A kiadvány pdf formátumban letölthető innen

Takács Ferenc

Döröske 750 éves története

doroske_Layout 1 2012.11.21. 13:23 Page 1

ISBN 978-963-08-5093-3

Kiadja: Döröskei Örökségóvó, Faluszépítô és Falufejlesztô Egyesület

Nyomdai munkák: Punger Nyomda – Szombathely

Min den jog fenn tart va, be le ért ve a má so lás, sok szo ro sí tás, a mû rész le tek ben vagy egé szé ben va ló ki adá sá nak és bár mely egyéb fel hasz ná lá sá nak jo gát is.A ki adó írás be li en ge délye nél kül sem a tel jes kö tet, sem va la mely ré sze sem mi lyen adat hor do zón nem rög zít he tô

nem tá rol ha tó, nem sok szo ro sít ha tó és nem pu bli kál ha tó.


Takács Ferenc

Döröske750 éves története


4

Takács Ferenc

(1921–1989)

1921. március 26-án született Döröskén, Vas megyében.Az elemi iskolai hat osztályt a döröskei elemi népisko-

lában végezte. Anyagi okok miatt nem tudta egy ideigtanulmányait folytatni. Alkalmi munkákból élt, volt mezô-gazdasági, majd gyári munkás, éjjeliôr.A II. világháborúban bevonult. Frontkatona volt 1940.

december 12. és 1941. december 21. között. Megsebesült,kórházba került, majd hadirokkant lett. A polgári iskolátmagántanulóként végezte 1944–46-ig.1946-ban felvételt nyert a Dolgozók szombathelyi állami Horváth Boldizsár kereske-

delmi középiskolájába, ahol 1948-ban érettségizett.Szombathelyi tanulóévei alatt a NÉKOSZ-hoz tartozó Sabaria Népi Kollégiumban

lakott. 1948-tól két éven át vándorkönyvelôként járta a Zala megyei földmûvesszövetke-zeteket. Könyvelôi keresetébôl félretett annyit, hogy folytathassa tanulmányait Budapes-ten. Felsôfokú tanulmányait a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen kezdte, majdátiratkozott a Pedagógiai Fôiskolára, magyar–történelem szakra.1951-ben került a Magyar Rádióhoz, mint lektor.1952–1962-ig a Gyermek-, majd az Ifjúsági Osztályt vezette. 1962–1982-ig a Mûsor-

szerkesztôség fôosztályvezetôje volt.Aktív évei alatt számtalan rádiómûsort is készített. Fô témáinak egyike, a Dereskey, a

Nádasdy, a Festetics és a Batthyány családok, valamint a birtokokaikon dolgozó summá-sok, munkások élete, sorsuk alakulása a felszabadulás után. Ezt a témát dolgozta fel Pölös-kei Ferenc történésszel a „Dunántúli történetek” címû könyvében is.1982-ben nyugdíjba vonult és mint nyugdíjas, a Dokumentációs Bizottság vezetôje-

ként folytatta rádiós tevékenységét egészen 1989-ben bekövetkezett haláláig. Nyugdíjaséveiben szabad idejének jelentôs részét az Országos Levéltárban és a Széchényi Könyvtár-ban töltötte. 1985–86-ban feldolgozta szülôfaluja monográfiáját, amelyet Döröskénekadományozott. Haláláig aktívan tevékenykedett a Vasiak Baráti Körében, melynek alapí-tó tagja volt.


5

A falu elsô neve: Druska

Bél Mátyás írja a vasi tájakról:„E hegyhátak és hegygerincek, s a részint bokros, részint ligetes területek, melyek a vidéket min-den irányban tarkítják, versenyre kelhetnek a hegyi fekvésû tájak összes gyönyörûségével. Mertolyan ez a megye, hogy mikor a hegyek kisimulnak s a táj síksággá tárul, alig érnek véget a ter-mékeny sûrû erdôk, máris újak terülnek el, a többinél még szélesebben és hosszasabban.” – majdhozzáfûzi: „Ligeteknek, erdôknek, hegyeknek és völgyeknek a sík sággal való csodálatos keveré-ke: lakosainak lakást, a marhák nak legelôt ad, földjét kényelmesen kanyargó folyók járják át,s bôkezûen nyújt mindenféle gabonát.”Az általunk vizsgált földrajzi, tájat Vörös Károly így írja le:

(A Notita Hungariae címû, Bél Mátyás által írott könyv bôl idézte Vörös Károly: Vasmegye 1744. évi adó összeírása címû, 1962-ben közreadott tanulmányában. Központi Sta-tisztikai Hiva tal Könyvtára, Múzeumok Rotaüzeme, Mûvelôdésügyi Minisztérium-Levél-tári Osztálya.)

„A Rábától délre, tôle alig néhány kilométerre, mindvégig a folyóval párhuzamosan, észak-kelet felé, egyre alacsonyabbá váló összefüggô, kavicsos, dombos fennsík húzódik. Egyes szaka-szait Vendvidék, Ôrség, Hegyhát, legészakibb részén pedig Kemenesalja névvel jelölik. A folyószintje fölé nyugaton még 80-90, észak keleti részén azonban csak 50-60 méterrel emelkedôfennsík általában hirtelen töréssel bukik le a folyó árterülete körüli sík ságra.”A Rábától délre folyik, Döröske alatt, vagyis az egy kori Druska alatt a Csörnöc. A dr.

Horváth Ferenc által szerkesztett és 1978-ban kiadott Sárvár monográfiája címû könyv-ben olvashatjuk, hogy a Csörnöcöt felsô szakaszán, a Vasi-Hegyhát nyugati peremén Berki -pataknak, középsô szakaszán Csörnöcnek, Sárvár vidékén pedig Herpenyônek nevezik ésa folyócska Sárvárnál ömlik a Rábába. (Régen te többféle medre is volt.) Vize számos mal-mot hajtott.A jelzett hegyháti tájegységgel késôbb még foglalkozunk, vizsgáljuk meg elôször a

monográfiám témájául választott Döröske nevének kezdeteit.A Druska név eredetét illetôen a tudományos vélemények megoszlanak. Ezen a né -

ven – a 13. századi oklevelekben emlege tett Duruska, Dereske, Dyriske, Derecske, stb.neveken – Magyar ország területén több települést is emlegetnek. A Debrecen kö zelébenlévô Derecskét – és más távolabbi hasonló nevû települést – mellôzhetjük, de utalni kella Veszprém megyei Druska-Derecske azonosságra. (C és K betûkkel egyaránt írják.)A Veszprém megyei levéltárban, a megye helytörténeti lexikonában (Ila Bálint, Kovács

József, Akadémiai Kiadó, Buda pest, 1964) olvashatjuk, hogy Pápaderecske 1240-benDoroska, Csánki Dezsô pedig (Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában;Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1894, 744. old.) Dere(c)ske/Derecske/Deres-ke néven említi. (A Hazai Okmánytár VIII. kötetének 184. okmányára utal.)(Hazai Okmánytár – A Magyar Tudományos Akadémia párto lása mellett kiadják Ipo-

lyi Arnold, Nagy Imre és Véghelyi Rezsô. Budapest, 1876. Nyomatott Kocsi Sándornál.I–VIII. kötet. A továb biakban HOt. X. kötet és oldal.) Hivatkozik Csánki továbbá a HOt.VI. kötet 232, 1283, VIII. kötet 192, 1292, és az 1464. évi Lajtafalusi levéltár Illésházya-


6

na (Lad. 23.f. 4.u.4.) ok mányaira, amelyekben Duruska, Duruske, Derechke nevek jelzikaz említett Druska falut. Csánki a III. kötet 228. oldalán a hely ségnévrôl azt írja, hogy aszláv eredetû Dugosa személynév ala kulása. A HOt. VIII. kötetében a 353. okmány(422–425. old.) arról tanúskodik, hogy IV. Béla király felesége Corrard pincemesteré nekadományozott birtokot Veszprém megyében. A felméretett föl dek között „Doroska ésDrusca” az adománylevélben többször elô fordul, bizonyos azonban, hogy 1240-ben nema Vas megyei Druská ról van szó.Csánki Dezsô annak ismertetéséhez hozzáfûzi: „Vas megyében is van Duruska (Csánki

II.k. 422. és 744. old.) ma Döröcske nevû falu, ugyanazon személynévbôl. Van DöröcskeSomogy megyében és van Derecske Biharban, mindkettônek van eredetibb mélyhangú régi ada-ta.” A Dugosa személynév került szó ba, mint lehetséges névadó változat.Kiss Lajos a Földrajzi nevek etimonológiai szótárában (MTA, Budapest, 1978.) a

Derecske szót bizonytalan eredetûnek írja: „Talán a derékhosszan elnyúló talajkiemelke-dés és... cse képzô bokros származéka rejlik benne – írja és hozzáfûzi: „Más feltevés szerintszláv eredetû személynévbôl keletkezett magyar névadással.” Az elsô említését az oklevelek-ben 1244-re teszi, míg Pápaderecskéét 1240-re.A „talajkiemelkedés” kétségtelen, hiszen Druska-Döröske (utóbbi a mai neve, de így

az említett kutatók nem írták) a Kör mend mellett folyó Rába melletti síkságot megtörve,egy dombtetôn épült. (A Dugosa nevet a Veszprém megyei levéltáros Lichtnecker Andrásis kétségbevonja, méghozzá a mássalhangzók közé illesz kedô magánhangzók szláv nyelvszerinti alakulása alapján.)A Vas megyében lévô Druska-Döröske szláv eredete – tekint ve, hogy Privina herceg,

továbbá a Szvatopluk idejé ben arra a vidékre, egészen Zalavárig (kiterjedését nem részle -tezzük, T. F.) elnyúló szláv birtoklás ténye jól ismert, elfo gadható tudományos álláspontként.Célszerû azonban utalni a Druskával szomszédos, illetve hozzá közel esô néhány tele-

pülés elsô oklevélszerû említésének idôpontjára és nevének kialakulására.Szarvaskend (Zorvoskend) Kiss Lajos szerint az Árpád-házi Kurszám Kende és az elé-

jetett „zorvos” = szarvas összetételbôl alakult ki. Ezt írja: (Sokféleképpen olvashatjuk akülönféle dokumentumokban. T. F.)

„Az összetétel utolsó tagja az egykori magyar törzsszövet ség fô uralkodójának, Kurszán Ken-dének tiszti kíséretét alkotó, talán török etnikumu Kend-re utal. Az elôtag a szarvas állatnév,amely esetleg a Kende szarvaskultuszával hozható kapcsolatba.”Kurszán neve elôfordul a Magyarország története (Gondolat Kiadó, 1971. I. kötet, 36-

37. és 55. old.) címû könyvben is. A hon foglalás elôttrôl: „A honfoglalás elôestjén Árpád(ekkor talán rangban még második) és Kuszán (neve törökül: keselyû, azonos jelentésû a ké sôb-bi Kartal vagy Korszan nemzetségnévvel) etelközi magyar fônökök egyezségre léptek a bizáncicsászár követével a dunai bolgárok ellen.”A honfoglalás idôszakában pedig: „Az aquincumi katonai amfiteátrumot, amely a 17.

szd. elejéig állhatott fenn, a honfoglaló magyarok 900 körül erôd ként használták. Valószínûlega honfoglaló kuszán vezér, a Kündü fia vette birtokába. A várat ugyanis Anonymus Kurszánvárának nevezte, s hasonló néven a 14. századi okleveles anyagban is elô fordul... A fejedelemnyugati krónikákban még szerepel 904-ben Chusset, Cussal néven. Ez idôben halhatott meg.A vezetés Kuszán vezér kezébôl teljesen Álmos fia Árpádéba jutott.”


7

A letelepedô vezérek elhelyezkedésénél viszont azt írják, hogy a „nyugati végeket a horkatörzse szállta meg, a keletieket a gyuláé. Az ország szívében elôször a Kündü családja uralkodott.”

„A Kündü, a gyula és a horka méltóságai idôszerûtlenekké lettek, a személyek törzsszövet-ségi méltóságokból idôvel egy-egy terület uraivá váltak” – írják a 44. oldalon.Dr. Erdélyi László: A magyar lovagkor nezetségei 1200–1408 címû (Budapest, Szent

István Társulat, 1932) könyvében írja, hogy a korszán nemzetségbeliek közül Köndö hon-foglaló vezér az Óbudától Százhalomig és Gyióig terjedô földet kapta és fia Korszán épí-tette ott Korszán várát, de egy másik Köndö-leszármazott a Dunántúlon lakott, így közü-lük Márton vasvári ispán az elsô is mert családtag 1205-ben.Szarvaskendet elôször 1236-ban említik, ezt veszi alapul Kiss Lajos is. (HOt. VIII.

32–33. old., 21. okmány.) Ebben az okmányban a vasvári káptalan „Zorvoskend, Holostovés Hodacensium” helyneveket említ. (Szarvaskend, Halastó, Hodász = Hegyháthodász.) Alényege szerint Mortun hodászi comes és a szarvaskendiek képviselôi kijelentik, hogy Far-kas országbíró elôtt beperelték ugyan Ivahunt és Pétert, de elismerik, hogy máshon nanodaköltözött szabad emberek, a szabadságukat tehát békével élvezhetik. 1236.Halastó Szarvaskend szomszédközsége. Róla ezt írja Kiss Lajos: „Holostow 1236. A tele-

pülés egy halastónál épült, s róla kapta nevét.”A másik szomszédközség Nagymizdó. Ismét Kiss Lajost idéz zük: „Noghmezavou, 1277

Mezadou. A Mizdó helynév arra utal, hogy a falu lakosai mézzel adóztak. A Nagy-elôtag aSárfimizdó-tól való megkülönböztetésre szolgál.”A Döröskével jelenleg egy tanácsi és téeszkörzetet alko tó Szarvaskend, Halastó és Nagy-

mizdó tehát magyar néveredetre vezethetô vissza. Az ötödik községDöbörhegy. Kiss Lajosróla ezt írja: „Deberhegye. Dubar névbôl, amelyben a személynévként használt szláv dobra =jó, rejlik. Utótagja: magaslat, emelkedés.” (Az idôpontot 1538-ban jelzi Döbörhegynél.)Utaljunk még néhány közel esô település nevének kialaku lására, szintén Kiss Lajos eti-

mológiai szótárából:Katafa: 1230: Villa Kathy. A Kata nô személynévnek és a birtokos személyraggal ellá-

tott falu-nak az összetétele.Nádasd: 1233: Nadast. A magas náddal benôtt terület fônévi d-képzôs származéka.Körmend: 1238: Curmend. Talán a Kärmen, vár, város fônév vel kapcsolható össze.

Szláv származtatása kevéssé valószínû. A Kremen, Kremini, Kremy nevekben a kovakô, akvarc rejlik, a Kör mend helynév végén n-d képzô van – írja Kiss Lajos. A körmendi tor-nyot a vasvári káptalan kezdte építeni 1255-ben, de az épít kezésrôl az oklevelekben 1269-ben is olvashatunk.Döröskének a Vasvári felé vezetô úton szomszédja Nagymákfa. Kismákfánál elemzi

Kiss Lajos:Kismákfa: 1286: Makua. A Mákfa helynév valószínûleg szláv eredetû. A Kis és a Nagy

elônév egymáshoz viszonyítva ala kultak ki.A Rába partján keletkezett Molnaszecsôd településrôl: „1399: Zechud, 1406: Molnu-

szechend; 1433: Molnaszechen. A Szecsôd helynév személynévbôl keletkezett magyar névadás-sal. A Molnus-Molna elôtagnak a malommal rendelkezô, malmos az értelme.”Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke címû könyvé-

ben (Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1923. I. k. 69. old.) írja, hogy II. András


8

király 1205-ben „a vasvármegyei Zechud, máskép Lapsa nevû birtokot tartozé kaival István-nak, Chernukey Chernuk fiának adja.” Tehát ettôl a családnévtôl ered Molnaszecsôd neves már 1205-ben létezett.Vasvárt 1141-ben említik elôször oklevélben: 1330: Woswarurk Burg. A 13–14. szá-

zadban Castrum Ferreum. A magyar vas és vár fônevek összetétele. A vidék vastermelésé-nek felügyeletével és a beszolgáltatott nyersvas raktározásával van kapcsolatban.A tatárjárás elôtt királyi vasraktár volt Vasváron, ahonnan a király vasat utalt ki. Néme-

lyek Vasvárt bevehetetlen erôsségnek, vagy„fekete várnak” értelmezik. Még kevésbé meg-gyôzô feltevés szerint az elôtag egy körülkerített, megerôsí tett hely jelentésû uráli szó foly-tatása, amely a magyar vas, Eisen ferrum fônévnek csupán homonimája – írja róla Kiss La -jos az etimológiai szótárában.Összegezve Druska-Döröske és környékének szláv, illet ve magyar néveredetét: szláv ere -

det re utal Kiss Lajos Druska, Döbörhegy=Deberhegye (Dubar, stb.) esetleg Kör -mend=Cur mend, és Nagy- illetve Kis-Mákfa esetében=Makua; Magyarra: Szarvas -kend=Zorvoskend; Halastó=Halastov; Nagymizdó=Mezadou; Katafa=Villa Kathy;Nádasd=Nadast; biztosabb Körmend=Curmend esetében a szlávnál és Molnaszecsôd=Zechud, Molnuszechend, stb. és Vasvár helyneveknél. A többféleség okait a terület bir-toklásának válto zásaiban kereshetjük.Vasvármegye – és a Dunántúlon korábban ismeretes Pannó nia – területe ôsidôk óta

lakott. A rómaiak emléke pl. Körmenden, Vasváron, de fôként Szombathelyen számos fel-tárt régészeti emlék ben felismerhetô (Pl. a Vasvár és Gyôrvár közt „katonaút” és a „sán-cok” is.). Tudjuk, hogy Pannóniáig terjedt Nagy Károly német frank birodalma, akiknekaz avarok is fizették az adót. A 9. szá zadban a késôbbi Vas vármegye délkeleti részét Pri-vina szláv her ceg birtokolta, aki szintén adófizetôje volt a német császárnak. Részleteseb-ben – többek közt – Borovszky Samu Vas vármegyérôl készült monográfiájában, (Buda-pest, 1898.) olvashatunk errôl.A szláv eredetû jövevényszavak ma is ismeretesek Döröskén és környékén, pl. birka,

bivaly, csorda, jászol, kakas, jérce, galamb, gerlice, kanca, zabla, abrak, kalász, rúd, pózna,asztag, pajta, polyva, szalma, murva, korpa, lapát, rozs, zab, konkoly, mezsgye, parlag, ugar,cirok, iga, járom, ösztön (ösztöke), ka pál, uborka, lencse, tök, cékla, répa, repce, bab,káposzta, ka por, murok, dinnye, mák, barack, cseresznye, szilva, berkenye, naspolya (las-ponya), gerezd, venyige, motolla, len, gereben, pozdorja, guzsaly, nyüst, takács. Mindezekaz Árpád-korabeli földmívelésre, állattenyésztésre, gyümölcstermesztésre is utalnak, ame-lyek a magyar honfoglalás elôtti szláv településeken (szórványokon) folytak.Birtokolt területeket a 9. század második felében Pannó niában Karinthia hercege,

Arnulf, aki hadat viselt Szvatopluk szláv fejedelem ellen. A keleti frank ôrgrófság a magya-rok 896-ban történt honfoglalása után kiszorult Pannónia területérôl és 897–98-ban meg-dôlt. A Vasvár központú területet Vas-vármegyének nevezték el.A Vas vármegye és Szombathely megyei város 1931–1932-ben címû könyvben (kiad-

ta a Vasmegyei Tisztviselôk Országos Egyesüle te. I–II. kötet.) olvashatjuk a vasvári várról,amelyet római kori eredetûnek írnak: „Ily vár volt e megye területén az eredetileg római cast-rum Vasvár, a róla elnevezett mai Vas vármegye.” (A másik vasi várról, Karakóról is írnak,amely a tatárjárás után szerzetesi birtok lett.) A Sár nevû település Sárvár körzetében volt


9

egykor, ma már nem létezik, de 1519-ben – az említett Sárvár monográfiájá ból tudjuk, –hogy mezôváros volt és Külsôsár néven Sárvár külte rületének is említik. Sárvárt – ahogyanZalavárt, Óvárt (utóbbi nem létezik), Kapuvárt, stb. – a földvárak kategóriájába sorol ják,s nevét ettôl származtatják.Témánk hátterének megrajzolása céljából iktassunk ide Szentpétery Imre: A kronoló-

gia kézikönyve címû összegezésébôl né hány adatot. (Kiadta a Könyvértékesítô Vállalat,Budapesten, 1985-ben.)Viharos esztendôk közt uralkodott II. Endre, hiszen ismert, hogy feleségét Gertudis

királynét megölték, fia pedig, a késôbbi IV. Béla, akit már 1214-ben megkoronáztatott,1220 óta pedig ifjabb királyként tevékenykedett, szembefordult ap jával. A trónviszálytkövetôen 1235-ben vette kezébe IV. Béla a királyi pálcát, ám a fôurak közt is volt ellentá-bora. A nádori székben ez idô tájt gyorsan változtak a benne ülôk: 1227-tôl 1229-ig Apodfia Dénes, utána egy évig Mojs, majd ismét Apod fia Dénes másodszor 1231-tôl 1234-ig.Ôt követte Tomaj fia Dénes 1235-tôl 1241-ig, a Muhi csatában való haláláig. Aztán aBuzád-Hahót nembeli Arnold következett a nádori székben 1242 elsô fe lében. Kán nem-beli László a nádori tisztet 1242–1245 között töl tötte be, majd a Türje nembeli Déneskövetkezett 1245–1246-ban. A Gut-Keled nembeli István 1246–1248 között és a Türjenembeli Dénes másodszor, 1248 májusától szeptemberig, valamint a Rátót nembeliLóránd következett 1248-tól 1261-ig.Kivonat az 1244. oct. 28-án IV. Béla király által Kurmund (Körmend) számára adott

oklevélbôl, amelybôl a Druska és a Cernecz szavakra vonatkozó részt emeljük ki, ame-lyek Körmend akkori határát jelzik: „Item concedimus ut feneti usum in R/a/ba incipiendoa uilla que dicitur Druska usque ad locum molendini Gelka eorum communitas libere habeantinpedimento quolibet non obstante qua tamen ultra Cernech fluuium transire omnino nondebeant quia quicquid ultra est Castro uolumus quiete et pacifice remanere vt autem series ordi-nacionis libertatis hospitum predistorum salua semper et monino inretractabilis perseueretin posterum in perpetue robur firmitatis presentes litteras duximus oncedendas dupplicissigilli nostri patrocinio cusimunitas, da tum prope Kamarun Anno dominice Incarnacionis,Millesimo ducentesimo Quadragesimo Quarto V to kalendas Nouembris Regni autem nostriAnno decimo.”Az Ipolyi Arnold, Nagy Imre, Véghelyi Rezsô által szer kesztett: Codex Diplomaticas

Patrius = Hazai Okmánytár (a továb biakban HOt. X. kötet), Budapest, 1876, Kocsis Sán-dor Nyomda, VI. kötetében, a 42–43. oldalon közreadott 29. okmány teljes ma gyar szö-vege, amely elé a szerzôk ezt írták: „IV. Béla király, a körmendieknek több rendbeli kivált-ságokat ad. Komárom mellett, 1244. oct. 28.” (Ez utóbbi a helyre és a keltezés idôpontjárautal.)A Nyiri András által latinból fordított magyar szöveg tartalma ugyanaz, mint amelyet

a Rába Helytörténeti Múzeum Kör mendi kiállítási anyagában olvashatunk, de kifejezéseimások. Iktassuk ide azt is: „Ugyancsak megengedjük, hogy a közösséget a szénahasz nálat jogaszabadon megillesse, a Rábától kezdve a Döröskének (Druskát így vették. T. F.) nevezett Vil-lától egészen a Golka-malom térségéig, minden akadály nélkül. De a Czernecz patakon túlraegyáltalán nem mehetnek, mert ami azon túl van a Várnak akarjuk nyugalomban és békébenmeghagyni.”


10

Az utolsó mondathoz Madáchy Károly, a jelzett múzeum volt igazgatója azt fûzi hoz-zá, hogy Körmenden tudnak olyan véleményrôl is, miszerint az Vasvárra vonatkozik.Háttérinformációként említsük meg, hogy históriánk adott idôszakában kik voltak Vas

megye legtekintélyesebb vezetôi.Dr. Wertner Mór: Az Árpád-kori megyei tisztviselôk (Budapest, 1897. Athenaeum Rt.

kiadása) címû könyvében írja, hogy Vas megye fôispáni székében 1237-tôl 1239-ig aBuzád-Hahót nembeli Hahold, 1240-ben Balduin, majd 1242-ben a Ratold nembeliRoland fia Roland a fôispán Vas és Sopron megyében, sôt ismét Balduin, majd pedig1244. november 24-tôl Güssingi (Németújvári) Henrik a vasi fôispán.A hatalmi harc folyt, mert 1245. április 26-án ismét Balduin, de cemberben újra Güs-

singi Henrik 1247-ig. IV. Béla halála után, V. István trónralépésekor a Pócz nembeli Ger-gely, a királyné tárnokmestere kapta a vasi fôispánságot.A feudális hatalmi harcok kihatottak az ország védelmi képességeinek alakulására is.Ismeretes, hogy a tatárok 1241-ben Muhi-pusztánál meg verték IV. Béla magyar király

seregét és fokozatosan elfoglal ták az ország Dunáig terjedô részét. Borovszki könyvében isol vashatjuk, hogy 1242-ben átmentek a Dunán, feldúlták Esztergomot, ostromolták Fejér-várt, Gyôrt, majd Vas megyében elpusztították Szombathelyt és a Rábaköz számos tele-pülését. (Területfoglalá saikat nem részletezzük. T.F.) Könyvében olvashatjuk azt is, hogy1233-ban az akkori Druska faluhoz közeli Nádasd és Sár bir tokosai a Nádasd nemzetség-hez tartoztak. Ebbôl származott az 1233-ban Pethenádként említett Pethô, aki „Mizdóispánnal egyetemben Vasvárt a tatár beütés ellen megvédelmezte.” (545–546. old.)Druska, amely a Vasi-Hegyháton Körmend és Vasvár közötti kb. 20 km-es (légvonal)

távolság közepén fekszik, egészen bizo nyosan szintén szenvedett a tatár hadaktól. A Vasmegyei Druska neve elôször tényszerûen bizonyíthatóan – amint említettük – abban azoklevélben fordul elô, amelyben IV. Béla király 1244. okt. 28-án több rendbeli kiváltsá-got adott Körmendnek. Ez már tehát a tatár járás után történt, amikor is az ország elpusz-tult, Béla király buzdította Curmend-Körmendet is arra, hogy kereskedjenek, épít -kezzenek. A mezôváros már 1238-ban is szerepel oklevélben. (Wencel Gusztáv: Ápádháziúj okmánytár, Monumenta Hungariae Historica, Pest, 1867., XII. kötet 62–63–64. old.41. okmány.), de csak egy Buza nevû birtokos és érdektársai, illetve a „Körmendi vendé-gek” közti egyezséget, döntést foglalja össze. Az említett másik okle vél, amelyet a királyKomárom mellett keltezett, szélesebb körû, sôt, a település határait is jelzi. így került beleaz oklevélbe Druska.

A Dereskey család 1283-ban zálogbaadja Dereskét a Nádasdy családnak.

Mi, a vasvári Szent Mihály egyház káptalanja, a jelen okle véllel emlékeze-tül adjuk, hogy Gersei Chapo fia András je lenlétünkben kijelentette, hogyDereske nevû földbirtokából, amelyrôl elmondotta, hogy a király ur ado-mányozta neki, három ekealjnyi területet Itemer testvére fiának, Imrénekzálogba adott kilenc márkáért a dülôföldek kivételével, a Boldogságos SzûzMária Mennybemenetele napjától ennek az ünnepnek a hato dik leforgásá-


11

ig oly módon, hogy ezen évek elteltével András ispán, amikor csak akarja,becsléssel egybekötve szabadon ren delkezzék a visszavétel lehetôségével.

Kelt, Hitvalló Szent Domonkos ünnepén az Ur 1283. évében.

Dereskét a Nádasdy családtagok 1283-ban elôször zálogbirtok ként szerezték meg. A HazaiOkmánytár VIII. kötetének 186. ok mánya elé ezt a szöveget írta Nagy Imre: „A vasvárikáptalan elôtt Gersei Chapo fia András a Gersei Pethôk ôse, Dereske nevû Vas vármegyei bir-tokát, három ekére való földet, a rétek kivételével Itemer fiának Imrének, a Náadasyak ôsénekzálogba adja. 1283. aug. 5.”

Dereske 1276-ban Dereskey Andark birtoka.

Mi, András prépost és a vasvári káptalan, a jelen sorokkal mindenkinek, akitillet, ugy a mostaniaknak, mint a jövô belieknek a tudomására kivánjuk hoz-ni, hogy Káldi Marcell ispán egy részrôl, a másikról pedig Dereskei Andarkés ve lük együtt Márton, Pál fiával, Zega fia László, Devecser fia István ésDumbó Miklós úgyszintén dereskei nemesek, akik nekik mezsgyeszomszé-dai személyesen megjelenve elôttünk kijelentették, hogy ugyanezen Andarkfentemlitett rokonainak valamint Márton és Fia Pál, Zega fia László, Deve-cser fia István és Dumbó Miklós engedelmével és aka ratából teljes saját ille-tôségû dereskei földbirtokát, min den haszonvételeivel együtt és a SzentJakab apostol egyházában fennálló részét eladta az emlitett Marcell ispán-nak tizenöt márkáért, amit jelenlétünkben teljesen kifize tett, hogy ezáltalezt fiai és azoknak fiai is folyamato san, visszavonhatatlanul birtokolják.

Mi pedig, hogy ennek az adásvételnek a kapcsa örök emléke zetül szolgál-jon, és hogy ne keletkezhessen perpatvar efö lött az idôk során, Marcellispánnak átengedjük pecsétünkkel megerôsített oklevelünket.

Kelt, a Szent Mihály arkangyal nevenapja utáni nyolcadik na pon Andrásprépost, Kozma templomôr, Simon dékán és Egük fô jegyzô jelenlétében,az Ur 1276. évében.

A 144. okmány a Hazai Okmánytár VIII. kötetébôl való. A bevezetô szöveg: „A vas-vári káptalan Derecskei Andark birtokrészét rokonai beleegyezésével Káldi Marcelnek tizenötmárkáért eladja.”


12

Sajnos a kézirat ezen része hiányzik.

ô is István ifjabb király nádoraként. A változások azt is jel zik, hogy IV. Béla király ugyan-úgy viaskodott a fiával, a ké sôbbi V. Istvánnal, ahogyan ô annak idején apjával, II. Endré -vel. Ez is közrejátszott a nádorok gyors cserélgetésében. A ná dorcsere folyamat folytató-dott V. István és annak fia IV., va gyis ismertebb nevén Kun László idejében is, mert anádori székben Kemény fia Lôrinc után, tehát 1267-tôl az Árpádházi királyok utolsó sar-ja, III. Endre 1301-ben bekövetkezett haláláig 36 al kalommal változott a nádor személye.A változások okait Kristó Gyula: Csák Máté (Gondolat, 1986, Budapest) címû monográ-fiájában részletesen elemzi. Okait elsôsorban a királyok, ifjabb királyok és trónigénylôkközti har cokra, és a fôurak helyezkedéseire vezeti vissza. A déli végeken a Subics, Babonicsés Frangepán családok; a nyugatin - északi Dunántúlon a Kôszegi család tagjai, északon ésa Dunántúl Duna felé esô részén a Csák Máté és rokonsága; északkeleten az Amadé fiakjelentették a legnagyobb erôket, és a különféle csatározá sokban. Ezek nemcsak a magukhatalmas katonai és gazdasági ere jére támaszkodtak, hanem az ôket szolgáló serriensek,kisebb-nagyobb nemesek erejére is. Az oligarchák mindezek mellett arra törekedtek, hogyközjogi pozíciókat szerezzenek, így – Kristó Gyula szerint – volt olyan idôszak, hogy egyi-dejûleg négy nádora is volt az országnak, ezek közt többen is többször önhatalmúlag nevez-ték-neveztették magukat nádornak.A Druska-Dereske birtoklását magáénak mondható Dereskey, majd Nádasdy család

serviensi hovatartozásáról – a jelzett idô szakban – nem találtunk adatokat. Bizonyosnakvehetô, hogy birtokaik földrajzi fekvésétôl függôen – a déli és a nyugati országrészekben

Sajnos a kézirat ezen része hiányzik.

Dereske a Dereskey és a Nádasdy család között eleinte zálogbirtokként szerepelt. A HOt.VIII. kötetének 232. olda lán a 186. okmány elôtt az említett könyv szerzôi ezt írták: „Avasvári káptalan elôtt Derecskei Sixtus, Dereske nevû birtokának felét a Nádasd nemzetségbe-liek megegyezésével Nádasdi Imrének eladja. 1278.”A szövegben „Dyriske”, „Holostov” (Halastó) A végén olvasható: „A vasvári káptalan-

nak „Hohannes et Steppanus filii Dominici de genere Nádasd (Nádasdi János és István urak)kéré sére „in octavis Pasche” 1328-ban kiadott átiratából, melynek eredetije a gr. Esterházy cs.galántai levéltárában ôriztetik. 17, 42.” – fûzte hozzá Nagy Imre az okmányhoz.Még a többi Dereskére vonatkozó okmány ismertetése elôtt közbevetôleg utaljunk a

Nádasdy(i) családra, mert a ké sôbbi Döröske és Nádasd sorsa akkoriban sok tekintetbenössze függött.


13

A Nádasdi(y) család eredetét többen és többféleképpen értelmezik, köztük az a legel-fogadhatóbb, hogy a Vas megyei Ná dasd községrôl vették fel nevüket. Nagy Imre más-ként írja: „Genealogusaink a Nádasdy család származási helyére nézve nem értenek egyet.Többségük megállapodott abban, hogy az a Vas-megyei Nádasd helységbôl veszi eredetét, miértne lehetne tehát az, a fentebb érintett Nádasd puszta Sárvár vidékén?” A „fentebb” azt jelen-ti, hogy egyesek a Sárvár melletti Nádasd-pusztát tartják a névadónak.Árpádházi II. Endre király uralkodása alatt történt, 1233-ban, hogy Demeter mester,

az országbíró döntött a Nádasd nemzetségbeliek között vita tárgyát képezô Nádasd falunegyed részének birtoklásáról. (HOt. VII.k. 19. okm.) Ezt követôen IV. Béla király ural-kodása idején történt, hogy 1246-ban Nádasdi Miklós a vasvári káptalan elôtt kötött egyez-ményt Nádasdon – és másutt – lévô birtokainak eladásáról. (HOt. VI.k. 31. okm.) A csa-lád – amely késôbb országosan ismert és kevésbé ismert ágaza tokra osztódott – már akkor-tájt is szerzett máshol is birtokokat, így 1250-ben a Csallóközben. (HOt. 1234-1536köt.ben a 17. okm.) Ez utóbbit Roland nádor erôsítette meg Nádasdi Mihály fiait ille tôen.A Nádasdi nemzetségbeliek: István, László fia 1265-ben meg osztoztak az ôsi birtokon. A bir -toknevek közt olvashatjuk: Nádasd, Bel-mura, Sár neveit. (HOt. VI. 92. okm.)Említett Nádasdi Imre 1258-ban átengedi rokonának Morácz nevû pusztáját és meg-

szerzi Nádasd és Sár birtokjogát (HOt. VIII. kötet 59. okm.) Iktassuk ide teljes szöveggelazt, amit Nagy Imre ennek az okmánynak a végére feljegyzett arra nézve, hogy honnanvették ki a 92. okmány szövegét: „A vasvári káptalannak „in testo beati Galli” 1378-bankelt átiratából, mely szerint I. Lajos király Dereskei István fia Lôrincz kérésére 1378-banVisegrádon “in octavis beati Petri et Pauli” kelt levelében a káptalannak meghagyta, hogysekres tyéjében lévô oklevelekbôl a Derecske, Nádasd, Maranch, Touthffalu (ez a Rába mellettfeküdt), Monyorósd, Ozko, Dalina, Buzad, Bolcrath és Mishalond nevû Vas vármegyei birto-kokra vonatkozó okle veleket írja át; az átirat eredetije meg van a gr. Esterházy cs. galántai levél-tárában. 14.29.”A Nádasdy család eredetét dr. Karácsonyi János több ágra szakadóan taglalja. (Magyar

nemzetségek a XIV. század közepéig. Magyar Tudományos Akadémia Budapest, I. kötet1900, II.k. 1901, III.k. elsô fele 1901, II. fele 1904. Ez utóbbit Csoma József írta.)Az I. ágbeliek a Nádasdi család azon tagjai, akik utóbb Nádasdról vették fel nevüket.

A II. ág a Darabos-ág, amely Dara boshegyhez kapcsolható.A Nádasdi család két ágára utaltunk, most egy harmadik következik a gersei Pethô-ág.

A HOt. VIII. kötetének 186. ok mánya szerint: A zálogba adott három ekényi föld nagy-ságáról a követ kezôket mondhatjuk: Bogdán István: Magyarország Hossz és Földmérté-kek a XVI. század végéig (Akadémia Kiadó, Budapest, 1978. 150–166. old.) címû köny-vében számos véleményt jeleznek, de egységes álláspon tot nem közölnek. Közülük aztemeljük ki, amely szerint egy eké nyi (ekealja) föld 150 kat. holdat jelentett (jelenthetett).Fügedi Erik: Ispánok, bárók, kiskirályok (Magvetô Kia dó, Budapest, 1986. 59. old.)

címû könyvében két példát hoz fel; az egyik szerint Nevegynél egy birtok 5 ekealj, azaz1200 hold, vagyis egy ekealj 240 hold volt; a másik Vencsellônél 7 ekealj 1400 hold,vagyis 1 ekealj 200 hold.Bármelyik variációt fogadjuk el, a Dereskey családnak Dereskén 450–720 hold közöt-

ti nagyságú birtoka volt. Ez – tekint ve az akkori faluhatárt – azt jelentette, hogy egyedüli


14

földesúr lehetett, ugyanakkor a HOt. VIII. kötetének 262. okmánya sze rint birtokvitái vol-tak Dereskei Jakab fia Miklósnak és bátyjai nak 1292-ben Hidvégi Andrással.

Dereskei Jakab fia Miklós birtokvitája Dereskérôl 1292-bena Nádasdyakkal rokon Hidvégi családdal.

Mi, a vasvári Szent Mihály arkangyal egyházához tartozó káp talan, jelenoklevelünket emlékezetül adjuk, hogy Dereskei Jakab fia Miklós ispán amaga valamint testvérei Bolpach és Demetrius ispánok nevében egy rész-rôl, Hidvégi Endre fia And rás ispán és ôneki Endre fia más részrôl jelenlé-tünkben sze mélyesen elôadták, hogy a perben, amit nevezett Miklós indí -tott András ispán ellen, Miklós nádorispán ur szine elé idéztetvén ôt, aDereskének hivott föld határfelosztásának meg rontása miatt. Tudniillik, eza Dereske nevû föld a Makwa fo lyó mentén helyezkedik el északi irányban,amely András ispán hoz került ajándékozás és az anyai negyed révén, miképpmondta. Hites személyek véleménye alapján és a mi korábbi tanubizonysá-gaink szerint egyezséget kötöttek, hogy a földet, a határok meghúzása ésmegjelölése után felosztják: elsôként a Makwa fo lyó mellett állapították mega kettôs határt, innét húzódik a föld még egy darabig tovább déli iránybaegy határig, majd in nen továbbra is dél felé húzódik egy másik határig, egycseresznyefáig, ettôl a cseresznyefától pedig fölfelé a hegyol dalon ennekegyik szögletében van egy bozótos, ez jelzi a ket tôs határt, majd a mûvelhe-tô földek mentén egy völgybe jutva van a határ, ahonnét jókora távolságrahúzódva egy közut mel lett az emlitett bozótos végén van a kettôs határ sezektôl tovább déli irányban jut vissza az elôbbi határokhoz, s ezek ôriztes-senek meg egytôl egyig. Ezenkívül nevezett Miklós köte les hagyni, hogyAndrás ispán jobbágyai használják az utat és engedje, hogy a földjén keresz-tül jussanak a kúthoz. Hozzátet ték még a felek, hogy minden ügyet, vádatés panaszt, ami kö zöttük felmerül, lappang vagy éppen elnyugszik, alapo-san megvizsgálnak.

Kelt, a dicsôséges szûz Nativitasa vigiliáján, az Ur 1292. évé ben.

(A Hazai Okmánytár VIII. kötetének 262. okmánya.)


15

DERESKE a Nádasdy család jobbágyfaluja

(1293–1767)

A Dereskey család az 1283-ban Nádasdyaknak zálogba adott Dereskét 1293-ban eladtanekik. A HOt. VIII. kötete 278. okmányának latin szövege elôtt Dereske eladásáról azokmánytár szerzôi ezt írják: „A vasvári káptalan elôtt Chopon fia András fiai András és Lász-ló, Derecske nevû földet, melyet atyjuk Itemer fiának Imrének zálogba adott, ugyan ennekkilencz márka felülfizetés mellett elörökitik. 1293.” (Nevezettek Nádasdy családtagok. T. F.)Karácsonyi János is megírta említett könyvében: „1278-ban Dereske egy részét veszi meg

a Mákva patak mellett. 1286-ban pedig annak másik felét szerzé meg. 1283-ban ugyanott 3ekényi földet zálogba vett.”Ezeket a vásárlásokat említett Nádasdy Imre (1258–1293) eszközölte, aki megszerez-

te Döröskét is.

Dereske 1293-ban a Nádasdy család birtokába került.

Mi, a vasvári Szent Mihály egyház káptalanja, a jelen ok levél tartalmávaltudatjuk mindenkivel, hogy András és László, akik Chopou fia András fiai,a maguk és Dionisius testvérünk nevében nyilvánosan megjelentek elôt-tünk és élôszóval elôadták, hogy amikor András ispán, az említettek atyja,a Dereskének nevezett földterületet, amelyet régeb ben Buzud birtokolt,miként látjuk azt, hogy jelen okleve lünk is magába foglalja ezt, Itimer fiá-nak, Imre ispánnak tizenegy márka teljes fizetség ellenében zálogbaadta ésminthogy ezt a földet sem ezen atya, sem ennek fiai vissza vásárolni nemtudták, így ezt az egész földterületet összes haszonvételével, vagyontárgyai -val és tartozékaival együtt azon határok között, ahol ôk birtokolták, Imreispánnak és fiainak, Domonkosnak és Imrének eladták húsz márkáért, ami-bôl kilencet nyilvánosan kifizettek s a hátralévô tizenegyet pe dig odaküld-ték, hogy örökre békében, háborítatlanul és vissza vonhatatlanul az övéklegyen. Ennélfogva se András fiainak, se örököseinek vagy rokonainak nelegyen lehetôsége arra, hogy a fent leírt dereskei földet a nevezett Imreispántól és annak fiaitól valamint leszármazottaitól visszakövetelje és a leírtadásvétel érvényét visszavonja. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogyaz említett Dionisius, András ispán fiainak test vére, akiért ôk jótálltak, haháborgatni próbálná valamilyen ürüggyel az eladott föld kapcsán Imreispánt, ennek fiait vagy leszármazottait, akkor András és László tartoznakôket megse gíteni fáradozásukkal és pénzzel, nemkülönben a föld tulaj donátkötelesek Imre ispán és fiai szavára sértetlenül megôriz ni.


16

Ennek az ügynek az emlékezetére és teljesebb megismerésére bo csátottuk kijelen oklevelünket pecséttel megerôsítve, az Ur 1293. évében Mihály pré-post, Kozma kántor, Balázs templomôr és Simon dékán egyháziak jelenlé-tében.

(A Hazai Okmánytár VIII. kötetének 278. okmánya.)

Mielôtt Dereske további történetét vázolnánk, utaljunk a Dereskey család késôbbi sor-sára. Borovszki írja (563. old.): „Dereskey, ôsrégi család. 1515-ben mint Gerse és Karádföl-de bir tokosát, a XVII. században Kemenes Szt.Mártonban találjuk a csa ládot. 1844-ben haltki.” Az Országos Levéltárban (O. L.) is ta lálunk róluk 1606-ból egy levelet. Az 1276-bankiadott okmányt nem hozták a családdal összefüggésbe. Gutheil István Az Árpád -koriVeszprém (Veszprém, 1977) címû monográfiájában azt írja, hogy Derecskei István a veszp-rémi korlát-malmon 1439-ben László öccsével osztozott, majd István eladta örökrészét Fai-szi Ányos Mihálynak, aki a malmot mostohafiával, Derecskei Lászlóval együtt 1452-benelcserélte, majd eladta a veszprémi káptalannak.Az O. L.-ban R. 284. Véghelyi Dezsô gyûjteménye. 2. csomó Derecskey család (Veszp-

rém megye, 1607) elsárgult agyonkopott, szinte olvashatatlan két okmány található aDereskey családról, Veszprém megyét feltüntetve. Annyi mégis kivehetô belôle, hogyDereskey János, György, Imre és Ferenc osztozkodott Szôke György, Szôke Benedek ésVidi Jánossal. Hogy mi volt az osztozkodás tár gya, kivehetetlen, az sem, hogy hol laktak.A keltezés az egyi ken 1607. március 29-e.A Vas megyei levéltárban a „Dereskey család telekesi levéltárának” nyilvántartása a 18.

századra utal. 1803-ban már „Döröskey”-nek írva olvasható a fedôlapon. A kimutatásoksze rint 1801. május 22-én Telekesen keltezték „Dereskei Lajos Négy Árváinak, úgymintJózsefnek, Györgynek, Franciskának és Katiczának részekre” a hagyatékot. Külön felsorolják,hogy mit melyikre hagyott, viszonylag kevésbé tekintélyes örökség et. Józsefé így kezdô-dik: „10 Hat Sárolos Asztaly keszkenyô. 2 0 Három ing és két lábravaló.” Csupa ingóság, bir-tokról nincs szó a többiekében sem.Egy másik kimutatásból tudjuk, hogy Dereskei Lajos javai eladattak, méghozzá a vevôk

és az árú, az árak megneve zésével. A vevôk közt szerepel pl. Dereskey János úr egy karos -székkel 16 frt 18 kr-ért a „Dereskey Zsidó” egy vaságyat vett 26 kr-ért, sok-sok ingóság.A végén „Szombathelyen az boldogult Asszonnál találtatott kész pénz és búza ára 501 frt 6kr-ért. Telekesen a háznál találtatott pénz 54 frt 25 1/2 krajcár.”Egy harmadik kimutatásban az állatok és gazdasági fel szerelési eszközök szerepelnek,

összes érték: 786 frt 54 kr.Az iratokat 1816-ban Dereskey György megbízásából Hor váth József Elek ügyvéd lát-

tamoztatta.Az iratokban Telekes mellett olvasható Gyôrvár, Boldogfa, Rábahidvég, Halastó, Ali-

bánfa, Egervár.


17

Ha idekapcsoljuk a jelzett Borovszki véleményt, hogy a család 1844-ben halt ki, akkorkiderül, hogy az ôsrégi Dereskey család Dereske birtoklásának megszûnése után is létezett,méghoz zá Veszprém megyében, továbbá a Dereskéhez közelesô Telekesen, illetve Keme-nesszentmártonban. Sajnos arról, hogy 1244 és 1293 között laktak-e Dereskey családta-gok Dereskén, nincsenek adatok e sorok írójának birtokában. (Talán lehetett nagyobbudvarházuk, amelyrôl ott a „kastély-dombot” elnevezték?)A Nádasdiak sokat csereberéltek Monyorós (Magyarósd. T. F.) Hodász, Morácz

(Marácz) stb. faluban, pusztákon, ezekbôl csak a Dereskét is érintô részeket emeljük ki, deelôtte utalni kell szélesebb összefüggésekre is.Az Árpád-házi királyok 1301-ben kihalt utolsó tagja, III. Endre halálát követôen trón-

viszály keletkezett, amelyben többek közt a Dunántúl nyugati-déli részét uraló Kôszegi csa-lád is résztvett. A Kôszegi család tagjai 1316-ban kiirtották a Ná dasdy család egyik ágát,csak egy kislányt, Margitot hagytak életben, aki Magyar Pálhoz mint „fiúsított” örökösment felesé gül. A Nádasdy nemzetségbeli Margitot Gersei Margitként említi Fügedi Erik.(Ispánok, bárók, Kiskirályok. Magvetô, 1986. 251–52. old.) A Gersei Petô család, amelyrokonságban állott a Nádasdiakkal, Ulászló király idejében (1444-ben halt meg a várnaicsatában) Vas és Zala megyében birtokol tekintélyes jószágokat.A Kôszegi és a Németújvári családtagok hatalmaskodásai az egész vidéken élô lakos-

ságra kihatottak.Utaltunk a Nádasdy család három ágazatára, említsük meg a negyediket, Karácsonyi

János szerint az oszkói ágazatot. (Vas vár közelében lévô község.)Dereske birtokosai a Nádasdy család Darabos ágához tar toztak. A részletek könnyebb

elhelyezhetôsége céljából foglaljuk össze ôket elôre is:

A Nádasdy(i) család ágazatai

Petend (Karácsonyi Jánosnál Petenagy = Petáncz) Comes de genere Nádasd kezdi asort 1229-ben, ôt követi László, Ist ván, Lôrinc de Nádasd (1364), Tamás mester deNádasd 1400, András, Gáspár (utóbbi felesége Serényi Erzse), majd László 1472, (Sank-falvi Kata), László 1492, (Ebres Ilona), János a Darabos ágból.Erdélyi László A magyar lovagkor nemzetségei 1200–1408 címû könyvében (Budapest,

Szent István Társulat, 1932) azt írja, (54. old.) hogy a Nádasdy család ôse az a Petenagy,aki 1229-ben birtokot vásárolt a Mura mellett (a falu késôbbi ne ve Petenácz) és fiai: Vinc-ló, Varaszló, László szláv nevûek, akiktôl származott a Darabos és Gersei-Pethô ágon aNádasdi családnév Nádasd faluról. Nádasdi „Itemér fia, Imre királynéi apród, 1273-banErzsébet királyné udvari lovagja... Gerse 1316-ban leégett – folytatja Erdélyi – s az ura-ságból csak a kis Margit maradt meg. Ezt I. Károly fiúsította és „Magyar Pál gimesi vár-nagyhoz adta nôül...” 1332-ben. A Nádasd-nembeli Petenagynak Petáncot 1233-ban adtákel Petenagy leszármazottai.Dr. Wertner Mór: A magyar nemzetségek a XIV. század köze péig címû könyvében

(I–II. kötet, Temesvár, 1891. A vonatkozó rész az I. kötet 199. oldalán) azt írja, hogyNádasd falu ügyé ben a vasvári káptalan 1233-ban úgy döntött, a döntést Demeter ország-bíró hozta, hogy Nádasdot Itemer és Heym kapja meg. A Nádasdy családtagok birtokcse-


18

réi közt említi azt is, hogy „A vasvári káptalan elôtt Derecskei Synik fia Sixtus Dyriske ne vûbirtokának felét nádasdi Wytemer fia Imrének eladja (1328-ban Nádasd nb. Domonkos fiaiJános és István részére átírva.)”Az említett könyvben 1326. október 25-én fordul elô is mét: „Nádasd nembeli Domo-

kos fiai Lôrinc, János és István a Zala-megyei Teskánd nevû birtokuk egy részét nôvérüknekPonai szörcsöki Elek fia Lôrincz nejének, Dyruske-ért cserébe adják.”A Nádasdy család 4. ágazataként jelzi Wertner Mór az Itemer (mákfai) ágazatot 1265-

tôl, akinek fia Domonkos, fiai Lôrinc, János István és Imre, leánya pedig Pona, Szörcsö-ki Lô rinc felesége 1326-ban. Dereske tehát tôle a Nádasdi-Darabos család ôsének számí-tó Imréhez kerül. (1258–1298) majd az ô le származottai: Domokos (1291–1298), Imre(1293–1298), Katalin (1311) férje Sári Marcell kezére jutott.A Nádasdyak 5. ágazata – mákfai Itemer fia Pétertôl (1291–1293) számítva a gersei

Pethô családot, amelynek utolsó férfitagját, Miklóst, Zala és Vasvármegye fôispánját1462–1470 között említi Wertner Mór.Ebben a bonyolult Nádasdy családi leszármazásban dön töttek mindig Dereske sorsá-

ról is, amely végül is a Darabos-ágazatbeliek birtoka lett. Mielôtt ezt részleteznénk, utal-junk az országosan ismertté váló ágazatra Nagy Iván alapján, aki az or szágos politikábanismert Nádasdyakat 1492-tôl, Nádasdy I. Ferenctôl ismerteti, ilyen sorrendben: Tamás,sz. 1498-ban megh. 1562-ben, Nádor, felesége Kanizsay Orsolya; az ô fia II. Ferenc sz.1555-ben, megh. 1604-ben, felesége Báthori Erzsébet; majd Pál következik –1613–1650 – akinek fia az a Nádasdy III. Ferenc, or szágbíró, akit 1671-ben lefejeztek. Azô hét gyermeke közül IV. Ferenc vitte tovább a családfát, majd Lipót: ✝ 1785, követke-zett, aki testvérével, Ferenccel együtt tovább vitte ezt a – velük – két ágra szakadt ágazatot.Témakörünk szemszögébôl nézve a Nádasdyak további leágazásának nincs jelentôsége.A grófi címet Nádasdy Pál Vasvármegye fôispánja kapta 1625-ben, aki dunántúli fôka-

pitány és királyi fôudvarmester volt. (A Darabos-ágban Pál, Tamás és Boldizsár csak alis-pánságig vitte.)Nádasdy Ferenc, akit 1671. április 30-án kivégeztek, Kempelen Béla szerint (Magyar

fôrangú családok, Budapest, 1931. A szerzô kiadása.) „az országban a leggazdagabb embervolt, miért kortársai magyar Krôzusnak nevezték. A Wesselényi-féle összeesküvésben való rész-vételéért... kivégeztetett. Mesés nagyságú vagyonát elkobozták s 11 gyermeke mindössze 165.000forintot kapott.”Térjünk vissza a Dereskét is birtokló Nádasdy ágazathoz. Borovszki írja: (545–546.

old.) „A Nádasd nemzetségbôl legelôször a nádasdi Darabos-család válik ki a század (13. szd.T. F.) végén. Birtokaik az úgynevezett Hegyháton terültek el, köztük Morácz, Lánka, Belmú-ra és Sár fordul elô az 1265-iki osztályban. Megszerezték ezt követôen Monyoródot, Gersét,Hodászt, Döröcskét (1278), Halogy-Tótlakot és számos birtokot.”Az egyéb birtok szerzésekrôl: (551–552. old.) Gersei Pethô János 1438-ban Vasvárt

kapja adományul Zsigmond királytól – és birtokosok lesznek a Pethôk Kovácsiban, Olasz-fán, és a Répce mellett több faluban. A Nádasdyak 1414-ben Mákfa, Iváncz, Nádasd ésszámos vend falura kaptak ismét adománylevelet, birtokaik a Felsô-Lindva–Muraszombatés Körmend szögben helyezkedtek el. A Darabos család pedig Szôczét szerezte meg.


