ványi Gabriella

45. Jakab Imréné

46. Jófejűné Pápai Margit

47. Józsa Csabáné

48. Józsa Károly

49. Józsáné Szekér Márta

50. Kállainé Balázs Edit

51. Keményné Csorba Mária+

52. Kilácskóné Hécz Zsuzsa

53. Kiss Auguszta

54. Kiss Sándorné+

55. Kóbor Mihályné

56. Koncz Ingrid

57. Kollerné Németh Zsuzsa

58. Korpos Ildikó

59. Koszonits József+

60. Kozicz László

61. Koziczné Kele Ildikó

62. Koziczné Takács Mariann

63. Kriston Pál

64. Kriston Pálné

65. László Balázs

66. Lengyelné Fenyvesi Márta

67. Lüvi-Funk Alexandra

68. Matisné Kertész Judit

Page 30: letölthető PDF formátumban.

A nyúli általános iskola történeti előzményei

30

69. Mecséri Gábor

70. Miklné Szabó Gabriella

71. Molnár János

72. Nagy Ágnes

73. Nagyné Nánai Anikó

74. Nagyné Venesz Judit

75. Németh Antalné

76. Németh Katalin

77. Németh Marietta

78. Németh Ottóné

79. Némethné Domonkos Piroska

80. Németiné Mészáros Julianna

81. Ondi Márta

82. Orossné Pohárnik Jolán

83. Ország Lászlóné

84. Óvári Györgyné

85. Páder Emese

86. Pásztori Ernőné

87. Pintérné Király Erzsébet

88. Pintérné Szigony Judit

89. Pohárnikné Nagy Zsuzsa

90. Ráczné Váczi Gertrúd

91. Rákosi Péterné

92. Rucskáné Kóródi Anett

93. Sasvári Gyula

94. Schauer Józsefné

95. Schreiner Adél

96. Simon Frigyesné

97. Sövényes Tivadarné

98. Szakál János

99. Szalárné Oszkó Mariann

100. Szemetiné Babics Lívia

101. Székessy Katalin

102. Szigeti Krisztina

103. Szabó Gáborné

104. Szabó Ildikó

105. Szakács Józsefné

106. Szücs Alajos

107. Szücs Alajosné

108. Szücs Dezsőné

109. Szücs Lászlóné

110. Teke Andrásné+

111. Tóth Éva

112. Tóvári Katalin

113. Turner Zoltán

114. Tüű Edit

115. Unger Szabina

116. Dr.Vargáné Réti Edit

117. Varga Jánosné

118. Varga Magdolna

119. Várady László+

120. Várady Lászlóné

121. Verdesné Ábrahám Zsuzsa

122. Vörös Lajosné

123. Zalkáné Rajos Anikó

124. Wenczel Imre

125. Winklerné Palotai Ajnácska

Hitoktatók

1. Szuchentrunk Mihály esperes úr 2. Bausz András plébános úr 3. Boda Zsuzsa

4. László Balázs

5. Szabó Margit

6. Kriston Pál

7. Kriston Pálné

Page 31: letölthető PDF formátumban.

Nevelőtestület 2005/2006. tanévben

31

Nevelőtestület 2005/2006. tanévben

NÉVSOR Mit tanít / Képzettség Megjegyzés 1. Bellovics Illésné sajátos nevelési igényű

tanulókat tanít gyógypedagógiai asszisztens

községi könyvtáros

2. Békési Márta magyar-német-orosz 3. Búza Henrietta alsó német középfok 4. Csigóné Máté

Zsuzsanna alsó történelem, logopédia

humán munkaközösség- vezető

5. Csizmadia Ferencné

alsó szorobán

6. Funk Alexandra alsó alsós DÖK-vezető 7. Gombás Péter matematika, testnevelés

informatika Iskolai Sportkör vezetője tankönyvfelelős Minőségi csoport tagja

8. Győriné Csendes Gyöngyi

minőségbiztosítási képzés

igazgató

9. Horváthné S. Adél napközi német szaktanító 10. Jófejűné Pápai

Margit matematika, fizika, kémia

11. Józsa Csabáné alsó, rajz spec. kollégium alsós munkaközösség vezető Minőségi csoport vezető

12. Kállainé Balázs Edit angol nyelv ifjúságvédelmi felelős 13. Kiss Auguszta alsó francia spec. kollégium

minőségi csoport tagja 14. Kozicz László matematika, fizika,

informatika szakvizsga, közoktatási vezető

edző matematika csoport vezető

15. Kriston Pál földrajz, testnevelés

igazgatóhelyettes hitoktató

Page 32: letölthető PDF formátumban.

A nyúli általános iskola történeti előzményei

32

NÉVSOR Mit tanít / Képzettség Megjegyzés 16. Molnár János biológia, technika felsős munkaközösségi

vezető, edző 17. Ondi Márta földrajz, testnevelés

napközis

18. Orossné Pohárnik Jolán

alsó, magyar történelem, művelődési terület

felsős DÖK-vezető

19. Pohárnikné Nagy Zsuzsa

alsó fejlesztőpedagógus .

20. Rucskáné Kóródi Anett

tanító, tanár rajz, technika, napközi

21. Szűcs Lászlóné alsó, tanító könyvtáros 22. Verdesné Ábrahám

Zsuzsa alsó, tanító

23. Winklerné Palotai Ajna

ének, magyar, közoktatásvezető, szakvizsga

Óraadó

Móricz Attila informatikus rendszergazda

Tantestület és iskolai dolgozók 2006-ban

Page 33: letölthető PDF formátumban.

Mit kínál ma az iskolánk?

33

Mit kínál ma az iskolánk? • Kiscsoportos oktatatást, egyéni bánásmódot, eszközhasználatú tudás megalapozását, • Személyiségfejlesztő, gyermekközpontú oktatást, • Fejlesztőpedagógusok segítségével felzárkóztatás biztosítását, • Tehetséggondozást, • Kiemelt feladatként az egészséges életmódra és a környezetegészségre való nevelést, • Napköziellátást, menzát, délutáni foglalkozásokon egyéni tanulást, • CED differenciált oktatást, hogy mindenki a képességének megfelelő ütemben fejlődhessen, • Sportolási lehetőségeket (foci, kézilabda, kosárlabda, sakk, tömegsport, karate), • Szorobánoktatást szakkör keretében, • Első osztály második félévétől idegennyelv-oktatást (választási lehetőség angol vagy német nyelvből), • Alsó tagozat 4. évfolyamától informatikai oktatást, • Művészeti nevelés területén táncoktatást (majorette, néptánc, moderntánc), képzőművészeti

és drámapedagógiai ismereteket, (az oktatásról hivatalos bizonyítványt kapnak a tanulók), • Zeneoktatást: az első évben előképzőként, a második évfolyamtól szolfézsoktatást,

hangszerválasztás zongora, furulya vagy hegedű (a képzésről bizonyítványt kap a tanuló), • Tanulmányi kirándulásokat, erdei iskolák szervezését, • Egyéni bánásmódot a sajátos nevelési igényű tanulók részére, • Az iskola hagyományinak ápolását, • Népszokások, népi értékek közvetítését. Az emberiség közös problémáira irányuló megoldás, a közös útkeresés hatja át prog-ramjainkat. Partnerközpontú iskolát működtetünk a minőségbiztosítás kapcsán. Kap-csolattartás kérdőíveken keresztül, nyílt napok alkalmával, fogadóórákon, szülői érte-kezleteken, családlátogatásokon történik. Tanórán kívüli tevékenységek (szakköreink)

Matematikai és magyar nyelv irodalom fejlesztő Idegennyelv-fejlesztő Környezetvédelmi Szorobán Énekkar Rajz, néprajz Sport: futball, kézilabda, kosárlabda, tömegsport Informatikai szakkör Sajátos nevelési igényű tanulók szakszerű foglalkoztatása a LEXIA programmal.

Művészeti oktatás Zeneiskola (zongora, hegedű, furulya) Tánc (majorette, moderntánc, néptánc) Kézműves

Page 34: letölthető PDF formátumban.

A nyúli általános iskola történeti előzményei

34

Az intézmény tárgyi feltételei Az iskolai oktatás jelenleg egy épületben folyik. A falu központjában fekvő, esztétikus környezetben épült, parkosított, patinás épület minden irányból jól megközelíthető.

Az iskola főbejárata és homlokzata Három bejárattal rendelkezik. Az iskolaépület állaga közepesnek mondható, megóvására a fenntartó önkormányzatnak és az iskola vezetésének is nagy gondot kell fordítania. 1998-ban megkezdődött az épület ablakcseréje, ami két nyár alatt be is fejeződött. A gyermekek étkeztetése az új étteremben történik. Oda kísérik át a napközis nevelők a gyerekeket. Mivel az ebédeltetés nem az is-kola területén folyik, ezért nagyon fontos a gyerekek biztonságának a megte-remtése, menzaügyeletes nevelő alkalmazásával, hiszen az ebédlőben nemcsak a napközisek, hanem a menzás gyerekek is jelen vannak.

