YOU ARE DOWNLOADING DOCUMENT

Please tick the box to continue:

Transcript
Page 1: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

Fehér Könyv

Módszertani útmutató a közgyűjteményi kulturális

örökség digitalizálásához és közzétételéhez

2019

Készítették: az EMMI megbízásából felkért közgyűjteményi szakértők

Page 2: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

2

Felelős kiadó: Emberi Erőforrások Minisztériuma

Szerkesztők: Kómár Éva, Bánki Zsolt

Szerzők: Bánki Zsolt, Fonyódi Krisztián, Káldos János, Kómár Éva, Ráduly György,

Szatucsek Zoltán

További szerzők: Buzás Gergely, Csorba Gábor, Dancs Szabolcs, Dr. Halász Annamária,

Holl András, Horváth Ádám, Kabán Benedek, Maczelka Árpád, Mohay Anikó, Répászky

Lipót, Szabó Mihály, Szüts Etele, Szakadát István, Vermes Zoltán

Page 3: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

3

I. Bevezető ................................................................................................................................ 5

II. Digitális tartalmak előállítása ............................................................................................ 7

2.1 A gyűjteményi digitalizálás szempontjai, célja............................................................. 7

2.2 A digitalizálandó anyagok kiválasztásának szempontjai .............................................. 9

2.3 Digitalizálási projekt tervezése, munkafolyamata ...................................................... 13

2.4 Analóg objektumok digitalizálása típusok szerint ...................................................... 15

III. Metaadatok, adatcsereformátumok ............................................................................... 51

3.1 A metaadatok szerepe, típusai ..................................................................................... 51

3.2 Metaadatok, adatcsereformátumok – Audiovizuális archívumok .............................. 55

3.3 Metaadatok, adatcsereformátumok – Könyvtári ágazat .............................................. 58

3.4 Metaadatok, adatcsereformátumok – Levéltári ágazat ............................................... 66

3.5 Metaadatok, adatcsereformátumok – Múzeumi ágazat............................................... 71

IV. Publikus metaadatok ....................................................................................................... 77

4.1 Publikus metaadatok – Audiovizuális archívumok ..................................................... 77

4.2 Publikus metaadatok – Könyvtári ágazat .................................................................... 79

4.3 Publikus metaadatok – Levéltári ágazat...................................................................... 81

4.4 Publikus metaadatok – Múzeumi ágazat ..................................................................... 89

V. Névterek ............................................................................................................................. 95

5.1 Névtér definíciója, típusai ........................................................................................... 95

5.2 A Nemzeti Névterek értelméről és hasznáról ............................................................. 95

5.3 Nemzetközi névterek................................................................................................. 101

VI. Digitális objektumokra vonatkozó közzétételi elvárások ........................................... 117

6.1 Képfájlok ................................................................................................................... 117

6.2 Szövegfájlok ............................................................................................................. 119

6.3 Hangfájlok ................................................................................................................. 120

6.4 Videofájlok ............................................................................................................... 121

VII. Digitális tartalmak menedzsmentje ............................................................................ 123

7.1 Digitális objektumok menedzsmentje ....................................................................... 123

7.2 A digitális objektumok egyedi azonosítása ............................................................... 134

7.3 Digitális megőrzés – Hosszú távú megőrzés ............................................................ 139

7.4 A digitális tartalmak archiválása és szolgáltatása: intézményi repozitóriumok ....... 159

7.5 Integrált múzeumi gyűjteménykezelő rendszerek..................................................... 164

VIII. A közzététel kommunikációs szabványai .................................................................. 167

8.1 API ............................................................................................................................ 167

Page 4: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

4

8.2 Z39.50 ....................................................................................................................... 168

8.3 SRU/SRW ................................................................................................................. 168

8.4 OAI-PMH ................................................................................................................. 169

8.5 SWORD .................................................................................................................... 170

IX. Adatkapcsolat ................................................................................................................. 171

9.1 Szemantikus kapcsolatok, szemantikus web ............................................................. 171

9.2 Linked Open Data ..................................................................................................... 172

9.3 Schema.org ................................................................................................................ 173

X. Aggregáció ........................................................................................................................ 175

10.1 Az aggregáció fogalma, típusai ................................................................................. 175

10.2 Közgyűjteményi aggregátorral szemben támasztott követelmények, és az aggregátor

szolgáltatásai ...................................................................................................................... 176

10.3 Szakági aggregáció – Audiovizuális archívumok, Magyar Nemzeti Filmarchívum 178

10.4. Szakági aggregáció – Audiovizuális archívumok, MTVA Archívuma .................... 182

10.5 Szakági aggregáció – Könyvtári ágazat, Országos Széchényi Könyvtár.................. 185

10.6 Szakági aggregáció – Levéltári ágazat, Magyar Nemzeti Levéltár .......................... 197

10.7 Szakági aggregáció – Múzeumi ágazat, Magyar Nemzeti Múzeum ......................... 200

10.8 Szakági aggregáció – Egyéb intézmények, kiemelten egyházi fenntartású

intézmények, Forum Hungaricum Nonprofit Kft. .............................................................. 203

10.9 Nemzeti Adattár Projekt ........................................................................................... 205

10.10 Az Europeana ........................................................................................................... 208

10.11 Nemzeti közgyűjteményi aggregációk – olasz, francia, német ................................ 212

XI. Adatgazdagítás ............................................................................................................... 223

11.1 Az adatgazdagítás folyamata .................................................................................... 223

11.2 Az Europeana gyakorlata .......................................................................................... 225

11.3 Oktatási szempontú adatgazdagítás .......................................................................... 227

XII. Jogi keretek ................................................................................................................... 228

12.1 A szerzői jogi oltalom alatt álló alkotások felhasználása a közgyűjtemények

digitalizálási tevékenysége során ....................................................................................... 228

12.2 A felhasználások engedélyezése, alternatív engedélyezési modellek ....................... 233

12.3 A szabad felhasználás esetei ..................................................................................... 241

12.4 Főbb adatvédelmi szempontok ................................................................................. 250

Page 5: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

5

I. BEVEZETŐ

A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és

bemutató intézményeink, több mint 20 éves tapasztalattal

rendelkeznek a digitalizálás terén.

A Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia 2017-2025 a

Digitális Nemzet Fejlesztési Program keretében készült,

amelynek egyik fő célja, hogy a közgyűjtemények – könyvtárak,

múzeumok, levéltárak és audiovizuális archívumok – az

állampolgárok számára minél szélesebb körben tegyék

hozzáférhetővé anyagaikat elektronikus formában az eddigi,

elsősorban állományvédelmi, digitalizálás helyett.

A Stratégia kidolgozása messze túlmutat azonban az egyes közgyűjteményeken.

Megalkotásához a tudomány- és a szakágak közötti szoros együttműködésre, közös

gondolkodás megteremtésére volt szükség. Mára elmondhatjuk, hogy a közgyűjtemények – és

köztük az „aggregátor-intézmények” –együttműködése folyamatos és eredményes. Az

egymással megosztott tudás és információ nemcsak a munkacsoportok szakmai együtt

munkálkodásában, hanem a közös, online megjelenés következtében is szélesebb körben

hasznosulhat.

Stratégiai célunk, hogy a közös kulturális értékeink megismerhetővé és közkinccsé

válhassanak, és használatuk épüljön be a mindennapjainkba a 21. századi technológia

segítségével.

A közgyűjtemények ennek érdekében egyrészt azon dolgoznak, hogy a digitálisan elérhető

dokumentumaik száma jelentősen növekedjék: 2025-re az intézményekben őrzött

gyűjtemények 50%-a legyen digitális formában is nézhető, másrészt, hogy összhangban

legyenek a Digitális Oktatási Stratégiával, amelynek keretében a közgyűjteményi tartalmak

40%-ban oktatási célokat szolgálnak, szélesítve az elektronikus oktatási anyagok palettáját és

az intézmények digitális szolgáltatásait.

További kihívás az ágazat számára, hogy kiszolgálja az egész életen át tartó tanulás

rendszerét, és ennek keretében tartalmakat közvetítsen a tudományos kutatás és a kreatív

iparágak számára, illetve a közgyűjteményekben összegyűjtött ismereteket és

újrahasznosításukat megkönnyítse az információszerzés, a szabadidő hasznos eltöltése

érdekében.

Page 6: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

6

Terveink szerint, a közgyűjtemények anyagát egy olyan nemzeti közgyűjteményi online

keresőrendszerben tesszük elérhetővé, amelynek alapja az együttműködést biztosító egységes,

könnyen kezelhető adat-nyilvántartási rendszer létrehozása.

A keresőrendszer megvalósítására jön létre a Nemzeti Adattár Projekt. Az együttműködő

intézmények ebben a rendszerben továbbra is maguk kezelik és rendszerezik, dolgozzák fel és

teszik hozzáférhetővé gyűjteményeiket. Az Adattár egy keresőoldal, ennek következtében a

létrehozott tartalmakhoz fűződő jogkezelési kontroll továbbra is az egyes intézmények

hatáskörében marad.

Jelen kiadvány – a Fehér Könyv – célja, hogy a közgyűjtemények azonos irányelvek mentén,

közös módszertan alapján digitalizálják és tegyék online elérhetővé felhalmozott értékeiket

annak érdekében, hogy a közös keresőrendszerben – a hatályos jogi szabályozásoknak

megfelelően – a különféle digitális tartalmak tematikus keresése bárki számára lehetővé

váljék.

A Fehér Könyv létrehozásában közreműködő kollégák a hatékony keresés érdekében

nemzetközileg is alkalmazott, közös szabványokon alapuló meta-adatkészletet dolgoztak ki,

amelyet közgyűjteményeink azonos módon használhatnak fel.

A kiadvány online-formáját annak érdekében és úgy alkottuk meg, hogy élő anyagént

folyamatosan reagálhasson a szabványok és a technológia gyors változásaira.

Célunk, hogy a digitális kiadvány segítségével lehetőséget teremtsünk a szakértők számára a

legújabb technológiai és módszertani információk és eredmények beemelésére tudományos

területükre.

Használják ezt a Fehér Könyvet az intézményi digitalizálás iránytűjeként, azért, hogy a

nemzeti kulturális örökségünk – azaz a kultúrkincsünk – mindenki számára elérhető lehessen!

Budapest, 2019. december

Fekete Péter

kultúráért felelős államtitkár

Page 7: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

7

II. DIGITÁLIS TARTALMAK ELŐÁLLÍTÁSA

2.1 A gyűjteményi digitalizálás szempontjai, célja

Ahhoz, hogy egy közgyűjtemény korszerű szolgáltatásokkal álljon az információs és

tudásalapú társadalom rendelkezésére pontosan meg kell neveznie, hogy mit tekint a digitális

tartalom létrehozás és szolgáltatás céljainak.

E célokat az alábbiakban határozhatjuk meg:

Állományvédelem

Az analóg objektumok állagának megőrzése és kutathatósága tekintetében jelentős

előrelépésnek tekintendő, hogy az egyszeri, szakszerű digitalizálást követően az

objektum kutathatósága – a digitális reprodukción keresztül – meghatványozódik,

miközben az eredeti objektum biztonsága és sérülékenysége csökken. Mivel a

használat a legnagyobb elővigyázatosság mellett is felgyorsítja azokat a folyamatokat,

amelyek az eredeti objektumok károsodásán keresztül azok pusztulásához vezetnek, a

másolatkészítés célja az eredeti adathordozók kivonása a kutatóforgalomból és

digitális másolattal való helyettesítésük.

Új típusú megőrzés, biztonság

Bár kétségtelen, hogy az eredetiség pótolhatatlan, de a digitális megőrzés mégis

megteremti annak a lehetőségét, hogy az objektum esetleges sérülése vagy

megsemmisülése esetén az azt reprodukáló másolat létrehozható legyen. A

közgyűjteményi anyag kitett a természeti katasztrófáknak, az ember okozta

pusztításnak és a rögzítéshez használt anyagok természetes romlásának. A digitalizálás

biztonsági célja az egyedi értéket őrző gyűjteményekben lévő információ megóvása az

eredeti pusztulása esetén.

Állománygyarapítás

A digitalizálás lehetőséget teremt a gyűjtemények számára, hogy olyan tartalmakkal

gazdagítsák gyűjteményeiket, amelyeknek eredetiben való megszerzésére nincs

lehetősége.

Page 8: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

8

Új típusú szolgáltatások

A digitalizálás egyik legközvetlenebb célját azon széleskörű szolgáltatások jelentik,

amelyek a kulturális örökségi tartalmakat a tanulási, érték- és tudásközvetítési

folyamtok közvetlen szereplőivé teszik. A digitalizálás révén megteremthető az

egymáshoz tárgyilag vagy provenienciájuk szerint kapcsolódó tartalmak integrációja,

amin keresztül a több, különböző intézményben és közgyűjteményben őrzött anyagok

virtuális újraegyesítésére is lehetőség nyílik az eredeti rendezése, illetve átadása

nélkül.

Publikálás, felhasználhatóság

A digitalizált tartalmak a közzététel korábban nem ismert, és nem alkalmazott

csatornáin keresztül juthat el a szakmai, és tudományos közösséghez, illetve a

legszélesebb értelemben vett kultúrafogyasztókhoz, az internet nyilvánosságán, az

attrakció-fejlesztéseken (kiállítási informatika, lokatív és mobilalkalmazások), és a

kreatív ipar támogatásán keresztül. A digitális tartalom révén olyan felhasználási

módok, kutatási módszerek nyílnak meg a kutatók előtt, amelyek nem voltak

lehetségesek az analóg gyűjteményekben. A digitális tartalomban végezhető keresés,

tartalomelemzés, automatikus feldolgozás a források használatának lehetőségeit

jelentősen kibővíti. Támogatja az archívum eredeti szerkezetének dekonstrukcióján

alapuló kutatási megközelítéseket. A könnyebb keresési lehetőségeken keresztül a

kutatásba olyan anyagok is bevonhatók, amelyek az alacsonyabb szintű

feldolgozottság miatt korábban a kutatói érdeklődésen kívül estek.

Növeli a gyűjteménybe látogatók számát

A helyesen alkalmazott digitális közzététel – mint például a dinamikus web

kommunikáció vagy a virtuális kiállítások – növelik a gyűjtemények és az eredetiség

iránti érdeklődést és új felhasználókat generál.

Távfelhasználók, esélyegyenlőség

A digitális tartalomszolgáltatás által a kultúraközvetítő intézmények olyan

befogadókhoz juttathatják el tartalmaikat, akiket a fizikai távolság megakadályoz a

gyűjteményi térben való személyes megjelenésben. Az internet nyújtotta lehetőség,

Page 9: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

9

amely kiküszöböli a fizikai tér és az időbeli meghatározottság korlátait jelentősen

megnöveli a gyűjtemények hatáskörét és új távlatokat nyit a társadalmi

esélyegyenlőtlenségek felszámolása irányában.

Közművelődési, oktatási funkció

A digitális kulturális örökségi tartalmak kimeríthetetlen forrást biztosítanak mind az

intézményes, mind az intézményes kereteken kívüli, élethosszig tartó oktatás számára,

hogy a megfelelő szereplők olyan szolgáltatásokat hozzanak létre, amelyek

folyamatosan újrahasznosítják a memóriaintézményekben felhalmozott egyetemes és

nemzeti tudásvagyont.

2.2 A digitalizálandó anyagok kiválasztásának szempontjai

A kiválasztás folyamata

A kutatói/állampolgári igények kiszolgálása, a közművelődési és állományvédelmi

szempontok szerint is kívánatos, hogy a digitalizálásnál elsőbbséget élvezzenek a

legkutatottabb, legtöbbet használt, valamint a kiemelt érdeklődésre számot tartó analóg

kulturális örökségi tartalmak.

A digitalizálandó dokumentumok kiválasztásának folyamata az előválogatásból,

állapotfelmérésből, kiválasztásból és előkészítéséből áll.

Előválogatás

Az előválogatás során el kell végezni az alapvető ellenőrzéseket, meg kell vizsgálni az

objektumok tartalmát, állapotát.

Állapotfelmérés

A digitalizálás előkészítésének folyamatában el kell végezni a digitalizálandó állomány tételes

állapotfelmérését, mivel ez alapján hozhatók meg a döntések a digitalizáláshoz szükséges

preventív állományvédelmi beavatkozásokról. Az elvégzett állományvédelmi beavatkozásokat

és a későbbre halasztott (nagyobb beavatkozást igénylő) állományvédelmi eljárást

dokumentálni kell. Az állapotfelmérés célja, hogy meghatározható legyen az adott objektum

sérülésmentes digitalizálásának módja is.

Page 10: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

10

A digitalizálás előtt el kell végezni a objektumok állapotának és veszélyeztetettségének

felmérését és értékelését. Az állapotfelmérésnek ki kell terjednie a hordozóanyag, az

információhordozó anyag és kísérő anyagok állapotára is.

Példa:

Egy könyv állapotfelmérése során a következő részleteket kell vizsgálni:

● a kötés technikája, anyagai és állapota;

● az írás-, rajz-, festmény-, nyomathordozó (pergamen, papír,

esetleg textília) jellege, mérete és állapota és (pl. a térképek

esetében) vastagságának egyenletessége;

● az író-, festő-, nyomóanyag (tinta, festékek, nyomdafesték)

jellege és állapota.

A dokumentum(ok) állapotfelmérése során vizsgáljuk meg a

dokumentumot teljességi szempontból is. Ellenőrizzük, hogy nincsenek-e

benne hiányok, például hiányzó oldalak, hiányzó mellékletek stb.

Kiválasztás szempontjai:

Társadalmi igény elve: olyan dokumentumok vagy gyűjteményegységek

digitalizálására kerül sor, amelyekre társadalmi igény van.

minden olyan egyedi objektum vagy azok összetartozó együttese (pl.

hagyaték), amely egy intenzíven kutatott területről átfogó képet nyújt, illetve

kiemelkedő forrásértékkel bír.

a nemzeti, illetve nemzetközi érdeklődésre számot tartó kulturális örökségi

tartalmak.

az egyedileg kiemelt érdeklődésre számot tartó kulturális örökségi

tartalmak. Kiemelkedő értéket képviselő kulturális örökségi tartalmak,

amelyek meghatározó elemei a nemzeti és helyi identitásnak ezért kulturális,

oktatási felhasználásuk tartalmi, esztétikai szempontból fontos.

azokat a kulturális örökségi tartalmak, amelyek publikálását nem

akadályozzák jogi kötöttségek, amelyek újrafelhasználása jól kiaknázható,

nyílt adatként való közzététele hozzájárulhat a kulturális gazdaság

fejlesztéséhez. Más adatokkal való összekapcsolásuk (record linkage) vagy az

adatok rekonstrukciója (remix) új kutatási eredményekhez vezethet.

Page 11: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

11

Elégséges adat elve: azok a dokumentumok kerülnek digitalizálásra, amelyek

azonosításához és szolgáltatásához elégséges adat (metaadat) biztosítható.

Adatmentés elve: azok a dokumentumok kerülnek digitalizálásra, melyek esetében az

eredeti adathordozón lévő adatok hosszú távú hozzáférése csak digitalizálással

biztosítható gazdaságosan.

Állományvédelmi elv:

azok a dokumentumok kerülnek digitalizálásra, melyeknek folyamatos

szolgáltatása az eredeti analóg állományban indokolatlanul nagy állagromlást

okozna. A digitalizálás során csak indokolt esetben fogadható el az átlagos

használatnál (olvasás, kölcsönzés, mozgatás stb.) nagyobb állományvédelmi

kockázat – minden dokumentum esetében érvényesül az előzetes és utólagos

állapotvizsgálat;

a digitális másolat helyettesíti az eredeti dokumentumot;

az analóg állományok megőrzése az OSZK alapvető feladata;

a veszélyeztetettség, használat és digitalizálás összefüggései.

Veszélyeztetettség A használat gyakorisága

Nagy Közepes Csekély

Nagy Azonnali digitalizálás,

restaurálás

Digitalizálás,

restaurálás

Digitalizálás,

konzerválás

Közepes Digitalizálás,

konzerválás

Digitalizálás,

konzerválás

Elhelyezés

védőtárolóban

Csekély Digitalizálás Megfigyelés Nincs teendő

Gazdaságossági elv: a kiválasztás során figyelembe kell venni a digitalizálásra

kiválasztott eredeti könyvtári egység gazdaságos digitalizálhatóságát.

Page 12: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

12

Sokféleség elve: a kiválasztás során figyelembe kell venni az analóg

információhordozók sokféleségét (dokumentumdiverzitás) az óriásplakáttól a

mikroírásos kéziratig, a fényképnegatívtól a hanglemezek különböző fajtáiig.

Újrahasznosíthatóság elve: közzététel esetén kreatív felhasználásra teremt

lehetőséget, és a kereskedelmi felhasználáson keresztül hozzájárulhat a kulturális

gazdaság, a kreatív iparágak fejlesztéséhez.

Tömeges információ elve: kiválasztási szempont lehet, ha adatbányászati vagy automatikus

szövegelemzési módszerekkel tömegesen nyerhető ki információ a digitalizált adatokból,

illetve más adatokkal való összekapcsolásuk (record linkage) is új információkhoz vezethet.

1. A kulturális örökségi tartalmak kiválasztásakor lehetőség szerint az összetartozó

egységek együttes, egyszeri digitalizálására, a korábban töredékesen digitalizált

kulturális örökségi együttesek kiegészítésére kell törekedni.

2. A feldolgozására szolgáló technológiák dinamikusan fejlődnek. Előnyben kell

részesíteni azokat a szöveges tartalmakat, amelyeknél az automatikus

információkinyerés (Information Extraction) technológiái a képi információnál

magasabb feldolgozottsági szint elérését teszik lehetővé. Az új technológiákat, mint a

természetesnyelv-feldolgozás, képi mintázatfelismerés, audiovizuális információ

kinyerés, valamint a források azonosítását, összekapcsolását, automatikus

indexelését, szövegbányászati és kreatív megoldások alkalmazhatóságát.

Előkészítés

A kulturális örökségi tartalmak hosszú távú megőrzése érdekében az állományvédelmi

megközelítésből veszélyeztetettnek tekinthető kulturális örökségi tartalmak, digitális

reprodukciókészítésnél prioritást élveznek. A gyenge fizikai állapotban lévő törékeny, vagy

erősen szennyezett anyag esetében szükséges a restaurátori előkészítő munka (tisztítás,

javítás, restaurálás).

Az előkészítő műveletek az anyagköltség és munkaidő ráfordítás miatt nagymértékben

megnövelhetik a költségeket.

A digitalizálandó iratanyag rendezettsége/feldolgozottsága/nyilvántartottsága a digitalizálásra

való kiválasztás kiemelkedően fontos szempontja. A digitalizálás igénye a legintenzívebben

kutatott iratanyagokkal kapcsolatban merül fel, ezért a digitalizálás és

rendezés/feldolgozás/nyilvántartás kérdését együtt kell kezelni. Fontos, hogy a

rendezés/feldolgozás/nyilvántartásba vétel megelőzze a digitalizálást.

Page 13: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

13

2.3 Digitalizálási projekt tervezése, munkafolyamata

Digitalizáló projektek alatt olyan határozott célokat és a megvalósításhoz szükséges materiális

és immateriális eszközöket értünk, amelyek meghatározott időszak alatt kulturális örökségi

digitális tartalmak létrehozására és archiválására irányulnak. Kiterjedhetnek a szűkebb

értelemben vett digitalizálástól, a megőrzés, adatfeldolgozás és szolgáltatás területeire. Fő

céljuk, hogy a társadalom minél szélesebb rétegeihez jusson el a közgyűjteményekben

található információ. Ezért úgy kell tervezni és koordinálni a projekteket, hogy azok

különböző célcsoportok igényeit elégítsék ki és minél szélesebb körű gyűjteménytípusok

legyenek reprezentálva bennük.

Alapvető döntések, kritériumok:

Döntést kell hozni, hogy az intézmény a tervszerű gyűjteményi digitalizálást saját

munkatársak vagy külső szakemberek, vállalkozások bevonásával, esetleg a két eljárás

együttes alkalmazásával kívánja megvalósítani.

Döntést kell hozni, hogy az intézmény alkalmaz-e műtárgyai digitalizálásához

szükséges szakmai kompetenciákkal rendelkező szakembereket.

Áll

om

án

yvéd

elem

i ra

ngso

r

Közzétételi ra

ngso

r

Page 14: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

14

Döntést kell hozni, hogy megfelelő szakmai előkészítés, valamint a műtárgyvédelmi

és minőségi szempontok érvényesítése mellett mely műtárgytípusok esetében

célravezető vállalkozási formában kivitelezett digitalizáláshoz projekteket alkalmazni.

Döntést kell hozni a folyamatosan változó technológiák, minőségi elvárások

tekintetében, hogy a mindenkori élenjáró technológiai megoldások közül mely eljárás

a legcélravezetőbb és leggazdaságosabb.

Alapvető kritérium a nemzetközi szabványos megoldások alkalmazása, szemben az

egyedi, elszigetelt megoldásokkal.

A digitalizálást olyan minőségben kell elkészíteni, hogy az megfeleljen a szolgáltatási

igényeknek, és lehetővé tegye a hosszú távú megőrzést, szükség esetén a

forrásobjektum reprodukálását, illetve a sokoldalú újrahasznosítást.

Digitalizáló eszközök

A digitalizáló gépparkot a nagyfelbontású fényképezőgépek, a műtárgy- és dokumentum-

szkennerek, fotószkennerek jelentik. A digitális fényképezőgépekkel és speciális precíziós

szkennerrel egyedi beállítású felvételek készíthetők, míg a dokumentumszkennerekkel

tömeges digitalizálás végezhető.

A digitalizáló munkaállomások kialakításánál a következő szempontokat kell figyelembe

venni:

- általános infrastruktúra (megfelelő sávszélességű internet, tárolókapacitás, megfelelő

helyiség);

- új eszközigény, korszerű digitalizáló eszközök;

- már meglévő digitalizáló eszközök;

- megfelelően képzett, illetve tapasztalatokkal rendelkező munkatársak.

Page 15: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

15

A digitalizáló géppark összeállításánál szem előtt kell tartani, hogy minden objektum – a

műtárgyvédelmi szempontokat figyelembevevő – másolatkészítésére álljon rendelkezésre

eszköz.

A hardverbeszerzéseknél irányadó szempontok: az eszközpark egyes eszközeinek

integrálhatósága, a számítógéppel történő kommunikáció fejlettsége, a nyers fájlok

feldolgozását biztosító eszközök, a munkafolyamathoz szükséges szoftver és szakértelem

elérhetősége.

Minőségi digitalizálás csak megfelelően karbantartott eszközparkkal lehetséges. A

karbantartások célja a gépek amortizációjának lassítása és bizonyos hibák megelőzése. A

géppark avulásával a folyamatos karbantartás mellett is számolni kell. A kapacitás

fenntartása, és esetleges bővítése csak az eszközök folyamatos pótlásával lehetséges, ennek

tervezéséhez figyelembe kell venni az eszközök várható élettartamát.

Levéltári digitalizálási projekt részletesen (link)

2.4 Analóg objektumok digitalizálása típusok szerint

2.4.1 Kétdimenziós objektumok digitalizálása

A gyűjteményekben könyvek, iratok, oklevelek, napilapok, folyóiratok, fényképek, plakátok,

térképek, kéziratok, kották, hanglemezek, audiovizuális dokumentumok találhatók. Ezek

lehetnek teljesen egyediek, vagy valamilyen sokszorosítási eljárással készültek.

A digitalizálás módszerét az adathordozó és vizuálisan érzékelhető mintázat jellege határozza

meg.

Adathordozó

„Síkszerű” háromdimenziós tárgyak

Az ún. kétdimenziós gyűjteményi tárgyak valóságban olyan háromdimenziós tárgyak,

amelyeknek harmadik dimenziója elhanyagolható, mivel nem tartalmaz adatot. Néhány

esetben azonban előfordul, hogy a harmadik dimenzió is adathordozóként játszik szerepet (pl.

egy könyv leveleinek éle).

Sok esetben a kétdimenziós tárgyakhoz olyan kiegészítő elemek tartoznak, amelyek miatt a

digitalizálás során háromdimenziós tárgyként kell kezelni őket (pecsét, szalag stb.).

Page 16: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

16

Háromdimenziós könyvtári és levéltári tárgyak

A kétdimenziós adathordozók lehetnek különálló tárgyak (levelek, iratok, metszetek stb.),

vagy háromdimenziós tárgyakban (kötet, tekercs, téka, doboz) összerendezettek.

Mintázatok

A vizuális adatok vizuálisan értelmezhető mintázatok. A mintázatok rendezettek vagy

rendezetlenek lehetnek.

A digitalizálás során az esetek döntő többségében az adathordozókon két dimenzióban

elhelyezkedő mintázatokat képezzük le digitális formában.

A digitalizálás eszközei és módszerei függnek az adathordozó fizikai tulajdonságaitól,

állapotától, az adatmintázat tulajdonságaitól és a digitalizálás céljától.

Leképezés

A digitalizálás során az eredeti dokumentumot alkotó anyagi összetevőkről (hordozóanyag és

információt hordozó anyag) leválik az információ, vagy mondhatjuk inkább úgy, hogy

leválasztjuk az információt. Ez az információ azonban többféle összetevőt tartalmazhat.

Egyrészt tartalmazza a domináns információt, másrészt őrzi a hordozó anyag bizonyos

jellemzőit is. Különösen világosan érzékelhetővé válik ez az eredeti sérülései esetében. Egy

régi nyomtatvány vagy kézirat sérült oldalairól a számunkra fontos nyelvi vagy képi

információ sem nyerhető ki hiánytalanul.

Minden – bármilyen nagy – hasonlóság esetén is a digitális másolat csak az eredeti

dokumentum leképezése lehet. A leképezés azonban nem lehet egy-egy értelmű, vagy más

szóval kölcsönös leképezés, ugyanis az eredeti dokumentumot alkotó anyagi- és

információelemek teljes halmazát nem lehetséges megfeleltetni a digitális másolat elemeinek

halmazával. Ebben az értelemben a digitális objektum az eredetitől független önálló entitás.

Adathordozó

A „forrásdokumentum” és az „eredeti”

Minden digitalizálási munka abból az alapvető tényből indul ki, hogy valamilyen nem

digitális – digitalizálandó – objektumról, amit a továbbiakban ’eredeti’-nek nevezünk,

meghatározott céllal, valamilyen eszközzel digitális másolatot hozzunk létre. Ez a három

tényező, az eredeti, a cél és az eszköz határozza meg a digitalizálási folyamat további

menetét. A digitalizálás szempontjából mindig a digitalizálandó tárgy és a rajta található

információ az eredeti. Tehát egy régi kéziratról készült hasonmás kiadás digitalizálásakor ezt

Page 17: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

17

a hasonmás kiadást tekintjük az eredetinek és nem a régi kéziratot. A régi kéziratot tekintjük

„forrásdokumentumnak”.

2. ábra Hordozó és információhordozó egy nyomtatvány esetében

3. ábra Hordozó és információhordozó-réteg egy fényképen

Az eredetik anyaga

A gyűjteményi objektumok élettartamát a bennük lejátszódó kémiai folyamatok, a tárolási

körülmények és külső hatások határozzák meg, és ezek befolyásolják a digitalizálás

lehetőségeit és korlátait is.

A digitalizálandó dokumentumok legjellemzőbb tulajdonságait azonban mindenképpen fontos

megismernünk, mert alapvetően befolyásolják a digitalizálás módszerét.

Page 18: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

18

A dokumentumok anyagai, károsodásai

Nagyobb mértékben károsodhat a szkenner üveglapjának szorítása alatt egy, a szoros kötés és

esetleg a váltakozó nedvesedés és kiszáradás hatására erősen meghullámosodott, gyenge

papír, vagy a hasonló állapotú egyes lapok és az esetleg különleges anyagú és díszítésű

dokumentumok.

A könyvek kötéseihez felhasznált anyagok, a kötések elkészítési módja, technikája és

minősége is befolyásolja, mennyire károsodnak a különféle fizikai hatásokra. A könyvek

kötése, az alkalmazott anyagok és kötéstechnikák meghatározzák a könyvtáblák

nyithatóságát, a könyvtest mozgását lapozáskor.

Page 19: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

19

5. ábra Savasságtól eltört és elszakadt újság és könyvlapok

A kötött könyvek gerincének alkotóelemei nehezen viselik el, ha a gerinc a könyv erőltetett

kinyitása vagy vízszintesre való lenyomása miatt nagyon megfeszül vagy szétnyomódik.

Feszthátas kötésnek nevezzük azt, amikor a könyv gerincére közvetlenül ragad a bőr (vagy a

papír), így a könyv kinyitásakor a borítóanyag itt összetorlódik. Az ívek felfűzése bőrből,

vagy kenderzsinegből készült bordákra történik, amelyek a gerincen kidudorodnak. Ezek a

feszthátas bőrkötések nem nyithatóak 180 fokban a bordák, az ívek, a gerinc sérülése nélkül.

Page 20: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

20

7. ábra Feszthátas bőrkötés gerince. Az íveket dupla kenderzsinegből készült bordákra fűzték

fel.

8. ábra A bordák a befűrészelt gerincbe süllyednek

9. ábra Az ívek lapozásakor látszanak a befűrészelt gerincbe süllyesztett bordák.

Page 21: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

21

10. ábra Egy feszthátas bőrkötésű és egy gerinclemezzel készült vászonkötésű

könyv gerincének mozgása a lapozáskor

Page 22: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

22

11. ábra Egy félbőrbe kötött könyv levált gerince a gerinclemezzel

12. ábra Puha kötésű könyv

Page 23: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

23

13. ábra A gerincre ragasztott papír a használattól teljesen összetöredezett, levált

14. ábra Puha kötésű, ragasztó kötéssel készült könyvek új és használt állapotban

15. ábra A ragasztó kötéssel készült könyvek gerincének mozgása a lapok nyitásakor

Digitalizálás alatt károsodásokat okozó tényezők

● a nem megfelelő mozgatás: pl. gerincének sérülését okozva veszik le a könyvet a

polcról vagy tárolóeszközről

● az egylapos dokumentumokat tárolóeszközükből helytelenül emelik ki és azok

gyűrődnek, beszakadnak

● a szennyezett kéz rongálhatja a könyvet vagy a lapokat

● a nyitott állapotú kötet lenyomása, szétfeszítése a gerincnél

Page 24: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

24

● a gondatlan vagy szakszerűtlen lapozás

● a lapok felületének súrlódása az üveglaphoz

● a könnyen elmozduló festékek átnyomódása az üveglapra, tinták, festékek

ledörzsölődése, leválása a felületről

● a viaszpecsétekre ható nyomó- vagy feszítőerő

● nagyobb hőhatás

● a környezet levegőjének gyakran, nagyobb mértékben változó relatív

nedvességtartalma

● túl nagy fényterhelés és UV-sugárzás

Sík dokumentumok

A síkfelületnek tekintett könyvtári dokumentumok digitalizálása a leggyakoribb és – bár

figyelembe kell vennünk egyéb tulajdonságokat is – legegyszerűbben elvégezhető feladat,

hiszen egy egyszerű vagy lapadagolós síkágyas szkenner elegendő hozzá (vö. síkágyas

szkenner). Nem szabad elfelejtenünk azonban, hogy a síknak tekintett dokumentumok is

térbeli tárgyak. Ez a térbeliség jól érzékelhető a régi dokumentumok esetében, mikor

különböző okoknál fogva a „sík” lap deformálódott, például a pergamen, vagy az elázott papír

hullámossá vált. Elképzelhető, hogy ilyen esetekben a síkágyas szkenner már nem felel meg.

Lapszkennert csak abban az esetben szabad használni, amikor a digitalizálandó dokumentum

megfelelően fekszik a beolvasó felületen (nem gyűrődik és nem sérül).

Az olyan dokumentumokat, amelyeken az indigóval, tintával írott vagy gépelt szöveg átüt,

vagyis a szöveg még szabad szemmel sem jól olvasható, fehér papíros alábéleléssel kell

felvételezni.

Jelentős részletet tartalmazó dokumentumoknál (címer, családfa, díszítés) az áttekintő képek

mellett a reprodukció megfelelő minősége érdekében több felbontásban részletfelvételt, illetve

egyedileg beállított felvételeket kell készíteni.

Ha a dokumentum restaurált vagy a szokásostól eltérő anyagú (pl. selyem, zsír-papír stb.),

akkor a csillogást ki kell küszöbölni.

Égett dokumentumok szkennelésekor egyedi fénymennyiség-beállítással kell biztosítani az

eltérő színű részek megfelelő világítását.

A dokumentumokban levő vízjelek láthatóvá tételére, síkfilmek és üveglemezek fotózására

átvilágításos technikát kell alkalmazni.

Page 25: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

25

Kötetes dokumentumok

A kötetes dokumentumok fő jellemzője, hogy az információt hordozó sík lapokat, nagyobb,

összekötött egységekbe, „kötetekbe” szervezve tárolják. Ebbe a csoportba tartoznak a

hagyományos értelemben vett nyomtatott könyvek, de ide sorolhatók a kötetes kéziratok, a

napilapok kötetekbe összekötött évfolyamai, a fotóalbumok, térképlapokból, plakátokból

összeállított, egybekötött gyűjtemények is.

Kötetek digitalizálását hidraulikus szintkiegyenlítős könyvbölcsővel rendelkező szkenneren

kell végezni. A lapszkennerrel nem digitalizálható dokumentumokat egyedi felvételezéssel

kell digitalizálni.

Kötetek felvételezése során a kötésről és borítójáról is felvételt kell készíteni.

Köteteket üveglap-leszorítással vagy megfelelő mélységélességgel kell felvételezni, digitális

felvételezés esetén szoftveres kiegyenlítést kell alkalmazni.

Lapozás után csak akkor szabad exponálni az adott oldalt, ha az oldalak mozgása megszűnt.

Szoros kötésű kötetek esetén a levéltáros és állományvédelmi szakember véleményét kell

kikérni a kötetek lapokra bontásáról vagy a fűzés meglazításának lehetőségéről.

Speciális dokumentumok

A könyvtárakban, levéltárakban speciális formájú „eredeti” objektumok is találhatók. Ezek

általában háromdimenziós muzeális tárgyak. Ilyenek lehetnek a történetileg együttőrzött

gyűjteményrészek járulékos tárgyai.

Nagyobb méretű dokumentumok felvételezése esetén gondoskodni kell a biztonságos

mozgatásról és megfelelő alátámasztásáról. Széles formátumú szkenner esetén figyelni kell a

digitalizálandó dokumentum biztosítására is. Rossz állapotú, hajtogatott, vagy nem általános

formátumú nagyméretű anyagokat csak egyedi felvételezési technikával lehet felvenni.

Nagyméretű dokumentumok esetén a részletképeket is úgy kell elkészíteni, hogy azok a

folyamatos olvashatóságot biztosítsák. A részletfelvételeknek azonos szögben és nagyításban

kell készülniük, hogy összeilleszthetők legyenek. A képek között legalább egy ujjnyi átfedést

kell biztosítani.

Page 26: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

26

Térképek, tervrajzok

A térképek, tervek, rajzok méretük és anyaguk miatt egyaránt veszélyeztetettek. A

részletfotók készítése közben fokozottan kell ügyelni arra, hogy a lelógó térképrészek ne

sérüljenek.

Ha a terv vagy a térkép fel volt tekerve, üvegtáblával vagy szél-blokkolással kell biztosítani a

sima felületet.

Keretezett térkép esetén nagy mélységélességgel kell biztosítani a megfelelő élességet. A

vonalak egyenes követhetősége miatt a kereten kívül eső részeket szintbe kell hozni. Ha más

módon nem lehet elkészíteni a felvételt, akkor a felvételek idejére a restaurátorokkal ki kell

vetetni a keretből az anyagot.

A főként „vonalas” információkat tartalmazó dokumentumok (pl. térképek, metszetek)

digitalizálásakor fontos kiemelni a vonalélességet, a valósághoz megközelítően hasonlatos

színvisszaadást kell elérni.

Az áttetsző selyempapírra rajzolt terveknél a felvételi fényesség emelésével, alábéleléssel kell

biztosítani az információ olvashatóságát.

A kötött, könyvszerű térképeket, atlaszokat szintkiegyenlítős tárgyasztalon kell felvételezni.

Ha a térképen van kihajtható rész, akkor előbb az eredeti állapotú felvételt kell elkészíteni,

majd ezt követően a kérdéses rész kihajtásával kell elkészíteni a további felvételt.

Ha valamilyen részlet eredendően rosszul olvasható (pl. besötétedett vagy gyűrött, sérült)

akkor a kérdéses helyről részletfotót kell készíteni.

Oklevelek, címereslevelek

A gyűrött, egyenetlen felületű oklevélről a szöveg olvashatósága érdekében több átnézeti

felvételt kell készíteni oly módon, hogy a felvételek együttesen valamennyi részlet

olvashatóságát biztosítsák.

A tárgyasztalnál nagyobb méretű oklevelek felvételezésekor, ha az elérhető szkennelési

technológiával nem oldható meg az egyben felvételezés, felvételezést részletekben,

alátámasztással kell elvégezni.

Ha az oklevélnek olyan egyedi részletei vannak, amelyek önálló információértékkel bírnak, és

egyedi beállítást igényelnek (címer vagy díszítés), vagy az átnézeti képeken nem látszanak

Page 27: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

27

megfelelően (besötétedett területek, gyűrődések, takarásban lévő részletek), ezekről a

részekről önálló részletfelvételt kell készíteni.

Ha az oklevél rendelkezik pecséttel, akkor függetlenül annak függő vagy rányomott voltától,

külön, egyedi megvilágítású felvételt kell készíteni róla a pecsétfotózás szabályai szerint.

Címerek fotózásakor a pontos grafika és a színezettség valósághű reprodukálása érdekében

nagyfelbontású objektívet, egyedi megvilágítást kell alkalmazni. A kép torzulását az eredeti

dokumentum kisimításával, a címer üvegleszorítás nélküli, megfelelő (pl. mágneses)

rögzítésével, kell elkerülni. Minden címerről legalább két különböző beállítású képet kell

készíteni.

Mikrofilmek digitalizálása

A mikrofilmről készülő másolatot a kameranegatív mikrofilmről kell készíteni. Ha nem áll

rendelkezésre, akkor arról azt a másolatot (használati, biztonsági) kell szkennelni, amelyik a

legjobb képi minőséget biztosítja.

Az erőteljesen eltérő minőségű mikrofilmkockák digitalizálásakor a lehető legjobb

olvashatóságra kell törekedni.

A filmtekercsek végén levő pótlásokat is be kell szkennelni.

A filmen különböző tájolású iratokról készült digitális másolatokat egységes olvasási irányba

kell rendezni.

Kétdimenziós műtárgyak digitalizálása

A kétdimenziós tárgyak esetén a felhasznált digitalizációs eszköz függhet a tárgy típusától,

állapotától, méretétől. Kisméretű sík tárgyak esetén, nagy többségben jobb eredményt

érhetünk el szkenneléssel, legyen szó akár reflektív akár transzparens anyagokról.

Kétdimenziós tárgy esetén a fényképezőgépek használata akkor indokolt, ha a tárgy állapota

ezt megkívánja pl. rongált állapotú, sérülékeny, ragacsos, illetve ha fizikai méretéből adódóan

nem férne bele egy szkennerbe. A nagyméretű szkennerek nagyon költségesek, jó minőségű

fényképezőgéppel egyszerűbb, könnyebb és gyorsabb eredményt érhetünk el.

Tárgytípustól függően kiválasztásra kerül a megfelelő felvételkészítési technológia a fenti

szempontok alapján. Negatívok, diák és üvegnegatívok digitalizálásához szintén az erre a

célra kifejlesztett szkennereket érdemes használni, bár ismert a digitális fényképezőgépekhez

készült olyan kiegészítő, ami erre a célra szolgál.

Page 28: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

28

A sík tárgyak reprodukálása is több felvételből áll, a műalkotások elő, illetve hátoldalát is

meg kell örökíteni.

Kétdimenziós képzőművészeti alkotás

A műtárgyak előkészített, letisztított állapotban kerülnek felvételezésre. A műtárgyak

mozgatása minden esetben műtárgymozgató szakemberek, sérülékeny alkotások esetén

restaurátor segítségével történik. A tárgytípusnak megfelelően elkészül a megfelelő világítás.

A kétdimenziós művek, például grafikák és festmények fényképezését reprodukciónak is

nevezzük. Ez a kifejezés magában foglalja, hogy az eredeti alkotás lehető legjobb leképezését

valósítjuk meg. A sík műtárgyak esetén a legfontosabb szempont az egyenletes megvilágítás

beállítása. A reprodukciók készítését minden esetben stúdióvakuk használatával végezzük,

melyek biztosítják a bemozdulásmentes felvételt és az egyenletes színhőmérsékletű fényt

(5500K). Fényüket a villanás pillanatában csak vaku fénymérő segítségével mérhetjük. A

mérést és a korrekciót addig kell végezni, amíg tökéletesen egyenletes eredményt nem

kapunk. A legjobb eredményt általában a műtárgytól azonos távolságban, két oldalt

elhelyezett 2-4 vaku adja. A műveket bemutató fényképekkel támasztott másik fontos elvárás

a színek pontos rögzítése. Ezt a fehéregyensúly pontos beállításán túl az adott megvilágításnál

készített színprofilok segítségével tudjuk elősegíteni. Ezen színprofilok előállításához 18%-os

szürketábla, lépcsős szürkeék vagy színskála használatát javasoljuk. (Pl: ColorChecker)

A pontos reprodukálhatóság érdekében a technikailag elvárható maximális élességre, az

optikai torzulás kiküszöbölésére kell törekedni. Ezt a tárgy és a fényképezőgép érzékelőjének

Page 29: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

29

párhuzamos beállítása mellett a torzulás korrekciója és a precíz élességállítás biztosítja.

Segítségünkre lehet a fényképezőgépekbe épített giroszkóp vagy a vakupapucsba rakható

vízszintező.

A lehető legpontosabb beállítások és a maximális élesség elérése érdekében minden esetben

használjunk állványt, a fényképezőgépet pedig távkioldóval exponáljuk el, hogy elkerüljük az

esetleges bemozdulást.

Grafikai alkotások fényképezésekor a műtárgy és a lámpa által bezárt 45 fokos szögben

egyenlő távolságra elhelyezett világítással dolgozzunk. A megvilágítást mindig igyekezzünk a

tárgy állagához igazítani. Ideális minőségű, sík, gyűrődésmentes alkotások esetén

használhatunk direkt, kemény megvilágítást, egyéb esetben lágy fénnyel dolgozzunk, hogy ne

emelje ki a felület egyenetlenségeit.

Festmények, illetve egyéb csillogó felülettel rendelkező sík tárgyak reprodukálásánál

polárszűrő használata javasolt az esetleges csillogások kiküszöbölésére. Különösen csillogó

festmények esetében akkor érhetjük el a legjobb eredményt, ha mind az objektívet, mind a

lámpákat polárszűrővel használjuk. Festmények esetén fényképezés előtt a műtárgyat ki kell

keretezni, amennyiben az nem tartozik a műhöz, nem képezi szerves részét. Ezen túl javasolt

minden esetben a festmény hátoldalát is lefényképezni, ugyanis ott sok esetben a

proveniencia-kutatás számára hasznos információk találhatók.

Page 30: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

30

A technikai feldolgozás folyamatai

Általános minőségi elvek

A digitalizálás során arra kell törekedni, hogy az eredetin található minden adatot

leképezzünk a digitális másolatban.

A digitalizálandó dokumentumot ajánlott teljes egészében digitalizálni. A digitális

másolatoknak a teljes dokumentumot kell tartalmaznia.

Page 31: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

31

Az eredeti (digitalizálandó dokumentum) szélei mindig látszódjanak a digitális

másolaton. Az ún. keret (a dokumentum széle és a digitális másolat széle közötti,

általában homogén színű terület) mértéke 1-10% között lehet. A 10%-nál nagyobb

szegély feleslegesen növeli a digitális fájl méretét.

A digitalizálás során biztosítsuk a digitalizálandó felület homogén megvilágítását

5500-5600 K színhőmérsékletű fénnyel.

A digitális másolatok ne legyenek „zajosak”. Ügyeljünk az interferencia (pl. moiré)

elkerülésére és a szenzor technológiai zajok csökkentésére.

A digitalizálás során törekedni kell az optikai torzítás minimalizálására.

Az eredetik digitalizálása során a felbontást úgy kell megválasztani, hogy a digitális

másolat alkalmas legyen az eredeti reprodukciójára, alkalmas legyen további

feldolgozásra (pl. OCR, mintázatfelismerés stb.), szükség esetén (pl. nagy

adatsűrűség) nagyítható legyen. A túlzott felbontás azonban feleslegesen növeli a

fájlok méretét, a feldolgozási időt és tárhelyet. Az adatsűrűség egységnyi területen

(fizikai vagy virtuális térben) található adatok mennyiségét jelenti. Nagy adatsűrűségű

eredetik esetén növelhető a digitalizálás során alkalmazott felbontás (pl. fotográfia,

mikroírással írt kézirat, vagy néhány részletgazdag, sok adatot tartalmazó térkép

esetében).

Az eredeti dokumentum mindig színes, még abban az esetben is, ha kevés

színinformáció található rajta.

A digitális másolatok tömörítése megengedett, de veszteséges tömörítési eljárás csak a

szolgáltatási másolatok esetében ajánlott. A magasabb minőségi követelményeknek

megfelelő másolatok esetében korlátozottan, néhány dokumentumtípus esetén

megengedett.

A raszteres digitális képek feldolgozásában egyre nagyobb szerepe van a

mintázatfelismerésnek (pattern recognition) és az optikai karakterfelismerésnek

(OCR).

Hitelesség (authenticy) - Biztosítani kell az adatok hitelességének megőrzését a

megőrzési műveletek (adattisztítás, konverzió, migráció stb.) közben is.

A megőrzési másolatok jellemzői

A széleskörű hozzáférés, felhasználhatóság és hosszú távú megőrzés érdekében a

digitális másolatok formátumait korlátozni kell. A jelenleg ajánlott formátumok a

következők: TIFF, JPEG, JPEG2000, PDF és PDF/A.

Page 32: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

32

A számítógépes színábrázolás színcsatornánként (RGB) 8 biten ábrázolja a színeket. A

megőrzésre szánt képek minimális színmélysége 24 bit, de ha az eredetin lévő

színinformáció miatt, vagy utófeldolgozási munkák miatt szükséges, akkor 24 bitnél

nagyobb bitmélységet is alkalmazhat a digitalizáló.

Jelenleg az RGB színtér a legelterjedtebb. Az RGB színterek közül az Adobe RGB

színtér használata javasolt.

2.4.2 Háromdimenziós objektumok digitalizálása

A különböző analóg objektumok digitalizálási eljárásai jelentősen megváltoznak az adott

tárgy fizikai karakterétől. Fizikai kiterjedésükből adódóan máshogy kell kezelnünk a kettő

illetve háromdimenziós tárgyakat, legyen az sík vagy körbejárható. A háromdimenziós

tárgyakat minden esetben fényképezőgéppel és/vagy valamilyen háromdimenziós szkennelési

eljárással tudjuk rögzíteni.

Szobrok és háromdimenziós művek fényképezésének kellékei:

Szobrok és más háromdimenziós tárgyak esetén a fotós kreativitása, látásmódja, képzettsége,

gyakorlata adja a végső megjelenítést. Törekedjünk a természetességre, a későbbi

felhasználási területek kiszolgálására (ne legyenek sötét árnyékok, a sötétebb és világosabb

részeken is legyen részletgazdag információ stb.) Térbeli tárgyak fényképezésénél fontos a

semleges háttér kiválasztása (fehér, szürke), valamint a mű körvonalainak azonosíthatósága.

Megvilágításunkkal törekedjünk a forma kiemelésére, a plasztikus anyagszerűség

megjelenítésére. Ezt a jól ismert fényformálók segítségével valósíthatjuk meg (szoftbox,

reflektor, ernyő, stb.)

Page 33: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

33

A tárgyaknak kiterjedése a harmadik dimenzióban felveti a mélységélesség kérdését is. Itt

fontos figyelembe venni a rendelkezésre álló objektív optikai tulajdonságait

(felbontóképesség, torzítás, stb.). Amennyiben a mélységélesség csökkenése a térbeliség

hatását erősíti a látványt pozitívan befolyásolva, úgy ez kis mértékben megengedhető, ám

ezekben az esetekben elengedhetetlen ugyanezen részletek külön képen való megörökítése.

Törekedjünk a lehető legnagyobb mélységélesség elérésére anélkül, hogy a diffrakciós határt

átlépnénk, a lerekeszelés nem mehet a felbontóképesség rovására. Fényképezőgéptől és

objektívtől függően a rekeszbeállítás f5.6-f11 között legyen.

Minden műtárgy esetén törekedni kell az állag megóvásra, amit a mű pontos, minden oldalról

történő reprodukálásával érhetünk el, hiszen a későbbi közlésre és kutatásra is alkalmas

felvételek hosszú időre garantálják a tárgyak sérülésveszéllyel járó mozgatásának elkerülését.

Ide értjük a szobrok talapzatát, alját és a festmények hátulját is.

Régészeti leletek

A régészeti leletek digitalizálásakor figyelembe kell venni maguknak a régészeti

feltárásoknak az egységeit (szelvények, árkok, szondák), a feltárt objektumokat (falak,

épületek, gödrök, tűzhelyek, sírok, stb.) és az előkerült leleteket egyaránt.

Technológiák és eszközök

A régészeti lelőhelyek felkutatásában nagy jelentőségű a LIDAR, azaz a lézer alapú

távérzékelés használata, amely repülőgépről vagy drónról alkalmazva a növényzettel fedett

régészeti objektumokat rejtő terepalakulatok felderítésében játszik kiemelkedő szerepet.

Kedvező körülmények között hasonló szerepet játszhat a drónfotókra alapuló fotó 3D eljárás

is, ez azonban inkább a régészeti ásatások dokumentálásánál fontos. Ez utóbbi munkában kézi

fotózást alkalmazva a fotó 3D technológia bizonyult a leghatékonyabbnak az ideális

felbontás, és a színek pontos rögzítése miatt. A lézer- és fehérfény szkennerek felbontása túl

nagy ezekhez a feladatokhoz, ami nem csak fölöslegesen részletes, de nehezen is kezelhető

adattömeget eredményez. Szintén fontos szempont, hogy az ásatások során szükséges az

alkalmanként mostoha környezeti körülmények között végzett gyors és költségkímélő

dokumentálás, ahol nincs lehetőség drága műszerek használatára, és az azokat

professzionálisan kezelni képes szakemberek folyamatos alkalmazására.

A régészeti leletek háromdimenziós dokumentálása során alapvetően lézerszkennereket,

fehérfény szkennereket és fotó 3D eljárást alkalmazunk. Az egyes eljárások közti választást a

tárgytípus fizikai jellemzői és a felmérés célja alapján határozhatjuk meg. A szkennerek

Page 34: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

34

között igen sokféle méretű, felbontású, hatótávolságú és árú modell létezik a kézi

szkennerektől a repülőre szerelt LIDAR berendezéséig. A lézerszekkennerek nagyobb

felbontással és mérési pontossággal rendelkeznek, a fehérfény szkennerek gyorsabbak és a

kiesebb felbontású adatállományuk könnyebben kezelhető. A fotó 3D eljárás egyszerű

digitális fényképekre támaszkodik, amelyek elméletileg bármilyen digitális fényképezőgéppel

elkészíthetőek. Az adatfelvétel így nem kíván különleges szakképzettséget, csak minimális

fényképezési ismereteket. Természetesen érdemes professzionális vagy félprofesszionális,

nagy felbontású fényképezőgépet használni. Zoom objektív használatakor ügyelni kell arra,

hogy az egyes fotók azonos gyújtótávolság beállítással készüljenek. Törekedni kell a jó és

lehetőleg állandó, egyenletes, szórt fényű bevilágításra amely eltünteti a mély árnyékokat.

Külső térben a legjobb felhős időben fotózni, belsőben softboxokat alkalmazni. Kisebb

tárgyak esetében kényelmes megoldás a tárgy forgóasztalra való helyezése, amely lehetővé

teszi a fix kamera beállítást. Jóval drágább, de hatékony, professzionális megoldás egy

állványrendszerre helyezett több, szinkronizált kamerából és lámpából álló berendezés

építése. Ilyenek hiányában azonban jó eredmény érhető el kézből való vagy drónos fotózással

is.

A háromdimenziós digitalizálás esetében maga az adatfelvétel, azaz a szkennelés vagy fotózás

a munka kisebbik és egyszerűbb részét képezi, az adattömeg digitális feldolgozása munka- és

szakértelem-, ennek következtében pedig költségigényes.

A feldolgozás első fázisát a szkennerrel kinyert adatok, illetve a fotó 3D eljárás esetén a

digitális fényképeket térbeli pontfelhővé, illetőleg felületmodellé alakítása, majd letisztítása

jelenti célszoftverek segítségével. A pontfelhőt, illetve a modellt exportálni kell valamilyen

szabadon felhasználható formátumba, hogy ne csak nehezen elérhető célszoftverekkel

legyenek megnyithatóak az állományok a felhasználók számára. A legcélszerűbb erre a 3D

PDF formátum alkalmazása, amely ugyan nehezebben kezelhető az egyes célszoftvereknél, de

mégis lehetővé teszi az objektumok elmetszését és mérését, valamint tetszés szerint nézetek

renderelését. Ennek a használatához azonban fontos követelmény az exportálásnál a lépték

pontos megadása. Sok esetben gyakorlati szempontból igen hasznos, ha a háromdimenziós

felmérésről kétdimenziós nézetek és metszetek készülnek, normál PDF formátumban.

A háromdimenziós digitalizálás céljai

Háromdimenziós digitalizálást a dokumentáláson túl általában valamely összetettebb cél

érdekében végzik a régészek. A leggyakoribb a töredékesen előkerült régészeti tárgy vagy

objektum háromdimenziós rekonstrukciója. Ezt a feladatot 3D modellező szoftverek

Page 35: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

35

segítségével végezhetjük el. Célszerű a felmérés tárgyához illő modellező szoftver használni.

E célra nagy számban rendelkezésre állnak tereptárgyakat modellezni képes térinformatikai

(GIS) szoftverek, továbbá épületek és építészeti elemek rekonstrukciójára alkalmas építészeti

tervező, valamint a régészeti leletek modellezésére alkalmas egyéb szilárdtest modellező

(CAD) szoftverek. A rekonstrukció mindig több lépésben történik, sokszor népes

szakembergárda részvételével, többféle szoftver alkalmazásával. Az első lépésben a felmérés

feldolgozás során elkészült ponthalmazból vagy felületmodellből a modellező szoftver

számára értelmezhető formátum előállítása a cél. Bizonyos esetekben elegendő, sőt

célszerűbb lehet a 3D felmérésből készült léptékhelyes 2D nézet- és metszetrajzok alapján a

rekonstrukció megszerkesztése a modellező szoftver segítségével. Bizonyos modellező

szoftverek képesek beolvasni a pontfelhő állományokat is, de felületmodellekkel mindegyik

tud dolgozni. A legáltalánosabb, de csak alapszintű adatok átvitelére alkalmas a 3D DWG és

3D DXF formátum. Sok modellező szoftver jól tudja alkalmazni az .obj és .fbx állományokat

is, melyek szélesebb körű adatátvitelt tesznek lehetővé. Minden esetben a beolvasott 3D

felmérés alapján érdemes manuálisan megszerkeszteni a teljes egykori tárgy rekonstrukcióját,

majd a rekonstrukciós makettbe belehelyezni a fennmaradt töredék háromdimenziós

felmérését. A modellezést követően másik célszoftverrel érdemes elkészíteni a rekonstruált

tárgy színeit és felületi tulajdonságait meghatározó texturázását, majd renderelését, vagy

másféle célszoftverrel a 3D nyomtatásra való elkészítését, a munka tervezett kimenetelének

megfelelően. A modellezés kimenete ugyanis lehet renderelt kép, animációs film, interaktív

modell vagy nyomtatott makett.

Tárgytípusok specifikus jellemzői

A régészeti gyűjteményi egységek fontos jellemzője a materiális és formai gazdagság, bár az

egyes tárgytípusok jellemzően eltérő arányban fordulnak elő bennük. A különböző anyagú és

típusú régészeti leletek digitalizálását nagymértékben befolyásolják fizikai tulajdonságaik,

mennyiségük és információhordozó tulajdonságaik.

A csontmaradványok esetében a leletek igen nagy mennyisége miatt csak igen ritka, kivételes

esetekben alkalmazunk háromdimenziós digitalizálási technológiákat. Az ilyen kivételes

esetek lehetnek az emberi koponyák, amelyeknél főleg az arcrekonstrukció indokolja a

digitális térbeli feldolgozást. Ehhez az eljáráshoz azonban az izomtapadási nyomok rögzítése

miatt nagypontosságú lézerszkennerek alkalmazására van szükség. A beszkennelt koponya

további feldolgozása a rekonstrukció során történhet virtuálisan és 3D nyomtatással előállított

tárgymásolaton manuális módszerekkel is.

Page 36: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

36

A kerámiatöredékek esetében szintén a leletek nagy mennyisége, és a töredékek egyenkénti

korlátozottabb információtartalma miatt ritka a háromdimenziós dokumentálás. Teljes 3D

felmérésre ép vagy restaurált, kiegészített tárgyak esetében kerül sor. Itt nem indokolt a

túlságosan nagy felbontású szkennelés. A szkennereknek nehézséget jelenthet a mázas

kerámia csillogása is. Viszont nagy jelentőségű a színek pontos rögzítése. Ezeknek az

igényeknek elsősorban a fotó 3D technológia felel meg. Problémát jelenthet a

kerámiaedények nehezen, vagy egyáltalán nem hozzáférhető belsejének digitális felmérése. A

legegyszerűbb a beszkennelt modell további manuális szerkesztése segítségével elkészíteni a

tárgy végleges modelljét.

Az üvegtárgyak hasonló szempontokat kell figyelembe venni, mint a kerámiánál, de itt a

szkennereknek fokozott problémát okozhat a tárgyak átlátszósága és csillogása.

A fémtárgyak közül a nemesfémeknél a csillogás, a korrodált vastárgyak esetében a

túlságosan sötét és matt felszín okozhat gondot a szkennelésnél, illetve a fotó 3D felmérésnél.

A kőfaragványok mindenféle eszközzel jól digitalizálhatóak, nehézséget általában a méretük

és súlyuk jelent. Ritkán van szükség 5mm-esnél nagyobb mérési pontosságra.

Szerves anyagoknál, különösen textileknél lehet nagyobb jelentősége a nagyfelbontású

szkennelésnek, ami lézerszkennerekkel valósítható meg. Ez lehetővé teszi az anyag

texturájának részletes dokumentálását és bemutatását.

Általánosságban külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy egyik szkennelési eljárás sem

jelent több veszélyt a tárgy állagára nézve, mint pl. egy kiállításon való szerepeltetése!

Történeti, iparművészeti, néprajzi tárgyak

Az iparművészeti anyagok digitalizálása során anyagban, készítési technikában és méretben is

jelentősen eltérő tárgyak műtermi, illetve raktári fotózására kell felkészülni. A tárgyak

sokféleségére való tekintettel javasolt az állandó fotóműterem mellett egy hordozható

eszközökkel felszerelt mozgó stúdió felállítása is. A mozgó stúdió azokban az esetekben

jelent megoldást, amikor a tárgy mérete, súlya, vagy állapota nem teszi lehetővé a

műtárgymozgatást.

Digitalizálás folyamata

Az iparművészeti tárgyak digitalizálásakor a szemből fotózott teljesalakos felvétel mellett

elengedhetetlen a többféle nézet (oldalnézet, hátulnézet, részletfotók) rögzítése. Az egy

Page 37: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

37

azonosító alatt beleltározott, több műtárgyat számláló darabok esetében (pl.:

evőeszközkészlet) a közös fotón túl, minden egyes darab külön-külön is digitalizálásra kerül.

Fontos, hogy minden egyes részletet, jelzést, egyedi ismertetőjegyet a lehető legközelebbről

dokumentáljunk. Emiatt célszerű fix, nagy fényerejű makró optikákat (60 mm és 105 mm

gyújtótávolságúak, 2.8-as fényerővel) használni, fix lencsékkel a jelentős geometriai

torzulások is kiküszöbölhetők.

A szemcsézettség elkerülése érdekében az ISO értéket a lehető legalacsonyabban kell tartani,

az életlen, elmosódott részletek ellen pedig a kifejezetten szűk rekeszállás használata javasolt,

a záridő a lehető legrövidebb – ez alól csak az állvány használata ad felmentést.

A hátterek kiválasztásánál a szürke és fehér színek preferáltak, mivel fontos, hogy a tárgy ne

verjen vissza se túl világos, se túl sötét reflexfényeket. A tükröződő tárgyak (pl. üveg, fém)

fotózásánál tárgysátor építése jelenti a megoldást arra, hogy a helyi környezet

visszatükröződését csökkenteni tudjuk.

Az objektív dokumentálás érdekében a legsűrűbben lágy, szórt fények használata javasolt. A

tárgyakról készült felvételeknek tényszerűeknek és részletgazdagoknak kell lenniük,

maradéktalanul ki kell elégíteniük a kiváló beazonosíthatóság kritériumait.

A fotózások során a műtárgyak azonosítóit és/vagy a QR-kód címkéket egyszerre szükséges

fotózni a tárgyakkal, ugyanis az utómunka fázisában ezek alapján történik meg a képfájlok

átnevezése.

Példa:

Technikai paraméterek

Fényképezőgép Nikon D750 típusú full frame szenzoros fényképezőgép

Optika Nikon optika (fix, nagy fényerejű macro optikák: 60 mm és

105 mm gyújtótávolságúak, 2.8-as fényerővel)

Vaku Hensel Integra típusú, 500 W-os vakufejek

Állvány Manfrotto gyártmány

Tárgyasztal Manfrotto gyártmány

Háttér Szürke vagy fehér színű Colorama háttérpapír

Egyéb X-Rite ColorChecker Passport a színkezeléshez

Page 38: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

38

Utómunka folyamata

A digitalizálás során rögzített felvételek utómunkája, ideális esetben állandó

munkaállomásokon történik. Az utómunkához használt számítógépnek megfelelő rendszer-

erőforrásokkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy a digitális retusálás során használt szoftverek

megfelelő minőségben és gyorsasággal tudják kezelni a nagyméretű fájlokat.