19

A Nádasdy Darabos ágazat:

Nádasdy Boldizsár, aki a Döröske dombjairól jól lát ható Német-Szecsôdön lakott, Tar-rody Orsolya hozományaként kap ta Taródfát, amely az iratokban oly sokszor elôfordul.Két fia révén folytatódott a család.

Fiágon ez az ágazat kihalt.Közbevetôleg megjegyezzük, hogy a fônemes Nádasdy Tamás uradalmai: Sárvár, Léka,

Ikervár, körzetében 18 jobbágyfalu. A nádasdi-Darabos családnak 8, a Nádasdy Gersei Pet-hôknek 4 jobbágy faluja volt a mohácsi vészt követô idôszakban. Iktassuk ide Borovszkikönyvébôl a 16. század végén jellemzô birtokmegoszlást.

Az 1582-i Vasvármegyei birtokmegoszlás:Batthyány Boldizsár (Német-Újvár, Szalónak, Csókás, Rohonc).................... 415 portaPoppel László (Dobra, F. Lendva, Muraszombat 1/1) ..............................121 1/2 portaGróf Gyula (Muraszombat)....................................................................... 93 1/2 portaSzentgothárdi apát..................................................................................... 84 1/2 portaZrinyi György gróf (Vép, Monyorókerék)................................................. 76 1/2 portaNádasdy Ferenc és Kristóf özvegye ............................................................ 66 1/4 portaTelekesi (Szécsény, Acsád) ............................................................................... 48 portaOstffy (Hôgyész, Mindszent) ........................................................................... 40 portaCsoron (Jánosház, Pereszteg) ..................................................................... 38 1/2 porta

János

Pál 1545.1591. Vas v. alispán

(Pókateleki Zomor Krisztina)

Tamás1566. Vas v. alispán(Lengyel Kata)

Imre János Boldizsár Gábor László Menyhért

Ádám László1654.

de Német Szecsôd1628. Vas v. alispán

1653. (Tarródy Orsolya)

✝ ✝ ✝

BoldizsárAndrás

(telekesi Török Margit)Tamás

(Meszlényi Éva)

Imre(Márffy Anna) László Klára

(Sallér István)Mária

(Bertalan Ádám)

Teréz(Lengyel Lajos)


20

Gyôri püspök................................................................................................... 37 portaVasvári káptalan ........................................................................................ 33 1/2 portaPolányi ............................................................................................................ 22 portaPethô (Vasvár)........................................................................................... 21 1/2 portaDarabos (Nádasdi) .................................................................................... 18 3/4 portaErdôdy gróf (Körmend) ............................................................................ 18 1/2 portaPornói apát................................................................................................ 14 1/2 portaNádasdy (Petánc) ...................................................................................... 13 1/4 portaRumy ........................................................................................................ 13 1/2 portaSitkey............................................................................................................... 12 portaLädonyi (magyar Gencs).................................................................................. 10 portaBakacs (Martonfalva) ......................................................................................... 9 porta

A Vas megyei birtokosok közt tehát 1582-ben négy ágazatbeli Nádasdy családtag is sze-repel.A Nádasdy Darabos és a Zarka Pál közötti (leányági) osztozkodáskor, 1610-ben, „Ste-

fani Darabos de Nádasd” kapta Daraboshegy, Nádasd, Döröske, Bödörhegy, Molnári,Gyanó(?), Vas alja és Kiskölked helységekben a jobbágytelkeket, Zarkaháza, Taródfa (Tar-ródháza) és más jószágok pedig a többi osztozkodóké lettek, így pl. Mogyorósd, Domo-kosfalva, stb. Ezt Thurzó György nádor (palatinus) is jóváhagyta.(Egy közbevetô megjegyzés: A Nádasdy levelek egy része az Országos Levéltárban

(O.L.) a Sallér család iratai közt ta lálható. (P. 285.) Sallér család 1527–1815. 7. csomó,fasc. 47. Nádasd 1377–1753. P. 285. Sallér család fasc. 89. Nádasdiano-Sallériano1369–1705.)A Festetics családdal majd késôbb foglalkozunk, annyit elöljáróban mégis meg kell

jegyezni, hogy a Georgikon alapítója, Festetics György gróf Sallér Juditot vette feleségül,s így ke rültek a Nádasdiakkal rokon Sallér családhoz, majd a Festetics családhoz a koráb-bi idôszak levelei is. Dereske érintôlegesen fordul elô a levelezésben.Ismeretes, hogy Magyarország 1526 után három részre szakadt: a törökök által meg-

szállt középsô, nagyobbrészt délrôl, a Duna vonala felôl Budára tartó háromszög idônkéntkiszéle sedett. és átterjedt a Dunántúl déli részeire; az ún. királyi Magyarországra, amelyZalaegerszeg környékétôl Körmend, Szom bathely, Pozsony, majd a felsô országrész karéj-szerû részeire, amely úgyszintén többször változott, s végül az Erdélyt magá ban foglalóterületre, a Partiummal.Ismét a történések háttereként iktatjuk ide – elôre vetítve is –, hogy kik ültek a nádo-

ri székben.Nádasdy Tamás 1554. március 13-tól 1562. június 2-ig volt nádor. Átugorva egy fél év -

századot: A nádori székben 1608-ban Illésházy István, 1609-ben Thurzó György ült 1616-ig,1618-tól 1621-ig Forgách Zsigmond, 1622-tôl 1625-ig Thurzó Szaniszló, 1625–1645között, – tehát kereken 20 évig – Esterházy Miklós, majd 1646-tól 1648-ig Draskovich János,1649-tôl 1654-ig Pálffy Pál, 1655-tôl 1667-ig Wesselényi Ferenc, közben Nádasdy Ferencországbíró királyi helytartó 1667–1670 között, és Szelepcsényi György esztergomi érsekugyancsak királyi helytartóként 1670–1681 között. A nádori széket 1681-tôl 1713-ig Ester-


21

házy Pál fog lalta el. A hercegé lett Esterházy után Pálffy Miklós 1714–1732 között, és eköz-ben Lotharingiai Ferenc lett a királyi hely tartó 1732–1741-ig. Pálffy János 1741-tôl 1751-ig,Batthyány La jos pedig 1751-tôl 1765-ig, tehát 14 esztendeig viselte a leg magasabb magyarközjogi méltóság címét. A témának szemszögébôl kiemelt Dereske-Döröske mindvégig a kirá-lyi Magyarországhoz tartozott, de a török sokszor megközelítette Egerszeget, az Ôrséget, ígyközvetve érintette ezt a falut is pl. a katonai terheket, károkat illetôen. Németújvár, Szalónak,Rohonc, Körmend és a nyugati országrész legnagyobb birtokosai a Batthyány család tagjai let-tek, akik Körmenden (és másutt is) ôrséget, katonasá got tartottak. A katonák, a hajdúk idôn-ként „meglátogatták” a szomszédos falvakat is. Az O.L-ban a P. 285. Sallér család 1527–1815,fasc. 12. Dereske és a fasc. 14. Döbörhegy jelzésû iratok közt olvashatjuk:

„Minemû hatalmaskodásokat követtek el Gróff Batthyány Ádám úr eô Nagysága Katonáiés Hajdúi Döröskei és Döbörhegyi Jobbágyokon.” Az idôpontok 1635–1642 közöttiek. Szá-mos nevet írtak, így pld. 1635-ben Borsos György döröskei, 1636-ban Németh Mátyásdöröskei, 1637-ben Németh Ferenc döröskei, 1641-ben Somogyi Istók, Hantó Miklós,Tóth Istók, Molnár György, Vörös György, Nagy Tamás döröskei, 1642-ben Antal Jakab,Vörös Imre döröskei, Büki Péter döbörhegyi jobbágyok elvitetésérôl, vagy megtámadásá-ról írnak. Címzett és aláíró nincs.1686. május 4-én a Taródházán lakó Nádasdy András udvar házát felkereste a Vas

megyei Fôszolgabíró és többekkel együtt vallatást rendeltek el abban az ügyében, hogy kiölte meg Gál István döröskei jobbágyot. Több gyanúsított is volt, így Horváth Pál ésTakács Pál, továbbá Halba (Hajba?) János, Gál István szol gája. A vallatók azt is kutatták,hogy tudott-e Gál István fele sége arról, hogy az urát meg akarják ölni, vagy talán az asszonyanyja is részes a felbújtásban. A vallomásokból az derül ki, hogy Gál István erôs testalka-tú ember lehetett, így egyedül aligha bírt volna vele a gyilkos. Továbbá: a gyilkosság a fele-sége mellett történt, aki utána nem futott azonnal jelenteni. Az uri-szék vallatói kiderítet-ték, hogy Halba János már harmadik éve szolgált Gál Istvánnál, elôtte a gazda és feleségejól meg voltak egymással, de a szolga az asszony beleegyezését kérte ar ra nézve, ha megöliaz urát, a gazdáné feleségül megy hozzá, mi kor pedig erre az asszony vonkodott kezet adni,„azt mondotta Halba János, ha az után hat Emberhez mennél is férnek, mind meg ölöm üket,magának is a kezét levágná.” A tettes nevét nem rögzítették.Nádasdy Andrásnak küldte 1687-ben Batthyány Ádám (a II. ilyen nevû. T.F.) azt a

levelet, amelyben jelzi, hogy a dörös kei és döbörhegyi jobbágyok ügyében írott levelétmegkapta, a profont (elfuvaroztatás. T. F.) alá vett jobbágyokat és Nádasdy jószágait „azmennyire lehetett meg kéméllyettük”, és csak a feltétlenül szükséges mértékben vették ôketigénybe. A károkat felbecsültetik és megtérítik, amennyiben azok a táborozás alatt nem afalubeliektôl, hanem a katonáktól keletkeztek.

Kitekintés a megye területére

Vas megyében a 17. század végén, 1696-ban 44.000 fô magyar, 28.500 német, 5000 hor-vát és 10.000 vend nemzetiségû la kos élt és 13.500 ebbôl – Vörös Károly szerint vegyeslakosságú falvakban. A megye a mohácsi vész utáni idôszakban viszonylag védettebb volta háborúktól, mint a törökök által megszállt or szágrész, vagy akár pl. Felsô-Magyarország


22

és Erdély, ezért fej lôdése gyorsabb is volt azoknál, és a Dunántúl legnépesebb me gyéje volt,fejlett mezôgazdasági mûveléssel. A török beütések idején azonban 1577-ben, 1512 sza-bad porta mellett 64 volt a hódolt porták száma, amely egy év múltán már 1178:258arányt, majd 1582-ben: 1132 3/4:344 3/4-re alakuló arányt mutatott; 1583-ban pedig márnagyobb volt: 1044:326 1/4 a szabad és a hó dolt porták aránya. Elsôsorban a Tótság-naknevezett (az Ôrség, Vendvidék déli szomszédsága területét, de a Hegyhátot és a Ke -menesalját is idônként elérték a török beütések. (Pl. 1643, 1646, 1664, 1683.) Ugyanak-kor az osztrák határmenti területeken is nôtt a területi bizonytalanság és többször küldtekki határmegállapító bizottságokat.A vasi földbirtokosok között a Batthyányok, Erdôdyek, Nádasdyak, Széchenyiek,

Esterházyak és Szapáryak voltak a leg ismertebbek a 17–18. században, de sok volt a közép-birtokos is. Az 1754. évi nemesi összeíráskor 3000 nemes férfit írtak össze Vas megyében,és ebbôl levonva a családjogú özvegyeket 2500–2600-ra taksálták „a saját gazdájaként élônemesség férfiaink számát.”A megye gazdasága tehát igen nagy mértékben alapozódott a jobbágyrendszerre. A

nagybirtokos és a kisbirtokon folyó gaz dálkodási rendszer egyre nagyobb eltéréseket muta-tott, erôsödött a nagybirtok kényszere, amelyhez különféle katonai terhek is egy re nagyobbmértékben járultak. Fokozódott Vas megyébôl az elván dorlás, és az 1697–1787 közötti 90évben (Vörös Károly adatai) Vas megye már a legalacsonyabb szintû népesedési ütemûmegyék közé tartozott. (Szöktek a jobbágyok, majd pedig 1765-ben – fôként BatthyányLajos birtokain – parasztmozgalomban csúcsosodik ki az elégedetlenség.) A török megszál-lás végeztével a majorsági nagybirtokok gazdálkodása ismét fellendülést mutat, amely a job-bá gyok szegényedésével jár együtt. Az 1720-ik évi összeíráskor a megyében 52% a nagy-birtokon élô és 0–5 pozsonyi mérô dézsmát fizetôk aránya, vagyis a számok a jobbágytel-kek elaprózását jel zik. A kis és középbirtokon az arány ennél jobb, 14,5%. A 16 mérônéltöbbet fizetô, nagybirtokon robotoló jobbágyok aránya csak 0,7%, ez utóbbi a kis és közép-birtokon 17%. Következtetés: a nagybirtokon élô jobbágyság helyzete egyre romlott, ésidézzük Vörös Károly könyvébôl: „A XVIII. században jogait még bôvítô Körmend és Sár-vár az egész XVIII. századon át harcban áll a Batthyányokkal, illetve a Draskovichokkal...”Az 1744. évi adókivetéskor új adórendszert dolgoztak ki, amelynek lényege az, hogy

nem általában, hanem konkrétan szab ták meg az adózók tartozását, a háztartások, a job-bágyok birtokai, állatai szerint, amelyet 1744-ben vezettek be és utána többször módosí-tottak is. (A felmérés módszereit is részletezi Vörös Károly) A megye népessége 1744-ben175.082 lélek. (1697 és 1869 között 8,8%-os az emelkedés, amely a magyarországi átlag-nál – 10% – nagyobb, vagyis 12,4% a vasi szaporodás. A szerzôk közbevetik, hogy külön-féle összevetések alapján Vas megye népessége 196.221 fô volna.)Az adóösszeírás nem terjedt ki az egyházi személyekre és az ôket közvetlenül szolgálók-

ra – amely a megyében kb. 550–600 fô lehetett –, és a különféle kivonandók után az össze-írt háztartások száma 1744-hez képest 1778-ban 21,5%-kal nôtt, ebbôl 14,5% volt a tel-kesjobbágy, 4,5% a zsellér, vagyis sza porodott az adózók száma, mert egyre több koráb-ban adó alá nem esô terület után kellett adózni.Az 1744-es adóösszeírásban „Districtus Hegyhát” címszó alatt olvashatjuk: Iváncz,

Szent Márton (Hegyhátszentmárton), Morácz (Felsômarácz), Halugy (Halogy), Szent


23

Péterfa (Hegyhátszent péter), Magyarózd (Ôrimagyarózd), Szent Jakab (Hegyhátszentja-kab), Szôcze, Nádasd, Saál (Hegyhátsál), Katafa, Hodász (Hegyháthodász), Nagy Mizdó(Nagymizdó), Szarvaskend, Döbörhegye (Doborhegy), Dörös ke, Sárfi Mizdó (Sárfimizdó),Telekes, Karátsfölde (Karátsföld), Gerse (Gersekarát), Mihályfa (Petômihályfa), Andrásfa,Dénesfa (Déneslak), Egervár, Egervárosa (Egervár), Boldogh Aszonfa (Vasboldogasszony),Gôsfa, Gyôrvár, Viszágh (Viszák), Vasvár Oppidum (Vasvár), Puszta Halastó (Halastó),Jánosfa (Felsôjánosfa), (A záró jeles nevek az 1744-tôl 1913-ig változó nevet tüntetik fel.)Az 547-tôl 578-ig terjedô sorszám szerint 31 község tartozott ebbe a hegyháti kategóriába.Kiemelve közülük Döröskét, Szarvaskendet, Döbörhegyet, Nagymizdót és Halastót.

Döröskén 169-en laktak 1697-ben és 1846-ban 232-en, magyarokSzarvaskenden 232-en laktak 1697-ben és 1846-ban 373-an magyarokDöbörhegyen 105-en laktak 1697-ben és 1846-ban 301-en magyarokNagymizdón 138-an laktak 1697-ben és 1846-ban 259-en magyarokHalastón ismeretlen 1846-ban 82-en magyarok

A körmendi uradalomhoz (Körmend oppidum) Haraszti falu, Berki falu, Molnár Sze-csôd (Molnaszecsôd), Hidas Hollós, Egyházas Hollós és Sároslak tartozott. (Nádasd pl.1744-ben még nem.) A kôszegi uradalom, a sárvári, szombathelyi, vépi, lékai, pinkafôi,borostyánkôi, szalónaki, körmendi, uradalmak csoportosításai mel lett található a „Distric-tum Hegyhát”, továbbá Niczky János szolga bíró falvai, Zarka István szolgabíró járásánakfalvai, a szentgotthárdi uradalom, Dobrai uradalom, Felsô-Lendvai, Muraszombath-Raki-csáni uradalom, a Csákányi uradalom (nagyobbrészt az Ôrség), a Districtus Tótságh Nobi-lium (Zalához tartozik jelenleg) és Ba logh Ádám járása. A felosztás tehát egészen rendha-gyó. Vasvár pl. Hegyháti Districtusban szerepel és nem Festetics uradalomként. A kive-tett adó személyekre és háztartásokra vonatkozott aszerint is differenciálva, hogy ki mennyiés milyen földet, rétet mûvel, mennyi az állatállománya, stb., telkesjobbágy, özvegy job-bágy asszony, házas zsellér, házatlan zsellér, egyéb adózó.1690-ben összeírták a döröskei és döbörhegyi „Puszta Hely Földeket”, és 25 ilyent

találtak. Köztük volt Vörös János három hold a „Nimet Jancsi Helihez” jelzés és a Helyiföldben négy hold, amelyeket bevettettek velük, összeírták továbbá azokat is, akik hátra-lékban voltak, így pl. Borsos György tartozott 1689-rôl egy köböl rozzsal, Balogh András„három holdra való köböllel”, Heder András két hold föld után, Popics Istók fél köbölzabbal, Buza Márton és Gál Gergely megadta tartozását, Vörös János bizonyította, hogyhárom hold föld után fizetett, Torma István leszolgálta, Varga György két hold után tar-tozik. Hogy a számadást ki és kinek készítette, az nem derül ki.Nádasdi Imre 1722-ben, augusztus 20-án Döröskén keltez te azt a levelét, amelyben

kiváltja a Döbörhegyen lakozó „Kónya Évát, Néhay Balás Mihály feleségét” száz forintért.Az okok nem kerülnek a levélbe. Tarródházára 1730-ban is címeztek levelet „EmericusNádasdi”-hoz. Forcsics Kristóf döbörhegyi, döröskei és mákfai jobbágyok legeltetési vitái-ról értesíti az uraságot.Érdekes az utolsó levél (a Sallér levéltárban) amelyet Döbörhegyrôl és Döröskérôl

együtt jelentett egy olvashatatlan nevû valaki az uraságnak. Részletek a négyoldalas levél-


24

bôl. Déry István azt vallotta, hogy sem ô, sem pedig szolgája nem vittek fát az uraság erde-jébôl, nem tudja kik loptak. Ugyanezt vallva Szakál György, Gergô György a „tilalmasierdô”-re vonatkozóan, de látta „Györkô Gyurit, hogy faragot azon tilalmasi erdôben”. VörösAndrás sem vitt el fát, de látta Kovács István, hogy egy szekérrel fát vitt el. Balogh And-rás is tagadta a lopást, de ô is látta Györkô Gyurit. Németh György, Santok György, BorosMihály, Zsámár János tagadott, de Vincze György látta fával Czein Jankót. Kovács IstvánBakos Ferencz fiát, Varga Ferencz fiát és Takács Istvánt látta, hogy fát vágott az uraságierdôn. Nem lo pott fát Vörös Márton, Kovács Ferencz, Ágoston Benedek és unokája, Sza-bó István, aki szintén Györkô Gyurit vádolta be. Németh István, Jó Benedek, Takács Ist-ván, Polgár György szintén csak a maguk ár tatlanságáról vallottak, de Gergó István láttaPolgár Istvánt, hogy „akácot hasogatott.” Polgár György, Szabó György, Kovács Ist vánesküdött, hogy nem bûnös a fatolvajlásban.A vizsgáló és feljelentô javasolta, hogy esküt tetessen az uraság Vörös András és Gergó

András erdôôrökkel, úgyszintén Polgár Istvánnal. Györkô János nem vallott Györkô Gyu-ri ellen. A falopásban az egész falut kihallgatták, az említettek mellett Horváth Mihály,Balogh András, Balogh Mihály, Polgár András, Gáll Benedek, Balásné, Nagy GyörgyJános, Gergó Istók, Kopácsy István, Szakál György, Takács István neve fordul elô. Györ-kô Gyuriról írták: „Györkô Gyuri és bátyja szerént hogy töbet nem vágot, hanem egyet karó-nak.” A jelentés befejezetlen.Az idézett részletek arról tanúskodnak, hogy az uraság szemmel tartott minden olyan

eseményt, amely valamilyen módon érintette, vagy szándékolta érinteni vagyonát, hatás-körét sôt, olyan területre is kiterjedt figyelme, amelynek nem vagyoni ki hatásai lehettek.Nádasdy Imre – dátum nincs – megbízást adott többeknek – köztük csak Bruthián Agre-

gárd neve kiolvasható –, hogy vizsgál ják ki miszerint „Döröskén lakozó Kaman János ugyanittDöröskén lakozó Horváth Jánosnak feleségével mennyi idôtôl fogva fajtalan kodik: bizonyitot és velelakot.” A kérdések továbbá: Van-e Kaman Jánosnak hites felesége? „kurválkodik-e mással”Kornis Márton felesége és „fatyai voltak-e?” Tudja-e a tanú, hogy Imre Kata „fajtalankodik ésfatyát vetelé.” Tudja-e a tanú, hogy ugyanott lakó Tóth Mihálynak a szalonnáját ki lopta el?További kérdések: „Tugya-e a Tanú nyilván, hogy Döbörhegyen lakozó Balás András

ugyan Döbörhegyen lakozó Balás Mihály feleségével mint Ángyával fajtalankodik és volt efatya.” (Balás András felesége Kónya Éva volt) Fajtalan életet él-e Döbörhegyen PolgárBenedek? Fajtalankodik-e nyilván (?) Kata? A tanúvallomások nagyobbrészt hiányoznak,de vallott valaki amellett, Balás Andrásnak az Ángyitól „két fatya volt” és több másról ishasonlókat. A végzések hiányoznak.A P. 285. Sallér család 1527–1815, 2. csomó 12. Fasc. Döröske 1635–1755 és a 14.

Fasc. Döbörhegy 1635–1746 jelzésû iratcsomagban olvasható: „Az Dereskei Templom épit-tése alatt Anno 1731” jelzési kis jegyzet, amelybôl az olvasható ki, hogy téglára Vasvárrafizettek 2000 frt-ot, ácsok munkájára ment 606 frt, számla szerint kenyérre kiadtak 41 frt-ot. Szerepel még valamiért (olvashatatlan) 4 és 50 frt, valamint egyéb munkáért 74 frt. Amásik oldalán „de A0 1731, Dereske, Dereskei Templomra tett költségh száma” olvasható ésa Sallér jelzés.Ugyancsak a Sallér család iratai közt ismerhetjük meg azt a különös levelet, amelyet

1738-ban írt Polgár Ferenc, Déry István és Vörös György döröskei jobbágy.


25

„Alább megiróttak adjuk tudtára mindenkinek, akiket illik Hogy Dereskén. T.H. Vasvárme-gyében lakozó Takács Mihály örökös Jobbágy bizonyos rut káromkodást tett Földes AsszonyaT.H. Nádasdi Anna Asszony ellen és más fenyegetô szókról tapasztaltatott, mellyért megfogat-tatván tömlôczbe tétetett, ezen sanyarúságát látván kértük azon az tisztelt Asszont, hogy adnáki kezessé günkre, a mit ô könyörgésünket meghallgatván ki bocsátotta em litett Földes Asszo-nyunk; Azért ha ennek utánna ollyas rut éle tet találnánk, vagy netalán elszöknék, lettünk keze-sek az az személy szerint husz-husz forintokat fizettünk” – írják, majd fogadkoznak, hogyilyesmi nem fordulhat többé elô. Az írás Tarródházán készült, tehát ott lakott Döröske ésDöbörhegy „Földes Asszonya”.


26

Nádasdy Imre 1742-ben készíttetett Dereskei urbáriuma

(A számozást a szerzô tette a nevek elé. P. 285. Sallér cs. 1527–1815. 2. csomó, 12. Pasc.Dereske 1635–1755, 14. Fasc. Döbörhegy 1635–1746. Németül készült. A cím: „Cons-ciptrio Cotonoeum Sessionis Dereske... Emerio Nadas/dian Anno 1742 die Máj.”)

Dereskei jobbágyok:1. Balogh Mihály 1 telkes, 15 hold szántó, 6 szekér szénát termô rét2. Páll János 1 telkes, 10 hold szántó, 8 szekér szénát termô rét3. Varga János, Györgyés Pol gár István 1 telkes, 20 hold szántó, 4 szekér szénát termô rét

4. Kopácsy István 1/4 telkes, 6 hold szántó, 5 szekér szénát termô rét5. Balás György és Mihály 1 telkes, 30 hold szántó, 15 szekér szénát termô rét6. Jó András, Ferenc és Balás 1 telkes, 14 1/2 hold szántó, 4 szekér szénát termô rét7. Györkô István és György 1 telkes, 10 hold szántó, 8 szekér szénát termô rét8. Gergácz Mihály 1 telkes, 12 hold szántó, 6 szekér szénát termô rét9. Vörös István, András, Pál és Ádám 1 telkes, 18 hold szántó, 7 szekér szénát termô rét

10. Szakál Ferenc, Péter, András, János 1 telkes, 13 hold szántó, 3 szekér szénát termô rét

11. Takács Mihály,István és György 1 telkes, 16 hold szántó, 6 szekér szénát termô rét

12. Györkô János, Vincze és ifj. János 1 telkes, 10 hold szántó, 6 szekér szénát termô rét

13. Vörös András 1 telkes, 9 hold szántó, 6 szekér szénát termô rét14. Borsos András,

György és János 1 telkes, 10 hold szántó, 7 szekér szénát termô rét15. Hevér István 1/2 telkes, 7 hold szántó, 3 szekér szénát termô rét16. Tóth Mihály 1 telkes, 17 hold szántó, 8 szekér szénát termô rét17. Dara Mihály 1 telkes, 10 hold szántó, 6 szekér szénát termô rét18. Györkô János 1 telkes, 19 hold szántó, 3 szekér szénát termô rétÖsszesen: 16 3/4 238 1/2 111

A másik oldalon a 16 döröskei zsellér házát írták össze:1. Balogh András 9. Nagy János2. Hevér György 10. Pass Ferenc3. Balogh István 11. Takács János4. Polgár András 12. Horváth Mihály5. Jó György 13. Gergácz György6. Gergácz István 14. Tamás György7. Györkô János 15. Polgár István8. Györkô György 16. László István


27

Döbörhegyen 1742-ben 38 egész telkes jobbágyot és egy negyedtelkeset írtak bele aNádasdy-urbáriumba. A németül fel sorolt nevek magyarra fordítva: Jó István, Pass And-rás, Déry János, Déry György, Jó Benedek, Szakáll György, Nagy János (ô az 1/4 telkes),Gergó András, Borsos Mihály, Vincze Mihály, Szabó Pál, Szakáll György, Botár Ferenc,Balás András, Németh János, Gergó Benedek Márton (Ismét:) Balás András, ÁgostonBenedek, Vörös Mihály, Szabó György, Vörös György, Gergó István, Németh György,Für György, Németh István, Kónya Mihály, Végh János, Pulay István, Zsámár Mihály (ésJózsef) Beni Péter, Vörös Ist ván, Horváth Pál, Mihályfai György, Szakálly János, KovácsIst ván, Zsuppán István, Németh István, Makray János, Bikaly Benedek.A summázatban is 21 1/4 + 17 telek szerepel = 38 1/4.1743. május 29-én, Ságh-on keltezte Festetics Kristóf azt a levelet, miszerint a Szar-

vaskenden Sibrik Ferenc által tôle megvásárolt sessiók árában az is benne foglaltatik, hogya Sibrik-leszármazottak, Gábor (és Bálint) legeltethetik állatai kat a Festetics Vasvári ura-dalmához tartozó Nagy-Mizdó határában, de csak akkor, ha kárt nem okoznak az uradal-mi javakban.A Festeticsek 1755-ben zálogban birtokolták Döröskét, amikoris a jobbágyok vona-

kodtak a Mákfán is birtokos Nádasdy Úr asszony (Imre özvegye) számára, a rétre kaszáso-kat küldeni ôk ugyanis évi 100 frt-ot már fizettek a Festetics-uraságnak ka szások megvál-tásáért, Sallér István szolgabírónak kellett intéz kednie, Ám az uraság így írt: „az Ur nemidegen attul, hogy ha a kaszásokat mégis adják.”1746-ban Döbörhegy és Döröske tulajdonosa Nádasdy Imre Terézia leánya, férjezett

Lengyeltóti Lengyel Lajosné, aki meg tiltja, hogy a falubeliek irtsák a fákat, legeltessenek,makkol tassanak, „faizzanak” birtokain. A Szombathelyen keltezett ira tot hitelesítette Sze-lestey Boldizsár és Lippich Boldizsár me gyei tisztviselô, Egerváry Antal szomszéd helysé-gek birtokosa és más érintett szomszéd birtokos. Körmend és Szarvaskend között, a Rábánalul, (ma is híd van ott) a Csörnöcz folyócskán lévô hídon, mivel egységre léptek a kör-mendiekkel, a szarvaskendiek szedték a hídvámot. A körmendi Rába-hídon (ma is híd állott), viszont – a szerzôdés ellenére – hídvámot szedtek tôlük is. A két levél közül az elsô(1757. május 5.) a szerzôdéssel, a má sodik a szarvaskendiek sérelmeivel foglalkozik.


28

Dereskét és Döbörhegyet Nádasdy Terézia

eladja Festetics Pálnak

A két jobbágyfalu a vasvári uradalomhoz tartozott

Nádasdy Terézia (Lengyel Lajosné) levele, illetve Döröskére és Döbörhegyre vonatkozóadás-vevési szerzôdése Festetics Pállal, teljes szöveggel olvasható az O.L.-ban a 236., Fes-tetics család, Birtokjogi iratok I., 5. csomó, 9. Vasvári uradalomra vo natkozó iratok:1540–1911. címû dossziéban.Részletek Nádasdy Terézia indokolásából, amely szerint a gróf eleinte – úgy látszik –

nem nagyon akarhatta a vételt, mert Nádasdy Terézia ezt írta: „mely kérésemre és sok izbe-li könyörgésemre E ô Excellentiája hajulván… föllebb is megnevezett Derecske és Döbörhegyihely ségeket mindennemû azokhoz tartozandó… mezeivel, erdejivel, kaszálóival, halászó vize-ivel, malmaival, szôleivel, jobbágyai val… egy szóval minden akár mely néven nevezendô bene-ficiumaival és haszonvételeivel egyetemben Negyvenkétezer eötszáz hat vanegy forintokért és eöt-venhárom krajczárokért, melly summát is Eô Excellentiája rész szerint creditoraimnak, rész sze-rint pedig kezemhez fogyatkozás nélkül lefizetett…”Folytatva az indokolást: „A magam súlyos sorsát megfontolván, hogy az illetén bölcstelen-

ségemet elmellôzhessem, mind pedig továbbá által látván azt is, hogy creditoraim (hitelezôim,T.F.) által minden javaimból kivet kôztetvén, szükséges táplálásomra egyéb módon nem marad-na, hanem hogy ha ollyatin jószágaimnak örökjétôl megválné, mellyek némely hasznosabbantartó creditiok alat volnának elzálogosítva.”Ez azt jelenti, hogy Döröskére és Döbörhegyre hitelt vett fel, amit így írt: „ezen okok-

tul indíttatván, és több rend béli ell kerülhetetlen szükségeimtôl viseltetvén Nagy MéltósághuGroff Tolnaj Festetics Paál Ur Bátyámhoz, Eô Feölséghek Belsô Titkos Tanácsosához, és Föl-séges Udvari Magyar Kamarának Vice-Praesesséhez Eô Excellentiájához, ki hozzám nagykegyességgel és szorongatásaimban különös segedelemmel több ízben méltóztatott, folyamodtamés NA Vas vármegyében helyeztetett s engem illetô Dereske és Döbörhegye nevezetû helységek-nek, mellyek mostanságh ugyan Eô Excellentiójának birtokában zálogképpen vannak, s álta-lam nagy summának letételével válthatnának vissza, öröksé gével, el tökéllett szándékomból ésszabadakaratomból megkí náltam…”Úgy vetett számot, hogy Döröske és Döbörhegy eladá sával megszabadul adósaitól és

még pénzt is kap. Folytatta in dokolását, hogy ezzel hitelezôitôl megszabadulva saját magátis megmenthetné a nagyobb ínségtôl: „Az illetén örökségért kezemhez veendô pénzzel... azexegualt (végrehajtott eladás) és zálogosított jószágaimnak egy részét kiválthatnám és azoknakjövedelmébôl képesleg élhessek, követ kezésképpen egyedül ezen móddal mind az becsületemetmegtart hatnám.”Tehát végszükségben, eladósodva és már korábban is elzálogosítva volt kénytelen

Nádasdy Terézia Döröskét (még a két falu nevét sem tudta jól leírni) és Döbörhegyet elad-ni, örök áron, visszavonhatatlanul a mindkét hitbizományi jószággal rendel kezô Festeti-cseknek, illetve örököseiknek.


29

Az adás-vételi szerzôdés mellé leltárt nem mellékeltek. Hogy hány jobbágyról volt szó,az majd a Festeticsek 1767-ben, tehát egy év múlva elkészített urbáriumaiból látható, erreott térünk ki.A Festetics család horvátországi eredetû. Magyarorszá gon az elsô két Festetics még a

Batthyány család gazdatisztje.Festetics I. és II. Pál a vagyonszerzésben fokozato san haladt elôre, de utóbbi két fia:

József és Kristóf már ugrás szerûen elôretörtek. Közbevetôleg jegyezzük meg, hogy a Feste-tics család keszthelyi levéltára a Magyar Országos Levéltár ban a P. 234-es jelzéstôl a P. 284-es jelzésig 1527 és 1945 közötti iratokat, stb. gyûjteményeket tartalmaz. Ugyanott foly -tatódik a P. 285-ös jelzéssel a Sallér család gyûjteménye, amely ben 1527–1815 között jelez-nek dokumentációt. Sallér Judit ugyanis a nagy vagyonszerzô Festetics György felesége voltés birtokai között Döröske, Döbörhegy, Mizdó, Szarvaskend, Halastó, Nádasd, Katafa,Nagymákfa, Vasvár, stb. községek is szerepeltek, amelyek utóbb Festetics-birtokok lettek.A család történetére a követ kezôkben csak Dereske-Döröske vonatkozásban utalunk.A Nádasdyak szolgálatában lévô jobbágyokról a Festeti csek mihamar urbáriumot készí-

tettek. (O.L. P. 275. Dereske köz ség. 91/a,b,c. Dereske 1767–1858.)Ideiktatása elôtt egy-két megjegyzés. A 18 döröskei jobbágy szolgálta a Nádasdyakat is.

A földesúr-csere vajon je lentett-e valami módosulást Dereske-Döröske jobbágyainak életé -ben? Erre a válasz: a lényeg nem változott. Örökös jobbágyként fizették a kilencedet mind-két családnak és a tizedet a papnak. A földesurakkal való találkozásban, a kontaktusokbanazonban történt változás. A Nádasdon, Taródházán, Szecsôdön, Molnári ban, lévô udvar-házaikban lakó Nádasdy családtagok „közelebb” vol tak Dereskéhez és idônként egészenbizonyosan személyesen is meg jelentek ott, hiszen nem voltak olyan nagyurak, mint a Fes-teti csek, akik elsôsorban Keszthelyen összpontosították uradalmaik igazgatását. Deres-ke – a Vasvári uradalom részeként – az Ollári uradalomhoz tartozott. Ollár a Zala folyóvöl gyében (ma Kemendollár) napi járásra esett a Festetics birodalom nyugati szélén, a pere-mén lévô Dereskétôl. Megközelítése: Vasvár, Csehi, Balta vár, Batyk, Zalabér, Pakod irányá-ban azt is jelentette, hogy az uraság „kiadta” Dereskét is a gazdatisztjeinek. A patriarchalisjelleg megszûnt, helyébe a nagy gazdaságra jellemzô „személytelenebb” kizsákmányolás lépett. A magyarországi jobbágyok számára a kiszolgál tatottság fokozódott, olyannyira, hogy

1764-ben az országgyûlés en is foglalkozni kellett vele. Az országgyûlésen megszavazott700.000 forintos adóemelés terheit a földesurak a jobbágyságra hárították. Ez a kincstár-nak hátrányt is jelentett, mert a jobbágyok teherbíróképességének csökkenésével járt, ezértMária Terézia, mivel a nemesi adómen tesség megszüntetését nem tudta keresztülvinni,elrendelte a jobbágyok kötelezettségeinek szabályozását. Új urbáriumokat ké szíttettek,amelybe a teleknagyság mellett beleírták az egyéb kötelezettségek mellett a jogokat is. Arendezés nagy vihart kavart a földesúri berkekben is, de még nagyobbat a jobbágyok köré-ben, és 1765-ben – Vas megyébôl kiindulva – országos elége detlenség robbant ki. A Bat -thyány Lajos és Batthyány Ádám Vencel birtokain zajló felkelésekrôl a történelemkönyvekis említést tesznek. Az összevetések érdekében idézünk a Magyarország tör ténete (Gondo-lat, 1971. I.köt. 378. old.) címû könyvbôl: „Az urbárium aprólékosan szabályozta a paraszt-ság szol gáltatásait. A 16 és 38 magyar hold között váltakozó szántóból, továbbá a 6 és 22 kaszás(I kaszás = 1 szekér szénát termô rét) között ingadozó rétbôl és belsôségbôl álló jobbágytelek


30

után heti két nap kézi robotot, vagy 1 nap igás robotot (2 ökörrel, saját szerszámmal, napkel-tétôl napnyugtáig) kellett teljesíteni. Ezenkívül évi 2 nagy hosszúfuvar, 1 forint cenzus, a ter-mény ki lencede (szôlô esetében a helyi szokás szerint változó hegyvám), tojásból, baromfiból ésvajból pedig ajándék illette meg a földesurat. A földesúr erdejében saját szükségletére épület - éstûzifát vághatott a jobbágy, továbbá legelôhasználati és saját termésû borára Szent Mihálytólkarácsonyig kimérési jo ga volt a jobbágynak.”Eddig a Mária Terézia által elrendelt úrbéri szabá lyozásból a kiemelés.Az 1767-ben készített döröskei Festetics urbárium már az új rendelet szerint készült.

A teleknagyság viszonylag ala csony. A szántóföldet, a rétet és a robotot emeljük ki belôle.


31

Az 1767-es döröskei Festetics-urbárium

Örökös jobbágyok: kat. h. szántó szekér szénát marhás v. gyalog robottermô rét

1. Dora Mihály 9 3/4 6 34 3/4 69 2. Tóth Mihály 20 3/4 4 60 120 3. Gaál Mihály 10 1/3 4 33 1/3 65 4. Borsos István 16 1/2 6 48 1/2 97 5. Vörös Benedek 13 2/4 4 1/2 40 80 6. Gergô János 16 6 47 1/2 95 7. Takács István 18 3 46 1/2 97 8. Szakálli Péter 8 3/4 6 32 3/4 65 1/3 9. Varga Pál 19 6 54 10810. Vörös Mihály 17 7 52 10411. Borsos György 7 1/2 8 34 1/4 68 1/212. Borsos János 15 5 43 1/2 8713. Jó György (Joó) 15 5 43 1/2 8714. Varga István 22 5 58 1/2 11715. Páll András 10 6 42 8416. Vörös András 18 1/2 7 55 11017. Kiss Ferenc 4 1/2 2 16 3218. Benkô András 6 1 16 1/2 33

Az örökös jobbágy a leírt roboton kívül teleknagyság szerint fizetett, illetve adottvajat, kappanyt, csirkét, to jást. (A jelzettek urasági szolgáltatások, a papi tized ettôl füg-getlen.)A legnagyobb telkes jobbágy Tóth Mihály 1 1/8-ad tûzi fát, 6 3/4-ed „fonyást” (ken-

derbôl, vagy lenbôl) 1 itze vajat, 2 kappanyt, 4 csirkét és 21 tojást tartozott az uradalom-ba szál lítani.Az örökös jobbágyokon kívül a „Magok Házokban Lakó Zsellérek” külön kimutatás-

ban szerepelnek, összesen 20 fô: Németh János, Gergácz István, Thomas Ferenc, GergôFerenc, Hor váth Mihály, Vörös György, Varga Ferenc, Nagy Mihály, Vörös Já nos, Vin -cze András, Gergácz Ferenc, Gergácz János, Jó Istvánné, Héder István, Gál (Gaál) György,Kiss Ferenc, Gergô György, Tóth András, Gergácz Péter, Thomas János, akik 18 napi gya-log robotra kötelesek. Kettô közülük: Gergácz István 44 1/2 marhás-robotra és úgyszinténVörös György 33 1/2-re. Más házában lakó zsellér: Vörös Ádám 12 napi gyalogrobotrakötelezett.Az 1742-ben készített Nádasdi Imre féle és az 1767-ben kiadatott Festetics urbárium

között a zsellérek számában is van különbség, utóbbiban 20, elôbbiben 10 a döröskei zsel-lérek szá ma.A Festetics család elsô döröskei urbáriuma 1767-ben ugyanazokkal az általános ren-

delkezésekkel kezdôdik, mint a többi birtokhoz tartozó uradalmakban.


32

Az „Elsô Punctum a Job bágy Ház-Helynek Mi-votárul” szabályozza. Az egész jobbágy-telek 18 hold szántó és akkora rét, amelyen hat szekér széna terem és évente kétszer kaszál-ható.

A második „Punctum” a jobbágyok haszon-vételérôl ren delkezik:– Árulhatják boraikat Szent Mihály naptól Szent György napig.– Az irtásföldet nem veheti el az uraság és nem sorol hatja a többi föld közé.– A jobbágyok marháinak legyen legelôje, ahol a gula legelhet.– Száraz fából (ahol nincs nyersbôl) használhatnak tü zelôt. (Faizás.)– Ingyen épületfát kapnak.– Makkoltathatnak, darabonkénti évi 6 krajcárért, szed hetnek gubacsot, makkot.

A harmadik „Punctum” a robotról rendelkezik: Egész telkes jobbágy hetenként egynapot napkeltétôl napnyugtáit dolgozik, méghozzá „két marhával, maga ekéjével, szekeré-vel, vagy Boronájával, Tudniillik mind önnön magának szokott szolgálni.” A „marhás-robot”helyett két napi gyalog robot is lehet. Szabályozták a közeli, vagy távoli földekre menôrobotolók beszámított járókelô idejét is. A jobbágyok robotolási idôszakát aratás és szôlô-munkák idején az uraság dup lázhatja. (Vagyis nagyobb dologidôben többet, a kisebbenkeve sebbet robotoltathat.)A hazavitel átformálható gyalogrobotra is. A kilenced és a hegyvám fizetése a termés-

bôl kötelezô, méghozzá a roboton kívül, azt köteles a jobbágy az uraság által kijelölt hely-re szállítani. A vadászatkor kapnak puskaport, sörétet, golyót és részt vesznek a kártékony állatok

kiirtásában, ez évi három napi robot.Az uraság malmaiban vám nélkül ôröltethet a jobbágy.

A negyedik „Punctum” a jobbágy adózását szabályozza. A házadó évi egy frt jobbágy-nak és zsellérnek. Az egész holdas gazda évente az uraságnak köteles két csirkét, két kap-panyt, 12 to jást és egy itze „kifôzött Vajat” beadni. A felosztás a kisebb jobbágytelkekrearányos. A 30 holdas egész helyes gazda egy év ben egy borjat, vagy helyette 1 frt 30 krtfizet.A jobbágy köteles a földesúri család tagjainak esküvôjü kön a konyháravalóhoz hozzá-

járulni, vagy egész helyes jobbágy 48 krt-fizethet, a többi arányosan. Az esetleges fogság-ba esô földesúr kiváltásában a jobbágy részt vállal, úgyszintén az országgyûlésen való rész-vételekor is.Pálinkát fôzô jobbágy évi 2 frt-ot fizet.Az ötödik „Punctum” a kilencedrôl és a hegyvámról külön is ren delkezik. A természet-

beni kilenced helyett az egész telkes job bágy évi négy forintot is fizethet, vagy állatok le -adására is átválthatja. A borból is jár a kilenced. Ha nincs termés, akkor a hegyvámot nemvetik ki. (A pénzre való átválthatóság a keres kedelmi viszonyok fejlôdését jelzi.)

A hatodik „Punctum” a földesúr „jussairul és tulajdon Jövedel meirôl” rendelkezik. A meg -holt jobbágy leszármazottai örökölnek, a magvaszakadtaké visszaszáll az uraságra. A vadá-


33

szat, halászat, madarászat egyedül az uraság joga, a jobbágynak tilos. A bor és sör, pálinkamérés megengedett a jobbágynak a kijelölt idôben, de ha az uraság olyan korcsmát épít-tet, amelyben vendégek száll hatnak meg, akkor egész évben tilos. Bérbe is adhatja jobbágy -nak az uraság a korcsmáját, akkor ez a jobbágy mentesül a robot stb. alól.

A hetedik „Punctum” címe: „Minden el tiltatott, s’ ennek utána el távosztandó Rend kivülvaló cselekedetektül, és helytelen Szokásokrul.”Az uraság nem kér fizetséget az osztozkodóknak nyújtott segítségért, a végrendelete-

kért. A jobbágy adhat-vehet dohányt, mézet, viaszt, vajat, lent, kendert, és egyéb termé-ket, ebben az uraság nem zavarhatja, de megvásárolhatja. A kereskedés joga megengedett.Ôröltethet a jobbágy más malomban, trágyázni nem köteles az uraság földjét, tollból tizednem jár, az urasá gi szôlôkötözéshez nem kötelesek szalmát vinni, az urasági em bereket nemkötelesek szállítani, a szökések elleni pénz-kaució szedése tilos, a mustra-állatok vágására ajobbágyot nem kény szeríthetik, a megromlott bor átvételére nem kötelezhetôk, tilos amegvesztegetés, a lepénzelésre kötelezés. A dézsmabort az ura sági hordókban kell tárolni,a jobbágy földjét, rétjét cserél getni tilos.

A nyolcadik „Punctum” a jobbágytilalmakkal foglalkozik. A kárt okozó jobbágyokat atörvény szerint bírságolják. A túlzott böj töltetés tilos, nehogy a jobbágy ne tudjon robo-tolni. (A papi tizedre csak utalnak, vagyis: a kilenced kivetése utáni mennyiségre vetettékki a papi tizedet a terményekre és a borra.)Az erdei kártevésért, és az egyéb vétségekért vasba veretett jobbágyok a vasbaverés költ-

ségeiért 15 krajcárt tartoznak fi zetni.Az irtványföldeket – ha a bért az uraság kifizeti – maga ke zelésében veheti. Huszon-

négy pálcabüntetést kap az a jobbágy, aki az erdei terméket összeszedegeti. Fegyvert a job-bágy nem hordhat. Az uraság kocsmájába saját borukat fogyasztásra nem vihetik be a job-bágyok. A robotról elmaradó jobbágy 12 pálcá val büntethetô. Tilos a húskimérés a job-bágyoknak. A megözve gyült jobbágyasszony köteles az uraságnak jelenteni és annakengedelme nélkül a házból el nem mehet. Kölcsönt csak az ura ság tudtával vehet fel. Jöve-vények nem engedhetôk be a faluba.

A kilencedik „Punctum” a rendtartásról intézkedik. Bírót három urasági jelölt közülválaszthatnak. Eskódteket és „Notariust” a község maga választhat és el is bocsáthatja. Abírák is fizetik az uraságnak a járandóságukat. Számadást kell készíteniök évente. A job-bágy, ha esetleges sére lem éri, az urasághoz fordulhat, vagy a vármegyéhez.A gyalogos robot a saját házzal rendelkezôknél éven te 18 nap, a ház nélküli zsellérnek

pedig 12 nap. A bérért való dolgoztatást az országos elôírások szerint köteles a jobbágy,vagy zsellér végezni.Az egyes faluk közösen is végezhetik a robotot.A faizó jobbágy egy öl fát köteles az uraságéból hazavinni robotként a kijelölt helyre,

és arányosan értendô a fél, a negyed, és nyolcadtelkesekre is.A lényegét vettük ki a sokféle rendelkezést tartal mazó urbáriumnak, amely Döröske

jobbágyaira és zselléreire az 1767-ik évtôl kötelezônek számított.