Az étkezés a közös önkormányzati-óvodai étteremben történik

Page 35: letölthető PDF formátumban.

Iskola által szervezett programok a falu életében

35

A tornacsarnok és a főépület közötti áthidalórész tetőtér beépítésével szép, tágas, modern helyre költözött az iskola adminisztrációs irodája, az igazgatói és a tanári szoba. A pedagógusok kényelmét a tanáriból nyíló konyha fokozza. Ezek mellet egy irattár is helyet kapott, ami a technikai eszközök és iratok biz-tonságos tárolását teszi lehetővé.

Nagy előrelépést jelentett az iskolai élet szervezésének megkönnyítésében, hogy a szolgálati lakásban kap helyet a 2006/2007-es tanévtől a lány és a fiú technika és a rajz tantárgy tanítása.

A tornacsarnok felújítása is megtörtént. A második testnevelés szertár és a testnevelő tanári szoba létrehozása mellet, saját zuhanyzófülkét is szereltek be az edzők és a testnevelők higiénikus munkavégzésének érdekében. A tornate-rem ablakainak és falainak védelmére felhelyezett háló cseréje is megtörtént. Itt kapott elhelyezést az egészségügyi szoba is.

A tornatermi öltözők bővítése kapcsán a lányöltözőbe külön zuhanyzó ke-rült kialakításra. Az öltözők teljes felújítása 2005 nyarára fejeződött be. A tor-nacsarnok villamoshálózatának felújítását, a világítótestek energiatakarékosra való cseréjét 2003-ban sikerült megvalósítani. 2004 nyarán az épület vizes-blokkjait újítottuk fel az Önkormányzat támogatásával.

Az iskola számítógépparkja 1997-re elérte a mennyiségileg szükséges állapo-tot. Egy gépnél két tanuló tud ismerkedni az informatika alapjaival. A 2005/2006-os II. félévétől a Phare „21. század iskolája Nyúlon” pályázatból a legmodernebb, legkorszerűbb informatika termet és nyelvi labort sikerült megvaló-sítanunk. A régi számítógépek szaktantermekben nyertek elhelyezést, így korszerű oktatástechnikai eszközökkel, szoftverekkel tudtuk felszerelni a termeket.

A beszerzések alapját a fenntartó önkormányzat képviselőtestülete által el-fogadott, eszközfejlesztési terv képezi, ami 5 év alatt hivatott megoldani a kor-szerű oktatás számára nélkülözhetetlen eszközpark kialakítását.

Iskola által szervezett programok a falu életében A Pilinszky János Általános Iskola életében a november minden évben az egyik legfontosabb ünnep ideje. Ez az iskola névadójának születésnapja.

A faluban minden ünnepségen rendszeresen bemutatja tudását az iskola által létrehozott Nyúli Majorette-csoport.

1997-ben alakultak. Évente nagyszabású gálaműsorral ünnepelnek. Fő tá-mogatójuk a Nyúli Önkormányzat és a mindenkori iskolavezetés.

Page 36: letölthető PDF formátumban.

A nyúli általános iskola történeti előzményei

36

A Pilinszky-emléknapok ünnepélyes megnyitója után 2 napos vetélke-dés zajlik a Győr és környéke iskoláinak részvételével.

A következő versenyeket hirdetjük meg évente: - szépkiejtésverseny, - egészséges életmód címet viselő vetélkedő, - rajzversenyen helyben alkotnak a tanulók, - szavalóverseny 1-8. osztályig, - sportverseny (foci, asztalitenisz). Pilinszky-napok rendezvénysorozata hagyományosan az adventi vásár-

ral ér véget. A versenyre érkező nevelőket és a versenyző diákokat vendégül látjuk,

amelyhez a Szülők Közössége nagy áldozatvállalással járul hozzá. A rendezvény anyagi fedezetét pályázati forrásból teremti elő az iskola.

Néptánccsoportunk rendszeresen szerepel a falusi és iskolai rendezvényeken. A csoportot Bán Csabáné vezeti.

A néptánccsoport fellép a Nyúli Húsvét® 2006. évi rendezvényén

A Majorette-csoportok Nyúlon az első majorette-csoport 1997 novemberében alakult. A kezdeményezés a polgármes-ter, Soós Lajos és az akkori képviselőtestület ötlete volt. Évek óta érlelődött a helyi majorette-csoport megalakításának gondolata, mígnem az 1997-ben megválasztott iskolaigazgató, Kele Il-dikó is csatlakozott a kezdeményezéshez. Ő kérte fel az iskolában néptáncot oktató Bán Csabánét, hogy legyen a megalakításra váró csoport vezetője. Az alapító tagok 17-en voltak, életkoruk 11-14 év.

Kele Ildikó továbbra sem hagyta magára sem a csoportot, sem vezetőjét. Bármilyen kicsi si-kert nagyra értékelt, s így történt, hogy a csoportot az 1998. március 15-i, első nyilvános bemu-

Page 37: letölthető PDF formátumban.

A Majorette-csoportok

37

tatkozása után benevezte az I. Sokoró Folklórfesztiválra. Nem is tudták mit keresnek ott, és máris megnyerték a fesztivál egyéb kategóriáját. A fesztivál után sok településen megfordultak, hívták a lányokat gyermeknapi, falunapi, iskolai és egyéb rendezvényekre. Már a Sokoró Feszti-válon felfigyelt a csoportra Dr. Medgyasszay László, országgyűlési képviselő, aki azóta is egyik fő támogatójuk.

2001. szeptemberében újabb csoport alakult 6-10 évesekből, hiszen mind többen akarták a „nagyokat” követni. Sőt, megtartó erő is lett a majorette a Pilinszky János Általános Iskola szá-mára, hiszen olyan gyerekek is akadtak, akiket azért írattak a nyúli iskolába, ill. azért nem vittek el innen, mert a majorette-csoport tagjai voltak, vagy szerettek volna lenni a jövőben.

A 2002/2003-as tanévtől új korszak kezdődött a Nyúli Majorette-csoport életében. Vezető-jüket, Bán Csabánét táncpedagógusként alkalmazta a Grácia Művészeti Intézet, a majorettesek pedig a művészeti iskola diákjai lettek. A Nyúli Majorette-csoport „Nyúli Grácia Majorette” né-ven folytatta működését. Újabb csoport alakult 11 fővel, 6-8 éves gyerekekből. Most már a ver-senyeken megszokott korosztályok szerint – mini, cadett, junior és senior – különböztették meg egymást a csoportok.

2004-ben az Országos Majorette Versenyről harmadik alkalommal hozták el az amatőr majorette és twirling-alapú majorette vándorkupáját is, melyek így végleg Nyúlon maradtak. 2005. március 1-jén a csoportvezető és a szülők megalakították a Nyúli Sporttwirling és Majorette Egyesületet, s azóta még szervezettebben működnek a csoportok.

2006-ban ötödik alkalommal vettek részt Gyulán, a Nemzetközi Tűzoltózenekari és Majorette Fesztiválon, melyről a Senior csoport a „Legritmikusabb előadásmódért”, az Orio-nok pedig – akik először jutottak el a Fesztiválra –, a „Lendület és Fiatalság megjelenítéséért” kaptak különdíjat. Bán Csabánét a „Majorette nevelő munkájáért” részesítette különdíjban a zsűri, Szabó Bettinának pedig tambur munkáját értékelték különdíjjal.

Jelenleg az egyesületnek 70 majorettes tagja van, a 6 évestől a 22 éves lányokig öt korosz-tályban és csoportban dolgoznak, versenyeznek. Az egyesületet támogatja a nyúli önkormányzat és a megyei önkormányzat (pályázat útján), Dr. Medgyasszay László és több nyúli vállalkozó is. Az egyesület honlapja : www.nyul i -majorette .hu

A Senior csoport … és az Orion csoport 2005-ben

Page 38: letölthető PDF formátumban.

A nyúli általános iskola történeti előzményei

38

A nyúli felnőtt énekkar Az ünnepek és az ünnepi szentmisék színvonalának emelésével az iskolai rendez-vények szereplőjeként is rendszeresen hallatta hangját. A Nyúli Katolikus Kör ve-gyes karát 1925-ben alapította Csicsay Benedek kántortanító. László János plébános miséi voltak az elsők, ahol felléptek.