A nyers fájlok a retusálás során rögtön átnevezésre kerülnek. Az átnevezett fájlokat kell

kidolgozni 8 bit-es tömörítéssel .tif kiterjesztéssel.

A retusálás során helyes fehéregyensúlyt és oldalarányt kell beállítani (a fotózások során

ajánlott Color checkert használni), valamint szükséges a háttéren megjelenő porszemcsék,

gyűrődések, és egyéb digitális szennyeződések eltávolítása.

Az összes retusált TIF képet az utómunkák végeztével kis felbontásban is el kell menteni, így

az összes kidolgozott tárgyról készül online felületeken is közzétehető méretű felvétel. JPEG

formátumba a mentés 1024 pixeles hosszabbik oldal tömörítéssel (300 dpi) történik.

Célszerű a nyers és a retusált képeket a műtárgyazonosító alapján átnevezett mappába

helyezni, a JPEG-eket pedig egy külön erre létrehozott mappába másolni a könnyebb

elérhetőség és kereshetőség érdekében.

Példa:

Technikai paraméterek

Munkaállomás Apple iMac27’ (5K felbontású, retina kijelzős asztali gép)

Szoftver Capture One képfeldolgozó program

Adobe Photoshop képfeldolgozó és grafikai tervező szoftver

Természeti objektumok

A természeti objektumok a múzeumok legnagyobb darabszámú gyűjteményi egységei közé

tartoznak. Számosságukból (a legnagyobb ilyen gyűjteményi típus a rovargyűjtemények, a

Magyar Természettudományi Múzeumban jelenleg 7.919.000 rovarpéldányt őriznek) és

változatosságukból (az egysejtűektől a bálnacsontvázig) adódóan, nemcsak kiállításokban

való bemutatásuk, hanem sokszor a digitalizációjuk is különleges megoldásokat igényel.

Az ilyen típusú kulturális javak tudományos feldolgozása kapcsán, a különböző képalkotási

technikák sok esetben már a rutin vizsgálati módszerek közé tartoznak – ilyenek például a

„computed tomography” vagyis CT és microCT eljárások, vagy a pásztázó elektromikroszkóp

Page 39: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

39

használata. Ideális esetben választhatók olyan technikai megoldások, melyek egy lépésben

szolgálják ki a digitalizálás különböző céljait, de legtöbbször, elsősorban a gép(idő)

költségvonzata és a feldolgozás jelentős munkaidő-ráfordítása miatt, a kutatási célú

digitalizálás elválik az archiválási, illetve közzétételi céloktól. Ha azonban lehetőségünk

adódik rá, gondoljunk arra, hogy az eredetileg orvosi, diagnosztikai, tudományos céllal

alkalmazott képalkotási technikák új világot nyithatnak meg a múzeumok kiállításaiban, és

megdöbbentően látványos megoldásaik a digitális oktatásban is áttörést jelenthetnek.

A természeti tárgyak digitalizálásánál a szokásos fotózási technikák általában széles körűen

használhatók. A 3D fotózás látványos eredményeket produkál az ásványok, kőzetek,

ősmaradványok esetében, ennek a technikának az alapjait és részben a csontok, koponyák

fotózását a Régészeti leletek fejezet ismerteti. Az ott leírtakat azzal egészíthetjük ki, hogy a

360°-os fotózásnál (ami nem ugyanaz, mint a 3D fotózás) 100 felvétel készítése már ideális,

így a feldolgozott felvételek megtekintésekor a forgatás során nem „ugrál” a tárgy. Praktikus,

ha mind a fényképezőgépet, mind a forgatótálcát számítógép vezérli. Használjunk mindig

ugyanolyan megvilágítást, a fényképezőgépen pedig érdemes manuális beállításokat

alkalmazni (blende, expozíciós idő, ISO, fókusz, fehéregyensúly), hogy minden fénykép

egyforma értékekkel készüljön.

Herbáriumi lapok esetében tudományos célokra is kiválóan használható, így a költséges és

esetenként állományvédelmi szempontból is aggályos kölcsönzések kiváltására is alkalmas,

gyors, „pipelining” technológiával használható megoldást nyújtanak a könyvszkennerek. A

herbáriumi lapok mérete miatt A2 méretű, mozgó fejű szkennerre van szükség, amely felülről

tapogatja le a tárgyat, így alig van árnyék a felvételen. A modern, UV- és IR-mentes

nagyteljesítményű szkennerek további előnye, hogy egy lépésben több, különböző felbontású

képet képesek előállítani (a különböző felhasználási céloknak megfelelően), kisebb tárgyak

esetében pedig egyszerre 10-20 objektumról készítenek közös és külön képet is.

Rovarok fotózásánál két, alapvetően eltérő irányt követhetünk. Az egyik a makrofotózás,

melynél akár 2-5 mm méretű példányokat lehet akár tudományos, akár archiválási célokra

megörökíteni. A makroobjektívek közül a nagyobb (pl. 105 mm-es) gyújtótávolságút célszerű

használni, amelynél nem kell olyan közel menni az objektívvel a tárgyhoz, így annak

megvilágításával (ehhez többvakus rendszert ajánlunk) kevesebb gondunk akad. Mindez

kiegészíthető makro-előtétlencsékkel amelyek együttesen (az MTM-ben használt rendszer

esetében) 6.25 x-es nagyításra képesek a makroobjektív saját leképezésén (1:1) túl. Mivel a

mélységélesség már komoly problémát jelent ilyen esetekben, a rétegfotózás (’focus-

Page 40: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

40

stacking’) nyújt megfelelő megoldást. Az 'automatic focus bracketing' technikához, amikor

azonos lépésenként (ez mikronokat jelent) változtatott fókusztávolságal több képet készítünk

ugyanarról a tárgyról, a Helicon Remote szoftvert, az így elkészülő 5-100 felvétel egy képpé

kombinálásához pedig a Helicon Focus programot javasoljuk használni. Az ilyen módon

készült képek mindhárom digitalizációs igény kielégítésére alkalmasak, rendkívül

részletgazdagok és látványosak.

A gyűjteményi rovarfotózás másik iránya, amikor elsősorban archiválási céllal, teljes

rovardobozokat fotózunk le – az állatok méretétől függően ez egyszerre akár több száz

példány digitalizálását is jelentheti. Ez egyrészt megoldás lehet akár a milliós gyűjtemények

(ugyancsak egy adott időpontban jellemző) állapotát rögzítő, de belátható időn belül

kivitelezhető dokumentálására, másrészt, nagy felbontású képek esetében, a kutatási célokat is

elősegítheti és különösen értékes példányoknál a kölcsönzést is kiválthatja. A 60mm-es

makroobjektívvel készült, több vakuval bevilágított 24 megapixeles képek ugyanis még

jelentős nagyítás esetén is elég részletgazdagok ahhoz, hogy specialisták számára információt

szolgáltassanak az egyes példányokról is.

Rovarfotózás esetében különösen, de általánosságban is javasoljuk szabványos színskála

használatát a felvételek készítésekor, amellyel az utómunkálatok során pontosan

rekonstruálhatjuk az eredeti színeket.

Mivel több, itt ismertetett eljárás is elsősorban a szekrénykataszteri nyilvántartású kulturális

javakkal kapcsolatos, különösen fontos, hogy az egyébként egyedileg nem nyilvántartandó

példányok a digitalizálás során igenis egyedi számot (’unique identifier’) kapjanak. Ennek

javasolt formája az adott múzeum, majd az adott gyűjtemény (intézményen belül egységesen

kialakított) rövidítése, valamit az ezeket követő, folyamatosan növekvő számozás (pl.

HNHM-MOL-009375). Ez a szám használható a fájlnévben, a metaadatolás során az

adatbázisban, és értelemszerűen kapcsolandó a példányhoz is.

Audio/Hangalapú anyagok

A digitalizálási folyamatban hangtechnikai és videó technikai oldalról egyaránt a központi

helyet foglalja el a nagyteljesítményű számítógép. A digitalizált anyagok archiválás előtt itt

kerülnek tárolásra, illetve a valós idejű rögzítésük is a gépen zajlik a rögzítő szoftverek

segítségével.

Tekintsük át a gyűjteményekben leggyakrabban előforduló analóg hanghordozókat, amelyek a

digitalizálás alapjául szolgálhatnak:

Page 41: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

41

Analóg hanghordozók

Fonográfhenger: A hangot viasz-, esetleg ónhengerbe karcolt barázdák rögzítik.

78-as "normál" gramofonlemez: anyaga sell-lakk.

Lakklemez: Papír-, vagy fémkorongra felhordott lakkréteg.

Mikrobarázdás hanglemez: A XX. század második felétől elterjedt műanyag

(polivinil-klorid és polivinil-acetát kopolimer) alapú mikrobarázdás lemez.

Röntgenlemez: A röntgenlemez elsősorban Magyarországon terjedt el, sajátossága,

hogy a barázdákat röntgenfelvételek felületére vágták.

Pathé-lemez: Különleges ismertetőjegye, hogy lejátszásakor a kar a tűvel belülről

kifelé halad. Készítésekor a hangot függőleges amplitúdóval vágták a barázdába,

ellentétben a többi lemeztípus vízszintes irányú kitérésével.

Képeslapokra karcolt hangfelvételek és könyvmellékletek: Többnyire

keménypapírba, illetve lágy műanyagba préselt barázdák rögzítik a hanginformációt.

Mágneses hanghordozók

A hangszalagok, kazetták alapanyaga acetil-cellulóz hordozóra felvitt mágnesezhető

fémréteg.

Optikai hanghordozó („Fényhang”)

Optikai hanghordozó („Fényhang”) a filmre optikai lámpával exponált „hangcsík”. A

fényhangkamera a hangot feszültségingadozássá, majd fényrezgéssé alakítja át. A

negatív filmszalag szélére a hanglámpa állandó intenzitású megvilágítás mellett,

változó szélességgel exponálja a hangcsíkot. Az előbbiről készült pozitív kópia

(immár fehér színű) optikai jeleit a lejátszás során a vetítőgép hanggá alakítja vissza.

Hangtechnikai oldalról a számítógéppel szoros egységet alkot a digitális keverőpult, ami adott

esetben a hangkártya funkcióját is betöltheti. Az analóg hangjelek tényleges digitalizálását

maga a keverőpult végzi és ez központi egységként fogadja az analóg és régebbi digitális

eszközök jeleit.

Az alábbi hangtechnikai eszközökről történhet digitalizálás

orsós magnó (4.76-19-ig terjedő sebességek, negyed és félsávos felvételek

lejátszásához)

kazettás magnó

Page 42: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

42

stúdió célú szalagos magnó (19 és 38-as sebességű professzionális szalagok

lejátszásához)

lemezjátszó (33-45-78-as fordulatú lemezek lejátszásához)

DAT magnó (digitális kazetták átjátszásához)

Mini Disc (minidisc lemezek átjátszásához)

Ez utóbbi kettő esetén, inkább a felvételek átjátszásáról beszélhetünk, mintsem

digitalizálásáról, mivel mind a kettő digitális hangrögzítő és lejátszó eszköz. (DAT, MD)

Egy analóg jel digitalizálása során soha nem kapjuk vissza az eredeti hang minden részletét,

csak az abból vett, véges számú mintát. Ebből adódóan az eredeti hangot digitális feldolgozás

után csak bizonyos hibával (hiányosságokkal) lehet reprodukálni. A digitalizálás minőségét

ennek a hibának a nagysága határozza meg. Minél nagyobb a mintavételi frekvencia, azaz

adott idő alatt minél több mintát veszünk az eredeti jelből, illetve minél nagyobb a felbontás,

vagyis a minta mérete, annál valósághűbb lesz a végeredmény. Ha 16 biten rögzítünk, akkor

216

(65536) különböző értéket ábrázolhatunk, így a hullám amplitúdója a –32767 és +32767

közötti tartományba eshet.

A hangdigitalizálás ajánlott folyamata

Digitalizálás: (real-time beírás) analóg jelből digitális jelet állítunk elő. Ez történhet

egy számítógép hangkártyáján keresztül, illetve „asztali” CD író vagy más céleszköz

segítségével.

Page 43: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

43

Editálás: a hanganyag „meddő” részeinek eltávolítása, track-ekre bontás.

Restaurálás: a járulékos zajok, pattogások kiszűrése szoftver segítségével.

Tárolás, kiírás: külső adathordozóra, központi tárhelyre.

A digitalizált hangfelvételek feldolgozása: metaadatokkal történő ellátás, rögzítés

adatbázisban.

Szolgáltatás vagy közzététel

Általános érvényű szabály, hogy a digitalizálás nem járhat az eredeti dokumentum

rongálódásával.

A teljes munkafolyamat alatt, valamint archiváláshoz, csakis tömörítés-, és veszteségmentes,

lehetőségeinkhez képest a legjobb minőséget nyújtó formátumot válasszuk. A hangalapú

digitalizálás a rendelkezésre álló technikai feltételek mellett, a szükséges legjobb minőségben

történjen.

Hogy biztosítani tudjuk felvételünk lejátszását bármely környezetben, érdemes a leginkább

elterjedt, minden platform által támogatott WAV formátumot választani.

Az IASA (The International Association for Sound and Video Archives) hangdigitalizálási

ajánlása szerint:

Fájlformátum: WAV

Mintavételi frekvencia: 96 kHz

Kódolás: 24-bit, sztereo, PCM

Általánosan elterjedt veszteséges tömörített formátum az MP3. Az MP3 formátum az emberi

fül karakterisztikáját figyelembe véve, úgynevezett pszicho-akusztikus kódolást alkalmaz. Az

eljárás lényege, hogy a kódoló az emberi fül hangelfedési jellemzője szerint elemzi a mintákat

– egy nagy intenzitású, adott frekvenciájú hang mellett nem érzékeli a kisebb intenzitású,

közel hasonló frekvenciatartományba eső hangot - és az ember által nem hallható részeket

kiszűri. A kódoló sávokra bontja a hangmintákat. Ha egy sávban a hasznos hang elvész a

zajtartományban, akkor az adott sáv nem kerül kódolásra. Szolgáltatáshoz még elegendő a

192–256 kbps bitsűrűségű tömörítés, de 128 kbps alá már semmiképp ne menjünk.

Page 44: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

44

2.4.4 Audiovizuális/Mozgókép alapú anyagok

Audiovizuális / Mozgókép digitalizálás film (celluloid) hordozóról

Mozgókép formátumok

A filmszalagok fizikai mérete alapján (vastagon szedve a Magyarországon leggyakrabban

előforduló formátumok):

8 mm / Super 8 mm

9,5 mm

16 mm / Super 16 mm

17,5 mm

28 mm

35 mm / Super 35 mm

70 mm

Fontosabb filmtípusok gyártási ideje és hordozóik anyagai

média formátum bevezetés éve hordozó

Amatőr mozifilmek

28mm 1912

Acetát 9,5mm, 16mm 1920-as évek

8mm 1932

Super-8 mm (Kodak) 1965

Single-8 mm (Fuji) 1965 Poliészter

Síkfilm különböző

formátumok

1890 Nitró

késő 1920-as évek Acetát

1960-as évek Poliészter

Mágnesszalag, hang nyitott szalag,

késöbb kazetta

1934 Acetát

1963 Poliészter

Mágnesszalag, kép

2" Quad 1956

Poliészter 3/4" U-matic 1971

VHS 1976

Page 45: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

45

Betacam SP 1986

D1 / Digital Betacam 1986

Mikrofilm

16/35 mm 1920-as évek vége

Acetát

Microfiche 1935

Minden további 1970-es évek Poliészter

A filmszalagok képállása és képi minősége a gyártási generáció alapján

Eredeti negatív: negatív képállású, legmagasabb felbontás és átfogás.

Reproduktív dublé (dubnegatív és dubpozitív): negatív vagy pozitív képállású,

gyártásközi kellék, ami a negatívról vagy a pozitívról készül kontaktmásolással.

Általában tartalmazza a technikai műveleteket, amit a negatív még nem (ilyen

műveletek a fénymegadó által elvégzett fényelés, a főcímek, táblák, feliratok, valamint

az ún. blendék).

Pozitív kópia: pozitív képállású, vetíthető kópia, a végleges műsorral. Legrosszabb

képi minőség, általában tartalmazza a hang információt a hasznos képen kívül

(fényhang vagy digitális hang). Pozitívot csak akkor érdemes digitalizálni, ha nem áll

rendelkezésre jobb minőségű kellék.

A digitalizálást a fizikai méretnek megfelelő filmkapuval ellátott filmszkenneren kell végezni.

A piacon jelenleg használatos film- és hangszkennerekkel és azok tulajdonságaival

kapcsolatosan a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetségének (FIAF) honlapján lehet

tájékozódni: https://www.fiafnet.org/pages/E-Resources/Film-Scanners-Forum.html

Minden filmet digitalizálás előtt meg kell tisztítani lehetőleg ultrahangos filmtisztító géppel.

A filmszkennerre csak teljesen tiszta, olaj- és más vegyszertől mentes, száraz tekercs tehető

fel, aminek a perforációi és a ragasztásai megfelelően lettek ellenőrizve és javítva.

Filmszkennerek tipikus tulajdonságai

Szenzortípus: Területi vagy vonali szenzor.

Színfeldolgozás: 3 db 3 színű érzékelő vagy Bayer pattern-nel ellátott 1 db érzékelő

Page 46: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

46

Felbontás: 2k / 4k / ... / 10k – a vízszintes felbontást jelöli a pixelszám alapján. A

leggyakoribb felbontások a 2k (2048 x 1556 pixel), és a 4k (4096 x

3112 pixel).

Hangdigitalizáló fej: A szkennerekre opcionálisan rendelkezésre álló eszköz, amellyel fény-

vagy mágneshangot lehet digitalizálni.

HDR: High Dynamic Range, azaz magas dinamikatartomány. A szkenner a

filmkockát többszöri expozícióval digitalizálja, így a nagyon sötét

képhelyeken lévő részletek is láthatóvá válnak. Általában csak pozitív

kópia esetében használatos mód.

Overscan: Speciális archív kapu, amely lehetővé teszi a filmkocka teljes

szélességének digitalizálását. Egyes szkennereken lehetőség van a

kocka előző és a következő képkockával együttes digitalizálására.

A filmszkenner önmagában kevés a digitalizáláshoz. Olyan nagyteljesítményű háttértár és

hálózat szükséges hozzá, ami képes a hatalmas adatfolyam eltárolására valós időben. Egy ma

gyakori példát nézve egy színes 4k felbontású anyag 10 bites DPX szekvenciában való

rögzítéséhez állandóan fenntartott 1500 MB / sec adatsebesség szükséges. Ez a tárterületre is

drasztikus hatással van: egy másodperc digitalizált anyag a fenti formátumban 25 kocka /

másodperc sebességnél 1,2 GB (gigabyte) tárhelyet foglal el.

Az archív, rosszabb állapotban lévő filmeket olyan speciális filmszkennereken digitalizálják,

amelyek tekintettel vannak a filmszalagok sérülékeny állapotára. Az ilyen filmszkennerek

általában filmarchívumokban és archív filmek digitalizálására specializálódott utómunka

házakban találhatók meg, különleges tulajdonságaik a következők:

fogasdob-mentes filmmeghajtás: nincsen olyan fogaskerék a film útjában, ami a

perforációba „kapaszkodva” továbbítaná a filmet, ezáltal a zsugorodott filmek

perforációja nem sérül.

capstan mentes meghajtás: a capstan egy meghajtott gumigörgő, aminek teljes

felületére felfekszik a filmszalag és ezáltal van továbbítva. Az archív filmeknél

azonban ez a görgő összeszedi a sok szennyeződést a filmekről, és a görgőre

feltapadva további sérüléseket okoz.

Page 47: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

47

folyadékkapu: a szkenner kapujában az expozíció folyadék (perklóretilén) alatt

történik. A perklóretilén folyadék törésmutatója megegyezik a filmszalag

hordozójáéval, így a hordozó oldali (fényes oldali) karcok feltöltésével azok

„eltűnnek” a digitalizált képről.

archív kapu: olyan speciális kapu, ami filmanyagon lévő hasznos képen felül a

perforáció területét is „látja”, így biztosan a teljes kép felvételre kerül, valamint a

perforáció rögzített mozgását fel lehet használni a kép stabilizálására.

hideg fényforrás: az 1952 előtt gyártott nitrocellulóz hordozójú filmeknél fontos, mert

a hordozó fokozottan tűz- és robbanásveszélyes. Az ilyen filmeket csak arra

kifejezetten alkalmas eszközökön szabad digitalizálni.

A digitalizálás minőségi szintjei

Minden digitalizálás minőségvesztéssel jár. Fontos, hogy megkülönböztessük az eredeti,

nyers digitalizált képet a szolgáltatási példánytól, és, hogy minden verzióból megtartsunk egy

példányt.

Preservation master

A PM a legeredetibb és legmagasabb minőségű, beavatkozásoktól mentes digitalizált kép, ami

szerencsésebb esetben csak a szkenner képérzékelőjének nyers adatait tartalmazza RAW

formátumban. Ha RAW formátum nem áll rendelkezésre, a szkennelést 16 vagy 10 bites DPX

(Digital Picture eXchange) képszekvencia formátumban érdemes végezni. Ez a formátum

képes a filmen található teljes dinamikatartomány rögzítésére. Fontos, hogy a filmszkennert

úgy állítsuk be, hogy sem a sötét, sem a világos képhelyeken ne veszítsünk információt, azaz

a teljes dinamikatartományt vagy átfogást rögzítsük. Ezt a szkenner szoftverében található

hisztogram vagy hullámjelalak monitor segítségével ellenőrizhetjük.

További információ a DPX formátummal kapcsolatban többek között az amerikai

Kongresszusi Könyvtár honlapján található:

https://www.loc.gov/preservation/digital/formats/fdd/fdd000178.shtml

Érdemes megtartani a PM-et beavatkozásmentesen és minden további beavatkozást egy arról

készült másolaton végezni. Így bármikor vissza lehet térni az eredeti kiinduláshoz anélkül,

hogy a filmszalagot újra elő kellene venni.

Distribution master

Page 48: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

48

A szkennelt film nyers változata (eredeti felbontásban) tartalmazza a legtöbb információt, de

ez az állapot fakó, fátyolos, nem tükrözi a felvétel pillanatában szabad szemmel érzékelhető

világot. A filmes gyártási folyamatban ezt a pozitív kópiára való másolás adja meg, a pozitív

anyag „kontrasztosítja” fel a az eredeti képet úgy, hogy az az emberi szemnek is kielégítő

látványt nyújtson. A digitalizálás során ezt digitális utómunkával, fényeléssel lehet elérni,

amit a colorist végez.

Mozi- és televíziós változat

A digitalizált és fényelt műsort be lehet mutatni moziban és televíziós sugárzás keretében is,

azonban a két megjelenítő rendszer nagyon eltérő tulajdonságokkal bír, ezért a fényelés során

szoktak kialakítani egy moziban (cinema distribution master) és egy televízióban (broadcast

distribution master) színhelyes képet adó változatot. Mindkét változat előállításához szigorú

szabványoknak megfelelő kalibrált eszközparkra van szükség.

Lehetőség van a digitalizált filmet újra filmre levilágítani, ebben az esetben a mozis

megjelenítést kell szimulálni fényelés közben.

A DM formátuma mozi megjelenítés esetén a Digitális Mozicsomag (Digital Cinema Package

vagy DCP), amely a mozikban ma leggyakrabban vetített formátum. A DCP-ben a képkockák

lossless JPEG2000 formátumban vannak kódolva, és lehetőség van kapcsolható feliratok

elhelyezésére. A DCP szabványosítását a DCI csoport végzi. Több információ a honlapjukon

elérhető: http://dcimovies.com

A DM televíziós formátumára nincsen az egész világra érvényes konvenció, az egyes TV

csatornák mindegyikének különböző igényei vannak a befogadott fájlok tekintetében, különös

tekintettel a földrajzilag is különböző sugárzási rendszerekre. Érdemes elkérni a TV csatorna

specifikációját. Általában a DM formátumok a legelterjedtebb fájlformátumok, mint az Apple

Prores, Avid DNxHD vagy az archívumi világban használt teljesen open source formátum, az

FFMPEG amit Matroska konténerben szoktak eltárolni.

További információ: https://www.fiafnet.org/images/tinyUpload/Publications/Journal-Of-

Film-Preservation/Matroska-and-FFV1_Kromer_JFP96.pdf

Hangdigitalizálás

A filmtekercsekhez tartozó hang többféle lehet:

Page 49: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

49

Commag: a képet tartalmazó pozitív kópia szélén található mágnescsík

Comopt: a képet tartalmazó pozitív kópia szélén található fényhang

Sepmag: külön tekercsen található mágneshang

Sepopt: külön tekercsen található fényhang

A különböző filmszkennerek opcionálisan fel vannak szerelve a fenti hangtípusokat olvasó

fejekkel, azonban a külön tekercsen lévő hangokat külön is kell digitalizálni. A digitalizálás

során a kép és a hang külön fájlban lesz eltárolva, amit egy ponton össze kell szinkronizálni,

azaz egy vágószoftver segítségével „össze kell startolni”. Ehhez segítséget nyújt a hasznos

műsor előtti ún. pitty, ami képben és hangban is jelen szokott lenni. Azonban szükséges a már

összestartolt anyagot a hasznos műsorban található szinkronpontok keresésével és

ellenőrzésével szinkronba tenni.

Audiovizuális / Mozgókép digitalizálás egyéb hordozóról

A digitalizálás fogalmát szűkebben és tágabban is értelmezhetjük.

A szűkebb értelmezés szerint a digitalizálás csak és kizárólag az eredetileg analóg hordozón

létező gyűjteményi mozgókép állományokat alakítja át, archiválja, látja el metaadatokkal és

teszi hozzáférhetővé digitális eszközökkel használható formátumokban.

A tágabb értelmezés magában foglalja az előbbieket kiterjesztve a "digitalizálandó tárgy"

fogalmát a már egyébként is valamilyen digitális formában létezőkre is, pl. a kereskedelmi

forgalomban kapható mozgóképek archiválására és szolgáltatására, bár ebben az esetben nem

digitalizálás, hanem inkább más digitális formátumokra átalakításról van szó.

Videotechnikai eszközök

VHS videomagnó

BETA videomagnó (professzionális analóg kis és nagy BETA kazetták lejátszásához)

DVCAM (DV és mini DV digitális kazetták lejátszásához)

Digital8 kamera (8mm-es digitális video kazetták lejátszásához)

A tényleges digitalizálás két külön egységen történhet.

Az egyik egy professzionális digitalizáló egység, amely az analóg videó jelen kívül, fogadni

tud régebbi szabványú (i-linkes) digitális jeleket is.

Page 50: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

50

A másik készülék egy DVD felvevő, amely szintén tud fogadni analóg videojeleket és,

rendelkezik HDMI kimenettel, valamint i-linkes digitális bemenettel. Ez van hozzákapcsolva

a számítógép videokártyájához.

Ehhez a két készülékhez kapcsolódnak az egyes videomagnók.

Analóg forrás - digitális formátumra alakítás

Analóg formában gyűjtött mozgóképek: Gyakorlatilag – bár elvileg szükség lehet más

formátumok, pl. Betamax kezelésére is – ez a digitalizálás a VHS kazetták digitális formára

alakítását jelenti, ahol a „master” maga a VHS kazetta.

DV formátumra konvertálás: Ehhez videó digitalizáló eszközök használatosak, pl. Pinnacle

710-USB-t, amivel lehetséges a DV formára alakítás. Az átalakítás eredménye egy

szabványos ISO fájl, amely egyrészt biztosítja az archiválást, másrészt a könnyű használatot

(a lejátszók közvetlenül tudják használni), és a további használati formátumokra konvertálást

tesz lehetővé. A konvertálás célszotfverrel, pl. Handbrake (Windows, Mac, Linux) történik,

eredménye MPEG-2 formátum. Ebben az esetben a digitalizáló eszközzel (pl. Pinnacle 710-

USB) való feldolgozás eredménye egy .mpg fájl.

A hagyatékokból származó, egyedi filmfelvételek esetében a tömörítetlen AVI formátum

használatos. Ezek digitalizálását javasolt külső vállalkozó segítségével megoldani, mivel

számuk ma már elenyésző és a lejátszásukhoz szükséges filmvetítő és digitalizáló berendezést

nem költséghatékony beszerezni.

Videofájloknál MP4 formátumban ajánlott rögzíteni az analóg videókat. Videótechnikai

oldalról a számítógépben található videó kártya HDMI csatlakozáson keresztül fogadja a

digitális jeleket.

Digitális formában gyűjtött mozgóképek

Digitális formátumban lévő nyers kamerafájlok pl. MiniDv és SD kártya. A „master” az

eredeti digitális forma, ami archiválandó és további használati formátumok hozhatóak létre

belőle. Az archiválás adatlemeznek megfelelő ISO fájl létrehozását jelenheti. A konverzióhoz

és a szerkesztéshez célszoftver használata szükséges pl. Handbrake, Adobe programok.

VHS kazetták digitalizálásának javasolt technikai paraméterei. A VHS forrásanyag

képminőségét figyelembe véve a kb. 2000 kb/s bitrátás tömörítést tartjuk célravezetőnek.

Page 51: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

51

III. METAADATOK, ADATCSEREFORMÁTUMOK

3.1 A metaadatok szerepe, típusai

Az ’adat’ és ’metaadat’ fogalmak jelentése nem egyértelmű és használatuk sem következetes

sem a köznyelvben, sem a közgyűjteményi szaknyelvben. Az adat és információ fogalma is

gyakran összemosódik, szinte szinonima a mindennapi használatban.1

Az adat

Az ISO 14721:2012 szabvány meghatározását alapul véve az adat az információ

újraértelmezhető megjelenési formája (reprezentációja), amely – formai megvalósulását

tekintve – kommunikálható, értelmezhető vagy feldolgozásra alkalmas. Néhány további

definíció:

● Az adat elemi ismeret. Az adat tények, fogalmak olyan megjelenési formája, amely

alkalmas emberi eszközökkel történő értelmezésre, feldolgozásra, továbbításra.2

● Az adat egy dolog egy tulajdonságának értéke. Egy konkrét adat tehát akkor tekinthető

definiáltnak, ha meghatározzuk, hogy milyen objektum melyik változója milyen

értéket vesz fel.

● Az adat egy objektum (tetszőleges dolog, amire az adat vonatkozik), egy

meghatározott változójának (tulajdonságának, attribútumának, jellemzőjének,

karakterének) értéke (karakterállapota, megvalósult formája). Egy konkrét adat tehát

akkor tekinthető definiáltnak, ha meghatározzuk, hogy milyen objektum melyik

változója milyen értéket vesz fel.

A metaadat

A metaadat fogalomnak sokféle meghatározása létezik.

● A ’metaadat’ klasszikus és pontos meghatározása a szó eredeti jelentésén alapul: adat

az adatról. A metaadat az adat értelmezését teszi lehetővé szemantikai és szintaktikai

környezetének meghatározásával.3

1 Verók Attila: Bevezetés a könyvtár- és információtudományba, 2011 -

https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0005_02_bev_konyvtar_es_inftudomany_scorm_02/231_az_adat_s_az_i

nformci_fogalma.html 2 https://informatika.gtportal.eu/?f0=alapfogalmak_01 3 Virágos Márta, Koltay Klára, Köpösdi Zsuzsa: i.m. „A fogalom egyszerű meghatározása szerint a metaadat adat az adatról,

azaz információ az információról, vagy strukturált adat az adatról.”

Page 52: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

52

● Metaadatok: távoli hozzáférésű elektronikus dokumentumokban (pl. azok fejlécében)

megadott, az elektronikus dokumentumra jellemző, azonosítására, keresésére és

hozzáférésére szolgáló szabványos adatelem sor (cím, szerző, közreadó, tárgy, műfaj,

formátum, nyelv, kapcsolat, azonosító, téma stb.) (pl. Dublin Core).4

● strukturált információ valamely elektronikus vagy nem elektronikus

információforrásról, amely információforrás hordozóközege bármilyen típusú vagy

formátumú lehet.5

● A metaadat gép által értelmezhető információ a web számára.6

● NISO (National Information Standards Organization): „A metaadat olyan strukturált

információ, amely leírja, magyarázza, elhelyezi, vagy egyéb módokon teszi

könnyebbé az információforrás visszakeresését, használatát, vagy menedzselését. A

metaadatot leginkább úgy határozzák meg, mint adat az adatról, vagy információ az

információról.”7

A „metaadat” fogalommal azokra az adatokra szokás utalni, amelyek egy-egy – elsődleges

adatnak tekintendő – információforrás (könyv, weboldal, elektronikus folyóirat stb.) leírására,

visszakereshetővé tételére szolgálnak. Ilyen értelemben pl. a könyvtári világban a fogalmat

úgy használják, hogy a bibliográfiai leírásban szereplő adatokat együttesen értik alatta: mind a

– strukturális metaadatként is definiált – elemnevet (pl. mező hívójele), mind a leíró és

adminisztrációs metaadatot, vagyis az egyes elemekhez tartozó értékeket. (A „strukturális

metaadat”-nak kétféle értelmezése létezik, ez itt nem a digitális könyvtári világban elterjedt, a

későbbiek során definiált fogalom.) Úgy is fogalmazhatunk, hogy ebben a szóhasználatban a

metaadat magában foglalja a rögzített adatot és annak minősítőjét (más szóval a jelölő elemet,

amely például a MARC-formátum esetében lehet a mező hívójele), így például metaadat a

100 10 $aJózsef Attila vagy a 600 14 $aJózsef Attila. Az egyik esetben a „József Attila”

karaktersor által jelölt entitás szerzőként, maga a metaadat pedig (HUNMARC-

terminológiával) szerzői főtételként értelmezendő az információforrással kapcsolatban, míg a

másikban az entitás az információforrásban megjelenő mű tárgya, témája. A metaadat tehát

ebben az értelemben strukturált, jelölőkkel ellátott (minősített) adat.

4 https://ki.oszk.hu/sites/default/files/dokumentumtar/eldok_ksz2.pdf 5 Virágos Márta, Koltay Klára, Köpösdi Zsuzsa: Digitális gyűjtemények, intézményi repozitóriumok –

https://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2011-0103_11_digitalis_gyujtemenyek/ch05s02.html 6 http://www.w3.org/Metadata/ 7 http://www.niso.org/publications/press/UnderstandingMetadata.pdf

Page 53: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

53

Metaadatsémák

A felhasználási területnek és célnak megfelelően metaadatsémák alakulnak ki, amelyek

ajánlássá és szabvánnyá válhatnak. A kulturális területen használt metaadatsémák fő

funkcionális területei:

● Leíró metaadatok – a kulturális objektumok leírására szolgáló metaadatok. Könyvtári

területen a hagyományos bibliográfiai leírásnak megfelelő adatok.

● Adminisztratív metadatok (technikai, megőrzési, jogi metaadatok) – a kulturális

objektumok kezelésére és használatára vonatkozó metaadatok. Könyvtári területen a

könyvtári gyűjtemény elemeinek kezelésére és használatára vonatkozó metaadatok.

● Strukturális metaadatok – a részelemek kapcsolatainak leírására szolgáló metaadatok

● Jelölők, jelölőnyelvek – magában a tartalomban elhelyezett metaadatok.

A metaadatok funkcionális típusai

Leíró metaadat

A leíró metaadat a tartalom azonosítását, értelmezését és visszakeresését teszi lehetővé.

Jellemző leíró adat a dokumentum címe, szerzője, a keletkezés ideje, a tartalom megnevezése.

Leíró adatok származhatnak magából a leírt objektumból: például egy képeslap által ábrázolt

táj megnevezése a hátoldalon; illetve külső szemantikai térből: például egy madarat ábrázoló

képnél a madárfaj azonosítása a szakmai taxonómia kifejezésével.

Adminisztrációs metaadat

• technikai metaadat: a digitális fájlok létrehozásának eszközeiről, körülményeiről,

formátumáról stb. szóló metaadatok.

• a hozzáférést módját meghatározó metaadatok (pl. szellemi tulajdonjog, tulajdonjog,

személyiségi jogok, a felhasználás technikai szabályozását biztosító metaadatok.

• forrás metaadat: az analóg eredetiről szóló metaadatok

• digitális származás metaadat: leírja pl. a fájlok közötti mester/származék kapcsolatokat

Egy adott objektumnak vannak tartalmától és szerkezetétől független jellemzői is. amelyek

azt képviselik, hogy milyen feltételek szükségesek az objektum tartalmának eléréséhez,

mozgatásához vagy egyéb jellegű használatához. Ezeket összefoglaló jelleggel technikai

adatoknak nevezhetjük. (pl.: a fájl formátuma, a lehetséges funkcionalitások felsorolása, a

fájlformátum használt verziója, illetve arra vonatkozó információ, hogy milyen eszköz kell a

megnyitásához)

Page 54: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

54

A technikai metaadatok nagy része az állományok adminisztrációjának, a végső felhasználási

formáig való eljuttatásának, illetve megőrzésének feltételeit írja le. A digitális tartalmat kezelő

rendszerek tulajdonképpen a technikai metaadatok hálózatára épülnek, amelyben az egyes

egységek, saját szerkezeti adataikkal, illetve a leíró információval külön vetületet képeznek.

A digitális tartalom egyik legnagyobb kihívása a szerzői jog, illetve az egyéb tulajdoni

viszonyok védelme, erre számos megoldás létezik a másolás tiltásának megfogalmazásától

egészen a tényleges – pl. jelszavas, időzáras vagy ismételt megnyitást korlátozó –

funkcionális korlátozásokig.

Strukturális metaadat

A strukturális metaadatok az egyes állományok közötti, illetve azon belüli viszonyokat írják

le. Funkcionális szempontból ennél azonban tovább mennek, mivel ezek biztosítják a

részegységek által alkotott objektum integritását.

A strukturális metaadatok kifejezhetők például olyan metaformátumok szabványos

apparátusával, mint a PDF, a METS/ALTO, vagy a különböző elemjelölő nyelvek (SGML,

XML, HTML).

A strukturális metaadatok forrása lehet az állományokat kezelő könyvtári rendszer is, amely

minden egységet azonosít, és pontosan rögzíti azok helyét és funkcióját a tárolt objektumok

rendszerében. Ez általában komplex objektumkezelő adatbázisok esetében fordul elő.

Page 55: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

55

3.2 Metaadatok, adatcsereformátumok – Audiovizuális archívumok

Magyar Nemzeti Filmarchívum

Európai metaadat szabványok:

EN15744 (MSZ EN 15744) Metadata Standards for Cinematographic Works – Minimum set

http://filmstandards.org/fsc/index.php/EN_15744

EN15907 (MSZ EN 15907) – Metadata Standards for Cinematographic Works

http://filmstandards.org/fsc/index.php/EN_15907

Dublin Core

http://dublincore.org

ISAN - International Standard Audiovisual Number

http://www.isan.org

Nemzetközi ajánlások, szabványok:

The FIAF Moving Image Cataloguing Manual

https://www.fiafnet.org/images/tinyUpload/E-Resources/Commission-And-PIP-

Resources/CDC-resources/20160920%20Fiaf%20Manual-WEB.pdf

IASA Cataloguing Rules

https://www.iasa-web.org/cataloguing-rules

Open Archival Information System (ISO 14721)

https://gfbio.biowikifarm.net/wiki/ISO_Standards_for_Digital_Archives

https://www.iso.org/standard/57284.html

Page 56: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

56

MTVA Archívum média- és metaadatköre

Az MTVA Archívuma számos terület összevonásával jött létre 2011-ben, amihez az addig

decentralizáltan működő egységek csatlakoztak:

Mozgókép (minden, ami film és videoszalagon található)

Rádió és Kottatár (minden csak audio és kotta)

Sajtó (nyomtatott sajtó 1881 óta)

Fotó (klasszikus 35mm-es formátumú fotóarchívum)

NAVA (TV kötelespéldány archívum, hasonlóan mint az OSZK, csak AV

tartalmakra)

A központosított archívum működésében - az eltérő gyűjtőkörök miatt - munkafolyamatok

tekintetében decentralizált rendszereken futnak, minden területnek megvan(nak) a saját

feldolgozó rendszerei(k). Mivel az egyes részegységek eltérő folyamatokat és médiumokat

fednek le, így eltérő sémarendszerek alakultak ki, valamint az időbeliséget nézve (1881-től

működik az MTI) rengeteg adatbázis modell és adatbázis típus fordult meg az archívumban.

(Jelenleg 270 adatbázis ismert)

A 2011 után elindult ugyan egy adatbázis konszolidáció, de az a műsorgyártás felől fogta meg

a workflowt, így alakult ki a:

Mozgóképnél a PROVYS

Rádió esetében a 42NET

Fotó esetében a FOTOWARE

A Sajtó és a NAVA önálló utat járt be, mindkét terület saját feldolgozórendszert épített az

archívumi területen.

2017-től indult el az Archívumi konszolidáció, mely azt célozta meg, hogy minden olyan

adatbázis, ami nem a műsorgyártáshoz tartozik (tehát nem adásszerkesztés), azt

konszolidáljuk le.

E koncepció mentén indult el az ANALÍZIS projekt, mely a már említett 270 adatbázisból

230-at már egy adatbázisba konszolidált, úgy, hogy megtartotta eredeti sémájukat, de egy

OAI-PMH kijárattal és DublinCore sémával kvázi közösítette, így ma már általánosan

kereshetőek ezek a dokumentumok.

Page 57: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

57

A média területen, az eltérő részegységek különböző formátumokban dolgoznak

(digitalizálnak)

Mozgókép archívum:

MXF 50 Mbps videó esetében SD felbontás mellett

MXF 500 Mbps film esetében UHD/HD felbontás mellett

Sajtó archívum:

PDF 300 dpi változó febontás mellett (forrástól függ)

Fotóarchívum

JPG és TIFF 300 dpi, a rövidebbik oldal 6000 pxre fixálva

Rádióarchívum

WAV 44.100 KHz 1536 kbps stereo

MP4 AAC 128 kbps stereo

NAVA

MPG SD felbontás mellett 8 Mbps sávszélességgel

Page 58: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

58

3.3 Metaadatok, adatcsereformátumok – Könyvtári ágazat

MARC21

1997-ben jelent meg a MARC21 szabvány. A névben szereplő szám jelzi, hogy a 21. század

követelményeinek felel meg.8

A MARC21 csereformátum magyar változata a HUNMARC9, amelynek a bibliográfiai

rekordok csereformátumára vonatkozó része 2002-ben jelent meg és az ISO 2709-es szabvány

szerint adja meg a bibliográfiai adatok tartalmi jelölőit (hívójeleket, indikátorokat,

almezőazonosítókat) és egyéb jellemzőket.

Az adatok közlésmódjára a bibliográfiai leírási és besorolási szabályzatok érvényesek.

Hogy az adatcserében melyik könyvtár melyik MARC formátumot használja, az attól függ,

hogy a használt integrált könyvtári rendszerkatalogizáló modulja melyik alkalmazását teszi

lehetővé.

Resource Description Access (RDA)

Az RDA az új anglo-amerikai katalogizálási szabályzat, amelyet a szemantikus web

igényeinek megfelelően, az IFLA-féle könyvtári referenciamodellt alapul véve fejlesztettek ki

olyan szándékkal, hogy bármilyen – létező vagy a jövőben létrejövő – információforrás-típus

leírására alkalmas legyen. Kialakításakor emellett tekintettel voltak az IFLA által kiadott

„Nyilatkozat a nemzetközi katalogizálási alapelvekről” című dokumentumban foglaltakra.10

Az RDA-t számos országban bevezették, csak Európában maradva: Dánia, Egyesült

Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Norvégia, Spanyolország, Svédország, a

teljes német nyelvterület, a szűkebb régiónkból Csehország, valamint az elmúlt években

Szlovákia is megtette az első lépéseket az átállás felé.

Az RDA tehát a korábbi anglo-amerikai katalogizáló szabályzatot (AACR2) váltja le.

Megalkotói felismerték, hogy a mögötte meghúzódó újszerű megközelítés miatt alapjaiban

lesz más, mint az előző szabályzatok, így elvetették a hagyományos elnevezést (AACR3).

Az RDA célkitűzései egyrészt a szemantikus webes törekvések felől válnak megragadhatóvá,

másrészt – az előbbivel szoros összefüggésben – az RDA választ kíván nyújtani néhány, a

könyvtárosokat régóta foglalkoztató problémára. Ilyen lényegi kérdés például: hogyan tudjuk

8 Tóvári Judit: Bibliográfiai adatfeldolgozás, Eger, 2011. -

https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0005_08_biblio_i_pdf/08_biblio_i_3_3.html 9 https://ki.oszk.hu/sites/default/files/dokumentumtar/hunmarc.pdf 10 https://www.ifla.org/publications/node/11015 – magyar nyelvű változata megjelenés alatt.

Page 59: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

59

hatékonyabban elérhetővé tenni adatainkat, fokozni azok (újra)felhasználását? Másként

fogalmazva: hogyan szabadíthatók ki a könyvtári adatok a relációs adatbázisok „fogságából”,

hogyan lehet gépileg olvashatóvá tenni azokat? Az RDA úgy kínál megoldást erre, hogy a

szabályzat szerint készített leírások a szemantikus web nyelvén, RDF-tripletekként

publikálhatók, így a számítógépek (keresőmotorok) számára is értelmezhetővé válnak. Az

RDA maga ugyanakkor hangsúlyozottan nem a gépileg olvasható rekordformátum leírása,

hanem „csak” egy szabályzat, amely meghatározza, milyen adatláncra van szükség egy leírás

elemeinek reprezentálásához (pl. a mű címének felvétele, hozzáférési pontok létrehozása).

Az RDA bevezetése mindamellett arra késztet minket, hogy újragondoljuk a katalogizálás

megszokott munkafolyamatait. Az RDF világában a tripletekként megfogalmazott állítások

állítmányai csakúgy előredefiniáltak, mint ahogy az alanyok és tárgyak, amelyekre szintúgy

univerzális egyedi azonosítókkal (ún. URI-kkal) hivatkozunk. A törekvések arra irányulnak,

hogy ne csak az elemkészletek legyenek előre meghatározottak (ld. adatmezők az egyes

formátumok, pl. MARC21 esetében), hanem az egyes értékeket is lehetőség szerint kontrollált

szótárakból, ún. értékszórakból vegyük: még pontosabban névterekből, URI-val

meghivatkozható módon. Jóllehet volt hasonlóra példa korábban is, hiszen a MARC21

néhány adatmező esetében előírja a megfelelő ISO szabvány alkalmazását, az RDA

megjelenésével azonban, ami kivétel volt, kezd szabállyá válni.

Magyarországon az RDA átültetésével külön munkacsoport foglalkozik:

http://www.oszk.hu/rda-hu-munkacsoport – ezen az oldalon elérhetők az átültetés előkészítése

során eddig készült publikus munkaanyagok.

Az RDA elektronikus (online) publikálására szolgál az RDA Toolkit oldal, amelynek

eléréséhez előfizetés szükséges: http://www.rdatoolkit.org/

Az RDA elemkészletei és értékszótárai az RDA Registry oldalról letölthetők:

http://www.rdaregistry.info/

Dublin Core

A Dublin Core (DC) adatsémát kifejezetten elektronikus források feltárására fejlesztették ki,

és máig a legelterjedtebb és az egyéb adatprofilokkal legsikeresebben kommunikáló

szabvány. Sikerességének egyik mutatója, hogy a leíró adatok tekintetében a legtöbbször

Dublin Core formátumban találkozunk beágyazott, illetve rendszerek között kommunikált

adattal.

Page 60: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

60

A Dublin Core alapvető szerkezete nagyon egyszerű, 1999-es létrejötte óta ugyanazt a tizenöt

alapvető adatcsoportot használja:

Title (Cím),

Creator (Létrehozó),

Subject (Témakör),

Description (Leírás),

Publisher (Kiadó),

Contributor (Közreműködő),

Date (Dátum),

Type (Adattípus),

Format (Formátum),

Identifier (Azonosító),

Source (Forrás),

Language (Nyelv),

Relation (Kapcsolat),

Coverage (Kiterjedés),

Rights (Jogok).

A Dublin Core-t alkalmazni kívánóknak el kell dönteniük, hogy csak a Dublin Core

szabványban leírt elemeket használják, vagy új elemekkel kívánják bővíteni azt. Ebben az

esetben egy ún. sémát kell közzétenni, amely formálisan leírja a használt elemeket, és azok

egymáshoz való viszonyát.

Egy másik lehetséges út a speciális elemek kezelésére, hogy választunk egy létező Dublin

Core profile-t. (pl.: az Europeana az Europeana Semantic Elements Specification (ESE)

profile-t használja.)

A Dublin Core hivatalos honlapja: http://dublincore.org/

A DC elemek (alap és kiterjesztett) – már a szemantikus web követelményenek megfelelően a

http://dublincore.org/documents/dcmi-terms/ címen érhetők el.

Page 61: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

61

Metadata Encoding and Transmission Standard (METS)

A METS célja, hogy elősegítse az összetett dokumentumokra vonatkozó leíró és strukturális

metaadatok szabványos formában való közzétételét. A METS-et a Library of Congress hozta

létre, nem szabvány, hanem egy ajánlás. Használata elterjedt, noha a METS dokumentumok

az ajánlás bizonyos fokú lazasága miatt nem teljesen egységesek. A METS az összetett

dokumentumot alkotó fájlok struktúrájának leírására szolgál elsősorban, kiegészítve

adminisztratív (eredet, jogok), technikai (felbontás stb.), fej (a METS-re magára vonatkozó

adatok), fájl (név és elhelyezkedés), viselkedés és bibliográfiai leíró elemekkel. Ezen

metaadatok segítségével megőrizhető az összetett dokumentum integritása még akkor is,

amikor az egyes elemeket különféle helyeken tároljuk. A METS jó szolgálatot tesz

dokumentumok cseréje esetén is, hiszen segítségével egy METS-et értő alkalmazás képes az

összetett dokumentum részeinek értelmezésére és megjelenítésére.

Egy METS objektum 7 főbb részből áll:

● METS Header – Fejléc;

● Descriptive Metadata – Leíró adatok. Maga a rekord is tartalmazhatja – például Dublin

Core-ban kódolva –, de külső leírásra mutató hivatkozás is lehet;

● Administrative Metadata – Adminisztratív adatok. Technikai, adminisztratív, jogi

információk;

● File Section – Fájl, fájlcsoport: az objektumot alkotó fájlok listája;

● Structural Map – Szerkezeti térkép: Az objektum felépítését, belső hierarchiáját, rész-

egész viszonyait, az egyes tartalmi részeket a hozzájuk tartozó metaadathoz csatoló

ábrázoló információ.

● Structural Links – Szerkezeti hivatkozások: Egyéb funkcionális hivatkozások

objektumrészek, illetve objektumok között.

● Behavior – Műveletek. Az egyes elemekhez társítható végrehajtható műveletek.

A szabvány és a kapcsolódó dokumentumok a http://www.loc.gov/standards/mets/ oldalról

érhetők el.

Page 62: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

62

Analyzed Layout and Text Object (ALTO) – Metadata for Optical Character

Recognition

ALTO (Analyzed Layout and Text Object) egy XML séma technikai metaadatok tárolására. A

technikai metaadatok a szöveges objektumok tartalmát és elrendezését írják le. Az ALTO-t

leggyakrabban a METS adminisztratív szekciója kiegészítéseként használják, de önállóan is

használható. Az ALTO segítségével a karakterfelismertetett oldalak tartalmát és elrendezését

írhatjuk le. Egy ALTO dokumentum stílus (stlye) szekciójában az oldal, bekezdés és karakter

stílusait lehet rögzíteni. Az elrendezés (layout) szekcióban pedig egy-egy oldal „régióit”

(margóit, a szöveges részt stb.) lehet leírni, és az egyes régióknál fel lehet sorolni az összes a

régióba tartozó objektumot. Az ALTO fájlt általában a karakterfelismerő programok állítják

elő. Egy ALTO fájl tartalmazza az egyes szavak koordinátáit. Így lehetőség nyílik rá, hogy

egy keresés során a megtalált szót a megjelenítő szoftver ki tudja jelölni a képernyőn (a

megjelenített kép fájl aktuális nagyítási állapotától függetlenül). Egy ALTO fájl segítségével a

csak a karakterfelismertetett szöveg birtokában az eredeti dokumentum az eredeti

elrendezésben, az eredeti betűtípusokkal stb. visszaállítható.

A szabvány és a kapcsolódó dokumentumok a http://www.loc.gov/standards/alto/ oldalról

érhetők el.

Open Archives Initiative Object Reuse and Exchange (OAI-ORE)

Az OAI-ORE (Open Archives Initiative Object Reuse and Exchange) szabvány arra szolgál,

hogy eszközt adjon az összetett webes források (csoportok) azonosítására, a csoport

határainak kijelölésére, a csoport tagjai közötti viszony jelölésére géppel feldolgozható

módon. Mivel az OAI-ORE a szemantikus web eszközeit használja fel a csoport határainak

kijelölésére, egy OAI-ORE leírást nem aratni kell, hanem a szemantikus weben kell

publikálni. A publikálásnak több módja is van. Az egyik mód, hogy az adatokat be kell tölteni

egy nyilvános SPARQL endpointtal rendelkező RDF adatbázisba. Ettől kezdve az adataink

bárki számára elérhetőkké válnak a szemantikus weben ugyanúgy, ahogy a HTML oldalaink a

normál weben. Fontos megjegyezni, hogy bárki alatt nem elsősorban személyeket, hanem

gépeket értünk, melyek képesek az RDF gráfjainkat (állításainkat) feldolgozni és kapcsolatba

hozni másoknak a szemantikus weben tett állításaival. Mivel az OAI-ORE megvalósítása

szintén XML alapú, annak sincs akadálya, hogy az OAI-ORE leírásainkat OAI-PMH

segítségével arathatóvá tegyük.

Az Europeana alap adatmodellje, amire az Europeana következő verziója épülni fog, az

Europeana Data Model (EDM) szintén OAI-ORE alapokra épül.

Page 63: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

63

A szabvány és a kapcsolódó dokumentumok http://www.openarchives.org/ore/ oldalról

érhetők el.

Metadata Object Description Schema (MODS)

A Metadata Object Description Schema (MODS) leíró adatokat tartalmazó XML alapú

metaadat séma. A sémát a Library of Congress hozta létre. MARC alapon nyugszik. Az

elemeket XML fájl tartalmazza. A MARC jelölők helyett emberi nyelven is olvasható

jelölőket használ. A MARC-ból olyan elemeket vesz át, melyek a digitális objektumok

leírására szolgálnak, illetve néhány – szintén a digitális objektumok leíráshoz szükséges – új

elemet is tartalmaz. A MARC21-hez képest változás, hogy elemeket elválasztó ISBD

központozási jeleket nem tartalmazhat. A központozási jeleket programnak kell kitennie,

amikor erre szükség van, pl. MODS adatok OPAC-ban, vagy más felületen történő

megjelenítésekor. A MODS használata javasolt minden olyan esetben, amikor a Dublin Core

valamiért nem használható, de szükség van elterjedten használt XML alapú bibliográfiai

metaadat tárolásra – különösen szóba jön a használata digitális objektumok leírásakor.

Nagyon jól használható azok számára, akik jól ismerik a MARC-ot.

A szabvány és a kapcsolódó dokumentumok a következő oldalról érhetők el:

http://www.loc.gov/standards/mods/

PREMIS – adminisztratív adatok

A PREMIS Data Dictionary for Preservation Metadata az alábbi entitásokból épül fel:

Object (digitális objektum azonosítása és alapvető technikai adatok rögzítése)

Agent (tulajdonos, előállító stb.)

Events (mi minden történt az objektummal)

Rights (a dokumentum jogi státusa)

A PREMIS kifejezetten adminisztratív jellegű metaadat-szabvány, csak alapvető adatok

tárolására ad lehetőséget. A részletes (például technikai) adatokat más szabványok

felhasználásával lehet megadni.

A PREMIS-t a Library of Congress vezetésével dolgozták ki. A PREMIS adatok jellemzően a

METS strukturális metaadatok kiegészítésére szolgálnak, azzal együtt szokták használni.

A szabvány és a kapcsolódó dokumentumok erről az oldalról érhetők el:

http://www.loc.gov/standards/premis/

Page 64: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

64

MIX – részletes technikai adatok – képek

A MIX tulajdonképpen egy XML séma. A jelölők nevei összhangban vannak a PREMIS

nyelvezetével. A séma teljes neve: NISO Metadata for Images in XML. A név kifejezi, hogy

egy amerikai szabvány, az ANSI/NISO Z39.87-2006: Data Dictionary - Technical Metadata

for Digital Still Images XML-ben való kifejezéséről van szó. A MIX a PREMIS

kiterjesztéseként is felfogható. A PREMIS csak alapvető technikai adatokat tartalmaz.

Amennyiben a digitális objektum egy kép, akkor a részletes technikai adatok, mint például a

fájl formátuma, mérete, színmélysége, felbontása, tömörítési viszonyai stb. a MIX

segítségével adhatók meg.

A szabvány és a kapcsolódó dokumentumok erről az oldalról érhetők el

http://www.loc.gov/standards/mix/

EXIF – részletes technikai adatok – képek

Képek technikai adatainak tárolására szolgál. TIFF és JPG fájlformátumba ágyazható bele.

Fényképezőgép gyártók előszeretettel használják. Az EXIF-et a Japan Electronic Industries

Development Association (JEIDA) hozta létre 1998-ban. Érdekes, hogy nem szabvány, nincs

is karbantartva, mégis nagyon széles körben használják. Elsősorban a gyártók igényeit

szolgálja. A hosszú távú megőrzés szempontjából mint adatforrás jön számításba: technikai

metaadatokat lehet automatikusan kinyerni az EXIF-ből például a MIX számára.

Az EXIF ajánlás nem hivatalos összefoglaló oldala a következő címen érhető el:

https://www.exif.org/

XMP – részletes technikai adatok – nem csak képek

A Extensible Metadata Platform (XMP) szabványt az Adobe cég hozta létre. Azt a célt

szolgálja, hogy keretet szolgáltasson különféle metaadatok tárolására. Az XMP tehát

keretrendszer, amely különféle metaadatsémák egységes kezelését biztosítja RDF

formátumban. Nincs saját leíró sémája. Inkább egy mechanizmust ír le, hogy hogyan lehet a

különféle sémák elemeit felhasználni. Bármely sémából felhasználhatók elemek benne. Ezért

alkalmas lehet bármilyen típusú (képi, hangzó, multimédia stb.) digitális objektum technikai

és egyéb metaadatainak a tárolására. Az XMP RDF-ben ábrázolja az adatokat XML nyelven.

Az XMP-ét úgy hozták létre, hogy beágyazható legyen sok fájlformátumba: PDF, JPEG,

JPEG 2000, GIF, PNG, HTML, TIFF, Adobe Illustrator, PSD, MP3, MP4, Audio Video

Interleave, WAV, PostScript, Encapsulated PostScript. Az XMP adatokat lehet önálló fájlban

is tárolni. Ilyenkor rendszerint az eredeti fáljnevet használjuk XMP kiterjesztéssel az XMP

Page 65: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

65

adatok tárolására. Az XMP kezelésére az Adobe ingyenes eszközöket hozott létre. Az XMP-

ben rögzített adatok nagy előnye, hogy könnyen lehet a szemantikus web részévé tenni.

A szabvány és a kapcsolódó dokumentumok a következő címen érhetők el:

http://www.adobe.com/products/xmp/index.html

Page 66: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

66

3.4 Metaadatok, adatcsereformátumok – Levéltári ágazat

A levéltárak a metaadatok használatát átfogóan értelmezik, és azok teljességét levéltári

leírásnak nevezik. A levéltári leírás célja a levéltári anyag kontextusának és tartalmának

azonosítása és magyarázata annak hozzáférhetőségének és használatának elősegítése

érdekében. A levéltáros a leírás során pontos és megfelelő leírást hoz létre az levéltári

anyaggal kapcsolatos információk, valamint azok létrehozásának, fenntartásának,

használatának és őrzésével kapcsolatos információk rögzítésével, továbbá a kapcsolódó

anyagok és egyéb entitásokkal való összefüggések kapcsolatainak feltárásával és rögzítésével.

A levéltári rendszer és leírás általános alapját a fond egységének az elve (respect des fonds)

és az iratok eredeti rendjének tisztelete jelentik. Az egyén vagy csoport által az élete és

működése során létrehozott, felhalmozott és használt iratokat együtt kell tartani és nem szabad

összekeverni más forrásokból származó iratokkal. Egy személy vagy csoport létezése során

felhalmozott iratok csak együtt tükrözik és dokumentálják létrehozójuk tevékenységét, csak

eredeti rendjükben alkotnak összefüggő egészet, és csak így tudják betölteni hitelességükhöz

kapcsolódó funkciójukat. Ezekből az elvekből következően a levéltári leírás sok tekintetben

különbözik más gyűjteményi ágak gyakorlatától.

A levéltári leírás folyamat, amely már az irat keletkezésével egyidejűleg, vagy ezt

megelőzően megkezdődhet, és végigkíséri az irat „életét”; a folyamat teszi lehetővé azt, hogy

megbízható, hiteles, értelmezhető és hozzáférhető legyen. A levéltári anyag kezelésének

minden fázisainál (mint például keletkezés, értékelés, gyarapodás, rendezés,

állományvédelem) a leírás bizonyos elemei rögzítésre kerülnek. A levéltári leírás részének

tekintendő minden olyan információ, amely a levéltári anyag kezelésének bármely fázisa

során születik és rögzítődik.

A levéltári leírásban lévő információk dinamikusak, bármikor módosíthatók és

kiegészíthetők a tartalom és a kontextus alapján.

A levéltári leírás többszintű, hierarchikus. A fond egységének elvéből következően az

általánostól halad az egyedi felé, létrehozva a szintek közötti kapcsolatokat, mindig csak az

adott szintnek megfelelő információkat közölve, elkerülve az ismétlődést. „A fond a

legmagasabb leírási szint; egyes részei további leírási szinteknek felelnek meg, ez utóbbiakról

készült leírások gyakran csupán a fond egésze leírásának kontextusában értelmezhetők.

Eszerint tehát készülhetnek fondszintű, sorozatszintű, tételszintű leírások, vagy leírások az

iratdarabok szintjén; alkalmasint készülhetnek leírások állagszinten és alsorozatszinten is.

Page 67: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

67

Minden levéltári szint alatt létrehozható újabb leírási szint, ha ezt az iratképző szervezeti

struktúrája vagy funkciói megkövetelik.” (ISAD-G B8)

Az iratok leírása mellett szélesebb értelemben más entitások is részét képezik a levéltári

anyag leírásának. Ezek közül a legjelentősebbek a levéltári anyag létrehozóinak a leírásai,

emellett pedig azoknak a funkcióknak a leírásai, amellyel kapcsolatban a levéltári anyag

keletkezett.

A levéltári leírás szabványainak alkalmazása lehetővé teszi az intézmények számára, hogy

következetesen írják le gyűjteményeiket, ezek összekapcsolásával pedig az őrizetükben lévő

anyagot összefüggéseiben is bemutathassák. Csak a szabványosított levéltári leírás képes a

leíró információk cseréjét biztosítani a rendszerek között, lehetővé téve az intézmények

országosan és országhatárokon túli aggregációkban való részvételét.

A leírási szabványok segítenek a leírási gyakorlat következetességének javításában,

megalapozzák a levéltári nyilvántartó rendszerek létrehozását, megkönnyítve mind a

levéltárosok, mind a levéltárhasználók munkáját. A Nemzetközi Levéltári Tanács

(International Council of Archives, ICA) 1989-ben döntött arról, hogy nemzetközi leíró

szabványokat dolgoz ki. 1994-ben közzétette az ISAD (G)-t, amit 1996-ban az ISAAR-CPF

majd 2004-ben az ISDF és 2008-ban az ISDIAH követett. A négy entitáshoz kapcsolódó

leírás hiányosságai és átfedései, továbbá a szabványosítás kezdete óta eltelt négy évtized alatt

végbement technológiai forradalom eredményeként 2012-ben a Nemzetközi Levéltári Tanács

a szabványrendszer új alapokra helyezésébe fogott. A Records in Context konceptuális

szabvány és ontológia létrehozásának az a célja, hogy kiváltsa a tökéletlenül kapcsolódó, az

analóg iratok leírásának környezetében született levéltári leíró szabványokat, képes legyen

hatékonyabban leírni a köztük lévő, az iratok tágabb, összetett kontextusát teljesebben

kifejező kapcsolatokat, meghaladni a proveniencia elv korlátait.

Leíró szabványok

ISAD-g

A szabvány úgy készült, hogy a levéltári anyag leírására annak típusától és hordozójától

függetlenül alkalmas legyen; ugyanakkor szabályai nem adnak útmutatást az olyan speciális

levéltári anyagok leírására, mint például a pecsétek, a térképek, a hangzóanyagok.

Hét tematikus adatcsoportban összesen huszonhat leírási elemet határoz meg, melyek

kombinációjával állítható elő egy levéltári egység leírása. Minden leírási elemnél

Page 68: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

68

meghatározza a nevét, a leírás adott elemének a célját, a leírási elem létrehozásának szabályát,

és ahol lehet, a használatot példával illusztrálja. Csak néhány olyan elem van, amelyeket a

nemzetközi levéltári adatcseréhez feltétlenül szükségesnek tekint, így csak hat elemet nevez

meg kötelezőnek: Ezek:

jelzet;

cím;

iratképző;

idő(kör);

terjedelem;

leírás szintje.

A szabvány nem foglalkozik azzal, hogy ezeket a leírásokat vagy azok egyes elemeit milyen

módon jelenítse meg, ezért tartalmat és nem adatelemeket vagy adatbázismezőket definiál.