34

A Festetics család Döröskén lévô földjei: a „malom fö lött való föld” 4 1/2 hold; ugyan-csak külön ott még 1 1/2 hold, a „Nagy Gödörnél való föld” 3 hold; a „Majos Büki föld”16 hold; a „Rosta Gödri fölött” 14 1/2 hold; a „Pizdi nevezetû föld” 39 1/2 hold; „Zor-dó nevezetû föld” 14 hold; összesen tehát 93 hold föld.Az urasági rétek: „Döröskén Hegy alat levô Rétek, vagy szöllôk alatt”, 5 kaszás; „Pin -

cze elôtt való Rétek” 1 kaszás.A jellemzés, illetve a földek minôsítése: „Generális reflekciók (általános észrevételek), az

melyekbôl következnék, mi módon lehetne segétteni; jobb módon összevonni a gazdaságot.” (Eztalán afféle tagosító elgondo lás lehetett a minôsítést készítô urasági szakértônél. T. F.)„Vagy a marhát szaporítván az által a trágyát is.” (Vagyis inkább állattenyésztésre rendez-kedni be. T. F.) A két gondolatot ismétlik: „Vagy összehozván a földeket, vagy egyéb formá-ban is mikép lehetne megnagyobbítani az gazdaságot? nem különben az épületeknek mivoltá-ról és egyéb minden ki gondolható gazdasá gosságok… (olvashatatlan) köllenek?”A részletes minôsítést pedig így írta le: „Ezen Dereskei Földekben az egy parragoláson

kívül az Hegyes Völgyes (olvashatatlan), és minden Majortul távol léte miat semmi javíttást,semmit nem tehet, s azért, de egyéberánt is nagyobb részen követses, s dombos földek lévén, csakrozsot vettetnek.”További részletezés: „Malom fölött való föld: Ezen föld igen követses és vízmosásos, nem

culmináltatók.” (Nem mû velték. T. F.) Kavicsos a „Majos Büki föld”, a „Rosta Gödri”. A legnagyobb tagban lévô, 39 holdnyi Pizdirôl írják: „Ezen föld nagyon hegyes völgyes,

kövecses, rossz ter mô föld.” Minden döröskei földet 3-ad osztályúnak minôsített a Festeticsgazdasági szakértôje, de sem a neve, sem a készítés idôpontja nem szerepel ezen a kitûnôelemzésen, amely – bárki készítette és készíttette – pontos képet adott Döröskén nemcsakaz urasági, hanem az egyéb földekrôl is.Hozzáfûzzük még azt, hogy az árutermelés növelésével or szágszerte jellemzô volt az ura-

sági kezelésben lévô földterü letek növelése és azt számos helyen (Nádasdon pl. majd) újföldfelmérésekkel és cserékkel valósították meg. (A malomról késôbb.)


35

Conscriptio Sossessionis-Dereske AO 783

Az 1783-ban készített urbárium „Conscriptio Sossessio nis Dereske de AO 783” címet vise-li. Készítése másként tör tént mint az 1767-ben földet, rétet, robotot jelzô összegezés. Azúj urbárium kísérô szövege jelzi a célt is:

„Ezen Döröskei Helységh Istenben boldogult Nagy. Mélt. Gróf Tolnai Festetics Pál EôExcellentiajanak idejében szerez tetett I.M. Vasvármegyében fekszik ugyan Nagy. Mghu. GrófBatthy ányi Uraság határjának szomszédságában föllül, alul pedigh Karádföldi határral meghütközik.”Az urasági vagyon: 1. három derékból álló ház. Megje gyezzük, hogy a döröskei házakat akkoriban fa tal-

pazatra ráépí tett karók úgy tartották össze, hogy közéjük sövényt fontak, azt sárral beta-pasztották. A tetôt szalma, illetve zsúp fedte (Boronaépítés). Az udvarokat élôsövénnyelkerítették el a szom szédtól.2. Volt az uraságnak Döröskén egy malma, „egy kerékre”, a malomház „fenyôfa boro-

nábul zsúppal fedve.” Ezt bérbe adták, mellette állott a molnár háza három derékból,tûrhetô állapot ban. (A malom a Döbörhegy felôl folyó patakon volt. T. F.)3. Az uraság saját kezelésben lévô földje 65 hold, ame lyet minden második évben vetet-

tek be, ez a Pizdi dûlôben fe küdt.4. A borárusítási jogot egy fél évre adta az uraság Döröskének, ezért fizettek neki éven-

te 13 forint 30 kr-t.5. Az urasági szôlôhegy 70 kapás volt, körülötte gyü mölcsös és rét, pinceházzal és prés-

házzal.6. A szôlô alatti rétet Kiss Ferenc bírta évi 3 napi robotért.7. A hegyekben lévô egyéb területekért Döröske és Dö börhegy együtt adott az uraság-

nak 70 2/4 akó (56 lit.= 1 akó) bort.

Külön rendelkezés készült a korcsmáról, amelyet Kovács József tiszttartó az uradalom,Balás György a döröskei bíró (kézjeggyel a többiek is) Kiss Ferenc „öreg Eskûtt”, VargaJános „Eskûtt”, Takács István „Eskûtt” írt alá.

A döröskei urbáriumban 1783-ban 25 név szerepel mint örökös jobbágy(Ebben az állatállományt írták össze.)

ökör tehén ????? disznó malac egyéb1. Németh Ferenc 4 1 3 2 32. Tóth György 4 1 2 2 23. Pall Ferenc 4 2 3 2 44. Borsos Mihály 6 4 10 5 8 4 méhcs.5. Benkô András 4 2 2 2 26. Borsos János – – – – –7. Nagy Mihály 4 2 2 2 1


36

ökör tehén ????? disznó malac egyéb08. Joó János – 1 – – – 2 lova volt09. Takács István 6 4 11 1/5 3 410. Szakály Mihály 4 2 1 3 411. Varga Perenc 4 3 2 3 4 35 juh, 50 méh12. Vörös János 4 2 2 2 313. Gergácz János 4 – 2 2 214. Kocsis Mihály 2 1 1 1 115. Joó István 2 1 – – –16. Joó György 4 2 4 4 317. Vörös György 2 1 – 2 –18. „Varga Péter nem Ferencz” 4 3 5 3 219. Pall Péter – 1 2 – 120. Szakály János 4 2 – 1 221. Héder István 2 1 1 2 –22. ifj. Varga Ferencz 2 1 2 1 123. Csaba János – – – – –24. Horváth József (zsellér) – 2 – 1 –25. Balogh András (zsellér) – 1 1 – 1

Az 1783-as döbörhegyi urbárium más szempontok szerint készült. Abban nincs külön-véve a jobbágy és a zsellér. Együtte sen 37 sorszám alatt tüntetik fel a falubelieket. Az ura-sági vagyon miatt leírják, hogy hol fekszik a falu: „Ezen Döbörhegyi helység még IstenbenBoldogult M. Gróff Tolnai Festetics Páll Eô Excellentiája életében szerez tetett Nemes Vass V-megyében fekszik. Tettes Zsibrik Antal Szarvaskendi lakos Határának Szomszédságában,alul pedig Karádföldi, és Sárfimizdói határával megütközik.”Döröskén 1804-ben 32 házban 39 család élt, 226 fô, ebbôl 109 férfi, 117 nô, 49 a 17

éven aluli, 39 a 18–40 közötti, 41 évesnél idôsebb 25 fô, házas 26, nôtlen és özvegy 13,tiszt viselô nem volt, polgár nem volt, szolga nem volt, paraszt 19, zsellér 38, a családokfiai 52 – ezek a rubrikák szerepeltek az összeírásban.Döbörhegyen 1804-ben 39 házban 45 család élt, 260 fô, 127 férfi, 133 nô, 54 a 17

éven aluli, 48 a 18–40 közötti, 41 év feletti 25, házas 30, nôtlen és özvegy 13, tisztviselô-polgár nem volt ott sem, szolga 2, paraszt 30, zsellér 40, a családok fiai címszó után pedig55-ös szám olvasható.

A döröskei jobbágyok névsora 1807-ben: A „Liber Fundualis Sossessionis Döröske” címû urbárium nevei:

(Németbôl fordítva. T. F.)hold hold szekér szôlô

belsô telek szántó rét01. Gergácz (Gergács) János 4 1/8 30 14 3 10/3202. Vörös György 2 2/10 14 6 27/32


37

hold hold szekér szôlô belsô telek szántó rét

03. Jó István 2 2/10 8 4/10 8 6/10 1 4/1004. Jó András 4 4/10 24 6/10 9 6/10 2 6/1005. Vörös Györgyné 2 1/10 17 6/10 6 7/10 2 18/3206. Öreg Varga Ferenc 2 2/10 17 1/10 8 4/10 2 18/3207. Pál Mihály 6 1/10 19 1/10 6 18/3208. Commitasz Kanász háza 1/10 – – –09. Nagy György 2 3/10 12 9 1 1/1510. Pass György 1 14 10 410 2 26/3211. Gergácz András 1 14 2/10 9 4/10 2 25/3212. Köröcz Ferenc 3 16 5 3/10 –13. Commitas Csordás háza 1/10 – – –14. Iskola mester háza 1/10 – – –15. Zsidó háza 2 6/10 – – –16. Gergácz János (Bogdánkert) 2 1/10 – – –17. Felsô Varga Ferenc 1 5/10 19 3/10 8 6/10 1 31/3218. Plébánia Zsellér háza 1 1/10 – – –19. Kotsis István 2 4/10 18 4/10 10 3/10 3 10/3220. Pál Ferenc 2 3/10 20 2/10 8 3/10 2 10/3221. Borsos András 3 4/10 20 5/10 16 5/10 8 22/3222. Benkô István 2 4/10 22 6/10 10 2 15/3223. Nagy Ferenc 2 5/10 14 5 1 13/3224. Döme Márton 2 6/10 7 7/10 4 4/10 1 18/2225. Takács Mihály 3 24 3/10 15 11 30/3226. Molnár Háza 5/10 – – –27. Molnár Rét 1 3/10 – – –28. Commitas Kovács Háza 1/10 – – –29. Benkô Pál 12 3/10 27 5/10 8 4/10+7 1 14/3230. Kotsis András zsellér 2/10 – – –31. Hollósi Ferencné zsellér 1/10 – – –32. Horváth Ferenc zsellér 2/10 – – –33. Vincze János zsellér 3/10 – – –34. Varga János (jobbágy) 6 22 2/10 8 1/10 3 11/3235. Pusza Ház hely 2 1/10 – – –36. Vörös Mihály 4 7/10 23 6/10 12 5/10 2 19/3237. Vörös György Telek. 2 6/10 – – –37. Helységh. Telek 6/10 4 1/10 4 –

Az örökös jobbágyok mellett külön felsorolják a házas zselléreket, akik némelyikénélnéhány hold föld is szerepel.Házas zsellérek: Holósi Ferenc, Horváth József, Vincze János, Kotsis András, Plébánia

zsellér, Döröskei Jacob zsidó.


38

Háztalan zsellérek: Farkas János, Rába György, Benkô Éva.Nagymizdói lakos: Németh Ferencné.A lakosság száma tehát valamelyest emelkedett Döröskén, ahol az 1784–1787 között

végzett, elsô magyarországi népszámlá lás szerint 204-en laktak 37 házban. (A Bp. 1960.évi népszámlá lásban összegezték.)Hosszú lista készült mindazokról, akik nem döröskei lako sok, de ott rendelkeznek szô-

lôbirtokkal, amely után természetesen kilencedet fizetnek az uraságnak. A Döröske job-bágyközség fejlô dése szempontjából hátrányos külteleki birtokszerzés okai több félék. Bizo-nyára az uraságnak az volt az érdeke, hogy szôlôjét minél jobban megmûveljék, trágyáz-zák. A kislélekszámú Döröske erre kevesebb biztosítékot nyújtott, mint a szomszédosbirtok szerzôk, akiknek legnagyobb része a Rába menti Molnaszecsôd, Hollósok, stb.helyekrôl azért is vásárolt szôlôt, mert a cso dálatos szépségû Templom-hegy, Bogrács-hegy,Dombos-út, Öreg hegy, Gyertyános-hegy, Gödör-hegy vonzotta.


39

Az 1811-es dereskei Festetics-urbárium

A Vasvári Festetics-uradalom 1811. augusztus 10-én kiadatta a „Megjobbittatott Urbaria -lis Tabellája Nemes Vas Vármegyében lévô Döröskei Helységnek” címû összegezést, amelymindössze egy oldal és 26 jobbágy neve szerepel rajta. Az rub rikák azonosak a korábbiak-kal, de a rétet nem szekér szénában adták meg, hanem „Rét ember vágó”-ként, vagyis: hánykaszás vágná le egy nap alatt. A telkeknél pedig megadják azt is, hogy egész, három, negyed,fél, vagy negyed-telkes jobbágyról van-e szó.

Döröskén egész telkes jobbágy volt 1811-ben:

hold kaszás marhás gyalogszántóval réttel robottal robottal

1. Felsô Varga Ferenc 19 3/8 6 52 104 2. Kotsis István 18 1/8 6 1/8 52 104 3. Gál Ferenc 18 6 52 104 4. Borsos Ferenc 17 6/8 6 6/10 52 104 5. Benkô István 18 6 3/10 52 104 6. Nagy Ferenc 17 2/8 6 6/10 52 104 8. Takáts Mihály 19 6 52 104 9. Benkô Pál 18 1/10 6 52 10414. Mázsa Mihály 18 1/10 6 1/10 52 10415. Vörös Mihály 18 1/10 6 52 10416. Gergátz János 18 6 1/10 52 10417. Vörös György 18 2/10 5 4/10 52 10419. Jó Mihály 18 2/10 6 5/10 52 10421. Öreg Varga Ferenc 18 5/10 6 52 10424. Pap György 18 4/10 6 52 104

A 26 jobbágyból 15 egész telkes, szinte valamennyinek azonos a földje, rétje. A 19. szá-zad eleji gazdasági polarizáció Döröskén nem érvényesült, piacra nem termeltek, hiszenmind Körmend, mind pedig az uradalmi központ Vasvár 10-12 km-re volt, habár elôb-bire a réti úton 8 kilométernyi szekerezés után is el lehetett jutni. Lovasgazda azonban aJó családon kívül Döröskén nem akadt, a vontatás ökrökkel történt.

A döröskei háromnegyed, fél és negyedtelkes jobbágyok 1811-ben:

telkes hold föld kaszás rét marhás v. gyalogrobot

7. Döme Márton 1/2 9 1/10 3 26 5210. Farkas János 1/2 9 3/10 3 1/8 26 5211. Rába György 1/4 4 6/10 1 4/10 13 26


40

telkes hold föld kaszás rét marhás v. gyalogrobot

12. Horváth József 1/4 4 2 13 2613. Vintze János 1/4 4 4/10 1 4/10 13 2618. Jó István 1/2 9 3 26 5220. Vörös Ferenc 1/2 9 1/10 3 26 5225. Gergátz András 3/4 13 5/10 4 4/10 39 7826. Körötz Ferenc 1/2 9 4/10 3 26 52

A házadó árenda évi 1 frt volt mind a 26 jobbágynak. A tûzrevalót teleknagyság sze-rint vitték vagy váltották meg 1 frt, illetve 1/4 frt-tal. Kifôzött vajból az arány 1, illet ve1/2 volt. A kappan-szolgáltatásnál csak 2 db és 1 db volt a különbségtétel. Csirkébôl azegész telkes kettôt, a féltelkes egyet, a negyedtelkes nem tartozott beszolgáltatni; tojásbólaz arány: 12 és 6 volt, ezt a negyedtelkeseknek is adniok kel lett.Visszautaltak a földek minôsítése és a döröskei le hetôségeket illetôen az 1767-es urbá-

riumban jelzettekre is.A P. 275. Festetics család, Birtokgazdálkodási ír., 159. csomójában a 65–66-ik sorszá-

mú irat címe, amelyet 1826-ban ír tak: „Berecknung die Holzertrages der Dereskeer Böbör-hegyers Waldungen auf einen Terminus von 200 Jahrens” (A döröskei és a döbörhegyi erdôkfaértékesítési terve a következô 200 évben.)A németül írott tervet 10 periódusra, idôszakra osztot ták és az értékesítés fokozatosan

emelkedett. Az I.-ben 600,6 frt, az V-ben 1997,7 frt, a X-ben 3138,7 frt (lett volna) a be -vétel. A végösszeg 200 évig (!) 29.043,8 frt. A Festetics felsô-beosztású gazdatisztjei tehátnem engedték el a fülük mellett az elôzô urbáriumok készítésekor leírt gazdaságtalan viszo-nyok elemzését, sôt, talán azt is mérlegelhették, hogy kifizetôdô-e Döröskén és Döbörhe-gyen a gazdálkodás. Bizonyára arra jutottak, hogy az erdô behozza az egyéb jövedelmekalacsonysági szintje közti különbséget.A Festetics uradalom tényleges jövedelmérôl, amelynek zömét a szántóföldi gazdálko-

dás és a jobbágyok kilencede jelen tette, nincsenek kimutatások a jelzett dossziéban, amelyzömé ben az erdôgazdálkodásra vonatkozó bevételeket és kiadásokat tartalmazza. Csupánszemléltetésül ezek közül néhány példa.

Uradalmi bevételek 1813-ban:

1. Keszthely 140 falu végössz.: 43.806 frt 14 1/2 kr2. Ollár 30 falu végössz.: 40.976 frt 40 kr3. Csurgó 10 falu végössz.: 19.146 frt 29 kr4. Csakathuru 65 falu végössz.: 28.882 frt 50 kr5. Szentmiklós 12 falu végössz.: 9.894 frt 19 kr6. Saagh 15 falu végössz.: 5.303 frt –7. Szentgyörgy 15 falu nincs összeadva _

286 falu


41

A döröskei és döbörhegvi erdôkben 1819–20-ban a kivá gott tûzifa, épületfa, a hulladék-fa értéke összesen 508 frt-ot tett ki. Döbörhegyen 232 2/3-ad frt, Döröskén 182 2/3-adfrt, a többi pedig különféle erdei magvak, növények gyûjtésébôl adódott. (P. 275. Feste-tics cs. Birtokgazd. ír. 159. csomó, 24. sorsz.)

A somogyi Csurgó uradalmából néhány évet kiemelve:

bevétel: kiadás:Somogy 1836 9.229.24 frt 3.274.53 frtSomogy 1837 6.627.31 frt 2.751.46 frtSomogy 1838 9.765.35 frt 3.359.43 frtSomogy 1839 19.537.51 frt 5.625.14 frtSomogy 1840 12.359.39 frt 4.761.10 frtSomogy 1841 11.741.10 frt 3.858.45 frtSomogy 1842 11.301.25 frt 5.762.45 frtSomogy 1843 10.207.29 frt 4.626.00 frtSomogy 1844 18.909.10 frt 4.287.47 frtSomogy 1845 16.160.39 frt 4.719.25 frt


42

„Döröske Helységnek jobbágy összeírása

1828-ik Esztendôben”

A falu nevét nem Dereskének, hanem Döröskének írták. A Vas Megyei Levéltárban Dörös-kérôl viszonylag kevés anyagot gyûjtöttek össze. Az érintôleges gyûjtemények közül kör-mendi herceg Batthyány család levéltárának lajstroma, (18. szd.) a telekesi Dereskey Lajoslajstroma (18. szd.) figyelemre méltó továbbá a Festetics család 1767-es és 1828-as dörös-kei urbáriuma. (A legújabb koriakról késôbb.) Az 1828-as Festetics urbáriumban olvasha-tó nevek: (Uj-ként jelezve a korábbi urbá riumban nem szereplô neveket.)

Varga György, Kovács József, (új név) Gál Mihály, Borsos Ferenc, Benkô Ferenc, öreg Zsá-már Ferenc (új), Gál Ferenc, Takács Mihályné, Benkô Pál öreg, Német József (új), FülöpJózsef (új), Simon József (új), Nagy György, Mázsa Mihály, Vörös György, GergáczMihály, Vörös György öreg, Hajba Ist ván (új), Déri Ferenc (új), Vörös Ferenc, VargaMihály, Nagy János, Pas Györgyné (új), Marró Ferenc (új), Körôcz Ferenc, Sese János (új),Csillag György (új), Veisz József és fiai (új), Horváth János, Molnár István (új), HollósiGyörgy (új). A job bágytelkek, illetve jobbágyok száma 1811-hez viszonyítva 13-mal sza-porodott.Észrevételek az urbáriumban Döröske gazdasági lehetô ségeirôl:

„A 20. Legelôjük elegendô.21. Sem osztott, sem osztatlan erdejek nincsen, tûzi és épületfákat az uraságtul

kapnak.22. Fél esztendei korcsmatartások vagyon, melynek haszna 6 frt pengô pénzben.23. Egyedül mezei munkából élnek.2. Határjok fekvése hegyes völgyes kövecses nem legjobb terménységû.3. Ôszi javakat vetnek, fele földjeikbe vethetnek.4. Minden 3-ik évben megkivánná földjök a trágyát, de ennek szûke miatt csak

a 18-ikba kerül reájok a sor.”

Az 1841-ben készített tabella a 9 nagy Festetics uradalom erdei haszonvételeirôl (épü-letfa, tûzifa, szerszámfa, makk, vad, stb.) összesen 196.216 frt 1 1/2 kr. A vasvári urada-lom összege 14.052.53 frt. Legnagyobb a csáktornyaié (44.348.6 frt) és a keszthelyié(33.729.20 1/2 frt).1844-ben az egész erdei jövedelem értéke 324.884.48 frt. Vasváré ebbôl 28.561.49 frt.

Abban az évben Csurgón vágtak ki legtöbb fát, az össz érték ott 76.694.46 frt. Egy évvelkésôbb, 1845-ben az összeg 259.239.6 frt. Az 1848–49-es évben a faki termelés csökkent,a kitermelt összérték 143.282.44 frt. Vasvár, Ollár, Csáktornya, Csurgó, Szentmiklós ésSzt. Márton uradalmai ban, de külön vették Keszthelyt, Szt.Györgyöt és Saagh-ot, ahol avégösszeg 57.331.6 frt. A kettô együtt 200.614.04 frt.Az erdôk bevételeit és kiadásait összevetették 1824-tôl 1845-ig.


43

A tiszta haszon két erdôgazdaságban:Keszthelyen 77.273.90 4/5 frt, egy évre 7.024.49 4/5 Szentgyörgyön 34.974.34 1/5 frt, egy évre 3.181.32 0/0

Az uradalmakban, így a vasváriban is, évrôl évre. kimu tatást készítettek az erdôkbentermett makk és gubacs értékesí tésérôl. Az 1848. szept. 23-án, Vasváron kelt jelentés sze-rint makkért és gubacsért a vasvári uradalomban 1295+3800 frt-ot, összesen 5095 frt-otvettek be. A napszám erre 420 frt-ot tett ki. Az uradalom összesen 375 frt értékét pedigsaját állatai nak tartott meg. A „Döbörhegyi Döröskei Város Tilalmas és Pizdi Sûrû”-ben200 frt értékû makk és 250 frt értékû gubacs termett abban az évben és 60 frt értékû nap-számért szedették össze.A vasvári uradalomhoz tartozó Döröske közvetlen irányí tását Szálláshely-majorból

intézték. Ott tartották nyilván a robot és egyéb szolgáltatásokat, oda kellett hordani a ter-ményeket. Az elôírások szerint lovas szekérrel naponta négyszer lehetett Döröskérôl Szál-láshelyre megfordulni. A minôsítô hozzáfûzése: „Döbörhegyi Majorbul a Hegyes völgyes Fek-vése…, emiatt a Szekér pedig igen csekély terhet hozhat, vagy vihet.” A ré teket kétszeri kaszá-lásra minôsítették. A földieket, amelybôl az uraság saját kezelésében 93 hold volt 1767-ben,kövecsesnek rossztermônek jellemezték. Például a Pizdi dûlôben lévô 39 holdról ezt írták:„Ezen föld nagyon hegyes-völgyes, kövecses és árkos. Rossz termô föld.”Az urasági minôsítésbôl a következtetés: „A hegyes-völgyes… minden Majortul távol léte

miatt semmi javítást tenni nem lehet...”Az uradalom számára a saját keze lésben lévô 93 hold nem volt gazdaságos.Döröskei dûlônevek: Homok, Tilalmas Melléki, Kis csariti, Várod melléki, Puszta réti,

Paa Hegyi, Sötét Völgy, Pizdi, Kiss Berek, Nagy Berek, Bogdán Kert, Dombos út, Temp-lom hegy, Öreg Hegy, Gyertyános hegy, Kiss Thamási toó, Hely Földi Dülô, Hid (vagyIbid, olvashatatlan), Halastói rét, Szala Gödör, Bokráts-hegy, Cser-hegy, Kövétses, CserÁllya, Mákfai Völgy, Szala Gödri, Dülôfei, Hosszú Dûlô.Iktassuk ide az 1986-ban még ismert döröskei dûlôneveket: 1. Cserhegy, 2. Bográcshegy,

3. Bogrács-alja, 4. Templom-hegy, 5. Templomhegy-alja, 6., Paa hegy, 7. Dombosút, 8.Öreghegy, 9. Szölôk-alja, 10. Homok dûlô, 11. Szalagödri, 12. Tilalmas (külsô-belsô), 13.Vizesi dûlô, 14. Tökös dûlô, 15. Rostáné dûlô, 16. Hosszúvárad (vágói), 17. Pizdi dûlô, 18.Gesztenyés, 19. Törökoldal, 20. Keresztfai part, 21. Bükk-váradbükk, 22. Kisberek, Nagy-berek, 23. Kertesrét, 24. Szentegyház-alja, 25. Fertály, 26. Puszta rét, 27. Mühelyi rét, 28.Bozót, 29. Falu rét, 30. Csapás-út, 31. Cigányok helye, 32. Bozorkút, 33. Nagykút, 34. Füty-työsdomb, 35. Kastély, Kastély alja. (Össze írta: Benkô Kálmán és Takács János.)Nagy vita támadt Döröskén Benkô Pál beadványa miatt, amelyet 1836-ban küldött a

Vasvári Festetics uradalom firkálisának. Tiltakozott az ellen, hogy Puszta-réti birtokán, azegész község legeltethesse jószágait Szent Mihály nap után. Érdekes levelébôl a módszer is:

„Borsós Ferencné szolgája öreg ember létemre föl ta szított, és annak utána a Telkemen valóréten eltüzelte a gye pût.” A fiskális döntése: „A folyamodó panaszának valósága eránt megkér-deztetvén Herkovits Számtartó Ur azt nyilatkoztatta ki: hogy Benkô Pál nak helytelen a kere-sete, minthogy a kérdéses föld nem a belsô fundushoz, hanem a külsô réti mezôhöz tartozandólégyen. Költ Ollárba Jan. 30-án 836. Krisáry vf. ls.”


44

Benkô Pál neve az 1807-es urbáriumban is szerepel. Belsô telkének nagysága 13.705négyszögöl, vagyis 12 hold. Birtoka 27 5/10 szántó és 8 4/10 szekeres rét. Az emlegetettPuszta réti dûlôben 1 6/10 hold van feltüntetve, de szántóként. Az 1811-ben készült „meg-jobbított tabellában a 9. sorszám alatt szántója 18 1/10 hold, rétje 6 kaszás, tehát kisebbmint 1807-ben. (Bizonyára annak a Benkô Lajosnak az ôsérôl van szó, aki a szerzô gye-rekkorában a bírói tisztet többször betöltötte és Gödör-parti telke – becslésre is – azonosnagyságú az emlegetett 12 holdnyival. T. F.)Furcsa kéréssel fordultak a döröskei elöljárók az uradalmi fiskálishoz 1837. április 23-

án: Büntesse meg Bukovics Györgyöt, mert azt mondta: „A falu végén egy akasztófára köl-lene mindnyájunkat föl kötni.”A faluban kihirdetett rendelkezések – uradalmi és egyéb nagyon népszerûtlenek lehet-

tek, mert általában írják:„Elöljáróknak azon motskos rágalmazó szidásokat, mellyeket néhány Emberek bûntelen

úton útfélen reánk kiáltoznak, czigányoznak s hamisittanak” – jó volna megrendszabályoz-ni, ezzel a Bukoviccsal elkezdve. Válasz nincs.A jobbágytelek nagysága az országban különbözô volt, és Döröskén a gyenge minô-

ségû földek ezt még súlyosbították, mert az I. kategóriába olyanokat is bevettek, amelyekmásutt alacsonyabb osztályozást kaptak volna. Továbbá: 1841. február 27-én a döröskeijobbágyok – nevek nincsenek – azért írtak le velet Szigethy József fiskálishoz, mert kisebbtelkeket minôsí tettek egész telkeknek: „Midôn a Méltóságos Uraságunk az Sessiót széjjel osz-tot ta 1 egész Sessionak irattatott 6/8-ad sessiot is, amely sajnos egy osztálynak felel meg és igaz-ságtalan.”Tehát nincs egész helyes jobbágytelek a 6/8-ad rész, de a robotot 1 telek után kérik

tôle. Változtatásért esedeznek „alázatos Szolgái Döröskei Jobbágyok.” Válasz nincs.A bíróválasztást Döröskén is csak az uradalom illetéke sének jóváhagyásával választhat-

ták meg. Varga János bíró és Hajba István öreg esküdt 1846. október 31-én az 1847-ikévben Gergácz Mihályt, 2. Vörös Györgyöt ajánlotta bírónak és „árvák atyjának” MolnárAntalt. Láttamozta: Verebélyi Antal jegyzô.Az elôzô évi javaslat szószerint idézve: „Tekintetes Uradalmi Törvényhatóság. Döröskén

ezen Tekéntetes Vasmegyei Helységbeli Elöl járóság egyenlô akarattal egész közönség vélemé-nyünk szerént

1 sor Varga János (kezevonásával)2 sor Vörös György3 sor Kováts József

846-ik Katonai Esztendôre Választottuk Helység bírónak.Kelt Döröskén 1845. Kováts József bíró

Hajba Iván öreg eskütt”(Vörös Györgyöt mindkét esetben másodikként jelölték, de a következô évben ôt

választották meg. T. F. anyaági ôse.)Az 1848-as polgári demokratikus forradalom következ tében hozott úrbéri rendeletek

leglényegesebbje az, hogy az ad digi úrbéres jobbágyok minden kötelezettsége megszûnt aföldes úrral szemben, és az általa addig mûvelt föld a saját tulajdo nába ment át. (A kárta-lanítást az állam vállalta.) Ezzel a jobbá gyok Döröskén is szabadok. Fényes Elek 1844-ben


45

kiadott Magyar Országnak… statisztikai és geographiai könyve szerint 1841-ben (KiadóTrattman-Károlyi, Pest) a lakosság száma és megosz lása a következô volt – idézzük:

„Döröske, magyar falu Körmendhez délre 5 óranegyedre, 238 katolikus, 28 református,10 zsidó lak. Szôlôhegy. Földes ura Festetics László.”Döbörhegyen 278 katolikust ír, más vallásút nem. Földesura szintén Festetics László,

Nagymizdón 242 lak, a föl desúr Festetics László, Szarvaskenden 172 kat., 170 evangélikus,18 református lakott, földesura a Sibrik nemzetség. (A Feste ticseket ott nem említette.)Vasvár az egyik Festetics-uradalmi központ, ahova Döröske is tartozott, mezôvárosi

rangon volt:Vasvár lakosa 1841-ben 356 katholikus, 15 evangéli kus, 55 zsidó lak (Eisenburg, Cast-

rumferreum); Körmenden akkor 1538 kath., 9 óhitû, 320 evangélikus, 689 református és448 zsidó lak volt. Mezôvárosoknak sorolták fel Csákányt, Egervá rat, Rába-Hidvéget,Jákot, Kertes-t a Pinka mellett és Körmen det, valamint Vasvárt, Monnyorókereket. A kör-mendi járás 8 mezôvárosát és 87 faluját ismerteti Fényes Elek, összes népes sége 36.151lélek, amely a nyelvi eloszlás szerint: 26.133 magyar, 6510 német, 2713 horvát, 9 görög,786 zsidó.Tíz évvel késôbb Fényes Elek: Magyarország geográphiai szótára címû könyvének (Pest,

1851, Kozma Vazul) I. kötetében olvashatjuk: „Döröske, magyar falu, Vasmegyében Kör-mendhez 1 1/4 óra, 260 katholikus, 40 református, 10 zsidó lakossal, szôlôheggyel, erdôvel.Birja gr. Festetics Tassziló.”Tíz év alatt 34 fôvel nôtt a lakosság száma. Döbörhegyen 313 lakos, földesúr Festetics

Tasziló, Nagy-Mizdón 242 katholikus lakos, földesúr Festetics László, Szarvaskenden 172kath., 170 evangélikus, 18 református lakott, földesúr a Sibrik nemzetség volt.A jobbágyszabadítást követôen Tolnai gróf Festetics György cs. kir. Kamarás és alez-

redes: „Vas megyei Döröske helységbeli hitbizományi javainak összeírása” címmel olvas-ható az 1856. május 8-án készült összegezés. Döröskérôl csak két té tel szerepel:

1. Árendás lak. 1 szoba, 1 kamara, 1 konyha, 1 mûhely,értéke 162 frt 52 kr.

2. Pálinkafôzôház 1 mûhely,értéke 368 frt 9 kr.

Összesen: 1 szoba, 1 kamra, 1 konyha, 2 mûhely,értékei 531 frt 1 kr.

A leltáron: „Kelt, Vasvár, május 8-án,” Rajta Leitner Endre Körmendi építész és NisztyJózsef becsüsök nevei olvas hatók, 1856. augusztus 5-én pedig hitelesítette Pettler.A lap másik oldalán a földet Szmodits József eger vári uradalmi Kasznár és Horváth Pál

telekesi uradalmi ispán becsülte fel. A Cser-aljai 6 3/10 hold szántót 880 frt-ra érté kelték.A Cser-aljai 4 8/10 kaszás rétet 360 frt-ra érté kelték.Döröskén a Festetics gróf csak 1240 frt értékû jószággal ren delkezett.A döröskei régi malomra vonatkozóan 1858. április 27-én készült feljegyzés, mely sze-

rint a „Bozóti rétekbül ugyanannyit felcserélni kívánnak”, mármint a döbörhegyi birto kosok,hogy az újat jobb helyre építhessék, 200 ölnyire odébb a régi helyétôl. Ezt az – olvasha-tatlan aláírású – uradalmi ember ellenezte.


46

Ugyanazon a napon, ugyanazzal a kézírással „Gróf Tolnai Festetics György ô Nagysá-gának Vasvári Uradalmi Tiszt sége” egy másik fogalmazványt készített, amely szerint az„ele nyészett malomnak a helyén” az uradalom egyezzék meg a döbörhegyi birtokosokkalés építsen új malmot. Az uradalmi birtok „kiegyenesítése”, a vízelvezetô kanális biztosíta-ná, hogy a hegyi patakon építendô új malom jól mûködhessék. Az új malmot MolnárMeltzer nevû szakértô helyesli, és mivel a közelfekvô falvak lakossága is szeretné, a Vasvá-ri uradalom egyetért ezzel. Az építést és a mûködtetést Ágh József molnármesterrel a kö -vetkezô feltételekkel javasolja:1. A malom fából készüljön, s a fát a döbörhegyi ura sági erdôbôl vigyék oda, de Ágha maga költségén építse fel. A felhasznált fáért öt percentes (5%) kamatot fizessena bérlô.

2. Hat évig a malom haszna a vállalkozóé, csupán évi 1 db aranyat fizessen.3. A malomhoz szükséges lakásnak „az üressen álló erdôs ház adatnék által.”4. Mivel az 1858-ban úgyis lejáró szerzôdés helyett – amelyben évi 60 frt a bér – úgyisújat kell kötni, javasolják a Vasvári tiszttartók, hogy az ottani föl deket és a bormé-rést is a molnárral rendezzék el. A földiek bérleteként évi – és holdankénti – 2 frt24 kr-t gondolnak kikötni.

5. A malmot és a földeket a bérlô – a megszabott idô után – visszaadhatja, illetve köte-les az uradalomnak visszaadni.

A malomra vonatkozó további adatokat nem közölnek az O. L.-ban Döröskére ésDöbörhegyre vonatkozó iratok dossziéi ban.Az 1878-ban készített keszthelyi, Balatonszent györgyi, vasvári, ollári, csurgói és tarany-

nyi erdôkben a va dászat 2587.69 frt-os veszteséggel zárult. Az egyéb hasznosí tásban a nye-reség 40.062 frt, amelyet levonva a vadászati vesz teséget, a tiszta nyereség 37.474.43 frt-ot tett ki. Az 1884-ik évinél a tiszta jövedelem 55.235.62 frt.A vasvári uradalmat kiemelve: a nyereség 1875-ben 1620.59 frt, 1884-ben 7389.22

frt, legkisebb a többi uradalomé között. A keszthelyi és a csurgói erdôk jövedelmeztek leg-többet.A Festetics uradalmak hitbizományi részei 1883-ban a két testvér: Festetics Tasziló és

Festetics György (egy hetes különbséggel) halála után Tasziló fia Tasziló kezére jutottak.A vasvári uradalmat kiemelve a hatalmas vagyonból, zárójelben a telekkönyvi számok

szerint jelölve a Festetics birtokot: Vasvár (8), Döbörhegy (57), Döröske (13), Hodász(30), Külsô és Belsô-Halastó (160), Katafa (1), Nagy-Mizdó (19), Szál-Hegyhát (5), Szar-vaskend (17), Alsó-Oszkó (1), Andrásfa (97), Felsô-Oszkó (1), Gerse (25), Györvár (1)Karátföld (94), Kis-Mákfa (16), Kozmafa (5), Nagy-Mákfa (15), Olaszka (113), Petô-Mihályfa (1), Szent-Péterfa (23), Ujlak (146), Dénesfa-Lakhegy (14).


47

A Döröskén levô Festetics-vagyont

1892-ben megveszi a község

Döröske község elöljárósága Tóth György községbíró, Gál Vendel, Benkô György, TakácsGyörgy, Benkô Ferenc, Orbán Pál és ifj. Benkô István megtárgyalta a Festetics Taszilógróf fal kötendô adás-vételi szerzôdést a döröskei kisebb ingatla nok megvételérôl (O.L. P.274. Festetics család 211. csomó.)

„Jegyzô könv föl vétetett a Döröskei Köség bíró házánál 1892. év Július hó24 napján a Fecstetics Gróf Ur Döröskei uradalmi birtok tárgyában.

Döröskei Köség Képviselô testôlete az emlitett birtok ot meg vete az elôbibe igért árér, a rézletes vétel árt részint a Köség a mer törvényileg megála-pitot regáliom 1537 f. 20 kr. kártalanitásbúl törlezti továbbá a Köség a tör-léseket minden év elején szándékozik törleszteni az emlitet (5%) kamatmelet továbá a Köség kebelébül az adás vevési szerzôdés megkötésére kine-veztetet Köségben nagyobb adó fizetô egyének, Orbán Pál, öregeb BenkôFerencz és Tóth György Köség bíró.

A Köség a megvet birtokot azonal szándékozik átveni Kéri a Köség hogyaz adás vevési szerzôdést minél elôb meg kötni és aláírni. Kelt Döröskén 1892 évben

Gál Vendel Tóth György bíróBenkô György Benkô FerencTakács György Orbán Pál K.vé

ifj. Benkô István tanácsos”

A Festetics uradalom Döröskén lévô kisebb ingatlanait 1892-ben bocsátották áruba. Aziratok tanúskodnak arról, hogy két ajánlkozó volt: 1. Karlovics József bérlô, akit MezôGyula halogyi bérlô, úgy ajánlott, hogy ô tette rendbe az elhanya golt birtokot, ezért az álta-la ajánlott 3000 frt, bár kisebb mint a 2. ajánlkozó, Döröske község elöljárósága által meg-aján lott 3500 frt, mégis Karlovics érdemelné az elsôbbséget. A dö röskei elöljáróság több-ször is tárgyalta az ügyet. Az irato kon – amint olvashattuk – Tóth György községbíró, PapGyörgy s.bíró, Benkô György képviselô, Kovács József közgyám, Takács György képvise-lô, Gál Vendel képviselô sajátkezû aláírásával, Mázsa József képviselô, kézjegyével hitele-sítette a határozatot, hogy a 3500 frt-ot a közbirtokosságra kivetett pénzbôl fedezik. A fize-tés módja: 1537 frt 20 kr-t elôszörre, majd 5%-os kamat tal folyamatosan a többit. A keszt-helyi uradalomba Tóth György, Orbán Pál és Benkô Ferenc utazott el, ahol az ügyletetlétre hozták. Karlovics helyett Döröske kapta a jószágokat. A szerzô dést is Döröskén kötöt-


48

ték 1892. október 26-án, amelyet a ható ságok sokféle ügyintézése után a Körmendi telek-könyvbe 1898. dec. 11-én vezettek be, Gosztonyi József kir. telekkönyvvezetô aláírásával.

Részletek Festetics Tasziló gróf és Döröske község adás-vételi szerzôdésébôl

Az adásvételi szerzôdés, „egyrészrôl gróf Festetics Tasziló cs. kir. valóságos belsô titkos tanácsos,kamarás, keszt helyi lakos, a vasvári hitbizományi uradalom ez idô szerinti birtokosa, minteladó, – másrészrôl Döröske község közönségé nek mint vevônek képviseletében… Kiküldöttmeghatalmazottak, névszerint: Tóth György községbíró, Orbán Pál és Benkô Ferenc községiképviselôk, döröskei lakosok között a következô felté telekkel köttetett:” – olvashatjuk a beveze-tôben.Aztán pontosan leírják, hogy a vasvári uradalmi fô könyvben Döröske 13. számú telek-

jegyzôkönyvében az 1–7 sor, 14., 30., 54., 790., 874., 940., és 942. helyrajzi számok alattfelvett ingatlanokat és a 43. számú házzal együtt eladja a gróf 3500 frt-ért Döröske köz-ségnek. Az aláíráskor lefizettek 150 frt-ot, a 3350 frt pedig a következôképpen fizetendô:1893. jan. 1-én 1000 frt, 1894. jan. 1-én 1000 frt, 1895. jan. 1-én 1000 frt, 1896. jan. 1-énpedig 350 frt, továbbá az 5%-os kamat a 3350 frt után, amelyet a lefizetés határidejéigzálogjogként az ingatlanra tábláznak.Az aláírások Döröskén, 1892. okt. 26-án: Bock Lajos tanu, Bertalanffy József tanu,

Tóth György községbíró, Orbán Pál és Benkô Ferenc mint vevôk.A szerzôdést gróf Festetics Tasziló Keszthelyen írta alá 1892. november 16-án mint

eladó, ott a tanuk: Wolff Frigyes és Kummer Mihály. A döröskei képviselôtestület pedigno vember 18-án, Bock Lajos körjegyzô jelenlétében: Benkô György képviselô, KovácsJózsef közgyám, Takács György képviselô (a nagyapám. T. F.), Mázsa József képviselô, GálVendel képviselô, Papp György s.bíró. (Mázsa kivételével mindannyian aláírták, egyedülô tett kézjegyet neve elé.) Vas vármegye törvényhatósá ga a 3609/1893, az uradalmi hitbi-zományi hatóság 6521/P.189. sz. alatt, a kanizsai telekkönyv 800/Polg:1897.sz. alatt hagy-ta jóvá a szerzôdést.Az uradalom aztán a törlesztés befejeztével, 1898. november 1-én, együtt a nádasd-

katafai korcsma tételével – amelyet Leffler Lajos és neje Németh Terézia vett meg 4250frt-ért – töröltette a zálogjogot.


II. RÉSZ

A földesurak nélküli Döröske 1892 után



51

A Batthyány-Strattmann hercegség kihatásai

Döröskére és a környékre

Döröske közelében az alábbi nagyobb birtokok voltak a 19. század végén, 20. századelején: Döbörhegyen 1893-ban Heinrik Mór birtokolt 344 kh-at, valamint Hirschenha-user Sándor 336 holdat. A közbirtokosság nevén 367 hold olvasható. Gersén, ahol a Vas-várihoz tartozók közt a Festeticsek egyik központi uradalma volt, a 100 holdon felüliekBarabits Ferenc (Körmend) 129 kh-al, Banor Lajos (Gerse) 105 kh-al, Deutsch Gyula(Körmend) 178 kh-al, Mozsalits István dr. (Vasvár) 233 kh-al, és Neumann Viktor (Ger-se) 534 kh-al szerepelnek. Szarvaskenden, ahol szintén volt Feste tics-birtok, Mezô Gyula(Szarvaskend) 271 kh és Ungár Béla (Pápa) 375 kh-t birtokolt, Telekesen – pedig RosnerJózsefné bárónô (Szentgotthárd) 773 kh-al.A Nádasdy család tagjai közül senki sem szerepel az említett gazdacímtárban.Nevezett községekben maradtak kisebb, nagybirtoknak már nem is nevezhetô földes -

uraságok, bérlôk, amelyek a Dörös kén lakók szempontjából – mint munkalehetôségek –nem jöhet tek érdemlegesen számításba.A Rábán túl, Németszecsôdön volt Batthyány Zsigmond grófnak egy kis uradalma, jár-

tunk is napszámba néha a herceg vejéhez. Továbbá: a közeli Iváncon gróf Sigray Antal, azország gyûlési képviselônk volt a földesúr, de az messze esett tô lünk. Keleti irányban, aközeli Nagymákfán még maradt Festeti cséknek egy kis maradvány birtokuk, amelyet(1930 körül) az élelmes Szabó Máté vett bérbe, aztán utóbb elment Keszthely re és Taszi-ló hercegtôl megvette a mákfai házat és a mintegy 30 hold földet.A legközelebbi nagybirtok a Batthyány-Strattmann Ödön körmendi uradalmához tar-

tozó molnaszecsôdi nagybérlet volt, ahova nyaranta többen eljárhattak napszámba. A szál-lás helyi bérlô, Hirschenhauser Sándor, foglalkoztatott döröskei napszámosokat, aratókatis. Mindezek azonban elenyészôek vol tak a döröskeiek számára.A Batthyány-Strattmann hitbizományt 1746-ban alapí tották, ura 1915-tôl a szemor-

vos herceg. A szántóföldeket nagy bérletbe adta, de az erdôkkel maga gazdálkodott.Dr. hg. Batthyány-Strattmann László a Tanácsköztársa ság idôszakában Ausztriában,

majd Svájcban tartózkodott, (P. 1322. R. sz. 182. A hg. Batthyány család körmendi Köz-ponti Igaz gatósága. Községi iratok. Körmend.) Hazatérése után megkezdte a visszamenô-leges bérek, árendák, stb. beszedetését. A kive tendô összegek megállapítása végett kérteKörmend városbírájától az 1919-es évre vonatkozó terményeredményeket, gabona- és másárakat.Az O.L.-ban a Batthyány család körmendi Központi Igazgatóság (P. 1322. községi ira-

tok, 48. sorszám, Döröske 1924–1926, Rakt. sz.179., iratanyaga közt ôrzik az OrszágosFöldbirtokrendezô Bíróság 16.768/194/0.F.B. számú iratát, amelyben a döröskei lakosokkérésének helyt adva, elutasítja a községi elöljáróság igényét a Bogdán-kertben létesítendôlegelô és szakiskolára, hanem azt házhelyként kiadja, a közsé get pedig 78 kat. hold földkiparcellázásával kárpótolja, amelyet Batthyány-Strattmann László herceg egyházas éshidashollósi birtokából szakítanak ki. A tanácselnök elveti a hercegség azon igényét is,


52

hogy a 72 holdból részesülôk járuljanak hoz zá a molnaszecsôdi jegyzôlakás, illetve a Rába-híd építéséhez. A „hollósi berek” néven ismert 72 holdból az alábbiak részesültek:Másolat a 16.768/1924. O. F. B. számú ítélethez:

Kimutatás Döröske községben földhöz és házhelyhez juttatandó egyénekrôl

Összeírási jegyzék Juttatott területtétel száma Név Házhely Föld

n. öl kat. hold n. öl

I. 1. Fekete György – 1 8002. Déri István – 1 8003. Tóth József 300 2 –4. Benczik Péter – 2 –5. Takács János – 1 –

ad I. 1. Hodászi Gáborné – 2 –3. özv. Benkô Mártonné – 1 800

II. 2. Fekete Lajos – 1 –3. Czuczi Antal – – 8004. Cziráki József – 1 4005. Hajmási György – 1 8006. Dékán Bertalan – 1 8007. Kovács Lajos 300 1 8008. Kovács József 300 1 –9. özv. Horváth Gáborné – 1 80010. Kovács László – 1 120011. Varga György 300 1 40012. Takó Imre 300 1 –13. Esztergályos Ferenc 300 1 80014. Czuczi József – 1 80015. Hegyi Mihály – 1 80016. Marafai Mihály – 1 40017. Cziráki Lajos 300 1 40018. Fekete József – 1 80019. Tóth Vincze 300 1 –20. Mázsa János – 1 40021. Mizda János – 1 –22. Rózsa János – 1 80023. ifj.Kovács László – 1 800

III. 1. Nagy László – 1 4004. Kiss József – 2 8005. Tóth Mihály – 9 –


53

Összeírási jegyzék Juttatott területtétel száma Név Házhely Föld

n. öl kat. hold n. öl

6. Kapossi István – 1 –9. Hajba Vendel – 2 –11. Benkô János – 2 –13. Hajba János – 1 –14. Hajba József – 2 –16. Szabó Pál – 1 –18. Szabó Vendel – 1 –21. Orbán Bálint – 1 –23. Németh György – 1 –24. özv. Déri Józsefné – 1 –25. Mizda József – 1 –26. Takács Lajos – 1 –27. Takács György – 1 –30. Mizda Lajos – 1 –31. Papp János – 1 –32. Tóth József – 1 800

ad.III. 3. özv. Molnár Jánosné – 2 –4. Benkô János – 1 –

IV. 1. Molnár János – 1 –2. Borsos Lajos – 2 –3. Varga Menyhért – 1 –

Döröske község részére házhelykártalanitás cimén 2 kat. hold 400 négyszögöl.Budapest, 1926. évi február hó 12-én.

A másolatat hiteléül:

P.H.irodafôtiszt.

(A Bogdán-kertben a házak felépültek, ma Hárs utca a temetô és a templom felé vezetôutca neve.)

Visszatérve a szemorvos herceg (Döröske közeli) föld juttatásaihoz: a szecsôdi réten isosztottak néhány holdat 1919 után, de abból Döröske nem kapott.Dr. Batthyány-Strattmann László herceg vitézi telkek céljára 1924. március 30-án 79 kat.

h. 1079 négyszögöl földet ajánlott fel. A többi felajánlást is elemezve a hírt kommentá lásakéntmegjegyzik, hogy bár Vasmegye tele van nagybirtokkal a hazafias készség az eddigiek folyamánnem nagyon nyilatkozott meg. Döröskén Németh József (Csirkó) kapott vitézi telket.


54

Iktassunk ide a gyakori segélyakciókból egy levelet:

Bécs, Sanatorium Löv.1930. IV.12.

Fôméltóságú Horthy MiklósnéBudapest.Köszönettel vettem folyó hó 3-án kelt becses sorait, amelyekben a nyomo-rult magyar gyermekek nyaraltatási munkáját és annak támogatását olykegyes figyelmembe hívni. Azonnal összeköttetétsbe lépek körmendi tisz-temmel, hogy és miképpen lehe tünk az akció javára. Ugyancsak felkértemottani gazdatisztemet, hogy a körmendi viszonyokat ismervén egyenesenforduljon levélileg Fôméltóságodhoz.Én sajnos már 5 hónapja a szanatóriumban fekszem, és így legnagyobb

sajnálatomra nem intézhetem el a dolgot szemé lyesen.Engedje meg Fôméltóságú Kormányzóné, hogy hódoló tisz teletemmel

kifejezzem, maradván kézcsókkalBatthyány herceg

A feladóvevényen:Horthy Miklósné fôméltóságú Asszonynak, Budapest, 1. Vár

200 P.Bevételi szám 4857 Utalványdíj 1 P

200Összesen: 201 Pengô

A szemorvos herceg szociális segélyei azonban cseppet jelentettek a tengerben. Életénekutolsó szakaszában különösen, hiszen a gazdasági válság nyomorba döntötte nemcsak amagyar munkásosztályt, és az agrárproletárságot, hanem a birtokos pa rasztság alsó rétegét is.A szemorvos herceg hûséges híve volt a Habsburgoknak, akiknek politikai képviselôi

igyekeztek volna a herceget bevon ni a mozgalomba, fôvédnöknek kérték fel, de ô erre nemvállal kozott: P.1320. R.sz. 9.számú levele az O. L.-ból:

Országos Revíziós és Legitimista Párt Tekintetes Végrehajtó BizottságánakBudapestIX. Ráday-utca 31. I.