A Csicsay Benedek vezette kórus … és az utód Csicsay-kórus A széles repertoárba éppúgy belefértek a fonóénekek, munkadalok, mint a többszólamú nagy karénekek. Csicsay tanár úr 1946-ig vezeti az énekkart. Utá-na Koszonits József kántortanító vette át ezt a feladatot. A rendszerváltás után a megmaradt tagok kérésére felkarolta ügyüket az akkori plébános, Szuchentrunk Mihály. Ebben az időszakban vette fel az énekkar Csicsay Benedek nevét. Később Ábrahám Imre karnagy vette át a kórus irányítását. Sajnos 2006-ban utánpótlás hiánya miatt az énekkar befejezte áldásos tevékenységét.

Iskolánk mai kórusa

Page 39: letölthető PDF formátumban.

Sportélet az iskolában

39

A falu fejlődése és az iskola kapcsolódása Szerencsére a településen mindig éltek olyan emberek, akik a közösségből ki-tűnve a falu fejlődését szem előtt tartva gazdagították a falut a tárgyi feltételek megteremtésével vagy szellemi iránymutatást adva. Az oktatás fejlődésének a településen nem mindig kedvezett az itt élők társadalmi, anyagi helyzete.

A faluban mindig voltak olyan emberek, akik meglátták azt a tényt, hogy a fejlődés az iskolázottság, műveltség emelésével érhető el a legjobban. Az itt élők is nyitottak voltak új ismeretek befogadására. Az iskola nevelőtestülete fo-gékony az új dolgokra, ezért könnyebben felel meg az új kihívásoknak.

Anyagi, technikai felszereltség terén elmondható, hogy az iskola megfelel a vele szemben támasztott követelményeknek. Az iskolaépület állaga jelentősen javult, de a fenntartó önkormányzat és az iskola vezetése ezután is minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a fejlesztés mellett az újabb felújítá-sokra is kerüljön a szűkös anyagiakból. Ebben partnerek a falu polgárai is. Már sokszor bizonyították, hogy az összefogás eredményre vezet.

Falunk dinamikusan fejlődik. Szerencsére egyre több fiatal „rak itt fészket”. Úgy tűnik, a gyermekvállalási kedv is fellendülőben van, ami iskolánk működé-sének legfontosabb feltétele. Célunk Iskolánk, falunk gyermekmegtartó erejének növelése. Nevelőtestületünk fiatal, dinamikus, kreatív. Készek vagyunk nevelő-oktató munkánkban az állandó megújulásra, az európai normáknak megfelelő színvonalú oktatásra

Szolgáltató iskolaként szeretnénk továbbra is partnerközpontú, egészséges szellemű iskolát működtetni, ahonnan öntevékeny, céljaikért harcolni tudó, ér-tékmegőrző, jól felkészült fiatalokat bocsáthatunk útjukra.

Sportélet az iskolában A legnépszerűbb sportágnak, a labdarúgásnak az iskolában is rengeteg gyermek hódol. Az intézmény nevelőmunkáját, a gyereklabdarúgás támogatását a Góliát–McDonald’s FC Országos Diáksport Egyesület díszoklevél átadásával ismerte el 2006-ban. E szervezethez 1992 óta tartozunk. Ennek és a Málna-Kupáknak kö-szönhetően tárgyi feltételeink jelentősen javultak, 2002-től a Góliátban körzeti központként működünk. Rendezvényeinkre a környékbelieken túl Budapestről és az ország más részeiből is jönnek. Büszkék lehetünk az országos elismerés-re, ami további munkára sarkall.

Page 40: letölthető PDF formátumban.

A nyúli általános iskola történeti előzményei

40

A legfrissebb siker a legkisebb csapatunk a pesti Népligetben húsz csapatból megszerzett második helyezése a Góliát FC országos tanévzáró gáláján.

Tornabemutató Éveken át sikeres rendezvény volt a MÁLNA-KUPA a sportpályán Rendezte és szponzorálta a HORKER Kft.

Gellér Ferenc nagysikerű kézilabdásaival

Nyúlon is van utánpótlás a fociban

Page 41: letölthető PDF formátumban.

Volt egyszer egy úttörőcsapat

41

Iskola szervezetei régen és ma Volt egyszer egy úttörőcsapat A rendszerváltozással lezárult egy érdekes korszak iskolánkban. A diákok sza-badidős tevékenységét ezt megelőzően a hierarchikusan felépített úttörőmozga-lom szervezte. Az 1-4. osztályosok kisdobosként, az 5-8. osztályosok úttörő-ként élték napjaikat. A mozgalom változatos, kiterjedt, színes programokkal tette izgalmassá a szabadidőt.

Készül a paprikás krumpli Az akadályverseny utolsó állomásán a győztes őrs

Sakkszimultán a kultúrházban … és sakkverseny Kozicz László tanár úr vezetésével ma

Szűcs Ciprián és felesége hosszú éveken át vezette a sakk-szakosztályt. A ver-senyeken a nyúli csapat sikert sikerre halmozott.

Page 42: letölthető PDF formátumban.

Iskola szervezetei régen és ma

42

Táborok, szellemi, kulturális vetélkedők, sportversenyek mozgatták meg a diá-kokat. A társadalmi munkákra szívesen vállalkoztak. A mozgalom kis közössé-gei: az őrsök, rajok szüreteltek, vasat, papírt gyűjtöttek. Sokat segítettek az isko-la, majd a tornaterem építésében, illetve a politechnikai kertben évközben és nyáron egyaránt. Közülük nagy számban táboroztak Brennbergbányán, Bala-tonszárszón, Csillebércen vagy Zánkán. A kisdobos és úttörő egyenruha egysé-ges megjelenést adott az iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken megjelent diá-koknak és vezetőiknek.

A táncoslábú nyolcadikosok záróünnepélyén mindig sokan voltak.

A fiúk az anyukájukat, a lányok az apukájukat vitték elsőként táncba.

Úttörőrelikviák a kiállításon

Page 43: letölthető PDF formátumban.

Volt egyszer egy úttörőcsapat

43

Hagyományosan évenként köszöntöttük az édesanyákat

Szüret utáni pihenő, 1983. október, 7-8. osztályok Megérkezett a siserehad a szőlőbe

Ifivezetők jelentése Baky Csaba csapatvezetőnek

Page 44: letölthető PDF formátumban.

Iskola szervezetei régen és ma

44

Diákönkormányzat Az úttörőcsapat szervezőtevékenységét 1990-től felváltotta a Diákönkormányzat. A diákok egyre jobban részesei lettek szabadidős tevékenységük megtervezésé-nek. A kreatív pedagógus vezetők korban közel állnak a tanulókhoz, lendületük és ötleteik rendre találkoznak a gyerekek elképzeléseivel.

A megvalósításon már közösen munkálkodnak. Rendezvényeket, változatos versenyeket, kirándulásokat szerveznek, amelyben diákjainknak lehetőségük van gyakorolni az önkormányzatiságot. Évente ismétlődő programok:

farsangi vigasságok egészségmegőrző versenyek színház- és mozilátogatások hasznosanyag-gyűjtések tisztasági- és sportversenyek gyereknapi játszóházak adventköszöntők húsvétvárók jeles napokhoz fűződő programok

Szavalóverseny a Pilinszky-napon

Adventi vásár

Page 45: letölthető PDF formátumban.

Hagyományok az iskolánkban

45

A katasztrófavédelmisek tájékoztatója Készülnek a finomságok a 2004-es főzőversenyen

A vidám szüretek hagyományát őrző csapat

Karácsony a lélek ünnepe A „rendőr bácsi” a rajzverseny győztesének adja át a díjat

Page 46: letölthető PDF formátumban.

Iskola szervezetei régen és ma

46

Hagyományok az iskolánkban • Minden ősszel Budapestre kirándulunk. Évenként a főváros egy-egy szele-

tével ismerkednek a tanulók. • A történelmi évfordulókat színvonalas műsorral ünnepeljük:

• Október 6., Október 23., Március 15. • Az érzelmi nevelés kiemelt szerephez jut:

• Mikulás, adventköszöntő, karácsony, anyák napja • A kulturális igény felkeltése, fokozása és kielégítése érdekében történő te-

vékenységek, rendezvények: • Tanulmányi versenyeken való részvétel, • Pilinszky-napok rendezvényei, • Kapcsolatok más iskolákkal (Ekecs, Balatonkenese), • A Grácia Művészeti Iskola és a Napsugár Zeneiskola tevékenysége, • Értékmegőrző munka: jeles napok, népszokások megismertetése, megje-

lenítése, törekvés a tárgyi értékek megőrzésére, a múlt értékeinek bemu-tatása és megszerettetése tanórákon és szabadidős tevékenységek során.