Ezt legérzékletesebben a levéltári anyag időköre leírási elemmel lehet szemléltetni, ahol a

szabvány bármilyen szöveges információt elfogad, amely a levéltári anyag korával,

keletkezési idejével, felhalmozásának idejével, másolatok, változatok készítésével

kapcsolatban időpontok vagy időintervallumok formájában megadható.

Az ICA által készített 4 nemzetközi leíró szabványt a levéltárak messze nem azonos

intenzitással használják. Míg az ISAD (G) 1994-ben történt közzététele óta széles körben

támogatottá és elfogadottá vált, az ISAAR-CPF kevésbé, a két további szabvány pedig alig

ment át a gyakorlatba. Ennek egyik oka, az eltérő gyűjteményszervezési tradíciók és nemzeti

szabályozások mellett, hogy az egyes szabványok mögötti fogalmi entitások nem pontosan

definiáltak, ami a szabványok között átfedést eredményezett.

Az ICA szabványai megkönnyítik a levéltári leírások kommunikációjában használt EAD,

EAC-CPF és EAG adatcsere és strukturális szabványok alkalmazását.

Adatcsere szabványok

EAD

Az EAD (Encoded Archival Description) a levéltári anyag leírását támogató adatszerkezeti

megközelítésű metaadatszabvány. Fejlesztése 1993-ban kezdődött a Kaliforniai Egyetemen

Berkeley-ben azzal a céllal, hogy a levéltári anyag segédleteinek, jegyzékeinek,

nyilvántartásainak, indexeinek nyílt szabványaként szolgáljon. Az igényt a levéltári anyag

növekvő hálózati felhasználása teremtette, és a könyvtári szakma hasonló területen elért

Page 69: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

69

sikerei bátorították. Az EAD 145 adatelemre bontja a segédletről magáról és a segédlettel

ismertetett levéltári anyagról szóló tudnivalókat, amelyek kombinációjával a levéltári anyag

leírási elemei – így például az ISAD(G) narratív leírásai – géppel olvashatóvá alakíthatók és a

jelölőnyelv használata miatt könnyen értelmezhetők különféle alkalmazások számára.

Az EAD szabvány három – egymást másfél-másfél évtizeddel követő – generációja egyfelől

bizonyította, hogy stabil szabvány, amely képes a levéltári anyag leírásának reprezentációjára,

másfelől az egyes verziók egymást követő evolúciója úgyis leírható, mint a gépi

adatfeldolgozás elszakadása az analóg levéltári segédletek géppel olvasható reprezentációjától

az immanensen – adatbázis alapú – elektronikus levéltári nyilvántartások adatcseréjének

támogatásáig.

A szabvány hivatalos honlapján, amelynek a Library of Congress ad otthont, megtalálható az

1.0 változat mellett a jelenleg legáltalánosabban használt EAD2002 és a 2015 augusztusában

kiadott EAD3 részletes leírással, háttéranyagokkal, eszközkészlettel.

EAD2002

A magyarországi levéltárak a nyilvántartási rendszerek és szolgáltatások közötti adatcserére

az EAD 2002-es szabványt használják. Az EAD2002 elemkészlete a legtöbb levéltár számára

túlságosan nyitott, az európai levéltári leíró rendszerek szemantikai szabályrendszere ennél

kötöttebb, ezért az Európai Levéltári Portál egy saját sémát használ.

apeEAD

A különböző intézmények különböző EAD-implementációinak egyetlen közös online

hozzáférési ponton, mint például az Európai Levéltári Portálon (Archives Portal Europe,

APE) közös reprezentációjának előkészítése során az európai levéltárak közössége egy

speciális EAD2002 profilt hozott létre, amelyet apeEAD-nak neveznek. A teljes apeEAD-

séma az EAD2002-séma részhalmaza, amely megfelel az APE portál publikálási

követelményeinek és csak azokat az EAD2002-részeket tartalmazza, amelyek a közös

megjelenítéshez szükségesek. Az EAD által felkínált különböző lehetőségek esetén a konkrét

funkcióhoz általánosan használt elemeket és attribútumokat nevezi meg, és leírja a használat

megkívánt módját.

A magyarországi Elektronikus Levéltár szolgáltatás során az APE portálhoz való

adatkapcsolat fontos követelmény volt, ezért az ELEV rendszer nyilvántartási és archiválási

Page 70: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

70

komponense egyaránt rendelkezik apeEAD export funkcióval. A használat során

bebizonyosodott, hogy ez a készlet a levéltári publikus aggregációhoz elegendő.

Az apeEAD profilt az Európai Levéltári Portál Alapítvány (Archives Portal Europe

Foundation) tartja fent, az egyes elemek és attribútumok teljes szöveges leírása, a profil

dokumentációja és a hozzá tartozó útmutatók, példatárak és segédletek elérhetők az APEF

wiki oldalán.

EAD3

Az EAD2002 kiadását követő tizenhárom év az újabb technológiák alkalmazása révén

kézzelfogható strukturális változásokat hozott a digitális térben. Könnyebbé vált az adatok

gyűjtése, tárolása és összekapcsolása, felgyorsult az osztott rendszerek használata és az

intézmény adatainak a megosztása más szolgáltatásokkal. A nagy monolit rendszerek helyett

a levéltárak is növekvő mértékben használják ki az adathálózatok lehetőségeit.

Az EAD továbbfejlesztésének három célja volt. (1) Egyrészt hogy megtisztítsák a nem

odavaló elemektől, így a névtéradatoktól, formázástól, a TEI örökségétől, egyszóval

mindazoktól a komponensektől, amelyeket más megoldásokkal hatékonyabban lehet

kifejezni. (2) Ezzel szorosan összefügg, hogy az EAD3 és a 2010-ben kiadott EAC-CPF a

szabványok fejlesztésének második lépcsőjét jelentik, a korábban elkülönülten fejlesztett

adatcserékkel kapcsolatban annak az elvárásnak felelnek meg, hogy egymással is összhangba

kerüljenek, a redundáns, mindkét leírásban szereplő elemeket visszaszorítsák, és együtt

alkossanak technikai reprezentációt a levéltárban rögzített adat teljességére. (3) Az EAD3

harmadik célja az egyértelműsítés volt, amely a leginkább problémás elemek, így a dátum és

terjedelmi adatok valamint a névtérkapcsolatok területén jelent előrelépést.

Page 71: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

71

3.5 Metaadatok, adatcsereformátumok – Múzeumi ágazat

A hazai múzeumi területen jelenleg nincs hivatalosan elfogadott metaadatszabvány. A

muzeális intézményekben őrzött kulturális javakról kötelezően rögzítendő adatokat, valamint

bejegyzésük szabályait szakáganként, illetve nyilvántartási fajtánként A nemzeti kulturális

örökség miniszterének 20/2002. (X.4.) NKÖM rendelete a muzeális intézmények nyilvántartási

szabályzatáról című rendelet tartalmazza. A gyűjteménykezelő rendszerekben található leíró

metaadatok az említett dokumentumban előírt nyilvántartási adatok alapján képződnek. A

nemzetközi gyakorlatban több elméleti modell is létezik a múzeumi munkafolyamatok,

köztük a műtárgyak feldolgozására vonatkozóan, amelyek alapján szintén jól definiálható a

metaadatok köre.

A metaadatok és adatcsereformátumok szerepe a múzeumokban

A papír alapú nyilvántartásokban a leírókartonok és katalóguscédulák formátuma látja el ezt a

szerepet, a gépi nyilvántartások esetében pedig a gyűjteménykezelő rendszerek

implementálják. Rájuk épülnek az adatbeviteli űrlapok, amelyekkel az intézményi

felhasználók, muzeológusok adatbevitelkor dolgoznak, az információ-visszakeresés, valamint

azok a kimeneti vagy export állományok, amelyeknek a segítségével a gyűjteménykezelő

rendszer vagy az intézmény más rendszerekkel, intézményekkel kommunikál. A

kommunikáció egy tipikus formája az aggregátorok számára történő adatszolgáltatás.

A metaadatok tartalma

Az elsődleges adatra vonatkozó adatok ún. másodlagos (meta-) adatokat gyűjti össze. Az

elsődleges adat maga a műtárgy vagy elvontan megfogalmazva a nyilvántartás tárgyát képező

objektum. A másodlagos adatok kétfélék: azonosító vagy besorolási adatok és leíró adatok.

Leíró adatok pl.: műtárgy részletes leírása, megnevezése, címe stb., a besorolási adatok a név

(személynév, földrajzi név), és a tárgyszó típusú (megnevezés, műfaj, technika stb.) entitások.

Besorolási adatok (angolul: Authority data):

Szabványosított (egységesített) nevek (tulajdonnevek), amelyeket névindexek, lexikonok

vagy névterek tartalmaznak:

• Személyek

• Földrajzi egységek

• Testületek stb.

Szaktárgyszavak (köznevek), forrásuk ideális esetben valamilyen szakszótár, tezaurusz

Page 72: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

72

• KÖZTAURUSZ (magyar egyetemes, átfogó tezaurusz)

• Szakterületi tezauruszok stb.

Azonosító adatok:

Jelzetek (mesterséges nyelvi kifejezések)

• E12 (CIDOC CRM)

• lido00007 (LIDO Terminology)

• 25G [plants; vegetation] (Iconclass) stb.

Azonosító számok

• Rekordazonosító

• Leltári szám stb.

Az azonosító vagy besorolási adatok biztosítják a visszakeresést a gyűjteményi rendszerben,

formalizált adatok, külön adathalmazt képeznek és a szóban forgó adatcsere-formátumban

ideális esetben csak az azonosító vagy besorolási adatra mutató, hivatkozások találhatók.

(Önálló adatcsere-formátumaik léteznek.)

CIDOC CRM / ISO 21127:2006

Ontológia alapú elméleti adatmodell, 2006 óta ISO szabvány. Fejlesztését az ICOM

(Múzeumok Nemzetközi Tanácsa) dokumentációs bizottságának egyik munkacsoportja

felügyeli. A CIDOC feloldása a bizottság francia neve: Comité international pour la

documentation (du Conseil international des musées). A CRM: Conceptual Reference Model,

magyarul fogalmi modell. Az ontológia az informatikában valamely szakterület fogalmi

viszonyait írja le formalizált nyelven, géppel feldolgozható formátumban. A CIDOC CRM

szakterülete a tudományos kutatásban és kulturális szférában használatos dokumentációs

technikák, adatcsere-formátumok világa.

Célja

A kulturális szférában a közgyűjteményi feltáró munka során létrehozott információk

integrációjára és hosszú távú megőrzésére tervezték. A tervezésben különböző tudományágak

képviselő vettek részt és a múzeumi mellett a könyvtári és levél- és irattári ágazatok

gyakorlatát is figyelembe vették. Tehát nem csak múzeumi modell, hanem a kulturális szférát,

benne a közgyűjteményi ágakat is egyesítő, bővíthető modell.

Integráció

Page 73: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

73

A GLAM (galleries, libraries, archives, and museums), magyarul közgyűjteményi szektorban

megtermelt publikus leíró adatok integrációjától azt várják a kutatók, hogy összetettebb

kérdésfeltevésekre, szélesebb körű összefüggések kutatására nyújt lehetőséget, mint az

egymástól elkülönülten létező adatforrásokban való keresés.

Tervezése

A közgyűjteményekben használt adatstruktúrák között sok az átfedés, de ezek mégsem

egyesíthetők, illetve az egyesítés olyan bonyolult struktúrához vezet, amely már gyakorlatilag

használhatatlan, de mégsem elég gazdag. A CRM tervezése az Egyed-kapcsolat (EK) modell /

Entity-relationship (ER) model használatával meghiúsult a ’90-es évek elején. 1996-tól

alkalmazzák az objektum orientált modellezési technikát, ebben sikerült kidolgozni a fogalmi

modellt. Az OO (Object Oriented) gondolkodásban az általánosítás révén sikerült megtalálni a

közös nevezőt a hagyományosan sokféle egyedből álló adatstruktúrák között.

Eseményorientált modellnek is nevezik a CIDOC CRM-et, mert a világot meghatározott ideig

zajló események hálózataként fogja fel. Az események jellemzően történhetnek valamikor,

valahol, valamivel és részt vehetnek bennük különböző szereplők. Mindezt jelenleg 90

osztállyal és 148 tulajdonsággal írja le a modell. Legelterjedtebb alkalmazása a múzeumi

világban a LIDO.

Forrás:

http://www.cidoc-crm.org

http://en.wikipedia.org/wiki/CIDOC_Conceptual_Reference_Model

LIDO

A CIDOC-CRM-re épülő LIDO (Lightweight Information Describing Objects) kimondottan

múzeumok számára készült, a múzeumi műtárgyleírások nyilvánosságnak szánt elemeit

befogadó adatcsere-formátum. Segítségével a muzeális intézmények egységesített formában

továbbíthatják műtárgyleírásaikat más online szolgáltatások számára, például

aggregátoroknak, mint az Europeana. A múzeumi logikával összhangban minimális kötelező,

ám kreatívan használható elemkészlettel rendelkezik.

A LIDO megkülönböztet leíró és adminisztratív adatokat, amelyeken belül hét csoportba

sorolja be az adatelemeket. Az egyik ilyen az eventWrap (életút), amely biztosítja azt a

rugalmasságot, hogy például egy természettudományi múzeum, egy közlekedési múzeum és

egy irodalmi múzeum ugyanabban az adatcsere-formátumban leképezhesse műtárgyleírásait.

Itt helyezhetők el többek között a létezés kezdetére vonatkozó adatok, amelyek közül a

Page 74: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

74

mesterséges tárgyak (man-made object) esetében az egyik legalapvetőbb a létrehozó személy

neve. A LIDO terminológia az életút meghatározó eseményeinek tipizálására szolgál. Ebben a

modellben a létrehozók olyan közreműködők, akik a „Létrehozás” típusú esemény szereplői.

Az adminisztratív adatok csoportjában nagy számban vannak jelen olyan adatok, amelyek

akkor válnak különösen fontossá, amikor a helyben tárolt műtárgyleírás nemzetközi

kontextusba kerül. Ezek az információk a helyi adatbázisokból általában hiányoznak. Ilyen

például a feldolgozó intézmény neve, vagy a közölt adatokra vonatkozó jogi megkötések.

A LIDO-export előállítása is XML technológiával történik.

Forrás:

http://network.icom.museum/cidoc/working-groups/lido/what-is-lido

Spectrum

A Spectrum múzeumi integrált rendszer modell az Egyesült Királyságból származik, ma már

nemzetközileg elterjedt, és fejlesztésébe bevonnak nemzetközi partnereket is. Német, holland,

flamand fordításban már megjelent és folyamatban van a honosítása Magyarországon is

A Spectrum múzeumi integrált rendszer modell jelenleg 21 múzeumi munkafolyamat

támogató modult ír le, adatcsere-formátumot definiál, biztosítja a szükséges terminológiákat

és támogatja a szükséges nyomtatott formátumokat (gyarapítási naplók, leltárkönyvek,

címkék, bizonylatok, szerződések/jogszabályi vonatkozások, leírókartonok stb.) és papír alapú

nyilvántartás retrospektív digitalizálását és feldolgozását. Az előre definiált adatmezők

(angolul unit) száma a struktúrán belül kb. 500 db.

A Spectrum akkreditációhoz szükséges 8 alapmodul:

• Object entry / gyarapítás

• Loans in / kölcsözés

• Acquisition / leltározás

• Location and movement control / elhelyezés és mozgatás

• Cataloguing / leírás

• Object exit / apasztás

• Loans out / kölcsönadás

• Retrospective documentation / állományrevízió

Forrás:

https://collectionstrust.org.uk/spectrum/

Page 75: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

75

Dublin Core, Qualified Dublin Core, ISO 15836:2006

Webes források/dokumentumok másodlagos (meta)adatainak leírására hozták létre a ’90-es

évek második felében. A használhatóság érdekében korlátozott számú, kellően általános

jelentésű adatelem található benne. Nem kifejezetten múzeumi formátum, de jelentős számú

múzeumi gyűjteménykezelő rendszer alkalmazza. A Qualified Dublin Core bővített

elemkészletet tartalmaz és bevezeti minősítőket (qualifier) amelyek segítségével az

adatelemek jelentését szűkíteni lehet.

A „Core” vagy alapkészlet:

Title

Creator

Subject

Description

Publisher

Contributor

Date

Type

Format

Identifier

Source

Language

Relation

Coverage

Rights

Forrás:

http://en.wikipedia.org/wiki/Dublin_core

EDM

Az Europeana kidolgozta saját metaadat-modelljét, az Europeana Data Modelt, hogy a

partnerek egységes szabvány betartásával szolgáltassák az adataikat. Az Europeana csak

azokat a rekordokat fogadja, amelyek megfelelnek ennek a sémának.

Page 76: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

76

Az EDM egy RDF nyelven alapuló metaadat-modell, amely szigorúan meghatározza mind az

RDF-ek, mind a metaadatok szintaxisát. Az Europeana a modell megalkotása során

osztályokat definiált és azokhoz tulajdonságokat rendelt. Ezek a tulajdonságok további

hierarchiákat alkotnak. Például az „edm:aggregatedCHO” elem, amely az aggregált objektum

URI-ját tartalmazza és az „edm:hasView” elem, amely az aggregált kulturális örökség

digitális reprezentációjának URI-ját tartalmazza, alárendeltjei az „ore:aggregates” elemnek,

ezzel mutatva, hogy az aggregátor az eredeti kulturális örökség metaadatait és annak digitális

reprezentációját szolgáltatja. A törzsosztályokhoz tartoznak például: „edm:ProvidedCHO”– a

szolgáltatott tartalomra jellemző kötelező elemeket tartalmazza (az objektum típusa, címe és

leírása stb.); „ore:Aggregation” – az aggregációra vonatkozó metaadatok (aggregátor neve, az

objektum publikálója, a felhasználási jogok, az adatszolgáltató neve stb.); az

„edm:WebResource”, amely az aggregált objektum webes elérhetőségét és a megtekinthető

digitális objektum típusát reprezentálja.

A törzsosztályok mellett az Europeana további kontextuális osztályokat implementált, melyek

a már eleve gazdagított adatok leírására szolgálnak: „edm:Agent”– készítő adatai; edm:Place

– készítés helye; edm:TimeSpan – időre, korszakra vonatkozó adatok; . skos:Concept –

fogalmi tárgyszó jelölése; cc:License – a szerzői és szomszédos jogok használatára vonatkozó

szabályozást tartalmazza.

Az adatmodell egyik nagy újdonsága az elődjéhez, az ESE modellhez képest, hogy támogatja

a digitális objektumok hierarchiájának a megjelenítését. Mivel az RDF egyszerre csak egy

digitális objektumot reprezentál, a hierarchiában feljebb vagy lejjebb található objektum

adatait az RDF nem tartalmazza, csupán az URI-ját, így az Europeana kapcsolja össze a

megjelenítésnél az objektumokat.

Page 77: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

77

IV. PUBLIKUS METAADATOK

4.1 Publikus metaadatok – Audiovizuális archívumok

Adatelem Adattípus Leírás

Cím vagy adott

cím (Title)

Szöveg (EN 15907 / MSZ 15907)

A word, phrase, character, or group of characters,

naming the work, a group of works, a particular

variant or manifestation, or an individual item.

Depending on the cataloguing rules in use, titles

may be determined from the item itself, or from any

suitable secondary source.

Gyártási év vagy

gyártás körüli év

(Year of

Reference)

Egyedi dátum vagy

időtartam (-tól/-ig)

(EN 15907 / MSZ 15907)

A year associated with an event in the life cycle of

the cinematographic work, typically associated with

its creation, availability or registration (for example

for copyright purposes). A typical use of this

element is chronological ordering of lists of

cinematographic works.

The year of reference is expressed as a four digit

value, optionally followed by a dash (Unicode

value 002Dhex) and another year to denote a span

of years.

Gyártó

ország(ok)

(Country of

Reference)

Szöveg (EN 15907 / MSZ 15907)

An element used for describing the geographic

origin of a cinematographic work. Wherever known

and applicable, this should be the country or

countries where the production facilities are

located. Multinational productions will typically

have more than one country of reference, including

those with Agents that were not directly involved in

the creation of the cinematographic work (e.g.

entities that have contributed financial resources). If

production information is missing, this element

may refer to countries where the cinematographic

work was filmed or distributed, or where copies are

known to exist in archives.

Személynév és

funkció reláció

Listázott rekordok Névtéri standardnak megfelelő adatbázis rekordok

összekapcsolása filmszakmai tevékenységi

funkciók rekordjaival, valamint annak a filmográfia

címlistájából történő tematikus listázása.

Műfaj Szöveg Standardizált kategóriaelnevezés, melyből egy-egy

alkotáshoz (filmográfia címlistájának rekordja) több

is hozzárendelhető.

Eredeti hordozó Szöveg Az eredeti felvételi, rögzítési

Page 78: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

78

médium/nyersanyag/technológia.

Hossz Timecode

(00:00:00:00)

A timecode óra:perc:másodperc:kocka alapon

egyedileg azonosítja az eredeti hordozó és annak

minden másolatának minden egyes kockáját.

Hossz Időtartam (perc) A műsor/tartalom hossza megkezdett percben

kifejezve.

Rövid tartalom

(Content

Description)

Szöveg (EN 15907 / MSZ 15907)

A textual description of the contents of the

cinematographic work.

Képsebesség Egyedi szám Az eredeti felvételi képsebesség egy másodperc

alatt lejátszott képkockák száma

ISAN azonosító Szám- és

karaktersor ISAN

szabvány szerint

Nemzetközi egyedi azonosító audiovizuális

termékek, programok számára

(http://www.isan.org/)

Page 79: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

79

4.2 Publikus metaadatok – Könyvtári ágazat

A könyvtárak által nyilvánosságra hozott adatok az információszabadságról és a személyes

adatokról szóló törvények (2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) valamint a 2018.

évi XXXVIII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

szóló 2011. évi CXII. törvénynek az Európai Unió adatvédelmi reformjával összefüggő

módosításáról, valamint más kapcsolódó törvények módosításáról*) összefüggésében

értelmezhetők. Jelen fejezet nem tér ki a művek felhasználásának szerzői joggal kapcsolatos

részleteire, mivel azzal külön fejezet foglalkozik. (Ld: 12.1. A szerzői jogi oltalom alatt álló

alkotások felhasználása a közgyűjtemények digitalizálási tevékenysége során).

A könyvtáraknak, mint adatkezelőknek alapfeladata, hogy a gyűjteményeikben őrzött

dokumentumokban és adatbázisokban található adatokat a jogszabályokban meghatározottak

szerint kezeljék, megőrizzék, továbbadják, nyilvánosságra hozzák. Az adattovábbítás az

adatok meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tételét, a

nyilvánosságra hozatal az adatok bárki számára történő hozzáférhetővé tételét jelenti.

A könyvtári üzletmenetben keletkezett adatok közül nyilvánosságra hozhatók mindazok az

adatok, amelyek nem tekinthetők érzékeny, személyes vagy különleges adatnak, nem sértik a

személyiségi jogokat, a személyes adatokhoz való jogot, az üzleti titkot, az üzletmenetet

érintő adatokat. A nyilvános publikációs tevékenységből származtatott adat nem minősül

érzékeny személyi adatnak.

Nyilvános adatnak számítanak a szerzőkre, előállítókra, művekre, kiadásokra és

példányokra, a művek tartalmára és formai, technikai jellemzőire vonatkozó adatok,

valamint az egyes kiadások, példányok azonosítását szolgáló adatok (bibliográfiai

azonosító, jelzet) és az ún. kapcsolati adatok. Az előbb felsorolt adatokhoz hozzátartoznak

a kronológiai és topográfiai adatok is. A nyilvánosságra hozható adatok adatelemeinek

értelmezését és technikai jellemzőit a könyvtári szabványok határozzák meg

(Kereszthivatkozás: A könyvtári szakterületen használt metaadat szabványok, ajánlások).

Az Europeana a kulturális adatait CC0 licence alatt teszi közzé.11

Az OSZK is csatlakozott az

Europeana CC0 kezdeményezéshez. A CC0 licence a Creative Commons általános public

domain (közkincs) engedélye.12

A „CC0” engedély alá tartozó adatok közkincsnek

tekinthetők, vagyis minden szerzői és kapcsolódó jogról való lemondást jelentik. Tehát bárki

11

https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/europeanas-huge-cultural-dataset-opens-re-use 12

https://creativecommons.org/share-your-work/public-domain/

Page 80: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

80

használhatja a CC0 alá tartozó adatokat kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célokra és az

újrahasznosított adatokat azonos feltételek mellett engedélyezik.

Az intézményi adatkezelési szabályzatban kell meghatározni a dokumentumok gyarapítási

körülményeire, állapotára, árára, a gyarapítás módjára vonatkozó adatok továbbításának és

nyilvánosságra hozatalának szabályozását.

Page 81: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

81

4.3 Publikus metaadatok – Levéltári ágazat

A levéltári anyagról rögzítendő metaadatokat a magyarországi levéltárak a közlevéltárak és a

nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről 27/2015.

(V. 27.) EMMI rendelet 30. § (2) alapján vezetett nyilvántartások alapján, a nemzetközi

szabványokkal összhangban kialakított struktúrákban hozzák létre. A két legnagyobb

magyarországi levéltár – beleértve az MNL 20 tagintézményét – nyilvántartási rendszereiben

a fenti jogszabályi és szabványokkal összefüggő előírások nyomán az alábbi publikus

metaadatokat szolgáltatja az adatcseréről szóló fejezetben leírtak szerint. A levéltári

aggregáció szakmai és technológiai megoldásának függvényében a további csatlakozó

levéltárak adatainak integrálása során ez az adatkör változhat.

Adatelem Adattípus Leírás

Jelzet Szöveg (4000) A leírási egység egyedi azonosítására alkalmas kód,

a leírás összekapcsolása a leírás alapjául szolgáló

levéltári anyaggal. Ennek elemei:

- Az országnév kódja (ISO 3166-1 alpha-2): HU

- A levéltári intézmény alfanumerikus azonosítója

- A leírási egység jelzete: a törzskönyvi

nyilvántartás szerinti törzsszám, jelzet.

Jelzet (Fa

struktúra)

Szöveg (4000) Nem feltétlenül kell a fa struktúrában ugyanannak

látszódnia, mint ami a rendes jelzet.

Megnevezés Szöveg (4000) A leírási egység címe, megnevezése. A leírási

egység címe a hierarchiában fölötte elhelyezkedő

leírási egységek címével együtt legyen alkalmas az

adott levéltári egység egyértelmű azonosítására és

fejezze ki annak a levéltári hierarchiában elfoglalt

helyét.

Létrehozás ideje Időtartam (-tól/-ig) A leírási egység időkörének meghatározása. A

leírási egység időkörét évkör vagy évszám

meghatározásával adjuk meg.

Létrehozás ideje,

szórvány

megadása

Időtartam (-tól/-ig) A leírási egység keletkeztetőjének működéséhez

képest olyan iratokra utal, amelyek a keletkeztető

működési idején kívül (előbb vagy utóbb)

keletkeztek.

Létrehozás ideje,

megjegyzések.

Szöveg (4000) Megjegyzések, magyarázatok az előbbiekhez.

Szint Szöveg (4000) A leírási egység rendszerbeli szintjének

meghatározása.

Iratfolyóméter Fixpontos-szám Adjuk meg a levéltári anyag fizikai terjedelmét

iratfolyóméterben.

Raktári egységek Szöveg (4000) Adjuk meg a terjedelmet adathordozókban, illetve

tárolási egységekben kifejezve. Adjuk meg a leírási

egységbe foglalt adathordozók (raktári egységek)

típusát és mennyiségi adatát.

Darabszám

(levéltári

Szöveg (4000) A darabonként nyilvántartható levéltári egységek

nyilvántartására szolgáló mező: pl. oklevelek,

Page 82: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

82

egységek) pecsétnyomók stb.

Lejátszási idő Időtartam Audio- vagy videófelvétel hossza. Hangot és képet

tartalmazó adathordozók lejátszási ideje.

Darabszám (gépi

adathordozók)

Szöveg (4000) A darabonként nyilvántartható gép adathordozók

nyilvántartására szolgáló mező: pl. kazetta,

hanglemez, CD stb.

Méret (MB) Fixpontos-szám Elektronikus adattároló mérete.

Fájlok száma Egész szám Fájlokban tárolt elektronikus dokumentumok

száma.

Felvételek száma Egész szám Felvételeket tartalmazó levéltári egységek esetén a

felvételek darabszámának megadására szolgáló

mező.

Iratképző neve /

proveniencia

Szöveg (4000)

Gyűjtemény

időköre

Időtartam (-tól/-ig)

Szervtörténet Memó Az iratképzőre vonatkozó szervtörténeti, illetve

életrajzi adatok megadása. Foglaljuk össze az adott

szervezet vagy szervezetek keletkezésére,

működésére, tevékenységére és változásaira, illetve

az adott személy vagy személyek életére és

tevékenységére vonatkozó lényeges információkat.

Születési idő Egyedi dátum Személy esetén adjuk meg születési idejét dátum

formátumban. A szervtörténet személy iratai esetén

életrajzi adatoknak felel meg, aminek ez az egyik

kiemelt adata, de nem feltétlenül esik egybe az

iratok időkörével.

Születési idő

(szöveges)

Szöveg (4000) Mivel az eredeti születési idő mező dátum

formátumú, a születési idő körüli

bizonytalanságokat csak szöveges mezőben lehet

kifejezni.

Halálozás ideje Egyedi dátum Személy esetén adjuk meg a halálozás idejét dátum

formátumban. A szervtörténet személy iratai esetén

életrajzi adatoknak felel meg, aminek ez az egyik

kiemelt adata, de nem feltétlenül esik egybe az

iratok időkörével.

Halálozás ideje

(szöveges)

Szöveg (4000) Mivel az eredeti halálozás ideje mező dátum

formátumú, a halálozás ideje körüli

bizonytalanságokat csak szöveges mezőben lehet

kifejezni.

Megőrzés

története

Szöveg (4000) Tüntessük fel a leírási egységet érintő tulajdoni

változásokat, a megőrzésért és kezelésért felelős

személyek/szervezetek változásait, valamint

mindazokat a mozzanatokat, így a rendezési,

segédletkészítési munkálatokat, migrálásokat és

egyéb eseményeket, amelyek kihatottak a leírási

egység mai állapotára és rendezettségére.

Levéltári átvétel

forrása

Szöveg (4000) Tüntessük fel azt a forrást (szervezet, intézmény,

család, személy), ahonnan a leírási egység a

levéltárba került. Tüntessük fel az átvétel dátumát

Page 83: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

83

és módját, jogi formáját. Indokolt esetben fejtsük ki

az átvétel körülményeit.

Tartalom Szöveg (4000) Ismertessük a leírási egység tárgyát, tartalmát a

jellemző tárgykörök, irattípusok, az iratokban

tükröződő eljárások kiemelésével, minden esetben

utalva a jellemző időkörökre és – amennyiben az a

fondképző történetéből, életrajzából (3.2.2.

Szervtörténet) nem egyértelműen következik – az

iratanyag által érintett területre is. Indokolt esetben

emeljük ki a leginkább kiemelkedő értékű iratokat,

iratcsoportokat. Utaljunk arra, ha az iratanyagban

tárgyi, kronológiai vagy egyéb tekintetben jelentős

hiányok tapasztalhatók.

Tartalmazza még Szöveg (4000) Lásd "Tartalom" mezőt. Ide kerül "Tartalom" és

"Tartalmazza" mezők tartalma.

Tartalmazza Szöveg (4000) Lásd "Tartalom" mezőt. Törlésre kerül, előtte

tartalmát át kell helyezni a "Tartalmazza még"

mezőbe.

Iratértékelés és

selejtezés

Szöveg (4000) Foglaljuk össze röviden a már megtörtént vagy

tervezett iratértékelési, selejtezési munkálatokat,

azokat is, melyek a levéltárba adás előtt történtek,

beleértve a jogszabályok vagy egyéb szabályok

alapján végrehajtott irattári selejtezéseket is. Adjuk

meg az iratpusztulásra vonatkozó információkat,

különösen akkor, ha ezek befolyásolhatják a leírási

egység értelmezését.

Új gyarapodás Szöveg (4000) Tüntessük fel, ha a leírási egység még gyarapodni

fog; lehetőleg azt is tüntessük fel, hogy milyen

forrásból, mikor, mennyivel, illetve milyen gyakran

várható gyarapodás. Jelezzük azt is, ha a leírási

egység már lezárt.

Gyarapodás Gyarapodások A már említett gyarapodási napló adott tételének és

a leírási egységnek az összekötésére szolgál.

Rendezés

rendszere

Szöveg (4000) Jellemezzük a leírási egységnek a leírás készítése

időpontjában érvényes rendezettségi szintjét (alap-,

közép- és/vagy darabszintű rendezettség), írjuk le

röviden belső szerkezetét, tagolódását, annak

legfőbb jellemzőit, kitérve arra, hogy azok az anyag

iratképzőnél való felhalmozódása során, vagy

levéltári rendezés eredményeként alakultak ki.

Hozzáférési

szabályozások

Szöveg (4000) Ismertessük a leírási egység jogi helyzetét, valamint

azokat a jogszabályon, szerződésen, egyéb

szabályozáson alapuló előírásokat és irányelveket,

amelyek befolyásolják a hozzáférést a leírási

egységhez.

Másolatkészítési

feltételek

Szöveg (4000) Ismertessük a leírási egység reprodukcióját érintő

vonatkozó jogi, technikai vagy állományvédelmi

jellegű korlátozásokat.

Nyelv Legördülő lista Adjuk meg a leírási egységben jellemzően használt

nyelveket és – indokolt esetben – az

Page 84: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

84

írásrendszereket. Utaljunk arra is, ha a leírási

egység különböző részei jellemzően eltérő

nyelvűek.

Iratanyag

állapotának

jellemzői

Szöveg (4000) Ismertessük a leírási egység fizikai állapotát, a

használatát befolyásoló fizikai jellemzőket, például

az iratvédelmi követelményeket. Elektronikus

iratok esetén adjuk meg a használat hardver- és

szoftverkövetelményét.

Segédletek Szöveg (4000) Nyújtsunk információkat az iratképző, illetve a

levéltár által létrehozott, a leírási egység tartalmáról

és kontextusáról tájékoztató irattári és levéltári

segédletekről.

Segédletfájl Fájlkapcsolás Raktári jegyzékek és egyéb segédletek fájljainak

feltöltésére szolgáló mező.

Eredetik (léte,

őrzési helye)

Szöveg (4000) Ha a leírási egység másolatokat tartalmaz, az

eredetik meglétének, őrzési helyének,

hozzáférhetőségének, pusztulásának ismertetése.

Adjuk meg az őrzési hely pontos jelzetét is.

(Amennyiben szerepel a Levéltár anyagában,

nyilvántartásában a másik iratanyag, akkor össze is

lehet kapcsolni a scope-ban, de az a Hivatkozások

lapfülön keresztül történik.)

Másolatok (léte,

őrzési helye)

Szöveg (4000) Ha a leírási egységről készült másolatok

hozzáférhetők, adjuk meg a másolat típusát (pl.

mikrofilm, digitális másolat), őrzési helyét, jelzetét.

(

Kapcsolódó

anyagok

Szöveg (4000) Ismertessük azokat az ugyanazon vagy más

intézményekben őrzött leírási egységeket, amelyek

provenienciájuk vagy egyéb kapcsolat révén

összefüggnek a leírási egységgel. Közöljük a

kapcsolódó leírási egység címét, jelzetét, szükség

esetén azonosítására alkalmas egyéb adatait.

Publikációk Szöveg (4000) Adjuk meg a leírási egységről, vagy annak alapján,

annak felhasználásával, elemzésével készült

publikációk bibliográfiai adatait.

Jegyzetek Memó Adjuk meg a más adatcsoportokba nem besorolható

nyilvános információkat. (Időlegesen itt

helyezhetők el a strukturálatlan fondleírások is.)

Felelős

munkatárs

Legördülő lista Adjuk meg a leírás készítőjének nevét és

intézményének szabványos azonosítóját.

Szabályok és

szabványok

Szöveg (4000) Soroljuk fel az összes, a leírás elkészítése során

felhasznált nemzetközi, nemzeti vagy helyi

szabványt, szabályozást, utasítást és mintát.

Feldolgozási

időszak

Időtartam (-tól/-ig) Tüntessük fel a leírás elkészítésének és/vagy

felülvizsgálatának időpontját.

Raktári egység

típusa

Szöveg (4000)

Tárgyszavak Kapcsolat A leírási egység tárgyára, tartalmára leginkább

jellemző tárgyszavak megadása.

Létrehozó neve Szöveg (4000)

Raktári egys. Szöveg (4000)

Page 85: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

85

száma

Terjedelem

(fólió)

Szöveg (4000) Adjuk meg a levéltári anyag terjedelmét fólióban,

amennyiben releváns adat.

Terjedelem (db) Egész szám Előbbinél sablont alkalmaztunk, így a db

kiválasztása után lehet ott a mennyiséget megadni.

Terjedelem

(pagina)

Szöveg (4000) Adjuk meg a levéltári anyag terjedelmét paginában,

amennyiben releváns adat.

Régi jelzet Szöveg (4000) Kiemelt adat annak érdekében, hogy egyrészt a

megszűnt leírási egység új helyét a kutatók

könnyebben megtalálják, másrészt konkordanciát

biztosítson az áthelyezett leírási egységek régi és új

jelzetei között.

Mikrofilmtekercs

szám

Szöveg (4000) Előbbinél sablont alkalmaztunk, így a

mikrofilmdoboz kiválasztása után lehet ott a

mennyiséget megadni.

Méret Szöveg (4000) Térképi leírásból, de darabszinten is hasonló:

Lapnál és szelvénynél alap*magasság cm-ben;

kötetnél és füzetnél lapszám vagy oldalszám és

gerincméret cm-ben. Pl. 56x54 cm vagy 26 fol., 25

cm

Melléklet Szöveg (4000) Térképi leírásból, de darabszinten is hasonló:

Dokumentumjellegű kísérő anyag, amely a

kartográfiai, ill. tervdokumentum járulékos része,

általában csak ezzel együtt használható, de tőle

fizikailag elkülönül. Megadható a melléklet

készítője (amennyiben eltér a fődokumentumétól),

címe, megnevezése, terjedelme, mérete, jelzete (ha

nem a fődokumentummal egy jelzeten van).

Kiadás helye Szöveg (4000) Térképi leírásból, de darabszinten is hasonló:

Nyomtatott dokumentumok megjelenésének helye a

dokumentumon szereplő alakban. Külső forrásból

származó adatot szögletes zárójelbe kell tenni.

Fennmaradási

forma 1.

Legördülő lista Megadhatjuk az irat fennmaradási formáját pl.

eredeti, másolat stb.

Címzett/Kedvez

ményezett

Szöveg (4000) Megadhatjuk a levél címzettjét, vagy

adománylevelek esetén az adományost.

Pecsét leírása Szöveg (4000) Az iratokhoz tartozó pecsétek általános leírása.

Ebben a mezőben megadhatjuk a pecsét típusát,

formáját, leírhatjuk feliratát.

Pecsétlenyomat/f

üggőpecsét (db)

Egész szám A dokumentumhoz tartozó pecsétlenyomatok,

függőpecsétek, stb. száma.

Iratanyagtípus Legördülő lista Megadhatjuk a leírási egységben található iratok

irattípusait.

Iratok típusai Szöveg (4000) Dokumentumtípus, irattípus megnevezése. (Csak

térképtárban!)

Közreműködő Szöveg (4000) A dokumentum előállításában résztvevő személyek

nevei a dokumentumon szereplő formában (l.

szerző). Pl. reambuláló, másoló, metsző stb.

Hitelesítő Szöveg (4000) A hitelesítők nevének felvétele a szerzőnél leírt

szabályok szerint.

Page 86: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

86

Kiadó neve Szöveg (4000) Nyomtatott dokumentumok kiadójának neve a

dokumentumon szereplő alakban. Külső forrásból

származó adatot szögletes zárójelbe kell tenni.

Szerző Szöveg (4000) A térkép, tervrajz készítője, levél írója, kataszteri

irat összeállítója és szerkesztője stb. A

dokumentumon szereplő névalakot kell felvenni,

elől a vezeték, majd a keresztnév, inverziót

vesszővel jelölni kell. Több szerző nevét

pontosvesszővel kell elválasztani.

Mellékábra,

melléktérkép

Szöveg (4000) A térképlapon, tervrajzon előforduló kiegészítő, de

különálló térkép, rajz (pl. látkép, címer, arckép). Az

ábra/térkép címe (ennek hiányában megnevezése),

méretarány.

Nyomda Szöveg (4000) A nyomda nevének és székhelyének megadása a

dokumentumon szereplő alakban. A nyomda nevét

és székhelyét vesszővel választjuk el. Külső

forrásból származó adatot szögletes zárójelbe kell

tenni.

Méretarány Szöveg (4000) A térkép- és tervdolumentumon mérhető távolság

és a valóságos távolság aránya. A méretarányt

olyan törttel kell megadni, melyben a számláló

mindeig egyes (1) szám, és szóköz nélkül írott

kettőspont (:) választja el a nevezőtől. Az öt vagy

ennél több jegyű nevező számait a hátulról

számított, szokásos hármas számcsoportok szerinti

tagolással kell leírni. Ha a méretarányt nem tört

jelöli, hanem például ún. vonalas mérték, mind ezt,

mind az átszámított és kerekített értéket (az utóbbit

szögletes zárójelbe téve) közölni kell. Az

átszámított méreterány megelőzi a dokumentumon

szereplőt.

Főcím (eredeti

cím)

Szöveg (4000) Térképek, tervek, kataszteri iratok esetében a

Megnevezéstől eltérőan (ami a tartalom alapján

utólagosan adott cím) eredeti, a darabon szereplő

címadata. Sorrendjük és központozási jelek: Főcím,

alcím; Párhuzamos cím; Főcím2

Adatfelvevő Szöveg (4000) Térképek felvételnél az adatokat rögzítő munkatárs

neve és az adatfelvétel időpontja szerepel a

mezőben. (Azonos felelős munkatárs (10049) és

feldolgozási időszak (10051) mezőkkel.)

Terjedelem Szöveg (4000) A térképek, tervek, atlaszok lap-, szelvény-, kötet-,

illetve füzetszámát kell megadni. Ha a lap, szelvény

mindkét oldala tartalmaz térképet, tervrajzot, fel

kell venni a rektó-verzó kifejezést. Pl. 1 szelv.,

rektó-verzó

Mellékszöveg Szöveg (4000) A térképek, tervrajzok rajzi részéhez kapcsolódó, a

dokumentumon szerepelő szövegek, táblázatok. Pl.

jelmagyarázat

Fizikai jellemzők Szöveg (4000) Az előállítás módja (kéziratos, nyomtatott,

rézmetszet, kőnyomat), adathordozó anyaga

(amennyiben nem papír, hanem pausz, pergamen,

Page 87: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

87

vászon stb.), színezettség (amennyiben színezett

vagy színes). Az adatokat vesszővel kell

elválasztani. Pl. rézmetszet, pergamen, színezett

Mikrofilm

tekercs típusa

Legördülő lista Megadható a mikrofilmek tekercseinek típusa.

Mikrofilmezett

iratok adatai

Memó Ismertessük az eredeti iratok, amelyekről a

mikrofilm készült, leírását, különös tekintettel az

iratok őrzőhelyére, pontos jelzetére, azonosító

adataira.

Digitalizálva Igen/Nem mező A mikrofilmek digitalizálásának tényét rögzítő

mező.

Tekercs

összfelvétel

száma

Mikrofilmfelvéte

l (db)

Egész szám

SDB Link Hiperhivatkozás

Méret (MB)

Biztonsági

másolat

Fixpontos-szám

Méret (MB)

Használati

másolat

Fixpontos-szám

Fájlok száma

(Biztonsági

másolat)

Egész szám

Fájlok száma

(Használati

másolat)

Egész szám

Felvételek száma

(Biztonsági

másolat-

Digitális)

Egész szám

Felvételek száma

(Használati

másolat-

Digitális)

Egész szám

Felvételek száma

(Biztonsági

másolat-

Mikrofilm)

Egész szám

Felvételek száma

(Használati

másolat-

Mikrofilm)

Egész szám

Digitalizálás

dátuma

Időtartam (-tól/-ig)

Mikrofilmezés

dátuma

Időtartam (-tól/-ig)

Eredeti iratanyag

terjedelme (ifm)

Fixpontos-szám

Page 88: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

88

Médiatípus Legördülő lista

(text, image, sound,

video, 3d)

Page 89: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

89

4.4 Publikus metaadatok – Múzeumi ágazat

A muzeális intézményben őrzött kulturális javakról kötelezően rögzítendő adatokat, valamint

bejegyzésük szabályait szakáganként, illetve nyilvántartási fajtánként A nemzeti kulturális

örökség miniszterének 20/2002. (X.4.) NKÖM rendelete a muzeális intézmények nyilvántartási

szabályzatáról című rendelet tartalmazza. A publikusnak szánt adatok köre

szolgáltatástípusoktól függően változhat, azonban nem terjedhet ki az említett rendelet alapján

érzékeny adatnak13

minősülő információkra.

Ajánlás a publikus metaadatok körére a Magyar Nemzeti Múzeum aggregációs

szolgáltatása alapján:

Kötelező leíró és adminisztratív adatok

Adatelem Adattípus Leírás

Leíró adatok nyelve Szöveges

mező

Legördülő

lista

Az adatok leírására használt nyelv megadása

Őrző intézmény neve Szöveges

mező

Legördülő

lista

Az intézmény hivatalos elnevezése

Gyűjtemény neve Szöveges

mező

Legördülő

lista

A szervezeti egységnek/gyűjteménynek az

intézményen belül kialakított neve

Szakanyag Szöveges

mező

Legördülő

lista

A 20/2002. (X. 4.) NKÖM rendeletben felsorolt

szakleltárkönyvek típusai alapján

Műtárgy/Dokumentu

mtípus

Szöveges

mező

Típus megnevezése

Leltári szám Numerikus

mező

A leltári szám három vagy négy, egymástól ponttal

elválasztott számcsoportból áll

Helyi rekordazonosító Numerikus

mező

A tartalomgazda intézmény rendszere által kiosztott

azonosító szám

Megnevezés Szöveges

mező

Legördülő

lista

A tárgy általánosan ismert és használt,

tudományosan pontos szakirodalmi megnevezése

Cím Szöveges

mező

A műtárgy/dokumentum eredeti vagy

hagyományosan használt címének megadása

A műtárgyleírások Szöveges Az intézmény webes katalógusának neve, URL-je

13 Érzékeny adat: minden olyan mező adata, amely mezőtartalmak további feltétel nélküli nyilvánosságra kerülését

jogszabály tiltja, illetve amely adatokra a múzeum felelős vezetője ilyen értelmű korlátozást ír elő a kulturális javak védelme

érdekében.

Page 90: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

90

szolgáltatójának adatai mező,

URL

Műtárgyleírás URL-je URL Az adatgazda saját nyilvános online

szolgáltatásában elérhető műtárgyleírás URL-je

(lehetőleg a "HTTP-URI" ajánlásnak

(https://www.w3.org/TR/uri-

clarification http://www.cidoc-

crm.org/implementation-

recommendations) megfelelő PID

(https://en.wikipedia.org/wiki/Persistent_identifier)

formájában).

Műtárgyleíráshoz

tartozó fájl típusa

Szöveges

mező

TEXT, IMAGE, SOUND, VIDEO, 3D

Műtárgyhoz tartozó

fájl közvetlen linkje

(előnézet)

URL A műtárgyleíráshoz csatolt médiaállomány publikus

változata, amelyre a mellékelt jognyilatkozat

vonatkozik.

Műtárgyleíráshoz

mellékelt fájlra

vonatkozó jogok

Szöveges

mező

A közzétételre vonatkozó jogi keretek megadása

Jognyilatkozat Szöveges

mező

A metaadatok és a médiaállomány felhasználására

vonatkozó jogi szabályozás megadása

Szakanyagtól függően

Készítő/Alkotó Szöveges

mező

Legördülő

lista

Ez a rovat két részből/mezőből áll. Az elsőben,

amennyiben ismert (pl. régészeti, történeti, néprajzi,

képző- és iparművészeti anyagnál), a készítő/alkotó

személyt kell feltüntetni — a gyűjtemény által

épített, bővíthető, ellenőrzött „személylistából”

választva. E listát úgy kell összeállítani, hogy (pl. a

születés és halál évszámával) biztosítsa az esetleg

azonos nevű, de különböző személyek egyértelmű

azonosíthatóságát. A lista azonban nem csak

természetes személyekből állhat: intézménynév

vagy más, „név típusú” összetevői is lehetnek.

Kor Szöveges és/

vagy

numerikus

mező

Legördülő

lista

A keletkezés, készítés ideje. Olyan

(természettudományi, régészeti, stb.) tárgyaknál,

amelyekkel kapcsolatban a relatív kronológia

használatos, szöveges megjelölés használható:

késői vaskor, nagyrévi kultúra, avar, gepida, stb.

Ősmaradványok, kőzetek és ásványok esetében a

geológiai, embertani anyagnál pedig a

régészeti/történeti kort (kultúrát) kell feltüntetni.

Keletkezés/Készítés

ideje

Numerikus és/

vagy szöveges

mező

Minél pontosabb, akár napra meghatározott

időpontot kell megjelölni. Ha ez nem lehetséges,

törekedni kell évtizedes, de legalább évszázados

pontossággal körülhatárolni az időpontot (pl. 1920-

as évek, XIX. sz. közepe, XVIII. sz.).

Keletkezés/Készítés

helye

Szöveges

mező

Legördülő

A lehető legpontosabb — ahol lehet, az intézmény

által meghatározott helységnévtár vagy az

intézmény által bővíthető tárgyszólista szerinti –

Page 91: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

91

lista és szabad

szöveges

mező

szabványos helységnevet kell feltüntetni. A

helységen belüli, esetleg közelebbi, pontosabb

meghatározásra külön rész (számítógépes

nyilvántartás esetén „szabadszöveges” mező)

szolgál e rovaton belül, ahová pl. puszták, majorok,

dűlők, falurészek, hegyek vagy völgyek,

belterületen utcák, terek, stb. elnevezése, ház- vagy

helyrajzi szám kerülhet.

Lelőhely/Gyűjtőhely Szöveges

mező

Legördülő

lista és szabad

szöveges

mező

Kitöltéséhez értelemszerűen lásd „A

keletkezés/készítés helye” pontnál írottakat.

Anyag Szöveges

mező

Legördülő

lista és szabad

szöveges

mező

A rovat két részből/mezőből áll. Az elsőben

ellenőrzött, a gyűjtemény által épített, és bővíthető

tárgyszólista használata kötelező. Itt az anyagfajta

tömör, de pontos meghatározása szükséges.

A második rész (számítógépes nyilvántartás esetén

szabad szöveges mező) pl. a dominánstól eltérő

anyag(ok) felhasználásával történt díszítés, kezelés

rögzítésére szolgálhat.

Technika Szöveges

mező

Legördülő

lista és szabad

szöveges

mező

A rovat két részből/mezőből áll. Az elsőben

ellenőrzött, a gyűjtemény által épített és bővíthető

tárgyszólista használata kötelező, amelynek

felhasználásával tömör, de pontos kifejezésekkel

kell meghatározni a készítés, ill. a megmunkálás

módját.

A második rész (számítógépes nyilvántartás esetén

szabadszöveges mező) egyéb, kiegészítő

információk rögzítésére szolgál.

Faj Szöveges

mező

Legördülő

lista

A leltározott darab(ok) faji hovatartozása, az adott

tudományterület tudományos nevezéktanának

megfelelően.

Életkor Numerikus

mező

Embertani leletek esetében, ha megállapítható

Nem Szöveges

mező

Embertani leletek esetében, ha megállapítható

Darabszám Numerikus

mező

Az azonos funkciójú, leírású, összes tartalmi

adatukban megegyező

tárgyakból/dokumentumokból — tudományos vagy

kiállítási érdekből — több is szerepelhet a

gyűjteményben, akár azonos leltári számon.

Méret Numerikus és

szöveges

mező

A méretadat általában három részből (számítógépes

nyilvántartás esetén három mezőből) áll. Az első a

mérés „dimenziójának” megnevezése (magasság,

szélesség, hosszúság, talpátmérő, súly, finomság,

ujj hossz, oldalak száma stb.); a második a méret

Page 92: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

92

számmértéke (legfeljebb két tizedesjegy

pontosságig); a harmadik pedig a mértékegység

megnevezése.

További ajánlott mezők – szakanyagtól függően

Használat ideje Numerikus

és/vagy

szöveges

mező

A használat időtartamát („tól-ig” határok között),

illetve felső határát (pl.: a használatból - ill.

forgalomból - való kivonás vagy a földbe kerülés

stb. időpontját), bizonyos esetekben pedig a

jellemző használat korát lehet rögzíteni — a „Kor”

rovatnál leírtakat értelemszerűen figyelembe véve,

azzal a kiegészítéssel, hogy itt nem csak egyszeres

választás lehetséges. Ezen kiegészítő, további

információk rögzítése a számítógépes nyilvántartás

esetén külön „szabad szöveges mezőben” történik.

Használat helye Szöveges

mező

Legördülő

lista és szabad

szöveges

mező

Ha a használat helye(i) eltér(nek) a

készítés/keletkezés, ill. a gyűjtés/feltárás helyétől.

Kitöltése értelemszerűen hasonló, mint „A

keletkezés, készítés helye” rovaté. A műtárgy

szélesebb körű használata esetén a külön részben

(szabad szöveges mezőben) az általános,

közigazgatási vagy földrajzi egység, illetve

tájegység nevét kell feltüntetni.

Típusnév Numerikus és

szöveges

mező

E rovatban az adott tárgyfajta (kereskedelemben is

használt) típusjelölését kell rögzíteni. Példák:

(televíziós készülék) Orion AT 505; (impulzus-

generátor) EMG 1132; (Eötvös-Pekár rendszerű

torziós inga) G2A.

Publikus részletes

leírás

Szöveges

mező

A műtárgy részletes, publikusnak szánt leírása

Szakirodalom,

hivatkozás

Szöveges

mező,

URL

A darabra vonatkozó, a meghatározást, feldolgozást

segítő vagy éppen a rá épülő/hivatkozó, megjelent

vagy egyéb módon hozzáférhető (pl. szakdolgozat,

disszertáció) jelentősebb publikációk rögzítésére

szolgáló rovat. Publikációnak kell tekinteni, és e

rovatban fel kell tüntetni a nagyobb kiállításokon

történt bemutatást is, ill. azok katalógusát,

vezetőjét.

Számítógépes nyilvántartás esetén e rovat

elkülönített mezője ad lehetőséget más multimédia-

hivatkozás pontos megjelölésére.

Page 93: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

93

LIDO specifikáció

Kötelező leíró és adminisztratív adatok

Leíró adatok nyelve (lido:descriptiveMetadata@xml:l ang, ha elegendő, akkor a

kétbetűs: http://en.wikipedia.org/wiki/ISO_3166-1)

Megnevezés (lido:objectWorkType)

Cím / Műtárgy elnevezése/megnevezése (lido:titleSet)

Műtárgyhoz tartozó fájl tartalmi típusa kötött listából (Europeana típus): TEXT,

IMAGE, SOUND, VIDEO, 3D (classification@type="europeana:type")

TEXT típus esetén a szöveg nyelve (classification@type="language")

Gyűjtemény neve (hu/en) (classification@type="collection name")

Őrző intézmény adatai: név (hu/en), honlap URL címe, m,cí koordináták a

térképen (lido:repositoryWrap)

Leltári szám (lido:workID@type="inventory number")

Helyi rekordazonosító (lido:recordID)

lido:recordType pl.: item, collection, series, group, volume, fonds (egy leltári tétel

leírása

általában: item)

A műtárgyleírások szolgáltatójának adatai (pl.: intézmény webes katalógusának

neve, URL-je) (lido:recordSource@type="dataProvider")

Műtárgyleírás URL-je az intézmény szolgáltatásábanido:recordInfoLink)(l

Műtárgyhoz tartozó fájl közvetlen linkje: bélyegkép

(lido:resourceRepresentation@type="image_thumb" / lido:linkResource),

szolgáltatási kép

vagy egyéb fájl (lido:resourceRepresentation@type="image_master" /

lido:linkResource) (nem kép formátumok esetén nem szükséges

használniazimage_thumb és image_master típust)

Műtárgyleíráshoz mellékelt fájlra vonatkozó jogokdo:rightsResource)(li az alábbi

oldalon felsorol Creative Commons licenszek közül:

http://pro.europeana.eu/available-rights-statements

Kötelezően ajánlott (relevanciától, illetve a leírás mélységétől függően)

Részletes műtárgyleírás (lido:objectDescriptionSet)

lido:eventWrap – Kötelez ően ajánlott event típusok (eventType) ha relevánsak:

"production", "creation", "designing", "planning", "publication", "excavation", "finding",

Page 94: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

94

"acquisition", "collection" (ezen kívül bármely gyűjteményspecifikus event típus

használható).

Az event-eken belül ajánlott a szereplők (pl.: Készítő/Művész ; Gyűjtő/feltáró stb.), dátumok

(pl.: Készítés dátuma; Keletkezési kor stb.), helyek (pl:Gy.űjtés helye; Használat helye stb.),

anyag, technika megadása

Többnyelvű leírások (amennyiben elérhetők).

További információ a LIDO-ról:

http://www.lido-schema.org/schema/v1.0/lido-v1.0-schema-listing.html

Page 95: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

95

V. NÉVTEREK

5.1 Névtér definíciója, típusai

Névtér: valamely archívum/tár adatrendszerében valamely névtípushoz rendelhető összes

adatelem értékeinek egyetlen, egységesített névállománya (elválaszthatatlan tőle az adott

névtípus önálló entitásként kezelése és az adatbázis normalizálása a névtípusra vonatkozóan)

A logikai minőségét tekintve a névtérnek két típusát, a köznévteret és tulajdonnévteret

különíthetjük el egymástól.

A köznévtér elemei nyelvtani státusukat tekintve köznevek, amelyekkel valamilyen általános

(típus vagy osztály) fogalomra (univerzáléra) hivatkozunk, ami által ezek terjedelmébe

mindig egyedi előfordulások valamilyen halmaza tartozik. Az általános fogalmak fontos

tulajdonsága, hogy – elvileg – bármelyikük alá mindig rendelhető, képezhető valamilyen –

szűkebb terjedelmű – fogalom a generikus alárendeltje reláció segítségével. Az általános

fogalmaink (közneveink) a világról való tudásunk kifejezői, ezért valamilyen elv szerinti

rendszerbe szervezésüket szokás tudásszervezési rendszer (KOS – Knowledge Organization

System) névvel is illetni. A tudásszervezési rendszerek legfontosabb (és egyben legismertebb)

típusai az osztályozási rendszerek (pl. ETO), tezauruszok (pl. Köztaurusz), ontológiák (pl.

DOLCE).

A névterek másik nagy típusát a tulajdonnévterek jelentik. Ebben az esetben a névtér elemei

nyelvtani státusukat tekintve tulajdonnevek, amelyekkel mindig valamilyen egyedtípus

konkrét egyedeinek előfordulásaira vagyis partikulárékra hivatkozunk. A tulajdonnevek

(személynév, testületi név, földrajzi név) használatának lényegi célja egyedi módon

hivatkozni valamilyen konkrét egyedre valamely kontextuson belül.

5.2 A Nemzeti Névterek értelméről és hasznáról

Nemzeti névtér: adott kultúrkör valamely névtípusba tartozó névértékeinek egységes

rendszere az együttműködő archívumok/tárak saját névtereinek egyetlen, integrált,

egységesített névtérre vetítése révén (a névtér adatbázis mellett ide értve a működéshez

szükséges informatikai eszközöket, a névtér alkalmazást is)

Névtér-rendszer: több névtípus kiszolgálására képes nemzeti névtér

Page 96: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

96

A technikai fejlődés eredményeként a kulturális dokumentumok gyakran ugyanazt a tartalmat

hordozzák, csak más hordozókon, eltérő technikai eszközök segítségével lehet befogadni őket.

A digitális technológiák elterjedésével a kulturális dokumentumok használatához szükséges

technikák egységesednek, és a digitális platformon létrejön (vagy létrejövőben van) egy

integrált infrastruktúra, amelyen keresztül egységesen és egyszerre érhetők el az addig

különböző eszközökkel és különböző kulturális szegmensekben, gyakorlatokban kezelt

dokumentumok. A hálózati hozzáférés megteremti annak lehetőségét, hogy a kulturális

dokumentumokhoz bárki, bármikor, bárhonnan hozzáférjen. Ez a megváltozott helyzet új

feladatok elé állít minden szereplőt. A közgyűjtemények elsődleges feladata mindig is az volt,

hogy biztosítsák a kulturális dokumentumok hosszú távú megőrzését és hozzáférhetővé

tételét. Ez az elvárás nem változik meg az új, digitális környezetben sem, de a megvalósítás

módja átalakul. A megőrzés digitális platformon – jelentős részben – informatikai feladattá

válik, ám a hozzáférhetőség biztosításának kulcsfontosságú mozzanata, a kulturális tartalmak

leírása, katalogizálása továbbra is a közgyűjteményi dolgozók kompetenciájába tartozik. A

közgyűjteményi intézmények (különösen a könyvtárak) a múltban is egyfajta elosztó és

eligazító hálózatként működtek, annak érdekében, hogy a kulturális értékek iránti érdeklődést

ott elégítsék ki, ahol a – földrajzi térben szétszóródó – emberek élnek. Ha csak egymás mellett

állnak a nagy kulturális (könyvtári, múzeumi, levéltári, filmtári stb.) adatbázisok, és

mindegyik kulturális szegmensbe elkülönült belépési pontokon lehet belépni, csak az adott

szegmensen belül vezető útvonalakon lehet haladni, akkor pont a kultúra szövevényes,

összekapcsolódó jellegéből fakadó különleges élményt nem tudjuk biztosítani a látogatók

számára. A válasz erre adott: átjárhatóvá, interoperábilissá kell tenni a kulturális

adatbázisainkat. Kérdés azonban, hogy ezt miként lehet megvalósítani. A válasz pedig az,

hogy azokon a pontokon keresztül lehet összekötni, átjárhatóvá tenni a nagyobb kulturális

szegmenseket, amelyek közösek ezekben.

Ezek a pontok a kulturális termékek alkotói, létrehozói, a személyek, szervezetek, testületek

felbukkanhatnak az összes kulturális területen, a földrajzi helyek sokféleképpen

összekapcsolják a kulturális tevékenységeket, illetve azok eredményeit, a kulturális

dokumentumok (könyvek, filmek, zeneszámok stb.) nemcsak a saját világukban (a könyv a

könyvtárban, a film a filmtárban stb.), de más kulturális szegmensekben is megjelenhetnek

(egy könyv lehet egy film alapja, egy zeneszám megszólalhat egy filmben, egy könyv szólhat

filmekről stb.).

Page 97: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

97

A kérdés, hogy miként lehet ezeket a közös pontokat arra használni, hogy a kulturális

adatbázisok átjárhatókká váljanak általuk. Akkor van esély erre, ha ezek a közösen használt

entitásokat azonos módon tudjuk meghivatkozni. Ennek a közös hivatkozási rendszernek a

biztosítéka nemzeti névterek felépítése és közös használata, amit a közgyűjteményeknek kell

közösen felépíteniük és folyamatosan karbantartaniuk.

A nemzeti névterek azokat a névelemeket egységesítik és egyértelműsítik, amelyek

egyedi entitásokra vonatkoznak és nagy részben közösek a különböző

közgyűjteményekben (személynevek, testületi-szervezeti nevek, földrajzi helynevek, könyv-,

folyóirat-, cikk-, filmcímek stb.). Ha ezeket azonos módon hivatkozzák meg a különböző

kulturális adatbázisokban (a nemzeti névtér azonosítói segítségével), akkor annyiféle

kapcsolathoz juthatunk, ahányféleképpen jelen vannak ezek az egyes kulturális

szegmensekben. Vegyük példaként Bartók Béla személyét. Bartók Bélának nyilván kiemelt

helye lehet a magyar zenei adatbázisban, a Magyar Rádió archívumában, de hivatkozásokat

találhatunk rá a tévés, filmes, könyves adatbázisokban is. Ha Bartók Bélához minden

adatbázisban hozzárendelik a nemzeti névtér azonosítóját, akkor ennek segítségével könnyen

lehet útvonalakat építeni a különböző kulturális szegmensek között. Amíg nincs közös

azonosítója, addig minden adatbázisban külön, a többitől független útvonalakat, kulturális

ösvényeket építhetünk csak. A nemzeti névterek segítségével lehet az egymástól elkülönült

kulturális szigetek között hidakat, kapcsolatokat, átjárókat teremteni. A nemzeti névtereket

első körben a közgyűjteményi szereplők közti kollaboráció révén kell felépíteni, de ha ez a

fajta együttműködés sikeres lesz, akkor idővel ki lehet terjeszteni ezt a kooperációt a

közigazgatás világára is, hiszen ott is hasonló átfedések léteznek.

Page 98: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

98

A névtérben meg kell jeleníteni az adott személyre vonatkozó alapadatokat, amelyek

segítségével egyértelműen azonosítani lehet a személyt, de nem szükséges minden rá

vonatkozó adatot egyetlen oldalra összegyűjteni. Viszont fel kell kínálni azokat a linkeket,

amelyek más gyűjtemények oldalaira mutatnak, ahol további információt lehet beszerezni. A

fenti képen a középen a személyhez kapcsolódó könyvek bibliográfiai adataira, a jobb oldalon

más weboldalakra mutató linkek mentén lehet továbbugrani. Ha bekapcsoljuk a Nemzeti

Filmintézet vagy a Magyar Rádióban, Televízióban őrzött felvételek adatait is a névtérbe,

akkor egyetlen kattintással el lehet érni mindent, amit Bartók Béláról a közgyűjteményekben

tárolnak. Nézzünk meg egy másik példát a földrajzi névtér világából! Dunaújvárosra

keresve megjeleníthetők a város korábbi nevei, a jelenlegi településrészei, vízrajzi és

természetföldrajzi elemei, mindezek térképen való elhelyezkedése, a különböző nemzeti

(állami, közgyűjteményi), nemzetközi rendszerekben kiosztott azonosítói, és sok, másfelé

mutató link, ahol további adatok lelhetők fel a városról.