Az Országos Elnökségi Végrehajtó Bizottság nagybecsû felhívásának és szi-ves megkeresésének vételét igazolva, van szerencsém értesíteni, hogy sohasemmiféle politikai párthoz nem tartoztam, ilyennek tagja nem voltam ésnem vagyok, politi kával nem foglalkozom, hanem kizárólag orvosi hivatá-somnak élek. Midôn engem megtisztelô bizalmukat megköszönöm, kérem,


55

szíves kedjék tudomásul venni azon bejelentésemet, hogy fenti elvem hezhíven az Országos Reviziós és Legitimista Pártba – sajná lattal – nem lépek be.

Hazafias üdvözlettelDr. Bhg. s.k.

Kittsee (Burgenland)1925. aug. 28.

A Batthyány-Strattmann hitbizomány ura 1931-tôl a szemorvos herceg fia. Az utolsómagyarországi Batthyány-Strattmann László herceg, Tarányi vasi fôispánt kéri, hogy segít-se hozzá a kisbérlôk mellôzéséhez. (P. 1320. R.sz. 9.)

1931. április hó 25.Igen tisztelt Barátom!Bocsáss meg, hogy egy kéréssel alkal matlankodom: a horvátnadaljai birto-kom bérlete az ôsszel le járván, ismét haszonbérbe adtam Kapuy Endrének,aki, illetve akinek az atyja már több mint 30 év óta gazdálkodnak ezen abirtokon és nagyon tisztességes keresztény gazdálkodó emberek.Haszonbéri szerzôdés a legközelebb fog a gazdasági albizottsághoz jóvá-

hagyás végett kerülni, ebbôl ki folyólag nagyon megkérnélek, hogy azügynek jóváhagyását párt fogolni szíveskedjél, miután a birtokra az ottanikisgazdák is reflektálnak, akiknek azonban nem adhattam, mert másképp abir tokon lévô összes épületek kárba vesznének.Kérelmem egyébként is az igazságon és méltányosságon alapszik, mert a

nadaljai gazdaságom s földre form elôtt 916 hold volt, amelynek kb. 40%-átvagyonváltság és földreform célokra már úgyis elvették, és ezen terüle tekkela három községbeli igény jogosultakat unos untig kielé gítették.A megmaradt 572 holdból tehát igazán nem lehet már többet elvenni,

mert akkor az épületek teljesen kárba vesznek és egyébként sem vagyok kény-szeríthetô arra, hogy ezt a közép birtokomat is a jómódú kisgazdáknak adjambérbe. Megjegyzem, hogy a megmaradt 572. holdból is 64 holdat a bér lômkényszerbérletbe tartozik adni az O .F. B. régebbi határo zata értelmében.–Bocsáss meg kérlek, hogy mindeddig még nem tehettem tiszteletemet

nálad és hogy ezen soraimmal alkalmat lankodom.Egyelôre még szegény édesanyámmal vagyok itt Kittseeben és többi test-

véremmel együtt amennyire lehet törek szünk ôt vigasztalni. Körmendrecsak a hagyatéki tárgyalások befejezése után szándékozom átköltözni.–Midôn arra kérlek, hogy kedves feleségednek kézcsókomat tolmácsolni

méltóztassál;Maradok rokoni érzelemmel ôszintén tisztelô készséges hived,

Batthyány Strattmann László herceg, Kittsee, Burgenland


56

A válasz:

Kedves barátom!Horvátnádaljai birtokod bérbeadási ügyét a gazdasági albizottság jóváhagy-ta mai gyûlésén 2/1931 gazd. alb.h. szám alatt. A gazdasági felügyelô is ked -vezô jelentést küldött a földmivelésügyi ministeriumba, azonban tekintet-tel arra, hogy van egy rendelet, amely szerint a gazdasági felügyelô ilyen eset-ben köteles megfellebbezni a kisemberek érdekében az albi zottság ellentéteshatározatát, megtörténhetik, hogy a ministerium részérôl erre utasitást fogkapni. Részedrôl a további teendô az ügynek a földmivelésügyi ministeri-umban való kedvezô elintézésének szorgalmazása, ami annyival is köny-nyebb, mert csak a mi határozatunkat kell a ministeriumnak jóváhagyni.Ugy ebben, mint bármely ügyedben a lehetô legnagyobb készséggel

állok rendelkezésedre. Kötelez erre nemcsak Is tenben boldogult Édesatyádemléke, hanem azon ôszinte tiszte let is, melylyel az egész család iránt visel-tetem.Jelentsd a Fôméltóságu Hercegnénél hódolatteljes kézcsókomat, szivé-

lyesen üdvözöl készségeshived

Szombathely, 1931. május 13.Tarányi s.k. aláirás

fôispán

Tájékoztatásul iktassuk ide a Batthyány család nemzetségtovábbvivôinekleszármazását a 19. század végétôl 1945-ig:

(A hercegi címet Károly kapta Mária Teréziától, majd hercegek: Ádám Vencel, BatthyányII. Lajos, Fülöp 1870-ig, ôt követte unokatestvére, Gusztáv herceg.)

A hercegi ág A grófi ág:Gusztáv hg. Zsigmondi ágazat: Pinkafôi ágazat:

Ödön hg. Gusztáv gr.(1826–1914) (utód nélk.) (utód nélkül)

Batthyány Lajos(1807–1849)

Emma gr-nô Ilona gr-nô Elemér gr.(sz.1837– ) (sz.1840– ) (1846–1932)

Batthyány Géza gr. 1. Keglevich (utód nélkül)Béla gr.

2. Benitzky Gábor


57

A kézirat szerint


58

Körmend viszont a Batthyány család hálójában vergôdött. Mivel Döröske – a késôb-biek folyamán különösen – függött attól, hogy milyenek a járási székhelyen a munkakö-rülmények, röviden utalni célszerû erre is, összevetésekkel.

A lakosság száma:Körmenden Szentgotthárdon Vasváron

1870 5429 1533 23351880 6070 2064 27631890 6835 2190 31721900 7917 3150 38881910 8901 4014 41941920 9349 4337 42631930 8949 4630 45321941 8501 4964 4477

A növekedés Körmenden 71 év alatt 3072 fô, amely 50,66%-os arányt jelent. Szentgotthárdon a növedék ez idô alatt 3431 fô, s ez 200,2%. Vasvár lakossága 1941-ben 214,2-vel volt több, mint 1870-ben, s ez 90,17%-os fejlôdést

jelentett. Nagyobb birtok és földesúr ez idô alatt csak Körmenden volt, s bár Vasvár je lentô-sége nem nôtt együtt lakosságának arányával, mégis Körmend fejlôdött lassabb ütemben.A hercegi hitbizomány mozdíthatatlan volt. A Vasvár-központúság átalakult Körmend-központúsággá, ami egészen kézenfekvô,

hiszen Döröskére Vasvárról Nagymákfától csak mezei és erdei út vezetett, Körmendreviszont két irány ban is el lehetett jutni: Molnaszecsôdig vicinális (megyei) úton, onnanpedig postaúton. (A mai 8-as). A távolság is kisebb volt Körmendig, különösen mezeiúton. A Vasvár-központúság a Festetics uradalmak szüleménye volt és utána a természe-tes kö rülmények domináltak.

A kézirat szerint


59

Mindezek után térjünk vissza Döröske életének néhány közvetlen – és talán jóvalkisebb, de a falu számára fontos – tényezôjére.A Vas vármegye és Szombathely megyei város címû könyv ben olvashatjuk (1931–32.

évi kiadás, Budapest, Vármegyei Tiszt viselôk Országos Egyesülete), hogy az I. Világhábo-rúban 37-en vonultak be Döröskérôl és 11-en haltak meg, két hadiözvegy és két hadiárvamaradt utánuk. (Kilencen tehát nôtlenek voltak. T. F.) Területe 768 kh, ebbôl a községé30 kh. A falusiak nyög ték az I. Világháború terheit és nyögték a keresetek minimálisra szo-rításának következményeit. Néhány utalás erre a Vas Megyei Levéltárból:Szombathelyrôl a 15485/11.1915. számú rendeletben szabályozták, hogy „a körmen-

di járás területére a napszámosok átlagkeresete 1 korona 60 fillérben, ipari munkások kere-sete 3 koronában ál lapítható meg” 1915. április 5-én, miniszteri tanácsos (neve olvasha-tatlan), kir. pénzügyigazgató.Az oktatás a jegyzôjárás öt községében osztatlan isko lákban történt, Szarvaskenden

ebbôl kettô volt, egyik a katoli kus, másik az evangélikus. Az analfabéták száma a megyeiössze írás szerint: (Vasmegyei levéltár.)Körmenden 1921. november 10-én 224 analfabétát írtak össze, Nádasdon 22, Kata-

fán 4, Hegyhátsálon 3, Hodászon 6, Halogyon 16, Daraboshegyen 5, Szarvaskenden 11,Döbörhegyen 8, Dö röskén 6, Nagymizdón 5, Halastón 15. A szarvaskendi jegyzôjárás ötközségében 45. A szecsôdi jegyzôség öt községében 14, a kölkedi négy faluban 10, a nádal-jai hat faluban 67, Ôrimagyarósd öt községében 29, a pankasziban 38, Szattán 6, Ispán-kon 4, Kis rákoson nem volt, Csákányban, Taródfán és Rábadoroszlón 28 volt az analfa-béták száma. Összesítés nem készült a fôszolga bírói hivatalban, ahonnan a VasvármegyeSzabadoktatási Bizottsá gához jelentették a végeredményt.Körmenden egy 2479/1925-ös szám (Vasm. lev. tár) kimuta tás szerint 20 munkásnál

többet foglalkoztató üzem volt a Frim fûrésztelep, a körmendi gôzmalom, 10 munkást fog-lalkoztatott a Vizi Jenô-féle téglagyár, a Schántl-féle téglagyár, a Frim hengermalom, aKovacsik és a Molnár-féle fûrésztelep.A fôszolgabíró 782/1930 számú utasításában felszólítot ta a körjegyzôket, hogy jelent-

sék a szegényalap és a szegények helyzetét. Bock Lajos szarvaskendi körjegyzô jelentése:

büntetôpénzekbôl értékpapírokbólaz alapra az alapra

Szarvaskend 16,50 P 116,99 PNagymizdó 25,50 P 54,28 PDöröske 13,50 P 45,97 PDöbörhegy 12,00 P 48,00 PHalastó 22,50 P 31,26 P

A jelentést 1930. április 12-én írta Bock Lajos, de nem fûzött hozzá semmit. Bizonyárajól tudta, hogy a szegények számára ezek az összegek koporsószegre sem volnának elegendôk.Ugyancsak jelentette – utasításra – hogy a községei ben semmiféle alapítvány nincs.

(1932. nov. 21.)


60

A községbíró 1931–32-ben Varga Pál, helyettese Benkô János, a közgyám Borsos Lajos,a tanító Horváth Kálmán, a tûzoltóparancsnok Borsos Lajos, a leventeparancsnok MizdaAntal, a Katholikus Népszövetség vezetôje Varga Pál. A további felsoro lás:Ácsok: Borsos Lajos, Mizda JózsefBiztosítási ügynökök: Borsos Lajos, Papp Péter, Varga Pál. Cipészek: Mizda Antal, özv. Molnár Jánosné. Dohánytôzsdés: Papp Péter.Földbirtokosok: Közbirtokosság 68 kh., község 30 kh. Kocsmáros: Papp Péter, Kovács: Németh Gyula. Vitéz: Németh József.Érdekes, hogy a falu közéletében több név többször is elôfordul.A munkanélküliségrôl kért jelentésben (1933. nov. 12. 567/933.) Bock Lajos ezt írta:

„Fôszolgabíró Ur!Jelentem, hogy a munkanélküliek állományában változás nincs – az inség -akció szempontjából figyelembe jöhetô munkaadók nincsenek s nincsenekolyanok sem, akik az akcióban való részvételtôl tartózkodnának – új mun-kás alkalmazás, fel fogadás nem történt.

Szarvaskend, 933. nov. 12.

Bock Lajos krjzô.”

Körmenden 660 fôt jelentettek munkanélküliként, hozzáfûzve, hogy elhelyezkedésük-re semmi kilátás nincs.A kormányzónétól inségakciójára a felhívást 1935. október 27-én tették közzé a Rába-

vidékben.Horthy Miklósné 1935-ös inségactiója idején a her ceg az évi 14.000 ûrköbméter faki-

termelésbôl csupán 120 ûrköbméter fát adott.

„Ôhercegsége az inségactió részére 120 ûrköbméter tûzifát volt kegyesengedélyezni, mely tûzifa a kormányzóné Ôfôméltósága által irányítottinség actióba való bekapcsolódással és a körmendi járás fôszolgabírája közbe -jöttével a következô felosztásban adatott ki:

65 ûrköbméter fenyô hasábfa a katholikus nôegyletnek,20 ûrköbméter fenyô hasábfa a református nôegyletnek20 ûrköbméter fenyô hasábfa az evangélikus nôegyletnek15 ûrköbméter fenyô hasábfa az izraelita nôegyletnekÖsszértéke 540.- PengôFuvar 196.- PengôÖsszesen: 736.- Pengô

Körmend, 1935. február 24.”


61

A Körmenden megjelenô Rábavidék címû újságot, Fülöp József református pap szerkesz-tette, aki szociális kérdések kel sokszor foglalkozott a lapban. Néhányat kiemelve ezekbôl:

Rábavidék 1931. május 27. A kiskorú Hanisch Paula és József ellen2250 P. tôke ellenében Molnaszecsôdön lefoglalt 10/12 H.P. lóerôs ben-zinmotort, cséplôszekrényt és kézifecskendôt 1931. junius hó 18-ik napjándélután 2 órára kitûzött árverésen a legtöbbet ígérônek készpénzfizetés mel-lett szükség esetén becs áron alul is elfogom adni. Császár Viktor kir. bir.végrehajtó. (Ilyen hirdetések minden lapszámban olvashatók.)1931. június 21. A közoktatási miniszter segédtanítókat szer zôdtet 3

évre, évi 1380 P. fizetéssel. Az óvónôk havidíja 100 P. és lakáspénz.Július 5. A képviselô választás eredményei: A 11.139 válasz tóból 8052

szavazat esett Sigray grófra, 2537 dr. Tornyos György re és 550 dr. Gyurá-nyi Ferencre. A mandátumot a hercegi vár már ványtermében adták át ünne-pélyes keretek között.1932. április 10. „Segélykérelmek. A mondhatni általánossá lett anyagi

leromlásnak kétségkívül egyik jellemzô tünete a segélykérések feltûnô meg-szaporodása.”1933. április 16-án dr. Lothringer Ferenc kir. járásbíró Vaspör, Halas-

tó, Halogy, Csákány – és más – községekben a Rábamellék egész oldalátkitevô árverési hirdetményeket közölt.1934. július 1. „A mai életnek állandó gondokkal, egyéni küz delmekkel tel-jes, egyhangú sivárságában szinte jólesô változa tosságnak tekinthetô az ahárom ünnepélyes alkalom, amelyeken a népmûvelési versenyek zajlottak.”1935. február 2. „Ínség munka Körmenden… Ujabb 25 inségmunkást

vett fel a város 1 P.-ös napszám mellett.” Március 3. „A betétszerkesztési munkálatok elvégzésére szel lemi inség-

munkásokat alkalmaz a város havi 50 P. fizetéssel.” „A szegényügyi kérel-met a jövô gyûlésre halasztották, (a kép viselô testületben) mely idôre a nép-jóléti választmány a régi szegény-segélyben részesülôk helyzetét revizió aláveszi.” Tájékoztatásul egy hír:Április 12. „Országos vásár Körmenden… Prima kocsiló 800–900 P.

párban, igásló 800–1000 P., másodrendû lovak 150–300 P-ig… Selejtlo-vakat 80–150 P-ig vettek. Prima szarvasmarha 180–225 P., másodrendû120–200 P-ig.”„A munkanélküliek száma Magyarországon 1936 februárjában 58.000

és csökkent az 1935. évihez képest.”„Árverési hirdetményt hasábonként 16 P-ért felveszünk.” 1935. október 13.„Koldulás szabályzata Körmenden. Nagyközségünk-

ben a pénteki napokon való koldulás nagymérvben elfajult, melynek meg-rendszabályozását a hatóság vette kezébe a követ kezô módon: A járásifôszolgabíróság a községi szegényügyi és népjóléti bizottság meghallgatása


62

után összesen 21 szegénynek engedte meg a pénteki napokon való koldu-lást. Ezen egyének a következôk: Noe Györgyné 74 éves” – és sorban anevek, a 21 név: Dam Jánosné 76 éves körmendi lakos. A névsorban vala-mennyien 60 éven felüliek. A módszerrôl: „Nevezettek a fôszolgabíróságáltal készíttetett nyi tott persellyel láttattak el, melynek elsô oldalán sorszám-mal és pecséttel ellátott névre szóló engedély van ráerôsítve.” Pénteken akoldusok 8–14 óra között bárhol koldulhattak Kör menden.

(Döröskérôl nem közöltek híreket 1935-ben és 1936-ban a Körmend és vidéke címû újság-ban, amelyet a körmendi Nemzeti Egység Ifjúsági Szervezetének Lapja-ként adtak ki éshavonta kétszer jelent meg, úgyszintén nem találtunk róla a Rábavidék ben sem.)

1936. július. „Épül az új út. A Szecsôdön és Vasváron áthaladó út épí-tése Nagycsákány területén folyik.” (Döröskérôl is dol goztak ott, TóthNándor pedig lovaival fuvarozott a mai 8-as mûúton.)1937. augusztus 8. „A telepítés ügye is jelentôs lendületet kap… A vég-

rehajtási utasítás szerint kisbirtok szerzéséhez 25–30% készpénz és felszere-lés szükséges, a hitelezett összeg után pedig évi 3%-os kamat jár… Az elár-verezett birtokokat 20 holdon alul a régi tulajdonos visszaszerezheti.(Döröskérôl – jeleztük – Szabó Máté települt Nagymákfára, Kovács Lászlóés öccse pedig Somogy megyébe.)1938. december 25. „Csütörtökön délelôtt 9 órakor Batthyány-Stratt-

mann László herceg kastélyában volt az elsô karácsonyfa ünnepség az ura-dalom cselédsége és a cselédség gyermekei szá mára… Az ajándékokat a her-cegi pár osztotta ki és Batthyány-Strattmann László herceg minden család-jával kezet fogott, s a hercegasszony minden apróságot megsimogatott… Aherceg mint egy 40 cselédgyereke a karácsonyfának, amely pár perc alatt –a fôúri pár látható örömére minden díszétôl megfosztatott.”1939. február 5. „Szegényházunkról… A tervvel a közeljövô ben fog Kör-mend képviselôtestülete foglalkozni s elôrelátható lag még akkor is elfogad-ja, ha az építkezéshez szükséges pót költségvetéssel kellene fedezni az épít-kezést.” (Döröskén a falu szegényei, akik lakást és kosztot soros alapon kap-tak a házaktól: Mazzag Juli néni, Orbán Bálint és felesége.)1940. április 21. „Látogatás a körmendi ingyenebéd konyhán. Dr.

Mátéfy Jenô vármegyei tisztifôorvos szombaton dr. Kevey István fôszolga-bíró, dr. Krenner György tisztiorvos és dr. Pongrácz Imre körmendi közsé-gi orvos kíséretében meglátogatta a körmendi napközi otthont s a mellettemûködô ingyen ebéd konyhát… Minden a legnagyobb mértékben meg-nyerte tetszését és elismerését fejezte ki a körmendi jótékonysági mozgalomvezetôinek…”

Miért célszerû Döröske monográfiájában ilyen mértékben Körmendre utalni? – tehe-ti fel a kérdést az olvasó. A válasz: a járási székhely lehetett volna a munkaerôfelesleg fel-vevôje, ha ott ipart telepítettek volna.


63

A döröskei – és a környékbeli – summások, cselédek helyzete nagymértékben függötta gabonaáraktól, hiszen keresetük jó részét abban kapták.

Körmendi gabonaárak 1929–1937 között.(A Rábavidék közléseibôl. Pengô értékben q-ként)

Búza Rozs Árpa Zab Kukorica Hajdina1929. ápr. 28. 23.50 21.50 22.50 21.50 25.00 20.001929. okt. 19. 19.00 14.00 16.00 13.00 15.00 15.001930. febr. 23. 20.00 12.00 17.00 12.00 I4.00 14.001930. okt. 12. 12.50 8.00 12.50 11.00 – –

Bolettával Bolettával1931. jan. 4. 11.00 9.00 13.00 14.00 10.00 –

Bolettával Bolettával1931. jun. 7. 16.00 16.00 18.00 19.50 17.00 –1931. szept. 6. 12.50 12.50 13.00 11.00 – –

Bolettával Bolettával1932. márc. 6. 17.50 18.00 18.50 17.50 17.00 –1932. szept. 18. 14.00 10.00 11.00 8.50 –1933. jan. 8. 13.00 8.00 9.00 6.00 8.00 –1933. aug. 6. 10.50 6.50 6.00 6.00 8.00 –1933. szept. 10. 9.00 5.00 5.50 5.00 9.00 –

Bolettával Bolettával1934. jan. 20. 9.50 7.60 6.80 6.40 5.80 –

Bolettával* Bolettával1934. szept. 1. 14.80 13.00 13.00 8.00 14.00 –1935. márc. 17. 15.50 15.00 14.00 12.00 13.00 –1935. nov. 2. 16.50 14.40 15.50 14.00 13.00 –1936. máj. 3. 15.00 12.50 15.00 14.00 – –1936. okt. 25. 16.50 13.50 14.50 13.00 6.50 –1937. febr. 7. 20.50 18.00 15.50 16.50 15.00 –

* A bolettát 1934. június 30-ával szüntették meg.

Munkabér megállapítási hirdetmény: (1938. júl. 10.) „Közhírré teszem, (járási fôszol-gabíró. T. F.) hogy a körmendi járási gazdasági munkabér megállapító bizottság folyó évjú nius hó 7-én tartott ülésében a körmendi járásra vonatkozólag a mezôgazdasági mun-kások legkisebb munkabérét a következôkben állapította meg:I. csoportban a 18–55 éves férfiak részére: július 1-tôl augusztus 31-ig 2 P. 20 f., szep-

tember 1-tôl szeptem ber 30-ig 1 P. 50 f., október 1-tôl 31-ig 1 P. 20 f., november 1-tôl-december 31-ig 1 P. 10 fillér.II. csoportban a 16–60 éves nôk és csökkentett munka bírású férfiak részére: július 1-

tôl augusztus 31-ig 1 P. 60 f., szeptember 1-tôl 30-ig 1 P. 10 f., okt. 1-tôl 31-ig 80 f., nov.1-tôl dec. 31-ig 70 fillér.


64

III. csoportban a gyermekek részére: júl. 1-tôl aug. 31-ig 1 P., szept. 1-tôl 30-ig 70 f.,okt. 1-tôl dec. 31-ig 50 fillér. Aláírás: szolgabíró Körmend. Az 1939-ben a megállapí tott mezôgazdasági munkabérek: I. osztályú 18–55 év közötti

férfi májusban kapott 1,70 P., aug-ban 2,20 P., és december ben 1,40 pengô napszámot.A II. osztályú férfi és nôi munká soknál ugyanazokban a hónapokban 1,50, l,60 és 1,10 pen-gô volt a megállapított bér, míg a III. osztályú gyermekmunkások 1,20, 1,20 és 0.90 pen-gôt kaphattak Körmenden, ha a nagyobb gazdákhoz szegôdtek el esetenként napszámosnak.”

Az uradalmi cselédek helyzetérôl

A negyedévi pénz egy-egy családnál 30 pengô. És eh hez kapta a kommenciót. A kommen-ció viszont a harmincas évek ben a gazdasági cselédeknél többször – és helyenként is – vál-tozott. A kocsisok és a béresek havi gabona-járandósága másfél mázsa gabona körül volt,az évi 20 q-t nem igen haladta túl. Ebben a kenyérgabona dominált, a takarmányozási cél-ra árpát, zabot, esetleg kukoricát is kaptak a 20 mázsán belül. A gazda, a gépész, a bognár,esetleg a traktoros gabonajárandósága más félszer annyit tett ki mint a cselédeké. Kaptakáltalában egy, vagy másfél hold földet, évente 15–18 méter fát és hetente 2–3 liter tejet.Mindent egybevetve – az olcsó gabonaár mellett a béres, a kocsis stb. egész évi keresete rit-kán haladta meg a 400–450 Pengôt. Jobb helyzetben azok a családok voltak, ahol többkeresô volt.A summások keresete 1939-ben Körmenden a hercegi ura dalomban: havonta 22 pen-

gôt kapott az I. osztályú, 20 pengôt a II. osztályú summás, a munkásgazda pedig 35 pen-gôt. Aratás cséplésre kaptak 4-6 mázsa gabonát. A napszám 1–1,50 és 2 pen gô volt évszak-tól és a munkaerôtôl függôen.Döröskérôl summásnak szegôdött, szolga, szolgáló lett, vagy idôszakos napszámos

munkát vállalt majdnem minden családból valaki. A felvégtôl az alvég felé haladva: KovácsLajos, Gyula, János; Fekete Lajos, Juliska, Mária; Dobrovics József, Teréz; Sipos József;Hajba János, Gyula; Takó Juliska; Kovács Ilona, Margit, Anna, József; Tóth Vince; MázsaJózsef, György, Anna, Mária; Varga Pál, Izi dor, Mihály, Ferenc; Rózsa János; Szabó Józsefés Józsefné; Ta kács József, Etel, Anna, Ferenc, István, János, Mária; Dékány János, Rozá-lia, Mária; Pap Ferenc, Rozália, Erzsébet, Antal; Hajba Róza, Irénke, Sándor, József; Mol-nár Imre, Gyula; Kovács László, Teréz, Amália; Tuli József, Lajos, Mária, Lajos, Máté;Horváth János; Cuczi József és fiai: József, Jenô, vala mint Mária, Ilonka; Déri József,Antal; Marafai Mihály, István; Kiss Vendel; Hegyi Mihály, Ilonka, Irma, Gyula, Juliska,Mihály János; Tóth József, István, Amália, Ilona; Nagy József; Takács Lajos, Juliska,György; Hajba Vendel, József, Kálmán; Mizda János, Vincze, Juliska; Szabó Imre, Mária,Anna; Németh Julis ka, István, Gyula, Lajos; Esztergályos Ilona, Ferenc, Irén, Imre; Mol-nár Ilona; Benkô Dezsô; Gallen Sándor; Molnár Miklós, Antal; Németh Lajos, Ágnes, Ilo-na; Horváth János, Nagy Lajos, Ferenc; Szabó Péter, József, Lajos, Jenô; Déri Vince, Mar-git; Cziráki Lajos, ifj. Lajos, László, Ilona; Hodászi Ilka, Erzsébet, Lajos, Anna és TóthMihály; Déri János, József, Sándor.Nem szorultak idegen keresetre a következô családok: Tuli János, Benkô Kálmán, Pap

Péter, Kondás Sándor, Benkô (Gergô) János, Ciráki József (kisbíró), Benkô Lajos, idôs


65

Tóth Mihály, Tuli Sándor, Tóth Sándorné, id. Szabó Péter, Máté, alsó Szabó Péter, TóthLajos (a falusi cséplôgéphez le ányai elmentek), Vince Bálint, Németh Gyula (kovácsmes-ter); Benkô István, Imre; Balogh Márton, Nagy Ágoston; Vörös János, Mizda Antal,Takács István, Sándor; Kiss György, Kovács Józsefné (Zsiki), László, János; Benkô Ven-del. (A névsor emlékezetbôl készült. T. F.)Döröskén mozgott a falu, hogy kenyerét megkeresse!A szegôdményeseknél, napszámosoknál és a summásoknál jobb anyagi helyzetben vol-

tak Körmenden (és másutt is) az ura dalom kastélybeli cselédei és természetszerûen az alkal-mazotti és a gazdatiszti állományba tartozók. A fizetést náluk többfé le pótlék egészítetteki. A jogigazgató, az erdôtanácsos és erdômérnök megközelítôen azonos fizetést kapott, ígypl. dr. Eredics Ferenc jogigazgató 1935. évi I. negyedévi tisztelet díjaként 1000 pengôt.Nemcsak az uradalom tisztikara, de a kastélybeli belsô cselédség is többet keresett,

mint a földeken dolgozó cseléd ség, a napszámosok és a summások.

Dobronics József döröskei summás keresményeinek összegezése 1933–1942 között:

1933 Veim-puszta 6 hétre kapott: 28 pengôt1934 Grébics-puszta 6 hónapra kapott

havi 18 pengôt = 72 pengôt és 750 kg búzát1935 Grébics-puszta 6 hónapra kapott

havi 18 pengôt = 72 pengôt és 750 kg búzát1936 Tölös-puszta 6 hónapra kapott

havi 24 pengôt = 144 pengô és 750 kg búzát1937 Lesalja-puszta 6 hónapra kapott

havi 25 pengôt = 150 pengô és 750 kg búzát1938 Gyôri Vilmos uradalma 6 hónapra kapott

havi 28 pengôt = 168 pengô és 750 kg búzát1939 Förgedi ura dalom 6 hónapra kapott

havi 29 pengôt = 174 pengô és 750 kg búzát1940 1. Veim-puszta 2 hónapra kapott 70 pengôt

2. Rát Endre uradalma aratásra kapott 80 pengôt3. Magyaróvölgyi uradalom ôszi munkáért 100 pengôt

1941 Dada-puszta 6 hónapra kapotthavi 28 pengôt = 168 pengô és 750 kg búzát

1942 gr. Erdôdy bir tok, Nagykölked 6 hónapra kapott

4 x havi 29 pengôt = 116 pengô és 1200 kg búzát

Ilyen kereseti lehetôségei voltak a többi döröskei summásnak is, akik nem találtakmunkát a környéken sem.A körmendi hercegség hátráltatta ott az ipar fejlesz tését és ez a járásra, így Döröskére

is hátrányokat jelentett.


66

Sigray Antal grófról, a körmendi járás

országgyûlési képviselôjérôl

Ismeretes, hogy az ivánci földbirtokos Sigray Antal grófnak kulcsszerepe volt abban, hogy1921-ben kétszer is Magyarországra hívták az 1918-ban trónjától visszalépô IV. Károly királyt,de a „királypuccsok” kudarcba fulladtak. Sigray azonban kitartott elveinél, hogy elôbb, vagyutóbb vissza ültetik trónjára a királyt, majd annak halála után fiát, Habs burg Ottót. A dörös-kei elemi iskolában is ott függött Ottó trónörökös képe a falon. Az országgyûlési képviselôvá-lasztá sokon Sigray mindig megjelent Döröskén is, megnézte, hogy ott van-e Ottó képe afalon, ígért valami hidat, vagy effélét, amelybôl sohasem lett semmi, aztán elkocsikázott.Visszaélések is történtek, hiszen a királypárti Sigrayt a hivatalos, kormánypárti jelöltek

eleinte nem tudták legyôz ni.Sigray Antal gróf 1935-ben levelet írt a Vas megyei alispánnak és kérte, hogy a választá-

soknál tapasztalt vissza élések miatt tiltsanak ki Körmendrôl 20 kortest, akik a kor mánypárt-nak korteskedtek és – szerinte – megsértették a tör vényt. Köztük volt Krenner László és Mik-lós egyetemi hallgató és mások. Történtek is kitiltások, így pl. Kursics Antal kör mendi, TakácsIstván egyházasrádóci, Lendvai Ferenc pankasze ri, Déri Bertalan döbörhegyi és Laki Béla rem-gyehollósi lako sokat Körmendrôl kitiltották, úgyszintén Issovits István, Kiskér Antal, FritzMiklós, Stenger György, Bejczi Imre kör mendi lakosokat. Tóth Sándor szarvaskendi földbir-tokos szintén kapott ilyen végzést. (37/eln./1935.sz.) Számos egyéb kitiltás olvasható, ám alig-ha tett eleget neki bárki is, legfeljebb fel lebbezéssel elhúzták az idôt.Végül az ellene felléptetett Tornyos György körmendi ügyvéd úgy nyerhetett mandá-

tumot, hogy több községet, így Döröskét is, választási körzetileg Vasvárhoz csatolták, sakkor Roszner István báró, a kormánypárti telekesi földbirtokos lett a követ. Ígértek ezt-azt, sok aligha lett belôle.Döröske hûséges legitimista (királypárti) községként volt ismeretes a környéken.Döröskén 1925. április 17-én alakult meg a Levente Egye sület. A dísz-ülésen részt vett

Kristóf István plébános, Bock Lajos körjegyzô, Varga Menyhért tanító és 42 döröskeilakos. A választmány 12 tagból állott, a tisztségviselôk pedig ilyen sorrendben: BorsosLajos elnök, Vörös János alelnök. Oktatók: Varga Menyhért, Borsos Lajos, Mizda Antal,Papp József. A pénz táros Tóth Lajos, a könyvtáros Tóth Dezsô, az ellenôr Kaposi Istvánlett. Az egylet tehát nem csupán kiképzési, hanem elsô sorban politikai nevelési feladattalkezdôdött. Hetente kellett eljárni a foglalkozásokra és a hiányzókat megbüntették.A tûzoltó-egylet is kivonult évente, néhányszor, de szerepe leszûkült tényleges felada-

tára, a tûzoltásra.Színdarabokat rendezett a Legényegylet (KALOT) többszörönte is télen, volt kukori-

ca-csuhé tanfolyam – és kész a kulturálódási leltár. A színdarabokat Tóth Dezsô és VargaIzi dor „rendezte”.Járt néhány újság is, legtöbben az Igazság c. heti lapot járatták, továbbá Sigray képvi-

selô úr járatott Döröskére újságot, a Magyarországot. (Amíg annak jellege legitimista volt.)Politikai pártok Döröskén nem alakultak. A falu királypártiságáról vált híressé a környéken.


67

Döröske és a szomszéd községek virilisei

A virilistákról évente kimutatást készítettek, meg különböztetve a rendes és a póttagokat:

Döröske virilisei 1924-ben:Rendes tagok:1. Benkô István Döröske 35.27 korona adóösszeggel2. Papp Péter Döröske 34.25 korona adóösszeggel3. Tóth Lajos Döröske 33.40 korona adóösszeggel4. id. Molnár Antal Döröske 33.33 korona adóösszeggel5. Vörös János Döröske 26.16 korona adóösszeggel

Póttagok:1. Takács György Döröske 26.10 korona adóösszeggel2. Tuli Sándor Döröske 25.45 korona adóösszeggel

Körmend, 1924. dec. 11. (olvashatatlan nevû) fôszolgabíró

Döbörhegyen 1. Hirschenhauser Sándor 714,32 koronával, 2. Horváth János 110,88-al,3. Németh Vince 78,70, 4. Nagy Gábor 61,60, 5. id. Déri Vince 55,92 koronával. A pót-tagok: Jáger István 52,38 és Sipos Vendel 50,99 koronával.

Az 1928-ban összeírt virilisták:Rendes tagok:1. Ferner Albert korcsmáros Döröske 84.27 pengô2. Közbirtokosság jogi személy Döröske 80.41 pengô3. Papp Péter földm. Döröske 50.61 pengô4. Tuli János Döröske 47.83 pengô5. Tóth Lajos Döröske 47.19 pengô

Póttagok:1. Benkô István földm. Döröske 45.79 pengô2. Benkô Lajos földm. Döröske 41.95 pengô

Szarvaskend 1929-benRendes tagok:1. Tóth Sándor, birtokos Szarvaskend 452.58 pengô2. Dr. Tamássy Árpád, birtokos Szarvaskend 247.63 pengô3. Gróf Széchenyi Rezsô magánzó Szarvaskend 210,19 pengô4. Cristóf István plébános Szarvaskend 187.56 pengô5. özv. Nagy Károlyné földm. Szarvaskend 162.55 pengô (képv. Lajos által)

Póttagok:1. Mezô Károly gazd. tanár Szarvas 147.70 pengô2. Lukács József birtokos Szarvaskend 142.42 pengô


68

Halastón id. Laposa Imre 79,13, Halas István 75,89, id. Laposa Ferenc 54,90, Derva-lics Mihály 52,23, Büki György 50,38 pengôvel a rendes, és Büki József 45,73, HorváthJános 39,62 pengôvel a póttagok.Döbörhegyen Hirschenhauser Sándor 757,27 pengôvel, a Közbirtokosság 159,69 pen-

gôvel, Németh Vince 113,66, id. Déri Vince 91,75 és özv.Horváth Jánosné 88,53 pengô-vel a rendes, Jáger István 82,49 és Nagy Gábor 81 pengôvel a póttagok a leg több adófize-tôk listáján.

NagymizdónRendes tagok:1. Benkô Sándor földm. Nagymizdó 132.49 pengô2. Tompa Bálint földm. Nagymizdó 123.25 pengô3. Papp Bálint földm. Nagymizdó 106.42 pengô 4. id. Busics János földm. Nagymizdó 102.70 pengô5. Közbirtokosság Nagymizdó 101.68 pengô

Póttagok:1. Tompa János földm. Nagymizdó 95.63 pengô2. Smodics Ferenc földm. Nagymizdó 83.30 pengô

Halastón a rendes tagok 59,55, 58,82, 41,72, 40,12, 38,55, a póttagok 37,26 és 34,55korona adót fizettek, tehát mindkét községben többet, mint a döröskei virilisok. Nagy-mizdón úgyszintén: Tompa József 135,82, Benkô Sándor 97,98, Tompa Bálint 91,86,Busics János 84,11, Pesti Vendel 82,44 koronát, a póttagok: Papp Bálint 79,91, TompaJános pedig 70,12 koronát fizettek évi adóként. Körmenden herceg Batthyány-StrattmannÖdön 2.549.60 koronával adózott elsô helyen, Molnaszecsôdön is ô 3.237.52 koronával.Döröskén még a virilisták is „szegényebbek” voltak mint a szomszédos községekben!


69

Döröske népesedési adatai 1870–1941 között,

és birtokviszonyai 1930-ban (Összevetések)

Az elsô magyar népszámlálás idején – 1784–1787 között – Döröske Festetics György bir-tokosé. A 37 házban akkor 40 csa lád élt, összesen 204 fôvel.Ludovicus Nagy adatai 1828-ból valók, amikor is Dörös kén 38 ház állott, összesen 293

lakossal. A vallási megoszlás: 140 katolikus, 11 református, 4 zsidó és a többi egyéb jelzésalatt.

Népességi adatok 1870–1941 közöttDöröske, Döbörhegy, Szarvaskend, Nagymizdó és Halastó

1870 1900 1910 1920 1930 1941Döröske 250 386 422 401 436 436 Döbörhegy 379 569 545 599 632 650Szarvaskend 483 668 647 679 652 680Nagymizdó 320 423 442 412 414 431Halastó 174 282 321 378 449 494

Növekedés 1870–1941 közöttDöröske 186 fô 74,4%Döbörhegy 271 fô 71,5%Szarvaskend 197 fô 40,7%Nagymizdó 111 fô 30,46%Halastó 320 fô 108,39%

Birtokviszonyok 1930-ban és a népsûrûség

Döröske 769 kh 1 km2-re esett 98,4 fô egy fôre esô birtok 1,76 khDöbörhegy 2057 kh 1 km2-re esett 53,4 fô egy fôre esô birtok 3,25 khSzarvaskend 1954 kh 1 km2-re esett 58,8 fô egy fôre esô birtok 2,90 khNagymizdó 1287 kh 1 km2-re esett 55.9 fô egy fôre esô birtok 3,10 khHalastó 741 kh 1 km2-re esett 103.3 fô egy fôre esô birtok 1,67 khNádasd 6136 kh 1 km2-re esett 50.2 fô egy fôre esô birtok 3,45 khKatafa 860 kh 1 km2-re esett 118.6 fô egy fôre esô birtok 1,45 khNagymákfa 989 kh 1 km2-re esett 54.8 fô egy fôre esô birtok 3,16 khMolnaszecsôd 2014 kh 1 km2-re esett 56.3 fô egy fôre esô birtok 3,09 kh

A körmendi járás népsûrûségi átlaga 70,6 fô volt, a vasvárié 71,6, a celldömölkié 73,9,a kôszegié 56,0, a sár várié 72,6, a szentgotthárdié 67,6, a szombathelyié 75,7.


70

A népszaporulat Döröskén, de méginkább Halastón ha ladta meg a másik három köz-séget, ugyanakkor 1930-ban az egy fôre esô birtok szintén ott volt a legkisebb, az 1 km2-reesô népsûrûség pedig a legnagyobb. Az egykori Festetics-birtokok közül Döbörhegyen,Szarvaskenden és Nagymizdón jóval több föld jutott egy fôre, mint Döröskén, Halastón,a Batthyány-uradalmak vonzáskörzetében pedig tovább sorvadozott a törpebirtokos, vagynincstelen.A megélhetést nehezítették az alacsony gabonaárak is.

Búza (q) Rozs Árpa Zab Kukorica Hajdina1937. okt. 3. 19.00 18.50 17.00 14.00 15.50 –1938. márc. 13. 19.50 18.20 17.00 14.00 13.50 –1938. okt. 2. 19.70 14.20 16.00 14.30 21.00 –1939. jan. 8. 19.50 13.50 16.50 14.80 15.50 –1940. aug. 18. 21.60 17.60 19.00 18.20 28.00 –1941. aug. 17. 30.00 28.00 22.31 25.73 – –

A Festeticsektôl megvásárolt közbirtokossági erdô, amelyet aszerint osztottak szét, hogyki hány nyolcadot vál tott meg a vételkor, legfeljebb téli tuskóásást jelenthetett a szegényeb-bek számára.A régebbi urbáriumokból tudjuk, hogy Döröskén néhány család szántóföldje haladta

meg a 20 holdat, a többségé azon aluli volt s közben a családi osztozkodások révén továbbpolarizálódott.A Szombathelyi újságban olvashatjuk 1906. szept.10-én:

„Pályázati hirdetés.

A döröskei (Vasmegye) fiókközség róm. kath. kántor tanítói állomásra szep-tember 15-ig pályázat hirdettetik. Jö vedelme a díjlevél szerint fekvôségek-ben és terményekben 810 korona 16 fillér, melybôl 240 kor. államsegély.A megválasz tott a díjlevélben felsorolt jövedelmet akár természetben hasz-nálhatja, akár havi elôleges részletekben is felveheti.

Kérvények Kopcsándy Sándor plébános Szarvaskendre küldendôk.

Kelt, Szarvaskenden, 1906. aug. 29-én.

Kopcsándy Sándor plébános isk. széki elnök. h.”

A döröskei osztatlan elemi iskola – még a régi kegy úri utódlásként – egyházi iskola volt.Tanítója az I. világ háború után Varga Menyhért, utána Horváth Kálmán tanított Dö -röskén a II. világháborúig. Ô tanításon kívül mással nem törôdött. Utóbb került odaErdélybôl Vándor Ilona, még utóbb Sztach Erzsébet, majd pedig Huszár Gyula.


71

Az iskolai könyvtár 100 kötetre rúgott, ezt az érdeklô dôk – nem sokan – kiolvashat-ták. A tanítók szerepe a II. világ háború elôtt az iskolai oktatásra, korlátozódott.Azt a szellemi mozgolódást, amely a fiatalok egy részé ben tapasztalható volt, a legény-

egylet, (KALOT) és a különféle tanfolyamok, (a faluban is a máshová hívottak, pl. TóthDezsô, Varga Izidor, Takács József, a népfôiskolán egy hétig) továbbá a falutól évrôl évretavasszal kirajzó, ôsszel visszatérô summások élesztgették, hiszen utóbbiak a világból még-is többet láttak hallottak, mint a csak Döröskén élôk. (Az a nosztalgia, amely az 1980-asévek második felében az aprófalvas településekrôl a „szellemi erô” kivonulása miatt felerô-södött, Döröskére – akkor – nem visszavetíthetô, de 1945 után Huszár Gyula valóbanresztvett a falu irányításában is.)A döröskei leventeegylet – Mizda Antal vezetésével – természetesen a felsôbb utasítások-

nak tett eleget, de bizonyos érdeklôdést tudott kelteni egyes fiatalokban a történelem iránt.(Pl. felolvasások voltak Thury Györgyrôl, Dobó Istvánról stb.) Döröske népe régtôl vallásosés többségében katolikus és rendszeres templombajáró. Az 1828-ban Ladovicas Nagy általkészített népszámlálási adatok között a katolikusok száma 240, a reformátusoké 11 és a zsi-dóké 4 volt. Fényes Elek 1851-ben 206 katolikust, 40 reformátust és 10 zsidót statisztikázottDöröskén. Említettük, hogy a húszas években a Takács csalá dok vallották a református hitet.A döröskei templom története még kidolgozásra vár. Molnár János szarvaskendi plé-

bános (1986-ban) azt írta róla, hogy 1276-ban említi elôször oklevél. Borovszki Samu sze-rint viszont Döröske „Gótikus temploma 1707-ben épült.” Az O. L.-ban 1731-et említiegy munkajegyzék a Nádasdy-iratok között, mint renoválási idôpontot. Molnár János plé-bános azt is jelzi, hogy Szent Jakab temploma – így nevezik azóta is – 1690-ben és 1698-ban romos volt. Az adatok tehát ellentmondandóak, de minden bi zonnyal a plébánia házikönyveibôl vett tények a hitelesek és Borovszki talán egyik 1707-es renoválást vette építé-si idôpont nak. A döröskei önálló egyházi körzet 1757-ben Szarvaskend fiók egyháza, filiá-ja lett, s azóta is az. A plébánosok: Kristóf Ist ván, Pék Gyula, Bárdics Lajos – különfélemódon, de részesei voltak a falu életének.A Döröske, Szarvaskend, Nagymizdó, Döbörhegy és Halastó községek kiterjedô plé-

bániahivatal vezetôje a húszas évek eleje óra Kristóf István, aki 1918–19-ben Körmendenkáplánkodott és beválasztották az ôszirózsás forradalomkor a nemzeti bizottság ba. Mikorutóbb a körmendi kegyúri templom plébánosa meghalt, a hívek ôt akarták Szombathely-rôl visszahívni, mivel 1919 után a papi szeminárium tanáraként, vagy segédtanárakéntakkor ott mû ködött. A körmendi herceg, a kegyúr, azonban nem a cipész fiát, a forrada-lom szelétôl megcsapottat választotta a nagy jövedelmû körmendi plébánia élére, KristófIstvánt pedig Szarvaskendre küldte Mikes János megyéspüspök. A II. világháború alattbete geskedett, mellé Pék Gyula került káplánnak, majd Kristóf halála után adminisztrá-tornak. (Utóbb Bárdics Lajos, majd Molnár János a plébános.)E sorok írója gyermekkorában tisztelettel hallgatta Kristóf István prédikációit, aki apjá-

nak a sok gyermekszáj miatt az egyházi adót és egyéb szolgáltatásokat is elengedte. (UtóbbPék Gyula készítette elô a polgári iskola III. és IV. osztályának magánvizsgáira.)Az iskolában Kristóf plébános úr évente egyszer jelent meg, a vizsgákon. Sigray Antal

egyik fôkortese volt, de a gya korlati politikába nem avatkozott bele. Igaz – ahogy szóbake rült – Döröskén pl. nem is volt semmiféle politikai párt. (A nyilasok elôtt.)


72

A Jurcsek-féle beszolgáltatásról

és a Szálasi-uralom néhány hónapjáról

Döröskét a magyar történelem folyamán talán csak a ta tárok dúlása idején – és az említett1664-es török átvonulás kor – érintette hadviselô katonaság. IV. Béla király futása a Muhi-(Mohi) pusztáról a horvátországi Trau várába arrafelé tör tént, de a tatárok nagyobbrésztmegmaradtak az ország középsô vidékein és a nagyobb településeket vették ostrom alá. Atörö köket pedig a vasvári békekötés után, az általuk 1526 óta el foglalt területekre szorí-tották. A török kiûzésekor Batthyány Ádám fôkapitány kért onnan is porciót.A magyar függetlenségi harcok katonai mozdulatai közül a Rákóczi és a Thököly-fel-

kelés idôszakában fordultak elô arra felé portyázások, de azok is inkább bizonyos szolgál-tatásokra korlátozódtak. Az 1848–49-es szabadságharc idôszakának elején történt, hogyPerczel Mór Körmenden át vezette seregét, majd visszavonult Pápa és Mór felé.Az a környék az I. világháború és a Tanácsköztársaság idôszakában sem volt fegyveres

hadszíntér.A trianoni béke a vasi vidéket úgy érintette, mint az ország egészét, habár Burgenlan-

dot belôle és Sopron megyé bôl hasították ki, Muraszombat vidéke pedig Jugoszláviáhozke rült. Döröskére ezek konkrét formában nem hatottak ki, habár a határközelség az ipartés a kereskedelmet negatívan érintette.A II. világháború volt tehát az elsô olyan idôszak, amikor Döröske is hadszíntér lett.A II. világháború alatt a parasztság helyzete fokoza tosan romlott. A beszolgáltatásban

a szigorítások fokozódtak, amelyek közt az 1943-ban bevezetett Jurcsek-rendszer (JurcsekBéla földmûvelésügyi miniszterrôl) vált a leghírhedtebbé. Az addigi beszolgáltatás alapjaaz ún. fejkvóta volt, vagyis a gazdák számára a cséplôgépeknél megállapították a család egé -szére vonatkozó adagokat és a többit kellett beszolgáltatni. A Jurcsek-rendszer lényegétabban lehet összefoglalni, hogy a földek után az aranykorona szerint – adózási és minôsé-gi osztályozása a földeknek – állapították meg a beszolgáltatást, függetlenül attól, hogy eset-leg a besorolás óta a föld helyzete változott és függetlenül attól is, hogy mennyit termett.Minden aranykorona tiszta jövedelem után 50 kg búzaegységet vetettek ki és ráadásul abeadott termény árát alacsonyan szabták meg.A magas – pl. 12–16 aranykoronás – értékbe sorolt földek után 6–8 q búzát is be kel-

lett adni holdanként. A vasi földek álta lában gyengébb aranykoronás földek voltak, dekevesebbet is termett ott a föld, a 8–10 q-ás holdankénti termés a magasak közé tartozott.A zugolódások országszerte fokozódtak, de Dö röskén nyílt elégedetlenségre, valamifélehatóság ellenes cse lekvésekre nem került sor.A háború idején a hatóságok fokozatos kényszerítô esz közöket alkalmaztak.

1942. dec. 24. „Közellátási kihágások. Bazsó Géza rádóckölkedi lakost 40 pengô pénzbírság-gal sújtották, mert 104 kg árpát csé pelt ki anélkül, hogy bejelentette volna.”

„Leölték a disznókat és nem szolgáltatták be az elôírt mennyi ségû zsírt.” Több csákány -doroszlói, halastói, nádasdi lakosokra ezért 30–40 pengô büntetést szabtak ki, de volt a15-20 felso rolt közt olyan is, akivel 120 P-t fizettettek.