• Környezetegészség-nevelés: • Egészséghónap – regionális élemód-vetélkedő, • Nevelés a sport szeretetére versenyeken való részvétellel, sportnapokkal, • Góliát-McDonalds FC tevékenysége.

Fontosnak tartjuk, hogy gyökereinket megőrizve tartozzunk Európához.

Page 47: letölthető PDF formátumban.

Hagyományok az iskolánkban

47

A március 15-i ünnepség előadói és a közönsége

Alsós farsang egyéni és csoportos felvonulókkal

Felsős farsang vidám előadásokkal

Page 48: letölthető PDF formátumban.

Iskola szervezetei régen és ma

48

Madarak fák napja vetélkedő 2006.

Budapesti kirándulás 2005-ben

Papírgyűjtés

Page 49: letölthető PDF formátumban.

Hagyományok az iskolánkban

49

Ballagás a hegyen 1958-ban (8.b)

Ballagás az új iskolában

Ballagás az úttörők sorfala között

Page 50: letölthető PDF formátumban.

Iskola szervezetei régen és ma

50

Ballagás 2005.

Ballagás 2006.

Page 51: letölthető PDF formátumban.

Iskolánkat segítő szervezetek

51

Iskolánkat segítő szervezetek Szülők Közössége

Szülői Közösségek elnökei: Sári Sándorné Németh Györgyné Horváth Norbertné Pákozdi Istvánné Bellovics Illésné

SzM vezetőség: Némethné Forisek Erika Sáriné Dombi Csilla Gulyásné Váczi Anikó Stefka Róbertné Németh Róbertné

Iskolaszék: A rendszerváltozás utáni évben megalakult az első Iskolaszék Tagjai:

Horváthné Czippán Ibolya Németh Zoltánné Várady László Szűcs Mihály Bakonyi István Lengyel István Józsa Csabáné

Későbbiekben tagok voltak még:

Bátri Irén Balogh Károlyné Jófejű Attila Soós Lajos Gombás Péter Lengyel István Józsáné Szekér Márta Józsa Csaba Kele Ildikó Pákozdi István

Az Iskolaszék tagjai ma:

Pohárnik Jánosné Szeiber László Bellovics Illésné Kozicz László Csizmadia Ferencné Soós Lajos

A „Mi Iskolánkért Alapítvány” Alapítói: Józsa Zsolt Bedő Zoltán Péter Drapán András Bán Csabáné Bátri Irén

Kuratóriumi tagok voltak.

Kele Ildikó Győriné Csendes Gyöngyi Bedő Zoltán Péter Sáriné Dombi Csilla Némethné Forisek Erika

Jelenleg Kuratóriumi tagok:

Győriné Csendes Gyöngyi Bedő Zoltán Péter Józsa Csabáné Stefka Róbertné Sáriné Dombi Csilla

Page 52: letölthető PDF formátumban.

Iskola szervezetei régen és ma

52

Az alapítvány közhasznú cél szerinti tevékenysége - az iskola felszerelési és berendezési tárgyainak bővítése, - az iskola környezetének karbantartása, - a tanulók kulturális életének fejlesztése, műsorok szervezése, vendéglá-

tás finanszírozása, - tanulók szabadidős tevékenységének szervezése, támogatása, - az iskolai lehetőségek bővítése, versenyek szervezése, lebonyolítása, - a Pilinszky-napok regionális megszervezése, támogatása, - a tanulók éves munkájuk alapján történő jutalmazása, - a tanulók táboroztatásának támogatása, - az iskola által benyújtandó szakmai pályázatokhoz önerő biztosítása, - kiadványok készítése.

Ekecsi Arany János Alapiskola Találkozás az ekecsi kollégákkal Pilinszky-napon

Fúvószenekar története

Hargitay Gusztáv alapította 1964-ben az első fúvószenekart. Kranzl Henrik

Page 53: letölthető PDF formátumban.

Fúvószenekar története

53

Az élősakk előadásához korhű jelmezbe öltözött Hargitay Gusztáv vezetésével zenekar, a díszletkészítő Guszti bácsival. még a bakonyi túrán is fújták. Működött 1964-1976-ig. Szünetel a zenekar 1976-1986-ig, majd 1986-1988-ig Freier József karnagy irányításával folytatódott a munka.

Freier József karnagy dirigálja a lányokkal kibővült zenekart

1988-1991. Kranzl Henrik irányította a zenekart. 1991-1993. Ábrahám Csaba iskolánk pedagógusa dirigálta az együttest. 1993-1994. Réfi Gyula szívügye volt egybetartani a zenélő fiatalokat. 1995-2003. Hauszknecht Csaba vezényelt. 2004-től Szépszabó Krisztián irányítja fúvósainkat.

Page 54: letölthető PDF formátumban.

Iskola szervezetei régen és ma

54

Dokumentumrészletek Emlékeztető riportok: Iskolaköpeny „A 60-as években jártam iskolába. Akkor talán nem tartottam jó ötletnek a kötelező iskolaköpenyt, de ma már látom milyen olcsó és egyszerű volt akkor reggel felöltözni. Igaz a fehér gallért, ami cserélhető volt, nem szí-vesen vasaltam…” K.N. Egyenruha „Nem kellett gondolkodni mit vegyek fel az évzáróra. Rakott szoknya, úttö-rőing, a kék később a piros nyakken-dő került nyakunkra. Megkötni nem mindig sikerült…” SZ.B. Hitoktatás „A hitoktatás közel 50 évig az iskola falain belül folyt, majd a templom sekrestyéjében folytatódott. A rend-szerváltást követően lehetőség nyílt arra, hogy a hitoktatás az órarendbe beépítve ismét az iskolában folyjon. Az akkori iskola vezetője felvette a kapcsolatot Szuchentruk Mihály espe-res úrral…” SZ A. Majorette „Büszkék vagyunk a majorettes lá-nyokra. Versenyekről megszámlálha-tatlan kupát, érmet hoznak el, melyek már alig férnek el Bán Csabáné nap-palijában és az iskolában. Köszönjük Ancsa néninek a felkészítést, a sok szép eredményt…” Egy szülő

Sakkozás „Nincs nagyobb öröm, mint a fiatalo-kat tanítani sakkozásra – beszéli Szűcs Cipriánné a sportkör fáradhatatlan szakosztályvezetője. 1959 óta rend-szeresen nevelünk sakkozókat. Heten-te két alkalommal edzés van az esz- presszóban, ott értékes díjakért verse-nyezhetnek a nyúli lakosok.” Kisalföld „Mi a titok nyitja? Egyszerű. A falu összefogott, dolgos kezek százai mar-kolták meg a szerszámnyelet, és nem kértek érte bért. Sári Sándorné az SZM elnöke 15.000 társadalmi mun-kaórát tud kimutatni.” „Gyermekünk” 1972. május „A legszorgalmasabb brigád a Fecske őrs. Köztük is a legügyesebb Bene Ica. Tanítás után feltűnt egy őrs. Szétnéztek és dologhoz láttak. Estefe-lé veszik a naplójukat, és elballagnak a főnökségre: A pallók alá hordtunk ezer téglát. Tessék igazolni!” Pajtás újság 1969. „a mindentudó nyilvántartás máris bi-zonyít: 1969. nov. 7-én 117 fő ünne-pelt, dolgozott az iskolaépítésnél…” Torma Győző újságíró cikkéből 1969. 04. 17. Kisalföld A Megyei Tanács engedélyével „tégla-jegyet” bocsátottunk ki, amelyet 50, 100, 200 forintos értékben a lakosság megvásárolhat.” Józsa Károly

Page 55: letölthető PDF formátumban.

Iskolánk tanulói voltak

55

Iskolánk tanulói voltak

Nyúl, 1981. 4.B. osztály

A hegyen Karácsonykor

Énekkarosok 1982/83-ban 4.a. osztály

Page 56: letölthető PDF formátumban.

Iskola szervezetei régen és ma

56

1971/72 1972/73 8.a.