Page 99: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

99

De a földrajzi névtér egységes azonosítóit használva ugyanúgy a rendszerhez köthetők

további területi adatkörök, mint például a KSH településstatisztikai adatrendszerében tárolt

adatok, vagy a parlamenti választások térképen megjelenített adatai. A történelmi emlékezet

fenntartása, a tudományos kutatás és az oktatás számára hatalmas lehetőséget kínál, ha

egységes rendszerbe szervezzük a társadalmi, gazdasági, kulturális jelenségekre vonatkozó

adatainkat. A rendszerben már most is elérhetők az 1900-as évek elejéről származó

népszámlálási adatok, vagy az 1922–1947 közti parlamenti választások adatai úgy, hogy azok

térképen, táblázatos, grafikonos formában is megjeleníthetők. Minél több, a földrajzi térhez

köthető adat kerül be a névtér rendszerében, annál többet tudhatunk meg az adott település

(járás, megye, régió stb.) múltjáról, jelenéről. A névtér-koncepció megvalósítása új értelmet

adhat a lexikonok, szótárak használatában is. Ha a szótárainkat, életrajzi lexikonjainkat,

kulturális adattárainkat digitalizáljuk, akkor azok mind elérhetők, használhatók lesznek az

online térben. Ha a könyvekben levő lexikai egységeket a névterek elemeihez (személyekhez,

helyekhez, testületekhez) rendeljük, akkor ezek mind megjeleníthetők a névterek megfelelő

pontjain, és ekkor a konkrét személyekről, helyekről, testületekről, filmekről, könyvekről

szóló leírások mind egy helyen, azonnal hozzáférhetőkké válnak, ami új minőséget jelent az

eddigi „könyvtárazási”, lexikológiai lehetőségekhez képest.

Összefoglalva: a közgyűjtemények, a tudományos, oktatási és társadalmi szervezetek által

fenntartott kulturális adatbázisok névállományai (személynevek, testületi nevek, földrajzi

nevek stb.) közösek, nagymértékben egymást átfedők. Egy személy, egy intézmény, egy

földrajzi hely sokféle módon kapcsolódhat a könyvekhez, újságokhoz, filmekhez, zenékhez,

Page 100: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

100

képekhez, egyszóval a kulturális dokumentumainkhoz. A nevek egységes, integrált

kezelését, egyértelmű azonosítását névterek segítségével lehet biztosítani. A névterek

lehetővé teszik a kulturális intézmények közti kollaborációt, biztosítják a kulturális

adatbázisok, szolgáltatások közti interoperabilitást, és nevek egységes és integrált kezelésével

összekapcsolják, és könnyen bejárhatóvá teszik a magyar kultúra dokumentumait, lexikonjait,

kézikönyveit. A névterek rendszerezett, egyértelműsített, egyedi azonosítóval ellátott,

tipizált névállományok. A névterek kereshetőségéhez, bejárhatóságához, valamint a

névállományok karbantartásához, szerkesztéséhez megfelelő alkalmazásokat kell fejleszteni.

A névterek publikációs felületein kell a szakmai és a laikus közönség számára elérhetővé,

kereshetővé tenni a névterek adatállományait, míg a szerkesztési feladatok végrehajtásához

adminisztratív felületeket (szerkesztőségi rendszert) kell kifejleszteni. A Nemzeti Névterek

adatait közgyűjteményi szakemberek szerkesztik közös, hálózati felületeken keresztül. A

folyamatos és valós idejű kollaboráció biztosításához olyan alkalmazásokra, adminisztratív

felületekre van szükség, amelyek lehetővé teszik ezt a fajta együttműködést.

A nemzeti névtér‐ rendszer megtervezésekor az alábbi névtípusokkal érdemes

foglalkozni:

földrajzi nevek

személynevek

családnevek

testületi nevek

rendezvénynevek

műcímek

köznevek

o általános fogalmak nevei

o szakkifejezések (anyagok, tárgyak, folyamatok, tulajdonságok, elvont fogalmak

nevei)

o élőlények, szervek

o dokumentum-, információ-, és adattípusok

o nyelvek

o népek

o foglalkozások

o tudományok, szakterületek

o kronologikus (időt jelentő) kifejezések

o eseménynevek

Page 101: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

101

5.3 Nemzetközi névterek

Virtual International Authority File (VIAF)

A VIAF a Kongresszusi Könyvtár (LC), a német nemzeti könyvtár (DNB) és az Online

Computer Library Center (OCLC) közös projektjeként indult, később a Bibliothèque nationale

de France (BnF) is bekapcsolódott a projektbe. Ma a nemzeti könyvtárak és más névterek

(ULAN, WIKIDATA, ISNI, stb.) közös projektjeként tekinthetünk rá, mely tartalmazza a

közreműködő intézmények közös besorolási állományát. A VIAF-ot az OCLC üzemelteti.

Honlapjának címe: http://viaf.org

A VIAF személyeket, intézményeket és műveket azonosít, összeköti a nemzeti besorolási

rekordokat, szolgálja az egyetemes bibliográfia számbavételt, számon tartja a nevek nemzeti

és nyelvi variációit. A VIAF részt vesz a szemantikus web építésében.

Automatikus konverzióval egyesítették a különböző nemzeti könyvtárakból és egyéb

intézményekből származó neveket. Az algoritmus lényege, hogy az azonos

dokumentumlistával rendelkezők az azonos személyek. A dokumentumlista központi szerepet

tölt be az algoritmusban, ezért csak olyan névtereket tud a VIAF befogadni, ahol a névhez

dokumentumlista is kapcsolódik. Állandó emberi ellenőrzések és visszajelzések mentén

finomodik a névformákat összehozó algoritmus.

A VIAF azonosító egy egyszerű szám. Tóth Endre magyar régész azonosítója például ez:

9925123

URI-val is ki lehet fejezni az azonosítót. A személy azonosítója így néz ki:

http://viaf.org/viaf/9925123

A személyről szóló információké pedig így (azaz a személy URI-ja kiegészül egy per jellel):

http://viaf.org/viaf/9925123/

A VIAF Tóth Endréről például az alábbi információkat tartja nyilván (a felsorolásokból

mindenhol elhagytunk részeket, az eredeti oldal ezen a linken tekinthető meg:

http://viaf.org/viaf/9925123):

Tóth, Endre (1944- ).

Tóth

Tóth, Endre, archéologue

Page 102: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

102

Tóth, Endre

Tóth Endre (1944-) magyar régész

VIAF ID: 9925123 (Personal)

Permalink: http://viaf.org/viaf/9925123

Preferred Forms

200 _ | ‡a Tóth ‡b Endre ‡f 1944-....

100 1 _ ‡a Tóth, Endre ‡d 1944-

100 1 _ ‡a Tóth, Endre ‡d 1944-

100 1 _ ‡a Tóth, Endre, ‡d 1944-

100 1 _ ‡a Tóth, Endre, ‡d 1944-

100 0 _ ‡a Tóth

100 0 _ ‡a Tóth Endre ‡c (1944-) magyar régész

100 1 _ ‡a Tóth ‡j Endre ‡d 1944-

4xx's: Alternate Name Forms (3)

400 0 _ ‡a Endre Tóth ‡c Hongaars universitair docent (1944-)

400 0 _ ‡a Endre Tóth ‡c archéologue, conservateur : Magyar Nemzeti Múzeum,

Budapest

400 0 _ ‡a Endre Tóth ‡c ungarischer Archäologe und Historiker

Works Title Sources

Bölcske : römische Inschriften und Funde

A bölcskei kikötőerőd - római kori feliratok és leletek a Dunából [in

memoriam Soproni Sándor]

A koronázási jogar és palást

A magyar Szent Korona - királyok és koronázások

A vasvári sánc

Page 103: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

103

Works Title Sources

A velenceiek sabariai eredete

A város alapításától 1526-ig

Selected Co-authors

1. Szelényi, Károly (18)

2. Magyar Nemzeti Múzeum Budapest (16)

3. Szabó,Ádám (13)

4. Soproni Sándor 1926-1995 (11)

Countries and Regions of Publication (1)

Publication Statistics

Publication History

1900 | | 2100

Identifiers

46 unique ISBN's

Selected Publishers (11)

1. Ungarisches Nationalmuseum (15)

2. Magyar Nemzeti Múzeum (11)

3. Kossuth (11)

4. NPI (8)

5. MNM (7)

About

Page 104: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

104

Personal Information

Gender: Male

Nationality or associated country

HU - Hungary

Language

hun - Hungarian

External Links

ISNI - 0000 0001 1593 1981

Wikipedia - https://de.wikipedia.org/wiki/Endre_Tóth_(Archäologe)

Wikipedia - https://hu.wikipedia.org/wiki/Tóth_Endre_(régész)

WorldCat Identities - lccn-n2002026516

Record Views

MARC-21 record

VIAF Cluster in XML

RDF record

Just Links in JSON

History of VIAF ID:9925123 (18)

Record ID Action Time

BNF|12356217 delete 2009-06-15T11:43:01+00:00

LC|n 81019619 delete 2009-10-14T07:52:56+00:00

A VIAF azonosító megjelenik könyvtárak MARC rekordjaiban és egyéb adatbázisok

megfelelő helyein. Egy bibliográfiai MARC példa:

100 1# $a Obama, Michelle, $d 1964- $0 http://id.loc.gov/authorities/names/n2008054754 $1

http://viaf.org/viaf/81404344

A VIAF adatok megjelennek a szemantikus térben RDF állítások formájában.

Page 105: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

105

International Standard Name Identifiers (ISNI)

Az ISNI-t az Online Computer Library Center (OCLC) kezdeményezésére a következő

intézmények hozták létre:

Centre for European National Libraries (CENL)

International Society of Authors and Composers (CISAC)

International Federation of Reproduction Rights Organisations (IFRRO)

International Performers Database Association (IPDA)

Online Computer Library Center (OCLC)

Proquest/Bowker (BIP)

Library of Congress Name Authority File (LCNAF)

Az ISNI ISO szabvány. Honlapjának címe: http://isni.org/. Az ISNI-t azért hozták létre, hogy

segítse a tartalomszolgáltató, tartalomterjesztő lánc nyilvános identitásainak (legyenek azok

személyek vagy szervezetek) azonosítását, a szerzői jogdíjak tulajdonosainak a megtalálását,

a kutatók azonosítását, a nevek azonosítását és megkülönböztetését, valamint az

adatbázisokban való keresést. Az ISNI nem személyeket azonosít, hanem azokat a neveket,

melyeken a fél, a tartalomszolgáltató, tartalomterjesztő láncban ismertté vált. Ezért van az,

hogy Ruth Rendellnek például két ISNI-je is van. Egy a Ruth Rendell ("ISNI 0000 0001 2149

1740) néven publikáló szerzőnek egy pedig a Barbara Vine (ISNI 0000 0003 6864 7620)

álnéven publikáló szerzőnek. A két ISNI össze van kötve az ISNI-hez tartozó metaadatok

szintjén. Az ISNI-k össze vannak kötve más névterek azonosítóival is, mint például a VIAF,

WIKIDATA, WIKIPEDIA, BAV, DNB, LC, NSZL, NUKAT, SUDOC, WKD, BNF,

BOWKER, NTA, TEL, stb. Az ISNI az egyik legtöbbet használt azonosító. A más névtereket

összekötő funkciója és a népszerűsége miatt az ISNI nagyon sok adatforrást köt össze.

Page 106: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

106

Az ISNI azonosítókat különféle adatbázisok adatai alapján automatikus eljárással hozták létre,

de létezik manuális bevitel is az ISNI regisztrációs ügynökségeken keresztül.

Az ISNI szintaxisát Tóth Endre magyar régész azonosítójával szemléltetjük. Az alábbiak

mind érvényes ISNI-k:

ISNI: 0000 0001 1593 1981

ISNI: 0000000115931981

Az azonosító URI-ként kifejezve pedig így néz ki:

http://isni.org/isni/0000000115931981

Az ISNI az alábbi adatokat tartja nyilván például Tóth Endréről (a felsorolásokból mindenhol

elhagytunk részeket, az eredeti oldal ezen a linken tekinthető meg:

http://isni.org/isni/0000000115931981):

ISNI: 0000 0001 1593 1981

Name: Endre Tóth (archéologue, conservateur : Magyar Nemzeti Múzeum,

Budapest)

Endre Tóth (ungarischer Archäologe und Historiker)

Page 107: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

107

Tóth

Tóth, Endre

Tóth Endre (magyar régész)

Dates: 1944-

Creation class: cre

Language material

Text

Creation role: author

contributor

Related names: Ecsedy István (1947-)

Kemenczei Tibor (1939-)

Korek József (1920-1992)

Kovács Tibor (1940-)

Magyar Nemzeti Múzeum Budapest

Zágorhidi Czigány, Balázs (1965-)

Titles: Adatok Valeria tartomány kereszténységének történetéhez

Ásatások Alsóhetényben, 1981-1986

Bemerkungen zur Kontinuität der römischen Provinzialbevölkerung

in Transdanubien (Nordpannonien)

Régészeti leletek a Sárospataki Református Kollégium

Tudományos Gyűjteményeiben

Római gyűrűk és fibulák

Rómaiaktól a román korig

Zur Frage der Stadt "Mogetiana"

Notes: Wikipedia https://de.wikipedia.org/wiki/Endre_Tóth_(Archäologe)

Wikipedia https://hu.wikipedia.org/wiki/Tóth_Endre_(régész)

Wikidata https://www.wikidata.org/wiki/Q206477

Page 108: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

108

Sources: VIAF BAV DNB LC NSZL NUKAT SUDOC WKD

BNF

BOWKER

NTA

TEL

Az ISNI megjelenik könyvtárak MARC rekordjaiban és egyéb adatbázisok megfelelő helyein.

Egy bibliográfiai MARC példa:

100 1# $aRowling, J. K.$0ISNI 0001 1123 5471 1467

Az ISNI metaadatai a szemantikus térben RDF állítások formájában egyelőre nem jelennek

meg. Az ISNI maga azonban lehet szemantikus állítások alanya és tárgya egyaránt (itt tárgy):

<http://data.hnm.hu/id/colls/lib/bib/Agent/24710>

<http://www.loc.gov/mads/rdf/v1#isIdentifiedByAuthority>

http://isni.org/isni/0000000115931981

Universial List of Authors Name (ULAN)

A Getty Research Institute által thesaurus szabványok alkalmazásával létrehozott névtér. Az

antikvitástól napjainkig tartalmaz művész- és intézményneveket a világ minden tájáról,

elsősorban a vizuális művészet és az építészet területéről. Az adatbázist egy szerkesztőség

építi, ezért az adatok sokkal „tisztábbak”, mint a VIAF-ban vagy az ISNI-ben. Az ULAN

honlapja: http://www.getty.edu/research/tools/vocabularies/ulan/index.html.

Minden tételt egy szám azonosít. Például az 500115493 számsor Albrecht Dürert.

Az ULAN adatai megjelennek a szemantikus térben is. Minden művészhez tartozik egy URI,

ami magát a személyt (vagy intézményt) azonosítja. Albrecht Dürer URI-ja például ez:

http://vocab.getty.edu/ulan/500115493-agent

Az Albrecht Dürert leíró adatok, az authority adatok URI-ja pedig ez:

http://vocab.getty.edu/ulan/500115493

Az ULAN az alábbi névfajtákat különbözteti meg:

Page 109: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

109

Kitüntetett név

Név

Utónév

Névváltozat

Álnév

Helyesírási változatok

Nemzeti variánsok

Egy-egy személyről, illetve magáról a szócikkről az alábbi adatokat tudhatjuk meg:

Kitüntetett neve foglalkozási és dátum kiegészítőkkel

Rövid életrajza

Nevei

Nemzetisége

Szerepei (közreműködésének jellegei)

Születési és halálozási helyei

Életének eseményei

Kapcsolódó személyek és intézmények nevei

Az ULAN thesaurus hierarchiában elfoglalt helye

Életrajzai

Egyéb nevei

A szócikk forrásai és közreműködői

Megjegyzések

Ízelítőül álljon itt az Albrecht Dürer szócikk részlete (a hosszú felsorolásokból kihagytunk

elemeket). A szócikk teljes egészében ezen a címen tekinthető meg:

http://vocab.getty.edu/page/ulan/500115493. A nevek után álló rövidítések a név fajtáját adják

meg.

ID: 500115493

Page Link: http://vocab.getty.edu/page/ulan/500115493

Record Type: Person

Dürer, Albrecht (German printmaker and painter, 1471-1528)

Page 110: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

110

Note: The son of a Nuremburg goldsmith of the same name, Albrecht Dürer was a prolific,

popular, and widely influential artist. He studied in Venice and brought Italianate painting

styles and forms to Germany. He is perhaps best known for having made great advancements

in the techniques and art of printmaking.

Names:

Dürer, Albrecht (preferred,V,index,LC,English-P,NA,U)

Dürer, Albrecht (German-P,NA,U)

Albrecht Dürer (V,display,German,NA,U)

Duerer, Albrecht (V)

Albrecht Duerer (V)

Durer, Albrecht (V)

Nationalities:

German (preferred)

Bavarian

Roles:

artist (preferred)

painter

printmaker

engraver (printmaker)

Birth and Death Places:

Born: Nuremberg (Bavaria, Germany) (inhabited place)

Died: Nuremberg (Bavaria, Germany) (inhabited place)

Events:

active: Nuremberg (Bavaria, Germany) (inhabited place)

active: Venice (Venezia province, Veneto, Italy) (inhabited place)

burial: 1528 Johannisfriedhof cemetery (Nürnberg, Bavaria, Germany) (cemetery)

gap years: 1490-ca. 1494

Page 111: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

111

Related People or Corporate Bodies:

apprentice of .... Wolgemut, Michael from 1486 to 1489

........................ (German painter and printmaker, 1434/1437-1519) [500031446]

apprentice was Schäufelein, Hans, the elder

.......................... (German painter, draftsman, and designer, born ca. 1482, died 1539 or

1540) [500013506]

apprentice was Traut, Wolf

.......................... (German painter and draftsman, ca. 1480-1520)

[500002241]

assisted by .... Pencz, Georg ca. 1523

.................... (German painter, draftsman, and engraver, ca. 1500-1550) [500006353]

child of .... Dürer, Albrecht, the elder

.............. (German goldsmith, 1427-1502) [500102378]

List/Hierarchical Position:

.... Persons, Artists

........ Dürer, Albrecht (I)

Biographies:

(German printmaker and painter, 1471-1528) ..... [VP Preferred]

(German painter, printmaker, 1471-1528) ..... [BHA]

(German printmaker and painter; born Nuremberg (Germany), 1471; died Nuremberg

(Germany), 1528) ..... [CCA]

(German painter, draughtsman, and printmaker, 1471-1528) ..... [GRLPA]

(German, 1471-1528) ..... [JPGM]

Additional Names:

Albert Durer (V)

Diurer, Albrekht (V)

Albert Dure (V)

Türer, Albrecht (H,VBN) .... early name, father changed family name from Ajtósi to

Türer

Sources and Contributors:

Page 112: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

112

A.B. Duur ........ [PROV]

..................... Provenance Index Databases,

Authority file (1985-)

Dürer, Albrecht ........ [AVERY Preferred, BHA Preferred, CCA Preferred, GRISC

Preferred, GRL Preferred, GRLPA Preferred, IMJ

Preferred, JPGM Preferred, PROV Preferred, VP Preferred]

................................ DNB: Deutsche Nationalbibliothek online (2000-

) DNB|1030264538

................................ J. Paul Getty Museum, collections online (2000-)

................................ Library of Congress Authorities database (n.d.) n 79118011

................................ VIAF: Virtual International Authority File [online] (2009-

) http://viaf.org/viaf/54146999

Note:

English .......... [AVERY, CCA, VP, WL

-Courtauld]

.......... Bénézit Dictionary of

Artists: English Edition

(2006)

.......... Grove Dictionary of Art

online (1999-

2002) accessed 5 June

2002

A Library of Congress Name Authority File (LCNAF)

Az LCNAF személyeket, intézményeket, helyeket, eseményeket és címeket tartalmaz. Az

LCNAF honlapjának címe: http://id.loc.gov/authorities/names.html. Az LCNAF célja az

egyértelmű azonosítás és a kereshetőség biztosítása. A Library of Congress és a Name

Authority Cooperative Programban (NACO) résztvevő intézmények közösen építik a Name

Authority fájlt. Ezért lehet találkozni az LC/NACO NAF rövidítéssel is.

Minden tételnek van egy betűből és számokból álló azonosítója. Például az n79118011

számsor Albrecht Dürert azonosítja.

Az LCNAF adatai megjelennek a szemantikus térben is. Albrecht Dürer besorolási adatainak

az URI-ja ez:

Page 113: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

113

http://id.loc.gov/authorities/names/n79118011

Albrecht Dürer személynek az URI-ja pedig ez (az URI-ban található rwo rövidítés jelentése

real world object):

http://id.loc.gov/rwo/agents/n79118011

Egy tétel az LCNAF-ban így néz ki. (Az ide másolt adatok eredetije ezen az URL-en érhető

el: http://id.loc.gov/authorities/names/n79118011.html.) Az egyes részek nevei (Instance Of,

Scheme Membership(s), stb.) már a szemantikus web szókészletéből származnak. Az adatok

az Exact Matching Concepts from Other Schemes és a Closely Matching Concepts from

Other Schemes részben össze vannak kötve más névterek (VIAF, WIKIDATA, stb.)

adataival. A születési és halálozási adatok a személyhez (a real world objecthez) vannak kötve

az Additional Information részben. Ebben a részben kötődik össze a kétféle URI is. Az

Alternate formats részben pedig látható, hogy MARC-on kívül sokféle szemantikus webes

formátumban letölthetők az adatok.

Dürer, Albrecht, 1471-1528

URI(s)

o http://id.loc.gov/authorities/names/n79118011

Instance Of

o MADS/RDF PersonalName

o MADS/RDF Authority

o SKOS Concept

Scheme Membership(s)

o Library of Congress Name Authority File

Collection Membership(s)

o Names Collection - Authorized Headings

o LC Names Collection - General Collection

Variants

o Durer, Albert, 1471-1528

o Di︠ u︡rer, Alʹbrekht, 1471-1528

o Durero, Alberto, 1471-1528

o Duerer, Albrecht, 1471-1528

Additional Information

o http://id.loc.gov/rwo/agents/n79118011

Page 114: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

114

o Birth Date

1471

o Death Date

1528

Exact Matching Concepts from Other Schemes

o http://viaf.org/viaf/sourceID/LC%7Cn+79118011#skos:Concept

Closely Matching Concepts from Other Schemes

o Albrecht Dürer Label from public data source Wikidata

o Dürer, Albrecht

o Dürer, Albrecht, 1471-1528

Sources

o found: Durero y la Edad de Oro del grabado alemán, s. XV-XVI, 1997:t.p.

(Durero) p. 13, etc. (Alberto Durero)

o found: BL database 17 Nov. 2009(hdg.: Duerer, Albrecht)

o found: Reframing Albrecht Dürer, 2013

Change Notes

o 1980-07-30: new

o 2013-08-24: revised

Alternate Formats

o RDF/XML (MADS and SKOS)

o N-Triples (MADS and SKOS)

o JSON (MADS/RDF and SKOS/RDF)

o MADS - RDF/XML

o MADS - N-Triples

o MADS/RDF - JSON

o SKOS - RDF/XML

o SKOS - N-Triples

o SKOS - JSON

o MADS/XML

o MARC/XML

o

Page 115: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

115

WIKIDATA

A WIKIDATA a Wikimedia projektek tartalma számítógéppel olvasható adatok formájában.

A WIKIDATA-t egy világméretű, elosztott, önkéntes szerkesztőség építi. A WIKIDATA

honlapjának címe: https://www.wikidata.org/. A WIKIDATA HTML-oldalain az adatok

emberi szemmel is olvasható formában jelennek meg, de a WIKIDATA célja elsősorban az,

hogy a számítógépek számára szolgáltasson az interneten közvetlenül elérhető adatokat

szemantikus webes formátumokban. A WIKIDATA rendkívüli részletezettségben tárolja az

adatokat. Az egyes entitásokat egy betűből és számból álló azonosítóval jelöli Arany János

azonosítója például ez: Q316556. Az entitásokat URI is azonosítja. Arany János URI-ja így

néz ki: http://www.wikidata.org/entity/Q316556.

A WIKIDATA rendkívül gazdag adattartalommal rendelkezik. Ez látható az Arany János-

szócikkben is, melyet ezen az URL-en lehet elérni: https://www.wikidata.org/wiki/Q316556.

A szócikkek főbb jellemzői: többnyelvűség, gazdag, részletezett, képekkel is illusztrált

adattartalom. Az entitások más névterek megfelelő entitásaival, többek között a Petőfi

Irodalmi Múzeum (PIM) névterének entitásaival, valamint a megfelelő Wikipedia-oldalakkal

is össze vannak kötve.

Page 116: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

116

Page 117: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

117

VI. DIGITÁLIS OBJEKTUMOKRA VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELI ELVÁRÁSOK

Az Europeana Publikációs Keretrendszer Digitális tartalmakra vonatkozó útmutatója alapján14

A digitális objektumok közzétételének szintjei

Az Europeana Publikációs Keretrendszer négy publikációs szintet különböztet meg. 1. szint a

legalacsonyabb, ami csak annyit tesz lehetővé, hogy a gyűjtemény láthatóvá váljék. Az 1.

szintnek megfelelő digitális objektumok elegendőek a publikus szolgáltatásokban való

megjelenéshez a keresőmotorok számára, ezáltal lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy

megtalálják a tartalmakat. A Keretrendszer további három szintet határoz meg, attól függően,

hogy a tartalomszolgáltató, milyen minőségű tartalmakat tesz közzé, és milyen felhasználási

jogokat határoz meg.

6.1 Képfájlok

1. szint A képfájlokra vonatkozó minimumkövetelmények

1 A képi források publikálásához szükséges egy linket biztosítani közvetlenül a képfájlhoz

vagy a weboldalhoz, amelyen a képfájl elérhető. A találati felületeken való megjelenítéséhez

közvetlen kapcsolatot kell megadni egy képfájlra mutató linkkel, amely egy legalább 0,1

megapixeles, ~ 400 pixel széles előnézeti képre mutat, amely illusztrációként szolgál a

találathoz.

A képfájlok műszaki feltételei (2-4-es szintek)

2. szint (A közzétételi szolgáltatás, mint bemutató platform): Ha a közzétételi szolgáltatás

tematikus gyűjteményei, virtuális kiállításai számára engedélyezni szeretnénk a képfájlok

felhasználását, akkor egy közvetlen linket kell biztosítani a legalább 0,5 megapixel méretű kb.

~ 800 pixel széles képfájlhoz.

3. szint (A közzétételi szolgáltatás, mint nem kereskedelmi célú újrafelhasználás terjesztési

platformja): Ha a közzétételi szolgáltatást, mint terjesztési platformot szeretnénk használni,

amely lehetővé teszi a képfájlok nem kereskedelmi célú használatát a magánszemélyek, a

pedagógusok és a kutatók számára. A képfájlokat a fenti 2. szintben leírt kritériumoknak

14 A keretrendszernek a tartalmakhoz kapcsolódóan négy kritériuma van, amely vonatkozik a tartalom minőségére és a

hozzájuk fűződő felhasználási jogokra. A tartalomszolgáltató minél magasabb minőségű tartalmat és adatot tesz közzé, annál

több lehetőséget biztosít a felhasználók számára. A tartalmak felhasználása ennek megfelelően, egyre szélesebb körben

valósulhat meg az oktatásban, kutatásban és a kreatív ágazatokban.

További információkért lásd Europeana Publishing Framework-ot és Europeana Publishing Guide-ot.

Page 118: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

118

megfelelően kell publikálni, és el kell látni olyan jogi nyilatkozattal, amely lehetővé teszi az

nem kereskedelmi célú újrafelhasználást is.

4. szint (közzétételi szolgáltatás, mint ingyenes újrafelhasználási platform): Ha a közzétételi

szolgáltatást olyan platformként szeretnénk használni, amely lehetővé teszi a szöveges

anyagok szabad újrafelhasználását. A képfájlokat a fenti 2. szintben leírt kritériumoknak

megfelelően kell publikálni, és el kell látni olyan jogi nyilatkozattal, amely lehetővé teszi az

ingyenes újrafelhasználást.

A képfájlokra vonatkozó követelmények (összefoglaló táblázat)

Szintek Közvetlen

link a

szolgáltatott

digitális

tartalmakhoz

Szükséges API

megjelenések

Előnyök

1. A közzétételi

szolgáltatás, mint

egy keresőmotor.

„Keresni és

böngészni a

gyűjteményeket

online szeretném”

Minimum 0.1

megapixeles

méretben

Metaadat és közvetlen

link az objektumhoz

Megtalálhatóság –

Keresőmotorok

által indexelt

linkek, linked data

technológia

használata

Webes forgalom –

kattintások az

forrásintézmény

webhelyére

2. A közzétételi

szolgáltatás, mint

bemutató platform

„Online vezetést

szeretnék a

gyűjteményekben"

Minimum

800+ pixel

széles

Metaadat és közvetlen

link az objektumhoz

Használata

tematikus

gyűjteményekben

- kapcsolat más

gyűjteményekkel.

Több marketing a

közzétételi

szolgáltatáson

keresztül

3. A közzétételi

szolgáltatás, mint

szolgáltató

platform,

újrahasznosítási

céllal, nem

Minimum

1200+ pixel

széles ajánlott

Metaadat és közvetlen

link az objektumhoz,

plusz egy szűrő az

újrafelhasználható

objektumokhoz

Megjelenítések – a

közzétételi

szolgáltatáson

kívül is,

platformokon

megtekintett

Page 119: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

119

kereskedelmi

szándékkal.

„Szeretném

megtalálni,

megtekinteni és

használni a

gyűjteményeimet

a saját, nem

kereskedelmi célú

projektekben.”

gyűjtemények

Használja a

közzétételi

szolgáltatás

partnereit és

projektjeit pl.

oktatás és kutatás

Használat

harmadik fél

alkalmazásaiban

és

szolgáltatásaiban.

4. A közzétételi

szolgáltatás, mint

egy ingyenes

újrafelhasználási

platform.

„Szeretném

megtalálni,

használni, nézni, a

gyűjteményeket

bármilyen

módon.”

Minimum

1200+ pixel

széles ajánlott

Metaadat és közvetlen

link az objektumhoz,

plusz egy szűrő az

újrafelhasználható

objektumokhoz

Használat a nyílt

platformokon,

mint a Wikimédia

Használat a kreatív

iparágakban

Használat a

kereskedelmi

alkalmazásokban

és

szolgáltatásokban

6.2 Szövegfájlok

A szövegfájlok minimális követelményei (1. szint)

A szöveges dokumentumokat elsődlegesen olvassuk, ezért a legjobb gyakorlat, hogy

szövegalapú dokumentumokat teljes terjedelmükben tegyük közzé, megfelelő felbontásban az

olvashatóságuk támogatása érdekében, és ha lehetséges, lássuk el kereshető réteggel. A

szöveges dokumentumok egyszerű újrafelhasználása érdekében ajánlott, hogy amennyiben a

jogi feltételek ezt megengedik a felhasználók letölthessék a dokumentumokat a megengedett

fájlformátumokban. A szöveges dokumentumok publikálásánál egy, a dokumentumfájlra

mutató közvetlen linket kell megadni, amellyel egy dokumentum-nézegetőben vagy egy

böngészőben a dokumentumot meg lehet jeleníteni.

A találati felületeken való megjelenítéséhez javasolt egy képfájlra mutató link létrehozása is,

amely egy legalább 0,1 megapixeles, ~ 400 pixel széles előnézeti képre mutat.

Page 120: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

120

A szövegfájlok műszaki feltételei (2-4. szintek)

2. szint (A közzétételi szolgáltatás, mint bemutató platform): Ha engedélyezni szeretnénk a

közzétételi szolgáltatás számára, hogy bemutassa és hozzáférhetővé tegye a gyűjtemény

szöveges dokumentumait a szolgáltatás tematikus gyűjteményeinek részeként (pl. virtuális

kiállítás). A tematikus gyűjtemények webhelyén legalább egy közvetlen linket kell megadnia,

amely a lehetőleg PDF formátumú dokumentumra mutat. A dokumentum így közvetlenül

elérhető lesz a tematikus gyűjteményekben a PDF-olvasókon keresztül. Javasoljuk a kétrétegű

PDF-fájlok használatát a dokumentum tartalmában való kereséshez.

3. szint (A közzétételi szolgáltatás, mint nem kereskedelmi célú újrafelhasználás terjesztési

platformja): Ha szeretnénk a közzétételi szolgáltatást, mint terjesztési platformot használni,

amely lehetővé teszi a szöveg nem kereskedelmi célú használatát a magánszemélyek, a

pedagógusok és a kutatók számára. A dokumentumokat a fenti 2. szintben leírt kritériumok

megfelelően kell publikálni, és el kell látni olyan jogi nyilatkozattal, amely lehetővé teszi az

nem kereskedelmi célú újrafelhasználást is.

4. szint (közzétételi szolgáltatás, mint ingyenes újrafelhasználási platform): Ha a közzétételi

szolgáltatást olyan platformként szeretnénk használni, amely lehetővé teszi a szöveges

anyagok szabad újrafelhasználását. A dokumentumokat a fenti 2. szintben leírt kritériumok

megfelelően kell publikálni, és el kell látni egy olyan jogi nyilatkozattal, amely lehetővé teszi

az ingyenes újrafelhasználást.

6.3 Hangfájlok

Hangfájlok minimális követelményei (1. szint)

A legjobb gyakorlat, ha a hangfájlokat olyan minőségben tesszük közzé, amely megőrzi az

eredeti fájl minőségét. Közzététel esetén fontos kritérium a közvetlen hozzáférés az

hangfájlhoz. Javasolt a webböngészőben való lejátszás további szoftverek (bővítmények)

nélkül. A hangfájlok publikálásakor közvetlen linket kell megadni, amely vagy a hangfájlra,

vagy arra a weboldalra mutat, amelyen a hangfájl hozzáférhető.

A találati felületeken való megjelenítéséhez javasolt egy képfájlra mutató link létrehozása is,

amely egy legalább 0,1 megapixeles, ~ 400 pixel széles előnézeti képre mutat (pl.

lemezborító).

Hangfájlok technikai kritériumai (2-4-es szintek)

2. szint (A közzétételi szolgáltatás, mint bemutató platform): Ha a közzétételi szolgáltatás

tematikus gyűjteményei, virtuális kiállításai számára engedélyezni szeretnénk hangfájlok

Page 121: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

121

felhasználását, a hangfájlt, vagy legalább egy közvetlen kapcsolatot a hangfájlhoz, olyan

formátumban kell beilleszteni, amelyet a HTML5 közvetlenül támogat. Törekedni kell rá,

hogy a hangfájl minősége a lehető legmagasabb legyen, vagyis a lehető legközelebb álljon a

veszteségmentes fájlban kódolt digitális forrásfájlhoz. E követelményeknek megfelelő

hangfájlok közvetlenül elérhetők lesznek tematikus gyűjteményoldalak beágyazott

hangfájljaiként.

3. szint (A közzétételi szolgáltatás, mint nem kereskedelmi célú újrafelhasználás terjesztési

platformja): Ha szeretnénk a közzétételi szolgáltatást, mint terjesztési platformot használni,

amely lehetővé teszi a hangfájlok nem kereskedelmi célú használatát a magánszemélyek, a

pedagógusok és a kutatók számára. A hangfájlokat a fenti 2. szintben leírt kritériumok

megfelelően kell publikálni, és el kell látni az öt jogosultsági nyilatkozat egyikével, amely

lehetővé teszi a nem kereskedelmi célú újrafelhasználást is.

4. szint (A közzétételi szolgáltatás, mint ingyenes újrafelhasználási platform): Ha a közzétételi

szolgáltatást olyan platformként szeretnénk használni, amely lehetővé teszi a hangfájlok

szabad újrafelhasználását. A dokumentumokat a fenti 2. szintben leírt kritériumok

megfelelően kell publikálni, és el kell látni egy olyan jogi nyilatkozattal, amely lehetővé teszi

az ingyenes újrafelhasználást.

6.4 Videofájlok

A videofájlok minimális követelményei (1. szint)

A streaming videó minősége számos tényezőtől függ. A forrásfájl minőségétől, a tömörítéshez

kiválasztott kódolás típusától, a fájl frame- és bitrátájától, és a hálózat adatátviteli

sebességétől. A videó streaming azon szabványokra támaszkodik, amelyek különböző

böngészőkben működnek. A videofájlok lejátszási minősége egyaránt függ a fájltömörítéstől,

és a végfelhasználó eszközeinek beállításától. A kulturális örökségi mozgókép anyagokat

eredeti képarányukban kell szolgáltatni. A használt kodekek és fájlformátumok tekintetében

előnyben kell részesíteni azokat a nyílt formátumokat, amelyeket a webböngészők további

szoftverek (bővítmények) nélkül képesek lejátszani.

A hangfájlok publikálásakor közvetlen linket kell megadni, amely vagy a videofájlra vagy

arra a weboldalra mutat, amelyen a videofájl hozzáférhető. A találati felületeken való

megjelenítéséhez javasolt egy képfájlra mutató link létrehozása is, amely egy legalább 0,1

megapixeles, ~ 400 pixel széles előnézeti képre mutat (pl. egy részlet a videóból vagy a film

plakátja).

Page 122: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

122

A videofájlok műszaki feltételei (2-4. szintek)

2. szint (A közzétételi szolgáltatás, mint bemutató platform): Ha a közzétételi szolgáltatás

tematikus gyűjteményei, virtuális kiállításai számára engedélyezni szeretnénk a hangfájlok

felhasználását, a videofájlt, vagy legalább egy közvetlen kapcsolatot a hangfájlhoz, olyan

formátumban kell beilleszteni, amelyet a HTML5 közvetlenül támogat.

A videofájlnak minimálisan 480 pixel függőleges felbontással kell rendelkeznie. E

követelményeknek megfelelő videofájlok közvetlenül elérhetők lesznek tematikus

gyűjteményoldalak beágyazott videofájljaiként.

3. szint (A közzétételi szolgáltatás, mint nem kereskedelmi célú újrafelhasználás terjesztési

platformja): Ha szeretnénk a közzétételi szolgáltatást, mint terjesztési platformot használni,

amely lehetővé teszi a videofájlok nem kereskedelmi célú használatát a magánszemélyek, a

pedagógusok és a kutatók számára. A videofájlokat a fenti 2. szintben leírt kritériumok

megfelelően kell publikálni, és el kell látni olyan jogi nyilatkozattal, amely lehetővé teszi a

nem kereskedelmi célú újrafelhasználást is.

4. szint (A közzétételi szolgáltatás, mint ingyenes újrafelhasználási platform): Ha a közzétételi

szolgáltatást olyan platformként szeretné használni, amely lehetővé teszi a videofájlok szabad

újrafelhasználását. A dokumentumokat a fenti 2. szintben leírt kritériumok megfelelően kell

publikálni, és el kell látni egy olyan jogi nyilatkozattal, amely lehetővé teszi az ingyenes

újrafelhasználást.

Page 123: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

123

VII. DIGITÁLIS TARTALMAK MENEDZSMENTJE

7.1 Digitális objektumok menedzsmentje

A digitális objektum

A digitális korszak tárgyának meghatározása és megnevezése a gyakorlatban és a

szakirodalomban is bizonytalan. Gyakran használjuk a digitális fájl, digitális tartalom,

digitális/elektronikus forrás, digitális objektum, elektronikus dokumentum, digitális

dokumentum kifejezéseket, ritkábban pedig a digitális vagyontárgy, digitális vagyon (asset)

megnevezés is megjelenik. E megnevezések leggyakrabban szinonimaként használatosak, de

az adott kontextusban értelmezhetők az árnyalatnyi szemléleti különbségek.

A technológiai nézőpontból a digitális fájl és digitális objektum megnevezések a megfelelőek.

A digitális szolgáltatások nézőpontjából gyakrabban a digitális/elektronikus dokumentum,

digitális/elektronikus tartalom (content), digitális/elektronikus forrás kifejezések

használatosak. A gyűjteménykezelés és az üzleti szempont szerint a digitális/elektronikus

vagyontárgy (asset), digitális/elektronikus vagyon (assets) megnevezés érvényesül. A digitális

objektum kifejezést, mint legmagasabb szintű absztrakciós fogalmat használjuk a

továbbiakban.15

A digitális objektumok lehetnek szövegek, álló- és mozgóképek, hanganyagok,

adatbázisok, adathalmazok, 3D objektumok és a felsoroltak konténerei.

A digitális objektumok kezelése

A digitális objektumokkal kapcsolatos műveletek megnevezésére a következő fogalmak

használatosak: kezelés (curation)16

, menedzsment. A két fogalom általában magában foglalja

a digitális objektumok életciklusának folyamatait. A „digitális objektumkezelés” (curation)

kifejezés inkább elméleti háttérként, modellek, szabványok, ajánlások alkotásának szintjén,

illetve konkrétan a kutatási adatok kezelése szintjén jelenik meg, a „digitális objektumok

menedzsmentje” kifejezés a gyakorlathoz, egy-egy konkrét megvalósuláshoz kötődik inkább

és nem mindig tartalmazza a digitális objektum teljes életciklusához kapcsolódó műveleteket.

15 PREMIS - http://id.loc.gov/ontologies/premis-3-0-0.html#c_Object 16 https://www.techopedia.com/definition/31840/curation; http://www.dcc.ac.uk

Page 124: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

124

A digitális objektumok életciklusa

A digitális objektumok életciklusára vonatkozóan többféle modell készült,17

ezek közül a

leginkább elfogadott a Digital Curation Center (DCC) által készített diagram.18

A digitális

objektumok életciklusához kapcsolódó szabályozás a Digital Information LifeCycle

Interoperability Standards Board (DILCIS Board) által közzétett dokumentumok alapján

történhet.19

A digitális objektumok életciklusának fő folyamatai

Az alábbi vázlatos összeállítás azokat a műveletek sorolja fel, amelyek a digitális objektumok

kezeléséhez szükségesek.

Tervezés (Conceptualize)

A digitális gyűjtemények tervezése és működése magas szintű modelleken és különböző

feladatok végrehajtását szabályozó szabványokon, ajánlásokon alapul. A digitális

gyűjtemény- és objektumkezelés általánosan használt magas szintű, elméleti referencia-

17 https://blogs.loc.gov/thesignal/2012/02/life-cycle-models-for-digital-stewardship/ 18 http://www.dcc.ac.uk/resources/curation-lifecycle-model 19 https://dilcis.eu/

Page 125: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

125

modellje az Open Archive Information System (OAIS),20

amely ISO szabvány (ISO

14721:2012). A szabványok, ajánlások változását folyamatosan nyomon kell követni és

lehetőség szerint aktívan részt kell venni az alakításukban is.

Előállítás (Create, Produce)

A digitális objektumok előállítása döntő többségében a memóriaintézményeken kívül történik,

kiadóknál, webszerkesztőségekben, szerzőknél stb., de a gyűjtőintézményen belül, saját

erőforrásokra támaszkodva is történhet a hagyományos hordozókon lévő adatok

digitalizálásával. Nem felejthető el azonban, hogy a memóriaintézmények egyben

tudástermelők is, így sokszor nemcsak digitalizálással, hanem könyvkiadással,

tanulmányokkal, eseménydokumentációval, weben megjelenő tudásmegosztással stb. járulnak

hozzá egy-egy intézmény digitális gyűjteményéhez. Sőt a megőrzés, adatfeldolgozás és

szolgáltatások közben az eredeti adatokból keletkező új adatokat (részhalmazok

adathalmazok, formátumváltozatok stb.) is kiegészítik a digitális objektumok előállítását. Ha

van rá lehetőség, akkor már az előállítás folyamataiban be kell építeni a további megőrző

munkához szükséges adatokat (pl. technikai adatok, hozzáférési adatok stb.).

A digitális objektumok létrehozásával az előállító részéről lezárul az előállítás folyamata. Az

elkészült objektumokat – döntő többségükben – a jogszabályoknak megfelelően át kell adniuk

az illetékes megőrző intézménynek. Ezt a folyamatot nevezzük – az előállító szempontjából –

átadásnak, beadásnak, beszolgáltatásnak (submission). A digitális objektumokat feldolgozó,

őrző intézményeknek érdeke, hogy a gyűjtőkörükbe tartozó digitális objektumok minél

20 https://public.ccsds.org/pubs/650x0m2.pdf

Page 126: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

126

szabályozottabb formában kerüljenek a gyűjteménybe, ezért szabványokat, ajánlásokat,

segédleteket kell alkotni, amelyekben optimalizálni kell a beadandó adatcsomagokat,

formátumokat, metaadatokat (Submission Information Package – SIP). Az intézmények belső

digitális objektumelőállítási folyamatát is szabályozottan hajtsuk végre.

A digitális objektumok előállítói és a gyűjtő intézmények közötti feladat- és munkamegosztást

és felelősségi köröket, folyamatokat is az OAIS-hoz kapcsolódó szabványok határozzák meg

(PAIMAS - Archive Interface Methodology Abstract Standard, CCSDS 651.0-M-1, Magenta

Book;21

PAIS - Producer-Archive Interface Specifications (PAIS), CCSDS 651.1-B-1, Blue

Book22

), amelyek implementálása szükséges a kulturális területen is.

Az Előállító (Producer) és a Gyűjtemény (Archive) között többféle kapcsolat lehetséges,

amelyet mindig jogszabály és/vagy szerződés szabályoz (Submission Agreement):

21 https://public.ccsds.org/Pubs/651x0m1.pdf 22 https://public.ccsds.org/Pubs/651x2g1.pdf

Page 127: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

127

1. Ugyanaz a menedzsment irányítja az Előállító és a Gyűjtemény munkáját. Az egyik

osztály végzi a digitalizálást, a másik pedig a gyűjtemény feldolgozását.

2. Különböző irányítás alá tartozik az Előállító és a Gyűjtemény, de az előállított adatok

átadása kötelező az Előállító számára. Az állami levéltárak és a kötelespéldány

gyűjtésére kötelezett könyvtárak esetében jogszabályok határozzák meg ezt a

feladatot.

3. Különböző irányítás alá tartozik az Előállító és a Gyűjtemény, de az Előállító az

előállított adatokhoz való hozzáférést és aratási (harvesting) lehetőséget köteles

megadni a Gyűjtemény számára. A webarchiválás feladatát ellátó intézmények

számára jogszabályok határozzák meg ezt a feladatot.

4. Az Előállító nem köteles együttműködni a Gyűjteménnyel, de az Előállító saját

szándékából önkéntesen is átadhatja az előállított adatokat a gyűjteménynek.

5. Az Előállító és a Gyűjtemény között lehet szerződéses kapcsolat, amelyben például az

üzleti céllal előállított adatokat szerződésben meghatározott feltételekkel átadják a

Gyűjteménynek. Az átadás célja általában a megőrzés.

6. Előfordul, hogy nincs vagy nem lehetséges kapcsolat az Előállító és Gyűjtemény

között. Ez a helyzet előfordulhat jogutód nélkül megszűnő Előállítók esetében.

7. A Gyűjtemények specializálódhatnak, vagy kötelezettek lehetnek egy vagy több, vagy

akár az összes kapcsolati formára. Ez utóbbi eset áll fenn például a nemzeti

könyvtárak esetében.

Az Átadás/Átvétel szakaszait és folyamatát leírja a PAIMAS, műszaki specifikációját a PAIS

tartalmazza. Az Átadási folyamatot gyakran nevezik az angol szakirodalomban deposition-

nek és az Átadó és Átvevő közötti kapcsolatot biztosító felületet Deposit interface-nek.23

Meghatározandók az Átadás/Átvétel (Transfer) csatornái:

privát vagy nyílt internetes csatornák (http; ftp, sftp, email stb.)

fizikai hordozók (CD/DVD/BRD, HDD, Pendrive stb.)

Az Átadási csomag metaadatai (SIP) lehetőleg feleljen meg a METS szabványnak.24

Az

Átadási csomagnak (SIP) kötelezően tartalmaznia kell a következőket:

az Átadó (Producer) adatait,

az Átadás körülményeire vonatkozó adatokat,

23

https://knowledge.exlibrisgroup.com/Alma/Product_Documentation/010Alma_Online_Help_(English)/040Resource_Manage

ment/055Deposit/040Patron_Deposits 24 http://www.loc.gov/standards/mets/

Page 128: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

128

az átadandó objektumok adatait, beleértve a technikai adatokat is,

a tartalomra vonatkozó (Content Information - CI) információkat,

az objektumok felhasználására (Representation Information - RI) vonatkozó

információkat,

az objektumok megőrzésére (Preservation Information – PI) vonatkozó információkat,

a biztonsági információkat.

Gyarapítás (Ingest)

A digitális megőrzésre történő kiválasztásnak vagy elvetésnek szabályozottnak kell lennie.

Átvétel (Receive)

Az adatok létrehozói által átadott adatok és digitális objektumok átvétele a

gyűjteményszervezési irányelveknek, szabályoknak megfelelően történjen.

Értékelés (Validation, Appraise)

Az Értékelési szakasz célja az átadott objektumok értékelése, az észlelt hibák

rendellenességek kezelése. Minden átadott csomagot vizsgálni kell, hogy az Átadási csomag

(SIP) mennyire felel meg a követelményeknek. A Gyűjteménynek ki kell alakítania az

értékelési szabályzatát (validation plan), amely részletesen leírja az értékelés folyamatát,

eljárásait és szükséges eszközeit. Az értékelési szabályzat összetettsége függ az átadott

csomagok mennyiségétől és szabályozottságától. Az értékelést elvégezhetik a gyűjtemény

munkatársai vagy célszoftverek is. Összetett, heterogén digitális objektumok értékelési

folyamata esetében mind a két ellenőrzési módszert alkalmazni lehet. Az értékelés

szakaszában a rendellenességek, hibák, hiányosságok (pl. minőségi hibák, hiányzó vagy nem

egyértelmű adatok stb.) kiküszöbölése érdekében iteratív kommunikációs tevékenység zajlik

az Átadó és a Gyűjtemény között.

Minőségi besorolási szintek

A digitális másolatokok négy minőségi szintjét különböztethetjük (QL01-QL04) meg. A

minősítési rendszer a FADGI (Federal Agencies Digital Guidelines Initiative) által

meghatározott rendszert tekinti mintának,3 de jelenleg kevesebb technikai elvárást

fogalmaz meg, és alkalmazkodik a magyarországi gyakorlathoz.

QL01 – A QL01-es minőségi szintű fájlok nem alkalmasak további technikai

feldolgozásra és csak reprezentálják a tartalmat. Ide tartoznak a szolgáltatási

Page 129: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

129

másolatok is. Hosszú távú megőrzésük csak abban az esetben indokolt, ha a

digitalizált tartalomról nincsen magasabb minőségű másolat.

QL02 – A QL02-es minőségi szintű fájlok még nem minden technikai jellemzőben

merítik ki a további technikai feldolgozhatóság követelményét. Hosszú távú

megőrzésük javasolt. Magasabb minőségű változat elkészülte esetén javasolt a

magasabb minőségű másolat megőrzése.

QL03 – A QL03-es minőségi szintű fájlok szinte az összes elvárásnak megfelelő

magas minőségű képek. Hosszú távú megőrzésük javasolt.

QL04 – A QL04-es minőségi szintű fájlok megfelelnek a legmagasabb szintű

minőségi követelményeknek. Hosszú távú megőrzésük kötelező.

Kiválasztás (Select)

A Kiválasztás folyamatában születik meg az a döntés, hogy az átadott anyag (objektum)

bekerül-e a gyűjteménybe, vagy nem. A kiválasztás fő szempontja, hogy a vizsgált tartalom

megfelel-e a gyűjteményre vonatkozó jogszabályokban, stratégiában, gyűjtőköri

szabályzatban meghatározott követelményeknek. A válogatás művelete során vizsgálni kell a

digitális megőrzés szempontjából is az objektumokat.

Feldolgozás (Processing)

A Feldolgozás összefoglaló neve azoknak a műveleteknek, folyamatoknak, amelyek során a

digitális objektumon technikai átalakítások történnek és az objektumhoz kapcsolódó leíró,

adminisztratív, technikai, strukturális, hozzáférési, megőrzési adatok és adatcsomagok (AIP,

DIP) elkészülnek. A feldolgozási műveletek folyamatosan történnek a digitális objektum

életciklusa alatt, vagyis a digitális objektumoknak és a kapcsolódó adatoknak csak időbeli

állapotai vannak. A feldolgozási műveletek mindig a megfelelő szabványoknak,

szabályzatoknak megfelelően kell, hogy történjenek, mivel csak így biztosítható a

fenntarthatóság, a digitális megőrzés és az interoperabilitás.

A digitális objektumok feldolgozása két fő folyamatban történik. Az egyik folyamatban

magukkal a digitális objektumokkal végez az intézmény műveleteket, hogy előállítsa a

mindenkori szolgáltatáshoz és megőrzéshez szükséges jellemzőkkel rendelkező digitális

objektumokat. A másik folyamatban a digitális objektumokhoz kapcsolódó adatok kezelése

történik. A feldolgozás folyamatainak végeredménye a szolgáltatási (DIP) és archiválási

csomag (AIP).

Page 130: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

130

Digitális objektumok technikai feldolgozása

A gyűjteményben található digitális objektumokat folyamatosan karban kell tartani a

szolgáltatási formák és megőrzés módszereinek mindenkori körülményeihez igazodva. Az

OAIS modellben meghatározott információs csomagok (DIP (Dissemination Information

Package) és az AIP (Archival Information Package) folyamatosan karbantartandók.

A digitális másolatok változatai

A digitalizálás és képfeldolgozó folyamatok során a képeknek különböző célú és technikai

jellemzőkkel rendelkező változata jön létre. A következő változatokat különböztetjük meg:

Elsődleges másolat – Egyéb elnevezések: master, captured – Az a digitális másolat, amit a

digitalizáló eszköz készít. 2D állóképek esetében általában TIFF vagy RAW formátumú fájl.

Egyéb eredetik és más digitális objektumok esetében más formátumok jellemzők. Intézményi

döntés, hogy ezeket a fájlokat a megőrzési másolatok közé sorolják-e. Átadásuk és

megőrzésük nem kötelező.

Megőrzési másolat – Egyéb elnevezések: archival master, production master, preservation,

archív, utolsó képjavított változat. Megőrzésük kötelező. Az aggregátor számára kötelezően

átadandó.

Szolgáltatási másolat – Egyéb elnevezések: service, surrogates, access, delivery, derivatives,

viewing, output. Megőrzése nem kötelező. Az aggregátor számára csak abban az esetben

adandó át, ha jogszabály, vagy az Átadó engedélyezi az Átvevő számára, hogy az utóbbi

szolgáltassa azokat.

Metaadatmenedzsment

A modern könyvtári rendszerekben, ahogy a Metaadatokról szóló fejezetben láttuk, a

következő metaadattípusokat különböztetjük meg:

leíró adatok

adminisztratív metaadatok

technikai metaadatok

strukturális metaadatok

a fájlokra vonatkozó metaadatok

a megőrzésre vonatkozó metaadatok (PREMIS)

Page 131: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

131

A különböző típusú metaadatok a feldolgozási folyamat különböző pontjain jönnek létre. A

leíró metaadatok a katalogizálás során keletkeznek, míg a technikai adatok a digitális

feldolgozás folyamataiban alakulnak ki. A strukturális metaadatok általában a különböző

információs csomagok (IPs) összeállítása során keletkeznek. A megőrzési adatok pedig végig-

kísérik a digitális objektumok teljes életciklusát.

Folyamatkezelés (Workflow Management)

A digitális objektumok kezelése részfolyamatok sokaságából áll, ezért rendkívül fontos a

folyamatok, állapotok megtervezése, dokumentálása és szabályozott végrehajtása. Az

információs csomagok létrehozása, ellenőrzése, szerkesztése során fokozott figyelmet kell

fordítani a verziókövetésre (version control), jogosultságokra és a felelősségi szintekre.

Digital object management rendszerek (DOM)

A digitális objektumkezelő rendszerek (Digital Object Management – DOM) összetett

szoftverek, amelyek a gyarapítási, feldolgozási, szolgáltatási és megőrzési folyamatokat

támogatják. A digitális könyvtárak, repozitóriumok vagy digitális gyűjtemények a digitális

objektumok (text, álló- és mozgókép, hang és más digitális formátumok) kezelését valósítják

meg. A DOM rendszerek mindegyike a szabványos OAIS-modellre épül. A leggyakrabban

használt rendszerek:

DSpace (https://duraspace.org/dspace/)

Fedora (https://duraspace.org/fedora/)

Islandora (https://islandora.ca/)

Alfresco (https://www.alfresco.com/)

EPrints (https://www.eprints.org/uk/)

Az OpenDOAR (Directory of Open Access Repositories) alapján tájékozódhatunk az egyes

területeken használt szoftverekről.25

A gyűjteményi menedzsment rendszerek (LMS) és platformok is rendelkeznek DOM

rendszerekkel, vagy valamilyen egyéb rendszert használnak és integrálnak különböző

mértékben (pl. DEA,26

JADOX,27

MIDRA28

). A könyvtári platform modellje (pl. OKP) a

digitális objektumkezelés összes összetevőjét a könyvtári rendszer részeként, teljesen

integráltan kezeli.

25 http://v2.sherpa.ac.uk/view/repository_by_country/countries=5Fby=5Fregion.html 26 https://dea.lib.unideb.hu/dea/ 27 https://qulto.eu/hu/jadox-hu 28 http://midra.uni-miskolc.hu/

Page 132: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

132

A digitális objektumok menedzsmentjéhez kapcsolódó kompetenciák

A digitális objektumok kezelése a közgyűjteményi szakmán belül új elvárásokat határoz meg,

új szakértelmeket vár el. A DCC (Core skills for data management) alábbi ábrája29

szerinti

alapvető szakterületek:

Adatelőállító (Datacreator)

o Kutató

o Digitalizáló

Adattudós, adatkutató (Datascientist)

o Adatanalízis és adatkezelés

o Tudásmenedzsment

o Vizualizáció

Adatkönyvtáros (Datalibrarian)

o Koordináció

o Panaszkezelés

o Adatértékelés

o Adattudatosság

Adatmenedzser (Datamanager)

o Jogi keretek kezelése (szellemi tulajdonhoz kötődő jogok, GDPR, Creative

Commons stb.)

o Adatbiztonság

o Autentikáció

o Felhasználási feltételek

o Kockázat menedzsment

Egyéb kompetenciák

o Feldolgozás monitoring

o Folyamattervezés és monitoring

o Metaadatkezelés

o Adatmodellezés

o Adatmegőrzés

o Adatgazdálkodás

o Szabványosítás

o Kommunikáció

29 http://data-forum.blogspot.com/2008/12/rdmf2-core-skills-diagram.html

Page 133: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

133

Page 134: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

134

7.2 A digitális objektumok egyedi azonosítása

DOI azonosítók

A DOI (Digital Object Identifier, https://www.doi.org/) egyre szélesebb körben használt

egyedi azonosító, amely végigkísérhet egy digitális objektumot élete során. A különböző

egyedi dokumentumazonosítók, URN-ek közül mára gyakorlatilag szabványossá vált,

használata a digitális közkincsek kezelése terén megkerülhetetlen.

Főbb tulajdonságai: 1.) lehetővé teszi a digitális objektum elérését, időtálló

hiperhivatkozások kialakítását; 2.) metaadatok társulnak az azonosítóhoz, és végül 3.) a

gyakorlati használatuk során lehetővé teszik a digitális objektumokat nyilvántartó és az

egymás közti viszonyait leképező adatbázisok létrehozását.

A DOI és más azonosító rendszerek közti legfontosabb különbség, hogy a DOI nem helyhez

kötött, nem függ attól, hol található a dokumentum (mint például az URL vagy az URN). Az

azonosító rendszer az ISO 26324:2012 (Information and documentation – Digital object

identifier system) néven szerepel a nemzetközi szabványok között. Meghatározásuk szerint a

DOI azonosító célja, hogy szellemi termékeket digitális hálózatokon állandóan azonosítani

lehessen, és a rájuk vonatkozó kurrens adatokat el lehessen érni.

A DOI olyan rendszer, amely magát az objektumot azonosítja, nem pedig azt a helyet,

amelyen az adott pillanatban megtalálható. A DOI azonosítóval ellátott objektumokat

elérhetővé teszi az IDF (International DOI Foundation), mint a DOI rendszer üzemeltetője,

amennyiben hozzárendeli az objektumokhoz az aktuális elérhetőségeit. Ez annyit jelent, hogy

a doi kódon keresztül minden digitális objektumhoz legalább egy URL található a

rendszerben, amelyen az objektum elérhető.

Technológia

A DOI rendszer a Handle rendszeren (Handle System, https://www.handle.net/) alapul.

Minden DOI azonosító egyúttal egy Handle azonosító is, azonban nem minden Handle

azonosító DOI (Handle azonosítókat használ például a DSpace repozitórium szoftver is). A

Handle (és egyúttal a DOI) struktúrája a következő:

<előtag> „/” <toldalék> ,

Page 135: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

135

A DOI esetében az előtag mindig a „10.” karaktersorozattal kezdődik. Egy példa DOI:

10.1086/113199

Az előtagban a „10.” után álló szám a digitális objektum „kiadóját” azonosítja, az előtagtól

(prefix) törtvonallal elválasztott toldalék (suffix) magát a digitális objektumot. A toldalék

lehet strukturált vagy strukturálatlan, hordozhat a felhasználó számára értelmezhető

információt vagy lehet egy véletlenszerűen kiválasztott karaktersorozat. A toldalék esetleges,

emberi szemmel feldolgozható szerkezete nem része a DOI rendszernek, amiben jelenleg sem

bármiféle dokumentum-hierarchia (pl. tanulmánykötet és annak részei, a tanulmányok), sem a

verziókövetés nem megoldott.

A DOI (mint minden Handle) URL-é alakítható, egy adott webcím mögé való illesztéssel. A

fenti példában szereplő DOI a következőképpen alakítható URL-é:

http://doi.org/10.1086/113199

Magához a digitális objektumhoz, vagy annak főbb adatait tartalmazó, és az objektum

elérésére módot adó előlaphoz vezet. DOI-ja lehet nem szabadon elérhető (például csak

előfizetők számára letölthető) objektumoknak is, ilyenkor a doi a szabadon elérhető előlaphoz

(„landing page”) vezet.

Mivel a DOI rendszer az adatbázisban tárolja a digitális objektum URL-jét, és a DOI szám

alapján irányítja a felhasználót oda, a rendszer URN-ként is működik, képes akkor is

biztosítani az elérhetőséget, ha az eredeti URL megváltozik, az objektum új helyre költözik.

(Ilyenkor a DOI hoz tartozó URL-t a kiadónak a DOI ügynökség adatbázisában frissítenie

kell.)

A DOI azonosítókat DOI ügynökségek adják ki. Jelen dokumentum szempontjából a

legfontosabb ügynökségek a CrossRef és a DataCite.

A CrossRef a tudományos közlemények azonosítására szolgál, a DataCite pedig kutatási

adatokhoz ad azonosítókat.

DOI-k a gyakorlatban

A DOI-val azonosított objektumok tulajdonosai (kiadói) vagy csatlakoznak valamelyik DOI

ügynökséghez, vagy egy közvetítőn keresztül tartják velük a kapcsolatot. Magyarországon

számos CrossRef tag van, az MTA Könyvtár és Információs Központ az MTA kutatóintézeti

hálózatán túl is biztosít DOI azonosítókat tudományos szakfolyóiratok,

Page 136: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

136

konferenciakiadványok cikkeihez és könyvekhez. A DataCite-nak az MTA KIK az egyetlen

hazai tagja, és minden, nagy tömegű kutatási adat számára azonosítókat biztosítani kívánó

hazai intézményt kiszolgál.

A DOI azonosítók regisztrálása pénzbe kerül, amit a közvetítő átvállalhat.

A DOI azonosítók regisztrálása során a rendszerek leíró adatokat rögzítenek. Az egyes DOI

ügynökségek által alkalmazott metaadatok:

CrossRef: https://support.crossref.org/hc/en-us/categories/201744683-Metadata-and-Schema

DataCite: https://schema.datacite.org/meta/kernel-4.1/doc/DataCite-MetadataKernel_v4.1.pdf

A DOI rendszer lehetőségei

A DOI rendszer lehetőségei első sorban azon alapulnak, hogy a DOI ügynökségek

adatbázisában az egyes azonosítókhoz metaadatok is társulnak. További lehetőséget ad, ha a

tudományos életben a digitális objektumra (közleményre, kutatási adatra) való hivatkozás a

DOI megjelölésével történik. A publikációkban előforduló, kutatási adatokat jelölő DOI-k

alapot adhatnak az adathivatkozások nyilvántartásának. A CrossRef ügynökség szabálya az,

hogy a folyóiratcikkekben minden hivatkozásnál meg kell adni a DOI-kat. Ez egyfelől

lehetővé teszi a cikkek olvasóinak, hogy egy kattintással eljuthassanak az irodalomjegyzékben

szereplő közleményhez, de megnyitja annak lehetőségét is, hogy a kutatók számára fontos

hivatkozásokat automatikusan gyűjteni lehessen.

A DOI azonosítók mára a tudományos digitális alapinfrastruktúra részévé váltak, más

azonosítókkal (Pl. ORCID szerzőazonosító) együttesen használva hatékonyan és

gazdaságosan szolgálják a kutatás igényeit. A CrossRef azonosítókat használó folyóiratok

esetében lehetséges például, hogy az ott publikáló szerzők ORCID profiljában található

bibliográfiája az új közlemény megjelenésekor automatikusan frissüljön. Egyes, a folyóirat-

kiadásban használatos nyílt forráskódú szoftverek, mint az Open Journal Systems, támogatják

az automatikus DOI regisztrációt. Számos publikus repozitórium (mint a Zenodo vagy a

Figshare) automatikusan DOI azonosítóval látja el a feltöltött anyagokat. A DOI rendszerre

épülő szolgáltatások közül említendő az oaDOI / unpaywall, amely segít megtalálni a DOI-val

azonosított digitális objektum esetleges szabadon hozzáférhető verzióját.