73

„Internálás. A körmendi járás fôszolgabírója Nagy Vince nádasdi lakost társadalom és nem-zetellenes viselkedése miatt s mivel viselkedése családja testi épségére is veszedelmes volt – inter -nálta.”1943. dec. 26. „Tilos a táncmulatság, vagy táncestély. A belügy miniszter a tilalom hatályát afarsang tartamára is kiterjesz tette.”A lakosság sokféle módon igyekezett kijátszani a ható ságokat.Döröske tiszta magyar lakosságú község volt, egy német származású asszony élt ott,

Kovács Lászlóné, akit Burgenland ból hozott a faluba férje. A német hatás a harmincasévekben az által fokozódott Döröskén, hogy az oda kivitt és hazajövô mezôgazdasági idény-munkások többszörösét kapták annak, mint amit itthon kerestek. „Protekció” kellettahhoz, hogy valaki bekerülhessen a kiviendôk közé. Így lett Döröskén is valami féle németorientációra építkezô kis falusi nyilaspárt.Ismeretes, hogy Horthy Miklós negyedszázados ural ma azzal ért véget, hogy 1944.

október 17-én kinevezte Szálasi Ferencet Magyarország „Nemzetvezetôjévé”. A Horthy-rend szer nyomorúságot és könnyeket hozott Döröskének, fiai és leányai közül az éhség elôlmás vidékre kényszerültek igen sokan, vissza tehát a rendszert a józan ésszel gondolkodóknem sírhatják, ám a Szálasi-korszak még félelmetesebb lett 1944 októbere és 1945 áprili-sa között, amikor is Magyarország hamarosan többfelé, így a Dunántúl nagyobb része Szá-lasi kormányzása alá került. (E so rok írója véletlen folytán, Budapestrôl szüleihez látoga-tóba „ottragadt” 1944 decemberében, így személyes „élményként” is volt része benne.)A II. világháború utolsó magyarországi szakaszában Szálasiék a totális „bedobás” mód-

ján segítették a fasiszta Né metországot. Az elôzô kormányok végül – és Horthy is – belát-ták, hogy a háborút a németek már elvesztették, de Szálasiék fanatiku san hittek a végsôgyôzelemben. A „csodafegyver”-agitáció minden mértéket felülmúlt a jelzett idôszakban.A kormányhiva talok Kôszegen, Szombathelyen székeltek, de jutott Körmendnek is.A döröskei kisnyilasok agitációja akkor már teljesen lepergett. A nyilaspárt néhány

Németországban járt vendégmun kásra és fiatal sihederekre korlátozódott. A leventék semtartottak velük, akiket onnan már nem is tudtak továbbvinni Né metországba. A nyilasokközül neveket nem érdemes említeni, mert dolgos emberek voltak a döröskei kisnyilasokés feladatuk arra korlátozódott, hogy beszedjék és beszedessék a köte lezettségeket és elvé-geztessék a hadimunkát.A hadimunka Döröskén félelmetes méreteket öltött 1944–45 telén. A „koncepció” az

volt, hogy a Rába-hidak (a kör mendi, a molnaszecsôdi és a hidashollósi esett közel Dörös-kéhez) „biztosítását” mindkét irányban el kell végezni, mert az ellenség megközelítheti avidéket a 8-as út, vagyis Veszprém megye felôl éppúgy, mint Zalaegerszeg irányából. Ebbôla döröskeiekre nézve az következett, hogy a Rába mindkét partjára sán cokat kellett ásni,tankcsapdákkal megtûzdelve stb. Döröske férfilakossága egész télen ásta a sáncokat Mol-naszecsôd térsé gében. Kora reggeltôl késô estig, amíg a látási viszonyok enged ték.1945. március végén olyan „futás” volt már a németek – és a velük tartó magyar egy-

ségek – részérôl, hogy a rablástól és a vaktában való lövöldözéstôl tartva a lakosság lehetô-leg minél kevesebbet mutatkozott. A „csodafegyverbe” vetett vak hie delem szertefoszlott,de a bolsevizmustól való félelem a front közeledtével sokakban erôsödött. A boroshordók,a gabonafélék elrejtése már a németek ottlétekor megkezdôdött és folytatódott a szovjet


74

egységek megérkezésekor is. A negyedszádos propaganda nyomot hagyott a lelkekben.Disznókkal megrakott autók, elkóborló lóhátas kato nák, egy-egy porlepte gyalogos

század jelezte a front közeled tét, majd áthaladását. A harcok ugyanis elkerülték Döröskét.A szovjet hadsereg zöme a Rába balparti részén Vasvár–Körmend vo nalában haladt át, akorábban egész télen ásott sáncok és tank csapdák jóformán semmi akadályt nem jelentet-tek. A németek menekülésszerû visszavonulása idején is csak az utóvégtôl elszakadozókatláthatták a döröskeiek.A Döröskén elsônek megjelenô szovjet katona, egy idôsebb ôrmester, szintén marha-

csordát terelt, és behajtotta a minden oldalról bekerített Tuli Jánosék udvarába. Az összesszénát és szalmát felették.A hadszíntér Döröskén tehát csak a kisegítô alaku latok átvonulását, illetve egy részük

ott táborozását jelen tette. A közbirtokossági erdôn, az egykori Festetics, Pizdi nevû erdônfából-deszkából épült ideiglenes sátrakban idôzött a szovjet katonaság 1945. március végén,de mentek is tovább. (A háború végén visszatértek, a fabódékat még használták május végé-ig, aztán a falusiak széthordták a deszkákat és a gerendá kat.)A háború, rémségeitôl és a Horthy- majd nyilasura lom alól felszabadulást Döröskén is

érezték, megkönnyebbültek s a félelem elmúlt, de a társadalmi felszabadulás jelentôségételeinte csak kevesen és fokozatosan ismerték fel.


III. rész

Döröske 1945-ben 123 hold földet kapott

a Batthyány-Strattmann hercegség hitbizományából


76

Döröskén ôsidôk óta a föld jelentette a vagyont, a biztonságot, a rangot, a jelent és a jövôt.1945 tavaszán várták a földosztást, de kissé tartottak is tôle, hiszen urasági föld nem volta község határában. A szomszédos községekben; Döbörhegyen és Szarvaskenden is ke vés,saját igényeikhez képest is. A földosztó bizottság elnö ke, Hajba József, nehéz helyzetbenvolt. Kik kapjanak abból a 123 holdból, amelyet nagy viták után a szecsôdiek és a körmen -diek „átengedtek” a hercegség földjeibôl a Ritás-on, vagyis a Rába jobb partján, a Dörös-ke felé esô szántóból és rétek bôl. Az osztás nem oldotta meg a falu helyzetét. Az addig 760holdnyi területet a 123 hold nem növelte úgy meg, hogy abból minden ott lakó ember,család megélhessen. Közel százra tehetô azok száma, akik továbbra is máshol kerestékkenyerü ket. A két-négy holdas juttatások a legszegényebbek helyzetén javítottak abban azesetben, ha az igaerôt valahogyan tudták biztosítani. A döröskei földosztás messze elma-radt az orszá gos átlagtól. Kevés volt ez a jelenhez, de még kevesebb a jö vôhöz! Magyaror-szágon a mûvelhetô földterület 34,8%-át, vagyis 5.600.000 hold földet osztottak ki, amely-nek fele szántó volt.Az országban a 0–5 holdas gazdák aránya 19%-kal nôtt, az ô földjük %-os arányban

76%-kal növekedett, ami azt jelen tette, hogy a legszegényebbek kaptak legtöbb földet; az5–10 holdas gazdák földje 13%-kal, a 10 holdnál nagyobb gazdaságoké pedig 23%-kal lettnagyobb a korábbiaknál.A Vas megyei földosztás mértéke is elmaradt az orszá gos átlagtól.

A hangulati tényezôkrôl

A felszabadulás érzése elôször abban nyilvánult meg, hogy nem kellett félni. Igaz, a dörös-kei kisnyilasok nem vitet tek el a faluból senkit, de sokakat, így e sorok íróját is fi gyelték.Az iskolában volt a falu egyetlen rádiója, azt közö sen hallgattuk. (Etus nôvérem lengyelférjével utána a moszk vai, vagy már magyar földi szovjet, illetve magyar nyelvû mû soro-kat, mivel Roguszky Félix tudott oroszul is.) A kisnyila sok mind eltûntek Döröskérôl.A háború végén féltették a gazdák állataikat, borai kat, a gazdánék pedig a leányaikat a

mindkét haderô után eset leg ottmaradó nemkívánatos utódoktól.Történtek-e ilyen – vagy más – jellegû esetek? Bizo nyára. A félelem tehát nem egyha-

mar múlt el. Fokozta ezt még valami, afféle helyi „roboti”. Dobszóval összehívták a hábo-rú alatt katonai szolgálatokat teljesítôket és elvitték, akkor talán „roboti” céllal, de végülis legtöbbjüknél hadifogság lett a vége.Döröske a második világháborúban hét katonát veszített, iktassuk ide neveiket: Varga

Mihály, Takács István, Benkô Kálmán, Czuci Jenô, Tuli Sándor, Szabó Imre és Németh(Kónya) Lajos halt meg.A döröskeiek 1949-ig – akik ottmaradtak – a kisparasz ti gazdálkodást tekintették a jövô

útjának, de a politikai agitációban jelen volt már a kollektív gazdálkodás elônye is, amelya „kolhozosítás” rémeként hatott. Az 1945-ös választásokon a kis gazdapártot, amely azegyéni gazdálkodás jövôjét kizárólagosan hangoztatta, Döröskén százszázalékos aránybanvoksolták. Hogy a falu egyetlen kommunistája, Tóth Vince bácsi kire szavazott, nem tud-juk. (Talán elment akkor látogatóba valahová?) Még elôt te, talán májusban történt, hogye sorok írója Nagy Józseffel, a bíró fiával összeírta, hogy a falu férfinépe belép a kommu -


77

nista pártba. Elvittük a listát Körmendre, ahol egy öreg belsô nevetve adta vissza: Jól vanfiaim, menjetek csak haza. Jelen leg nincs Döröskén egyetlen kommunista sem, de majdegyszer lesz. Lógó orral mentünk a térre, ahol éppen ünnepségre készül tek és „elkaptak”bennünket „egy kicsi robotira“. Sepregettük a teret és elhatároztuk, hogy egyhamar nemlépünk elô ilyen be lépési gondolattal.A következô választásokon a kislétszámú párttagok ará nyában, majd pedig annál

nagyobb mértékben nôtt a kommunista szavazók száma.És megalapították a téeszcsét (termelôszövetkezeti cso port) Döröskén is.


78

Döröske 1950–1956 között

A Búzakalász Termelô szövetkezet

Döröskén a téesz megalakítása körül a helyi pártszer vezet, a tanács és a földmívesszövet-kezet vezetôi nagyobbrészt együtt bábáskodtak, együttmûködve a téesz vezetôivel. Részle-tes és egymástól független krónikát nem is volna célszerû összegez ni, hanem a folyamatotinkább az évek kronológiájában jelezzük, nem a teljesség igényével.Döröskén a kommunista pártot Tóth Vince, az elsô párt titkár szervezte, utóda késôbb

Déri Vince lett. A Búzakalász Tsz elnöke Mizda Ferenc, tagjai: Tóth Dezsô, Tóth Nán-dor, Tóth Lajos, Ciráki Lajos. Déri Vince, Tuli Lajos és Huszár Gyula.A tanácsi tisztségviselôk: elnök Tóth Vince, h. elnök Varga József, V.B. titkár Köbli

József. A Földmívesszövetkezet ügyvezetôje Nagy Bálint. Utóbb a tisztségviselôk változ-tak, ezek re késôbb utalunk.A faluban 1950-ben 476 fô lakott 85 házban, 769 kh +123 holdnyi területen. Az ada-

tokra azért is célszerû ügyelni, mert jelzik a folyamatot is: ennyi ember nem élhetett mega helyi adott ságok alapján.Szombathelyen, a Vas Megyei Levéltárban a 734. szám alatt ôrzik „Döröskei Községi

Tanács iratai 1950–1957.a.) Jegyzôkönyvek 1955–1957b.) Iratok. 1950–1954” feliratú dossziét. Az egyéb forrásokat is hozzákapcsolva kibontakozik annak a küzdelmes idôszaknak a

mérlege, amelyet „ötvenes éveknek” szok tak nevezni. Az életmód átalakulása és a gondol-kodásmód meg változása egyaránt sok-sok keserves órát jelentett, amely ma már történe-lem. Hogy másként is lehetett volna, vagy úgy kel lett történnie, azon kár elmélkedni annaka krónikásnak, aki a tényeket rakja egymás mellé.A Búzakalász téeszbe ki-ki a maga földjét és állat állományát vitte be, továbbá hozzá-

csatolták a kb. 8 kh plébá nia-földet, 5 hold tanító-földet, amely a Pizdi-erdô alatt egykorFestetics-birtok volt. (Mestertag.) Az összes föld kb. 50 kh-t tett ki, a fogatos állatállománypedig 15–20 tehén, 2 pár ló. Szegényes kis társulás volt ez, létrejöttét is elsô sorban az siet-tette, hogy a téeszcsé (termelôszövetkezeti cso port a Földmívesszövetkezeten belül) tagjaiszámára kevesebb volt a beszolgáltatás.Az objektív okok mellett célszerû megjegyezni a szub jektíveket is, amelyek bizonyos

mértékig objektíveknek is te kinthetôk, ez pedig a téesztagok összetételébôl következett.A 11 téesztag között csak 4 volt olyan, akinek tényleges ta pasztalatai voltak a gazdál-

kodásról: Mizda Ferenc elnök, Tóth Kálmán, Tóth Nándor és Varga Pál. A többiek: TóthDezsô, aki 4 polgárit végzett, sok mindenhez hozzáfogott, nem sok ered ménnyel, a fizikaimunkát pedig gátolta egészségi állapota; apja, Tóth Lajos, öregsége miatt nem dolgozha-tott. Déri Vince, aki az Öreg-hegyen egy pinceszerû házban lakott, szarvasmar hát nem tar-tott, afféle „zsellér-módra”, alkalmi módon „gazdál kodott”; Cziráki Lajos hasonlóképpen


79

Déri Vincéhez, azzal a különbséggel, hogy ô mint summás fiaival és leányával együtt sokmindent látott az uradalmakban; Németh Gyula kovácsmester és Huszár Gyula tanító amaga szakmai munkáját végezte; Tuli Lajos, köztük a legfiatalabb, addig apja irányításaalatt dol gozott. Mielôtt a további adatokat ismertetnénk, ismét egy közbevetô megjegyzés. Utaltunk a Vas

Megyei Levéltár feudális kori adataira. A legértékesebb gyûjteményük Döröskére vonatko zóana Döröskei Községi Tanács iratai 1950–1957 között. A Dörös ke címszó alatt nem találtunkadatokat a Horthy-idôszakról, to vábbá onnan hiányoznak az 1945–46-os földosztó bizottságés a nemzeti bizottság döröskei adatai is. A családokat jelzô kataló gusban nem szerepel sem aNádasdy, sem a Festetics család, úgy szintén hiányoznak ôk a személyekre vonatkozó kataló-gusból is. A szarvaskendi körjegyzôség iratainál is csak Döbörhegyet és Szarvaskendet tünte-tik fel külön 1945–1950 között. Egészen bi zonyos, hogy az összefoglaló címû iratok közt szá-mos találha tó Döröskérôl is a feudális és kapitalista korról, (így cso portosították) ezekre azon-ban bôséges az anyag az O. L. Nádasdy, Festetics és Batthyány-dossziéban is. Döröskemonográfiáját tehát csak Szombathelyen nem lehet adathûen elkészíteni.A továbbiakban a Községi Tanács üléseirôl és a Végre hajtó Bizottság jelentéseibôl

adunk közre részleteket, amelyek egyúttal a falu pártszervezetének és szövetkezeti vezetô-inek együttes munkáját is érintik.

A V.B. 1950. nov. 18-i jegyzôkönyvébôl: Jelen vannak: Tóth Vince V.B. elnök, Varga József V.B. eln.h., Köbli József V.B. tit-

kár, Déri Vince (párttitkár) és Papp Franciska V.B. ta gok. Déri Vince beszámolt abegyûjtésrôl, Varga József az ôszi munkákról. A jelentésbôl: „Tóth Vince V.B. elnök megdicséri a népnevelôket és ezen túlmenôen a köz-

ség gazdáit, hogy a kitûzött határidôre be fejezték az ôszi mélyszántást. Sajnálattal állapítja,meg, hogy a Vasmegye napilap mai száma egy téves hírt közöl, mely szerint Döröske község azôszi mélyszántás terén az utolsók között kul log.”Határozat: „Kéri a V.B. a járási Tanács V.B-t, hogy állapítsa meg kitôl származott ezen

ferde sajtótájékoztató. Tekintve, hogy a helyi gazdák részérôl is nemtetszést váltott ki, kérjükezen hír he lyesbítését. Felelôs Varga József V.B. eln.h. Határidô XII. 1.”Az egyéb határozatokból: „A kukorica és tejbeadást teljesítettük, de ez most nem jelenti azt,

hogy a begyûjtési munka befejezôdött. Nagyon sok község van elôttünk, akik jóval magasabb%-ban teljesítettek. Az elnök kéri, a V.B-t, hogy további szívós népnevelô agitációval has son oda,hogy a felesleges készletek mielôbb a begyûjtô hely re kerüljenek. Felelôs Déri Vince V.B.tag..”

1951. jan. 6. „Mázsa János kisparaszt 571%-ra, Papp József dolgozó középparaszt 560%-ra, és Hava-

si István dolgozó kis paraszt 300%-ra teljesítette december havi tojásbeadási elô írását.” „BenkôImre középparaszt 163 kg-os gabona feleslegét ajánlotta fel, Nagy Mihály pedig 563 kg-ot.”

1951. febr. 17.„Vörös János 12 holdas középparaszt beadási kötelezettségén felül 795 kg kenyérgabona

feleslegét is fel ajánlotta.”


80

„Nagy Lajos dolgozó középparaszt 554 kg-os feleslegét ajánlotta fel.”A kategóriák: Havasi István „dolgozó kisparaszt.” (csendôrtiszthelyettes volt, a felesé-

ge volt döröskei, az ô jussa volt a néhány hold föld. Élete végéig becsületesen, dol gozott atéeszekben.) Mázsa János „kisparaszt”, Papp József és Nagy Lajos „dolgozó középparaszt”.Nagy Mihály és Vörös János „középparaszt”.Micsoda kicentizett besorolások! Így jelezték a további jegyzôkönyvekben is a megkü-

lönböztetéseket, de néhol elhagyták. (Közbevetôleg: A jegyzôkönyvek készítôi utólag neszégyelljék, így kívánták tôlük feletteseik és így csinálták akkor másutt is.)

1951. jan. 27.Határozat – felajánlások: „Varga József vb. elnök helyettes felajánlotta, hogy a munkás-

paraszt szövetség és a béke érdekében 50 kg kenyérgabonát szolgáltat be. Mizda Antal – feles-leges készletébôl 50 kg gabonát azért, hogy minden egyes szem a Szu. által vezetett béketáborerejét növelje a kizsák mányoló imperialistákkal szemben.” (Mizda Antal így nem szo kottbeszélni. T. F.) További felajánlások: „Mizda János 30 kgTakács Sándor 40 kgTóth Dezsô 100 kgFekete Józsefné 60 kg (akinek a fia a tatab. szénbányá ban dolgozik)Varga János 30 kgifj.Varga Pál 50 kg

„Ezen felajánlásokat lelkes hangulatban tették.” – olvasható a jegyzôkönyvben.

1951. ápr. 7. V.B. ülés:A 3. napirendi pont a begyûjtés volt, hozzászólások: „Kovács László hozzászólásában kie-

melte, hogy az ellenség ke zét látta fennforogni a II. félévi terménybegyûjtési kampány idején is, ami-kor a rendeletben engedélyezett C vételigényes ôrlést nem akarták elismerni a dolgozóknak és aztbe akarták velük adatni. Ezzel is elégedetlenséget akartak szülni a dol gozó parasztság soraiban. Deezen tervük nem sikerült, mert a felelôsségre vonás nem maradt el a nép ellenségével szemben...”Kovács László (Fábri) volt a begyûjtési felelôs. Hozzászólását „summázta” így a jegy-

zôkönyv készítôje.

1951. május 5.„Tóth Mihály kisparaszt 78%-os, Tóth Vince kis paraszt, V.B. elnök 56%-os, Szabó József

középparaszt 53%-os teljesítményével jár élen, a tojás beadásban. Az évi beadást ebben Dörös-ke 20%-ban érte el.”

1951. június 6.2. napirendi pont: beszámoló a járási begyûjtési tapasztalatcserérôl.„Ivánc község dolgozó parasztsága tojásbeadási ver senyre hívta ki a járás összes községeit.

Tojásbeadási elôi rányzatuk: 70%-át határidô elôtt 10 nappal teljesítik.Kovács László javasolja a versenykihívás elfogadását és páros versenyre hívja ki Mizda Antal

tanácstagot. Sipos József pedig Hajba Jánost.”


81

1951. nov. 18. 2. nap. pont: begyûjtés,Hozzászólás: „Mizda Antal elmondja, hogy a terv nem úgy van megállapítva, hogy azt ne

lehetne teljesíteni, hanem vannak egyes spekulánsok, akik az ellenség uszályában vannak.”

1951. július 1-én.Molnár Antal versenyre hívta ki az aratás ban Benkô Imre dûlôfelelôst. Az aratást júli-

us 20-ra, a begyûj tési kötelezettséget aug. 20-ra teljesítik.

1951. júl. 8-án.Döröske versenyre hívta ki Döbörhegyet.

1951. aug. 11-én.Köbli József V.B. titkár javasolja, hogy Molnár Antal, aki 338%-ra, Benkô Vince aki

241%-ra, Molnár János, aki 184%-ra, Esztergályos Ferenc, aki 173%-ra, és Nagy Lajos,aki 164%-ra teljesítette beadási kötelezettségét, kapjon kü lön iparcikk vásárlási utalványt.

1951. aug.18-án. Köbli József ismerteti, hogy Hajba Miklós 263%-ra, Dékán Bertalan 241, Bokor Sán-

dor 207, Tóth József 206, Kovács László 192%-ra teljesítette beadását, és kapjanak ôk isvásár lási utalványt.

V.B. 1951. júl. 29. Jelen vannak: Varga József megb. V.B. elnök, Kovács László a begyûjtési állandó bizott-

ság elnöke, Déri Vince M.D.B. titkár, Köbl József V.B. titkár, Sipos József Détosz titkár,Nagy Bálint a helyi földmívesszövetkezet ügyvezetôje és Szalai István a helyi DISz szerve-zet titkárhelyettese.

„Kovács László újra megismétli a gazdák azon panaszát, hogy a szarvaskendi termény-begyûjtô még mindig nem látja el ôket a beadandó gabona szállításához szükséges zsákokkal.”Nagy Bálint beszámolt arról, hogy egy nap alatt 1319 db tojást gyûjtöttek, az egész évi

beadás 7%-át. A terv 70%-ban telje sül, ha még 200 db-ot gyûjtenek. Baromfiból 12%-osa telje sítés.

„Köbli József V.B. titkár ismerteti, hogy a mai napon kiosztást nyert 7 jól teljesítô gazdaközött 1465 Ft értékû iparcikk utalvány.”

1951. okt. 27-i V.B.„Varga József javasolja, hogy a kulákok megbírságolásából bejött összegen vegyenek novem-

ber 7-re egy piros és egy nemzetiszínû zászlót.” A járási tanácstól kértek erre engedélyt.A begyûjtés Döröskén 100%-ban befejezôdött. Az ôszi mélyszán tásról hoztak határo-

zatokat.

1951. okt. 17-én elhatározták:„Hogyan segítse a tanács a téesz csét?” – ez legyen minden ülésen napirend.


82

1951. nov. 17. Az ôszi mezôg-i munkák Döröskén teljes egészében befejezôdtek.

1951. dec. 29. V.B. Jelen vannak: Papp Franciska V.B. elnök, Varga József V.B. elnök.h., Varga Valenti-

na V.B. titkár, Déri Vince és Németh István V.B. tagok. (Közbevetôleg: Tóth Vince, akiaz almásfüzitôi lengyárban évtized alatt tüdôbajt is szer zett, 1945 után a falu elsô párttit-kára, a tanácsi V.B. elnöke megtette a faluért amit lehetett. Bölcsen igyekezett mérsék let-re is, de a felülrôl kapott határozatok kötelezték. Utána a fiatal Papp Franciska, és a hol-lósi születésû Varga Valentina került a falu élére. Utóbbinak az anyja orosz asszony volt,Varga Gyula cipész hozta magával a hadifogságból.)

A begyûjtés a napirend 1951. dec. 29-én: „Varga József javasolja, hogy a község tartson egész napos baromfi és tojás begyûjtési napot,

igaz, hogy községünk a B-vonalon elérte a 100%-ot azon ban a C-vonalon elmaradás mutat-kozik. Vasárnap, amikor a begyûjtési napot tartjuk, be kell osztani a népnevelôket páron kéntés járják a dolgozó parasztságot, hogy kinek van feles lege, vagyis a beszolgáltatásnak baromfi éstojás vonalon ele get tett, az a feleslegét adja le C-vételi jegyre, hogy C-vona lon is teljesíteni tud-juk kötelezettségeinket. Javaslatát a többi V.B. tagok is támogatják.”A begyûjtési napot 1951. december 30-án, vasárnap tar tották meg. Felelôs Déri Vin-

ce és Németh István.Déri Vince kérte, hogy a helyi földmívesszövetkezet tagjai is vegyenek részt az agitáci-

óban. Papp Franciska java solta, hogy Benkô Antal 300%-os beadási kötelezettségének tel -jesítését népszerûsítsék.

1951. december 1-én volt egy másik tárgya is a tanácsi V.B.-nek:„Varga Valentina V.B. titkár elmondja, hogy Döröske község adóbehajtása az utóbbi idô-

ben nagyon lanyhán megy.” A V.B. ha tározatot hozott az adóbefizetési agitáció fokozására.Az adózás mértékérôl néhány példa: Tuli János kulák 1951-ik évi adója 10.342 Ft,

Takács Ferenc középparaszt (8 hold föld után) 2408 Ft.

A téesztagok adója 1951-ben01.Mizda Ferenc ált. jöv. adó 100 Ft házadó 50 Ft hátr. 3950 Ft02. Tóth Lajos ált. jöv. adó 100 Ft házadó 42 Ft hátr. 536 Ft03. Tóth Kálmán ált. jöv. adó 100 Ft házadó – hátr. 12 Ft04. Tóth Nándor ált. jöv. adó 100 Ft házadó – hátr. 102 Ft05.Déri Vince ált. jöv. adó 100 Ft házadó 42 Ft hátr. 19 Ft06. Cziráki Lajos ált. jöv. adó 100 Ft házadó 42 Ft hátr. 143 Ft07. Tóth Dezsô ált. jöv. adó 100 Ft házadó – hátr. –08.Németh Gyula (Kovács) ált. jöv. adó 100 Ft házadó 702 Ft hátr. –09. Varga Pál ált. jöv. adó 062 Ft házadó 42 Ft hátr. –10. Tuli Lajos ált. jöv. adó 100 Ft házadó – hátr. 148 Ft11.Huszár Gyula ált. jöv. adó 050 Ft házadó – hátr. –


83

Tallózás az 1952-es, 53-as és 54-es jegyzôkönyvekben, amelyek jellegükben ugyanolya-nok, mint 1951-ben.

1952. febr. 6.: „A V.B. határozatot hoz és elrendeli, hogy a V.B.-tagok járják le azokat a dolgozó parasz-

tokat, akik hát ralékban vannak a tojás és a baromfi beszolgáltatás terén, hogy az elsô IV. évitervüket Rákosi elvtárs születésnapjára teljesítsék, illetve túl is teljesítsék. A felelôs Németh Ist -ván és Varga József.” (A jegyzôkönyvet Papp Franciska V.B. elnök és Varga Valentina V.B.titkár írta alá.)

1952. dec. 27. A V.B. határozatot hoz, hogy 28-án, vasárnap, tartsanak adóbegyûjtési napot, hogy

100%-os legyen az ered mény.

1953. jan. 5. A V.B. határozatot hoz, hogy a községi tanács ki írja azokat a gazdákat, akiknek sertés

beadásuk van és azt a névsort átadja a begyûjtési állandó bizottság elnökének. A V.B. ülé-sen résztvettek: Papp Franciska V.B. elnök, Varga Valentina V.B. titkár, Varga József,Németh István V. B. tagok és Kovács László begyûjtési felelôs.És most következzék egy, ma már nevetséges tevékenységrôl ké szült jegyzôkönyv tel-

jes szövege:

1953. ápr. 16. Döröske községi tanács V.B.„Kiértékelés a tanácsülésrôl:01. A tanácstagok – valamint póttagok a tanácsülés elôtt írásbeli meghívó-val meg lettek híva. 10 pont

02. A tanácsülési meghívó tartalmazta a Tanácsülés beszámolójának rövid tartalmát. 10 pont

03. A V.B. tagjai 50% hívták meg a Tanács ülésre 28 pont04. A V.B. tagjai által meghívott tanácstagjai 50% megjelentek 50 pont05. A megjelent kívülállók 150% volt a tanács tagsá gának. 15 pont06. A tanács üléstermének dekorációja idôszerû 10 pont07. Kultúrmûsor az úttörôk bevonásával volt. 10 pont 09.Hozzászólás 6 volt. 12 pont10. 3 javaslat volt. 18 pont14. Beszámolót tanácstag tartotta meg. 15 pont18. Beszámoló elkészítéséhez áll. biz. eln. bevonva 5 pont19. Tárgyalva volt ÁB. ülésen. 5 pont

Összes 185 pont”(188 pontosan)


84

Ha egyszer készítettek volna ilyesmit, csak megmo solyognánk, de rendszer lett belôle:

Döröske 1953. május 11.Tárgy: „Kiértékelés tanácsülésrôl”

(Alulteljesítés 30% volt)Pontok száma: 205%

Döröske 1953. június 6.Tárgy: „Kiértékelés tanácsülésrôl”

(Alulteljesítés 20% volt)Pontok száma: 274%

A járásnál bizonyára bizalmatlanok lehettek, hogy a helyi tanács V.B. vajon mindentmegtesz-e a túlfeszített (akkor nem így mondták) tervek érdekében, talán ezért kértek érté-kelô jelentést (?).

1953. jún. 26. Határozatot hoz a V.B. arról, hogy vasárnap és hétfôn szénakaszálási és gyûjtési napot

szerveznek.

A tanácstagok megválasztása 1953. dec. 2-án:Tanácstagok: Varga József, Hajba János, Huszár Gyula, Kondás Sándor, Nagy Gyu-

la, Nagy László, Tóth Kálmán, Varga Valentina, Déri Vince, Mizda Antal.

Az 1954. évi jan. 8-i V.B. jegyzôkönyvébôl:„A V.B. elrendeli az iskola tantermének és felszereltségek felújítását, nevezetesen 24 db pad,

2 személyes asztal, 1 db szék, 1 db tábla, 3 db akasztós fogas. A jelenlegi bútorzat 53 eszten-dôs, mely idô alatt javításra is alkalmatlan módon elhasználódott, korszerûtlen, ennél fogvaennek megújítási kérelmét javasoljuk.”Az aláíró: Tóth Kálmán V.B. elnök, Varga Valentina V.B. titkár, Huszár Gyula az

oktatási és Népm. Áll. Biz. elnöke. Déri Vince MDP titkár.A falu – ahogyan az egész ország – nyögött a beszol gáltatás terhei alatt. Ezt 1954-ben

már kissé enyhítették, de így is súlyos terhet jelentett. A téeszcsé (tsz.) tagoké vala mivelkedvezôbb volt, ezért csak az egyéni gazdákét iktatjuk ide:

A terménybeszolgáltatás búzakilogrammban 1954-ben:Egyéni termelôk: I. II. III. IV. V. VI. VII.

1–3 kat. hold 59 71 95 119 137 163 1843–5 kat. hold 82 99 131 164 189 226 2555–8 kat. hold 98 123 165 205 237 283 3198–10 kat. hold 101 149 136 244 292 340 38810–15 kat. hold 108 159 210 261 311 362 38815–20 kat. hold 112 165 218 271 324 377 430


85

Egyéni termelôk: I. II. III. IV. V. VI. VII.20–25 kat. hold 119 175 231 287 343 400 456

25 és nagyobb kat. hold 124 182 246 298 355 414 472

A búzakilogramm azt jelentette, hogy amíg 100 kg búza jelentett 100 kg búzakilo -grammot, addig ugyanannyi rozs 90, árpa 85, zab 85, kukorica (májusi morzsolt) 85, bab170, borsó 170, lencse 255, napraforgómag 130, burgonya 33 búzakilogramm nak feleltmeg.

Az 1954-ben bevezetett egyetemes évi búzabeadási kötelezettséghúskilogrammban kat. hold szerint

Mezôgazd-i I–II. típusú Dolgozó Nagygazdákterm. szöv. tszcs tagok parasztok

A. sertésbeadás 5,- 8,- 8,60 8,80 B. baromfi beadás 0,70 1,50 1,50 1,50 C. tojás beadás 0,50 1,50 1,50 1,50 D. szabadválasztású húsbeadás 2,80 4,50 4,90 5,70

ország négy részre osztott tájegysége szerint történt.

Tejbeadási kötelezettség literben a 8 holdon felül és a mezôgazdasági termelôszövetkezetekben tekintet nélkül a tehenek számára kat. holdanként

I. II. III. IV.Mezôgazd. term. szöv. 22 19 18 15I–II. tszcs tagok 68 61 54 49Dolgozó parasztok 72 64 57 52Nagygazdák 76 67 60 55

A 8 holdnál kevesebb földdel rendelkezôknek a tejbeadásáraévi átlagot állapítottak meg 1954-ben:

I–II. típ. tszcs tag 470 410 370 330Dolgozó paraszt 500 430 390 350Nagygazdák 530 450 410 370


86

Kiemelve egy dolgozó kisparaszt és egy középparaszt beadási kötelezettségeit, amelyet1956-ban vetettek ki.

özv. Szabó Józsefné dolgozó kisparaszt (egyedül élt).A gazdaság adatai: Szántó 3 kh 635 -öl

Rét 626 -ölCséplési eredmények: (kg)

Búza Rozs Árpa ZabÖsszes termés 734 599 576Cséplômunkás rész 44 36 35Vetômag 120 114 30Marad 570 449 511Beadandó 165 142 125Készlet 405 307 386

Terménybeadási kötelezettség: Búza 128Rozs 111Árpa 0 Zab 96

Kukorica 40 Napraforgó 7Burgonya 164

Összesen: 406 búzakg.

Húsbeadási kötelezettség:Hízottsertés 24Tyúkféle 3Tojás 6 (108 db)

Összesen: 49 húskg.

Tejbeadás: Tehenek száma 1Beadandó 224 lit.

Takács Ferenc középparaszt (A két öreg egyedül maradt, családjaik nem a faluban éltek.)A gazdaság adatai: Szántó 4 kh 1037 öl

Rét 2 kh 1285 ölSzôlô 1243 öl

Cséplési eredmények: Összes termés Búza 656 kg

Rozs 914 kgÁrpa 537 kg


87

Búza Rozs ÁrpaCséplômunkás rész 039 040 032Vetômag 165 165 030Marad 452 709 475Beadandó 382 374 197Készlet 130 335 278Ellátáshoz 700 660 0–Hiány 570 325 0–

Terménybeadási kötelezettség Búza 349 kgRozs 333 kgÁrpa 170 kgZab 100 kgKukorica 114 kgBurgonya 469 kg

Összesen: 1155 búzakg.

Húsbeadási kötelezettség: Hízottsertés 43Baromfi 10,50 (hízott baromfi 4, tyúkféle 6,5)Tojás 10.50 (189 db)Vágómarha 78

Összesen: 116 húskg

Tejbeadás: Tehenek száma 2 dbBeadandó 336 lit.

1955. dec. 17. Tóth Kálmán V.B. elnök elmondta, hogy az adó hátralékosok „lezálogolást nyertek.”Az adóbevételi tervet 63%-ra teljesítették. A hátralékokat köteles lezálogolni és határ-

idô után a transzferálást megten ni, a 66/1955. sz. határozat alapján. (Magyarul: végrehaj-tani. T. F.)Magyarországon 1953 után, amikor is a túlhajtás miatt elkövetett hibákat a mezôgaz-

daságban is feltárták, a téeszek száma 16%-kal csökkent, de 1955-ben ismét emelkedéstjeleztek a számok: 1955-ben a téeszek száma elérte a 4816-ot és az or szág földterületébôl2.282.000 kh-on téeszek gazdálkodtak.

1956. jan. 13. A V.B. elnöke Tóth Kálmán, helyettese Varga József, tagok: Nagy Gyula, Sipos József. Az

MDP elnöke Déri Vince, V.B. titkár Varga Valentina. Az év csendesen kezdôdik, a téma: hóel-takarítás, az orvosi rendelô elhelyezése ideigle nesen Papp Mihálynál. A DPSz segítése.

Júliusban az aratás, majd – folyamatosan – a begyûj tés, a szántás. Tanácstagi fogadó-órákat tartottak a panaszok meghallgatására Sipos József, Huszár Gyula, Mizda Antal,


88

Kon dás Sándor tanácstagok és Hajba János, Varga Valentina is. Munka terv olvasható méga Vas Megyei Levéltárban 1956-ra, de több ülésrôl nincs jegyzôkönyv, hanem csak 1957.január 18-án. A to vábbi jegyzôkönyvekben sem utalnak arra, hogy mi zajlott le Döröskén1956. október és az év vége között.Az 1956-os ellenforradalom azt eredményezte, hogy az országban a téeszeknek több

mint a fele feloszlott, és a ki lépôk nagyobb része a gazdálkodásban nagyobb tapasztalattalrendelkezô középparasztság soraiból került ki.A téesz Döröskén is felbomlott, a közös vagyont szét osztották. Atrocitásokra nem

került sor.


89

Konszolidáció

a második termelôszövetkezet meg alakulásáig

(1957–1960)

1957. január 29-i V.B. Tárgy: Tanácstagok és a V.B. tevékenységének beindítása, ill. megjavítása. A Körmend

Já rási Tanács V.B. tájékoztatójának megbeszélése. Részletek az utóbbiból:„Október 23-át követô idô óta járásunk községeiben nem volt tanácsülés és mindössze 5 köz-

ségben tartottak V.B. ülést.”A járás vezetôi elrendelték, hogy jan. 25-ig tartsák meg községenként a V.B. ülését.

Döröskén február 8-án tartot ták a tanácsülést Tóth Kálmán V.B. elnök vezetésével. A V.B.titkára Varga Valentina volt.A járás területén 1957 januárjában az adófizetés aka dozott. Körmenden 46%-ban,

Döröskén 21%-ban teljesítették az esedékes adók befizetését. Nagymizdón 7, Halastó 2,Döbörhegy 34%-os, Szarvaskenden 9%-os volt a teljesítés. A szarvaskendi körzet 18,6%-kalaz utolsó elôtti volt a járás 9 körzete között. Egy hónappal késôbb, febr. 25-én Szarvas-kend 67%, Dö röske 45, Döbörhegy 44, Nagymizdó 18%, Halastó 34%-ban fi zette be azadót. Az elsô Daraboshegy 94%-kal, az utolsó, a 41-ik, Ispánk 4%-kal. A kilenc körzetközött Körmend körzete az elsô, Szarvaskendé az ötödik.Döröske a V.B. 1957. március 5-én kimutatást készí tett a járási feletteseknek arról,

hogy kinek mekkora a szô lôterülete. Döröskén 60 lakos rendelkezett szôlôvel 100–500négyszögöl közötti területtel.Az 1957. június 7-én tartott határszemle adatai: „Kukorica kapálás 95%-ban elvégezveBurgonya kapálás 97%-án elvégezveCukorrépa sarabolás, egyezése 90%-ban elvégezve

Varga Valentina V.B. elnöke, Nagy László mg. áll. biz elnöke.”

A döröskei tanácsháza építésére 1958-ban 28.793.31 Ft-ot engedélyezett Vas MegyeTanácsa, amely valamivel több volt a tervezettnél, de ezt az anyagok árának módosulásá-val iga zolták.Döröskén 1958-ban az elsô negyedévi adó 29.000 Ft és 2000 Ft, a teljesítés pedig

38.459 Ft és 5074 Ft. Az évi adót is pontosan megfizették.1958-ban a tanácsi V.B. és egyéb ülések sûrített napi rendekkel zajlott. A résztvevôk

ugyanazok, kivéve Déri Vincét, aki helyett a párttitkár Köves Péter lett. December 1-énaz ülésen Varga Valentina helyett Kiss Teréz (Nagy Imréné) lett a V.B. titkára. A Hazafi-as Népfront helyi elnöke Mizda Antal, terjesztette elô a javaslatot. Megválasztották ismét


90

elnöknek Tóth Kálmánt, helyettesnek Varga Józsefet, tagoknak Sipos Pé tert és KövesPétert.

1959. január 14.A községfejlesztési hozzájárulás 12%-os lett. Az évben a 27. ülést december 24-én tar-

tották. Idô szaki és fakitermelési feladatokról tárgyaltak.

Jegyzôkönyv.

Készült Döröskén, 1958. júl. 9-én a Népi Ellenôrzô. Bizottság által meg-tartott vizsgálaton.A vizsgálat megkezdésének ideje: 1958. júl. 9.

befejezése: 1958. júl. 9.A vizsgált szerv: Községi Tanács V.B.Felügyeleti szerve: Járási Tanács V.B. Körmend. Vizsgálat tárgya: A feloszlott Búzakalász Tsz által a Községi Tanácsnakátadott vagyontárgyak megóvásának ill. hasznosításának vizsgálata.A vizsgálat vezetôje: Sábler József népi ellenôrMegbízólevelének száma: 20/1958. és Völgyes Ferenc népi elle nôr, megbí-zólevelének száma: 22/1958.A döröskei Községi Tanács részérôl jelen van: Tóth Kálmán V.B. elnök.

1.) A vizsgálat során megállapítottuk, hogy a Községi Tanács részére hasz-nosításra, ill. megôrzésre a helyi Búzakalász Tsz feloszlásakor az alábbivagyontárgyakat adta át.1. 25 férôhelyes istálló 155.508 Ft2. 1 db 24 kalapácsos daráló villanymotorral egybeépítve 27.326 Ft3. 2 db ponyva (4x5 m) 2.474 Ft4. 30 db zsák 600 Ft5. 10 q mûtrágya 960 Ft

136.868 FtA fenti vagyontárgyak értékét a Községi Tanács jegyzôkönyve alapján álla-pítottuk meg.

2.) Megállapítások az átadott vagyontárgyakkal kapcsolatban.1. Az istálló állaga jó, belsejét a helyi ifjúság kimeszelte és egy színpa-dot állított fel benne, mivel nincs kultúrház.A tejházat az fmsz használja nyáron havi 30 Ft térítés mellett.

2. darálóezt a Községi Tanács értékesítette 23.875.08 Ft-ért a szarvaskendikörzeti fmsz-nek. A darálásból befolyó részbôl – 1 q-át Nagy Gyula döröskei lakosnakértékesítettek 400 Ft-ért


91

– ebbôl fizették a daráló villanyszámláját– Németh Gyula daráló kezelô szerint kb 6 q dara át lett adva azIvánci Mesterséges Megtermékenyítô Állomásnak.

4. 30 db zsáka Községi Tanács csak papíron vette át, megszámlálva nem. Ezért 11db zsák hiányzik. Eltûnésük rôl senki nem tud semmit. A többi zsáka tsz-tagok nál van. Értékük kifizetve nem lett.

5. 10 q mûtrágyaátadása csak papíron történt. Ezt Mizda Ferenc paj tájában tárolták.Eladáskor 670 kg lett. A hiány ról senki nem tud semmit. A tagokazt mondják, hogy 50 kg mûtrágyát az istálló építésekor tévedésbôlcement helyett a kavics közé öntöttek. A zsákok el szakadása követ-keztében sok szétszóródott.

2887 Ft maradt kiegyenlítetlen tartozás. Ez hónapon belül folyik be. Ahátralékosnál ez ideig zálogolás nem történt.”

Ez lett tehát a sorsa az elsô döröskei termelôszövet kezetnek. A felszabadulás 15. évfor-dulója alkalmával Döröské rôl is kértek jelentést. Ideiktatjuk teljes terjedelmében, mertegyúttal azt is jelzi, hogy a falu a sokszor elmarasztalt (rész ben joggal) ötvenes években issokat fejlôdött.

„Döröske Községi T. V.B, Tárgy: Felszabadulás utáni Járási T. V.B. Körmend községi létesítmények rôl kimutatás.218/1958.I.sz.

1. 1964. bekötôutat kapott a Gödör-úton, amelyhez állami hozzájárulástkapott 10.000 Ft. A község 20.000 Ft tár sadalmi munkát végzett.2. 1951-ben villanyt – a hálózati felépítést az állam fizette az összeget ira-tok hiányában nem ismerjük. A község társa dalmi munkát vállalt a beveze-téshez – oszlopok felállítása, szállítása, szerelése, melynek pénzértéke szin-tén ismeret len.3. A község telefont kapott állami hozzájárulással. Társadal mi munkát aközség nem vállalt.4. Az öreghegyi hidat teljesen újjá csinálták 1952-ben az állam 10.000 Ft-ot biztosított. A község 5000 Ft értékû társadalmi munkát végzett.5. 1954-ben közutat kapott a község. Az állam 3000 Ft, a köz ség kb. 1000Ft társdm. munkát végzett.6. 1955-ben a Körtelesi út is 1957. évben a Homoki út lett teljesen – egé-szében újjáalakítva. Az állam 3000 Ft a községfejlesztésbôl 3000 Ft-ot adotta község 1955-ben a Körmendi úton új Bürühidat csináltunk kb. 1000 Ftpénz összegben, amelyet állami hozzájárulásból fedeztünk a költ ségvetés ter-hére.


92

7. 1955-ben a községi iskola termét, a tanítói lakást felújí tottuk 11.000 Ftpénzértékben, amely összeget állami hozzá járulásból fedeztünk. Ugyanabban az évben iskolai felsze relést kaptunk 10.000 Ft pénzértékben.8. 1957-ben új Tanácsházat építettünk 58.000 Ft értékben, amely bôl29.000 Ft állami támogatásból és 29.000 Ft-ot községfejlesztésbôl fedez-tünk. Ebben az évben Tûzszertárat, tûzriasztótornyot építettünk amelynekkiadásait 14.000 Ft-ot a községfejlesztési hozzájárulásból fedeztünk.9. 1957. a község kapott 1 db 24 férôhelyes 2 kéményes marha istállót kb.150.000 Ft összegben, amelyet az állam fedezett.

Döröske 1958. aug. 23. Tóth Kálmán V.B. elnök.”

(A jelentés – ahogyan a többi irat, a Vas Megyei Levéltárban olvasható.)

Az 1959. évi nyárra Tóth Kálmán ütemtervet készített:A kenyérgabona vetésterülete 240 khEbbôl búza 120 khRozs 110 khÔszi árpa 10 kh

A tavasziak vetésterülete 70 khZab 50 khTavaszi árpa 20 kh

A munka elvégzésérôl írja:„A fenti vetésterület learatásához szükséges lenne 31 fô kaszaerô. Rendelkezésünkre áll ezzel

szemben kb. 80 fô bôl álló kaszaerô.”

1960. jún. 13-án a tanácsülési napirenden szerepelt az is kola, 12%-os községfejlesztés20%-osra való felemelése. Ebbôl az iskola, a népkönyvtár és a mûvelôdési ház részesült. Atanácstagok jelenléti ívén Sipos József, Huszár Gyula, Papp Antal, Köves Péter, Varga József,Mizda János, Papp La jos, Déri Vince, Nagy Imréné, Tóth Kálmán nevei olvashatók.Az 1960. febr. 12-i tanácsülésen a gazdasági állandó bizott ság tagjai vettek részt: Sza-

bó Kálmán, Németh Károly, Nagy Bálint, Tuli János, Takács József, Mizda Ferenc. Atéeszszervezés kérdéseit tárgyalták meg.A tanácsi V.B. és tanácstagi jegyzôkönyvekben tallóz va szemlélhetjük azt a konszolidáci-

ót is, amely 1957–1960 kö zött Döröskén is végbement. Kivonatok a napirendi témákból:– Gyümölcsfa permetezési munkálatok.– Mûvelôdési Otthon felépítésének terve (10.000 Ft értékû betervezett társ-i munkával)

– Utak, hidak megjavításának megtárgyalása.– Burgonyabogár elleni védekezés.– Cséplési feladatok, tarlóhántás, másodvetés.


93

– Ôszi mezôgazd. problémák megtárgyalása.– Mûv. Otthon építésének menetérôl.– Tejcsarnok szennyvízcsatorna ügye sürgôs, a Tejipari Válla lat új Tejgyûjtô építé-sét teszi folyamatba Döröskén.

– Felhívás a Mûv. Otthon építésének támogatására, ahol egy ben Orvosi Rendelô ésVáró is fog épülni.

– Kultúrmunka értékelése (lemaradás, oka: a fiatalság egész héten távol van és nincsmegfelelô helyiség)(2 hetenként Szabad Föld téli esték, plusz szakelôadások, filmvetítések)

– Tisztasági mozgalom szervezésének eredményei (szennyvízle vezetés, iskolaudvarparkosítása, lakóházak kül és beltisz tasága).

– Népmûvelô. munkáról.– Tanulmányi eredmények ismertetése az alsó tagozat részérôl.– Iskola tantermének kitakarítása, ajtók megjavítása.– Helyszíni ellenôrzések tapasztalatai egészségügyi vonalon (tejcsarnok szennyvízle-vezetôje még mindig nem megoldott) stb.

1960. június 4-én jelentette Tóth Kálmán V.B. elnök:„Tárgy: TSz mozgalom fejlôdésével kapcsolatos bevételi kiesések felmérése” címmel a

járási tanácsnak:1. A tartalékterületbôl 20 kh 1504 négyszögölet adtak át az Aranykalász Tsz-nek.2. Állami gazdaságoknak nem adtak át földet.3. A földingatlan kiesésekkel a tanács jövedelem 4400 Ft-tal csökken.4. Egyéb kiesések összesen 2600 Ft.A megtérülések és kiesések összevetése után a kiesés összege 5400 Ft.


94

Az Aranykalász Tsz megalakulása

és a népességi adatok alakulása a társközségekben is

1949–1980 között

A munkaerô-bázis természetesen nemcsak attól függ, hogy a jelzett községben, községek-ben miként alakulnak a la kossági mutatók, hanem annak okai közt elsôsorban a környékgazdasági tényezôit kell vizsgálni.Az ipar Vas megyei fejlôdése az 1950-es évek végén kezdett gyorsulni. Az elsô idôben

az ipari beruházás átlag kb. 50 millió forintot tett ki, a végén már 120 milliót. A körmen-di járást a negyedik ötéves tervben (1970–1974) prefe rált, vagyis ipartelepítésben kiemeltterületnek nyilvánítot ták és 15 milliót fordítottak rá a központi alapból. A megye célultûzte ki, hogy – Szombathely mellett – Körmend és Sár vár legyen a kiépítendô ipari cso-mópont. Szombathely felsôfo kú, Körmend és Sárvár középfokú, Celldömölk, Kôszeg,Szent gotthárd és Vasvár részleges középfokú központok. A távlati iparfejlesztésben a Szom-bathely–Sárvár–Körmend háromszög ke rült a megyében az elsô helyre, ahol az ipar azország nyugati bázishelyeként szerepelt.Körmenden és környékén az ötvenes években nagy volt a munkaerô felesleg. Szükség volt

a munkahelyekre. Ilyen meggon dolás alapján született az elhatározás, hogy a kastély egyikszárnyépületében létrehozzák a Szombathelyi Sabaria Cipôgyár III. gyáregységét. Hosszas tár-gyalások után 1958. november 26-án kezdte meg termelését a cipôgyár. A cipôgyár, láda-gyár és a többi kisebb üzem mellett a Tápszergyár jelentette Körmen den a nagy elôrelépést.A lakosság száma Körmenden 1870-ben 5429 fô volt, száz év múlva 9942-re szaporodott.