Osztályfőnök: + Hargitai Gusztáv Ábrahám György Bedő László Bellovics Etelka Börzsei Csaba Csomai Ilona Farkas Éva Farkas Mária Fülöp Károly Karsai Györgyi Kállai Erzsébet Kállai Gyula Kocsis András Markovics Mária Nagy Ágnes Nagy Sándor Németh Klára Novák Zsuzsanna Paár Marianna Salamon Mária Sári Ibolya Sulyok Gabriella Szemethy András Szücs Márta Tóth Ilona

8.b. Osztályfőnök: Both József Ács Zsuzsanna Gombos Márta Horgány Valéria Horváth Éva Ikó Erzsébet Kapusi Gyöngyi Kállai Irén Kállai Tibor Kéring Aranka Kiss Sándor Lipóth Frigyes Nagy Zsuzsanna Nánai Gizella Anikó Németh Marianna Pápai Gyöngyi Sebestyén László Schliffer Ferenc Szabó Hilda Szabó Mária Szabó Márta Szücs Zsuzsanna Takács Erna Trestyén Katalin Violka Károly

8.a. Osztályfőnök: Várady László Árpási Erzsébet Árpási Ilona Banyár Zsuzsa Csendes Endre Csollány Veronika Halász László Horgány Márta Horváth Valéria Horváth Zsuzsanna Jakatics Gyöngyi Józsa Jenő + Kamocsai Sándor Kerekes Csaba Kovács Klára Lendvai Gyula Markovics Éva Nagy Mária Németh Attila Paár Ernő Pintér Mária Smercska Ferenc Szakatics Ferenc Szalontai Erzsébet Takács Vilma + Török Antal Turcsa Márta Varga Antal Violka Károly

8.b. Osztályfőnök: Szücs Alajos Bardóczi Erzsébet Bedő Tamás Bellovári Szilvia Érsek Nándor Gunyhó Tibor Horváth Károly Kállai Edit Király Ernő Kovács László Lakcsik Lívia Nagy Gyöngyi Nagy János Paár Ildikó Petrovicz Hilda Sulyok Imre Sulyok Tamás Strucz Csilla Szemethy Károly Tóth Teréz Tüü András Varga Erzsébet Varga Erzsébet Varga József Váczi Sándor Zsenák Antal Zsenák János

1973/74 1974/75 8.a.

Osztályfőnök: Banyár Béláné Bellovics Marianna Domonkos Károly Farkas Ildikó Horváth Éva Horváth István Kéring Imre Kiss Ildikó Kovács Ilona Lendvay Ernő Németh Ildikó Németh László Novák Frigyes Petrovicz József Pintér Tivadar Pohárnik János Samu Erika Schmidt Anna Szakatics Csaba Szücs Teréz Nóra Trestyén Marianna Zotter Sándor

8.b. Osztályfőnök: Kóbor Mihályné Bán Mihály Bellavári György Borbély Erzsébet Csendes Ibolya Dávodi Ferenc Dénes Beatrix Fülöp Filoména Horgány Anna Józsa Ágnes Karika Erika Maracskó Mária Nagy Zita Németh Irén Németh Zoltán + Pápai István Sári Ferenc Sulyok Ferenc Szabó István Takács Péter Tüü Rozália Váczi Katalin

8.a. Osztályfőnök: + Kemény Istvánné Bellovics Alice Csendes Anikó Csendes Gyöngyi Farkas László Germán Beáta Horváth András Horváth László Ikó László Józsa Csaba Józsa Melinda + Kerekes Tibor Kocsis István Kovács Irén Liliom Irén Pajter György Sári Sándor Szabó Edit Szemethy Attila Wellmann Péter

8.b. Osztályfőnök: Várady László Bedők Tünde Csatajszki Edit Csepi Margit Eklics Ottó Hardi Tamás Kállai Éva Kiss Katalin Judit Kovács Zsuzsanna Kővári Julianna Lipcsei Erzsébet Németh Zoltán Novák Csaba Pápai Attila Schmidt László Sulyok Olga Takács Zoltán Trestyén György Vass Melinda

Page 57: letölthető PDF formátumban.

Iskolánk tanulói voltak

57

1975/76 1976/77 8.a.

Osztályfőnök: Érsek Zoltán Both László Böröczki Éva Fókás István Görcs Klára Gyurkovics Marianna Handli Ildikó Horváth Tamás Jankó Ildikó Józsa Zsolt Karika László Lendvai Zoltán Nagy Attila Petrovics Tibor Raff Márta Ress Mária Simon Katalin Sulyok Béla Takács Zoltán Trestyén István Váczi István Váczi Zsuzsanna

8.b. Osztályfőnök: Bakonyi István Farkas Katalin Fülöp Olivér Fülöp Tamás Gunyhó Gertrúd Gombos Jenő László Györe Mária Krisztina Hegedüs Attila Horváth Klára Jócsik Tamás Kapusi Csaba Kapusi László Kállai Márta Mező József Nagy Attila Nagy Teréz Novák Erika Szemenyei Erika Takács Zoltán Tibold Csaba Trestyén Erika Varga Irén Varga Mária Varga Zoltán Varga Zoltán

8.a. Osztályfőnök: Németh Ottóné Bárczi Emőke Gunyhó András Gunyhó Angéla Hadaró Éva Harangozó Lilla Hardi Tamás Horváth Judit Kállai Ilona Maracskó Katalin Németh Csaba Németh Margit Oláh Lajos Péter Pápai Csaba Ress József Sipák József Schwarz Sándor Takács Tibor Tóth Andrea Tóth László

8.b. Osztályfőnök: Kiss Sándorné Bán Csaba Both Erzsébet Csollány Szilvia Dávodi Péter Horváth József Horváth László Józsa Hedvig Kállai Szilvia Erika Kovács Marianna Mártity Szilárd Németh Rozália Salamon Lajos Simon Frigyes Sümegi Imre Székely Attila Szücs Mária Tirner Attila Tóth János Trestyén Gyula Violka Márta

1977/78 1978/79 8.a.

Osztályfőnök: Szűcs Alajos Derényi Attila Domonkos Anikó Germán Ervin Gunyhó Péter Józsa Judit Juhász Budai János Kállai Tamás Kéring Béla Kónya Csaba Maracskó Mariann + Némedi Róbert Némedi Tünde Németh Tibor Paár Zsuzsanna Porcz Róbert Somogyi Andrea Somogyi Mária Sulyok Erzsébet Szücs Ilona Szücs Márta Turcsa József Varga Tamás

8.b. Osztályfőnök: Banyár Béláné Babos Beatrix Bedő Zoltán Péter Borbély István Csizmadia Zsolt Derényi Beáta Domonkos Jenő Fókás Annamária Gunyhó Péter Horgány Beatrix Kemény István Kósa István Kovács István Németh Csaba Nándor Pertrovics Ildikó + Popovics Sándor Prém László Sarmon József Sipák Zsuzsanna Szakács Gabriella Takács Anikó

8.a. Osztályfőnök: Kóbor Mihályné Börzsei Cecília Csizmadia Judit Dénes Zsolt Farkas Győző Futó Gabriella Gombos Éva Gombos Sándor Gulyás Imre Gulyhó Éva Kovács Tamás Kónya Melinda Kéring Erzsébet + Lendvai Ferenc Maracskó Csaba Németh Katalin Pulai Gabriella Sipák Béla Sebestyén Attila Schmidt Gábor Szabó Zsuzsanna Tibold Ferenc

8.b. Osztályfőnök: Németh Ottóné Baracskai József Harangozó Dániel Hirdi Zita Horváth György Kapusi Erika Karika Csaba Kállai Tivadar Kovács Erzsébet Kovács Ildikó Kovács Imre Markó Éva Molnár Lajos Németh Donát Németh Teréz Raff Zsuzsanna Rosta Gyöngyi Samu Mária Sulyok Zoltán Strucz Péter Szemeti Lajos Szűcs Erika Takács Ildikó Takács Zsolt Tüü Ferenc Váczi Gertrúd

Page 58: letölthető PDF formátumban.

Iskola szervezetei régen és ma

58

1979/80 1980/81 8.a.

Osztályfőnök: Bakonyi István Bognár Klára Buczkó Béla Cukán Lubica Esztergomi Barnabás Gunyhó Tibor Györe Alajos Horváth Zsolt Józsa Győző Józsa Judit Karika Lajos Lipcsei László Némedi Éva Paár Ernő Ress Katalin Sári Gizella Sulyok Gertrúd Sulyok Rozália Szabó Attila Szabó Marianna Szalai Gyula Szalai Tamás Szaniszló István Takács Ferenc Vavrik György

8.b. Osztályfőnök: Szücs Alajosné Both Mária Gabriella Csendes Kálmán Handli Attila Horváth Tamás Juhász Budai Mária Kállai Imre Kéring Csilla Lauer Krisztina Madarász Nándor Molnár László Mondovics Imre Pár Lívia Péntek Zsuzsanna Pohárnik Erika Sipák Ildikó Sipos Ildikó Sturcz Gizella Sulyok Győző Szabó Lajos Varga Erika Váczi Éva Zsenák György

8.a. Osztályfőnök: Kiss Sándorné Csendes Zsuzsanna Csendes Ferenc Dávid Edit Domonkos Erika Gunyhó Zoltán Gombos László Gyetvai Csaba Juhász Budai Erzsébet Karika Anikó Karika Péter Kerekes Melinda Kovács Margit Kovács Éva Kovács Károly Kóczián János Kónya László Kállai István Kocsis Ildikó Molnár Márta Mikó József Németh Marianna Pintér Zuzsanna Sarmon Ildikó Stefka Ágnes Turcsa Imre Tóth Éva Zsebedics Imre

8.b. Osztályfőnök: Szücs Alajos Ábrahám Csaba Bárczi Valéria Bedők Csilla Berki Ildikó Gunyhó Attila Hécz Katalin + Hirdi János Horgány András Horgány Attila Jakatics Judit Kálmán Erzsébet Kovács Károly Kozicz László Németh Marianna Oláh Csaba Paár Dezső Popovics Ibolya Sipák Terézia Soós Péter Stehenits Zoltán Szabó Ferenc Szabó Mónika Szalontai Attila Szücs Edit Tóth Anasztázia Varga Szilvia Vörös Krisztina

1981/82 1982/83 8.a.