Page 137: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

137

A DOI rendszer használata

Vannak a DOI azonosítók használatában nyitott kérdések. Vajon egy digitális objektum

különböző verzióinak külön DOI-ja kell, hogy legyen? Egy példa: a tudományos szakcikkek

hivatalos, a kiadó honlapján megjelenő változatai a kiadótól kapnak DOI-t. Ha ezt a DOI-t

arra kívánjuk használni, hogy megtaláljuk az amúgy előfizetésköteles cikk repozitóriumban

elhelyezett kéziratváltozatát, a repozitóriumban is el kell helyeznünk a kiadó által adott DOI-t.

Ekkor viszont tudomásul kell vennünk, hogy a DOI a kiadói változattal lényegében azonos

tartalmú, de megjelenésében különböző objektumhoz is társul.

A digitális objektumok egyedi azonosítása a könyvtárakban

Ahogyan a fizikai világban is szükség van arra, hogy egy dokumentum konkrét példányát

azonosítani tudjuk (pl. raktári jelzet), úgy a digitalizált dokumentumokból keletkező

objektumok azonosítására is szükség van. Az alábbiakban a digitális objektumok egyedi

azonosításának nemzeti könyvtári tapasztalati alapján teszünk ajánlásokat.

A digitalizálás folyamán többszintű dokumentumazonosítás szükséges. Azonosítanunk kell a

digitális objektumot, és az objektumot alkotó fájlokat.

A digitális objektumok azonosítására az OSZK az NBN-URN30

(Universial Resource Name –

National Bibliography Number). rendszert nyújtja a közgyűjtemények számára (nbn.urn.hu).

Az URN egy olyan azonosító, amely kiadása szabályozott módon, erre felhatalmazott

intézmények által történik. Szintakszisát az RFC 2141-es számú ajánlása rögzíti, amely

alapján egy URN

urn:<nid>:<nss>

alakú, ahol a (name space identifier) az URN-ek típusát (névterét) jelöli, az <nss> pedig az

adott típusú (adott névtérbe tartozó) URN-nek közötti egyértelmű azonosítót ad meg.

Az URN:NBN azonosítók az URN azonosítók egy olyan névterébe tartoznak, amely felett

minden országban a nemzeti könyvtár rendelkezik. Minden nemzeti könyvtár igényelhet ezen

a névtéren belül egy tartományt magának, amelyen belül azonosítókat adhat ki. Az

URN:NBN szintakszisa:

urn:nbn: <országkód>-<egyedi azonosító>

ahol az <országkód> a kérelmező ország kétbetűs (ISO 3166 szabvány szerinti) rövidítését, az

<egyedi azonosító> pedig tetszőleges, az URN szintakszisán belül megengedett egyértelmű

azonosítót jelent. Érvényes URN:NBN azonosító lehet például az urn:nbn:hu-11234

azonosító, ami a magyar nemzeti könyvtár hatáskörébe tartozik.

30 Forrás: http://nbn.urn.hu/share/presentations/networkshop_2003/urn-nbn-cikk_netshop_03.pdf

Page 138: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

138

A dokumentumot alkotó fájlok azonosítására az egyik lehetőség az UUID31

(universally

unique identifier) vagy másnéven GUID (globally unique identifier) használata. Ez alapvetően

egy 16 bájt hosszú szám, melyet hexadecimális formában írnak le. Ezt az azonosítót az

objektumot alkotó minden fájlba ajánlott beírni, valamint az NBN-URN rendszerbe is ajánlott

visszaírni. Ennek az azonosítónak a fájlok minden konvertálása után is benne kell maradnia a

fájlokban. A fájlok felhasználásával készített több oldalas dokumentumokat (pl.: PDF) külön

UUID-vel ajánlott ellátni.

Könyvtári környezetben a digitális objektumok azonosításának másik lehetséges megoldása a

fentebb ismertetett ISO 26324:2012-es számú szabvány, a DOI (Digital Object Identifier).

31 További információ: https://www.iso.org/standard/62795.html

Page 139: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

139

7.3 Digitális megőrzés – Hosszú távú megőrzés

Bevezetés

A digitális megőrzés az a folyamat, amelynek során olyan informatikai és biztonsági

környezetet hozunk létre és tartunk fent, amely a digitális objektumok tárolását és

használatát a szükséges ideig biztosítja. A digitális megőrzést szervezetek végzik, amelyek

felelősséget vállalnak a digitális objektumok megőrzéséért és használhatóságának

biztosításáért. A digitális megőrzés fogalma kiterjed a digitális objektum teljes életciklusára.

Az életciklus hossza szervezettípusonként eltérő, a szervezet feladatától függően rendkívül

rövid életciklustól a nyílt végű, vagyis rendkívül hosszú életciklusig. Az adatszolgáltatóknál,

a közkönyvtárakban és szakkönyvtárakban általában ez néhány év, esetleg egy-két évtized, a

hosszú távú megőrzés feladatát végző nemzeti könyvtárak vagy más memóriaintézmények

esetében azonban nem határozható meg az életciklus hossza, tehát a megőrzési kötelezettség

hosszú időre vonatkozik.

A digitális megőrzés folyamatai szorosan összefüggenek a digitális objektumok

menedzsmentjével és a digitális tárolórendszerekkel (Lásd a megfelelő fejezeteknél.)

A digitális megőrzéssel foglalkozó szervezetek a digitális objektumok kisebb-nagyobb

halmazát gyűjtik és őrzik. Az egy-egy intézmény, szervezet (pl. egyetem, kutatóintézet,

vállalat stb.) által gyűjtött digitális gyűjteményt, illetve a gyűjtemény kezelését támogató

szoftvert, infrastruktúrát, szolgáltatást és a gyűjtemény kezelésével foglalkozó szervezeti

egységet intézményi repozitóriumnak nevezzük. Ha valamilyen tematikához kapcsolódik a

gyűjtemény, akkor tematikus repozitóriumnak nevezzük. Ide tartoznak az ún.

diszciplináris- és interdiszciplináris repozitóriumok is.32

A digitális repozitóriumoknak

lehet hálózata, közös hozzáférési pontja, lekérdező felülete. A digitális repozitóriumoknak

egyéb megnevezései is léteznek: gyűjtemény (collection), archívum (archive), digitális raktár

(digital store), digitális adattár (digital datastore), elektronikus könyvtár (electronic\digital

library) stb.33

A digitális repozitóriumok fontos tevékenysége a digitális megőrzés (digital

preservation), hiszen a célközönség számára szolgáltatandó adatokat biztonságban meg kell

őrizni, de nincs kötelezettségük a hosszú távú megőrzés feladatának végrehajtására. A

digitális archívumok a hosszú távú digitális megőrzésre (long term digital preservation)

kötelezett és jogosított intézmények. A hosszú távú megőrzési kötelezettség általában együtt

32 https://openscience.hu/hu/repozitoriumok 33 Az elnevezések felsorolása a magyarországi repozitóriumok nyilvántartása (https://openscience.hu/hu/hazai) és a

Directory of Open Access Repositories (DOAR - http://v2.sherpa.ac.uk/opendoar/) alapján készült.

Page 140: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

140

jár a gyűjtési kötelezettséggel és az erre való jogosítással is. A digitális archívumok nagy és

heterogén adathalmazokkal foglalkoznak a hosszú távú digitális megőrzés során.34

A digitális

megőrzés egyik fajtája sem tévesztendő össze a repozitórium vagy archívum kezelését

támogató szoftverrel, vagy bármilyen hozzáférést támogató irányelvvel.

A Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia és az aggregátor intézményekre vonatkozó

jogszabályok megteremtették a digitális megőrzés szabályozási kereteit, és néhány területen

jelentősen előre haladt a szükséges infrastruktúra kiépítése is. 35

Fontos feladat azonban, hogy

a KDS-ben meghatározott alapelvek alapján elkészüljön a nemzeti digitális megőrzési

stratégia és ahhoz kapcsolódóan az egyes aggregátorszervezetek stratégiája is.

A digitális megőrzés fő tényezői

A digitális megőrzés a következő fő tényezőktől függ:

a szabályozási környezettől

o alapvető feltétel, hogy a döntéshozók, a jogalkotók és az érintett szervezetek

tisztában legyenek a digitális megőrzés fontosságával és a cselekvés hiányának

lehetséges hatásaival a társadalom működésének különböző területein (pl.

egészségügy, közigazgatás, ipar, kultúra stb.).

o a digitális megőrzés kereteit jogszabályokban, szabványokban és ajánlásokban

kell meghatározni.

a technológiától

o A digitális objektumok előállítása rendkívüli változékonyságot mutat

formátumokban és összetettségben egyaránt. A formátumok elavulási ideje

viszonylag gyors.

o A digitális objektumok tárolására alkalmas technológiai eszközök avulási ideje

is viszonylag gyors.

o Az előállítókra hatást kell gyakorolni, hogy olyan a digitális objektumokat

állítsanak elő, amelyek megőrizhetők.

o A megőrző intézményeknek olyan technológiai infrastruktúrát kell biztosítani,

amivel végrehajtható a feladat.

a megőrző szervezettől

o A megőrző szervezeteknek magas színvonalú és fenntartható rendszereket és

szolgáltatásokat kell biztosítania.

34 TRAC 75. 35 Magyarországon viszonylag fejlett a szakkönyvtárak digitális megőrző tevékenysége https://openscience.hu/hu/hazai

Page 141: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

141

o Szabályozott munkafolyamatokra és a folyamatokat értő és azok

végrehajtására képes munkatársakra van szükség.

o Az adatbiztonság, a változatlanság, a hitelesség és sérthetetlenség a digitális

megőrzés alapvető követelményei, ezért biztosítani kell a digitális anyagokhoz.

o A megőrző intézménynek kapcsolatot kell tartania a digitális objektumok

előállítóival, hogy megértsék a digitális megőrzés fontosságát, és hogy aktívan

segítsék azt.

o A digitális megőrzés értéküzleti tevékenység. A megbízható, használható

adatokhoz való tartós, hatékony hozzáférés biztosítása nemcsak feladata, de

előnyös az egész szervezet számára.

o Szükséges kidolgozni a szabványokra, ajánlásokra, jó gyakorlatokra,

kockázatkezelésre, minőségbiztosításra és felelősségi körökre épülő digitális

megőrzési politikát, amely biztosítja a digitális megőrzés végrehajtását.

a rendelkezésre álló erőforrásoktól

o A digitális megőrzés rendszerének kiépítése és fenntartása a kulturális területen

állami feladat. A politikai döntéshozóknak biztosítani kell a szükséges

pénzügyi erőforrásokat a rendszer működtetéséhez, beleértve az infrastruktúra

kiépítését, működtetését és mindenkori megújítását, illetve a digitális megőrző

rendszer működtetéséhez szükséges emberi erőforrások finanszírozását is.

o A digitális megőrzés végrehajtáshoz a megőrző szervezetnek biztosítani kell a

szükséges tudásterületen jártas, hatékony munkát végző elkötelezett csapatot,

amelynek feladata kiterjed pl. az adatok menedzsmentjére, a projektek

tervezésére és végrehajtására, a kockázatok és változások kezelésére, a

szoftverfejlesztésre, az informatikai infrastruktúra (hardverek és szoftverek)

magas szintű kezelésére.

Kockázatok, problémák

Nem lehetséges minden digitális kulturális objektumot megőrizni. A keletkező adatok

mennyisége mindig jelentősen meghaladja a megőrizhető adatmennyiséget. A mindenkori

keletkező adatok fennmaradása egyrészt a véletlenen múlik, másrészt válogatás és tudatos

tevékenységek eredményeként valósul meg. A válogatást a közgyűjtemények

gyűjteményfejlesztési szabályozói (jogszabályok, szabályzatok, ajánlások, stratégiák)

határozzák meg, az utóbbit, a digitális kulturális vagyon megőrzését pedig az intézmények,

illetve magasabb szintű digitális megőrzési stratégia és cselekvések biztosítják.

Page 142: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

142

A digitális „Big Data” korszakban a tárolókapacitás-igény folyamatosan növekszik. A

tárolókapacitás növekedését biztosító technikai megoldások még néhány évtizedig biztosítják

az exponenciális növekedést. Az adatok hosszú távú megőrzésében nem a jelenleg

rendelkezésre álló és jövőben prognosztizálható tárolókapacitás mennyisége jelenti a

legnagyobb kockázatot, bár egy-egy kulturális intézmény esetében különböző okokra

visszavezethetően tárolókapacitás hiány tapasztalható.

A „digitális megőrzés” és „hosszú távú digitális megőrzés” meghatározatlan időszakaszokat

jelölnek. A digitális objektumok életciklusának hosszát ugyanis több tényező befolyásolja.

A hosszú távú megőrzés az adatok egyszeri rögzítését és sokszori olvashatóságát

biztosító technikai rendszerekkel (Write once read many – WORM) biztosítható, tehát

fontos szempont az adathordozó várható élettartama.

A digitális jelek rögzítésére alkalmas hordozók és a technológia várható élettartamáról

többféle vizsgálat és becslés áll rendelkezésünkre. Mivel a hordozó élettartam is több

tényezőtől (gyártási technika, alapanyag, a használat gyakorisága, a tárolás körülményei)

függ, ezért becsült élettartam és könyvtári tapasztalatok alapján becsült adatok szerepelnek a

következőkben:

FDD - >5 év

CD/DVD/BRD - >10 év

SDD – >10 év

HDD – >10 év

LTO (Linear Tape-Open) - >30 év

Más technológiai megoldások (nanofiche, nano engraving) hosszabb élettartamot (ultra-long

term) ígérnek, de ezeken nem digitális jeleket, hanem nanotechnológiával rögzített analóg

adatokat tárolnak, amelyek erős nagyítással olvashatók.

M-DISC – kb. 1000 év36

Magas érzékenységű film (high-resolution photointensive film) (Piql)37

– <500 év

(elméleti élettartam) – Alkalmas digitális jelek és analóg jelek megőrzésére is. (Az

OSZK is bekapcsolódott a projektbe néhány fontos dokumentumának

archiválásával.)38

36 https://emlekmento.com/ckfinder/userfiles/files/ChinaLakeMillenniataTestReport_Mod_04Feb2010_a.pdf 37 https://www.piql.com/ 38 https://www.piql.com/resource/preservation-of-manuscripts-for-the-hungarian-national-library/

Page 143: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

143

Rosetta Disk (Long Now Project) – 10000 év39

(elméleti élettartam)

Arch Library (Arch Mission Foundation) – 1 milliárd év40

(elméleti élettartam)

Az exponenciálisan növekvő adatmennyiségen és a korlátozott élettartamú adathordozókon

kívül az alábbiakban felsorolt kockázatokat is kezelni kell a digitális megőrzés folyamatában:

Adatátvitel csatornákban keletkező hibák – Az adathordozók, formátumok változása

miatt szükséges több másolat készítése, folyamatos ellenőrzése, szinkronizálása. E

műveletek végrehajtása közben az adatátviteli csatornákban keletkező hibák

veszélyeztetik az adatok integritását és jelentős kockázatot jelenthetnek a megőrzésre.

Formátumok komplexitása, változékonysága – A szolgáltatási és megőrzésre alkalmas

formátumok változatossága, változékonysága és komplexitása (rétegzettség,

adatkapcsolatok stb.) súlyos kockázatot jelentenek az adatok és szolgáltatási formák

megőrzésében. Példaként említhetjük a hagyományosan könyvtárak és levéltárak

gyűjtőkörébe tartozó nyomtatott térképek és téradatok átalakulását a digitális

korszakban.

Ember okozta károk – Komoly kockázati tényező az emberi beavatkozásból származó

szándékos rongálás, véletlen törlés, hibás módosítás és adatkezelés. A szándékos

rongálás megakadályozása érdekében fizikai, hardveres, valamint szoftveres védelem

kiépítése is szükséges.

A szükséges szakértelem hiánya – A hosszú távú digitális megőrzés összetett feladatait

csak megfelelő szakértelemmel rendelkező, elkötelezett munkatársak tudják végezni.

A szakértelem és az elkötelezettség hiánya súlyos kockázati tényező, amit folyamatos

szakmai képzéssel és tréningekkel lehet javítani, illetve szinten tartani.

Szabványok, szabályzatok, ajánlások be nem tartása – A szabványok, szabályzatok és

ajánlások betartása segíti a hosszú távú megőrzés feladatát a memóriaintézmények

számára, mivel a növekvő mennyiségű digitális anyaggal végzett műveletek

könnyebben lesznek algoritmizálhatók és végrehajthatók. A szabályozók be nem

tartása viszont veszélyezteti a hosszú távú megőrzést, mivel egyedileg, humán

munkaerő bevonásával kell elvégezni a műveleteket. A növekvő mennyiségű digitális

adat nem dolgozható fel és nem őrizhető meg a humán munkaerő számának

növelésével.

Intézményi, politikai kockázatok – A digitális objektumok hosszú távú megőrzése

olyan komplex feladat, amely csak több intézmény összehangolt együttműködésében

39 http://rosettaproject.org/disk/concept/ ; http://rosettaproject.org/ 40 https://www.archmission.org/

Page 144: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

144

valósítható meg. A digitális kulturális örökség megőrzéséhez szükséges a politikai

támogatás is, amely biztosítja a közgyűjtemények és a megőrzés feladatában

közreműködő partnerintézmények számára a szükséges forrásokat. A digitális

kulturális vagyon biztonságos, fenntartható hosszú távú megőrzéséhez gondoskodni

kell az együttműködő intézmények működését biztosító kiszámítható támogatásra.

Modellek a digitális megőrzésről

A digitális megőrzés kockázatai és problémái arra késztetik a közigazgatás, az ipar és a

kulturális területek döntéshozóit és szakembereit, hogy magas szintű stratégiák alapján,

szervezett keretek között határozzák meg a feladatokat, szabványokat és ajánlásokat. A

Digital Preservation Coalition41

fogja össze a digitális megőrzéssel foglalkozó intézményeket,

szervezeteket. Léteznek nemzeti és szakterületi szintű szervezetek is a digitális megőrzés

területén. Németországban létrejött a digitális megőrzéssel foglalkozó szakértők hálózata

NESTOR néven. A világ meghatározó könyvtáraiban fontos szerepet kap a digitális megőrzés

(Library of Congress42

, British Library43

, Bodleian Libraries44

). Civil kezdeményezések is

alakultak, amelyek célul tűzték ki a digitális megőrzés támogatását (Saving the Digital

World45

, )

Az ausztrál nemzeti levéltár és a könyvtár is kidolgozta a digitális megőrzésre vonatkozó

rendszerét (Digital information and records management capability matrix; Digital

Preservation Environment Maturity Matrix)46

. A továbbiakban néhány jelentősebb modell

ismertetése következik, amelyek alapján képet alkothatunk a digitális megőrzés sokrétű

feladatairól A modellek segíthetik a magyar közgyűjteményeket, hogy saját szervezetük

felkészültségét, képességét meg tudják határozni a digitális megőrzés területén.

NESTOR

A Network of Expertise in Long-Term Storage of Digital Resources (Digitális Források

Hosszú Távú Megőrzéséért Dolgozó Szakemberek Hálózata47

) egy német, digitális

megőrzésre szakosodott szakértői hálózat, melynek irodája a német nemzeti könyvtárban

működik. Az iroda koordinálja a munkacsoportok tevékenységét. Több munkacsoportba

szerveződve készítik ajánlásaikat, javaslataikat:

41 https://www.dpconline.org/ 42 http://www.digitalpreservation.gov/ 43 https://www.bl.uk/digital-preservation 44 https://libguides.bodleian.ox.ac.uk/digitalpreservation/whatisdp 45 http://www.savingthedigitalworld.com/ 46 http://www.naa.gov.au/naaresources/documents/capability-matrix.pdf;

https://www.nsla.org.au/sites/default/files/documents/nsla.digpres-environment-maturity-matrix.pdf 47 https://www.dnb.de/EN/Professionell/ProjekteKooperationen/nestor/nestor_node.html

Page 145: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

145

Digitális anyagok megőrzése munkacsoport (Preservation of Digital Materials WG)

Elektronikus rekord munkacsoport (Electronic Records WG)

Emuláció munkacsoport (Emulation WG)

Formátumokkal foglalkozó munkacsoport (Format Identification WG)

Kutatási adatokkal foglalkozó munkacsoport (Research Data WG)

Audivizuális médiával foglalkozó munkacsoport (AV-Media WG)

Az OAIS-szal foglalkozó munkacsoport (OAIS-Review WG)

Személyes digitális megőrzéssel foglalkozó munkacsoport (Personal Digital

Archiving)

Jogi kérdésekkel foglalkozó munkacsoport (Legal WG)

Az átadási csomagok (SIP) szabályozásával foglalkozó munkacsoport (SIP

concretization WG)

Minősítéssel foglalkozó munkacsoport (Certification WG)

A NESTOR által digitális archívumok részére kifejlesztett szabványon (DIN 31644 –

Information and documentation – Criteria for trustworthy digital archives) alapuló értékelési

folyamat, amely lehetőséget teremt annak ellenőrzésére, hogy egy adott intézmény megfelel-e

a „Megbízható Digitális Archívumokkal Szemben Támasztott Kritériumoknak”48

.

A NESTOR minősítési rendszer magyarázó megjegyzéseinek magyar fordítása (Magyarázó

megjegyzések a megbízható digitális archívumok által elnyerhető Nestor-minösítéshez 2.0;

Lux Zoltán (szerk.); Nestor – Network of Expertise in Long-Term Storage of Digital

Resources; nestor-materialien (17); 2019 (.pdf)) elkészült és elérhető az következő címről:

http://real.mtak.hu/93406/; http://nbn-resolving.de/urn:nbn:de:0008-2019050905)

NDSA-modell – A megőrzés szintjei

A digitális megőrzést többféleképpen modellezték.49

A digitális megőrzés különböző szintjeit

az NDSA (National Digital Stewardship Alliance) által 2013-ban (Version 1) kiadott táblázat

alapján tekinthetjük át legegyszerűbben.50

48 A NESTOR minősítési rendszer magyarázó megjegyzéseinek magyar fordítása (Magyarázó megjegyzések a megbízható

digitális archívumok által elnyerhető Nestor-minösítéshez 2.0; Lux Zoltán (szerk.); Nestor – Network of Expertise in Long-

Term Storage of Digital Resources; nestor-materialien (17); 2019 (.pdf)) elkészült és elérhető az következő címről:

http://real.mtak.hu/93406/; http://nbn-resolving.de/urn:nbn:de:0008-2019050905) 49 http://www.digitalpreservation.gov/documents/NDSA_Levels_Archiving_2013.pdf?loclr=blogsig; Anne R. Kenney,

NancyY. McGovern, The Five Organizational Stages of Digital Preservation

https://quod.lib.umich.edu/s/spobooks/bbv9812.0001.001/1:11/--digital-libraries-a-vision-for-the-21st-

century?rgn=div1;view=fulltext 50 https://ndsa.org/activities/levels-of-digital-preservation/

Page 146: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

146

Első szint

Az adatok

megőrzése

Második szint

Az adatok

megismerése

Harmadik szint

Az adatok

ellenőrzése

Negyedik szint

Az adatok

javítása

Bit szintű megőrzés Tartalom szintű megőrzés

Tárolás és

földrajzi

elhelyezés

Az adatokat két

teljes másolatban

különböző helyen

kell tárolni.

Az adatokat

heterogén

tárolókon (optikai

tárolók, HDD

stb.), tároló-

rendszerbe kell

elhelyezni.

Az adatokról

legalább három

teljes másolatot

kell készíteni.

Legalább egy

másolatot eltérő

földrajzi helyen

kell elhelyezni.

Dokumentálni

kell a

tárolórendszert és

adathordozókat,

és használatuk

módját.

Legalább egy

másolatot

különböző

katasztrófa-

fenyegetettségű

övezetbe tartozó

földrajzi

helyszínen kell

elhelyezni.

A tárolórendszer

és az

adathordozók

elavulását

folyamatosan

ellenőrizni kell.

Legalább három

másolat

különböző

katasztrófa-

fenyegetettségű

övezetekben.

Legyen részletes

terv, hogy a

fájlok és

metaadatok a

mindenkori

hordozókon

hozzáférhetők

maradjanak.

Fájlok

változatlans

ágának

(fixity) és az

adatok adat

sértetlenség

ének

(integrity)

Ha lehetséges,

akkor a

gyűjteménybe

kerülő fájlok

változatlanságát

ellenőrizni kell.

Minden

gyűjteménybe

kerülő objektum

változatlanságát

ellenőrizni kell.

Minden

gyűjteménybe

került objektum

változatlanságát

ellenőrizni kell

meghatározott

időközönként.

Minden

gyűjteménybe

került objektum

változatlanságát

ellenőrizni kell

meghatározott

események és

cselekvések

Page 147: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

147

ellenőrzése

Létre kell hozni a

változatlanság

ellenőrzését

lehetővé tevő

információt.

Ha az eredeti

adathordozóval

dolgozik,

használjon

mindig

írásvédelmet.

Vírusellenőrzés

végrehajtása a

magas kockázatú

objektumok

esetében.

A változatlanság

ellenőrzésének

naplófájljait (log

files) meg kell

tartani, hogy

biztosítható

legyen az

ellenőrzés.

A rendszernek

képesnek kell

lennie, hogy

felismerje a

hibás,

megváltozott

adatokat.

Vírusellenőrzés

végrehajtása

minden objektum

esetében.

után.

A rendszernek

képesnek kell

lennie a hibás

adatok

helyettesítésére

és javítására.

Biztosítani kell,

hogy egy ember

ne férjen hozzá

az összes

másolathoz

hozzáírási

joggal.

Információ-

biztonság

Azonosítani kell,

hogy kiknek van

joga az egyes

fájlok

Page 148: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

148

olvasásához,

írásához,

mozgatásához,

törléséhez.

Korlátozni kell az

egyes fájlokhoz

való hozzáférést.

A tartalmakhoz

való hozzáférési

korlátozásokat

dokumentálni

kell.

Folyamatosan

naplózni (log)

kell, hogy ki,

milyen

műveleteket

hajtott végre,

beleértve a törlés

és megőrzési

műveleteket is.

A naplófájlokat

(log)

folyamatosan

ellenőrizni kell.

Metaadatok

Nyilvántartást

kell készíteni a

digitális

tartalmakról és

tárolóhelyükről.

Biztosítani kell a

nyilvántartás

mentését és

különböző

helyeken történő

tárolását.

Tárolni kell az

adminisztratív

metaadatokat.

Tárolni kell a

szabványos

technikai- és

leíró

Tárolni kell a

szabványos

megőrzési

adatokat.

Page 149: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

149

Tárolni kell az

eseményekre

vonatkozó

metaadatokat

(transformative

metadata) és az

eseménynaplókat

(log).

metaadatokat.

Fájl-

formátumok

Ha ajánlásokkal

befolyásolhatjuk

a digitális fájlok

létrehozását,

akkor ösztönözni

kell az ismert,

nyitott

fájlformátumok

és kodekek

korlátozott

készletének

használatát.

A használatban

lévő

fájlformátumokró

l nyilvántartást

kell készíteni.

Folyamatosan

nyomon kell

követni a

fájlformátumok

elavulását.

Végre kell

hajtani a

szükséges

formátumkonver

ziókat,

migrációkat és

emulációkat,

valamint más

szükséges

tevékenységeket

..

Az első és második szint az ún. bit szintű adatvédelem, míg a harmadik és negyedik szint

inkább az ún. tartalomszintű, hosszú távú adatvédelem rétege.

DPCMM modell

A Charles M. Dollar és Lory J. Ashley által kidolgozott értékelési rendszer (Digital

Preservation Capability Maturity Model – DPCMM) az alapján értékeli a szervezeteket, hogy

milyen szinten felelnek meg a digitális megőrzés követelményeinek. Az értékelés alapja az

ISO 14721 (OAIS) és az ISO 16363 (Trustworthy Repository Audit and Certification)

szabványoknak való megfelelés. Ha egy szervezet teljes mértékben megfelel a

követelményeknek, akkor a digitális megőrzés megfelelő szintjén működik (conformance

threshold – (’megfelelőségi küszöb’), ha nem, akkor még csak a digitális megőrzés

alacsonyabb szintjén áll (surrogate digital preservation). A DPCMM az alábbi ábrán látható

15 szempont szerint vizsgálja és értékeli a szervezeteket.

Page 150: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

150

Digitális megőrzés infrastruktúrája (Digital Preservation Infrastructure)

1. Digitális megőrzési irányelvek (Policy)

2. Digitális megőrzési stratégia (Strategy)

3. Irányítás (Governance)

4. Együttműködés (Collaboration)

5. Technikai szakértelem (Technical expertise)

6. Nyílt szabványok használata (Open standards)

7. Célközönség (Designated community)

8. Digitális objektum felmérés (Electronic records survey)

Digitális megőrzéshez kapcsolódó szolgáltatások (Digital Preservation Services)

9. Átadás\Átvétel (Ingest)

10. Tárolás (Storage)

11. Eszközfrissítés (Device/Media renewal)

12. Séretetlenség (Integrity)

13. Biztonság (Security)

14. Megőrzési metaadatok (Preservation metadata)

15. Hozzáférés (Access)

A fenti szempontok vizsgálata és értékelése alapján öt megfelelőségi szintre (stage)

sorolhatók a digitális megőrzést végző szervezetek:51

51 Digital Preservation Capability Maturity Model (DPCMM) - Background and performance metrics (Version 2.7, Released

July 6, 2015)

Page 151: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

151

5. szint – Optimális digitális megőrzési képesség

Az 5. szint a legmagasabb szintű digitális megőrzési képesség, amelyet egy szervezet

elérhet. A szervezet stratégiájának fókuszában van a digitális megőrzés. Az 5. szint

magában foglalja a hasonlóan magas szintű infrastruktúrák és a szolgáltatások

összehasonlító elemzését, a technológiai változások proaktív követését a digitális

megőrzési teljesítmény javítása érdekében. Az 5. szinten kevés megőrzendő digitális

objektum van veszélyben.

4. szint – Fejlett digitális megőrzési képesség

Ez a szint olyan szervezetre vonatkozik, amely robusztus infrastrukturális és digitális

megőrzési szolgáltatása az ISO14721 (OAIS) specifikáción és a TRAC-on

(Trustworthy Repository Auditand Certification: Criteria and Checklist) és/vagy az

ISO16363 - Audit and certification of trustworthy digital repositories) alapul. Ezen a

szinten a digitális objektumok megőrzése kollaboratív formában valósul meg. Néhány

digitális objektum még veszélyeztetett lehet.

3. szint – Közepes digitális megőrzési képesség

A 3. szint esetében a szervezet ismeri az ISO14721 (OAIS) szabványt és más jó

gyakorlatokat, szabványokat és sémákat. Ezzel alapot teremtve a digitális megőrzési

képesség fenntartásához. Ilyen alapokkal sikeres projektek valósulnak meg, kiépíthető

az együttműködés és jól szervezhetők a digitális megőrzésre szánt erőforrások. Ebben

a környezetben még sok megőrzendő digitális objektum veszélyben van.

2. szint – Alacsony szintű digitális megőrzési képesség

A 2. szint egy olyan környezetre vonatkozik, amelyben még nem működik ISO14721

(OAIS)-alapú megőrzési rendszer. Rendelkezésre állnak olyan repozitóriumok,

amelyek az ISO 14721 előírásai közül néhányat megvalósítanak. Az intézményben

csak kevés munkatársnak van elképzelése a digitális megőrzési kérdéseiről és

stratégiáról. Egy-egy személy vagy projektcsapat tud – néha csak nagy nehézségek

árán – eredményeket elérni. Az intézményben nem működnek összehangoltan a

digitális megőrzési folyamatok. A digitális megőrzése vonatkozó ismeretek nem

oszthatók meg és nem intézményesíthetők. A legtöbb hosszú távon megőrzendő

digitális objektum veszélyeztetett.

1. szint – Névleges szintű digitális megőrzési képesség

Page 152: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

152

Az 1. szint olyan környezetet ír le, amelyben az ISO14721 (OAIS) és egyéb

szabványok talán ismertek, alapelveik elfogadottak vagy figyelembe veszik őket, de

nincsen formálisan elfogadva sem az intézmény, sem a digitális objektumok előállítói

által. Nincsen a digitális megőrzésért felelős szervezeti egység. Általánosságban

elmondható, hogy a digitális megőrzéssel kapcsolatos kockázatok és aggodalmak

bizonyos megértése megtörténik, de a gyakorlatban csak nagyon alacsony szinten

valósul meg. Gyakorlatilag minden hosszú távon megőrzendő digitális objektum

veszélyben van.

Az 1. és 2. szintű megőrző rendszereket helyettesítő szintű digitális repozitóriumoknak

(surrogate digital repositories) nevezik. A 3–5. szintű rendszerek és szervezetek végzik a

tulajdonképpeni digitális megőrzést.

Kockázatok, költségek, értékek

A kockázatok és költségek általában az alábbi ábra szerint alakulnak:

A költségek növelésével csökkenthetők a kockázatok, illetve a költségek csökkentése növeli a

kockázatot.

Nem hagyható ki azonban a digitális objektumok értéke sem a fenti összefüggésből. Ha

nagyobb a megőrzendő érték, akkor a kockázatokat csökkenteni, a költségeket pedig növelni

kell.

Page 153: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

153

Metaadatok

A digitális megőrzés feltétele a megőrzéshez szükséges adatok rögzítése. A digitális

megőrzésre vonatkozó metaadatszabvány a PREMIS (PREservation Metadata:

Implementation Strategies - http://www.loc.gov/standards/premis/).

A PREMIS adatmodellje négy komplex típusra épül:

Objektum (Object) – a digitális megőrzés elemi egysége

Esemény (Event) – Egy esemény, ami egy Objektummal vagy Cselekvővel történik

Cselekvő (Agent) – Egy személy, szoftver vagy szervezet

Page 154: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

154

Jog (Rights) – Jogok vagy engedélyek

A Library of Congress által használt Eseménytípusok szótára az alábbiakat tartalmazza52

accession (állománygyarapítás)

appraisal (értékelés)

capture (rögzítés)

compiling (fordítás)

compression (tömörítés)

creation (létrehozás)

deaccession (eltávolítás)

decompression (kitömörítés)

decryption (dekódoloás)

deletion (törlés)

digital signature generation (digitális aláírás generálása)

digital signature validation (digitális aláírás érvényesítése)

displaying (megjelenítés)

dissemination (terjesztés)

encryption (kódolás)

execution (végrehajtás)

exporting (exportálás)

extraction (kinyerés)

filename change (fájl átnevezése)

fixity check (állandóság ellenőrzése)

forensic feature analysis (kriminalisztikai elemzés)

format identification (formátum azonosítás)

imaging (képfeldolgozás)

information package creation (információs csomag létrehozása)

information package merging (információs csomag egyesítése)

information package splitting (információs csomag felosztása)

ingestion (adatfelvétel)

ingestion end (adatfelvétel befejezése)

ingestion start (adatfelvétel elkezdése)

interpreting (értelmezés)

message digest calculation (üzenetkivonatolás)

metadata extraction (metaadat kinyerése)

metadata modification (metaadat módosítása)

migration (adatvándorlás)

modification (módosítás)

normalization (normalizálás)

packing (csomagolás)

policy assignment (szabály hozzárendelése)

52 http://id.loc.gov/vocabulary/preservation/eventType.html

Page 155: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

155

printing (nyomtatás)

quarantine (karanténba helyezés)

recovery (visszaállítás)

redaction (szerkesztés)

refreshment (frissítés)

rendering (képalkotás)

replication (másolatkészítés)

transfer (adatátvitel)

unpacking (kicsomagolás)

unquarantine (eltávolítás a karanténból)

validation (érvényesítés)

virus check (vírusellenőrzés)

A PREMIS adatok beépülnek a METS rekordok megfelelő helyére.

Formátumok

A digitális megőrzés és különösen a hosszú távú megőrzés egyik technológiailag kritikus

tényezője a médiatípusok és fájlformátumok sokfélesége és viszonylagos gyors avulása.

Médiatípusok

A médiatípusok nyilvántartásáért az internet Assigned Numbers Authority (IANA) a felelős.

A lista megtalálható a következő helyen: https://www.iana.org/assignments/media-

types/media-types.xml#application

Fájlformátumok

A fájlformátumok dinamikusan változnak a technológia fejlődése és a piaci igények változása

miatt. A fájlformátumok részletes adatbázisa az angol nemzeti levéltár PRONOM adatbázisa

Page 156: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

156

(http://www.nationalarchives.gov.uk/PRONOM/Default.aspx), de tájékozódásra megfelelő a

Wikipedia szócikke is: https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_file_formats

A fájlformátumok elavulása

A fájlformátumok elavulására a Digital Preservation Coalition (DPC) dologozott ki javaslatot,

a formátumokat veszélyeztetettségi csoportokba sorolva.53

A veszélyeztetettség szintjei a

következők:

Figyelmet igénylő (Concern)

Alacsony kockázatú (Lower Risk)

Sebezhető (Vulnerables)

Veszélyeztetett (Endangered)

Nagyon veszélyeztett (Critical endangered)

Kihalt (Practicaly extinct)

A megfelelő indoklással javaslatokat lehet tenni, hogy milyen digitális formátumok

kerüljenek besorolásra. A javaslatokat elbírálják, és besorolják őket a fent említett csoportok

valamelyikébe.

Fájlok fenntarthatósági minősítési rendszere

A Library of Congress 2004 óta tartja fenn és fejleszti a digitális formátumok minősítésének

rendszerét,54

a fenntarthatósági és minőségi, illetve funkcionális szempontokra alapozva.

Fenntarthatósági tényezők:

Ismertség – A digitális tartalmakat létrehozók és megőrzők számára megismerhető a

teljes technikai dokumentáció. Elfogadható egy jól dokumentált, de nem szabványos

formátum is.

Elfogadottság – A felhasználók és fejlesztők mennyire használják a formátumot a

szolgáltatásokban, a rendszerek közötti tranzakciókban.

Átláthatóság – A digitális megjelenítés egyszerű számítógépes eszközökkel

megvalósítható és akár az ember számára is értelmezhető, olvasható egy egyszerű

szövegszerkesztővel.

Öndokumentáció – A formátum tartalmazza a digitális objektum alapvető leíró,

technikai és egyéb adminisztratív metaadatait.

53 https://www.dpconline.org/our-work/bit-list 54 https://www.loc.gov/preservation/digital/formats/intro/format_eval_rel.shtml

Page 157: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

157

Külső függőségek – Egy adott formátum hardver, operációs rendszer, szoftver

függősége és a függőségek jövőbeli várható összetettsége.

A szabadalmak hatása – Szabadalmak gátolják a digitális megőrzést.

Technikai védelmi mechanizmusok – A formátum tartalmaz-e olyan

mechanizmusokat (pl. titkosítás), amelyek akadályozzák a digitális megőrzést.

Minőségi és funkcionális tényezők

A minőség és a funkcionalitás tényezők a formátumok tulajdonságára vonatkoznak,

amelyeket a jelenlegi és jövőbeli felhasználók elvárnak. Példák a kiválasztott

tartalomtípusok minőségi és funkcionális tényezőire:

Állóképek

o A nagy felbontás támogatása

o A színkezelés támogatása

o A tipográfiai jellemzők és grafikai effektek támogatása

Hang

o A nagy hangfelbontás támogatása

o Több csatorna támogatása (beleértve a hangjegyeket is)

o Letölthetőség támogatása

Szöveg

o A dokumentumszerkezet és navigáció támogatása

o A tipográfiai jellemzők támogatása

o Matematika képletek, a diagramok stb. támogatása

Mozgóképek

o A nagy felbontás támogatása

o Több hangcsatorna támogatása

Fontosabb szabványok

ISO 14721:2012 (CCSDS 650.0-M-2) - OAIS – a reference model for what is required

for an archive to provide long-term preservation of digital information

Page 158: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

158

ISO 16363:2013 (CCSDS 652.0-M-1 ) Audit and certification of trustworthy digital

repositories

ISO 16919:2014 (CCSDS 652.1-M-2) - Requirements for bodies providing audit and

certification of candidate trustworthy digital repositories

Források

http://www.crl.edu/sites/default/files/d6/attachments/pages/trac_0.pdf (TRAC)

https://public.ccsds.org/pubs/652x0m1.pdf (TRD)

http://www.digitalpreservation.gov/ (Library of Congress)

https://www.dpconline.org/ (Digital Preservation Coalition)

https://dpconline.org/handbook (Digital Preservation Handbook)

https://www.lib.umich.edu/preservation-and-conservation/what-digital-preservation

(Library, University Michigan)

https://libguides.bodleian.ox.ac.uk/digitalpreservation/whatisdp (Oxford, Bodleiana)

http://www.ala.org/alcts/resources/preserv/defdigpres0408 (ALA)

https://en.unesco.org/themes/information-preservation/digital-heritage/concept-digital-

preservation (UNESCO)

http://nestor.sub.uni-goettingen.de/handbuch/nestor-handbuch_23.pdf (NESTOR)

https://openscience.hu/hu/repozitoriumok

Glossary:

o https://www.lib.umn.edu/dp/glossary

o https://libguides.bodleian.ox.ac.uk/digitalpreservation/glossary

Page 159: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

159

7.4 A digitális tartalmak archiválása és szolgáltatása: intézményi repozitóriumok

A repozitóriumok az Open Archives Initiative55

nyomán létrejött digitális gyűjtemények

(és az ezeket gondozó szervezeti egységek, valamint az általuk használt szoftverek). A

tudomány és a felsőoktatás területén elterjedtek, de megtalálhatóak nemzeti könyvtárakban56

és múzeumokban57

is.

A repozitóriumok alapvető ismérvei: i.) az OAI-PMH protokoll alapján való aggregálhatóság;

ii.) teljes dokumentumok tárolása; iii.) a felhasználói feltöltés lehetősége; iv.) a kurátori

(könyvtárosi ellenőrzés; v.) a szabad hozzáférés biztosítása a dokumentumokhoz; vi.) a

hosszú távú fenntartásra, archiválásra való törekvés; vii.) a SWORD protokoll támogatása.

Előfordul, hogy az ismérvek egyike vagy másika nem teljesül – az OAI-PMH protokoll

támogatása nélkül viszont egy digitális könyvtár nem tekinthető repozitóriumnak. Egyes

repozitóriumi gyűjteményeknél a felhasználói feltöltés nem megengedett, és a

repozitóriumokban tárolt egyes tételek lehetnek hiányosak (csak metaadatok, digitális

objektum nélkül), vagy korlátozottan elérhetőek.

Az első repozitóriumok többnyire szöveges dokumentumokat tartalmaztak, de bármi egyéb

média (digitális kép, hanganyag, videó) elhelyezésével is találkozhatunk. Újabban szerepet

kaptak a digitális oktatási anyagok és kutatási adatok archiválásában és hozzáférhetővé

tételében is. Eleinte a repozitóriumok az egyes intézmények vagy tudományterületek a

hagyományos könyv- és folyóiratkiadásban megjelent közleményeinek másodlagos lerakatai

voltak, illetve a tudományterületi preprint-repozitóriumok – ahol a másodlagos elhelyezés

időben megelőzte az elsődlegest – a még meg nem jelent kéziratokat tárolták és szolgáltatták.

A felsőoktatásban általánosan alkalmazzák ezeket az adattárakat a hallgatók diákköri és

szakdolgozatainak, illetve a doktori iskolákban megvédett PhD dolgozatok archiválására és

hozzáférhetővé tételére is. A diákköri és szakdolgozatok esetében a dokumentumok többnyire

csak az intézményen belül érhetőek el. A digitalizálási projektek esetében is gyakorta ezt a

formát választották a dokumentumok közzétételére. Többnyire a szolgáltatási minőségű

kópiákat helyezik el repozitóriumokban, a nagyobb felbontású, állományvédelmi kópiák

(amennyiben készülnek ilyenek) többnyire nem nyilvánosak, és terjedelmük miatt sem

szokták repozitóriumokban tárolni őket. De semmilyen elvi akadálya nincs a nagy felbontású

kópiák repozitóriumban való lementésének sem – ugyanannak a dokumentumnak több

55 https://www.openarchives.org/

56 Ausztrália https://www.nla.gov.au/content/national-library-of-australia-digital-object-repository

57 Arizona Sonora Desert Museum http://www.desertmuseumdigitallibrary.org/public/index.php

Page 160: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

160

különböző felbontású digitális változata is elhelyezhető egy tételben, eltérő elérhetőségi

beállítások mellett.

Az OAI nyomán számos nyílt forráskódú, szabadon hozzáférhető repozitóriumi szoftvert

fejlesztettek58

– ilyenek például a Magyarországon is elterjedt DSpace és EPrints, ám vannak

egyedi szoftvert használó repozitóriumok is, és előfordul, hogy eredetileg nem

repozitóriumnak készült szoftverben biztosítják az OAI-PMH-nak való megfelelést. Több

hazai példa van a szabad forráskódú alapra épülő, de hazai informatikai cég által módosított

szoftverek alkalmazására is.

A technikai hátterek palettáján további – talán a hazai körülmények között kevéssé reális –

lehetőség a külső szervezet által üzemeltetett repozitóriumi szolgáltatás igénybevétele.

A repozitóriumokat üzemeltető közösség nemzetközi szervezete a COAR59

. Kulcsszerepet

töltenek be az aggregátorok: ilyen a Bielefeldi Egyetem (Németország) által üzemeltetett

BASE60

, vagy az Egyesült Királyságban a JISC által létrehozott Core61

. Tematikus európai

aggregátor a DART-Europe, ami PhD dolgozatokat tesz kereshetővé. Fontos szerepet töltenek

be a láthatóság növelésében a repozitóriumokat tartalmazó jegyzékek, mint az OpenDOAR62

.

A repozitóriumok megbízható dokumentumszolgáltatók. A megbízhatóság magában

foglalja a tárolt (és közreadott) dokumentumok valamiféle azonosságát a folyóiratokban vagy

könyvként megjelent publikációkkal, vagy eredeti műtárgyakkal, a disszertációk azonosságát

a fokozatszerzés alapját képezővel, a metaadatok megfelelőségét, a felhasználásra vonatkozó

jogosultságok kezelését. Nem elhanyagolható szempont a hosszú távú megőrzés és

szolgáltatás biztosítása: a repozitóriumok feladata mind az elérhetőség, mind az olvashatóság

biztosítása. Ezek érdekében meg kell oldaniuk az URL-ek fenntartását, vagy URN-ek

alkalmazását, és a digitális dokumentumok formátumának szükség szerinti konvertálását is,

amikor az eredeti formátum elavul. A megbízhatóság biztosítására széles körben elfogadott

minőségbiztosítási eljárások szolgálnak63

.

A minőségbiztosítási eljárások nem csupán az alkalmazott technikát és az üzemeltetési

eljárásokat vizsgálják, hanem az intézményi hátteret is. A repozitóriumok nem egyszerű

weboldalak, amelyeket az esetleges pályázati fenntartási periódus leteltével sorsukra lehet

58 Nyílt forráskódú repozitórium szoftverek: http://oad.simmons.edu/oadwiki/Free_and_open-

source_repository_software

59 Confederation of Open Access Repositories, https://www.coar-repositories.org/

60 Bielefeld Academic Search Engine, https://api.base-search.net/

61 https://www.jisc.ac.uk/core

62 http://v2.sherpa.ac.uk/opendoar/

63 http://www.trusteddigitalrepository.eu/Trusted%20Digital%20Repository.html

Page 161: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

161

hagyni, hanem a digitális vagyont kezelő intézmények – a közgyűjtemények – szerves részei,

a bennük tárolt dokumentumok az intézmény által kezelt, nyilvántartott állomány darabjai

kell, hogy legyenek, még ha „csak” az állományba tartozó fizikai objektum digitális másolatai

is, még ha több helyen, több egyenértékű másolat létezik is.

Magyarországon a repozitóriumok üzemeltetői a HUNOR64

szervezet keretében segítik

egymás munkáját. A hazai repozitóriumok minőségbiztosítását az MTMT keretein belül

működő Repozitóriumminősítő Bizottság65

támogatja. A bizottság nyilvános önértékelési

kérdőíve és minősítési protokollja azoknak a repozitóriumoknak is útmutatást adhat, amelyek

(még) nem akarják minősíttetni magukat. Hazai repozitóriumi aggregátor is működik: az

MTA KIK és az MTA SZTAKI közös vállalkozásában üzemeltetett OAIkereső66

.

Repozitóriumnak tekinthetjük az OSZK és a MEK Egyesület által működtetett EPA-t és

MEK-et is.

A repozitóriumok használata elterjedt, mégis sok kritika érte őket az utóbbi években a tárolt

dokumentumok nem megfelelő láthatósága, a szegényes felhasználói szolgáltatások

tekintetében. A repozitóriumi közösség felvette a kesztyűt, és foglalkozik a fejlesztéssel. A

láthatóság növelésének eszközei között találhatjuk a DOI azonosítók alkalmazását. Nem

feltétlenül arról van szó, hogy minden repozitóriumi tételt DOI azonosítóval lássanak el – ez

csak az elsődlegesen repozitóriumokban elhelyezett digitális objektumok esetében fontos. A

másodlagos elhelyezéseknél az eredeti megjelenéshez kapcsolódó azonosítót szükséges a

repozitóriumban rögzíteni. A DOI-val ellátott (és csak előfizetéssel elérhető) tudományos

cikkek szabadon hozzáférhető repozitóriumi változatai (a közlésre elfogadott kéziratok) az

oaDOI/Unpaywall67

adatbázison segítségével válhatnak láthatóvá. Egyre nagyobb szerepet

töltenek be a repozitóriumi tartalmak láthatóságának növelésében a könyvtárak olvasóik

számára biztosított egyablakos keresői (discovery services). Ezek többnyire keresnek a

könyvtári katalógus és a könyvtár által előfizetett digitális tartalmak mellett a helyi

repozitóriumban is. Ezen túl a nagyobb keresőrendszer-szolgáltatók igyekeznek jelentősebb

repozitóriumokat is beemelni a minden könyvtár számára rendelkezésre álló adatforrások

közé. Sok szempontból jobb megoldás, ha a repozitóriumi tételek magában a közgyűjtemény

katalógusában is megjelennek. Amennyiben repozitóriumi feltöltést a SWORD protokoll

segítségével a katalógus felől is lehet kezdeményezni, a katalógusban szereplő metaadatok

átkerülhetnek a repozitóriumba, a katalógusba pedig hivatkozás kerül a digitális objektumra.

64 HUNgarian Open Repositories https://openscience.hu/hu/hunor

65 https://www.mtmt.hu/repozitoriumminosito-szakbizottsag

66 http://oaikereso.sztaki.hu/kereso/index.php

67 https://unpaywall.org/

Page 162: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

162

Egyre inkább igaz, hogy a repozitóriumok megbízható, hosszú távú háttértárak, és a bennük

tárolt objektumok láthatóságának növeléséről más szolgáltatások gondoskodnak – például

virtuális kiállítások68

. A Magyar Tudományos Művek Tára és az iDEA Tudóstér69

további

példák a repozitóriumokban tárolt dokumentumokra mutató linkeket a szolgáltatásba beemelő

adatbázisokra.

Repozitóriumi szoftver funkcionalitások – repozitóriumi feladatok

A repozitóriumok alábbi feladatait általában a nyílt forráskódú szoftverek is támogatják:

1.) Önregisztráció (korlátozható), felhasználók, adminisztrátorok felvétele.

2.) Feladatkörök elválasztása: regisztrált, feltöltési lehetőséggel rendelkező felhasználó;

elfogadási/visszautasítási jogkörrel rendelkező adminisztrátor, főadminisztrátor.

3.) Munkafolyamatok, adminisztrátori felelősségi körök támogatása.

4.) Tételek feldolgozási folyamatának támogatása: munkaterület, ellenőrzési terület, nyilvános

terület.

5.) Láthatósági és hozzáférési szintek támogatása: csak a felhasználónak látható

(munkaterületen lévő tételek); az adminisztrátorok számára látható (ellenőrzési terület),

nyilvános (szabadon hozzáférhető, csak regisztrált felhasználóknak hozzáférhető vagy zárolt

dokumentum – a metaadatok mindhárom esetben nyilvánosak); embargós (valamelyik

korlátozott hozzáférési szint alkalmazása adott dátumig, ami után automatikusan szabadon

hozzáférhető lesz a dokumentum).

6.) Felhasználási licencek megadásának lehetősége, feltöltői szerzői jogi nyilatkozat

beállítása.

7.) Különböző tételtípusok kezelése különböző űrlapok alkalmazásával.

8.) Adatcsomagok befogadása (más informatikai rendszerekből) a SWORD protokoll alapján.

9.) Tételek csoportosítása (gyűjtemények, „set”-ek kialakítása).

68 MaNDA DB – Szerzetesek világnapja https://mandadb.hu/cikk/1037167/Szerzetesek_vilagnapja

MTA KIK 180 éves a Szózat http://vorosmarty.mtak.hu/ (Irodalmi adatbázis rész)

69 https://tudoster.idea.unideb.hu/

Page 163: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

163

10.) Keresési funkciók támogatása: egyablakos és részletes keresés, keresés a metaadatokban

és a teljes szövegben.

11.) Metaadatok aggregálásának támogatása az OAI-PMH protokoll alapján.

12.) Böngészési lehetőségek pl. szerző, évszám szerint.

13.) Felhasználói szolgáltatások: zárolt tételek igénylése, témafigyelés, stb.

14.) Statisztikák készítése.

További, a szoftverek által nem támogatott feladatok

A nyílt forráskódú szoftverekhez általában számos közösségi bővítmény, plugin áll

rendelkezésre. Amit az alapszoftver nem támogat, az is rendelkezésre állhat egy

bővítőcsomagban – néha több változatban is.

Mindazonáltal az alapszoftverek nem segítenek abban, hogy az egyes tételtípusok számára

rendelkezésre álló (általában módosítható) űrlapokat hogyan töltsék ki a felhasználók, hogyan

ellenőrizzék az adatok megadását az adminisztrátorok. Az OAI-PMH protokoll a Dublin Core

adatelemeket használja, ez a szabvány ad támpontokat, de ajánlatos ezen túlmenő útmutatókat

készíteni. (Pl. a dátum elem év mezőjének kitöltéséhez az űrlap csak legfeljebb négyjegyű

számokat enged bevinni. De itt is kérdés, milyen időszámítás szerint?)

Egy másik, a szoftverek által többnyire nem támogatott funkció a dokumentumok (digitális

objektumok) olvashatóságának hosszú távú biztosítása. Itt ajánlatos az elfogadott

adatformátumokat előre meghatározni (és szabványos formátumokat támogatni), és az

adatformátum megfelelőségét a tételek ellenőrzése során vizsgálni.

Page 164: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

164

7.5 Integrált múzeumi gyűjteménykezelő rendszerek

Az integrált múzeumi rendszerek olyan, nagyfokú gépesítettséggel és automatizáltsággal

rendelkező számítástechnikai programcsomagok, amelyek lehetővé teszik a múzeumi

munkafolyamatok konzisztens és gyors végrehajtását.

A korszerű integrált rendszerek nemzetközi szabványokon alapuló adatcserét tesznek

lehetővé, moduláris felépítésüknél fogva a teljes múzeumi munkafolyamat gépesítését

biztosítják, és megvalósítják a tartalmak széles körű publikációját.

Igazi jelentőséget az ad e rendszerek számára, hogy segítségükkel a múzeumi gyűjtemény

kinyílik, a múzeumok „falai leomlanak”, megszűnnek elszigetelt gyűjtemények lenni, mert az

integrált rendszerek széleskörű és naprakész kooperációt biztosítanak számukra. Ilyen módon

a múzeumok lehetséges együttműködése fontos elemévé válhat az információszolgáltatásnak,

hiszen egyik gyűjtemény sem lehet önmagában teljes.

Szabványosítási környezet

Integrált múzeumi rendszer kiválasztásakor kitüntetett súllyal kell kezelni a magyar és

nemzetközi szabványok alkalmazásának szempontjait, és következetesen alkalmazni kell

azokat a rendszereket, amelyek lehetővé teszik a bekapcsolódást a hazai és nemzetközi

informatikai vérkeringésbe. A nem szabványos megoldások „informatikai zárványokká”

válnak, és hosszú távon életképtelenek lesznek.

Összefoglalva, a rendszer kiválasztásánál a következő szempontokat kell figyelembe venni:

általánosan elfogadott szoftveralapokon nyugodjon

szabványos inputtal, outputtal, adatcsereformátummal rendelkezzen

távoli lekérdezhetőséget biztosítson, mind célpontként, mind kiindulópontként

múzeumi környezetre alkalmazható legyen

moduláris felépítésű legyen

biztos disztribúció, folyamatos fejlesztés álljon mögötte

költséghatékony megoldást nyújtson

Az integrált múzeumi rendszer bevezetésének lépései

Új rendszerre való átálláskor alapvető a múzeum létező adatbázisainak adatvesztésmentes

konverziója, a széttagoltság megszüntetése, a 20/2002. NKÖM miniszteri rendeletben (a

Page 165: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

165

muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról) foglaltak megvalósítása, az auditált

múzeumi rendszer követelményeinek való megfelelés, felhasználóbarát grafikus

munkakörnyezet kialakítása és a múzeum digitális tartalmainak automatizált kezelése:

digitális objektumok, anyagok kezelése központi szerveren

o Előre meghatározott elérési úthoz, és névkonvencióhoz igazodva a rendszer

generálja a digitális tartalom elérését biztosító URI-kat. Megfelelő program

futtatásával, az archiválási példány konverziójával hozza létre az Interneten

publikált két (különböző méretű) változatot, és az URI-kat a digitális

objektumhoz tartozó leltári tétel szabványos mezőjében rögzítse.

digitális objektumokhoz jogosultsági szintek beállítása

o A digitális tartalmakhoz való hozzáférést jogosultsági szintekhez kötötten

szükséges meghatározni. Az archiválási objektumot (mester fájl), csak az

engedéllyel rendelkező felhasználó nyithassa meg.

digitális objektumok vizuális megjelenítése a kliens felületen és az OPAC-ban (Online

Public Access Catalog).

o A publikus digitális tartalmak közül a bélyegképeket a kliens felületen és az

OPAC-ban közvetlenül kell megjeleníteni, a nagyobb méretű publikus fájl

kattintható legyen.

felhasználói jogok kezelése gyűjteményenként

o A Múzeum egyes gyűjteményeihez meghatározott munkafolyamatokat,

(gyarapítás, kölcsönzés stb.), illetve leíró űrlapokat kell rendelni. Ezen

munkafolyamatokhoz és űrlapokhoz való hozzáférést jogosultsági szinten kell

szabályozni.

gyűjteményenkénti keresés lehetősége

o A Múzeum adatbázisának gyűjteményeiben tetszőleges csoportosításban kell a

keresést biztosítani, akár egyes gyűjteményenként, akár a jogosult felhasználó

szerinti többes választása alapján.

gyűjteményenkénti adatmező-konfiguráció az OPAC-ban

o Amennyiben egy múzeum az egyes gyűjtemények adattartalmaiból eltérő kört

kíván az OPAC-on keresztül az interneten publikálni, lehetőséget kell

biztosítani, hogy az OPAC-ban megjelenítendő mezők körét gyűjteményi

szinten lehessen konfigurálni (érzékeny adatok).

nyomtatott output-ok

Page 166: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

166

o 20/2002. NKÖM miniszteri rendeletben (a muzeális intézmények

nyilvántartási szabályzatáról) foglaltak megvalósítására megfelelő nyomtatott

output-okkal (riportok) kell rendelkeznie a rendszernek a gyarapodási napló, a

szakleltárkönyvek, duplumnaplók és szekrénykataszterek kinyomtatására.

Page 167: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

167

VIII. A KÖZZÉTÉTEL KOMMUNIKÁCIÓS SZABVÁNYAI

8.1 API

Az API (Application Programing Interface70

=Alkalmazás Programozási Interfész71

) olyan

funkciók, adatkommunikációs protokollok gyűjteménye, amely lehetővé teszi egy program-

rendszer programozott elérését anélkül, hogy annak belső működését ismerni kellene. Az API

fontos része a dokumentáció, ami leírja használatát.

Az API biztosítja egy programrendszer továbbhasznosítását, csatolását más rendszerhez,

illetve új szolgáltatási felület kialakítását erre építve.

A legtöbb modern rendszer már eleve úgy épül fel, hogy a belső (felhasználói felület–modul,

modul–modul) kommunikáció is API hívásokat használ, és ezek publikusan is elérhetők.

A modern API rendszerek a biztosított funkciókat webkompatibilis megoldással prezentálják,

teszik elérhetővé, ennek egyik szabványos megvalósítása a REST (Representational State

Transfer72

). A REST architektúrájú API rendszereket REST API-nak hívják, aminek fontos

tulajdonsága hogy a web eszközein működik és a HTTP (HyperText Transfer Protocol73

) a

kommunikációs protokollja.

A KDS szempontjából az API felületeknek – elsősorban a publikus és szabványos API

készleteknek – kiemelt szerepük van, mivel ezek teszik lehetővé az adatcserét,

együttműködést a jelenlegi adatgazdákkal, illetve ez által biztosított az összegyűjtött

információk és dúsított adatok továbbhasznosítása.

A következő fejezetekben összegyűjtött, elsősorban közgyűjteményi rendszerek számára

tervezett szabványos protokollok is az API fogalmi körébe tartoznak, ez a dokumentáció API

rendszerként tekint rájuk.

A következő fejezetekben leírt protokollok (API rendszerek) – Z39.50, SRU/SRW, OAI-

PMH, SWORD – lehetővé teszik a KDS rendszer teljes körű és programozott

együttműködését a közgyűjteményi intézmények rendszereivel a metaadatok és a digitális

tartalmak szintjén.

70 https://en.wikipedia.org/wiki/Application_programming_interface 71 https://hu.wikipedia.org/wiki/Alkalmazásprogramozási_felület 72 https://en.wikipedia.org/wiki/Representational_state_transfer 73 https://hu.wikipedia.org/wiki/HTTP

Page 168: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

168

8.2 Z39.50

A közgyűjteményi ágak közül elsősorban a könyvtári terület legismertebb, legszélesebb

körben elterjedt és implementált szabványos – ANSI/NISO Z39.50-200374

– adatlekérdező

protokollja, ami lehetővé teszi metaadatok több szempontú keresését, böngészését és a

metaadat-rekordok MARC importálását. Elsődleges célja az IKR adatbázisok keresésének

szabványosítása, a bibliográfiai, példány- és besorolási rekordok többféle MARC szabvány

szerinti adatátvétele.

A Z39.50 API az alábbi IKR rendszerek közötti felhasználó által kiváltott adatátvételi

munkafolyamatát támogatja:

1. keresés vagy böngészés

2. találat lista megjelenítése

3. rekord részletes adatmegjelenítése

4. rekord átvétele

A Z39.50 API lekérdező nyelve a Bib-1 attríbútumkészletre épül, preferált adatcsere-

formátuma a MARC. A szabványosított Bib-175

attribútumkészlet teszi lehetővé a különböző

IKR rendszerek között a keresési feltételek egységes értelmezését.

A Z39.50 kommunikációs protokollja TCP/IP76

alapú. (A hálózati kommunikáció nem

titkosított, ezért a rendszerek közötti adatcsere lehallgatható harmadik fél által.)

Az Z39.50 protokollban támogatott a digitális tartalmak adatcseréje, azonban ennek

megvalósítása nem terjedt el széleskörűen, ezért jellemzően a rekord metaadatok alapján –

URL megadásával – HTTP protokoll felett biztosított a digitális tartalom elérése.

8.3 SRU/SRW

Az SRU/SRW (Search/Retrieve via URL77

/ Search/Retrieve Web service78

) protokoll a

Z39.50 utódjának, annak modern verziójának is tekinthető. Fontos jellemzője hogy a

kommunikációs csatornája a HTTP protokoll, azaz web API szolgáltatásként érhetőek el az

ezt a lekérdezési módot megvalósító adatbázisok.

74 https://groups.niso.org/apps/group_public/download.php/14978/z39-50-2003_s2014.pdf 75 https://www.loc.gov/z3950/agency/defns/bib1.html 76 https://hu.wikipedia.org/wiki/TCP/IP 77 https://www.loc.gov/standards/sru/ 78 https://www.loc.gov/standards/sru/companionSpecs/srw.html

Page 169: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

169

Az SRU és az SRW megvalósítás (kommunikációs forma), ugyanazt a funkciókészletet

biztosítja, az SRU web URL hívásokkal, a SRW pedig SOAP protokoll segítségével.

Fejlesztési és használati szempontból az SRU, az URL hívásalapú megvalósítás preferált.

Lekérdező nyelve a CQL (Contextual Query Language79

), ami a Z39.50 protokollal

ellentétben már nem számkódrendszert használ, a kereső kérdést kulcsszavakkal kell

létrehozni. Akár egy böngészőn keresztül, kézzel is meg lehet adni lekérdezést az ilyen

protokollt támogató adatbázisokban.

A kereső kérésre adott válasz szintaxisa XML, amiben a metaadatok sémája a közgyűjteményi

ágaknak megfelelő, szabványos formátumok lehetnek (Dublin Core, MARC XML, MODS,

stb.).

Támogatja a modern OPAC rendszerek facetta funkcióját.

A Z39.50 és SRU/SRW protokollra is igaz, hogy valós idejű lekérdezésre és találatkezelésre

lett kidolgozva. Nem célfunkciójuk a programozott és időzített tömeges rekordátvétel (lásd

OAI-PMH), de megvalósítható ezen protokollok felett is, amennyiben a szolgáltató-

rendszerek támogatják a szabványos rekordmódosítás időpontja alapján történő lekérdezést.