(És 1980-ban meghaladta a tizenkétezret.) A Batthyány család által Körmenden mindig ellen-zett ipartelepítésnek ilyen fokú elôtérbe helyezése tet te Körmendet igazán városias várossá!Ebben a folyamatban célszerû szemlélni a döröskei téesz néhány jellemzôjét.A falusi lakosság csökkenését semmiképpen nem célsze rû csak annak tulajdonítani,

hogy az adott területeken milye nek a vezetési módszerek, a hagyományok, a szokások vagyakár a közigazgatási egységek átszervezése, bár ez lehet erôsebben ható tényezô is. A demog-ráfia elsôsorban a nagyobb távlatok ban ható gazdasági helyzet mércéje.

Döröske, Döbörhegy, Szarvaskend, Nagymizdó és Halastó lakossága1949–1980 között

1949 1960 1970 1980 csökkenés, növekedés népsûrûségfô + 1970–80 között 1 km2-re

Döröske 416 335 254 192 – 62 43,4Döbörhegy 653 567 421 303 –118 25,6Szarvaskend 679 592 469 337 –132 29,9Nagymizdó 438 392 311 239 – 72 32,3Halastó 494 434 272 217 – 55 38,3


95

Nádasd, Katafa, Nagymákfa, Molnaszecsôd lakossága1949–1980 között

1949 1960 1970 1980 csökkenés, növekedés népsûrûségfô + 1970–80 között 1 km2-re

Nádasd 1741 1690 1501 1376 – 125 fô 39,0Katafa 545 601 477 413 – 64 fô 83,4Nagymákfa 336 291 218 145 – 73 fô 25,5Molnaszecsôd 699 567 509 442 – 67 fô 38,2

A népsûrûség – az említettek közt – Halastón és Dörös kén a legnagyobb még így is,habár a falu lakossága az 1870-es 250 fôrôl 9 évtized alatt 192 fôre csökkent.Az 1960-ig végbement csökkenés: 1949-tôl a 416 fôrôl 335 fôre – azt jelezte, hogy a

„mozgó” lakosság nem a faluban látta jövôjét, s ez elsôsorban az ifjúságot jelentette. Orszá -gos jelenség volt ez, de közrejátszott benne Döröskén Körmend – és a megyei – ipar fej-lôdése is.1960. április 12-én Nagy Bálint mint tsz-elnök tartott tájékoztatót a V.B. ülésén. A

Döröskei Aranykalász Mezôgazda sági Termelô Szövetkezet SzTK biztosítását beszéltékmeg.A második döröskei téesz, – a Búzakalász után az Arany kalász – nevével is jelzi, hogy

a fô profilt – az állattenyész tés helyett, vagy mellett – elsôsorban a növénytermesztésbenlátja, illetve határozza meg. Utóbb aztán rájöttek, hogy a dö röskei földek, a határ milyen-sége, az állattenyésztésnek kedvez jobban.Alapvetô kérdés a gazdasági tényezôk közt az erdôterü let aránya, amelynek egykor a

Festetics család gazdatisztjei oly nagy hangsúlyt adtak, hogy pl. a döröskei és a döbörhe-gyi erdô hasznát 200 évre felbecsülték. (Ahogyan errôl már esett szó.)A felszabadulás után azonban az erdô, mint ismeretes, az állami erdôgazdaságok keze-

lésébe került.Ami egykor a Festeticseknek Döröskén (és Döbörhegyen, de általában a Vasi-Hegy-

háton) legjobban jövedelmezett, az nem tartozott téesz-hatáskörbe. A szórványerdôk jöve-delem szempont jából nem voltak jelentôsek. Továbbá a jobb földek mûvelésé ben is sok-helyt akadályt jelentettek a dombok, dombhátak, vize nyôs völgyek. Ezek – és a talajviszo-nyok – tehát joggal ösz tönözték az állattenyésztés irányába Döröskén is a téesz veze tôit.Ugyanakkor a rétek, a legelôk leromlott állapota nem tette lehetôvé a biztonságos állatte-nyésztést, illetve csak a növénytermesztéssel, vagyis a szántóföldi gazdálkodás fejlesz tésévelegyidejûleg. Az Aranykalász beruházási, gépesítési és munkaerô kérdései egyaránt azt jelez-ték, hogy nagyobb távlato kat aligha nyújthat az ott élôknek. A szomszédos kisközségek -ben ugyanez volt a jellemzô, ezért a téeszeket egyesítették. Is mertetése elôtt szólni kell rövi-den a Vasi-Hegyhátról és annak elsô fejlesztési programjáról.


96

A Vasi-Hegyhát természeti tényezôi,

az elsô fej lesztési program,

a térség téeszeinek átte kintô vázlata

Az Ádám László és Marosi Sándor által szerkesztett: A Kisalföld és a Nyugat-magyarorszá-gi peremvidék címû könyvé ben olvashatjuk (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975) hogy aVasi-Hegyhát évi közepes hômérséklete 8,5–9 közötti, a júliusi középhômérséklet is csak19–19,5, az évi napsütéses órák száma pedig 1800–1900 óra, vagyis hûvösebb az idô mintpl. a Gyön gyös–Rába síkságon, ahol a júliusi középhômérséklet 19,5–20,5 közötti.A Vasi-Hegyhát a Rába, a Zala és a Lugos patak völgye között helyezkedik el. Tájszom-

szédjai: a Rába-völgye, az Ôrség, a Vendvidék, a Zalai dombok és a Kemeneshát. Terüle-te 200 km2.Talaja a „keresztrétegezett homok felett regionálisan elter jedt kavicstakaró, amelynek nagy

részét még a Stájer medencébôl kiinduló ôsfolyóktól származtatta” Winkler-Hermaden. A ka -vics és homokszint elhelyezkedésérôl a tudományos mutatók rész ben eltérôen vélekednek.A meredek völgyek, lejtôk oldalai, a peremek nehezen mûvelhetôk, a mezôgazdasági ter-melés inkább a széles hátakon eredményesebb. „Nyara hûvös, nedves, borult, napsütésbenszegény.” A tél pedig mérsékelten meleg, nedves, enyhe. „A Vasi-Hegyhát a táj legapróléko-sabban tagolt eróziós dombsági területe. (I. mû 405. old.) Talaja túlnyomóan savanyú, barnaerdôtalajok borítják. A jó termelési adottságú területek a szántók mindössze 26%-át (4957 hek-tár) teszik, de a ta lajok savanyúsága miatt értékesebb talajigényes növények (búza, árpa, kuko-rica, cukorrépa, lucerna) jó eredménnyel ezen sem termeszthetôk. Hasonló a helyzet a rét-lege-lô vonatkozásában is. A dombság valamennyi rét-legelôje (12.234 ha) a közepes és gyenge ter-melésû adottságú területek közé tartozik. Még kedvezôtlenebb a kép a talajtulajdonságokszempontjából, mert az összes mezôgazdasági terület (34.349 ha) komplex talajja vításra, min-tegy 50% (17.859 ha) pedig erózió elleni véde lemre szorul.”A tények még sorolhatók a kedvezôtlen (vagy más tájak hoz viszonyítva kedvezôtlenebb)

tényezôkrôl. A kötet szerzôi nek végkövetkeztetése:„Nyomatékosan hangsúlyozni kívánjuk, hogy a Vasi-Hegyhát at sajátságosan természeti adott-

ságai miatt igényesebb szántóföl di növénytermesztésre nem lehet alkalmassá tenni.” (407. old.)A tudomány emberei ezt ajánlják: „A tagolt eróziós dombság természeti adottságai alap -

ján erdôgazdálkodással és állattenyésztéssel hasznosítható gazdaságosan” – írják, és hozzáfûzik,hogy különösen az erdô gazdálkodás lehet kedvezô. Az eredményes állattenyésztés vi szonta rétek-legelôk javítását tételezi fel.Kogutowitz Károly könyvében a látképek közt ott látható a döröskei kápolna is.

(Dr. Kogutowitz Károly: Dunántúl és Kisalföld írás ban és képekben. I. II. kötet. I. Sze-ged, 1930. M. Kir. Ferenc József Tud. Egyetem Földrajzi Intézete. II. Szeged, 1936.ugyanaz a kiadó.)A Vasi-Hegyhátról Kogutowitz azt írja, hogy magassága 300–250 méteres fennsík,

amelynek a Rába felôli oldala 60–70 méteres meredek oldal. Rábagyarmattól Vasvárig sok


97

apró patak fut a Rába felé, de onnan Sárvárig szinte teljesen eltûnnek az apró vizek is. „Afennsík teteje egyetlen összefüggô erdô rengeteg volt egykor, de még ma is hatalmas erdôségek ter-jengenek rajta.” (1936) „Ebbôl kiviláglik, hogy az erdôs fennsík csak késôn népesedett be.”Számos falu a fennsík tetején foglal helyet pl. Ná dasd, Sál, Felsômarác.A terület nagyságáról írja Kogutowitz Károly: „A táj 130.000 holdnyi (760 km2) terü-

letén 63 község foglal helyet.”A tájról még hozzáfûzi: „A XVIII. században még a táj 45%-át erdô borította, ma már

alig 20%-át, jellemzô azonban, hogy a nagybirtok terü letén belül csaknem 50%-os az erdô.”


98

A Vasi-Hegyhát elsô programja

A Vasi-Hegyhát jellegérôl 1973-ban Molnár Istvánnal, az MSZMP körmendi járásánakelsô titkárával (az MSZMP Vas Me gyei Biz.-nak egyik titkára) készítettünk interjút.(Elhang zott a Kossuth Rádióban, nyomtatásban pedig megjelent: Pölöskei Ferenc–TakácsFerenc: Dunántúli történetek c. könyvében.) Az akkor negyvenes Molnár István Vasvá-ron született, pártmunkás ként is jól ismeri a vasi élet valamennyi kérdését.

Molnár István: „A hegyháti tájegység mezôgazdaságának, ipará nak fejlett-sége elmaradt az országos és a megyei fejlôdés üte métôl. Mostoha természe-ti adottságai közismertek. A terület talajtani, domborzati, vízrajzi és közgaz-dasági viszonyai miatt az itt élô emberek, az itt gazdálkodó termelôszövet-kezetek nem rendelkeznek a fejlesztéshez szükséges eszközökkel. A területzártsága nem teszi lehetôvé ipar telepítését a Hegyháton. Vas megye tele-püléshálózati fejlesztésének terve a foglalkoztatási gondok megoldása érde-kében is Körmendet jelölte meg az ipar na gyobb arányú centrumaként.Tehát az ipar további fejlesztése itt valósul meg. Kovács Antal elvtárssal, amegyei pártbizott ság elsô titkárával a helyszínen is pontosan áttekintettüka tennivalókat és arra a megállapodásra jutottunk, hogy a meg lévô fejlôdésellenére kétségkívül nagy még az ütembeli lema radás. A lakosság lélekszá-ma is fokozatosan csökken. Ennek egyik oka. mint már említettük, a terü-let gyenge eltartóképessége, másik oka kétségkívül az, hogy a nagyüzemgépesítése nem kíván annyi élô munkaerôt, de még az itt dolgozók is egy-re inkább Kör mendet vagy a nagyobb vonzáskörzetû Szombathelyt választ-ják la kóhelyül, és ezért is van, hogy a terület lélekszáma ilyen roha mosancsökken.A Hegyháti Program kidolgozásában elôrehaladtunk – folytatta Molnár

István. A munkát természetesen csak kísérle ti eredményekkel alátámasztotttanulmányterv és üzemi részlet terv alapján lehet elvégezni. A táj adottságaiés hagyományai a szarvasmarhatenyésztés s ezen belül a többoldalú haszno-sítás mellett szólnak. Ezt a termelési irányt az új termelési ösz tönzôk még-inkább alátámasztják. A nagy területeket elfoglaló rétek és legelôk fejleszté-se, jobb kihasználása és a fûhozam feldolgozása indokolt ezeken a területe-ken. Szükséges a víz rendezés, a talajvédelem: a komplex melioráció terénóriási lehetôségek vannak kihasználatlanul. A szántóföldi mûvelésre alkal-matlan, nagy esésû, szabdalt, kedvezôtlen talajú terüle tek erdôsítése, sokhelyen a talajvédô gyepesítés, mind-mind halaszthatatlan feladattá váltak.Szóba jöhet a terület egy ré szén esetleg a szelídgesztenye, a dió vagy másgyümölcskultúra intenzív telepítése is. További lépés a termelés koncentrá-lása és a kooperációs lehetôségek jobb kihasználása. A vasi Hegyháti Prog-ram kidolgozására megbízást kapott a Keszthelyi Agrártudo mányi Egyetem.Annak érdekében, hogy a hegyháti emberek élet- és munkakörülményei az


99

eddiginél nagyobb ütemben fejlôdhessenek, azt tervezzük, hogy ennek anem kis jelentôségû, az ôrségi prog ramhoz hasonló és az ôrségi program-mal már bebizonyított ered ményeket produkáló tennivalónak meg kellfelelni szakmailag is.”

Az ôrségi programról 1976. június 3-án Huszár Sándor, a Vas Megyei Tanács osztály-vezetôje – többek közt ezt írta:

„A Kormány 3004/8/1965. számú határozatával kiemelt kör zetnek nyilvá-nította az Ôrséget, talajjavítás szempontjából, s ehhez 100%-os államitámogatást biztosított.Komplex talajjavítás: mechanikai, kémiai, biológiai tényezôk javítását

foglalja magába.A kedvezôtlen talajtani tényezôk tették szükségessé a komplex talajjavítás

elvégzését. A savanyú, erodált, rossz vízgazdál kodású kötött, humuszban, táp-anyagban szegény talajok javítása csak komplex beavatkozással valósíható meg.A komplex talajjavítás már 1963-ban megkezdôdött az ôriszent péteri

termelôszövetkezet területén.A terveket a keszthelyi Agrártudományi Fôiskola Mezôgazdasági Terve-

zô és Termelésfejlesztési Intézete készítette. A kivitelezést az Ôrségi-HetésiTalajjavítási és Vízrendezési Társulat, késôbb az Ôrségi Talajjavítási és Víz-rendezési Társu lat végezte.Az ôriszentpéteri termelôszövetkezet területén komplex talaj javításra 32

millió Ft-ot fordítottak.A bajánsenyei termelôszövetkezetben 42 millió Ft-ot használ tak fel.”

Az ôrségi program azt követôen befejezôdött. A szélesebb távlatokról és összefüggések-rôl dr. Gonda György akkori Vas megyei tanácselnöktôl kaptunk adatokat. (Egy rádió -mûsor kapcsán.)Vas megye 334.000 hektárnyi területébôl 327.000 ha-on folyik mezô- és erdôgazdál-

kodás. Ez utóbbinak 50%-a szántó, 26%-a erdô, 13%-a gyep és 10%-a egyéb mezôgaz-dasági mûvelt terület. A fôbb növények átlagtermelésébôl a búzát kiemelve: 1974-ben39,2, 1975-ben 32,0 q volt, 1976-ban a termésátlag hektáronként 36 q volt; 1977-ben 37 q.A termésátlag szóródása a megye területén igen széles skálán mozog: 4 téeszben 25 q alatt;28-ban 25–35 q között; 18-ban 35–40 között; 15-ben 40–45 q között; 4-ben 45–50 qközött termeltek 1976-ban búzát és csak egy téeszben érték el az 50 q/ha feletti búzater-melést, ami az ország számos vidékén már általános aránynak számít. A Vasi-Hegyhát,Ôrség, Vendvidék területén elért eredmények különösen alacsonyak.Vas megye vezetôi szívükön viselték a Vasi-Hegyhát sorsát is. A tervek közt szemlél-

hettük Vas megye hegyháti tájegységének áttekintô vázlatát is. Az eredményekrôl majdkésôbb.


100

A Hegyháti Egyesült Mezôgazdasági Termelôszövetkezet

a hetvenes években, (Szarvaskend, Döbörhegy, Döröske,

Nagymizdó, Halastó) és a 80-as évek elsô felében

A jelzett községek 1945-ig közös jegyzôjárást (plébánia központot) képeztek, s jelenlegközös tanácsi intézmény irányí tása alatt állnak. (Az utóbbi idôben nagyobb szerepet kap-tak a helyi Elöljáróságok.)A Gonda Györgytôl és Molnár Istvántól kapott adatokban többször elôfordult már a

Szarvaskend Központi Hegyháti Egyesü lt Mezôgazdasági Termelôszövetkezet. Nagy Bálint-tól, az akkori elnöktôl tudjuk, hogy 1972-ben – a hetvenes években – a gazda ság fô profiljaaz állattenyésztés. A tagság elöregedett, és a gépesítés csak részben pótolja a fiatalok hiányzómunkaerejét. Az egy tagra esô jövedelem 1972-ben 17.900 forint, 1973-ban 13.800 Ft.Az alacsony jövedelem egyik okaként – fôként a hetvenes évek közepéig – sokhelyt és

sokszor említették a téesztagság elöregedését, amelyre Nagy Bálint is hivatkozott. Iktassunkide errôl egy táblázatot:

A körmendi járás téesz és szakszövetkezeti tagjainak életkorai (1976)

Összes Földte- Nyugdí- 1 ha-ra 1 munka- A nyugdíja-tag, fô rület jasok, jutó napra jutó sok, járadéko-

ha-ban járadé- összterm. rész sok%-a akosok ért. Ft részesedése tagság létszá-

Ft mához visz.Bajánsenye 509 4161 258 18.469 111.47 50,7% Csákánydoroszló 815 5544 398 19.094 121.03 48,8%Egyházasrádóc 490 3177 202 22.915 117.36 41,2%Gersekarát 373 2892 193 18.032 115.35 51,7%Körmend 228 2167 150 13.974 134.1 65,8%Molnaszecsôd 465 3395 262 12.182 120.57 56,3%Nádasd 560 3489 321 17.213 103.63 57,3%Ôriszentpéter 821 5447 336 19.238 122.03 40,9%Rákóckölked 322 2755 151 15.251 102.81 46,9%Rátót 680 4542 401 22.563 108.76 59.0%Szarvaskend 486 3532 281 12.765 96.36 57.8%Vasalja 387 2395 218 22.003 121.27 56.3%Kisrákos (Szakszöv.) 655 1142 153 21.743 126.13 40.2%Vendvidék (Szakszöv.) 282 1161 98 16.148 108.31 26.3%

A magas százalékarányok – a Vendvidéki szakszövetkezetet kivéve – minden jelzett ter-melési egységben szemlélhetô, tehát a téesztagság nemcsak a Hegyhátiban öregedett el.


101

Folytatva az egyéb okokkal, még közelebbrôl. (A következô adatokat a Vas Megyei Tanácstéeszeirôl kiadott könyvekbôl vettük. T. F.)Az egy hektár mezôgazdasági területre jutó árbevétel szóródása – sok egyéb körülménytôl

is függôen – nagy szóró dást mutat. Csak a szélsô pólusokat szemlélve: A szombathelyi kerté-szetben pl. 1 ha/ként 2,653.364 forint a ráesô rész – ami persze kivétel. Egészen más kategó-ria a szántóföldi mû velés, a legelô, de még az erdôgazdálkodás is. Legtöbb pénzt hozott ki1976-ban a téeszek és szakszövetkezetek között 1 ha-on a Kisrákosi Ôrségi Mg. Szakszövet-kezet: 43.887 forintot. Utána a Simasági Egyesült Május 1-téesz következett 40.926 forint-tal. A két legalacsonyabb ha-kénti árbevétel a megyében: a Vasvári Kossuth Mg-i téeszben12.906 Ft, és a Molnaszecsôdi Rábamente Mg-i téeszben: 13.412 Ft. (A Vasvári a Vasi-Hegy-hát területén.) Az egy állandó létszámra jutó jövedelemben, vagyis részesedésben a Szombat-helyi Felszabadulás Mg-i téesz vezetett 53.189 Ft-tal; a második helyen pedig a SalköveskútiBéke téesz következett 44.107 Ft-tal. A két utóbbiban az árbevétel 24.505, illetve 20.442 Ft,ami valószínûleg a kisebb létszámra, a magasabb fokú munkaszervezésre, a jó gépesítési arány-ra, kemizálásra is visszavezethetô. (Mindkettô a szombathelyi járásban van.) A legalacsonyabbegy fôre jutó részesedést: 25.155 Ft-ot a Hegyháti Egyesült Mg-i téesz produkálta.A nádasdi Egyetértés téesz 1976-ban 5 millió Ft állandó segélyt, a szarvaskendi Egye-

sült Hegyhát téesz pedig 6 milliót kapott. (A Vasi-Hegyhát másik területén fekvô Csehi-mindszent 4 milliót.) A körmendi járás téeszei között a nádasdi Egyetér tésnek 1 ha mezô-gazdasági területre esô árbevétele 19.845 Ft, a szarvaskendi Egyesült Hegyháti téeszé14.600, a molnaszecsôdi Rába-völgye téeszé a legkevesebb –13.412 Ft volt. Az ôriszent -péteri Ôrség téeszben 18.205, a Kisrákosi Ôrség Mg-i Szakszövetkezetben pedig 43.887Ft. Elgondolkoztató – s egyben ör vendetes is – hogy a két ôrségi közösségben – részbenmár a melioráció hatására is – jobbak az arányok, pl. az egy átla gos létszámra jutó része-sedésben is. (Ôriszentpéteri Ôrség téesz: 30.234 Ft. Ugyanekkor Nádasd: 28.630, Szar-vaskend: 25.155, Molnaszecsôd: 29.995 Ft.)A 60-as és 70-es években Vas megyében a városiaso dás tovább növekedett, az aprófalvak

lakossága pedig tovább csökkent. A községek átlagos lélekszáma 1973. január 1-ét véve alapul:823 fô, amely 8–9%-kal alacsonyabb a tíz: évvel elôbbi nél és csupán 49%-a az országos érték-nek. A települések 1/3-ban 500 lakosnál kevesebben éltek, fôként a Vasi-Hegyhát közsé geiben.(A további adatokat ld. a lakosság népességi alakulását jelzô táblában 1949–1980 között.)A termôföld javítása, a melioráció – az Ôrség után – a Vasi-Hegyháton is folytatódott

és az eredmények számottevôek. Különféle tényezôk összhatása játszott közre abban, hogya döröskei téesz nem tudott elôrelépni (jelentôsen), a 80-as évek közepéig sem.A Hegyháti Egyesült TSz a 80-as évek elején is (a kör mendi járás területén mûködô

téeszek közt az egy fôre esô jöve delemben az utolsók között foglalt helyet. A járási sorrend:1981-ben 1. Körmend, 2. Egyházasrádóc, 3. Nádasd, 4. Vasalja, 5. Gersekarát, 6. Kisrá-kos, 7. Rátót, 8. Ôriszentpé ter, 9. Rádóckölked, 10. Csákánydoroszló, 11. Bajánsenye, 12.Szarvaskend, 13. Vendvidék, és a 14. Molnaszecsôd szakszövetkezet.Az 1982-es járási sorrend Szarvaskend számára még rosszabb: 1. Egyházasrádóc, 2.

Körmend, 3. Vasalja, 4. Nádasd, 5. Gersekarát, 6. Kisrákos, 7. Csákánydoroszló, 8. Rádóc-kölked, 9. Rátót, 10. Bajánsenye, 11. Ôriszentpéter, 12. Molnaszecsôd, 13. Vendvidék,és a 14., vagyis az utolsó Szarvaskend.


102

1983-ban: 1. Egyházasrádóc, 2. Vasalja, 3. Körmend, 4. Nádasd, 5. Gersekarát, 6. Kis-rákos, 7. Bajánsenye, 8. Csá kánydoroszló, 9. Ôriszentpéter, 10. Rádóckölked, 11. Molna-szecsôd, 12. Rátót, 13.Szarvaskend, 14. a Vendvidék.A Szarvaskend központú (Döröske, Döbörhegy, Nagy mizdó, Halastó) Hegyháti MTSz-

ben 1983-ban az elnök Sákovics Ottót a tagság leváltotta és Verbovszki Istvánt választottaelnökké. Errôl az 1984. évi Vas Megyei Termelôszövetkezetek évkönyvében ezt írták:

„Vezetés. Az 1983. évi pénzügyi hiány rendezése vesz teségrendezési eljárás keretében történtmeg. A PM (Pénzügy min.) és a MÉM (Mezôg. és Élelm.ügyi Min.) intézkedések végre hajtásátbiztosította a vezetôség. A vezetés megerôsítése ér dekében új fômezôgazdász, fôkönyvelô, mûsza-ki ágazatvezetô, került beállításra. A küldöttséggyûlés Pethô László mg.mérnököt fômezôgazdász-nak, Vincze Erzsébet számviteli fôiskolát végzett dolgozót fôkönyvelônek nevezte ki.”Az elôzô évben megválasztott Verbovszki István fia tal elnök nagy energiával látott hoz-

zá – a többi vezetôvel együtt – a téesz rendbetevéséhez.Az 1984. évi jövedelmezôségi mutatók a járás 14 téesz, illetve szakszövetkezete közt így

alakultak: 1. Vasalja, 2. Körmend, 3. Egyházasrádóc, 4. Gersekarát, 5. Nádasd, 6. Csá -kánydoroszló, 7. Kisrákos, 8. Rátót, 9. Molnaszecsôd, 10. Ôriszentpéter, 11. Bajánsenye,12. Rádóckölked, 13. Szarvas kend, és a 14. a Vendvidéki szakszövetkezet. Az elsôbenVasalján 67.819 Ft-ot, a 13-ban Szarvaskenden 49.716 Ft-ot és az utolsóban, a Szentgott-hárd-Vendvidéki szakszövetkezet ben 48.411 Ft-ot.A szóródásban egyik-másik téesz hol elôbbre, hol hátrább került, de a Hegyháti MT a

13–14. helynél egyelôre nem jutott elôbbre.Az 1985-ös évet kissé részletesebben vizsgálva az derül ki, hogy a Hegyháti MT az egy

állandó fôre jutó jöve delemben a 11. helyre küzdötte fel magát, de egyéb adataiban a 13.helyen áll.

A volt körmendi járás téeszeinek (és szakszöv.nek)néhány 1985-ös adata (A részesedés sorrendjében, zárójelben a sorrend)

Az egy állandó létszám- Az 1 ha-ra jutó Az 1 ha-ra jutóra jutó részesedés: Ft termelési érték: Ft árbe vétel: Ft

01. Vasalja 72.503 40.248 (4) 39.691 (5)02. Körmend 70.730 24.006 (12) 24.423 (12)03. Egyházasrádóc 69.979 34.744 (6) 33.639 (9)04. Csákánydoroszló 58.682 27.412 (9) 33.882 (8)05. Gersekarát 58.314 25.344 (10) 24.556 (11)06. Rátót 58.241 44.726 (3) 39.208 (6)07. Kisrákos 57.179 35.176 (5) 49.448 (3)08.Nádasd 56.437 77.589 (1) 86.059 (1) 09.Molnaszecsôd 56.077 18.715 (14) 20.446 (14)10.Ôriszentpéter 55.175 46.909 (2) 41.896 (4)11. Szarvaskend (Döröske) 54.610 19.008 (13) 21.859 (13)12. Rádóckölked 54.184 27.190 (8) 37.458 (7) 13. Bajánsenye 52.907 24.983 (11) 24.535 (10)14. Sztgotth.–Vendvidék 38.669 34.059 (7) 70.382 (2)


103

Az egy fôre jutó részesedés elosztásában természetesen közrejátszik többféle meggon-dolás és nagysága függhet egyéb tevékenységbôl származó jövedelemtôl is, mint pl. Kör-menden, ahol mind az egy ha-ra jutó termelési érték, mind pedig az 1 ha-ra jutó árbevé-tel a 12. helyen áll, mégis a 2. helyet kapja az egy állandó fôre jutó részesedésben, és a téesz-tagok számára természetesen ez a döntô. Ugyanakkor pl. a részesedés ben 8. helyre kerülôNádasd az 1. helyen áll a jelzett terme lési és árbevételi mutatókban, vagyis: minden bizony-nyal a jö vôjüket alapozó beruházást (esetleg adósságtörlesztések?) miatt osztottak keveseb-bet. Sajnos, a témánk szemszögébôl elôtérbe helyezett Szarvaskend (Döröske) keveset ter-melt és keveset tu dott értékesíteni is, de valamelyest mégis elôbbre jutott, mint az elôzôévekben. (A Vas Megyei téeszkönyvet 1985-rôl Dénes Pálnétól, a Szombathelyi BerzsenyiKönyvtár munkatársától kap tam meg.)A téeszbôl és a téeszrôl megpróbáltam egyéb adatokat is szerezni, jártam ott, üzentem,

kértem, de miután hónapokig nem vezetett eredményre a mellékelt levelet írtam Ver-bovszki István téeszelnök elvtársnak. (Mellékelve, sajnos válasz nem érkezett.)


104

Tisztelt Elnök Elvtárs!

Benkô Bálint döröskei elöljárót és Nagy Bálintot (mindketten a téesz dol-gozói) kértem meg arra, hogy tájékoztassák Elnök Elvtár sat arról, miszerintDöröske (szülôfalum) monográfiáján dolgozom és a befejezô részhez szük-ségem volna néhány adatra a téeszrôl. Ennek alapján jártam 1986. szeptem-ber 15-én Szarvaskenden, ahol Vincze Erzsébet fôkönyvelôvel tudtam talál-kozni, s neki jeleztem, kérjen engedélyt Elnök Elvtárstól arra, hogy a követ-kezô adatokat elküld jék:1. A téesztagok egy fôre jutó (becsült) magánjövedelme, amely kiegészítô-je a téesztôl kapott jövedelmeknek 1980-tól 1986-ig. Erre azért volnacélszerû utalni, mert a jelzett idôszakban a körmendi (volt) járási mezô-gazdasági üzemek közt a hegyhátiak igen lemaradtak, és talán a kiegé-szítés sel valóságosabb lehetne az együttes helyzetkép.

2. A téesztagok 1985-i és 1986-i évi egy fôre jutó jövedelme. (Utóbbittalán csak az év végével lehet pontosan jelezni)

3. A döröskei víztározó bevételei és kiadásai az utóbbi néhány évben.Milyen lehetôségek vannak a fejlesztési terv reali zálására?

4. Verbovszki elvtárstól arra is kérek rövid választ, hogy milyen lehetôsé-get lát arra vonatkozóan, hogy a téesz a következô években felzárkózhataz említett vasi téeszek között a középmezônybe? Vannak-e ehhez reá-lis adottságai?A kért adatok ez ideig nem érkeztek meg, bizonyára csak késnek. A

monográfia készítése közben találkoztam számos olyan adattal is, – fôkénta Festetics család gazdatisztjei készítettek, miszerint Döröske – és a szom-széd községek, amelyek szintén birtokukhoz tar toztak, igen rossz gazdaságiadottságokkal rendelkeztek. Ezek – a szocializmus viszonyai között – rész-ben változtak, ám a természeti geográfiai tenyezôk mindig meghatározóak,Ezért tartom indokoltnak a 4. pontban jelzett kérdést.Tájékoztatásul megjegyzem, hogy a monográfia készítése közben kap-

tam adatokat Molnár Istvántól, Vas megye MSZMP titkárától, Gál Ferenc-tôl, a Dunántúli Vízmûvek igazgatójától, és Földes Sándorné szarvaskenditanácselnök rendelkezésemre bocsátotta a döröskei tározó fejlesztési tervét.(A legtöbb adat természetesen a levél tárakból való). Sajnálnám, ha a fentikiegészítésekkel nem gazdagíthatnám szülôfalum monográfiáját, amelyetelkészülte után Döröskének fogok ajándékozni.

Budapest, 1987. január 2.

TisztelettelTakács Ferenc

Budapest, XIII., Thalmann u. 60. III. 1.1139


105

Apró lépésekkel a falu korszerûsítésének útján...

Idéztük azt a jelentést, amelyet a felszabadulás 15. évfordulóján küldött Tóth Kálmántanácselnök Döröskérôl a feletteseknek. Az egyesített községi tanács annak folytatásáróladott adatokat.

A legnagyobb jelentôségû döröskei beruházás a községi mûvelôdési ház,amelyben – a tanácsi kirendeltség mellett – a könyvtár is mûködik. Az egy-kori iskolai könyvtár 100 köte téhez viszonyítva az 1607 kötetes állományjelentôsnek mondha tó. Az 1986-ra már 164-re csökkent (az 1980-as nép-számláláskor 192 volt) lakossági létszámhoz képest a 29 beiratkozott olva-só azt jelzi, hogy a szellem napvilága kezd a faluba bevilágítani. (A 29-bôl5 14 éven aluli.) Az 1985-ben kölcsönzött kötetek szá ma 915 volt. Heti egyalkalommal tartanak nyitva, 4 órányi idô tartamban. A könyvtárosi teendô-ket Nagy Imréné (Kiss Teréz) volt V.B. titkár tiszteletdíjas vezetô látja el.A két helyiségbôl álló könyvtár egyik szobája olvasóterem. A villanyt amûvelô dési házba 1963-ban vezették be.Döröske fôutcája mellett kiépült a Hárs utca, az egykori Bogdán-kert

és a régen Kûj-nek nevezett meredek lejáró utat most Mogyorós utcánaknevezik. A járdát – ahol a keskeny utcán az lehetséges – 1964-ben 12.094Ft értékû beruházással kezdték el építeni.Felsorolva csupán az építési-szépítési beruházásokat: 1969-ben autó-

buszvárót építettek, parkosították a mûvelôdési ház körüli teret, fákat ültet-tek, virágosították a Hárs utcát, ahol virágtartókat is készítettek.1971-ben kezdték el a ravatalozó építését, amely 1972-ben készült el és

44.000 Ft-ba került. Ezekben az években játszótér is készült.1973-ban részben felszerelték az utcai lámpákat, kerí tést készítettek az

iskola körül.A következô évben a mûvelôdési ház karbantartása, tatarozása került sorra.1975-ben folytatták és befejezték a közúti lámpák felszerelését a község

területén.1976-ban tetôcsere vált szükségessé a mûvelôdési házon, és tûzoltószer-

tárt építettek, ebbe a villanyt 1978-ban vezették be.Az 1979 és 1980-as esztendôben nincs beruházási adat. 1981-ben a

könyvtárat korszerûsítették, padozatot cse réltek, állványokat építettek,továbbá elkészült a temetôrôl is egy térkép.A következô évben a könyvtárba cserépkályhát építet tek, festették a

szobákat.1983-ban portalanították a Hárs utcát.A higanyégôk Fô utcára való felszerelése, valamint a ravatalozó karban-

tartása, festése 1984-ben történt, a követke zô évben pedig a klubkönyvtárszobáit festették.


106

A szépítés-építés 1986-ban vízelvezetéssel, a Mogyo rósi út portalanítá-sával folytatódott és megrendelték a tározó környéke rendezési tervét. (Errôlkésôbb részletesen.)Az Elöljáróság szobája került karbantartásra, az or vosi rendelôben pad-

lózatot cseréltek. (A rendelô 1962 óta mû ködik ott.)A következô évek tervei:1987-ben tovább korszerûsítik a közvilágítást, elôké szítik a törpe-vízmû

építését, amelyet 1989-ben kívánnak létre hozni. 1990-re tervezik a Fô utcaegy részén a járdaépítést, bevezetik az orvosi rendelôbe a vizet és a ravata-lozót tataroz zák.Aprónak tûnô dolgok ezek, de az ott élôk tudják, hogy a mindennapi

életük könnyítése, az életmód korszerûsí tése felé tett lépések.


107

A Nádasdy- és Festetics-urbáriumokban összeírt

döröskei jobbágyok leszármazottai

az 1980-as évek végén

A két háború közti idôszakban Döröskén 13 család egyáltalán nem rendelkezett földdel,34 család 1–5 hold kö zötti, 21 családnak volt 5–8 holdnyi és 4 család mondhatott magá-énak ennél többet, de ôk is a 30 holdon aluliak közé tar toztak. A 70–72 háznyira, vagyiscsaládra szaporodó falu lakossága az elsô magyar népszámlálástól (1784–87) másfélnáltöbb évszázadnyi idô alatt 1949-ig megduplázódott, a földterület pedig ugyanannyimaradt. Az 1945-ös földosztáskor kiegészült a földterület 123 kh-ral, ami szinte lényegte-len változást jelen tett a túlnépesedô Döröskén.A lakosság mozgása 1945 után összefügg azzal is, hogy országszerte megnôttek az érvé-

nyesülési viszonyok. A tendencia 1949 óta a lakosság folyamatos csökkenése.A régi lakosok természetesen kihalással is eltûntek, s helyettük újak települtek oda.Sorravéve az urbáriumi családokat a „felvég”-tôl az „alvég”-felé haladva, de csoporto-

sítva az azonos nevûeket.A Kovács név az 1828-as Festetics-urbáriumban Kovács Józseffel fordul elô.Kovács Lajos (Fábri) Lajos, Gyula, János és Imre fia nôtt ott fel, aztán mind elköltöz-

tek onnan.Kovács József (Fábri) a Bogdánban épített házat, Sándor fia meghalt gyermekkorában,

József fia 1945 után külföldre távo zott. Leányai: Ilona, Margit, Mariska, szintén nem élnekDö röskén.Kovács László (Fábri) volt a három testvér között a legmódosabb, de László fia már

rászorult az idegen keresetre, Pesten él, de a szülôi ház az övé Döröskén. A leányok közülTeréz és Amália Ausztriában élnek, Marianna Kondás Sándor hoz ment feleségül és a falu-ban él. Egy fiú viszi tovább a Kondás családfát.Kovács (Zsiki) László és János öccse már a II. világ háború elôtt Somogyba települt.Hajba István nevét az 1828-as Festetics-urbáriumban olvashatjuk. Hajba János utód

nélkül halt el. (Fogadott, de természetes fia: Vaspöri, majd Hajba Gyula, elköltözöttDörös kérôl.)Hajba József Sándor és József fia nem a faluban él, Róza leánya sem, de Irén, Pesthy-

né Döröskén maradt a régi ház banHajba Vendel fiai: Vendel, József és Kálmán. Mindhárom Döröskén maradt, a két

utóbbi ott él.Tóth Mihálynak a Nádasdy-féle urbáriumban, 1742-ben 17 hold szántója és 8 szekér

szénát termô rétje volt feltün tetve. Az elsô Festetics-urbáriumban Tóth György egésztelkes,majd 1767-ben Tóth Mihálynak 29 3/4-hold szántója és 4 szekér szénát termô rétje volt.Az 1817-es és 1811-es urbáriumban a Tóth név nem fordul elô. (Vagy elköltöztek, vagyszabadok let tek?) Tóth György községbíró viszont 1892-ben Keszthelyre ment két társával,hogy megkössék Festetics gróffal a döröskei urasági javak megvételérôl szóló egyezményt.


108

Tóth Mihály leszármazottja Tóth Vince (1945-ben a falu kommunista párttitkára)meghalt, fiai: Vince (hajóstiszt) és Béla (a Népszabadság külpolitikai rovat h. vezetôje),valamint Elza leánya elköltöztek Döröskérôl. Testvére, Mihály meghalt. Ez a Tóth-ágazatnem Döröskén él tovább.Tóth György fia Lajos meghalt, fiai: Dezsô meghalt; Nándor a faluban él, fia László

agronómusként máshol dolgozik, Teréz leánya meghalt; Gyula elköltözött; Kálmán ott él(tanács elnök volt nyugdíjas kora elôtt) leányai vannak; Lajos elköltö zött. Irma, Mária,Boriska, Etelka szintén nem Döröskén talál ta meg boldogulását. Fiágon a következô gene-rációban Döröskén közülük már senki sem marad.Tóth Sándorné Mária leánya a faluban él.Tóth József (Cövek) József és István fia nem a falu ban él, csak János maradt Dörös-

kén. Amália Molnár Miklóshoz ment feleségül, ôk a faluban maradtak. Ilona elköltözött.Mázsa Mihály neve az 1811-es Festetics-urbáriumban ol vasható. A Tóth Vincéékkel

szemben lakó Mázsa Jánoséknál: Jó zsef és György elköltözött, Anna és Mária szintén. (Azsúpos házat lebontották.)A Varga családból János és György neve olvasható az 1742-es Nádasdy-urbáriumban

egésztelkes jobbágyként, Pál neve 1767-ben a Festeticsékében szintén egésztelkesként ésVarga Ferencé a zsellérek között. Utóbbié 1783-ban a jobbágyok nevei közt Varga Péte-rével, külön-külön, sôt ifjú Varga Ferencé is, tehát Varga Ferenc egésztelkes, öreg Vargaúgyszintén, külön telekkel rendelkezett Varga János. Az 1811-ben készített Fes tetics-urbáriumban Felsô Varga Ferenc és öreg Varga Ferenc ne vei az egésztelkes jobbágyok köztolvashatók. A tôlük leszár mazók a 20. szd-ban Varga Pál családjában éltek tovább. Fiai:Pál, aki Belgiumban próbált szerencsét, de a bányászélet nem tetszett neki, hazajött. Szá-mos gyermeke közül egy fia maradt az ôsi házban.Pál második fia, József (tanácselnökh-ként dolgozott) meghalt; Izidor elköltözött; János

fia meghalt, fia: Ernô Dörös kén él, leányai elköltöztek, Mihály elesett a II. világháború-ban; Ferenc elköltözött, Erzsébet leányuk úgyszintén.A Benkô családnév 1742-ben és 1767-ben nem szerepel, (Telekesrôl kerültek Dörös-

kére) de 1783-ban Benkô András neve már olvasható a Festetics-urbáriumban. A követ-kezôben, 1807-ben Benkô István és Benkô Pál egésztelkes jobbágyok, mindket ten a leg-több földdel rendelkezô jobbágyok közt: István 22 6/10 hold, Pál 27 5/10 hold szántóval,elôbbi 10, utóbbi 15 kaszás réttel rendelkezett. Az 1811-es jegyzékben pedig Benkô Ist-ván és Pál szintén egésztelkes jobbágyok. Az egyik beadványban több ször elôfordul Ben-kô Gergely, Éva is.A Benkô család Döröskén több ágazatban folytatódott. Benkô Kálmán és öccse, Antal

félárva fiúként (mostohaapjuk Mizda Lajos) serdültek fel.Kálmán 1945 után meghalt hadifogságban, Lajos fia el költözött, Kálmán fia viszi

tovább ott a családfát két fiával. Antal – idôsebb Kálmán testvére – és családja elköltözöttDö röskérôl.Benkô János (Gergô) két fia nem Döröskén él. Benkô János (Nagy-Benkô) Gyula fia a faluban él, Mária (Papp Mihályné) szintén, de

Ilona elköltözött. (Nagy-Benkô János többször volt községbíró, 1945-ben a NemzetiBizottság elnöke.)


109

Benkô Lajos (volt virilista) két fia: Lajos és Antal nem Döröskén találta meg boldogu-lását. (Az egykori hatalmas Benkô Pál-féle portát felverte a gaz.)Benkô István (1893-ban deputátor a Festeticsekhez) Márton fia meghalt az I. világhá-

borúban, leánya: Anna: Nagy Gáborné a faluban él. Másik fia, Imre, leesett a téesz teher -autójáról, meghalt, László fia lakik Döröskén; Vince szintén ott él, leányai közül pedigErzsébet (Papp Jánosné).Benkô Dezsô (apja: Bálint, elesett az I. világhábo rúban) Döröskén lakik, Bálint fiával,

aki tanácsi elöljáró. Másik fia elköltözött.Papp György neve az 1811-es urbárium egésztelkes jobbágyai közt olvasható.Papp Péter korcsmáros a kései leszármazott, 30 hold nyi földjével a virilisek közé tar-

tozott. Lajos fia él Dörös kén. Egyik leánya Benkô Kálmán felesége.Papp Antal a faluban él, bátyja: Ferenc elköltözött, másik bátyja: József meghalt, annak

János fia ott él. Papp Jó zsef leányai, ketten ott élnek. Franciska elköltözött. Pap Róza ésErzsébet elköltöztek. (Ez az ágazat Sorokújfaluból származott Döröskére.) Pap Mihály –Nagymizdóról nôsült Döröskére – meghalt, felesége: Benkô Mária ott él leányaival.Horváth József 1783-ban zsellér Döröskén, Horváth Mihály 1767-ben szintén, aho-

gyan Horváth Ferenc is 1807-ben. Az 1811-es Festetics-urbáriumban Horváth Józsefnegyedtelkes jobbágy.Horvát Jánost és Józsefet anyjuk, Gáborné = Gábor Kati néni, nevelte fel. Elôbbi

Döröskén él, utóbbi meghalt legénykorában tüdôgyulladásban.Horvát János (Kónya) és György meghaltak. A leányok: Ágnes elköltözött, Ilona (Mol-

nár Jánosné) ott él.Nagy János 1742-ben egésztelkes jobbágy, Nagy Mihály 1767-ben és 1783-ban a zsel-

lérek közt szerepel. Nagy György 1807-ben háromnegyed telkes jobbágy, Nagy Ferencpedig 1811-ben egésztelkes.Nagy Mihály fia Gyula Döröskén él, úgyszintén az em lített Gábor is (Benkô Anna fér-

je.) Nekik pap fiúk van, aki nem a faluban él.)Nagy László (többször községbíró), 1945 után gazd. bizottsági elnök József fia, (a távozó „aty-

ja”) meghalt élete delén, fia sem Döröskén él. Bálint (téesz-elnök egy ideig) döröskei lakos, annakfia Zoltán nem él a faluban, Klára leánya szintén elköltözött. Nagy Gizella Szombathelyen él.Nagy Ferenc fiai: Lajos és Ágoston. Elôbbi fiai Lajos, aki nem Döröskén él, Ferenc

viszont ott lakik leányaival, Ágoston fia Ágoston elköltözött. Nagy Ferenc leánya: HodászyGáborné, leányai: Szabó Józsefné és Szabó Kálmánné döröskei lakosok. Elôb bi leánya: Mária,Nagy Bálintné, utóbbi fia meghalt Hollandiában. A többi Hodászy-ivadék elköltözött.Takács(ts) Mihály, István és György neve szerepel a Nádasdyak 1742-es urbáriumá-

ban, majd 1783-ban Takács István egésztelkes jobbágy, úgyszintén 1767-ben is. TakácsMihály 1807-ben szintén egész telekkel rendelkezett és 1811-ben is az ô nevét olvashat -juk a Festetics-urbáriumban.A leszármazottak több családra osztódva éltek: István fia Sándor nem nôsült meg, agg-

legényként távozott az élôk so rából. A lányok máshová mentek férjhez.Takács György halála után fiai szintén elköltöztek Döröskérôl. Takács Lajos Lajos fia

meghalt a II. világháború ban, többi fia nem a faluban él. Takács János, a harmadik fi vér,magtalanul halt meg.


110

A Takács családoknak ehhez az ágazatához tartozók vol tak Döröskén egyedüliek, akiknem a katolikus vallást, hanem az evangélikus és a református hitet vallották.Takács Ferenc (a szerzô) családfáját a Vörös család nál.Németh János 1767-ben zsellér, Németh Ferenc 1783-ban egésztelkes jobbágy,

Németh József 1838-ban úgyszintén.Németh Gyula kovácsmester és fiai: Gyula, Lajos, Ist ván és József közül Lajos és József él

Döröskén, (a hegedülni tudó kovácslegények nevet szereztek maguknak) leányaik is velük élnek.Németh Ferenc Nagymizdóról nôsült Döröskére (felesége Hajba Júlia volt) meghalt,

fiai közül kettô él a faluban.Németh Lajos meghalt a II. világháborúban.Németh Károly Döröskén él.A Vörös család nevei 1742-ben: István, András, Pál és Ádám. Négyüknek volt egész-

telke. A Festetics urbáriumban 1767-ben Benedek 13 2/4, Mihály 17 hold szántóval és 6-6 sze kér szénát termô réttel szerepel, András pedig 6 hold szántó val és egy szekér szénásréttel. Az 1783-ban készült jobbágy jegyzékben Vörös János, Vörös György nevei olvasha-tók az egész telkes jobbágyok közt; 1807-ben Vörös György, Vörös Györgyné és VörösMihály szerepel egy-egy egész telekkel.Az 1811-es Festetics-urbáriumban Vörös Mihály 18 1/10 hold szántóval 6 kaszásra

való réttel, Vörös György 18 1/10 hold szántóval és 5 4/10 kaszás réttel rendelkezett. Ahárom negyedes jobbágyok közt olvasható Vörös Ferenc neve 9 1/10 hold szántóval és 3kaszás réttel. A Vörös család különféle osztozkodásairól, felbecsült értékeikrôl, vitáikrólkészült feljegyzések, beadványok jó tájékoztatást adnak arról is, hogy a családi osztódásokmilyen problémákra vezettek a birto kok aprózásában.Az 1828-as Festetics-urbáriumban Vörös Ferenc neve olvasható az egésztelkes jobbá-

gyok között. A család két ágon folytatódott.Vörös János a két háború közt községbíró, módos gaz da (egyszer pótvirilis) 1941-ben

meghalt. Örökbefogadott fia, Tibor, elköltözött a faluból. (Testvére: Mizda Jánosné. AMizda családból Antal, János és Ferenc tevékeny közéleti emberek vol tak, amíg éltek.)Vörös Anna (e sorok írójának nagyanyja) 1865-ben férj hez ment Takács György nádas-

di volt jobbágyhoz. A Vörös család nak ez az ága Takács György fia, Ferenc révén volt isme-retes, akitôl József, Ferenc, István és János fiak születtek, továb bá Etus, Anna és Mária. Afiúk summáskodtak, a leányok szol gálni mentek. A nyolc hold föld a téli otthontartózko-dáshoz azért adott alapot. József meghalt, István elesett a II. vi lágháborúban, Ferenc = akiezt a mongráfiát írja Pesten él, Jánosé a családi ház, aki oroszlányi lakos. (Nyugdíjas tanár)Borsos (Borsós) András, György és János neveit olvas hatjuk az 1742-es Nádasdy-, Bor-

sos Mihályét az 1783-as Festetics-urbáriumban. Borsos István 1767-ben egésztelkes, Bor-sos György féltelkes jobbágy, János pedig szintén egésztelkes gazda. Bor sos András 1807-ben szintén az egésztelkesek között szerepel. Az 1811-ben készített Festetics-urbáriumbanBorsos Ferenc egész telekkel rendelkezett.A Borsos család Lajos leszármazottja, a jó gazda és ácsmester Lajos, aki tûzoltóparancs-

nok is volt, két fiút teme tett el, illetve siratott el a II. világháború idején: Dezsôt és Lajost.Dezsô fia nem él Döröskén. (Veje, Benkô Kálmán, Bor sos Ilona férje, amint jeleztük, szin-tén a háború áldozata lett.) A Borsos családot sújtotta legjobban Döröskén a II. világháború.