Osztályfőnök: Banyár Béláné Ábrahám Zsuzsanna Babos Attila Baranyai Attila Borbély Jolán Esztergomi László Farkas Hedvig Futó Zsuzsanna Gunyhó Imre Gunyhó Tamás Handli József Harangozó Ildikó Józsa Tamás Kállai Csaba Kéring Ibolya Kocsis Tibor Kovács Gábor Molnár Zoltán Nagy Zsolt Németh Márta Rosta Zsuzsanna Salamon Judit Sulyok Szilvia Tüü Marianna Váczi Katalin

8.b. Osztályfőnök: Németh Ottóné Bakonyi Zsolt István Balogh Ildikó Benszki Andrea Bognár András Domonkos Olga Egri Márta Farkasdi László Gombos Gyula Handli Edit Horváth Márta Kálmán Mária Lung László Mező Veronika Mondovics Róbert Nagy Zsuzsanna Názár Éva Sári István Sümegi Péter Szakács Erzsébet Varga Andrea Varga Edit Viglidán Csilla Violka Zsuzsanna

8.a. Osztályfőnök: Kóbor Mihályné Ábrahám Tímea Borbély István Csendes Márta Dávodi Csaba Derényi Anikó Farkas Mária Zsuzsa Fekete László Gyurkovics Emma Handli Tamás Horváth Péter Lipcsei Katalin Maracskó László Molnár Júlianna Nagy Gabriella Pej Krisztina Petrovicz István Porcz Tünde Sári Natália Sári Zsolt Schwéger Szabolcs Szabó Ferenc Szabó Hajnalka Tóth Róbert Váczi Anikó Vörös Aliz

8.b. Osztályfőnök: Pápai Margit Ábrahám Marianna Ács Anikó Babos Ilona Csendes Péter Csepi Erzsébet Élő Andrea Farkas Tünde Horváth Zsuzsanna Kiss Olivér Kósa Ildikó Köböl János András Novák Katalin Novák Péter Paár Sándor Pintér Attila Popovics Zsuzsanna + Ribár János Sebestyén Ferenc Szabó Attila Szabó Marianna Szalai Zsolt Szaniszló Irén Szatmári Zsolt Szücs Irén Torma László Tóth Ervin

1983/84 1984/85

Page 59: letölthető PDF formátumban.

Iskolánk tanulói voltak

59

8.a. Osztályfőnök: Bakonyi István Baranyai Csaba Csendes Andrea Fazekas József Fekete Tímea Gombos Krisztina Harangozó István Horváth Erika Kállai László Király Zoltán Kiss Andrea Kóczián Lilla Kocsis Marianna Németh Annamária Németh Marietta Ősz Andrea Paár Gizella Pintér Zoltán Prém Edit Sarmon Ágota Schwarcz Zsolt Sulyok Anetta Mónika Szemenyei Szilárd Szemethy Mónika Vas Attila

8.b. Osztályfőnök: Szücs Alajosné Árpási Andrea Bán Zsolt Faragó Laura Farkas Gyöngyi Lung József Navratyil István Paár Katalin Paár Tímea Pej Ferenc Pintér Mária Póczik Imre Sipák Zoltán Sipák Zsolt Sipos Ferenc Soós Annamária Sulyok Krisztina Szabó Marianna Szabó Tamás Szalai József Szalontai Ibolya Tóth Sándor Váczi Ernő

8.a. Osztályfőnök: Németh Ottóné Ábrahám Balázs Ács Gyula Borbély Péter Csizmadia Éva Faragó Klára Farkas Péter Fekete Andrea Hajmási Róbert Horváth Zsolt Kállai Imre Názár Krisztina Péntek Zsolt Pintér Attila Pintér Gyöngyi Pintér Hajnalka Rosta László Szabó Beáta Szakonyi Szilárd Takács Éva Varga Róbert Válint Imre

8.b. Osztályfőnök: Ország Lászlóné Csendes Tamás Dávid Zsolt Élő István Görcs Tünde Handli Anita Handli Ildikó Horváth Ervin Juhász Imre Kállai Attila Kósa Judit Nagy István Póczik Irén Sarmon Kálmán Sári Anita Simon Lívia Somogyi Ildikó Stefka Róbert Szabó Károly Szabó Zoltán Tóth Zsuzsanna Viglidán György

1985/86 1986/87 8.a.

Osztályfőnök: Banyár Béláné Ábrahám István Ábrahám Marianna Árpási Gyöngyi Bakonyi Péter Tamás Baracskai Lajos Bedők Zoltán Gábor Buczkó Róbert Farkasdi Anikó Fazekas Zsuzsanna Horváth Csaba Horváth Szilvia Kállai Aranka Kocsis Attila Kozicz Katalin Óvári Erika Pápai László Prokaj Zsolt Rojkó Zoltán Sebestyén Tamás Sebestyén Zsolt Szabó Péter Szabó Tamás Tatai Károly Tóth Hajnalka Tóth Imre Trestyén Elemér Varga Renáta Imelda Varga Zoltán Vavrik Katalin Váczi Csaba Osztályfőnök: Rákosi Péterné Kertész Andrea

8.b. Osztályfőnök: Németh Ottóné Baranyai László Beke Valéria Csendes Tamás Éliás Vilmos Farkas Éva + Farkas István Fülöp István Gémesi Márta Gombos Zoltán Hardi Szilvia Horváth Krisztina Horváth Péter Horváth Tivadar Kállai Zsolt Kertész Tihamér Király Edina Kovács Péter Lung Mária Markovszky Ernő Molnár Péter Molnár Zoltán Paár Hajnalka Pillár Zsolt Porcz Loránt Saru Csaba Somogyi József Szabó Sándor Szalontai Konrád Turcsa Teréz Váczi Tünde Kovács Imre Tretyén László

8.a. Osztályfőnök: Nagyné Nánai Anikó Bejczi Ákos Berki Mária Farkas István Fülöp Edina Fülöp Imre Gémesi Krisztina Hajdufi Zoltán Hajmási Richárd Horváth Beáta Horváth Henriett Kállai Zoltán Pintér Anita Prájner Beatrix Raff Gábor Sári Hajnalka Sári Tamás Somogyi Miklós Szabó Anita Szabó Ildikó Szabó Tünde Szalai Csaba Torma Péter Válint István

8.b. Osztályfőnök: Pápai Margit Ács Szabolcs Bellovics Emil Csendes Szilvia Csizmadia Tünde Farkas Tibor Gaál László Herczeg Katalin Józsa Mónika Kállai Éva Király Olivér Kovács Lívia Németh Árpád Palakovics László Polgár Tibor Sári Ákos Donát Sebestyén Rita Sulyok Gyöngyi Szabó János Szemenyei Péter Varga Mária Varga Szilvia Váczi József Osztályfőnök: Rákosi Péterné Egri Zsolt Pápai Péter

Page 60: letölthető PDF formátumban.

Iskola szervezetei régen és ma

60

1987/88 1988/89 8.a.