8.4 OAI-PMH

Az OAI-PMH (Open Archives Initiative-Protocol for Metadata Harvesting80

) protokoll egy

általános metaadat begyűjtő (arató) protokoll, ami a metaadatok időzített gépi begyűjtését

teszi lehetővé. Az Z39.50 és a SRU/SRW protokollokkal ellentétben nem a valós idejű

keresésre lett kidologozva, az OAI-PMH célja a forrás adatbázisokból a metaadatok időzített

átvétele, az átvett metaadatok tárolása, és erre építve független szolgáltatási rendszer építése.

A fentiek miatt az OAI-PMH protokoll nem definiál összetett lekérdező nyelvet, a

metaadatokat a változásuk időpontja szerint lehet lekérdezni és átvenni, kezdő és/vagy vég

időpontok megadásával. Amennyiben nincs megadva időpont a lekérdezésben, akkor a teljes

metaadat adatbázis lekérdezése és átvétele valósul meg. A protokoll „Set” opciójával

lehetőség van a teljes adatbázis helyett egy rész adathalmaz átadására is.

A metaadatok átvétele XML formátumban történik. A protokoll csak a Dublin Core81

metaadatszabvány támogatását követeli meg, ezen túl az adatgazda rendszer határozza meg,

79 https://en.wikipedia.org/wiki/Contextual_Query_Language 80 https://en.wikipedia.org/wiki/Open_Archives_Initiative_Protocol_for_Metadata_Harvesting 81 https://en.wikipedia.org/wiki/Dublin_Core

Page 170: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

170

hogy milyen egyéb szabvány szerint szolgáltat metaadatokat. Emiatt bármelyik

közgyűjteményi területen használható mint együttműködő protokoll.

Az OAI-PMH kommunikációs csatornája a HTTP protokoll.

A metaadatok begyűjtésének iránya szerint megkülönböztetünk adat-átadót és adat-átvevőt:

- data provider: az adatgazda, az adat-átadó; a szolgáltatást biztosító rendszert OAI-

PMH szervernek nevezik

- harvester: az adat-átvevő; az OAI-PMH kliens

Egyszerű és hatékony működése és üzemeltethetősége miatt lett az első számú metaadatcsere

protokoll.

Közgyűjteményi rendszerek esetén a komponensek közötti, például OPAC és IKR,

adatszinkronizációra is használható.

8.5 SWORD

A SWORD (Simple Web-service Offering Repository Deposit82

) protokoll metaadatok és

digitális tartalmak repozitóriumba feltöltésére kidolgozott szabvány. A protokoll lehetővé

teszi a kézi feltöltési és programozott automatikus feltöltési módot.

A SWORD protokoll használatával a metaadatok (például XML formátumban) és a digitális

objektumok repozitóriumba való feltöltése a repozitóriumtól független rendszerből

megvalósítható úgy, hogy nem szükséges a repozitóriumi rendszert ismerni és közvetlenül

használni. Ehhez a repozitóriumi rendszernek támogatni kell a SWORD protokoll szerinti

adatfogadást, a független rendszernek pedig támogatni kell a SWORD protokollnak megfelelő

adatküldési folyamatot.

A protokoll szerinti folyamat első lépése az authentikáció, amely során a kliens azonosítása

megtörténik, és a szerverszolgáltatás visszaadja azokat a gyűjteményeket, amelyekbe az adott

kliensnek jogosultsága van felterjeszteni. Azonosítás után van lehetőség csomagokban

összefogva metaadatot és digitális tartalmat átadni, korábban feltöltött adatokat frissíteni vagy

törölni.

A SWORD protokoll kommunikációs csatornája a HTTP protokoll, erre építve valósul meg a

kliens-szerver együttműködés.

82 https://en.wikipedia.org/wiki/SWORD_(protocol)

Page 171: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

171

IX. ADATKAPCSOLAT

9.1 Szemantikus kapcsolatok, szemantikus web

A kulturális örökség tartalmai szintaktikailag és szemantikailag gazdagok, heterogének,

többnyelvűek, és erősen összekapcsolódnak. Ennek a gazdag sokszínű adatnak a publikációja

és összekapcsolása az interneten, olyan kihívásokat jelent, ahol a hagyományos közzétételi

szemléletet újra kell gondolni. A linked data és a szemantikus webes elvek és technológiák

alkalmazása új, ígéretes módja ennek a problémának a kezelésére. Az új publikációs igények

és a szemantikusweb-technológia megjelenése, olyan nagy nemzetközi kulturális örökségi

portálok létrehozásához vezetett, mint például az Europeana.

Tehát a szemantikus web célja a jelenlegi webnek egy olyan kiterjesztése, ahol a

számítógép számára adatok integrálhatóak, értelmezhetőek, összekapcsolhatóak, és a

köztük lévő kapcsolatok definiálva vannak. A szemantikus web már nem weblapokat köt

össze, hanem adatokat, tehát nem egy dokumentumra vagy alkalmazásra hivatkozik, hanem

az ezekben tárolt információk bizonyos részére.

A szemantikus web jellemzői:

● Az adatok, metaadatok azonosítására URI-kat használ (Uniform Resource Identifier-

egységes erőforrás azonosító)

● A szemantikus web nyelve az RDF – Resource Description Framework. Minden

szemantikus weben található információt RDF-ben tárolnak. Az RDF adatmodell

alany-állítmány-tárgy tripletből áll.

● A kapcsolatok lekérdezhetőek. Erre a SPARQL nyelv alkalmas, ami az RDF lekérdező

nyelve.

● Ontológiákat használ a kapcsolatok definiálására. AZ OWL (Web Ontology

Language) a szemantikus web séma nyelve. Az RDF komplexebb szemantika leírására

vagy bonyolultabb adatmodellezésre nem alkalmas, ezért fejlesztették ki az OWL-t.

Ez egy olyan nyelv, amivel ontológiákat lehet leírni.

Összefoglalva a szemantikus web lényege: ahhoz, hogy valós világ dolgait reprezentálni

és a köztük lévő kapcsolatokat azonosítani és definiálni tudjuk, egyedi URI-k használata

szükséges. Az erőforrások közötti relációk pedig nyilvánosan és általánosan elfogadott

ontológiákkal leírhatóak. A kapcsolatok megfogalmazhatóak az RDF szintaxissal, amely

lehetővé teszi az adatok olyan formában történő tárolását, hogy könnyen kapcsolódjanak

más forrásokból érkező adatokhoz, így létrehozva egy tudáshálót.

Page 172: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

172

Bővebben:

https://www.w3.org/standards/semanticweb/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szemantikus_web

https://www.w3.org/2006/Talks/0318-Budapest-IH/cikk.html

https://www.w3.org/TR/owl-features/

http://ade.web.elte.hu/Szemantikus_Web.pdf

9.2 Linked Open Data

A szemantikus web az adatok webje, vagy más néven adathálózat (web of data). Ahhoz, hogy

a szemantikus web valósággá váljon, fontos, hogy a weben elérhető hatalmas mennyiségű

adat szabványos formátumban (RDF) hozzáférhető és kezelhető, valamint az adatok közötti

kapcsolat is meghatározható legyen. A weben található egymással összefüggő

adatállományok gyűjteményét hívjuk kapcsolt adatoknak (Linked Data). A Linked Data a

szemantikus web lényege.

A Linked Open Data pedig az kapcsolt adatok olyan formája, amelyet egy nyílt licenc

alatt bocsátanak ki, ami nem akadályozza az ingyenes újrafelhasználásukat.

Egy nagy nyílt összekapcsolt adathalmaz tipikus esete a DBPedia, amely lényegében a

Wikipédia tartalmát teszi elérhetővé RDF-ben. A DBPedia fontossága pedig nemcsak abban

rejlik, hogy a Wikipédia adatait foglalja magában, hanem abban is, hogy más webhelyre

mutató hivatkozásokat is tartalmaz. Ilyen hivatkozás például a GeoNames, ami egy földrajzi

adatbázis, ami az összes országot lefedi, és ingyenesen elérhető és letölthető.

Tim Berners-Lee alapította a World Wide Web-et, valamint tőle származik a Linked Data

fogalma, és egyúttal javaslatot tett egy 5 csillagos modellre is, amely megfogalmazza a nyílt

adat kezdeményezések által elérendő célokat:

*Tedd közzé adataidat tetszőleges formátumban, de szabad licensz alatt

**Strukturált formában tedd elérhetővé (egy táblázat képe helyett Excel formátumban)

***Strukturált formátumban, de szabad nyílt formátumban (pl.: CSV)

****Mindezeken túl használd a W3C szabványait (RDF, SPARQL) az adatok azonosítására,

hogy mások is tudjanak hivatkozni a te dolgaidra

Page 173: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

173

*****Kapcsolódj más adatokhoz, hogy adataid kontextusba kerüljenek.

Bővebben

https://www.w3.org/DesignIssues/LinkedData.html

https://www.w3.org/standards/semanticweb/data/

https://lod-cloud.net/

http://epa.oszk.hu/00100/00143/00306/pdf/EPA00143_konyvtari_figyelo_2015_4_443-

493.pdf

http://www.w3c.hu/forditasok/Open-Data-Handbook/OpenDataHandbook_hu.pdf

9.3 Schema.org

A szemantikus weben az állításokat szótárak segítségével fogalmazzuk meg. A szemantikus

weben történő megjelenés egyik formája a HTML oldalba történő szemantikus jelölők

elhelyezése, amellyel a keresőmotorok számára tartalmilag is értelmezhetővé tesszük az

oldalunkat. Ezzel az eljárással a gépek számára tesszük érthetővé az általunk leírt dolgokat,

ami nem csak a szemantikus web alapfunkciója, hanem egyúttal a keresőoptimalizálást (SEO)

is támogatja. A keresőoptimalizálás azon tevékenységek összessége, amelyet annak érdekében

végzünk, hogy a weboldalunkat keresőmotorok a találati listában minél előrébb rangsorolják.

A szemantikus weben használt szótárak egyike Schema.org. szótára, amely számos

különböző kódolással használható, mint amilyen az RDFa, Microdata és JSON-LD. A

Shema.org, továbbá egy nyílt közösséget is jelent, amelynek célja a strukturált adatok

sémáinak létrehozása, fenntartása és népszerűsítése az interneten.

● Microdata: Ez a jelölés egyszerű mechanizmust biztosít a dokumentum tartalmának

címkézéséhez.

● RDFa: Az RDF egy specifikus jelölése, amelyet a HTML forráskódjában való

beágyazásra terveztek.

● JSON-LD: A W3C (World Wide Web Consortium) iroda 2014-ben szabványként

elfogadta. Ez az egyetlen olyan formátum, amely a strukturált adatokat a HTML

„body”-ból a „head”-be helyezi, mint önálló objektumot, és így megtartja a HTML

kód tisztaságát. A Google 2018 júliusától ezt a formátumot ajánlja.

Page 174: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

174

Tehát a Schema markup egy olyan jelölő rendszer, amelyek segítségével az adatokat

strukturáltan lehet megadni. Ezekkel a jelölőkkel megadható, hogy a HTML oldal által leírt

információ mire vonatkozik, például egy képre, egy testületre vagy egy könyvre. Ezzel az

eljárással pontosabban azonosíthatóak az interneten publikált adataink és tartalmaink, illetve

jelentéssel ruházhatjuk fel őket és kapcsolatokat tudunk kifejezni közöttük.

Bővebben

https://schema.org/docs/gs.html

https://www.drupal.org/docs/7/modules/schemaorg-metatag/json-ld-microdata-or-rdfa

https://www.w3.org/TR/json-ld/

https://www.w3.org/TR/microdata/#overview

Page 175: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

175

X. AGGREGÁCIÓ

10.1 Az aggregáció fogalma, típusai

Aggregáció: tartalmak begyűjtése, megosztása, kereshetővé tétele hozzáadott információkkal

Az aggregáció (fölhalmozást, összegyűjtést) egy olyan praxist jelent, melynek keretében az

aggregátor intézmény elsősorban a tartalmak begyűjtésére koncentrál azzal a céllal, hogy

azokat hozzáadott információkkal minél szélesebb körben hozzáférhetővé tegye különböző

platformokon oktatási és kutatási infrastruktúrák, valamint a nagyközönség számára. Az

aggregátor általában nem tárolja a digitalizált források mesterpéldányait (szemben az

archívumokkal), csupán szolgáltatási példányokat állít elő és azokat a begyűjtött

metaadatokkal egy közös felületen kereshetővé teszi. Az aggregátor további szerepe a

begyűjtésen, közzétételen és az adatgazdagításon túl, a tartalmak közti kapcsolatok kiépítése,

kontextusba helyezése. Az aggregátorok maguk is lehetnek tartalomszolgáltatók más

aggregátorok felé, részt vehetnek nagyobb aggregációs vállalkozásokban.

Az aggregációs szolgáltatások főbb típusai a begyűjtés hatóköre szerint:

1., Nemzeti (national)

Nemzeti aggregátor, amelynek hatókörét egy adott ország vagy régió határozza meg,

és amelynek közreműködői az adott országban vagy régióban vannak.

Deutsche Digitale Bibliothek, Culturaitalia, Kultura Malapolska, MuseuMap, Forum

Hungaricum

2., Domén (domain)

Domén aggregátor, amelynek hatókörét egy adott ágazat (például múzeumok,

levéltárak vagy könyvtárak) határozzák meg, és amelyek közreműködői több

országban találhatók.

The European Library, Európai Levéltári Portál, EU Screen, European Film Gateway

Deutsches Textarchiv, CARARE

3., Tematikus (thematic)

Tematikus aggregátor, amelynek hatókörét egy adott téma határozza meg (mint

például a divat vagy az étel és ital) és amelynek közreműködői több országban

találhatók.

Europeana Fashion, Europeana Food and Drink, MIMO, Biodiversity Heritage Library

Page 176: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

176

10.2 Közgyűjteményi aggregátorral szemben támasztott követelmények, és az

aggregátor szolgáltatásai

Technikai szolgáltatások:

Adatimport a nemzetközi szabványoknak megfelelő formátumban

Adatexport lehetősége EDM-ben, a közgyűjteményi ágak preferált szabványai szerint

pl. LIDO-ban, MARC-ban és egyéb elterjedt formátumokban: PDF-ben, RDF-ben stb.

vagy akár Excel-ben. (Általában valamilyen XML formátumban történik az

adatátadás.)

Adatszolgáltatók adatainak automatikus frissítése (harvesting) OAI protokoll alapján.

Többszintű hozzáférés lehetősége

Többnyelvű bemutató felület

Ellenőrzött névterek (ki /hol/ mikor/mit) nemzetközi referenciákkal gazdagítva

Névterek és kulcsszavak tezauruszba rendezése

Ellenőrzött, folyamatosan bővíthető kulcsszókészlet

A felhasználók által átadott adatok tisztítása és gazdagítása a névterek és a

kulcsszavak szintjén

Gazdagított, tisztított rekordok ingyen letölthetősége a tartalomszolgáltatók számára

Rekordok, leválogatások ingyenes letölthetősége a nagyközönség számára

Rekordok továbbfelhasználására vonatkozó nemzetközi szerzői jogi szabályozások

átvétele és alkalmazása (Europeana Licensing Framework (CC0), Creative Commons)

Szabadszavas kereső

Összetett, találatorientált keresési opció

Keresési találatok: az egyes tárgyak Google optimalizálása szemantikus értéknövelt

elemekkel.

Tudás-koordinációs szerviz feladatok:

Adatgazdák felé szakmai elvárások (kötelező metaadatok, illusztrációk minősége) és

jó módszerek továbbadása ajánlások formájában – módszertani ajánlások

Ajánlások digitalizációs stratégiákra vonatkozóan

Továbbképzések, tréningek szervezése és lebonyolítása digitalizáció témakörében

Digitalizációs projektek szakmai támogatása (módszertani segítség a tervezésben és

konkrét munkafolyamatok megvalósításának menedzsmentjében)

Digitális reprodukciók értékesítésével kapcsolatos igények továbbítása az

adatszolgáltatók felé

Page 177: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

177

Piaci szereplők (szoftverfejlesztők) által kínált gyűjteménykezelő rendszerek

kiválasztásához szakmai ajánlások

Tartalomszolgáltatók által tervezett kreatív tartalmak, digitális narratívák, virtuális

kiállítások megvalósításához szakmai támogatás (jó gyakorlatok, információk

továbbadása technikai lehetőségekről)

A Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégiában megjelölt aggregátori feladatok:

részvétel az ágazati ajánlások kidolgozásában;

szakterületenként digitalizálási módszertani útmutató kidolgozása; szükség esetén

további szakági aggregátorok bevonása;

NISZ Zrt. archiválási feladataiban való koordinációs közreműködés;

felmérések készítése az egyes intézmények digitalizálási kapacitásáról (szakember,

géppark);

intézményi együttműködési modellek kidolgozása (személyi és eszközköltségek

megosztásának figyelembevételével);

javaslattétel az elkészített felmérések alapján regionális digitalizáló műhelyek

létrehozására, illetve piaci szereplők esetleges bevonására;

nemzetközi együttműködések elősegítése (digitális csere lehetősége);

intézményi, intézményközi projekttervek koordinálása;

a megvalósult projektek értékelése;

előrehaladási jelentést elkészítése a Közgyűjteményi Digitalizálási Kollégium

részére.

Page 178: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

178

10.3 Szakági aggregáció – Audiovizuális archívumok, Magyar Nemzeti

Filmarchívum

A Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. Filmarchívum Igazgatósága a

Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia Audiovizuális ágazatának egyik kiemelt aggregátor

intézménye.

Előzmény:

A Digitális Jólét Program keretében a közgyűjteményi terület elkészítette a Közgyűjteményi

Digitalizálási Stratégiát, amely átfogó koncepciót biztosít az ágazat digitalizálási

tevékenységének összehangolásához. Az abban megfogalmazott irányelvek és a célkitűzések

lehetővé teszik a kulturális örökség szolgáltatásorientált, hatékony és felhasználóbarát

megjelenítését, a lehető legteljesebb hozzáférés biztosítását.

A 1404/2017. (VI. 28.) Korm. határozattal elfogadott Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia

kimondja, hogy a közgyűjteményi alaptevékenységek ágazatonként eltérő sajátosságúak, ezért

az operativitás elősegítése érdekében nem egy központi nemzeti aggregátorra, hanem külön-

külön ágazati aggregátorokra van szükség.

Az aggregációt közgyűjteményi áganként kijelölt intézmények együttműködésében,

szükség esetén további szakági aggregátorok bevonásával valósítják meg. A

közgyűjtemények szoros és összehangolt munkája nyomán biztosítható a szolgáltatásorientált

digitalizálás.

Az ágazati aggregátori feladatok ellátása a következőképp alakul83:

Könyvtári ágazat – Országos Széchényi Könyvtár

Múzeumi ágazat – Magyar Nemzeti Múzeum

Levéltári ágazat – Magyar Nemzeti Levéltár

Audiovizuális archívumok, mozgóképek – Magyar Nemzeti Filmarchívum, MTVA

Archívuma

Egyéb intézmények, kiemelten egyházi fenntartású intézmények – Forum Hungaricum

Nonprofit Kft.

83 http://www.kormany.hu/download/9/ac/11000/Közgyűjteményi%20Digitalizlási%20Stratégia_2017-2025.pdf

Page 179: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

179

Helyzetkép:

A magyar audiovizuális gyűjtemények esetében elmondható, hogy bár jellemző módon a

nagyközönség csak a „végeredmény” szempontjából (hanganyag, mozgókép) ismeri ezeket az

intézményeket, azonban feladatellátásuk (a tudományos feldolgozás igénye miatt is) ennél

szélesebb spektrumú.

Kifejezetten audiovizuális anyagot elsődleges illetékességi és gyűjtőterületként kezelő

közgyűjteménynek jelenleg a Magyar Nemzeti Filmalap Filmarchívum Igazgatósága (a

továbbiakban: MNFA) és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap

Archívuma (továbbiakban: MTVA) tekinthető.

1. Az MNFA a magyar játék-, híradó-, dokumentum-, tudományos-ismeretterjesztő,

oktató, animációs, kísérleti, rövid- és amatőrfilmek gyűjtését, megőrzését, archiválását

és felújítását, kutatását tekinti fő tevékenységnek. Ezen túlmenően gyűjti a filmekkel

és filmszakmával összefüggő dokumentumokat. (plakát, fénykép anyag, vonatkozó

szakirodalom).

2. Az MTVA gyűjtési területe a nála keletkezett és rendeltetésszerűen nála maradt

audiovizuális tartalmakra és azokhoz tartozó teljes körű dokumentációra terjed ki. Az

MTVA audiovizuális archívumainak specialitása, hogy nemcsak tudományos

szempontból jelentősek, hanem az MTVA folyamatos műsorgyártási tevékenységének

elősegítése szempontjából a folyamatos ügyviteli értékkel is bírnak.

A Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. Filmarchívum Igazgatósága

A magyar nemzeti filmvagyont együttesen alkotják a hatályos mozgóképről szóló 2004. évi

II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) I/A. Fejezet 1. Cím 5/A. § értelmében

a magyar filmgyártás kezdetétől a magyar nemzeti filmvagyon körébe tartoznak a

mindenkori szerzői jogi törvények alapján a magyar államot megillető vagyoni jogok,

a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 64. §-a

szerinti filmalkotásokkal összefüggésben a 66. § (1) bekezdésében foglalt eset alapján

a magyar államot megillető felhasználási jogok,

az Szjt. 82. § szerinti szomszédos jogi jogosultságok,

illetve ezen filmalkotások műpéldányainak, a filmalkotások hanganyagainak, továbbá

a filmalkotások előállítása, illetőleg magyarországi terjesztése céljából megalkotott

Page 180: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

180

egyéb szerzői művek műpéldányainak az államot megillető tulajdon- és felhasználási

jogok, melyekkel kapcsolatban a vagyonkezelői jogokat az MNFA gyakorolja.

Az MNFA az Mktv. 5/B. § (1)-(2) bekezdése szerint a muzeális intézményekről, a nyilvános

könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény szerinti

közgyűjteményként működik. Az MNFA gondozza a részére jogszabály alapján vagy más

módon átadott filmalkotásokat és e törvény szerint filmalkotásnak nem minősülő, más szerzői

műveket, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb dokumentumokat.

Az MNFA alapfeladata, hogy ellássa a magyar és egyetemes filmkultúra tárgyi, írásos és

egyéb dokumentumainak gyűjtésével, feldolgozásával, megőrzésével és széleskörű

digitális hozzáférhetőségének megteremtésével kapcsolatos feladatokat.

Ezen felül feladata, hogy szakmai szolgáltatásokkal, kutatási tevékenységgel hozzájáruljon a

magyar kultúra fejlődéséhez, segítse a mozgóképkultúrával összefüggő oktatást, valamint

belföldi és nemzetközi filmterjesztést folytasson. Az MNFA kezeli a több mint 100 éves

magyar filmörökséget, azaz a legnagyobb kulturális értéket képviselő audiovizuális

archívumot.

Az MNFA Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia megvalósításában betöltött

aggregátori szerepére vonatkozó tervek

Az MNFA digitalizálási politikájának kialakítása:

az MNFA gyűjteménykezelő rendszerének (tovább)fejlesztése,

digitalizálási feladatok prioritásainak elkészítése (prioritáslisták);

eszközpark-beruházási igények felmérése,

ágazati adatvagyon-jelentések, digitalizálási eredmények gyűjtése, összegzése,

publikálása;

a közpénzből digitalizált kulturális vagyon kezelésére, jogi státusára,

újrahasznosítására vonatkozó irányelvek kidolgozása;

az audiovizuális archívumok (MTVA-MNFA) közti adatintegráció tematikus,

informatikai, szervezeti feladatainak összegyűjtése;

az MNFA gyűjtőkörének bővítése az új technológiai szolgáltatásokban megjelent

dokumentumok gyűjtésére;

az MNFA a korábbi, széttagolt online felületeinek egyesítése (a Filmarchívum

weboldala, publikációi: FILMKULTÚRA, gramofononline.hu, stb.)

Page 181: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

181

Digitalizálási folyamatok infrastrukturális támogatása

digitalizálási folyamatok kialakítása, infrastruktúra kiépítése (digitalizálási végpontok,

felhő alapú és/vagy lokális tárolókapacitás, megfelelő sávszélesség, mentési, tárolási

folyamatok);

digitalizáló eszközök beszerzése és telepítése;

digitális kompetenciafejlesztés, oktatás, képzés;

kompetenciaközpont kialakítása, módszertani segítségnyújtás feltételrendszerének

kidolgozása;

a könyvtári, múzeumi, levéltári ágazat audiovizuális dokumentumainak

digitalizálásában való közreműködés.

Együttműködés a közgyűjtemények és köznevelési intézmények között

oktatási módszertani fejlesztés, az MNFA alapvető feladatai közé tartozik a

mozgóképkultúrával összefüggő oktatás támogatása, valamint a nemzeti filmvagyon

oktatási célra történő felhasználásának megvalósítása;

közgyűjteményi-oktatási kollaboratív eszközök fejlesztése;

Nemzetközi együttműködések

a magyar filmörökség piaci értékének javítása és annak széleskörű nemzetközi

kommunikációja;

programok megvalósítása más nemzetközi filmarchívumokkal, filmintézetekkel és

filmfesztiválokkal;

a belföldi és a határon túli magyarság megszólítása érdekében az országos, valamint

határon túli magyar nyelvterületeken működő és a külföldi magyar közönségeket

kiszolgáló filmszínházakkal és kulturális intézményekkel, külképviseletekkel való

stratégiai partnerkapcsolat létrehozása.

Együttműködés a Nemzeti Adattár Projekt (NAP) megvalósításában

részvétel a Közgyűjteményi Digitalizálási Kézikönyv (a 1175/2018. (III. 28.) Korm.

határozat 3.a pontja szerinti Fehér Könyv) elkészítésében;

részvétel a NAP megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésével összefüggő

feladatokban.

Page 182: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

182

10.4. Szakági aggregáció – Audiovizuális archívumok, MTVA Archívuma

Mozgóképarchívum

Magyarország egyik legnagyobb kulturális kincse ez az archívum. Egyedülálló kortörténeti,

művészettörténeti, társadalomtörténeti, technikatörténeti gyűjtemény, melyben számos

felvétel egyetlen létező példánya található. Az anyagok digitalizálása folyamatosan zajlik.

Archívumunkban találhatóak hírműsorok, sport-, oktató, gyerek- és ifjúsági műsorok,

vetélkedők, tehetségkutató versenyek, színházi előadások, videoklipek, dokumentumfilmek,

sorozatok, egész estés filmek, illetve rengeteg olyan alkotás, amely a televíziózás elmúlt

hatvan éve alatt legendává vált.

A Magyar Televízió és a Duna Televízió adatbázisaiban több mint egymillió műsor adatait

találhatjuk meg 1957-től kezdve napjainkig. Ez félmillió óra mozgóképanyagot jelent,

melynek jelentős része 16 mm-es filmen, illetve mágnesszalagos analóg hordozókon

fellelhető. Ez több mint 130000 filmtekercset és közel 300000 analóg kazettát jelent. Az

archívum feladata ezek megőrzése, feldolgozása, digitalizálása és a nagyközönség számára

elérhetővé tétele.

Hangarchívum

A Hangarchívum 1957-ben alakult, a magyar rádiózás ezt megelőző három évtizedéből

szisztematikus gyűjtés nem maradt fenn, a rendszeres gyűjtés ettől az időponttól datálódik. Az

ezt megelőző évekből kuriózumok találhatók. A Hangarchívum a legkülönbözőbb témájú és

műfajú műsorok megőrzését egyaránt célul tűzi ki: megtalálhatók politikai anyagok, a sport-,

kabaré- és színházi közvetítések és rádiójátékok éppúgy, mint egyéb versek és prózai

anyagok, riportok és portréműsorok. A Magyar Rádió anyagain kívül egyéb külső forrásokból

is bővül a gyűjtemény, mely napjainkban több mint egymillió tételt számlál.

A Hangarchívum fontos része nevezetes hazánkfiai hangja (hogy csak Nobel-díjasokat

említsünk, Szent-Györgyi Albert, Gábor Dénes, Wigner Jenő, Harsányi János, Oláh György).

Zenei Archívum és Kottatár

A Magyar Rádió kottatára 1925-től, az Archívum Kottatára 1928-tól működik. Zenei műsorok

hordozón (pl. bakelitlemez) és kottán rögzített anyagait őrzi ez a gyűjtemény. Igazi zenei

különlegességek, pl. 1889-es kiadású zongorakivonat,1956-ban átlőtt kották találhatók itt, de

Kodály Zoltán ki nem adott dalának kézzel írott anyaga és a Felszállott a páva dedikált, a

Magyar Rádió Zenekarának ajánlott példánya is a kollekció becses darabja. Sokszínű komoly-

Page 183: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

183

és könnyűzenei válogatás adja az alapot ahhoz, hogy a Bartók, Petőfi, Kossuth és Dankó

Rádió szerkesztőinek munkáját segítse és kiszolgálja.

A feladatok közé tartozik az előadói létszámnak megfelelő kotta beszerzése, ezek tárolása,

nyilvántartása, kölcsönzése, karbantartása. A nyilvántartáshoz szükséges régi leltárkönyvek,

katalóguscédulák helyett ma már számítógépen, integrált könyvtári rendszerben, adatbázisban

kereshetők a kották, melyek száma 40 ezerre tehető. A kutatási célok mellett kottatárunk a

televíziós műsorok (pl. gálaműsorok, televíziós felvételek stb.) igényeit is kiszolgálja.

Sajtó- és Fotóarchívum

Az MTI kőnyomatos híreinek állománya, az 1887 és 1949 között és 1956-ban kiadott hírek

gyűjteménye jelenleg digitalizálás alatt áll. Az állomány fokozatosan bővül, jelenleg az 1950-

től 1987-ig kiadott, mikrofilmen tárolt, mintegy 1,5 millió hír digitalizálása zajlik. A

közelmúltat feldolgozó, 1987-től napjainkig tartó digitalizált, kereshető hírgyűjtemény

jelenleg 4,5 millió hírt tartalmaz és folyamatosan bővül. A Nyitott archívumok szolgáltatás

keretében – itt találhatók a rendszerváltás hír-, rádió- és sajtószemle, valamint fotóanyagai is –

bárki számára ingyenesen elérhető regisztrációt követően. A sajtóarchívum vállalja

háttéranyagok, kronológiai áttekintések, portrék, országismertetők készítését a bel- és

külpolitikai, tudományos, kulturális és sporteseményekhez. Ez a szolgáltatás térítés ellenében

vehető igénybe.

Az MTI 1924-ben indította fotószolgáltatását. A Fotóarchívum azóta mintegy 13 millió

eredeti negatívot gyűjtött össze, ezzel Közép-Európa egyik legnagyobb fotótára. A képek

digitalizálása folyamatosan halad. Az állomány 1993 óta védett muzeális érték, melyek

tárolásához speciális körülmények szükségesek. Az archívum két részből áll: a filmtárból

(negatív és diapozitívok), valamint a papírképek tárából. Ez utóbbiban mintegy 4 millió

nézőkép található, melyek az elkészült riportokból kiszerkesztett nagyítások.

A digitális fényképezésre áttéréssel egy időben elkezdődött a negatív felvételek értékmentő,

retrospektív feldolgozása, a szabadszavas visszakeresést biztosító digitális adatbázisba

rendezése. Digitális fotóarchívumunk, a Fotóbank jelenleg már csaknem kétmillió digitális

fotót tartalmaz.

Page 184: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

184

NAVA (Nemzeti Audiovizuális Archívum)

A NAVA 2006. január 1. óta gyűjti, feldolgozza (metaadatokkal látja el) és online

hozzáférhetővé teszi a magyar a közszolgálati, illetve a legnézettebb kereskedelmi televíziók

és rádiók sugárzott műsorát elsősorban oktatási-kutatási céllal. Ezt a gyűjteményt egyedülálló

ún. NAVA-pont hálózaton teszi elérhetővé a felhasználók számára, nem csupán országhatáron

belül, hanem azon kívül is, a Balassi Intézet képviseletei és a konzulátusok bevonásával.

A NAVA emellett támogatja a közösségek (iskolák, civil kezdeményezések, archívumok,

magánemberek) digitális térhez való kapcsolódásának lehetőségét. Elindította a „NAVA

közösségi tér” elnevezésű szolgáltatását, ahol a felhasználók saját gyűjteményt hozhatnak

létre jogtiszta audiovizuális anyagok feltöltésével, megosztásával. A Közösségi tér lehetőséget

terem arra, hogy egyedi, máshol nem elérhető válogatások is napvilágot lássanak, úgy, hogy

az anyagok megőrzése vagy akár újrafeldolgozása hosszú távon és akár ingyenesen

biztosított.

A NAVA tárolt műsorok feldolgozásával összefüggésben a NAVA szolgáltatási körében

kognitív fejlesztéseket végez, amelyek hosszú távon az archivátori (feldolgozó) munkát

hatékonyabbá és bizonyos folyamatokat automatizálttá tehetik. Ezzel gyorsabbá és mélyebbé

válhat a műsoranyag analitikus feltárása. A kognitív, azaz gépi képfelismerő rendszer

elsősorban személyek, tárgyak, tereptárgyak felismerésében segíthet.

Page 185: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

185

10.5 Szakági aggregáció – Könyvtári ágazat, Országos Széchényi Könyvtár

A KDS-K (Az Országos Könyvtári Digitalizálási Projekt (OKDP)

A KDS-K összetevői

A KDS-K (OKDP)-t végrehajó partnerkönyvtárak

A KDS-K (OKDP)-ben partnerkönyvtáraknak nevezzük mindazokat a könyvtárakat,

amelyek részt vesznek az KDS-K (OKDP) munkájában, illetve a KDS végrehajtásában. Az

Országos Széchényi Könyvtár kivételével a többi partnerkönyvtár csatlakozása önkéntes, de

az egyes szerepkörök feltételhez kötöttek. Az együttműködést megállapodások útján és a

fokozatosság elve alapján lehet megvalósítani.

A partnerkönyvtárak szerepkörei

Az aggregátor

A KDS az OSZK-t határozza meg a könyvtári ágazat aggregátoraként. Az aggregátor feladatát

a következőkben jelöli meg:

• részvétel az ágazati ajánlások kidolgozásában;

• szakterületenként digitalizálási módszertani útmutató kidolgozása; szükség

esetén további szakági aggregátorok bevonása;

• NISZ Zrt. archiválási feladataiban való koordinációs közreműködés;

• felmérések készítése az egyes intézmények digitalizálási kapacitásáról

(szakember, géppark);

• intézményi együttműködési modellek kidolgozása (személyi és

eszközköltségek megosztásának figyelembevételével);

• javaslattétel az elkészített felmérések alapján regionális digitalizáló műhelyek

létrehozására, illetve piaci szereplők esetleges bevonására;

• nemzetközi együttműködések elősegítése (digitális csere lehetősége);

• intézményi, intézményközi projekttervek koordinálása;

• a megvalósult projektek értékelése;

• előrehaladási jelentést elkészítése a Közgyűjteményi Digitalizálási Kollégium

részére.

Page 186: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

186

A KDS 3/1 számú melléklete szerint az aggregátor feladatai az alábbiak:84

● a könyvtári digitalizálási folyamatának megtervezése, stratégiájának kidolgozása,

● a humánerőforrás biztosítása,

● az infrastrukturális környezet kiépítése,

● a szabványosítás,

● a munkafolyamatok megtervezése és támogatása,

● a tananyagok és módszertani tájékoztatók elkészítése,

● a digitalizáláshoz kapcsolódó szakismeretek oktatása,

● a minőségbiztosítás.

Egyéb jogszabályok meghatároznak néhány olyan feladatot az OSZK számára, amely tágabb

értelemben aggregátori feladatnak tekinthetők. Ezek közül most csak azokat emeljük ki,

amelyek a digitalizáláshoz, hosszú távú megőrzéshez és szolgáltatásokhoz kapcsolódnak.

A KDS akciótervében további feladatok is megfogalmazódtak:

● A könyvtári portál (konyvtarak.hu) működtetése

● A könyvtári fogalomtár létrehozása és működtetése

Az OSZK feladata a jogszabályokban és a KDS-ben meghatározottak alapján, hogy a

partnerkönyvtáraktól összegyűjtse az adatokat, valamint a digitális objektumokat, és azokat

archiválja, szolgáltassa és továbbítsa más, magasszintű aggregátorok felé (NAP, Europeana,

Hungaricana stb.)

Az OSZK feladata a hungarikumok gyűjtése, függetlenül a hordozó anyag formájától. A

hungarikumok gyűjtésének érdekében folyamatosan kapcsolatokat épít külföldi

könyvtárakkal. Az OSZK és a magyar könyvtári rendszer több tagja kapcsolatban áll

határokon túli könyvtárakkal.

A hungarikumok gyűjtésének új módszere a digitális másolatok készítése, készíttetése a

külföldi könyvtárakban található hungarikumokról. A hungarikum-gyűjtés egyik lehetséges

útja az ún. digitális patriotikum-csere, amelynek keretében a szerződő könyvtárak

megállapodnak abban, hogy az általuk őrzött patriotikumok digitális másolatait szerződésben

meghatározott formában elcserélik.

84

A Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia megvalósítása érdekében 2019-2021 között szükséges

intézkedésekről, 24.

Page 187: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

187

Az OSZK-nak mint nemzeti könyvtárnak és aggregátornak feladata a külföldi könyvtárakban

található hungarikumról készült digitális másolatok gyűjtése, ennek érdekében koordinálja az

erre irányuló tevékenységet.

Az aggregátor koordinálja az egyes partnerkönyvtárak digitalizálási tevékenységét, vagy a

partnerkönyvtárak közös projektjeinek tervezését és végrehajtást.

A KDS szerint az aggregátor koordinátorként közreműködik a NISZ Zrt. archiválási

feladataiban. A könyvtári területen a KIFÜ és az OSZK feladata a hosszú távú megőrzés.

Digitalizáló műhelyek

A Központi Digitalizáló Műhely az OSZK informatikai fejlesztési programjának keretében

jön létre. Az OSZK tervezi, hogy későbbiekben létrehoz mobil digitalizáló műhelyeket is.

Az OSZK Digitalizáló Központja koordinálja az országos digitalizálási programot és egyben

az egyik regionális digitalizáló központ szerepét is betölti. Országosan 6 db regionális

központ jön létre, melyek kiválasztása pályázat útján történik. A részvételi feltételeket az

OSZK és a Közgyűjteményi Digitalizálási Kollégium közösen határozzák meg: ezek a

„belépési” feltételek ahhoz, hogy egy intézmény megpályázhassa a feladat ellátását.

A potenciális pályázók azon intézmények lehetnek, akik már rendelkeznek digitalizáló

infrastruktúrával és szakértelemmel, valamint erőforrásokat tudnak biztosítani más, a régióban

működő intézmények számára is. Ennek érdekében fel kell, hogy tárják a régióban a

digitalizálásra kijelölt dokumentumok körét, valamint az ezek digitalizálásához szükséges

erőforrásokat.

A regionális digitalizáló központok hatókörébe tartozó helyi digitalizáló könyvtárak, amelyek

képesek a gyűjteményükben lévő anyag digitalizálására, mivel rendelkeznek saját digitalizáló

kapacitással és a szükséges ismeretekkel. Számukra is kötelező az egységes módszertani

elvek betartása. Ennek ellenőrzése a Regionális Digitalizáló Központok feladata.

A KDS-K (OKDP) keretében évente jelentős mennyiségű digitális objektum fog készülni.

Előreláthatólag ez meg fogja haladni az évi tízmillió objektumot. A digitalizáló műhelyek

között világos koordinált munkamegosztást kell kialakítani, amelyért az aggregátor a felelős.

Javaslat a munkamegosztásra:

● az OSZK készíti el

o saját gyűjteményének az 1952-ig terjedő hungarika-anyagát.

Page 188: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

188

o 1952 után a magyar történelem, irodalomtudomány, magyar nyelvtudomány és

a könyvtártudomány teljes anyagát.

● A regionális digitalizáló központok készítik el

o a helytörténeti vonatkozású anyagaik digitalizálását,

o valamint az 1952 utáni magyar szépirodalmat, előre egyeztetett felosztásban

(1. kiadások, kritikai kiadások).

● A szakkönyvtárakban, mint regionális- vagy helyi digitalizáló központokban az 1952

utáni gyűjtőkör szerinti szakirodalom kerül feldolgozásra.

● Az egyházi könyvtárak anyagát a digitalizáló központok, illetve a mozgó digitalizálási

egységek közreműködésével célszerű feldolgozni.

Adatgazdák

Adatgazdáknak nevezzük azokat a partnerkönyvtárakat, amelyek adatokat és digitális

objektumokat adnak át az aggregátornak. Az átadás módja lehet automatikus és/vagy kézi. Az

adatgazdák jogszabályi kötelezettsége, hogy a könyvtári digitalizálásból származó digitális

objetumokat és leíró adataikat átadják az aggregátornak. A digitális szolgáltatás az adatgazda

feladata, de az aggregátor is vállalhat ilyen tevékenységet – a partnerkönyvtár által jelzett

esetleges korlátozások figyelembe vételével.

Infrastruktúra

A KDS-K (Országos Könyvtári Digitalizálási Projekt) sikeres megvalósításának feltétele a

szükséges informatikai infrastruktúra megléte, illetve kiépítése. Az informatikai infrastruktúra

főbb összetevői:

● Hálózati infrastruktúra

● Digitalizálási infrastruktúra

o Központi (OSZK)

o Regionális központok

● Tárolók

● Feldolgozó infrastruktúra fejlesztése

● Piaci szereplők bevonása

Intézményi együttműködési modellek kidolgozása

Egyeztetve a partnerekkel ki kell alakítani az együttműködési modelleket (személyi és

eszközköltségek megosztásának figyelembe vételével). A könyvtárak közötti

munkamegosztás és az eszközök, erőforrások kihasználásnak optimalizálása közös érdek.

Page 189: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

189

Az együttműködés alapvető formájaként kialakítandó a partnerkönyvtárak konzultációs

szervezete.

A KDS-K (OKDP) funkcionális összetevői

Felmérés

A digitális adatvagyon felmérése alapvető érdeke a megőrzéssel foglalkozó intézményeknek.

A feladat végrehajtása jelentős nehézségekbe ütközik, tekintve, hogy az egyes digitalizáló

intézményekben nincs egységes nyilvántartás a digitalizált dokumentumokról. A digitlaizált

gyűjteményekről szóló indormációk összegyűjtése komoly nehézségekbe ütközik, mégis

elengedhetetlen egy központi nyilvántartás létrehozása és szolgáltatása a későbbi duplikálások

elkerülése érdekében.

Digitalizálás

Bejelentési kötelezettség vonatkozik a digitalizálás szándékára, illetve az elvégzett

digitalizálásra. Ehhez az OKP is biztosítani fog eszközöket, de előzetesen meg kell határozni

a digitalizált objektumok azonosításának rendszerét.

Digitalizálandó dokumentumok nyilvántartása

A közös katalógusának keretében a leendő digitalizálási nyilvántartást úgy kell kialakítani,

hogy az analóg dokumentumok rekordjaival kapcsolatba hozható legyen az adott

műre/példányra vonatkozó digitalizálási szándék.

Az eredetik digitalizáltságára vonatkozó adatokat a bibliográfia adatokat is szolgáltató

rendszerben (könyvtári rendszer, itt OKP), illetve az azzal szoros kapcsolatban lévő, az

elektronikus és digitalizált dokumentumokat (változatokat) szolgáltató rendszerben kell

nyilvántartani.

Digitalizálási folyamatkövető rendszer biztosítása

Az OSZK fejlesztési projektjének keretében megvalósul egy digitalizálási folyamatokat

menedzselő rendszer, amely a partnerkönyvtárak számára is biztositja az egységes

digitalizálási folyamat használatát.

Beadás és gyűjtés

Page 190: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

190

A KDS-ben és a jogszabályokban meghatározott aggregációs rendszer magában foglalja az

metaadat aggregációs rendszerek funkcióit is, de további funkciókat is meghatároz.

A digitalizált dokumentumok gyűjtését – a nemzeti könyvtár hagyományos szerepének való

megfelelésen túl – jogszabályi előírások is az OSZK feladatává teszik: elsősorban a Kulttv.

60/B. § (5) bekezdése és a 61. § (4) bekezdésének n) pontja, valamint a 30/2014. EMMI

rendelet 8. §-ának több pontja szabályozza a digitalizált könyvtári dokumentumok gyűjtését

és archiválását. Az OSZK-nak a 30/2014. (IV. 10.) EMMI rendelet előírta, hogy a nyilvános

könyvtárak által beküldött digitalizált dokumentumokat fogadja, archiválja, gondoskodjon

ezek hosszú távú megőrzéséről, valamint a dokumentumokat a megküldő könyvtár által

meghatározott korlátozások figyelembevételével szolgáltassa ezeket.

Aktív gyűjtésnek tekinthető a partnerek digitalizálási tevékenységének figyelemmel kísérése

nyomán az elkészült digitális dokumentumok bekérése, illetve megfelelő felhatalmazás

alapján az eredeti tárolási helyéről való letöltése.

Passzív gyűjtés az előállítók által beadott digitalizált dokumentumok fogadása az OSZK

részéről. A beadási kötelezettséget az országos szakkönyvtárak és egyetemi könyvtárak

számára a 30/2014. EMMI-rendelet 9. § (2) bekezdésének 6. pontja írja elő.

A fentieken túl a nemzeti könyvtár továbbra is vállalja a könyvtári szférán kívül keletkezett,

de a könyvtárak gyűjtőkörébe tartozó dokumentumok digitális változatainak archiválását,

szolgáltatását, továbbá erre buzdítja a könyvtári szféra többi szereplőjét is. Biztosítani kell a

határon túli könyvtárak által létrehozott, magyar vonatkozású digitalizált anyag gyűjtését,

megőrzését és – lehetőség szerint – szolgáltatását.

A Kárpát-medencei magyar szervezetek mellett a távolabbi országokban élő magyar

kisebbségek kiadványainak digitális begyűjtése is fontos a hungarika állomány teljesebbé

tétele érdekében. Ebben a tevékenységben természetes szövetségesei a nemzeti könyvtárnak a

Mikes (és más hasonló program) keretében külföldi magyar írott, nyomtatott kiadványokat

gyűjtő ösztöndíjasok.

Jelentős hungarika állomány található más országok könyvtáraiban is. Célszerű ezekkel a

könyvtárakkal, projektekkel továbbfolytatni az elkezdett jó együttműködéseket.

Katalógus

A kiépítendő Országos Könyvtári Platform központi eleme a közös katalógus, amelyet az

OKP tagkönyvtárai együtt építenek, beleértve a digitalizált anyagok leírását is. Az OKP

katalógusát fel kell készíteni a „hagyományos” központi katalógus funkcióinak ellátására is,

Page 191: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

191

azaz az egyes könyvtárak elektronikus katalógusából feltöltés útján is fogadnia kell a

rekordokat. Tehát az OKP keretében a Magyar Országos Közös katalógus (MOKKA) is

megújul, ezen felül az OKP-ban kell újjáalakítani a muzeális dokumentumok központi

nyilvántartását (MKDNY), valamint az időszaki kiadványok központi nyilvántartását (NPA)

is. A közös katalógus keretében valósul meg a részdokumentumok új adatbázisa, elsőként a

humántudományi bibliográfiai feldolgozás (HUMANUS) megoldásával.

A közös katalógus lehetővé teszi:

- a közös katalogizálást a tagkönyvtárak számára,

- a rekordok feltöltését különböző IKR-ekből,

- az időszaki kiadványok állományainak gondozását az egyes könyvtárak számára, közvetlen

katalogizálást a konzorciumi formában működő adatbázisok (pl. HUMANUS) építésére.

A közös katalógus tartalmazza az elektronikus, illetve a digitalizált dokumentumok leíró

metaadatait is, beleértve a technikai és egyéb adatokat is.

Hozzáférés-kezelés

Az aggregátor feladata az általános hozzáférés-profilok menedzsmentjének biztosítása. Ezek

lehetővé teszik a katalógus, illetve az analóg és digitális gyűjtemények tartalmának elérését

korlátozó szabályok kezelését (létrehozását, módosítását, törlését). Feladatuk a könyvtári

tartalomszolgáltatás támogatása (e-kölcsönzés, dokumentumküldés, szerzői jogi oltalom alatt

lévő művek jogszerű digitalizálása és szolgáltatása), valamint a katalógus bejegyzéseken

keresztül elérhető objektumokhoz kapcsolódó korlátozások rögzítése és a szabályoknak

megfelelő felhasználói hozzáférés biztosítása a könyvtárban, az interneten vagy zárt hálózati

rendszeren.

Szerzői jogok kezelése

A szerzői jogi törvény védi az alkotókat, és egyúttal korlátozza a könyvtárakban a

szolgáltatások nyilvános elérhetőségét. Meg kell oldani a könyvtári e-szolgáltatások

jogszerűségét az információszabadság és az alkotók jogainak összehangba hozásával.

A hozzáférést a mindenkori szerzői jogi szabályoknak megfelelően lehet megvalósítani,

szabad hozzáférést biztosítva a közkincsekhez. A jogvédett dokumentumok közül az árva

művek esetében megfelelően dokumentált gondos jogosultkutatást követően a nemzetközi

adatbázisba bejelentés és jóváhagyás után az árva műveket online megtekintéssel

Page 192: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

192

szolgáltatjuk, míg a jogvédett dokumentumokat erre a célra rendelt számítógépeken a

könyvtár épületében tesszük elérhetővé online olvasásra.

A hozzáférés kiszélesítéséhez megoldást nyújthat még a DRM védelem, amely

ellenőrizhetővé teszi a felhasználást és érvényesíten tudja az érintett jogtulajdonosok által

megadott korlátozásokat.

A közös jogkezelés megvalósítása tenné lehetővé az elektornikus tartalmak széleskörű

szolgáltatását. Törekedni kell arra, hogy egy közös jogkezelő szervezet létrehozásával

Magyarországon megvalósuljon az e-dokumentumok kölcsönzési rendszere, anélkül, hogy

csorbulnának a szerzők jogai.

A digitalizálás során elengedhetetlen a dokumentumok szerzői jogi helyzetének tisztázása,

mert enélkül nem tud kiteljesedni a szolgáltatásuk. Figyelemmel kell lenni arra, hogy ezek az

információk a leíró adatok mellett rendelkezésre álljanak, és – mivel időben változnak – ezért

karbantartásukről is gondoskodni kell.

Megőrzés

A digitális objektumok megőrzési felelőssége megoszlik a magyar könyvtári rendszer tagjai

és az archiválási feladatokat ellátó szervezetek között. A KDS a NISZ Zrt.-t jelöli meg a

digitális archiválási feladatok elvégzésére. A könyvtári területen a 30/2014 EMMI rendelet és

a 1065/2016 Korm. határozat alapján az OSZK és a KIFÜ látja el ezt a feladatot. A KDS-ben

meghatározottak szerint az aggregátorok feladata „a NISZ Zrt. archiválási feladataiban való

koordinációs közreműködés”. A könyvtári területen az OSZK, mint aggregátor a KIFÜ-vel

együttműködve látja el ezt a feladatot.

A partnerkönyvtárak feladata a technikai lehetőségeiktől függően a hosszú távú megőrzés is

lehet, de az aggregációs rendszer és a 30/2014 EMMI rendelet szerint beadási kötelezettségük

van az aggregátor felé.

Szolgáltatások

A KDS-ben meghatározott átfogó cél szerint „a közgyűjtemények tartalomszolgáltatása

szolgáltatásorientált szemléletet tükrözzön: a felhasználói igények ismeretéből kiindulva

határozza meg a szolgáltatott tartalmat és annak felhasználhatóságát úgy tervezze meg, hogy

az valóban segítse a potenciális felhasználót speciális céljai elérésében, legyenek ezek

rekreációs, oktatási, vagy gazdasági alkalmazási típusúak.” A digitalizálás fő célja tehát a

szolgáltatás.

Page 193: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

193

A közgyűjteményi digitalizálási stratégia háromszintű szolgáltatásrendszert határoz meg. Az

egyes közgyűjtemények szolgáltatásait, az aggregátorok szolgáltatásait és a NAP

szolgáltatásait.

A könyvtári ágazat digitális szolgáltatásai részben általános célúak, részben a társadalmi

elvárásoknak kell, hogy megfeleljenek és a célközönség csoportjainak igényeihez igazodnak.

Az általános célú szolgáltatások a könyvtárak katalógusaihoz kapcsolódó kereső és

megjelenítő felületekkel érhetők el. A felhasználói élmény fokozására már ezeken a

felületeken is lesz lehetőség a megjelenítő felület korlátozott személyre szabásával és a

személyes érdeklődéshez kapcsolódó szolgáltatásokkal („én könyvtáram”, kedvenceim). Az

általános célú szolgáltatási formák az egyes partnerkönyvtárakban és az aggregátor szintjén is

megvalósulnak.

Az általános célú szolgáltatások körébe tartozik a webaratásból származó adatok szolgáltatása

is.

A különböző célcsoportok számára készülő tematikus szolgáltatások, megjelenítő felületek a

központi adatkezelő rendszer adataira támaszkodva jelenítenek meg tematikus

gyűjteményeket a szolgáltató könyvtár által felkínált tematikák szerint. A tematikák

meghatározása a társadalmi elvárásokat kell alapvetően figyelembe venni. Kapcsolódni kell a

DJP (Digitális Jólét Program) és a DOS (Digitális Oktatási Stratégia) által meghatározott

stratégiai céljaihoz és azok megvalósításítási lépéseihez. A felhasználói aktivitásra ebben a

szolgáltatási formában is lesz lehetőség (adatrögzítés, kommentek, címkézés stb.).

A felhasználói élmény és interaktivitás legmagasabb fokát azok a szolgáltatások jelentik,

amelyek egy témakört keatívan, intuitíven dolgoznak föl, feltárják annak kontextusát,

szemantikus és asszociatív kapcsolódási pontokat kínálnak a felhasználóknak, felhasználják

az animáció, a 3D, az interaktivitás lehetőségeit. Ez a szolgáltatástípus kíván legtöbb

együttműködést a köz- és felsőoktatási programokkal. Az aggregációs rendszer mindegyik

szintjén készíthetők ilyen szolgáltatások.

Azonosítás

A digitalizálás folyamán a digitális dokumentum többféle azonosítási rendszere valósul meg.

A digitális objektumok azonosítására az OSZK az NBN-URN rendszert nyújtja a

közgyűjtemények számára (nbn.urn.hu). Az azonosító végigköveti a dokumentum teljes

életciklusát. A rendszer biztosítja, hogy az azonosítást használó gyűjtemények által

digitalizált bármely fájlról később is megállapítható, hogy mikor, hol készítették. A digitális

Page 194: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

194

objektumok további azonosítókkal is rendelkezhetnek, amelyekkel az is megállapítható, hogy

milyen műveletek történtek vele.

Kompetenciaközpont

A 30/2014. (IV. 10.) EMMI rendelet kimondja, hogy a könyvtári vonatkozású, országos

digitalizálás kompetenciaközpontja, koordinálója és aggregátora a nemzeti könyvtár.

Kompetenciaközpontként a nemzeti könyvtár feladata az országos könyvtári digitalizálás

koordinációja digitalizálási terv alapján és módszertani útmutatók elkészítése, a digitális

kompetenciák fejlesztése.

A digitalizálási tervek kidolgozása a kompetenciaközpont feladata a regionális digitalizáló

központok és partnerkönyvtárakkal együttműködve. Éves digitalizálási tervek és a végrehajtás

ellenőrzése biztosítja a program előrehaladást és áttekinthetőségét.

A kompetenciaközpont feladata, hogy módszertani ajánlásokat készítsen a partnerkönyvtárak

számára. A módszertani ajánlások az alábbi területekre terjednek ki:

● a digitalizáló eszközök,

● a digitalizálás módszertana,

● a digitalizálás és állományvédelem kapcsolata,

● a digitális utómunkák,

● a digitalizálás és feldolgozás minőségbiztosítása,

● metaadatok (leíró, technikai, hozzáférést szabályozó, strukturális, megőrzési, esemény

stb.). A metaadatokra vonatkozó ajánlások a megújult könyvtári szabványok (RDA,

BIBFRAME) hazai elterjesztésével együtt történnek;

● a kiválasztási prioritások

● statisztikák, teljesítménymutatók;

● digitalizálási szótár

● szolgáltatási módszerek

● minőségbiztosítási rendszer.

A kompetenciaközpont feladata a módszertani ajánlásokat összefogó internetes portál

létrehozása is.

A kompetenciaközpont feladata a digitális kompetenciafejlesztés. A digitalizálásban részt-

vevőknek és a kapcsolódó területeken dolgozó munkatársaknak átfogó ismeretekkel kell

rendelkezniük a tömeges digitalizálás minőségének biztosításhoz, illetve a korszerű

szolgáltatások létrehozásához. Ismerni kell a gyűjtemények sajátosságait, az

Page 195: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

195

állományvédelem kapcsolódó kérdéseit, az új technológiákat, a gépek kezelését, a

képfeldolgozás mikéntjét, a tárolás és megőrzés lehetőségeit, a szolgáltatási módokat és a

kapcsolódó szerzői jogi kérdéseket. Központi képzéseket kell létrehozni, hogy egységes

szemlélettel történjen a digitalizáló műhelyekben a digitalizálás.

A szervezett, nagytömegű digitalizáláshoz a feladatra és személyre szabott oktatás a

leghatékonyabb, amelyben egy általános áttekintés mellett minden résztvevő a saját

feladataihoz szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket megszerezheti. Ennek egyik eszköze

az e-learning. A gyakorlati tudás megszerzéséhez felszerelt műhelyekben kell biztosítani a

lehetőséget.

Elképzelhetőnek tartjuk a feladatok egy részének közfoglalkoztatottakkal történő elvégzését,

de mindenképpen előzetes betanítással és irányítással, felügyelettel. Az irányító-ellenőrző

pozíciókban kizárólag a gyűjteményt ismerő szakembereket javaslunk foglalkoztatni, mert

csak így biztosítható a megfelelő minőség a végeredménynél. Állományvédelmi szakember

jelenléte nélkülözhetetlen mind az előkészítésnél, mind a digitalizálás befejeztével, sőt az

érzékeny dokumentumok esetében a teljes folyamat közben. A digitalizálási folyamat

nagyobb része csak megfelelő szakértelem birtokában végezhető el. A digitalizálás kisebb

része az, amit betanított munka jelleggel, felügyelet mellett lehet végezni.

A közfoglalkoztatottak bevonása esetén a fluktuáció komoly időveszteséget jelenthet, tehát

ezt csak szervezett keretek között, hosszabb távú foglalkoztatással lehet elképzelni.

A digitalizálás elméleti és gyakoralti ismereteinek közvetítéséhez és széles körű

elterjesztéséhez új tanfolymok létrehozása szökséges, melyek egy része távoktatási

eszközökkel is támogatató.

A digitalizálási projektek vezetőinek szükséges a digitalizálás elméleti és gyakorlati alapjairól

egy átfogó képzést indítani, amelynek keretében az elvi alapok, a módszertan, az

állományvédelem, a minőségbiztosítás, a technológiai ismeretek, a technikai tudnivalók stb. is

átadhatók.

Az OSZK a Könyvtári Intézet közreműködésével tervezi az OKR keretében a

webarchiválásról és a digitalizálásról szóló blended (részben távoktatás) formában

megvalósuló képzések létrehozását.

Az e-learning alkalmazása lehetővé teszi egyidejűleg több résztvevő képzését, valamint

nagyfokú rugalmasságot enged a képzés elvégzésének idejét tekintve, tehát ha nagyobb

mennyiségben képzünk digitalizálókat, akkor mindenképpen célszerű ezt az oktatási formát

részben vagy egészében alkalmazni.

Page 196: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

196

Javasolható a moduláris képzés létrehozása, amely a különböző tudásszintekhez

összeválogatható modulokat tartalmaz. Az elméleti alapokat minden résztvevőnek javasolt

elsajátítani, hogy ez által egységesen gondolkodjanak a könyvtári digitalizálás elvi hátteréről.

Page 197: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

197

10.6 Szakági aggregáció – Levéltári ágazat, Magyar Nemzeti Levéltár

Amikor az aggregációról beszélünk, a legtöbbünk szeme előtt egy keresőmező jelenik meg,

ami képes sok intézmény közös adatbázisában egyszerre keresni. A levéltári területen

azonban ezt meghaladja az aggregáció jelentősége.

A levéltári anyag egyedi, kontextusfüggő egységekből áll. Az iratok kapcsolatban állnak

egymással és kapcsolatban állnak azokkal, akik létrehozzák, feldolgozzák és használják őket.

A kontextus dokumentálása nélkülözhetetlen az iratokban megjelenő kommunikációs

folyamatok megismeréséhez, jelentésük megértéséhez. Az aggregáció a levéltári területen

lehetősége teremt a megbomlott kontextus újrateremtésére.

Az aggregáció másik jelentős hozama az egységesítés. A papír alapú világban a

nyilvántartások és segédletek fizikailag szepartáltan jelentek meg, ez, és a levéltári anyag

leírási igényének nagyfokú diverzitása az oka, hogy a szabványosítás iránti igény a könyvtári

területnél jóval később keletkezett.

Jelenleg 83 levéltári intézmény van Magyarországon, beleértve az MNL 20 megyei

tagintézményét. Bár a levéltári anyaguk aggregációjára több megoldás is született az előző

években, egyik sem mondható teljesnek.

A Magyar Nemzeti Levéltár és Budapest Főváros Levéltára 2013-tól kezdődően, a 2012. évi

levéltári integrációt követően pedig a 20 megyei levéltár közös nyilvántartó rendszert használ

így ennek a 22 levéltári intézménynek az adatai közös kereső felületen, az Elektronikus

Levéltári Portálon (ELP) keresztül elérhetők. Mind a közös nyilvántartást kiszolgáló

ScopeArchiv alkalmazás, mind az elektronikus iratok megőrzését biztosító Preservica szoftver

a NISZ Zrt infrastruktúráján fut, és innen történik a publikus komponensek, az ELP portál és a

portál adatait szolgáltató adatbázisok kiszolgálása is.

2015-től kezdődően az egyházi, illetve a felsőoktatási levéltárak önálló aggregációs

szolgáltatásokat működtetnek, amelyek az NKA támogatásával valósultak meg. A közös

adatbázist mindkét esetben a Nemzetközi Levéltári Tanács kezdeményezésére fejlesztett nyílt

forráskódú AtoM (Access to Memory) alkalmazás kezeli, amelyet a kanadai Artefactual cég

támogat. Az alkalmazás ingyenes és egyszerű megoldást kínál a kisebb levéltárak számára

nyilvántartásaik vezetésére és segédleteik publikálására. A két egyesület egymással

együttműködve implementálta magát a szoftvert, végezte el a lokalizálást, majd ezt követően

a tartalommal való feltöltést, ami jelentős mennyiségű korábbi segédlet migrálását jelentette.

A két egyesület külön szerveren, egymástól különálló adatbázist építve, önállóan működteti a

szolgáltatást.

Page 198: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

198

Az egyházi levéltárak ARCA szolgáltatásának (https://arca.melte.hu/) neve az archivum és

catalogus szavakra, valamint Noé bárkájának latin nevére utal, amelyet a régi

tudományosságban gyakran használtak tudományos gyűjtemények megnevezésére. A

szolgáltatás üzemeltetője a Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete (MELTE), Az

infrastruktúra a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola szerverparkjában került

elhelyezésre. A MELTE a szolgáltatást azoknak az egyházi levéltáraknak nyújtja, amelyekben

az egyesület tagjai dolgoznak. A szolgáltatáson keresztül elsősorban az egyházi levéltárak

törzskönyvi adatai érhetők el, de a szorosan vett fondjegyzék adatain túl tartalmazza az

iratképzők leírását is. Jelenleg 49 levéltár, 1366 iratképző, 3759 levéltári leírás adatai

kereshetők.

A felsőoktatási levéltárak közös UNIVA keresője az egyházi aggregátorral párhuzamosan

készült 2015-ben (http://univa.mflsz.hu/). A csatlakozó levéltárak ISDIAH szabvány szerinti

leírását tartalmazza, a levéltári egységek (elsősorban fondok, állagok, sorozatok, esetleg annál

alacsonyabb szintű egységek) leírásai az ISADg szabvány, az iratképző (fondképző) szervek

leírásait pedig az ISAAR szabvány szerint. Az adatbázis feltöltése adatokkal 2015 júliusában

kezdődött. Az infrastruktúra üzemeltetését a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg

Könyvtára biztosítja. Jelenleg 19 levéltári intézmény 2317 leírása található meg benne.

A közlevéltárak adatait az MNL gyűjti és teszi nyilvánossá. A közlevéltárak és a nyilvános

magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről szóló 27/2015. (V.

27.) EMMI rendelet valamennyi közlevéltár számára előírja a törzskönyvi nyilvántartás

elektronikus vezetését, illetve, hogy annak adatállományát az MNL által meghatározott

adatszerkezetben és formátumban évente az MNL részére átadja. Az MNL a közlevéltár által

átadott törzskönyvi adatállományt maradandó értékű iratként kezeli, és gondoskodik

megőrzéséről, illetve – szintén a rendelet alapján – a megkapott nyilvántartások kötelezően

előírt adataiból évente összeállítja a közlevéltárak egységes törzskönyvi adatbázisát, és azt a

honlapján közzéteszi.

A levéltári léptékben frissnek számító jogszabály annak a felismerésnek az alapján rendelte el

a közös törzskönyvi nyilvántartások közös publikálását, hogy a korábbi kísérletek a

valamennyi levéltár számára hozzáférhető egységes nyilvántartás megteremtésére kudarcot

vallottak. A rendeletnek azonban így is maradt két adóssága. Egyrészt a nyilvántartások

megosztását nem terjeszti ki a magánlevéltárakra, másrészt a közös nyilvántartás csak a felső

szintű levéltári egységeket tartalmazza. Nem a szabályozás hiányossága, sokkal inkább a

levéltárak informatikai és infrastrukturális lehetőségeinek korlátjából fakad, hogy az MNL

kénytelen a legegyszerűbb, táblázatos struktúrát előírni a nyilvántartások átadására, és ezeket

Page 199: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

199

manuálisan transzformálja EAD formátumba. Az EAD fájlokat az MNL a magyar nyelven is

elérhető Európai Levéltári Portálra (https://www.archivesportaleurope.net/hu/home) tölti fel,

így ez jelenleg a legteljesebb magyar levéltári aggregátor.