111

Vincze András az 1767-es urbáriumban zsellér, 1807-ben János szintén, 1811-ben márnegyedtelkes jobbágy.Vincze Bálinték jómódú gazdáknak számítottak. Fiutód nem lévén Erzsébet leányuk

Mizda Jánosné révén leányágon élt tovább a család, mert Bálint fiuk katonaként a Duná-ba fulladt. Vera diplomás mérnök a sárvári cukorgyárban. Erzsébet húga, Juliska, elköltö-zött Döröskérôl.Balogh Mihály 1742-ben egésztelkes jobbágy. Balogh András 1783-ban szintén, de a

következô urbáriumban hiányoznak a Baloghok.Balogh Márton a kései utód Döröskén, magányos, csen des ember volt, amig élt.Az 1828-as Festetics-urbáriumban olvasható Molnár István neve az egésztelkesek között.A leszármazók:id. Molnár Antal a két háború közt virilis, fia Antal is jó gazda, utódja nincs.Molnár Miklós a víztározó gondnoka, fiát véletlenül fegyvertisztítás közben agyonlôt-

te. Öccse, Antal nem Döröskén él.Molnár János a feleségével (Kónya Ilonka) él a falu ban, leányuk elköltözött.Molnár Jánosné Imre fia, meghalt a II. világháborúban, leányai elköltöztek. Gyula

Pesten halt meg, fia: Imre Szent gotthárdon, leánya: Irén Pesten él. Molnár Vince 1945-ben el költözött családjával együtt a faluból.Molnár Jánosné (Suszterné) Géza, Lajos fia és Mária, Ágnes, Róza leánya a II. világ-

háborút követôen elköltöztek.Kiss Ferenc 1767-ben szerepel az urbáriumban. Kiss György leánya, Nagy Imréné

Döröskén él. (V.B. titkár volt nyugdíjazásáig.)Kiss Vendel szintén a falu lakója. Bátyjai: Elemér, Antal elköltöztek, nôvére ott él.A Déri (Déry) név több okmányban is 1828-ban a job bágyok közt fordul elô. A csa-

lád igen szétosztódott.Déri (Csicsó) István fiai: István, József és Antal elköltözött Döröskérôl. (Anna leá -

nyuk – Bokor Sándorné – élt az öreg házban, amelyet utóbb Takács Lajosné vett meg.)Déri Józsefék József fia, (a szerzô József bátyjának és Gábor Józsefnek a barátja) szin-

tén más vidéken kereste bol dogulását. Anna, Takó Imréné meghalt, leánya: Juliska,Németh Istvánné ott él.Déri Vendeléknek: az öreghegyieknél nem volt fiutód. (Déri Vendel volt az elsô kom-

munista párttitkár Döröskén.) Déri Margit Döröskén telepedett le.Déri János (Csirkó) és bátyja József, valamint öccse: Sándor, szintén nem Döröskén

hagyott fiutódot. József volt Dö röskén az egyetlen „vitéz”, kapott is földet, de süketségemiatt nem szeretett Döröskén élni, Körmendre költözött. János fia kéményseprô és Mol-naszecsôdön él. (Döröskén, a Bográcshe gyen hegyszomszédja a szerzô János öccsének.)Kihalt családok: Dora, Gál, Szakály, Csaba, Pass, Hollósi, Döme, Farkas, Rába,

Köröcz, Zsámári, Simon, Markó, Sese, Csillag, Weisz.


112

Az 1828-ban és utána Döröskére települôk

leszárma zottairól

A Fekete családból Fekete Józsefné és fia Lajos meg halt, Juliska él Döröskén. Fekete Jánosegy másik ágból szintén ott épített házat a fiának is. Fekete György fia, György ugyan csaka faluban telepedett le.

A Dobronics családból József Körmendre költözött, Teréz sem maradt Döröskén.

Sipos József meghalt, fiai elköltöztek.

Takó Imre fia Imre elköltözött.

Köves Péter – Czuczi Ilona férje – késôbbi betelepülô. A Czuczi család: József fia Józsefelköltözött. (Mária, Tóth Kálmánné él ott.)

A Rózsa családból János fia László, József, továbbá a leányok: Gizella, Mária, Teréz, Pes-ten élnek, János meghalt, egyedül Lajos maradt Döröskén.

Tuli János ott élt, leányai közül Margit is (Varga Ernôné) de Anasztázia elköltözött.

Tuli Máté és fiai, leányai mind elköltöztek: József (József Attila-díjas író), Máté, Lajos,János, Mária, Anna. (Há zukat Rózsa Lajos vette meg.)

Tuli Sándor fia Sándor meghalt a II. világháborúban.

Szabó István meghalt, Pál is, fiaik elköltöztek.

Szabó Józsefné és Mária leánya (Nagy Bálintné) Dörös kén él, úgyszintén Kálmán is (fele-sége: Hodászi Erzsébet).

Szabó Péter meghalt, fiai: József, Lajos és Jenô el költöztek, leányuk: Ilona (EsztergályosImréné) ott él.

Szabó Máté a mákfai Festetics-birtokot vásárolta meg.

Szabó Imre meghalt a II. világháborúban, Anna meghalt (Németh Károlyné), Mária ottél (Benkô Dezsôné).

Kondás Sándor meghalt, fia Sándor és unokája Sándor Döröskén él. Terézia (BorsosDezsôné) szintén ott telepedett le.


113

Dékány Bertalan és fia János meghalt, leányai közül Róza él ott Ilona leányával és SiposJózsefné Dékány Anna.

Huszár Gyula tanító elköltözött, fia és leánya is.

Bokor Sándor és felesége (Déri Anna) elköltözött.

Marafai Mihály meghalt, fiai: Mihály és István és leányai: Amália és Erzsébet elköltözött.

Hegyi Mihály népes családjából: Ilona, Irma, Julianna, Gyula, Mihály, János, senki semél a faluban.

Orbán Lajos meghalt (belefulladt a Csörnöcbe), fo gadott leánya: Holtai Ilona él ott. (Miz-da Ferenc, a férje meghalt).

Esztergályos Ferenc meghalt, fia: Ferenc is, leányai: Ilona, Irén (Molnár Gyuláné) elköl-töztek, úgyszintén Lajos is, Imre él a faluban.

Mizda Antal meghalt, leányai közül egyik él ott, Mizda János és Ferenc meghalt.

Kiss György meghalt (leánya: Nagy Imréné ott él.)

Gallen Gyula meghalt, unokaöccse Sándor és annak Zoltán fia él a faluban.

Ciráki Lajos meghalt, fiai: Lajos, László és József elköltöztek, lányuk: Ilona is.

A Hodászi családból Lajos elköltözött, Anna is. Ilka és Erzsébet él ott: Szabó Józsefné ésSzabó Kálmánné.


114

Adalékok a vasi népszokásokról

A vasi népszokásokról jó áttekintést olvashatunk a Vas megyei Helytörténeti Tanulmányokcímû könyvben. (Szerkesztette dr. Horváth Ferenc, kiadta a Megyei Tanács V.B. 1958-ban.)Elismeréssel említhetô – a közlések sorrendjében – Dömötör Sándor, Horváth Ernô, Hor-váth Ferenc, Szabó József, Horváth Boldizsár, Fodor Henrik, Szövényi István, KuntárLajos, Dé vényi Ferenc, Madáchy Károly, Bencze József, Palkó István, Kôvári Ferenc, Sza-bó Jenô, Brenner Vilmos, Radnóti Kovácsné Fábián Mária tanulmánya, ám közvetlenüla Vasi-Hegyhátról csu pán Nagy József tevékenységérôl tesznek említést a bibliográ fiában.Minden bizonnyal a többi vasi tájegység (Ôrség, Kemeneshát, stb.) szokásaiból is számosugyanaz, vagy hasonló a Vasi-Hegyháton is, ám a különbözôségek is érdemesek az elemzés -re. Következésképp: még nem írták meg ennek a tájegységnek a nép rajzi monográfiáját.A Körmend vidéki gyermekjátékokról Turcsányi Andor írt többször is. (Magyar Nyelv-

ôr 1874, 8. füzet 379–380 old.; 9. füzet 429–430 old., 10. füzet 476. old., 11. füzet 522.old. Az 1900, 2. füzet 383. oldalán pedig Hegyhát, Tájszók; 1905. 2. füzet 109–110 olda-lon Hegyhát Szólások.) A nyelvjárások miatt is érdemes ideiktatni néhányat.

„Ék kis gövecsét (kavics) tesznek az egyiknek a markába, egynek meg kô keresnyi; akkoaszongyák: keress kopó ha talász, ha nem talász vakarász!” Egy másik: „Ék kendüôt szjét vesznek, asztá a niegy sorkát fogagyák, eggyet alaja tesznek,

asztá esz mondgyák: Mékhozta az Isten piros pünkös naptyát,Mink is mekhordozzuk kirá kisasszonyát.A sziép leányoknak rúózsa koszorúoját, A sziép leginyeknek szegfüô bokriétáját, Ôreg asszonyoknak kemenec kalácsot, Öreg embereknek csutora borocskát.Ekkora legyen a keetek kendere, (akkor fölemelik)”

Egy harmadik:„Egy pár rend meg amu kettüô összeállottak:– Itthon vagy e hidas mester?– Itthon bizon mas gyüttem meg.– Eressz át e a hidadon.– Át eresztelélek, de a te lovad igen potkuós, az én hidam üstös aranyos, min föl vágotod.– Ha föl vágotom, meg is csinyátatom bürökbû, berekbû, rongyos köpönyegbû. Hátú van

ek Kancza lovam, aszt is itt hagyom.Akkor az utósót elfoggyák.”

Negyedik:„Összüfogóznak, asztá a gazda killü van, a kecske meg belü.„Nem láttad a kecskémet?” Mindeggyi aszonygya: „Ném.”A legutolsó aszongya: „Id van egy a szôlôbe.” Akko aszt kjérdi:


115

„Kecske, kecske, mit csinyász a szôlômbe?”„Szôlôt énném, ha vona.”„Kapátad-é?”„Éb kapáto.”„Gyómlátod-é?”„Eb gyómláto.”„Nem fjész, hogy agya lüôlek?” „Nem biz én; it is él lik, ott is él lik” „Akko csak buik.”

Ötödik:Összüfogóznak, asztá keringüûnek ketten.„Kocsit, kocsit, komámasszony;Szjéles szoknyám, anyámasszony;Guócs üngöm ropoguós;Sárga csizmám kopoguós.Firkés Farkas.”

Turcsányi Andor tájszó-gyûjteményébôl néhány:– Kágyula, vagy kágyilló: apró házatlan csiga.– megmizgörösödött: (megindult) a foa, má nem lehet ütetnyi.– herkelék: a padlástetô szabadba nyíló ajtaja, melyen a szénát felhányják.– furdancs, szurdancs: a zsomborkötéshez használt hegyes vas, amivel a sziacsnak lyu-kat fúrnak a szalmában.

– kenceficél: ken-fen.– fincot fogott a tehen, aztán észalatt: megugrott, ugrándozott.– fincál: ficánkol, fickándozik, ugrál.– bakfine: bukfenc.– viszos a szoknyájo: egyik felül hosszabb mint a másik felül.– igen fáncsikás vót (a szoknya) aztán le köllött fajkónyi belülö: egyenetlen, szaka-dozott volt, le kellett nyirbálni.

– Az nem löjt meg, mig csak ki nem alussza magát: nem enged, engesztelôdik, gya-ludik, békéll.

– Jó sárálló gyerek: helytálló, kitartó.– Koadik a dió: szétnyílik a zöld héja.

Nagy József a Hegyhátvidéki (Vas megyei) népszokások címû tanulmányában (Etnog-raphia, a Magyar Néprajzi Társaság és a Nemzeti Múzeum Értesítôje, Budapest, 1900, Xl.évf. 4. szám, 309–321.oldal) elsôként a menyegzôt ismerteti. Részletezi a leánykérést, avôfélyek, a násznagyok, a szakácsnôk mondókáit, és a menyasszonytáncot, amelyrôl ezt írja:

„A szoba közepére letesznek egy tányért és melléje egy szál égô gyertyát. Ezt minden jelen-levô férfi egyszer kö rül táncolja és a tányérba legalább tíz krajczárt dob (többet igen, de keve-sebbet soha!). Az egybegyûlt pénz a czigányoké, a mely esetleg egyéb alkalmakkor kapott pénz-


116

zel az ô mellék jövedelmüket képezi; mig rendes fizetésüket (4–6–12 frt a banda minôsége sze-rint) a vôlegény fizeti. A mellékjövedelem persze nagyobbra rug, mint a rendes fizetés.”Ez a századeleji népszokás alapvetôen megváltozott: a menyasszonytánc pénze az új

páré, a cigányoknak (zenészeknek) pedig „tányéroznak” a kialkudott fizetség mellett.A vôfély (vagy násznagy) tartja kezében a tányért, a zenészek húzzák a nótát, ô pedig kiált-

ja: „Eladó a menyasszony!” A násznép egymást követôen pénzt dob a tányérba és egyet-ket-tôt perdül a menyasszonnyal. (A nyolcvanas évek közepén százasok, ötszázasok, sôt kivétele-sen ezresek is repülnek a tányérba) gye rekek, nôk, férfiak, ki-ki a maga pénztárcája szerint„veszi meg” a menyasszonytáncot. Mikor már gyérül a jelentkezô, akkor odalép a tányérhoza vôlegény, illetve már ifjú férj, beledobja a pénz tárcáját és kitáncoltatja az új asszonyt a kör-bôl. A menyecské sen kiöltözô ifjú asszony (legtöbb helyen) szép pénzt számol hat össze fér-jecskéjével. A menyasszonytánc ma már nemcsak (talán nem is elsôdlegesen) népszokás,hanem az új pár indulá sának „felsegélyezése.” Ez is szép cél, ha nem viszik túlzás ba.Döröskén a régi népszokások közül sokat megôriztek, felsorolva közülük néhányat:

Lucázás:December 13-i Luca-napkor két-két fiú összefog, szalmaköteget visznek, egy-egy ház

kapujába leteszik azt, kivesznek belôle egy kis csomócskát, beviszik a ház küszöbéig, ottlete szik, rátérdelnek és elkezdik a mondókát: (a szerzô ezekre em lékezik)Luca, Luca kitty-kotty, tojjanak a tikjok, ludjok, tehenei jó fejôsek legyenek!Adjon az isten akkora szalonnát, mint a mestergerenda! A háziasszonynak akkora fene-

ke legyen, mint a kemence szája!A ti lányotoknak akkora csöcsei legyenek mint az arató bügyiga!Ha nem adnak szalonnát, levágom a gerendát!Adjon az isten jó egészséget mindenkinek.Felállnak, bemennek és kapnak valamit: almát, aszaltgyümölcsöt, vagy pénzt. (Ez utób-

bi miatt járják a fiúk a falut és „keresnek” zsebpénzt!)

Kisjézus-köszöntés (dec. 24-én):Sokféle formája közül a ritkább ma már a „Betlehemezés”. Kis házikó közepén a jászol-

ban fekszik a kis-Jézus, mellette Mária és József, a juhok, vagy a tehenek, valamilyen anyag-ból és hogy látszódjék ég (akkor ég) egy gyertya. Az öreg és két-három társa megjátsszák ahárom királyok érkezését, a játék szövege sokféle, elvágódnak, felkelnek és így tovább.Végül boldog karácsonyt kívánnak és tarisznyába teszik az ajándé kot, vagy a pénzt. Álta-lános a köszöntésnek az a formája, hogy két gyerek járja a házakat, elénekelnek egy, vagykét karácso nyi éneket és kapják az ajándékot.

Aprószenteki korbácsolás (dec. 28-án):Két-két fiú (vagy legény) vesszôbôl font korbáccsal belép a házba, óvatosan „megkor-

bácsolja” a háznépet, „odasózva” a leá nyoknak, vagy a ház asszonyának, akik kuncognak,„kergetik” a korbácsolókat s közösen vihogva zajlik ez így néhány percig. Aztán ajándék,vagy – ha legényrôl van szó – ivás következik. A Heródes által elrendelt kisded-keresés széphagyománya ez.


117

Dörömbölés-zörömbölés (dec. 31-én)A falu fiatalsága (és aki akar) összeszed mindenféle hangot adó rossz edényt, kürtöt, és

ezt ütve-verve végigvonul a falun. Hangos ricsajjal, ordítozással, hiszen szilveszter koraes-téjén zajlik ez. (Egyre ritkábban.)

Cucorkázás (farsang utolsó napján, húshagyó kedden)Az egyik legérdekesebb szokás. Bárki, általában fiatalok, de humorérzékkel rendelkezô

menyecskék is, felöltöznek nemük kel ellentétesen: férfiak nôknek, nôk férfiaknak, vagy agye rekek kimaszkírozva, valamennyien álarcot viselve, aztán be nyitnak hirtelen egy-egyházhoz és elkezdenek mókásan táncot járni, dülöngélni, a házbelieket fogdosni, vagyiscucorkázni, ahogyan az egész mókát elnevezték. A házbeliek megjegyzéseket tesznek a „fér-fiak” nagy domborulataira, oda-odasóznak a há tuljára, hiszen nôk öltöznek férfinak, tud-ja ezt mindenki, de mókáznak, botjukkal rávágnak a szemtelenkedôkre. Ismerôsök-is -merôsökkel azon vidulnak, hogy felismerték-e ôket. Fánkot és italt kapnak, aztán elvonul-nak. Ha mégis „leleplezôdtek” volna, akkor együtt vigadnak.

Húsvéti locsolásAz ujabb szokások szerint a fiúcskáktól kezdve ûzik egészen öregkorúak is. A gyerekek pénzt

várnak (régen piros tojást kap tak) az idôsebbek italt kapnak. Vallási jellegét teljesen elve szítette.

Madarak és fák napjaRégente (és néhol ma is) ezen a tavaszi napon az iskolások el mennek az erdôbe (Dörös-

kén együtt a döbörhegyi, szarvaskendi, halastói, nagymizdói iskolásokkal) és ott zsákbafu-tás, verseny futás, lekváros zsemlyeevés, stb. játékokkal töltik el a napot. Hazafelé régenteezt énekelték: Alkonyodik már a napMinden hosszú árnyat kapFákon a szárnyas kis seregTakarodót csicsereg.

Kukoricafosztás – tollfosztásÉréskor, szeptember végén, októberben, a pajtákban (vagy a kamarában) lefosztották a

kukoricáról a leveleit, s közben me séltek, vagy „megy a kosárt” játszottak. Ez utóbbi szövege:Megy a kosár! Mi van benne? Egy szép legény. Milyen a haja? (stb.) Kinek kell? Vala-

kinek kellett mindig, mert olyan tulajdonságokat mondtak, amelyek a soronlévô leány ide-álját sejtették. (Férfiak hoz érve fordítva.) Aztán zálogot kértek, amelyeket a játék végén kikellett váltani. Sok-sok fura feladatot kitalálhattak erre. A végén fôtt kukoricát kaptak.A tollfosztás ugyancsak ilyesféle játékokkal, dalokkal vegyít ve történt telente és a végén

valami ennivalót és italt kaptak. A tollfosztóba eljártak a legények is, de ôk nem dolgoz-tak, csak a nôk.A népszokások gyérülnek. A lakosság túlnyomó része a tévé elôtt ül, vagy rádiózik

(néhol egész nap szól a rádió) sokan pedig Döröskén is a kocsmában töltik az idôt, elvét-ve a mûvelôdési házban, a könyvtárban.


118

Visszatérve Nagy József néhány egyéb megállapításá hoz, amelyeket a Vasi-Hegyhát jel-lemzôjeként tett a házasság gal összefüggésben.

„A községek általában kicsinyek, 50–100 házszámnak, házasság azonban mégis csak több-nyire egy községbeli legény és leány kö zött szokott létre jönni. Ennek fô oka abban keresendô,hogy a személyes ismeretség mellett az öröklendô birtok így könyebben kezelhetô.”Ezt az 1900-ban leírt megállapítást a harmincas-ötve nes-hetvenes évek Döröskéjére

már nem lehet érvényesnek tekin teni. Pásztázva a faluban és az egyéb helyre férjhezmenôleányok nevei közt:

Döröskére ment férjhez:Kis Teréz, Takó Juliska, Tuli Margit, Szabó Mária, Papp Erzsé bet, Dékán Róza, Haj-

ba Irén, Kondás Teréz, Kovács Marianna, Cziráki Mária, Czuczi Ilona, Czuczi Mária, DériAnna, Benkô Anna, Benkô Mária, Déri Amália, Déri Erzsébet, Nagy Ilona, Nagy Anna,Tóth Teréz, Tóth Amália, Benkô Anna, Tóth (Kis) Mária, Szabó Anna, Szabó Rozália,Hajba Anna, Vincze Erzsébet, Mizda Angéla, Szabó Ilona, Horváth Erzsébet, NémethMária, Déri Margit, Hodászi Ilka, Hodászi Erzsébet, Benkô Erzsébet, Pap Mária, PapMargit.

Máshova ment férjhez:Fekete Juliska, Molnár Mária, Molnár Rozália, Molnár Ágnes, Dobronics Teréz, Mol-

nár Etelka, Mázsa Anna, Mázsa Mária, Ko vács Ilona, Kovács Margit, Kovács Anna-Mária,Tóth Elza, Ró zsa Gizella, Rózsa Mária, Rózsa Teréz, Varga Erzsébet, Varga Mária, TuliAnasztázia, Takács Mária, Takács Etelka, Takács Anna, Dékán Rozália, Pap Erzsébet, PapRozália, Hajba Rozália, Kovács Teréz, Kovács Amália, Tuli Mária, Tuli Anna, Hajba Er -zsébet, Marafai Erzsébet, Marafai Amália, Nagy Juliska, Benkô Ilona, Benkô Teréz, DériJácinta, Hegyi Ilona, Hegyi Irma, He gyi Júlia, Tóth Ilona, Tóth Mária, Tóth Boriska,Tóth Etelka, Tóth Teréz, Szabó Anna, (Szumer) Vincze Juliska, Mizda Anna, MizdaVera, Esztergályos Irén, Takács Teréz, Takács Juliska, Németh Juliska, Németh Ilona,Pap Franciska, Cziráki Ilona, Benkô Gizella, Hodászi Anna, Hodászi Flóra, Szabó Terézés Nagy Irén.A 37 faluban maradó döröskei leány mellett 60 más hol talált rá a családi életet jelen-

tô házastársra.Az arány inkább azt jelzi, hogy a többgyermekes családokból legfeljebb ha egy (esetleg

kettô) találta meg a faluban a párját. „Az egyéni vonzalom” – amelynek létezését NagyJózsef inkább csak jelzi, az 1945 utáni házasságkötéseknél elsôdleges tényezôvé vált Dörös-kén is. A házassági cere móniát viszont (újabban) igyekeznek a régi módi szerint „meg -rendezni”, s ebben – amint jeleztük – a menyasszonytánckor várható bevétel a fô tényezô.Nagy József aztán folytatásokban ismertet egyéb nép szokásokat is. Kiemelve közülük

néhányat, utalva azok további alakulására is.A férfiak hétköznapi „gatya” viselete teljesen meg szûnt. A szerzô gyerekkorában – 30-as

évek – Döröskén csak Pap Péter, a korcsmáros vette fel forró nyári napokon a bôszárúgatyát. Jellemzô volt viszont a kék kötény viselése a férfiak nál. (Sokan zsebkendô helyettis.) A magyaros, zsinóros kabát szinte teljesen eltûnt, ahogyan a pörge kalap is. A szûr úgy -


119

szintén ismeretlen Döröskén. A rövid bunka = télikabát viszont kedvelt ruhadarab, dehosszú bundája is sokaknak van.A nôk viseletérôl Nagy József azt írja, hogy egy szerû, takaros és csinos. „Általában kirí-

vó színekkel, össz hangban nem álló színkeverékkel, fölösleges czifraságokkal nem is találkozunkés a maró gúny hangján beszélnek, ha Körmenden találkoznak az ivánczi, vasaljai, halogyi stb.feltûnôen czifra ruházatú nôkkel.” Kissé elfogult vélemény ez a hegyháti nôk ja vára, hiszenazok – manapság fôként – éppúgy öltözködnek, mint általában azok a vidéken, illetvemunkaszüneti napokon városi és falusi, viselet közt egyre kisebb a különbség. A szoknyák,a kendôk szintén módosultak a divatok szerint.A „megesett” leány (férj nélküli terhes hajadon) „lekötötte a fejét, ha terhessége látha-

tó lett, és nem hord hatta lelógó fonatban a haját. Mindkettô eltûnt már a szokások közül.A megszégyenítésre való törekvés természetesen még nem szûnt meg, formája sokféle.Érdemes idézni a következôket:

„Nyáron úgy a férfiak, mint a nôk mezítláb járnak. A lányok és asszonyok korábbi lábbe-lijét kizárólag a fekete lehetôleg csikorgós, patkós kordovánbôr csizma képezte; újab ban azon-ban a cipôk hódítanak tért.” Leírja, hogy misére, vagy városba menve nyáron mezítlábindultak el és csak odaérve vet ték fel a cipôt s hazafelé ismét levetették. Így történt ez, aharmincas-negyvenes években Döröskén is, jelenleg azonban nem jár senki mezítláb afaluban. Érdekes használati tárgy a köczöle (fürdôruha), ételek: rozskenyér, kelt (kült)rétes, kukoricás és hajdinamálé, langalló (lángos) gánicza, (kukorica hajdina), dödölle (törtkrumpli és liszt keveréke zsírban ki sütve) a fôtt tészták közül a darás-mácsik, pöcs-mácsik,a hurka (kóbász) a csörge (töpörtyû) a szalados (csíráztatott gabonából).Valamennyi továbbra is létezô maradt a 21. szd. felé tartó Döröskén is.Megszûnt a kemencében való kenyérsütés, a közértben veszik a friss kenyeret: van-e

aki sajnálja? A disznóvágások is másféle feladatokat oldanak meg, hiszen a friss húshoz –általá ban – hozzájuthatnak a döröskeiek is. Az üzemi étkeztetés korá ban – többnyire – nemviszik a szalonnát a tarisznyában, hogy ebédre elfogyasszák. A mezôgazdasági munkábanlegnagyobb a vál tozás: a kasza, a sarló, az eke-taliga-borona-henger alig hasz nált, egyesekismeretlenné vált eszközök. (Gereben, rokka, tiloló, köszörûkô.)Az öltözködésben joggal illeti meg a faluban élô ket is mindaz a kényelmes, divatos öltö-

zet, ami a városiakat. (Más kérdés a munkaruha, amelyet minden okos ember megkülön -böztet az utcaitól, de ez a városban is így helyes.)A Vasi-Hegyhát néprajzi monográfiáját reméljük, hogy egyszer elkészíti valaki. Sorra-

veszi az említettek mellett az építkezési módok változásait, hiszen „paloták” épülnek sor-ra; a kerítések problémakörét, amely éppúgy kirívó „státusz-szimbólum” lett, ahogyan atemetôi sírkövek esetében is a pompázatos ság túlhajszolása.A népszokások fontos feladata lehet majd Döröskén (a Vasi-Hegyháton) a beszélt nyelv

alakulásának, változásá nak jellemzése, amely a generációk változásával együtt korsze -rûsödik, közeledik az iskolában tanultakhoz.

Nagy Imréné (Kiss Teréz) adatai a döröskei könyvtár ról.Nyitvatartás: heti 1 alkalommal. Kölcsönzési órák száma: 4.


120

A könyvtárosi feladatokat tiszteletdíjas vezetô látja el. A könyvtár 2 helyiségbôl áll: 1 olvasóterem

1 kölcsönzô terem.Könyvállomány: 1607 kötet.Beiratkozott olvasók: 29 fô. (1985. dec. 31-i adat) (ebbôl: 14 éven aluli 5 fô) Kölcsönzött kötetek száma: 915

A múltra gondolva a könyvtárvezetô (elôtte V.B. tit kár) Nagy Imréné adatai fejlôdéstjeleznek. Hozzávehetjük még azt is, hogy Döröskén vannak már könyvekkel rendelkezôkis, továbbá: a faluba idônként hazalátogatók (fôként a diplomások) is „ébresztgetik” az ottlakókat (elsôsorban a fiatalokat) az olvasásra. Hogy mit jelent a könyv Döröskén a 20. szá-zad végén – erre hivatalos felmérôk tudnának választ adni. A beszélgeté sek – és a szerzôismeretei – szerint Döröskén mindenki hall gat (idônként, reggel, este pl.) rádiót, a tévétis nézik, de a mûvelôdés iránti igény – ezen túlmenôen – megállapíthatatlan.Döröskérôl is Szarvaskendre körzetesítették az ált. isk. alsó tagozatát is. Az utolsó idô-

szakban Huszár Gyula ta nító már csak nyugdíjasként élt a faluban, elôtte (utaltunk rá)aktívan részt vett a közéletben is. A községben jelenleg ott is élô értelmiségi (diplomás, fel-sôfokú) nincs. Az az erjesztés, amelyet 1945 elôtt a legényegylet is elvégzett, most a tanács -ra, a KISZ-re, a pártszervezetre és a népfrontra hárul. Igyeke zetet tapasztalhatunk, de azeredmény? A szerzô nem tud erre választ jelezni sem. Bizonyos azonban, hogy több a poli-tizáló vitatkozó, a világra és az országra „nyitott” ember Döröskén is. A „szellemi erô” majda téesz fejlôdésével, a kialakuló idegen forgalommal gyarapodhat Döröskén. Hogy a lakos-ság létszáma mi kor lesz akkora, hogy ott újra iskola is legyen? Erre választ csak a jövô adhat.(1987. február 10-én Budapesten, a Vasiak Baráti Kö rében Bötskei Ferenc, a Vas

Megyei Tanács osztályvezetôje adott tájékoztatást az elmaradott és fejlesztendô Hegyhát,Ôrség, Vendvidék (és más) területekrôl, ahol a népességmegtartó erôt elsôsorban a gazda-sági fejlesztésben jelölték meg, de kialakult az a nézet is, hogy az egyéb tényezôk: infrast-ruktúra helyzete, a szellemi erô milyensége, stb., vagyis az élet minôségének a javítása szin-tén a fontos tényezôk közé sorolandó.)Vas megyében az aprófalvak helyzete különbözô. A vezetôk ismét elôtérbe helyezték

az elmaradott területek fej lesztésének problémáját. Ez Döröskét is érinti részben közvet -lenül, de méginkább a terület általános összefüggéseit tekint ve.


121

Vas megye elmaradott területeinek

távlati fejlesztési programja (kiemelések)

A tervezet bevezetô sorai:„Vas megye elmaradott térségei – az Ôrség, Vendvidék, a Hegy hát és Kemeneshát – össze-

függô területet képezve a megye déli részén helyezkednek el, az osztrák és jugoszláv határral,vala mint Zala megyével határosak. Az érintett térségek a megye te rületének közel egyharmadátfoglalják el, az itt található 67 településen közel 37 ezer ember él (a megye összlakosságánakalig több mint tized része).”A területmeghatározáson belül is kivánatos további differenciálás.

ÔrségAz Ôrség az országhatár osztrák és jugoszláv csücs kére hegyesedik ki, talaja és domborza-ta – az említettek közt – legkevésbé alkalmas szántóföldi mezôgazdasági mûvelésre, de az1960-as évektôl kezdve oly mértékû meliorációs, talajjavítási munkálatokat végeztek ott,hogy jól megterem ott is a búza, a kukorica és a többi szemes termény is. A drénezéssel –alácsövezéssel – elvezetett fölösleges csapadék, hasonlítva a régi, ún. „bakhátas” mûvelés-hez, újjávarázsolta az Ôrséget. Az alagcsövezés karbantartását ezt követôen rábízták a gaz-dasági egységekre, de kevés sikerrel, így a 80-as évekre az egyre kopottabbá válik.Az Ôrség másik jellemzôje, a csoportos falu-település, amelyet ott és másutt is „szeres”

települési formának nevez nek.Mezôgazdasági nézôpontból az erdô volna az, ami az Ôrséget felvirágoztathatná, ha…

vagyis nem állami erdô volna, hanem téesz-erdô. Így mint munkáltató jelentkezik – rész-ben – az állami erdôgazdaság, habár a fa nagyobb részét Szombathely re, a fafeldolgozókombinátba szállítják.Az Ôrség gyepje, az ôsgyep is fokozatosan kerül fel újításra, rendezésre.Az Ôrséget újabban Vas megye egyik legnevezetesebb idegenforgalmi területévé fejlesz-

tették és fogják tovább fej leszteni.

Az Ôrség falvai a Vasi-tervezet szerint:

1. Hegyhátszentjakab2. Felsôjánosfa3. Ôrimagyarósd4. Szaknyér5. Szôce6. Pankasz7. Kisrákos8. Viszák9. Ôriszentpéter10. Ispánk

11. Kondorfa12. Szalafô13. Nagyrákos14. Szatta15. Bajánsenye16. Kercaszomor17. Kerkáskápolna18. Magyarszombatfa19. Velemér


122

A terület földesurai 1945 elôtt majdnem teljesen a Batthyány család tagjai voltak, akikelsôsorban erdôgazdálkodással hasznosították az Ôrséget. Szántóföldi mûvelés a kis parasz-ti birtokra volt ott jellemzô. A földosztás után ezek aránya megnôtt, de az – ötvenes évektéeszesítési kudarcai után – a 60-as években is inkább szakszövetkezetet alakítottak többhe lyen is. Az Ôrség téeszei – az ôriszentpéteri és a bajánsenyei – felzárkóztak a Körmendtérségében lévô téeszek közé. Munkaerô feleslege pedig Körmenden, de fôképpen Szent-gotthárdon talál megélhetést. Az Ôrség továbbfejlesztése tehát egy megkezdett korszerûsí-tés folytatása minden szempontból – és állandó jelle gû megyei törôdést igénylô feladat.Közlekedési fejlesztése kü lönösen összefügg a másik három említettével, úgyszintén az inf -rastruktúra fejlesztése is, pl. a telefon, rádió-tévé vételi viszonyok, stb.

VendvidékA Szentgotthárdtól délre-délnyugatra fekvô, a hármas határig elnyúló vidék domborzatiszempontból egyrészt hasonló az Ôrségéhez, másrészt – a Rába partján – a Rába-völgyie-kéhez. Községei:1. Apátistvánfalva2. Kétvölgy3. Orfalu4. Alsószölnök5. Felsôszölnök.A Vendvidék szakszövetkezeteirôl történt már említés. A falvak nagyobb része Szent-

gotthárdra jár dolgozni. A szlovén népcsoportba tartozó vendek – az említett területeken –szintén Batthyány-uraságoknak dolgoztak, vagy pedig távolabbra jártak el nyaranta sum-másnak. A Vendvidék fejlesztése komplex fela dat: földre, közlekedésre, infrastruktúra,nemzetiségi kérdés csoportra, stb. oszló sokirányú munkát kíván és ezt a tervezet ben jól kör-vonalazták. Kivonat:

„Az Ôrséghez hasonló kedvezôtlen természettföldrajzi adottságai, továbbáperifériális fekvése következtében a megye legszegényebb és legelmaradot-tabb kiskörzete.Az 50-es évek kedvezôtlen politikai légköre (jugoszláv határmentiség,

„vasfüggöny”, a kitelepítések) megakadályozta és visszavetette a településektársadalmi-gazdasági fejlôdését. Mezôgazdasági termelôszövetkezet nemmûködik a területen, jelen tôs a magángazdaságok szerepe. Az egyetlenmezôgazdasági nagy üzem a Vendvidék Szakszövetkezet, melynek tevékeny-sége elsôsor ban felvásárlásra, fafeldolgozásra és szolgáltatások nyújtásá ra kor-látozódik.A hosszú távú tervidôszak elsô felének sürgetô feladata a hete rogén tulaj-

donviszonyok rendezése, egyrészt a szakszövetkezet gazdálkodási feltételei-nek, másrészt az egyéni gazdálkodók gaz dálkodási biztonságának megte-remtése érdekében. Mindehhez a jogi és gazdasági szabályozás felülvizsgá-lata és reformja szükséges. A lakosság jelentôs része a mezôgazdaságitevékenység mellett a biztos jövedelmet jelentô közeli ipari munkahelyekre


123

ingázik, ún. kétlaki életmódot folytat. Tekintettel arra, hogy ebben a tér-ségben ipari fejlesztések a hosszú távú idôszak folyamán sem várhatók, cél-kitûzés, hogy jelentôsen javuljanak a települések infrastrukturális ellátásifeltételei, különös tekintettel az ingázásra.A települések: egymás közti kapcsolatát jelentôsen javítaná a Felsôszöl-

nök–Kétvölgy közötti összekötôút megépítése, és el sôsorban a kishatárfor-galmat szolgáló felsôszölnöki határátkelô megnyitása.A határzugban – érintetlen természeti környezetben – fekvô kis telepü-

lések domborzati és klimatikus viszonyai, jellegzetes né pi építészeti emlékeikülönösen alkalmassá teszik falusi, rek reációs üdülés kialakítására. Ennekakadálya a már említett két határközelség, és fejletlen infrastruktúra.”

Rába-völgyA Szentgotthárdtól Sárvár körzetéhez tartozó Kemeneshátat is érintô Rába-vidék sajá-

tos feladatai elsôsorban víz ügyi, de nemcsak azok. A következô településeket sorolták ide,amelyek egy része a Rába jobbpartján inkább hegyháti jellegû, de téeszközpontja a Rábamellett van (Csákánydoroszló és Rátót.)

1. Csákánydoroszló2. Felsômarác3. Hegyhátszentmárton4. Ivánc5. Rátót6. Gasztony7. Nemesmedves8. Vasszentmihály9. Csörötnek10. Rábagyarmat.Az említett falvak szintén – nagyobbrészt – Batthyány-uradalmak részei voltak, de

Iváncon gróf Sigray Antal, a Szent gotthárdhoz közeli Csörötneken, Rábagyarmaton pedigaz apát ság volt a földesúr, vagyis egy nagyobb gazdasági egység része voltak 1945 elôtt.Kisebb egységekre bontása erôforrásai kat csökkentette, de azok mégis jobbak az Ôrségnélés a Vend vidékénél. Kivonat a fejlesztési tervbôl:

„A gazdaságilag elmaradott térségek közül a viszonylag legfej lettebb telepü-lések külön lehatárolásra is ennek következté ben került sor. Gyorsabb fej-lôdésüket a jó közlekedési kapcso latok, az ipari munkahelyeket biztosítóvárosok közelsége (Kör mend, Szentgotthárd), a kedvezôbb talajadottságokhatározták meg. A térség termelôszövetkezeteinek viszont súlyos gondotjelent az állandó árvízveszély, a gyakori belvízkárok, amely révén a gazdál-kodás stabilitását nem tudják biztosítani. A mezô gazdaság problémáinakmegoldását hosszú távon a termelôterüle tek belvízrendezése (komplex meli-orációja), a Rába folyó sza bályozása jelentheti. Ezek a beruházások nagyköltségeket jelen tenek, népgazdasági megtérülésük csak hosszabb távlatbanelkép zelhetô. A környékbeli nagyobb vonzásközpontok zöldség-gyümölcs


124

ellátásában a helyi termelôszövetkezeteknek és a háztáji gazdaságoknaknagyobb szerepet kellene vállalniuk.A térségben önálló ipari üzemek nincsenek, jelentôsebb telepí tésre – a

közelben lévô ipari központok munkaerôfelvevô képessége miatt – hosszabbtávon reálisan nem lehet számolni. Az érintett településeken a népesség-megtartó képesség növelése érdekében elsôsorban a lakossági infrastruktú-ra fejlesztése jelenthet elôrelépést.”


125

A Vasi-Hegyhát és a Kemeneshát délnyugati részeA megye vezetôi értékelték a Hegyháti program végrehajtását és megállapították – többekközt – hogy: „A program sikeres végrehajtásának és eredményessé gének feltétele volt, hogy akitûzött célok gazdaságilag meg alapozottak legyenek, s igazodjanak a tájegység természeti-tár -sadalmi adottságaihoz, hagyományaihoz.”A területen lévô téeszek termelési értéke 1974-ben 81%-a volt a vasi átlagnak, és a

továbbiakban sem tudtak a ter vezett mértékben felzárkózni, mert ebben az idôszakbancsökkent az állami támogatás is. A további összegezô helyzetképre utalva: „A területen élôlakosság száma 1985-ben 7,5%-kal fo gyott 1980-hoz képest, 1970-hez viszonyítva pedig19,8%-kal volt kevesebb.”A meliorációval összefüggô értékelés: „A megfogalmazott elképzelések közül legnagyobb

el maradás a meliorációban van, ilyen célra az V. és VI. ötéves tervidôszakban 57 millió Ft-otfordítottak, ami azt jelenti, hogy a szükséges munkák csupán egy tized részét végezték el.”

A Vasi-Hegyháton elvégzett melioráció: (ha)

Bekerülés1976–80 1981–85

évekbenÖsszesen: 38.259 19.302ebbôl:

Szarvaskend 4998 8857Nádasd 3452 414Gersekarát 12180 3327Hosszúpereszteg – 54Csehimindszent 1542 1025Kám 6739 2724Petômihályfa 1803 1221Vasvár 4051 980Rábahídvég 1850 700Olaszfa 1454 –Bérbaltavár 190 –Nyôgér – –

A további megállapításokból:– Csökkent a régi, lepusztulóban lévô gyümölcsösök felújítása.– A téeszek kezelésében lévô erdô növekedett, elérte a terüle ten lévô erdôk 20,4%-át, ésjavult az erdôgazdálkodás is.

– A vágóállat és a tejhozam jobb volt a Vasi-Hegyháton a me gyei átlagnál.– A melléküzemágakban folyó ipari tevékenység 10 év alatt húsz szorosára nôtt és a fog-lalkoztatottak 27,7%-a dolgozik ezek ben.

– Csökkent a beruházási összeg: 1981–85 között 17,7%-ot kap tak, míg elôtte: 1976–80-ban 20,4%-ot. Ez tovább fokozta a terület téeszei és a vasi téeszek közti különbségeket.


126

– Az ipar a Vasi-Hegyháton jelentéktelen, a szakképzett munka erô ingázik, az ipartele-pítés üteme lelassult.

– A közlekedés a közutakon nôtt, a hírközlés fejlôdése nem kie légítô.– A vízellátás javult, 1975 elôtt négy településen volt vezeté kes ivóvíz, a VI. ötéves tervvégén 23 községben és a Szajki-tó környékén. A szennyvízelvezetés Vasváron javult, atöbbi területen jórészt megoldatlan.

– A villanyáram szolgáltatása kiterjed minden településre.– A Hegyhát 36 községében az V. és VI. ötéves terv idôszakában 919 lakás épült, ebbôlVasvárott 42%, a továbbiakban az építések feltételeit javítják.

– Javult az egészségügyi ellátás. Az óvodai férôhely száma 695, és ez 110,7%-os kihasz-náltságú. A körzeti iskolák mel lett mûködô napközikben az ellátás szintje 37,6%-os ésnem éri el a megyei 45,3%-ot.

– Javult a boltok felszereltsége és az áruellátás.

Mindezek – és más tényezôk – alapján döntöttek a vasi vezetôk a Hegyhát fejlesztésé-nek további feladatairól: „Ismerve a térségek adottságait, fejlesztési igényeit és lehetôségeit,továbbá a megvalósításhoz rendelkezésre álló eszközöket, a megyei tanács idôbeni, területi éságazati prio ritást határozott meg. Ennek értelmében a hosszú távú felzárkóz tatási program elsôfelében kiemelten kell kezelni a hegyháti tájegységben elhelyezkedô mezôgazdasági nagyüzemekfejlesztését. Ezzel egyidejûleg a legszûkebb keresztmetszetek feloldását, és a hatékony beruházá-sok megvalósítását a többi területen is támogat ni indokolt.”

A kiemelt fejlesztendô terület községei:01. Keléd (Jánosháza társközsége) 17.Gyôrvár02.Hosszúpereszteg 18.Hegyhátszentpéter03. Bögöte 19. Andrásfa04. Vashosszufalu 20. Petômihályfa05.Kám 21.Gersekarát06. Szemenye 22. Telekes07.Csehimindszent 23. Sárfimizdó08. Csipkerek 24. Szarvaskend09.Mikosszéplak 25.Döbörhegy10. Csehi 26.Döröske11.Bérbaltavár 27.Halastó12.Nagytilaj 28.Nagymizdó13. Oszkó 29.Nádasd14. Olaszfa 30.Daraboshegy15. Pácsony 31.Hegyháthodász16.Vasvár 32.Hegyhátsál

33. Katafa

Közigazgatási szempontból differenciálásra szorul a 33 község, amelynek a Körmendközelében lévô 24-tôl 33-ig jelzett sorszámú községei oda, a többi pedig Vasvárhoz tarto-


127

zik; dombozati nézôpontban viszont „kilóg” az 1., az 5. és a 6., mert azok inkább sík terü-letûek. A Vasvár központú dombvonulati, sza bad térségû jellemzô leginkább közösNádasdtól egészen Hosszúperesztegig, átlóban pedig Gyôrvártól Csehimindszentig. Túl -nyomó többségében a Festetics-uradalom vasvári majorságához tartoztak 1945 elôtt, de aBatthyány-, a Széchenyi-birtokok – és egyéb nagybirtokok – is elôfordultak a Vasi-Hegy-háton.Mielôtt a fejlesztési terv fôbb vonalaira térnénk, iktassunk ide néhány jellemzô adatot,

kibányászva a dr. Horváth Sándor által szerkesztett „Vas megyei Termelôszövetkezetek év -könyve 1985” címû összegezésbôl.

Vas megye téeszeinek aranykoronaérték és terület,valamint búzatermési átlag (1985) szerinti csoportosítása

I. csop. 30–40 Aranyko rona Terület Szántó Búzatermésaranykorona ér ték ha-ként ha ha 1985 ha-kéntközötti: szántóBük, Lenin 36.00 1756 1398 4560 kgChernelházadamonya 30.05 3255 2474 4743Csepreg, Gyôze lem 32.02 2150 1671 4224Egyházashetye, Berzsenyi 3022 2474 5206Nagysimonyi, Dózsa 5238Simaság, Május 1. 33.05 3450 2778 4537Szombathely, Felszabadulás 35.26 1773 1089 4513Szombathely, Kertész 50.33 23 6 (kertészeti)Vasszécsény, Petôfi 32.45 3360 2746 4629

II. csop. 20–30aranykorona közötti:Acsád, Szabad Föld 20.60 2936 2438 4617 kgCelldömölk, Sághegy-alja 21.19 4152 2873 4430Gencsapáti, Savária 23.62 3899 2785 4127Hegyfalu, Répce m.i. 24.12 2452 1907 4893Horvátzsidány, Jurisics 24.47 4146 2864 4200Ikervár, Gyöngyös-Rábam. 22.54 7797 5788 4051Jákfa, Úttörô 21.10 2843 2186 4799Körmend, Vöröscs. 28.06 2107 1437 4352Molnaszecsôd, Rábam. 23.80 3425 1993 3414Nemesbôd, Lenin 20.08 1789 1562 4318Püspökmolnári, Rába 21.12 1376 1027 5020Rátót, Fenyvesalja 21.57 4507 2045 2572Répcelak, Nagymezô 20.93 4384 3603 5401Rum, Vöröscsillag 23.00 2058 1418 4726Sárvár, Kossuth 29.70 2319 1908 5206


128

II. csop. 20–30aranykorona közötti:Sorkifalud, Sorokm. 21.00 3543 2517 5966Söpte, Magyar-Szovjet B. 24.31 4044 3408 5350Szombathely, Pannónia 26.49 4710 3770 4710Torony, Aranypatak 22.01 2547 1856 4210Vasalja, Pinka m. 23.15 2420 1379 4178Vép, Rákóczi 26.59 1973 1628 4110

III. csop.20 aranykorona alatti:Bajánsenye, Kerkam. 10.38 4254 2011 3449Bérbaltavár, Hunyadi 16.44 2490 1436 3477Csákánydoroszló, Kossuth 16.04 5627 3219 3051Csehimindszent, B. Kal. 16.39 3542 2362 3308Egyházasrádóc, Új Élet 16.82 3246 2511 4213Felsôcsatár, Népek B. 17.18 3542 2523 4000Gersekarát, Petôfi 15.45 2983 1733 4214Gérce, Béke 16.21 3636 2796 4567Hosszúpereszteg, Egyetértés 15.21 4378 3176 3651Ják, Egyetértés 13.83 4700 3455 3285Jánosháza, Bolgár-M. 18.85 6703 5108 4093Kám, Kisfaludy S. 14.04 2468 1345 2138Kemenesmagasi, Hal.s. 13,89 3815 2582 4799Kemenesszentmárton 16,06 6250 4167 6010Kenyeri, Egyetért. 12,20 4897 3933 4417Kôszegszerdahely 16,99 3842 2023 2890Nádasd, Egyetértés 16,52 3556 1863 3562Nemescsó, Jurisich 19,90 1900 1390 4150Nyôgér, Hegyhát 15,37 3220 1817 3765Olaszfa, Dózsa 16,04 4729 2681 3321Ostffyasszonyfa 15,61 2235 1655 5458Ôriszentpéter, Ôrség 9,00 5631 2545 697Petômihályfa, Hegyhát 15.05 1967 1061 3610Rábahidvég, Úttörô 18.00 2290 1607 3726Rádóckölked, Határv. 18.41 2748 1938 3322Szarvaskend (Döröske) 16.82 3572 2163 3519Szeleste, Kôrism. 15.13 3292 2520 3809Vasvár, Kossuth 13.15 4121 2065 3409Kisrákos, Ôrségi Szakm. 10.56 2736 1574 3068Szentgotthárd, Vendv.Sz. 10.36 2075 255 2163


129

A táblázatból a megye domborzati-talajviszonyait hozzávetôlegesen ismerôk számára is kivilág-lik, hogy a Vasi-Hegyhát, az Ôrség és a Vendvidék téeszei (szakszövetkezetei) a legalacsonyabb,vagyis a III. csoportba, a 20-on aluli arany koronás területek közé tartoznak. Kiemelve a témánkszemszögé bôl érintett Hegyhátot s ezen belül Szarvaskendet (Döröskét), elôrebocsátva néhánynézôpontot:1. A gabonatermesztés érdekében kedvezôbbek voltak 1985-ben a szabályozók, mint azállattenyésztésben, holott a természeti és a talajviszonyok a Hegyháton általában in kábbkedveznének az „állattenyésztési profilnak”. Ezért pl. Szarvaskenden is, mégis a „gabo-naprofilt” szorgal mazták elsôsorhan. (Vincze Erzsébet fôkönyvelô közlése.)

2. Hogy a termésátlagokban mégis vannak kivételek, pl. Gersekarát, az az intenzíven terme-lésnek, a mûtrágyázás nak tulajdonítható az aranykoronaérték alacsony volta mellett is.

A Vasi-Hegyhát téeszeinek néhány adataAranykorona összterület Szántó Búza ter-érték ha-ként ha. terület ha. mésátlag a szántónál 1985-ben

ha-ként kg

Keléd, Jánosháza társközsége, Bol gár-Magyar Barát ság TSz 18.85 6703 5108 4093

Hosszúpereszteg Bögöte, Vashosszú falu, Egyetértés TSz 15.21 4378 3176 3651

Kám, Szemenye, Kisfaludy S. 14.04 2468 1345 2138

Csehimindszent, Csipkerek, Mikosszéplak, Csehi, Búzakalász TSz 16.39 3542 2362 3308

Bérbaltavár, Nagytilaj, Hunyadi TSz 16.44 2490 1436 3477

Oszkó, Olaszfa, Pácsony, Dózsa TSz 16.04 4729 2681 3321

Vasvár, Kossuth Tsz 13.15 4121 2065 3409

Gyôrvár, Petômihályfa,Hegyhátszentpéter, Andrásfa, Hegyhát 15.05 1967 1061 3726

Gersekarát, Telekes, Sárfimizdó 15.45 2983 1733 4124

Szarvaskend, Döröske, Döbörhegy, Halastó, Nagymizdó, Hegyháti E. 16.82 3572 2163 3519

Nádasd, Daraboshegy, Hegyháthodász, Hegy hátsál, Katafa, Egyetértés TSz 16.52 3556 1863 3562


130

A 33 község téesze közül egyedül a Keléd-Jánosháza-i több, a többi mint 17 aranyko-ronaérték alatti. (Keléd a Hegyháthoz számít, de a téesz többi községe: Jánosháza, Duka,Kemenespálfa, Kissomlyó, és Nemeskeresztes nem, ezért több ott az a.kor. érték.) Az 1985-ösaszályos év gyengébb termést hozott az átla gos értéknél, amely a Hegyháton az összered-ményt 49%-kal csök kentette – amint dr. Németh Miklós írja a „Vas megyei Termelô -szövetkezetek Évkönyv 1985” címû kiadvány 7. oldalán, de keve sebb termett, illetve jöve-delmezett az Ôrségben (86,4%), a Határmentén (49,5%) is, tehát 1984-hez viszonyítva atéeszek rosszabb évet zártak. Indokolt tehát a Hegyhát és az Ôrség kie melt segítése.Rátérve a fejlesztési tervre: A fejlesztés fô területe a mezôgazdaság. A Vasi-Hegy hát tée-

szeiben 1985-ben 134.304 ha volt a szántó, a területük 68,7%-a; 1891 ha a gyümölcsös,területük 1,0%-a; 2371 ha a gyep, területük 12,1%-a; 27.245 ha az erdô, a területük13,9%-a. Az összes téeszterület 195.381 hektár volt. Az adatok tehát a szántóföldi növe-lés túlsúlyára utalnak. A búza átlagtermése a megyében 1983-ban 3956 kg volt ha-ként,1984-ben 5066, 1985-ben 4174. Az 1985-ös eredmény: 13 téesz termelt 3500 kg alatt; 8téesz 3501–4000 kg között; 16 téesz 4001–4500 között; 12 téesz 4501–5000 között; 6téesz 5001–5500 között; 1 téesz 5501–6000 között és 1 téesz 6600 kg felett.