Osztályfőnök: Bakonyi István Baracskai József Czigler Kinga Czizmadia Klára Csollány Teréz Dénes László Handli Péter Harangozó Edina Horváth Éva Horváth Hedvig Horváth Zsolt Kiss Erika Kiss Tünde Markotics Gábor Nagy Lajos Paár Bernadett Péter Attila Pintér Attila Pintér Zoltán Raff Tamás Ress László Szabó Péter Szalai Anita Szalontai Klementina Szemenyei Eleonóra Trestyén Szabolcs Varga Zsuzsanna Varsics Beáta

8.b. Osztályfőnök: Banyár Béláné Antalovics Balázs Dénes Ferenc Éliás Zsolt Gróz Szilvia Gunyhó Zsolt Horváth Béla Király Márta Kiss Balázs Kiss Jusztina Kovács János Lüvi Beatrix Markovszky Teréz Molnár Szilvia Nagy Attila Nagy Mónika Názár Katalin Paár Ferenc Pár Róbert Pintér Anita Simon Tünde Sipák Andrea Sturm Gábor Szabó Brigitta Szalontai Mónika Szemenyei Szilvia Tóth Gábor

8.a. Osztályfőnök: Ország Lászlóné Andorka Mónika Boczor Terézia Csendes Ildikó Csiszár Zsolt Csizmadia József Dénes Krisztina Farkas Anita Farkas Mónika Francia Sándor Gombos Lilla Horváth Henrietta Kállai Adrienn Lung Andrea Lüvi Péter Németh László Ősz Veronika Péter Renáta Sebestyén Imre Somogyi Andrea Somogyi Ferenc Somogyi Renáta Szabó Ágnes Szabó Imre Szalontai Zoltán Torda Tamás Újvári Imre Visi Mária

8.b. Osztályfőnök: Szücs Alajosné Anghelyi Imre Ábrahám Ferenc Csendes Ildikó Csendes Imre Csendes Tünde Csöndes Vilmos Domján János Gombos Zsolt Kállai Tamás Király Krisztina Kiss Vilmos Kulcsár Zoltán Lüvi Krisztián Mondovics Gábor Nagy Krisztina Németh Ágnes Palakovics Melinda Rosta Anita Sári Balázs Sebestyén Szabolcs Simon Piroska Solymosi Marianna Szabó Csilla Szabó Katalin Szalontai Katalin Szücs Balázs Tischler Rita Varga Henrietta Válint Nóra

1989/90 1990/91 8.a.

Osztályfőnök: Banyár Béláné Andorka Szilvia Baracskai Henriette Berkes Katalin Csiszár Péter Csomai Henrietta Farkas Antal Farkas Mária Friedmann Melinda Fülöp Tibor Hangyál Balázs Harangozó Csaba Hérics Éva Kiss Attila Kovács András Kovács Katalin Madarász Szabolcs Németh Krisztina Pápai Szabolcs Pintér Péter Ribár Krisztián Simon Renáta Szabó Attila Szabó Tímea Szalontai Csaba Szalontai Roland Tóth Ildikó Varga Annamária Varga Rita Varsics Andrea

8.b. Osztályfőnök: Németh Ottóné Bejczi Krisztián Csendes Zoltán Ferencz Virág Gaál Tünde Gombos Mónika Józsa Gábor Józsa Tivadar Lendvai Szabolcs Lüvi Rudolf Markó Krisztina Názár László Németh Tamás Pintér Lívia Rab Gábor Sulyok Gabriella Stefanovics Balázs Stecina Krisztián Szabó Gábor Szalai Andrea Szalontai Zsuzsa Szücs Richard Tankovics Bernadett Tóth Ferenc Tóth Sándor

Osztályfőnök: Rákosi Péterné Csöndes Anita Erős György

8.a. Osztályfőnök: Horváth György Antalovics Gabriella Boczor László Bognár Barbara Borbély Sándor Csendes József Csendes Tímea Csizmadia Viktor Farkas Noémi Fókás Gábor Fridrik Richard Friedmann Tímea Fülöp László Fülöp Péter Fülöp Tünde Handli Rita Hangyál Judit Horváth Csaba Horváth Norbert Jánoki Annamária Kállai Béla Kernya Mária Judit Kovács Béla Madarász Krisztián Németh Hajnalka Pádár Zsigmond Radnóti Brigitta Somogyi Tamás Sturm Attila Szabó Gábor Szabó Szilvia Szalontai Tünde

8.b. Osztályfőnök: Lengyelné Fenyvesi Márta Anghelyi Judit Bognár Veronika Bujdosó Anita Csizmadia Ágnes Csöndes Zoltán Éliás Kornélia Francia Róbert Gunyhó Gábor Gunyhó Károly Hegedüs Kolos Hegedüs Valéria Hentz István Horváth István Kovács Gyöngyi Kulcsár Gábor Markotics Judit Mészáros Árpád Nagy Melinda Németh Gábor Oláh Ramóna Paár Orsolya Pápai Judit Pár Szilvia Sulyok Melinda Szabó Balázs Szabó Győző Szabó Viktor Szalai Sándor Szalontai Melinda Trestyén Péter

Page 61: letölthető PDF formátumban.

Iskolánk tanulói voltak

61

1991/92 1992/93 8.a.

Osztályfőnök: Bakonyi István Anghelyi László Ács Bernadett Bene Anita Bozsoky Róbert Bödei Edina Csepi Károly Csepi Terézia Fülöp István Gábriel Renáta Gémesi Attila Hangyál János Horváth Hajnalka Kállai Eszter Kállai Róbert Kóbor Edit Kósa Balázs Kovács Anita Kovács Norbert Kozári Szilárd Madarász Sándor Németh Éva Óvári Anikó Pintér Gábor Pintér Zsuzsanna Sarmon Attila Saru Gábor Sturm Andrea Szabó Gábor Török Zsuzsanna Osztályfőnök: Rákosi Péterné Csepi Péter, Kállai László Lendvai Eszter

8.b. Osztályfőnök: Váczi Gertrúd Baracskai Péter Csendes Attila Dávid Szabolcs Ferencz Piroska Ferenczi Krisztina Fülöp Gábor Fülöp Natália Jáger Tímea Kapusi Péter Kéring Szilvia Kiss Edit Lendvai Orsolya Magyari Virág Németh Balázs Ódor Anita Pápai Bernadett Pár Iván Pohlmüller Ferenc Polgár Szilárd Rosta András Schreiner Csaba Somogyi Marianna Szabó Zsolt Szücs Kinga Tóth Csaba Tóth Gábor Váczi Judit Varga Krisztián Varga Márta

8.a. Osztályfőnök: Kozicz László Ábrahám Lívia Berkes Ilona Borbély Péter Bujdosó Krisztián Burkus Tímea Csepi Szabolcs Csiba Eszter Eklics Krisztina Farkas Gábor Gémesi Balázs Hangyál István Harangozó Anasztázia Hérics Anikó Ihász Richárd Józsa Szabolcs Kállai Andrea Kovács Tímea Lüvi István Majoros János Molnár Hajnalka Németh Eszter Pádár Szabolcs Pintér Andrea Réfi Imre Schreiner Adél Sebestyén Krisztián Solymosi Gábor Varga Roland Varsics László Varsics Nándor

8.b. Osztályfőnök: Szűcs Alajosné Ábrahám Balázs Bedő Zoltán Bellovics Péter Benke Pál Csánki Norbert Csendes Károly Domján Krisztián Fridrik Sebestyén Józsa Renáta Kállai Tímea Kéring Péter Kiss Henrietta Kovács József Lüvi Anikó Manga Gyönygi Mankóczi Tamás Mészáros Anita Németh András Németh Anikó Orosz Andrea Pulai Zsolt Stefanovits Szilvia Suba Tamás Szabó Andrea Szabó Csaba Tankovics Szabolcs Tóth Edina Varga Lőrinc Violka Ildikó Vulcz Elvira

1993/94 1994/95 8.a.

Osztályfőnök: Németh Ottóné Bogár Attila Csendes László Csendes Marianna Csizmadia Eszter Csomai Zsanett Eklics Eszter Farkas Beatrix Fülöp Balázs Harangozó Attila Horváth Attila Horváth Márta Ihász Bernadett Kállai Péter Kállai tamás Kernya lászló Kovács Erika Pintér Tünde Pulai Tamás Sári Attila Sári Ildikó Sebestyén Balázs Suba Bea Sulyok Eszter Szabó Péter Szűcs Balázs Varga Tamás Violka Róbert

8.b. Osztályfőnök: Szűcs Alajosné Anghelyi Csaba Bakonyi Katalin Bátri Ferenc Bellovics Gábor Derényi Veronika Domonkos Gábor Éliás Tímea Hentz Balázs Józsa Károly Kapusi Beatrix Kiss Kálmán Kocsis Zsolt Lengyel Tímea Madarász Zsanett Nagy Judit Pekker Szabina Sári Tamás Schall Krisztina Sebestyén Melinda Simon Dóra Sulyok Gábor Szabó Ildikó Szalai Krisztina Tamás Krisztina Tóth Zoltán Újvári Csaba Varga Tamás

8.a. Osztályfőnök: Koziczné Takács Mariann Borbély László Bödei Rita Gregosits Zoltán Hangyál Zsuzsanna Horváth Zsuzsanna Józsa Károly Józsa Veronika Kállai Gábor Leopold Ildikó Lung Balázs Mészáros Edina Novák Eszter Pintér Zsolt Ricza Zsolt Szabó Attila Szabó Veronika Szűcs Szabolcs Varga Péter Varsits Tivadar Vulcz Zoltán

8.b. Osztályfőnök: Szűcs Alajos Árpási Anita Böröczki Péter Farkas Szabó András Heczeg Lajos Horváth Enikő Józsa Attila Kállai Gábor Kállai Szilveszter Kovács József Krajczár Csaba Németh Gergely Oláh Zília Pekker Szabolcs Pohárnik Jolán Sebestyén László Simon Marianna Szalai Mária Venesz Judit Violka Anikó Violka Balázs

Page 62: letölthető PDF formátumban.