Page 200: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

200

10.7 Szakági aggregáció – Múzeumi ágazat, Magyar Nemzeti Múzeum

A Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia (KDS) a múzeumi terület ágazati aggregátorának a

Magyar Nemzeti Múzeumot jelölte meg. Mint ágazati aggregátornak fő feladata, hogy a hazai

muzeális intézmények digitális tartalmait (metaadatokat és a digitális objektumok

szolgáltatási példányait) begyűjtse, majd továbbítsa a Nemzeti Adattár projekt közös

keresőszolgáltatása felé. Ezen túlmenően ellátja a KDS-ben felsorolt további szakági

aggregációs feladatokat is.

MuseuMap – múzeumi ágazati aggregációs szolgáltatás

A Magyar Nemzeti Múzeum alaptevékenységei között egyik kiemelt feladata a

múzeumokban őrzött kulturális javak digitalizálásával összefüggő országos módszertani és

koordinációs tevékenység. Ennek az elvárásnak megfelelve 2015-ben, a Magyar Nemzeti

Múzeum Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központja egy közös múzeumi

digitális műtárgyadatbázis szolgáltatást (www.museumap.hu) fejlesztett ki, annak érdekében,

hogy a múzeumokban keletkezett digitális műtárgyadatok egy közös keresőfelületen minél

szélesebb körben hozzáférhetőek legyenek, ezzel segítve a digitális rekordok társadalmi

hasznosulását.

Működési modell

A szolgáltatás működési modellje az Europeana, mint európai szintű aggregációs szolgáltatás

működési modelljének hazai adaptációja. A tartalomszolgáltatók háromféleképpen

juttathatják el a rekordjaikat a MuseuMap számára: intézményi adatbázisokból, OnlineData

webes alapú beviteli rendszerből vagy országos múzeumokon keresztül.

Page 201: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

201

A múzeumi ágazat aggregációs modellje

Az aggregáció harvesztálási sémája a múzeumi területen nemzetközileg is elterjedt LIDO

formátum, de a MuseuMap bármilyen rendszerből képes szabványos formában átadott

rekordokat fogadni. A MuseuMap bejegyzett, akkreditált ágazati aggregátor az Europeana

adminisztrációs rendszerében, így – igény szerint – képes adatokat szolgáltatni az

Europeanába is. A jövőben megvalósuló Nemzeti Adattár Projekt közös közgyűjteményi

keresőjébe a hazai múzeumi digitális tartalmakat szintén a MuseuMap szolgáltatás továbbítja

majd. Az adatok biztonságos tárolásáról és a folyamatos elérhetőségéről a Magyar Nemzeti

Múzeum gondoskodik, professzionális bérelt szerveren. Az átadott tartalmak kezelése jogilag

szigorúan szabályozott, ez vonatkozik a szerzői jogokra és a digitalizált anyagok védelmére

egyaránt. Semmilyen felhasználói akció nem megengedett, ami sérelmes lehet a

tartalomgazdára nézve. A hosszú távú működést a szakmailag és technológiailag

megalapozott működési modell, a heterogén adatállományok egységes menedzselése és

Page 202: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

202

hozzáadott értékkel történő publikálása, valamint az intézményi háttér (Magyar Nemzeti

Múzeum), a folyamatos disztribúció biztosítja.

MuseuMap portál (www.museumap.hu)

A múzeumi aggregációs szolgáltatás publikus felülete a MuseuMap portál, ahol jelenleg több

mint 300 ezer rekord között böngészhet a látogató. A portál alapszolgáltatásain (a műtárgyak

leíró adatai és a digitális objektumok publikálása) számos funkció érhető el kiszolgálva a

partnerintézmények és a felhasználók igényeit. A csatlakozó múzeumok népszerűsítését

szolgálja az intézményi profil, a múzeumi események és a gyűjtemények legszebb

darabjainak bemutatása. A digitális tartalmakat a felhasználók többféleképpen

újrahasznosíthatják: a rekordok letöltése és megosztása mellett a MyMuseumap oldalon saját

galériát és prezentációt állíthatnak össze, amelyeket elmenthetnek vagy megoszthatják a

közösségi médián. A portál folyamatos fejlesztés alatt áll.

A KDS-hez kapcsolódó mintaprojekt – minőségi tartalomszolgáltatás

2019 és 2021 között a Magyar Nemzeti Múzeum és a Szépművészeti Múzeum közös

mintaprojektet valósít meg minél több hazai muzeális intézmény bevonásával, amelynek célja

minőségi digitális gyűjtemény- és szolgáltatásfejlesztés modellértékű kidolgozása. Az utazás

és a fő művek témájában elkészített jó minőségű digitális objektumok és a plusz

információval gazdagított műtárgyleírások egyrészt a MuseuMap oldalán érhetők majd el,

másrészt különböző, elsősorban oktatási célú szolgáltatásokban hasznosulnak többféle

platformon.

Page 203: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

203

10.8 Szakági aggregáció – Egyéb intézmények, kiemelten egyházi fenntartású

intézmények, Forum Hungaricum Nonprofit Kft.

A Forum Hungaricum szakmai jogelődje, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és

Filmintézet révén mintegy nyolc éves tapasztalattal rendelkezik a kulturális tartalmak

digitalizációjának terén. A Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia végrehajtása érdekében

aggregátori szerepkört kapott. Működési területéhez az egyéb (kulturális) intézmények,

kiemelten egyházi fenntartású intézmények tartoznak. A Forum Hungaricum működési

területének meghatározása nem a közgyűjteményi terület hagyományos felosztása (könyvtár,

levéltár, múzeum, audiovizuális archívum) szerint történt, hanem gyűjtőkörét elsősorban a

tartalom unikális jellege, specialitása, egyedisége határozza meg.

A Forum Hungaricum alapelve az információhoz való hozzáférés biztosítása, célja a

társadalmi emlékezetrendszer kiemelkedő fontosságú kulturális intézményeiben őrzött, a

mindenkori múlt különböző formátumú emlékeinek digitális másolata létrehozásában és

feldolgozásában való közreműködés, a keletkezett digitális tartalmak megőrzése és

hozzáférhetővé tétele. Működése formáját tekintve – a saját állandó szakemberállománya

mellett – az országos közfoglalkoztatói státuszra alapul.

Forum Hungaricum Magyarországról az Europeana által regisztrált aggregátor. Pozíciójával

segíti azokat az intézményeket, amelyeknél nem, vagy csak részben folyik digitalizáció. A

Forum Hungaricum partnerintézményei számára a digitalizáláshoz biztosítja a

humánerőforrást kulturális közfoglalkoztatott adatbázis-archivátorok személyében. A

partnerintézmények haszonkölcsön szerződés keretében tudnak munkaállomásokat képező

számítógépeket, széles formátumú multifunkciós szkennereket, fényképezőgépeket,

digitalizáló kártyákat, külső merevlemezeket, 3D modellezésre alkalmas tableteket és egyéb

digitalizáló eszközöket igényelni. Az Országos Kulturális Digitalizációs Közfoglalkoztatási

Program során keletkezett digitális objektumok a MaNDA DB aggregációs adatbázisba

(https://mandadb.hu) kerülnek feltöltésre.

A társaság által folyamatosan fejlesztett MaNDA DB adatbázis célkitűzése a digitalizált

magyar vonatkozású szellemi, kulturális örökség rendszerezése és a hatályos szerzői jog

keretei között a nagyközönség számára nyilvánosságra hozatala egy központi, nyilvános

online felületen. A gyűjtés hozzájárul a digitális tartalmak közzétételével elsősorban a

közgyűjteményekben őrzött kulturális javaknak a magyar társadalom, valamint a határon túl

élő magyar közösségek, illetve a nemzetközi érdeklődők számára való eljuttatáshoz; a

Page 204: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

204

tudományos kutatás elősegítéséhez; a közoktatás számára minőségi digitális tartalmak

szolgáltatásához, illetve a helyi közösségek érdeklődési körébe tartozó, helyi gyűjtemények,

események digitális lenyomatának az adott közösség felé való közvetítéséhez. A társaság

kiemelt feladata az Európai Unió digitális könyvtárába, az Europeana-ba való havonta történő

tartalomszolgáltatás.

A MaNDA DB felhőalapú adatbázis közepes szintű mappinget tartalmaz öt

dokumentumtípusra (szöveg, kép, hang, audiovizuális anyag, 3D modell) önálló

leírórendszerrel. Maga a tárfelület csatlakozik egy paraméterezhető adatbázishoz. A társaság

rendszeresen követi az Europeana fejlődéseit, folyamatos a MaNDA DB adatbázis fejlesztése

a hatályos keretrendszereknek megfelelően (pl.: Licensing Framework, Publishing

Framework). Az adatbázis megvalósítása során elsősorban az Europeana adatbázisának

mintájára, és az ott dolgozó szakemberekkel szorosan együttműködve került sor az

adatszerkezet megválasztására, a metaadatok, valamint a beviteli űrlap kialakítására. Az

adatbázis első szakaszában az Europeana Semantic Elements (ESE) adatszerkezet volt

használatban, majd 2014-ben – az Europeana-val összhangban – az Europeana Data Model

(EDM) adatszerkezet került bevezetésre.

A digitalizált kulturális tartalmak keresése és böngészése mellett a MaNDA DB adatbázis

tételeiből összeállított, hetente bővülő tematikus virtuális kiállításokat tekinthetnek meg az

érdeklődők. A virtuális kiállítások a főoldalon, a diavetítés (carousel) kiajánlott cikkeiből

közvetlenül, vagy a Tematikus virtuális kiállításaink menüpont alatti listából érhetőek el. A

kiállítások célja, hogy bemutassák az adatbázisba feltöltött kulturális tartalmakat úgy, hogy

azt egy új kontextusba, formába helyezik, így akár egymás mellé kerülhetnek olyan tartalmak

is, melyeket térbeli, jogi, formai tulajdonságaik választanak el egymástól és emiatt sosem

kerülnének egy kiállítótérbe. Az adatbázisban lehetőség van havi rendszerességű hírlevélre

való feliratkozásra, ami tartalmazza az adott hónapban megjelent virtuális kiállításokat.

Page 205: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

205

10.9 Nemzeti Adattár Projekt

A KDS előkészítése során végzett elemzések alátámasztják, hogy az egyes közgyűjtemények

eltérő adatbázisokat és nyilvántartó rendszereket használnak, amely megnehezíti az

összefüggő tartalmak kereshetőségét.

A célzott felhasználás legfontosabb gátja egy egységes, könnyen kezelhető adat-

nyilvántartási és az erre épülő összközgyűjteményi online kereső rendszer meglétének

hiánya. Ezt pótolja a Nemzeti Adattár Projekt (NAP) nyilvántartási és közgyűjteményi

kereső rendszerének kiépítése.

A rendszer lényege: az együttműködő intézmények továbbra is maguk kezelik és

rendszerezik, dolgozzák fel és teszik hozzáférhetővé gyűjteményeiket. A NAP nem tartalom

elhelyezési, hanem kereső oldal, ennek következtében a létrehozott tartalmakhoz fűződő

jogkezelési kontroll továbbra is az egyes intézmények hatáskörében marad.

A NAP saját adatbázisában tárolja a közgyűjteményi objektumok keresését, megtalálását

lehetővé tevő adatnyilvántartást (metaadatokat). Ennek keretében a NAP felhasználói élményt

nyújtó, ám például továbbközlésre már nem alkalmas (pl. kis felbontású vagy részleges)

digitális képet, illetve multimédia másolatot tesz kereshetővé (amennyiben ennek jogi

akadálya nincs). Utóbbi elsődleges értelme és haszna az, hogy a szinergikus (többféle

gyűjtemény objektumait valamilyen cél érdekében átfogóan) kereső szolgáltatás nem

alapulhat csak a szöveges leírásokon, és szöveges dokumentumokon. Ugyan a hagyományos

és már most is nagy tömegben elérhető szöveges dokumentumok a legtömörebb

információhordozók, ám a megfelelő felhasználói élmény elérésére és különösen az

érdeklődés fenntartására viszonylag csekély vizualizációjuk okán kevésbé alkalmasak. Így a

felhasználói élmény fokozása, az érdeklődés fenntartása és a közgyűjteményi tudásbázis

online átadásának optimalizálása érdekében – modern internet használói attitűdök

tapasztalatai alapján – ezeket össze kell kötni a hozzá kapcsolható audiovizuális tartalmakkal,

hiszen a laikus (pl. iskolás) felhasználó embert a képekben, videókban, hangfelvételekbe való

betekintés, belehallgatás útján lehet első lépésben közelebb hozni a kultúrához. A korszerű

internet keresőszolgáltatásokban is ehhez szoktak hozzá a felhasználók: egy kis felbontású

„előképet” is megmutatnak a találati listák. Ez alapján csak a valóban érdekes, hasznos

tartalmat kéri le a felhasználó a tartalom tulajdonosától eredeti minőségben. Az így tárolt

adatokon dolgozik a NAP kereső alkalmazása (kifejlesztendő szoftver). Társadalmi és

gazdasági célok szerint más NAP alkalmazások is dolgozhatnak az adatokkal (pl. célzott

iskolai programok, a népszerűsítést elősegítő közösségi site-on, stb.).

Page 206: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

206

A cél az, hogy a nemzeti öntudatra nevelés és a magyar irodalomból, történelemből,

művészetekből összetevődő nemzeti alapműveltség elsajátítása során támaszkodni lehessen

kulturális-szellemi örökségünk valamennyi közgyűjteményben fellelhető adatára.

Ezért a magyar közgyűjtemények integrált keresőfelületét kell létrehozni. Ennek keretében

olyan informatikai megoldást kell alkalmazni, amely képes összefogni a magyar

közgyűjtemények által már felhalmozott, ám csak szigetszerűen működő adatbázisokat és egy

egységes keresőfelületen kezelni a tartalmakat. Egy ilyen közös kereső rendszer előnye,

hogy

a már meglévő, de szétszórt intézményi tartalmakat a társadalmi hasznosulás pályájára

tudja állítani;

közelebb hozza a felhasználót az intézményhez, hiszen az egyszeri érdeklődő nem az

őrző intézmény, hanem a „tárgy” irányából közelít a tartalomhoz, ezáltal a felhasználói

szemlélet is nagyobb súllyal érvényesülhet;

egyszerre megjeleníthetők és kereshetők a különböző szakági intézmények, és a már

meglévő összközgyűjteményi felületek tartalmai, az ott őrzött dokumentumtípustól (pl.

könyv, irat, műtárgy, audiovizuális tartalom) függetlenül, ezáltal elősegítve az

interoperabilitást.

A Nemzeti Aggregátor (NAP) és az együttműködő intézmények feladatai és felelőssége

1. A Nemzeti Aggregátor (NAP) mint nemzeti aggregátor akkor tudja betölteni feladatát, ha

együttműködik a digitális tartalmakat létrehozó intézményekkel és egyéb szakági

aggregátorokkal.

1.1. A hazai aggregációs modellt három kompetencia szint egymásra épülő

együttműködésében határozzuk meg.

1.1.1. A digitális tartalmak primér előállítási, gyűjteményezési és feldolgozási

szintje az egyes közgyűjtemények köre. A közgyűjtemények feladata a digitális

tartalmak létrehozása/gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és szolgáltatása.

1.1.2. A szakági aggregátorok (nemzeti közgyűjtemények) feladata önálló

közgyűjteményi feladataik mellett az egyes közgyűjteményi területek digitális

tartalmainak összegyűjtése, a kapcsolódó feladatok koordinálása, más

szolgáltatásokkal való együttműködés.

Page 207: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

207

1.1.3. A nemzeti csúcsaggregátor feladata a szakági aggregátorokkal való

kooperáció, a kapcsolódó feladatok koordinálása, más szolgáltatásokkal való

együttműködés.

1.2. Az aggregált tartalmak a szolgáltatási modellben az adatgazdák szerint

reprezentálódjanak.

1.2.1. Az adatgazdák saját adataikra vonatkozólag elkülönült adminisztrációs és

szolgáltatási felülettel kell, hogy rendelkezzenek.

1.2.2. Az adatgazdák saját adataik felhasználása tekintetében továbbra is teljes

szabadsággal rendelkeznek.

2. Az aggregációs és szolgáltatási stratégia létrehozása a Nemzeti Aggregátor (NAP) és

közgyűjtemények együttes feladata.

2.1. A közgyűjtemények kompetenciája saját digitalizálási és szolgáltatási stratégiájuk

meghatározása.

2.2. A szakági aggregátorok feladata, hogy a nemzetközi tendenciák

figyelembevételével, azokkal összhangban tervezzék és kialakítsák az aggregációs

folyamatot.

2.3. A Nemzeti Aggregátor (NAP) feladata a technológiai platform és szolgáltatási

környezet stratégiai tervezése és megvalósítása, a hosszú távú megőrzés feltételeinek

biztosítása.

Page 208: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

208

10.10 Az Europeana

Célja

Az összeurópai digitális könyvtár célja, hogy a közös európai identitás jegyében Európa

digitalizált kulturális örökségét egy felületen elérhetővé tegye, ezáltal a digitalizált

kulturális örökségi tartalmak a gazdasági fejlődésre is ösztönzőleg hassanak. A 2008-ban

kétmillió rekorddal elindított szolgáltatás mára közel 60 millió rekordot aggregált, így a világ

egyik legnagyobb multimediális könyvtárának számít. Gyűjteményében többféle

dokumentumtípus, fotó és műtárgy digitalizált változata, digitális formában létrejött szövegek,

hang- és videofelvételek, valamint ezek leíró és technikai metaadatai szerepelnek.

Az Europeana az első, Rajna-szakaszban a mennyiségi mutatókra tette a hangsúlyt, hogy

2010-ig jelentősen növekedjen a begyűjtött objektumok száma. 2011-től, a Duna-szakaszban

a szolgáltatásfejlesztés került előtérbe, vagyis, a felhalmozott információkban való eligazodás

minél hatékonyabb támogatása. Ma már egyértelműen a begyűjtött tartalmak kreatív

újrahasznosítása a fő cél. Stratégiája, hogy az Europeana szolgáltatása ne csak hozzáférést

biztosítson, hanem egy olyan interfész legyen, ahol jó minőségű tartalmakat lehet alkotni,

kreatívan használni. A nemrég megújuló Europeana portál85

is ezt a törekvést tükrözi:

virtuális kiállítások, tematikus gyűjtemények, web 2.0-ás funkciók, szemantikus

adatgazdagítások felkínálásával.

Működése

Az Europeana finanszírozását főként az Európai Bizottság végzi, a kapcsolódó projektek

keretösszegeit is a bizottság határozza meg. A közelmúltban több fórumon is

megfogalmazták, hogy a fenntarthatóság egyre nagyobb terhet jelent, ezért az EB szeretné

bevonni a finanszírozásba a tagállamokat is, illetve sürgeti egy üzleti modell kialakításának

tervét. Ez a folyamat ösztönzi a csatlakozó partnereket, hogy az elnyert pályázati forrásokat

minél innovatívabb módon használják fel.

A szakszerű működést szakértői csoportok, projekten belüli munkacsoportok biztosítják.

Az időszakonként tartott tanácskozások és közgyűlések eredményeképpen kidolgozott

ajánlások (szabványokra, technológiai megoldásokra stb.) nagyban segítik a

partnerintézmények munkáját. A tartalomszolgáltatók által kitöltött felmérések és beszámolók

információi is alakítják, hogy mely időszakban, milyen tematikus projektek induljanak, és mi

legyen a céljuk.

85 Europeana Collection. http://www.europeana.eu/portal/hu

Page 209: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

209

Tematikus projektek

Az Europeana a szolgáltatásához kapcsolódóan legtöbbször tematikus projektek indít,

amelyek egy-két év időtartamra szólnak. A partnereknek a zárásig kell a vállalt feladatokat

teljesíteniük, illetve a tartalomgazdáknak a meghatározott számú rekordokat átadniuk. Egy-

egy projekt teendőit ún. workpackage-re (munkacsomagokra) osztják, melyeket a

workpackage leaderek menedzselnek. A különböző technológiai megoldások a csoportban

résztvevő nemzetközi csapat munkájának eredményei. Az utóbbi években egyre gyakoribbá

vált a technikai partnerek aktív részvétele a pályázatok teljesítésében.

A már lezárult és a most futó Europeana-projektek listája elérhető innen:

https://pro.europeana.eu/resources/document-archive/project-list

Modell

Az Europeana aggregációs modelljére jellemző, hogy maga is elsősorban nemzeti vagy

regionális aggregátoroktól vár tartalmakat.

Csatlakozás

A magyarországi közgyűjtemények számára az Europeánához való csatlakozás tematikus

projektekhez kapcsolódva vagy hazai, működő aggregációs pontokon keresztül lehetséges.

Az Europeánál bejegyzett magyarországi aggregációs pontok:

Page 210: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

210

Forum Hungaricum Nonprofit Kft. https://mandadb.hu/

MuseuMap (Magyar Nemzeti Múzeum) http://www.museumap.hu/

Rekordok begyűjtése és szolgáltatása

Az Europeana csak digitális objektummal ellátott rekordokat fogad. A digitális

objektumokból szolgáltatási példányokat (nézőképeket) állít elő, amelyeket a begyűjtött

deszkriptív metaadatokkal együtt elmenti és saját adatbázisban tárolja a keresések gyors

kiszolgálása érdekében. A digitális objektumok mesterpéldányai (nagyméretű fájlok) a

tartalomgazdáknál maradnak, a kezelésükben lévő digitális adatvagyonnal továbbra is ők

rendelkeznek. (ld. https://pro.europeana.eu/post/europeana-media-policy)

A sokféle gyűjteményből érkező heterogén tartalmak begyűjtéséhez az Europeana kidolgozta

saját metaadat-modelljét, az Europeana Data Modelt, hogy a partnerek egységes szabvány

betartásával szolgáltassák az adataikat. Az Europeana csak azokat a rekordokat fogadja,

amelyek megfelelnek ennek a sémának. https://pro.europeana.eu/resources/standardization-

tools/edm-documentation

Az Europeana indulása óta törekedett arra, hogy a portálon publikált rekordokhoz

többletértéket rendeljen, ezáltal növelve a rekord visszakereshetőségének és

újrahasznosulásának lehetőségét. Az adatgazdagítás további előnyei: a nyelvi akadályok

leküzdése (többnyelvűség), a gyűjtemények közötti kapcsolat kiépítése, a fogalmi jelentéskör

kiépítése, valamint a szemantikus weben való megjelenés. A hozzáadott információk idő,

hely, fogalom, szerzőség dimenzióiban jelenhetnek meg. A gazdagításhoz az Europeana a

legnagyobb névtereket, tezauruszokat, ontológiákat használja, például: VIAF, ULAN, AAT,

GeoNames, SKOS stb. A szemantikai gazdagítás reprezentálására az EDM adatmodellben

külön kontextuális osztályokat hoztak létre. (bővebben:

https://pro.europeana.eu/page/europeana-semantic-enrichment)

Jogi keretek

a) Szerzői jog

Az Europeana igyekszik minél körültekintőbben eljárni a szolgáltatás jogi kereteinek

kidolgozásában. Mivel nemzetközi aggregációs portálról van szó, a jogkezelés

legérzékenyebb területe a szerzői jog kérdése, melyre a mai napig nem sikerült konszenzusra

Page 211: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

211

jutni – így a tagállamok helyi gyakorlata a mérvadó. A digitalizációs stratégiákban pedig

ezért irányul a figyelem elsősorban a közkincsekre és az árva művekre.

b) Metaadatok és digitális objektumok

Minden tartalomgazdával külön szerződés készül az átadott metaadatok és a digitális

objektumokra vonatkozóan (Data Exchange Agreement – https://pro.europeana.eu/page/the-

data-exchange-agreement)

A metaadatok közkincsnek számítanak, a digitális objektumokra vonatkozóan a

tartalomszolgáltatók 14 féle kategória között választhatnak.

https://pro.europeana.eu/page/available-rights-statements

c) Újrafelhasználás

Az Europeana portál rekordmegjelenítő oldalain a felhasználók megtalálják a tartalmak

újrafelhasználására vonatkozó információkat.

(A szabályozásról bővebben: https://www.europeana.eu/portal/hu/rights/contributions.html)

Page 212: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

212

10.11 Nemzeti közgyűjteményi aggregációk – olasz, francia, német

Culturaitalia – Olasz Nemzeti Kulturális tartalomaggregátor

A CulturaItalia (CI) aggregátor az Olasz Kulturális Örökségért és Tevékenységekért felelős

Minisztériumának (Italian Ministry of Cultural Heritage, Activities and Tourism–MiBACT)

irányítása alatt, az Olasz Könyvtárak Egyesített Katalógusának Intézeti Központján (Union

Catalogue of Italian Libraries–ICCU) keresztül működik 2008 áprilisa óta. Az online felület a

kulturális intézményrendszer minden szintjére (nemzeti, regionális, lokális) és ágazatára

kiterjed. Az Olasz Kultúra Portálja hozzáférést biztosít egy „metaadatokat” tartalmazó

adatbázisához, amely összegyűjti és rendszerezi a beérkező információkat a projektben

résztvevő szolgáltatóktól. A felhasználók az online felületen megismerkedhetnek az ország

kulturális örökségét képző digitális forrásokkal (múzeumok, fotográfiák, könyvtárak,

levéltárak, galériák, kiállítások, emlékművek, videók, lemezek stb.) A Portál azzal, hogy egy

hozzáférési felületről biztosítja az olasz kultúrával kapcsolatos információk lekérését az

átlagfelhasználókat célozza meg, míg a szakértőknek lehetőséget ad az intézményük digitális

állományának a népszerűsítésére.

Működése

A CI működése során egy úgynevezett „Index” katalógust vezet, amely a metaadatok alapján

összegyűjti és mutatókkal látja el a platform partnerei által szolgáltatott információkat. Az

eredeti adatok továbbra is a szolgáltatók web felületén találhatóak, ahova egy hivatkozáson

keresztül jutnak el a felhasználók. Egy fotográfia esetében ez úgy képzelhető el, hogy az

Index tartalmazza az adott fotó bélyegképét és az azonosító adatait, továbbá a fentebb említett

hivatkozást, amely a szolgáltató oldalára irányítja a felhasználókat. A teljeskörű

hasznosíthatóság érdekében, ezen a felületen eredeti méretben és minőségben tekinthető meg

az adott fotó egybekötve minden releváns információval. A felhasználók támogatásának

érdekében a CI szerkesztői útmutatókat is készít, hogy minél egyszerűbben felfedezhessék a

partnerek által szolgáltatott metaadatokat, valamint a kulturális örökséggel és

tevékenységükkel kapcsolatos tartalmakat. Továbbá a jelenlegi trendeknek megfelelően a

projekt jelen van olyan fő áramba tartozó közösségi hálózatokon, mint a Facebook, a

LinkedIn, a Twitter és a Google+.

A felület egyaránt kiszolgálja a professzionális és az általános felhasználói igényeket. Az

olyan sajátos igényű felhasználók számára, mint a diákok, az egyetemi hallgatók, továbbá a

kutatók vagy általános értelemben azok, akik a művelődési és kulturális ágazatban

Page 213: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

213

tevékenykednek, lehetőséget szolgáltat célzott keresésre, amely opció megfelel a mai

invenciózus szoftverektől elvárt követelményeknek. A mindennapi felhasználók, az

állampolgárok vagy a turisták körében pedig kíváncsiságot kelt és alkalmat ad, hogy többet

megismerjenek és felfedezhessenek az olaszországi kulturális erőforrásokból. Ehhez nagy

segítségre vannak a szerkesztői tartalmak (tematikus útvonalak, cikkek, kiemelések,

események, rovatok), amelyek kiemelik a metaadatok „leleteit” a weboldal adatbázisából. Az

Olasz Nemzeti Könyvtárszolgálat OPAC katalógusa és az Europeana

alkalmazásprogramozási felülete (API) a CI keresési funkcióiba integráltak, távoli hozzáférést

biztosítva az Europeana gyűjteményeihez.

A CI egy olyan „nyílt” rendszer, amely kéz a kézben fejlődik és növekszik a folyamatosan

gazdagodó metaadat Index rendszerével, amit az OAI-PHM protokoll metaadat gyűjtésével

old meg. Ez az eljárás lehetővé teszi a metaadatgyűjtést a tartalomszolgáltatóktól egy vagy

több adatgyűjtőnek, beiktatva egy indexelési rendszerhez vagy automatikus klasszifikációhoz

hasonlítható folyamatot. A Dublin Core Metadata Initiative technikai irányelvein alapuló

PICO (Portale della Cultura Italiana On-line) kereszt-domain alaklmazásprofil (cross-domain

Application Profile) adoptálásával a CI pedig biztosítja a digitális erőforrások

interoperabilitását. A PICO különböző repozitóriumokból végzi a metaadatgyűjtést, és azokat

az Europeana rendszerébe exportálja, összhangban az Europeana Adatmodelljével (EDM –

Europeana Data Model).

Miután az adott metaadatok lekérdezése megtörtént a CI-ban, a felhasználó közvetlen

hozzáférhet az adat forrásához a szolgáltató weboldalán vagy más csatornákon keresztül,

kapcsolatba léphet vele a forrással kapcsolatos bővebb információkért.

A portál több mint 2,4 millió metaadatot aggregál 32 nyilvános és magán ügyféltől olyan

tematikus aggregátorokat is lefedve, mint az Internet Culturale, az Olasz Könyvtárak (Italian

Librarires) portálja, amely az ICCU által vezérelt és létrehozott felület. Az Internet Culturale

rendszerében publikált metaadat automatikusan átkerül a CI-ba, majd – abban az esetben, ha

az adatot szolgáltató könyvtár beleegyezik – az Europeanába. Mint nemzeti aggregátor a CI a

legfontosabb olasz tartalomszolgáltatója az Europeanának: különböző szolgáltatóktól

közel 720 000 metaadat került az Europeanába a CI rendszerén keresztül. Jogilag a „kreatív

közjavak” (Creative Commons Public Domain Dedication CC0) lincencrendszerének a

feltételei érvényesülnek, amely az Europeana Adatcsere Megállapodás (Europeana Data

Exchange Agreement) értelmében kötelező az Europeana portálon nyilvánosságra hozott

metaadatokra tekintve.

Page 214: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

214

Az Europeana-adat újrafelhasználáson alapuló stratégiájával összhangban a Culturaitalia nem-

rég bemutatta a nyílt adatok iránti elkötelezettségét (http://dati.culturaitalia.it), amely szintén

lehetővé teszi a különböző adatbázisokban történő keresési opciót, Linked Open Data

formátumban SPARQL végpontot használva. Ennek a módszernek a segítségével

megvalósulhat a metaadatok széles körű terjesztése, összekapcsolása és gazdagítása. Az erre a

témára vonatkozó „dati.culturaitalia.it” kísérleti projekt 2012-ben vette kezdetét annak az

érdekében, hogy létrejöjjön egy Összekapcsolt Nyílt Adat Szolgáltatás (továbbiakban:

LOD),86

amely fokozatosan hoz létre nyílt adatkészleteket a CI weboldalának állományából.

Az alkalmazást a CI csapata tervezte a pisai Scula Normale Superiora (továbbikaban: SNS)

technikai és tudományos támogatásával, annak az érdekében, hogy a CI által aggregált

források egy nagyobb szemantikus hálózatba is bekerüljenek a LOD elveinek megfelelően.

Ennek szolgáltatásnak egy korai verziója 2013 márciusa óta online hozzáférhető volt mint a

CI egy LOD-nak kialakított részlege, de jelenleg mint LOD, a Thesaurus PICO teszi

elérhetővé, ezzel elősegítve a különböző források böngészését domain cím és metaadat

alapján a következő adatkészletekben: Accademia di Santa Cecelia, ArtPast Project, Digibess,

ICCU, Internet Culturale, Michael Italia, Polo Museale Fiorentino, Regione Marche, Anagrafe

delle Biblioteche Italiane. Az adatok a CC0 1.0 – Universal Public Domain Dedication licenc

alatt szerepelnek. Egyetértésben az ICCU és az Europeana Adatcsere Megállapodás

(Europeana Data Exchange) által lefektetett irányelvekkel, amint szélesedik a nyílt licenc alá

tartozó adatbázisok további köre, úgy kerülnek LOD-ként publikálásra.

A CI platformja a kísérletben részt vehető szolgáltatók által benyújtott adatkészleteket XML

PICO formátumba kivonatolja, majd a PICO metaadatokat konvertálja CIDOC szabvány

alapján, amellyel összhangban van az Emilia Masci (SNS) által kidolgozott leképezési

dokumentum. A leképezés egy XML stylesheet-en megy végbe és eredményként egy

RDF/XML formátumú ábrázolás nyerhető ki minden egyes szolgáltató metaadatáról. A CI

repozitórimua ezek után szemantikus dúsítást tesz lehetővé négy különböző típusú

referencia-erőforrással:

Besorolási állomány (authority file) hasonlóan, mint a Nemzetközi Virtuális

Katalógustár (VIAF) rendszerében

GeoNames (www.geonames.org/)

SKOS-ben PICO Thesaurus

DCMI szótár (DCMI Type vocabulary)

86 Linked Open Data Service

Page 215: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

215

A SPARQL végpontja hozzáférést biztosít RDF metaadat struktúrához a CIDOC – Erlangen

CRM/OWL által megvalósított Konceptuális Referencia Modell (Conceptual Reference

Model) alapján. Az adatok három lekérdezési felületen kereshetők a dati.cutluraitalia.it

három szekciójának megfelelően:

Szöveges keresés: lehetőség van szabadszavas keresés végrehajtására minden

triplet-re amit az adati.cutluraitalia.it tartalmaz

SPARQL lekérdezés: a felhasználók kipróbálhatják magukat a SPARQL

lekérdezésben.

iSPARQL lekérdezés: egy összetettebb lekérdezési felület haladó felhasználóknak

A Dati.CulturaItalia-ban elérhető OAI (Open Archives Initiative) szolgáltatás, amely

lehetővé teszi XML vagy RDF metaadat struktúra elérhetőségét különböző sémák alapján:

oai-dc (xml): OAI-PMH séma, amelyet az Open Archives Initiative Protocol for

Metadata Harvesting adoptált

pico (xml): PICO Alkalmazásprofil, a CulturaItalia Alkalmazásprofil

cidoc (rdf): CIDOC - Conceptual Reference Model in the implementation of

Erlangen CRM/OWL

Az Europeana 2012 októberében transzformált LOD rendszerbe egy nagy számú aggregált

metaadatkészletet, amely a data.europeana.eu volt elérhető. A kísérlet jelenlegi verziója 20

millió szöveg, film- és hanganyag metaadatát tartalmazza, amelyet az Europeana gyűjtött.

Befejezés

A CulturaItalia és az Europeana közös víziója hogy az olasz kulturális örökséget munka,

tanulás vagy szórakozás céljából mindenki számára elérhetővé tegye. A partnerek számára

biztosítják a metaadatok transzformációját a LOD rendszerbe, egyetlen feltétellel, hogyha

adoptálják a CCPD (Creative Commons Public Domain Dedication) CC0 irányelveit. A

projektnek köszönhetően a múzeumok, a könyvtárak és a levéltárak elkezdték az adataikat

nyilvánossá tenni a Creative Commons szabványainak és licenc feltételeinek megfelelően. A

közös cél, a LOD Cloud fejlesztésében való részvétel – amely fontos lépést jelent a kulturális

örökség digitális formájának a népszerűsítésében –, vagyis csomóponttá válni egy széles

hálózatban, és közreműködni a digitális tartalom felhasználásának egy innovatív

folyamatában, a metaadatok integrációja és dúsításán keresztül.

A világhálón történő publikálás egyik legjelentősebb hozadéka az exponenciális

adatnövekedés, továbbá azzal, hogy a LOD technológia integrálja és megkönnyíti a webes

Page 216: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

216

hozzáférést a létrehozott adatokhoz, új lehetőségeket kínál a köz- és magángyűjtemények

valamint a kutatók számára.

Milyen haszonnal jár a kulturális intézményeknek a LOD használata?

a felhasználókat aggregált tartalom felé irányítja (például a keresőmotorok

optimalizálásával), így növekszik a kulturális webfelületek látogatottsága

lehetővé teszi innovatív szolgáltatások és új üzleti modellek fejlesztését (például

biztosít egy új licenckeretet az alacsony minőségű képek ingyenes, és a nagy felbontásúak

fizetős használatához)

a közös adatok megosztásával előmozdítja az intézményközi együttműködést

(múzeumok, levéltárak, könyvtárak)

a LOD köré építhető új szolgáltatásokkal (API, APP) további lehetőséget biztosít a

metaadatok és a tartalmak használatának az elsajátításához

A kulturális örökség adatainak a birodalmában egyre növekszik a CC0 alkalmazása. Ez azt

jelenti, hogy a könyvtárak, a múzeumok és a levéltárak lemondtak a szerzői jogaikról, hogy

hatékonyan helyezzék nyilvános domainre az adataikat. Mindemellett az adatok nyílt és

összekapcsolt adatként érhetők el, ami azt jelenti, hogy az adatkészletek RDF-ként (Resource

Description Framework) szerepelnek a weben, ezáltal lehetőség nyílik egyes adatok más

forrásból származó adatokkal történő összekapcsolására.

Tim Berners Lee meghatározása alapján a LOD olyan LD (linked data), amely egy nyílt

felhasználásra jogosító licenc-szel jelent meg, és ahogyan a „nyílt” szó is mutatja, ami szerint

az adatok nyilvánosságra hozatala olyan licenc vagy jogi eszköz alatt történik, amely

mindenki számára lehetővé teszi azok ingyenes használatát és újrafelhasználását. Ez az

elvárás az alapvető eleme a LOD felépítésének. Továbbá, Tim Berner-Lee ötcsillagos

rendszere alapján ez a legalapvetőbb módja annak, hogy az adatok online felületen elérhetővé

tegyék: „elérhetővé tenni őket a weben (bármilyen formátumban), de egy nyílt licenc-szel”.

Ahogyan a kulturális intézmények alkalmazni kezdik a LOD gyakorlatokat, a digitális

gyűjteményekkel kapcsolatos szellemi tulajdonokra vonatkozó jogok kérdése egyre inkább

előtérbe kerülnek. Az érintett intézményeknek a gyűjteményeiket alkotó tartalmak kapcsán

gyakran adódik problémájuk a jogi kérdések terén, mivel sok esetben nincsenek birtokában a

szerzői jogoknak. A szerzői jogok sokszor a munkák alkotóit vagy a jogok átruházásával

közvetítőket illetnek meg, és ilyen esetekben az intézményeknek engedélyt kell kérniük a

digitális gyűjtemény online közzétételénél.

Page 217: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

217

A jogi körülmények a kulturális gyűjtemények leírására használt metaadatok tekintetében

általában kevésbé összetettek. A tényadatok nem tartoznak szerzői jogvédelem alá, és azoknál

az eseteknél ahol a leíró metaadat rekordok vagy rekord gyűjtemények mégis (ez lehet azért

mert nem kizárólag tényadatokat tartalmaznak vagy előfordulhat, hogy eltérő jogok

vonatkoznak rá, mint például az Európai Unió sui generis adatbázis joga), ott általában az

intézmény a jogosult. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb esetben az intézmény függetlenül dönthet

a leíró metaadatok publikálásának a módjáról, ennél fogva lehetőségük van LOD

rendszerének a megközelítésmódját választani, ha szeretnék.

Összefoglalásként elmondható, hogy a szellemi tulajdon kezelése során elkerülhetetlenné

válik a LOD-hoz csatlakozni, főképpen, ha úgy tekintünk a tudásra mint gazdasági javakra: az

EU Bizottság megalkotott egy stratégiai elvet, miszerint minden olyan információ, amely –

bizonyos kivételektől eltekintve – az állami szektorban található, az újrahasználható, akár

kereskedelmi célokra is; továbbá, ez a szemlélet maga után vonja az adatok

újrafelhasználására vonatkozó szabályrendszerek kiigazítását. Az Európai Parlament és az

Európai Unió Tanácsa 2013. június 26-án pozitívan ható intézkedést hajtott végre a

2013/37/EU számú utasítással, amely a nyilvános dokumentumok újrahasznosítási jogával

kapcsolatban elfogadható, marginális díjszabásban határozta meg a digitális kulturális

tartalmak sokszorosításának, biztosításának és terjesztésének a költségeit.

A CulturaItalia hisz abban, hogyha képes hozzáférést biztosítani a digitális kulturális

örökséghez nyílt felhasználású online felületeken, és ez idővel a társadalomnak és a

gazdaságnak egyaránt a hasznára fog válni. Annak az érdekében, hogy ez megvalósuljon

közös felelőséggel tartoznak és amilyen széles körben csak lehetséges támogatni fogják a

„memóriaintézményeket”87

szabványok létrehozásával, új technológiák elfogadtatásával,

szerzői jogok megváltoztatásával és új fejlődő üzleti modellek fejlesztésével.

Forrás: Journal Procedia Computer Science: Article title: Culturaitalia, the Italian National

Content Aggregator in Europeana Reference: PROCS4085 , Ottobre 2014, http://ac.els-

cdn.com/S1877050914013684/1-s2.0-S1877050914013684main.pdf?_tid=4a8f8df6-7afa-

11e4-886a00000aacb35f&acdnat=1417617794_4c543dfd9ad4bae91f5478b4ec4aefb7

87 Újabban egyre gyakrabban lehet hallani, olvasni a levéltár, a múzeum, illetve a könyvtár együttes megnevezésére a

közgyűjtemény helyett az angol „memory institutions” magyar megfelelő-jeként a „memóriaintézmények”, a „memória

intézményei” vagy az „emlékezet intézményei” kifejezést. A hagyományos értelemben valóban mindhárom intézménynek

alapvetően a kollektív emlékezet írott, tárgyi, illetve nyomtatott vagy audiovizuális, illetve e-dokumentumainak gyűjtése,

őrzése és kutathatóvá tétele a feladata. In: Kégli Ferenc Magyar könyvtártörténeti kronológia. 4. kötet, 2008–2010, Pótlások,

javítások, 996–2007, DOI 10.17167/MKSZ.2015.3.357

Page 218: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

218

A Német Digitális Könyvtár (Deutsche Digitale Bibliothek – DDB)

A Német Digitális Könyvtár (Deutsche Digitale Bibliothek – DDB) célja, hogy az internet

segítségével mindenki számára szabad hozzáférést biztosítson Németország kulturális és

tudományos örökségéhez, vagyis könyvek, archívumi anyagok, képek, szobrok, zeneművek

és más hangzódokumentumok, filmek és kották millióihoz. Nemzeti aggregátorportálként a

DDB hálózatba foglalja, összeköti egymással az összes német kulturális és tudományos

intézmény digitális kínálatát, az egyedülálló német kulturális örökséget és tudást

kényelmesen, egyetlen központi platformról teszi elérhetővé. Emellett nem titkolt célkitűzés,

hogy a DDB-vel Németország biztosítani és növelni kívánja a versenyképességét a tudomány,

kutatás és képzés terén. A kutatás, oktatás és gazdaság szférájában minden korábbinál jobb

keresési lehetőséget jelent, ha helytől és időtől függetlenül, bármely internethozzáféréssel

rendelkező számítógépről, egy központi felületről válik hozzáférhetővé minden információ.

Ennek a víziónak a teljes megvalósításához – a projektrésztvevők saját megfogalmazása

szerint – még hosszú utat kell bejárni, a német kulturális és tudományos örökség digitalizálása

hosszú évekig tartó folyamat.

A DDB első béta-verziója 2012 novemberében vált nyilvánossá, az első teljes verzió pedig

2014. március 31-én nyílt meg a nagyközönség előtt. Azonban a rendes működés beindulása

óta is folyamatosan bővülnek a portál funkciói. A résztvevő kulturális és tudományos

intézmények száma – és ezzel a portálon keresztül megtalálható anyagok mennyisége –

dinamikusan nő. Jelenleg összesen 4371 intézmény (múzeum, levéltár, könyvtár,

kutatóintézet, műemlékvédelmi egység, médiaanyagokat kezelő intézmény stb.) tagja a Német

Digitális Könyvtárnak. A portálról elérhető rekordok száma 2018-ban átlépte a 24 milliót.

A DDB néhány alapelve és tulajdonsága:

„Iránytű az információk tengerén” A DDB-n – az általános, népszerű keresőoldalakkal

szemben – ellenőrzött, autentikus adatok és rekordok szerepelnek az egyes

tartalomszolgáltatók szakmai garanciájával.

„A demokratikus tudástársadalomért” A demokrácia alapja az aktív részvétel – ennek

alapja pedig az információ: a DDB hozzájárulás a jelen és a jövő tudás- és információalapú

társadalmához.

„Bekötve Európába” A DDB-vel Németország kiveszi a maga részét az európai örökség

digitalizálásából, amely törekvés európai szinten az Europeana portálban ölt testet.

Page 219: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

219

„A szövetségi állam, az egyes tartományok és a települési közösségek közös projektje” A

DDB létrehozásán és működtetésén 2007 nyara óta együtt dolgoznak a szövetség, a

tartományok és a települések képviselői. Az infrastruktúra kiépítésére a szövetségi állam

2011-ig hozzávetőlegesen 8,5 millió eurót bocsátott rendelkezésre, azóta pedig mintegy 2,6

millió eurót fordítanak évente a rendszer működtetésére – ez a költség megoszlik az említett

három szint között.

„A szerzői jog védelme” A DDB használata díjmentes, de a szerzői és más jogokat

tiszteletben kell tartaniuk a felhasználóknak. Ezekkel a jogokkal pedig nem a közzétevő DDB,

hanem az eredeti tartalomszolgáltatók rendelkeznek, így az esetlegesen szükséges hozzáférési

korlátozásokkal és költségvonzatokkal kapcsolatban is ők az illetékesek. Jelenleg a DDB

felületén túlnyomórészt nem kereskedelmi célú, ingyenes tartalmak szerepelnek. Tervbe van

véve, hogy a jövőben szerzők és forgalmazók (például kiadók és képügynökségek) is

közzétehetnék a DDB-n keresztül a kereskedelmi forgalomra szánt műveiket, megfelelő

díjfizetéshez kötve a hozzáférést, ennek a folyamatnak a részletei azonban még tisztázásra

várnak.

A DDB nemcsak a résztvevő intézmények és a rekordok számának tekintetében növekszik, de

folyamatos fejlesztések és funkció- és profilbővülés jellemzi. Az utóbbi évekkel kapcsolatban

kiemelhetjük a 2015 óta üzemelő DDBpro aloldalt, amely a tartalomszolgáltató partnerek

tájékoztatását szolgálja. A portál informatikai háttere 2016-2017-ben teljesen megújult. Ennek

keretében többek között új, egységes multimédiamegjelenítés vált lehetővé, és megindult a

„DDB Journal”, vagyis a portál online magazinja. A Journal része az a modul is, amelynek

segítségével a rendszerben rendelkezésre álló anyagokból virtuális kiállításokat és történeteket

lehet összeállítani (kulcsszó: a portálon lévő tartalmak kontextualizálása). Ennek most készül

a továbbfejlesztett változata DDB Studio elnevezéssel. 2017-ben elindult a speciális levéltári

alrendszer, az Archivportal-D is. A 2020-ig tartó időszakra szóló stratégia prioritásai között a

tartalmak mennyiségi bővítése mellett szerepel azok minőségének javítása, valamint az

adatfeldolgozási folyamatok optimalizálása és a felhasználói elégedettség növelése is.

Források:

https://www.deutsche-digitale-bibliothek.de/content/ueber-uns (a DDB általános bemutatása)

https://www.deutsche-digitale-bibliothek.de/content/ddbforum-praesentationen (a legutóbbi

DDB fórum prezentációi)

https://www.deutsche-digitale-bibliothek.de/content/journal (a DDB online magazin-modulja)

https://pro.deutsche-digitale-bibliothek.de/ (a DDB aloldala az adatszolgáltató partnerek

számára)

Page 220: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

220

Gallica – a Francia Nemzeti Könyvtár digitális adatbázisa

A Gallica a Francia Nemzeti Könyvtár (Bibliothèque nationale de France) – partnerkönyvtárai

közreműködésével – létrehozott digitális adatbázisa, amelynek célja, hogy francia nyelvű

dokumentumok széles tárházát – folyóiratokat, könyveket, képeket, műtárgyakat, zenei,

illetve egyéb hanganyagokat – tegyen nyilvánossá és kereshetővé a széles közönség számára.

A Gallica célkitűzése továbbá a francia kulturális örökség, és annak Európára, valamint a

világra gyakorolt hatásának bemutatása.

A projekt 1988-ban indult, amelynek eredeti célja a kiválasztott dokumentumoknak a

könyvtári olvasók számára történő hozzáférhetővé tétele volt a könyvtár számítógépein. A

világháló 1990-es évekbeli rohamos elterjedése módosította ezt a célt: immár a

dokumentumok ingyenes és a világháló révén mindenki számára történő hozzáférhetőségére

helyeződött a hangsúly. A 2000-es években a digitalizált dokumentumok száma egyre nőtt, és

2010-re megközelítette az egymillió darabot. Ezzel egyidőben a digitalizált dokumentumok

között különálló csoportokat hoztak létre (pl. időszak, téma szerint), valamint a technológiai

fejlődés – például az optikai felismerhetőséget elősegítő szoftver révén – lehetővé tette a

dokumentumokban történő kereshetőséget is. 2013-ban létrejött a Gallica szerkesztői oldala

(blog formájában), 2014-re a digitalizált dokumentumok száma elérte a 3 milliót. 2015

szeptemberében pedig a Gallica új, átdolgozott dizájnt és honlapfelületet kapott. Jelenleg

(2019. február) a Gallica adatbázis több mint 5 millió dokumentumot foglal magában.

A Gallica adatbázis néhány alapelve és tulajdonsága

„Francia kulturális örökség terjesztése” – A Gallica a francia írott, hangzó és képi

kulturális örökség digitalizálását, és így széles hozzáférhetővé tételét tűzte ki fő céljául. A

digitalizált nemzeti örökség területei között változatosan találhatóak – többek között –

történelmi, irodalmi, tudományos, filozófiai, jogi, közgazdasági, valamint politikatudományi

dokumentumok. Néhány külföldi klasszikus is megtalálható az adatbázisban (eredeti nyelven

vagy fordításban), azonban a Gallica adatbázis túlnyomórészt a francia alkotók műveit gyűjti,

és ezzel a francia kultúra Európára és a világra gyakorolt hatását hivatott közvetíteni.

Page 221: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

221

„Könyvárak közti együttműködés” – A Gallica révén a Francia Nemzeti Könyvtár mintegy

300 partnerkönyvtárral áll kapcsolatban. A digitális együttműködési programoknak

köszönhetően például az évente 70.000 darab digitalizált nyomtatott dokumentum

egyharmada a Francia Nemzeti Könyvtár mintegy 50 partnerkönyvtárából származik. Ezek a

dokumentumok a Gallica adatbázisban érhetőek el. Amennyiben a partnerkönyvtáraknak is

van digitális könyvtáruk, akkor a dokumentumok metaadatát a Gallica hivatkozni tudja. A

felhasználó ebben az esetben a partnerkönyvtár oldalára kerül átirányításra, ezeket a

dokumentumokat az adott partnerkönyvtár honlapján tudja megtekintetni. Többszázezer

dokumentum válik így elérhetővé több mint 90 partnerkönyvtár adatbázisából. Amennyiben a

partnerkönyvtárnak nincs digitális adatbázisa, akkor azok gyűjteményeit a Gallica adatbázis

beintegrálhatja saját adatbázisába.

„Szerzői jogok védelme” – Az adatbázis olyan gyűjtemények számára biztosít hozzáférést,

amelyek szerzői jogi díjazástól mentesek, vagy a szerzőkkel megállapodás született a szerzői

díjakról. A Gallica adatbázis csekély része – ahol a szerzői jogok miatt a távoli hozzáférés

nem lehetséges – a Francia Nemzeti Könyvtár kutatószobáiban elhelyezett számítógépeken

tekinthető meg.

„Széleskörű hozzáférhetővé tétel” – A Gallica használata díjmentes, mindenki számára

hozzáférhető, használata regisztrációt nem igényel, ráadásul a keresett dokumentumok –

túlnyomó többségükben – a felhasználó saját gépére is letölthetők. A Gallica adatbázis

célcsoportjai között egyaránt megtalálhatók a diákok, a tudományos szféra munkatársai,

illetőleg a könyvek szerelmesei is. A Gallica a már említett szerkesztői blogon kívül havi

rendszerességgel ad ki hírlevelet, valamint rendelkezik Facebook profillal, Twitter és

Instagram fiókkal, illetve Pinterest oldallal is. A Francia Nemzeti Könyvtár szintén elérhetővé

tette a Gallica iOS és Android operációs rendszer alapú mobileszközökre telepíthető

alkalmazását. Az ingyenesen letölthető alkalmazásban a Gallica teljes anyaga hozzáférhető,

illetve a különböző digitális kollekciókban keresni is lehet.

„Európai együttműködés” – A Francia Nemzeti Könyvtár más európai könyvtárakkal

közösen dolgozik az Europeana digitális könyvtári adatbázison, amely az európai történelmi

és kulturális örökség hozzáférhetőségét hivatott szolgálni. Ebből a célból a Gallica

adatbázisában rögzített tartalmakat rendszeresen integrálják az Europeana rendszerébe.

Page 222: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

222

A Gallica adatbázis működését két fő pénzügyi forrás biztosítja: a Francia Nemzeti Könyvtár

saját költségvetése, valamint a Nemzeti Könyvközpont (Centre National du Livre) által

biztosított támogatások. 2002 és 2012 között a Francia Nemzeti Könyvtár költségvetéséből

összességében 17 millió eurót áldoztak digitalizációs projektekre (ebbe azonban nem csupán a

Gallica fejlesztése tartozik), 2007 és 2014 között a Nemzeti Könyvközpont 46,7 millió eurót

fordított – szintén nem csupán a Gallicát magába foglaló – digitalizációs projektekre.

A Gallica eredményességét mutatja, hogy amíg a Francia Nemzeti Könyvtár látogatói száma

naponta 3000 fő, addig a Gallica digitális adatbázis felhasználóinak napi száma ennek több

mint háromszorosa. A Gallica jövőbeni célkitűzései között szerepel – a felhasználók

szokásainak feltérképezése révén – a felhasználói élmény folyamatos javítása, valamint a

digitalizált művek számának – például a jogtudományi, jogi szabályozási területen történő –

további növelése.

Források:

https://gallica.bnf.fr/html/und/a-propos (a Gallica története és általános bemutatása)

https://gallica.bnf.fr/accueil/fr/content/accueil-fr/?mode=desktop (a Gallica kezdőoldala)

https://gallica.bnf.fr/blog (a Gallica szerkesztői blogja)

http://www.bnf.fr/fr/la_bnf/missions_bnf.html (a Gallica bemutatása a Francia Nemzeti

Könyvtár oldalán)

http://www.bnf.fr/documents/bnf_schema_numerique.pdf (a digitalizációval kapcsolatos

projektek a Francia Nemzeti Könyvtár oldalán)

https://www.youtube.com/watch?v=OLV48q8Yz8U&list=PLtRFEzn7EZGLY8CN-

eWd6sFx8hWfs0rJB (a Francia Nemzeti Könyvtár Gallica adatbázist bemutató videója)

Page 223: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

223

XI. ADATGAZDAGÍTÁS

11.1 Az adatgazdagítás folyamata

A kulturális örökség intézményei egyre nagyobb számban kapcsolódnak a GLAM (Galleries,

Libraries, Archives, Museums) szektor valamely aggregációs szolgáltatásához azzal a céllal,

hogy digitalizált tartalmaik minél széles körben elérhetőek legyenek. Az objektumok leíró

(deszkriptív) adatainak kereshetőségét, valamint a különböző entitások között lévő

kapcsolatok feltárását nagyban segíti az adatgazdagítás gyakorlata. A bővítés történhet a

tartalomgazda intézmény felől, de általánosabb, hogy a plusz információk hozzáfűzését az

aggregátor vállalja fel.

Adatgazdagítás: Új információk hozzáadása a már meglévő metaadatokhoz, valamint új

kapcsolatok létrehozása a gazdagított erőforrások és más adatforrások (kontrollált szótárak,

authority fájlok) között. A kontextualizáció lehetővé teszi a dokumentumok/objektumok

asszociatív kereshetőségét, és kapcsolatot teremt az egyes gyűjtemények között.

Formái

Adatgazdagítás saját forrásokból (háttéradatbázisok használata)

Adatgazdagítás külső forrásokból (szótárak, névterek, tezauruszok, ontológiák)

Folyamata

Analízis

A metaadatmezők és erőforrás-leírások elemzése, a kapcsolódó források kiválasztása,

az összekapcsolás szabályrendszerének kidolgozása

Összekapcsolás

A metaadat mezők értékeinek összekapcsolása a külső erőforrásokkal, kontextusba

helyezés, legtöbbször egyenértékű kapcsolatok létrehozása

Szemantikai bővítés/kiterjesztés

Többnyelvű szinonimák kapcsolása a kifejezésekhez, valamint szűkebb vagy bővebb

jelentéskör hozzárendelése a gazdagított értékekhez

Technika

Manuális

Az adatgazdagítás történhet manuálisan, emberi erőforrás bevonásával. Ebben az

esetben kézzel történik a metaadatok és a külső források (szótárak, névterek stb.)

értékeinek összekapcsolása.

Automatikus

Page 224: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

224

Nagy mennyiségű adat esetén az összerendelés folyamatát jelentősen felgyorsítja a

szoftveresen végzett automatikus adatgazdagítás lehetősége. Nagy körültekintést

igényel, mivel fenn áll a veszélye, hogy téves kapcsolatok keletkeznek, illetve túl tág

vagy túl szűk szemantikai értelmezések.

Az adatgazdagítás dimenziói

Személy (szerző, alkotó, közreműködő stb.)

Hely (hely, régió stb.)

Idő (időpont, kor, korszak stb.)

Fogalom (anyag, technika, objektumtípus stb.)

Leggyakrabban használt források (szótárak, névterek, tezauruszok, ontológiák)

Személy

VIAF : The Virtual International Authority File https://viaf.org/

ULAN : Union List of Artist Names http://www.getty.edu/research/tools/vocabularies/ulan/

DBpedia https://wiki.dbpedia.org/

wikidata https://www.wikidata.org/

Petőfi Irodalmi Múzeum személynévtere https://opac-nevter.pim.hu/

FOAF : Friend of friend ontology http://www.foaf-project.org/

Idő

Time Ontology in OWL https://www.w3.org/TR/owl-time/

PeriodO http://perio.do/en/

DBpedia https://wiki.dbpedia.org/

wikidata https://www.wikidata.org/

Hely

GeoNames https://www.geonames.org/

TGN : The Getty Thesaurus of Geographic Names,

http://www.getty.edu/research/tools/vocabularies/tgn/index.html

Pleiades https://pleiades.stoa.org/

Page 225: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

225

Fogalom

AAT: Art&Architecture Thesaurus http://www.getty.edu/research/tools/vocabularies/aat/

DBpedia https://wiki.dbpedia.org/

wikidata https://www.wikidata.org/

GEMET: General Multilingual Environmental Thesaurus

https://www.eionet.europa.eu/gemet/en/themes/

Iconclass http://www.iconclass.org/

11.2 Az Europeana gyakorlata

Az Europeana nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az oldalán publikált rekordokat szemantikusan

is gazdagítsa, ezért az elmúlt években kidolgozta a saját adatgazdagítási gyakorlatát. Az

automatikusan végzett folyamat lépései (analízis, összekapcsolás, bővítés) során a

metaadatokban található karakterláncokat összekapcsolják linkelt nyílt adatkészletekkel,

(Linked Open Data) szótárakkal. Különösen fontos a nyelvi megfeleltetések minél szélesebb

körű szolgáltatása. Az Europeana beépítette saját adatmodelljébe (Europeana Data Model) azt

a szemantikai réteget, amely a gazdagítás dimenzióinak leképzését támogatja: személy –

edm:Agent; hely - edm:Place; idő – edm:TimeSpan; skos:Concept. A modell segítségével az

aggregációhoz csatlakozott partnerintézmények is feltölthetik saját többnyelvű, nyílt

szótárkészletüket.

Az Europeana által használt források:

Vocabulary URL

MIMO Concepts http://www.mimo-db.eu/

MIMO Instrument makers http://www.mimo-db.eu/

The Getty - Art & Architecture Thesaurus

(AAT) http://vocab.getty.edu/

The Getty - Union List of Artist Names

(ULAN) http://vocab.getty.edu/

Virtual International Authority File (VIAF) http://viaf.org/viaf/

Geonames http://sws.geonames.org/

IconClass http://iconclass.org/

Gemeinsame Normdatei (GND) http://d-nb.info/gnd

Israel Museum Jerusalem Concepts http://www.imj.org.il/imagine/thesaurus/objects/

Partage Plus concepts http://partage.vocnet.org/

Page 226: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

226

data.europeana.eu WWI Concepts from

Library of Congress Subject Headings

(LCSH) http://data.europeana.eu/concept/loc

Europeana Sounds Genres http://data.europeana.eu/concept/soundgenres/

EAGLE Material & Object Type http://www.eagle-network.eu/voc/

DISMARC Formats & Genres http://purl.org/dismarc/ns/

UDC http://udcdata.info/rdf/

UNESCO Thesaurus http://vocabularies.unesco.org/thesaurus/

Az Europeana portál rekordmegjelenítő oldalán láthatjuk az adatgazdagításként felvett

információkat.

Az adatgazdagítás hasznosulása

Az elérhetőség és a visszakereshetőség minőségének javítása

Az adatok elérése a szemantikus weben

Nyelvi akadályok leküzdése (többnyelvűség)

Gyűjtemények közötti kapcsolat kiépítése

Fogalmi jelentéskör bővítése

Azonos névtereket használó szolgáltatásokra épülő újabb szolgáltatások kiépítése

Page 227: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

227

11.3 Oktatási szempontú adatgazdagítás

A Közgyűjteményi Digitalizációs Stratégia szempontrendszerében kiemelt helyet foglal el a

kulturális intézményekben keletkezett digitális tartalmak újrahasznosítása az oktatás területén.

Ahhoz, hogy a köznevelésben résztvevők számára a közgyűjteményi rendszerekben található

tartalmak kereshetővé váljanak, a műtárgyakat leíró metaadatokat bővíteni szükséges a

köznevelés tartalmi szabályozóinak fogalomkészlete alapján. Az értékkészlet kialakítása az

adatok olyan csoportosítására, rendezettségére ad megfelelő alapot, amelynek egyik fontos

elve lehet az altémák szerinti csoportosítás, a nevelés szakaszaihoz és a tartalmi

szabályozókhoz (Nemzeti alaptanterv, kerettanterv) való hozzárendelés, illetve a

szolgáltatásfejlesztés szempontjából fontos adatgazdagítás.

Page 228: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

228

XII. JOGI KERETEK

12.1 A szerzői jogi oltalom alatt álló alkotások felhasználása a közgyűjtemények

digitalizálási tevékenysége során

A szellemi alkotások, így a közgyűjteményekben őrzött kulturális javak is sokszínűek, ezért a

digitalizálási tevékenység megkezdése előtt elsődlegesen arra a kérdésre kell válasz adni,

hogy mikor kell a szerzői jogi szabályrendszert alkalmazni.

A szerzői jogról hazánkban a szerzői jogról szóló 1999. évi LXVI. törvény rendelkezik. A

törvény szokásos rövidítése: Szjt.

A szerzői jogi védelem kiterjed minden olyan irodalmi, tudományos és művészeti alkotásra,

amely a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jelleggel bír, bármely

mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőtől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó

értékítélettől függetlenül88

. Az Szjt. példálózóan felsorol bizonyos hagyományosnak

tekinthető műfajtákat, azonban ettől függetlenül védelemben részesül bármely olyan mű,

amely az egyéni, eredeti jellegből fakadó kritériumokat kielégíti.

A közgyűjteményi digitális felhasználások szempontjából releváns műtípusok különösen: 89

az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű,

a zenemű, szöveggel vagy anélkül,

színmű, zenés színmű,

a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás),

a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló

módon létrehozott alkotás és annak terve, a fotóművészeti alkotás, az

iparművészeti alkotás és annak terve, a jelmez, a díszlet és azok terve

(továbbiakban együtt: vizuális alkotások)

Az Szjt. rendelkezései egyes szellemi teljesítmények kapcsán megállapítják, hogy azok nem

sorolhatók a szerzői művek körébe. Nem minősül szerzői jogilag védett szellemi

teljesítménynek:

az ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet,

a folklór kifejeződései,

88 Szjt. 1. § (3) 89 Szjt. 1. § (2).

Page 229: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

229

a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy

hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az

ügyiratok, a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló

rendelkezések,

a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tények vagy napi hírek.

A fenti felsorolásból megállapítható, hogy szerzői jogilag védett alkotásokat őriznek a

muzeális intézmények, könyvtárak, audiovizuális archívumok; a levéltárakban őrzött

kulturális javaknak azonban csak kisebb részére alkalmazandó a szerzői jogi

szabályrendszer.

A szerzői jogok összessége, azaz a szerzői jogi védelem a szerzőt illeti, vagyis azt, aki a

művet létrehozta.90

A szerzői művek felhasználásának engedélyezésére a szerzői jogban

azonban nem csupán a szerző lehet jogosult, hanem a felhasználási engedélyek megszerzése

érdekében – adott esetben – más szerzői jogi jogosulthoz kell fordulni. Ezek a következők

lehetnek:

1. A szerkesztő91

2. Az örökös, a jogutód92

3. A munkáltató93

4. A szomszédos jogi jogosult94

5. Az adatbázis-előállító95

6. A fordító96

7. A művet először nyilvánosságra hozó97

8. A közös jogkezelő szervezetek

Jelen fejezet nem vállalkozik arra, hogy részletekbe menően ismertesse valamennyi esetben a

szerzői jogosultak engedélyezési jogkörét, felhívja azonban a figyelmet arra, hogy

amennyiben egy szellemi alkotás szerzői műnek tekintendő, annak digitalizálása szerzői

jogilag releváns cselekmény, ezért minden esetben egyedileg azonosítani szükséges a

szerzőt vagy más, szerzői jogosultat a törvény vonatkozó szabályai alapján.