Összevetés a Vas megyei téeszek egészében és a Vasi-Hegyhát téeszeiben elért1 fôre jutó részesedésben (Ft)

Vasi-téeszek (Ft) Vasi-Hegyháti téeszek1975 1980 1985 1975 1980 198530.485 45.062 61.093 28.367 41.073 57.443

(Megjegyzés: a Hegyháti Egyesületben Szarvaskenden, amint je leztük, az átlag alattijövedelmet érték csak el.)

A fejlesztési terv elkészítése elôtt pályázatot hirdet tek, amelynek eredményeit öt válto-zatban tartalmazza a tervezet:Az I. változatban 51 településre 587.824 (Ezer Ft-ban) és ebbôl a Hegyhátra 476.399

a tervezett beruházás. (81%)A II. változatban 41 településre 711.066, ebbôl a Vasi-Hegyhát ra 560.641 (78,8%) A III. változatban 39 településre 931.266, ebbôl a Vasi-Hegyhát ra 699.066 (75,1%) A IV. változatban 50 településre 721.212, ebbôl a Vasi-Hegyhát ra 504.587 (70,2%) Az V. változatban 48 településre 846.820, ebbôl a Vasi-Hegyhát ra 759.466 (89,7%/Megjegyzés: A beruházások forrása: saját, hitel, egyéb és terü letfejlesztési, hozzájárulás

(teho), ezeket nem részleteztük. A fenti kiemelések „A gazdaságilag elmaradott térségek fel-zárkóz tatását elôsegítô területfejlesztési alap és a megyei támogatás felosztása” c. elôterjesz-tésbôl valók. Külön táblázatokat készí tettek. „Az elôzetes pályázat összesített anyaga” cím-mel, ezt ter jedelme miatt nem közöljük. Az említett öt változat pénzeszközei nek arányai-ról mezôgazdaság, ipar, kereskedelem és tanácsi bontás ban készült összegezô táblázat,amely a többi közt a 12. volt.


131

A 12. táblázatI. változat II. III. IV. V.

mezôgazdaság 68% 55% 61% 42% 58%tanácsi 23% 23% 22% 23% 23%keresk. 9% 9% 7% 10% 10%ipar – 13% 10% 25% 9%

A 13. táblázatI. változat II. III. IV. V.

mezôgazdaság 95% 78% 85% 60% 80%tanácsi 5% 5% – 8% 5%keresk. – 17% 15% 32% 13%ipar 1% 1% 1% 1% 2%

A különféle variánsokról döntöttek az illetékes tes tületek, ezek az általunk részleteseb-ben vizsgált gazdasági egységekben – kisebb módosításokkal – elôször egy évre jóváhagy-ták a fejlesztési tételeket. Ismertetjük a variánsokból a Döröskéhez közel esô téeszeket.

Beruházási tervezetek a Vasi-Hegyhát és az Ôrség Körmendi (volt), járásához tartozó néhány községben (ezer Ft)I. változat II. III. IV. V.

Bajánsenye 24.000 24.000 101.000 81.000 16.00037.000 37.00016.000 16.000

Csákánydoroszló 4.500 4.5 00 40.000 40.000 4.500Gersekarát 6.000 6.000 6.000 6.000 6.000

12.000 12.000 12.000 12.000 12.00010.000 10.000 39.000 13.500 39.0001.000 13.500 13.500 3.000 13.50013.500 3.000 3.000 2.000 3.0003.000 2.000 2.000 4.600 2.0002.0005.000

Nádasd 27.700 7.001 49.000 33.502 49.00033.502 27.700 33.502 7.001 33.5027.001 7.001 7.001

Ôriszentpéter 8.000 8.000 20.000 20.000 8.0006.000 6.000 14.000 8.000 6.000

6.000Szarvaskend 45.000 45.000 11.500 11.500 11.500

11.500 11.500 14.000 14.000 14.00014.000 14.000 23.000 23.000

Vendvidék 7.425 7.435 - 7.425 1.500


132

I. változat II. III. IV. V.Ôrség 4.500 8.000 53.400 1.800 1.500

1.000 6.000 – 1.500 1.0001.500 1.000

Rátót – – – 6.254 6.254

Alapvetô kérdés, hogy a vasi elmaradott területek fej lesztéséhez milyen pénzeszközökállnak rendelkezésre. Ideiktat juk a tervezetnek erre vonatkozó részét.

„A társadalmi-gazdasági program eszközrendszere: A megye gazdaságilag elmaradott térségeinek felzárkóztatására az alábbianyagi eszközök állnak rendelkezésre: 1.) Területfejlesztési AlapAz Országos Tervhivatal elôzetes tájékoztatása alapján Vas megye a VII.ötéves tervidôszakban összesen mintegy 220–240 millió Ft központitámogatásban részesül. Ennek éves bontása – a kiadott irányelvek figyelembevételé vel – vár-

hatóan a következôképpen alakul (ezer Ft):

1987. év 1988. év 1989. év 1990. év 1991. év Összesen:15.500 39.500 60.000 75.500 39.500 230.000

A népgazdaság helyzetének alakulásától függôen a tervidôszak ban továb-bi kb. 60 millió Ft fog a megye rendelkezésére állni, melynek felhasználásaa tervezés jelenlegi szakaszában nem ke rült figyelembevételre.

2.) Tanácsi pénzeszközökVas Megye Tanácsa VII. ötéves tervében az egységes pénz alapból 98

millió Ft-ot különített el a gazdaságilag elma radott térségek – elsôsor-ban infrastrukturális – felzárkóz tatására. Ennek éves ütemezése:

1987. év 1988. év 1989. év 1990. év38.000 40.000 10.000 10.000

Az összeg céltámogatásként kerül felhasználásra.A térség helyi tanácsai a középtávú tervidôszakban további 440 mil-

lió Ft fejlesztési célú felhasználással számolnak.

3.) Egyéb pénzeszközökA megyei tanács és az érintett helyi tanácsok rendelkezé sére álló Terü-letfejlesztési Alap és tanácsi pénzeszközök különbözô változatok szerin-ti felhasználása – a jelenleg érvényes szabályozó rendszer, hitelfeltételek,stb. figye lembevételével – további mintegy 500–600 millió Ft decentra -lizált pénzeszköz (MÉK, KM, OIH, Belker. Min., SZÖVOSZ, Ipari


133

Min., stb.) bevonására ad lehetôséget. Dr. Bors Zoltán tájékoztatójábóltudjuk, hogy – minden forrást tekintve – egy milliárd 400.000 Ft-ra szá-mítanak, amely folyamatosan kerül felhasználásra, az eredményektôl isfüggôen.

4.) A rendelkezésre álló pénzeszközök hatékony felhasználása mellett job-ban ki kell használni a gazdasági szabályozó rendszer e térségek fejlesz-tése szempontjából elônyös le hetôségeit (pl: ágazati kedvezmények, árki-egészítések, fejlesztési hozzájárulások, szakembertámogatási keret, adó -kedvezmény, stb.). A szabályozórendszer keretein belül – a gyorsabbütemû fejlesztés érdekében – további olyan terüle ti típusú szabályozóelemek bevezetése is szükséges, melyek az elmaradott térségekben alkal-mazhatók.A térség dinamikusabb fejlôdése szempontjából az alábbi sza bályozómódosítások a legszükségesebbek:– a térségben a struktúraátalakítást szolgáló fejlesztések mentesüljeneka felhalmozási adó fizetési kötelezettség alól,– a legkritikusabb pénzügyi helyzetben lévô mezôgazdasági nagyüze-mek végleges pénzügyi rendezése,

– a termelési adó visszatartási kedvezmény növelése.– a szarvasmarha ágazat jövedelmezôségét javító intézkedések,– a szakemberek letelepítését segítô támogatások körének bôvítése,– a meliorációs munkák 100%-os állami támogatása az elmara dott térségben,– az élelmiszer kiskereskedelemben árrésbôvítés intézkedések,– az aprófalvas térségek tömegközlekedésének nagyobb mértékû államitámogatása,

– a földrendezést hátráltató jogi szabályozás (földtörvény, szövetkezeti tör-tény) korszerûsítése.”

Mit várnak ennek a nagyszabású tervezetnek a meg valósításától a VII. ötéves terv idô-szakában?

„A gazdaságilag elmaradott térség népességmegtartó és eltartó képességé-nek növelését elsôsorban a térségben gaz dálkodó szervezetek jövedelemter-melô képességének fokozásával, valamint a termelô és lakossági infrastruk-turális ellátás szín vonalának javításával lehet elérni. E célok megvalósításá-nak érdekében a VII. ötéves tervidôszak fejlesztései a gazdaság csaknemminden területét, ezen belül is kiemelten a mezôgazda ságot érintették.A mezôgazdasági fejlesztések javítják a szövetkezetek alapte vékenységé-nek feltételeit, erôsítik az alaptevékenységen kívüli termelést, ezzel növelvea mezôgazdasági üzemek gazdálkodásának hatékonyságát és jövedelemter-melô képességét. A termelôszövet kezetek gazdasági helyzetének erôsödésé-vel növekszik a foglal koztatottak jövedelme, csökkennek a gazdaságok mun-kaerô gondjai.”


134

Az általános célok megvalósítását azonban a követke zô gondok nehezítik – idézzük.

„Az elmaradott térségek mezôgazdasági üzemeinek a VII. ötéves terv -idôszakra tervezett beruházásainak összértéke hasonlóan a megyei értékhez,nem éri el a VI. ötéves tervben megvalósított beruházások összegét. A ter-melô- és szakszövet kezetek összesen 695 millió Ft fejlesztési pénzeszközzelszá molnak, amelynek 71%-a saját forrás, 11%-a hitel és 18%-a államitámogatás. Az alacsony hitel részarány magyarázata, hogy az üzemek akorábban felvett kölcsönök visszatérítésével küsz ködnek, s anyagi helyzetük,gazdasági kilátásaik sem teszik le hetôvé újabb hitelek felvételét. A fejleszté-sek naturális megosz lása a következô képet mutatja: A 19 üzem közül 10fafeldolgozó kapacitását kívánja bôvíteni, illetve korszerûsíteni. Általánostapasztalat, hogy a termelôszövetkezetek pénzügyi nehézségeik és a csökke-nô állami támogatás következtében nem tudnak lénye gesen változtatni azalaptevékenységüket meghatározó környezeti feltételeken, ezért csekélyanyagi eszközeiket inkább gépbeszer zésre, a melléküzemági tevékenységekfejlesztésére fordítják. A tervidôszakban 9 szövetkezet számol meliorációval,összesen 5270 hektáron (ez csekény része annak a területnek, amelynekmeliorációja feltétlen indokolt).Az üzemek mintegy 3000 tehén- és sertésférôhely bôvítést ter veznek, a

terménytároló kapacitást közel 3500 tonnával növelik. Az állattenyésztéstérintô fejlesztéseket jellemzi, hogy a pia ci igényekhez jobban igazodó szer-kezet kialakítása került elô térbe néhány termelôszövezetnél. Ennek megfe-lelôen a következô öt év folyamán a baromfitartás területe a térségek üze-meiben közel 11.500 m2-rel gyarapszik.”A továbbiakban részletezik az infrastruktúra, pl. a közlekedés, vízellátás,

üzleti hálózat, hírközlés, lakásviszo nyok, stb. helyzetét, fejlôdését, kiemelveaz iparra vonatkozó részt:„Az ipar területileg alapvetôen a meglévô bázisok ter melési szerkezeté-

nek korszerûsítésével, a piaci igényekhez iga zodva, az erôforrásokat hatéko-nyabban hasznosítva fejlôdik. A megvalósuló beruházásokkal javul az ipariüzemek termékszer kezetének exportképessége, valamint a gazdálkodás haté-konysága, a mezôgazdasági kiegészítô és melléküzemágak, a szövetkezetiipar nagyobb arányban részesedik a foglalkoztatásban, növekszik szerepüka területileg arányosabb iparszerkezet kialakulásában.A beruházások eredményeképpen emelkedik az ipari üze mek szakképzett

munkaerô-kereslete. Jelentôs munkaerô-igénnyel jelentkezik: a térségen kívü-li, de ahhoz szorosan kapcsolódó szentgotthárdi iparfejlesztés (Rába-gyár).A mezôgazdasági és az ipari üzemek támogatáson felül infra strukturális

fejlesztésére is sor kerül, melyeknek kettôs célja van: egyrészt a növekvô ide-genforgalmi igények kielégí tése, a fogadó kapacitások mennyiségi és minô-ségi színvonalá nak emelése, másrészt a helyi lakosság jobb minôségûellátásá nak biztosítása (melegkonyhás vendéglátóipari egységek, szállodák,


135

stb.). A tanácsi és lakossági pénzeszközökbôl megvalósuló infrastrukturálisfejlesztések az alapellátás színvonalának emelé sét, a magasabb szintû ellátáselérhetôségét biztosítják. Ezt a feladatot a tanácsok az alapellátás terén, elsô-sorban a meg lévô intézmények felújításával, bôvítésével, a mûködés tárgyifeltételeinek javításával kívánják elérni.Várhatóan a VII. ötéves tervidôszakban a térség vala mennyi települése ren-delkezik majd egészséges ivóvízzel. A gazdálkodó szervezetek gazdaságipotenciáljának erôsödésével javul a térségben élôk jövedelmi helyzete,növekszik a tanácsok szabályozott bevétele, az infra struktúra fejlesztési lehe-tôsége. A megvalósuló beruházások következtében több mint 400 új, szak -képzett munkaerôt foglakoztató munkahely létesül. A társadalmi- gazdasá-gi program VII. ötéves tervi megvalósíása biztosítja a térségben lakók élet-színvonalának emelkedését, a gazdaságnak és az életkörülményeknek amegye és az ország többi területének fejlettségi szintjéhez való. közelítését.”

Ez dr. Bors Zoltán megyei tanácselnök szerint csak több ötéves terv idôszakában érhe-tô el.A nagyszabású Vasi-Hegyháti fejlesztési tervekbôl – amint erre utaltunk – Döröske-

Szarvaskend is részesül. A közsé gi tanács is tervez kisebb-nagyobb beruházásokat.


136

Döröske jövôje a víztározó!

(A VASITERV által kidolgoztatott fejlesztési terv)

Az emlegetett elsô Hegyháti program idején a körmendi járás területére esô vízügyi ter-vekrôl Nagy Józseftôl kaptuk a következô adatokat:Kezdjük egy szubjektív megjegyzéssel: a döröskei víz tározó „atyja” Nagy József! A

bábáskodók közül Molnár István akkor körmendi párttitkár, Kovács Antal, a Vas megyeiMSZMP elsô titkára, Gonda György tanácselnök nevét illik a krónikásnak meg említeni.Nagy József (az elemiben a szerzô padszomszédja és cimborája) az Ôrségi Vízrendezé-

si és Talajvédelmi Társulat el nöke segítette kidolgoztatni a terveket, amely közös összefo -gással – helyi téesszel és a Vízügyi Igazgatósággal együtt mûködve készült el. A gondolatelôször úgy merült fel, hogy a Bogrács-patak völgyében, annak keleti oldalán Döröskeközség ÉK-i részén társadalmi munkában strandfürdôt szerettek volna létesíteni és kértéka vízügyi igazgatóság erre vonatkozó vé leményét. Részletek a terepvázlatból, amelyet NagyJózseftôl kaptunk:A Bogrács-patak balpartja és a Döröskére levezetô közlekedési út által határolt terüle-

ten fákkal és bokrokkal tarkított rét van, amely ideálisan kialakítható olyan kultúrterület-té, ahol nemcsak a község, hanem a környezô települések dolgozói is pihenést és felüdü-lést találhatnak. A tározó léte sítésének gondolata szükségszerûségbôl merült fel, a strand -fürdô biztonságos vízellátása, és megfelelô hôfokú víz bizto sítása végett, de kézenfekvô volta gondolat, hogy a kedvezô adottság kihasználásával a mezôgazdaságnak is kedvezô álla -potot teremtsünk a tározó vízhasznosításával. Meg kell jegyezni, hogy többek között adöröskei termelôszövetkezet is azok közé tartozik, akiknek az öntözési igényét a vízkészlethiányában nem lehetett kielégíteni. A számítások szerint 150–200 hektár területet tudnakbelôle öntözni.A 11,6 hektár vízfelületû tározó építésére 1.782.000 Ft-ot használtak fel. A tározó

300.000 m3 víz befogadására al kalmas.Hogyan hasznosítják a döröskei tározót? (Vincze Er zsébet, a téesz fôkönyvelôje ígért

erre vonatkozó adatokat, de az éppúgy nem érkezett meg, ahogyan errôl a Verbovszki Ist-ván téeszelnökhöz írott levelemben már szó esett.)A helyszínen szerzett ismereteim szerint – amelyet Molnár Miklós és felesége, a fürdô-

ház (régi kovácsmûhely) gondnokai kiegészítettek – egyre több pénzhez jutnak a fürdô -zési díjakért, a horgászó-stégek létesítésébôl, vagyis a téesz számára ez az „üzemág”, ahogyelmondták, nem ráfizetéses. A ven déglátói árusítás is hoz valamit a konyhára. A tározótehát nem okoz különösebb gondot, sôt, a jelzettek mellett is növekedett a jövedelem. Nemaz ott dolgozókon múlik, hogy milyen a „kon cepció.”Az évek során ugyanis az történt, hogy a tározó tel jesen a téesz hatáskörébe került át,

ott pedig – ahogy mondani szokták – nem láttak benne távlati fantáziát. Nagy kár, merttalán évtizednyi idôt vesztegettek el!Földes Sándorné, az öt község egyesített tanácsának elnöke szerencsére megrendelte a

VASITERV-nél a tározó és kör nyékének rendezési tervét. Czeiner Gábor tervezô, Rajkay


137

László építész és osztályvezetô Takáts István közlekedési tanácsos, és közmûszakértô, továb-bá Heckenast János mûszaki igazgató és Bende László ig. helyettes 1986. június hóbanSzombathelyen keltezte azt a tervezetet, amelybôl kivonatokat iktatunk ide. A következôte rületek, az intézmények, a tó környéke is a zártkert, közlekedés közmû és az elôzmény-iratok. Sorra véve ezek legfontosabb megálla pításait.

Az elôzmények:– A VASITERV 1980-ban 5-6955 törzsszámon készített rendezési tervprogramot aDöröskei víztározó környékére. A Bogrács-patak duzzasztásával 1976-ban kialakítotttó helyzete akkor telje sen bizonytalan volt.

– Megvalósulási terv nem készült, így a partvonal azonosítása csak hozzávetôlegesen voltlehetséges.

– Az MTSZ a tóban üzemszerû haltenyésztést kezdett meg, mely a strand lehetôségét kizárta.– A szomszédos zártkertben, különösen a község belterületéhez közvetlenül kapcsolódó„Szentegyház” zártkerti egységben a földrészletek adás-vétele növekedett, és nagyobbarányú hét végiház-építés indult meg.

A program tartalmazta a– a község belterületén áthaladó útvonal korrekciójának (kivál tásának) javaslatát.– a tó nyugati oldalán strand elhelyezését,– a tó körüljárásának biztosítását,– a zártkerti építés szabályait.

A haltenyésztést az MTSZ idôközben megszüntette, a tóban csak horgászati céllal tele-pít halakat és strandot üzemeltet.Az 1985. okt. 5-én tartott helyszíni programkialakító tárgyalás a fôbb elveket az aláb-

biakban határozta meg:– a víztározó körül 25 m széles sávot építési tilalom alatt álló területként kell szerepeltetni,– a VASITERV a Cser aljai zártkert bôvítését, valamint az 1328–29 hrsz-ú földrészletekmegosztását bedolgozza a programba,

– a helyi tanács és a termelôszövetkezet kezdeményezi a tulaj donviszonyok rendezését.

1985. november hónapban a VASITERV elôzôk alapján elôzetes programjavaslatotadott ki a feladatok egyeztetése céljából. Mivel a tó a külterülettel határos és a kialakulóüdülôterü lettel kapcsolatos ellátási és szervezési feladatok a belterü lettôl elválaszthatatla-nok, az üdülôterület és zártkert csak a község belterületével együtt vizsgálható.A népességvizsgálat: (Döröske)1960-ban 335 fô1970-ben 254 fô1980-ban 192 fô (33% 60 év feletti)1984-ben 162 fô

Lakónépesség tényleges fogyása 1970–79-ig –24,4%1980–84-ig –15,6%

A lakónépesség növekedése nem várható.


138

Épületvizsgálat: (Döröske)Vizsgált lakóépületek száma: 77 db melybôl rossz állagú 4 dbúj állagú 2 dbközepes 71 dbÁtlag 2,1 fô/lakás.Várható, hogy a lakóházak egy része távlatban nyaraló funkciót fog betölteni.

Intézmények Döröskén:A lakosság számához viszonyítva elégséges. Vegyesbolt 51 m2

Italbolt 47 m2

Klub könyvtárIskolaépület a körmendi úttörôk táborozására van berendezve. (Körzeti iskola Szarvas-

kenden)Temetô a lakóépületektôl mért 50 m távolságon belül csak kegye leti parkként tartha-

tó fenn, a megmaradó része elégséges.A következô helyszíni leírások egyúttal azt is jel zik, hogy Döröske és a tározó festôi kör-

nyezetben helyezkedik el!

A tó és környéke, a zártkertek:A tó vízfelülete 195.00 A.P. 194,325 Bf. vízmagasság nál 11,6 ha. (terv szerint)

Vízmélység déli végen cca l,0 m északon cca 6,00–8,00 m.

Tóparti sáv:Nyugati oldal: A község belterülete felôl a partvonal felé lejtô. A gáttól dél felé halad-

va 100 m-es fásított rét – 7 db telek gyümölcsfákkal, 171–177 hrsz. (175 hrsz-on lakó-ház) – 28,9 hrsz. rendezetlen fás bozótos terület 072 hrsz út, a belte rületi határvonal mel-lett kitaposott földúttal. 168 és 29 hrsz. területeken strand (fürdésre kijelölt terület) tôledél re horgászház. A parti sávon kiépített horgászhelyek.

Északi oldal: A völgyzárógát középen a túlfolyó kivezetésétôl indul a Bog rács patakrendezett medre, a völgy mintegy 350 m hosszban kö veti, facsoportokkal tagolt rét. Agáton átvezetô földút.

Keleti oldal: A gáttól dél felé haladva 250 m hosszban a partvonaltól indí tott mere-dek földrézsû, bokrokkal, dél felé csökkenô magasságú. A rézsû tetején kitaposott földút,mellette (akácos) erdô. Partkiugrás után a földút keletre kanyarodik az erdôbe, az erdôkinyúlik a partig, 100 m-es nehezen járható bozótként, a terep enyhén lejt a tó felé.Keletre nyitott „U” alakú öbölbôl következik, melynek két szá rához völgy csatlakozik

vízfolyással.A két vízfolyás között a zártkertek meredek lejtôvel a partig nyúlnak (vizenyôs)A 069 hrsz út és a tôle délre fekvô rész bozótos erdôs, kelet -nyugati irányú szakadékos,

vízmosásos, mocsaras, járhatatlan, a patakig. Az öböl délnyugati partja a víz felé lejtô, ren-dezett erdô, a partvonalat követô, kitaposott gyalogúttal. Az öböl után a part délnyugati


139

irányban folytatódik, a part a tó felé lejt, a partot járhatatlan bozót zárja el.A kitaposott gyalogút a zártkertek területén halad a partot kö vetve.Déli oldal: Kelet-nyugati irányú 0,54 hrsz földút határolja, hevenyészett fahíddal. A

hídtól délre fokozatosan csökkenô szélességgel folytatódik a vízzel elárasztott terület.

Zártkertek:Szentegyházhegy: földrészletek száma 45 db, épületek száma 20 db. A tótól északnyu-

gatra fekszik. A község belterületéhez északon csatlakozik a Hárs utca folytatásában, illet-ve a Molnaszecsôd felé vezetô út nyugati oldalán.Kelet felé lejtô domboldal szôlô és gyümölcsössel, a táj jelen tôs eleme. Legmagasabb

északi pontjában kápolna temetôvel. A régi pincék a Molnaszecsôdi út közelében épültek szakszerûen a domb lábánál.Új ill. épülô hétvégi házak a dombtetô közelében a kápolnák mel lett találhatók, nagy-

ságrendjük és telepítési helyük hibás, za varó, tájromboló. (1041 hrsz.)Bográcshegy: földrészletek száma 26 db, épületek száma 9 db. A tótól északkeletre fek-

szik. Megközelítése a Molnaszecsôdre levezetô útról leágazó földútról, illetve a tó keletioldalán lévô erdô felôl.Erdô, illetve erdôsáv takarja körben, nyugati irányban lejt. Szôlô és gyümölcsös, a pin-

cék elhelyezése megfelelô, tájalkotó szerepe kevés.Dombosút: földrészletek száma 30 db, épületek száma 2 db. A tó keleti oldalán az

erdôtôl délre a 069 hrsz-ú szakadékos útig. Az öböl felé lejtô helyenként meredek domb-oldal, facso portokkal gyümölcsössel, jellegzetes táji elem, meglévô két épü let elhelyezésemegfelelô.A délen csatlakozó Cserhegy a tó környezetében nem játszik szerepet, délnyugati lejtô

a patak völgyében, alul erdôvel. Öreghegy: földrészletek száma 88 db, épületek száma 26 db. A tó délkeleti részébe éke-

lôdô, észak-déli gerincû domborulat. A gerincen haladó földút Döröske és Döbörhegyigazgatási határa. A nyugati irányú lejtô mintegy 800 m hosszan nyúlik részben a tó, rész-ben a patak völgye mentén, a domb alsó harmadában lévô régi pincesorral.A gerincen vezetô út keleti oldalán (Döbörhegy ig. ter.) épült pincék a tájban túlhang-

súlyozottan jelentkeznek a tópartról, valamint Döröskérôl déli irányban levezetô Szarvas-kendi útvonal ról.Táji szempontból jelentôs terület. Új hétvégi házak épülnek a nyugati sávon a nagy-

ságrendjük, magasságuk kifogásolható. (1123, 1115/2 hrsz.)

A tervezôk a táj pontos leírása utána a közlekedésrôl ezt írták:Döröske községet az ország közlekedési vérkeringésébe a 7445 sz. Molnaszecsôd–Kata-

fai összekötôút kapcsolja be. A község a 8. sz. fôközlekedési út D-i oldalán van, attól 4,5km távolságra. A tározó tó közlekedési kapcsolata kétirányú. Az összekötôútról a falu É-irészén, a völgyzárógát és környéke közelíthetô meg, míg a horgászház a község belterüle-tén lévô lakóúti csatlakozá son át, amelynek kapcsolata a közúttal korrekcióra szorul. A tókörüli sétautat közbe ki kell építeni.


140

Végül pedig a közmûvesítés adott körülményeit vet ték szemügyre:A községben lakók vízigényét az elsô vízadó rétegre telepített ásott kutak biztosítják.

Vezetékes hálózat nincs. A tervek szerint a VII. 5 éves tervben 1989-re ütemezve várhatóa körzeti vízmû megépítése, Döröske, Döbörhegy, Szarvaskend, Nagymizdó községek ben.Halastó vízellátását önálló rendszerben oldják meg. A keletkezô szennyvizeket szippan-

tással távolítják el és a ha tóságilag kijelölt ürítôhelyen ürítik.A felszíni vizek befogadója a Bogrács-patak. A meglévô légveze tékes villamos hálózat

az igényeket kielégíti, a fejlesztés fel tételeit esetenként kell az ÉDÁSZ-szal egyeztetni. Aprimer háló zat az igényeket kielégíti.

Kivonatok a fejlesztési tervekbôl Vas megyei üdülôterületek fejlesztési és rendezési tanul mányi terve:

Szarvaskend–Döröske–Nagymizdó, Döbörhegy, Halastó Közös tanácsú községek, Szarvaskend 325, Döröske 175, Nagymizdó 200, Halastó 190,Döbörhegy 256 lakossal. 1.) Meglévô és feltárandó üdülési adottságok.a.) Táji természeti adottságokA Kemeneshát és a Rábavölgy találkozásánál fekszenek szép táji környezettel.A települések határában szôlô és gyümölcs termelésre alkalmas zártkertekben hétvégiüdülés már ma is létezik. (A döröskei zártkert 2-es kategóriájú.) Döröskén a Bog rácspatakon 11,6 ha vízfelületû víztározó épült halte nyésztés céljára. A téesz az ilyen hasz-nosításról lemon dott, horgászati és strandolási célra már ma is használ ják a tavat.b.) Települési, vonzerôkA középkori alapítású falukban számos építészeti emlék van. Döröskén a román koritemplom, Szarvaskenden a volt Sibrik-kastély, a barokk plébániatemplom, a Sashegyiés királyhegyi pincék kirándulási célként figyelembe vehetôk.d.) SzálláslehetôségA zártkertekben összesen 115 magánüdülési szállás férôhely van.e.) Ellátás szolgáltatásAz alacsony lakosszám miatt az ilyen intézmények szín vonala nem kielégítô. Meleg-konyhás étkezési lehetôség nincs.f.) KözlekedésA 8. sz. fôútról Molnaszecsôdön át a 76. sz. fôútra Katafán át közelíthetô meg.

Fejlesztési javaslatok.A megyének a Körmend–Vasvár térségébe esô részén fürdési-strandolási lehetôség

nincs. A Döröskei tározó ilyen célra al kalmassá tehetô. A mederfenék elegyengetésével,strandterület kijelölésével, szociális helyiségek (öltözô, WC) építésével a kistérség számárastrandolási lehetôséget lehet biztosítani 500 fô számára. A tó ezenkívül horgászásra, csó-nakázásra alkal mas, ez további 800 fô számára jelent üdülési lehetôséget. Ehhez csónak-kölcsönzô és kikötô építése szükséges. Kereskedelmi szál láslehetôségként a strand mellé(azzal közös szoc. épülettel) 20 fh. sátorzóhely kialakítását javasoljuk, a környezô kettes


141

kategóriájú zártkertekben 80 fh magán szálláslehetôség fejlesz téssel számolunk. Az idegen-forgalom nagy része szállásigény nél kül kiránduló. A kirándulóforgalom ellátására 600 m2

kereskedel mi és 200 m2 vendéglátási létesítmény legalább egytálételek készítésére legyenalkalmas. A tó megközelítése távlatban is elsôsorban gépkocsival lehetséges, ezért a strandközelében 160 gk-nak kell parkolási lehetôséget biztosítani. A tó körül lehe tôvé kell ten-ni a gyalogos közlekedést gyalogtúra útvonalakat kell kijelölni Petômihályfa irányába.A vendéglátóegység vízellátását egyedileg kell meg oldani, míg csatorna helyett

közmûpótló berendezés szükséges. A zártkertekben elektromos hálózatfejlesztést és közku-tak biz tosítását javasoljuk.A környéken gyalogos túraútvonalakat ki kell jelölni, a turista pihenô helyeket ki kell

építeni.

Épület építési igények összefoglalása1985–1990 1990–2000 2000–2015 kap. költség kapac. kapac.

Strandöltözô fh. 500 5000Camping fh. 20Kereskedelem m2 60 120Vendéglátás m2 200

Egyéb fejlesztések összefoglalása:Strandfürdô kialakítása a víztározónál. Csónakkikötô építése.Gépkocsi parkoló építése 160 gk. számáraGyalogutak kiépítése a tó körül.Elektromos hálózat fejlesztés a tó körül és a zártkertekben,Közvilágítás a tó körül. Vízhálózat fejlesztés.Szennyvízelhelyezés megoldása.Gyalogtúra útvonalak kijelölése, pihenôhelyek kialakítása. Zártkertekben közkutak biztosítása.

A program az 1980. nov. 10-én, valamint az 1985. okt. 5-én folytatott tárgyalásokonelhangzottak alapján készült.A KM-KIG-el való elôzetes tárgyalása alapján fel tüntetettük a község belterületén átha-

ladó út várható korrek ciójának nyomvonalát 30 km-es szabályozási szélességgel. Ennekkiépítése esetén a Fô utca kialakult szabályozási szélességé vel számolhatunk. Azt a terüle-tet, melyet az útkorrekció a lakó telkek keleti részérôl levágott, üdülôterületi övezetbe java -soljuk besorolni (VIII.–Sz.)A lakóterület fejlesztését nem terveztük, a meg lévô területen belül, elsôsorban kor-

szerûsítéssel számolunk.Intézmények fejlesztése a lakóterületen belül nem jelentkezik távlatban sem további

területigénnyel (minôségi javítás lehetséges.)


142

A temetônél a szomszédos lakóépületektôl 50 m védô távolságot kell biztosítani.A belterület a nyugati parton határos a tóval.A jelenlegi horgászház a tó középvonalában van, tôle északra települ a fürdésre kijelölt

terület, mely 500 fôs strandfürdôvé fog kiépülni, déli irányban pedig a sátorverô hely kerülkijelölésre, mely 200 fôs kempinggé építhetô ki. A tópart közelében 120 gk parkolásárakell helyet biztosítani. A strandterület északi irányú bôvítésével kell számolni nagy távlat-ban, ezért a 171, 172, 173, 174, 175, 176, 177 hrsz-ú tóparti telkek közterületbe vonásaszükségszerû (csereingatlan bizto sítása a Bográcshegyi zártkert bôvítésénél.)A 175 hrsz telken lévô lakóépületet javasoljuk felhasználni az idegenforgalmi szem-

pontból javasolt vendéglô céljára (ér telemszerûen bôvítve).A parton horgászhelyek biztosítottak, stégek és egyéb vízi építmények, tetôk nem léte-

síthetôk.A zártkerteknél az állami tulajdonú ingatlanok egy részének felparcellázására javaslatot

tettünk. (Domboskuti) és a Bogrács hegyi zártkert bôvítését terveztük.A zártkerti épületek telepítésének a tájvédelmi szempontból je lentôs dombtetôk védel-

mét javasoljuk, ezért feltüntettük az építési tilalomra javasolt závakat.Különösen zavaró táji elemek a kétszintesre épített pincék és a szürke palafestések.

A döröskei víztározó (a tó) távlati terve biztató kezdet, mert a folyamatban bizonyáratovább bôvül, a részletek is módosulhatnak. A jelenlegi körülmények között az benne acso dálatos, hogy egyáltalán létezik távlati terv!Hogy a megvalósítás kinek a költségén és mikor kezdô dik, s fejezôdik be – errôl nem

a tervkészítôk döntenek. Földes Sándorné tanácselnök tájékoztatása szerint a helyi tanácsV.B. jóváhagyta. Bizonyára elkészül majd az ütemezési terv is. Dörös ke jövôje megalapo-zódik – talán – a következô hét és fél évszá zadra. Bizonyos, hogy közel az osztrák határ-hoz (kb. 35 km a 8-as úton), továbbá a síkság és a domborulat találkozási pontján a von-zás Szombathely–Körmend térségében, sôt távolabbra is, olyan tényezôk, amelyek ösztön-zik a fejlôdést. A falu korszerûsítése utóbb szinte „önmagától” valósulhat meg, hiszenkiadják a szobákat, új szobákat építenek erre a célra, sokan foglalkozhatná nak ott helybenaz üdüléssel összefüggô munkában. A Berek út tetejérôl a falu mögött tervezett út átvágjaazt a kanyart, amely egyébként is hátrányos. Az építkezések során helyi múze um létreho-zása válik szükségessé, hiszen a turisták szívesen nézik majd a régi szekereket, ekéket, tali-gákat, boronát, hen gert, a fából készült prést, darálót, kádat, az igát; az élet mód régimilyenségét jelzô nagymozsár (hajdina, kukorica, köles törésére) a kismozsár (dió, mák) akrumplireszelô, csupor, a tejfölözô köpü, a fakanál, a kenyérdagasztó tekenô, a melence,a véka, a silinga, a rokka, a tiloló, a gereben, a köszörû, a szijószék, a kaszakalapáló, a füs-töskonyha, a régi kovácsfúj tató (esetleg a régi mûhelyben, amely most mindenesház) acsép, a cséphadaró, a kasza, a gereblye, a sulyok (sulok) stb. tár gyakat, esetleg mellérakvaaz újakat is.Érdemes dolgozni – s ha kell küzdeni! – a víztározó továbbfejlesztéséért!.Mert küzdés nélkül ez sem megy.Földes Sándornétól a tervezetet 1986. szeptember 15-én kaptam meg. Megmutattam

utána dr. Sütô Kálmánnak, Körmend országgyûlési képviselôjének. (1946–48 között kol-


143

légiumi társam volt Szombathelyen, a Szavária Népi Kollégiumban. T. F.) Az ivánci szü-letésû Sütô Kálmánt arra kértem, hogy kérjen tájékoztatást a döröskei tározó fejlesztési ter-vének megvalósításáról az ille tékes községi és más vezetôktôl. Megnyugtató válaszról beszéltezt követôen, de nem részletezte. Gál Ferenc, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóságvezetôje (szintén kollégiumi társam volt. T. F.) szintén a fejlesztés lehetôségeirôl szólt, detürelemre intett.Úgy hírlik, megmozdította a szellô a döröskei tározó vizét, de hogy igazi hullámok lesz-

nek-e rajta, vagy csak felfodrozódik – az késôbb derül ki. Remélhetôleg nem kell nagyonsok víznek lefolynia a Bogrács-patakon. Habár a patak – a Cser-hegyi összefogásából kelet-kezve – türelmesen folydogál a Csörnöc felé, s amikor a zsilipeket feljebb húzzák, vasta-gabb csí kokban. Talán egyszer majd mégis kertészek vezetik a vastaghéjú paprikák és ubor-kák alá a Berekben.


144

Epilógus

E sorok írója gyermekkorában teheneket legeltetett Döröskén, a Várad-Bükk alján, több-ször unokatestvérével, Marafai Misivel, kérdeztem tôle: – Misi, mit gondolsz, meddigélünk? Ô azt mondta, hogy ameddig meg nem halunk. – De mégis, szerin ted hányat írnakmajd akkor? A kérdés 1932-33 között hangzott el, amikor 11–12 évesek voltunk. Misi szá-molgatott, aztán rá vágta: – Kétezerig! Addig volna jó élni. Számolgattam – akkor 79 éve-sek leszünk! Mit gondolsz, nem élünk mi száz évig? Olvas tam már olyan emberekrôl, akikszáz évig éltek. Misi nem hitte el. Számolgattuk-latolgattuk, hogy vajon 2000-ben hányember él majd Döröskén; ha 100 családból két fiú származik, annak megint két fia, és ígytovább, sôt! – a leányok is – nem emlékszem mekkora számot saccoltunk, de ezrekre rúgottaz bizonyos. A gyermeki fantázia minket bizony elragadott.Marafai Misi rendôr-fôtörzsôrmester, Gôsfán él már nyugdíjasan, jómagam másféle

utat jártam meg.Döröske történetét nem írhatta meg Marafai Misi, nem írhatta meg más sem, az ott-

honmaradók közül. Számomra nyílt lehetôség arra, hogy a négy polgári iskola után érett-ségizzek, majd tanári diplomát szerezzek. A Magyar Rádióban 35 évi munka mellett lehe-tôségem adódott dokumentummûsorok készítésére is, megtanultam kutatni. Feltárultakelôttem a sárguló lapokról Druska-Döröske eseményei az Országos Levéltár Dereskey,Nádasdy, Festetics, Sallér, Batthyány és más érintett családok dossziéi ban, a SzéchenyiKönyvtárban, a Vasi levéltárban és más forrá sokban, végül pedig az emlékezetben is össze-gezôdött az a kép, amelyet felvázoltam: a falu hét és fél évszázados történetét.Köszönet az említett intézmények munkatásainak az anyaggyûjtéshez nyújtott segítsé-

gért, kiemelve közülük személye sen is Molnár Istvánt, Vas Megye MSZMP szervezeténektitkárát, Glasics Judit levéltárost, Benkô Bálint, Nagy Bálint, Benkô László és Varga Ernôdöröskei elöljárókat, Földes Sándorné ta nácselnök-asszonyt.Döröskén sok-sok család élt, majd kihalt, helyükbe újak léptek, akik közül ismét kihal-

nak és újak keletkeznek. Az urasági idôkben neveiket beleírták az urbáriumokba, az újabbidôkben az iskolai és a születési bizonyítványok lesznek azok, amelyek – a népszámlálók-kal együtt nézve – teljes körét jelez hetik a lakosságnak. A termelôszövetkezet taglistája márnem adhat teljes képet, hiszen szûkebb kör, mint a lakosság egésze, sok a máshol dolgo-zó, az eljáró, és a családtagok sem mind kerül nek bele. A plébánián azokat írják fel, aki-ket a templomban is megkeresztelnek. A történelmet csináló nép – nagyobb távlatokattekintve – névtelen volt és lesz is. Ebben a nagy mozgásban a Vörös, majd a Takács csa-lád – ôseim – éppúgy elenyésznek, ahogyan ott minden kihaló, vagy elköltözô család a fele-dés homályába vész.Az elköltözôk idônként haza-hazajárnak, örülnek a falu eredményeinek, s szomorkod-

nak az emberek gondjai miatt. A nagyapák és az apák még hazajárnak, fiaik már legfeljebbel mennek a rokonokhoz, vagy a temetôbe viszik el az emlékezés virágait. A temetôi fejfákôrzik meg legtovább az ott élôk emlékét, az utókor számára. Ahova évente egyszer, halot-tak nap ján, én is elviszem koszorúmat – feleségemmel és gyermekeim mel – apám és anyámsírjára.


145

Druska-Döröske volt, és Döröske lesz, amíg ember élhet a földön!A falu távlatában a nagyszabású jövô: a tározó! Mikor Döröskén a tározó (jómagam

tárolónak monda nám, de tározó a szaknyelv szerint), készült már, de még nem volt egé-szen kész, Nagy Józseffel (Józsi volt nekem mindig) az Ôrségi Vízrendezési Társulat elnö-kével éppen egy Ôrségben tett körutazásról tértünk vissza és Nagy Bálint Templom-hegyipincéjében (a tározó fölött) borozgattunk és azt latolgattuk, hogy mivé lesz, lehet majdDöröske a tó által. (Tó az a Bogrács, a Templom, a Dombos úti és az Öreghegy, valaminta dombon épült falu között, két patak összefo|yásából.) Látványnak is csodála tos! Józsi ésBálint (akkori téeszelnök) arról beszélt, hogy ker tészet virul majd a berki földeken, sôt avizet talán még a Váradi-dûlôbe is felviszik kompresszorral. Ámultam a nagyszabású ter-ven. Aztán melléraktuk a halastavat, a strandfürdôt, a tó köré pedig parkokat varázsoltunk.A hegytetôkre víkendházakat, vendégfogadót, hiszen Döröske híres kiránduló- és nyara-lóhely lesz majd. Benépesül a falu, nem kell majd máshol keresni a megélhetést.Biztató, hogy a tervek már elkészültek. Kívánom, hogy az „apostolkodó” Földes Sán-

dorné tanácselnök-asszony jó partnerekkel együtt küzdhessen mind helyben, mind pedigminden illetékes helyen.Remélem, hogy a falu szorgalmas, dolgos népe, ked ves földijeim is, magukénak érzik

az ügyet, hiszen értük és utódaikért történik.Talán majd újabb századok elmúltával, az Országos Levéltárban a 21., vagy 22. szá-

zadbeli kutatók találkoznak a döröskei tó, környékének fejlôdési adataival és csodálkoz-nak: milyen gondjai is voltak a döröskeieknek és annak a falujából elszármazó, de azt min-dig tisztelô és szeretô Takács Ferenc nevû kutatónak a 20. század utolsó harmadában…Hiszen Dö röske virágzó és keresett nyaralóhely…



147

Fotótár


148

Regruták

Regruta 1929-bôl, Borsos Lajos

Benkô Lajos, Nagy Ágoston, Szabó József, Déri Vince – 1952

Regruta 1914-bôl


149

Tûzoltók Döröskén

Regruták 1960-bólálló sor: Takács Kálmán, Tóth Kálmán, Mizda József, Benkô Bálint

Déri József, Tóth László, Mizda Lajos, Benkô Antal

Zászlóavatás


150

Szôlôhegyben

Papp Péter pincéjénél az Öreghegyen

Társaság a hegyen


151

Társaság a hegyen – koccintás a pincénél

Társaság a hegyen – koccintás a pincénél


152

Szüret Benkôéknél

Fekete György pincéjénél – Kiss Vendel, Fekete György és Kondás Sándor

Döröske a szôlôhegyrôl


153

Döröskei iskolások

Az 1930-as években

Az 1959–60-as tanévben a döröskei általános iskola alsó négy tagozata


154

1974-ben a döröskei tanulók – 1–4. osztály

Döröskei iskolások 1947-benállnak: Esztergályos Lajos, Papp Lajos, Mizda Julianna, Varga Margit, Benkô Kálmán,

Tuli Anasztázia, Baranyai Éva, Borsos Dezsôguggolnak: Tuli Margit, Molnár Mária, Horváth Ilona, Szabó Teréz, Hajba Anna


155

Népszokások

1959. szüreti felvonulás

1959. szüreti felvonulás


156

Szüreti felvonulás – maskarások, kéregetôk

Szüreti felvonulás – cigánylányok


157

Rönkhúzás

Rönkhúzás


158

Bolond esketés rönkhúzáskor

Szüreti bál


159

Paraszti munkák

Szántás

Szüreti kavalkád


160

Aratás – Fekete Julianna és Fekete Lajos

Kaszások


161

Summások – kapálás

Summások – pihenô a répaföldön


162

Summások – ebéd a földeken

Cséplôgépnél


163

Gyerekek – 1956

Szénagyûjtés – Nagy Gábor

Németh Anna, Tóth Zsuzsanna, Tóth Erzsébet, Benkô Dezsô,Németh Klára, Papp Marianna


164

A faluban élôk

1915. Tóth Lajos családja

Benkô család


165

Papp Péter Tóth Lajos

Mizda Ferenc Tóth Gyula


166

Mindenki Borsos mamája Mizda Lajos

Tuli Sándor Szabó Vendelné és unokája, Németh Anna


167

Benkô Kálmán, Benkô Lajos és édesanyjuk

Papp Lajosné és leánya, Papp Erzsébet Borsos Ilona, Borsos Lajos, Borsos Dezsô


168

Havasi Istvánné sz. Tuli Ilona, Paksa Rozália, Tuli Sándor, Tuli Rozália, Tuli Anna

Mizda Lajosné sz. Benkô Gizella Benkô Istvánné sz. Vincze Julianna


169

Tóth Mariska Kiss József

Kiss Vendel és felesége, Tóth Mária


170

Papp Lajos, Németh István, Horváth János, Kiss Vendel

Mizda JánosVarga Erzsébet

Varga Pál és Györe Julianna leánya


171

Varga János, József, Pál, Izidor, Ferenc, Mihály és szüleik, Varga Pál és Györe Julianna

ifj. Varga Pál és felesége Heidemvolf Máriaaz 1960-as években

Varga Margit, Gyula, Kati, Jóska, Éva,Erzsi ifj. Varga Pál és felesége Heidemvolf

Mária gyermekei


172

Varga János és felesége Tóth Teréz, VargaErnô, Tuli Margit, Tuli János, Paksa Karolina

Tuli Margit és édesapja Tuli János

Döröskei fiatalok: Benkô Bálint, MizdaMargit, Tuli Margit, Varga DezsôHorváth Gyula, Mizda Angela

Papp Janos mint csikos Molnár Gyula és Takács Ferenc


173

Varga Dezsô, Varga János, felesége Tóth Teréz, Varga Ernô, áll: Varga Margit

Papp Jozsefne szul. Nemeth Margit, unokaSimon Jozsef, Papp József

Papp Jozsef es unokai Papp Janos es Zoltan


174

Doroskei legenyek csikosruhaban, szureti felvonulason

Farkas Otto, Huszar Gyula, Sipos Istvan, egy vendeg fiú, Papp Janos, Farkas Gyula,Fekete János, Farkas Lajos

hátul: Mizda Ferenc és Németh István


175

Takács Ferenc a Takács gyerekekkel – 1961

Takács Ferenc gyermekeivel a Csörnöc patakban – 1957.


176

A tó


177

állnak: Németh József, Kormos János, Molnár Miklós, Tóth Amália


178

Benkô Kálmánné, Papp Erzsébet, Benkô Kálmán, Benkô Lajosné Piroska, Benkô Tibor


179

Tartalomjegyzék

Takács Ferenc .............................................................................................................. 4

A falu elsô neve: Druska .............................................................................................. 5

DERESKE a Nádasdy család jobbágyfaluja (1293–1767) .......................................... 15

Dereskét és Döbörhegyet Nádasdy Terézia eladja Festetics Pálnak............................. 28

Az 1767-es döröskei Festetics-urbárium..................................................................... 31

Conscriptio Sossessionis-Dereske AO 783 ................................................................. 35

Az 1811-es dereskei Festetics-urbárium...................................................................... 39

„Döröske Helységnek jobbágy összeírása 1828-ik Esztendôben” ................................ 42

A Döröskén levô Festetics-vagyont 1892-ben megveszi a község................................ 47

II. RÉSZ ............................................................................................................... 49

A földesurak nélküli Döröske 1892 után ................................................................... 49

A Batthyány-Strattmann hercegség kihatásai Döröskére és a környékre ..................... 51

Sigray Antal grófról, a körmendi járás országgyûlési képviselôjérôl............................. 66

Döröske és a szomszéd községek virilisei .................................................................... 67

Döröske népesedési adatai 1870–1941 között,

és birtokviszonyai 1930-ban (Összevetések).......................................................... 69

A Jurcsek-féle beszolgáltatásról és a Szálasi-uralom néhány hónapjáról....................... 72

III. rész................................................................................................................. 75

Döröske 1945-ben 123 hold földet kapott

a Batthyány-Strattmann hercegség hitbizományából ............................................ 75

Döröske 1950–1956 között ....................................................................................... 78

A Búzakalász Termelôszövetkezet............................................................................... 78

Konszolidáció a második termelôszövetkezet megalakulásáig (1957–1960)................ 89


Az Aranykalász Tsz megalakulása és a népességi adatok alakulása

a társközségekben is 1949–1980 között................................................................ 94

A Vasi-Hegyhát természeti tényezôi, az elsô fejlesztési program,

a térség téeszeinek áttekintô vázlata ...................................................................... 96

A Vasi-Hegyhát elsô programja.................................................................................. 98

A Hegyháti Egyesült Mezôgazdasági Termelôszövetkezet a hetvenes években,

(Szarvaskend, Döbörhegy, Döröske, Nagymizdó, Halastó)

és a 80-as évek elsô felében................................................................................. 100

Apró lépésekkel a falu korszerûsítésének útján... ...................................................... 105

A Nádasdy- és Festetics-urbáriumokban összeírt döröskei jobbágyok

leszármazottai az 1980-as évek végén.................................................................. 107

Az 1828-ban és utána Döröskére települôk leszármazottairól ................................... 112

Adalékok a vasi népszokásokról................................................................................ 114

Vas megye elmaradott területeinek távlati fejlesztési programja (kiemelések) ........... 121

Döröske jövôje a víztározó! (A VASITERV által kidolgoztatott fejlesztési terv)........ 136

Epilógus................................................................................................................... 144

Fotótár ............................................................................................................... 147

180


A kiadvány pdf formátumban letölthető innen

Documents

A kiadvány pdf formátumban letölthető innen