Iskola szervezetei régen és ma

62

1995/96 1996/97 8.a.

Osztályfőnök: Németh Ottóné Ábrahám Elvira Ács Tibor Baracskai Renáta Bátri Viktor Csomai Nikolett Domonkos László Fekete Judit Kocsis Eszter Kocsis Rita Magyari Szabolcs Manga Richárd Mészáros Krisztián Sárvári Zoltán Solymosi Gergely Szabó András Szalontai Richárd Váczi Tamás

8.b.

Osztályfőnök: Bakonyi István Borbély Anita Domonkos László Kalapos Henrietta Kalapos Zoltán Kiss Roland Pohárnik János Sári Eszter Sebestyén Gergely Sulyok Zsolt Újvári Zsolt Váczi Katalin

8.a.

Osztályfőnök: Jófejűné Pápai Margit Csendes Szabolcs Gregosits Andrea Jakatics Hajnalka Kamondi Adrienn Kapusi Bertalan Kósa Miklós Kovács Mária Lakner Krisztián Lengyel Lajos Majoros Zsuzsanna Novák Csaba Pintér Katalin Szalai Renáta Szalai Rita Tóth Hajnalka Virág Eszter

8.b.

Osztályfőnök: Kozicz László Anghelyi Gábor Bán Szilárd Horváth Nikolett Jeck Aranka Joó Balázs Kovács Zoltán Nagy Katalin Sárközi Márta Somogyi Nikolett Szöllősi Annamária Varga Annamária Varga Mónika Varsits Gábor

1997/98

1998/99

8.a.

Osztályfőnök: Molnár János Borbély Tímea Gémesi Nikolett Horváth Erik Kállai józsef Krajczár Szabina Leopold Adrienn Németh Judit Sári Balázs Szabó Erzsébet Szabó Zoltán Szemeti Krisztina Varga Andrea Varga Zsolt

8.b.

Osztályfőnök: Szűcs Alajosné Árpási Attila Bognár Ivett Dezső Attila Dénes Barbara Halász Viktória Kállai Renáta Kiss Gábor Kovács Klaudia Máj Edina Molnár Attila Nagy Gergely Nagy Péter Nagy Sándor Pákozdi Roland Sári Ibolya Szakatics Alajos Violka Melinda

8.a.

Osztályfőnök: Bakonyi István Berkes István Bognár András Bognár Balázs Dobrádi Adrián Dualszky Imre Gémesi Mónika Józsa Zsolt Karika Krisztián Kéring József Nagy Márta Novák Éva Sári Gábor Takács Hajnalka Végh József Csaba

8.b.

Osztályfőnök: Kozicz László Bácskai Zsófia Csikár Andrea Domonkos Balázs Eklics Ádám Fekete Gábor Kovács Ildikó Lakner Szilárd Nagy Alíz Orosz Mónika Sebestyén Lilla Szalai György Szemeti Attila Szöllősi László Varga Béla Trestyén Ádám Zsenák Éva

Page 63: letölthető PDF formátumban.

Iskolánk tanulói voltak

63

1999/2000 2000/2001 8.a.

Osztályfőnök: Szűcs Alajosné Bodor Andrea Böröczki Róbert Eklics Tamás Fekete Gábor Gózner Zsolt Horváth Dóra Horváth Nikolett Horváth Zsófia Karika Richárd Kállai András Lakos Géza Lengyel István Régi Nikolett Somogyi Tamás Sulyok Mónika Violka Eszter

8.b. Osztályfőnök: Kozicz László Anghelyi Péter Berki jános Farkas Adrienn Király György Kovács Péter Mészáros Mónika Németh Erika Németh Viktor Pintér Mária Sárközi Csaba Solymosi Judit Szűcs Ferenc Tischler Kálmán

8.a. Osztályfőnök: Jófejűné Pápai Margit Benke Kinga Csikár Péter Gunyhó Andrea Jakatics Adrienn Karika Csaba Nagy ákos Németh László Petrovicz Adrienn Szabó Péter Szakatics Katalin Szirmai Barbara Takács Zsolt Trestyén György

8.b. Osztályfőnök: László Balázs Ábrahám Viola Ács Tamás Bán ákos Csiszár Kitti Csizmadia Péter Fülöp Olívia Kiss Zoltán Kocsis Hajnalka Kovács Dávid Kovács Renáta Máj Nikolett Molnár Eszter Nagy Gábor Pákozdi Ramóna Pintér Imre Varga Anita Varga Ferenc Zsenák Eszter

2001/2002 2002/2003

8.o.

Osztályfőnök: Molnár János Balogh Viktória Farkas Richárd Gunyhó Roland Hindrich Veronika Horváth Márk Horváth Melinda Horváth Péter Kamocsai Sándor Kemény Melinda Koreny Gábor Lakos Renáta Lucz Melinda Markó László

Mecséri Márton Molnár Béla Nagy Zsanett Németh Ákos Németh Viktória Porcz Gábor Szabó Gábor Szöllősi Tünde Válint Szilárd Virág Zsolt Zsédely Attila Kotek Zsolt Szipőcs Erika

8.o.

Osztályfőnök: Bebesiné Sánta Andrea Besenyei Sándor Czumpf Ádám Csanda Orsolya Csiszár Szabina Csizmadia Miklós Dambean Georgina Dénes Adrienn Gunyhó Szilvia Handl Balázs Hatos Tamás Horváth Endre Gergely Horváth Krisztina Kapusi René Kovács Balázs

Kovács Tamás Mecséri Péter Molnár Krisztina Nagy Imre Németh Edina Németh Tamara Papp Ádám Régi Bernadett Schliffer Tamás Somogyi Zsuzsanna Turóczi Fruzsina Varga Petra Vecsei Barnabás Lendvai Zoltán

Page 64: letölthető PDF formátumban.

Iskola szervezetei régen és ma

64

2003/2004 2004/2005 8.a.

Osztályfőnök: Kozicz László Bognár János Borota Edgár Czumpf Adél Gunyhó Judit Karika István Karika Renáta Kemény Lajos Kerék Alexandra Kerék Barbara Kovács Richárd Ludván Dávid Stehenits Dávid Szeder Ádám

8.b. Osztályfőnök: Rucskáné Kóródi Anett Anghelyi Ádám Ábrahám Edina Bedő András Domonkos Éva Eklics Borbála Gunyhó Tamás Horváth Eszter Hutflesz Péter Paár Szilárd Pintér Anikó Pintér Katalin Schmied Róbert Schwarcz András Tischler Zoltán Trestyén Erik Ungvárszki Dávid Varsics Attila Rittenbacher Szilvia

8.a. Osztályfőnök: Gombás Péter Bedő Péter Bellovics Bálint Ferencz Antónia Funk Attila Gémesi Krisztián Horváth Anna Jófejű Anikó Jófejű Anita Kállai Zsolt László Beatrix Mészáros Norbert Németh Zsanett Ország Dávid Petrovicz Bernadett Preiner Zoltán Sipák Ádám Szabó Balázs Szalai Márk Tőkés Árpád Turóczi Szabolcs Vecsei Roland

8.b. Osztályfőnök:Csigóné Máté Zsuzsanna Balogh Alex Bene Katalin Darvas Bernadett Faminger Erzsébet Gombás Gyönygvér Handl Renáta Kévés Tamás Kiss Szilveszter Kovács Gábor Lencz Péter Markó Krisztián Mondovics Szandra Petrovicz Márk Prém Annabella Sulyok Dávid Szalontai Attila Szemenyei Genovéva Tankovics Dávid Varga Ákos

2005/2006 8.o.

Osztályfőnök: Molnár János Dobos Ádám Domonkos Gergő Fülöp Henrik Horgány Eszter Horváth Viktor Hutflesz Krisztián Kocsis Ibolya Kovács Károly László Rita Ledniczky Gábor Lehner Balázs Pillár Tamás Preiner Zsófia Sári Klaudia Schall Diána Szalontai Attila Tokos Bianka Válint Petra Varsics Balázs Vitárius Márk Vörös Torma Csaba

„Amit tapasztalsz, érzesz és tanulsz, Évmilliókra lesz

tulajdonod” Madách Imre


Related Documents