90 Szjt. 4. § (1) A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző). 91 Szjt. 7. § (2) 92 Szjt. 9. § (4) 93 Szjt. 30. § 94 Szjt. XI. fejezet 95 Szjt. XI./A. fejezet 96Szjt. 4. § (2) 97 Szjt. 8.§

Page 230: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

230

A szerzői minőség igazolására a törvény98

egy ún. törvényi vélelmet állít fel.

1. számú ábra A szerző beazonosításának lépései

A fentiek alapján megállapítható, hogy a közgyűjtemények gyűjteményeinek részét

képező szerzői műnek minősülő kulturális javak felett – főszabály szerint99

– a szerzői

jogokkal a szerzői mű alkotója (szerzője) vagy más, szerzői jogokat megszerző jogosult

rendelkezik. 100

A szerzői jogok – főszabály szerint – a szerző életében és halálát követő 70 évig állnak

védelem alatt. A védelmi idő kezdetét:

a szerző halálát követő év első napjától;

közös művek esetén az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első

napjától;

ismeretlen szerző esetén a nyilvánosságra hozataltól kell számítani;

filmalkotás esetén a következő személyek közül utoljára elhunyt személy

halálát követő év első napjától kell számítani, függetlenül attól, hogy azok

szerzőtársként fel vannak-e tüntetve: a film rendezője, a forgatókönyvíró, a

dialógus szerzője és a kifejezetten a filmalkotás céljára készült zene szerzője.

98 Szjt. 94/B.§-a 99 Kivételt jelent a MNFA Filmarachívum Igazgatósága, amely közgyűjteményként maga is szerzői jogokat, nevezetesen az

állam által filmelőállítóként megszerzett vagyoni jogokat gyakorolja. 100

Bizonyos esetekben a közgyűjtemények is rendelkezhetnek szerzői jogokkal. Erre legtipikusabb a munkáltató jogszerzés

esete pl. a gyűjteményükbe tartozó tárgyakról készített szerzői jogi védelem alatt álló képek vagyoni jogait megszerezheti a

közgyűjtemény, illetve érvényesítheti pl. Magyar Állam tulajdonában lévő szerzői jogokat.

Aki a művet először nyilvánosságra hozta

Aki ezt a közös jogkezelő szervezet okiratával igazolja

Aki a művet sajátjaként önkéntes műnyilvántartásba vetette

Akinek a neve szerzőként a művön a fel van tüntetve

Page 231: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

231

A védelmi idő elteltével a művek közkincsbe tartoznak, azokat bárki engedély és

díjfizetés nélkül felhasználhatja.

A felhasználás megkezdése előtt minden esetben meg kell állapítani a fentiekben jelzett

szabályok szerint azt, hogy

1. a mű szerzői jogilag védett műnek minősül-e,

2. be kell azonosítani a szerző, illetve a szerzői jogosult személyét,

3. a szerző (életrajzi) adatai alapján meg kell állapítani, hogy a mű még szerzői jogi

védelem alatt áll-e.

A szerzői jogok a szerző személyhez fűződő jogainak és vagyoni jogainak az összességét

foglalják magukban.

A szerző személyhez fűződő joga, hogy:

a művét nyilvánosságra hozza (nyilvánosságra hozatalhoz való jog), illetve

művét a nyilvánosságtól visszavonja (eltiltáshoz való jog),

a művén a nevét feltüntessék, és szerzői minőségét elismerjék (névjog),

a művét ne torzíthassák el, változtathassák meg, vagy csonkíthassák meg (a mű

integritásához való jog).

A személyhez fűződő jogok jelentősége abban áll, hogy azok – a nyilvánosságra hozatal és az

eltiltás joga kivételével – a szerzőt a halála után és a védelmi időn túl is megilletik. Ez

egyúttal azt is jelenti, hogy a szerző nevét egy közkincsbe tartozó alkotás felhasználása

során is fel kell tüntetni, és a közkincsek esetében is általánosan érvényes a

megcsonkítás, eltorzítás elleni védelem joga.

A vagyoni jog díjigény vagy engedélyezési jog formájában ölt testet, amelyet a jogosultak

közös jogkezelő szervezetiken keresztül vagy egyedileg gyakorolnak.

A felhasználási tevékenység gyakorlati oldaláról a szerzői vagyoni jogok tehát azt

jelentik, hogy a felhasználáshoz engedélyt kell kérni, illetve a jogosultak számára

(közvetlenül vagy közös jogkezelő szervezeteiken keresztül) jogdíjat kell fizetni.

Page 232: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

232

A vagyoni jogok szempontjából egy szerzői mű digitális másolása a többszörözés101

fogalmának felel meg, vagyis egy vagy több másolat készítését foglalja magában. Az

internetes hozzáférhetővé tétel a mű példányainak interaktív nyilvánossághoz közvetítésével

valósul meg, amikor a művet vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy

teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét

és idejét egyénileg választhatják meg.102

A közgyűjteményi digitalizálási tevékenység

jogszerű végzéséhez egyrészt a többszörözésre, másrészt, - amennyiben a digitális

példányokat hozzáférhetővé teszik - interaktív nyilvánossághoz közvetítésre kell engedélyt

szerezni a szerzőtől vagy más szerzői jogosulttól. Fontos hangsúlyozni, hogy a digitális

másolaton – pusztán a digitális másolat előállításával – a közgyűjteménynek nem

keletkezik szerzői joga.

A vagyoni jogok szempontjából két fontos megjegyzés tehető a közgyűjteményi digitalizálási

tevékenységet illetően. Egyrészt - amint az a későbbiekben részletesen bemutatásra kerül - a

közgyűjtemények számára a megőrzési célú másolatkészítés szabad felhasználás. Tehát

amíg a digitális másolatot a közgyűjtemény megőrzési céllal (vagy tudományos kutatás

céljára) készíti, addig nem kell a szerzői jogok jogosultjától engedélyt kérni. Másrészről

viszont, ha a digitális példányokat a közgyűjtemény a nyilvánossághoz közvetíti, az már

csak jogosultak engedélyével valósítható meg jogszerűen.

A könyvtári szakterületen új értelmezési keretrendszert teremtett e téren az Európai Unió

Bírósága a C-174/15.103

számú ügyben hozott ítéletével, amelyben úgy értelmezte a nyilvános

haszonkölcsönzés fogalmát, hogy egy könyv olvasóhoz való „eljuttatása” nyilvános

haszonkölcsönzésnek minősíthető, és nem nyilvánossághoz közvetítésnek amennyiben az

alábbi három feltétel együttesen teljesül:

- az elektronikus műpéldányt közkönyvtár szerverén helyezik el,

- lehetővé teszik a felhasználó számára annak a saját számítógépén, letöltés útján

történő többszörözését, azzal a megkötéssel, hogy a haszonkölcsönzés időtartama alatt

e felhasználó csak egy példányt tölthet le, továbbá

- ezen időszak leteltét követően már nem használhatja fel az általa letöltött példányt.

101 Szjt. 18. §-22. § 102 Szjt. 26. § (8) bekezdése 103 2016. november 10-i, a Vereniging Openbare Bibliotheken kontra Stichting Leenrecht, C-174/15. sz. ügyben hozott ítélet

ECLI:EU:C:2016:856

http://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?num=C-174/15

Page 233: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

233

A fentieknek azért van jelentősége, mert a haszonkölcsönzési jog gyakorlása során a

könyvtárnak nem kell a szerzőkkel egyedileg felhasználási szerződéseket kötnie, a

jogosítást a közös jogkezelő végzi.

Összefoglalva:

A szerzői jogi jogosultkutatás eredményeképpen a közgyűjteményeknek az alábbi két

lehetősége áll fenn:

a gyűjteményeikben található közkincseket szolgáltatják

szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakat szolgáltatnak, ebben az esetben

azonban meg kell szerezni a megfelelő engedélyeket a szerzői jogi jogosultaktól és

számolni kell a felhasználások után járó jogdíjak fedezetével.

A tartalomszolgáltatás feltétele és jogi szempontból gyakran a digitalizálást célzó projektek

sikerének egyik záloga a közgyűjtemények gyűjteményeiben őrzött kulturális javak szerzői

jogi státuszának meghatározása, vagyis a gyűjteményekben őrzött kulturális javakkal

kapcsolatos jogosultkutatás elvégzése, amely magában foglalja a szerzői mű, valamint a

jogtulajdonos azonosítását, a védelmi idő számítást, majd ennek eredményeképpen a mű

szerzői jogi státuszának meghatározását.

12.2 A felhasználások engedélyezése, alternatív engedélyezési modellek

12.2.1 A felhasználások engedélyezése

1. Egyedi felhasználási szerződés: a szerzői művek felhasználására legtipikusabban a

szerző és a felhasználó között létrejövő felhasználási szerződés keretében kerül sor.

Ilyen felhasználási szerződés keretében használhatóak fel tipikusan az ún. nagyjogos

művek, amelyek esetében a felhasználási engedélyt kizárólag a szerző biztosíthatja.

2. Közös jogkezelés körében engedélyezhető felhasználások jogosítása: Az ún kisjogos

művek azok, ahol az aránytalan nehézségek elkerülése végett a mű felhasználására

vonatkozó felhasználási szerződést a felhasználó a közös jogkezelő szervezettel köti

meg, illetve a felhasználásra vonatkozó engedélyt a közös jogkezelő szervezet adja

meg. Ilyen esetekben a szerző a felhasználásért járó díjigényét is a közös jogkezelő

szervezet útján érvényesítheti.

3. A szabad felhasználás: a szerzői művek szabad felhasználása a szerzői jogok

legfontosabb korlátja, amelynek körébe olyan felhasználási módok tartoznak, amelyek

Page 234: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

234

esetében nincs szükség a szerző hozzájárulására (azaz felhasználási szerződés

kötésére) és a szerzőt főszabály szerint díjazás sem illeti meg.

A szerzői jogok gyakorlása megkülönböztethető aszerint, hogy ki adhat engedélyt a mű vagy

teljesítmény felhasználására. Az egyéni engedélyezés során kizárólag a szerző adhat

engedélyt a felhasználásra, a közös jogkezelésbe tartozó műtípusok és

felhasználási módok esetén elsősorban a közös jogkezelő szervezetek adhatnak engedélyt a

felhasználásra. A szerzői jogi közös jogkezelés lényege, hogy lehetővé tegye azt, hogy az

alkotók műveik felhasználását egyedi szerződéskötések helyett egy saját maguk által

létrehozott szervezeten keresztül engedélyezzék. Erre leginkább a művek tömeges

felhasználása esetén van szükség, amikor a költséges és sokszor kivitelezhetetlen

engedélyezéseket szervezett formában valósítják meg.

Az alábbi táblázat azt bemutatja be, hogy az egyes műtípusok szerint a szerzőt egyedileg

kell-e megkeresni vagy a közös jogkezelő szervezethez kell-e fordulni a jogszerű

felhasználás érdekében.

2. számú ábra a digitalizáláshoz szükséges szerzői engedélyek megszerzése

Releváns felhasználási módok

Szerzői művek és szomszédos jogi

teljesítmények Többszörözés

On-demand

felhasználás

1. Irodalmi művek

nagyjogos irodalmi mű (színpadra szánt

irodalmi, szakirodalmi, tudományos és

nagyobb terjedelmű, nem színpadra szánt

szépirodalmi mű)

egyéni egyéni

2. Zenei művek (hangfelvételek)

zenés színmű egyéni egyéni

kisjogos ("könnyű") zenei mű

(már nyilvánosságra hozott, nem színpadi

zeneművek és zeneszövegek, valamint az

ilyen színpadi zeneművekből vett részletek,

pl.: egy dal egy musicalból)

Artisjus Artisjus

Page 235: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

235

nagyjogos ("komoly") zenei mű, szöveggel

vagy anélkül

(a színpadi zeneművek és zeneszövegek, a

zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve

keresztmetszeteik)

egyéni egyéni

előadóművészi teljesítmény (hangfelvétel) egyéni EJI

hangfelvétel-előállítói teljesítmény

(hangfelvétel) Mahasz egyéni

3. Audiovizuális művek

filmalkotás és más audiovizuális mű egyéni/

Filmjus egyéni/ Filmjus

Sajátos a jogi helyzete az audiovizuális archívumokban őrzött magyar filmvagyonnak. Az

1989 előtt készült magyar filmalkotásokkal kapcsolatos felhasználási jogok túlnyomó részben

állami tulajdonban van, annak vagyonkezelője az Magyar Nemzeti Filmalap (MNF), illetve a

korábban az MTV által előállított filmek esetében a Médiaszolgáltatás - támogató és

Vagyonkezelő Alap (MTVA) . Az MNF online jogokkal akkor rendelkezik, ha azt már az

állami filmstúdió is megszerezte, bár ez az esetek elenyésző hányadában valósult meg,

tekintettel arra, hogy e jogok a filmek készítésének idején még túlnyomórészt ismeretlen

felhasználási módnak számítottak. A fentiek miatt az 1973 előtt készült filmek esetében a

többszörözés és terjesztés jogát, valamint az 1989 előtt készült filmek esetében pedig az „on

demand” felhasználás jogát a jelenlegi gyakorlat szerint nevükben a FilmJus közös jogkezelő

szervezet gyakorolhatja.104

. Az 1973, illetve 1989 után készült filmek esetében viszont a

FilmJus engedélyezési jogot általában nem gyakorolhat, csak a szerzők jogdíját érvényesíti.

Amennyiben tehát az audiovizuális archívum nem rendelkezik a többszörözés, illetve az

online hozzáférhetővé tétel jogával, az 1973, illetve 1989 előtt készült filmalkotások esetében

a FilmJus közös jogkezelőhöz fordulhatnak a szükséges jogosításokért, 1973, illetve 1989

után készült filmek esetében az engedélyeket meg kell szerezniük a jogosultaktól, a jogdíjak

megfizetése pedig a közös jogkezelő útján teljesíthető.

104 Szjt. 88. § (1) bek.

Page 236: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

236

12.2.2 A Creative Commons licencek alkalmazása

A kezdeményezés fő célja olyan kreatív művek mennyiségének növelése, melyeket mások

jogszerűen megoszthatnak egymással vagy felhasználhatnak a saját műveikhez. A CC nem

válthatja fel a szerzői jog rendszerét, mindössze kiegészíti azt, egy újabb alternatívát kínálva a

szerzőknek.

A CC egy internetes egyoldalú felhasználási nyilatkozat, amelynek keretében a jogtulajdonos

szabványos keretek között adhat engedélyt művei felhasználására. A licenc lényegében a

szerző által közzétett internetes egyoldalú jognyilatkozat arról, hogy mások hogyan

használhatják fel a művét.

A CC licenc fontos tulajdonsága a visszavonhatatlanság. A CC többször figyelmezteti a

szerzőt, hogy amennyiben ezt a licencet választja, az adott műre vonatkozólag, az végleges

lesz. Ennek a korlátozásnak gyakorlati oka van: ha egyszer egy művet elérhetővé teszünk az

interneten, akkor az gyakorlatilag megoldhatatlan, hogy a már letöltött művekre vonatkozólag

utólag megváltoztassuk a licencet.

A CC olyan építőelemeket bocsát a szerző rendelkezésére, amelyek a legtipikusabb

felhasználási módokat lefedi. A licenc három rétegből áll, az első a Legal Code, mely a

jogászok számára készül, a második a laikusok számára megfogalmazott Commons Deed

szöveg, amely összefoglalja a licenc adó és vevő számára a felhasználási feltételeket. A

harmadik rész pedig metaadatokból áll, amelyek mindössze a számítógépek által

érzékelhetőek (ezzel például egyszerűen lehet rátalálni a keresőmotorok segítségével a CC-vel

védett képekre). A Creative Commons licencek második rétege négy korlátozó feltétel

különböző variációiból áll össze105

Jelöld meg! A szerző megnevezése (Szjt. 12. §)

105 forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Creative_Commons

Page 237: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

237

Ne add el! Kereskedelmi forgalomba a szerző külön engedélye nélkül nem hozható

(Szjt. 16. §)

Így add tovább! A megadott CC-licenccel egyező formában adható további

felhasználási engedély a műre

Ne változtasd! A felhasználó csak a szerző külön engedélyével jogosult a művet fel-

vagy átdolgozni (Szjt. 29. §)

Az alábbiakban a leggyakrabban használt kombinációk kerülnek bemutatásra106

:

(forrás: https://creativecommons.org/about/downloads)

Az egyik leggyakrabban használt kombináció az a „Jelöld meg!-Ne Add el!-Ne változtasd!”

elemekből áll. Ez az egyik legmegszorítóbb licenc, csak a mű megosztását engedélyezi,

viszont a művet megváltoztatni nem lehet, és kereskedelmi forgalomba sem lehet hozni. Ez a

licenc csak a letöltést és a megosztást engedélyezi, amennyiben feltüntetik a szerző nevét

(vagy álnevét), de a felhasználó nem módosíthatja, nem készíthet belőle átdolgozást, illetve

nem használható kereskedelmi célra.

106 a licencek kiválasztásához segítséget nyújt a Creative Commons weboldala https://creativecommons.org/choose/?lang=hu

Page 238: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

238

(forrás: https://creativecommons.org/about/downloads)

A „Jelöld meg!-Ne add el!-Így add tovább!” licenc az előzővel ellentétben lehetőséget ad a

mű feldolgozására, amennyiben a felhasználó feltünteti az eredeti mű szerzőjét, viszont a mű

kereskedelmi célra nem használható fel. A feldolgozás nyomán létrejövő új mű csak

ugyanilyen licenc alatt jelenhet meg.

(forrás: https://creativecommons.org/about/downloads)

A „Jelöld meg!-Ne add el!” kombináció nem kereskedelmi célú átdolgozás és más művekben

való felhasználásra ad lehetőséget azzal a kikötéssel, hogy fel kell tüntetni az eredeti szerző

nevét. A licenc lehetővé teszi, hogy a művet terjesszék, módosítsák, felhasználják,

amennyiben feltüntetik a műhöz kapcsolódó információkat, kereskedelmi célú felhasználást

azonban nem tesz lehetővé.

(forrás: https://creativecommons.org/about/downloads)

A „Jelöld meg!-Ne változtasd!” licenc ugyan nem enged átdolgozást vagy más feldolgozást,

viszont a mű szabadon terjeszthető, akár kereskedelmi céllal is, azzal a feltétellel, hogy a

szerző nevét fel kell tüntetni.

Page 239: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

239

(forrás: https://creativecommons.org/about/downloads)

A „Jelöld meg!-Így add tovább!” licenc megengedő. Azzal a feltétellel, hogy a felhasználó

feltünteti az eredeti szerzőt, bárki feldolgozhatja, - kereskedelmi céllal is - terjesztheti a

művet.

(forrás: https://creativecommons.org/about/downloads)

A hatodik legnépszerűbb licenc a „Jelöld meg!”, ami egyetlen feltételként az eredeti mű

szerzőjének feltüntetését szabja meg. Ez a CC licenc a legmegengedőbb, amivel egy művet

meg lehet jelölni.

(forrás: https://creativecommons.org/about/downloads)

PDM licenc alkalmazásának akkor van helye, ha a mű védelmi ideje lejárt, vagyis szerző

halálát követő 70 év eltelt, vagy ha a mű szerzője ismeretlen az első nyilvánosságra hozatala

óta eltelt 70 év, illetve a mű nem tartozik szerzői jogi védelem alá. E közkincs kategóriába

tartozó műveket nem védi a szerzői jog, tehát bárki által korlátozás nélkül felhasználhatók.

(forrás: https://creativecommons.org/about/downloads)

Page 240: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

240

A CC0 licenc azon művek esetében használható, amelyek jogtulajdonosa lemondott a

művéhez fűződő minden vagyoni és személyhez fűződő jogáról, vagyis a mű szerzői jogi

oltalom alatt áll, de a szerzője a szerzői jogait (vagyoni, illetve személyhez fűződő) nem

kívánja érvényesíteni. Ez esetben a mű korlátozás nélkül felhasználható. A magyar

szabályozás szerint a szerző a személyhez fűződő jogiról nem mondhat107

le, így a közkincsek

felhasználása az előző licenc alatt engedélyezhető.

Hangsúlyozandó, hogy szerzői művek digitalizálása nem keletkeztet új szerzői jogosultságot a

digitalizálást végző számára a digitális másolati példányok felett. Így azok a művek, amelyek

közkincs kategóriába tartoznak analóg formában, azok a digitális másolatai is közkincsek

maradnak szerzői jogi szempontból.

A CC licenc konstrukciója több lényeges kérdésben tér el a magyar szerzői jogi

szabályozástól. Egyik az előbb ismertetett azon felfogás, hogy nem követeli meg a

felhasználó kifejezett írásbeli elfogadó nyilatkozatát, hanem megelégszik egy ráutaló

magatartással. Márpedig a magyar jogalkotó azt az álláspontot fogadta el, hogy felhasználási

engedély felhasználási szerződéssel szerezhető, a polgári jogi szabályok szerint a szerződés a

felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata. A szerzői jogban a ráutaló magatartással,

hallgatólagos módon történő engedélyezés csak bizonyos esetekben, rendkívül kivételesen

fogadható el érvényes jognyilatkozatként (pl. a mű tartalmáról való tájékoztatáshoz való

hozzájárulás egyoldalú nyilatkozattal akár ráutaló magatartással is megadható108

) A magyar

szerzői jogi szabályozás a felhasználási szerződés érvényességét alapvetően írásbeli alakhoz

köti.109

A CC licenc alkalmazásának másik, lényegében európai uniós korlátja pedig az, hogy egy

uniós irányelv110

meghatározza, hogy a közös jogkezelésbe tartozó művek jogosultjai milyen

feltételekkel engedélyezhetik műveik nem kereskedelmi célú felhasználását. A jogszabályok

megengedik, hogy a jogosult egyénileg engedélyezze szerzői műve vagy kapcsolódó jogi

107 Szjt. 9. § (2) bekezdés 108 SzJSzT 37/2000/1-2. – Festmények reprodukcióinak aukciós katalógusban való engedély nélküli közlése; az okozott

vagyoni hátrány; tulajdonjog és szerzői jog viszonya. 109 Nem kötelező a szoftver felhasználására vonatkozó szerződés írásba foglalása a szoftver műpéldányának a kereskedelmi

forgalomban történő megszerzése esetén109.

Nem kötelező az adatbázis felhasználására vonatkozó szerződés írásba foglalása az adatbázis műpéldányának a kereskedelmi

forgalomban történő megszerzése esetén.109

Nem kötelező a szerződés írásba foglalása napilapban vagy folyóiratban történő közzétételre kötött szerződés esetén 110 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/26/EU IRÁNYELVE a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó

közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú

engedélyezéséről

Page 241: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

241

teljesítménye nem kereskedelmi célú felhasználását akkor is, ha egyébként az ilyen

felhasználást közös jogkezelő szervezet engedélyezi jogkezelési megbízás vagy a kiterjesztett

közös jogkezelés alapján, azonban ezen engedélyezés részletes feltételeinek meghatározását a

közös jogkezelő szervezetre bízza. A közös jogkezelő szervezetek ennek megfelelően

alapszabályaikban rendelkeznek a nem kereskedelmi célú felhasználás feltételeiről. Ezek

a feltételek ugyan az egyes közös jogkezelő szervezeteknél eltérőek, mégis, többségük kiköti,

hogy a felek kössenek írásbeli felhasználási szerződést. Van példa arra is, hogy a feleknek a

szerződést be kell nyújtaniuk a jogkezelő szervezet részére, és ezt követően, amennyiben a

szervezet a szerződést jóváhagyja, kezdődhet meg a felhasználás.

Összefoglalva: A CC licenceket a szerző vagy a szerzői jog jogosultja (jogtulajdonos)

használhatja. A CC licencek alkalmazására akkor van lehetőség:

- ha az adott műre vonatkozó vagyoni jog nem tartozik közös jogkezelés körébe (pl.

irodalmi művek);

- ha az adott műre vonatkozó vagyoni jog közös jogkezelésben történő érvényesítése

ellen a jogosult tiltakozott. A nyilatkozat hiányában a közös jogkezelő szervezeten kívül

más személynek vagy szervezetnek történő díjfizetés, illetve engedély e harmadik

személy irányában hatálytalan.

- ha a közös jogkezelésbe tartozó műtípus, illetve vagyoni jogok szerinti nem

kereskedelmi célú felhasználást a közös jogkezelő szervezet nem tiltotta meg, illetve nem

írt elő kötelező írásbeli felhasználási szerződés.

A közgyűjtemények számára a CC licencek alkalmazására elsősorban akkor van

lehetőség - az adott CC licenc tartalmának megfelelően - ha a szerzői joggal védett műve

felhasználását a szerző (jogtulajdonos) CC licenc alkalmazásával engedélyezi. A CC

licenc a jogtulajdonos engedélyével alkalmazható.

12.3 A szabad felhasználás esetei

Az Szjt. a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárakat, muzeális intézményeket,

levéltárakat, kép-, illetve hangarchívumokat (a továbbiakban együtt: közgyűjtemények)

kedvezményezett intézményként jelöli meg az alábbiakban bemutatott felhasználások

tekintetében és a jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén lehetőséget biztosít

számukra arra, hogy a szerzői jogi oltalom alatt álló alkotásokat a jogosultak felkutatása és

engedélyének beszerzése, valamint jogdíjfizetés nélkül felhasználják.

Page 242: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

242

12.3.1 A megőrzési célú digitális archiválás

„ Szjt. 35.§ (4) Nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár, iskolai oktatás célját szolgáló [33.

§ (4) bek.] intézmény, muzeális intézmény, levéltár, valamint a közgyűjteménynek minősülő

kép-, illetve hangarchívum a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy

jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és

a) tudományos kutatáshoz vagy archiváláshoz szükséges,

b) nyilvános könyvtári ellátás vagy a 38. § (5) bekezdésében meghatározott felhasználás

céljára készül,

c) megjelent mű kisebb részéről, illetve újság- vagy folyóiratcikkről belső intézményi célra

készül […]”

A másolatkészítés e szabad felhasználási esetben az többszörözési111

tevékenységek

bármelyike lehet, azaz a mű közvetett vagy közvetlen, ideiglenes vagy tartós, bármely

eszközzel vagy formában, egészben vagy részben történő többszörözése. Ezzel gyakorlatilag a

törvény szabad felhasználás keretében lehetővé teszi a digitális másolatkészítést a

közgyűjtemények számára, amíg az kutatási, archiválási, megőrzési céllal történik. Az Szjt.

nem határozza meg, hogy milyen műről készíthető másolat. Ebből az következik, hogy a mű

állhat a kedvezményezett intézmény vagyonkezelésében, esetleg tulajdonában, de elegendő,

ha az intézmény birtokában áll az adott mű (pl. kerülhet hozzá könyvtárközi kölcsönzés

keretében).

Összefoglalva:

A közgyűjtemények a tudományos kutatás, archiválás és nyilvános könyvtári ellátás

céljából digitalizálhatnak alkotásokat szabad felhasználás keretében. Ez a szabad

felhasználási eset lehetőséget ad bármely, a közgyűjtemény gyűjtőkörébe tartozó mű

digitalizálására, függetlenül attól, hogy az a gyűjteményének részét képezi-e, addig amíg

az nem kerül a szolgáltatási oldalon nagyobb nyilvánosság elé.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a szabad felhasználás keretében készített digitális

másolatok jövedelemfokozás céljára nem használhatók, így pl. nem értékesíthetők a

többszörözött fotók, nem köthető díjhoz az archivált cikkhez vagy könyvrészletez való

hozzáférés. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a megőrzési céllal készített másolatok nem

tehetők hozzáférhetővé az interneten még ingyenes szolgáltatás keretében sem.

111 Szjt. 18. §-a

Page 243: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

243

12.3.2 Intézményi terminálon történő hozzáférhetővé tétel

„Szjt. 38. § (5) A felhasználásra vonatkozó eltérő megállapodás hiányában a nyilvános

szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak, iskolai oktatás célját szolgáló [33. § (4) bek.]

intézmények, muzeális intézmények, levéltárak, valamint közgyűjteménynek minősülő kép-,

illetve hangarchívumok gyűjteményeinek részét képező művek, az ilyen intézmények

helyiségeiben ezzel a céllal üzembe állított számítógépes terminálok képernyőjén

tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljára a nyilvánosság egyes tagjai számára

szabadon megjeleníthetők, és ennek érdekében - külön jogszabályban meghatározott módon

és feltételekkel - a nyilvánosság említett tagjaihoz szabadon közvetíthetők, ideértve a

nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételt is, feltéve, hogy az ilyen felhasználás

jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.”

A fenti jogszabályi rendelkezések végrehajtását segíti, illetve a célra rendelt hálózatba

kapcsolódás lehetőségével egészíti ki a 117/2004. (IV. 28.) Korm. rendelet.112

A

kedvezményezett intézmény gyűjteménye más, vele összekapcsolt kedvezményezett

intézményben felállított számítógépes terminálon keresztül is a nyilvánossághoz közvetíthető.

Ebben esetben az a hozzáférhetővé tétel tekinthető szabad felhasználásnak, amely a

kedvezményezett intézmény helyiségében valósul meg. Amennyiben a kedvezményezett

intézmény más platformon vagy szélesebb közönség számára nyilvánossághoz kívánja

közvetíteni a gyűjteményét, ahhoz a jogosultak kifejezett engedélyét is meg kell szereznie.

Az előzőekben bemutatott jogszabályhely alapján a közgyűjtemények jogosultak a

gyűjteményeikben szereplő művek digitális példányait – a jövedelemszerzést kizáró

módon – egyéni tanulás vagy tudományos kutatás céljából a saját termináljaik képernyőjén

a nyilvánossághoz közvetíteni, vagyis ezek olvasását lehetővé tenni. Sőt, a már hivatkozott

Korm. rendelet értelmében arra is van módjuk meghatározott feltételek teljesülése esetén,

hogy e digitális példányokat egy hálózat révén más kedvezményezett intézmények

temináljain is elérhetővé tegyék. Fontos ugyanakkor, hogy e szabad felhasználási eset nem

112 3. § (1) A kedvezményezett intézmény gyűjteménye az Szjt. 38. §-ának (5) bekezdésében meghatározott szabad

felhasználás alapján történő hozzáférhetővé tétel céljából bármely más kedvezményezett intézmény gyűjteményével

szabadon összekapcsolható (célrarendelt hálózatba kapcsolódás). A kedvezményezett intézmény gyűjteménye más, vele

összekapcsolt kedvezményezett intézményben felállított számítógépes terminálon keresztül az igénybe vevő számára a

nyilvánossághoz közvetíthető.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy

a) a kedvezményezett intézmények gyűjteményei célrarendelt hálózatban történő összekapcsolása olyan biztonságos műszaki

megoldáson alapuljon, amely kizárja, hogy az egyes kedvezményezett intézmények gyűjteményeinek igénybe vevőin kívül

más is hozzáférjen a gyűjteményekhez;

b) a célrarendelt hálózatba kapcsolt valamennyi kedvezményezett intézmény feleljen meg a 2. § (1) bekezdésében

meghatározott feltételeknek.

Page 244: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

244

ad arra módot a közgyűjteményeknek, hogy a terminálon kívül, tehát egy nyitottabb

hálózatban is lehetőséget biztosítson a hozzáférésre és nem teszi lehetővé az intézmény

helyiségén kívüli (pl. otthonról történő) műérzékelést.

E szabad felhasználási eset csak a közgyűjtemény gyűjteményében lévő digitális példányok

felhasználására ad lehetőséget. A közgyűjtemények módja van a termináljai képernyőin

közvetíteni:

a) a gyűjteményébe eleve digitalizáltan vagy elektronikus formában

rendelkezésre bocsátott műveket (pl. e-kötelespéldányokat) és

b) a gyűjteményében lévő és e célból digitalizált, eredetileg a gyűjteményében

analóg példányként meglévő műveket, továbbá

c) a más szabad felhasználás keretében (például archiválási célból) már

digitalizált példányokat.

Olyan példányok, amelyek nem jogszerűen váltak a könyvtár számára hozzáférhetővé, így

például az internetre a jogosultak engedélye nélkül feltöltött példányok (ún. „jogellenes

forrásból származó példányok”) a terminálon való hozzáférhetővé tételre nem használhatóak

fel. Általános feltétel, hogy az intézményi terminálon történő közzététel jövedelemszerzés

vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálhatja.

Összefoglalva:

- a könyvtárak számára szabad felhasználás keretében adott a digitális olvasás, illetve a

digitális olvasási szolgáltatás nyújtása a könyvtár helyiségében elhelyezett terminálon

keresztül a szerzői jogi védelem alatt álló könyvtári állományra vonatkozóan,

- a muzeális intézmények számára ugyancsak biztosított a szabad felhasználás lehetősége a

gyűjteményeik részét képező védett alkotások tekintetében a saját helyiségeikben elhelyezett

terminálon történő digitális megjelenítésre,

- az audiovizuális archívumok számára is lehetőség van a gyűjteményük részét képező még

védelem alatt álló filmalkotásokat, egyéb audiovizuális műveket megjeleníteni teljes

terjedelmükben,

- levéltárak számára is adott a levéltári dokumentumok saját helyiségeikben elhelyezett

terminálon történő digitális bemutatása.

Page 245: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

245

12.3.3 Az árva művek felhasználása a közgyűjteményekben

Az árva művek felhasználására vonatkozó szabályok lényege, hogy megkönnyíti az egyes

közfeladatot ellátó intézmények gyűjteményeibe tartozó árva művek digitalizálását és

hozzáférhetővé tételét, továbbá megkönnyíti az árva művek határon átnyúló felhasználását.

Egy mű (vagy szomszédos jogi teljesítmény) akkor tekinthető árva műnek, ha jogosultja

ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik és a felkutatására az adott helyzetben általában

elvárható gondossággal, jóhiszeműen elvégzett jogosultkutatás nem vezetett eredményre.113

Ha a védelmi idő számítása után megállapítható, hogy

a) a védelmi idő lejárt, a mű közkincsnek minősül, a mű a jogosult engedélye nélkül

felhasználható,

b) a védelmi idő még nem járt le, azaz a mű még szerzői jogi védelem alatt áll, de a

jogtulajdonos személye vagy elérhetősége (lakhelye vagy tartózkodási helye)

ismeretlen, és az adott helyzetben általában elvárható gondossággal, jóhiszeműen

elvégzett jogosultkutatás eredménytelenül zárult, a mű árva műnek minősül.

Fontos itt felhívni a figyelmet a védelmi idő számításának szabályaira. Abban az esetben

ugyanis, ha a szerző személye nem ismert, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalától

(és nem a szerző halálától) számított 70 év.

Az árva műveket a kedvezményezett intézményként megjelölt közgyűjtemények szabad

felhasználás keretében többszörözhetik és tehetik hozzáférhetővé a nyilvánosság számára

digitálisan (pl. interneten, saját honlapjukon), a törvény ugyanis nem tartalmaz megszorítást a

hozzáférés helyét illetően. A kedvezményezettek ebben az esetben is a nyilvános

szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak, muzeális intézmények, levéltárak, valamint a

közgyűjteménynek minősülő kép- és hangarchívumok.

Az árva művek kedvezményezett intézmények által történő felhasználása nem vonatkozik

valamennyi műtípusra. A szabad felhasználási lehetőség az alábbi művekre terjed ki

(amelyeket először az Európai Gazdasági Térség területén adtak ki vagy sugároztak)114

:

113 Szjt. 41/A.§ (1) bekezdés 114 Szjt. 41/F.§ (2) bekezdés

Page 246: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

246

a) irodalmi művek,

b) filmalkotásokra és más audiovizuális művek,

c) hangfelvételek, valamint

d) a közszolgálati médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet által 2002. december 31-

ig előállított és az archívumában található hangfelvételek, filmalkotások és más audiovizuális

művek.

Nem használhatják fel szabadon a közgyűjtemények a képzőművészeti, fotóművészeti,

iparművészeti alkotásokat. A képzőművészeti, fotóművészeti, iparművészeti alkotások

felhasználásának jogosítása esetében jelenleg a közös jogkezelőtől kérhető felhasználási

engedély. Azon árva művek tekintetében pedig, amelyek felhasználásának jogosítása nem a

közös jogkezelő jogkörébe tartozik és nem is közgyűjteményi kedvezményezetti

intézményként használhatók fel, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához kell fordulni a

felhasználási engedély megszerzése érdekében.

A fenti b)-c) pontokban felsorolt művek jellemzően közös jogkezelésbe tartoznak, az árva

művekre vonatkozó rendelkezések pedig nem alkalmazhatók, ha a felhasználás jogosítása

közös jogkezelésbe tartozik.115

Ebben az esetben a felhasználásra engedély akkor is a közös

jogkezelőtől szerezhető, ha a gondos jogosultkutatás után a mű árva mű jogállása

megállapítható volt.

Az árva mű jogállás megállapításának feltétele az adott helyzetben általában elvárható

gondossággal jóhiszeműen elvégzett jogosultkutatás (a továbbiakban: gondos jogosultkutatás)

lefolytatása. A mű csak akkor tekinthető árva műnek, ha a gondos jogosultkutatás

eredménytelenül zárult.

A gondos jogosultkutatás során a jogszabályban116

meghatározott– az érintett mű típusa

szerint – meghatározott információforrásokat igénybe kell venni. A 138/2014. (V.8.) Korm

rendelet nevesítve tartalmazza azokat az adatbázisokat, információforrásokat, amelyeket

mindenképp igénybe kell venni az adott műtípus szerzői jogosultjának kutatása során.

115

Szjt. 41/A. § (9) bekezdés Arról hogy mit lehet árva műnek tekinteni lásd:

https://www.sztnh.gov.hu/hu/szerzoijog/arva/Vagyoni-jogok-egyeni-es-kozos-jogkezelese_01.pdf

116 Az árva mű felhasználásának részletes szabályairól szóló 138/2014. (V.8.) Korm rendelet

Page 247: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

247

A művekbe ágyazott vagy foglalt, illetve azok szerves részét képező művekre nézve külön-

külön el kell végezni a gondos jogosultkutatást ahhoz, hogy a mű, amelyben

megjelentek, felhasználható (digitalizálható és online nyilvánossághoz közvetíthető) legyen.

A jogosultkutatást főszabályként abban az országban kell elvégezni, amelyben a művet

először kiadták vagy sugározták. Ettől eltérő szabály vonatkozik a filmalkotásokra és más

audiovizuális művekre Amennyiben a jogosultkutatás során felmerül, hogy más országban is

található lényeges információ a jogosultról, akkor a kutatást az ebben az országban

rendelkezésre álló hasonló releváns információforrásokban is el kell végezni.

A felhasználás megkezdésének feltétele a gondos jogosultkutatásra és az árva műre vonatkozó

adatok Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala által vezetett egységes online

nyilvántartásban történő rögzítése. Ennek az előfeltétele, hogy a kedvezményezett

közgyűjtemény a jogosultkutatásról nyilvántartást vezessen és az előírt adatokat bejelentse asz

SZTNH-nak, amely azokat haladéktalanul továbbítja Európai Unió Szellemi Tulajdoni

Hivatala részére.

A közgyűjtemény bevételre tehet szert az árva művek digitalizálásából és a nyilvánosság

számára történő online hozzáférhetővé tételéből, ugyanakkor ezeket kizárólag az árva művek

digitalizálásával és nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételével kapcsolatban

felmerülő költségei fedezésére fordíthatja.117

Míg a fentiekben bemutatott intézményi

terminálon történő hozzáférhetővé tétel esetében a törvény a jövedelemszerzést kizárja, addig

az árva művek digitalizálása esetében kifejezetten megengedi, csupán a bevétel további

felhasználását rendeli célhoz. E felhasználások ellenőrizhetőségét szolgálja az a rendelkezés,

amely szerint a jogtulajdonos utóbb jelentkezhet, és ebben az esetben a kedvezményezett

intézmény az érintett árva mű felhasználását a jogosult engedélye alapján folytathatja, és

felhasználása fejében megfelelő díjazást követelhet.118

Összefoglalva: Az Szjt. hatályos rendelkezései lehetővé teszik a könyvtárak, muzeális

intézmények, levéltárak számára, hogy a gyűjteményeik részét képező árva műveket

közérdekű feladataik teljesítése érdekében szabadon (engedélykérés és jogdíj fizetés

nélkül) digitalizálják és digitálisan a nyilvánossághoz közvetítsék.

117 Szjt. 41/J. § 118 Szjt. 41/I. (1)-(2)

Page 248: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

248

12.3.4 Oktatási célú szabad felhasználás

Az Szjt. szabad felhasználásról szóló rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az iskolai

oktatás célját szolgálja a felhasználás, ha az az óvodai nevelésben, az általános iskolai,

középiskolai, szakmunkásképző iskolai, szakiskolai oktatásban, az alapfokú

művészetoktatásban vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőfokú

oktatásban a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően valósul meg.119

. A

szerzői művek felhasználása csak akkor tartozik szabad felhasználási esetek körébe, ha

arra az adott oktatási intézmény tantervének részeként kerül sor. Ez egyúttal azt is

jelenti, hogy az nem elegendő, hogy az oktatási intézmény helyiségében kerül sor a

felhasználásra.

Az Szjt. a törvényben meghatározott szűk korlátok között megengedi az oktatási célú szabad

felhasználást, de a digitális felhasználások tekintetében általános oktatási célú szabad

felhasználási eset nem létezik. Az Szjt. által lehetővé tett oktatási célú szabad felhasználási

esetket az alábbiakban tekintjük át röviden.

Hagyományos vagy digitális tananyag készítése során szabad felhasználás keretében a

jogosult engedélye nélkül kizárólag akkor lehetséges egy szerzői műből az átvétel,

amennyiben a tananyagot (oktatási segédanyagot) ingyenesen terjesztik. Minden más esetben

(pl. tanfolyami beiratkozási díj szedése esetén is) a szerzői művek felhasználásához a

jogtulajdonostól engedélyét kell kérni. 120

A mű oktatási célra iskolai foglalkozás keretében, átdolgoztató (az iskolai táncmulatság nem

tartozik ebbe a keretbe, míg a napközis foglalkozás esetében már lehetséges), azonban az

ilyen átdolgozott mű további felhasználásához az eredeti mű szerzőjének engedélye is

szükséges. 121

Könyvként kiadott mű egyes részei, valamint újság- és folyóiratcikkek az iskolai oktatás

céljára egy-egy iskolai osztály létszámának megfelelő, illetve a köz- és felsőoktatási

vizsgákhoz szükséges példányszámban többszörözhetők. 122

A művek műfaji korlátozás

nélkül szabadon előadhatók az óvodákban, iskolákban, egyetemeken, akár tanóra keretében,

akár ünnepségeken, ha az oktatási célú előadás jövedelemszerzési célt közvetve sem szolgál

(belépődíj nem szedhető és az előadók, valamint a szervezők juttatásban nem részesülnek) 123

119 Szjt. 33. § (4) 120 Szjt. 34. § (2) 121 Szjt. 34. § (4) 122 Szjt. 35. § (5) 123 Szjt. 38. § (1) b)

Page 249: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

249

Az iskolai oktatás célját szolgáló intézmények a gyűjteményeinek részét képező műveket az

ilyen intézmények helyiségeiben ezzel a céllal üzembe állított számítógépes terminálok

képernyőjén tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljára a nyilvánosság egyes tagjai

számára szabadon megjeleníthetik, ideértve a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé

tételt is, feltéve, hogy az ilyen felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját

közvetve sem szolgálja. 124

A művek megjelenítése a nyilvánosság tagjai elsősorban

látogatók, tanulók, hallgatók, illetve az intézmény helyiségeiben jogszerűen tartózkodó

személyek részére történhet kizárólag az intézmények helyiségeiben, az ott üzemeltetett

számítógépes terminálokon. Fontos megjegyezni, hogy a vizsgált kivétel nem terjed ki arra,

hogy az igénybe vevők a digitalizált és hozzáférhetővé tett példányokat letöltsék,

kinyomtassák, esetleg valamilyen elektronikus hordozóra mentsék és nem köthető

ellenértékhez. 125

Összefoglalva: A közgyűjteményekben őrzött kulturális javak oktatási célú

digitalizálására és digitális felhasználására nincs általános megoldást kínáló szabad

felhasználási eset. Ilyen tartalmak felhasználására elsősorban a jogosultakkal (ide értve

a közös jogkezelő szervezeteket is) történő szerződéskötést követően, díjfizetés ellenében

van lehetőség.

3.sz. ábra A szerzői jogi oltalom alatt álló alkotások szabad felhasználásának jelenlegi

lehetőségei a közgyűjtemények számára

tartalom célközönség jogszabályi háttér felhasználás

közgyűjteményben

lévő

szerzői jogi

oltalom alatt álló

alkotások

- Szjt. 35.§ (4)

többszörözés

tudományos kutatás

megőrzési célú digitális

archiválás céljából

közgyűjtemények

gyűjteményeinek

részét képező

szerzői jogi

oltalom alatt álló

látogatók

Szjt. 38. § (5),

117/2004. (IV. 28.)

Korm. rendelet

közgyűjtemény saját

helyiségében elhelyezett

terminálon

hozzáférhetővé tétel,

124 Szjt. 38.§ (5) 125 Lásd e tekintetben a C-161/17. sz. ügyben 2018. augusztus 7-én hozott EUB ítéletet, amely értelmében egy tanuló által az

internetről letöltött fénykép szemléltetés céljából a nyelvi szakkör keretében elkészített dolgozat első oldalán történő

feltüntetése szabad felhasználásnak minősül, azonban ugyanennek a fényképnek az iskola internetes oldalán való online

elérhetővé tétele már engedélyköteles tevékenység.

Page 250: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

250

alkotások

közgyűjtemények

gyűjteményeinek

részét képező árva

művek

mindenki

Szjt. 41/F-K. §,

138/2014. (IV. 30.)

Korm. rendelet,

többszörözés

digitalizálás céljából és a

nyilvánosság számára

hozzáférhetővé tétel

12.4 Főbb adatvédelmi szempontok

Az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-én fogadta el az új adatvédelmi csomagot,

köztük az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 rendeletét, amely a természetes

személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok

szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről126

címet viseli

(a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet, GDPR, illetve Rendeletként említve).

12.4.1 A Rendelet területi hatálya

A Rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó Magyarországon 2018.

május 25-től.

12.4.2 A Rendelet tárgyi hatálya

Az általános adatvédelmi rendelet tárgyi hatálya minden olyan adatra kiterjed, amely egy

természetes személyt azonosít, illetve amely által egy természetes személy azonosítható

(személyes adat). Személyes adatok tipikusan a személyazonosító adatok pl. név (családi és

utónév), születési név, születés helye és ideje, anyja születési családi és utóneve stb., a

természetes személy lakcíme és ezen túl minden olyan adat, amely az érintettel kapcsolatba

hozható. Újdonság, hogy személyes adatnak minősül az érintett által használt készülékek,

alkalmazások, eszközök és protokollok által rendelkezésre bocsátott online azonosítókkal

(például IP-cím, cookie), valamint egyéb azonosítókkal (például rádiófrekvenciás azonosító:

RFID) összefüggő adat, minthogy ezen azonosítók felhasználhatók a természetes személyes

profiljának létrehozására és az adott személy azonosítására. A Rendelet tehát rávilágít arra a

tényre, hogy egyes olyan online adatkategóriák is személyes adatnak minősülhetnek, mint

például az online azonosítók, az eszközazonosítók, a cookie ID-k és az IP címek.

126 https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32016R0679&from=HU

Page 251: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

251

12.4.3 Az adatkezelés jogszerűsége

A Rendelet értelmében a személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű,

amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül127

:

a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból

történő kezeléséhez;128

b) az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik

fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések

megtételéhez szükséges;129

c) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez

szükséges;130

d) az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú

érdekeinek védelme miatt szükséges;131

e) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány

gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges;132

f) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez

szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan

érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik

szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.133

A digitalizálási tevékenység megkezdése előtt minden esetben azonosítani kell azt, hogy

az kiterjed –e személyes adatok digitalizálására és meg kell találni az adatkezelés

jogalapját a fenti pontok szerint.

Az adatkezelések elsődleges jogalapja az érintettek hozzájárulása, amely nem más, mint az

érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű

kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező

cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez. A

hozzájárulás történhet technikai beállítások útján, vagy egyéb nyilatkozat vagy magatartás

formájában, amely egyértelműen a hozzájárulást jelöli. Nem tevőleges magatartás, hallgatás,

127 GDPR 6.cikk 128 GDPR 6. cik (1) a) 129 GDPR 6. cik (1) b) 130 GDPR 6. cik (1) c) 131 GDPR 6. cik (1) d) 132 GDPR 6. cik (1) e) 133 GDPR 6. cik (1) f)

Page 252: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

252

egyéb inaktivitáson nyugvó hozzájárulás azonban nem elegendő. A hozzájárulás bármikor

visszavonható. Az adatkezelőknek külön hozzájárulást kell beszerezniük a különböző

adatkezelési célokhoz.

Személyes adat tehát elsődlegesen akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett – önkéntesen,

megfelelő tájékoztatást követően, határozottan, félreérthetetlenül – hozzájárul. A hozzájárulás

megadható szóban, írásban vagy ráutaló magatartással, de a hallgatás nem értékelhető

beleegyezésként. Az érintettnek minden esetben tisztában kell lennie azzal a ténnyel, hogy

hozzájárulását adta, valamint azzal, hogy azt milyen mértékben tette.

A Rendelet által rögzített új jogalap a szerződéses jogalap, amely szerint az adatkezelés

jogszerűnek minősül, ha arra valamely szerződés vagy szerződéskötési szándék keretében van

szükség.

Az adatkezelés jogalapja lehet valamely jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges előírás,

ami alapvetően jogszabály által közérdekből elrendelt adatkezelést jelent. Ez a jogalap

gyakorlatilag a kötelező adatkezelés. Ebben az esetben akár az érintett hozzájárulása nélkül

vagy tiltakozása ellenére is kezelhetők a személyes adatai. Az adatkezelés feltételeit az adott

jogszabály határozza meg.

A kötelező adatkezelések egy jelentős része törvényi rendelkezésen alapul vagy olyan

törvényi előíráson, amely kötelezővé teszi az adatkezelést, vagy olyan jogszabályon, amely

csupán lehetővé teszi az adatkezelést. Mindkét esetben előfordul, hogy az adott törvény az

adatkezelés valamennyi körülményét szabályozza, de olyan jogszabály által nevesített

adatkezelés is létezik, amelynél a törvény az adatkezelés részleteit, körülményeit nem

határozza meg, azokat az adatkezelőre bízza. A közgyűjteményi feladatellátás körében

végzett adatkezelés jogalapját 134

az ágazati szaktörvények biztosíthatják.

Jogszerű az adatkezelés akkor is, ha az közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott

közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához

szükséges, azaz ha az adatkezelésre az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése

keretében kerül sor, vagy ha az közérdekű feladat végrehajtásához, illetve közhatalmi

jogosítvány gyakorlásához szükséges. A felsorolt esetekben az adatkezelésnek az uniós

jogban vagy valamely tagállam jogában foglalt jogalappal kell rendelkeznie.

Jogszerű az adatkezelés, ha az az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek

érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az

134

a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. tv.; a muzeális

intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény; a mozgóképről szóló

2004. évi II. törvény, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény.

Page 253: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

253

érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét

teszik szükségessé. Ebben az esetben 1) azonosítani kell az adatkezelő jogos érdekét, 2) meg

kell állapítani az érintett érdekét/alapjogát és végül 3) súlyozni kell a két ellenpontot és

megállapítani, hogy kezelhet-e az érdekmérlegelés eredménye alapján személyes adatot.

12.4.4 Közérdekű archiválási kivétel

Rendelet értelmében135

a személyes adatok közérdekű archiválás céljából való kezelése

vonatkozásában az uniós vagy a tagállami jog – az e cikk (1) bekezdésében említett

feltételekre és garanciákra is figyelemmel – eltérést állapíthat meg bizonyos jogokat illetően,

ha e jogok valószínűsíthetően lehetetlenné teszik vagy súlyosan hátráltatják az adott célok

elérését, és azok megvalósításához szükség van ilyen eltérésre.

A Rendelet lehetőséget teremt a tagállamok számára arra, hogy a kivételi kört határozzanak

meg alábbi jogok tekintetében:

- az érintett hozzáférési joga

- adattörléshez való jog

- helyesbítéshez való jog

- az adatkezelés korlátozásához való jog

- értesítési kötelezettség

- adathordozhatósághoz való jog

Az adatkezelés célját az adatkezelőnek kell meghatároznia, szem előtt tartva a GDPR 5. cikke

szerinti alapelveket. A közgyűjtemények tevékenysége keretében végzett adatkezelés egyik

lehetséges célja lehet – figyelembe véve az ágazati törvényekben meghatározott

feladatkijelöléseket – a közérdekű archiválás. Mindemellett hazai a közgyűjteményi ágazatra

vonatkozó jogszabályok jelenleg még nem határoztak meg közérdekű archiválási kivételt a

GDPR 89. cikke alapján.

12.4.5 A személyes adatok kezelésének alapelvei

Az általános adatvédelmi rendelet az alábbi elvek mentén a következő követelményeket

támasztja az adatkezelőkkel szemben:

1. személyes adatot csak előre meghatározott célból kezeljen (célhoz kötöttség elve),

2. csak a cél megvalósulásáig (korlátozott tárolhatóság elve),

135 GDPR 89. cikk (3) bekezdése

Page 254: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

254

3. csak a cél megvalósításához feltétlenül szükséges mértékben (adattakarékosság és

alapértelmezett adatvédelem elve) kezeljen,

4. az adatkezelésnek meg kell felelnie a tisztesség követelményének (tisztesség elve),

5. jogszerűnek kell lennie (jogszerűség elve),

6. a kezelt adatoknak pontosaknak és hiánytalanoknak kell lennie, az adatkezelést az

érintett számára átlátható módon kell végezni (pontosság és átláthatóság elve),

7. az adatkezelőnek adatkezelés megkezdése előtt, már az adatkezelési eljárások

kidolgozásakor gondoskodniuk kell az adatbiztonságról (beépített adatvédelem elve);

8. adatkezelést úgy kell végezni, hogy megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések

alkalmazásával biztosítva legyen a személyes adatok megfelelő biztonsága, az adatok

jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével

vagy károsodásával szembeni védelmet is ideértve (integritás és bizalmas jelleg elve).

9. az adatkezelőnek az adatvédelmi incidensekkel kapcsolatban nyilvántartási, értesítési

és hatósági bejelentési kötelezettsége van (elszámoltathatóság elve)

Az érinetteket az alábbi jogok illetik meg az adatkezeléssel összefüggésben:

1. Tájékoztatás az adatkezelés megkezdésekor (az adatkezelésnek megfelelő, közérthető,

részletes, teljes, könnyen hozzáférhető és előzetes tájékoztatáson kell alapulnia)

2. Az érintett hozzáférési joga

3. Helyesbítéshez való jog

4. Törléshez való jog (az elfeledtetéshez való jog)

5. Az adatkezelés korlátozásához való jog

6. Az adathordozhatósághoz való jog

7. A tiltakozáshoz való jog

8. Automatizált döntéshozatallal és a profilalkotással kapcsolatos jogok

A célhoz kötött adatkezelés elvével összefüggésben nevesítetten is tilos a cél nélkül végzett

adatkezelés, ezzel összefüggésben a rendelet egy komplex szempontrendszert határozott meg,

amelynek segítségével az adatkezelők felmérhetik azt, hogy a tervezett adatkezelés

összeegyeztethető-e azzal a céllal, amely célból a személyes adatokat eredetileg gyűjtötték.

A rendelet a korlátozott tárolhatóság alapelveként kimondja, hogy a személyes adatok

tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak a személyes

adatok kezelése céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé. Ezen főszabály alól a

Page 255: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

255

közérdekű archiválási, tudományos és történelmi kutatási, illetve statisztikai célú

adatkezelések jelenthetnek kivételt.

A GDPR hatályba lépését követően az adatkezelést az érintett számára átlátható módon kell

végezni. Az érintettek számára változatlanul biztosított a tájékoztatáshoz és helyesbítéshez

fűződő jog, azzal, hogy ezeket csak bizonyos ésszerű határok között érvényesíthetik, ami az

adatkezelők jogos érdekét védi.

Az átláthatóság követelménye hangsúlyos szerepet kap például az érintettek előzetes

tájékoztatásánál: „a tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában,

világosan és közérthetően megfogalmazva nyújtsa.”

A GDPR egyik leghangsúlyosabb újítása, hogy alapelvi szintre emelte az elszámoltathatóság

elvét. Az adatkezelőknek az adatkezelés megtervezésétől kezdve az adatkezelés megkezdésén

át egészen a kezelt személyes adatok törléséig valamennyi adatkezelési műveletet úgy kell

megvalósítaniuk, hogy bármelyik pillanatban bizonyítani tudják, hogy miként feleltek meg az

adatvédelmi előírásoknak. Az adatkezelőknek részletes információkat kell nyújtaniuk az

érintettek számára személyes adataik kezelésének minden lényeges körülményéről. A

Rendelet részletesen felsorolja azokat az információkat, amelyeket meg kell adni az érintettek

számára, tömör, átlátható, közérthető és könnyen elérhető formában.

A Rendelet tartalmazza a felejtéshez való jogot. Azoknak az adatkezelőknek, akik személyes

adatot hoztak nyilvánosságra, megfelelő lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy

felhívják mások figyelmét arra, hogy az érintett személyes adat törlése iránti kérelmet

terjesztett elő. A felejtéshez való jog azonban nem abszolút jogosultság: az adatkezelő az

érintett kifogása ellenére is kezelheti a személyes adatokat, amennyiben erre más érvényes

jogalappal bír. A törléshez való jog online környezetben történő megerősített szabályozása

szintén azt célozza, hogy a felhasználók továbbra is fenntartsák az önrendelkezési jogukat a

személyes adataik felett abban az esetben is, amennyiben azokat közzétették az interneten.

Az érintetteknek joga van tiltakozni bizonyos típusú adatkezelések ellen (tiltakozáshoz való

jog). Ez azonban nem abszolút jogosultság, az adatkezelő érdekei adott esetben

felülkerekedhetnek az érintett érdekein. Ugyanakkor abszolút jogként került rögzítésre a

direkt marketing célú adatkezelések (pl. e-mail hírlevelek küldése) elleni tiltakozás, amelybe

beleértendő a profilalkotás ellen történő tiltakozás is, amennyiben az a direkt marketinghez

kapcsolódik.

Page 256: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

256

A Rendeletben megjelenik az adatok hordozhatósághoz való jog. Ez azt jelenti, hogy az

érintettek kérhetik a szolgáltatójukat, amelynek korábban adataikat megadták, hogy az

adataikat adja át egy másik szolgáltatónak, feltéve, ha ez technikailag kivitelezhető. Az

adathordozhatóság új joga alapján az érintett jogosult arra, hogy azokat az adatokat,

amelyeket ő bocsátott az adatkezelő rendelkezésére, tagolt, széles körben használt, géppel

olvasható és interoperábilis formátumban megkapja, használja, valamint jogosult azokat egy

másik adatkezelőnek továbbítani, vagy azt kérni, hogy egy másik adatkezelőnek továbbítsák.

Az új nevesített alapelvek közé tartozik a beépített adatvédelem és az alapértelmezett

adatvédelem elve, melyek lényegüket tekintve arra kívánják ösztönözni a személyes adatok

kezelésével járó szolgáltatások és termékek kifejlesztőit, tervezőit, kiválasztóit és

felhasználóit, hogy már a kezdetektől fogva tartsák szem előtt a személyes adatok védelméhez

való jogot, valamint a tudomány és technológia állását kellően figyelembe véve

gondoskodjanak arról, hogy az adatkezelők és az adatfeldolgozók eleget tegyenek

adatvédelmi kötelezettségeiknek.

12.4.6 Álnéven szereplő adatok, profilalkotás136

Az általános adatvédelmi rendelet az álnévhasználat új koncepcióját vezeti be: az

álnévhasználat olyan a magánszféra háborítatlanságát szolgálni hivatott technika, mely

lehetővé teszi azon információ külön kezelését, amely alapján az adat egy meghatározott

személyhez rendelhető, valamint technikai és szervezeti intézkedések biztosítják azt, hogy ne

lehessen ilyen adatot egy meghatározott személyhez rendelni. Bár az álnéven szereplő adat

továbbra is személyes adatnak tekintendő, alkalmazásával további információk felhasználása

nélkül többé már nem állapítható meg, hogy a személyes adat mely konkrét természetes

személyre vonatkozik, mivel az ilyen további információt az adatkezelőnél külön tárolják.

Amennyiben a teljesen automatizált adatfeldolgozással történő döntéshozatal joghatást vált ki,

vagy lényeges hatással van az érintettre, akkor az érintett joga, hogy ne legyen tárgya ilyen

döntéshozatali eljárásnak. Ez azt jelenti, hogy erre csak az érintett kifejezett hozzájárulásával

kerülhet sor vagy akkor, ha ez szerződéskötéshez vagy szerződés teljesítéséhez szükséges.

Ezekben az esetekben biztosítani kell, hogy az érintett kifejtse a véleményét vagy kifogást

emeljen a döntés ellen, illetve kérje az emberi beavatkozást az adatkezelőtől.

136 GDPR 22. cikk

Page 257: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

257

12.4.7 Adatvédelmi incidensek kezelése

A Rendeletben szereplő definíció szerint adatvédelmi incidensnek minősül „a biztonság olyan

sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy

jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az

azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi."137

Az adatvédelmi incidensről az

adatkezelőknek értesíteniük kell egyfelől a felügyeleti hatóságot, Magyarországon a Nemzeti

Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, másfelől az érintetteket.

A hatóságot indokolatlan késedelem nélkül, amennyiben lehetséges az incidensről való

tudomásszerzést követő 72 órán belül. Az értesítésre több szakaszban is sor kerülhet. Az

adatvédelmi incidensekről is kell belső nyilvántartást vezetni, amely alapján a hatóság adott

esetben ellenőrizni tudja a megfelelést. Az értesítésnek tartalmaznia kel az incidens jellegének

és terjedelmének adatait, így az adatok fajtáit és az érintettek/rekordok számát is, valamit

ismertetni kell a várható következményeket az érintettekre nézve és az ezek enyhítésére tett

lépéseket.138

Az érintetteket akkor kell közvetlenül értesíteni, ha az incidens valószínűsíthetően magas

kockázattal jár rájuk nézve. Ebben az esetben az értesítést indokolatlan késedelem nélkül

közérthető formában kell megküldeni és tartalmaznia kell a következmények enyhítéséhez

szükséges lépéseket, valamint a további információk eléréséhez megadott kapcsolattartót.

Nem kell az érintetteket értesíteni, amennyiben az incidenssel kapcsolatos kockázatot

mérsékelték (pl. az adatok titkosítva voltak vagy az adatkezelő az incidenst követően más

lépéseket tett ennek érdekében). Egyes esetekben az értesítés nyilvános közlemény

formájában is kiadható.139

12.4.8 Adatvédelmi hatásvizsgálat, adatvédelmi tisztviselő, adatvédelmi nyilvántartás

A rendelet bevezeti az adatvédelmi hatásvizsgálat140

jogintézményét. Új technológiák

alkalmazása esetén, ahol az érintettek adatainak védelme veszélyben lehet, az adatkezelők

kötelesek részletes adatvédelmi hatástanulmányt készíteni, amelyben feltérképezik a

lehetséges kockázatokat és e kockázatok csökkentésének lehetséges módjait. Ennek

értelmében, ha az adatkezelés valószínűsíthetően magas kockázattal jár az érintettek jogaira és

137 GDPR 4. cikk 12. pont 138 GDPR 33. cikk 139 GDPR 34. cikk 140 GDPR 35. cikk

Page 258: Fehér Könyv - Magyar Nemzeti Levéltár · 2019. 12. 10. · 5 I. BEVEZETŐ A közgyűjtemények, mint a nemzeti kulturális örökséget őrző és bemutató intézményeink, több

258

szabadságaira nézve, akkor a felügyeleti hatósággal történő előzetes konzultáció141

lefolytatása is szükséges.

Minden adatkezelőnek és adatfeldolgozónak minősülő közfeladatot ellátó szerv vagy

meghatározott különleges tevékenységet folytató adatkezelő és adatfeldolgozó köteles belső

adatvédelmi tisztviselőt 142

kijelölni.

Rendelet adminisztratív szempontból egyik fontos újítása, hogy az adatkezelési

tevékenységek nyilvántartását (adatvédelmi nyilvántartás)143

az adatkezelők és az

adatfeldolgozók végzik. Mind az adatkezelők mind az adatfeldolgozók kötelezettsége az

adatkezeléssel vagy az adatfeldolgozással kapcsolatos belső nyilvántartás létrehozása.

A GDPR rendelkezésinek való megfelelés érdekében fontos a belső és külső szabályzatok

aktualizálása és az érintettekkel történő közlése.

A GDPR hatályba lépését követően a közgyűjteményeknek az alábbi adminisztratív

feladatokat kell elvégezniük:

1. Adatvédelmi tisztviselő jelölése

2. Hatásvizsgálat elvégzése

3. Adatvagyon nyilvántartás elkészítése

4. Belső szabályzatok elkészítése

5. Érintettek jogai érvényesítéséhez szükséges tájékoztató(k) elkészítése.

6. Elektronikus információs rendszerek védelmének megteremtése

141 GDPR 36. cikk 142 GDPR 37., 38., 39. cikk, 143 GDPR 30. cikk


Related Documents